M r-
Indult
B é t sb ö l . K e d d e n ,
B é t s. Fels. F é r é n t z K ároly Ts. K. F ő Hertzeg azon k iv ü l, a’ mit rendszerént szokott a’ szegények segedelmére adatni; még hónaponként rendkívülvaló segedelm űl négy száz forin tot méltőztatott pen gő penzbsn rendelni a’ jelenvaló terhes idők környülállásaiközöttszükséget szen vedők felsegéllésekre. Fels. Ts. K. F ő H ertzegaszszony ’S óf i a , ezer forint pengő pénzel m éltóz tatott azon summa pénzt nevelni, m elly a’ mostani mostoha időkben a’ szükség ben szenvedő szegények gyámolitására gyűjtetik. P o r I u g a I I i a. A ’ Lisbonai Ú jság kihirdette D óm M i g u e l n e k Jul. 14-dikén költ azon v é g z é s é t , h ogy ö a’ Frantzia Igazga tás kívánságait teljesítni kész. Éz 14 pon t b ó l á l l , ’s foglalatjának summája e z : B o n h o m m e s szabadon botsáttatik , ’s az ellene kimondatott ítélet megsemmisíttetik; a’ hat b írá k p e d ig , kik reá íté letet hoztak letétetnek, és B o n h ó m* m e kiállolt szenvedéséért Portugalliától 20 ezer frankkal vígasztallalik meg- S o n v i n e t s szabadon botsáttatik; kárpótlá sul több m eghatározott summákat fizet D ó m M í g ú e l más Frantziáknak i s ; ’ s í g é r i, hogy ezentúl a’ Frantziák bátor ságban lehetnek a’ szabad tetszéstől füg-
1 8*
Augustus’ 50-dikán,
1881.
g ő elfogaltatástól. A’ politziára ügyelte Főtiszt hivatalából elbolsáttatik. A ’ m elly ítéletek két esztendő ólta politikai bévádlásokra, Frantziákról h ozattak,azok mind megsemmisíttetnek. Portugallia nyoltzszáz ezer frankot fizet Frantzia O r szágnak, hadi költsége pótlására. M in d ezen pontokat a’ L isbonai hivatalos Ú j ságában, kihirdetteti az Országló. K öte lezi magát továbbá arra, hogy m ég bi zon yos, és világosan m eghatározandó summát fizet P ortugallia, m elly a’ fran tzia kereskedésnek pkoztalott kára k ipótlásáúl szolgáljon. — Azt is említi a’ Lisbonai Ú jság, hogy az alkukötés ere j e szerént minden elfogott hadi és k eres kedő hajókat viszsza ád a’ Frantzia ha jóssereg. ) Későbbi jelentése szerént a’ L isbo nai Újságnak, Jul. 2 3 .d ik á ról; már ak k or lefizette Portugallia a’ rávetett 800 ezer hadi költséget, és erre a’ D óm Joao líneahajót, ’s egy más hadi hajót visz sza is adtak a’ Frantziák. F r a n t z i a
O r s z á g .
Azon jelenések k ö z ö lt, m ellyeket a’ Frantzia Követek Kamarájában valaha látni lehetett, a’ legbotránköztalóbbak közzé számlálhatni azt, a’ m elly annalí a’ f. h. 15-kén tartott Ülésében törlént. Ugyan i s , m időn a’ Válasz felírás egyes tzikUelyei k özött, a’ Lengyelek’ dolgát X
142 illető tzikkély vítalődnék j *s a’ M inisteriumnak a’ részben véghez vitt tselekedete nagyon kárhozfcatódnék ; P e r i e r Miniszter a’ maga és tisztitái’sai mentése végett fe lá llo lt, és kérte a’ K öveteket, hogy beszelhessen; de azt különösen a’ bal oldal egyátaljában nem engedte 5iazt állítván, hogy az egyszer elvégzett vi’sgálás után a’ rendtartás szerén t, senki nek sem szabad beszélni. Ez ellen P er i e r Ur a’ Chartának 46 dik tzikkelyét hozván fe l, m elly így van: „ h a a’ K i rálynak M inistere azt kívánja, hogy ötét halgassák m e g ; m indenkor van jussa be szállni, <( m egindult a’ beszélöszék felé. D e alig m osd óit ki h e ly é b ő l, a’ m időn, az egész szálában irtóztató kiáltozás tá madt. E zen