$ro. 43. A'
FELS. AÜSTR. CSASZÄR,
BS AP. KIRALYj
KEGYELMES ENGEDELMEBÖL. Indult Setsbdi, Penteken November 25 dik napjafl.
ttto8-ik •ixtenddbni.
fi
i
C S.
Olmützbtfl naponkffnt ide^rközÖ Stäfetäk olyan örvendetes tudösifäsokafc hoztak, hogy a' mi igert fzeretett ¿3 tifzttlt Feheges .Afzfzonyunknak betegsegi körnjülailasai fzünetndkül jobbiilnak. Ehez k i p pest itt, FfcJscges Parantsolat fzetint valamint a'.Cs. K . Udvari templ'.mban, ü^y a' varosi külsö vä. tost templomokbati is a' Szents^g kit^tettetven k ö zöns^ges ajtatofsägok tartattak bizonyos «Kghatäroztatott orakon haroin napokig, i£Cz (zerdnt az ö Fe'söge betegsdge jobbra b t t forduläsan >k megbälittsa, itfz fzerfJnt pedig eg£fs£genek t i ^ l i e t e s h e i j -
U u
6yi reàllaséért vaiò imàtkozàs végett. Ezea ajtatofsàgok és buzgó imàtsàgok e' hótiap' 2 0 , 21 , és 22-dikén tartattak az Udvari templomban, a' hol a' Cs. K . Udvarhoz tartozó minden fzemélyek, és az Udvari Dàmàk is vàltoztatva, megjelentek. A z e' hónap 22-dikén ugyan onnét t. i. 01ìiiiìtzbòl érkezett hiradàsok fzerént 20 djkban mar néhany oràkig àz agybóì is felkelt volt a' F* lséges b e t e g , és, 2 i - d i k r e , az azon éjszakai tsendes alvàs utàn, éfzrevehetóleg jobban érezte magàt: azonkozb e n , minthogy mint kiki képzelheti, az fi Felsége egéfségének tokélletetes helyreàllittatàsa még t o b . betske idfit kivàn, erre nézve az 6 Felségek Béts. be vaio vilzfzatérések is késobbre fog megesni, hogylem remélltetett. Spanyol
és P o r t u g a l l u s Frantzia
Torténetek,
a'
l e v e l e k b 61.
B a y o n n e , November 8 kàn : — Valósàgp. s u l , hogy Romàna tókéleteser" megverettetett, és h o g y a' Frantzia sereg must Bilbaoban van, 'shogy nem sokà Saint-Anderben is leizen. — Generàlis St. Cyr mar elment Vittoriàbol a' maga fó hadi fzàl. làsàra Figuierasba, hogy az fi vezérlése ala adatott kiilOnos armàdiàt, a' melly réfz fzerént Olafz réfz fzerént Frantzia Regementekbfil ali , aitai v e g y e . Gondóljàk, hogy az fi armadiàja Arragoniaban fvgja magàt a' nagy armàdia' bai fzàrnyàhoz tsatolni. A * Figuieras és.Barcellona k o z ò t t vaiò kozosulés' ùtjat mar kinyitotta. A ' Spanyol orfzàgì Frantzia nagy armàdia nyoltz tsagy tàborokra ofztatik, a' mellyeknek kiilonos v e zérjeik , N ' t y , Beisieres, Soult, M o r t i e r , V i c t o r »
675 Moncey, St. C y r , é V J u n o t Marschallok. Mondják, hogy egy kilentzedik tibor is formàlòdok T a t talék nevezet alatt; ezt nagyobbára a' Csáfzari testorz¡5 Regementek fogjàk tenni. A ' vezére lefzen Marschal Befsieres, a' melly esetben Marschal Lannes foglalja-el a' Befsieres hellyit a' nagy hadi l i neaban. Néhàny napokkal ennekelStte ugyan megváltoztátni kéntelenittetett vaia fekvését a' Frantzja hadi linea , de mar mosi ismét elonyomult kevés fzempilLmtalokig elhagyott tanyàiba. A z alatt t. i. a* mig Blake és Romàna insurgens vezérek egy jkiilO. nos sereggel Bilbaoba bényomúltak vaia, az Ó hadi lineájokkal üz Ebro vizén aitai akarrak rontani. F ò b b probájokat a' Navarrai határoknál t e t t é k , a' hol a' Frantzia badi lineának bal f/árnyát Marschal M o n cey vezérelte. Mar méntek is v o l t