Nro. 67,
A' F E L S É G E S ['.
CSÁSZÁR GYELMES
ÉS A P O S T O L I K I R Á L Y KEENGEDELMÉBÓL
Indult Bétsből, K e d d e n Augustus 2 2 - i k napján, 1815-dik esztendőben.
A' jelenvaló időnek igen kedvetlen e's mostoha járásáról. Előre azt mondhatjuk, hogy a' jelen való nyárnál mostohábbat a' leg korosabb emberek sem értek; ha egy fel nap tündök lött a' napvilága, azutánn, 3 , 4 , söt hat napokon is szüntelen esett az esső, melly nek vizei mind a' nagyobb, mind a' kissebb folyóvizeket úgy annyira felduzzasztottak, bogy azok partjaikon kiöntvéu, miden alatsonyabb vidékeken fekvő helységeket be borítottak. Ezen városnak Wien nevezetű folyóvize is annyira felemelkedett, hogy a' mellette lévő helységeket és kázakat sok he lyen beborította, a' lakosokat azokból ki menni , és holmijeket a' padlásra hordani kénszerittette. A* Dunának előttünk fo-_ lyő ága egynéhány hetektől fogva minden kor tele v a n , és a' viznek rendkívül való bövsége miatt senki azon nem járhat bátor sággal. A ' falusiak, a' kik ebbe a' városba minden nap b e j á r n a k , és minden féle táp láló eszközöket szoktak a' lakosoknak szá mokra hordani, azt beszéllik, hogy a' szün telen való essőzés és vizáradások mindenfé le télre való zöldséget, nevezetessen a' ká posztát és répát ugy öszverontottak, b o g y azoknaktellyességgel semmi hasznokat ven ni nem lehet. Erről az időnek rendkívül való járásá ról egy hivatal szeréut való néniét újságle
veiben ezeket olvassuk: ,,A' régulta tartó essős i d ő , melly különösen Augustus 7-ik napjától fogva szüntelen tartott , több Du nába folyó nagyobb folyóvizeket, neveze tesen, axlnn, Tvaun, és Enns folyóvize ket annyira megárasztotta, hogy a' Duna fo lyóvize rendkívül való módon megneveke dett.' A ' Lintzi tudósítások szerint e' f. h. 9-dik és l O - d i k napjain az ott való hídnak három lábait öszvetörte; magával elragadta, annál fogva a' víz két partjain fekvő hely ségeknek lakosit az egymással való eg-yességtöl megfosztotta, és mivel mind jo bban jobban nevekedvén a' viz a' város kap uin is berohant, az alsó.városnak egy részét e l b o rította. A u g . 1 l-dik napján ugyan egy ke véssé apadni kezdett a' viz, de mivel estére ujobban esni kezdett az esső, és az egész éjjel esni m e g nem szűnt, isméf nevekedni kezdettek a' felljebb említett folyóvizek. A ' Duna folyóvizének nevekedésével a' Wien nevezetű folyó viz is emelkedni kezdett; A u g . 9 - dik napján a' kanálisban vagy tsatornában és magában a' nevezett fo lyóvízben is annyira megnevekedett a' v i z , hogy azon holnap 12 - dik napján a' Duna^ kanálisában 11. lábnyomnira 's hat iznire állott fellyebb mint kellett volna, melly ugyan egy kevéssé apadni kezdett, hanem Aug. 15-dikén 11 lábnyomnira és 9 hüvelyknire nevekedett, és az alatsonyabbhe lyeken fekvő külső városokban,, nevezete-
