~Ilami ~ámbrbőS?ék
-·
JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda (MTI) 1990. évi pénzügyi-gazdasági
ellenőrzéséről
~..~o
:;
0
'
•
1990.
23.
Az
ellenőrzést
végezték:
Bakonyvári Róbertné
számvevő
tanácsos,
Éva Katalin számvevő tanácsos, dr. Mihály Sándor Szab6 József
Az
ellenőrzést
számvevő
számvevő
vezette:
Matusek István
főtanácsos
tanácsos,
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
v -49-13/1990.
JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda (MTI) 1990. évi pénzügyi-gazdasági
ellenőrzéséről
Az MTI-nek, mint a Magyar Köztársaság hír-, kép-, és sajtóügynökségének a feladatkö-
rébe tartozik: - a hazai nyomtatott sajtó, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és más tömegtájékoztatási eszközök, valamint a politikai és gazdálkodó szervezetek ellátása bel- és külföldi hírekkel, képekkel és sajtószolgálati anyagokkal; - a külföldi hír- kép- és sajtóügynökségek, valamint más információs szervezetek hír-, kép- és sajtószolgálati anyagokkal való ellátása a magyarországi eseményekről; -
~
országos sajtó- és politikai adatbank, valamint képarchívum mindezek mellett:
- magyar és idegennyelvű lapok, kiadványok megjelentetése, terjesztése; :::
működtetetése,
szakjellegű
és
információk
- önálló kiadási, műszaki-fejlesztési, nyomdai, fototechnikai és kereskedelmi, valamint reklámtevékenység folytatása. Az MTI összesen 17 nemzetközi hangfrekvenciás vonalat, ezen belül 14 multiplex
összeköttetést és három egyedi telefotó vonalat tart fenn. A létesített vonalakból 218 a hírszolgálati és 12 a fot6csatorna. A 14 multiplex összeköttetésből három kereskedelmi célú, amelyek különböző gazdasági monitorszolgáltatások továbbítására létesültek. A nemzetközi állandó összeköttetések - egy kivételével - bérelt postai csatornák. A belföldi összeköttetésre szolgáló csatornák száma 400. A külföldön dolgozó 23 tudosító közül 12-vel tart fenn az MTI állandó kétirányú összeköttetést, az állandó vonallal nem rendelkező tudósítók különböző hírügynökségek vagy telex segítségével tartanak Budapesttel kapcsolatot.
-2-
A fejezet 1990. évi bevételi előirányzata l milliárd 351 millió Ft, ebből állami támogatás 147,3 millió Ft (l 0,8 %). Fejezet szinten az ez évre jóváhagyott létszámelőirányzat 1440 fő.
Az ellenőrzés célja az MTI működésének, költségvetési gazdálkodásának és a gazdasági, pénzügyi irányítás szfuvonalának célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból való értékesítése volt. Az ellenőrzés az MTI fejezetet és az azt alkotó két gazdálkodási intézményt 1988. január l. és 1990. június 30. közötti időszakra terjedően vizsgálta
I. Következtetések, javaslatok
A korábbi évtizedekben a hírközlés hivatalos szervezetét az államhatalom részeként olyan politikai intézménynek tekintették, amelynél a gazdálkodásnak alárendelt, kisegítő szerepe van. A de facto elismerten privilegizált helyzet és az utóbbi években bekövetkezett gazdasági romlás (pénzügyi restrikció) egyre súlyosabb ellentmondásba került egymással, különösen 1986. óta, amikor az MTI kivált a Minisztertanács által közvetlenül irányított szervezetek közülés önálló költségvetési fejezetté minősítették. Ezzel az aktussal de jure elindult egy olyan folyamat (ami máig sem ért véget), amelyben az MTI szembesülni kényszerül az egyre keményebb költségvetési korlátokkal, a szolgáltatások iránti igények visszaesésével és a nem alapfeladatoknál az élesedő piaci viszonyokkaL Az ár- és díjbevételes tevékenység korábban is integráns részét képezte az MTI tevékenységének. A költségvetési támogatás reálértékének csökkenése fokozatosan nélkülözhetetlenné tette az árbevételek növelését, a nyereség elérését, erre a pénzügyi szabályozók is ösztönözték az intézményt. Az 1988-1990. évi állami támogatás a kormányzti intézkedések ellensúlyozására szolgált és csak kisebb mértékben a gazdálkodás támogatására. Az MTI fejezetszintű gazdálkodása - az eredményérdekeltségű tevékenységek következtében- 1989. év végéig nyereséges volt. Az 1990. l. félév veszteséget mutatott. A gazdálkodás egyensúlyát több tényező együttes kedvezőtlen hatása bontotta meg. Az MTI a növekvő költségeit csak részben volt képes megrendelőire áthárítani, mert a kereslet
-3-
csökkenése és az élesedő verseny miatt a szolgáltatások iránti igények mérséklődtek. A tervezetthez képest bevétel k:iesések jelentkeztek, továbbá a megrendelők fizetési készségének romlása. és a belső gazdálkodási hiányosságak miatt az MTI kényszerhltelezésre és bankhitelek felvételére kényszerült. Mivel a meghatározó tendenciákban érdemi változás nem várható, az éves egyenleg is valószínű veszteséges lesz. Ennek főbb okai a következők: - az MTI létszáma - a feladatok mindenkor igazolt bővülésével összhangban folyamatosan növekedett. A létszámcsökkentésre irányuló eddigi intézkedések csak átmeneti részeredményeket hoztak;
- nem vizsgálták felül a külföldi tudósítói hálózat korábban kialakult szerkezetét, irányultságát; - nem voltak elég eredményesek a célzó erőfeszítések;
kintlévőségek
behajtását,a követelések csökkentését
a készletek növekedése is hozzájárult a pénzforgás lassúlásához, a hiteligények megjelenéséhez; - a meglévő eszközállomány hatékonyabb vagy racionálisabb hasznosításával a költségek csökkenthetök lennének (pl: gépkocsik üzemeltetésénél);
- a felesleges álló- és forgóeszközök értékesítési
tehetőségei
nincsenek még k:imerítve;
- egyes veszteséges tevékenységek megszüntethetők, mások nyereségessége még növelhető;
- nem mérték még pontosan fel, hogy az új üzemépület üzembehelyezésével a működési és fenntartási költségek milyen terhet jelentenek az éves intézményi költségvetésre; nem számoltak kellően a múlt évben (1989.) és az 1990. évben végrehajtott saját elhatározású bérfeJ1esztések költségnövelő hatásaival; - az érdemi munkaterü1eteken hiányzik a munkaköri kötelezettségek, a teljesítménykövetelmények egyértelmű meghatározása. A teljességre törekvés nélkül jelzett gazdálkodási lazaságok arra hívják fel a figyelmet, hogy az MTI még nem tett meg mindent a szigorú takarékosság érvényesítése érdekében. Az ellenőrzés megállapításai alapján a következőket javasoljuk
-4-
1.) A kormány
a) a nemzeti médiákra vonatkozó törvény előkészítése során tekintse át a médiák (MTI. MTV, MR) eddigi állami funkcióját, határozza meg a velük szemben támasztott társadalmi (állami) követelményeket és a közérdekű működés állami támogatásának költségvetési feltételeit, esetleg mértékét; b) elvi döntése szükséges arról, hogy az MTI-nek, mint állami szervnek mely tevékenysége privatizálható, illetve a privatizálás milyen módon és mértékben engedhető meg. Meghatározandó, hogy a további működésében miként vesz részt az állam; c) az
előző
döntések figyelembevételével határozhatók meg az MTI szervezeti és működési feltételeL (Így pl. a nagyságrend, létszám, a műszaki fejlesztés támogatása, az állami részvétel a beruházásokban stb.)
2.) Az MTI vezetése
a) dolgozzon ki intézkedési tervet az ellenőrzés során feltárt hiányosságak megszüntetésére; b) tegyen sürgős intézkedéseket a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében (követelések behajtása, készletek csökkentése, felesleges eszközök értékesítése stb.); c) tárja a döntésre jogosult állami szervek elé további működésének belsőleg kialakított koncepcióját olyan részletességgel, amiből minden lényeges faktor felelősen megítélhető és eldönthető; d)
sürgősen
intézkedjen az elmaradt nyereségadó pótlólagos befizetésére.
-5-
n. Megállapítások
l. A fejezet és intézményeinek költségvetési és finanszírozási rendszere.
1.1. A gazdálkodás szervezeti rendszere Az MTI 1987. évtől kezdődően önálló költségvetési fejezet keretében gazdálkodik, szerteágaz6 feladatait a fejezet két önálló költségvetési intézménye:
- a
maradványérdekeltségű
- az
eredményérdekeltségű
MTI Gazdálkodó Szervezet és MTI Intézménye keretében látja el.
Az MTI Gazdálkodó Szervezet központi igazgatási, gazdasági és elszámoló
feladatokat végez. E szervezeten belüllátja el a fejezet pénzellátási tevékenységét is. Működését 97-99 %-ban központi támogatás finanszírozza. Az eredményérdekeltségü MTI Intézmény szervezete a hír-, kép- és sajtóügynökségi
feladatokat ellátó szerkesztőségeket, a kiadói, a fotó, a műszaki igazgatóságokat és az adatbankot, képarchívumot, a gödöllői rádió- vevő állomás egységeket foglalja magában. Az intézmény fejezetre, gazdálkodó szervezetre és eredményérdekeltségű intézményre tagolása a valóságban fikció, ezek a szervek elkülönítetten csak a költségvetési tervekben és beszámolókban léteznek. Az MTI valójában egységes szervezet, amelyet a költségvetési szabályok követelményei szerint "megosztottak". ;
Tevékenységek szerint tagolva az intézmény hírügynökségi, sajtóügynökségi és fot6ügynökségi feladatokat foglal magában. Az MTI az összetett szakmai feladatai és az elkülönített gazdálkodási (érdekeltségi) viszonyaimiatt bonyolult szervezet, ahol gyakran szervesen összefonódnak az állami feladatok és a nyújtott szolgáltatások. Az igazgatóságok, szerkesztőségek ~unkáját, a szervezeti egységekellátandó feladatait és a pénzügyi-gazdasági követelmények teljesítését többnyire elavult Ügyrendek szabályozzák, beleértve az egységek szervezeti rendszerét is. A szabályzatc;>k többségükben a fejezetté válást megelőzően készültek, illetve azóta csak egy 6 oldal terjedelmű "ideiglenes" SZMSZ van érvényben. A jelenlegi 18 szervezeti egység
-6-
közül 9 szervezeti egységnek van ügyrendje, ebből jóváhagyva egy van. A Bizonylati Szabályzat és Album 1986. óta, a Házipénztári Szabályzat 1983. óta nincs karbantartva. A létszám- és bérgazdálkodásról szóló vezérigazgatói utasítás jogérvénye mindvégig kétséges volt. Szabályozatlan a decentralizált bérgazdálkodással együttjáró utalványozási jog.
