KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET RT. KUTATÁSSZERVEZÉSI ÉS FEJLESZTÉSI IRODA
A DUNAI INFORMÁCIÓS ÉS SEGÉLYHÍVÓ RENDSZER EU INFORMÁCIÓS RENDSZERHEZ VALÓ ILLESZTÉSE
BUDAPEST - 2001 NOVEMBER -
2 Közlekedéstudományi Intézet Rt. Kutatásszervezési és Fejlesztés Iroda Témaszám:
KöVIM
KTI Rt.
110-028-1-1
A téma címe:
A dunai információs és segélyhívó rendszer EU információs rendszerhez való illesztése
A Megrendelő:
Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Hajózási önálló osztály
Képviselője:
Dr. Valkár István főosztályvezető (KöVIM)
Konzulens:
Ulicska Ferenc főtanácsos (KöVIM)
Témafelelős: …………………………. Dr. Pál Ernő irodavezető (KTI Rt.) Jóváhagyta: …………………………… Dr. habil. Gáspár László tudományos igazgató (KTI Rt.) Közreműködött: Bartha Vilma számítógépes operátor (KTI Rt. KFI Iroda) Kovács Csaba (Rádiósok Országos Egyesülete)
Budapest - 2001. november –
3
TARTALOMJEGYZÉK
Összefoglalás
4
1. A meglévő dunai információs és segélyhívó rendszer ismertetése és bemutatása
6
1.1. A hajózási telematikai szoftver bemutatása
12
1.2. A rendszer eddigi működésének értékelése, elemzése, statisztikai kimutatások alapján
13
1.2.1. A veszélyes árut szállító hajók követése 1.2.2. A követés rögzítésére szolgáló felület 1.2.3. Különleges helyzet kezelése 1.2.4. Hajózási és vízrajzi információk közlése, segítségnyújtás 1.3. A rendszer működésének eddigi tapasztalatai
2. A rendszerfejlesztési célok és a fejlesztési koncepció
20 25 28 29 30 33
meghatározása 2.1. Rádiótechnikai fejlesztések
33
2.2. Javaslatok a magyar hatóságok, kutatási szervezetek és vállalatok részvételére az FP5-ös COMPRIS projekten belül
35
4
ÖSSZEFOGLALÁS A Dunai Információs Segélyhívó Rendszer 1996-ban jött létre a ROE kezdeményezésére a BM VPOP, valamint a német és osztrák rádiós szervezetek közreműködésével. A rendszer kiépítése a Duna, mint víziút forgalmának biztonságát, a hajósok informálásának javítását célozta. A kiépítéshez szükséges anyagi forrásokat saját erőből, pályázati forrásokból és a BM VPOP által nyújtott támogatásból fedezte az Egyesület. Az alapítás óta eltelt időben a Duna teljes magyarországi szakaszát lefedően kiépítésre került a rendszer rádiós része. A DISR informatikai hátterének fejlesztése és a kapcsolódó hálózat építése 2000-ben kezdődött meg. A rendszer diszpécseri üzemben működik, egy segélyhívó és egy üzemi csatornán szimplex és félduplex ellátó és átjátszó állomásokkal. A segélyhívó üzemet a hajózási 16-os csatornán, az üzemi és információs feladatokat a hajózási 22-es csatornán látja el. A rendszerhez kapcsolódóan egy olyan informatikai háttér fejlesztése, kiépítése is megtörtént, amelynek feladata, hogy az együttműködő szervekhez kapcsolódva gyors és pontos információkkal lássa el azokat a Dunán bekövetkező eseményekről, és Internetes hozzáférést biztosítson a nagyközönségnek a közérdekű információkhoz. Ez utóbbi lehetőséget a ROE által üzemeltetett információs web oldalak biztosítják. (www.roe.hu) Az információs és segélyhívó rendszer célja a segélykérésre kijelölt 16. forgalmi csatornán a forgalom figyelemmel kísérése a Duna teljes magyarországi szakaszán és szükség esetén a segélykérések központi ügyeleten történő fogadása; - a dunai nemzetközi és hazai hajózási forgalomban résztvevők részére a biztonságos hajózáshoz szükséges információk szóban és nyomtatott formában történő folyamatos biztosítása, - a Dunán közlekedő hajókról érkező segélykérések, bejelentések (pl.: vízszennyezés, hajóút elzárás, stb.) fogadása és továbbítása az illetékes együttműködő szervek felé, - az ADN besorolású, veszélyes anyag szállító hajók mozgásának követése, a hajózási hatóság által előírt bejelentkezéseik fogadása. A DISR diszpécserszolgálata a hajózási hatóság munkaidején túl az ADN engedélyek kiadásában is közreműködik, illetve fogadja az ilyen irányú kérelmeket.
5 Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dunai Információs Segélyhívó Rendszer nagymértékben elősegíti mind a hajóvezetők, mind az együttműködő szervek munkáját. A rendszer további fejlesztésére az EU belüli rendszerekkel való harmonizáció céljából van szükség. A harmonizáció első lépéseként több európai országgal közösen „COMPRIS” címmel pályázat készült az EU 5-ös keretprogramban, az információs és segélyhívó rendszer továbbfejlesztésére az EU előírásoknak és igényeknek megfelelő magyarországi feltételek kialakításának érdekében. További fejlesztés szükséges az alkalmazott rádiótechnika területén, ahol a Duna északi szakaszán a mikrolánc továbbépítésére van igény. A mikrolánc fejlesztésével a jelenlegi 400 MHz-es linkek lesznek kiválthatók, amely jelentős frekvencia-megtakarítást eredményez, továbbá megvalósítható lesz az EU-ban már helyenként működő automata segélyfogadó és továbbító állomások telepítése is. A projekt megvalósulásával egy olyan egységes európai rendszer alakítható ki, amelyben bármely tagország területéről induló hajó adatai, a rendszeren keresztül megküldhetők az útvonala során érintett országokba, azért hogy felkészülhessenek annak fogadására és minél pontosabb információkkal való ellátására. A COMPRIS projekt megvalósításában magyar részről, a KTI Rt. koordinálásával a VITUKI Rt, a MAHART, a ROE; a Nautis Bt., a Csepel, valamint a Győr-Gönyű Kikötő Rt. vesznek részt.