P e r i e r Ur m egboszszonk od ván , p rób á lta , a’ dolgot nagyobb világosságra h o z n i, de m inden igyeke zete hijjában és tsak arra való v o lt, hogy ellenségeinek dühösségét nagyobbítsa. N é melly Követek , nevezetesen J o u ss e l i n U r , m ég a’ beszéllöszékbe is felmásztak, a’ Miniszteri Tanáts Elölülőjének ruhá ját megfogták és azzal fenyegették, hogy onnan erőnek erejével is lehúzzák. M i dőn a’ mind inkább inkább nevekedö z e nebonát a’ Kamara E lölű jője semmi m ó don le nem tsendesíthette, kéntelen volt kalapját feltenni, és m egkérni a’ Kama rá t, h o g y egy órára távozzanak el. Ezen intésre a’ Követek nagy vontatva és búgva m orogva n’ szálát elhagyták. A ’ rendelt id ő re az ismét b eg y ű lt, dé m ég is boszszús K övetekhez P e r i e r U r egy rövid beszédet tartott, és ennek végző désével, a’ Kamarának köz kívánságára az Ülésnek végét szakasztotta. A’ követ k ező Aug. 16-dik napján tartott Ü lésn ek ,; m eilyben igen sok halgatók jelenlek m eg, első tárgya, az ezen kérdés felett való vitatás vo l t : hogy a’ tegnapi rendetlen ségnek a’- Ministeri-Tanáts E lölü lője volt e’ o k a , vagy a’ K a m a ra ?P e r i e r Urnák
lett volna e’ és m ennyiben jussa beszél n i , ’ s hát a’ Kamarának volt e’ , és men nyiben ő neki a’ beszédei m eg nem en g e d n i? A’ m int m egszokott esni, a’ Kamara tagjai k ö zzű l egyik am azt, másik emezt vetette o k ú i ; egyik amannak,má sik em ennek részére ítélte az igazságot, L a f f i t t e U r p ed ig íg y szóllott: „A' M inisterek nek épen úgy lévén jussok a’ k oron a praerogativáit fentartani, mint a1 Kamarának a’ maga jussait oltalmazni, a’ feltett kérdésben más n e m , hanem e g y e d ü l tsak a’ Státusnak együtt mun k álk odó három rendei hozhatnak elha tározó ítéletet.“ Es ezután mentek osztán által a’ Válaszfelírás még hatra lévő pontjainak visgálására , a’ m ellyet még azon ülés-ben elv é g e zte k , és 282 szóval 73 ellen el is fogadtak. A z íg y elkészített és elfogadott Valasz felírá s, m ellyet a’ Követek Kamará já b ól egy nagy K üldöttség, a’ f. h. 17-ik napján estve 8 órak or adott által a’ Ki r ál ynak, e’ k öv etk ez en d ő: S i r e ! Hogy é p p e n a’ J u liu s i R e v o lu t ió n á k esztendőn k é n t e l ő f o r d u l ó n a g y n a p ja it m egelőző estve é r k e z v é n F e ls é g e d a n n a k a’ nemes
9
tf
*
^
szivu népnek k e b eléb e, m elly azt a na pot a’ maga vérével petsételte m eg, kö telességünk szerént lefizethettük a’ tzia O rszág fájdalmainak é s k ö n n y e i n e k azon a d ójá t, m e l l y e l az azoknak tarto zik , k ik a’ nevezett napóknak áldozatjai levén ek , — hogy tanúi lehettünk} annak a’ pom pás győzed elm i' i n n epnek , melly a’ hazafiúságot ’s az egész nepne egyetértését a’ maga tellyes fényében a lítolta e l ő , a’ , h o l , Frantzia Országna a’ Felséged constitutionaíis Thronusa kö rű i egyesült Érzéseit ismét feltaláltuk j — m ind ezt F e l s é g e d n e k k ö z ö n j ü k . AZ érzések ezen egyezését erőssé és allan dóvá tsak a’ Status rendjeinek, az az egy form a m unkálkodása, a’ Státus korrnanyozása m ódjának az az egyenlősége e
