ROBERT T. KIYOSAKI & SHARON L. LECHTER GAZDAG PAPA
ÜZLETI ISKOLA azoknak, akik szívesen segítenek másoknak A fordítás alapjául szolgáló eredeti kiadás: Robert T. Kiyosaki és Sharon L. Lechter mint társszerző: THE BUSINESS SCHOOL For People Who Like Helping People First TechPress, Inc., 2001 Fordította: Meskó Krisztina Szakmailag lektorálta: Sallay Katalin ISBN 9639197 99 8 Copyright © 2001 by Robert T. Kiyosaki és Sharon L. Lechter Published by arrangement with GoldPress Metherlands B.V. All rights reserved Hungarian translation © 2002 Meskó Krisztina Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát, az egyes fejezetekre is. Kiadja: Bagolyvár Könyvkiadó Felelős kiadó: a Bagolyvár Kft. igazgatója Budapest, 2002 Gazdag apám azt mondta: "A világ leggazdagabb emberei egész életükben hálózatokat keresnek és építenek — mindenki más munkát keres."
Tartalom
Bevezető 7 1. fejezet Miért ajánlom a hálózati marketing vállalkozást? 11 2. fejezet 1. számú érték: Életünket megváltoztató üzleti oktatás 17 3. fejezet 2. számú érték: A negyedek közötti váltás lehetősége állásváltoztatások helyett 33 4. fejezet 3. számú érték: A C negyedes vállalkozás létrehozásának értéke a cégalapítás és fenntartás magas költségei nélkül 51 5. fejezet 4. számú érték: Ugyanabba fektethetünk be, amibe a gazdagok 65 6. fejezet 5. számú érték: Megvalósíthatjuk álmainkat 87 7. fejezet 6. számú érték: A hálózat mint gazdasági érték 93 8. fejezet 7. számú érték: A valóságunkat meghatározó alapértékek fejlesztése 97 9. fejezet 8. számú érték: A világ legjobb üzletivezető-képzése 111 10. fejezet A hálózati marketing előtt fényes jövő áll 121 11. fejezet Kérjük meg a szponzorunkat, hogy tanítson meg játszani! 127 12. fejezet A világ legjobb mentorai kalauzolnak 129 Zárszó 131
Bevezető Robert Kiyosaki, a Gazdag papa, szegény papa, a CASHFLOW-négyszög, a Gazdag papa befektetési tanácsai és a Gazdag gyerek, okos gyerekírója. nemzetközileg elismert pénzügyi előadó és oktató. J. P. Morgan a Wall Street Journal hasábjain "milliók számára kötelező" olvasmányként említi a Gazdag papa, szegény papát, a USA Today pedig azt írta róla: "kiindulópont mindazok számára, akik saját kezükbe akarják venni pénzügyeik irányítását". Robert azt állítja: "Iskolába járunk, hogy megtanuljunk keményen dolgozni a pénzünkért. Én olyan könyveket írok és olyan játékokat alkotok, amelyek azt tanítják meg az embereknek, hogyan dolgoztassák a pénzt a maguk hasznára... Így aztán élvezhetik az életet." Robert könyvei és a CASHFLOW 101, 102 valamint a CASHFLOW GYEREKEKNEK társasjátékai fantasztikus sikert arattak. A Gazdag papa, szegénypapa mára több mint 35 nyelven olvasható. Robert a sikerét részben a hálózati marketing (az MLM) üzlet számlájára írja: "Nem céloztuk meg a hálózati marketing ipart, de hihetetlenül sok támogatást és pozitív visszajelzést kaptunk ezektől a cégektől azzal kapcsolatban, hogy az embereknek igenis saját kezükbe kell venniük pénzügyi jövőjük alakítását." Robert nem vesz részt egyetlen hálózati marketing szervezet munkájában sem, de elismeri az MLM nyújtotta lehetőségek értékét, és Üzleti iskola azoknak, akik szívesen segítenek másoknak című könyvében rámutat ezekre az értékekre. "Még sosem volt ilyen könnyű meggazdagodni — állítja Robert. — Nekem több mint 30 évembe és két üzleti bukásba került, mire megszereztem a kellő tudást és tapasztalatot ahhoz, hogy sikeres vállalkozást építsek ki. A hálózati marketing cégek előre felépített üzleti rendszerrel várják mindazokat, akik a saját kezükbe akarják venni pénzügyi jövőjük alakítását. Gazdag apám arra tanított, hogy az üzleti világban a »hálózat« szónak van talán a legnagyobb hatalma. Azt mondta: "A világ leggazdagabb emberei hálózatokat keresnek és építenek; mindenki más munkát keres. Kínáljuk bár a legnagyszerűbb ötletet vagy terméket, az csak akkor lesz sikeres, ha van egy hálózat, amely tájékoztatja róla az embereket, és egy forgalmazó hálózat, amely eladja.«" Az MLM üzletben ma több szervezet igyekszik elhatárolódni a "hálózati marketing" kifejezéstől, mert azt hiszik, negatív megítélés alá esik. Robert ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a "hálózat" szó a pénzügyi siker kulcsa. A Gazdag papa sorozat második könyvében, a CASHFLOW-négyszögben Robert bemutatja az üzleti világban részt vevő négyféle embertípust és alapvető különbségeiket. Az A betű az alkalmazottakat jelöli, az E az egyénileg vállalkozókat (önalkalmazottakat). A C a cégtulaj donosokat (üzlettulaj donosokat), a B pedig a befektetőket rövidíti. Ez a négy negyed képviseli a négyféle pénzkereseti módot. A hagyományos iskolák a négyszög bal felére alkalmas képzést nyújtanak, vagyis az alkalmazotti, illetve kisvállalkozói léthez adnak ismereteket. Azt tanítják meg, hogyan dolgozzunk meg keményen a pénzért. Robert Kiyosaki és társasjátékai a négyszög jobb felében szükséges ismeretekkel látnak el. vagyis azokkal, amelyekkel cégtulajdonosok, illetve befektetők lehetünk, amikor is a pénzünk dolgozik nekünk. Robert azért támogatja a hálózati marketing ipart, mert az egyfajta "C" típusú vállalkozáshoz nyújt segítséget, amely a négyszög jobb térfelén helyezkedik el.
A CASHFLOW-négyszöggel kapcsolatban Robert kiemeli, hogy a bal térfélen tevékenykedők, azaz az alkalmazottak és a kisvállalkozók egyénileg, maguk keresik a pénzüket. Ez azt jelenti, hogy lehetséges jövedelmük korlátozott, képességeik, idejük és teljesítményük szab neki határt. Egy nap csak 24 órából áll. Ezzel szemben a négyszög jobb térfelén tevékenykedő sikeres emberek csapatban dolgoznak. Ezzel a siker hálózatát alkotják. Lehetséges jövedelmük korlátlan, mert más emberek adják hozzá az idejüket és a pénzüket. Work — Munka Egyének Korlátozott lehetséges jövedelem Network Hálózat Csapatmunka Korlátlan lehetséges jövedelem Nézzük meg, mit jelent a "hálózat" szó! Gondoljunk néhány igazán sikeres vállalkozásra, és értékeljük, mennyiben múlik a sikerük az ügyfelek, az értékesítők, a beszállítók stb. hálózatán. A nemzeti televíziókat televíziós hálózatoknak nevezzük. Az internet is egy hálózat. Pénzügyi sikerünk kulcsa az lehet, ha sikerül találnunk vagy kiépítenünk egy hálózatot.
1. fejezet Miért ajánlom a hálózati marketing vállalkozást? Gyakran megkérdezik tőlem, miért aj ánlom másoknak a hálózati marketinget, ha én magam nem abból gazdagodtam meg. Ennek több oka is van, amelyekre e könyvben rá fogok világítani. Kezdeti elzárkózás Valamikor az 1970-es évek közepe táján egy barátom megkért, hogy menjek el egy új üzleti lehetőségről szóló előadásra. Minthogy rendszeresen a vállalkozásokat és a befektetési lehetőségeket kutatom, igent mondtam. Kissé furcsának találtam ugyan, hogy nem egy irodában, hanem egy magánlakáson tartják az előadást, de azért elmentem. Ezen az előadáson nyertem bepillantást először a hálózati marketing világába. A háromórás prezentáció után a barátom megkérdezte, mi a véleményem a bemutatott üzleti lehetőségről. — Érdekes, de nem nekem való — válaszoltam. Amikor azt kérdezte, miért nem érdekel, azt mondtam: — Én már építem a saját vállalkozásomat. Miért építenék vállalkozást másokkal együtt? Egyébként is azt hallottam, hogy ezek a hálózati marketing cégek amolyan "pilótajátékként" működnek, és nem legálisak. Mielőtt a barátom válaszolhatott volna, faképnél hagytam, beszálltam a kocsimba, és elhajtottam. Gondolatilag elzárkóztam, és nem voltam kíváncsi a további részletekre. Évek múlva nyíltam csak meg irántuk. Évekbe telt, mire eléggé nyitottá váltam ahhoz, hogy meghallgassam őket. és megváltoztassam a véleményemet a hálózati marketingről. Akkoriban, az 1970-es évek közepén, első nemzetközi cégem kiépítésén munkálkodtam. Nagyon sokat dolgoztam, mert az állásomat is megtartottam, és a cégemmel a szabadidőmben foglalkoztam. A cégem az első nylon és velcro anyagból készült, szörfösöknek szánt tárcák gyártására és forgalmazására szakosodott. Nem sokkal azután, hogy részt vettem életem első hálózati marketing előadásán, az üzletem rendkívüli módon fellendült. Két éves kemény munkám meghozta a gyümölcsét. Két üzlettársammal együtt dúskáltunk a sikerben, a hírnévben és a vagyonban. Elértük a célunkat, amely az volt, hogy 30 éves korunk előtt
milliomosok leszünk, és az 1970-es években egymillió dollár igencsak nagy pénznek számított. Olyan neves lapok írtak a cégemről és a termékeimről, mint a Surfer. a Runners's World és a Gentleman's Quarterly. Vadonatúj termékekkel törtünkbe a sport világába, és a világ minden tájáról garmadával érkeztek a megrendelések. Első nemzetközi cégem tehát virágzott, és én 15 évig nem is gondoltam a hálózati marketingre. Szemléletváltás Valamikor az 1990-es évek elején egy barátom, akinek üzleti bölcsességét és sikerességét nagyra tartottam, elmondta, hogy részt vesz a hálózati marketing üzletben. Bill akkoriban már nagy gazdagságra tett szert ingatlan befektetésekből, ezért igencsak megdöbbentett, miért foglalkozik hálózati marketinggel. Kíváncsian megkérdeztem hát: — Miért foglalkozol hálózati marketinggel? Hiszen nincs is szükséged a pénzre! Bill hangosan felnevetett, majd így felelt: — Tudod, hogy szeretek pénzt keresni, de nem azért szálltam be, mert szükségem van a pénzre. Pénzügyileg remekül állok. Tisztában voltam vele, hogy Bill éppen akkor fejezte be kereskedelmi ingatlan projektjeit, melyek az utóbbi két évben több mint egy milliárd dollár értéket képviseltek, tehát azt is tudtam, hogy jól megy neki. Sejtelmes válasza azonban még inkább kíváncsivá tett, ezért nem hagytam abba a kérdezősködést: — Akkor hát miért szálltál be a hálózati marketing üzletbe? — "Fogyasztói értékesítési üzletnek" hívják. Már nem hálózati marketing a neve — igazított ki. — Nekem mindegy, hogy hívjátok, azt mondd meg inkább, hogy te miért foglalkozol ilyesmivel! Bill elgondolkodott, majd nekikezdett lassú, texasi modorában: — Az emberek éveken át ingatlanbefektetési tippekért nyaggattak. Mindenki azt akarja tudni, hogyan gazdagodhat meg úgy, hogy ingatlanba fekteti a pénzét. Sokan azt kérdezték, befektethetnek-e velem közösen, vagy hogy miként vásárolhatnának ingatlant anélkül, hogy foglalót kellene fizetniük egy összegben. Egyetértően bólogattam. — Nekem is ugyanezeket a kérdéseket szokták feltenni — mondtam. — A baj az — folytatta Bill —, hogy a legtöbben nem tudnak velem befektetni, mert nincs hozzá elég pénzük, hogy beszálljanak az én befektetéseimbe. És legtöbbször azért akarnak foglaló nélkül vásárolni, mert nincs pénzük. Vagy kevés a pénzük az én befektetéseimhez, vagy egyáltalán nincs pénzük vásárolni. — Úgy érted, vagy nincs pénzük, vagy ha van is. nem elegendő ahhoz, hogy segíteni tudj rajtuk. Nem elég gazdagok a te befektetéseidhez? — kérdeztem. Bill bólintott. —Ráadásul ha van is kevéske pénzük, az a vésztartalékuk, és gyakran nagyon félnek tőle, hogy elveszítik. Azt pedig mindketten tudjuk, hogy aki nagyon fél a veszteségtől, az sokszor veszít. Még néhány percig beszélgettünk Bill-lel, azután rohannom kellett a repülőtérre. Még mindig nem értettem egészen, miért is vesz részt a hálózati marketing üzletben, de már kezdtem nyitottabban szemlélni a dolgot. Lassanként kíváncsivá váltam, miért szállt be a hálózati marketingbe, vagy ahogyan ő hívja, fogyasztói értékesítési üzletbe. A következő néhány hónapban többször beszéltem Bill-lel. Lassan kezdtem megérteni, miért lépett be az üzletbe. Legfontosabb indokai az alábbiak voltak: 1. Segíteni akart az embereken. Ez volt a legfőbb ok, amiért beszállt az üzletbe. Nagyon gazdag volt, mégsem volt sem kapzsi, sem arrogáns. 2. Segíteni akart önmagán. "Gazdagnak kell lennie annak, aki velem együtt akar befektetni. Rájöttem, hogy ha többeknek segítek meggazdagodni, több befektetőm lesz. A helyzet iróniája, hogy minél többet segítettem másoknak meggazdagodni az ő vállalkozásuk
építésével, annál jobban gyarapodott az én vállalkozásom... és annál gazdagabb lettem én is. Jelenleg gyarapodó fogyasztói értékesítési üzletem van, több befektetőm, és több pénzem, amit befektethetek, így mindenki nyert. Ezért kezdtem el az utóbbi néhány évben sokkal nagyobb ingatlanprojektekbe befektetni. Mint tudjuk, nehéz igazán meggazdagodni, ha az ember kis ingatlanüzletekkel foglalkozik. Meg lehet csinálni, de ha nincs elég pénzünk, csak olyan ingatlanokat kaphatunk meg. amelyek a gazdagoknak nem kellenek. 3. Szeret tanítani és tanulni. "Nagyon szeretek olyanokkal dolgozni, akik akarnak tanulni. Fárasztó foglalkozni azokkal az emberekkel, akik azt hiszik magukról, hogy mindent tudnak, és én sok ilyennel dolgozom az ingatlan-befektetések során. Nehéz emberek azok is, akik mindenre tudják a választ. A hálózati marketingben olyan embereket ismertem meg, akik új válaszok után kutatnak, és hajlandók tanulni. Nagyon szeretek tanítani, tanulni és megosztani új gondolatokat másokkal, akik lelkesen tanulnak egyre újabb dolgokat. Mint tudod, könyvvizsgálói diplomám van, és elvégeztem az MBA pénzügyi tagozatát. Ez az üzlet lehetőséget ad arra, hogy azt tanítsam, amit tudok, ugyanakkor együtt tanuljak a többiekkel. Meglepődnél, ha tudnád, milyen sok különböző hátterű, nagyon értelmes, tanult ember dolgozik a hálózati marketingben. De sokan vannak iskolázatlanok is, akik azért vesznek részt az üzletben, hogy megszerezzék a tudást, ami az anyagi biztonság megteremtéséhez kell egyre gyérülő munkahelyi biztonságot nyújtó világunkban. Együtt vagyunk, és megosztjuk egymással, amit tudunk: az élettapasztalatainkat, és amit újonnan tanulunk. Szeretek tanítani, és szeretek tanulni, ezért szeretem ezt az üzletet. Nagyszerű vállalkozás, és kiváló gyakorlati üzleti iskola." Nyitottá válás Valamikor az 1990-es évek elején tehát kezdtem nyitottá válni, és lassanként megváltoztak a nézeteim ezzel az üzlettel kapcsolatban. Kezdtem észrevenni azokat a dolgokat, melyeket elzárkózásom miatt nem vettem észre korábban. Kezdtem meglátni az üzlet jó és pozitív oldalait nemcsak a negatívumok tűntek a szemembe, noha azok is akadnak. — De hát minek nincsenek negatívumai? Miután 1994-ben visszavonultam a munkából és 47 évesen anyagilag függetlenné váltam, elkezdtem mélyebben foglalkozni a hálózati marketinggel. Minden prezentációra elmentem, ahová hívtak, hogy meghallgassam, mit mondanak. Több cégbe beléptem, ha tetszett, amit mondtak. De nem feltétlenül azért léptem be, hogy több pénzt keressek; azért léptem be. hogy jobban szemügyre vehessem az egyes cégek pozitívumait és negatívumait. Már nem zárkóztam el, inkább saját válaszokat kerestem. Miután több céget megvizsgáltam, feltűntek mindazok a negatívumok, amelyeket a legtöbb ember első látásra észrevesz — ilyenek a furcsa emberek a vállalkozások tagjai között. Ami igaz, az igaz, számos álmodozó, csaló, szélhámos, balfácán és gyors meggazdagodásra vágyó életművész vonzódik ezekhez a cégekhez. A hálózati marketing cégek egyik nagy kihívása, hogy mindenki számára nyitva állnak, szinte akárki csatlakozhat. Ez a nyitottság az a tisztességes és egyenlő esélyeket biztosító lehetőség, amelyre a legtöbb szocialista vágyik, mégsem találkoztam soha egyetlen szocialistával sem az ilyen cégek berkein belül. Ezek a cégek kapitalistáknak valók, vagy legalábbis olyanoknak, akik azzá szeretnének válni. Miután átverekedtem magam a sok-sok vágykergetőn, csalón, álmodozón, végre találkoztam néhány vezetővel is. Ők rendkívül intelligens, kedves, etikus, erkölcsös és szakmájukban kiváló emberek voltak. Miután sikerült legyőznöm az előítéleteimet, és találkoztam olyanokkal, akiket tiszteltem, és akikkel lelki rokonságot éreztem, rátaláltam a hálózati marketing lényegére. Most már észrevettem, amit korábban nem. Láttam a dolog jó és rossz oldalát egyaránt. Ezt a könyvet azért írtam, hogy megválaszoljam a kérdést: miért ajánlom a hálózati marketinget, ha én magam nem abból gazdagodtam meg. Éppen azért lehetek valamivel
tárgyilagosabb az üzlettel kapcsolatban, mert én nem ebből szereztem a vagyonomat. Ebben a könyvben leírom, mit tartok én a hálózati marketing valódi értékének — ez az érték pedig több a pénzkereseti lehetőségnél. Ahogyan gazdag apám mondta: "A világ leggazdagabb emberei hálózatokat keresnek és építenek, mindenki más munkát keres." A hálózati marketing nem való mindenkinek, ez a fajta vállalkozás mára mégis hatalmas pénzügyi erővé nőtte ki magát a világban. Akik aggódnak vállalkozásuk jövőjéért és saját pénzügyi jövőjükért, jól teszik ha tárgyilagosan veszik szemügyre a hálózati marketinget.
2. fejezet 1. számú érték: Életünket megváltoztató üzleti oktatás Nem a pénzkereset a legfontosabb! "A mi kompenzációs tervünk a legjobb" — hallom gyakorta, amikor különböző hálózati marketing cégek felől érdeklődöm. Vannak, akiknek minden vágyuk, hogy meggyőzzenek nagyszerű üzleti lehetőségükről, ezért olyan történeteket mesélnek, melyek szereplői több százezer dollárt keresnek havonta a hálózati marketinggel. Én magam is találkoztam olyanokkal, akik valóban több százezer dollárt keresnek havonta a hálózati marketinggel, így aztán nem is kételkedem benne, hogy sokat lehet vele keresni. A jó kereseti lehetőség sokakat vonz az üzletbe. Én mégsem elsősorban a pénz miatt ajánlom a hálózati marketinget. Nem is a termékek számítanak! "A mi termékeink a legjobbak." — Ez a második legtöbbet hangoztatott kijelentés, melyet hallok, amikor különböző hálózati marketing cégekkel ismerkedem. Kutatásaim során meglepődve tapasztaltam, milyen sok különféle terméket és szolgáltatást forgalmaznak hálózati marketing rendszereken keresztül. Az első ilyen cég, amellyel megismerkedtem az 1970-es években, vitaminokat forgalmazott. Kipróbáltam őket, és megállapítottam, hogy kiváló minőségűek. Némelyiküket ma is szedem. A későbbiekben a következő termékfajtákat forgalmazó hálózati marketing cégekkel találkoztam: 1. háztartási, fogyasztási cikkek; 2. telefonszolgáltatás; 3. ingatlan; 4. pénzügyi szolgáltatás; 5. internet weboldalak; 6. internet áruházak — csaknem valamennyi, nagy bevásárlóközpontokban kapható termék forgalmazása diszkont áron; 7. egészségvédő termékek, táplálékkiegészítők; 8. ékszerek; 9. adóügyi szolgáltatások; 10. oktatójátékok. A lista még folytatható lenne. Havonta legalább egyszer hallok újabb és újabb hálózati marketing cégekről, amelyek vagy a termékeikben újítanak valamit, vagy a kompenzációs tervükben. Némelyikükbe belépek, mert szükségem van a termékeikre vagy a szolgáltatásukra. Mégsem a termékek, illetve a kereseti lehetőség miatt ajánlom figyelmükbe a hálózati marketing cégek vizsgálatát. Az oktatási rendszerük az, ami vonzó!
Az első számú ok, amiért a hálózati marketinget ajánlom, az oktatási rendszere. Fordítsunk rá időt, hogy mélyebbre lássunk, mint a kereseti lehetőség és a kínált termékek; ismerjük meg a céget behatóan, és győződjünk meg arról, valóban fontosnak tartjuk-e azt, hogy képezzen, oktasson minket. Ez persze több időt vesz igénybe, mint egy háromórás termékbemutató, amelyen színes termékkatalógusokat mutogatnak. Ahhoz, hogy megtudjuk, mennyire jó valójában a cég oktatási rendszere, esetleg utána kell járnunk a dolognak, és időt kell fordítanunk rá, hogy tájékozódjunk a képzésről. Ha az első prezentáció megnyeri a tetszésünket, szánjunk rá időt, hogy elbeszélgessünk az oktatókkal. Én ezt tettem, és nagyon jó tapasztalatokat szereztem. Figyeljünk oda alaposan, mert a legtöbb hálózati marketing cég azt állítja, hogy kiváló oktatási tervük van. Mégis sok esetben meggyőződtem róla. hogy ez nem igaz. A legtöbb vizsgált cégnél mindössze egy ajánlott könyvlistát adtak, azután arra szorítkozott az oktatás, hogy megtanítsák, miként szervezzük be barátainkat és családtagjainkat az üzletbe. Más szavakkal: mindössze arra oktattak, hogy jobb ügynökök legyünk a cég termékei vagy rendszere számára. Ezért tehát ne sajnáljuk az időt, tanulmányozzuk a céget alaposan, mert sok hálózati marketing cég rendelkezik kiváló oktatási és képzési tervvel... Véleményem szerint ezek nyújtják a legjobb gyakorlati üzleti képzést, melyet valaha is láttam. Mit keressünk egy oktatási tervben? Akik olvasták az előző könyveimet, tudják, hogy pedagógus családból származom. Apám Hawaii állam oktatási vezetője volt. Pedagógus család ide vagy oda, mégsem kedveltem a hagyományos oktatást. Kongresszusi ajánlást kaptam egy neves New York-i szövetségi katonai akadémiára, ahol diplomát szereztem, de a hagyományos oktatás untatott. Végigjártam a diáklét lépcsőfokait egészen a diplomáig, de nemigen hozott lázba, és nem érdekelt, amit meg kellett tanulnom. Miután végeztem, az amerikai haditengerészetben teljesítettem szolgálatot, és részt vehettem a Légierő pensacolai hadgyakorlatán Floridában. Ekkor zajlott a vietnami háború, és sürgősen szükség volt képzett pilótákra. Tanuló pilóta koromban végre megtaláltam az oktatásnak azt a formáját, ami izgalomba hozott, és kihívást jelentett. Ismerjük az elcsépelt közhelyet: "a hernyóból pillangó lesz". Nos, a repülőiskolában éppen ez történik. Hivatásos katonatisztként kerültem be, a katonai akadémia elvégzése után. De sok növendék polgári egyetemekről, főiskolákról jött oda, és hernyóra hasonlítottak. Akkoriban volt a hippi korszak, és akadt jó néhány fura civil ruhás alak a repülőiskola diákjai között, akik jelentkeztek az életet megváltoztató oktatási programra. Amelyikük túlélte a képzést, az két-három év múlva pillangóként szállhatott fel, vagyis olyan pilótaként, aki a világ legszigorúbb repülési feltételei között is kész volt repülni. A Top Gun című film, Tom Cruise-zal a főszerepben, a legjobb hernyókról szólt, akik pillangókká váltak. Mielőtt Vietnamba mentem, a kaliforniai San Diegóban állomásoztam, ahol a Top Gun-ban szereplő iskola található. Én nem voltam elég jó pilóta ahhoz, hogy felvegyenek a jó hírű iskolába, de a filmben látható fiatal pilóták energiája és hite a legtöbbünkre jellemző volt akik a háborúba készültünk akkoriban. Csenevész, kócos, repülni nem tudó fiatalemberekből képzett pilótákká váltunk, akik készek voltak olyan kihívásokkal szembenézni, amelyeket a legtöbb ember szíve szerint elkerül. Azt a változást nevezem "életet megváltoztató oktatásnak", amit önmagamon és diáktársaimon észrevettem. Miután befejeztem a repülőiskolát, és elmentem Vietnamba, örökre megváltozott az életem. Nem voltam többé ugyanaz az ember, aki beiratkozott a repülőiskolába. Évekkel később több diáktársam sikeres üzletember lett. Amikor találkozunk és felidézzük a régi háborús történeteket, gyakran emlegetjük, hogy a repülőiskolában kapott képzésnek köszönhetjük későbbi üzleti sikereinket.