6 1. A MEGLÉVŐ DUNAI IFROMÁCIÓS ÉS SEGÉLYHÍVÓ RENDSZER ISMERTETÉSE ÉS BEMUTATÁSA, KÜLÖN KITÉRVE A RENDSZER SZOLGÁLTATÁSI KÉPESSÉGÉRE A Dunai Információs és Segélyhívó Rendszer (DISR) alapjait 1996-ban, a magyar, német és osztrák rádiós egyesületek, valamint a BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága vezetői rakták le. Dr. Habsburg Ottó fővédnökségével szándéknyilatkozatot írtak alá egy a Duna- Majna- Rajna víziutat lefedő nemzetközi segélyhívó és információs rendszer kiépítéséről. A rendszer kiépítése a Duna, mint víziút forgalmának biztonságát, a hajósok informálásának javítását célozta. Az akkor Duna- Majna- Rajna Rádiós Információs Segélyhívó Rendszernek elnevezett hálózat magyarországi szakaszának kiépítését a Rádiósok Országos Egyesülete kezdte meg. Az építéshez szükséges anyagi forrásokat saját erőből, pályázati forrásokból és a BM PVOP által nyújtott támogatásból fedezte az Egyesület. A rendszer első próbaüzemét 1997-ben kezdte meg. A DMR-RISR diszpécserközpontja a BM PVOP (azóta BM OKF) Mogyoródi úti épületében került elhelyezésre. A következő években 1998-99, a ROE a KÖVIM pályázatain nyert összegeket saját forrásaival kiegészítve folytatta a rendszer építését. Az 1999. évben elkészült a DMR-RISR teljes rádiótechnikai kiépítése, így a rendszer a teljes magyar Duna szakaszon rádiós lefedettséget biztosít. A rádiós részt és a komplett diszpécserközpontot 1999. november 18-án Katona Kálmán közlekedési miniszter úr adta át. A 2000. évben a rádiós kiépítés befejeztével megkezdődött a rendszer informatikai hátterének fejlesztése. Az informatikai fejlesztés keretében a BM OKF és a ROE által közösen fenntartott NAVINFO diszpécser központban elhelyezett InterBase adatbázis szerveren kerülnek tárolásra a DISR és az ahhoz kapcsolódó információk.
7 A diszpécser központba beérkező (rádió, fax) adatokat a diszpécserek rögzítik, és az információkat a meghatározó hatályos törvények, jogszabályoknak megfelelően az illetékes hivataloknak továbbítják. Ezen fejlesztések részeként lett a rendszerhez építve egy nagyteljesítményű duál processzoros, több funkciót is ellátó szerver. Itt kerülnek a BISR, TISR, DISR adatai utólagos feldolgozásra. Ez a szerver látja el, továbbá a nagyközönség informálásának feladatát is, a nyilvánosságot érintő, és megadható információkat adó weblapokon keresztül.
A DISR rádiótechnikai felépítése: A diszpécserszolgálat és a Duna teljes magyarországi szakaszán közlekedő hajók közötti összeköttetést egy segélyhívó és egy üzemi csatornán működő és a folyó mentén telepített szimplex, valamint félduplex üzemű ellátó és átjátszó állomások biztosítják. Mivel adott telephelyen EMC problémák miatt (vevőblocking) nem helyezhető el mindkét csatornát kiszolgáló állomás, így azokat telephelyileg is elkülönítettük. Ehhez elsősorban olyan telephelyeket kellett keresni a folyó mentén, amelyek közel azonos besugárzási jellemzővel rendelkeznek. A fenti kényszerűség miatt a besugárzási szempontból ideális bázisállomás telephelyeket nem használhattuk félduplex rendszerben, ezért ezek csak a segélyhívó csatorna működését szolgálják. Ez azért is lényeges, hisz a segélyhívó hálózatnak prioritása van az üzemi rendszerrel szemben. A két csatorna használatára forgalomtechnikai okokból volt szükség. Cél az, hogy a 16-os szimplex segélykérő csatornán a Duna Bizottság ajánlásainak megfelelő hívások és közlemények kerüljenek kisugárzásra. Ehhez azonban szükséges volt, hogy a kétségtelenül meglévő egyéb forgalmazási igény egy összefoglalt rendszerben kielégíthető legyen. E célt szolgálja az üzemi csatorna, mely a 22-es hajózási csatornát használja.
8
A 16-os csatornán 5db szimplex ellátó állomás működik. Ebből három az északi (Naszály-hegy, Nagyhideg-hegy, Hármashatár-hegy), kettő pedig a déli szakaszt (Dunaújváros, és a Sió torkolat) szolgálja ki. Ezek nagy nyereségű irányított (Yagi) antennákkal sugározzák be körzetüket, 25 W teljesítménnyel. A folyó fővárostól északra húzódó szakaszán a domborzati és rádiós viszonyok, valamint a mikro összeköttetés hiánya, az ellátó állomások 400 MHz-es linkeken keresztül történő bekötését tették szükségessé. E linkek biztosítják a diszpécserközpont és az ellátók közötti forgalmazást és azokon keresztül a hajókhoz való eljutást. A 400 MHz-es bekötők és a területi ellátó állomások együttes működését vezérlő áramkörök szabályozzák. A zavartatás elkerülése érdekében a linkek CTCSS védelemmel lettek ellátva. A Budapesttől délre található szakaszon a domborzati viszonyok folytán az ellátó állomások nagyobb terület besugárzására képesek. A rendszer ezen részén a műszaki feltételek is jobbak voltak, hiszen az állomások bekötésénél támaszkodhattunk a meglévő mikrohullámú gerinchálózatra.
9 A megfelelő illesztőegységekkel a mikroláncra kapcsolt ellátó állomások a Hármashatár-hegyen keresztül továbbítják a jeleket a Mogyoródi úti központba. Az alkalmazott gerinchálózat 4x2 Mbit/s jelzésátvitelre képes. A rendszer megfelelő tartalékokkal rendelkezik az időjárási viszonyok (eső), valamint a többutas terjedés okozta esetleges fading kiküszöbölésére.
Az üzemi csatorna működését 5 db félduplex átjátszó állomás biztosítja. Ezek az átjátszók a 16-os csatorna ellátó állomásai között helyezkednek el. 2 db a fővárostól északra (Gerecse, Dobogókő), 2 db délre (Kunszentmiklós, Baja), valamint 1 db Budapesten. Az átjátszók bekötése a Mogyoródi úti központba a segélyhívó csatornához hasonló módon történt. Az északi szakaszt 400 MHz-es linkekkel hoztuk be.