annyira, h o g y Vianàt , Logronot , és Calahorrát elfoglatvàn, a* kozép pontra is rea rontani akartak N&varrabol. A * plànumjoknak annak kellett lenni, hogy vagy Pamp. lunàt e l v e g y é k , vagy pedig ha ezt yéghez nem v i h e t i k , tehàt leg alàbb a' Marschal Moucey tàboràt fzakafzfzák el az armàdia tGbb réfzétòiDe sera egygyik sem màsik tzéljokat el nem érhették. A z i g a z , hogy Marschal M o n c e y t néhàny fzempillantatokig mar el vágták volt a' nagy armàdiàtol, hanem Ó azzai nem sokà ismét Ofzfzetsatólta magàt, és minthogy az alatt Blake és Romana, kiknek Bilbaoba vaiò bárontások az 6 hadi lineájoknak az Ebro mejjékein vaiò elónyomulásával függésben v o l t , B i l baóbol vifzfza vetetteUtt, tehát ilyen módon az ¡5 egéfz oriàsi plànumjoknak ftutbe kellatt menni. Lerin m e l l ò l , « ' ho) Oktober' ¿ó-kán Moncey Ü U S
.'7* iregverte az Insiirgenseket, 600 hadi.foglyok érLéztek .meg Bajonnébe. Tifztjéiket a' var'ba vittek feil. Ruhàzat dolgàban v.agy fogyatkozäst fzenvednek az insurgensek. Ezek a' kiket ide hoztak, igen r o n g y o s o k ; tsaknem mezitlab jötte-k. Egygyik nagy lnagazinumokat Toulouse värosànàl gyujtöttek öfzfze a' Frantzia seregck. Innen fzàllitjàk az eleséget a' St. Cyr tàbora uutn. Ezen vezér ilyen tàberi jelenttst hirdettetett ki Oktob. 29-kén Perpignànban, a' még akkor o t t levo hadi fzàllàson : — Frantzia Biiodalombéli Gróf S t. C y r , , a' t à b o f fó vezére jslenti, hogy a' Rarcellonai Komendànstól Ofztàlyos Generalis Diìhcsmtól olyan tudósitàst v e t t l é g y e n , hogy Ö Oktober 1 0 , n és 12-dik napjain az ellenséget tokéHetesen megv e r t e , 1 2 0 0 embert megölt vagy megsebefsitett, és 6 àgyut nyert. Gen- Diibesm igen mtg van eie. gedve rninden ez nap vèlie égyiitt tsatazott tifztekkel és közembeiekkel. A ' 9 3 » d i k R e g e m e n t r o l és az Olàfz ( ü g y n e v e z é t t ) Vetttesekrftl azt irja, hogy ezék ùgy tették «linden hadi fordulàsaikat, mintha tsak paràdépiatzon lettek volna. " P a r i s , November io.kéri. A ' Danczkai H e r t z e g ( M . L e f e b v r e ) Oktob. 3 1 - k é n , minekutànna Marquis de la Romanàt, tokéietesen megverte volna ( i g y tehat nem Marschal N e y , mint eleinten iratt a t o t t v o l t ) , bément Bilbaóba. Ebben a' fzempillantatban az egéfz Frantzia hadi lineànak megmozdülva kell lenni, — B i z o n y o s , hogy utóhó t u d ó . sitàsainknak megindulàsokkór rqàr Tolosàban v o l t a' Csàfzàr fó hadi fzàllàsa, de tìgy gondoltàk, hogy Vittoriàba fogna àltaltétetodni. Azt
kozwnségesen erófsitik, hogy a' Frantzia
677 armadía leg elsôbben is a' Marquis de la Romana taboráf. l'zándekozott mindenfelól korúl venni, és a' tobb insurgens seregektól elvágvan, Ôtet miudenestol elfogni : hanem, hogy ezen tzélját menyiben érhette.eí, arról rnég ezután érkeznek.el a' híteles tudósítások. H o g y Gen. Blake m e g v e r e t t e t v é n , 6 0 0 0 embert elveíztett v o ' n a , még ez is tsak bizohtalan és meg valóságosúlást kivánó hír.. A ' Spanyol Insurgens Junta békefséges küté=re lépett a' Swéd Királlyal, a' ki mar K ô v e t e t is kBldtttt Madtidba. . A ' Lengyel kàtonasàghoi Spanyol orfzágban sok féle