Tehát amikor életet megváltoztató oktatásról beszélek, olyan oktatásra gondolok, amely képes a hernyót pillangóvá változtatni. Ha valamely hálózati marketing cég oktatási tervét vesszük szemügyre, olyat válasszunk, amelyik képes ilyen mértékű változást hozni az életünkben. De ne feledjük, a repülőiskolát sem tudta mindenki végigjárni! Az élet üzleti iskolája A repülőiskolában az volt az egyik legjobb dolog, hogy a Vietnamból frissen hazatért pilóták oktattak. Valóságos élményekről számoltak be. Az üzleti iskolában viszont sajnálatomra azt tapasztaltam, hogy számos tanárnak nem voltak gyakorlati tapasztalatai az üzleti életben. A hálózati marketingben a tanároknak, akik a csúcson vannak, és tanítanak, sikereseknek kell lenniük az életben, hiszen különben nem lehetnének a csúcson. Talán ez az oka, hogy a hagyományos üzleti oktatásban részt vevő tanárok nem keresnek annyit, mint a hálózati marketing oktatók. Amikor tehát egy hálózati marketing céget vizsgálunk, keressük meg a csúcson lévő embereket, akik sikeresek az üzletben, azután tegyük fel magunknak a kérdést, hogy akarunke tőlük tanulni. Íme néhány fontosabb, életből vett üzleti tantárgy, amelyeket a hálózati marketing cégek oktatnak: 1. sikeres hozzáállás; 2. vezetői jártasság; 3. kommunikációs jártasság; 4. emberekkel való bánni tudás; 5. a személyes félelmek, a kétségek és az önbizalomhiány leküzdése; 6. az elutasítástól való félelem leküzdése; 7. pénzkezelési jártasság; 8. befektetési jártasság; 9. felelősségvállalási jártasság; 10. jártasság az időbeosztásában; 11. jártasság a célok kitűzésében; 12. rendszerismeretek. A hálózati marketingben sikeres emberek, akikkel találkoztam, mind a cég képzési programjának keretében sajátították el a felsorolt jártasságokat. Akár felérünk a hálózati marketing rendszer csúcsára, és sok pénzt keresünk, akár nem, a képzés mindenképpen nagyon értékes ismeretekkel lát el életünk hátralevő részére. Ha jó az oktatási terv, előfordulhat, hogy alapvetően jobbra fordul a sorsunk, és az is lehet, hogy az egész hátralevő életünkre. Mit nevezünk életet megváltoztató oktatásnak? A következő ábrát azért készítettem, hogy megvilágítsam, mit értek életet megváltoztató oktatáson. Érdemes megfigyelni, hogy egy gúlaformáról van szó, vagyis egy négy oldallal határolt testről, közismertebb nevén piramisról... Tudjuk, hogy az egyiptomi piramisok évezredek óta állnak. A gúla vagy piramis nagyon stabil alakzat. A tudósok évszázadokon át azt hitték, hogy a természet általános törvényei a négyes számjegyében működnek, esetünkben egy négyoldalú mértani test formájában. Négy az évszakok száma — tél, tavasz, nyár, ősz. Az asztrológia is négy 21 elemmel dolgozik — föld, levegő, tűz, víz. Az életet megváltoztató oktatásban is négyféle változáson esik át az ember. Vagyis, ha igazán hatékony életet megváltoztató oktatásban részesülünk, a tanulási piramis mind a négy pontján változnunk kell. Gondolati Lelki Érzelmi
Fizikai A hagyományos oktatás elsősorban a gondolati oktatásra helyezi a hangsúlyt. Megtanít olvasni, írni, számolni. Ezek mind nagyon fontos jártasságok. Kognitív jártasságoknak is nevezik őket. Amit én személy szerint nem szerettem a hagyományos oktatásban, az az érzelmi, a fizikai és a lelki rész kezelésének módja volt, A következőkben egyenként fogom tárgyalni mindegyiket. 1. Érzelmi oktatás: Egyik legfőbb kifogásom a hagyományos oktatással szemben, hogy a félelemérzetre támaszkodik — pontosabban a hibázástól való félelemre, ami a kudarctól való félelemhez vezet. Ahelyett, hogy a tanár lelkesített volna a tanulás iránt, a kudarctól való félelmet használta motiváló erőnek, mondván: "Ha nem lesznek jó jegyeid, nem kapsz jól fizető állást." Az iskolában büntettek is a hibák miatt. Érzelmileg tehát azt tanultam, hogy féljek a hibák elkövetésétől. Ezzel az a gond, hogy az életben éppen azok az emberek érvényesülnek, akik a legtöbb hibát vétik, és tanulnak belőlük. Szegény apám. aki pedagógus volt úgy gondolta, hibát elkövetni bűn. Gazdag apám ezzel szemben így vélekedett: "Úgy vagyunk megalkotva, hogy a hibáinkból tanulunk. Úgy tanulunk meg biciklizni, hogy leesünk, visszaülünk, leesünk, visszaülünk." Azt is mondta továbbá, hogy "Bűn hibázni, ha nem tanulunk belőle. Azért hazudik oly sok ember, ha hibát követett el. mert érzelmileg retteg tőle, hogy beismerje a hibáját. Ebből következően elmulasztja az alkalmat a tanulásra és a fejlődésre. Ha hibázunk, és beismerjük, nem keresünk bűnbakot, önigazolást vagy kifogásokat, tanulunk a hibánkból. Ha viszont nem ismerjük be a hibánkat, vagy másra toljuk a felelősséget, az bűn." A hagyományos üzleti életben az iskolai mentalitás érvényes a hibákkal kapcsolatban. Az üzleti világban gyakran elbocsátják vagy megbüntetik azt, aki hibázik. A hálózati marketing világában arra bíztatják az embereket, hogy tanuljanak a hibáikból, javítsák ki azokat, és gondolatilag is, érzelmileg is okosodjanak általuk. Amikor értékesítést tanultam a vállalati világban, a rosszul teljesítő ügynököket elbocsátották. A hálózati marketing világában a vezetők elsősorban azokkal foglalkoznak, akiknek nem megy jól az üzlet, ösztönzik őket, hogy feljebb lépjenek, nem küldik el őket. Valószínűleg egyikünk sem tanult volna meg biciklizni, ha megbüntettek volna, amiért leestünk, vagy egyest kaptunk volna biciklizésből. Úgy gondolom, azért vagyok pénzügyileg sikeresebb sokaknál, mert többször hibáztam, mint ők. Vagyis azért jutottam előbbre, mert több hibát követtem el, mint azok, akik azt tanulták, hogy hibázni rossz dolog, vagy a butaság bizonyítéka. A hálózati marketingben buzdítanak a hibázásra, a hibák kijavítására, arra, hogy tanuljunk belőlük és fejlődjünk általuk. Ezt tekintem én életet megváltoztató oktatásnak — ami homlokegyenest ellenkezik a hagyományos oktatás elveivel. Aki retteg a hibáktól és a kudarctól, annak különösen hasznos lehet a hálózati marketing. Láttam már olyan hálózati marketinges oktató programot, mely kifejlesztette vagy visszaadta a résztvevők önbizalmát. Ha pedig valakinek megnő az önbizalma, az élete mindörökre megváltozik. 2. Fizikai oktatás: Egyszerűen fogalmazva, nem sokat tanul az, aki fél a hibáktól, mert nem sok mindent mer megtenni. Sokan tudják, hogy atanulás valójában legalább annyira fizikai, mint szellemi folyamat. Az olvasás és az írás éppúgy fizikai folyamat, mint a teniszezés elsajátítása. Ha arra tanítottak, hogy mindenre tudnunk kell a helyes választ, és nem szabad hibáznunk, minden bizonnyal nehézkessé válik a tanulási folyamat. Hogyan is fejlődhetnénk, ha mindenre tudjuk a választ, de félünk bármit kipróbálni? Az általam ismert hálózati marketing cégek mind fizikai tanulásra ösztökélnek a gondolati tanulás mellett. Arra buzdítanak, hogy cselekvően nézzünk szembe a félelmeinkkel,
hibázzunk, tanuljunk a hibánkból, majd gondolatilag, érzelmileg és fizikailag erősebben kerüljünk ki a folyamatból. A hagyományos oktatás arra sarkall, hogy tanuljuk meg a tényeket, érzelmileg pedig azt tanítja, hogy féljünk a hibázástól, és ezzel fizikailag visszafog. Félelemmel teli környezetben élni nem egészséges — sem gondolatilag, sem érzelmileg, sem fizikailag, sem pénzügyileg. Mint mondtam, nem azért van több pénzem másoknál, mert nagyobb az elméleti tudásom, hanem azért, mert több hibát vétettem, beismertem őket, és levontam belőlük a tanulságot. Azután újabb hibákat követtem el... és alig várom, hogy még több száz hibát elkövethessek a jövőben, mialatt a legtöbb ember mindent megtesz, hogy elkerülje a hibákat. — Ezért más az ő jövőjük, mint az enyém. Nem tehetjük jobbá a jövőnket, ha nem vagyunk hajlandók új dolgokat kipróbálni, vállalni a hibázás kockázatát, és tanulni a hibákból. A legjobb hálózati marketing cégek arra bíztatják embereiket, hogy tanuljanak újat gondolatilag, cselekedjenek, hibázzanak, tanuljanak, javítsák ki a hibáikat, majd kezdjék elölről. Ez az élet iskolája. Aki fél a hibáktól, de tudja, hogy változtatnia kell az életén, annak a hosszú távú személyes fejlődéséhez kiválóan alkalmas egy jó hálózati marketing program. Egy jó hálózati marketing cég kézen fogja az embert, és elvezeti a félelem- és kudarcmentes életbe. Aki pedig nem akarja, hogy fogják a kezét, annak nem fogják. 3. Lelki, spirituális oktatás: Fontosnak tartom, hogy beszámoljak személyes nézeteimről, mielőtt belevágnék e sokat vitatott és heves indulatokat kiváltó téma taglalásába. A lelki szót okkal használom a vallási szó helyett. Mint ahogyan vannak jó és rossz hálózati marketing cégek, véleményem szerint vannak jó és rossz vallási szervezetek is. Világosabban kifejezve, találkoztam vallási szervezetekkel, amelyek lelkileg erősítették az embereket és másokkal, amelyek gyengítették őket. Amikor tehát lelki oktatásról beszélek, beleérthető a vallási nevelés, de nem feltétlenül Nem felekezethez kötöm a lelki oktatást. A vallással kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának álláspontjára helyezkedem, amely szabad vallásgyakorlást biztosít mindenkinek. Azért bánok óvatosan ezzel a témával, mert már kora gyermekkoromban azt a tanácsot kaptam: "Sose beszélj vallásról, politikáról, szexről és pénzről!" Egyetértek vele, ugyanis ezek kényes, és érzelmekre ható témák. Nincs szándékomban megbántani senkinek a személyes érzéseit vagy hitét, sőt inkább azt szeretném megerősíteni, hogy joguk van hozzájuk. Az emberi korlátokon túl Amikor az emberi lélekről beszélek, azt az erőt értem ezen, amely átlendít minket gondolati, érzelmi és fizikai korlátjainkon — azokon a korlátokon, melyek gyakran meghatározzák egy ember helyzetét. Vietnamban láttam sebesült fiatalembereket, akik tudták, hogy meghalnak, mégis tovább harcoltak, hogy mások élhessenek. Egyik általános iskolai osztálytársam, aki sokáig harcolt Vietnamban az ellenséges arcvonal mögött, nagyon pontosan fogalmazott. Azt mondta: "Azért élek ma, mert a halottak nem adták fel a harcot. Kétszer vettem részt olyan csatában, amelyet egyedül éltem túl. Az ember élete megváltozik, miután megtudja, hogy a barátai az életüket adták az övéért." Sok csata előtti éjszakán üldögéltem csendben a repülőgép-anyahajó orrán, és figyeltem a hullámokat. Ezekben a hosszú, néma pillanatokban megbékéltem a lelkemmel. Tudtam, hogy másnap reggel ismét szembe kell néznem Egy ilyen békés, magányos esti merengés során döbbentem rá, hogy ha meghalok másnap, a könnyebb utat választom. Rájöttem, hogy élni sok szempontból sokkal nehezebb, mint meghalni. Miután megbékéltem az élet vagy halál lehetőségével, választhattam, miként akarom megélni a másnapot. Vagyis bátran fogok repülni, avagy félve? Amikor meghoztam a
döntésemet, megidéztem emberi lelkemet hogy vezessen át az előttem álló napon, hogy a legjobb képességeim szerint repüljek és harcoljak, mindegy, mi lesz a vége. A háború borzalmas dolog. Rettenetes tettekre veszi rá az embert embertársaival szemben. Mégis a háborúban tanultam meg, milyen, az emberi korlátokat messze meghaladó ereje van az embernek. Mindannyiunkban megvan ez az erő. Tudom, hogy önökben is megvan. Szerencsére önöknek nem kell háborúba menniük, hogy ezt megtapasztalják. Ez az erő érintett meg akkor is, amikor mozgássérült lányokat és fiúkat láttam versenyezni. Láttam, amint azok a fiatalok — némelyiknek mindkét lába hiányzott — műlábbal futottak, mégis szívvel-lélekkel versenyeztek, és a lelkük megérintette az enyémet. Könnyek szöktek a szemembe, miközben egy féllábú, őszinte lelkesedéssel futó lányt figyeltem. Láttam az arcán a kínt, amit a műlába okoz futás közben, de a fizikai fájdalom eltörpült lelki ereje mellett. Nem nyerte ugyan meg a versenyt, de az én szívemet igen. Megérintette emberi lelkemet, és felidézte bennem, amit már elfelejtettem. Abban a pillanatban éreztem, hogy ezek a fiatalok mindannyiunkért futnak, nemcsak önmagukért. Azért futnak, hogy emlékeztessenek minket a bennünk rejlő erőre. A filmekben is látunk nagyszerű lelkeket. A Rettenthetetlenben (Brave Heart) Mel Gibson skót farmerekből álló, szedett-vedett serege élén lovagol, szemben a hatalmas brit hadsereggel, és azt kiáltja a lelke mélyéből: "Megölhetik a testünket, de nem vehetik el a szabadságunkat." Akkor, ott, az emberi lélek szól belőle az övéihez. Megérinti emberei lelkét, s ezzel legyőzi a félelmüket és a kétségeiket, amelyeket a képzettség hiánya és a rosszabb fegyverek okoznak. Felgyújtj a a lelkűket, hogy harcolj anak, és legyőzzék a világ legerősebb hadseregét. Megfigyeltem, hogy a hálózati marketing sikeres vezetői ezt a képességet fejlesztették ki magukban a tréningek által, hogy meg tudják szólítani az emberi lelket. Képesek kihozni a mögöttük állókból a nagyszerűséget, lelkesíteni tudják őket, hogy feljebb lépjenek — meghaladják emberi korlátjaikat. Ez az életet megváltoztató oktatás ereje. A tanulási piramis mutatja, mi történik, amikor az embereket a lelkük hajtja, nem az érzelmeik és az eszük. Gondolati kommunikáció Általában nem sok minden történik, ha csak gondolatilag tanulunk. Mindnyájan mondtunk már olyasmit, hogy "Jövő héttől fogyókúrázom." Azután tovább híztunk. Vagy fogadkoztunk, hogy "A jövő hónapban többet adok el, illetve több embert szervezek be." Vagy: "Ha megkapom a következő fizetésemet, elkezdek takarékoskodni." Azért nem változik semmi, mert ez csak szellemi tevékenység. Az igazi változáshoz többnyire a piramis mind a négy pontján változtatni kell. Megjegyzés: Az érzelmi kommunikációt szenzoros kommunikációnak is hívják. Ez azt jelenti, inkább érzelmeket kommunikálunk, mint szavakat. Mindannyian megéltünk például olyasmit, hogy beléptünk egy terembe, és éreztük, hogy valaki mérges ránk, még mielőtt az illető megszólalt volna. A szenzoros kommunikáció olyan, mint amikor két hangvilla rezeg. Ha azonos hullámhosszon rezegnek, a másik is rezegni kezd, mikor az egyiket megütjük. Vagyis amikor félünk, gyakran szintén félő embereket vonzunk magunkhoz, vagy olyanokat, akik a félő emberekre "vadásznak". Gyerekkoromban sokszor mondtunk olyasmit, hogy "Rossz kisugárzása van ennek a fickónak " Ez is egy példa a szenzoros vagy érzelmi kommunikációra. A jó oktatási tervvel rendelkező hálózati marketing cégek egyik legnagyobb értéke, hogy érzelmi korlátaink áthágására buzdítanak és arra, hogy lelkesedésből beszéljünk. Fizikai kommunikáció Mindannyian találkoztunk már olyan emberekkel, akikhez fizikailag vonzódtunk; és olyanokkal is, akik fizikailag taszítottak, kizárólag a külsejük alapján. Ennek oka a fizikai
vagy vizuális kommunikációban keresendő. Az első benyomás valakinek a külsejéről a legerőteljesebb kommunikáció. A kutatások kiderítették, hogy a személyes kommunikáció nagyjából a következőképpen épül fel: 10% szavak 35% érzelmek 50% vizuális vagy fizikai 5% egyéb. Más szóval: A megjelenésünk, hogy éppen morcosan nézünk, görnyedt a testtartásunk, nem megfelelő az öltözékünk — mind befolyásolja a kommunikációnk hatékonyságát. Az adatok természetesen durva becslések vagy megközelítések, mégis jó támpontot adnak az emberek közötti kommunikáció javításához. A jó hálózati marketing cégek sok időt fordítanak az emberek fizikai megjelenésének javítására. Az egyik cég még fogyókúra és torna programot is ajánlott az érdeklődőknek. A vezetők tudják, hogy az egészséges, fizikailag jó megjelenésű emberek hatékonyabban kommunikálnak, mint a rossz egészségi állapotban lévők. Két megjegyzést szeretnék fűzni a fizikai kommunikáció témájához. Az első: Mindannyian találkoztunk olyan emberekkel, akik remekül néztek ki, belül mégis érzelmi roncsok voltak. Olyanokat is ismerünk, akik első látásra taszítottak, ám később kiderült róluk, hogy igazán értékes emberek. Mindenesetre csak egyszer tehetünk valakire első benyomást, ezért van olyan nagy jelentősége a fizikai kommunikációnak. A második megjegyzés: Sokszor kérnek meg, hogy segítsek fellendíteni mások üzletét. Ha beleegyezem, mindjárt azt kérdezem: "Hajlandó ön változni és rugalmasnak lenni?" Ha az illető igent mond, folytatom a beszélgetést. Ha nemet mond, akkor befejezem. A legtöbben persze azt felelik: "Hogyne, kész vagyok változni." Ekkor én rábólintok, majd várok egy percet, hogy ellenőrizzem a hajlandóságukat. Néhány hónapja egy ismerősöm kért meg, hogy segítsek fellendíteni üzletét. Feltettem az iménti kérdést, és ő igennel felelt. Ezek után azt mondtam: "Akkor első lépésként kérlek, borotváld le a bajuszodat!" Az illető azonnal visszakozott, és így felelt: "Nem vagyok hajlandó leborotválni a bajuszomat. Iskolás korom óta van bajuszom." A beszélgetés itt befejeződött, és nem dolgoztam vele üzlete jobbításán. Nem a bajusza volt a lényeg. Nekem mindegy volt, hogy van-e bajusza vagy nincs. Csak a változtatás iránti fogékonyságát teszteltem. Felhozhattam volna példának a nyakkendőjét, a cipőjét vagy bármit, aminek a fizikai megjelenéséhez köze van. A legtöbb ember gondolatilag akar változni, mint ez a barátom is. De amint kipróbáltam, hajlandó-e fizikailag is változni, azonnal visszakozott. Minden tanulás végső soron fizikai. Ha valaki nem hajlandó fizikailag tanulni, valószínűleg alig tanul meg valamit hosszú távon. Gazdag apám gyakran mondogatta: "Ha három macska ül a kerítésen, és kettő elhatározza, hogy leugrik, hány marad?" A válasz: "Továbbra is hárman maradnak", mert az elhatározás még nem jelenti, hogy valóban, fizikailag leugrott volna bármelyik. Ezért tartotta úgy gazdag apám, hogy "A holnap az év legzsúfoltabb napja." Sokan könnyen határozzák el, hogy megváltoztatják az életüket így vagy úgy, de mindig másnapra halasztják a dolgot. Gazdag apám azt is mondta, "A legtöbb ember végül kifogy a holnapokból". A tanulság: Sokan akarnak változtatni az életükön, de a változás csak akkor kezdődik, ha cselekszünk. — Ezért olyan fontos a tanulás fizikai oldala. A legjobb oktatás, amelyben részem volt Életem egyik legokosabb döntése volt, hogy a főiskola után beiratkoztam a repülőiskolába. Nem az volt a lényeg, hogy megtanultam repülni vagy hogy felkészültem a háborúra, hanem hogy felkészültem az életre. Többé már nem voltam gyerek vagy diák, és éppen olyan képzést kaptam, amire életemnek abban a szakaszában szükségem volt. Életet megváltoztató
oktatásban részesültem, mert megváltoztatott gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg egyaránt. Amikor visszatértem a háborúból, volt elég önbizalmam hozzá, hogy szembenézzek azokkal a pénzügyi és üzleti kihívásokkal, amelyek a legtöbb embert visszariasztanak. Aki kész valamilyen formában változtatni az életén, vizsgálja meg néhány hálózati marketing cég oktatási programját. Hagyjon magának elég időt arra, hogy el tudja dönteni, olyan-e a cég? a javadalmazás, a termékek és az oktatás, amilyenre éppen szüksége van az adott életszakaszban. Ha leteszi a voksát valamelyik cég mellett, vegye fontolóra, hogy mellékállásban elkezdjen velük dolgozni. A könyv további részében a hálózati marketing cégek egyéb rejtett értékeiről lesz szó, melyeket felfedeztem.
3. fejezet 2. számú érték: A negyedek közötti váltás lehetősége... állásváltoztatások helyett Hányszor hallottuk a következő állításokat? 1. "Bárcsak otthagyhatnám az állásomat!" 2. "Elegem van belőle, hogy állandóan váltogatom a munkahelyeimet." 3. "Jó lenne több pénzt keresni, de nem engedhetem meg magamnak, hogy felmondjak, és mindent elölről kezdjek egy új cégnél. Új szakmát tanulni pedig nincs kedvem." 4. "Amikor fizetésemelést kapok, a nagy részét mindig elviszi az adó." 5. "Rengeteget dolgozom, mégis csak a cég tulajdonosai gazdagszanak meg." 6. "Rengeteget dolgozom, mégsem jutok egyről a kettőre anyagilag. Ideje elgondolkodnom a nyugdíjamról." 7. "Félek, hogy a technológia fejlődését nem tudom követni, és egy fiatalabb dolgozót tesznek a helyemre." 8. "Nem tudok tovább ilyen sokat dolgozni. Ehhez már öreg vagyok." 9. "Fogorvosnak tanultam, de már nem akarok fogorvosként dolgozni." 10. "Egyszerűen valami mást szeretnék csinálni, és új embereket szeretnék megismerni. Elegem van már belőle, hogy olyan emberekre pazarlom az időmet, akikben nincs ambíció, és akik nem tartanak sehová. Unom már azokat akik csak dolgoznak, mint a gép, hogy el ne bocsássák őket; és nem akarok többet olyan cégnek dolgozni, amelyik éppen csak annyit fizet, hogy ne mondjunk fel." Ezek az állítások többnyire olyan emberektől származnak, akik megrekedtek a cashflownégyszög valamelyik negyedében. Akik efféléket mondanak, azok általában át szeretnének lépni egy másik negyedbe. Talán itt is van az ideje, hogy átlépjenek. Mi is az a CASHFLOW-négyszög? A Gazdag papa sorozat második kötete A CASHFLOW-négyszög. Sokak szerint ez a legfontosabb könyvem, mert nagyon erős ráébresztő hatása van. Mindenkinek szól, aki kész változtatni az életén — ezen pedig sokkal nagyobb szabású váltást értek, mint hogy valaki állást változtat. Az alábbi ábra gazdag apám cashflow-négyszöge. Az A alkalmazottakat jelöl. Az E egyénileg vállalkozókat (önalkalmazottakat) jelöl. A C cégtulajdonosokat (üzlettulajdonosokat) jelöl. A B befektetőket jelöl. Abban a negyedben vagyunk, ahonnan a legtöbb készpénzünk áramlik. Vagyis ha rendszeres fizetést kapunk egy munkahelyen, valamilyen vállalattól vagy olyan vállalkozástól, amely nem a miénk, akkor az A negyedhez tartozunk. Mindegy, hogy valaki gondnoka vagy elnöke a cégnek, mindenképpen alkalmazott. Ezek az emberek olyasmiket gondolnak vagy
mondanak, hogy "Biztos munkahelyet keresek, magas szociális juttatásokkal"; vagy "Mennyit fizetnek a túlórákért?"; vagy "Mennyi a fizetett szabadság?" Aki jutalékrendszerben vagy órabérért dolgozik, az feltehetően az E negyedhez tartozik. A közvetlen jutalékos rendszerben dolgozó ügynökök — például az ingatlanügynökök — általában az E negyed emberei. Az ő szájukból ilyen mondatokat hallhatunk: "A szokásos jutalékom a vételár 6%-a." Az E negyedhez tartozik sok értelmiségi is. úgy mint ügyvédek, orvosok. Aki órabérért dolgozik, az többnyire az E negyedbe sorolható. Mondhatják, hogy "50 dollárt kérek egy óráért"; vagy "1000 dollárt kérek ezért a munkáért". Az E negyedbe tartozik a legtöbb kisvállalkozó is, vendéglőtulajdonosok, családi vállalkozások résztvevői, tanácsadók, szolgáltatások végzői, például háztakarítók. Ezek az emberek többnyire megrögzött individualisták, akik egyedül szeretik végezni a munkájukat. Ők általában efféle tanácsokat adnak: "Sose dolgozz másnak! Magadnak dolgozz!"; vagy "Ha azt akarod, hogy valami jól legyen megcsinálva, csináld magad!" Ha olyan vállalkozásból származik a jövedelmünk, amelyben nem nekünk kell dolgoznunk, a C negyedben vagyunk. Ha befektetésekből szerezzük a jövedelmünket, akkor a B negyedbe tartozunk. Ha vállalati vagy állami nyugdíjtervekből származik a jövedelmünk, valószínűleg az A negyed a miénk. Több negyedből is származtathatjuk jövedelmünket. Feleségemnek és nekem például mind a négy negyedből van jövedelmünk, mégis a legtöbbet a befektetéseink hozzák. Így tehát mi a B negyedben tevékenykedünk. A definíciók általában egyszerűek és közérthetők. A legtöbb félreértést az E és a C negyedek meghatározásai okozzák. Gyakran megkérdezik tőlem: "Mi a különbség az E, azaz egyénileg vállalkozó (önalkalmazott) és a C, azaz egy cég(üzlet)tulajdonos között?" A különbséget könnyű megmagyarázni. "A C, azaz egy cég tulajdonosa, magára hagyhatja a vállalkozását akár egy évre vagy még annál is hosszabb időre is, és amikor visszatér, az jobban üzemel, mint korábban — még az is lehet, hogy több profitot termel. Az egyénileg vállalkozó (önalkalmazott) általában nem engedheti meg magának, hogy hosszabb időre magára hagyja a vállalkozását. Ha egy egyénileg vállalkozó (önalkalmazott) nem dolgozik, akkor többnyire megszűnik a jövedelme." Ez az általános különbség az E és a C negyed között. Amikor valaki azt mondja, "Otthagyom az állásomat és a magam útját járom", az legtöbbször az A-ból az E negyedbe lép át, nem az E-ből a C-be. Az egyik ok, amiért tíz kisvállalkozásból kilenc csődbe megy, egyszerűen az, hogy az E negyed nagyon kemény munkát kiván. Sok kisvállalkozás azért szűnik meg, mert vagy a pénztartalék merül ki, vagy a munkaerő — vagy mindkettő. Az E negyedes vállalkozó függ az ügyfelektől, a kormánytól és az alkalmazottaktól, ha vannak. Nehéz sok és eredményes munkát végezni, ha az embernek ennyiféle követelménynek kell eleget tennie. Az E negyed E betűje jelenthetne "elégedettséget" is, hiszen ebben a negyedben találjuk a legtöbb olyan embert, akik azt csinálják, amit igazán szeretnek. Az E negyedbe vándorolnak legtöbben, akik a maguk útját akarják járni. Sajnos azonban az itt tartózkodókat fizetik a legrosszabbul. Nemrégiben olvastam egy újságcikkben, hogy az amerikai kisvállalkozók vagy szabadúszók kevesebb, mint 25 000 dollárt keresnek évente. Mint azt korábban már mondtam, az E negyedben megy csődbe a legtöbb vállalkozás. Sok kisvállalkozás be sem indul igazán. Mi akarsz lenni, ha nagy leszel? Gyerekkoromban szegény apám gyakran mondta, "Járj iskolába és szerezz jó bizonyítványt, hogy biztos állást kaphass!" Ő az A negyedbe szánt engem. Anyám pedig azt mondta: "Ha gazdag akarsz lenni, orvosnak vagy ügyvédnek kellene menned. Így mindig lesz egy jó szakma a kezedben." Ő az E negyedbe szánt engem. Gazdag apám azt mondta: "Ha gazdag akarsz lenni, a saját vállalkozásoddal törődj! Sokan azért nem gazdagszanak meg soha, mert mindig valaki más vállalkozásával foglalkoznak." "Minél inkább törekszel a munkahelyi biztonságra, annál kevésbé leszel ura az életednek.