Jieti, m elly a’ Felséged TgaEgafása erejét raegkettőzleti ’ s bizonyossá teszi azt azon győzhetetlen együtt munkálódás fe lő l, mellyet tőlünk Felséged kíván, és a’ mit mi Felségednek m egígértünk. Ez a’ hat hatós Együttmunkálkodás vet véget a’ megbuktatott D ynastia' pártján lévők ’ gonosz m esterkedéseinek, e’ teszi sem mivé azon eszteleneknek\ reménységeit kik ar Közönséges Társaságnak a’ nem ze ti érzéssel annyira ellenkező Chimaeráiról álm odozván, az Országnak olly sok gondot és nyughatatlanságot ok ozn a k ; ez által tsendesíltetik le a’ Felséged Igaz^ galása alatt minden névvel nevezendő háborgás ’s ez ád minden nap nagyobb erősséget a’ belső rendnek. Lehetetlen egy ollyan Nemzeti igazgatásnak erötelennek lenni, a’ m ellynek erőssége ma ga magában , m indeneknek Interesséjében és érzéseiben áll- Elég bizonyságát tapasztalta annak Felséged a’ minapi uta zásában ,. midőn m indenfelé ugyan azon b u zg ó érzést találta az eránt a’ Thronus erán t, mellyet a’ Jüliusi Revolutio állí tott f e l , midőn mindenütt azt a’ k ö zk ívánságot hallotta ,. m ellyel annak m eg maradását óhajtották...— A mi a’ N em zeti Institu íion aklassan lassan való kifejtöztetéset, és a’ nép tanítása szélesíté sét illető javallatot né z i : régen várja> m ár ezt 'Frantzia. O rszág r annyival in k á b b , hogy róla minden országiások ígé retei tellek. Ennek tellyesítése, melly to vább nem m aradhat, a’ Felséged Igaz gatására szállolt. Mi kötelességünket, egy ollyan fontos kérdésnek megvisgálásában,. híven befogjuk- tölten i, a’ mellynek el h a tároló megfejtése , a’ Felséged Igazga tásának állandóságot ád, a’ bizodalinat. felkölti és fentarlja, a’ nem zeti-Jóllétei forrásait m egnyitja, a’ Kereskedésnek és szorgalomnak Krisisét, abban a’ m érték ben oszlatja e l , a’ m ellyben a’ k ö zö n séges rend cs bátorság elő áll. — G y ö
nyörűséggel h a llju k , b og y Finanlziánk állapotja megnyugtató. Azok az áldozatok , m ellyeket Frantzia Ország Felséged elölt olly tsudálkozásra méltó nagy lélekkel, h o rd o z , azt parantsolják m inekü nk, hogy Felséged del együtt a’ Költségeknek minden lehe tő módon való kevesítésén, m unkálkod ju n k . Egy ollyan N em zetnél, mellyneU egyenlősége nem tsak a’ törvény’ néma betűiben, hanem az erköltsiségben áiJ, mind azoknak , kik a’ Síafus vagyonaival bánnak első kötelességek a’ takarékű 5ság, D e ha Frantzia Országnak m él tósága és bálorsága forogna veszedelem b e n , ha vaiahi néki, Európában az ötét illető rangot elfoglaln i nem engedné, ab ban az esetben sem a’ pénzt sem a’ vért nem kellene k ím éln i,---- mert néki legdrágább kintse a Szabadság. A z ő sereg e, a z ö Nem zeti-gárdája, a’ legelső jelre kész azon zászló alá állani, melly o lly sok nevezetes dolgokra em lékeztet; m elly olly nagy rem énységeknek záloga, ö r vend Felséged annak az aránynak, m elly a’ Felséged és á’ külső országi Igazgatószékek közt van. R em én y ijü k , h ogy azok helyre fogják állítani azt a5 közönséges békességet, a’ m ellyet Felséged k ív án , és a? m ellyet az emberiség a’ frantzia egyenesség legédesebb hódollatásának fogesmerni. Ö rülünk rajta,, hogy a’ F elsé ged munkálkodása által szorossabb öszveköttetéshe jöttünk az Éjszak A m erikai egyesült Státusokkal nekünk régi és ter mészeti Szövetségesünkkel. E lvárjuk az említett Statusokkal és a’ M exicói ’s Hayti Köztársaságokkal köttetett Traetatusoknak, velünk a’ megvisgálás végett való közöltetését. — Szívesen köszönjük Fel ségednek azon rendszebásokat, m ellye ket az emberiséggel ellenkező rabszol gákkal való kereskedésről hozott törvé nyünk végrehajtásában lett. Reményű a’ Kam ara, hogy » ’ Charta kívánsága a* K*