10 A nagy távolság miatt azonban Gerecse és Budapest közé egy fordító állomás beiktatása is szükségessé vált Dobogókőre. Ezek a bekötők szintén CTCSS védelmet kaptak.
A budapesti és a déli szakaszt ellátó átjátszók egyaránt a mikroláncon kerültek bekötésre.
11
A rendszer építésében főként Motorola GM300 és GM350 típusú rádiókat használtunk, melyek megfelelnek a jelenlegi távközlési hatóságok által támasztott követelményeknek (CEPT és ETSI ajánlások), valamint eleget tesznek az EMC-re vonatkozó hazai és nemzetközi szabványoknak. A DISR építésében, mint azt már fentebb említettük nagy szerepet kapott a Budapesttől Újmohácsig húzódó mikrohullámú hálózat, melynek állomásai Budapest Hármashatár-hegy, Dunaharaszti, Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Kalocsa, Sió-árvízkapu, Baja, Újmohács. A rendszer 2 GHz-es tartományban működő, ORION ROP-2/120T 8,448 Mbit/s (4x2 Mbit/s) sebességű, tartalékolt digitális (G 700-as ajánlások) PCM rendszer, melyből 3 db primer csatorna alapsávi kiépítettségű.
12 A DISR ellátó és átjátszó állomásai alapsávon EM felületen (négyhuzalos hangfrekvenciás csatlakozás, irányonként 2x2 jelzésátvitellel) csatlakoznak a gerinchálózathoz. A Budapesti végállomás egy külön a DISR részére megvalósított, a 2 GHz-es rendszerhez hasonló kiépítettségű, 15 GHz-es, 4x2 Mbit/s kapacitású, alapsávi kiépítettségű, pont-pont közötti mikro-rendszeren keresztül kapcsolódik a Mogyoródi úti központba. 1.1. A hajózási telematikai szoftver bemutatása A hálózat létrehozásának célja, hogy az együttműködő szervek és hatóságok számára korszerű felületet nyújtsunk a rendszer adataihoz és a beérkező információkhoz való hozzáférésre. Ugyanakkor havaria esetén a rendszer gyorsan és pontosan tudjon adatokat továbbítani a szükséges hatóságok és beavatkozó szervek felé. A Informatikai hálózat kiépítésekor elsődlegesen a ROE Elnök utcai telephelyén elhelyezett központi szerver által ellátandó feladatok meghatározására került sor, melyek a következők: A DISR informatikai karbantartását A DISR, a BISR (Balatoni Információs és Segélyhívó Rendszer) és a TISR (Tiszai Információs és Segélyhívó Rendszer) szűrt adatainak feldolgozását A ROE által karbantartott, az információs rendszerekhez kapcsolódó internetes információs oldalak elérhetőségének biztosítása Az információs oldalakon megtekinthető többek között a balatoni viharjelző állapotát jellemző adatok. Jelenleg fejlesztés alatt állnak további információs oldalak, melyek alkalmasak lesznek a rendszerhez kapcsolódó vízminőségjelző, meteorológiai adatok továbbítására
13 1.2.
A rendszer eddigi működésének értékelése, elemzése, statisztikai kimutatások alapján
Az információs és segélyhívó rendszer célja a segélykérésre kijelölt 16. forgalmi csatornán a forgalom figyelemmel kísérése a Duna teljes magyarországi szakaszán és szükség esetén a segélykérések központi ügyeleten történő fogadása. Célja továbbá a dunai nemzetközi és hazai hajózási forgalomban résztvevők részére a biztonságos hajózáshoz szükséges információk folyamatos rendelkezésre bocsátása szóban és írásban. A fentiek értelmében, valamint az immáron hatályba lépett XLII/2001. évi törvény rendelkezéseivel összhangban a DISR az alábbiakban ismertetett feladatokat látja el. A hajók adatainak tárolásakor az adatbázishoz kapcsolódó résztáblák segítséget nyújtanak abban, hogy bejelentkezéskor az adatok felvétele gyorsan, pontosan történhessen.
14
A DISR folyamatos üzemben áll készen adatok fogadására és szükséges továbbítására. Begyűjti az egyes partnerek (DVRK, hajózási hatóság, tűzoltóság, mentők, BM OKF, vízügyi szervek, környezetvédelmi szervek, esetleg később vámszervek, határőrség) által igényelt adatokat, amelyek számítógépes adatfeldolgozás segítségével kerülnek megküldésre az egyes szervek számára (az általuk jogszerűen birtokolható adatok terjedelmében). A számítógépes kapcsolatok kiépítése az adott partnerek lehetőségeinek ütemében folyik, jelenleg a Környezetvédelmi Minisztériummal és annak dunai felügyelőségeivel van folyamatos összeköttetés. Rendkívüli esemény történésekor a rendszerrel kapcsolatban álló szervezetek automatikus értesítést kapnak a kialakult helyzetről. Az egyes hatóságok a számítógépes értesítés beérkezését követően saját feladataik végzésére használják fel az adatokat. A biztonságos működést elősegítendő az információk nem csak digitálisan, hanem ugyanezen rendszer keretében faxon, illetve E-mailben is elküldhetők, ezzel is sokrétűvé, az információk célállomásainak igényeire kiélezetté téve a rendszert.
15 A hajózási hatósághoz (ezek: Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet, Pest Megyei Közlekedési Felügyelet, Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet) beérkezett adatok alkalmasak a hajó(k) és az áru(k) vizsgálatára abból a szempontból, hogy az áru szállítható-e vízi úton a MK területén, szállítható-e a bejelentett mennyiségben, szállítható-e együtt (több áru esetén), és milyen mennyiségben, a bejelentett hajó - hajóokmányai alapján - alkalmas-e a megjelölt áru(k) szállítására
A DISR központjába már csak olyan szállítás adatlap kerül megküldésre, amely a hajózási hatóság részéről megvizsgálásra került és a szállítás ellen az kifogást nem emelt.