sen a' Roszaulan, a' Leopoldsiadtban, és a' Weiszgerberben minden kerteket és szi geteket béöntött 's vizzel beborított, és an nyira megnevekedett, hogv^ a' Brigitta szi get, az Augarten, és a'Praternek egy részé vízzel voltak béborittatva, és tsak Á u g . 16dikmápján kezdett egy kevéssé apadni. ."„> A', Gs.Iíir. Alsó - Austriai Kormányszék, a' Bétsi Magistrátus, a ' F ő Politziai bívatal 'és'a' folyóvizekre 's épületekre ügyelő hi vatal Ószvevetett vállakkal azon munkálód tak, hogy a viz áradása által elrontatott utak helyett mindenüvé apró tsónakokat és deszkaálíásokat küldöttek, a' mennyire tsak lehetett, a' táraadható veszedelmet elhárí tottákAzoknak a' házaknak lakosit, a\ mellyekbe a' vízáradása bétsapott, más há zakba vitték, azok hellyet a' kutak helyett, mellyeket a'vizáradás elrontott, jó vizeket küldöttek, a' tápláló eledelekre nézve is megtétettek a' jó rendelések 5 a' nagy hi daknál lévő h i d a k , hogy azoknak a vizuek sebes áradása kárt ne tegyen , meg erősítettek; a* viz 'partjai mellett lévő mal mok kivonattattak 's megerősíttettek, 's e' szerint épségben megtartattak. 1
1
Mivel a' nedves idő , essőzések, és az égi háborúk, a' minta' közönséges tudósí tásokból olvassuk , ebben az esztendőben közönségesen uralkodtak: minden környék beli levelek szerint .egész német országban nevezeiesen a' Cs. Kir,. birodalomban sok károkat tettek a'vizek., A ' Prágai közönséges ujságlevelek kö vetkezendő módon irják le azokat a ' k á r o kat, a' mellyeket a' hoszszas essőzések okoztanak ebben az esztendőben : a' szüntelen való essőzések ebben az esztendőben, a' , gabonának megérését nem tsak késleltették, hanem annak béhordását akadályoztatták ugy annyira, hogy Augustus 5-dik napjáig an nak tsak kevés része hordatott bé. Hanem ezen a' napon mindenütt elkezdődvén az aratás, és az idő járása is kedvezőbb lenni kezdvén kézzel lábbal hozzá fogtak a' me zei gazdák a' takarodáshoz, azzal biztatván
önnön magokat, hogy i' midőn a' fertály, nak első napja vidám cs kedvező, a' követ kezendő napjai is ollyanok szoktak lenni. De nagyon megtsalíajőket a' reménység, mi vel A u g . 6 - ik napján a' midőn a' föld gyíimöltse a' földön feküdött volna, a' követ kezett napon igen sebesés sürü esső kezdett esni, és egész harmad napig tartott. A' föld az annak előtte esett essőviz által meg lévén íágyittatva, több vizet magába bénem vett, hanem a' folyóvizeket annyira felemel te, hogy azok miatt sok vidékekén egyik helységből a' másikba menni .hem lehetett száraz lábon. . , Noha ez a' vizáradás mindenütt sok ká rokat okozott légyen, de még is leg töb bet a' Moldva folyóvíz k ö r n y é k é n , melly annyira béboritatott a' viz áradása által, hogy hasonlított a' tengerhez. A ' learatott életet, söt'a' már kévékbe kötött termést is elra gadta a' vizáradás. A ' kévékbe kötött élet nek elvételéről ingyen' dolgozni sem lehe tett, mivel mindannak öszve hordása, mind szekerekre való rakása veszedelemmel volt öszve kötve, és mivel az essőviz által a'föld egészszen meglágyitatott, két lóra hát kevét rakni sem lehetett, következésképen a' learatott gabona egészlen semmivé lett, 's annak ebben az esztendőben teílyességgel semmi hasznát venni nem lehet, a hüvelykes vetemények a' főidbe nyomattak, és haszonvehetetlenekké tétettek, igy szin te a' földi alma és a' káposzta isNagy Britannia. A ' 4 - d i k Augustusi Londoni ujságle velek