gyarmatokban lévő tőrvény szoláltatásra mézve rövid időn, tellyesítödni fog. A z Ausztriai Seregeknek a’ Pápa birtokai b ó l, (ám bár későn) történt kim enetele , bizon yítja, h ogy a’ Felséged szava nem volt foganat nélkül. Örömest elhiszük és rem ényijük , h ogy a’ Felségednek tett ígéretek befognak tellyesítödni, az Am jiestia közönséges lesz, — a’ F o g ly o k ról a’ bilintsek lefognak o ld ó d n i, ’s az emberiségnek többé panasza nem lesz. A ’ Felséged és az em beriség jussainak megsértéséért, nemes boszszúállást vett Lisbonánál hajósseregünk. T en geri erőn k megmutatta itt, hogy m ikép pen felel Frantzia Ország a1 nyakas tsúfolódóknak, és hogy a’ N em zet betsületét akárm im ó don feltartja. A ’ Belgiumban történt d ol gok azt b iz o n y ítjá k , hogy Frantzia O r szág öröm m el adja magát társul az o l lyan nemes elhatározáshoz, m elly a’ mi , diísősséges Revolútiónk’ alaptételének vé lelm ezését, megerősítését tzélozza. É p pen más érzéssel tölti bé és indítja meg minden szívek belsejét, a’ szerentséllen es vitézi-bátorságú Lengyel Ország, s o r sa. Köszöni Frantzia Ország Felséged n e k , h og y közbenjárását ajánlotta. Azt pedig nagyon sajnálja, h og y F elséged Köyetjé szavának nem volt az az e r e je , h o g y jó k o rá b b meghalgatódott v o ln a , azon N em zet java m unkáiódásában, a’ mellynek N em zeti rangra való Felemel tetését, minden nemes érzésű em berei?, az Európai pallérozotságnak minden igaz baráti n agy kívánsággal óhajtják. F e l ségednek a’ L engyelek szerentsétlenségét illető, szívre ható szavaiban egész gyönyörűséggel szem léli a’ Követek Ka marája azt az előtte igen kedves védlést (assurance) h ogy a’ Lengyel Ország N em zetisége nem fo g el veszni. — T ely esb izodalomban vagyunk a’ fe lő l, ihogy m i ezen fontos és nehéz tárgyak vizsgálásában feltaláljuk a’ méltóságnak fs állha
tatosságnak azon bizonyságát, mellyel a’ Frantzia orsz á g igazi interesséje oltalma-
z ó d o tt; h o g y a zt a’ Politikai rendszart, m e lly hazánkat annak meg nyert sza badsága fe lö l teszi b izon yossá , annak jó llé té t m egalapítja, Frantzia Országnak, a’ k ülső O rszágok előtt hatalmat és te kintetet s z e r e z , Frantzia O rszág is hely b e n h a g y ja , és elő segíteni minden má don igyek ezik . Ha E u rópa szándékunk nak törvényes voltáról ’s a’ békesség fentantására tzélozó kívánságink egyenessé g é rő l m eg van g y ő ző d v e ; a’ felöl is meg k e ll neki g y ő z ő d n i, h og y nekünk erőnk és akaratunk is van Függetlenségünknek és jussainknak tekintetet szerezni. Fran tzia O rszágnak nemes érzésű fiai Örömkiáltásokra fakadtak, m ihelyt a’ minapá ban a’ had k ik iá ító d o tt, és ditsekedéssel n é z i, m int sietnek az ö Királyának Fijai az ü tk ö z e tre , vetélkedve törekedvén követni'az ö A ttyokat, ki az első ágyú szóra n a gy készséggel sietett kebelünk be a’ szabadság védelmezésére. A’ mi minket ille tt, S ire ! mi eleget fogunk ten ni küldettetésünknek, és Felségeddel ke zet fogva fo g ju k m unkálódni mind azt, a’ m i H azánk jóllétét előm ozdítja. — ..... ■•areqgffiwsírwi. un ... .