16
A veszélyes árut szállító hajó bejelentésének az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a bejelentést tevő megnevezése, a géphajó azonosító jele (neve, száma, lajstromjele), a hajó lobogója, a hajó hordképessége, a hajó fajtája, a hajó ADN vagy ADNR típusa, a hajó által viselt veszélyes áru szállítását jelző kúpok száma, a hajón tartózkodó személyek száma, a szállítás módja, a karaván alakzata, a parancsnok neve, útlevélszáma, születési adatai, az indulás, a MK területére lépés, célkikötőbe érkezés (várható) időpontjai, a karaván indulási, belépési és cél kikötő (vagy hely) vízterülete, neve, km-e.
17
A karavánokhoz kapcsolódó hajók főbb adatai:
18
A karaván mozgását egyrészről a rádiós bejelentkezések alapján a diszpécserek által felvitt adatok, másrészről a hajókon elhelyezett GPS egységek által megküldött jelzés csomagok feldolgozása után követhetjük. Ezen adatok alapján a hajó teljes útvonala, tevékenysége az ország határain belül láthatóvá válik. A határos országokkal való együttműködés esetén a Magyarországon bejelentkezés-köteles hajók adatainak rögzítése és követése, a kiépített mikrohullámú, rádiós, illetve más adatforgalmi kapcsolaton keresztüli kommunikáció segítségével automatikussá válhat. Ezzel felgyorsíthatóvá tehető a határbeléptetés, melyre a déli folyószakaszon felszedett hidak által várhatóan megsokszorozódó hajóforgalom esetén szükség lehet. Előre láthatóvá válna az érkező hajók lényeges adatai, mellyel nem utolsósorban a felső szakaszon, a határon kívül történt baleset esetén gyors segítségnyújtásra kerülhetne sor.
19
A hajók mozgásának naplózása az adatok beérkezési sorrendjében történik, a további adminisztrációs munkákat megkönnyítendő. Az adatlapokon a hajóval továbbított - általában gép nélküli egységek- adatai is rögzíthetők, a következő jellemzők szerint :
hajó neve/száma,
személyzetének létszáma, lajstrom/jegyzék száma, típusa, ADN vagy ADNR besorolása, hordképessége (tonnában). A fenti adatokat a szerveren futó telematikai szoftver rögzíti és dolgozza fel. Az adatok feldolgozása során a továbbfejlesztett Hajózási nyilvántartó szoftver által elvégzett szűrések alapján statisztikák, kimutatások készülnek, melyek szintén az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsáthatók. A szoftver adatainak alapján kimutatható, hogy milyen jellegű és mennyiségű veszélyes anyag szállítása történt adott időszakban a Duna hazai szakaszán illetve mennyi bejelentés köteles hajó fordult meg ezeken a vizeken. A szállított árura vonatkozó részletes adatok a hajó bejelentkezésekor, illetve szállítólevelének megküldésekor (a beérkező formátumtól függően) automatikusan vagy manuálisan kerülnek rögzítésre. Ezek az adatok a következők: berakodási kikötő, kirakodási kikötő,
20
az áru kémiai megnevezése, az áru ADN besorolása, az áru szélzetszáma, az áru ENSZ besorolási száma, az áru mennyisége (tonna), a magyar területre érkezés helye vagy induló kikötő helye (fkm), magyar célkikötőbe - vagy kilépő határállomásra - történő tervezett érkezés időpontja, annak a vízi útnak a megnevezése, amelyen célkikötő elhelyezkedik. Az egyes karavánokhoz tartozó minden hajó egység által szállított rakomány külön-külön nyilvántartásra kerül. Így az esetleg szükségessé váló intézkedéskor a karaván által szállított árú fajták mennyisége is tudható. Az áruk osztályba sorolásának az ADN-ben jelenleg érvényes rendjét a 1. táblázat mutatja be.
1. táblázat (Árubesorolások az ADN-ben)
osztály 1.a 1.b 1.c
Osztály neve Robbanó anyagok és tárgyak Robbanóanyaggal töltött tárgyak Gyújtószerkezetek, tűzijátékszerek
osztály Osztály neve Vízzel gyúlékony gázt 4.3 fejlesztő anyagok Gyújtó (oxidáló) hatású 5.1 anyagok Szerves peroxidok 5.2
21 2
3 4.1 4.2
Sűrített, cseppfolyós, nyomás alatt oldott gázok Gyúlékony folyékony anyagok Gyúlékony szilárd anyagok Öngyulladó anyagok
6.1
Mérgező anyagok
6.2 7
Undort keltő, fertőző anyagok Radioaktív anyagok
8
Maró anyagok
A számítógépes adatlapon vagy a nyomtatványon a hajózási hatóság közli az engedély (vagy igazolás) adatait és szükség esetén közleményt ad ki a szállításra vonatkozóan.
1.2.1 A veszélyes árut szállító hajók követése A veszélyes anyagot szállító hajók követésére a telematikai szoftverhez kapcsolódó GPS-es nyomkövető rendszer végzi. A nyomkövető egységek és a központ
22 kapcsolatát GSM hálózaton (SMS-ben küldött adatokkal) vagy rádiós úton (a lefedett területeken) történő kommunikáció biztosítja. A rendszer alkalmazásának törvényi szabályozásáig azt csak az együttműködésre hajlandó hajókon tudjuk használni. A rendszer a központi szoftverből és vevőegységből, valamint a szabotázsvédett mobil egységekből áll.
A központi egység jeleníti meg a GSM-GPS vagy a rádiós-GPS egységekről beérkező adatokat, melyek a telematikai szoftverrel közösen kerülnek feldolgozásra. A szoftver felületén a következő állapotok jeleníthetők meg: A mobil egység állapota:
rádiós/GSM ellátottság (térerő) akkumulátor és tápellátás állapota szabotázs jelzések vészjelzések
23
A céljármű helyzete (koordinátákkal és térképen), mozgásiránya, sebessége Folyamatos követésnél a jármű útvonala Naplóból az adott jármű mozgása Naplóból adott időszakra minden jármű mozgása. A naplóadatok alapján statisztikák, kimutatások elkészítése A telematikai szoftver a nyomkövetőből kapott információkat feldolgozza, letárolja és havaria esetén az egyéb adatokkal együtt továbbítja a megfelelő beavatkozó szerv felé. A nyomkövető rendszer mobil egységei GPS-modem és GSM- vagy rádió modem kombinációjából épülnek fel. A GPS egység az általa látott (3-12) műhold segítségével meghatározza a pontos földrajzi koordinátákat, melyeket a GSM vagy a rádiós egység segítségével továbbít a központi szerverhez, ahol az adatok összegyűjtésére, feldolgozására kerül sor. Itt meg kell említenünk, hogy a GSM egységek előnye, hogy szinte bárhol felhasználhatók (akár közúton is) az immár teljes országos mobil lefedettségnek köszönhetően, míg a rádiós egységek csak a rádiótechnikailag lefedett területeken használhatók, viszont üzemeltetésük költségei lényegesen alacsonyabbak. A berendezések vízmentesen zárt dobozban kerültek elhelyezésre, mely megakadályozza az azokhoz való hozzáférést. Kialakításuk során fontos szempont volt a szabotázsvédelem. Így a telepítés utáni elmozdítást, tápellátás megszűnését stb. is folyamatosan jelzik a központ felé. Saját beépített akkumulátoruk révén önálló működésre is alkalmasak meghatározott időintervallumon belül. A mobil egységek adataikat gyűjtik és előre meghatározott időközönként továbbítják a központ felé. A továbbítási időket a kezelő a központi egységről
24 bármikor módosíthatja, de van lehetőség az azonnali helyzet meghatározás kérésére is.