kegyelmefségeket mútat Napoleón Csáfzár. Leg kifsebb katonai virtufsokat gazdagon jutalmaztatja. E g y Lengyel Srrázsamesfcer saeg nein nyerhetvén a' Cenerálifsátol, hogy e g y Bayonnei leányt feleségúl elvehefsen, egyenesen a' Csáfzárhoz folyamadott érette, a' ki nemtsak hogy ezt megengedt e , hanem ennekfelette $ 0 0 0 Livrât is ajándékoz o t t néki. R o c h e l l e b $ l November 4-kén. M é g mâig is tsudálatosnak leñni tettzik sokak e l ó t t , miként t8rté,nhetett a z , hogy az Anglus Generálisok olyan betsuletes Capitulatióval bazajokba botsátották Portugalliábol a' Frantzia seregeket, de meg lehet j e . g y e z n i , hogy a' Vimerai tsata, a' melly után ez a' Capitulado tftkélletefségre ment nem kevéfsé ditsOs. séges v o l t a' Frantzia seregeknek. A " Hertzeg A b rantes Marschal Junot fekvése ugyan eléggé vefzedelmes v o l t . E g y felol az Anglusok , más fclól két insurgens seregekítfl leven k ü r o l v é t e t t e t v e , tovébbá egy ù.'.ol a' támadásban foglalatoskodó Spanyol tartoípipyoktól fenyegettetvén, más felôl a' Lisbo-
678 nai lakosok erànt is gyanakodvàn, a' kik ha fzintén még addig tsendesen viselték is magokat, meglehet, hogy ez eieségnek netti Jéte Òket is nein sokà felin. dithatta vicina : ilyen kfirnyùlàllàsok kOzott hatàrozta a' Frantzia vezér Marschal Junot? arra magar , hogy Lisabonban òrzo sereget hagyvàn, seregének tobb rélzével maga mennyen éleibe az Angìusokuak, a' kik Vimieràhoz kifzàllottak v o l t . Ó 12 mértfóldnyire menvén ezeknek eleibe, i o ezer emberek. k e i , 2,5,000 emberekból allò seregnek ajànlott utk O z e t e t , és sok embert megolt. ElÓre àltallàtta v o l t 6 arfnak fzilkséges volràt, hogy melly hafznos legyen néki olyan mefzfze ejteni Lisbonàtól az ellenséggel vaiò megutkOzést, hogy ezen vàros' lakosai az Anglus àgyuknak durrogàsokat ne hallhafsàk. A ' Frantzia vezér' plànuma a' volt tovàbbà, hogy megmutafsa az ellenségnek, hogy a' Frantzia armàdiànak àllapotja még olyan v o l t volna Porfugalliàb a n , hogy nemtsak az orfzàgnak megoltalmazhatà. sàt, rejnéllhetné, hanern mégmegtàmadólag is tsatazhatna az ellenséggel, Kzek voltak azok a' M . Junot aitai elòre okosan tétetett, 's aztitàn bàtorsàggal munkàba v é t e t e t t i n t é z e t e k , a' mellyek a' Fran. tzia seregekre nézve illy betsuletes Kfttést magok utàn vontàk. V a i ò a z , hogy a' W e l l e s l e y serege 2 5 , 0 0 0 emberbòl à l l o t t ; hogyfzàmos insurgens se. reg is fiiggfltt az 6 rendeléseitòl, és hogy éppen a' a' Vimierai iitkOzet alatt Gen. Dalrymple is meglehetòs sereggel fzàllott ki, E g y é b erànt akàr mit mondjanak az A n g l u s o k , bizonyos az , hogy az Ó vefztések Ieg alàbb v o l t annyi mint- a' miénk ; és hogy réfzekròl néhàny elókeló tifztek eihullottak, vagy megsebefsedtek, midón azonkOzben mi egy-
