Nro. 9.
A' F E L S É G E S C S Á S Z Á R É S A P O S T O L I K I R Á L Y KE-} G 1 E L M É S O G E D E L M É BŐL. Indult Bétsből, Kedden Januárius 31-dik napján, 181 j-cb'k esztendőben. .
kott bulletineknek, az az, rövid híradások nak utolsó Decemberi darabjaiban az a' tu. A ' Konsíantzinápolyi 24-dik Decembe dósitás adatott ki, bogy az E ő Felsége be ri tudósítások szerént, az odavaló fó kor tegsége nem tsak meg nem szűnt, hanem mányszék (t. i. a'. Díván) néhány hetektől egy kevéssé öregbedett is: mindazáltal hogy fogva abban foglalatoskodik;, bogy a'j töbhnire mindenkor jól aludt. A ' Fel«. beiső tsendesseget jó rendűt, a táplá Korona. Hértzegaszszony S a r 1 o tta a' Kélásra szükséges dolgoknak taksáját, a' gensheitzegoek egyetlen egy gyermeke e' köntösöknek módját, 's több efféle tárgya folyó Jaa. 7 ikén töltötte el betses ifjú életé kat jó rendbe hozhassa. E' mellett arra is nek SsO-dik esztendejét-; következésképen figyelinetesen vigyáz, bogy az Ország kül-" a' A . Britanniai Constitutio és törvények ső helytartóságaiban rendesen és jól folja- szerént már alkalmatos volna az uralko nak a' dolgok , 's ugyan ezen végből azon dásra. Az északi Amerikai Szabad Státusok külíő helytartófágokbau nem kevés válto kal szerzett békesség utánn Anglia ország zások is tétetődtek. Az utolsó Nagyj Vezér nak kereskedése új elevenséget nyert. A* nek Achmet Bassának halála által megüre sedett E r z e r u m i helytartóságot a' Sivasi Coloniális portékáknak, kiváltképen a' nád helytartónak P e b l e v a n vagy Bábabássa méznek az ára érezhetőképeu le szállott; nevezet alatt esméretes bassának adtai a' St. ellenben a' gyapot, nevezetessen a' Brafilíai Sivási helytartóságot G b a l i b Bassának , a' még most is jó áron el megyén, kiváltké Bóli helytartóságot pedig egy L u d s c h u l - pen azért,, mivel annak nagy hasznát veszik la nevű Bégnek ajánlotta. A* meg öletett fabrikákban es a' manufacturákbaa. A ' " R e t s c h e b Agá helyére D e r w i s Bég e- Londoni Kurír nevezetű njíáglevél nagyon , mehetett, a' ki a' Serbusok elpártolásának boszszonkodik a' Londoni L o r d a r n a y o r « alkalmatosságával meg holt S e n i g O g l " r a a'(Londonifó polgár mesterre) hogy as M u s t a fa Bassa Orsovai vár Commendán- odavaló tanátsot öszve gyűjtötte, hogy az sának fia volt. Konstantzinápolyban ujabb Amerikai Szabad Státusokkal szerzett bé A nyomai találtatnak ja' pestisnek, a hováannak kességről egymással vetélkedjenek. M o r u i n g-Ch r o n i e 1 e nevű zsurnál azt naérge Smyrnáhól vitetett. mondja, hogy ha valaki az ótsarlást meg Nagy. Britannia. érdemli, az L o r d L i v e r p o o l , a' ki A' Fels. Angliai Király betegségéről belenként és bolnapoukéct ki adattatni szo Török
1
Bit oda
om.