A rendszer naplózza a bejelentkezéseket és amennyiben egy hajóról nem érkezik jelzés az előre meghatározott időpontban jelzést ad a kezelő felé. Technikai riasztás jelzés érkezik akkor is, ha a berendezést szabotázs éri. A mobil egységek alkalmassá tehetők beszédkommunikáció felépítésére is, mely a későbbiekben talán szükségessé váló egységes rendszer kiépítésekor előnyös lesz, bár ez jelenleg nem szükséges, hisz a hajókon a rádió megléte kötelező.
25
1.2.2. A követés rögzítésére szolgáló felület A követés funkcióját számítógépes program támogatja, amely az egyes bejelentkezési pontoknál történő adatközlés (hol, mikor, melyik H., vagy karaván haladt át) rögzítésére is alkalmas, ebbe jegyzi be a R. ügyeletese a közlemény adatait. A rögzítés célja a hajó menetadatainak állandó frissen tartása és baleseti helyzetben, vagy egyéb okból a H. keresési területének behatárolása, továbbá a balesettel veszélyeztetett (vízi és/vagy szárazföldi) terület gyors megállapítása, a további intézkedések megszervezhetősége érdekében. A nyomkövetővel felszerelt hajók GPS egységei a központról programozva az előre meghatározott pontokon is adhatnak jelzést. Ekkor az egység a meghatározott ponton történő áthaladást jelzi a központ felé.
26 Azok a pontok - amelyeknél az elindulási vagy határpont után folyamatosan jelentkezni köteles a hajó - a Dunán az alábbiak: Sorszám 1 2 3 4 5
Bejelentkezés helye (fkm) 1790 1770 1740 1700 1660
Sorszám 6 7 8 9 10
Bejelentkezés helye (fkm) 1640 1600 1560 1500 1470
A felsoroltakon kívül köteles bejelentkezni a hajó a két határpont közötti megállások (veszteglés) megkezdésekor is. A GPS egység programozása révén ez is automatizálható, hisz az egység a megállásokat is jelezheti. Olyan szállítás esetén, amelyről előzetes értesítés nem érkezett a rendszerhez és rádión a hajó megteszi első bejelentését, akkor a rendszer a bejelentés alapján a legfontosabb alapadatokat (ez megegyezik a hajózási hatóság által kibocsátott bejelentőlap tartalmával) lekérdezi és a szállítás a határállomásokig ezt követően folytatható, ahol a hajózási hatóság a bejelentést vizsgálja és az eljárás a fentiekben leírtak szerint történik. A számítógépes program folyamatosan jelzi az első bejelentkezést tett H. vagy karaván tevékenységét a Dunán és erről táblázatos formában ad tájékoztatást. A táblázatot naponta egy alkalommal (8 órakor) rögzíti és továbbítja az előre meghatározott (és erre igényt tartó) szervezeteknek. A szakaszon tartózkodó H. vagy karaván haladását az első két bejelentkezés adatai alapján a számítógépes program extrapolálja és jelzi a rendszer ügyeletesének, hogy a bejelentkezés már időszerű lett volna. Ebben az esetben az ügyeletes - azt szükségtelenné tevő információ hiányában - felszólítja a hajót helyzete közlésére, azaz meggyőződik róla, hogy a hajót nem érte baleset vagy egyéb veszélyt okozó esemény. Felszólításkor a tartózkodási helyet - függetlenül a kijelölt pontoktól - rögzíteni kell. A nyomkövető előre rögzített útvonal követésére is alkalmas. Ebben az esetben az útvonal elhagyását jelzi a központ felé. Ez a lehetőség persze nem a hajózásban kaphat jelentőséget, de jelzi, hogy a rendszer a szárazföldi veszélyes áru szállítás követésére is alkalmassá tehető.
27
A nyomkövető egységek használata egyelőre törvényileg nem szabályozott, tehát a hajókat nem lehet kötelezni a használatra, ezért jelenleg csak néhány, a próbát és a rendszer tesztelését vállaló hajón kerültek elhelyezésre. A későbbi felhasználás érdekében fontos, hogy megfelelő törvényi hátteret teremtsünk. A nyomkövető egységek elhelyezésére és leszerelésére (határt lépő hajóknál) az Egyesület elvi megállapodást kötött a Határőrség Országos Parancsnokságával.