6"79 g y e t is el nem vefztettiink ; noha többek alatt eles.. tek a' lovak. A ' miéink közzül tsak Gen. Salignac kapott egy lovést a' karjàn. Nagy ditséretire fzolgàlhat tovàbbà a' mi fó* . vezérunknek M . Junotnak ( i g y fo'ytarja fzavait a' Rocheìlei Frautzia tudósitri) hogy azon g o o o Spanyolokbòl allo sereget , a' melly Lisabon mellett Quesnel ìievu Generàlisunk alatt t a n y à z o t t , hanem a' Frantziàktól eiàllvàn orinoti vezérét Quesnelt f o g . sagra t e t t e , minden baj nélkul ki tudta a' fegyverból vetkeztetni. M i k o r ezek a' s o o o Spanyolok Gen. Quesnel eilen feltàmàdtak 's ötet àrestàltàk, tsak s o Frantzìa v o l t vèlie. P a r i s , N o v . l o . k é n . Marschal Lefebre a' Dantzkai Hertzeg (tehàt nem N e y ) Oktob. 1 3 - k é n , minekutànna Marquis de la Romanàt tökelletesea megverte volna, Bilbaòt elfoglalta. A z egéfz nagy armadia mozgàsban van. ' Mind ezekre az iijj verekedéseket émlitó" l e v e lekre nézve meg lebet, sót fztìk'séges is megjegyezni, hogy mind ezekröl az ujj hadi torténetekrol a' Parisi Monitor még semmit ki nem adott v o l t , és ezek a' levelek igen kevétsé egygyeznek-meg a' dolgoknak elóbefzéllésében. Ä z egygyik fzerént Saragofsànak ostromlàsàra mént a* Dantzkai Hertzeg • a' màsik fzerént Bilbaòt foglalta-el. A z egygyik azt eröfsiti, hogy Guipuscoàban Tolosa vàrosàban, a màsik, hogy Vittoriàban légyen a' Napoleon fó hadi fzàllàsa. A n n y i b i z o n y o s , hogy a' ^Frantziàk a' magok Spanyol orfzàg eilen kezdett hadi munkàjok' fundamentomlineàjànak kemény pontjait, iigymint a'Fuen. tarabiai, St. Sebastiani, Figuerasi, Barcellonai, 's Pamplunai nevii erófségeket, a' mellyekbe mint az 1
689 akkori
Kiràly IV-dik Kàroly
Szovetrséges Tarsal,
ezen Kiràly parantsolatjàra a' mult tavafzon Martzius és Aprilis
hdnapokban
most is birjàk,
bébotsàttattak vojt .
még
Pampluna eilen nem regen, räroha-
nàs aitai vaiò probat t e t t e k , a' SpanyoJ
tuddsitisok
fzerértt* » z Insurgensek, A ' Madridi Ujsàg utòlsó darabjàban és az onnan jÖtt egyéb magànos leveiekben eztk a nevezetesebb tàrgyak fordùltak elo 5 — V l l - i i k Ferdinan, dys, Augustus -24 kén ismét nagv solennitasokkal kik^àltatott,
mint
- T T - a' I V . d i k
Spanyol orf.-ig és India Kiràlya
KàròJy Kiràly' Famijiajàval Bayonné-
ben v é g e z t e t e t t minden nevezetes Aktàknak magyaràza'jnk,
a' külömbkülömb tartomànyi Junf.àk,
's
az a/utàn Madndban A u g . 2 8 kén felàllittatott K ö zep Junta aitai kiadatoìtt minden Proklamatziók , az A n g u s Mini-ter Canning és a' Londonba kovettségbt
ktildetetf Jnsurgens Deputatus. k t. i.
ésDon D: g
Mattarosa
Lcpacz de Vega kö/.ött foiyt alkudozà-
sok , az Ebro mejiékein 's a' Biscayai és Austuriai vidékekcn fekvtf Spanyol nagy hadi erónek leiràsa, vi'gezetre azok a kornyulàllàsòk, mellyek Bilbaónak nz Insurgens seregek aitai Sept. tortént
elfi glalalàsakor
emlékezet mellyek
tétetik
még
—
és 1 7 kén Tovàbbà
azon akadàlyokról
a' PortugaJJiàbol
két pafsusok
15.kén
eloTordültak
kùltsvàraikra
is,
a'
Spanyol orf»ag felé jövÖ nézve magokat elóultàk
v o l t , dé a'mellyeknek elhàrittatàsok utàn nàr must minder,
akadàly
nélkul
dolgozhatnak
Portugalliä
felól is az Anglusok a' Spanyol urizàgba bényomiilt F r a n c i a armàdia elle#. ( E z e n Alméida és Elvas ne. vù vàrak f't|"tt tàtr«*lt, 's az Anglusoknak a' Spaflyvj
orizàgba villo eIónyqmu.làsokat e g y ideig aka»