M id őn a’ Követek Kamarájának a’ f. h. 13-kán tartott Ü lésében, a’ Válasz felírás egyes pontjai felett való Vitatá sok alkalm ával, némellyek úgy'nyilaik02' tatták ki m a gok a t, h og y Európában a közönséges h á b orú elkerülhetetlen; a* ellenkező értelem ben lé v ő k , a’ mint a J o u r n a l d e s D e b a t s m egjegyzi, azoknak vélekedését a’ többek k ö z t, a következő erősségekkel tzáfolják^ meg* „M iily e n sok ideig kikerültük m á r, az* a’ h á b o rú t, m ellyet kikerűlhe tetlennek m ondottak. M i lett a’ közértelm et meg haladó (absolutioi) és köznépértelméhea való Cpopulare) elevnek képzelt öszveferhetetlenségéböl ? Próbáljátok m eg, a’ 1111
akartok, — íg y szólltak kevéssel ezelőtt sokan, — de ezen k ét elevek között va ló háborút nem fogjátok megakadályoz tatni. A’ mi értelm ünk szerén t, nagy té velygés abban a’ hiszemben le n n i, h og y a’ Világot a’ L og ica szoros, törvényei sze rént lehetne igazgatni. Ám legyen az igaz, hogy a’ T h eoriában , a’ Szabadság és az Uralkodás egymással öszve nem fér-, nek; — de a’ Valóságban m indenikm eg állhat egymás mellett. M iilyen sok ideig tartottak a’ Protestantismus és Catholicismus között lévő versengések. E zek a’ 1 6 d ik és 17-dik Században kiakarták egymást irtani épen ú g y ; a’ mint ma so kan a’ Szabadságról gondolkoznak. A zom ban sok vérontások után m egesm erlék, hogy egyik a’ másik nélk ül a’ világoh nem leh et, h og y szükségesképen öszve liell békélnij és egymást el kell tűrni — és lígy lett. — A ’ keresztes háború ide jéb en a’ Keresztyénség a’ Mahumed k ö v etőit, ezek pedig a’ Keresztyénséget igyekeztek semmivé tenni. — ’s utoljára m eggyőződtek a’ fe lő l, h ogy ez hijjában való törekedés volt, — h ogy az Isten azt nem határozta m eg,Jlíogy a’ Világon egy gondolat uralkodj ék ; — észrevették, hogy ugyan azon egy nap süt az Igazságra és a’ Tévelygésre. — Hány ollyan dolgokat egyesített már a’ H istória, a’ m ellyeket az em berek egyesíthetetleneknek tartot tak. Hány ollyan hadaknak lelt végek kevés esztendők m ú lv a , mellyek végnél kül valóknak ítéltettek. A ’ világ és a’ tapasztalás szélesebb kiterjedésű és türedelmesebb mint a’ L og ica . Az Isteni gondviselés sokat m egegyeztet azok k ö z z ű l, mellyeket az em beri ész öszveférhetetleneknek hiszen. A z egymásnak e l lenében tett elevek között való versen gés természettel örök k é tartó , de a zom ban ezt a* versengést nem kell szüksé gesképen háborúnak követni. Valam i más tsatapiatzra vitelik az. A z Á gyú go
lyób isok , a’ háborúnak a’ mint Generál Lam arijue m on d ja , nem ollyan eszközei, m ellyek abból k i nem maradhatnának. A ’ veszekedni akaró Felek k özzű l egyik a’ másikkal fegyverkezteli fel magát. A ’ köztök való ütközet addig tart, m íg ma ga a’ világ; a’ mi vas vagy ón fegyverünk ö k özzülök soha sem egyil<et m eg nem tartja, sem a’ másikat semmivé nem te szi. Es hadakozzanak bár zászlójok alá esküdött sfcáz m illióm katonáikkal, száz esztendeig egymás ellen ; még is soha e l határozó gyözedelem re szert nem tesz nek. Az Isten nem akarta az em bert egy form ába önteni. . Szükségesképen m eg kell a’ Szabadságnak és az Uralkodásnak egymást szen v ed n i.-------— Az eddig tar tott kom oly beszéd ezzel a’ tiindéres m e sével rekesztödik bé. Egyszer volt egy megígézett K utya, a’ m elly ollyan tu lajdonsággal-bírt, h og y mind azokat az állatokat m ellyekre botsátódott elfogta. Éppen ennek a’ kutyának az idejében v ó it, egy hasonlóan o lly móddal m egvaraslott nyúl is , h og y azt soha m eg fog ni ném lehetett. Egyszer az említett k u tya , erre a’ nyálra uszítódott; — ésm ellyik győzött a’ kettő k özzű l ? a’ m int a’ mese m on dja, egyik sem ; minekutánna egymást haszontalanul sok ideig ü ld ö z ték volna, utoljára arra határozták ma gok at, hogy tsendesen menjenek egymás mellet. Éppen ú g y kergették sok ideig egymást az említett két politikai rend szerek , de h ijjá b an , m ert soha egyik a’ másikat b e nem érte. A’ Világ törvé nyének akaratja a z , h og y ezek egymást megszenvedjék. L e n g y e l
O r s z á g .