Az MTI felső vezetését az egyre sűrűbben fellépő fizetési nehézségek arra késztették,
hogy részletesen elemezze az intézmény jelenlegi gazdasági, szakmai helyzetét és ez alapján működési tervet dolgozzon ki. A szervezet felépítéséről készített elemzéséből egyértelműen kirajzolódott, hogy az intézmény tevékenységi köre, szervezete olyan szerteágazó, hogy a jelenlegi rendszer működése során törvényszemek a párhuzamosságok, az irányítási és működési zavarok, az érdekkonfliktusok. A megállapítások alapján szükséges intézkedések megtétele még hátra van.
1.2. A gazdálkodás általános pénzügyi feltételei
saját bevételek és emelkedő költségvetési támogatás ellenére a fejezet gazdálkodására a napi pénzügyi gondok, a késedelmesen realizálódó kintlevőségből adódó számottevő pénzügyi problémák, a bevételeket meghaladó, növekvő ütemű költségek és a folyamatosan rosszabbodó gazdálkodási feltételek a Az
évről-évre növekvő
jellemzőek.
A Magyar Távirati Iroda alaptevékenysége keretében végzett hírszolgálati tevékenység veszteséges. E tevékenység szolgáltatási költségeit az intézmény a felhasználókra nem tudja teljesen áthárítani. A hírszolgálati alaptevékenység bevételének és szükített önköltségének különbözeteként kimutatott veszteség 1988-ban 55,5 millió Ft, 1989. évben 59,3 millió Ft, 1990. I. félévben 39,5 millió Ft volt, mely veszteségeket a központi irányítási és egyéb általános költségek tovább növeltek. Az MTI lntézmény jelzése szerint az egyéb szolgáltatások bevételeiből az alaptevékenység veszteségének Icigazdálkodására 1990. évben várhatóan nem lesz mód. Az 1990. I. félévében az intézmény kimutatott nettó vesztesége 12,3 millió Ft volt.
Az eredményromlás külső
tényezői
közül a belföldi és külföldi távköztési költségek, a külföldi hírek beszerzési árainak, továbbá az energia, szállítási, köztekedési költségek növekedése emelhető ki.
Az intézmény legnagyobb költségtényezője a munkaerő és bérköltség. A többi költségtényező
olyan jellegű, amely gazdálkodási eszközökkel kevésbé befolyásolható, vagy aránya a költségek között nem meghatározó. A fejezet növekvő állami
-7-
támogatása ellenére, az intézményi gazdálkodás feszültsége az idei évben nem enyhült, sőt a jelentkező veszteség Iniatt nőtt. Az 1988-89. évi és 1990. évi magasabb állami támogatás
elsődlegesen a kormányzati
intézkedések miatti költségemelkedések ellensúlyozására szolgált (személyi jövedelemadó,
általános forgalmi adó bevezetése 1988. évben, társadalombiztosítási járulék emelése, többszöri valutaárfolyam növekedés} és csak kisebb mértékben kötődött az éves gazdállcodásho:z.
A központi támogatás részaránya viszonylag alacsony, 1988. évben 8,2 %, 1989. évben 10.2% volt. az 1990. évben a tervszámok alapján 10,8 % A fejezet az 1988-1989-es években 1.075,0 millió Ft, illetve 1.266,3 millió Ft pénzforrással gazdálkodott. meJyböl a központi támogatás 88,8 millió Ft, illetve 130,2 millió Ft volt. (A fejezet 1987-ben 22,9 millió Ft központi támogatást kapott}. Az 1990. évi bevételi eJóirányzat 1351,6 millió Ft összegű, ebból az állami támogatás 147,3 millió Ft.
A fejezet múködését, gazdálkodását elsődlegesen a saját bevételek finanszírozzák, döntően az eredményérdekeltségű intézményi bevételekből. (A fejezet költségvetésének összetevői az l. és 3. sz. melléklet részletezi.) A fejezet által teljesített ár- és díjbevételt988-ban 33,4 %-kal, 1989-ben 25,9 %-kal baladta meg az eredeti bevételi elöirányzatot. Az elért ár- és díjbevétel 1988-ban 828,7 millió Ft, 1989-ben 997,8 millió Ft volt, az 1990. évi elöirányzat 1.012,7 millió Ft, melyból az év elsófelében 45,1 % teljesült.
Az éves gazdálkodás rmanszírozására a fejezet az MTI Intézmény érdekeJtségi alapjából 1988. évben 34,5 milli6 Ft-ot, 1989. évben 18,8 milli6 Ft-ot, az 1990. év első félévében 6,9 millió Ft-ot vett igénybe. Az eredményérdekeltségű intézménynél ezen kívül számottevő az éven belüli, működési célokra felvett hitelforrás is a késedelmesen befolyó kintlevőségek miatt. A működési célokra igénybevett éven belüli MNB hiiel 1988-ban 35 millió Ft, 1989-ben 20 millió Ft. 1990. elsó félévében 53 millió Ft volt, jelentös szállítói állomány meUett, mely tartós finanszírozási feszültségre utaJ.(Ez év elsö felében átlagosan a lejárt kintlévőségek állománya 55-70 millió Ft között ingadozott, a szállítói követelések 77-80 millió Ft összegű állománya mellett.)
Az MTI eredményérdekeltségű intézmény az egyre nehezedő gazdálkodási feltételek mellett 1988-ban mérleg szerint 30,5 milli6 Ft, 1989-ben 41,9 milli6 Ft nyereséget ért el. Árbevételarányos nyereségszintje 1988-ban 3,4 %; 1989-ben 3,7 %~olt, tehát kifejezetten alacsony. Az intézmény az 1988-as évben árbevételéhez viszonyítva 4, l %-os, 1989-ben 6,5 %-os költségvetési támogatásban részesült. Központi támogatás nélkül az intézmény tevékenysége veszteséges lett volna. (Az MTI
-8-
Gazdálkodó Szervezetének - maradványérdekeltségű in~ézmény - bevételei és kiadási előirányzatai és azok teljesítése a 2. sz. mellékletben találhatók.) Az előző évi pénzmaradvány igénybevétele a fejezetnél a fejezeti pénzellátáshoz és a maradványérdekeltségű intézményi gazdálkodáshoz kapcso16dóan nem volt számottevő.
Az éves költségvetési előirányzatok kialakításánál a fejezet a kiadott éves költségvetési tervezési irányelveket, előírásokat figyelembe vette, beleértve az új, 1988. évtől bevezetett költségvetési rendnek megfelelő elszámolási előírásokat is. Az éves költségvetési
előirányzatok
megalapozottságát vizsgálva megállapítható, hogy azok többnyire a korábbi évek adataiból kiindulva a tervezett termelésfelfutás várható bevételei és kiadásai, illetve költségvonzatai figyelembevételével alakultak ki, általában hozzávetőleges becslés alapján és nem voltak részletes számításokkal alátámasztva. A tervezés bizonytalanságait és nehézségeit a bevezetett jövedelemadó, ÁFA és az új költségvetési előírások is növelték.
1.3. A:z éves kiadási és bevételi
előirányzatok
teljesítése
A fejezet kiadási előirányzatai 1988-1989. és 1990. években dinamikusan emelkedtek. A növekedés részbeni előidézői azok a kormányzati intézkedések, melyek jelentős kiadást, ill. költségemelkedést jelentettek (pl. jövedelemadó, ÁFA, TB járulék emelése), részben az évről-évre emelkedő bevételek növekvőráfordításai voltak. A fejezet eredeti kiadási előirányzata 1988-ban 701,9 millió Ft volt, amelyet az 1989. évi eredeti kiadási előirányzat 42,7 %-kal, az 1990. évi pedig 92,0 %-kal halad meg. Ezen belill a tervezett müködési kiadások 1989. évben 24,8 %-kal, 1990. évben 80,1 %-kal haladják meg az 1988. évit.
A tényleges működési kiadások 1988. évben 48,8 %-kal, 1989. évben 19,4 %-kal meghaladták a tervezett eredeti előirányzatot A saját bevételi előirányzatoknál a bevétel-centrikus tervezés érvényesült: Az éves tervszámok kialakításánál a már elért tényleges bevételek döntő hányadát tervesítették. Az 1988. évi 622, 4 millió Ft eredeti előirányzatú saját bevételt az 1989. évi eredeti saját bevétel előiráílyzata 27,4 %-kal, az 1990.évi 77,2 %-kal haladja meg.
-9-
A saját pénzforgalmi bevétel az 1988. évben 33,1 %-kal, az 1989. évben 25,8 %-kal volt magasabb mint a tervezett éves eredeti előirányzat. A növekvő ráfordításokat az új szolgáltatások bevételei ellensúlyozták elsödlegesen és szerényebb méctékben volt érvényesíthető a szolgáltatások áremelése. Új tevékenységek között említendő az Econew külföldce irányuló gazdasági hírszolgálat, a kiállításszervezési tevélcenység. a videoszoJgáltatás és az új korszerübb kiadványok megjelentetése. Bővült a Reuter és Telerate gazdasági monitor bírszolgáltatást igénybevők köre.
Az évközi elöirányzat módosítások viszonylag szerényebb köre kapcsolódik a központi támogatás évközi változásához.
fgy
1988--ban a bérbruttósítás kiegészítése címén 6,5 millió Ft-tal, valamint az újságírói bérek soronkivüli emelésére kapott támogatás 1988. évre eső részével, 2,9 millió Ft-tal módosították a. központi támogatást.
Az 1989. évi eredeti éves központi támogatásból a Pénzügyminisztérium évközben 4,4 millió
Ft-ot elvont a Kormány egyensúlyjavító intézkedése részeként. Az idei évben - eddig a támogatás mértéke nem változott.
Az évközi m6dosítások többségében a tényleges pénzforgalmi teljesítésekhez igazodtak. Jelentősebb eltérések az MTI Intézménynél egyes kiadási rovatokon tapasztalhatók, részben a jelentős év végi kiegyenlítetlen szállítási követelések, részben a béralap indokolatlan m6dosítása miatt. A készleteknél, a béralapnál, a bérjellegű és az anyagjellegű kiadásoknál 1988-1989. években a módosított előirányzatokhoz képest megtakarítások mutatkoztak. Ebbó1 a fel nem használt bérelőirányzat 1988-ban 12,3 millió Ft, 1989-ben 9,4 millió Ft volt, amely a következő évben az érdekeJtségi alap egyik forrása. A jelentts összegű hérmaradvány annak ellenére képződött, hogy a nyereségprémiumot mind a két évben a béralap terhére számolták el és nem az érdekeJtségi alapot terhelte. Az előirányzat módosítást az érdekeJtségi alap szempontjai motiválták. A fejezet éves bérkiadása terhére 1988-ban 15,3 millió Ft-ot, 1989-ben 16,8 millió Ft-ot és 1990-ben - eddig- 10,4 millió Ft eredményérdekeltségű prémiumot fizetett ki.