Annál kevésbé tudod irányítani, mennyit keresel, mennyi adót fizetsz és mennyi a szabadidőd." Gazdag apámnak rengeteg szabadideje volt, egyszerűen azért, mert neki saját vállalkozásai voltak, ahelyett, hogy ő dolgozott volna valaki máséban. Ő A és E negyedes embereket szerződtetett a cégei üzemeltetésére és irányítására. Ezért volt olyan sok szabadideje, személyes szabadsága és több pénze, miközben legálisan kevesebb adót fizetett. Azt is mondta: "Ha szabad akarsz lenni, törődj a magad vállalkozásával!" C negyedes vállalkozásra gondolt, nem E negyedesre. A CASHFLOW-négyszög című könyvben részletesen leírom, mi mindent értett gazdag apám az irányítás szón. Azt mondta: "Minél inkább törekszel a munkahelyi biztonságra vagy valamilyen végzettséghez kötött szakmára, úgy mint orvos, ügyvéd, könyvelő, ingatlanbróker vagy értékpapírbróker, annál jobban kicsúszik a kezedből a saját életed irányítása. Minél inkább elveszíted az irányítást, annál többet adsz fel a szabadságodból." Mindezek alapján az alábbi következtetésre jutott: "Ha azt kérdezik tőled, »Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?«, mondd azt, hogy »A saját vállalkozásommal akarok foglalkozni.«" Megint csak C negyedes vállalkozásra gondolt, nem E negyedesre. Hogyan váltsunk negyedet? Miután elolvasták a CASHFLOW-négyszög című könyvet, és megértették, mi kell ahhoz, hogy az ember átlépjen egyik negyedből a másikba, sokan megkérdezik, "Hogyan váltsak negyedet? A könyvben olyan egyszerűnek tűnik, de sokunknak mégis nehéz megvalósítani." A válaszom a következő: "Némelyeknek könnyű átlépni a négyszög bal térfeléről, azaz az A, illetve az E negyedből, a jobb térfélre, azaz a C, illetve a B negyedbe. Nekem nem volt az. Ha gazdag apám nem segített volna, talán nem is sikerült volna." El szoktam mesélni, hogy a családomban csupa tanult pedagógus vett körül. Az iskolázottság és a biztos munkahely vagy szakma nálunk alapértéknek számított. Ezt azért mondom el, mert a negyedek közötti váltás gyakran a családi alapértékek lecserélésével jár együtt. Ezért nehéz egyeseknek átlépni egyik negyedből a másikba, még akkor is, ha a szándékuk megvan hozzá. Anyámék szemszögéből nézve a gazdagok, azaz a cégtulajdonosok és befektetők, általában kapzsi, gonosz alakok, nem törődnek másokkal, és néha még becstelenek is. Amikor a szüleim megtudták, hogy az üzleti világban akarok érvényesülni ahelyett, hogy jól fizetett alkalmazott vagy értelmiségi szakember lennék, csalódtak bennem. Nem illettem bele az értékrendjükbe. Végül is apám elkötelezett tanár volt, anyám pedig ápolónő. Még Kennedy elnök Békehadtestébe is jelentkeztek, és éveket dolgoztak benne. Nagyon jó emberek voltak, szociális és erkölcsi érzékenységemet nagyrészt nekik köszönhetem. Ezért háborodtak fel, amikor megtudták, hogy én nem akarom végigjárni a vállalati ranglétra fokozatait, inkább meg akarom szerezni magamnak a létrát. Úgy gondolták, átálltam a túloldalra — és így is volt. Elhatároztam, hogy a négyszög C és B negyedében fogok dolgozni, nem az A, illetve az E negyedekben. Ma is rendelkezem a szüleim által belém nevelt szociális és erkölcsi érzékenységgel, de nem tudtam az ő szemszögükből szemlélni a dolgot. Anyám és apám számára a nagyvállalkozók és befektetők sötét alakok voltak. Ezért jelentett többet számomra a negyedek közötti váltás egyszerű gondolati változásnál. A szüleim úgy érezték, elutasítom, amit tanítottak, amit ők jónak, tisztességesnek és fontosnak tartottak. Úgy vélték, nem lenne szabad többre vágynom a magas szintű iskolázottságnál, egy jó állásnál és egy szép otthonnál. Az a tény, hogy én meg akartam gazdagodni, saját cégeket akartam, világszerte be akartam fektetni más cégekbe, és embereket akartam foglalkoztatni, számukra egyet jelentett a sötét erőkhöz való csatlakozással. Éppen azt akarták elkerülni a nevelésükkel, hogy nemzetközi üzletemberré váljak, és befektetések miatt jöjjek-menjek a világban. Erről nekik a szegényeket, a munkásosztályt kizsákmányoló, istentelen kapitalista képe jutott eszükbe. Ezért aztán számomra a váltás olyan volt, mintha tékozló fiúként elhagynám a családomat. Bár ezek az értékek egyszerűeknek tűnnek, gyökereik lényem legmélyéig nyúlnak. Évekkel később apám rájött, hogy a negyedek közötti váltás nem jelenti azt, hogy
megváltoznak az ember szociális, erkölcsi vagy vallási értékei, de mindaddig nagyon aggódott értem. Anyám meghalt, mielőtt rájött volna, hogy nem veszítette el a fiát, akit felnevelt. Személyes alapértékeink mély gyökereinek tudható be, hogy amikor azt kérdezik tőlem, "Hogyan váltsak negyedet?", gyakran ajánlom az illetőknek, hogy lépjenek be valamelyik hálózati marketing cégbe. Elsősorban azért szoktam javasolni, hogy legalább tanulmányozzanak egy ilyen céget mert nem lehet egyik napról a másikra átlépni egyik negyedből a másikba. Gazdag apám éveken át irányított, tanított, és néha szidott is, mire C és B lettem. Amint azt 1. számú értékként már említettem, az életet megváltoztató üzleti oktatás az, amely igazán kihat az egész életünkre gondolati, érzelmi, fizikai és lelki vonatkozásban egyaránt — ez a változás pedig eltarthat egy darabig, és irányításra van szükség, hogy végbemenjen. Némely hálózati marketing cég biztosítja a megfelelő időt és az irányítást. Miért nem tudom megcsinálni egyedül? Azt is meg szokták kérdezni, "Miért nem tudok egyedül átlépni a négyszög bal térfeléről a jobbra?" A válaszom: "Át tud lépni." Csakhogy sok ember számára ez a váltás nem könnyű. Íme néhány olyan ember, akiknek sikerült naggyá lenniük a C negyedben anélkül, hogy beléptek volna egy hálózati marketing cégbe: Bill Gates, a Microsoft alapítója; Michael Dell, a Dell Computers cég alapítója; Henry Ford, a Ford Motor Company alapítója, és folytathatnám a sort. Tehát meg lehet csinálni egyedül is, ám a következő oldalakon ki fog derülni, miért nem sikerül ez mégsem a legtöbb embernek. Nemcsak a pénz az akadály, hanem az is, hogy magas ára van a gondolati, érzelmi, fizikai és lelki fejlődésnek. Az első fejezetben már említettem, hogy én is hálózati marketing cég nélkül értem el sikert a C negyedben. Ezért nagyon is jól tudom, milyen magas árat fizettem érte — és nem csak pénzben. Amikor azt kérdezik, "Nulláról kezdte?", azt felelem, "Igen, nulláról kezdtem. Háromszor kezdtem nulláról." Azért szoktam ezt elmondani, mert igaz. Először azért indultam nulláról, mert nem volt sok pénzem, amikor belefogtam a vállalkozásba. Másodszor és harmadszor pedig azért, mert az első két jelentősebb vállalkozásom csődbe ment. Valójában a második és a harmadik alkalommal azt kívántam, bárcsak nulláról indulhatnék. Nulláról indulni fenséges érzés lett volna... sokkal jobb, mint több millió dollár adóssággal indulni, amelyet azért halmoztam fel, mert az előző vállalkozásom csődbe ment. Önmagam újjáépítése fontosabb volt, mint a pénzkereset. Amikor a szememre hányják, hogy nem tudom, milyen érzés szegénynek lenni, csak nevetek, és megkérdezem, "Tudja ön, hogy milyen érzés elveszíteni több millió dollárt? Tudja, milyen hatása van ennek gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg? " Részben azért ajánlom a hálózati marketing cégeket, mert azok hangsúlyt helyeznek az emberek gondolati, érzelmi, fizikai és lelki rehabilitálására. Én tudom, milyen érzés, amikor elveszítjük minden önmagunkba vetett hitünket és önbizalmunkat. Biztosíthatom önöket, rosszabb, mint néhány millió dollár elvesztése. Amikor az első vállalkozásom csődbe ment, szegény apám rettenetesen ideges volt, és kínosan érezte magát miattam. Gazdag apám ezzel szemben azt mondta, "Folytasd csak tovább! A legtöbb multimilliomos három vállalkozást visz csődbe, mielőtt sínre kerül." Nekem szerencsére elég volt kettő. De a második már komoly lelki és érzelmi kihívást jelentett, regenerálódásra volt szükség, mire egyenesbe kerültem. Amikor érzelmileg és lelkileg helyre tettem magamat, ismét dőlt a pénz. A regenerálódás fontosabb volt, mint a pénzkereset. Azért ajánlom a hálózati marketing cégeket, mert valóban hangsúlyt helyeznek az emberek felépítésére és újjáépítésére, így aztán az illetők elkezdhetik felépíteni maguknak az üzletüket. Akit ez vonz, keressen magának egy olyan hálózati marketing céget, amelynek oktatási programjában nagyobb hangsúlyt kap a személyiség felépítése, mint a cég terveinek vagy termékeinek eladása. Ha sikerül megtalálni a megfelelő céget, tegyünk meg mindent, hogy újjáépítsük önmagunkat a cég oktatási
tervének segítségével. A cég csupán rendelkezésünkre bocsátja a tervet Nekünk magunknak kell élni vele. Senki sem segíthet rajtunk, ha mi nem segítünk önmagunkon. Egyedül is meg lehet csinálni. De ne feledjük, hogy pénznél sokkal többe kerülhet átlépni a négyszög A, illetve az E negyedéből a C, illetve a B negyedbe! Akik egy hálózati marketing rendszer keretein belül építik fel C negyedes vállalkozásukat, sokkal alacsonyabb árat fizetnek, kisebb a kockázat is, ráadásul megkapják az oktatást és a támogatást személyes fejlődésük folyamatához. Tartsuk meg a főállásunkat! Általánosságban háromféle vállalkozás található a négyszögben. Vannak a nagyvállalatok, amelyekről mindenki hallott. Ilyenek a Dell Computers, a Hewlett Packard — ezeket egy hálószobában, illetve egy garázsban kezdték. Vannak azután a franchise-ok, amilyen a McDonald's vagy a Taco Bell. A harmadik típusú C negyedes vállalkozás a hálózati marketing vállalkozás. Ennek egyik előnye az alacsony belépési költség. Egy olyan franchise, mint a McDonald's, manapság legalább egymillió dollárba kerül. Ha tehát önnek van egymillió dollárja, vagy fel tud venni ennyi banki hitelt, beugorhat a mélyvízbe, és megvásárolhat egy franchise-t. Ha azonban nincs ekkora összege vagy elég ideje ahhoz, hogy teljes munkaidőben megtanuljon egy franchise-t működtetni, kiválóan megteszi egy hálózati marketing vállalkozás. Ennek egyik nagy előnye, hogy megmaradhat az A vagy az E negyedben, és részmunkaidőben vállalkozhat a C negyedben. Így elég ideje lesz elsajátítani a megfelelő ismereteket anélkül, hogy vállalnia kellene a gyötrelmeket, a nélkülözést és a pénzügyi kockázatot, amit nekem vállalnom kellett, mire megszereztem a tudást. A mentorok hatalma Gyakran teszik fel nekem a kérdést, "Lenne-e a mentorom?" A lehető legudvariasabban szoktam válaszolni, és azt javaslom a kérdezőknek, keressenek maguknak egy hálózati marketing vállalkozást jó mentorprogrammal. Egyre jobban értékelem, milyen nagy előnyt jelentett számomra, hogy nekem ott volt gazdag apám mint mentor. Szegény apám, lévén pedagógus, nem rendelkezett a kellő tudással vagy tapasztalattal, hogy megtaníthasson mindarra, amit a C és a B negyedekről tudni akartam. Gazdag apám nélkül aligha jutottam volna át a négyszög bal térfeléről a jobbra. A hálózati marketing cégeknél a mentor elsődleges szerepe abban áll, hogy átvezeti az embert a négyszög A, illetve E negyedéből a C, illetve a B negyedbe. és még pénzt sem kér érte. hogy ellát tanácsokkal és útmutatásokkal. Ez a segítség megfizethetetlen előnyt ad. Egy hálózati marketing céget tanulmányozva jól teszi, ha alaposan odafigyel rá, milyen mentorok állnak az ön szponzora, vagyis afölött az ember fölött, aki önnek a vállalkozást ajánlotta. Találkozzon velük személyesen, és állapítsa meg, mennyire őszintén támogatják önt abban. hogy átlépjen az A. illetve az E negyedből a C, illetve a B negyedbe. A mentorok fontos szereplői életünknek, ezért válogassuk meg őket bölcsen. Figyelmeztetés Amint bizonyára önök is észrevették, nem állítottam azt, hogy minden hálózati marketing cég jó. Így van ez mindennel az életben. Sok új hálózati marketing cég csődbe megy, hasonlóan a hagyományos cégekhez. Fontosnak tartom azonban, hogy felhívjam az olvasók figyelmét a következőkre: számos hálózati marketing cég az E negyedben tart minket, és nem segít át a C negyedbe. Ez olyankor történik így, amikor a cég az eladói jártasságok fejlesztésére összpontosít, nem az általános üzleti jártasságokra, amelyek a C negyedbeli sikerességhez kellenek. Ha azt vesszük észre, hogy a cég nagyobb hangsúlyt helyez a termékek ismeretére, az eladói jártasságra és a megkereshető jövedelemre, tudhatjuk, hogy munkatársaikat az E negyedben akarják tartani. Az igazi C negyedes hálózati marketing cég egész személyiségünket fejleszti, nem csak azt a részét, amely az eladáshoz kell, és ahhoz, hogy a felettünk állók sok pénzt
kapjanak. Ehhez valamivel több idő kell, és sokan feladják, mielőtt végigcsinálnák a váltást. Azért hagyják abba, mert ők csupán pénzt akartak keresni, és nem akarnak átlépni egyik negyedből a másikba. Aki csak arra vágyik, hogy keressen egy kis mellékest, annak tökéletesen megfelelnek az utóbbi típusú hálózati marketing cégek. Akik azonban teljesen át akarnak kerülni a négyszög bal térfeléről a jobbra, azoknak olyan hálózati marketing céget kell keresniük, amelynek a tréningprogramja messze túlmutat a pénzkereseten, a termékismereten és az értékesítésijártasság tökéletesítésén. Mennyi időbe telik az átlépés egyik negyedből a másikba? Amikor megkérdezik, mennyi időbe telik átlépni egyik negyedből a másikba, azt szoktam felelni. "Én még mindig nem fejeztem be." Ez azt jelenti, sosem ér véget a tanulási folyamat a C és a B negyedben. Szerencsére minél többet tudok a C és a B negyedben, annál több a pénzem és a szabadidőm. Azt ajánlom mindenkinek, szánjon rá a folyamatra legalább öt évet. Erre a legtöbben felhördülnek. Ha túl soknak tartja az öt évet, akkor kötelezze el magát legalább hat hónapra. De ebben az esetben mindenben részt kell vennie, amit a cég javasol. Menjenek el valamennyi tanfolyamra és minden nagyszabású összejövetelre. Erre azért van szükség, mert minél előbb környezetet kell váltani. Miután ez megtörtént, akkor kezdődik a szemléletváltás. A környezetváltás a kezdet A környezetváltás rendkívül fontos, különösen az elején. Azért lényeges, mert az emberek életük java részét az A, illetve az E negyedben töltik. Sajnos mindenki e két negyed valamelyikében tartózkodik ébren töltött ideje nagy részében. Többet van ott, vagyis a munkahelyén, mint a családjával. Az a gyanúm, a mai fiatalok számos problémájának egyik oka, hogy túl sokan töltenek hosszabb időt a munkahelyükön, mint a szeretteik körében. Lehet, hogy eleinte így is többet leszünk távol a családunktól, de fordítsunk legalább hat hónapot arra, hogy minden programban részt veszünk. Azért javaslom ezt, mert nagy igazság van a mondásban, miszerint "Madarat tolláról, embert barátjáról." Ha készen állunk rá, hogy átlépjünk a C és a B negyedekbe, lehetőleg minél többet kell olyan emberek között mozognunk, akik úgy gondolkodnak, ahogyan mi szeretnénk. Emlékszem, micsoda különbség volt gyerekkoromban gazdag apáméknál, illetve nálunk, otthon lenni. A kétféle környezet merőben más volt. Még az ünnepeket is egészen másképpen ülték. Ma mind a négy negyedből vannak barátaim. A legközelebbi barátaim azonban, akikkel a legtöbb időt töltöm, elsősorban a C és a B negyedhez tartoznak. Sokan közülük, a negyvenes korosztály, kizárólag a B negyedben tevékenykedik, mert eladták a C negyedes cégeiket, és ma már csak befektetéssel foglalkoznak. Jó dolog, hogy olyan barátaim vannak, akiknek van pénzük és szabadidejük, hogy élvezzék az életet. Pénz szabadidő nélkül Sok A és E negyedes barátomnak van pénze, de alig van szabadideje. Többen sokat keresnek, de nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyják a munkát. Ez számomra annyit tesz, mint pénz szabadság nélkül. Ezért fontos a környezetváltás, hogy elkezdjünk olyan emberek módjára gondolkodni, akiknek pénzük is, szabadidejük is van, vagy meg akarják szerezni mindkettőt. Ezek az emberek másként gondolkodnak, és hogy át tudjuk venni a gondolkodásmódjukat, környezetet kell váltanunk — méghozzá gyorsan. A feleségem és én éveken át keményen dolgoztunk a vállalkozásaink és a befektetéseink kiépítésén. Ezért eleinte úgy tűnt, nagyon sokat dolgozunk nagyon kevés pénzért, és alig van szabadidőnk. Ma már, korábbi befektetéseinknek köszönhetően, pénzünk is van, és szabadidőnk is. Ma már azért dolgozunk, mert kedvünk van hozzá, nem azért, mert muszáj — és ez nagy különbség! Miért öt év?
Ha legfeljebb hat hónapot tudunk rászánni a váltásra, legyen csak annyi. Én a következő okok miatt javaslom inkább az ötéves tervet: 1. ok: Mint mondtam, a tanulás fizikai folyamat. Ezért több időt vesz igénybe, mint a csak gondolati tanulás. Ha például elhatározzuk, hogy megtanulunk biciklizni, maga a fizikai tanulási folyamat tovább tarthat, mint a gondolati döntés, hogy megtanulunk biciklizni. Szerencsére azonban, ha valamit fizikailag megtanultunk, az általában egy életre szól. 2. ok; A tanulás fordítottja, a leszokás is, fizikai folyamat. Idősebb korban már nehezebb tanulni. Minél öregebbek vagyunk, annál nehezebb leszokni valamiről, amit évek alatt sajátítottunk el. Ezért érzi magát sok ember olyan kényelmesen az A és a E negyedben, amely otthonos, és biztonságérzetet nyújt nekik — végül is éveken át azt tanulták, hogyan kell ott viselkedniük. Sokan vissza is térnek ide a kényelemért, noha az a kényelem hosszú távon nem jó a számukra. Hagyjunk magunknak elég időt a leszokáshoz és a tanuláshoz egyaránt! Némelyeknek az a legnehezebb, amikor átlépnek a négyszög bal térfeléről a jobbra, hogy le kell szokniuk az A és az E negyed gondolkodásmódjáról. Miután leszoktunk arról, amit megtanultunk, biztosan sokkal gyorsabban és könnyebben megy majd a váltás. 3. ok: Minden hernyóból báb lesz, mielőtt pillangóvá válna. Nekem a repülőiskola volt a bábom. Frissen végzett főiskolásként kezdtem, és pilótaként fejeztem be, készen arra, hogy Vietnamba menjek. Aligha hiszem, hogy felkészültem volna a háborúra, ha polgári repülőiskolába járok. A harci pilóták mást tanulnak, mint a polgáriak. Más jártasságokat kell elsajátítaniuk, más a képzés intenzitása is, és jelentős különbség az is, hogy őket a végén a háború várja. Csaknem két évbe telt, mire elvégeztem az alap repülőtanfolyamot Floridában. Megkaptam a szárnyaimat, ami azt jelentette, pilóta lettem, majd áthelyeztek a felsőbb szintű kiképzőtáborba, a kaliforniai Pendletonba. Ott inkább harcolni tanítottak, mint repülni. Nem akarom untatni az olvasókat a részletekkel, de a pendletoni táborban igazán keménnyé vált a képzés. A repülőiskola elvégzése után pilóták lettünk, és egy évünk volt, hogy felkészüljünk a vietnami háborúra. Ez idő alatt állandóan repültünk, méghozzá olyan körülmények között, amelyek gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg egyaránt embert próbálóak voltak. A pendletoni kiképzőtáborban töltött nyolc hónap során valami megváltozott bennem. Egyszer egy tanrepülés közben hirtelenjében a háborúra felkészült pilóta lett belőlem. Egészen addig csak gondolatilag, érzelmileg és fizikailag repültem. Egyesek azt mondanák rá: "mechanikusan". Ám azon a bizonyos repülésen lelkileg megváltoztam. Az a küldetés olyan átható élmény volt és olyan félelmetes, hogy egyszeriben minden kétség és félelem elszállt belőlem, s emberi lelkem vette át az irányítást. A repülés a részemmé vált. A béke és az otthonosság érzése töltött el a repülőgépben. A gép eggyé vált velem. Kész voltam rá, hogy Vietnamba menjek. A félelem nem múlt el teljesen. Továbbra is féltem. A háborútól való félelem bennem volt. Féltem, hogy meghalok, vagy, ami még rosszabb, hogy nyomorék leszek. A különbség az volt, hogy most már kész voltam elmenni a háborúba. Az önmagamba vetett hitem nagyobb volt a félelmemnél. Ugyanezt a fajta, életet megváltoztató oktatást találtam meg számos hálózati marketing cégnél is. Üzletemberré és befektetővé válásom folyamata hasonló volt ahhoz, amikor harcra kész pilótává lettem. Kétszer kellett belebuknom a vállalkozásba, mire megtaláltam magamban a lelket, amelyet gyakran "vállalkozó szellem" névvel illetnek. Ez tart a C és a B negyedben, akármilyen rosszul menjenek is a dolgok. Inkább ott maradok a C és a B negyedben, mintsem hogy visszacsússzak az A és az E negyed biztonságába és kényelmébe. Nagyjából 15 évembe telt, mire elég önbizalmam lett hozzá, hogy otthonosan mozogjak a C negyedben.
Még mindig az ötéves tervet használom Amikor úgy döntök, hogy valami újat tanulok, például az ingatlanba való befektetést, ma is öt évet adok magamnak a tanulási folyamatra. Öt évet szántam arra is, hogy megtanuljam, hogyan kell részvényekbe befektetni. Sokan csak egyszer fektetnek be, elveszítenek pár dollárt, azután abbahagyják. Az első hibájuk után feladják, ezért nem tanulják meg. Gazdag apám azt mondta, "Az igazi nyertes tudja, hogy a vesztés a nyerési folyamat része. Csak az élet vesztesei gondolják, hogy a nyertesek sosem veszítenek, A vesztes olyan ember, aki a nyerésről álmodozik, és mindent elkövet, hogy elkerülje a hibákat." Még ma is öt évet adok magamnak, hogy annyit hibázzak, amennyit csak lehet. Azért teszem ezt, mert tudom, hogy minél több hibát követek el, amelyekből tanulok, annál okosabb leszek öt év múlva. Ha öt év alatt egyetlen hibát sem vétek, akkor semmivel sem leszek okosabb, mint annak előtte. Éppen csak öregszem öt évet. A tanulási görbe Amikor a tanulási görbéről van szó, sokan próbálják ábrázolni. A grafikon például így nézhet ki: Ezt a görbe vonalú átlót, amely az x és az y tengelyek közé rajzolt téglalapot két részre osztja, gyakran tanulási görbe néven emlegetik. A természet tanulási görbéje A természet tanulási görbéje azonban nem hasonlít ahhoz, amit az emberek kitaláltak. Ahhoz, hogy a természet tanulási görbéjét megismerjük, elegendő megfigyelnünk egy madárfiókát, amint első ízben repülni készül. A következő oldalon lévő ábra azt mutatja, hogyan hagyja el egy fióka a fészket, és hogyan tanul meg repülni. Ez a természet valódi tanulási görbéje. Sokan úgy vélik, hogy a tudás tanulási görbéje felfelé tör, és ez így is van. Ez a tanulási görbe népszerű elmélete, amit az emberek találtak ki maguknak. Ha azonban megnézzük a természet tanulási görbéjét, vagy amit én érzelmi tanulási görbének nevezek, láthatjuk, hogy ez a görbe először lefelé irányul, mielőtt a magasba törne. Sok ember nem akarja érezni a repülés mámorát megelőző érzelmi mélypontot. Többnyire azért nem sikeresek az emberek az életben, mert nem hajlandók vállalni a személyes kétely és az érzelmi frusztráció időszakát. Ez sokunkkal megesik, mert az iskolában azt tanuljuk, hogy a hibák rosszak, és kerülendők. Így aztán kilépünk az iskolapadból, üldögélünk a fészekben, az A és az E negyed fészkében, és sosem tanulunk meg repülni. Íme néhány a hálózati marketing cégek képzési rendszerének legnagyobb értékei közül: 1. Arra ösztönöznek, hogy hagyjuk el a fészket, és ne legyünk hű alkalmazottak. 2. Van programjuk arra, hogy támaszt nyújtsanak a félelem, a kétkedés és a kudarc időszakában. 3. Vannak mentoraik, akik már végigjárták az utat. és biztatnak, hogy lépjünk a nyomukba. 4. Nem buktatnak meg, mint az iskolában, nem is bocsátanak el, mint a munkahelyeken, ha nem az általuk diktált, hanem a nekünk megfelelő tempóban járjuk végig az utat. 5. Azon igyekeznek, hogy eljussunk a túloldalra. Jobb, mint munkahelyről munkahelyre vándorolni Nem jobb vállalni a négyszög egyik térfeléről a másikra való átjutás kockázatát garanciák nélkül, mint egész életünkben a munkahelyi biztonsághoz ragaszkodni, vagy váltogatni az állásokat, esetleg kitartani egyetlen munkahelyen, míg végül túl öregek leszünk a munkához? Számos hálózati marketing cég vezeti át embereit egyik negyedből a másikba, és ez nagyon értékes szolgáltatás.
4. fejezet 3. számú érték: A C negyedes vállalkozás létrehozásának értéke... a cégalapítás és fenntartás magas költségei nélkül Valaki megkérdezte tőlem: "Ha a C negyed annyival jobb, mint az összes többi, akkor miért nem indítanak többen C negyedes vállalkozást?" Egy templomi gyülekezetnek tartottam előadást vállalkozásról és befektetésről, mert felkértek rá. Ott tették fel ezt a kérdést. A válasz nem egyszerű, de le lehet egyszerűsíteni: "Mert drága." Ezzel azonban nem válaszoljuk meg a kérdést. Amikor azt mondom, hogy drága egy C negyedes cég kiépítése, sokkal többre gondolok, mint pénzre. Az egyik fő ok, amiért az E negyedes vállalkozások E negyedes vállalkozások maradnak, hogy az E negyedből a C negyedbe való átlépés költségei sokkal magasabbak annál, mint amit egy E negyedes vállalkozó ki tud, vagy ki akar fizetni. A legtöbb E negyedes vállalkozó "saját kezű" vállalkozó, ami azt jelenti, aktívan részt vesz a vállalkozásában. Az E negyedes vállalkozó számára nagyon nehéz, esetleg lehetetlen megvalósítani a dolgok "elengedését". Hogyan gazdagszanak meg az igazán gazdagok? A Gazdag Papa sorozat harmadik kötetében, a Gazdag papa befektetési tanácsaiban leírom, hogyan tanította meg nekem gazdag apám a meggazdagodás módját. A gazdagoknak megvan az a képességük, hogy egy elgondolást C negyedes vállalkozássá alakítsanak. A könyvből az is kiderül, hogyan használják a kiépített vállalkozást (egy eszközt) arra, hogy újabb eszközökbe fektessenek be. A Gazdag papa befektetési tanácsaiban, leírom, hogyan alakíthatjuk ötletünket sokmilliós, esetleg akár sokmilliárdos vállalkozássá. Ezt nem különösebben nehéz megtenni, de mindenki megtudhatja belőle, milyen sokba kerülhet egy vállalkozás kiépítése. Ismét nem csak a pénzbeli értékre gondolok. A könyv részletes válasszal szolgál a "Miért nem építenek ki többen C negyedes vállalkozásokat?" kérdésre. A leegyszerűsített válasz így hangzik: Túl drága, és nem könnyű. C negyedes vállalkozás — kedvezőbb áron A hálózati marketing 3. számú értéke abban áll, hogy sokkal kedvezőbb áron és sokkal kisebb energiaráfordítással hozhatunk létre általa C negyedes vállalkozást. Amikor tanulmányozni kezdtem a hálózati marketing cégeket, azt találtam, hogy ugyanazzal a rendszerrel dolgoznak, amelynek kiépítésére gazdag apám tanított, csakhogy azt már előre megalkották, és bárkinek felajánlják, aki be akar lépni a C negyedbe. A legtöbb általam megvizsgált hálózati marketing cég rááldozta az időt és a pénzt egy C negyedes vállalkozás kiépítésére. Nekünk mindössze annyi a dolgunk, hogy befektessünk néhány dollárt, sokszor 500 dollárnál is kevesebbet, és máris részesei vagyunk a vállalkozásnak. Ezek után pedig csak követnünk kell a tervet, és saját tempónkban dolgozni saját C negyedes vállalkozásunk kiépítésén. Kell-e ennél több? Ha visszatekintek saját gyötrelmes és drága tanulási folyamatomra, amíg megszereztem a tudást, a tapasztalatot és a bölcsességet egy C negyedes vállalkozás létrehozásához, megdöbbenek, látva, milyen könnyűvé tette a hálózati marketing mindezt bárki számára. A történelem során a C negyed a gazdagok kizárólagos területe volt. Az A és az E negyed emberei a C negyed embereinek dolgoznak, de semmit sem tudnak a C negyedről. Az iskolarendszerünk arra tanít, hogy az A és az E negyedben legyünk szakemberek, de egy szót sem szól arról, mi kell egy C negyedes vállalkozás létrehozásához. A hálózati marketing ipar bárki számára megnyitotta ezt a lehetőséget, nem kell hozzá gazdagnak lenni, és nem kellenek drága egyetemi tanulmányok sem, amelyek úgyis csak arra jók, hogy az ember megtanulja, hogyan lehet még jobb A, illetve E. A hálózati marketing rendszer és ipar nagy szolgálatot tett a játéktér kiegyenlítéséért. Azzal tett sokat, hogy bárki számára elérhetővé tette az igazán
nagy gazdagságot, aki hajlandó követni a rendszert, és belépni a C negyed világába — a dúsgazdagok negyedébe. A siker nem csak pénzben mérhető Az e fejezet elején említett beszélgetésben az alábbi kérdés is elhangzott: "Ha ilyen olcsón be lehet lépni a C negyedbe egy hálózati marketing cég segítségével, miért olyan kevesen jutnak el a rendszer csúcsára?" Megköszöntem a kérdést, és a következő választ adtam: "Nem az a lényeg, hogy kevesen jutnak el a hálózati marketing rendszer csúcsára. A csúcs bárki számára meghódítható, nem úgy mint egy hagyományos vállalatnál, ahol csak egy ember kerülhet a cég élére." Ezek után elmagyaráztam, miben látom annak okát, hogy a legtöbben mégsem jutnak fel a csúcsra: "Egyszerűen túl hamar feladják, noha a lehetőség adott." A kérdező bólintott, elgondolkodott, majd megkérdezte: — Ha a csúcsra érés lehetősége adott, akkor miért adják fel az emberek? Miért adná fel valaki röviddel a csúcs előtt? — Nagyon jó kérdés — mondtam. Néhány másodpercnyit gondolkoztam, majd így feleltem: — Tudom, sok minden közrejátszik abban, hogy az emberek nem jutnak fel a hálózati marketing rendszer csúcsára. Én most csak arról beszélhetek, amit én gondolok, és amit megfigyeltem. — Mit figyelt meg? — kérdezte a fiatal hölgy. Összeszedtem a gondolataimat, és így kezdtem: — Sokan csak a pénzkeresést élvezik. Ha nem keresnek pénzt az első néhány hónapban, elbizonytalanodnak, abbahagyják, és esetleg még rossz hírét is keltik a hálózati marketing iparnak. Mások abbahagyják, és egy másik MLM céget keresnek, ahol szerintük jobb a kompenzációs terv. Némi pénz gyors megszerzésének lehetősége önmagában még nem elegendő indok egy hálózati marketing cégbe való belépésre. — Ha nem a pénzért, akkor miért érdemes belépni ön szerint? — kérdezte egy másik fiatal hallgató. — Két okból — feleltem. — Az első ok, hogy segítsünk magunkon, a második ok, hogy segítsünk másokon. Ha csak az egyik ok miatt lépünk be, a rendszer nem fog működni a számunkra. — Egy ok nem elég? — hitetlenkedett egy másik diák. — Ezt meg hogyan értsem? A kis csoport egyre nagyobb érdeklődést tanúsított a hálózati marketing iránt. — Bizony, nem — mondtam. — Az első ok, hogy önmagunkon segítsünk, azt jelenti: elsősorban azért kezdünk bele a vállalkozásba, hogy átlépjünk egy másik negyedbe. Az A vagy az E negyedből akarunk átjutni a C negyedbe. — Miért olyan nehéz ez? — kérdezte egy fiatalember. — Nekem egyetemi diplomám van. Miért lenne számomra nehéz a váltás? — Ismét egy jó kérdés — mondtam. Elmagyaráztam, amit e könyvben az 1. számú érték címszó alatt tárgyalok: az életet megváltoztató üzleti oktatás értékét. Elmondtam továbbá, hogy a negyedek közötti váltásnak gondolati, érzelmi, fizikai és lelki váltással kell együtt járnia, és ez sokszor több időt vesz igénybe, mint egy egyetemi diploma megszerzése. Arra is kitértem, hogy gazdag apám 30 éven át tanított engem úgy gondolkodni, ahogyan a C és a B negyedbe tartozó emberek, és még ma is van mit tanulnom ezekben a negyedekben. "Ezért fontosabb a hálózati marketing cégek oktatási terve, mint a termékeik vagy a megkereshető pénz" — fejeztem be magyarázatomat. — Tehát akkor miért nehéz a váltás? — kérdezte az előbbi diák. — A pénz miatt. A pénz teszi nehézzé — feleltem.