28 1.2.3. Különleges helyzet kezelése Veszélyes árut szállító hajóval történt különleges események esetén a R. - a hajózási havariáknál megfogalmazottakon kívül - a rendelkezésre álló adatlap adatainak ismételt közlésével riasztást ad az érintett hatóságoknak és az eset jellegéből és a bejelentésből, a H. vezetőjének kéréséből következő vagy közvetett információ alapján szükséges (segítséget nyújtó, mentést, kárelhárítást végző vagy kárfelmérő) szervezeteknek, amelyek: DVRK, a területileg illetékes mentőszolgálat, a területileg illetékes tűzoltóság, hajózási hatóság, a területileg illetékes vízügyi hatóság, a területileg illetékes katasztrófa védelmi szerv, a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság, sérülést szenvedett műtárgy tulajdonosa vagy üzemeltetője, a területileg illetékes vámszerv, a területileg illetékes határőrizeti szerv, szlovák hajózási hatóság (ha ezt a hajózási hatóság kéri). A riasztást az egyes szervezetek által biztosított rendszerrel végzi a R., azonban a számítógépes programon keresztül minden esetben történik riasztás (és annak regisztrálása). A szervezetek sorrendjét az esemény sajátosságai határozzák meg, pl.: személyi sérülésnél a mentők, DVRK, hajózási hatóság,
29
vízbetörésnél (kérésre) tűzoltóság, DVRK, hajózási hatóság, hajóút elzárásánál hajózási hatóság, DVRK, vízügyi szerv, jelentős vízszennyezésnél vízügyi szerv, környezetvédelmi szerv, DVRK, hajózási hatóság, A R. ügyeletese - a különleges esemény kapcsán intézkedő szervek kérésére kommunikációs segítséget nyújt az érintett H. és szervezetek között, továbbá a később bekapcsolódók számára információkat biztosít. A R. minden veszélyes árut szállító hajóval történt rendkívüli eseményről (is) naplót vezet, amelyet hetente megküld az azt igénylő szerveknek (Együttműködési megállapodás szerint). Naplózásra kerülnek, pl. az előre be nem jelentett szállítások, a bejelentkezési kötelezettséget nem teljesítő hajók
1.2.4. Hajózási és vízrajzi információk közlése, segítségnyújtás A rendszer az európai gyakorlatnak megfelelően, naponta többször, azonos időben jelentkező információs "blokkot" közöl a rádióforgalmazásra fenntartott csatornákon, jelenleg Budapest - Komárom között a 22-es csatornán magyar, illetve német nyelven. A jelenleg három alkalommal jelentkező információs "blokk" a Duna vízgyűjtő területét reprezentáló hazai és külföldi vízmércéken mért adatokat teszi közzé órákkal azelőtt, ahogy eddig ahhoz a hajók vezetői hozzájuthattak. A vízállásjelentéssel egy időben a rádió közzé teszi az azokban a gázlókban mért vízmélységeket, amelyekben a 2,5 méteres vízmélység nem biztosított. Külön jelzi, ha a gázlón belül egy mélyebb elkülöníthető rész található. A "blokk" tartalmazza még a Dunán zajló olyan munkákat, vízi rendezvényeket, amelyek a hajózásra befolyással vannak, ahol egyéb forgalmi akadállyal kell számolni, illetve forgalmi-rend változás történt.
30 Fenti szolgáltatás rendkívül fontos egy olyan közlekedési ágban, ahol bizonyos hajókaravánok kilométereken keresztül nem tudnak megállni (pl.: egy kétsoros vontatmányt továbbító hajónak a Medvei-híd és a Mosoni-Duna torkolata között 12 km - nem áll rendelkezésre elegendő hajóút szélesség, hogy a megálláshoz elengedhetetlen fordítási manővert elvégezze), illetve a megállásukhoz szükséges idő alatt még több száz métert haladhatnak előre. A hajók vezetőinek a többi közlekedési ággal ellentétben nem csak a közlekedés irányítására szolgáló jelzéseket és szabályokat kell napra készen ismerniük, hanem a közlekedési pálya minden km-ét is. A változások adott esetben még térképek segítségével sem követhetők, így rendkívül hasznos egy könnyen elérhető információ-forrás. A jég hirtelen megjelenésekor például gyakran használnak a hajók - a hajózás által egyébként nem használatos - öblöket, mellékágakat telelés céljára. Azonban ezekről a helyekről a hajóvezetőknek nem biztos, hogy megfelelő információik vannak, problémát jelenthet a megfelelő információ hiánya a vízmélységről, vagy ha a biztosnak vélt öböl a hullámtéren helyezkedik el. Számtalan hasonló kérdésben lehet segítségére a rendszer a hajóknak. A rendelkezésre álló információk alapján, vagy az illetékes szervezettől kér információval segítséget nyújt, illetve rádióösszeköttetést is létrehozhat a hajó és a szervezet között. A felmerülő kérdésekből, illetve a rádióforgalmazásból leszűrhető tapasztalatok alapján a hajózási hatóság fontos információkhoz jut arról, hogy milyen téren kell a hajóvezetőket és a hajózási vállalatokat informálni, hol szükséges szabályozni a forgalmat, illetve azt módosítani.
1.3. A rendszer működésének eddigi tapasztalatai A DISR 1997-es indulásától számos esetben működött közre a dunai hajózás segítésében, segélynyújtásban és a károk elhárításában. A rendszer napi munkája két fontos tevékenységre épül, melyek a hajók biztonságát és a veszélyes áru szállítás nyomon követését szolgálja.
31 Napi feladatként jelentkezik és az elmúlt évek forgalmazási tapasztalatai alapján jelentős igény van a Duna magyarországi szakaszán megjelenő vízmélységek, és gázlóviszonyok közlésére. A folyón közlekedő hajók, sőt a parti állomások és kompok is napi rendszerességgel érdeklődnek a vízállások és gázlóviszonyok után, a rendszeres időnként közzétett jelzéseken felül. Ezek általában azok az állomások, akik valamely oknál fogva nem hallották az állomás információs blokkjait vagy annak elhangzása után kerültek a rendszer ellátottsági területére (pl: határt léptek). Mint már előbb is megjegyeztük, az állomás jelenleg napi három alkalommal, magyar és német nyelven közli az adatokat. Másik fontos és napi feladat, a veszélyes árut szállító hajókkal való kapcsolattartás. A hajózási hatóság által megküldött adatok alapján érkezteti és figyeli a szolgálat ezen hajók mozgását. A hatósági munkaidőn túl és a hétvégi időszakban, az állomás regisztrálja a belépésre jelentkező szállítmányokat, melyeket aztán továbbít a hatóság felé. Ez a fajta együttműködés a NAVINFO és a Hajózási Felügyelet között, jelentős gazdasági előnyökkel is jár, hisz a hajók nem kényszerülnek várakozásra. A rendszer működése óta mintegy 3000 db ADN engedély regisztrálásában, kiadásában működött közre. Szerencsére nem napi feladatként jelentkezik, de sajnos esetenként szükség van az állomás vészhelyzeti beavatkozására is. Számos esetben a Navinfo állomás értesült elsőként a folyón bekövetkezett balesetekről, melyeket aztán a megfelelő hatóságok felé továbbított. Ezek közül, ami talán még frissen él az emlékekben, a Bayern motorossal történt baleset. A Bayern, egy uszállyal 2001. július 31-én éjjel a Lánchídnak ütközött. A híd letarolta a kormányállást, minek következtében a hajó irányíthatatlanná vált és tovább sodródva a Szabadság-hídnak ütközött és oda beszorult. A Navinfo értesítette az illetékes hatóságokat és szerveket, valamint a körzetben tartózkodó hajókat, megelőzve az esetleges további balesetek bekövetkezését. A Hajózási Felügyelet által elrendelt hajózási zárlatot azonnal közzétettük a DISR rendszerén, mely így a lehető leghamarabb jutott el az érintettekhez.