1
T
r
X
'annak foglalatját magános és bizonytalan -tudósításokból közlötte a' publikummal.. Abban az igen fontos munkában, mel lyel a'maga utazásai által híressé lett könyv i r ó C o l q u b o n , a' múlt esztendőben Lon donban , a' Britanniai birodalomnak szerentséjéről, hatalmáról, és jövedelmeinek kútfejeiről, e' világnak mind a' négy részé ben ki adott, annak negyedik szakaszában azt jegyzetté meg, hogy azon Országnak dirtoka, mellyet az utolsó esztendőben a' főldmivelés, a' bányák', a' kézmivek, a' minden fele kereskedések, a' hajókázás,, a' halászat, és más egyébb tárgyak, mel lyek N. Britanniának nagy hasznára szol gállak, leg nevezetesebbek. Ennek a' mun kának végezetében így szőll az író: Ha Színié, úgymond, legfőbb kötelessége vol na is a' kormányszéknek a' köz rendű em berek közt az erköltsi jóságot elő mozdíta ni, és a' titkos vétkeket jó törvényes intéz teká'tal megakadályoztatni: mindazáltala' kermányszélínek kötelessége az is, hogyja* több rendbeli embereknek szokásaikat el ne mellőzné — Ha szinte, ú g y m o n d , a' leg főbb rendű emberek közt (a' királyi É
fatPíliátóI
fogva a' barooeifefcig) sok meg-
külömböztetett rangal bírjanak is, olly rang gal, meliyek azon hivatalt, mellyet visel nek , meg nemesitik: mindazáltal eléggé sajuálni nem. Lehet, hogy sokan más utat köyesfenek, és fem a' magok betsületekkel nem gondolnak, sem a' haza boldogságáért nem szorgalmatoskodnak; a' kik az ő ide ieket vagy játékkal, vagy más alávaló mu latságokkal töltik el, 's annál fogva min den betsülleíeket _'s tekinteteket t°i vesztik á helyett, hogy születéseknek, és rarjgjokuak jussait áihatatosokká tennék. _ Semmi sem szolgál egy országnak an nyi hasznára és ditsősségére, mint'azok a' magános virtusok, mellyek a' nemességfégnek valóságos jelei. Semmi sem alatsomtja meg az Országot annyira, mint azok a motskok, mellyek az örökös rendbeli
embereket azoktól a' hasznoktól meg fosztják a' raellyekhez nékiek más okokra néz. ve is jussok volna. Azok á' férfiak, a' kiknek indulatjokat és erköltseiket a' jó nevelés meg pallérozta, és a' kik magokat tudományaik által meg külömböztették, hogy ha a' szeréut viselik magokat, kö zönséges betsülletre érdemesek. A' nemes ségnek a-dik klassísát (Baronettek) a'fó resdü és falusi nemeseket, számo»| betsületet érdemlő és virtuofus személyek te szik. Ezek közt is sok derék személyek találtatnak, de vágynak ollyanok is, a' kik inkább követik a' rosz példát mint a' vir tusokat 's a' t. A ' 12.dik Decemberi Londoni tudósí tások szerént , sok coufereutiát tartott a' Spanyol Országi követ az Anglus niininterekkel, mellyből a?t| lehet ki hozni, hogy ezen két kormányszék közt fontos de terhes kö tések legyenek. Annak is h/re van, hogy G a n n i n g ur, a' ki a* Brazíliai kir. ud varhoz küldetett követségbe, ottan keveset eszközölhetett, mrllyre nézve rövid idó múlva Európába viszí'za fog-jonni, és mind addig Lisbonában maradni, míg a' reá bizalott dolgot eszközölheti. Spanyol
Ország.
M a 11 a g á b ó 1 Spanyol Országnak egy igen nevezetes városából ( a ' hol a' leg jobb Spanyol Országi bor terem) Dec. i7-éuait irták, hogy abba az Országba a' leg kemé nyebb igazgatás formáját akarják fel állíta ni. Ennek az Országnak vitéz bátorságú lakosi nem tsak a' vallisbéli, hanem a' p<>litica inquisitjó alá is vettettek , melly mi att minden felebaráti fzeretet , minden egy más iránt való bizodalom meg szűnt. A' ki a' jelen való igazgatás formájáról leg kissebbet szóll is, bizonyos veszedelemben forog szabadságának elvesztésére nézveAzok, a' kik a' király körül vannak, min den szándékjoUat , és erejeket arra fordít ják, hogy ' Királyt a'kormá yoiásníkezeü módjában állandóvá tehessék. Azok »' a
:)
raeszsze látó és jó gondolkozású férfiak, G r ó f Rt o n t a r i o a' Castiliai Fo taná'siíaíi a' kik a' Corteiek ideje alatt az Ország al 4-dik K á r o l y király alatt E l ö l ü l ő j e , kotmányának meg jobbításában foglalatos pedig M o n t a u b a n b a n számkivetésben j kodtak vala, meg utáltatnak, üldöztet P i n u e 11 a S e b e f t é n y 7-dik Ferdinánd nek , es nem tsak ítmmi jobbítások nem k i r á l y országlásának kezdetében törvényes tétetnek az igazgatás formájában, és a'dol dolgokra ü g y e l ő minister; Gróf C a b a ' u s goknak folytatásában, söt inkább a' jó gon Bonaparte Jósef uralkodása alatt fiaantz-midolkozású bazafiak éjjelenként le nyomat nister, 's az előtt Státusminister; M a s s a nak, el fogattatnak, 's Granadái » vitetnek, r e d o Admirális tengeri dolgokra ü g y e l ő minister, kinek emlékezetét nem tsak a' és ottan felette nyomorgattatnak. , A ' Fels. Spanyol Országi Király, ' Spanyolok , hanem a' Frantziák és A c g i u múlt Decemb. 