Lengyelhatarszél A ug. 18-kán Ca’ Burkus Status Ú jságból.) Az Orosz fő hadiszállásról A u g. 12-kcn kőit tudósí tások szerén t, General R ü d i g e r sere
ge a1 Visztulán kereszűlm envén , R ad ó m felé velle útját, előörei egész P i] i z a - i g nyom ultak. General G e i s m a r seregének előtsapatja, az ellenség nek egy Osztályával öszve. tsapott ésazt megverte. A z ellenség egy nehány száz megölettetteken kivúl- 2 ágyút,. 500 foglyokat, azok k özött sok T iszte ket vesztett el*. A ’ General R r e u t z se rege (m integy 20,500 em b erb ől álló) P r a s n y s z b a m egérkezvén azt a’ parantsolatot vette,, h o g y . ú gy intézze az: Orosz fősereghez való m en etelét, hogy a’ f. h. 18 kán L e n g e n nél a* Visztulán által-mehessen. K á l i s b a a’ f. h. 16 kán várják a? muszka katonaságot,, m inthogy mind m agából a’ vá rosb ól, mind a’ kön nyéről a’ L engyelek eltávoztak , semmi akadályra a’ b em en etelben , nem fog ta lálni az O rosz sereg.. B 1o n i e Aug. 17-kén (D urkus Sta tus Újság) G eneral R ü d i g e r nek a’ Visz tulán történt által szállása h ír é r e , az Orosz sereg L o v i t z b ó l a’ f, h. 15 kén m egin d ú lt, és rnás nap B 1 o n i e ig (V a r sótól 5 1 /2 m értföldnyire) n yom ult elő. H o g y a-’ L en gyelek bátorsága nagyon, m e g tsö lik e n tm in d az egyn yom on b e szélő h ír e k b ő l, mind a zok n ak , k ik az. Orosz táborba általmennek , nagy szá mából világos^ — úgymint a’ kik íiissebb nagyobb tsoporlokban jelen n ek m eg az Orosz tá b o rn á l,fde a’ honnan hazájokba elbotsáttalnak.. Ám bár a’ Seregnek na gyobb része m ár Varsófelé k özelített, mindazáltal m ég eddig: a’ Hadivezér FŐ-hadiszálláffa B 1o n i e bán van. A’ d o lo g nak^, m elly éppen most van a’ K p sise n , üövTd időn e l k ell dűlni.. H o l l a n d i a . , A z a’ h ír , m ellyel a’ J a v a szigeté ben 'történt változásról 16 dilt szám alatt lévő.Ú jságunkban mi is k ö z lö tlü n k .___
L o n d o n b ó l , a’ Belga Udvarnak ott lévő K övetétől W e y e r U r t ó l , hivatalos tu dósításban m ent a’ Belga Királyhoz. A’ nevezett vigyázatlan K övet Ur pedig a’ d o lg o t egy, H u y b r e e h t nevű Kapi. tánytóT, k i Bataviából a.’ f. esztendő Martzius 11 k é a in d ú lt, hallotta. Hogy az egész d o lo g b ó l semmi sints, Javából későbben indult (u. m. a’ f. e. Martzius 3 0 -k á n , és íg y a’ H u y b r e c h t indulá sa után 19 nappal) hiteles tudósítás bi zon yítja : ennek szerzői azt állítván ,hogy az ö elin d ú lások alkalmával,, a’ Jáva szigetén a’ legnagyobb tsendesség ural kodott. K iil ö n ö s d o l o g , h ogy égy Követ nem átall Igazgatószekéhez botsátott hi vatalos jelentésenek tárgyául , költött vagy igen bizonytalan alapra épült hírt, fel venni. R o t t e r d a m b ó l Aug. 15-kán, (das Amsterdamer allgem eine Handels blatt). A ’ Belga Tisztviselőktől elterjesz tett h ír a’ Tim esben ( A n g l u s Ú js á g ) iá m egvolt. M időn ezt egy Hollandus, ki L on d on b an tartózkodott olvasná, ere detikútfejére akarván m enni a’ hírnek, azt a’ Tim es Kiadójánál kereste. Minek utána m egtudta,, hogy a’ hír a’ Belga K övet W e y e r - (Jrtól szárm azott, egy Pohtia tisztel hozzá m eg y , hogy annak levelét meglássa;: W e y e r Ur pedig azt felelte,, h ogy neki levele n i n t s , a’ dolgot egy B ataviából jövő Tiszttől hallotta, mint b izon yost. EUkor a’ H o lla n d u s a Tiszthez, m e g y , k i m agát így mentetteh o g y , ő ugyan hallotta , h ogy Batavia nem sokára a’ Belgák kezebe fog esni, de azt éppen nem m ondta, h o g y e z mar m egtörtént vólna.. E’szerént a’ Javaid0* volutió tsupa költeménye. L e ó p o I d a’ Belgák Királya Alig* 15 k éa estveli 7 1 /2 érkezett ismét Brússelbe.; A z nap ugyanoda mentek B rouC' k e r e Ur es General B e l l i á r d UrJSBrüyseli Újság Aug. 14 kén. A ’ Holljn* dús és Frantzia seregeknek , Holianai*
147 felé való nyom u lások, az egyezés sze rént a’ következő m ódon les?.: A’ Fran>. izia^ggregeknek Főhadiszállások 15 ikben \ Jodoigfreba 16 és 17-ben Tirlem ontba, líT-és le ik b e n St. T ro n d b a , 20-ikban BasseTbe; — A ’ Hollandus seregeké 15dikben T irlem on tba , 16 és 17-diltben St. T ron d b a , 18 dikban Hasseltbe határozó dott, a’ honnan 20 dikban a’ magok föld jére térnek viszsza, A ■ Frantzia sereg a’ Belga határszé lekig késéri a’ H ollandusokét. — A 'C o u rir jelenti : hogy B rouckere Ur helyé b en , ki Hadi Ministernek neveződön ki, belső M inisler Techm an Ur lett. T ö r ö k
O r s z á g .