következendő módon szóllanak: „So ha se foglalatoskodott az A n g l i a i Kábineturn olly szorgalmatosan mint most; tsak nem minden nap öszve g y ű l , a' tanátskozások hoszszasan tartanak, 's mindeniknek végző dése után kurírok küldetnek a' száraz Eu rópába. M i n d e n azt mutatja, hogy mostan felette fontos dolgok vaunak a' pöröly alatt, és mély titokban tartatnak, mellyre uezve valamit a' P u b l i k u m b a n beszélnek, t » az tsak vélekedésből áll. i n d
sevel idejét tölthesse és miveltesse. Sir tfudson Lowe nagy summából álló fizetés sel rendeltetett melléje gondviselőül; az ő (Bonaparte) tselédjei tsak hat személyből fognak lenni, hanem két tiszte és két há zi tselédet maga fog magának választhatni. Minden házi eszközei ezüstből és aranyból valók, kész pénze 300.000 fontsterlingnél több nintsen; minden vagyonja és értéke számba fog vétettetni, és a' mi a' Franczia országi kintstárhoz tartozik, az annak viszszaadattatik; az ő szolgalatjában meghagya tott személyeken kivül 4 6 a h Franczia O r szágba küidettetnek viszsza, és a' Rovigói Hertzeg, Bcrtrand, és Allemand Generáli sok a' 18- Lajos nem régiben költ végzé séhez képest a' Frantzia kormányszéknek adattatnak által. Belgiumi Királyság. A ' BT. Kurírnak 65-dik darabjában ar ról is tudósítottuk tisztelt Olvasóinkat, hogy a' Bétsi Congressusnak végzése szerint a' Katolikum B e l g i u m a' ssövetséges B e l gyiummal ( m e l l y közönségesen Hollandiá nak neveztetett) öszvekaptsoltatván országgá tétetődött. "Ennek az Országnak Constitutiója I I . Részből á l l , és 234 Tzikkelyt fog lal magában. Ennek az Országnak tartomá nyai a Luxemburgi tartománynyal egyetem ben 18 tartományokat foglal magában. - A ' Generális Státusok (Ordines Belgii Foederati) jövendőben két kaniarából állanak; a' második kamara, melly a' maga üléseit kö zönségesen fogja tartani, 110 tagokból, az első pedig iegfellyebb 60 tegokból fog á l lani, és ezeknek , midőn ezen kamarának tagjaivá tétetődnek 40 esztendősöknek kell lenni, és mivel őket a' Király holtak nap jáig való tisztségre e m e l i , abban állandóul megmaradnak. A ' Státusministerek mind a' két kamarák üléseikben megjelenlehetnek, mégpedig v a g y a ' m a g o k tulajdonságokban mint Státusmiuisterek, vagy mint Kamará nak tagjai. A ' Király a' maga javallásait küldi a' második Kamarához, a' melly azo kat végső megerősítés végett az elsőhöz kül 1
di. A' Generális Státusoknak jsrssoí: vxgyűts arra , hogy a' Királynak projektumokat te gyenek; de ezen esetben az elkezdés jusa a' masodikKamaráé. A z Országban közön séges polgári, kereskedésbeli, és büntető törvényes könyv fog bévétetődni, és egy fő törvényszéki tánáts felállitatni. A ' Király tartatására 2 millió 400.000 forint van meg határozva. " Frantzia Ország. Egy Avignouban költ és Journal des Debats nevü újságban kihirdetett írás sze rént, Marsai Brune e' f. h. l-ső napján a* nevezett városba érkezvén, azonnal megesmértetett, és a' fenyegető néptől körül vétetett. Ezen Marsai egy vendégfogadó házba futott,, de a' nép nyomba követte őtet. Mellyre nézve erőssen elzárta az aj taját; de a' nép fejszékkel azt is betörte. Ezen szempillantatban a' Marsai magát agyonlőt te. A ' n é p n e k dühössége mindazonáltal le nem tsendesedett; a' holt testét minden útzákon hurtzolták , 's végtére a' Rhone vi zébe vetették. E l l e n b e n egy Parisban meg érkezett Generális azt állítja, hogy T o u lonban e' f. h. /^-dikéii Brune Marsalt tök é l l e f s egésségéhen látta.