2,7-dik napján , egy Gárda sok ís nagy betsben tartják; Marquis B aKapitánytól ktsertetvén, a' Financz Miuis- x a m a r ; Hertzeg F i a s Spanyol Országi terium bitójába, az az, abba a'palotába Grandes, és 4 dik Károly, Jósef, és Fer ment, a' hol a' Finánc Minister, és a 6 dinánd királyok alatt Pariiban, köveíminisalatta való tisztek szoktak dolgozni, e's ter; Marquis M u s q u íz, a'ki Parisban és szorossan tudakozódolt ezeknek magok vi az északi hatalmasságoknál sokáig követ seletekről, .foglalatosságaikrój, hivatalbéli volt , és mindeniktől igen betsühetett ; talentomaikrói, és fzorgalmatosságokról , Gen. Lajdinant P a r d ó volt Spanyol követ sokkal közzüjök cyájassan beszélgetett , a' Péterfbiirgi Cs. Udvarnál, nagy vitéz és sokakat hivataljoknak serényen való folyta tudós emher; A i o n z ó a' két Indiai tanátsuak tagja, és 4-dik Károly király ural tására buzdított, végre a'maga jelenlété kodása alatt Státuftanátsos,. kinek édes e m ben sok fontos dolgokat expediáltatott — lékezete mind azoknak szájokban forog Két [Frantzia hadi tisztet, a' kik a' hadi még most is, a' kiknek alkalmatosságok fogságba esett Spanyolokkal L u x e m b u r g volt. őaz közelebb való esméretségére, 's b a n jól bántak, a' néhai III. Károly Spa virtusainak betsülésére; Bon B e r n a r d o nyol Király vitézi rendjének tagjaivá tette' Y r i a r t e a' leg utolsó abból a' fő famíliá A* Gazette de Francé nevezetű Párisi ból, melly a' tudományokat mindenkor bezsurnálban a' jegyeztetik meg Madritról, tsülle; Marquis B r o n c i f o r t . e Gen. Ka hogy a' Fels. Spanyol Király egy tulajdon pitány és egy darab ideig Mexikói Vitze kezével irt levelet küldött a' Romai Sz. Pá^ Király; végtére Marquis S o c o r ö Gén. pának, meliyben azt kívánta, hogy a' Spa Lajtinant a' Spanyol armadánál, és Gen. nyol Országból ki űzetett Jésus szerzetén Kapitány Andaíusiában a' kita'zenebonáskolévő papok küldettefsenek viszsza hazájok- dókösség megfojtott, minden j ó szívű Spa b a . Egyszersmind meg parantsolta a' Ró-' nyoloknak cs külföldi tudósoknak nagy ke mai Udvarnál lévő követjének V a r g a s serűségekre. Marchiónak, hogy azoknak a' Spanyol Or Spanyol Amerika. szágból ki űzetett tudós papoknak elegen A' Morníng-Chronicle nevezetű Ang dő segitféggel legyen hazájokba való utazá liai újság levél fzerént a' Iamaikából jött. sokban. Ugyan ezen frantzia zrurnál azt jegyzi Utolsó hajók egy igen fontos hirdetményt meg,SpanyoI Országról, hegy a'mult l8l4- hoztak onnan Európába, mellyet az U j esztendőben igen sok derék emberek, jó Granadai Congressus a' 7-dik Ferdinánd bazafiak, és bazájoknak nagy oszlopi hol Spanyol királynak birodalmába való viszsza téréséről ki adott vala. Az alatt, úgymond tának meg 5 illyenek voltak a'többek közt a
z
X *
r
a nevezett MorDiog-Cbronicle, bogy Eu rópa az Amerikai Spanyol tartományokban esett történetekre igen keveset ügyel , ezek az Amerikai tartományok a' magok végzéseknek erőssége és iparkodásaik által nagyon elömeuetelesitik az ő mástól való nem függéseket, és olly állapotba helyhezt*tik , metlyben elegendő fegyvert szerez hetnek magoknak. A' leg utolsó Jamaikai íctákban azt is lehet olvasói, hogy [a'Santa - Feyi vagy uj - Granadái revolutio 1 8 1 2 - d i k esztendő ben, Július 2 o d i k á n elkezdődött, és hogy azon tartományokba!* fennállott Confoederátió i8H-dikben Nov. 27-kén ki nyilatko zott. A' 1 1 tartományoknak úgymint S^inta-F e e , F a n i a , S o c a r r o , P a m p lő tt a , L o o s-L a n o s , M a r q u i t a , N e i Vos,Antioquia, Ghoro, Papayán, és C a r t b a g e n a tartományoknak követjet'k Dec. 4-dik napján. 1 8 1 2 esztendőben L e y v a városában öszve gyűltek, 's ma gokat másoktól nem függőkké telték, ezek hez tsatolták magokat a' C a r a c a s , és V e n e z u e l a tartományok is- Ennek az utolsónak küldötjei még ig 1 1 esztendőben el pártoltak az anya országtól, mellynek népessége negyed fel milliom lakosokra ment vala. Az a' hirdetmény, mellyet ázok akkor ki adtak, mind azokat a' törté neteket, mellyek 7-dik F e r d i n á n d ki rálynak országába való vifzsza meneteléig történtek, magában foglalja.