A fejezet költségvetési előirányzatainak levezetését, m6dosítását és tényleges pénzforgalmának alakulását a jelentéshez csatolt mellékletek részletezik. (1-6. sz. melléldet). Az átmenetileg szabad pénzeszközeit az MTI. mint fejezet 1989-ben és 1990. félévében a Citibank Bp. be.
Rt-től
első
vásárolt Metalimpex és BKV kötvényekbe fektette
A kötvényekből származó kamat (jutalék) bevétel összege 1989. évben 212,5 ezer Ft volt, melyet egyéb bevételként elszámoltak az MTI Intézmény MNB bankszámlájára. A megkötött kötvényüzletek rövid időtartamúak voltak (6 naptól 2,5 hónap), az MTI Irányító
-
10-
Szeevezete Költségvetési, illetve Állóeszköz-fenntartási bankszámlájáról került a töke átutalásra, visszautalásuk a rövid lekötés után megtörtént. Az idei évben a kihelyezett tó"ke utáni kamat összege 135,9 ezer Ft, amely vizsgálatunk időpontjában is a Citibank Bp. Rt-nél vezetett MTI fedezeti bankszámlán volt. A kihelyezett
tól<:e visszautalása a fejezet bankszámláját vezető MNB pénzintézethez már megtörtént, a kamatot még nem vételezték be.
Ugyanakkor a fejezeti pénzgazdálkodással kapcsolatban súlyos hiányosságként kell megemlítenünk, hogy az MTI eredményérdekeltségi intézmény adózott nyeresége utáni adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget. A befizetési kötelezettség elengedésére, vagy a mentesítésre engedélyt nem kaptak. Az MTI-nek az 1988. évi eredménye után 1,7 millió Ft, az 1989. évi eredménye után 4,2
millió Ft összegű adóbefizetési kötelezettsége állt fenn. A "Költségvetési szervek befizetése" rovaton sem 1989-ben, sem 1990- ben ilyen befizetés nem volt.
1.4. Az intézményi érdekeJtségi rendszer
Az intézményi érdekeltségi rendszer a bevételek növelésére épül és csak szűkebb területen tartalmaz valós és mérhető költségkimélő elvárásokat (fotó-, nyomda-anyagfelhasználás egyes elemei). Az eredményérdekeltségű rendszer és a szolgáltatások árképzési rendszere az üzleti és vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik. A növekvő költségek mellett átlagban l 0-12 %-<>s, vagy ezt meghaladó nyereség elérését igyekeznek érvényesíteni az árak kialakításánál a nyomdai, fotó termékeknél, szolgáltatásoknál. Az MTI alaptevékenységét jelentő szorosan vett hírügynökségi szolgáltatásokra nincsenek kialakított árképzési szabályok. Az alaptevékenységnél a ráfordítások a bevételekből nem térűlnek meg, a költségek áthárítása a felhasznáJókra hosszas tárgyalások, megállapodások eredményeként is csak részben lehetséges. Pl: a hírszolgáltatás egyik legnagyobb felhasználója a Magyar Rádió, 1988- ban 28,7 millió Ft-ot, 1989-ben 33,5 millió Ft-ot fizetett a nyújtott szolgáltatásokért. A Magyar Televízió 1988-ban 37,9 millió Ft, 1989-ben 43,8 millió Ft-ot térített az általa igénybevett szolgáltatásokért. A szerzödések a híranyag térítési költségeimellett a vonaldíjak, a műszaki technikai berendezések bérleti díját is tartalmazzák. Ezek a térítések - bár szerzödés szerintiek- nem fedezik a szolgáltatások költségeit. A szakfeladatonkénti eredményelszámolás adatai szerint a hír-, kép-, és sajtószolgáltatás bevételi előírása 1989-ben 23,2 %-kal haladta meg az 1988. évit. A ráfordítások ezzel szemben 1989-ben 26,6 %-kal emelkedtek. Például a postaköltségek 61 %-kal nőttek, a nemzetközi V?nalbérletek több mint duplájára emelkedtek, A hírügynökségi költségeknek mintegy negyede térül meg az MTI-nek fizetett hírügynökségi bevételekből.
-ll-
A
külső tényezők
okozta eredményromlás mellett
belső
okok is közrehatnak abban,
hogy a gazdálkodás eredményessége romlik. Mindeddig nem volt kiemeit feladat az MTI-nél az alaptevékenység költségeinek csökkentése. Ehhez az intézménynek sem fűzódik
igazán érdeke. Az egyes
szerkesztőségek
a
korszerűbb munkaerőgazdálko
dásban és a költségek csökkentésében alig érdekeltek. Az intézmény vezetése nem érzékelte kellő időben és mértékben a feszültségeket, ezért megkésve tett intézkedéseket és azok sem hoztak Icielégítő eredményt.
1.5. Az MTI részvétele gazdasági társaságokban A vállalkozást ösztönző szabályozási lehetőségekkel élve az MTI Intézmény öt korlátolt felelőségú társaság létrehozásában vesz részt (1988-ban l, 1989-ben 3, 1990-ben l társaságba lépett be.) A társaságokba 14,4 millió Ft
értékű
apportot vitt.
Készpénzben 4.5 millió Ft-os végleges hozzájárulásként, 750 ezer Ft-tal kölcsönként, szolgáltatással, eszmei vagyonként 9,2 millió Ft-tal vesz részt a vállalkozásokban.
A társaságok múködését egy kivételével az indulás jellemzi. Az öt Kft-ből kettő veszteséggel zárta az 1989. gazdálkodási évet. A Nap TV Kft 1989. évi teljes éves vesztesége 24,0 millió Ft, melynek anyagi kihatása az egyes tagokra vonatkozóan vizsgálatunk
időpontjáig
nem tisztázódott.
Az MTI az ECODATA Gazdasági Informáci6szolgálati Kft-be 3-5 évresz616-a
szerzódó felek által 7 millió Ft-ra értékelt - szolgáltatást vitt be eszmei apportként A Nap TV Kft-ben ugyancsak eszmei apportként 1,2 millió Ft-ra értékelt szolgáltatással (heti két adás hírellátása), illetve 7 50 ezer Ft kölcsönnel vesz részt. A bekért tanusítvány adatai szerint a Kft-ék tevékenysége nyereséget eddig alig hozott az MTI-nek, a befektetett pénzeszközök és nyújtott szolgáltatások megtérüléséről még nem beszélhetünk. Kivételnek a Fot6lux- Extra Kft tekinthető, amely az 1989. évi eredményei után 200 ezer Ft nyereséget utalt át az MTI- nek. (Adatok a 4. sz. mellékletben).
-
2. A f öbb költségtényezök
12-
ellenőrzése
2.1. A létszám és bérgazdálkodás A fejezet évi béralap előirányzata az 1988. évi 232,4 millió Ft-ról 1990-re 340 millió Ft-ra nőtt (46 %). E nagymértékű növekedést a fejezet alapvetően ár- és díjbevételből tervezte megvalósítani. A béralapnak támogatásból származó növekménye mindössze 19,9 millió Ft volt, ebből azonban 4,2 millió Ft olyan, a PM tervezési irányelveivel ellentétes szintrehozás, ill. automatizmus megtervezéséből származott, amelyet a fejezeteknek kellett kigazdálkodniuk. A bértervezés megalapozatlanságára utal a bérköltség terv és tény szintű összehasonlítása. 1988-ban a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony eredeti előirányzatának ( 11,2 millió Ft) kétszeresét költötték el. Hasonlóképpen a jutalom előirányzat 6,5 millió Ft összegét 3,9 millió Ft-tal lépték túl. Nyugdíjas foglalkoztatást nem terveztek, mégis 7,9 millió Ft bért fizettek ki részükre. Hasonlóan alakult az 1989. év is, a megbízási díj előirányzatát (16,2 millió) kétszeresére teljesítették (33,2 millió Ft), a nyugdíjas foglalkoztatás költsége (9,6 millió Ft) pedig a tervelőirányzat háromszorasát tette ki. Háromszoros az arány az alkalmi munkavállalók részére kifizetett összeg és tervszám között is (előirányzat 0,8 millió Ft, tényszám 2,5 millió Ft.). A tervelőirányzat átcsoportosítását a jogszabályok megengedik, de az ilyen nagymértékű eltérések arra mutatnak rá, hogy a tervezés során nem mérték fel kellő gondossággal a létszám- és bérigényt
A fejezet működési költségeinek 40 %-át a TB járulékkal együtt számított bérköltség összege tette ki. A bérköltség összege 1988-ban 242 millió Ft, 1989-ben 319 millió Ft, 1990. I. félévében 173 millió Ft volt. A bérköltségek növekedését a feladatok változásán túl az alapbérek emelkedése, ill. a megbízási díjak jelentős mértékú növekedése okozta. A legnagyobb mértékű bérfejlesztésre 1988. október l-jével került sor, amikor az újságírók és szerkesztőségi dolgozók központilag elhatározott béremeléséhez a kormányzat 13 millió Ft összegű költségvetési támogatást biztosított. A bérfejlesztés a központilag elhatározott (15 %) mértéket meghaladta, mivel a fejezet bevételei lehetőséget adtak arra, hogy az újságírók 20 %, a szerkesztőségi dolgozók 17 %, az e körön kívül eső dolgozók pedig 12 %-os bérfejlesztésben részesüljenek. A béremelések forrása- ezt az egy esetet kivéveaz ár és díjbevétel volt. 1989. szept. l-jei hatállyal az alapbéreket kétszer is emelték, 3,2 %-kal, illetve 4,5 % kal.
A döntés nem volt megalapozott, mivel a béremelést a
következő
év fedezetének
ismerete nélkül határozták el. Ennek ellenére 1990-ben újabb béremelésre került sor.
-13-
A január l-jei hatállyal megvalósított 10 %-os béremelés forrása az 1989. december 31-vel zárolt üres álláshelyek béralapja és a költségvetésben tervezett ár és díjbevétel volt.
Az igazgatók és szerkesztőség vezetök január l-jei 31,9 %-os bérfejlesztése a
mindenkit érintő l O %-os béremelésből származott, ill. a nyereség függvényében k.épzódó ún.. eredményességi prémium alapbérbe való beépítése okozta azt. E mögött gyakorlatilag a Idemeit vezetöi réteg előző évi · szintű átlagjövedelmének biztosísására való törekvés húzód.ik meg. Mivel az első negyedév gazdálkodási adatai 3 6,0 mlliJó Ft veszteséget mutattak.. az eredményességi prémiumból származó jövedelmet biztosabbnak látták az alapbérbe beépíteni.