- — A z t hirlelik hogy Clauzel Generális a' tengeren elszö kött légyen. A ' Gazette Officielle nevezetű Párisi újságban a' Politziaministernek következen dő Királyhoz telt jelentése tétetett e' f. h. 9-dikén közönségessé: „Síre ! Felséged az I 8 l 4 - T > n 2,1-dik Októberi törvényben a' könyvnyomtatást illető megszorításokat, a' múlt holnapnak a O - d i k napján ki adott rendelés által egészlén eltörlötte; de tálán minden időkben lehet étlen lészen, azon szabaxlságot, az újság és más közönsé ges levelekre kiterjeszteni; és a' FVanczia Országnak és Európának ezen mostani állapotjában , annyi sok indulatoskodások kö zepette , meilyeket é' Hatalmasságok létsilapitaiíi Igyekeznek, azon ujságleveleknek a' mellyek ezeket az indulatoskodásokat e
mai
39^
"ii—ni
nevelik, .és 'felingerlik , szükségképen k e l l - tárgyazó rendelést Felségednek eleibe ter jeszteni." Költ" Parisban Augustus 8-dik más törvény hozás alá vettetni." • (Alairás) Ezeknek az ujságleveleknek munká- napján 1815Otrantói Hertzeg. lások, valóban igen hathatós. E g y szemA ' fennemlitett rendelésnek foglalatja pillantatban ezernyi olvasók kezeikbe jut nak. Egész nép olvassa azokat ingyen a' ezekből á l l ; „Lajos Isten kegyelméből Fr. közönséges helyeken, és a' midőn azoknak Ország és Navarra Királya. Minekutánna száma megvagyon szórhatva, nem szolgál mi Ministerjeinket meghalgattuk, és a' hatják azt az ellenkező eszközt, a' melly a' M i , a' közönséges Politziára ügyelő Mitudományos szerzeményeknek sokaságában nisterstátustítoknokunknak jelentését vettük találtatik, a' hol a" nyomtatás szabadsága volna parantsoltuk , és parantsoljuk, mint maga magának sinórmértékűl szolgál. Ezek következik: az ujságlevelek mindenféle uj történeteket, 1. M i n d e n az ujságleveleknek e' mai jelentéseket, pauaszlásokat, 's irásba fog napig adatott szabadságok, akár.mifélék lalt gondolatokat, a'mellyek minden felől legyenek ís azok, viszsza hivattatnak, és az írókhoz küidettetnek, magokban fog az említett ujságlevelek közzűl egy sem lalnak , ugyan azért valamelly tsataheiy- adattathatik ki a' n é l k ü l , hogy a mi Poh> hez hasonlók, a'mellyeken minden indula cziamÍDÍsterünktöl uj szabadságot nyerje: tok tusakodnak egymás ellen, m a g a a ' p é n z - ezt a'szabadságot a'Párisi l e v e l e k é h 10-éig kivánás is hasznát találja a z o k b a n , a' mi más vidékbeliek pedig e' f. h. ao-ikáig kö dőn őket ez vagy amaz részre kirekesztő teleztetnek magoknak megszerezni. 2. Min módon hajlandókká teszi. A ' tapasztalás den ujságlevelek egy Cornmissiónak megminden kétségen kívül helyhezteti azokat a' visgálása alá tétettétnek , a' mellynek tag gonoszokat, a' meilyeket azok okoznak, jait M i a' Politziaministerünk jovallásara valamint az onnan származó veszedelmet fogjuk kinevezni. 