— Micsoda? — fakadt ki egy másik hallgató hangosan. — Miért teszi nehézzé a pénz? Hiszen nem kerül sokba a belépés? — Mert az igazi A és E negyedes emberek csak pénzért hajlandók dolgozni. A vérbeli A-k és E-k számára a pénz a legfontosabb. — És mi a legfontosabb a C-k és a B-k számára?—kérdezte az iménti hallgató egy kissé mérgesen. — Azt akarja mondani, hogy ők nem pénzért dolgoznak? — De, csak másképpen — feleltem halkan. Észrevettem, hogy ezúttal nagyon mélyen gyökerező alapértékeket piszkáltam meg. Ha valakinek az alapértékeit kérdőjelezzük meg, gyakran mérgesen reagál. — Tehát miért dolgozik egy C és egy B? — tette fel a kérdést egy újabb hallgató, egy középkorú férfi. — A C eszközt épít ki vagy hoz létre... ebben az esetben egy üzleti rendszert. A B befektet az eszközbe, vagyis a rendszerbe. — Mi a különbség? — kérdezte egy fiatal nő. — Van, hogy évekig nem kap pénzt, sőt lehet, hogy egyáltalán nem — feleltem nyugodtan. — Az igazi A és E negyedes emberek nem dolgoznak évekig ingyen... azt meg végképp nem szeretik, ha fennáll a veszély, hogy sosem kapják meg a pénzt a munkájukért. Ez nem tartozik az ő alapértékeikhez. A kockázat és a késleltetett jutalmazás érzelmileg megzavarják őket. — Késleltetett jutalmazás? — kérdezett vissza a fiatal nő. — A kockázattal járó félelmet értem, de milyen érzelmet vált ki a késleltetett jutalmazás? — Ez is nagyszerű kérdés — dicsértem meg széles mosollyal. — Ez az egyik legfontosabb kérdés, amit az érzelmi intelligenciával kapcsolatban fel lehet tenni. — Érzelmi intelligencia? Az különbözik az elméleti intelligenciától? — kérdezte a diplomás hallgatóm. —Nagyon is — feleltem. — A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek gyakran jobban érvényesülnek, mint a magas elméleti intelligenciával, de alacsony érzelmi intelligenciával rendelkezők. Részben ez ad magyarázatot arra, miért érnek el egyesek nagyon jó eredményeket az iskolában, ugyanakkor rosszakat az életben. A diplomás hallgató feltette a kezét. — Tehát a legtöbb diák az iskola elvégzése után azonnal jól fizető állás után néz az A negyedben. Ezzel szemben a C negyedes emberek további időt áldoznak C negyedes vállalkozások felépítésére, noha esetleg évekig semmi pénzt nem látnak belőle. Ezt jelenti a késleltetett jutalmazás? Bólintottam. — Pontosan. Amikor visszatértem Vietnamból, sok osztálytársam, aki nem teljesített katonai szolgálatot, már igencsak nagy karriert futott be. Meglehetősen jól kerestek addigra. Én nem az ő útjukon haladtam, hanem gazdag apámmal töltöttem az időmet, és tanultam a cégépítést. Volt néhány anyagi csődöm is e tanulási folyamat során. 1975 és 1985 között nagyon küzdelmesen éltem, és többször kudarcot vallottam. Kim, a feleségem, és én három hétig még hajléktalanok is voltunk ebben az időszakban. Mégsem tértünk soha vissza az A vagy az E negyedbe. 1986-ban kezdtek jól menni a dolgok, és 1994-re elértük az anyagi függetlenséget. Ekkor eladtuk a vállalkozásunkat, és nyugdíjba vonultunk. Én 47 éves voltam, a feleségem 37. Eljutottunk a milliomos státuszig, megvoltak a befektetéseink, és elértük célunkat, az anyagi függetlenséget. Az osztálytársaim tovább dolgoztak, némelyikük abban reménykedett, hogy 100 000, vagy akár 250 000 dollárt is megkereshet évente. Ezt jelenti a késleltetett jutalmazás és a C negyedben végzett kemény munka. Vállalkozást építeni ahelyett, hogy egy munkahelyen gürcölne az ember, kapaszkodva a munkahelyi biztonság illúziójába. Ma már milliókat keresünk évente anélkül, hogy ténylegesen munkát végeznénk. Ehelyett csupán vállalkozások kiépítésén és befektetéseken dolgozunk.
A diplomás hallgató ismét jelentkezett. — Tehát az érzelmi intelligencia, üzleti jártassággal párosítva, sokkal hatékonyabb tanulást jelenthet — mondta. Bólintottam. — A hálózati marketing oktatásának szépsége, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztésére és az üzleti jártasságokra egyaránt összpontosít. — Úgy gondolja tehát, hogy jobban megéri keményen dolgozni a hosszabb távú megtérülés reményében, mint rövid távú díjazásért? Ezt érti késleltetett jutalmazás alatt? — kérdezte egy másik hallgató. — Igen — feleltem. — Egy nemrégiben készült tanulmány az érzelmi intelligenciáról megállapította, hogy azok az emberek, akik kivárták a késleltetett jutalmat, gyakran jobb és sikeresebb életet éltek, mint azok,-akik erre nem voltak képesek. — A késleltetett jutalom ellentéte a függőség? — kérdezte egy fiatal — Egy példa rá — hagytam helyben. — A függőségben szenvedő emberek nem tanúsítanak érzelmi ellenállást bizonyos külső ingerekkel szemben. Az alkoholisták például nem tudnak nemet mondani az alkoholra. Érzelmileg és fizikailag vágynak rá, noha gondolatilag esetleg azt mondják maguknak, "Ne igyál!" Ugyanez igaz a cigarettára is. Hiába mondjuk egy dohányosnak, hogy "Ne dohányozz!", vagy hogy "A dohányzásba belehalhatsz te is. a körülötted élők is." Ennek gondolatilag van értelme, de érzelmileg és fizikailag a dohányos nem tudja abbahagyni a dohányzást. Nem tudja késleltetni a jutalmat, illetve, ahogyan mondani szokták: nincs akaratereje hozzá, hogy lemondjon a függőségről. A jutalom késleltetésére képtelen, vagy függőségben élő emberek nem tudnak nemet mondani, ha ennivalóról, szexről, dohányzásról, alkoholról, tévénézésről stb. van szó. A függőség vagy a késleltetett jutalomra való képtelenség az alacsony érzelmi intelligencia jele. — A pénztől is függőségbe lehet kerülni? — kérdezte egy újabb hallgató. — Igen, sokan függőségbe kerülnek tőle. Mi mással lehetne magyarázni a pénzzel kapcsolatos pszichózist? Vannak, akik egy életen át egy gyűlölt munkahelyen dolgoznak, és kevesebbet keresnek, mint amennyire szükségük van, vagy mint amennyit szeretnének. Ez az élet elfecsérlése. Olyanok is vannak, akik másoktól rabolják el a pénzt. Ez őrültség. Vannak azután, akik pénzért házasodnak, vagy akik az igényszintjük alatt élnek, és spórolnak. Szerintem ez aztán az igazán pszichotikus viselkedés. —Ezért mondta, hogy leginkább a pénz miatt nehéz átlépni az A vagy az E negyedből a C negyedbe. Apénz akadályozza azt is, hogy az emberek feljussanak a hálózati marketing rendszer csúcsára. Ha nem látnak elég pénzt egy-két éven belül, akkor abbahagyják, ahelyett, hogy előbb gondolatilag, érzelmileg, fizikailag és lelkileg átlépnének a C negyedbe — foglalta össze a hallottakat a fiatal nő. — A pénz jobban kell az embereknek, mint hogy negyedet váltsanak. —Pontosan — feleltem lelkesen. —Ennél jobban én sem tudtam volna megfogalmazni. Nem mindenki ért egyet velem, ezt nem is várom el, de én így látom a dolgot. — Ezért tartja olyan fontosnak a hálózati marketing cégek oktatási rendszerét. Az érzelmi nevelés, azaz programjuk érzelmi intelligenciára vonatkozó aspektusa az, amit ön kedvel. — Igen — feleltem. — Mint mondtam, tanár apám a szó szoros értelmében a munkahelyi biztonság és a rendszeres fizetés függőségében élt, hogy ki tudja fizetni a számláit. Ha ezt nem látta biztosítva, képtelen volt értelmesen gondolkodni. Elborították az érzelmek, és olyasmiket mondott, hogy "Kell a pénz. Ki kell fizetni a számlákat. Nem lehet ingyen dolgozni." — Hitt a jótékonykodásban? — kérdezte egy másik hallgató. — Igen, hitt benne, és az idejét áldozta jótékonysági célra. Mindkét apám nagyon nagylelkű ember volt. De kérem, ne keverjék össze a jótékonykodást és az idő feláldozását az üzletépítéssel és a késleltetett anyagijutalommal. Ezek különböző fogalmak.
— Azt mondja, az apja a rendszeres fizetés függőségében élt — ismételte meg az egyik hallgató. — Igen — erősítettem meg. — A pénztelenségtől való félelem alakította ki benne alapértékekként a munkahelyi biztonságot és az A negyedben garantált fizetést; ezért nem fordított időt egy C negyedes vállalkozás kiépítésére, mint ahogy azt gazdag apám tette. A diplomás fiatalember jelentkezett ismét: — Tehát a negyedek közötti különbség nem annyira az iskolázottságból, mint inkább az emberek érzelmeiből adódik. Ezt akarta mondani? — Igen. Megfigyelheti, hogy a közelmúlt történelmének leghíresebb C és B negyedes vállalkozói, Henry Ford, a Ford Motors Company alapítója; Thomas Edison, a General Electric alapítója; Ted Turner, a CNN alapítója; Bill Gates, a Microsoft alapítója; Michael Dell, a Dell Computers alapítója, egytől egyig abbahagyták az iskoláikat, és mindannyian a leggazdagabbak közé tartoznak. Egyiküknek sincs egyetemi diplomája. — Azt akarja mondani, nem érdemes iskolába járni? — provokált a diplomás fiú. — Nem, természetesen nem. Az iskolai oktatás ma fontosabb, mint valaha. Csak azt akarom mondani, hogy aki olyan nagy formátumú vállalkozó szeretne lenni, mint Bill Gates vagy Michael Dell vagy Anita Roddick, a Body Shop létrehozója, az jól teszi, ha a hálózati marketing cégek oktatására támaszkodik, mert ott olyan oktatásban lehet része, amelyet a hagyományos iskolákban nem kaphat meg. A C és a B negyedben szükséges gondolati, érzelmi, fizikai és lelki oktatásra gondolok. Mi az ára egy C negyedes vállalkozás kiépítésének? A templomi gyülekezetnek tartott órám a végéhez közeledett. Még körülbelül fél óra volt hátra, ezért megkérdeztem, van-e még valakinek kérdése. —Mennyibe kerül egy C negyedes vállalkozás kiépítése? — kérdezte az egyik hallgató. — Ha nem a hálózati marketingen keresztül akarom csinálni, hanem csak egyszerűen létre akarok hozni egy céget a C negyedben, az mibe kerül? Elgondolkoztam a kérdésen. — Legalább 5 év munkába és 5 millió dollárba. Ebbe nem számoltam bele a szerencsét, a piacot, a tapasztalatot, a tudást, az ügyességet és a jó időzítést. — Öt évem van, de nincs 5 millió dollárom. Hogyan szerezzem meg a pénzt? — kérdezte az előbbi hallgató. — Ennek sokféle módja van — feleltem. De ez megint csak a C és a B negyedes ismereteinek függvénye. Hadd hívjam fel valamire még egyszer a figyelmet! — Mire? — Arra, hogy a legtöbb embert a pénz témája akadályozza. Szinte hallom, ahogyan gondolatilag és érzelmileg magukban hevesen tiltakoznak: "5 millió dollár?" Kis szünetet tartottam, körbehordoztam tekintetemet az egybegyűlteken, és a legtöbbjük szemében láttam a választ. — Igazam van? — kérdeztem. — Ugye, a pénz az akadály? Néhányan bólintottak. Néhányan metsző pillantást vetettek rám. Végül egy bátor hallgató a bólogatók közül megszólalt: — Azt akarja tehát mondani, hogy az tart minket az A és az E negyedekben, mert nagy szükségünk van a pénzre? Magát viszont nem akadályozza a pénz igénye. Némán bólintottam. Rövid szünet után így folytattam: — Ezért ajánlom.a hálózati marketing oktatási rendszerét. Az egyik legfontosabb lecke, amit gazdag apámtól tanultam, hogy a pénzhiány soha ne akadályozzon a céljaim elérésében. Ha ezt meg tudják tanulni, legyőzik a pénztől való függőséget ami a legtöbb ember életét irányítja. — Maga akkor is elő tudott teremteni 5 millió dollárt egy vállalkozás kiépítéséhez, ha nem volt pénze?
— Sokszor megtettem. Tulajdonképpen ma is ezt teszem. Csakhogy nekem gazdag apám megtanította, hogyan kell ezt csinálni. Ha önök 10-20 évet rászánnak az életükből, és több millió dollárt kockáztatnak, mire megtanulják, akkor rajta! Kezdjék a semmiből! De ha meg akarják tartani az állásukat, és a szabadidejükben akarják elsajátítani a módját, sokkal kisebb kockázatot és költségeket vállalva, keressenek egy hálózati marketing céget, amelyik megtanítja önöket úgy gondolkozni, ahogyan az a C és a B negyed embereinél szükséges. Lenne a mentorom? Miközben összeszedtem a jegyzeteimet, és indulni készültem, az egyik hallgató még jelentkezett: — Adna nekem munkát valamelyik cégében, és lenne a mentorom? Megálltam, és letettem a jegyzeteket. Igyekeztem uralkodni az indulataimon, vártam egy kicsit, felnéztem a mennyezetre, maj d belekezdtem a válaszba. A hallgatók néma csendben ültek, látták rajtam, hogy nem örülök a kérdésnek. — Gyakran kapok leveleket, amelyekben azt írják, "Nagyon tetszett a Gazdag papa, szegény papa." Azután valahogy így folytatják: "Van egy ötletem. Önnek csak annyi a dolga, hogy fizet nekem 1000 dollárt, és én megosztom önnel az ötletemet, így társak lehetünk." Vagy valami ahhoz hasonlót írnak, amit ez a hallgató mondott: "Kérem, adjon nekem állást, így ön mellett dolgozhatnék, és ön lehetne a mentorom." Miért nem akarok egy üzlettársnak 1000 dollárt fizetni az ötletéért, vagy a mentora lenni valakinek, akinek állásra van szüksége? — kérdeztem a csoportot. Hosszan hallgattak és fészkelődtek, miközben a kérdésemen gondolkodtak. Végül egy bátor hallgató feltette a kezét, és visszakérdezett: — Mi a rossz abban, ha az ember fizet valakinek az ötletéért? — Jó kérdés — mondtam. — Először is, rengeteg az ötlet. Minden ismerősöm agyában megfogannak több millió dollárt érő ötletek. A baj az, hogy a legtöbben nem tudják, hogyan váltsák az ötletüket több millió dollárra. De miért nem fizetek ezeknek az embereknek 1000 dollárt az ötletükért? A diplomás jelentkezett, és így szólt: — Mert nem akar velük társulni. — Úgy van — mondtam. — Nem társulok olyanokkal, akiknek pénzre van szükségük. Akik először pénzt akarnak, azok általában a négyszög E negyedébe tartoznak. Szívesen fizetek embereknek mint A-k vagy E-k, de nem akarom, hogy a partnereim legyenek a C és a B negyedben. — Ez nem tisztességes — szólalt meg egy másik hallgató. — Fizetni illenék azért, hogy valaki nyújt önnek valamit. — Egyetértek — mondtam. — A történet lényege az, hogy mikor fizetek. A vérbeli A-k és Ek fizetséget akarnak. Garanciát akarnak. A vérbeli C és B akkor kap pénzt, amikor és ha a vállalkozás kiépül, és sikeres. Hagytam leülepedni a gondolataimat, majd végül belekezdtem a záró mondataimba. — Tudják, sokan megírják, hogy tetszett a Gazdag papa, szegény papa. Mégis azt hiszem, sokan nem értik a könyv lényegét. A lényeg gazdag apám 1. leckéjében található. Ki emlékszik, mi volt az 1. lecke? Ismét csend lett. Végül az egyik hallgató elővette a könyvet, és fellapozta az 1. leckét. — 1. lecke a 6-ból: "A gazdagok nem pénzért dolgoznak." Bólintottam, majd így szóltam: — Emlékeznek rá, hogy egy ideig 10 centes órabérért dolgoztam? Emlékeznek arra, amikor béremelést kértem? És emlékeznek, hogy gazdag apám erre megvonta a 10 centes órabéremet is, és ingyen dolgoztatott? A hallgatók többsége bólintott. — De ha nem pénzért dolgozik, akkor miért? — kérdezte valaki.
— Azért, hogy eszközöket hozzak létre (ezért dolgozik egy C negyedes ember), vagy azért, hogy eszközöket vásároljak (amiért egy B negyedes ember dolgozik). Ha megvan az eszközöm, az dolgozik, és termeli nekem a pénzt... de én magam nem a pénzért dolgozom. Nekem eszközök kellenek. Ezért csak az eszközök létrehozása vagy megvásárlása érdekében dolgozom... olyan eszközökért, amelyek egyre gazdagabbá tesznek, miközben én egyre kevesebbet dolgozom. Ezt teszik a gazdagok, míg a szegények és a középosztálybeliek keményen megdolgoznak a pénzért, azután forrásokat vásárolnak rajta, ahelyett, hogy eszközökbe fektetnék be. — Milyen eszköz egy hálózati marketing cég? — kérdezte egy fiatal nő. — Jó ég! Köszönöm, hogy eszembe juttatta — mondtam. — Majdnem elfelejtettem befejezni, amit elkezdtem. Emlékeznek, azt mondtam, két dolog kell ahhoz, hogy az ember sikeres lehessen egy hálózati marketing vállalkozásban? A csoport bólintott. — Az elsőről, hogy önmagunkon segítünk, már beszéltünk, igaz? — kérdeztem. — Hogyan segítsünk magunknak a négyszög C negyedébe jutni. Erre gondol? — kérdezte valaki. — Igen — mondtam. — És mi volt a második? — kérdeztem. — Hogy másokon is segítsünk — felelték többen is kórusban. — Miben segítsünk másoknak? Egy pillanatra csend lett. — Segítsünk másoknak pénzt keresni? — próbálkozott valaki. Elmosolyodtam, és megráztam a fejemet. — Már megint a pénz. A hálózati marketing rendszereknek az a szépsége, hogy az ember nem keres sok pénzt mindaddig, amíg nem segít másoknak elhagyni az A, illetve az E negyedet, és átlépni a C, illetve a B negyedbe. Ha arra koncentrálunk, hogy segítsünk másoknak, akkor sikeresek leszünk a vállalkozásban. De ha csak magunk akarjuk megtanulni, hogyan legyünk C és B negyedes emberek, az igazi hálózati marketing rendszer nem fog működni. Evvel az erővel beiratkozhatunk egy hagyományos üzleti iskolába is, amely azt tanítja, hogyan legyünk C negyedes vállalkozók. — Ha tehát belépek egy hálózati marketing vállalkozásba, az a dolgom, hogy átjussak a C és a B negyedbe, és segítsek másoknak ugyanezt elérni? — Nem tudunk mit kezdeni a rendszerrel, ha nem koncentrálunk mindkét dologra. A hálózati marketing üzlet szépsége, hogy eszközöket igyekszünk létrehozni, amelyek sokszor a rendszerbe általunk beépített, tanított, és a segítségünkkel dolgozó C-k, az ő dolguk pedig az, hogy újabb C-ket léptessenek be magukhoz, és segítsenek nekik dolgozni a rendszerben. A hagyományos cégekben a C-k csak arra összpontosítanak, hogy A-kat és E-ket dolgoztassanak maguk alatt — tettem hozzá. A diplomás fiatalember szólalt meg: — Ez azt jelenti, hogy a hagyományos vállalati rendszer valójában piramist formáz. Azért piramis, mert egy-két C és B áll a csúcson, míg számos A és E dolgozik alul. A hálózati marketing rendszer fordított piramis, mert az elsődleges cél az, hogy minél több C kerüljön a csúcsra. — Kitűnő — feleltem. — A legtöbb vállalkozási forma, amit én tanultam, olyan, hogy én állok a csúcson, és csupa A-k és E-k vannak alul. A csúcson nincs is igazán hely sok C számára. Ezért ajánlom minden alkalmazottamnak, hogy lépjenek be egy hálózati marketing cégbe, csinálják saját mellékállású vállalkozásukként, és közben dolgozzanak az én cégemben főmunkaidőben. — Miért nem hoz létre ön is saját hálózati marketing céget? — kérdezte egy fiatalember. — Gondolkoztam rajta, és végül úgy döntöttem, hogy sokkal könnyebb meglévő szervezetekhez csatlakozni, mint egy újat létrehozni. Arra igyekeztem rábeszélni önöket, hogy ha valóban saját C negyedes vállalkozást akarnak építeni az ötletükre, akkor olvassák el a Gazdag papa befektetési tanácsait, és tanulják meg belőle, mi kell egy C negyedes vállalkozás
létrehozásához. Azután eldönthetik, hogy akarják-e milliókat érő ötletüket több millió dollárra váltani. Mindenki maga dönt. Egy újabb résztvevő jelentkezett. — Tehát az egyik piramis talpa a földön áll, a másik a levegőben, vagyis egy fejjel lefelé fordított piramis. Olyan piramis, amelyik felfelé húz, és nem lefelé nyom. — Én így látom — mondtam. — A hálózati marketing üzlet mindenkinek lehetőséget ad rá, hogy eljusson oda, ahová korábban csak a gazdagokjuthattak el. Mára csak egy nyitott kérdés maradt: Akarunk-e igazán gazdagok lenni?
5. fejezet 4. számú érték: Ugyanabba fektethetünk be, amibe a gazdagok "Meg tudja mondani, hogyan lehet ingatlant vásárolni foglaló nélkül?" Mindig meglep, hányszor tesznek fel efféle kérdéseket. Tudom, hogy léteznek ilyen befektetések, de sokáig nem értettem, miért keresik annyian az olyan befektetéseket, amelyekhez nem kell pénz. Aztán rájöttem, hogy az emberek azért akarnak később, részletekben fizetendő ingatlanokba befektetni, mert nincs pénzük. Gyakran hallom a következőket is: "Van 50 000 dollárom befektetésre. Mibe fektessem?" Először is azt felelem: "Ez az összes befektetni való pénze? — vagyis 100%-a a befektetendő tőkének?" A válasz többnyire: "Igen. Mindössze ennyim van." A kevés vagy semmi befektetésre szánt pénzzel rendelkezőknek általában a következőt szoktam mondani: "Beszélgessen el néhány pénzügyi tanácsadóval, és alakítson ki hosszú távú befektetési tervet. A befektetés egy terv." A befektetőnek legelőször egy tervbe kell befektetnie, mielőtt a pénzéhez nyúlna, azután követnie kell a tervet. Befektetések — csak gazdagoknak Minden városban vannak gazdagok lakta környékek, középosztály lakta környékek, és szegények lakta környékek. Ez a világon mindenütt így van. Ugyanez igaz a befektetésekre is. Azért ajánlom a hálózati marketinget mert befektetési előnyei vannak. A hálózati marketing berkeiben sikeres emberek megengedhetik maguknak, hogy olyan befektetésekbe tegyék a pénzüket, amibe a gazdagok. Az A és az E negyedben tevékenykedők ezt nem engedhetik meg maguknak, mert nincs elég pénzük. Amerikában az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) előírja, hogy az akkreditált befektetőnek legalább évi 200 000 dolláros fizetése kell legyen, ha egy személyről van szó; ha házaspárról, akkor ez az érték 300 000 dollár. Szükséges továbbá 1 000 000 dollár nettó vagyon is. Ez a kötelező minimum ahhoz, hogy az ember akkreditált befektetőnek számítson, és a gazdagok befektetéseibe fektethesse a pénzét. Az amerikai polgároknak kevesebb mint 4%-a teljesíti ezt a feltételt. Ez azt jelenti, hogy csak kevesen fektethetik a pénzüket a világ legjövedelmezőbb befektetéseibe. Ez az egyik oka, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek. Két indok a befektetésre A Gazdag papa sorozat harmadik kötetében, a Gazdag papa befektetési tanácsaiban, leírom az anyagi gondok két alaptípusát: az egyik, hogy az embernek nincs elég pénze, a másik, hogy túl sok a pénze. Ebből következik, hogy a befektetéssel kapcsolatban is kétféle probléma létezik. 1. Az emberek azért fektetnek be, mert nincs elég pénzük. 2. Az emberek azért fektetnek be, mert túl sok a pénzük. Évekkel ezelőtt gazdag apám beszélt nekem a pénzügyi problémák e két alaptípusáról. Azt mondta, "Mindenkinek vannak pénzügyi gondjai — még a gazdagoknak is. A szegényeknek
az a bajuk, hogy nincs elég pénzük, a gazdagoknak az, hogy túl sok a pénzük. Melyik problémával szeretnél szembesülni, ha felnősz?" Mondanom sem kell, én azt terveztem, hogy inkább a túl sok pénz okozta nehézséggel birkózom meg. Gazdag apám azt is mondta, "A kispénzű családokban felnőtt emberek gyakran azt hiszik, hogy a pénztelenség az egyetlen anyagi probléma." Abból, hogy nekem volt egy gazdag és egy szegény apám is, többek között az az előnyöm származott, hogy én láttam mindkét féle anyagi problémát. Szegény apám gyakran mondogatta: "Bárcsak lenne befektetni való pénzem, de sajnos, nem keresek eleget." Gazdag apám azt mondta: "Újabb befektetéseket kell keresnem, mert túl sokat keresek. Ha nem fektetem be a felesleges pénzemet, az állam elveszi adó formájában." Befektetés — túl sok pénz esetén Néhány hónapja befektetési tanfolyamot tartottam egy hálózati marketing cég vezetőinek és családtagjaiknak. Körülbelül kétszázan voltak a teremben. A vezetők azért hívtak meg, mert túl sok pénzük volt, és az volt a gondjuk, hogy befektetés helyett sokan elherdálták a fölösleget. Az egyikük azt mondta: "Megtanítjuk az embereinknek, hogyan legyenek sikeres vállalkozástulajdonosok a C negyedben, de nem tanítjuk meg nekik, mihez kezdjenek a pénzükkel a B negyedben." Amint a csoport megértette, mekkora hatalmat ad nekik, ha kiaknázzák mind a C, mind a B negyed előnyeit, hatalmas pénzügyi lehetőségek tárultak fel előttük. Sokan megvilágosodtak, és egyszeriben bepillantást nyertek a pénz varázslatos birodalmába. A délelőtti ülés egyszerűen csak arra volt elég, hogy a szokásos módon átfogó képet adjak a különféle befektetési stratégiákról. Ezután CASHFLOW 101-et játszattam velük, az oktató társasjátékomat. A csoportból többen már jól ismerték a 101-et, így ők a CASHFLOW 202-t játszották, amely haladó befektetőknek való. Amikor a játéknak vége lett, a játékosok egy órán át beszámoltak a tapasztalataikról, arról, hogy mit tanultak. Élénk társalgás folyt. Íme néhány elhangzott hozzászólás: 1. "Az egész pénzügyi életem felvillant előttem. Keresek, azután elköltöm. Most már tudom, hogyan vessek véget ennek a szegény emberes pénzkezelésnek. Megtanultam, hogyan gazdálkodjak a pénzemmel úgy, ahogyan a gazdagok." 2. "Rájöttem, hogy új könyvelőre van szükségem. A mostani ugyan nem rossz, mint könyvelő, de nem jó befektető." 3. "Kemény volt a játék, de ilyen az élet is. Ezentúl másképpen akarom élni az életemet. Nincs értelme megkeresni a pénzt, azután elszórni. A jövőben több tisztelettel kezelem a megkeresett pénzemet." 4. "Nagyon örülök, mert végre megtanultam, hogyan dolgoztassam a pénzt a magam hasznára ahelyett, hogy én dolgoznék a pénzért. Ez a játék megváltoztatta az életemet." 5. "Jó volt a játék, mert megmutatta nekem a múltamat, a jelenemet és a jövőmet... És a jövőm nagyon más lesz, mint a múltam és a jelenem." A délutáni ülésen tovább beszélgettünk a stratégiai tervezésről. A CASHFLOW-négyszög C és B negyedére mutattam: — Most arról fogunk beszélni, miként aknázhatjuk ki e két negyed erősségeit. Az egyik résztvevő feltette a kezét, és megkérdezte: — Azt mondja, a különféle negyedekhez más-más befektetési stratégia tartozik? — Igen — mondtam — Évekkel ezelőtt gazdag apám a következő nyilakat rajzolta bele a cashflow-négyszögbe: — Ez az ábra mit mutat? — folytatta az előbbi kérdező. — Egyszerűen azt, hogy miként fektetnek be a különböző negyedekhez tartozó emberek. Az A negyed emberei, az alkalmazottak, általában biztos befektetéseket keresnek, ezért értékelik a biztos állást is, amely jó nyugdíjtervet kínál. Ha önállóan fektetnek be, a legtöbbjük a befektetési alapokat választja. Ezek az emberek szeretik az olyan kifejezéseket, mint
"diverzifikálni", "hosszútávra befektetni" és "kihasználni a costaverage effektust". Ha valamivel több izgalomra vágynak, elmennek a kaszinóba, vagy vásárolnak pár lottószelvényt, de többnyire biztonságosak a befektetéseik, vagy legalábbis ebben reménykednek. — Az E negyedesek másképpen fektetnek be? — kérdezte egy másik hallgató. — A vérbeli E negyedes befektető, egy egyénileg vállalkozó (önalkalmazott), befektetési stílusát "saját kezű" befektetésnek szoktam nevezni. Mivel körömszakadtáig ragaszkodnak a függetlenséghez, ennek megfelelően fektetnek be. Ha ingatlanba fektetnek be, akkor bizonyára felújítandót választanak, mert ők maguk akarják megcsinálni, saját kezűleg. Szeretnek tatarozni. Maguk is kezelik az ingatlant, és maguk adják el. hogy megspórolják a díjakat és a jutalékokat. Ha elromlik a vécé, saját maguk javítják meg. Az ilyen befektetők ritkán vesznek meg két- vagy négylakásosnál nagyobb házat. Ami 50 egységnél nagyobb, az valószínűleg túl nagy befektetés számukra, és túl nehéz saját kezűleg karbantartani, különös tekintettel az elromlott vécékre. Ha részvényekbe fektetnek be, ezek a "csináld magad" aktivisták a napon belüli kereskedelmet szeretik részvényopciókkal, vagy a pénzügyi lapokat és a televízió pénzügyi híreit tanulmányozva maguk választják ki a részvényeiket — mondtam. — Mi a különbség a C negyedes vállalkozók és az E negyedes vállalkozók befektetési stílusa között? — kérdezte egy másik hallgatóm. — Azért kérdezem, mert felidegesített, amit mondott. — Mivel idegesítettem fel? — kérdeztem vissza. — Azzal, hogy én éppen olyan ember vagyok, akinek kétlakásos ingatlanja van. Saját magam javítom a vécéket bennük. A pénzügyi újságokra és a tévé pénzügyi híreire hagyatkozva saját magam próbálom kiválasztani a részvényeimet. Amit ön most mondott, azt jelenti, hogy én a C negyedben vagyok ugyan, de még mindig E negyedes módjára fektetek be. Befektetés dúsgazdagok módjára — Az bizony meglehet — mondtam nevetve. — De legalább aktív, és befektet. Nincs abban semmi rossz, ha valaki E negyedes módra fektet be. Én azonban most azért vagyok itt, hogy elmondjam, mindnyájuknak megvan a lehetősége, hogy dúsgazdagok módján fektessenek be... mert van bátorságuk a C negyedben dolgozni. — Úgy érti, időpazarlás úgy befektetnem, ahogy jelenleg teszem? — értelmezte mondataimat az előbbi hozzászóló, aki beismerte, hogy E negyedes stílusban fektet be. — Azt nem mondanám, hogy időpazarlás, mert végül is tapasztalatokat szerez; inkább úgy fogalmaznék, nem használja ki a lehetőségeit. — Mit ért az alatt, hogy kihasználni a lehetőségeimet? — kérdezte egy nagyjából velem egykorú nő a terem végéből. — A legtöbb önerőből meggazdagodott milliomos a világon mindenütt úgy szerezte a pénzét, hogy kihasználta mind a C, mind a B negyed adottságait. — Ezzel azt akarja mondani, vannak emberek, akik csakis a C negyedben, és mások, akik csakis a B negyedben tevékenykednek? —kérdezte az előbbi nő. — Így van — mondtam. — Ahogyan vannak az A és az E negyedesek között is olyanok, akik kizárólag az egyik negyedben dolgoznak. Tulajdonképpen a hálózati marketingben dolgozók közül is sokan csak egy negyedhez tartoznak... ezért hívtak engem ide. Én azért jöttem, hogy megtanítsam önöket, hogyan használják ki mindkét negyed lehetőségeit. — Úgy érti, nem használjuk ki teljes egészében a lehetőségeinket? — kérdezte a nő. — Pontosan úgy. Ha többen értenék meg, micsoda lehetőségeket kínál az önök hálózati marketing vállalkozása és a B negyed, többen szállnának be az üzletbe. A C és a B negyed összeházasításával ugyanazt a hatalmat érik el, ami a leggazdagabbaknak jut osztályrészül... valójában éppen ez tette őket olyan gazdaggá. Üzletépítésről beszélnek, pedig mondhatnák, hogy megtanítják az embereknek, miként legyenek gazdagok vagy dúsgazdagok.