A bérfejlesztés fedezetének számítására vonatkozó anyag nem állt az ellenőrzés
rendelkezésére. Számításaink szerlnt a bétfejlesztések elhalasztása esetén az l. félévet a fejezet 12 millió Ft-
Fedezetszámítás nélkül is látható azonban, hogy ekkora összegű veszteség esetén a bérfejlesztést el kellett volna halasztani, amig a források a tartós elkötelezettség ldítzetését garantálni tudják. A folyósítható bérpótlékok száma az 1988. évi bruttósítás során jelentős mértékben lecsökkent, a 32 féle pótlék javarésze alapbéresítésre került. Ma már "csak" 12 féle jogcím szerint ttzet az MTI bérpótlékot A kifizetésre került bérpótlékok összegének közel 3/4 része saját hatáskörben megállapított pótlék volt. Jellemző, hogy ezek szabályozására soha sem került sor. A vizsgált esetekben a szervezeti egységeknél az azonos feltételek szerint kifizetett összegek igen eltérőek voltak. Emellett a pótlék folyósításának indokoltsága esetenként megkérdőjelezhető. Vasárnapi pótlékot három szervezeti egységnél fizetnek, mindegyiknél eltérő feltételekkel és viszooylag jelentős összegbeli különbségekkcl (pl. beosztottak esetében 200 Ft +esúsztatás, illetve 1.800 Ft a két szélső érték. Turnusvezetőknél 1.800 Ft, illetve 3.000 Ft az egy 41kalommal kinzetett összeg.) A display pótlék folyósításának pedig megszüntek az indokai.
A megbízási díj címén történt Icifizetések megnövekedtek, egyéb bérelemek funkcióját átvéve. Az MTI tudatosan arra törekedett, hogy a megbízási díjak kifizetését növelje a
jutalom, vagy más mozgóbérelemek (pótlékok, túlteljesítési prémiumok stb.) rovására, mivel az így kifizetett összegek kedvezőbb SZJA alá esnek, illetve mentesülnek a TB járulék fizetési kötelezettsége alól.
-
14-
A kifizetett jutalmak összege·gyorsan lecsökkent, a megbízási díjaké növekedett. (A jutalom az 1988. évi 10,4 millió Ft-ról az idei évben 0,3 millió Ft-ra csökkent, a megbízási díj ugyanezen időszakban közel megkétszereződött.) Mint az 5. sz. mellékletben látható, az 1989-ben kifizetett 33,2 millió Ft összegű megbízási díjból a legnagyobb arányban az MTI dolgozói részesültek 62,7 %-os arányban. Megbízási szerződésekből 1831 db-ot MTI munkatárssal kötöttek, akik közül 425
fő
saját szervezeti
egységétől
kapta a megbízást.
Az általánosnak tekinthető belső "keresztbe foglalkoztatás"valódi pontos arányának megállapítása azért nem lehetséges, mert az esetek egy részénél a megbízási díj tulajdonképpen más jogcímet takar.
Piaci viszonyokra hivatkozással megbízási díjként eléggé eltérő tarifákat alkalmaznak (pl. 1.000 Ft/cikk, vagy 2 .200 Ft/nap). Egyértelmű
munkaköri leírások hiányában a kifizetések jogossága nem állapítható meg. Különösen az újságírói munkaköröknéllenne fontos a követelmények behatárolása, ugyanis nem egyedi jelenség az, hogy az újságírói beosztásban lévők éves törzsbérüle összegének többszörösét vették fel megbízási díjként
A megbízási díjak növekedése az MTI vezetését is foglalkoztatja és a honorárium rendszer felülvizsgálata mellett foglalt állást. Ebbeli törekvésüket az ellenőrzés tapasztalatai megerősítik. A egyéni ösztönzési rendszer11ek két pillére van: az egyik a szervezeti egységek rendelkezésére bocsátott jutalomkeret, a másik az ún. eredményességi prémium. A jutalom kifizetése a fotólaboratórium és a Kiadói Igazgatóság egyes területein igen szigorú feltételekhez kötött, ugyanakkor az újságírók számára feltételeket nem szabtak, sőt 1990-ben az újságírói jutalmakat alapbéresítették.
Az eredményességi prémium feltételrendszere mind a két évben változott. Jellemzője,
hogy a
vezetők
részére külön személyre sz616 prémium
kitűzés
készült.
A FOTO és Kiadó, valamint Pénzügyi Igazgatóság felső vezetöi körében az ösztönzési prémiumon felül külön alaprémium kitűzésére került sor. Tekintettel arra, hogy az egész fejezet finanszírozásához a Kiadó, ill. a Fotóigazgatóság a többi egységhez képest jelentős mértékben hozzájárult, a plusz prémium kiírása indokoltnak minösíthető. Formális volt a Pénzügyi Igazgatóság vezetöinek a prémium gyakorlatilag a munkaköri kötelezettségek teljesítése volt.
kitűzése,
akiknél a feltétel
-
15-
a) A létszám alakulása, munkaköri követelmények Az MTI-nél alkalmazott dolgozók öt féle központi szabályozású bérrendszer valamelyikének hatálya alá tartoznak. A2 MTI-nél a teljesítménykövetelményeknek két végpontja van: a Fotólabor munkatársai normaidőben dolgoznalc. az újságírólc, fotóriporterek és Imiszaid felvételezök kötetlen munkaidőben, csak éves munkaidőkeretiik kötött. Első esetben a munkaköri leírás - mint követelményrendszer-szinte szülcségtelen, a másik csoportnál csak formális.
A fejezet. a feladatokat 1988-ban 1.356 fő
fő,
1989-ben 1455
fő,
1990-ben 1418
átlagos állományi létszámmal oldotta meg.
Az ellenőrzés megítélése szerint a létszámcsökkentést célzó ösztönzők hatása nem hozott kielégítő eredményt. Az 1989. évi érdekeltségi rendszer szabályai szerint a megszüntetett álláshely bérének 10 $-át a vezető jutalomként meglcaphatta, a megtakarított bér további része bérfejlesztésre Jdosztható volt. Ezzel az intéztedéssei 41 tartósan üres álláshely szünt meg.
Az elmúlt két és fél évben majdnem minden szervezeti egység feladatbővülés címén létszámfejlesztésben részesült, így a tartósan üres álláshelyeket viszonylag könnyen fel tudták a(lni. A létszámellátottság lazaságaira utal az a tény is, hogy a munkaköri kötelezettségek ellátásamellett viszonylag sokan képesek egyéb belső megbízásokat vállalni. A gondas előrelátásból eredő, konzekvensen végrehajtott létszámgazdálkodás hiányát mutatja, hogy a szervezeti egységek által felajánlott álláshelyek számát nem vizsgálták felül abból a szempontból, hogy az miért volt betöltetlen. Indokolt volt-e annak fenntartása, vagy csak formális álláshely volt, vagy feladat megszünése rniatt vált feleslegessé?
b) A bér és Jétszám keretgazdálkodás gyakorlata Az MTllétszám- és bérgazdálkodása a szervezeti egységekre lebontott keretgaz-
dálkodáson alapult. A bérkeretek megállapítására az év eleji egyeztető tárgyalások alkalmával került sor, esetenként évközi módosítások is előfordultak. Mindezekről azonban nem lehetett megállapítani, hogy a feladatok és a rendelkezésre bocsátott bérkeretek között ténylegesen milyen kapcsolat volt.
-
16-
Pl. az 1990. évi bérjellegű gazdálkodási keretszámok megállapításakor az 1989. december 31-i zárólétszámhoz tartozó alapbérkeretet rögzítették és a többi jogcím esetében az 1989. évi tényadatokat állították be előirányzatként Ez utóbbi azért volt helytelen, mert nem vették figyelembe az éves feladatváltozás mértékét, s az előző évben elértszintet a bérkeret mozgóelemeinél is s?Jikséges szintként fogták fel.
2.2. Állóeszközgazdálkodás a) Állóeszközállomány összetétele, változása, nettó-bruttó állománya Az MTI állóeszközállományának bruttó értéke 1990. június 30-án 966.878 ezer Ft volt és 1986. január l-hez képest mintegy 390 millió Ft-tal,(67,5 %-kal) gyarapodott. Az átlagos növekedést jóval meghaladó volt az ingatlanállomány
fejlődése.
ÖSszetételét tekintve 1990. június 30-án az állóeszközállomány közel kétharmada gép-berendezés, harmada ingatlan volt, a járműállomány értéke pedig 2,7 %-ot képviselt.
Az állóeszközállomány gyarapodásának üteme az utóbbi években lelassult. Az intézmény állóeszközállományának elhasználódási foka (a nettó-bruttó érték aránya) a vizsgált idöszak végén 60 %-os volt. Az alacsony leírási kulcsok miatt az avulás mértéke a számvitelben kimutatottnál még nagyobb.
Az állóeszközállomány alakulásának összevont adatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. b) Beruházások Az MTI beruházási tevékenysége a vizsgált időszakban jelentős volt, 1986. január l-től 1990. június 30-ig 971 millió Ft összegű beruházás pénzügyi rendezése történt meg. A beruházások forrása 85, l %-ban (826 millió Ft) központi beruházási juttatás, 13,3 %-ban saját forrás volt és kis hányadban egyéb forrás (KSH, OMFB) is előfordult.
A beruházási ráfordítások kétharmada építési jellegű volt, harmada az _alaptevékenységi feladatok ellátásához, a műszerpark fejlesztéséhez szükséges beszerzéseket fedezte. A beruházások műszaki-gazdasági előkészítése általában szabályos volt, a jelentősebb értékű beruházásoknál versenytárgyalást hirdettek meg és megfelelő szerződéseket kötöttek.
-
17-
Az építés jellegű beruházásoknál a tényleges költség az előirányzatot rendre meghaladta, ami arra utal. hogy a megvalósítási folyamatnál a kötelező takarékosság, illetve a gondos tervezés nem m.inden esetben érvényesült. Esetenként az ország anyagi helyzetéhez képest - túl nagyvonalú megoldásokat alkalmaztak, vagy a döntést hozó szervek nem számoltak a gazdasági kihatásokkaL Dyen például a gödöllői rádió-vevő központ és a székház létesítése.
Az egyes beruházásokkal kapcsolatos megállapításainkat a 6-8. és a 15. sz. melléldet tartalmazza.
c) Nagyjavítások Az MTI 1986. I.
aminek a
l-től
jelentősebb
l 990. VI.30-ig 53,5 millió Ft-ot fordított nagyjavításokra, tételei az alábbiak:
- felújították a Tanács körúti- Asb6th utcai részlegeket (20,4 millió Ft), - ideiglenes konténer kazánt állítottak üzembe (9,7 millió Ft), - elvégezték egy nyomdai színbontó gép nagyjavítását (6,5 millió Ft). A ráfordítások zömét a központi keret terhére, egytizedét saját forrásból f inanszírozták. A jelentősebb nagyjavításokhoz versenytárgyalásokon választották ki a legkedvezoöb ajánlatokat. A Tanács köruti-Asbóth utcai részlegek felújításának magas volt a fajlagos költsége (17 .568 Fllm~. A költségesen kialakított pince egy része a beázások miatt nem használható. A konténerkazánt a kazánház rekonstrukció befejezése után elbontották
A nagyjavítások részletes adatai a 9. sz. mellékletben láthatók. d) Állóeszközök nyilvántart~ leltározása
Az állóeszközökről vezetett analítikus nyilvántartás jól könyvelésseJ rendszeresen egyeztetésre került.