6gi dalyozfatott nehezs^gnek a' volt", e g y par f z 6 v a l , a?, oka, h ' g y az abhan firizeten fektldt Frantzia s e rtg k mag kat nem akai tak a' Lisaboni Capitulatzidhoz tarram, 's altal sera adtak azokat addig, mig Angus seregek nem mentek o d a ) . Ugyau ez'.n Spanyol tuddsitasok fzerentmar a z Anglus Gen Baird expeditzidjs is kil'zallott v o l t reTz fzerent .Corunnahez refz fzerent St. Anderhez, 6 egyeb seregek kttzott i o Anglus Dragonyos Rege nvntekei' is h o a o t t , a' mellyekre leg nagyobb fzuk* se'gek volt a' Spauyobknak , minthogy magoknaj? majd semmi lovafsagok nintsen,
1
i
•
A ' Spanyol eYPor'rugallus dolgokrdl a* kOvetkezendftket hirdettik-ki az Anglus levejekbol ugyantsak a' Frantzia Ujsagok: — L o n d o n , Oktob 2r-ke'n. Corunnabol e'rkezett tuddsitas k erofsitik, h o g y Marschal N e y azon iparkodik, hogy Insurgens Generalist B la k i t , kOzflnseges utk5zetre vegye ; hanem ez a' bolts ¿9 sok tapafztalibu \ezit eltoklllette magaban, hogy a' sikon val6 verekedest mind addig elkeriilje, mfg lovafsigot nem kap a' vezlrhSse alatt liv6 sereghez. E z a' Generalis B l a k e , a* kit mi Anglus irdk is sokaig most BJekntk, majd Blaknak vsgy Bloknak neveztiink a' N^met irdk Utan, Irlandiai fiu; a' Galw a y nevti GroTsagban Menlighban lak<5 Baronet Sir W a l t e r Blake, kozelroi val<5 rokona. Gen. Dalrymple 4s Scot Portugalliabol mege'rkeztek Lond'>nba. A z ut<51st5val hofzfzas beizedet tartottak a' Ministerek. A z elsfirfil azt befzellik, hogy nagy kefzseggel varja, hogy magat a' Lisaboni
68 « Capitulatzióra nézve e g y Hadi Itélófzék igazithal'sa.
elótt meg-
Azonközben a' milyen erófsen magafztaljàk a' Londoniak a' Generalis Wellesley maga viseletit , éppen olyan erofsén oltsàróJjàk a' Generalis DalrymJéjét. Azt befzéllik Wellesleyrf>l, hogy 6 mindent e l k ö v e t e t t . hogy Dalrymplét arra vehelse, hogy a' Frantziàktól ajànltatott Capitulatziót ne fogadja-el: Kanem, mint màsod v e z é r , 6 ranàtslàsnàl egyebet nem t e h e t e t t ; erre pedig Dalrymple nem halgatott. Közönsegesen fzollvàn az a' réfze az JAnglus Jlépnek, a' melly a' Ministetekk&l ellenkezo réfzfzei tart, tellyefséggel nem akar megengefztelódni ezen Capitulatióra » é z v e . A ' hasonló gondolkodàsii la kosok Westminsterben néhàny ezeren öfzfze gyiilekezvén ugyan ezen Capitulatziónak minémuségeirot 's az e z t illeto egyéb környülällasokrol tanàtskoztak» E g y W i s k a r t nevii tagja a' gyulésnek i g y befzéb lett ; — « „ A ' fzempillantat kedvezS vaia ; azon sere, güjik, m e l l y mas felé vaia eleinten jrandeltctve , P o r tugalliàba killdetett, Vetekedés tàmadvàn a* i'elett, ki rendeltefsék ezen séregnek fó v e z é r é v é , a' leti: a' k o v e t k e z é s e , hogy olyan vezér vàlafz'tódott néki, a* ki magàt soha sohol nevezetefsé nem tette. Ennél derekabb fegyveres sereg még soha sem v o l t , hanew a' vezére maga megvallotta a' Ministeriumnak , h o g y Ó a' réà bizatott fzolgàlattal egéfzfzen esméretlen v o l n a , és — • ó" kötötte ezt vefzedelmes AlkutJVlnnnél vefzedelmesebb vaia pedig éz az A l k i i , annàl inkàbb sietni kellett volna seregeinknak Pcrtugalliàbol Spanyol orfzàgnak segittségére. De
