A forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése (energiatakarékosság és megújuló energiaforrás felhasználás) Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja
Budapest, 2008. november 25.
Az EU célkitűzései 2020-ra 2008. január 23. • Üvegházi gáz csökkentés 20 % • • •
(10.000 tonna CO2 kibocsátás felettiekre vonatkozik, kb. 10.000 ipari létesítmény) Az ETS alá nem eső ágazatokban (építőipar, közlekedés, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, stb.) 10% csökkenés, bázisév 2005; Magyarországra vonatkozó irányszám + 10%
• Megújuló energiafelhasználás 20 % •
•
(biohajtóanyag 10 %; A célkitűzés elfogadása esetén hatályát veszti a 2001/77 és
a 2003/30 EK irányelv, mivel az irányelv kiterjed a villamos energia, a bioüzemanyagok, és az eddig nem szabályozott hő és hűtési energia területén történő felhasználásokra is. Fontos elvárás a bio alap- és üzemanyagok fenntartható módon történő termesztése /eredet vagy származási bizonyítvány/. Magyarország 13%
• Energiatakarékosság • •
20 %
Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év 6,94 PJ/év Feszültségek: 2016-2020 11 % kívánalom
~200M m3/év
Az EU célkitűzései • 2006/32/EK irányelve előírja az EU tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági akcióterveket készítsenek a középtávú energiatakarékossági akciók, intézkedések bemutatásával. Az irányelv azt a nem kötelező célkitűzést tartalmazza, hogy a tagállamok 9 éven keresztül évi 1% energiatakarékosságot érjenek el, az országnak az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó végső energiafelhasználásában, amelynek viszonyítási alapja az irányelvben meghatározott öt éves átlagos korábbi energiafelhasználás. • Ez Magyarországra 6,94 PJ/év megtakarítási kötelezettséget jelent a 2008-2016 időszakra. Ez évi 200 millió m3 földgáz megtakarításával egyenértékű.
EU ZÖLDÁRAMTERMELÉSI ELVÁRÁSOK 2001/77/EK irányelv 80 70 60 50 %
40
2004 Cél 2010
30 20 10 0 A T SE LV PT SL
FI SK ES DK
IT
FR EL
IE
DE UK NL CZ PL LT BE CY LU EE MT HU
Primer energiahordozók drágulása ($/Bbl)
Kőolajárak alakulása (2004-2008)
160
140
120
100
80
60
($/em 3 ) 40
500
20
450
0 2004.01.02 2004.07.02 2005.01.02 2005.07.02 2006.01.02 2006.07.02 2007.01.02 2007.07.02 2008.01.02 2008.07.02
Földgáz importárak alakulása (2004-2008)
400 350 300 250 200 150 100 50 0 2004. január 2004. július 2005. január 2005. július 2006. január 2006. július 2007. január 2007. július 2008. január 2008. július
A hazai energiapolitikához kapcsolódó fő dokumentumok – Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat – A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. ) – VET és az alsóbbrendű jogszabályok hatályba léptek, megnyílt a teljes villamos energia piac – Az új GET az OGY által elfogadva: 2008. évi XL törvény – A Kormány szept. 4-én elfogadta áll az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát
AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSÉNEK AZ ESZKÖZEI Hazai források fokozottabb kihasználásaenergiafelhasználás mérséklése (importfüggőség) ezekkel összefüggésben: - energiatakarékosság - megújuló energiahordozók - hulladékok energetikai hasznosítása - az atomerőmű helyzetének a rendezése Új, korszerű erőművek(2020-ig 4-5000 MW) Új gázforrások, hálózatfejlesztés Stratégiai készletezés fokozása-földgáz – 2012:1,2Mrd m3 Megfelelő kapacitás tartalékok
Megújuló energiafelhasználási elvárások Forrás: Európai Bizottság
(teljes energiafogyasztás százalékában)
2005
2020
Svédország
39,8
49,0
Románia
17,8
24,0
Franciaország
10,3
23,0
Németország
5,8
18,0
Lengyelország
7,2
15,0
Nagybritannia
1,3
15,0
Szlovákia
6,7
14,0
Csehország
6,1
13,0
Magyarország
4,3
13,0
Málta
0,0
10,0
EU ÖSSZESEN
8,5
20,0
Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások osztályozása több módon lehetséges: - fajtánkénti (pl. víz, nap, geotermia, szél, biomassza,), - létrehozható energiafajta szerinti csoportosítás (pl. hőenergia, villamos energia,stb.) - hasznosíthatósága (pl. folyamatosan rendelkezésre álló, rendszertelenül, vagy rendszeresen bizonyos napszakhoz kötődő) Általában energiagazdálkodási szempontból az a hasznosabb, amelyik hő- és villamos energia termelésre alkalmas és megoldható a folyamatos rendelkezésre állása és az igények szerint szabályozható.
A megújuló energiaforrások felhasználásának három legfontosabb területe : • • •
átalakítás villamos energiává, átalakítás hőenergiává és átalakítás üzemanyaggá.