— És mit ért azon, hogy dúsgazdagok? — kérdezte egy résztvevő. — Azok, akik évi 150 000 dolláros jövedelemmel és 5 millió dolláros portfolióval vagy nyugdíjcsomaggal rendelkeznek, gazdagnak mondhatják magukat. De a Forbes Magazine szerint a gazdagság definíciója 1 millió dollár vagy annál több, lehetőleg nem munkával szerzett éves jövedelem. Gazdag apám meghatározása szerint dúsgazdag az, aki havonta legalább 1 millió dollárt keres. Ő nem tartozott szorosan véve ebbe a kategóriába, de közel járt hozzá. Én elértem a Forbes által meghatározott gazdagságot, és most azon dolgozom, hogy dúsgazdaggá váljak. Önöknek is megvan erre a lehetőségük, ha kihasználják mind a C, mind a B negyed pénzügyi erejét. Ezért írtam önöknek a Gazdagpapa befektetési tanácsait A legtöbb A és E negyedes befektetőnek nem áll rendelkezésére ez az erő. A teremben csönd lett. Néhány pillanat múlva egy jóvágású fiatalember tette fel a kezét, és azt kérdezte: — Úgy érti, nem a megfelelő dolgokat mondjuk a megfelelő embereknek? Bólintottam, és így feleltem: — Sokszor találkozom olyanokkal, akik azért szállnak be a vállalkozásba, mert munkára vagy pénzre van szükségük... és az önök szervezete nagyszerű szolgálatot tesz azzal, hogy lelket önt beléjük, reményt ad nekik, és megtanítja őket, hogyan építsék ki saját vállalkozásukat. Ez nagyon fontos szolgáltatás az önök szervezete részéről. De gyakran elmulasztják, hogy olyanokkal beszéljenek, akik pénzügyileg sikeresek ugyan, mégsem tudnak továbblépni. Lehet, hogy valaki 150 000-250 000 dollárt keres, de rájön, hogy ez a plafon, ennél többet nem tud keresni. Számos E negyedes vállalkozó tartozik ebbe a kategóriába. Nem tudnak többet keresni, mert nincs meg az a hatástöbbszörözés, amit a C negyedes vállalkozás kínál. — De mi beszélünk ezekkel az emberekkel is, és néhányan közülük beszállnak — szólt közbe egy hallgató védekezőleg. — Tudom, és nem is akarom megbántani önöket, vagy lebecsülni az erőfeszítéseiket. De el kell mondanom, hogy amikor engem akartak beszervezni ebbe az üzletbe, semmi olyasmit nem mondtak, ami igazán érdekelt volna. Én már kiépítettem egy sikeres üzletet, és a milliomossá válás útján haladtam. Ha azt mondták volna, segíthetek másoknak a saját erejükből előrébb jutni ahelyett, hogy alamizsnát osztogatnék nekik, jobban érdekelt volna a dolog. Ha segítünk másoknak sikert elérni, azzal dúsgazdaggá válhatunk ebben az üzletben. Ismét csend lett. Végül egy bátor jelentkező megszólalt: — Azt akarja mondani, milliomosnak lenni nem nagy ügy? — Azt hiszem, így is fogalmazhatunk — mondtam. — Milliomosnak lenni jó, de nem olyan nagy ritkaság manapság. Sok hivatásos sportoló milliomos, például a futballisták. Ma sokféleképpen lehet milliomossá válni, de dúsgazdagok csak kevesen lehetnek... és önöknek megvan erre a lehetőségük. — Akkor mi hiányzik? — kérdezte egy fiatal nő, aki az előző kérdést is feltette. — Az önök rendszerében benne rejlik az erő, amely ahhoz kell, hogy az embert dúsgazdaggá tegye... amilyen Michael Dell. — Megint felmutattam a Gazdag papa befektetési tanácsai-t. — Ezt a könyvet olyanoknak írtam, mint maguk... olyanoknak, akiknek van indíttatásuk, hogy dúsgazdagok legyenek, és el is érhetik a céljukat. De el kell hinniük, hogy megvan rá a lehetőségük... mégpedig akkor van lehetőségük rá, ha mindkét negyedet használják. — El kell hinnünk, hogy lehetséges ekkora gazdagság? — ismételte meg a fiatal nő. Bólintottam, majd így szóltam: — Ha nem hiszik el, hogy lehetséges, akkor elzárkóznak előle, és nem lesz lehetséges. — És hogyan kezdjük el elhinni, hogy lehetséges? — kérdezte. — Úgy, hogy megtanulják. Kezdjék azzal, hogy elolvassák ezt a könyvet, és vegyék tudomásul, hogy a benne foglaltak mind elérhetők az önök számára... ha tanulnak és
elszántak. Vannak, akiknek csalódást okoz a könyv, mert nem lehetnek dúsgazdagok. Az A és az E negyedhez tartozók közül csak nagyon keveseknek adatik ilyen erő, mint önöknek. — Miért? — kérdezte valaki. A hatástöbbszörözés — Már többször elmondtam, de még fogom is: az A és az E negyedben az embereknek az üzleti élet egyik legfontosabb fogalma hiányzik: a hatástöbbszörözés. — Mit ért azon, hogy hatástöbbszörözés? — A hatástöbbszörözés egyike a többjelentésű szavaknak. Én azt értem rajta, hogy önök meg tudják tenni, hogy egyre kevesebb munkával egyre többet keressenek. Az A, illetve az E negyedben lévőknek többnyire egyre többet kell dolgozniuk, ha többet akarnak keresni. A baj az, hogy az A és az E negyedben az emberek egy véges dolgot bocsátanak áruba: az idejüket. Egy nap csak 24 órából áll, így az A és az E negyedes emberek csak adott összeget kereshetnek egy nap alatt. — Ezt mi is elmondjuk az embereknek, mi újat tud ehhez hozzátenni? — kérdezte a jóvágású fiatalember. — Hárman próbáltak beléptetni engem az önök üzletébe — feleltem. — Mindegyiküket megkértem, magyarázza el, miért lenne jó nekem, ha belépnék, és mondhatom, igen jó munkát végeztek. Mind a hárman üzletépítésről és jó pénzkereseti lehetőségről beszéltek. — Mi a baj ezzel? — kérdezte a fiatalember. —Ezt csináljuk. Maga is ezt csinálja. Nem így van? — Igen, én is üzletet építek... de nem igazán a pénzért teszem. A vállalkozás eszköz. A kiépítése nehéz munka, és én nem szeretem a nehéz munkát. Én Hawaiiban születtem, és ott nőttem fel. Alapvetően lusta vagyok, és szeretem, ha sok a szabadidőm. Szívesebben ülök a tengerparton vagy szörfözöm. Nekem ezekjelentik a szórakozást. Ezért dolgozom keményen az üzletépítésen. Nem vagyok hajlandó az A és az E negyedben dolgozni, mert lusta vagyok. — Valamit nem értek — mondta a fiatalember, miközben azon tűnődött, hogy ugratom-e. — Maga lusta, ezért keményen dolgozik a vállalkozása kiépítésén. Ennek így nincs értelme. — De van, ha megérti, hogy én nem vagyok igazán üzletember. Én alapjában véve befektető vagyok, és élvezem azt az életstílust, amit a befektetéseimnek köszönhetek. — Tehát ha a cég felállt, és működik, szabadon fektethet be ingatlanba, részvényekbe, kötvényekbe és egyebekbe — mondta halkan a fiatalember. — A vállalkozásépítés megadja önnek azt a két dolgot, amire egy befektetőnek szüksége van: a pénzt és az időt. — Sok időt és sok pénzt — mondtam szintén halkan. — És nem pazarlom az időmet ikerházakra és vécészerelésre, vagy részvényválogatásra. Ezek E negyedes befektetések, vagyis kisbefektetések. A legtöbb kisbefektető pedig azért fektet be, mert pénzt akar látni belőle. Azért próbálkoznak befektetéssel, mert nincs elég pénzük. Én a C negyedből fektetek be, mert nekem túl sok pénzem van. Ezért a kormány bizonyos szempontból rákényszerít a pénzem befektetésére, mert különben elveszi tőlem adóként. Az A negyedben dolgozóknak nincs választási lehetőségük. Az állam levonja az adót a fizetésükből, mielőtt kézhez kapnák, így nem nagyon van miből befektetniük. Mivel nekem sok pénzem van, és megtehetem, hogy adózás előtt fektetem be, nagy ingatlanokba, nagyszabású részvényüzletekbe és egyéb vállalkozásokba fektetek be. Vállalkozást építek, hogy legyen elég pénzem olyan befektetésekre, amelyek a gazdagoknak szólnak... és így válik az ember dúsgazdaggá. — Csak C negyedes vállalkozások kiépítésébe fektet pénzt, mert kell a pénz a befektetéseihez. Jól értettem, amit mondott? — Nem teljesen. A felszínen így néz ki, de hadd magyarázzak el önöknek valamit, ami egy kicsit bonyolultabb. Felrajzoltam a CASHFLOW-négyszöget és belefogtam a magyarázatba: (1943) (1986)
— Emlékeznek gazdag apámnak arra a történetére, amikor gyerekkoromban elmagyarázta nekem ezt az ábrát? A csoport bólintott. — És miért jelentősek ezek a dátumok: 1943, 1986 és 1215? — 1215-ben írták alá a Magna Cartát — mondta egy fiatal nő. — Ekkor vették át a hatalmat a gazdagok János királytól Angliában. Ettől kezdve a gazdagok alkották a törvényeket. — Nagyon jó — mondtam. — Ennek értelmében tehát a C negyedből akarok befektetni, mert a cégtulajdonosokra vonatkoznak a legkedvezőbb befektetési törvények, hiszen ők alkotják a törvényeket. Nézzük a következő dátumot! — Amerikát egy, az adózás miatti felkelés teremtette, amely 1773-ban kezdődött a Bostoni Teadélutánnal. Amerika gyors ütemben gyarapodott, mert adómentes nemzet volt. 1943-ban a törvény megváltozott, és az amerikai alkalmazottak fizetéséből adót vontak le. Ezt másképpen úgy fogalmazhatjuk: először az állam kapott pénzt, az alkalmazottak csak utána. — Nagyon jól megtanulta —jegyeztem meg, meglepődve, hogy valaki ilyen jól emlékszik az adózás történetéről tartott előadásomra. —Az adófizetést hazafiúi kötelességnek kiáltották ki, mert folyt a második világháború. De a legtöbb adót az A negyedes dolgozók fizették. Az E és a C negyedben lévők még maguk szabályozhatták, mennyi adót fizetnek, és mikor. A fiatal hölgy folytatta: — 1986-ban ismét megváltozott az adótörvény, és ez elsősorban az E negyedes vállalkozókat érintette rosszul, vagyis az orvosokat, ügyvédeket, mérnököket, építészeket, könyvelőket, továbbá egyéb értelmiségi szakmák képviselőit. Úgy tűnik, megint a gazdagok változtatták meg a törvényeket a saját negyedük érdekeinek megfelelően. A gazdagok többet keresnek, mégis kevesebb adót fizetnek, egyszerűen azért, mert a C negyedből intézik az ügyeiket — mondta a fiatal nő. A C negyed előnye a B negyedben található — Köszönöm, hogy ilyen jól odafigyelt — mondtam. — Én sem mondhattam volna el jobban. Ezért építek cégeket a C negyedben, és nem az E negyedben. A lényeg azonban az, hogy csak a C negyedben dolgozni, kevés. Ez nem biztosítja a C negyed teljes kapacitását. — Nem elég a C negyed? — hitetlenkedett egy hallgató. — Nem — feleltem. — Sokan építenek vállalkozásokat a C negyedben, de nem mindegyikük használja ki a C negyed adottságait. — Miért? — kérdezte az előbbi hallgató. — Mert a C negyed igazi ereje nem a C negyedben, hanem a B negyedben található — mondtam. Rövid szünet után valaki megkérdezte: — Ki tudná ezt fejteni bővebben? —Hogyne — mondtam. — De ez messze túllépné mai időkeretünket. Most elégedjenek meg annyival, hogy az adótörvények a C negyednek kedveznek a B negyeden keresztül. A csoport néma csendben ült. Egyesek izgalomba jöttek, mások inkább csodálkoztak. Úgy láttam, sokan közülük nem akarnak túllépni a C negyedes vállalkozáson. Az egyik hallgató azután igazolta kérdésével feltevésem helyességét: — Mi van, ha nem akarok mást, csak egy vállalkozást? Muszáj utána befektetnem? — Nem. Úgy látom, ez most túl sok maguknak egyszerre. De ha pénzfeleslegre tesznek szert, mint a gazdagok, örülni fognak neki, hogy a C negyedet választották munkálkodásuk színhelyéül. — Úgy érti, amikor azzal a problémával szembesülünk, hogy túl sok a pénzünk? — kérdezte egy másik hallgató. — Igen. Amikor azzal aproblémával találják szemben magukat, hogy túl sok a pénzük, örülnek majd neki, hogy C negyedes vállalkozást hoztak létre. Amikor a kormány majd egyre
több adót vet ki magukra, legalább lesz módjuk legálisan befektetni a pénzüket ahelyett, hogy kifizetnék adóban. Még ha fizetnek is adót, legálisan kevesebbet fizetnek. Felrajzoltam a táblára a következő ábrát. — Ez az a kiskapu, ami a gazdagoknak előnyt biztosít. Ismét a csoport felé fordulva, így folytattam a magyarázatot: — Egy alkalmazott és egy cégtulajdonos pénzügyi kimutatása között döbbenetes a különbség. Ha visszaemlékeznek rá, a Gazdag papa, szegény papa 2. leckéje a pénzügyi műveltség fontosságát hangsúlyozta. Azt gyanítom, azért nem tanítják az iskolában a pénzügyi műveltséget, mert az iskolák alkalmazottakat akarnak faragni az emberekből. Ha az alkalmazottak értenének a pénzügyi kimutatásokhoz, tudnák, miért lesznek egyre gazdagabbak a cégtulajdonosok, miközben ők mind többet és többet dolgoznak, és egyre több adót fizetnek. Az adók az alkalmazottak legnagyobb költségei. Egy fiatal nő jelentkezett. — Azt akarja mondani, hogy az alkalmazott először adózik, a cégtulajdonos pedig utoljára? Ez lenne a kiskapu, amire utalt? — kérdezte. — Ez az egyik — mondtam. — De van sok másik is. — Ez nem tisztességes — tiltakozott. — Egyetértek — hagytam helyben. —: Amint mondtam, sok más előnye is van a C negyednek, de ennek megértéséhez ismerni kell az adótörvényeket, a vállalati törvényeket, a biztosítási törvényeket és a befektetési törvényeket. — Tehát úgy gondolja, a legjobb a C és a B negyed kombinációja? — A legtöbb esetben igen — feleltem. — Én nem vagyok sem adószakértő, sem könyvelő, de elvben így van. — Ha tehát butaságokra költjük a pénzünket, és nem értünk a befektetéshez, nem használjuk ki a C és a B negyedben rejlő lehetőségeket? — kérdezte valaki más. Bólintottam, majd így feleltem: — Igen, ez a véleményem. Feltartottam a CASHFLOW játéktábláját. Először a belső, majd a külső pályára mutattam a játéktáblán. A mókuskerékre böktem: — Az emberek 95%-a a mókuskerékben reked. A gyorsítósávra téve ujjamat, így folytattam: — A gyorsítósáv képviseli a gazdagok befektetéseit. A csoport új érdeklődéssel szemlélte a játékot. — Tehát ez a játék olyan, mint az élet? — kérdezte az egyik hallgató. Bólintottam. — Azért készítettem, hogy minél több dolgot megtanítsak általa: a könyvelést, a készpénzáramlás irányítását, a befektetést, a befektetés szókincsét, a stratégiai gondolkodást.és sok más egyebet. Ugyanakkor azt is meg akartam mutatni, hogy kétféle befektetés létezik... a gazdagoké és a tömegeké, akik az élet mókuskerekében vergődnek. Nagyon keveseknek adatik meg, hogy gazdagok módjára fektessenek be... olyan befektetésekbe, amelyek csak a gyorsítósávon találhatók. Önöknek, akik ebben a teremben ülnek, megvan a lehetőségük rá, de előbb ki kell építeniük a vállalkozásukat, és meg kell tanítaniuk erre másokat is. — Csak vállalkozással lehet befektetni a gyorsítósávban? — kérdezte valaki. — Nem. Mint már mondtam, ha valaki hivatásos sportoló, és több millió dollárt keres évente, vagy filmsztár, rocksztár, vagy egy jelentős nagyvállalat vezérigazgatója, esetleg vagyonokat kereső orvos, akkor is kijuthat a gyorsítósávra. Sokan a B negyeden keresztül közelítik meg úgy, hogy hivatásos befektetőkké válnak. De a legtöbb dúsgazdag ember a vállalkozása kiépítésével jut a gyorsítósávra... ami többnyire C negyedes vállalkozást jelent. Az A és az E negyedből csak nagyon keveseknek sikerül rálépniük a gyorsítósávra. Újra csend lett a teremben. Láttam, hogy a résztvevők próbálják megemészteni, amit mondtam. Végül valaki megszólalt:
— Ha kiépítjük a vállalkozásunkat, aztán elkezdünk a gyorsítósávban befektetni, csatlakozhatunk a dúsgazdagok táborához? — Igen — mondtam, majd némi szünet után hozzátettem: — De tudniuk kell, hogy ez lehetséges az önök számára. Ezért kell megérteniük mind a C, mind a B negyedet. Egy másik hallgató emelte magasba a kezét. — Akkor a mókuskerékben található kis befektetésekre nem is érdemes sok időt vesztegetni? — kérdezte. — Az olyanoknak, mint maga, aki a C negyedben igyekszik vállalkozást építeni, lehet, hogy nem — mondtam. — Miért töltené az idejét kis befektetésekkel, ha koncentrálhat a vállalkozása kiépítésére, és azután mindjárt átugorhat a gyorsítósávra? — És a mókuskerékben szerezhető befektetési tapasztalat nem fontos? — kérdezte egy fiatalember. — De igen. fontos... nagyon is fontos. Csakhogy az életben általában azt látom, hogy sok A és E negyedes ember a B negyeden keresztül akar kiszabadulni a mókuskerékből. Ők azok, akik befektetési jegyeket vesznek, maguk választják ki a részvényeiket, napon belüli kereskedéssel tőzsdéznek, és kis ikerházakat vesznek. Sokuk számára ez a terv megfelel. Önök azonban mások. Önöknek adottak a C negyedes vállalkozás erői... egy olyan vállalkozásé, amellyel gyakorlatilag bármennyit lehet keresni, a világon bárhol. Tanuljanak meg kis üzleteket kötni, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a nagy üzletekhez. De ne vesztegessék az idejüket arra, hogy a tömegeknek szánt befektetésekkel igyekeznek kiszabadulni a mókuskerékből. Építsék ki az üzletüket, és fektessenek be a gazdagok befektetéseibe... azokéba, akik azért fektetnek be, mert túl sok a pénzük. Ne fektessenek be úgy, mint azok, akiknek nincs elég pénzük... ők abban reménykednek, hogy a befektetéseikből szereznek pénzt. Ezek az emberek sosem kapják meg a legjobb befektetéseket. A legjobb befektetések azoknak jutnak, akiknek túl sok a pénzük. Ismét elcsöndesedett a terem, majd az egyik hallgató megszólalt: — Tehát nem igazán jó ötlet kis befektetésekkel próbálkozni, hogy kijussunk a mókuskerékből? — Jó kérdés — dicsértem meg. — Hadd kérdezzek valamit azoktól, akik játszottak már CASHFLOW 101-et: Az életben automatikusan a gyorsítósávra kerül, aki kijutott a mókuskerékből? A csoport egy ideig gondolkodott. Végül egy fiatal nő szólalt meg: — Nem. Sokan kijutnak a mókuskerékből. Elvben mindenki kijut, akinek van nyugdíjterve. De nem azt mondta az imént, hogy a való életben csak nagyon kevesen vehetik igénybe a gyorsítósávon található befektetéseket, még akkor is, ha kijutottak a mókuskerékből? Mielőtt megválaszolhattam volna a kérdést, egy idősebb úr jelentkezett: — Én megmondhatom, hogy nem túl sok értelme van egész életünkben dolgozni, hogy aztán csekélyke nyugdíjat kapjunk. Tudja, mennyi az én nyugdíjam? Alig tudok belőle megélni. Sok barátom olyan kevés pénzzel ment nyugdíjba, hogy azzal egy lassúbb és szegényebb mókuskerékbe kerültek. Bólintottam, majd halkan hozzátettem: — Ezért vagyok itt. Mindannyiuknak van lehetősége arra, hogy más életet éljen, mert azt választották, hogy az idejüket C negyedes vállalkozás kiépítésére áldozzák. Sok ember egész életében keményen dolgozik, és végül még sincs semmije, sem ideje, sem pénze. Ez tragédia. Hogyan váljunk dúsgazdaggá? Egy kéz lendült a magasba. — Azt mondta, nekünk megvan a lehetőségünk rá, hogy dúsgazdagok legyünk. Gazdagabbak lehetünk, mint sok filmsztár, rocksztár, sportoló, vagy akár annak a vállalatnak az elnöke, ahol most dolgozom. — Így van — mondtam. — Sokkal többet kereshet nála.
— Ez az, ami érdekel — fűzte tovább gondolatát az iménti hallgató. — Hogyan leszünk a vállalkozásunk révén dúsgazdagok? — Először is el kell hinniük, hogy ez lehetséges — mondtam. — Ezt a legtöbb ember elhiszi, nem? — kérdezte valaki más. — Úgy gondolom, a legtöbben elhiszik, hogy ez lehetséges, csak azt nem, hogy az ő számukra is az. Ha ön nem hiszi azt, hogy ez az ön számára is lehetséges, akkor nem is lehetséges — mondtam halkan. — Sokan ábrándoznak róla, hogy egyszer milliomosok lesznek, de nagyon keveseknek van lehetőségük egy hónapban egy millió dollárt vagy annál többet keresni. Ez a valóság nem az ő valóságuk. — Magának ez a valósága? — kérdezte az előbbi hallgató. — Természetesen — mondtam. — És hogyan szerezte meg ezt a valóságot? — Gazdag apám mutatta meg nekem — mondtam. Rövid szünet után megkérdeztem: — Önöknek milyen valóságot mutattak a szüleik? — Nem havi egymillió dollárosat — mondta egy fiatalember. — Anyám és apám úgy gondolták, hogy ha valaki 100 000 dollárt keres évente, az gazdag. — A legtöbb ember így vélekedik — mondtam. — Hogyan képzelhetjük el ezt a valóságot magunknak?... Azt a valóságot hogy egy milliót vagy többet keresünk havonta? — kérdezte a fiatalember. — Önnek kell elképzelnie. Senki nem teheti meg ezt ön helyett. — Miért mondja ezt? — kérdezte egy fiatal nő, — Azért, mert látom a szemükben, hogy a legtöbben nem igazán akarják ezt a valóságot, mert nem része az önök valóságának. Mint önök közül sokan, én sem származom gazdag családból. Anyám és apám gyakran hangoztattak olyasmiket, hogy "Nem engedhetem meg magamnak."; vagy "Mit gondolsz, a pénz az utcán hever?"; vagy "A pénz nem boldogít."; vagy "A gazdagok nem boldogok." Az én családomban a valóság arról szólt, hogy nincs elég pénz. Hogy elmeneküljek a családom valóságától, új, rajta kívül eső elképzeléseket kellett keresnem. Ez az, amiben gazdag apám segített. Végül is csak ebben segített. Ő adta nekem a másfajta valóságot, és megtanította, hogyan valósítsam meg. — Nekünk is meg tudja mutatni ezt a valóságot? — kérdezte az idősebb úr. — Már megmutattam — feleltem. — Csak az a kérdés, mennyire akarják a sajátjukká tenni. Az idős úr mosolygott: — Értem, mire céloz. Azt akarja mondani, hogy néhányan közülünk elutasítják a gondolatot, míg mások el akarják fogadni... azt a gondolatot, hogy dúsgazdagok lehetünk. Bólintottam. — A legtöbb ember elutasítja — mondtam. — A legtöbben megindokolják, hogy miért nem reális. Vannak, akik szemrehányást tesznek, mondván, hogy valószerűtlen elvárásokat támasztok az emberekben és hamis reményeket. Pedig senkiben sem támaszthatok valószerűtlen elvárásokat vagy hamis reményeket. Mint látják, én csak megosztom önökkel a saját elvárásaimat és a saját reményeimet. Önöknek kell eldönteniük? hogy igaznak vagy hamisnak tartják őket a maguk számára. — De maga sem jutott el a dúsgazdag kategóriáig, csak oda igyekszik, ugye? — kérdezte az idősebb férfi. — Igen, ez így van — mondtam. — Jelenleg még csak gazdag vagyok. A célom az, hogy dúsgazdag legyek. A lényeg az, hogy nem adom fel a célomat, amelyet több mint 25 évvel ezelőtt tűztem ki magam elé, és minden áldott nap egy lépéssel közelebb jutok hozzá. — Honnan tudja, hogy sikerül elérnie? — kérdezte egy fiatalember. — Nem tudom. Valójában azért tart ilyen sokáig, mert kétszer elbuktam az úton. De nem adtam fel — mondtam. — Csak azt tudom, hogy másoknak sikerült; olyanoknak, mint Bill Gates vagy Michael Dell. És nekik a harmincas éveikben sikerült... talán még előbb.