K o n s Iá n t z i n á p o l y nak egyik leg nagyobb külvárosát P é r á t a’ tűz elpusz tította. Iszonyú és példa nélkül való tű zi veszedelem volt az. Ezen külső vá rosban voltak az idegen országi Követek palotáu — A z Austriai Követ palotáját ldvévén , a’ mel l yet tsak rendkivűlvaló munkával lehetett m egtartani, a’ többi hatalmasságok Követeinek ’s Conzulainak palotái hamuvá lettek. T öbb elégett négy ezer háznál; a’ kár leírhatatlan. O r o s z
O r s z á g .
P é t e r v á r a Aug. 10 kén. O Felsé ge a’ Tsászárné Zarskoje Selóban Aug. 8 kán délelőtt betegedett le szerentsésen egy H ertzeggel, kit a’ Tsászár a’ F ő vá ros lakosaihoz botsátott Nyilatkoztatásában M i k 1ó s-nak nevez , és megparantsoljá , hogy ezt a’ most szüléiéit Nagy H ertzeget, minden előjöv ő esetekben, 0 Tsászári Magasságának kell nevezni. Legújabb
tudósítások.
B l ő n i e O rosz fő hadiszállásból Aug. 18-dikán költ tudósítás szerén t, a’ L en gyel táborban és V a r s ó bán is igen
-------- :
nagy a’ zavarodás. A ’ lengyel sereg leg jo b b állását is elhagyta; megtámadtalváu viszszavonultában sok embert két ágyút és elfogattakban 1200 embert veszteit. D e m b i n s k i Generál 24 óra múlva kéntelen volt a’ fővezérséget leten n i; hellyébe P r o d z i n s k i Gén. neveztetett fővezérnek, a’ kiről itt az m ondatik, h ogy egy a’ leginkább fennhéjázó (exaltalt) , de egyszersm ind legnagyobb talentom ú tisztek közül. B e r l i n i tudósítás után V a r s ó b ó l Aug. 17-dikén. Aug. 15 és 16 dik nap jai borzasztók voltak reánk nézve. A ’ patrióták Klűbja erőt veven azt kívánta az Igazgató széktől , hogy S k r z y n e c - ’ k i t teremtse elöszá m a d a sra /s adja okát, miért nem ítéltetett J a n k o v s z k i Gén. ’s a’ t. halálra. A ’ pártosok elsőben is a’ várpalotára m en tek , ’s ellentállásra alig találván, az abban talált hét Státus fog lyokat megfojtották ’s azután lábaiknál fogva a’ lámpásfákra felaggatták. E z tör tént 15 diken éjtszaltára, ’ s ezen éjjel 35ten végeztettek k i, kik között vannak Ja n k o vs l i jj BulioiTski) H u r t i g , S á l a c k i , Be n to v s k iG e n e r á lo k , ’s a’ t. — E rről a’ jö v ő postán bővebben) — Illy rettentő támadas között a’ K orm ány szék hatalmát elvesztven az Austriai és Frantzia országi Conzulok paszszusaikat kívánták, hogy elutazhassanak. A z Igaz gatószék eloszlott. K r u k o w i e c k i té tetett a’ város K orm ányozójává, a’ k i magát hatalmasan v is e li, ’s a’ lázzadás fejeit elfogatta.— M a g y a r
O r s z á g .