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 2007 70 60 50
58 50
Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
46 48
40 30
En.növény term.
20
Engedélyezett szél. kap-ból
Vízenergia
Szél
Geotermia
0
7,2 5 2,02 0,7 0,54
4 0,12 Biomassza
3,6
Nap
10
ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001
2007
PJ
PJ
%
Geotermia
3,6
3,6
6,4
Napenergia napkollektor napelem
0,06 0
0,1 0,001
0 0
Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)
30,6
45,18
80,7
Biogáz
0,13
0,60
1
Vízenergia
0,67
0,76
1
Szélenergia
0
0,40
0,7
Bio-üzemanyagok
0
0,84
1,5
ÖSSZESEN
35,1
51,48
91,3
Hulladékégetés
1,3
4,53
8,7
Mindösszesen
36,4
56,0
100
Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés 2001
2007
GWh
GWh
%
Geotermia
-
-
-
Napenergia
0,06
0,3
0
7
1373
73
Biogáz
7,6
44
2
Vízenergia
186
210
11
Szélenergia
0,9
110
6
201,5
1737
94
56
141
8
257
1878
100
Tűzifa (szilárd biomassza)
Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen
GWh
Megújuló alapú villamosenergia termelés Magyarországon
2000
1600
Kommunális hulladék Fotovillamos
1400
Szélenergia
1200
Vízenergia
1000
Biogáz
1800
800 600
Biomassza egyéb forrásból Tűzifa
400 200 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY VÁRHATÓ ALAKULÁSA 4,7→15% körüli prognózis
16.0%
A megújuló részarány várható alakulása a halmozatlan bruttó energiafelhasználásban a BAU és POLICY forgatókönyvek alapján
14.0%
186
12.0% 10.0%
136
8.0% 6.0% 4.0%
2006:54,8 tény
2.0%
prognózis
Policy (-EVHAT) Policy BAU (-EVHAT) BAU
20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 20 19 20 20
0.0%
ZÖLDÁRAM RÉSZARÁNY PROGNÓZISOK 3,7→20% körüli prognózis
20.0%
A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes villamosenergia-felhasználásban
18.0%
9470
16.0% 14.0% 12.0%
7557
10.0% 8.0% 6.0% 4.0% 2.0%
tény
2006:1571 prognózis
Policy (3%) Policy (1,4%) BAU (3%) BAU (1,4%)
20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 20 19 20 20
0.0%
GWh
10,000 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000
Megújuló alapú villamosenergia termlés várható alakulása energiaforrásonként Hulladék megújuló része Biogáz Biomassza Geotermikus Napenergia (napelem) Szél Vízenergia
4,000 3,000 2,000 1,000 0 2005
2010
2015
2020
Szélerőműveink fejlődése 120
évente beépített új szélerőmű, MW
55 50
46,00 43,40
45 40 35 30 25 20 14,00
15 10 5 0
Az összes beépített 111,28
110 100 összes beépített szélerőmű, MW
60
Az évente beépített
Szél
90 80 70
60,88
60 50 40 30 17,48
20 4,40 0,25 0,60 1,20 1,20 0,23
65,28
10 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Összes engedélyezett még 2010-ig: 214 MW
3,25 3,58 0,25 0,85 2,05 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Összes 2010-ben: 326 MW
A szélerőmű-fejlesztés útjai hálózatra adott villamos energia, GWh
1600
1500
1400
Szél
többlet engedélyezett
1200
meglévők
1000
800
800 600 400 200
cserékkel
108
0 2007
2020 reális
2020 maximális
Magyarországi napenergia hasznosítás Jelenleg összesen ~70.000 m2 napkollektor van hazánkban felszerelve. Lehetőség több millió m2. Energiatermelése 35 GWh hő = 126 TJ Ez 3,5 M m3 földgázzal egyenértékű Napelem ~270 kW termelése 300 MWh = 1,08 TJ A lakások 80,2 %-a földgázzal ellátott! A települések 90 %-ában a földgáz bekötésre került!