— Azt mondja, nekünk is.megvan erre a lehetőségünk? — kérdezte egy fiatal nő. — Igen. Sok olyan emberrel találkoztam a hálózati marketing berkeiben, akik eljutottak a dúsgazdag kategóriához. Onnan tudom, hogy láttam a befektetéseiket, melyeket a vállalkozásukon keresztül vettek. Láttam a hatalmas irodaépületeiket, melyeket nem bérelnek, hanem saját tulajdonuk; az áruházaikat; cégeiket, melyekben többségi részvényesek; hatalmas lakótömbjeiket; mezőgazdasági farmjaikat stb. Sose vehették volna meg ezeket a befektetéseket A-ként vagy E-ként, de a C negyedes vállalkozásukon keresztül igen. Egy korlátlan jövedelem lehetőségét biztosító vállalkozásból meg lehet venni a gazdagok befektetéseit. Tehát önök jó úton haladnak. Megvan rá a lehetőségük, ha dolgoznak az üzletük kiépítésén, továbbtanulnak, megismerik a gyorsítósáv befektetéseit, és fejlesztik a személyiségüket. De csak maguk érhetik el a célt... és nincsenek garanciák. — Hogyan tanulhatunk a CASHFLOW játék gyorsító sávjának befektetéseiről? — kérdezte egy fiatal nő. — Írtam ezekről a befektetésekről a Gazdag papa befektetési tanácsaiban. Mint mondtam, sok A-nak és E-nek csalódást okoz a könyv. De önök mindannyian megtehetik, hogy a gazdagok befektetéseibe fektetnek be. Olyan befektetésekbe, amelyek a törvények értelmében csak a milliomosok számára állnak nyitva. — Mit tanácsol, mit tegyünk? — kérdezte az idősebb úr. — Nekem már nincs sok időm. Mit tegyek, ha kifutottam az időből? Még meg tudom csinálni? — Először is, ne hivatkozzon senki a korára. Gondoljanak csak Sanders ezredesre, aki már a hatvanas évei végét taposta, amikor megalapította a Kentucky Fried Chicken-t. Gazdag apám szerint "A vesztesek az élethelyzeteiket ürügyül használják a kudarc magyarázatára, a nyertesek az élethelyzeteiket indoknak használják a sikerre." Az ezredes a korát indoknak használta a sikerre, és akkor vonult be a dúsgazdagok táborába, amikor mások nyugdíjba vonulnak. — Értem — mondta az idősebb úr. — Tehát mit javasol? — Először is azt javaslom, mindannyian olvassák el a Gazdag papa befektetési tanácsait, hogy átfogó képet kapjanak a befektetés világáról. Azután, ha azt akarják, hogy a dúsgazdaggá válás a valóságuk része legyen, üljenek össze csoportokban, és beszéljék meg a fejezeteket egyenként. Kezdjék a 20. fejezettel, ami a 90/10-es rejtvényről szól. Ne siessenek! Kérjék meg az embereket, hogy egy-egy találkozás előtt olvassák el a fejezetet, azután üljenek le, és beszéljenek meg minden fejezetet részletesen. Hagyjanak maguknak időt! Rá fognak jönni, hogy ezzel a módszerrel, a csoportos megbeszéléssel, kitágul a látóterük a jelenlegi befektetési valóságukon túlra. — Úgy érti, a legtöbben a szegények és a középosztálybeliek befektetéseiben gondolkodunk?—kérdezte az idősebb úr. — Azért kell tanulnunk a gazdagok befektetéseiről, hogy a gazdagok befektetéseit a valóságunk részévé tegyük? — Pontosan — mondtam. — Ezt tanította nekem gazdag apám. Egy olyan valóságot tárt elém a befektetések világáról, amelyet csak a gazdagok ismernek. Miután enyém lett ez a valóság, megtaláltam az életutamat, és még ma is azon járok. — A legtöbben tehát csak befektetési alapokról, kiválasztott részvényekről, kis ingatlanüzletekről tudunk, mert ez a mi valóságunk a befektetés világát illetően. Így gondolja? —Pontosan így — feleltem. — A legtöbb ember az A és az E negyed szemszögéből gondolkodik a befektetésen. Azt hiszik, befektetni kockázatos, ők pedig biztonságra törekszenek. Biztos, készen kapható befektetéseket vásárolnak, ahogyan a húst veszik a hentesnél. A gazdagok azokba a cégekbe fektetnek, amelyek a kész befektetéseket készítik a szegények és a középosztály számára. Ez egy egészen másfajta valóság. — Tehát kezdjük a 20. fejezettel, és terjesszük ki a valóságunkat. Azután üljünk össze rendszeresen, és tanulmányozzuk együtt a 20. utáni fejezeteket egyenként. Úgy gondolja, ez a
gyakorlat nyitottá tesz minket arra, hogy jobban megértsük a gazdagok befektetéseit... amelyek ön szerint nyitva állnak a számunkra? Bólintottam. — Ha rájönnek, milyen sok szórakozás és izgalmas befektetés várja önöket a gyorsító sávon, csodálkozni fognak, miért keresi olyan sok ember a biztos, készen kapható, kis befektetéseket. Legalábbis én így vagyok vele — mondtam. — De azt hiszem, ez az, amikor az ember csak a saját valóságához tartozó befektetéseket ismeri. Azt is gondolom, hogy ha megértik, milyen hatalmas befektetéseik vannak a gazdagoknak, még gyorsabban akarják majd építeni C negyedes vállalkozásukat... hiszen, ahogy mondtam, az életben az ad örömet, hogy befektetjük a pénzünket, és a pénzünk dolgozik nekünk. — Van más is, amit ajánlani tud? — kérdezte az idősebb úr. — Igen — feleltem. — A második lépés is nagyon fontos. Azt javaslom, támaszkodjon az ön körül lévő fiatal és már nem olyan fiatal emberekre, hogy energiájukkal segítsék, és előbbre vigyék. Ha megtalálta az új valóságot, az ő támogatásukkal alakítsa ki. Kérjen tőlük segítséget! Szívesen segítenek. De nem tudnak segíteni, csak ha ön is segíteni akar magán, és aztán hagyja, hogy ők is segítsenek. Az idős úr némán ült. Láttam rajta, hogy nem szívesen kér segítséget. Tudom, a férfiakat gyakran arra nevelik, hogy segítséget kérni a gyengeség jele. Tudom, hogy ez soknő esetében is igaz. Mivel láttam, hogy nehézségei vannak ezen a téren, megkértem, hogy álljon fel, és nézzen körül a teremben. Egy ideig habozott, azután végül mégis felállt. Láttam rajta, hogy nem örül a kérésemnek. Miután felegyenesedett, lassan felemelte a tekintetét, és végignézett a teremben ülő több száz emberen. Mindenki visszanézett rá, és mosolygott. A szemükkel azt mondták neki, számíthat rájuk. Ezek után megkérdeztem: — Ki az, aki támogatná őt? Egyszeriben nagy morajlás támadt, és minden kéz a magasba lendült, hogy jól látható legyen. Az idős úr körülnézett. Körülötte mindenütt magasba tartott kezek meredeztek, és a szemek szeretetet és támogatást sugároztak. Egyszerre túlcsordultak az érzelmei. A szeme megtelt könnyel, amint végignézett az őt körülvevő támogatás óceánján. Némán nézte az embereket, tekintete találkozott sokakéval, lelke összekapcsolódott sok ember lelkével. Végül bólintott, majd halkan annyit mondott: "Köszönöm." Kissé remegve ült vissza a helyére, miközben a teremben spontán kitört a lelkes taps. Amikor mindenki elcsendesedett, felvettem a könyveimet, és azzal búcsúztam: — Ennek a vállalkozásnak az a szépsége, hogy a sikerhez csak segítenünk kell másoknak ugyanazt elérni, amit mi is szeretnénk elérni. Ez az üzlet nem arról szól, hogy mennyit keresünk vele, hanem arról, hogy hány embernek segítünk, és hány életet változtatunk meg. Megköszöntem a figyelmet, és kimentem a teremből.
6. fejezet 5. számú érték: Megvalósíthatjuk álmainkat Sok embernek nincsenek álmai — mondta gazdag apám. Miért? — kérdeztem. Mert az álmok pénzbe kerülnek — felelte. Élesszük fel álmainkat! Kimmel, a feleségemmel, részt vettünk egy összejövetelen, ahol egy hálózati marketing cég csúcsteljesítményt nyújtó tagja bemutatta 17 000 négyzetméteres kastélyát, amelyben nyolc
garázs volt, benne a megfelelő autókkal, a limuzinjával és egyéb játékszerekkel. A kastély a kellékekkel együtt lenyűgöző volt, mégsem ez fogott meg igazán, hanem hogy a város a tulajdonosról nevezte el az utcát, amelyen a kastély állt. Megkérdeztem az illetőt, hogyan érte ezt el, mire így felelt: "Nem volt nehéz. Pénzt adtam a városnak egy új általános iskola és egy könyvtár megépítésére. Ezek után a város megengedte, hogy a családomról nevezzem el az utcát." Ekkor rádöbbentem, hogy az ő álma sokkal nagyobb szabású, mint az enyém. Nekem sosem jutott eszembe, hogy utcát neveztessek el magamról, vagy hogy annyi pénzt adományozzak, amiből iskolát és könyvtárat lehet építeni. Miután aznap este eljöttem onnan, ráébredtem, hogy ideje nagyobb álmokat álmodnom. A jó hálózati marketing cégek egyik fontos értékét abban látom, hogy hangsúlyt fektetnek az emberek álmainak megvalósítására és megélésére. A csúcsteljesítményt elért férfi, akit meglátogattunk, nem dicsekvésből mutatta meg anyagi javait ő és a felesége azért beszéltek az életmódjukról a csoportnak, hogy lelkesítsék az embereket, arra ösztönözzék őket, hogy ők is valósítsák meg az álmaikat. Nem a nagy ház vagy a csecsebecsék számítottak, nem is az, hogy mennyibe kerültek. A lényeg a többiek lelkesítése volt. hogy ők is tegyenek álmaik megvalósításáért. Az álom megölése A Gazdag papa, szegény papában írtam szegény apámról, hogy folyton azt hajtogatta. "Nem engedhetem meg magamnak". Azt is megírtam, hogy gazdag apám megtiltotta ezeknek a szavaknak a használatát a fiának és nekem. Helyette azt kellett kérdeznünk, "Hogyan engedhetem meg magamnak?" Bármily egyszerűek is ezek a mondatok, gazdag apám nagyon jelentősnek tartotta az állítás és a kérdés közötti különbséget. Ha feltesszük magunknak a kérdést: "Hogyan engedhetek meg magamnak bizonyos dolgokat?", azzal egyre nagyobb szabású álmokat teremtünk. Gazdag apám azt is mondta: "Óvakodjatok azoktól az emberektől, akik meg akarják ölni az álmaitokat! Nincs rosszabb, mint ha egy barát vagy a szeretteink közül valaki megöli az álmainkat." Vannak emberek, akik ártatlanul (vagy nem is egészen ártatlanul) ilyesmiket mondanak: 1. "Nem tudod megtenni." 2. "Ez túl kockázatos. Tudod, hány embernek nem sikerül?" 3. "Ne butáskodj! Honnan szedted ezt az ötletet?" 4. "Ha tényleg annyira jó ötlet, miért nem valósította meg valaki már korábban?" 5. "Ó3 én éveken át próbálkoztam ezzel. Hadd mondjam el neked, miért nem működik!" Megfigyeltem, hogy azok az emberek szokták megölni mások álmait, akik a sajátjaikat már feladták. A korábban bemutatott tanulási piramisra visszautalva, az álmok a tanulás lelki oldalából fakadnak, és az álmok gyilkosai általában a piramis érzelmi oldaláról támadnak. Miért fontosak az álmaink? Gazdag apám a következőképpen magyarázta el az álmok fontosságát; "Hogy az ember gazdag legyen, és nagy háza legyen, az nem fontos. Az a fontos, hogy iparkodjon, tanuljon, mindent megtegyen azért, hogy kifejlessze magában azt a személyes erőt, amellyel megengedhet magának egy nagy házat. Az a fontos, kivé válunk abban a folyamatban, melynek során megengedhetünk magunknak egy nagy házat. Akiknek kisszerűek az álmaik azok kisszerű életet élnek." Ahogyan gazdag apám mondta, nem a ház számít. Kimnek és nekem volt két hatalmas házunk... egyetértek, hogy nem a ház mérete számított, nem is a meggazdagodás. Az álom nagysága számított. Amikor a feleségem és én rossz anyagi helyzetben voltunk, célul tűztük magunk elé, hogy ha sikerül megkeresnünk egy millió dollárnál több pénzt, veszünk magunknak egy nagy házat. Amikor elértük az egymilliós határt, meg is vettük, azután
csakhamar el is adtuk. Azért adtuk el, mert újabb álmot álmodtunk magunknak. Más szavakkal: nem a ház és az egymillió dollár volt az álom. A ház és a pénz csupán szimbólumai voltak annak, hogy olyan emberekké váltunk, akik megvalósítják álmaikat. Ma megint van nagy házunk, amely most is csak a megvalósított álmot jelképezi. Az álom nem a házról szól; az álom arról szól, kikké kellett válnunk a folyamatban. Gazdag apám a következőképpen fogalmazta ezt meg: "A nagy embereknek nagy álmaik vannak, a kis embereknek kicsik. Ha meg akarjátok változtatni önmagatokat, kezdjétek az álmaitok méreteivel." Amikor anyagi csődben voltam, mert csaknem minden pénzemet elveszítettem, gazdag apám azt mondta: "Ne hagyd, hogy az átmeneti anyagi visszaesés csökkentse álmod méreteit! Éppen az álomkép az, ami segít átvészelni ezt a nehéz időszakot az életedben. A csőd átmeneti állapot, a szegénység viszont örök. Ha csődben vagy, semmibe sem kerül a gazdagságról álmodni. Sok ember azért szegény, mert már nem álmodik." Az álmodok különféle típusai Gimnazista koromban gazdag apám elmondta, hogy öt különböző típusú álmodó létezik. 1. Álmodók, akik a múltban álmodnak. Gazdag apám szerint sok ember legnagyobb alkotásai a múltjához tartoznak. Al Bundy, az Egy rém rendes család című tévésorozat hőse, ennek a típusnak a klasszikus példája. Akik esetleg nem ismernék a sorozatot, azok kedvéért elmondom, hogy Al Bundy olyan felnőtt ember, aki gimnazista korát éli át újra meg újra, amikor is futballcsillag volt, és négy gólt rúgott egy mérkőzésen. Azt a típust példázza tehát, aki a múltban álmodik. Gazdag apám ezt így fejezné ki: "Aki a múltban álmodik, annak az élete már lezárult. Teremtenie kell magának egy álmot a jövőre, hogy visszatérhessen az életbe." Nemcsak az egykori futballcsillagok élnek a múltban. Ide tartoznak azok is, akik még mindig a jó bizonyítványukra, a valaha volt hírességükre, egy elit egyetemen szerzett diplomájukra, netán a katonai szolgálat teljesítésére büszkék. Másként fogalmazva: Túl vannak a csúcson. 2. Álmodók, akiknek csak kis álmaik vannak. Gazdag apám szerint "Az álmodóknak ez a típusa azért álmodik csak kis álmokat, mert biztosra akar menni, hogy meg is tudja valósítani őket. Sajnos azonban semmit sem tesznek a megvalósításukért, noha tudják, hogy az biztosan sikerülne." Nem igazán értettem, milyen az efféle álmodozó mindaddig, amíg egy napon meg nem kérdeztem valakitől: — Hová utaznál, ha tiéd lenne a világ összes pénze? — Kaliforniába, hogy meglátogassam a nővéremet — válaszolta. — 14 éve nem láttam, és nagyon szeretnék vele találkozni, lehetőleg még mielőtt megnőnek a gyerekei. Számomra ez lenne az álom. — De hát ez legfeljebb 500 dollárba kerülne. Miért nem mész el most rögtön? — Majd elmegyek, de nem most rögtön. Most nem érek rá. Miután megismerkedtem ezzel az emberrel, rájöttem, hogy az álmodóknak ez a típusa nem is olyan ritka. Olyan álmaik vannak, melyekről tudják, hogy megvalósíthatóak, de valahogy soha sem jutnak el a megvalósításig. Életük kései szakaszában azután azon panaszkodnak: "Meg kellett volna tennem évekkel ezelőtt, de valahogy sosem jutottam hozzá." Gazdag apám szerint "Az álmodóknak ez a fajtája rendkívül veszélyes lehet. Úgy élnek, mint a teknősbékák, visszahúzódnak saját csöndes páncéljuk zugába. Ha megkopogtatjuk apáncélt, és bedugjuk az ujjunkat a hasadékon, gyakran kidugják a fejüket, és megmarnak." A tanulság: Hagyjuk az álmodozó teknősöket álmodozni. A legtöbbjük egy jottányit sem halad semerre, de nekik ez ígyjó. 3. Álmodók, akik megvalósították álmaikat és nem teremtettek újakat. Egy barátom egyszer így szólt: "Húsz évvel ezelőtt arról álmodtam, hogy orvos leszek. Orvos lettem, és unom az életemet. Szeretem a szakmámat, de valami hiányzik."
Ez a példa egy olyan embert mutat be, aki sikeresen megvalósította az álmát, és abban él. Az unalom általában azt jelzi, hogy ideje új álmot teremteni. Gazdag apám ezt mondaná erre: "Sok ember abban a szakmában dolgozik, amelyről iskolás korában álmodott. A baj az, hogy már évek óta nem iskolások. Ideje új álmot teremteni, új kalandba vágni." 4. Álmodók, akiknek nagy álmaik vannak, de nincs tervük a megvalósításra... ezért aztán végül semmit sem érnek el. Azt hiszem, mindannyian ismerünk ilyen embereket. Ők azok, akik azt mondják: "épp most vagyok túl egy nagy bukáson. Hadd meséljem el neked, mi az új tervem.": vagy "Ezúttal minden más lesz."; vagy "Új életet kezdek." "Mostantól többet fogok dolgozni, kifizetem a számláimat, és befektetek."; vagy "Nyílik egy új cég a városban, és éppen olyan végzettségű embert keresnek, mint én. Azt hiszem, ez "lesz a nagy áttörésem." Gazdag apám azt mondta: "Nagyon kevesen valósítják meg az álmaikat egyedül. Az ilyen emberek általában sokat akarnak elérni, de egyedül próbálkoznak. Továbbra is nagyszabású álmokat kell teremteniük, de találniuk kell egy csapatot, amelyik segít nekik a megvalósításban." 5. Álmodók, akiknek nagy álmaik vannak, meg is valósítják őket, azután még nagyobbakat álmodnak. Azt hiszem, mindannyian ide szeretnénk tartozni. Én egészen biztosan. Amikor a hálózati marketinggel foglalkoztam, az egyik legüdítőbb élményem az volt, hogy azon kaptam magam, még nagyobb álmokat látok. A hálózati marketing arra ösztönzi az embereket, hogy nagy álmokat teremtsenek maguknak, és meg is valósítsák azokat. Számos hagyományos cégnél nem szeretik, ha az embereknek személyes álmaik vannak. Sokszor találkozom emberekkel, akik saját maguk vagy a barátaik olyan cégeknél dolgoznak, melyek szándékosan megölik a dolgozók álmait. Azért kedvelem a hálózati marketing rendszert, mert itt olyan emberek vannak, akik őszintén azt akarják, hogy az emberek nagy álmokat álmodjanak, és támogatják is őket a megvalósításban. Ha az olvasónak nagy álmai vannak, és szeretne segíteni másoknak az ő nagy álmaik megvalósításában, akkor a hálózati marketinget önnek találták ki. Elkezdheti mellékállásban, és amikor már jobban megy az üzlet, segíthet másoknak is kialakítani részmunkaidős vállalkozásukat. Az a cég és azok az emberek, akik segítenek másoknak álmaik megvalósításában, olyan értéket képviselnek, amiért érdemes dolgozni.
7. fejezet 6. számú érték: A hálózat mint gazdasági érték 1974-ben, amikor a Xerox cégnél dolgoztam Hawaiiban, nehéz időket éltem. Xerox telexgépeket értékesítettem. Nehéz volt eladni a készüléket, mert új termék volt. De ez még nem elég, rendszeresen azt a kérdést tették fel nekem, hogy "Jó, jó, kinek van már ilyenje?" Vagyis a telex értéktelen volt, mert mások még nem rendelkeztek vele — azaz nem volt hálózat, illetve több készülék. Ma a telex helyett faxkészüléket használunk. Minél többen kezdték használni a készüléket, annál jobban felértékelődött, és annál könnyebb lett eladni. 10 évig kínlódtam ezeknek az új gépeknek az értékesítésével, ma pedig már minden cégben ott vannak. A telex vagy faxgép értéke megnőtt, miután hálózattá vált. Metcalf törvénye Robert Metcalf egyike azoknak a befektetőknek, akik hitelt nyújtottak az ethernet létrehozásához. Ő alapította a közelmúltban a 3 Com Corp-t is, amely a népszerű Palm Pilot előállítója. Az ő nevéhez fűződik Metcalf törvénye is, amely így szól: "egy hálózat gazdasági értéke = a felhasználók száma" Egyszerűbben megfogalmazva;
Amíg csak egy telefonkészülék üzemel, nincs gazdasági értéke. Attól kezdve, hogy kettő van belőle, Metcalf törvényének értelmében a telefonhálózat gazdasági értéke a négyzetére emelkedett. A hálózat értéke így 0-ról 4-re nőtt. A harmadik telefon megjelenésével a hálózat értéke már 9. Más szavakkal: a hálózatok gazdasági értéke nem számtani, hanem mértani arány szerint növekszik. A régi és az új gazdaság Robert Metcalf törvényének ereje még szembetűnőbb, ha összehasonlítunk egy régi gazdasági alapokon nyugvó céget egy új gazdasági alapokon nyugvó céggel. Az AOL (America On Line) új gazdasági alapokon nyugvó cég, melynek hálózatához a szó szoros értelmében cégek és magánemberek milliói kapcsolódnak. Minthogy az AOL nagy hálózattal rendelkezik, a cég tőzsdei értéke sokkal magasabb, mint egy régi gazdasági alapokon nyugvó cégé. Mivel pedig többre értékelik, az AOL elegendő gazdasági hatalomra tett szert ahhoz, hogy felvásárolja a Time Warnert, egy régi, jobban kialakított, de régi gazdasági alapokon nyugvó céget. A szerző megjegyzése: A Time Warner Trade Publishing a Gazdag papa sorozat amerikai kiadója. Azért említem, mert bár a cég régi gazdasági alapokon nyugszik, továbbra is kiváló, jól fejlődő vállalat, így tökéletesen alkalmas üzleti partnernek. A megrögzött individualista és a hálózatépítő Apám nemzedékében voltak aktuális mozihősök, mint például John Wayne. Az üzleti életben is voltak hősök, közéjük tartozott John D. Rockefeller és J. P. Morgan. Ők hatalmas üzleti birodalmakat építettek ki. Hasonlítottak John Wayne-re, amennyiben erős, önálló, megrögzötten független emberek voltak. Az üzletembereknek ez a típusa ma is igen elterjedt. Az 1950-es években azonban újfajta vállalkozási modellek és üzletemberek születtek. Az egyik ilyen vállalkozási modell a franchise. A franchise egyfajta üzleti hálózat, melyben több cégtulajdonos dolgozik együtt. A franchise-t megjelenésekor sok régi stílusú cég bírálta, egyesek még törvénytelennek is nyilvánították. Ma, mint tudjuk, egy McDonald's franchise tulajdonosa sokkal erősebb, mint az a megrögzött individualista, aki saját hamburgeres bódét nyit. Ha egy McDonald's étterem nyílik a megrögzött individualista független hamburgeres bódéja mellett, utóbbi minden bizonnyal hamarosan csődbe megy. Mint minden kezdő vállalkozás, egy új franchise sem túlságosan értékes mindaddig, amíg nincs számos franchise-vásárlója. Emlékszem, amikor megláttam az első Mail Boxes Etc.-t, fogalmam sem volt, mi az. Aztán a cég egyszeriben hatalmas ütemű fejlődésnek indult, miután egyre többen és többen vették meg a franchise-jogot. Néhány éven belül eljutottam odáig, hogy már nemcsak tudtam, mi az, de minden sarkon belebotlottam egybe. Ez a példa ismét Metcalf törvényét igazolja. Nem messze tőlünk egy kis posta kénytelen volt bezárni, noha évek óta működött, mert a Mail Boxes Etc. franchise-t nyitott ugyanabban a bevásárlóközpontban. A megrögzött individualista ismét vesztett a hálózat tagjával szemben. A hálózati vállalkozás másik típusa A hálózati vállalkozás másik típusát ma hálózati marketing néven ismerik. A franchise-ba tömörült cégek hálózatával szemben ez franchise-ba tömörült egyének hálózatát jelenti. A hálózati cégeknek ez a másik típusa már a kezdet kezdetén is sok kritikát kapott, és ez azóta sem szűnt meg. A vállalkozások ezen típusa ennek ellenére terjed, és olyan területeket is meghódít, melyeket korábban a hagyományos vállalkozások uraltak. A vállalkozási forma terjedésének oka Metcalf törvényének erejével magyarázható. Egy mindenki számára elérhető lehetőség a Metcalf-törvény erejének kihasználására A hálózati marketing szépsége abban rejlik, hogy bárki, az átlagember is, részt vehet benne, és élvezheti Metcalf törvényének az előnyét... De a törvényt be kell tartani. Ha betartjuk, első lépésnek jó, ha csatlakozunk egy hálózati marketing céghez, de a csatlakozás önmagában még
nem jogosít fel a törvény erejének kihasználására. Olyan ez. mint ha lenne egy telefonkészülékünk, de rajtunk kívül senki másnak nem lenne. Ahhoz, hogy kihasználjuk a törvény erejét, klónoznunk kell egy hasonmást magunkból. Amint ketten vagyunk, gazdasági értékünk a négyzetére emelkedik. Hálózatunk értéke így 0ról 4-re nő. Abban a pillanatban, hogy hárman vagyunk, a hálózatunk értéke 4-ről 9-re nő. Ha az általunk beléptetett két ember szintén hoz magával két-két embert, hálózatunk gazdasági értéke egyszeriben nagyon megugrik. Ahelyett, hogy aritmetikusan dolgoznánk magunkat felfelé, gazdasági értékünk exponenciálisan növekszik. Ebben áll a hálózattá szervezett vállalkozás ereje és értéke. Szerintem értelmesebb dolog egy hálózat felépítésén munkálkodni, mint keményen dolgozni egyénileg. Képzeljük csak el, hány sziklát tudnánk elhordani egyedül A pontból B pontba, és hányat, ha kilencen szállítjuk a köveket! Jóllehet csak 10-10%-ot keresünk a többi nyolc ember munkája után. de ezt a 80%-ot viszont munka nélkül kereshetjük meg. Hosszú távon egy sikeres hálózati tag jövedelme meghaladhatja a legtöbb értelmiségi szakmában dolgozó szakemberét: orvosokét, ügyvédekét, könyvelőkét és egyéb, egyénileg boldogulni igyekvő, vállalkozókét. A különbség és az erő Metcalf törvényével magyarázható, ami rendkívül fontos értéke valamennyi hálózati marketing vállalkozásnak. A hálózatok jövője Észrevehetjük, hogy mostanában a nagyobb önálló vállalkozások is hálózatokat kezdenek kialakítani. Ezért egyesítette erejét a Time Warner az AOL-lal. E két nagyszerű cég közös erővel döbbenetes hatalommá válhat az üzleti világban. A világháló, azaz az internet, forradalmasítja az üzleti világot. Egyre több vállalkozás és egyén alakíthat általa hálózatot. Az információ rajta keresztül azonnal kommunikációvá válhat. Az üzleti világban mindig lesznek megrögzött individualisták, de sokkal fényesebb jövőt és több profitot jósolok azoknak a vállalkozásoknak, illetve egyéneknek, akik hálózatban dolgoznak.