3. A ' M i Politziaminisis, ha azok tékélietcs nyomtatásb'éli szabad terünkre ezen rendelésnek végrehajtatását sággal élhetnek. Minden nap kedvetlensé bízzuk. Költ a' Tuilériai palotánkban, geket oko?nak minékünk az idegenek ré Augustus 8 - d i k napján, 1815 - ik > széről, és minthogy bizodalmatlanságot ger M i Országlásunknak huszonegyedik esz jesztenek, semmivé teszik a' Felséged azon t e n d e j é b e n . (Aláirás) Lajos. A ' közönsé nagy lelkű iparkodásait, mellyek az egye ges Policziának Ministerje, (aláirás) Ot netlen fejeknek megegyeztetésekre, és a' rantói Hertzeg. Státus sebjeinek gyógyitatásokra tzéioznak." A' Frantzia Országi ujabb tudósítások eze „ É n Felségednek azt jovnslom, hogy ket foglalják magokban: Parisba azon hi-. minden ujságlevelek egy bölts és józan gon- vatal szerint való jelentés e'rkezett London ' dótkozású férjfiakból álló Cornmissiónak ve ból, mellyhezképest a' Plymouthi Telegra tettessenek alája , a' kik Felségedtől kine e' f. h. 8-ikán azt a' tudósítást adíaki,hogy veztetve lévén, függetlenséget, és betsű- Bonaparte Napóleon a' Northumbcrland, haletet fognak magoknak szerezni." jón ' Sz. Heléna szigete felé már elindult „Szerentsem vagyon, az ezen dolgot j e g y e n . 1
1
a
f
1
Aug, lában.
10.-dik napján adtak ioo ,
Forint Húszas pénzért.336
1/2 forintot
Váltótu'fa
—*-<*na 393
••*»<•••
E' f. Aug. 3 - d i k 'napján a' külső dol soknak példájokat követni, és a'maga éle gokra ügyelő Kabinetben ke't óráig tartó ta tét inkább Angliában elvégezni nintsen a* náts tartatott, mellynek végződése utánn az Sz Heléna szigetébe számkivetésbe menni. a' hir támadt, bogy Hamilton ur második Az Angliai Constitutio szerént semmi Státustitoknok egy Státuspostával Parisba fog külföldi Ilerczeget vagy Generálist n e m utazni.' Tegnap estve egy llarucy. neveze szabad a' békességnek viszszaszerzése utánn tű ur ment Parisból Londonba igen foutos Angliának akármelly részében vagy szege írásokkal l és közönségesen azt tartják, bogy letében mint Státusrabot tartani, 's vele azok a' következendő békességet tárgyazzak, ugy bánni. Világos törvénye vagyon A n Eddig sokan ugy gondolkoztak A n gliának e' tárgy iránt az ugy nevezett Hagliában, hogy Bonaparte a' Sz. Ilona szi beas Corpus Akta avagy törvényben, melly az getébe vitetni nem fogna, kiváltképpen azért,' Anglus nemzetnek privilegyiumán és törvé mivel ő az ellen e' világ előtt piotestált, nyem fundáitatik. Ennek a' törvénynek és megakarja mutatni, hogy ő azon _hallat ereje szerint egy Anglust sem szabad a d lan számkivetést nem érdemli. A ' későbbi dig fogságra vinni, m í g az a', dolog, a'mi Londoni tudósítások mindazáltalazt tartják, vel vádoltatik, elegendő bizonyságokkal m e g hogy ő néki oda kell m e n n i , de miképeu nem mutatódik. N e m szabad az adóst lefognak vele ott báiíni, még most nem tuda- arestáíni,míg a'békesség birája eleibe nem tik, annyii mindazáltal tsakugyan bizonyos, idéztetik, és el nem vádoltatik; ' s e k k o r hogy ő azon számkivetést el-nem kerülheti.. sem szabad szoros árestomba