Napenergia hasznosítás Napelemek árának változása 2001. dec. és 2007. nov. között 125 Watt teljesítmény feletti rendszerek esetén
BUDAPEST, XI. KER. ÖNKORMÁNYZAT 20 kWp
• • •
Az orsz ág ö sszterülete 9,303 milli ó ha (100,0%) ország összterülete millió Erd ővel bor ított 2005 2,011 milli ó ha ( 21,6%) Erdővel borított millió Erd ővel bor ított 1967 1,572 milli ó ha ( 16,9%) Erdővel borított millió
• • •
Összes élőfa készlet Éves növekmény Éves fakitermelés
• • • •
Fa az er őművekhez erőművekhez Fa a P écsi Er őműhöz Pécsi Erőműhöz Fa a Borsodi Er őműhöz Erőműhöz Fa az Ajkai Er őműhöz Erőműhöz
~340 millió m33 (100%) ~13 millió m33 ( ~4%) ~7 millió m33 ( ~2%) kb. 1,1 milli ó m33 millió kb. 0,5 milli ó m33 millió kb. 0,3 milli ó m33 millió kb. 0,3 milli ó m33 millió
A biomassza-erőműveink
Bio
Magyarországi biom assza-tüzelésű erőm űvek Teljesítőképesség, MW Villamos energia, GW h 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Pannongreen, Pécs Bakony Bioenergia Bunge-Martfű Szentendre Ajkai Erőmű Borsodi Erőmű Tiszapalkonyai Er. Oroszlányi Erőmű Mátrai Erőmű Összes szilárd bio
bruttó
nettó
gép
termelt
49,90 30,00 3,60 1,36 19,53 69,67 3,51 24,27 62,06 263,90
48,00 1 382,38 27,00 1 217,70 3,50 2 8,01 1,16 1 4,03 11,89 1 33,29 57,22 5 177,58 3,05 2 5,68 21,16 1 149,03 54,92 2 406,55 227,90 16 1384,25
kiadott
Hő, TJ
Kihasználás
kapcsolt kiadott eladott
335,00 20,20 312 312 194,39 0,00 0 0 0,00 8,01 768 768 4,03 4,03 70 70 20,26 17,70 541 541 145,85 5,59 770 770 4,93 0,29 8 8 129,98 25,68 36 36 359,76 1,28 15 11 1194,20 82,8 2520 2516
h/a
2007. Felhasznált energia, TJ Hatásfok mért
mind
7663 4663 4673 7257 2854 3013 2225 958 960 2963 261 265 1704 1136 5903 2549 3767 7408 1619 94 5370 6141 1796 17763 6551 4034 61228 5245 19563 106583
Magyarországi biogáz-tüzelésű erőm űvek Teljesítőképesség, MW Villamos energia, GW h bruttó
1 Debreceni Vízmű 2 FCSM Szennyvíz 3 Veszprémi Szennyv. 4 Nyíregyháza Orsós 5 BÁTORTRADE 6 Kecskeméti szennyvíz 7 Hódmezővásárhely 8 Cívis Biogáz- Debr. Biogázzal összesen
1,16 1,33 0,17 0,51 2,60 0,50 0,32 0,51 7,10
nettó
1,05 1,30 0,16 0,49 2,50 0,50 0,30 0,48 6,78
gép
termelt
3 2 1 1 4 1 2 1 15
3,68 10,16 1,31 4,03 13,70 1,71 0,87 3,44 38,90
kiadott
arány
99,8% 94,7% 99,8% 98,5% 19,2% 50,9% 1,8% 10,1% 6,6% 18,4%
%
32,54 24,52 83,18 32,38 54,04 34,38 27,33 28,06 32,38 34,83
2007.
Hő, TJ Kihasználás Felhasznált energia, TJ Hatásfok eladott h/a számított mért összes %
kapcs olt kiadott
3,68 3,68 13,2 0,0 0,00 10,16 50,0 0,0 0,00 1,31 0,9 0,8 3,89 0,00 0,0 0,0 12,19 12,19 31,0 10,0 1,69 1,69 7,4 0,0 0,87 0,87 3,33 3,33 25,65 33,23 102,5 10,8
3172 7639 7706 7902 5269 3420 2719 6745 5479
A 2008. március 31.-ig beérkezett HMJ-k (Havi Műszaki Jelentések) alapján
0,0 33,6 0,0 103,0 0,0 16,1 0,0 41,0 0,0 143,3 0,0 19,0 0,0 9,0 0,0 36,0 0,0 401,0
33,6 103,0 16,1 41,0 143,3 19,0 9,0 36,0 401,0
50,4% 84,1% 34,9% 35,4% 56,1% 71,3% 34,8% 34,4% 60,5%
Magyarország hévíztárolói /VITUKI/
A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon „átrohannak a vizek” nincs energetikai hasznosítás
Vízerőműveink jövőjéről hálózatra adott villamos energia, GWh
1800
1600
1600
Víz Nagymarossal kiserőművekkel
1400
meglévők
1200
BősNagymaros esete
1000 800 600 400 200
203
300
0 2007
2020 reális
2020 maximális
Vízgazdálkodással az ivóvíz készletek növelése érdekében • cél legyen a bejövő vizek országon belül tartása, • energia- és víz gazdálkodás céljából vízerőművek és tározós építése, • árvizek esetére is alkalmas tározó tavak létesítése^, • aszály esetén a tározó tavakból az öntözés biztosítása, • Duna-Tisza csatorna megépítése, a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozása. •
^A tavakból az elszivárgás az üledékes kőzeteken keresztül a stratégiai ivóvíz készleteket növeli.
Szivattyús tározós erőmű metszete
Energiatakarékossági programok • EHA 1991-től (jelenleg is működik) • EHP programok (1997-1999) • SZTEN (2000-2005) • NEP • PANELPROGRAM • KIOP (2004-2006) • KEOP
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos
[email protected]