32 Az elmúlt időszak alatt a DISR szolgálata mintegy 50 esetben nyújtott segítséget bajba jutott hajóknak, működött közre a kárelhárításban. Ebből részletezve: Hajók ütközése 15 alkalom Hajóút elzárás 11 alkalom Hajótűz 1 alkalom Műtárgynak ütközés 3 alkalom Hajófelakadás 22 alkalom Szintén nagy jelentősége van a Dunán bekövetkező szennyeződések időben történő észlelésének. Működése óta az állomás 30 esetben kapott jelzést és továbbította azt a vízügyi, környezetvédelmi hatóságok felé. Ezek közül a 1998-ban bekövetkezett CHINOIN által okozott szennyezést emelném ki, mely jelentős halpusztulással járt Százhalombatta térségében. Mint azt a fentiekben már említettük, a Rendszer több szempontból segíti a hajózási hatóság munkáját is. Közreműködünk a hajózási hirdetmények ismertetésében, az előre nem jelzett hajózási zárlat kihirdetésében vagy más a hatóság által a hajózás számára fontosnak ítélt közlemények kihirdetésében. Közreműködtünk az Esztergom - Párkány közötti Mária- Valéria- híd építési munkálataiban is oly módon, hogy a víz alatti munkák idején folyamatosan figyelmeztettük az arra haladó hajókat.
33 2. A RENDSZERFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSA AZ EU TAGÁLLAMAIBAN ÜZEMELTETETT INFORMÁCIÓS ÉS SEGÉLYHÍVÓ RENDSZEREKHEZ VALÓ ILLESZTÉSI LEHETŐSÉG FIGYELEMBE VÉTELÉVEL, AZ EU ELŐIRÁSOKNAK ÉS IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ MAGYARORSZÁGI FELTÉTELEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉRDEKÉBEN A rendszer fejlesztését az EU-ból az utóbbi időben indult kezdeményezésekkel (Compris projekt), és a Duna Bizottság ajánlásaival összhangban kell folytatni. Mindenképpen figyelembe kell venni a Duna alsó szakaszának a hajózási forgalomba történő újbóli bekapcsolódását is, hisz a jugoszláv, román és bulgár szakaszokon, a folyó medrének megtisztításával, remélhetőleg újra felélénkül a hajóforgalom. 2.1. Rádiótechnikai fejlesztések Ezen a területen fontos feladat a mikrolánc fejlesztése és továbbépítése az északi szakaszon. Ez minimálisan 4 új viszonylat megépítését jelenti. A mikrolánc fejlesztésével a jelenlegi 400 MHz-es linkek kiválthatók, mely megoldás frekvencia-megtakarítást eredményez. A mikro fejlesztésével lehetőség nyílik a folyó mentén több telephelyen bázisállomás és figyelővevő telepítésére, melyek segítségével javul a rendszer ellátottsága. A mikroláncon rendelkezésre álló adatcsatornákat felhasználva olyan vevődiversity rendszert alakíthatunk ki, amely több állomás esetén is lehetővé teszi, hogy az erősebb állomás jelét közvetíti a központba. Ugyancsak célszerű fejlesztési iránynak látjuk a 28-as és 88-as csatornák felhasználását a rendszerben. E csatornákkal egy telephelyen használhatóvá válik a segélyhívó és munkacsatorna is. A megoldás előnye, hogy a rendszer alkalmas lehet a megnövekedett forgalmazási igények kiszolgálására is. Mindemellett a több csatorna használata lehetővé teszi a későbbiekben adatforgalom kialakítását a hajók és a rendszeren keresztül a kikötők között. Így logisztikai, forgalomszervezési szempontból is felhasználható a rendszer, hiszen a rendszeren keresztüli kapcsolattartásuk a hajókkal és a szerverrel lehetővé teszi a korszerű munkaszervezést.
34 A mikrolánc fejlesztésével megvalósítható további feladat, az EU-ban már helyenként működő automata segélyfogadó és továbbító állomások telepítése. Ezek az állomások (természetesen a megfelelő rádiókkal ellátott hajók esetében), alkalmasak arra, hogy a hajóról leadott vészjelzést automatikusan továbbítsák az arra kijelölt hatóságok, szervezetek felé. Az ilyen állomások használatának azonban alapfeltétele a már beszerezhető de még kötelezővé nem tett rádiók használata, melyek GPS-sel kombinálva és a hajó adatait előre rögzítve egy gombnyomással (DISTRESS CALL) képesek automatikus segélyhívást adni. Lehetőség van a mikrolánc informatikai célú felhasználására is. A jelenlegi kiépítésben rendelkezésre álló szabad kapacitás lehetővé teszi, hogy 2x2 Mbit/s sávszélességet adatkapcsolati összeköttetésekre használjunk fel. Ezzel a végpontok között nagy sebességű – 2 Mbit/s – összeköttetés valósítható meg, vagy pontok között nx256/128 Kbit/s pont-pont vagy pont-multipont viszonylatban. A mikrohálózatról bármilyen lan vagy ethernet hálózati kilépés megoldható, így a végpontokon közvetlen csatlakozás építhető ki az együttműködő szervezetekhez. A már említett, az EU által indított Compris projekt keretében a jövő évtől a Dunamenti országok közlekedési és hajózási társaságai, valamint a velük közreműködő szervezetek közös fejlesztési feladataik kapcsán egységes Dunai információs és segélyhívó rendszer kialakítását tűzték ki. A 2002-ben kezdődő munka folyamán elsősorban a már meglévő rendszerek adatainak felhasználása és egy mintarendszer kialakítása a feladat. A Compris projekt megvalósulásával egy olyan egységes európai rendszer alakítható ki, amelyben a bármely tagország területéről induló hajó adatai (név, szállítmány, cél, stb.) a rendszeren keresztül megküldhetők az útvonala során érintett országokba, ahol felkészülhetnek annak fogadására.