áttekinthető,
a főkönyvi
A felvett leltárak végösszegei a könyv szerinti készletekkel megegyeztek. A kedvező tapasztalatok mellett néhány nyilvántartási, elszámolási hiányosság is előfordult:
-
18-
- Az intézmény 1986. XII. 3-i dátumú szerződéssel Siófok Városi Tanácsától 19,8 millió Ft-ért megvásároita egy 14.000 m2-es siófoki terület kezelői jogát. A kezelői jogvásárlás költségének kiegyenlítésére 4 évi egyenlő részletben állapodtak meg, de a vizsgálat idején abból 3,8 millió Ft még nem került kifizetésre. A kezelői jogvásárlás eddigi költségét (16 millió forintot) a 1011985. (VI.22.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelet alapján egyéb költségként (igazgatási költségként) számolták el, de az intézmény állóeszközei köiött ez a telek egyáltalán nem szerepel, aminek következtében az MTI vagyoni helyzetét bemutató mérleg sem pontos. - Az állóeszközök értékcsökkenését - a jogszabály adta a vizsgált időszakban nem számolták el költségként
lehetőségekkel
élve -
- A balatonföldvári üdülő bruttó értéke az ingatlanok között, továbbá 3 üdülési célt szolgáló lakókocsi a járművek között helytelenül van nyilvántartva. Mivel ezek jóléti célt szolgálnak, a jóléti állóeszközök között kellene szerepelniük. - Az intézmény területén található használaton kívüli állóeszközök bruttó értéke magas, meghaladja a l O millió forintot. Dönteni kellene további sorsukról.
2.3. Anyaggazdálkodás Az intézmény anyagkészlete a vizsgált időszakban (1988. január l - 1990. június 30.) 10 milli6 Ft-tal, ll %-kal gyarapodott és az időszak végére 100,6 millió Ft-ot ért el. A növekedés elsődleges oka az árak változása, de előfordult túlzott beszerzés is pl. az expedició anyagainál, a gépkocsi alkatrészeknél, a riporteri mechanikus alkatrészeknéL
Romlott az anyagkészletek forgási sebessége. Intézményi szinten az 1988. évi 10 havi átlagkészlet ebben az évben ll ,7 hónapra növekedett. Az anyaggazdálkodásban észlelt hiányosságak már csak azért is nagy figyelmet érdemelnek, mert az intézmény gazdálkodási egyensúlya megbomlott és a szükségtelen anyagkészletek felszámolása forrásokat szabadíthat fel fontosabb célokra. Az anyagbeszerzés általában az igények jobb-rosszabb felmérésére épült. Egyes területeken (pl. vegyszerek, fot6filmek, papírok) a felhasználás alakulását is figyelemmel kísérték. Anyagbeszerzésre 1988. évben 105, 1989. évben 115, 1990. I. félévében 49 millió Ft-ot fordítottak.
-
19-
A tartalék alkatrészek magas zárókészletének (és beszerzéseinek) értékében az üzemeltetés biztosítására való törekvés érződik, de ez mindcnképpen túlzó, felülvi:zsgálatra és korlátozásra szorul pl. a riporteri elektromos alkatrészck, a laboratóriumi karbantartási anyagok és a riporteri mechanikus alkatrészek esetében.
A beszerzéseknél törekedtek a célszerűséget szem előtt tartani (pl. gyártótól, nagykereskedelemtól vásárolni), de ez csak az anyagbeszerzések kb. 50 %-áig sikerült és magas a kiskereskedelmi, ad hoc beszerzések aránya. Ebben a helytelen gyakorlatban közrejátszott az is,hogy az anyaggazdálkodás megosztott, továbbá. hogy sem Anyaggazdálkodási Szabályzattal, sem teljes körű anyagbeszerzési tervekkel nem rendelkeznek. Az anyagbeszerzési keretszámokat sem bontották le. Végül oka az is, hogy az anyaggazdálkodási osztálynak, csoportnak bizonyos anyagok tekintetében nincs joga az igényeket felülbírálni.
A helytelen anyaggazdálkodás következtében egyes területeken türhetetlenül magas elfekvő készleteket talált a vizsgálat. A nyomdai gépek alkatrészei, valamint a fotólaboratóriumi alkatrészek teszik ki az összes elfekvő készlet 95 %-át. Az elfekvő készlet értéke ebben a két csoport-ban 5,8 millió Ft.
Az anyagok tárolási rendje, a raktári nyilvántartások általában rendben lévőek, helyenként - különösen a Fotó Igazgatóság raktáraiban - rendkívül nagy a zsúfoltság. Az anyagok analitikus nyilvántartása az
előírásoknak megfelelő.
A kartonok kezelését, bizonyos adatok hozzáférhetőségét nehezíti, hogy az analítikus nyilvántartásokat három féle módon: kézi átirással, könyvelőgéppel és PC számítógéppel vezetik.
Az analítikus nyilvántartást a főkönyvi kartonokkal negyedévente egyeztették. Az anyagokra vonatkozóleltárakat minden év decemberében felvették, kiértékelték.
A leltárak eredménye zömében kielégítő volt, a könyv szerinti készlettel általában megegyezett. A raktárak forgalmához képest elenyésző arányt képviselt a kimutatott hiány.
-20-
2.4. Fogyóeszközgazdálkodás Az MTI fogyóeszközbeszerzésre 1988-1990. l. féléve között mintegy 58 milli6
Ft-ot fordított.
Ebből
az új üzemépület bútorai 26,5 millió Ft értékkel szerepelnek.
A beszerzésekkel a fogyóeszközállomány a vizsgált idöszakban 71 %-kal nőtt (53 millió Ft-ról 90,6 millió Ft-ra). Az állomány túlnyomó többsége hasmálatban lévő fogyóeszköz volt. A raktáron lévő új készlet- az új üzemépület bútorai nélkül- minimális (4-5 %). Az üzemépület berendezéséhez beszerzett bútorok 60 %-a tipizált berendezés, kisebb hányada kereskedelmi forgalomban kapható. Ezek között szerepel 324 db tőkés importból származó munkaszék, amelynek beszerzési értéke 7 millió Ft. Ha ugyanezt jugoszláv importból, vagy hazai előállításban vásárolták volna, 4-5,5 millió Ft-tal lehetett volna a beszerzés olcsóbb.
A fogyóeszközök analitikus nyilvántartása zömében szabályos, az előírt egyeztetéseket rendszeresen elvégezték, azonban az értékesebb eszközökre is csak csoportos nyilván tartást alkalmaznak, így az eszközök hollétének megállapítása, leltározása nehézségeket okoz. A fogyóeszközök leltározását szakaszonként, részlegenként, fogyóeszközfajtánként végezték. A fogyóeszköz leltározás hiányossága, hogy a székház munkaszobáinak bútorberendezés állományát teljes körűerr csak 1983. évben leltározták, (de ennek dokumentációját, kiértékelését, eredményét nem tudták rendelkezésre bocsátani). 1986. évben megkísérelték a leltárt felvenni, de teljes körűerr ez nem sikerült, így kiértékelésre sem került. Ez a gyakorlat ellentmond a fogyóeszközállomány két évenként előírásának, és sürgős intézkedést igényel.
kötelező
leltározása
2.5. A felesleges készletek, vagyontárgyak feltárása, selejtezése A felesleges tárgyak, készletek feltárása az egyes szervezeti egységeknél változó gyakoriságú (pl. a Fotó Igazgatóságorr rendszertelen). A feleslegesnek ítélt 17 millió Ft értékű állóeszközből 3,4 millió Ft (gépkocsikat, nyomdai gépeket), a többit leseiejtezték
értékűt
hasmosítottak
A felesleges anyagokat (nyomdai nyersanyagokat, nyomdai papírt) értékesítették, anyagokból selejtezés nem volt. A fogyóeszközök kisebb része volt hasmosítható.
-21-
A selejtezésekre általában szabályosan, a selejtezési bizottság közreműködésével, az előírt nyomtatványok alkalmazásával került sor. Esetenkénti hiányosság az, hogy a selejtezett eszközökről szabályos jegyzék és megsemmisítési jegyzőkönyv nem készült, így a selej-tezett tárgyak további sorsa egyértelműen nem állapítható meg. További hiányosság, hogy az 1988. végén selejtezett müszerek, televíziók, diktafonok, bútorok értékesítésére csak a vizsgálat időpontjában került sor.
2.6. A belföldi utazások gépkocsi költségei és a gépkocsihasználat gazdaságossága
A belföldi kiküldetési költségek között a legjelentösebb és az intézmény által befolyásolható költségtényező a gépkocsi használat, ezért ennek összetevőinek vizsgálatára tért ki az ellenőrzés. Az MTI vezérigazgatója legutóbb 1981-ben szabályozta a gépjármühasználatot, ezen belül a közilleti gépjárművek üzemeltetését, a dolgozók saját gépkocsijainak hivatalos utakra történő használatát és a bérelt gépkocsik igénybevételét Kifogásolható, hogy az eltelt idöszakban új belső szabályozás nem készült, a meglévő nem került módosításra, kiegészítésre.
Az összes belföldi utazási költség az 1988. évi 23,9 millió Ft-ról 1990-re várhatóan 40 millió Ft-ra emelkedik, ami 67 %-os növekedést jelent. Az utazási költségekből az MTI hivatali gépkocsik használata a legnagyobb arányú (84-86 %). Ez ráirányítja a figyelmet a hivatalos gépkocsihasználat felülvizsgálatának, a gazdaságosabb üzemeltetési variánsok alkalmazásának szükségességére. (Pl. saját gépjárművek rendszeres hivatali használata, állami gépjárművek hivatásos gépjárművezetök nélküli üzemeltetése stb.) A vizsgálat időpontjában az MTI gépkocsiparkja 53 db személygépkocsiból, 32 db teherés egyéb gépjármüből, összesen 85 db gépkocsiból állt. A gépkocsiállomány 1988-hoz képest 5 db-bal csökkent, ezzel szemben az üzemeltetés költsége 1989-ben 15 %-kal nőtt (23,5 millió Ft-ra). Annak ellenére, hogy az utazási és szállítási költségek az MTI összes költségvetésének csupán 3 %-át teszik ki, a költségek volumene mégis jelentős tétel. A költségek folyamatos növekedését mutatja, hogy évről-évre nagyobb a fajlagos költség (1988-ban 8,92 Ftlkm, 1990-ben 15 Ft!km). A legköltségesebbek a hívatásos gépkocsivezetővel üzemelő gépkocsik, ahol a fajlagos mutató 1990-ban várhatóan 18-19 Ftlkm lesz, azonos a taxi-gépkocsik költségével (20 Ftlkm).