8. fejezet 7. számú érték: A valóságunkat meghatározó alapértékek fejlesztése — Miért fontosak az értékek? — kérdezte egyszer valaki egy tanfolyamomon, ahol vállalkozások beindítását és kiépítését tanítottam. Fontosnak ítéltem a kérdést, ezért szántam időt a megválaszolására. Némi gondolkodás után azt feleltem: — Mert az értékeink határozzák meg a valóságunkat. Egy újabb kéz lendült a magasba. A következő kérdés így hangzott: — Ez hogyan történik? — Ha az emberek a munkahelyi biztonságot tartják értéknek, valószínűleg az A negyed az ő valóságuk — válaszoltam. — Onnan szemlélik a világot, és nem értik, miért valakié az a cég, amelynek ők alkalmazottként dolgoznak. Sokan nem veszik észre, hogy alapértékeik meghatározzák a valóságukat. Nem látják a C negyedes ember alapértékeit, vagyis azét az emberét, akinek dolgoznak, mert az értékek láthatatlanok. A különböző negyedekhez tartozó emberek értékei azonban különbözőek. A kérdező egy darabig némán ült, azután csak annyit mondott, — Ő! Folytattam a magyarázatot: — Akik számára az individualizmus érték, vagyis az, hogy egyedül csinálnak dolgokat, vagy akik specialisták akarnak lenni, azok általában az E negyedes valóságot élik meg. Azt
mondják maguknak: "Ha azt akarom, hogy jól legyen megcsinálva, nekem kell megcsinálnom." Vagy azt mondják: "Nem találok jó alkalmazottakat, akik manapság dolgozni akarnak." Végignéztem felnőtt hallgatóim sokaságán, és láttam, hogy a legtöbben saját alapértékeiket elemezgetik. — Aki tehát nem változtat az értékein, annak nehéz a negyedek közötti váltás — állapította meg az a hallgató, aki az első kérdést feltette. — Az én valóságom értelmében igen — mondtam halvány mosollyal. — Legalábbis számomra így logikus. Akinek a munkahelyi biztonság alapérték, annak igencsak nehéz C negyedes vállalkozóvá válnia, olyan személyiséggé, aki a szabadságot értékeli nagyra. Mint mondtam, a C negyedes ember nem sokat dolgozik, mert az alkalmazottai végzik a munkát. Az E negyedes személynek szintén nem könnyű C negyedessé válni, mert nem bízik benne, hogy mások ugyanolyan jól elvégzik a munkát, mint ő. Tehát az ember alapértéke meghatározza a valóságát. Ha a munkahelyi biztonságot értékeljük nagyra, vagy nem bízunk benne, hogy mások nálunk jobban is elvégezhetnek egy munkát, ezek az alapértékek fogják meghatározni a valóságunkat. Egy fiatal ügyvéd jelentkezett hozzászólásra: — Mivel azt hiszem, hogy csak én tudom elvégezni a munkámat, ez fog történni. Így értette, hogy az értékeink meghatározzák a valóságunkat? — Ez jó példa — mondtam. — Egy jó C negyedes vállalkozó mindig talál magánál okosabbakat. Így ugyanis ő mással foglalkozhat. Maga ezzel szemben keményen dolgozik, nagyszerűen végzi a munkáját, ezért aztán egyre több kliense lesz, mert egymásnak ajánlják magát az emberek. A baj az, hogy minden kliens magát akarja. Ezért maga egyre többet dolgozik, egyre többet keres, de végül mégis elér egy határt, mert ön szerint senki más nem tudja azt, amit ön tud. A fiatal ügyvéd hallgatott, gondolkodott azon, amit mondtam. Végül így szólt: — Mivel tehát E negyedes ügyvéd vagyok, a kereseti lehetőségeim korlátozottak, mert az időm véges. Ha C negyedes ügyvéddé válnék, meg kellene változtatnom az alapértékeimet, és el kellene kezdenem bízni másokban, hogy jobban dolgoznak nálam. — Jól vizsgázott — mondtam nevetve. — Csupán az alapértékeivel nehéz zöldágra vergődni. — De ha mások többet tudnak nálam, akkor miért kellek én? — kérdezte az ügyvéd. — Mintha az alapértékei szólnának magából — mondtam mosolyogva. — A kétség erősíti magában az alapértékeit, és ezzel a valóságát is. Mivel attól fél, hogy az önnél okosabb embereknek nincs szükségük önre, ezért megpróbál ön lenni az okosabb, és ezzel megint csapdába kerül. Mivel pedig önnek kell lennie a legokosabbnak, nehéz elhinnie egy kevésbé okosnak tartott emberről, hogy jobban elvégzi a munkát, mint maga. Az önhöz hasonló okos emberek gyakran saját kicsiny világuk csapdájában vergődnek, mert egyre okosabbnak kell lenniük. Emlékszik, mondtam, hogy az E negyed elnevezése az "eszes" szót is rövidítheti. Ezért van, hogy az E negyedben rengeteg az eszes ember, olyanok, mint maga, míg a C negyed tele van butákkal, olyanokkal, mint én. Amikor a tanáraim az iskolában azt mondták, buta vagyok, elhatároztam, hogy előnyt kovácsolok a butaságomból. Maga az okosságát kamatoztatja az életben... ezért különböző a valóságunk, és ezért dolgozunk különböző negyedekben. — Ezért is teljesít ön remekül a C negyedben, míg én az E negyedben gürcölök — mondta nevetve az ügyvéd. — Tehát először az alapértékeimet kell megváltoztatnom, mielőtt C negyedes ügyvéd válhatna belőlem. — Szerintem igen — mondtam. — Ha valakivel nézeteltéréseim vannak, annak általában az alapértékek az okai. Ezért mondják olyan sűrűn, hogy "Vállalkozni kockázatos"; vagy hogy "Nehéz manapság hozzáértő alkalmazottat találni." Azon is vitatkozni szoktak velem, hogy "Nem térülhet meg egy hónap alatt a befektetése 1000%-osan." Amikor efféle érzelmi
indíttatású kijelentéseket hallok, tudom, hogy egy provokált alapérték szólal meg az illetőben. Ezért olyan fontosak az értékek, amikor az ember negyedet akar váltani. — Ha tehát valaki azt állítja, "Vállalkozást indítani kockázatos dolog", valószínűleg a személyes értékei mondatják ezt vele, ez esetben a biztonságérzet? Bólintottam, majd így feleltem: — Én ezt tapasztaltam. — Egy pillanatig gondolkoztam, azután folytattam: — Léptennyomon azt hallom, hogy "Vállalkozást indítani kockázatos." Mindenki ezt hajtogatja. Amikor megkérdezem az illetőket, mit dolgoznak, a legtöbbjükről kiderül, hogy alkalmazottak vagy kisvállalkozók. Egy vállalkozás indítása, vagy a pénzük befektetőként való kockáztatása az alapértékeiket rendíti meg. Egy kéz a terem végében a magasba lendült. — De hát tényleg nem kockázatos dolog-e vállalkozni? A legtöbb vállalkozás az első öt évben csődbe megy. nem igaz? Páni félelem érződött a kérdező hangján. — Úgy hallom, megint egy alapérték szólalt meg — feleltem. — De ez igaz — erősködött a kérdező. — Tény, hogy a kezdő vállalkozások 95%-a öt éven belül csődbe megy. — Igen, ez valóban tény — hagytam helyben. — Én csak azt mondtam, hogy szerintem most az ön alapértéke szólalt meg. — De a tények akkor is tények! — kiabálta az illető. — Én fizettem ezért a tanfolyamért, hogy megtanuljam, hogyan kell vállalkozást indítani, ön pedig nem magyarázta el, hogyan lehet tényekkel szembeszállni. Az utóbbi 20 percben másról sem beszélt, csak összehordott hetet-havat alapértékekről meg valóságokról. — Akkor megkérem, ismételje meg még egyszer a tényeket—mondtam nyugodtan, mert nem akartam még jobban felhergelni. — A tény az, hogy 95%-a azoknak az embereknek, akik megpróbálnak átlépni az A negyedből a C-be, az első öt évben csődbe megy. Azért jöttem ide, hogy megtudjam, hogyan lehet ezt elkerülni. Nem érdekelnek az értékek. Mély lélegzetet vettem, mielőtt megszólaltam: — A tényekkel egyetértek. Csak azt hagyja figyelmen kívül, hogy az új cégek 5%-ának sikerül talpon maradni. Akiknek a biztonság fontos alapérték, gyakran csak azt látják, hogy 95% kudarcot vall, és nem veszik észre a sikeres 5%-ot — Tehát akkor hogyan csináljam, hogy ne tartozzak a csődbe menő 95%-ba?—kérdezte a hallgató, aki most már kezdett kicsit megnyugodni. — Úgy, hogy megváltoztatja az alapértékét — feleltem. — A munkahelyi biztonság mint alapérték csak a sikertelen 95%-ot láttatja meg önnel. Ez az ön valósága. Ez a valóság csak a kockázatot és a sikertelenséget engedi látni. — Maga látja a sikereseket? — kérdezte megint egy kicsit idegesen és provokáló hangnemben. — Igen — mondtam. — Látom Bill Gatest, a Microsoft alapítóját és Anita Roddicket, a Body Shop alapítóját. Látom a világban azokat, akiknek sikerült. És az ő sikerüket látva úgy gondolom, megéri a 95%-os kockázat — Magának könnyű ezt mondani, mert magának sikerült — érvelt a hallgató. — Maga a sikeres 5%-ba tartozik. — Igen, nekem sikerült — mondtam. — De azért sikerült, mert hajlandó voltam csatlakozni a sikertelen 95%-hoz is. A CASHFLOW-négyszög első fejezetében elolvashatja, hogy a feleségem és én három hétig hajléktalanok voltunk. Azért voltunk hajléktalanok, mert nekem sem sikerült. Kétszer kerültem be a 95%-os statisztikába, mielőtt sikerült. Ma is része vagyok a kudarcot vallott 95%-nak. Több C negyedes vállalkozásom ment csődbe, nem is olyan régen. Több millió dollárt veszítettem; nem csak a saját pénzemből, a befektetőiméből is... de soha nem felejtem el, hogy van 5%, akiknek sikerül. Ez az én valóságom. A sikeres 5%-ra összpontosítok, és ez a látásmód kihúz a gödörből, amelyben a sikertelen 95% sínylődik.
Akiknek sikerül átlépnie a C negyedbe, látják a 95%-ot. de az 5%-ot is. Akik a munkahelyi biztonságot értékelik, azok csak a 95%-os bukási arányt látják. —Maga nem utálja a kudarcot? Nem rémes érzés? — kérdezte a hallgató, aki most megint egy kissé megnyugodott. — Jobban utálom, mint a legtöbben — mondtam. — Annyira utálom, hogy továbblépésre ösztönöz. Amikor az első két vállalkozásomat elveszítettem, hosszú ideig borzalmasan éreztem magam. Aztán egyszer csak felötlött bennem, hogy az önsajnálat csak visszatart. Tudomásul vettem a kudarc fájdalmát, és elkezdtem helyrehozni az életemet. Tanulmányozni kezdtem a kudarc okait. A veszteség fájdalmát használtam fel indokul a nyerésre. Gazdag apám azt mondta, "A vesztesek ürügyül használják a vesztést, hogy újra veszítsenek. A nyertesek indoknak használják a nyerésre." Azt is mondta: "A világ legnagyobb vesztesei azok, akik kerülik a vesztést. A veszteseket könnyű felismerni. Megmagyarázzák, miért nem sikerülhet neked sem, vagy miért túl kockázatos, amibe belefogtál." — Hogyan kell tehát kezelni a kockázatot? — kérdezte a hallgató. — A kockázat a tanulás része — mondtam. — A kockázat az élet része. Minden nap kockázatot vállalunk, amikor beszállunk a kocsinkba, és elindulunk vele... nagyon is nagy kockázatot. Gyerekkoromban az egyik szomszédunk apja elment reggel a munkába, és soha többé nem jött vissza. Egy háztömbbel arrébb meghalt egy balesetben, ahol négy autó ütközött össze. Az emberek azonban az ilyen súlyos kockázatok ellenére is vezetnek. Akik kerülik a kockázatot, kerülik az életet és a tanulást. — Miért hozott fel példának egy ilyen szörnyűséget, mint hogy a szomszédja meghalt? — kérdezte a hallgató, aki még mindig a kockázatról vitatkozott velem. — Mert átlépni a C negyedbe és meggazdagodni korántsem olyan kockázatos, mint autót vezetni vagy biciklizni — feleltem. — De lehet, hogy az ön alapértékei olyanok, hogy a meggazdagodást sokkal kockázatosabbnak érzi, mint az autóvezetést. Egyik negyedből egy másikba menni bennünk zajló folyamat. Hazamenni a munkából kocsival külső folyamat... és valóban veszélyes, még akkor is, ha jól vezetünk. Mi rejlik alapértékeink hátterében? Az óra a végéhez közeledett. Még nagyjából 10 percünk volt. A hallgatót, aki hevesen vitatkozott a vállalkozások 95%-os bukási arányáról, nem sikerült meggyőznöm. Rajta kívül még többeket szintén nem sikerült. Éreztem, hogy az aznapi órán rátapintottam néhány ember érzékeny pontjára a valóságukat meghatározó alapértékek tekintetében... és ez nem tette őket boldoggá. Az egyik hallgató, aki az óra nagy részében nem szólalt meg, most jelentkezett. — Ha tehát az értékek határozzák meg az ember valóságát, akkor mi határozza meg az értékeit? — kérdezte. — Nagyon jó kérdés — mondtam mosolyogva. — Reméltem, hogy valaki felteszi. A táblához mentem, és felrajzoltam a tanulási piramist. Gondolati Lelki Érzelmi Fizikai Majd ismét a csoporthoz fordultam: — Korábban már mondtam, hogy életet megváltoztató oktatásról csak akkor lehet beszélni, ha a tanulási folyamat hatással van az ember tanulási piramisának mind a négy sarokpontjára. Lehetetlen például megtanulni autót vezetni, ha az ember fizikailag nem vezet autót. — Az autóvezetés megtanulása hasonlít ahhoz, amikor az ember megtanulja, hogyan léphet át egyik negyedből a másikba? — kérdezte egy hallgató.
— Igen, a folyamat ugyanaz — mondtam. — Hadd mutassak rá az alapértékek mögött rejlő különbségekre. Mondjuk, hogy valaki fél autót vezetni. Milyen értékek származnának ebből a félelemből? Mi jutna az illető eszébe gondolatilag, és mit tenne fizikailag? A csoport elgondolkodott. Végül valaki megszólalt: — Ha félnék kocsit vezetni, igyekeznék inkább otthon maradni. Veszélyesnek ítélném a vezetést, megnézném a tévében az összes közlekedési balesetről szóló tudósítást. Az esti híradóban látott számos balesettel igazolva látnám, hogy otthon maradjak, és tovább nézzem a tévében a rémesebbnél rémesebb közlekedési baleseteket. — Köszönöm — mondtam. — Nagyon jó volt a helyzetleírás. Végighordoztam tekintetemet a csoporton. — Hányan akarnak önök közül így élni? Senki sem tette fel a kezét. Elmosolyodtam. — Akkor hadd kérdezzem meg. hányan szeretnek önök közül vezetni még akkor is, ha veszélyes? Minden kéz a magasba lendült. — Hányan vezettek már hosszú, kanyargós, néptelen úton. gyönyörű tengerpart mentén vagy csodás hegyvidéken, és átéltek-e olyankor valamilyen emelkedett, már-már spirituális élményt? Megint mindenki feltartotta a kezét. Egy fiatal nő felállt, és így kiáltott: — Tavaly nyáron a kis piros sportautómmal, lenyitott tetővel tettem meg az utat Los Angelestől San Franciscóíg, az óceán partján. Életem egyik legcsodálatosabb élménye volt. Egy másik hallgató is jelentkezett, majd így szólt: — A családomat hoztam haza a Sziklás-hegységen keresztül. Olyan érzés volt, mintha a mennyben autóznék. Még sokan jelentkeztek, de megköszöntem az iménti két hozzászólónak, hogy megosztották velünk élményeiket, és visszatértem az ábrához. Az órának vége volt, és ideje volt összefoglalni a tanultakat. A tanulási piramisra mutatva a következőket mondtam: —A munkahelyi biztonság nagyra becsülőinek energiája az érték hátterében a tanulási piramis érzelmi pontjáról származik. Egy kéz a magasba lendült. — Úgy érti. egy személy értékeinek hátterében az érzelmei állnak? — Nem minden esetben — mondtam. — Annál az embernél, aki a munkahelyi biztonságot részesíti előnyben, úgy gondolom, a félelemből fakad ez az érték, amely azután meghatározza az illető valóságát. Egy kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy az az ember, aki retteg a munkahelyi biztonság feladásától, olyan, mint az, aki retteg a vezetéstől, ezért inkább otthon ül, és nézi a tévében a szörnyű balesetekről szóló tudósításokat. — A félelem érzése motiválj a az E negyed alapértékét is? — kérdezte egy másik hallgató. — Sok esetben igen — feleltem. — De az másfajta félelem. Azt a félelmet a bizalom hiányaként lehetne definiálni. Az E negyedes emberek általában csak saját magukban bíznak... illetve olyanokban, akik már bebizonyították, hogy érdemesek a bizalomra. Ez, a bizalom hiányából adódó félelem okozza, hogy ezek a megrögzött individualisták, akik alig pár emberben bíznak, maguk végeznek el mindent. A másokba vetett bizalom hiánya alakítja a valóságukat. Ez gyakran szab korlátot a kereseti lehetőségeiknek, éppen úgy, ahogyan a munkahelyi biztonságra való törekvés korlátozza az A negyedes emberek kereseti lehetőségeit. Ne feledjék, hogy ezek durva általánosítások. Ez nem egzakt tudomány. Mindannyian másként működünk, és másképpen reagálunk különböző helyzetekre. Mindnyájan átéltünk már félelmet és bizalmatlanságot. Minden ember különbözőképpen reagál ezekre az érzelmekre.
Egy hallgató felállt, és azt mondta: — Ön tehát azt állítja, hogy a félelemérzetem és a bizalom hiánya állnak az alapértékeim hátterében? Az érzelmeim tartanak fogva az E negyedben? — Erre csak ön tudhatja a választ — feleltem. — Mint mondtam, ez nem egzakt tudomány, és minden ember más. Azt javaslom, óra után mélyedjen magába, és tegye fel magának ezt a kérdést. Válaszolja meg saját személyes indíttatása alapján. A kérdező állva maradt, és elgondolkodott a hallottakon. Nem volt elégedett a válaszommal, ezért megkérdezte: — Milyen érzelmek állnak a C és a B negyedes emberek alapértékei mögött? — Vártam ezt a kérdést — mondtam. — Ez lesz az utolsó, amit ma megválaszolok. Azután mindannyian elgondolkodhatnak a saját válaszaikon és a saját értékeiken. — Mi hát a válasz? — kiabált be egy másik hallgató, aki már vagy 15 perce indulni készült. Az ajtóban állt, de nem tudott elmenni, amíg meg nem kapta a választ. — A válaszom a következő: Ami az én C negyedes alapértékeim hátterében áll, az nem a tanulási piramis érzelmi sarokpontján található. Az én C negyedes alapértékeim hátterében álló energia a piramis lelki sarokpontján keresendő. — A lelki sarokponton? — kérdezett vissza az ajtóban álló hallgató. Az meg hogy lehet? — Mert az érzelmi és a lelki pont egymással szemben van mondtam. — Én a munkahelyi biztonság helyett például a szabadságra törekszem. A szabadság nagyon erősen lelki ideál, a biztonság pedig erősen érzelmi ideál vagy érték. Az E negyedes embereket a bizalmatlanságból eredő félelem tartja fogva az E negyedben. Tehát ismét csak a félelemérzet határozza meg az alapértéküket. A bizalom ezzel szemben nagyon is lelki ideál. A bizalom szabadságot szül, míg a félelem csapdába ejt. A csoport elcsendesedett. Az indulni készülő hallgató visszament a helyére. A legkétkedőbb hallgató ezek után így szólt: — Önben tehát minden kudarc közepette, mindig a szabadság és az önmagába meg másokba vetett bizalom tartotta a lelket? — Így van — mondtam. — De nemcsak magamban és másokban bízom; mérhetetlenül bízom abban az erőben, amit az emberek többsége isten néven emleget. Mondtam már, hogy nem vagyok különösebben vallásos... mégis kimondhatatlanul bízom istenben, abban az erőben, ami sokkal nagyobb, mint bármi, amit elmémmel felfoghatok. Mivel pedig bennem él ez a bizalom, kimondhatatlanul hiszek benne, hogy el tudom érni a sikert, bármilyen nehézségekkel kell is szembenéznem. Nagy különbség van az istenhit és az isten iránt érzett bizalom között. Gazdag apám szerint "Sokan hisznek istenben, de nagyon kevesen bíznak benne igazán. Ha jobban bíznának benne, kevésbé félnének, és több lenne a hitük." Engem az istenbe vetett bizalmam, egy magasabb erő, juttatott végül át a négyszög másik térfelére. — Tehát ön sosem veszítette el a hitét, noha a vállalkozásai kétszer is kudarcba fulladtak — mondta a korábban kétkedő hallgató. Bólintottam. Összeszedtem a gondolataimat, majdnekikezdtem a zárszónak: — Gazdag apám azt mondta: "A jövőkép és a hit kéz a kézben járnak. Ahhoz, hogy fényesebb, szebb jövőt lássunk, hit kell. Ha gyenge a hitünk, a jövőképünk is az. Ha pedig a jövőképünk és a hitünk gyenge, a jövőnk ugyanolyan lesz, mint a jelenünk." Kifelé menet megköszöntem a csoportnak a figyelmet. A legtöbben ülve maradtak. Visszafordultam, és még annyit mondtam: — Gazdag apám hozzám intézett szavaival szeretnék elbúcsúzni önöktől. Azokkal a szavakkal, melyeket második vállalkozásom bukása utánmondott nekem, amikor ismét anyagi csődbe jutottam: "Ne feledd, az értékeid határozzák meg a valóságodat. De azt se feledd, jogodban áll eldönteni, hogy a félelem, vagy pedig a hit határozza-e meg az értékeidet."
A szerző megjegyzése: Nightingale-Conanttel közösen készítettem egy hanganyagot Rich DadSecrets (Gazdag papa titkai) címmel. A félelem és a hit, a biztonság és a szabadság, a kudarc és a siker témájáról szól. Gazdag apámnak az volt a titka, hogy hatalmas hite volt. A hite juttatta ki a szegénységből és vitte odáig, hogy Hawaii állam egyik leggazdagabb embere lett. Gazdag apám tudta, hogy nem vallhat kudarcot... ez volt a titka. Tudta, hogy a kudarc a siker folyamatának része. Ha ön olyan, mint én, és szereti az oktató hanganyagokat, melyek nemcsak tanítanak, de lelkesítenek is, ez a kazettakészlet éppen önnek szól. A kazettákban az a jó, hogy mást is csinálhatunk, miközben hallgatjuk, és akárhányszor újrahallgathatjuk őket. Elismerés Nightingale-Conantnek a közös munkánkért 1974-ben hallgattam meg első Nightingale-Conant kazettámat. Earl Nightingale kazettája, a Lead the field (Légy első a pályán), igazi ajándék volt nekem. Akkoriban a Xerox Corporation-nél dolgoztam, az értékesítés terén igyekeztem tapasztalatokat gyűjteni, és tervezgettem átlépésemet a C negyedbe. Earl Nightingale és cége kazettái tartották bennem a lelket a félelem és a kétség éveiben. Mindannyian átélünk félelemmel és kétséggel teli időszakokat. A sikeres és a sikertelen emberek között az a különbség, hogy mit kezdenek a félelemmel és a kétségekkel. Amikor félelmet és kétséget érzek, rendszerint keresek egy kazettát, amit egy általam tisztelt személy készített, és sokszor meghallgatom. A sikeres üzletembereket hallgatva tanulási piramisom lelki sarokpontját veszem célba, hogy megerősítsem a lelki pontot. Több mint 26 évvel azután, hogy először hallgattam Earl Nightingale kazettáját, felhívtak telefonon az általa alapított cégtől. A cég, illetve Nightingale-Conant meghívott, hogy készítsek velük közös hanganyagot. A chicagói iroda nagy tárgyalóasztalánál ülve, kazetták sokaságától és nagyszerű tanároktól körülvéve, azt mondtam a körülöttem ülőknek; "Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek, de nem azért, mert közös hanganyagot készíthetek önökkel. Azért érzem megtiszteltetésnek, mert az önök kazettáin nőttem fel. Az önök oktatótermékei nélkül nem ülnék ma itt." Egy kazetta — kifejezetten a hálózati marketing vállalkozások számára Mint tudják, lelkes híve vagyok az egész életen át tartó tanulásnak... különösen a C negyedes tanulásnak. Mivel a legtöbb hálózati marketing céget elsősorban oktatás és személyiségfejlesztés szempontjából tartom nagyra, Nightingale-Conanttel közösen készítettünk egy kazettát kifejezetten hálózati marketing vállalkozások számára. A kazetta használható oktatási segédanyagként, csakúgy, mint olcsó marketingeszközként, amelyet odaadhatnak mindazoknak, akiket szponzorálni kívánnak az üzletükben. Ha az olvasó elkötelezett híve az egész életen át tartó tanulásnak, azt javaslom, iktassa be Nightingale-Conant termékeit a C és B negyedes tanulásába. Én még 1974-ben megtettem ezt, és azóta is bennem él, amit az ő oktató anyagaiból tanultam. Sikeremet jelentős részben köszönhetem Nightingale-Conant termékeinek, és az enyémhez hasonló sikert kívánok önöknek is. Ezért is érzem megtisztelőnek, hogy együtt dolgozhatok az ő kiváló szervezetével.
9. fejezet 8. számú érték: A világ legjobb üzletivezető-képzése Apám minden évben több száz újonnan érkezett tanárt köszöntött iskolai körzetében. Emlékszem, amikor kisfiú koromban néztem őt a színpadon; nagy önbizalommal és őszintén beszélt. Nagyon büszke voltam rá, hogy a teremben mindenki az ő ajkán csüng.
Sokszor láttam gazdag apámat is, amint céges fogadásokon több száz alkalmazottjához beszélt. Ott is a terem végéből figyeltem, mint szólítja meg gazdag apám az igazgatótanácsot és a legfőbb befektetőket, mint beszél cége múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Nagyon fiatalon megtanultam, milyen fontos a szónoki jártasság, a vezetői jártasság és a lelkesíteni tudás. Miután több hálózati marketing cég oktatóprogramját tanulmányoztam, rájöttem, hogy az emberekben kifejlesztendő legfontosabb jártasságok egyike a vezetői jártasság. Ez mindannyiunkban megvan, de csak keveseknek adatik meg a szervezett oktatás, az idő és a lehetőség, hogy fejlesszék. Ezért nem sokan fejlesztik ki magukban igazán ezt az életfontosságú jártasságot. Ahogyan szegény apám mondta: "Sokan beszélnek, de csak kevesekre figyelnek oda." Gazdag apám pedig így vélekedett: "A pénz mindig a vezetőhöz áramlik. Aki több pénzt akar, egyszerűen váljon jobb vezetővé!" A vezetői jártasság kötelező Gazdag apám azt is mondta, "Minden negyedben vannak vezetők. De nem minden negyedben szükségeltetik vezetőnek lenni a sikerhez... csak a C negyedben. A C negyedben a vezetői jártasság kötelező. A pénz nem a legjobb terméket vagy szolgáltatást kínáló céghez áramlik, hanem ahhoz, amelynek a legjobbak a vezetői, és amely a legjobb irányító csapattal rendelkezik." Ha vetünk egy pillantást a cashflow-négyszögre, beláthatjuk, hogy minden negyedben vannak vezetők. Szegény apám például az A negyedben volt dinamikus vezető, gazdag apám pedig a C és a B negyedben. Mindketten már kora gyermekkoromban hangsúlyozták, milyen fontos a vezetői jártasság fejlesztése. Ezért ajánlották mindketten a cserkészmozgalmat, a sportot és a katonai szolgálatot. Mostani fejemmel újragondolva, hogy melyik képzésem segített hozzá leginkább szakmai és pénzügyi sikereimhez, azt kell mondanom, hogy nem az iskolai, hanem sokkal inkább az, amit a cserkészeknél, a sportban és a hadseregben kaptam. Az 1970-es évek elején készültem elhagyni a katonaságot, és belépni a C negyed üzleti világába. Gazdag apám azt mondta: "Minden negyedben vannak vezetők. De a sikerhez nem kell minden negyedben vezetőnek lenni... csak a C negyedben. A C negyedben a vezetői jártasság kötelező" Emlékszem, amikor utolsó haditámaszpontom főkapuján jöttem kifelé kocsival, azon töprengtem, vajon elég jó.vezető leszek-e. Akik tisztában vannak vele, mi történt velem a katonaság után, tudják, hogy a cserkészeknél, a sportban és a hadseregben szerzett vezetői képzés nem volt elég hozzá, hogy megfeleljek a C negyedes üzleti világ rám váró kihívásainak. A hálózati marketing vállalkozás egyik legfőbb értéke a vezetőképzés, amit nyújt... olyan képzésben lehet részünk, amely biztosítja az oktatást, az időt és a lehetőséget ahhoz, hogy kifejlesszük egyik legfontosabb üzleti jártasságunkat. A vezetői jártasság ugyanis elengedhetetlen a sikerhez a C negyedben. Amikor olyan A és E negyedes emberekkel találkozom, akiknek nehézséget okoz átlépni a C negyedbe, gyakran azt állapítom meg, hogy bár kiváló technikai vagy szervezői jártassággal rendelkeznek, nem igazán jó vezetők. Egyik barátom barátja például azért keresett meg, mert pénzt akart szerezni saját vendéglője beindításához. Az illető kiváló és jól képzet szakács, sokéves vendéglátóipari tapasztalattal. Egyedi, új ötlettel állt elő a vendéglőre vonatkozóan, jól megírt üzleti terve is volt és kiváló pénzügyi elképzelései. Kiválasztott egy nagyszerű helyet az étterem számára, és voltak vendégei, akik bizonnyal követték volna őt oda, ha talált volna valakit, aki befektette volna az 500 000 dollárt, amire szüksége volt. Öt éve mutatta meg nekem a tervét, és én elutasítottam, mint sok más potenciális befektetőt is. Ma is ugyanabban a vendéglőben dolgozik alkalmazottként, mint akkor, és továbbra is keres valakit, aki biztosítaná számára az 500 000 dolláros kezdőtőkét. Az akkor kinézett helyet már elveszítette, mert nem tudta összegyűjteni a pénzt, de biztos benne, hogy tudna ugyanolyan jót találni, ha lenne valaki, aki befektetne a vágyálmába.
Minden nagyszerűen hangzik és nagyszerűnek látszik, mégsem fektettem be a tervébe. Nem tudom, másokat mi tartott vissza, engem a következő: Nem az volt a baj, hogy kockázatosnak ítéltem a befektetést, vagy nem bíztam az illető sikerében. Úgy gondoltam, az étterem jól fog menni... mégsem fektettem bele pénzt. Miért nem? 1. Bár az illetőnek volt szakmai gyakorlata, megnyerő és karizmatikus személyiség volt, de hiányzott belőle a vezetői jártasság, ami bizalmat kelt. 2. Elhittem, hogy be tud indítani egy vendéglőt, és sikeresen tudja üzemeltetni, de kételyeim voltak afelől, hogy nagy étteremlánccá tudja alakítani. Az önbizalomhiánya azt tudatta velem: "Sikeres leszek, de mindig kicsi maradok." Nézzük csak meg a cashflow-négyszög E és C negyede közötti méretbeli különbséget! Ha például valakitől azt halljuk: "Hamburgeréttermet akarok nyitni a 6. utca és a Vine Street sarkán", tudhatjuk, hogy az illető minden bizonnyal hosszú időre meg fog rekedni az E negyedben. Ha ellenben azt halljuk: "Minden jelentősebb kereszteződésnél, minden nagyobb városban nyitni akarok egy hamburgeréttermet, és McDonalds'-nak fogom hívni a céget", azonnal tudhatjuk, hogy az illető, bár ugyanolyan hamburgeréttermet kíván nyitni, mint az előző személy, az E helyett a C negyedben akar vállalkozni. Egyszerűbben fogalmazva: Ugyanarról a hamburgerüzletről van szó, csak más negyedben. Gazdag apám így fejezné ki: "Az utcasarkok száma közötti különbség a vezetés különbsége." 3. Tehát azért nem fektettem be a vendéglőbe, mert nem hittem, hogy valaha viszontlátom a pénzemet. Nem azért, mert a vállalkozás csődbe megy. Azért aggódtam, hogy nem kapom vissza a pénzt, mert bár sikeres lehetett volna a vállalkozás, de mindvégig kicsi. Nagyon sokáig tartott volna az illetőnek visszafizetni a pénzt, ez pedig ellenkezik arra vonatkozó befektetői elveimmel, hogy menynyi idő alatt kell megtérülnie egy befektetésnek. Más szavakkal: az ő befektetése lekötötte volna a pénzemet, így nem tudtam volna más befektetésekbe újra befektetni. Ezt nevezik a befektetett tőke forgási sebességének. A harmadik ok tehát, amiért nem fektettem be: nem láttam értelmét, ha egyszer a vállalkozás kicsi marad. Izgalmasnak találtam volna a befektetést, ha a vállalkozás kinövi magát, és tízmilliókat nyerhettem volna az 500 000 dolláromon. Mivel azonban hiányzott az illetőből a vezetői jártasság, amellyel a vendéglőt nagy vállalkozássá tehette volna, nem nagyon tűnt valószínűnek, hogy tízmilliókat hozhat ki az 500 000 dolláromból. Vezetői jártasság nélkül nem lehet átvinni egy E negyedes vállalkozást a C negyedbe. Ahogyan gazdag apám mondta: "A pénz nem a legjobb terméket vagy szolgáltatást kínáló céghez áramlik, hanem ahhoz, amelynek a legjobbak a vezetői, és amelynek a legjobb irányító csapata van." 4. A negyedik ok, amiért nem fektettem be, az illetőnek az a beállítottsága volt, hogy mindig ő akart a legokosabb lenni a csapatában. Problémája volt az egójával. Gazdag apám szerint "Ha te vagy egy csapat vezetője és egyben a csapat esze, a csapatod bajban van." Gazdag apám ezt arra értette, hogy sok E negyedes vállalkozásban a vállalkozás vezetője rendelkezik a legtöbb tudással Az orvosi vagy a fogorvosi rendelőbe például nem a recepcióshoz vagy az asszisztenshez megyünk, hogy segítsen rajtunk. A C negyedes vállalkozásban azért fontos a vezetői jártasság, mert a C negyedes embernek olyanokkal kell foglalkoznia, akik sokkal többet tudnak nála, nagyobb a gyakorlatuk, és többre képesek, mint ő. Ott volt például gazdag apám, aki semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezett, mégis bankárokkal, ügyvédekkel, könyvelőkkel, befektetési tanácsadókkal, és sok egyéb szakemberrel tárgyalt, mert a munkája megkívánta. A legtöbbjük diplomás volt, némelyiküknek doktorátusa is volt. Más szóval: ahhoz, hogy ellássa a feladatát, nála sokkal tanultabb és szakmailag különféle téren jóval képzettebb embereket kellett irányítania és igazgatnia. Ha pedig pénzt akart szerezni a vállalkozása számára, sokszor nála jóval gazdagabb emberekkel kellett tárgyalnia.