Aug. 25 dikáig terjedő 'hivatalos je lentések szerént már 62 Törvényhatósá gokban te rjelt el az e p e m i r í g y , és a’ nyavalya kiütésétől kezdve eddig 764 helyen pusztított, mellyeltben 6’4,0ílÜbe teg közül 10,569 gyógyult k i ; 52,225
R . Radicis Ipecacuanhae drachm. semeghalt^ és 2 1 ,2 8 8 még betegen orvos mis. Infunde cum suflicienti'quantilás alatt volt. • laté aquae fervidae p e r quadr^iűrírgr A ’ P o s o n y i Újság ír ja , A ug. 2 6ad rem anentiam cochlearis^nius. dikán, hogy ám bár P o s o n városában D ein s o lv e : Tartari em e^ci^ran. a’ hasmenés most sem szűnt m eg ’ s ha u n u m ; cui adde: Syrupí mannati vele a’ betegek nem gondolnak az vesze drachm . duas. M . D . ad Vits. S. delmes is ; míndazáltal az egésség álla p r o hatisiu. potja m ég m indeddig megnyugtató. — • E r d é 1 y O r s z á g. » A ’ cholera több helységeire újabban ki A ’ foly ó esztendő és hónap 9-én Ma terjeded Poson V arm egyének, sőt N agy S z ó m b a t, B a z i n , és M o d o r Sz. ros Vásárhelyen életének 59-dik eszten Kir. városokban is fordultak m ár elő ch o dejében megHála Nagy Ernyei Méltóságos S z ö t s A l b e r t U r , Nagy Erdély lera betegségek. S o p r o n Sz. K ir. városa m ég a’ nya Országa egyik ítélő M estere , lí-diltén valyától m e n t, de Sopron Várm . három tétettek T etem ei Kriptába gyászos pom helységeiben már kiütött. E ’ végre a’ Ns pával. — E lebb a’ Hazai Oskolákba, az Várm egye állandós K iküldöltséget neve után a’ B étsi, G öttingöi, és Jénai Tudo zett k i , h og y az egésség állapotjára ’s a’ m ányos Intézetekbe tanult, és mívelte tétetett rendelések fentartására ügyeljen. ki magát. — Polgári életét Nemes Kolos A ’ Kiküldöttséghez beadatótt hivatalos V árm egye F ö Notariusságán kezdette, tudósítás szerént, m ellyet ez A ug. 21- ezt viselte öt eszten deig, akkor Fő Bí kén nyomtatásban kiadott. E g y e d e n rónak tétetett, ezt v i s e l t e dicséretesen Aug. 19-dik papjáig 28 an haltak m e g , több esztendeig. — Fö Ispány nem léti2 0 an orvosi gondviselés alatt maradtak. be hat, esztendőkig kormányozta^azon — S z é l e s k ú t o n , A ug. 12 kén e g y , Nemes Várm egyét-, — két esztendeig vit 15-kén p ed ig ugyan azon házban két más te az O rszág ítélő Mesterségét. Szelíd szem élyek haltak m eg ch oleráb a ii, de A tya, tiszta e s z ű , egyenes szívű , nagy a’ ház tökéletesen elzárattatván m ind tehettségű, állandó principium u Orszá eddig egy beteg sints. gos e m b e r, és ítélő M ester vala — SiNagy H ö f l e i n b a n Aug. 12 dik étől rattyák Á r v á i, méltán érzik ember tár 20-káig 80-non betegedtek m eg epeha- s a i — m éltán-m egkönnyezheti az egész nyásos hasm enetben, ezek k özü l 8 nap líaza is i alatt 26-tan haltak m eg. _— ... .i!minn.^giLgsLasa— — A’ p én z folyam at Augustus’ 29-kén; közép ári,: Tisztelt O lvasóink k özü l többeknek kívánságára m egtudakoztuk ’s ezennel A ’ Státus’ öp.G entes O bligátzióji 78^ közöljük azon hány tató szer m ivoltát, Az 1 820-béli sorsosok , m e lly e l, a’ 14-dik szám úUjságlevelünk- A z 1821-béli h ason lók, ben közlött tudósítás szerént , a’ ch ole- Bétsvárosa 2 1 /2 p. Centes Bankó Obu- , .rás betegek N . F ö d é m e s e n olly szegá tzióji, 3 8 1 / 2 fór. k eltek , mind Conv. rentsésen és ssí&mosan kigyógyíttattak. A ’ B ank - Aktziák keltek 929 fonton Szerkesztető ea Kiadó M á r t o n J ó ’ s e f , Professor. (L andstrasse Nro 3 i5 .) '
nrr
mi inmm .... ...................... B|||| ............
' ___________ - |
N yom tató: ftemes H alkul Antal* (O bere BácUer-Strasse Píro 755J
............. . ni