Az új üzemeltetési formák bevezetésével a költségek mintegy 50 %-kal csökkennének, s rövid távorr közel 6 millió Ft megtakarítás lenne elérhető. A vizsgálat szerint
a gépkocsihasználat gazdaságosabb üzemeltetési formáinak tényleges bevezetésére
-22-
mindeddig érdemi intézkedések nem történtek, a lehetséges megoldások nagyobb részt az elképzelések szintjén maradtak.
. 3. A devizagazdálkodás, a devizakeretek felhasmálása Az MTI költségigényes működése a devizakeretek növekvő felhasználásánál is érzékelhető ( 1988-ról 1990-re várhatóan 14 %-kal, közel 140 millió deviza Ft -ra emelkedik), emellett a saját exporttevékenységből származó nettó devizahozam l 989ben 1988-hoz képest 102 %-kal (49 millió deviza Ft-ra, 778 ezer USD-re) nőtt. Az 1990. l. félévi teljesítés időarányosan az előző év hasonló időszakánál kisebb.
A PM tervezési irányelvei egyre liberálisabb feltételeket szabtak a devizaigény jóváhagyásához. Pl. 1988-ban még a rubel elszámolású devizakeretet is indokoini kellett; 1989-ben már csak a nem rubel elszámolású devizakeretet kellett tervezni és indokolni; 1990-ben pedig indoklás nélkül és címenként csak a fő összeget kivánta meg a devizatervezési útmutató.
A vizsgált három évben benyújtott devizaigény, összesen 346 millió Ft 77 %- át az áruforgalmon kívüli devizaigény tette ki (fő jogcímek szerint: képviseleti ellátmány, hírügynökségi munkadíjak, hivatalos utazások). A benyújtott igényeket a PM Nemzetközi Pénzügyi Főosztálya - minimális eltéréssel - elfogadta. A tényleges felhasználás 1988-89-ben lényegében igazodott a jóváhagyott tervhez, az 1990. l. félévi teljesítés a számlakiegyelítések Iniatt nem volt reálisan értékelhető. Nagyobb mértékű növekedés (18 %) az áruforgalommal kapcsolatban jelentkezett (anyag-, alkatrészbeszerzés), ami az áremelkedés, a Ft leértékelés és a nagyobb javítások Iniatt következett be. Az áruforgalmon kívüli devizafelhasználás legnagyobb tételét a tartós külszolgálattal összefüggő költségek képezték, amelyek a külföldi tudósítói hálózat fenntartásával kapcsolatban merültek fel.(Az ellenőrzött időszak alatti devizafelhasználás adatait a l O. sz. melléklet tartalmazza.)
a) A tartós külszolgálattal összefüggő elszámolások szabályszerűsége
előirányzatok
célszerüsége, teljesítése, az
Az MTI külföldi tudósítói hálózatát 21 országban építette ki, ahonnan 23
fő
küld
rendszeres, közvetlen információkat A hálózat fenntartása, valamint a működésük-
-23-
höz szükséges műszaki berendezések és egyéb fenntartási, legnagyobb része devizában merül fel.
működési
költségek
Az MTI külföldi képviseleteinek deviza Ft felhasználása az 1988. évi 68 millió
Ft-tal szemben 1990-ben várhatóan jóval felette lesz a 80 millió deviza Ft-nak. A kiadások döntó része, 80-90 %-a a nem rubel viszonylati relációban létesített 15 képviselet múködésével kapcsolatos. A képviseleti devizaellátmány megoszlása a lJ. sz. mellékletben található. A költségek között folyamatosan növekededett a külföldi tudósíták valutailletménye és családi pótléka. az 1988-1990. közötti idöszakban 47 %-os az emelkedés ennél a tételnéL A béd<ölt.ségek 35,6millió Ft-ot tesznek ki (44.5 %). Ebben a növekedésben az itthon Ft-ban kifizetett munkabér is benne van (7,4 millió). A képviseleti ellátmánynál ugyancsak jelentős tételt jelentettek az iroda, a lakás, a garázs bérleti díjak. Ezek összege 1989- ben 15 %-kal nött és meghaladta a 20 millió deviza Ft-ot. A képviseleti ellátmányt terhelő lakásfenntartási költségek (komplett felújítás miatt) 2,7-szeresére növekedtek. Két képviseleti helyen a bérleti díjak több milliós nagyságrendűek voltak (fókió, London), de több helyen szintén megbaladták az l millió Ft-ot. Az áttanulmányozott bérleti szerződésekkel kapcsolatban több hiányosság került megállapításra (magyar fordítás hiánya, egyes szerződések érvénytelenek voltak. a bérleti díjat és a bérlemény nagyságát a szerződés nem tartalmazta stb.), ebből következően a szerződések nem tekinthetők naprakészen karbantartottnak Várható, hogy a jelenlegi képviseleti helyek fenntartásával - az 1988-1989. közötti idöszakban 7 új gépkocsi beszerzését követően - a közel jövőben ll képviseleten válik szükségessé a gépkocsik cseréje. A gépkocsik üzemeltetése, fenntartása több mint 2 millió deviza Ft kiadással járt évenként.
A dologi költségekről a külföldi tudósítók havonta elszámoltak. A pénzügyi áttekintést jól szolgálták a költségekről készített számítógépes főkönyvi kimutatások. A képviseletek fenntartása tehát azok felülvizsgálata.
b) Devizabevételek
jelentős
képződése
kiadási tétel az MTI költségvetésében, indokolt
és felhasználása
Az MTI devizaszükségletének egy részét saját tevékenységének devizabevételével
termeli ki. Jelentős bevételi forrást jelent az angol Reuter és az amerikai Telerate monitor szolgáltatásainak: közvetítése a hazai és a külföldi megrendelők részére. A két világgcéggel kiépített kapcsolatok (kábelvonalak, berendezések létesítésével, üzembehelyezésével) Budapestet hírelosztó-továbbító középeurópai központtá tették a gazdasági információárarnlásban. A környező országokba való vonalkiépítések, szolgáltatások átvétele miatt ez a szerep tovább erősödhet , sőt indokolt a pozicianális helyzet stabilizálása.
-24-
A két monitorszolgáltatásból az MTI bruttó eredménye 1988-ról 1989-re közel 70 %-kal nőtt, s elérte a 62 millió Ft-ot. Az eredményesség szempontjából döntő volt a szolgáltatások közvetítéséért kapott jutalék (12. sz. melléklet), amely egyben exportbevételt (devizát is) jelentett az MTI -nek. A jutalék 60 %-kal növekedett a két év alatt. A forgalom, a szolgáltatási kör növelése, bövítése érdeke az MTI-nek, ehhez a technikai feltételek belátható időre adottak. (Az MTI által elért devizabevételeket a 13. sz. melléklet részletezi.) Az MTI devizaösztönzés címen kapott célkereteket anyag, fogyóeszköz beszerzésre
és utazások fedezésére irányozta elő. A devizahozam dinamikus növekedésével az MTI -nek lehetősége volt a célkeretjellegű felhasználások finanszírozására, ezáltal a kiadások fedezete biztosított volt. c) Az esetenkénti külföldi kiküldetések cél- és szabályszerüsége
A vizsgálattal érintett két és féléves időszakban az MTI-nél 1283 fő ideiglenes leülföldi kileüldetésére került sor 13 millió deviza Ft felhasználásával. l 14. sz. melléklet/. Az utak 81 %-a (ll millió deviza Ft- tal) a nem áruforgalmi jellegű devizakeretet terhelte (hivatalos út, sajt6diplomáciai út, leülföldi tudósító helyettesítése). A kereskedelmi utak, a kiállítások szervezésével, szerelési munkával összefüggő utak a központi devizakeretet nem terhelték (232 út, 1.989 ezer deviza Ft költséggel). A vizsgált időszakban az utak száma és költsége évről-évre mérsékelten növekedett. A nagyobb arányú növekedést azáltal sikerült mérsékelni, hogy az egy útra eső kiküldetési napok száma az 1988. évi 17-röl 1990. I. félévében 6,3 napra csökkent.
Az ideiglenes leülföldi kiküldetések közül a leülföldi tud6sít6k helyettesítésével
kapcsolatos utak voltak a legköltségesebbek. Egy-egy ilyen út 80-100 ezer deviza Ft költséget igényelt (Bécs, Bonn, Washington). E helyettesítések a vizsgált időszakban mintegy l ,5 millió Ft költséggel, ezen belül több mint l milíió deviza Ft ráfordítással jártak. A helyettesítések gyakorisága nem változott, az alkalmazott gyakorlat módosítását nem mérlegelték.
Budapest, 1990. november 15.
MTI Fejezet összesen
l. sz. melléklet
Bevételek és kiadások alakulása
(kiegyenlítő,
függö- és átfutók nélkül) 1.000 forintban
1988.
1990. I. félév
1989.
eredeti
teljes
eredeti
teljes
eredeti
teljes
693.905
905.475
891.175
1.047.606
1.250.000
612.758
242.972
233.812
299.133
304.096
340.000
185.902
8.000
46.370
20.000
41.687
23.000
41.636
92.849
91.100
107.340
75.000
67.673
701.905
1.044.694
1.002.275
1.196.633
1.348.000
722.157
79.459
88.884
134.538
130.170
147.300
73.650
997.806
1.102.700
496.880
kiadások működési ebből
kiadás
bér
fejlesztési kiadás ÁFA (27 +28. s.) összesen:
-
bevételek támogatás működési
bevétel
1.100
ár- és díj bevétel
621.346
828.668
792.737
3.598
623
3.598
költségvetési szervek befizetései hitel
működési
célra
35.000
ÁFA (57+ 58. s.) működési
75.160
3.600 20.000
75.000
96.673
53.000 98.000
53.496
célra átvett
3.106
fejlesztési célra átvett
8.162
2.204
5.500
946
716
264
34.484
18.789
6.913
előző
évi pénzmaradvány igénybevétele
érdekeltségi alap igénybevétele összesen:
705.503
1.075.033
1.005.873
1.266.358
1.351.600
689.703
Z. sz. melléklet
MTI Gazdálkodó Szervezete
Teljesített kiadások és bevételek alakulása
(kiegyenlítő,
függö- és átfutó kiadások és bevételek nélkül) 1.000 rorint ban
1988.