Az E negyedes személy gyakran csak az ügyfeleivel, vele egyenrangúakkal tárgyal, például más orvosokkal vagy ügyvédekkel, továbbá a beosztottjaival. Ha át akar kerülni a C negyedbe, sok esetben óriási fejlődésre van szüksége vezetői jártasság tekintetében. Neki nem volt feltétlenül szüksége vezetői jártasságra Egyszer az előbbi ismerősöm felhívott, és megkérdezte, miért nem fektetek be az éttermébe. Nagyjából ecseteltem neki a fent leírt négy okot. Megbántva és védekező hangsúllyal a következőket mondta: "Én a világ legjobb képzésében részesültem. A világ minden táján arra vágynak a szakácsok, hogy abba az iskolába járhassanak, ahol én tanultam. Sokéves szakmai gyakorlat áll mögöttem, nem csak konyhai, de étteremvezetői is. Hogy mondhatod, hogy nem vagyok jártas a vezetésben?" Türelmes magyarázatba kezdtem, elmondtam, hogy a pénz, az önbizalom és a vezetés együtt járnak, és talán valamennyire meg is értette a szempontjaimat, de azt hiszem, nem teljesen. Végül azt kérdezte: "De minek nekem vezetői jártasság, amikor kiváló a szakmai tudásom, és hatalmas gyakorlatom van?" Amikor azt ajánlottam, lépjen be egy hálózati marketing cégbe, amelyik üzleti képzést is ad, és fejleszti a vezetői jártasságot is, mérges lett, és így szólt: "Én a vendéglátóiparban dolgozom. Nincs szükségem sem üzleti képzésre, sem a vezetői jártasságom fejlesztésére." Láttam, hogy neki nem lényeges az egész életen át tartó üzleti képzés és a vezetői jártasság folyamatos fejlesztése. A világ legjobb iskolája Amint azt a könyv elején már említettem, a hálózati marketing egyik legfőbb értékét az életet megváltoztató üzleti oktatásban látom. Ott találtam meg a világ legjobb üzleti vezetőképző programjait is. Én felbecsülhetetlen értékűnek tartom ezeket a programokat. Amióta tanulmányoztam a hálózati marketinget, és elvetettem a vele kapcsolatos előítéleteimet, számos sikeres vállalkozóval ismerkedtem meg, akik hálózati marketing cégeknél vettek részt üzleti képzésben. Nemrégiben találkoztam egy fiatalemberrel, aki több százmillió dollárt keresett számítógépes vállalkozásával. Azt mondta: "Éveken át csak egy zöldfülű programozó voltam. Egyszer aztán egy barátom elvitt magával egy összejövetelre, és csatlakoztam az ő hálózati marketing cégéhez. Éveken át mást sem csináltam, csak bemutatókra és nagygyűlésekre jártam, könyveket olvastam és kazettákat hallgattam. Már több száz kazettám és egy halom könyvem gyűlt össze a szekrényemben azokból az időkből. Nemcsak a hálózati marketingben lettem sikeres, az ott tanultakat másutt is kamatoztattam. Hamarosan otthagytam a programozói állásomat, és saját számítógépes vállalkozást indítottam. Három évvel ezelőtt nyilvános kibocsátásra vittem a számító gép-ipari cégem részvényeit, és több százmillió dollárt kerestem rajta. Ezt sosem tudtam volna megtenni, ha nem veszek részt a hálózati marketing cég képzésében. A világ legjobb üzleti és vezetői jártasságot fejlesztő tanfolyama volt." A vezetők az emberek lelkét szólítják meg Kutatómunkám során számos összejövetelen és nagygyűlésen vettem részt. Ezen alkalmakkor hallottam beszélni a legjobb üzleti vezetők némelyikét. Lelkesítették a többieket, hogy ők is leljenek rá magukban saját személyes nagyságukra. Sokan közülük elmesélték, hogy nulláról indultak, semmijük sem volt, és végül a legmerészebb álmaikat is túlszárnyaló gazdagság lett az övék. Felfedeztem, hogy ez a vállalkozás éppen abban segít, amit gazdag apám tanított: vezetővé lenni. Korábban már idéztem őt: "A pénz mindig a vezetőhöz áramlik. Aki több pénzt akar, annakjobb vezetővé kell válnia." Rájöttem, hogy a legjobb hálózati marketing cégek olyan oktatóprogramokkal rendelkeznek, melyek arra tanítják az embereket, hogy jobb vezetők legyenek... nem arra, hogy jobb ügynökök legyenek. Ha megnézzük a következő oldalon lévő ábrát, amely a tanulási piramist ábrázolja, láthatjuk, hogy kétféle kommunikációs stílus létezik. A félelemérzet és a kapzsiságérzet megszólítása
Manapság a legtöbb ember — beleértve az úgynevezett vezetőket is — érzelmekből és érzelmekre hatva beszél. Gyakorta a félelem vagy a kapzsiság a motiváló érzelem. Akik érzelemből és érzelmekre hatva beszélnek, gyakran mondanak ilyeneket: 1. "Ha nem lesznek jó osztályzataid, nem kapsz jó állást." 2. "Ha nem jár be időre dolgozni, felmondunk önnek." 3. "Ha engem választ, biztosra veheti, hogy nem veszíti el a társadalombiztosítási juttatásait." 4. "Törekedjen biztonságra! Ne vállaljon felesleges kockázatot!" 5. "Lépjen be az üzletembe! Rengeteg pénzt kereshet vele." 6. "Hadd mutassam meg, hogyan kell gyorsan meggazdagodni." 7. "Úgy csináld, ahogy mondom!" 8. "Mint tudja, cégünk nehéz időszakot él át. Ha nem akarja, hogy elbocsássuk, jobban teszi, ha nem kér fizetésemelést." 9. "Nem engedheti meg magának, hogy felmondjon. Ki más fizetne magának ennyit, mint mi?" 10. "Már csak nyolc éve van hátra a nyugdíjig. Ne ugráljon!" Lélekből lélekre hatva beszélni A jó vezetőnek emberi lelkéből kell szólnia, és meg kell érintenie a másik személy emberi lelkét. Ez ritka jártasság, különösen manapság. És bár ritka, többnyire nem felejtjük el, ha igazi vezetőt hallottunk beszélni... mert amikor az igazi vezető beszél, szavai megérintik a lelkünket, és gyakran bekerülnek a történelembe is. Idézzünk fel néhány ilyen mondatot, amely a lelkünkhöz szólt, és feljegyezte a történelem: 1. "Közel az idő, amikor eldől, hogy az amerikaiak szabadok lesznek, avagy rabszolgák." George Washington 2. "Adj nekem szabadságot, vagy adj nekem halált!" Patrick Henry 3. "Emlékezzetek Alamóra!" Texasi csatakiáltás 4. "Négy találattal és 7 évvel ezelőtt."; továbbá "Vajon nem az ellenségeimet pusztítom, amikor a barátaimmá teszem őket?" Abraham Lincoln 5. "Nem szoríthatunk le egy embert anélkül, hogy magunk is ne maradnánk ott vele együtt." Booker T. Washington 6. "Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem hogy mit tehetsz te a hazádért." John Kennedy 7. "Van egy álmom..." Martin Luther King 8. "A nyerés szokás. Sajnos, a vesztés is az." Vince Lombardi 9. "Csak a szabadságba vetett személyes hitünk tehet minket szabaddá." Dwight Eisenhower 10. "A gyávák sosem lehetnek erkölcsösek." Gandhi 11. "Ne légy alázatos; nem vagy olyan nagy ember." Golda Meir 12. "Erősnek lenni olyan, mint úrinőnek lenni. Ha bizonygatnunk kell, hogy azok vagyunk, akkor már nem vagyunk azok." Margaret Thatcher 13. "Amit nem tudunk megtenni, ne akadályozzon bennünket abban, amit megtehetünk!" John Wooden 14. "Az a legjobb barátom, aki a legjobbat hozza ki belőlem." Henry Ford 15. "Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem inkább értékes!" Albert Einstein Sok hálózati marketing cég nemcsak a nagy gazdagság lehetőségét kínálja, hanem azt is, hogy egyre értékesebbé teszi az embert. Ezért gondolom, hogy egyes ilyen cégek megfizethetetlen értéket adnak.
10. fejezet A hálózati marketing előtt fényes jövő áll
A hálózati marketing előtt fényes jövő áll. Olyan gazdasági változásoknak nézünk elébe, és olyan fejlődési trendek vannak érvényben jelenleg, amelyek egyre több embert vonzanak ebbe a vállalkozási típusba. Íme néhány a szerintem várható gazdasági változásokból és trendekből. 1. Az emberek több szabadságra vágynak. Elmúltak azok az idők, amikor az emberek 25 évesen munkába álltak egy cégnél, és egész életükben ott dolgoztak; tették, amit mondtak nekik, nehogy elbocsássák őket. Ma az emberek többet akarnak mozogni, több választási lehetőségre és nagyobb szabadságra vágynak, hogy úgy élhessék az életüket, ahogyan nekik tetszik. Egy részmunkaidőben üzemeltetett hálózati marketing vállalkozás biztosítja, hogy az ember jobban ura legyen saját életének, és ezáltal szabadabb lehessen. Olcsó belépni, és kész rendszerek várják mindazokat, akik félnek a változtatásoktól. 2. Az emberek gazdagok akarnak lenni. A szüleim nemzedékének szabályai azt mondták: aki sokat dolgozik, az idővel egyre többet keres. Az egyre nagyobb fizetésemelések egyre magasabb fizetést biztosítottak. Élete alkonyán pedig azt mondhatta az ember: "Ha nyugdíjba megyek, kevesebb lesz a jövedelmem." Más szavakkal: a szüleim beletörődtek abba, hogy végigdolgozzák az életüket, és szegényen mennek nyugdíjba. Ma már vannak 25 éves fiatalok is, akik soha nem dolgoztak, mégis milliárdosok, mert létrehoztak egy software céget. Ugyanakkor vannak olyan 50 évesek, akik állást keresnek, és abban reménykednek, hogy megkereshetnek 50 000 dollárt évente. Ami ennél is rosszabb, ugyanezeknek az 50 éveseknek csekély vagy semmi félretett pénzük nincs nyugdíjas éveikre, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem is mehetnek nyugdíjba. Ezeknek az 50 éveseknek nem állásra van szükségük. Arra van szükségük, hogy találjanak egy módot a meggazdagodásra, és arra. hogy életük hátralévő részére szinten tartsák a jövedelmüket. A hálózati marketing cégek ezt a lehetőséget kínálják, ugyanis megadják a szükséges képzést, mentorokat biztosítanak és egy olyan üzleti rendszert, amely segít ezeknek az 50 éves embereknek saját C negyedes vállalkozásuk kiépítésében. 2010-re, ami már nincs túlságosan messze, az amerikai népességrobbanás nemzedékének első 15 millió tagja eléri a 65 éves kort. Sokan részt vesznek majd a hálózati marketing cégekben, hogy megteremtsék maguknak azt az életre szóló biztonságot, amelyet az állásuk nem teremtett meg. Ráadásul, aki sikeresen építi ki hálózati marketing vállalkozását, lehetőséget kap, hogy csatlakozzon a világ dúsgazdagjainak táborához... a tanult értelmiségieknél, orvosoknál, ügyvédeknél, mérnököknél sokkal gazdagabbak táborához... a sport, a filmszakma és a rockzene nagyjainál is sokkal gazdagabbak táborához. 2010 körül, mire a népességrobbanás nemzedékéből milliók érik el a nyugdíjkorhatárt, sok hálózati marketinges remek anyagi helyzetben lesz. 3. Az egyéni nyugdíj-portfoliók megszűnnek. A történelemben korábban sosem fordult elő, hogy ennyi ember játssza el nyugdíjas éveit tőzsdén. Ez biztos anyagi csődhöz vezet. A szüleim korosztályához tartozó nyugdíjasok annak idején számíthattak a munkaadó cégükre és a szövetségi kormányzatra, hogy majd eltartja őket nyugdíjas éveikben. Más szavakkal: nekik nem kellett saját maguknak kezelni a nyugdíj-portfoliójukat, mert a munkaadó cég ezt elvállalta helyettük. Akik ma nyugdíjba vonulnak, azok többsége azonban magára van utalva. Amerikaiak milliói rendelkeznek a 401 k, vagyis önálló hozzájáruláson alapuló nyugdíjtervvel, és ez minden vagyonuk. Ha a 401k számláról elfogy a pénz, mondjuk az érintettek 78 éves korában, nincs más lehetőségük, mint visszakuncsorogni korábbi munkaadójukhoz, és segítséget kérni. Nagy esély van arra is. hogy 2010-re az amerikai tőzsde összeomlik, de lehet, hogy ez már előbb bekövetkezik. Ha pedig a tőzsdének vége, sok 401k nyugdíjtervnek is vége. Ez pedig azzal jár majd, hogy többmillió ember soha nem mehet majd nyugdíjba, vagy legalábbis korántsem lesznek olyan kellemes nyugdíjas éveik, mint remélik. Akinek 2 millió dollárja van befektetési alapokban nyugdíj számlán, egyszeriben azon veheti észre magát, hogy a
portfoliója a felére csökkent. Ráadásul még tőkenyereség-adót is kivethetnek rájuk, ami azután a nyugdíj-portfoliójuk maradék értékét is tönkreteszi. Ez a kockázata annak, ha az ember nyugdíjas éveinek biztosítékát értékpapírokba fekteti. Mint mondtam, korábban még soha nem fordult elő a történelemben, hogy ilyen sokan bízzák életüket a tőzsde forgandó szerencséjére. Ha a tőzsde összeomlik, több millióan fognak az anyagi biztonság más forrásai után nézni, így például olyan C negyedes vállalkozásokat hoznak létre, amelyeket a hálózati marketing cégek kínálnak. Többen felébrednek. Ahogy közeleg a 2010-es év, egyre többen ébrednek rá, hogy az ipari kor véget ért, és a világ szabályai mindörökre megváltoztak. 1989-ben, amikor a Berlini Falat lebontották, a Világháló pedig létrejött, megváltoztak a világ szabályai. Számos gazdaságtörténész azt állítja, hogy ekkor ért véget az ipari kor, és kezdődött el az információ kora. Az ipari korban az a szabály volt érvényben, hogy az ember keményen dolgozott, a munkaadó cége, illetve az állam pedig gondoskodott róla. Az információ korában az a szabály, hogy mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról. Mint említettem, a 2010-es év érdekes határkő lesz, mert ekkor fog nyugdíjba menni a népességrobbanás nemzedékének első hulláma Amerikában. Valószínű, hogy a tőzsde forgalma jelentősen csökkenni fog. Ha ez a folyamat felgyorsul, mert az emberek a biztonságuk érdekében egyre-másra kivonják a pénzüket a tőzsdéről, pánik törhet ki, és azt az összeomlás fogja követni. Ha az emberek anyagi csődben vannak, depressziósakká válnak, és ha túl sok ember depressziós, akkor a gazdaság is depresszióba kerül. Amikor 1929-ben összeomlott az amerikai piac, csaknem 25 évre volt szükség ahhoz, hogy ismét magához térjen. Ha valaki 65 éves a következő összeomláskor, lehet hogy nincs ideje újabb 25 évet várni, mire a piac helyreáll. Miért lesz forgalomcsökkenés a tőzsdén? Az 1990-től 2010-ig tartó erős forgalom annak köszönhető, hogy a népességrobbanás nemzedékének tagjai legjobb éveik keresetét a tőzsdére viszik, így akarnak ugyanis gondoskodni a nyugdíjukról. 2010-re ez a nagy forgalom elapad... és ezzel együtt semmivé foszlik sokak álma a pénzügyileg biztos nyugdíjas korról. Amikor a biztos nyugdíj reménye meghiúsul, sokan ráébrednek majd, hogy vége az ipari kor régi eszményeinek. Azt hiszem, beletelik még 10 év, vagyis a 2010-es évek, mire a tömegek elkezdik felfogni az üzenetet. Amint egyre többekhez eljut, egyre többen látják majd logikus lépésnek, hogy nekikezdjenek saját vállalkozásuk építésének, például egy hálózati marketing vállalkozásnak. Addig azonban számos ember hisz az ipari kor logikájában, hogy keményen kell dolgozni, majd nyugdíjba menni, és a kormány, valamint a munkaadó cég gondoskodik róluk életük hátralevő részében. 5. A világ felébred. 2010-re, mire az amerikai népességrobbanás nemzedéke véget vet a gazdasági virágkornak, egy új, népességrobbanással született, nemzedék nő fel Ázsiában. A gazdasági fellendülés Amerikából Ázsiába tevődik át, a nemzetközi hálózati marketing cégekben tevékenykedők megtehetik, hogy követik ezt a trendet, mialatt barátaik és szomszédaik a leépítésektől rettegnek. Vagyis az információ korában előfordulhat, hogy egy másik városban, esetleg másik országban élő pályázóval kell versenyeznünk egy állásért. Az információ korában megeshet, hogy egy pakisztáni polgár pályázza meg az állásunkat, aki boldog, ha napi 20 dollárt kap munkájáért, nem 20 dolláros órabért juttatásokkal. Ahogyan látom, manapság sok amerikai polgárt túlzottan elbizakodottá és önteltté tett a virágzó gazdaság. Gazdag apám ezt így fogalmazta meg: "Amikor az embereknek sok pénzük lesz, gyakran azt hiszik, hogy az IQ-juk is megnőtt. Amikor az emberek gazdagokká válnak, okosabbnak képzelik magukat, és elkezdenek ostobaságokat csinálni. Nem nő az IQ-juk, inkább csökken, az arroganciájuk viszont hirtelen az egeket súrolja." Ha megfigyeljük, mi történik azokkal a lottónyertesekkel és sportolókkal, akik hirtelen jutnak sok pénzhez, majd ugyanolyan hirtelen el is szegényednek, beláthatjuk, hogy gazdag apámnak volt némi igaza.
Amikor e sorokat írom, az amerikai gazdaság virágzása uralja a világot, de a tőzsde már elkezdett ingadozni. A dollár leszorította a világ többi valutájának értékét. Ahogy nő a jövedelmünk, úgy nő a személyes adósságunk is. Még sose volt ilyen sok amerikai polgárnak ilyen sok adóssága. Sokan még kölcsön pénzt is vittek a tőzsdére a gyors meggazdagodás reményében. Így érvényesül az arrogancia az intelligenciával szemben. Vagyis számos amerikai lerészegedett, és hajnalig szórakozott a gazdaság virágzása miatt. Amikor e sorokat írom, már kezd látszani a gazdasági buborékban keletkezett lék. A dot.com cégek egyre-másra tönkremennek, és a tőzsdei befektetők kezdik kivonni pénzeiket a magas hozamú technológiai részvényekből; mindinkább a hagyományosabb értékű részvények felé fordulnak. A mai tőzsdei ingadozást nagyon gondosan figyelik. Amikor a fellendülés véget ér, sok előrelátó ember rájön majd, milyen okos dolog volt idejekorán beszállni a hálózati marketing vállalkozásba. Sir Isaac Newtont is egy, a mostanihoz hasonló gazdasági buborék tette tönkre. Sir Isaac Newton sokak állítása szerint a világ egyik legkiválóbb elméje volt, mégis kifogott rajta a Dél-tengeri Buboréknak nevezett pénzügyi fellendülés, amely 1719-től 1722-ig tartott. Newton vagyona nagy részét elvesztette a fellendülést követő összeomláskor. Vagyis hiába volt olyan okos, amilyen, a korszak gazdasági, "gazdagodjunk meg gyorsan" mámora mégis tönkretette. Miután vagyona nagy részét elvesztette, így szólt: "Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem tudom kiszámítani az emberek beszámíthatatlanságát." 6. Lehet, hogy sosem lesz összeomlás. Az is lehet, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát. Lehet, hogy a mostani ingadozás állandósul, és a gazdasági fellendülésnek sosem lesz vége. Lehet, hogy tévednek, akik értelmes ötletnek találják belépni egy hálózati marketing vállalkozásba. Lehet, hogy tévedés személyes felelősséget vállalni az életünkért és az anyagi jólétünkért. Lehet, hogy a munkaadónktól, a kormánytól és a tőzsdétől kell várni a gondoskodást. Lehet, hogy az anyagi biztonsághoz vezető legjobb módszer, ha kölcsönöket veszünk fel, és a tőzsdére bízzuk pénzügyi jövőnket. Lehet, hogy okos dolog a szerencsére bízni a jövőnket ahelyett, hogy folyamatos tanulásunkkal alakítanánk, de nem hiszem, hogy így van. Mint olyan amerikai, aki sokat utazott világszerte, látom az amerikaiak problémáját: úgy élünk, mint hal az akváriumban. A világ benézhet az üvegfalon át, de mi nem szívesen nézünk ki. A világ nézi az amerikai tévéműsorokat, de hányan néztünk valaha is indiai, kínai vagy koreai tévét? Sok amerikai nem veszi észre, milyen gyorsan teszi magáévá a világ a kapitalizmust. Ma már a kommunisták is kapitalistákká lesznek. Túl sok amerikai vált tunyává, lustává, akik elvárják az élettől továbbra is a jól fizető állást és a könnyű pénzt — remélhetőleg nekik meg is lesz —, de én mégsem hiszek ebben. A történelemben a fellendüléseket mindig dekonjunktúra követte. Ez talán sok ember számára rossz hír. Másoknak viszont jó hír lehet. Egyik-másik hálózati marketing cég szépsége abban rejlik, hogy az egész világ az övék. Akiknek nemzetközi hálózati marketing vállalkozásuk van, azoknak ugyanolyan jól jöhet a gazdasági dekonjunktúra, mint a fellendülés. Ha pedig minden fellendülést és dekonjunktúrát hasznosnak tekintünk, akkor a lelkünk is örülhet, és a pénzügyi jövőnk is biztosítva van. A felsoroltakban csupán néhány indokot írtam le arra, hogy miért látom egyre fényesebbnek a hálózati marketing cégek jövőjét.
11. fejezet Kérjük meg a szponzorunkat, hogy tanítson meg játszani! CASHFLOW® 101 és 102
Számos hálózati marketing cég folyamatos oktatási programja részeként beiktatja a CASHFLOW játékot Ez az oktató társasjáték-sorozat három játékból áll. Azért készítettem őket, hogy ugyanazt a pénzügyi útmutatást adjam az embereknek, amelyet én kaptam gazdag apámtól. A három játék a CASHFLOW 101, 202 és a CASHFLOW gyerekeknek. A hálózati marketing cégek az oktató játékok rendszeres játszását a következő céllal ajánlják: 1. Hogy megtanítsák embereiknek, miként kereshetnek sok pénzt, és hogyan tarthatják is meg azt. Ugyanis túl sok hálózatépítő keres nagy pénzeket, amit aztán egyszerűen elherdálnak. A CASHFLOW megtanítja, hogyan tartsák meg a pénzt, amelyért olyan keményen megdolgoztak, és hogyan dolgoztassák a pénzüket keményen a maguk hasznára. 2. Hogy az emberek játszva tanuljanak, és megbeszélhessék álmaikat, valamint gazdasági jövőjüket. 3. Hogy összekovácsolják struktúrájukat egy oktatási segédeszköz által. Több tartós barátság szövődött már a játéktábla körül. A barátságok azért alakulnak ki, mert az emberek valamilyen közös témát találnak... ebben az esetben az oktató társasjáték élménye az, amely a játékosok pénzügyi jövőjét hivatott javítani. Barátságok akkor kezdődnek, amikor az emberek rájönnek, hogy vannak a világon olyan emberek, akik szívesen segítenek nekik álmaik megvalósításában. 4. Hogy új embereket ismertessenek meg a hálózati marketing vállalkozás erejével. 5. Hogy belülről változtassák meg az embereknek a pénzzel kapcsolatos gondolkodását. Gazdag apám azt mondta: "Ha belülről változtatjuk meg valakinek a pénzzel kapcsolatos gondolkodását, kívül is megváltozik számára a pénz világa." Csupán néhány okot írtam le, amiért több hálózati marketing cég beiktatta oktatóprogramjába CASHFLOWjátékaimat. Úgy találták, ezek az oktató társasjátékok szórakoztatóak, tanulni lehet belőlük, csapatszellemet alakítanak ki, és hasznos segédeszközöknek bizonyultak, hogy még több emberrel ismertessék meg a vállalkozást. Mindössze annyi a teendő, hogy meg kell kérni a szponzorunkat, játsszon velünk. Még azokis sokat tanulhatnak a játékban arról, miként keressenek többet, és miként kezeljék jobban a pénzüket és önmagukat, akik mégsem maradnak meg a vállalkozásban, és kilépnek.
12. fejezet A világ legjobb mentorai kalauzolnak Gyakran megkérdezik: hogyan lehet mentort találni? A válaszom a következő: "Sokféleképpen találhat az ember mentort, nekem több mentorom is volt életem során. Az egyik legjobb forrás, ahol nagyszerű mentorokra bukkantam, a Nightingale-Conant hangkazettatára." 1974-ben, amikor kiléptem a haditengerészetből, és elkezdtem dolgozni a Xerox Corporationnál, rájöttem, hogy újfajta vezetői jártasságra van szükségem. Az a vezetői jártasság, amelyre a hadseregben tettem szert, rendkívül értékes ugyan, de nem mindig működik az üzleti világban. A hadseregben elkiálthattam magam, hogy "Jackson őrmester, mondja meg az embereinek, hogy 23.00 órakor jelentkezzenek szolgálattételre!" Jackson őrmester erre azt felelte: "Igenis, uram!" Pedig ez a parancs gyakran egy kemény munkával telt nap után hangzott el. Ha azonban így próbálkoznék a civil üzleti világban, valószínűleg beperelnének szellemi és érzelmi kegyetlenkedésért, ráadásul rengeteg túlóradíjat kellene fizetnem. Miután rájöttem, hogy tanulásra, új szerepmodellekre és új mentorokra van szükségem, ráakadtam a Nightingale-Conant hangkazettatárára. Amikor elkezdtem értékesítői munkámat a Xerox Corporation-nál, oktatásomat a Nightingale-Conant kazettáival egészítettem ki. Munkába vagy az ügyfelekhez menet hallgattam őket. A kazetták némelyikén a világ
legkiválóbb oktatói beszéltek. Mialatt a velem egykorúak rock and rollt hallgattak, az én kocsimban ezek a hangfelvételek szóltak. Sikereimetjelentős részben köszönhetem e nagyszerű mentorok tanításainak. Aki komolyan veszi az egész életen át tartó tanulást, annak melegen ajánlom a NightingaleConant hangkazettatárát. Ma is sokat hallgatom a kazettákat az edzőteremben és a kocsiban. Sok tekintetben a kazettatár segített hozzá, hogy lassan, de biztosan egyre sikeresebbé váljak az évek múltával. Zárszó A következő lépéseket ajánlom azoknak, akik úgy gondolják, hogy a hálózati marketing vállalkozás nekik való. 1. Határozzák el, hogy változtatnak az életükön! 2. Kezdjenek mellékállásban hálózati marketinggel foglalkozni! Tűzzék ki célul, hogy öt évig, két évig, egy évig vagy hat hónapig nem lépnek ki a vállalkozásból. Gazdag apám szerint "A nyertesek és vesztesek közötti különbséget a célvonal átlépése határozza meg. A nyertesek nem törődnek vele, hogy elsőként vagy utolsóként lépik-e át a célvonalat. Nekik csak az a fontos, hogy áthaladjanak rajta. A vesztesek feladják, mielőtt célba érnének. A vesztesek életük minden napján 95 métert futnak le a 100 méteres versenyen." 3. Ragaszkodjanak a céljukhoz! Ha meghozták a döntést, ne tegyék, amit a sikertelen emberek szoktak... vagyis ne gondolják meg magukat, ha már döntöttek. Ha úgy határoznak, hogy mondjuk egy évig csinálják a vállalkozást, akkor az alatt az egy év alatt vegyenek részt minden rendezvényen, amit a szponzoruk ajánl. A cél az, hogy megváltoztassák alapvető gondolkodásukat és értékeiket. Én azt tapasztaltam, hogy az ötödik találkozó után kezdett változni a gondolkodásmódom, akkor kezdtem meglátni olyan dolgokat, melyeket korábban nem vettem észre. 4. Határozzuk meg a célt! Mit akarunk? Csupán némi pénzt keresni havonta? Megkeresni azt a jövedelmet, amellyel az állásunkat kiválthatjuk? Meggazdagodni, azaz évi 1 millió dollárt keresni? Dúsgazdaggá válni, azaz legalább havi 1 millió dollárt keresni? 5. Tanuljunk úgy, mintha az életünk függne tőle... ugyanis valóban ez az igazság. 6. Álmodjunk nagyokat... és sose veszítsük szem elöl az álmunkat. Még akkor is érdemesebb egy nagyobb álmott dédelgetni, és dolgozni érte, ha az soha nem valósul meg, mint egy szerényet álmodni, és azt valóra váltani. Ahogyan gazdag apám mondta: "A sikeres embert az álmai nagysága különbözteti meg a nagyon sikerestől." Tehát akár a hálózati marketinggel képzeljük el a jövőnket, akár nem, mindenképpen álmodjunk nagyokat. Ki tudja, lehet, hogy egyszer az álmaink valóra válnak... akkor meg miért ne legyenek nagyok? Köszönettel Robert Kiyosaki
A Gazdag papa,szegény papa és A CASHFLOW-négyszög szerzőinek következő könyve azokhoz szól,akik szívesen segítenek másoknak. Megtudhatjuk: Hogyan építhetünk ki a leggyorsabban „C “ negyedes vállalkozást. Miért keresnek és építenek a világ leggazdagabb emberei hálózatokat, amíg mindenki más munkát keres? "Gyakran megkérdezik tőlem,miért ajánlom másoknak a hálózati marketing vállalkozást,ha én magam nem abból gazdagodtam meg." Work – Munka Egyének Korlátozott lehetséges jövedelem Network – Hálózat Csapatmunka Korlátlan lehetséges jövedelem