tenni. Admiral Cockburn a' tengeri dolgokra ügye A ' k i r á l y i banknak tömlötzszobái , a' lő tanátstól már elbútsuzott, és a' Plyrnoü- mellyekbe áz illy vádoltatott személy k ü l d e thi kikötőhelyben á' Northumberland'''nevü tik , igen tágasak, és meszsze kiterjednek, hajónak kormányát általveszi, a' mellyen sok útzái vannak, a'mellyekben az elvádolta t. í. Bonaparte a' Sz. Ilona szigetbe fog'vi tott személynek lakni, sétálni, és a' maga kézi tettem!. •" A z o n szigetbe az '53-ik gyalog re- munkáját szabadon folytatni lehet. Hogy gemenf küldettetik őrizetre: Egész A n ha ezen fogháznak határait általhágja, és gliából sok ember gyülekezett öszve Fly- vagy a' magistrátus vagy az őtet elvádoló tnouthba, a' kik Napóleont iatui kiváunyák. személy által más helyen találtatik, a' HaEnnek a' híres embernek sorsa'nagyon meg beas Corpus törvéiiy rajta nem segíthet, szórhatott az által , hogy az ő leg ked hanem a' Neívgati tómlötzbe záratik, 's abból vesebb emberei, és kisíró társai tőlle elvé- mind addig ki nem botsátatik, valameddig t'ttek, úgymint Genrral Bertiand, Savary, minden adósságát ki nem fizeti, és elegen és Lallemand, a' kik A u g . l-ső napján a' dő elégtételt nem ád a' bíráknak. , Ezzel a* Btllerophon hajón megfogattatván egy fre- törvénnyel kivánnyák Napóleont az ő A n gátra szállíttattak, 's a' Frantzia kormányozó glia országi barátjai, a' Sz. Helénái számkiféknek küldettek.' Közönségesen a z t b e - vetéstöl megszabadítani. széllik, hogy Bonaparte azt mondotta volna, A ' Morning - Chronicle tzímü Londoni g y ő Plyriiouihból elevenen el nem nié- • z'surnál azt tartja, hogy Sir Hudson Loiue gy «, és hogy ő körülötte találtatnának olly leszen a' Bonaparte Strázsálnák igazgatója ; 1° baráti, a' kik őtet megölik', h'a' tálán meg mások elienkt-ző értelemben vannak, 's azt akadályoztatván , ' azt mága' 'magán 'végbe mondják, hogy a' nevezett ur ezt a' hivatalt eni vehetné. A ' Thymes nevezetű"Londo- magára nem vaíalta. "jságlevél azt beszeli!, hogy ; B'ettrand Az a' hadi sereg, melly a', Napóleoni ^enerálisné azt mondotta volua, hogy'Jöó- örizetére rendeltetett, á'. mult Jul. 30 - di»po.rte készebb leszeu a' régi nagy b o r o llo
;
R
5
n
m
n
'.
. . h ,
V
.
.
"
)
f
>
•••>•->
'
394 kán'Plymouthba ment es Sír £/rcg/iam kor- hajó tetejére viszen, és mind ő , mindezek mánya alá adatott. süveg nélkül voltának 's egyedül Bonaparte Az Angliai Kormánysze'k ke't titokno- fején volt kalap. Délutánn 6 órakor a' kot küldött Pljmouihba a' Bonaparte elvi- hajón lévő tsengettyüvel arra adatott jel, tettetésének siettetésére. A ' Northitmberland hogy az ebéd elkészült; ekkor minden ő Yn'evü hajó m e l l é , a' mellyen t. i. ez a' ne- udvari tiszteivel, és kisirőivel a' hajó alsó vezetes Ex-Császár Sz. Helénába vitetik, részére ment melyre a' hajón lévő hajós le ""íkét szállító h a j ó , úgymint a' Bucephal és gények egy fekete táblára krétával ezt Ír ítZtiland adattattak, és mihe'ly ezek F/ymo- t á k : Bonaparte most ebédelni fog. Azok a' ~'.