1990. I. félév
1989.
rovat megnevezése eredeti
módosított
teljes
eredeti
módosított
teljes
eredeti
módosított
teljes
kiadások alakulása 2.850
1.562
1.562
120
179
179
210
210
98
23.582
23.582
23.029
23.537
27.947
27.947
29.524
29.524
15.096
11.550
9.922
9.922
4.460
6.213
6.213
7.310
7.310
2.601
1.000
2.598
2.589
1.130
1.025
770
609
609
248
15. szolgáltatások
4.418
8.401
8.800
5.150
33
33
831
1.093
1.393
16. költségvetési befizetés
2.100
2.211
2.211
9.278
10.725
10.725
11.986
11.986
6.100
ll. készletbeszerzés 12. béralap 13.
anyagjellegű
14.
bérjellegű
kiadások
kiadások
21. költségvetési jövedelemelvonás
-
182
182
-
-
-
27. vásárolt term. és szolg. áfa
-
95
95
-
12
12
48.553
48.390
46.134
45.879
1.100
1.094
44.000
44.000
kiadások összesen:
45.500
43.675
50.470
-
2
2
50.734
25.538
bevételek alakulása 51. működési bevétel
1.100
52. ár- és díjbevétel 44. költségvetési támogatás
44.400
58. általános forgalmi adó visszatérítés 62.
működési
82.
előző
43.675
34
célra átvett p. e.
évi pénzmaradvány igénybevétel
bevételek összesen:
'
45.500
3.106
3.106
347
347
48.553
48.581
45.943
45.943
50.470
50.470
25.500
264
264
50.734
25.764
8
43.675
191
191
46.134
46.142
50.470
3. sz. melléklet
Teljesített kiadások és bevételek alakulása
(kiegyenlítő,
függö- és átfutó kiadások és bevételek nélkül) 1.000 forintban
1988.
1989.
1990. I. félév
rovat megnevezése eredeti
módosftott
eredeti
teljes
módos{tott
teljes
eredeti
módosftott
teljes
kiadások alakulása ll. készletbeszerzés
96.400
136.449
129.103
97.627
137.706
120.508
194.300
194.345
41.244
12. béralap
219.390
223.102
210.783
275.596
285.596
276.149
310.476
310.476
170.806
13. anyagjellegt1 kiadások
160.409
204.784
199.405
174.000
244.000
239.757
246.100
256.100
146.457
9.680
25.017
23.880
11.476
22.007
18.153
21.179
21.217
11.933
15. szolgáltatások
46.545
175.456
165.741
144.655
218.624
209.663
266250
281.365
154.528
16. költségvetési befizetés
77.866
79.172
72.071
119.119
119.119
99.957
133.800
133.800
58.358
11.115
3.590
11.527
11.527
1226
1226
8
8
50.000
50.000
20.000
20.000
3.606
3.606
4.000
4.000
1.670
1.670
35.386
35.386
18.500
26.921
24.834
28.500
5.863
77
77
1.500
3.800
2.300 28.000
25.228
5.045
5.045 34.529
14. bérjellegt1 kiadások
17. nagyjav1tás 21. költségvetési jövedelemelvonás 24. mt1ködési célú hitel visszaf.
15.000
61. mt1ködési célú átadott p.e. 35. népgazdasági beruházás
8.000
36. Ozemgazdasági beruházás
23.000
37. els6 fogyóeszköz beszerzés 63. fejlesztési célú p.e. végleges átadás
4.907
4.907
42.136
42.136 50.618
50.600
633290
991215
991.311
933.573
621.346
801.584
827.574
792.737
11.944
36.859
36.859
65.836
53. mt1ködési célú hitel
35.000
35.000
57. kiszámiázott szolg. áfa
75.126
75.126
1.936
1.936
64. fejlesztési célra végi. átvett
8.162
8.162
2204
84. érdekeJtségi alap igénybev.
34.484
34.484
18.789
27. vásárolt term. és szolg. ára 28. általános forgalmiadó befizetés kiadások összesen:
40.500
4.053
4.053
59.747
59.747
40.000
40.000
50.600
47.581
35.000
35.000
33.232
1207.700
1.138.229
1270.105
1.336.744
690.119
997.815
997.806
1.102.700
1.102.700
496.880
72.227
72227
69.405
70.631
34.726
20.000
20.000
53.000
53.000
94.729
94.729
98.000
53.496
2 204
5.500
5.500
18.789
6.913
6.913
1.336.744
650.515
bevételek alakulása 52. ár- és díjbevétel 44. költségvetési támogatás
75.000
58. általános forgalmi adó visszatérítés
bevételek összesen:
----
633.290
991215
--
1.017205
933.573
1.207.70Q_ ~07.691
98.000
1270.105
4. sz. melléklet
Összesítö kimutatás az MTI által 1988. január l. és 1990. szeptember 10. közötti idöszakban kihelyezett vagyonrészekról
megnevezés
Itihelyezés időpontja
befektetés helye l. Px Informatikai és Humán Kockázatakat
Kezelő
feltétele
befektetés
kihelyezett
fajtája
érték összege
Kft.
befektetés eredménye 1989/1990.
1988. XI.
osztalék
apport, Kp.
soo
1989. nyereséget nem osztották fel
1989. VII.
osztalék
apport, Kp.
so o
200
1989. VIII.
osztalék
apport, Kp.
1.500
veszteség
apport, Kp.
2.000
dologi apport
7.000
1989. nyereségét nem osztották fel
apport, Kp.,
1.669,9
veszteség
szellemi apport
1214,5
kölcsön
750
Budapest, V., Arany J. u. 6-8. 2. FOTOLUX-EXIRA Kft. Budapest, VII., Tanács Krt. 21. 3. EUROPRIZMA Kommunikációs Tanácsadó Kft. Budapest, I., Berényi u. 7. 4. ECODATA Gazd. Inform. Szolg. Kft. 1989. IX.
osztalék
Budapest, I., Fém u. S-7.
eszmei apport 1990. m.
S. Nap TV Kft. Budapest 1990.
m.
osztalék
összesen készpénz
4.500
eszmei
9214,5
kölcsön
750,0
5. sz. meléklet
1989. évi megbízási díj megoszlás
ebből
szervezeti egység
MTI dolgozó
teljes Itifizetés
szervezeti egységen beiUli
százalékos megoszlás
% fő
fő
forint
f6
forint
l
forint
Igazgatás MTI
1.347.170
106
477.650
35,4
5
82.800
4,7
17,3
Iga zgatás G
1230.103
224
1.178.303
95,7
34
223.110
15,1
18,9
~adói
7.862.644
465
7.454.751
94,8
45
1.352.894
9,6
18,1
2.404.098
28,5
23
781.584
11 ,0
32,5
Igazgatóság
8.431.382
209
Ktllpolitikai
szerkesztőség
1.118.630
127
739.050
66
63
477.800
49,6
64,6
Belpolitikai
szerkesztőség
1.928.130
125
1.554260
80,6
51
962.420
40,8
61,9
420.760
37
143.230
34
-
-
-
381.378
31
328.254
86
22
265.466
70,9
80,8
2.578.960
86
1.163.544
45,1
30
391.572
34,8
33,6
Fotó Igazgatóság
Sportszerkesztőség
KOlföldi Adások
szerkesztősége
MTI-press Budapress
-
731.330
18
619.330
84,6
14
485.050
77,7
78,3
1.062.457
73
690.019
64,9
34
355.566
46,5
51 ,5
Gödöll6i Rádióállomás
106.550
6
69.550
65,2
3
29.150
50,0
41,9
MOszaki Igazgatóság
551200
45
503.400
91,3
25
262.500
55,5
52,1
2.472.492
135
1.325.522
53,6
10
283.215
7,4
21,3
658.960
58
261.040
39,6
17
126.340
29,3
48,3
Teletext Dokumentációs
szerkesztőség
KOiföldi Sajtószolgálat Daily News
szerkesztőség
Vtlággazdaság összesen
2.312.100
86
1.896.8 75
82
49
1286.350
56,9
67,8
33.194.246
1.831
20.808.876
62,7
425
7.365.817
23,2
35,4
------
L_
6. sz. meléklet
Állóeszköz állomány alakulása
ezer forintban megnevezés
1985.
1986.
1987.
1988.
1990.
1990. az
jóntus 30.
1985. év %-ában
1989.
december 31-én állóeszközök -bruttó értéke
577.113
628.002
824.365
876.566
936.863
966.878
167,5
- értékcsökkenése
218.726
245.762
271.254
319.845
365.247
365.247*
167,0
- nettó értéke
358.387
382.240
553.111
556.721
571.616
601.631*
167,8
nettó érték a bruttó érték %-ában
62,1
60,9
67,1
63,5
61,0
60,2
96,9
befejezetlen beruházások értéke
66.978
159.862
113.532
270.112
384.207
461.256
688,7
jóléti állóeszközök
185
710
598
556
588
792
435,2
• Az értékcsökkenés csak év végén kerül kiszámításra és lekönyvelésre
7. sz. meléklet
Az építés
jellegű
beruházások éves összegei
ezer forintban megnevezés
1986. 1986.
1987.
1988.
előtt
Gödöllői rádió-vevő
Naphegy tér l.
központ
tetőtér
beépítés
székházrekonstrukció I. ütem
56.459
7.233
68.866
4.405
32.419 4.698 98.222
4.000
198.538
1990.
vizsgált
1990.
mlndösszesen
I. félév
lsz. össz.
I. félév után
(várható)
1989.
-
-
105.285
-
161.744
-
-
4.698
-
4.698
105.733
77.435
484.333
72.759
564.325
új üzemépület székházrekonstrukció II. ütem összesen ebből
kp-i beruházás juttatás
l
i
-
-
-
-
-
50.280
50 280
3.292
53.572
63.692
73.271
135.339
202.538
105.733
127.715
644.596
76.051
784.339
63.692
73.271
126.737
185.263
105.733
127.715
618.719
76.051
758.462
8. sz. meléklet
Gép-, müszer-, jármübeszerzések éves összegei
ezer forintban megnevezés éves beszerzések sajtó dokumentumt. rendszer VILÁGGAZDASÁG - napilap
1986. 34.088
1987. 38.836
3.702
-
1988.
1990.
vizsgált
1990.
mlndösszesen
I. félév
lsz. össz.
I. félév után
(várható)
54.087
221.504
1989.
27.272
67.221
28.469
-
6.000
96
-
9.798
-
9.798
-
5.314
2.991
-
8.305
-
8.305
249.973
saját forrású beszerzés
14.494
13.936
26.901
25.173
6.084
86.588
4.000*
90.588*
összesen
42.284
52.772
65.487
95.481
60.171
326.195
32.469
358.664
33.088
30.836
26.456
70.308
46.617
207.305
2.976
210.281
ebbó1 kp-i beruházás juttatás
*becsült adat, a vizsgálat lezárásakor még nem ismert
9. sz. melléklet
Nagyjavítások 1986-1990. VI. 30-ig
megnevezés Dohány u. végelszám.
1986.
1987.
1988.
1989.
1990. VI. 30.
összesen
178.208
178208
konyha -étterem
1,353.598
1,353.598
Wesselényi u. II. ütem
2,761.692
2,761.692
Naphegy tér l. sz. II. ütem
3,419.372
3,41 9.372
Tanács krt.
6,765.256
Asbóth u.