a' Frantzia kormányszék 3 Commissáriuso. kat küldött Iamaikába, olly rendeléssel, hogy azokkal a' vezérekkel , a' kik a' St, Domingoi szigetet erő hatalommal magoké vá tették, botsátkozzauak alkuba , hogy annál fogva azon colotiát az anyaország kebelébe viszsza vihesai-k. Ezen Commissáriusoknak egyike D r a v e n a u , volt Uordeauxi kereskedő , kéntelen volt onoan Európába viszsza jönni, egy átaljában nem szenvedhetvén az oda való levegőt. Et a' D r a v ena sógora volt auuak a' Domiugói Commendánsuak , a' ki P e t h ionnak magát alája adta; az ő tiszti követője volt L a d e b a d St. Domingoi földes Ur, a'ki a' revolutió kezdetétől fogva a' Iamajkai tartományban le telepedett; a' más kt-t Goramissáriusok D a u r i o n-L a » a i s < e, és M ed i n a St. Domingoi Spanyol Urfzagi em berek voltak. ;
Az utolsó tudósításokhoz képeit Lav a i s k Penthiontol a' mint láuzik, híva talt kapott a' P o r t - a u - P r i u c e vurusba P e t h i ó n n a k lakó hrly«be való nirue* • télre, a' ki a' múlt Október 2 1 -dik nap ján oda is "ment, de ket nap mulva olt meg betegedett, ejt még .\ov. első xjapjan» is meg nem szabadulhatott nyavalajától. P e t h i o n az Angliai portékákra vetett adóknak felét alább szállította, a' mellyé' sokau azt húzzák ki, hogy ő annál fng»» Angliának segedelmét akaita meg nyeruyii aiou ecetre, ha Frautzin Ország a' St. Do mingoi coloniát fegyverrel igyekezne^ meg Napnyngotti Lídiái szigetek. A ' J o s u r n á l des d e b a t s nevezetű hódoitatni. frantzia újság levelek ,a' C o u r i e c d A i i Azt mondják, hogy L a v a i s s e i s ahoz g let e r r e nevezetű Angliai Zsürnáiok ú- a' fekete fejedelemhez C h r i s t o p h e b e« * tánn következendő tzikkelyt tettek a' Pub a ki St. Domingoi tartománynak északi ré likum előtt esméretessé; Itten, úgymond, szét birta , levelet irt volna, és azon leve St. DomtngdbÓl következendő tudósítások let , mellyet a' Frantzia Commissáriuso ' tétettek közönségesekké, abból a' szigetből oda vittenek , a' maga fekete tanátfosin " t. i. a' melly az-okra a' hasznokra nézve, gyüliésében el Olvastatta , '$ azt a' maga mellyeket Frantzia Ország onnan vett, a rongyos fekete jobbágyi közt a' Hayt) fek ' Framzta Revolutió előtt, M i , úgymond , ték közt ki hirdettette. Az E u r ó p a f J ' annak idejében már meg moadotíuk , ho-y delmek a' Párisi traktában mindeuekrál 1
3
t
e
e
fi
gondot viseltek, e's mivel elére nem tud hatták, mellyik részre fogná a' Haity király h a j l a n i , azt végzettek, hogy a'fekete em berekkel valá kereskedést még egynéhány eszi. meg engedjék, a' Haiti Országnak meg népesitésére, a'mellyazoda küldetendo sok hadi seregek által legjobban eszközöltetne, Generális Uram ! N e . kénszeritsen Ki gyelmed, hogy azok a' Négerek, a'kiket mi az Afrikai tenger partokról hordunk, katonákká tétettessenek, ne kénszeritsen Kigyelmed, bogy mi a* mi romlásunkra minden eszközökhöz nyúljunk. Meg va gyok arról győződve, bogy Kigyelmed sok kal több józan okossággal bír, tokkal meg« világosottabb elméjű , és sokkal felsége sebb gondolkozással bird ember, és inkább kivan a' régi Bourbonjai Kiialyi törzsökből való Generális, mint pártoskodó rab szol gáknak vezére lenni. Mi "ismét ozt mond juk, hogy ez az irás, a' Haiti Feketék