\£thba megérkeznek, azonnal Bonapartét személyek , a' kit őtet ebédelni látták, azt a' 'nevezett sziget felé el indítják. mondják f e l ő l e , hogy igen j ó l eszik, ha Egynéhány hetektől fogva tsak nem nem kevés bort iszik; az ő ebédlése három minden Angliai ujságlevelek Napóleon Fr. fertály pránál tovább nem tart, mellynek Ex-Császárnak szerentsétlen sorsával van elvégződése utánn ismét a'hajófedelére ment, nak tellyesek. E g y Torbayból (Angliának ismét fel 's a l á j á r t , néhánykor a' Bertrand abból a' kikötőhelyéből, melly Darmuth vá Generálisné kis fiatskájával játszott; az oda rosával általellenben, észak felé fekszik, és ment dámákkal beszélgetett,és egeszlen a'nap a' meliyben a' hajók a' vasmatskákon meg le nyugtáig a' hajó tetején mulatott. A'kö nyugodhatnak) Londonba küldetett levél vetkezett napnak reggelén a' Bcllerophonh.z\á A ' m i d ő n oda lettér ben illyen tudósítás küdetett Napóleonról-• Flymouthba evezett. „ M i d ő n én őtet.leg elsőbben láttam, a' ma kezése utánn az ő hajója mellé két vigyázó ga szobájának kinyílt ~ ablakai mellett ült, hajók és hat ágyús postahajók állottakki, 's és ujságleveleket olvasott; férjfit illető áb mindeniken egy hadnagy és nyoltz matró rázatot mutatott, ottanottan Bertrand és Al- zok voltának, mellyel a' Bellerophon hajó lemand Generálisokkal, a' kik ő előtte ál- k ö r ü l harmadfél száz lépés távolságra vi állottanak vala, beszélgetett, és néhánykor gyáztak és irnide amoda eveztek, hogy aző a' zsebében volt pápaszemmel azokra a' ha szemlélésére ment hajók közel ne botsáttasjókra nézett alá felé, a' mellyek az ő hajó sanak. Bonaparte gyakorta maga szokottá ja körül öszvegyüllöttek. Délutánni Sora hajó fedelén sétálni, és ugy látszik, hogy kor veres hajtókás és galléros zöld forma nagyon bémerült a' gondolkozásba. Az r u h á b a n , mellyet nyakához szorított, a' szolgalatjában lévő Generálisok nem más hajója tetejére m e n t , meílyrevalója fejér ként, hanem aranyfonallal hímzett formaru pikéfből, hasonló nadrágja, hárornszegü hákban jelenhetnek m e g ő előtte. Blymouth kis kalapja ; és nagy saruja volt, illyen ba való érkezése utánn Szokása szerént hoszköntösbe felöltözve ment a'hajó jobb olda szasan mulatott a' hajónak fedelén, és a la mellett Allcmand Generállal, j o b b ke körül belől lévő vidékeket szemesen megA z Ő nézésére ment nevezete zét, szokása szerint felső köntöse zsebjében nézegette. tartatta, b a l kezében pedig vagy keszke seid) Anglusok közt volt Stracham Fdchard n ő j é t , vagy meszszelátó üvegét. Igen ke Admirál és a' Maitland kapitány felesége veset beszéli;, és inkább a' General Alle- is, mellyröl midőn ő tudósítást vett volna, mandné mulatságára figyelmez. A ' m i d ő n a' süvege le vételével és teste meghajtásává hajó tetején való sétálását elvégzi, egyné köszönt nékiek. hány m i n u t u m i g m e g á l l , és a' hajó körül Az Angliai Ujságlevelek azt tartjak, lévő nézőkx'e függ eszti figyelmetesség,ét. h o g y a' Sz. Heléna szigetébe az oda " j Maitland hajó!s kapitány kél Franczia Ge dő fogolyfejedelemnek 25 — 30 b ö l d í o ^ nerálissal azon k ráditso\i állott, a' melly a' fogna adattatni azért, h o g y annak mive e0
roe
T
C1