683 fitm igy torrent a' dolog. Seregeink m i g most is Portugalliaban vannak. " \ Finnerty nevü tag hasonlo" befzédet tartvin azt vi'tatta hofzfzasan, hogy egy olyan Hadi I t i l ö {zék, a mellyet a' Ministerek rendelnének a' Gen. Da!rymp!e megitélésére, nem yolna a' târgyhoz alkflmatos Ezen fontos târgyra nézve a' Parlarnentomnak kellene öfzfze gyülekezni. N é k i ügy tettzik , hogy ezen dologban nem tsak a' Generalis voir na Jiibas, hanem a' Minister is réfzes, mjnthogy Ö köteleztetett jô hadi intézeteket tenni az expedittëiéra n é z v e , e t c . — A z t is mutogatta, hogy honnét eredjen Angliàban az a' r o f a , hogy a' katonai elfimenetelek oily igen a gazdagsägtöl legyenek felfilggefztetve. EroTsitette, hogy ennek nem lehetne külömben eieiét venni, hanem tsak a' Parlamentom tsgjainak ujj vâlafzfarâsok âltal, a' meddig egy M i nister sem lehetne betsületes ember, etc. — Sheridan is befzéllvén, Finnertyvel a' Parlamen tom' megujjittatâsa erânt egy értelemben v o l t , hanem azt tagadta, hogy AngHâban ne lehefsen a' M i nister betsuletes ember addig, mig ujj Parlamento. mi vâlafztâs nem esik (Ezen fzavakra nagy katzagâs tâmadott a' gyfilésbenj. — V é g e z e t r e javasölta She ridan , h u g y minden egyéb hatârozâsokat féretévén, most tsak azerànt kellene a' Kiràlyhoz'folyamodni, h o g y fogaflon hozzâ a' Parlamentom' Dléseihez haladék nélkul. A ' melly javaslâs végezetre voksolâs ilk botsâttatvân, meghafâroztatott, hogy a' W e s t minsteri Valafztö Gyülekezet nevében egy alazatos esedezu level kllldettefsék a' Kirâlyhoz, melly âltal kerettefsék Ô F e l s é g e , hogy a' Parlamentomot, a"
684 Portugaliiai torténeteknek gyüjtefse ßfzfze.
mégvisgàltatisok
végett
Bürdet és Sheridan neveztettek-ki, hogy ezen Esedezö irast a' Kiràlyhoz vigyék^ —• Ezeket a* Parisi Anglus nyelveii iródó Argus hirdeti. Ugyan ez adta-ki, mint Anglus tudósitàst a' következot is : — « „ A z Anglus sereg Oktob. 4-kén még bé nem ment v o l t Lisbonàba, hanem a' vàros mellett tanyàz o t sàtorok a l a t t , a' h o l , takorozója nem lévén a' katonasàgnak, nem keveset fzenvedett az ido miatt. , A ' Lisbonàban vaiò maradàsra 4 0 0 0 emberek voltak hatàroztatva, a' tobbekról hem tudtàk melly felé fogja utjàt verini. Mar sok hetek elteltek azólta, h o g y a' Frantziàk Capìtulatziòra léptek, és a' mint tudjuk még az Anglus sereg e g y nyomot sem tett volt Spanyol orfzàg fèlé, hogy az ellenséggel fzem. be fzàlljon, a' kit a' Spanyolok meg nem tàmadhat. tak mind e d d i g , a z é r t , minthogy mind àgyuk mind lovafsàg' dolgàban fogyatkozàfsok van. Mire vaiò ez a' halogatódzas? ez a' hatàrozatlansàg? M i okon késleltetódnek derék seregeink abban, hogy azt a' motskot le moshafsàk, a' mejlyet màsok vetettek rà. jok ? Halafztjak e' a* Frantzia seregek Generalis Blakének megtàmadssàt, a d d i g , mig segittsége érkez i k ? N e hizelkedjenek az Anglus Ministerek magoknak azzai, hogy Marschal N e y olyan kedvezefsel f g Gen. Blake erànt v i s e l t e t n i , mint làtfzik , hogy az Anglus vezérek H e r t z e g Abrantes erànt viseitettek. " Mas levelekben ezeket olvafsuk : -— >, Gibraltàrt most egéfz Európiban leg gazdagabb vàrnak lebst képzelni, minthogy a' leg gazdagabb Spanyol fa.