Cance Dáliájában koboltatott, és hogy Grof Li monádénak Londonban semmi titoknokja nintseu , a' ki által tanátsot k^rhef-tt vol na. Ezen tekintetre nézve, a' következen dő szók elegendők fognak lenni, az igaz ságra : Melly időben irt a' Frantzia Comttiissárius C h r i s t o p h e n e k ? mikor vol tak a' példáknak bé folyásai az & meg ha tározásokba ? innen által láthattya K'gyel« med, hogy M u r a i és B e r n a d o t t e Geneiálifok , a' kik mint egy annyi királyok vagy fejedelmek uralkodtak a' nemzete ken , a' kik magokat fegyvereik által na gyon híresekké tették , most önként le szálltnak királyi székeikből, és magokra 's maradékaikra nézve sz álk-.ndó tisztelettel járó hivatalt az állhatatlan usurpátornak (törvénytelen uralkodónak) titulusánál fellyehb bctüülik — Meg elégszünk ezekkél az elő hordott példákkal annak meg bizonyítására, hogy éz az irás , mellyet vagy C h r i s t o p h e maga , vagy az 6 ágensei a' Frantzia C>-mnrissáriusnak tulaj^onitnak, és a'melly tsak nem minden Angliai Zauiualokbüu közönsé
ges sé tétettek a'Hai'ti fabrikában koholtattak, Christophe és aző táuátsosinemmerészlették volna az ő valóságos irásáf ki hirdettetni, ha nem azt gondolták ki, hogy Ő reájok nézve jobb leszen illyen tördelekeket ki gondolni. Valahányszor azokról a' Commissáríusokról beszéllettünk, a' kiket azért kül döttünk St. Dómingóba, hogy az oda való Ui-alkodókkal^lkudozzanak, mindenkor azt mondottuk, hogy C h r i s t o ph e Frantzia ország alá magát nem veti, 's jobb leszen őtet a' kiráiyi széktől meg fosztani. Ha L a v a i i f e u r , a' ki az ó Trinidadban St. Vincentbe, es Tabagóba való utazása kor magát a' feketék barátjának lenni irta , 's erre nézve magának mindenkor avval hí zelkedett, hogy ő C h r i s t o p h e t arra fog ja venni, hogy énként le mond királyi székről, az ő ítélő tehetsége nem volt olly józan, min: a' miílyent a' nevezett usurpátornak ministerjei ennek tulajdonítanak. A' C h r i s t o p h e maga meg határozásának semmi olly befolyása nintsen abba a' pia cúmba, hogy St. Domingó Frantzia-Ország nak yiagát alája vetné. A' P e t h i o n h o z hajló rész fogja en nek a' szigetnek sorsát jel választani. Er ről azt irják hogy ő minden bal vé lekedéstől , minden uralkodásra való vágyódástól üres- és tsendes gondolko zású, sz 6 vetélkedő társánál, C h r i s to p b én él sokkal meg világosottabb el méjű ember lévén, Frantzia Országgal bizonyosenalkúba botsátkozik j könnyű leszen a' M n l a 11 á k a t arról meg gyó'zni, bogy ók és az ó birtokaik, tsak az által lehetnek bátorságbzn, ha ők a' fejér lakofokhoz vagy Európai születésüekhez hatolják ma gokat ( M u l a t t a kn a k neveztetnek nap keleti és napnyugoíti Indiában azok, a' kik fejér atyáktól és fekete anyáktól f.üléttetnrk). Tudják azt a' Mulatták', hogy az & számok a'Négerek ellen Őket nem vedel* mezhetik , a\ kik őket elébb vagy későb ben ki irt;,ák az élők közzül, ba Haytí Ország el nem töröltetik. A ' mulattoknak