35
2.2. Javaslatok a magyar hatóságok, kutatási szervezetek és vállalatok részvételére az FP5-ös COMPRIS projekten belül Háttér Mivel Magyarország az EU tagságra jelölt ország, ugyanolyan státusú a Kutatási, Technológiai Fejlesztési és Demonstráció Keretprogramban, mint az EU tagországok. Ezért az EU pénzalapok igénybe vehetővé válnak a közképviseletek, a kutatási szervezetek és magánvállalatok részére két módon: 1. Kutatási munka Kutatás és a technológiai fejlesztés új ismeretek megszerzése, az eljárások vagy szolgáltatások fejlesztése, javítása, illetve színvonaluk emelése céljából. Az 5. Keretprogramon belül Magyarország a teljes projekt költségek 50 %-át kaphatja vissza az Európai Bizottságtól. 2. Demonstrációs munka A demonstrációk a lehetséges gazdasági előnyöket kínáló új technológiák vagy rendszerek életképességének ellenőrzésére vannak tervezve, amelyek azonban jelenleg nem helyezhetők teljesen üzleti alapokra. Ezért az Európai Bizottság közvetlenül finanszírozza ezeket a munkákat a kívánatos teljes projekt költségek 35 %-ában való pénzügyi részesedéssel.
A kutatási munka lehetséges opciói a COMPRIS-on belül 1. Koncepció kialakítása a Folyami alkalmazására Magyarországon
Információs
Szolgálat
(RIS)
A rendszer kialakításához szükséges közösségi és magán partnerek meghatározása és bekapcsolása A Folyami Információs Szolgálat funkcionális követelményeinek meghatározása Magyarországon A Folyami Információs Szolgálat kezdeti bevezetési területeinek megállapítása Magyarországon
36 Az európai szabványok megkívánt módosítása és átalakítása úgy, hogy a RIS-t alkalmazni lehessen Magyarországon (szabványosítás és harmonizáció) A lehetséges használók meghatározása és bekapcsolása kormányzati és adminisztrációs szinten Az üzleti alkalmazók meghatározása és bekapcsolása Koncepció kialakítása a rendszer működtetésére Üzleti terv készítése és az üzemeltetési költségek meghatározása Az üzemeltetési koncepciók kialakítása és értékelése Koncepció kialakítása a Folyami Információs Szolgálat alkalmazásának finanszírozására (PPP, stb.) 2. Koncepció kialakítása a Folyami Információs Szolgálat teszteléshez Magyarországon Az EU szabványok adaptálása AZ előző EU projektekből származó tapasztalatok átvétele az FP4 projekten belül (INDRIS, stb.) Rendszer-koncepció kialakítása Információs Technológiai infrastruktúra a parton és a hajókon (rádió adóvevő rendszerek, Folyami Információs Szolgálat kompatibilis kommunikáció, az irányító központok kiszolgálásához, stb.) A szükséges SW alkalmazások specifikációja (digitális térkép – belföldi ECDIS, használói kapcsolatok a közhatóságokkal, üzleti használókkal, stb.) Alkalmazási terv kialakítása a Folyami Információs Szolgálat számára Magyarországon 2. Az ECDIS kialakítása Magyarország számára A belföldi ECDIS (Belföldi Elektronikus Térkép Kijelző és Információs Rendszer) számára rendelkezésre álló eszközök elemzése Európában és Magyarországon A jelenlegi földrajzi adatok digitális térképbe történő átvitelének javítására irányuló törekvések elemzése Az inputok szerkesztése a nemzetközi Folyami Információs Szolgálat alkalmazásokkal való összehangolás tekintetében (határátlépési ECDIS) Alkalmazási felületek meghatározása az országos közigazgatási szegmens számára Alkalmazási felületek meghatározása a fedélzeti használat számára
37 A tárgy-katalógus követelmények elemzése a belföldi ECDIS számára Magyarországon Térképek átvétele az ECDIS szabványokba Az ECDIS kiterjesztése Győr, CSEPEL és Baja kikötőkre 4. Koncepció kialakítása a hajópark kezeléshez (Dunai hajók) A hajótulajdonosok követelményeinek elemzése a hajópark kezelési rendszerrel szemben A fedélzeti berendezésekkel szemben támasztott követelmények meghatározása Az irányító központokkal szembeni követelmények meghatározása Rendszer-specifikációk kialakítása Alkalmazható Információs Technológiai infrastruktúra elemzése (hardware, software) A beruházás és üzemeltetés költségének elemzése Megvalósítási koncepció kialakítása Üzemeltetési koncepció kialakítása Finanszírozási terv (PPP, stb.) kialakítása 5. Koncepció kialakítása az Országos Közlekedési Ellenőrző Központ (OKEK) számára A közigazgatásnak az OKEK-kel szembeni követelményeinek meghatározása A kereskedelmi használók OKEK-kel szembeni követelményeinek meghatározása Rendszer-koncepció kialakítása az OKEK-re Kapcsolódási felületek meghatározása az adatcseréhez a rendszer működtetők között Kapcsolódási felületek meghatározása a nemzetközi adatcseréhez Információs szolgáltatások meghatározása a fuvarozók és logisztikai szolgáltatást nyújtók számára A teszt alkalmazások specifikációja 6. Koncepció kialakítása az ETR-interfész és a Folyami Információs Szolgálat (FISZ) integrálására A hatóságok követelményeinek meghatározása
38 A kereskedelmi használók követelményeinek meghatározása Kapcsolódási felületek meghatározása az adatcseréhez a rendszer üzemeltetők között Kapcsolódási felületek meghatározása a nemzetközi adatcseréhez Információs szolgálattatások meghatározása fuvarozók és logisztikai szolgáltatás-nyújtók számára Teszt alkalmazások specifikációja 7. Minden más kutatási vagy demonstrációs project A magyar partnerek döntésétől függően, más kutatási munkát vagy demonstrációs munkát, mint az ETR csatlakozó bővítése, a Folyami Információs Szolgálat (FISZ) fejlesztésével és bővítésével kapcsolatban a COMPRIS-ba kell behozni.
39