685 tniliak minden £elo"l oda hordják minden kistseiket, sita az esetre, hogyha talám azlnsufgens seregek el találnának nyomattatni. A ' klastiomokból és templomokból is sok kintset hordanak <*\a. — A ' N a g / Britaniuai három egygyesúlt orfzágokban ismét i z a rnos gyalog és lovas Regementek vettek párantsolat o t , h';gy a' behó vidékekról a' tengerpartok felé vegyék útjfikat, hogy hüjókra ülvén Spanyol orfzagba evéz/enek. -— Angliàban próbát tettek a l e v e gó h^jóval és azt igen alkalmatosnak találtak , aria* hogy annak ségedelme aitai sok ezer Proklamatziókat bé lehelsen az ellenség' földire verini, 's o t t azokat elfzélefzteni. r
Elegyes
Jegyzések.
A z o k sz Efraki Amerikai ö t V a d Namzetek? a' meüvrtk Kanadának Efzaki vidékejt lakják, és a' mellyeknek Koveteik tavaly JÌovemberben a' Sz. György nevú Anglus etéfségberi roegjelentek v o l t , Orvoä D o t t o r J e n t i e t h « z , a' tehenhimléoltà's feítalàlojàhoz, ilyen levelet ktildöttek Lon3onba ; — " „ A ' Kanadai Kórmányozó Freres, a' mi A t y á n k , általadta nékünk á' k ö n y v # t , mellyet te olly végre hozzánk küldottél, h o g y abból ast a' fontos találmáftt rnegesmérjtik , mellyet néked a' nagy Iélek néhány efztendóknek elötte kinyilatkoztatott, a' mely által t. i. a' himló, ez a' mi tórsokeinknek retienetes ellensége, a' fóldrol ízámkivettethetik. M i ezeh konyvet azon érrelmes embereinknek kezekbe tettükl e , a' kiket a' mi Atyánk hoazánk fzokott küldözn i , mikor megbetegfzünk vagy megsebesedünk. M i el nem mulatjuk gyermekeinket a ' J e n n e r névnek kimondására megtanitaai, köfcönven a' nagy lélek-
686 riete, hogy nèki olyan böltsefseget és joltévó fzivet ' adott. Betses ajàndékodért vaiò hàlaadatofsàgunkhak bizonysàgàul, e g y , üveg gyöngyökbol kéfzult ö v e t és nyakbavalót küldünk néked ajàndékba, és esedezünk a' nagy léleknek, hogy néked mind ezen a' vilagon mind a' lelkek orfzàgàban viselje gondodat. A ' nagy kiterjedésù Spanyol Monarchiàra nézve az a' kedvetlen hit érkezett Londonba, hogy a' n e . vezetes C u b a fzigete a' Mexicói tengeröbölben, magàt senkitöl nem függönek lenni kihirdette Iégyen. Ez a' f z i g e t , az aranyon, ezüstön, dohànyon, 's egyebeken kivttl tsak nàdmézet egy millió màzsat fzolgàltatott eddig az anyaorfzàgnak. Vaiami 3 0 0 , 0 0 0 fejér és ugyan annyi Szeretsen emberek laknak rajta. F6 värofsa Havanna ; tsak ebben egyedui 4 6 , 0 0 0 emberek talàltatnak. A z t irjàk Frankofurtumbdl ( a ' Menüs m e l l ö l ) , högy az Anglus OrfzaplóTzék nem idegenkedik a' békefségtól, tsak olyaaok leg^eaek a' feltételek, hogy Anghànak ditsilfségével .és javàval megegygyezzenek. Ugyan azon k ü t f ö b ö l , a' melyból ez a ' h i r eredett, v e t t e az is eredetét, hogy a' Meklenburgi Hertzegnek remensége volna Sfwéd Pomeraniànak eL nyeréséhez és a' Nagy Hertzegi méltósàghoz. A * Stralsundi erófségeknek lerontatàsokon minden nap sok ezer emberek dolgoznak. A ' Parisi levelek erófsf t i k , h o g y a' Spanyol Jusurgensek és az Anglusok Buenos Ayresbe is elküldöttek volna pénzért, hanem a ' K o r m à n y o z ò , a* mar esméretes Generalis Liniers, a' ki Frantzia fzilJetésii, nem tsak Vires vàlafzfzal, hanem olyan féuyegeródzéfsel botsatotta-el magàtol a' K ö v e t e k e t , h"«;y ha még egyfzer olyan izenettel oda eveznek , àgyng 'lyubisokkal fogadtatja óket.