Frantzia Orfcággal való öszve kaptso tata sokra egyébb nem szükséges, hanem hogy nékiek is azok a' jussok engedodjenek, a mellyek őket mint birtokosokat illetik, és ha a' St. Domingoi tartományoknak hatli feregeik a' Frantzia badi seregekkel ösz ve kaptsoltatva volnának, hat hét múlva C h r i s t o p h e n e k még a' neve is el enyészne. Arra való nézve igen szükségtelen do log, ő ellenei proclamatziókat ki adui, a ki készebb leszen meg halni, mintfem St, Dom i n g ó t Frantzia országgal Öszvekaptsoltatui engedni. Hogy ha a' Frantzia kor mány fzék tellyes hatalmú Commissáriusokat küld Chr i s t o p hehe z a' véle leen dő alkudozás végett;, bizonyosan nem es méri ennek a' fekete fejtdelemnek gon dolkozása módját, 's nem esméri azokat az eszközöket, a' mellyek által ő a'revolutziót meg hoszszabbitbatja. Ez a'hiba azok tól a' tudósításoktól vette eredetét, a' mel lyeket az Amerikai Státusokbeli és Angliai zsurnálok kpholtak és fenntartották, és a' kik a' Haiti országnak mástól való nem füg gését a' fekete emberekkel való kereske désnek eltöröltetéséről vaió kérdéssel öszve zavarják. Igen nehéz meg magyarázni , miként kívánhatnak az ember szeretők olly állapotot , melly szörnyű háborút és olly háborút szülne, mellyet a' P e t h i o n részén lévő Haitiak a' C h r i s t o p h e részén lévők ellen vég nélkül folytatnának. Ezt az ir tóztató nagy változást tsak az által lehet el kerülői, ha a' St. Domingoi Colonia az Eu rópai anyaország hatalma alá viszsza vitetik, a melly t. i, azt fel állította és a' mellyhez épen azon juson tartozik mint minden uj Colouiák; Egyéb aránt méltó a'meg jegyzésre, hogy az auya országoknak Colouiákhoz való jussa az igasság princípiu maival jobban meg egyez , mint a' régi nemzeteknek az ő Coloniáikhoz való jus sok 5 ha azokat az ő országoktól el kellene 1
választani, a' mellyek t. i. Amerikába Af. rikából által plántáltattak. Igen nagyon hibázik, a'ki azt gondollya, hogy a' St. Domingoi fekete embere!); az ő uraikhoz hajlandók légyenek, sokkal jobb dolgok volt. azoknak a' Frantzia kor. máuyszék alatt, mint most, incllyre néz. ve természeteden ii kívánnak azok alatt len. Minekelőtte, ezen tzikkelyt bé zár ni nánk szükségesnek ítéljük azon öszve köttetésrőb egykét szót szolla^i, melly Anglia Ország és St. üomingó közt vagyon, és ar ról a' haszonról is, mellyet oz Angliai kormányfzék és kereskedés ezeu colouiáknak revolutiójából reménylhet. Mivel az Angliai Ország a' St. I) o ming ó b a bevett kormányozás módját meg nem esmérte; szükségképen következik bogy e' két Ország közt semmi politica fzövetségek nintseuek. A* St. Ü o m i n g ó b a evezett kereskedő bajókat az Anglus hajók mapok késérték, hogy annál fogva a' tengeri zsák mányoló haramjak ellen védelmezhessék; ellenben a' Hjiti ágensekel meg nem es mérték foha,még akkor sem, a' mid őn Fran tzia Ország Anglia ellen hadakozott, melly ból azt lehet ki húzni , hogy Anglia Or szág még akkor sem fogja a' Haiti uralko dóknak jussokat meg esmérni , wiidon na a'Frantzia Király, az ő ösi országába bé-ült. Egyébaráut a' mi azokat a' hasz nokat érdekli, a' mellyeket Anglia Or szág a' Haiti vagy Sz. Domingoi coloniával való egyetértésből reménylhet, ezek igeo tsekélyek és semmire valők, mellyet a'kö vetkezendő megesett dolgokból lehet meg mutatni. Az Angliából St. Domingóba 1 8 1 esztendőbe vitt portékáknak az árra 15,o°° font sterlingnél fellyebb nem rae n t; kö vetkezésképen semmit sem félhet Frantzia Ország a' Sz. Domingoi sziget elfoglalására nézve, hogy azt ne eszközölhesse. 2