68? A z t irjàk E r t f u r t vàrosàro-1, hogy annyif à megnyerté volna a' Napoleon Csàfzàr k e d v i t , h o g y valamint a' iObbi Hanseatica vàrosok, ugy ez is fzabad és fuggetlen vàros fogna maradni, 's mmt azok az i s e g y tagjàvà fogna a'Rénusi Szovettségnek lenni. H o g y az Anglus hadi hajòknak legyen a' télen a' hova a' Balticum tengerról magokat a' fzelvefzes idòkben bévonhafsàk, ugy làtfzik, hogy még a' télnek elkòvetkezése elStt el akarjàk Bornholm nevd Dànus fzigetet foglalni. Gyanithatóképpeiì ilyen t z é lozàfsal jelentek-meg ott a* KristiansOe nevll kofziklaerófségnél 9 hadi hajókkal, a' mellyek kOzOtt 2 Linea hajók és 2 Fregàtok talàltattak." Oktober 24-dikén reggeli 6 òrakor elkezdették hàrom àgyus gàlyàkròl a' vana, vàio tiizeléstj és annyi bombit hànytak béoda, hogy e g y hàz sem maradott épség' ben, E g y toronyban 6 Swéd hadi foglyòkat is ofzfze Tontottak. A ' fziget' K o h e nevii Komendànsa is sebet kapott a' Htbàn» de a* ki azzai nem gondol v à n , magai fzékbenUlve hordoztatta fzélìyel , és ugy biztatta a' vàroltaimàzókat, a' melly vitézségiért a' Dannebrog Rendje tzimerét fzànta néki a* Riràly. E z ùttal még nem érhettèk-el Bornholm fzigete erànt vaiò tzéljokat az Anglusok ; del e l è t t i 11 oxakor mar félbe hagytak volt a' vàrnak rongà-, làsàt, és eleveztek onnét. Némelly tudósitòk azt j e g y z e t t é k . m e g , hogy a' Petersburgi Ujsàg még eddig semmi emlékezetet nem tett volna a' Swédekkel vaiò fegyvernyugvàs f e l ó ! , melybrtl azt Iehetne e* fzerént kihozni, hogy ez a' fegyvernyugvàs tsak keltemény és nem valòsàg lett volua: egy Koppenhàgai levelben ellenben a?t olvalsukj hogy nébàny kitseréltetett és hazaérkezstt
688 Dànus badi, foglyoknak eróTsitések fzeféht * ézea fegy vernyligvast az Orolzok felrr.ondvàn, a' Swédekét iamét megtàmadtàk , és nékiek 6000 elesttkbólj sebesekbol, és elfogattattakból Allò vpft.tést okoztak volna. — De ezek tsak bizontalan hir_k. A* leg ujjabb {udósitàsaink még ma sem elégitik-ki a' nagy vàrok^zàsban levò kózfinséger* A * B a y ò n n e i Ujsàglevélben ennyi j O t t k i Novembef* 6-kàns —- " „ A ' Csàfzàr rendeléseinek ( u g y mond) , mei. lyeket az Insurgenseknek az Ebro mellvékeirfll vaio* elmozdittódàsokra t-.tt, leg j i b b k5.vetke?.ései levének. Gen. Canstanhjos, minekutanna az fi (zéko vigyàzó tanyài vìfzizanyomattatrak voìna, krntejefloek lenni fzemlélte magar a' maga Sorianal vaiò tanyàjànak elhagyàsàra i s , aielynek az is egygyik k i ) vetkezése l e v e , hogy Romana Bilbaoban, tbbbé a* Spattyol fò arntàdiàtol segedelmet nem remélhetett, A ' Fiantiia setegek alig vàrhattak, hngy az <5 sfregete rèa tiihefsenek ; nehàny fzempillanfatok alatt kéfzen voltak a' gyOzedelemmel. A ' Rimana seregei , minthogy a' St. Ander felé vaM ót mar el vaia vagattatva, magokat ezen- ertìs vàrba bé nem veh e t v é n , remélthetjtik, hi g y ez is minden óràn ke2unkre keriil. A ' Frantzia és Orofz Csàfzàrok aitai Anglianak ajànltatott békefséges alkudozasoknak foganatofsà. gokról (i'gy irnak Amsterd&mbol N o v . 8-kàn), még ma sem tudunk sammit Tudósitàsokat vefzi'mk felÓHe e l e g e t , de a' mellyek egyinàsnak minden f/eiru pilìantatban ellentmondvàn, az aitai bizonyitjàk, hi gy; koltemények legyenek. P. D.