8,529.559
1,764.303 38.712
3,101.801
7,568. 120
1,158.268
11,866.901
2,669.990
2.669.990
székház telefonhálózat
832.993
832.993
székház III. em. klíma
3,399.539
3,399.539
színbontó gép
6,450.757
6,450.757
székház raktári új bejárat
N--nhegy tér faház
- --
tető
488.589
ideig!. konténer kazán Gödöllői
7,524.6 10
antenna
csőposta
488.589 2,129.758
67.3 15
9,.721.683
1,375.000
1.375.000
454.122
454.122
14,478.126
15,156.294
11,115.000
11,527.000
1,225.583
53,502.003
központi keret
8,500.000
15,002.000
11,115.000
11,527.000
1,225.583
47,369.583
saját forrás kiegészítés
5,978.126
összesen
154.294
6,132.420
l O. sz. melléklet
Devizafelhasználás 1988-1990. I. félév 1.000 forintban 1989
1988 viszonylat
1990. I. félév
jóváhagyott
igény
jóváhagyott
költség ideiglenes kikOidetés (hivatalos + sajtódiplomáciai)
Rb1 nem Rbl
583 2. 800
R bl
12.122
nem Rbl
61.100
2.600 -
315 2.284 7.845
nemzetközi tagdíj
Rbl nem Rbl Rbl
jóváhagyott költség
2.750
67.429
3.300
64.500 2.895. 67.395
388 2.923 9.509 67.534
3.300
71.789
3.220
71.555
610 1.661 2. 394 26.170
-
-
-
-
-
-
-
-
-
130
136
97
160
400
132
445
-
217
-
-
-
-
-
-
-
hírügynökségi munkadíjak nem Rbl
60.216
igény költség
képviseleti ellátmány 58.200
tényleges
tényleges
tényleges igény
11.099
-
11.600 339 •
-
10.943
13.578
12.760
9.803
15.073
12.760
3.197
11.939 Rbl
-
képvásárlási jogdíjak nem Rbl
import
Rbl nem Rbl
összesen
Megjegyzés: • keretemelés árfolyamváltozás miatt •• Mll saját magának állaprtotta meg ••• az egész évi keret már le van kötve
1.663
-
1.663 60 • 1.732
-
1.016
-
!.868
-
!.868
-
1.044
-
36.000
36.000
36.000
42.500
liberalizáció
38.000
125.497
110.607
118.716
128.285
85.723
129.333
!.868
92.475
1.100
-
172
-
40.ooo••
40.ooo•••
134.635
74.42 1
ll. sz. melléklet
Képviseleti ellátmány
1.000 forintban 1988.
1990. I. félév
1989. tényleges
igény
jóváhagyott
tényleges igény
jóváhagyott
költség
T bér+ csp.
dologi
egyéb
összesen
15.475
D
4.500
~
19.975
T
44.159
D
7 269
~
51.428
T
1.466
D
353
~
1.819
T
61.100
D
12.122
~
73.222
l
l
l
15.736
16.766
3248
-•
43.872
48.986
4.507
-
•
48.379 608
1.677
90
-•
698 58200
60216''
•
7.845
-
67.429
-
•
l
l
l
követő
••• keretemelés árfolyamváltozás miatt + 2.895 e Ft
46289
564 162 726
64.500'''
67.534"
•
9.509
-
77.043
• keretkötöttség nélkOl tárgy évet
3.459 24.140
52.177
68.061
keretből ,
20.68 1
5.888
Megjegyzés:
•• t6Uépés oka tárgy évi
jóváhagyott
költség
18.984 f--
tényleges igény
évben lett a ktg. elszámolva
költség
l l l l l ll 71.789
-
•
12.399 1.718 14.117 26.170 2. 394 28.564 67 46 113
77.555
38.636
•
4.158
-
!
42.794
l
12. sz. melléklet
A monitorszolgálatok fontosabb adatai -
megnevezés
1988.
1988-1990. I. félév
1989.
11990. I. félévi
REUTER megrendelők
száma
21
26
26
119.240
156.500
104.376
3.155
3.603
2.170
7
9
7
12.219
21.685
13.168
157
214
11 2
Reuter
14.500
21.563
12.604
Telerate
3.334
7.340
1.505
befizetései (eFt) átutalt deviza (OEM) TELERATE megrendelők
száma
befizetései (eFt) átutalt deviza (USD)
MTI jutalék (eFt)
13. sz. melléklet
Devizahozam alakulása- 1988-1990. I. félév
1.000 forintban
1988.
1990. I. félév
1989. netto
bevétel
bevétel
kiadás
bevétel
bevétel 'export hirdetés nyomdai export Reuter M. szolg. Telerate szolg. Foto export Rexfair export Foto nyomdai export video export összesen
2.805.3 426.3 39.460.8 3.385.1 3.172.0 6.803.0 1.095.6 248.6 57.396.7
-
29.592.4 303.2 920.0 2.486.8 ....-
33.302.4
5.154.8 8.977.4 97.0 1.488.1
4.7 24.094.3
USD
9.266.0
20.8 248.6
USD'
24.400.0 1.926.0 1.697.5 683.6
82.0 1.095.6
USD
45.963.0
42.7 4.316.2
USD
7.8
58.5 2.252.0
USD
252.4
187.3 3.081.9
USD
-
8.0 9.868.4
USD
6.165.6
53.3 426.3
USD
kiadás
bevétel
2.805.3
USD
netto
netto
kiadás
457.3
77.364.3
28.714.9
bevétel
6.165.6
USD
98.6 244.6
USD
117.4 3.457.3
USD
1.736.6
243.8
416.8 243.8 160.5
23.7 48.649.4
USD
887.0
1.6 1.488.1
USD
19.393.0
2.392.0
132.6 97.0
USD
-
55.3 8.293.8
USD
31.997.0
-
344.8 7.340.0
USD
362.7
3.9 21.563.0
USD
1.173.6
777.9
38.483.0
20.523.8
1.173.6
USD
18.1 362.7
USD
5.6 12.604.0
USD
194.9 1.505.0
USD
23.3 1.492.8
USD
23.1 416.8
USD
6.4 243.8
USD
3.8 160.5
USD
2.5 17.959.2
USD
277.7
14. sz. melléklet
Az ideiglenes külföldi kiküldetések/utazások száma
1988-1990. I. félév
1988. utak száma
1989. költség
utak száma
1990. költség
utak száma
költség
hivatalos utazás*
331
3.681.123
349
2.101.577
179
1.853.758
sajtódiplomáciai utazás
34
507.944
54
1.025.973
15
357.688
képviseleti (tudósítói)
35
698.003
30
725.810
14
122.644
kereskedelmi utazás
53
191.392
38
187.197
ll
68.197
devizaérdekeltségi utazás
-
-
-
-
7
265.395
kiállítás kereskedelmi
23
284.483
28
470.679
2
27.933
41
124.573
30
299.322
6
22.933
adóvisszatérítés
-
-
-
-
3
47.229
összesen
517
5.487.518
529
4.810.558
237
2.755.777
kiállítás
szerelői
Megjegyzés: *az 1988. évi hivatalos utazások között szerepel a szöuli olimpiai 12 utazás 2.043.323 forintos költséggel
15. sz. melléklet
Az MTI építési-, gép- és müszer-beruházásai
Gödöllői rádió-vevő
központ
Építésére a Politikai Bizottság 1980-ban hozott határozatot. A döntés meghozatalakor a működés gazdaságossági szempontjai nem voltak meghatározóak, ma pedig e döntés negatív gazdasági következményeit az MTI-nek kell viselnie. Építése 157,7 millió forintba került, túlnyomóan központi beruházási juttatásból valósult meg.
Az építmény csak 50 %-ban kihasznált és távolsága miatt remény sincs arra, hogy az intézmény résziegei (pl. kiadó, nyomda) oda áthelyezhetők lennének. A jelenlegi körülmények között gazdaságosabb lenne a rádió-vevő központot a régi vevőközpont bővítésével elhelyezni, az új épületet pedig eladni.
Naphegy tér l. sz. alatti
tetőtér
beépítése
Az új hírügynökségi üzemépület beruházásának indításakor felmerült helyiséghiány szükségessé tette a pénzügyi igazgatóság különálló épülete tetőterének beépítését, amit 1987-ben végeztettek el. A tetőtérbeépítéssel 246m2-en létesített munkaszobák és kiszolgáló helyiségek költsége 4,7 millió forintot tett ki. A beruházás saját forrásból valósult meg nem tennelő egyéb központi beruházásként.
Székházrekonstrukció I. ütem
(Hírközlési üzemépület létesítése) Az ellenőrzött időszak legnagyobb értékű MTI beruházása. Építését az Állami Tervbizottság 1985-ben hagyta jóvá a székházrekonstrukció részeként. A beruházás eredeti költségelőirányzata az el~terjesztésben 256,6 millió forint volt, ami a többszöri módosí-
-2-
tások és árváHozások hatására a vizsgálat időpontjában 564,3 millió forintra növekedett, ennek 97,6 %-a központi beruházási juttatás. A beruházás megvalósítása során a fajlagos költség 81.727 Ft/m2 1ett (az előirányzott 48.023 Ft!m2-rel szemben), az új üzemépületben egy munkahely kialakítása (401 főt terveznek ellielyezni) 1.407294 forintba került (az előirányzott 826.933 forinttal szemben), ami túlzóan magas. A 6905m2 összes alapterületből l dolgozóra 17,3 m 2 fog jutni és az átköltözés után a régi székházban mintegy 5.000 m2 terület (az összes terület 50 %-a) szabadul fel. (Jelenleg az intézmény valamennyi saját ingatlanja alapterülete alapján l dolgozóra 15,5 m2 összes terület jut, a kihasználatlan gödöllői objektumot- ahol 79m2, irreálisan magas a mutató - figyelmen kívül hagyva, 12,9 m2.) Az épület várható üzembehelyezése 1990. vége, 1991. tavasza. A létesítmény korszeru, modem és a hírügynökségi munka megfelelő feltételeit jónéhány évre biztosítja. Az építmény városképi hatása nem túl pozitív, ugyanis magából az üvegfalú, modem épületből csak egy kisebb rész látható és látványában a tetőszintről 31 m magasra nyúló antennatorony (de főleg a tetőszint felett 3,6 méter magasra tervezett, valójában 6 m felett kialakított) és szatelit vevőantennák teraszai dominálnak.
A létesítény várható éves üzemeltetési költsége 18-20 millió forintra
becsülhető.
Székházrekonstrukció II. ütem A székházrekonstrukció II. ütemeként 1989. év folyamán olyan munkákat,létesítményeket kiviteleztettek, melyek a régi és új épület funkcionális működtetéséhez szükségesek voltak és mindkét épületet kiszolgálják. Így közös a kazánház, az inverter (megszakításmentes áramszolgáltató) rendszer és részben közös a hűtőrendszer is.
-.
A beruházásra érvényes engedélyokirat nélkül került sor (az engedélyokirat utólag 1989. december 15-én készült), ezért a pénzügyi rendezés is részben - szabálytalanul - az intézmény MNB egyszámlája terhére történt (37 ,4 millió forint értékben). A vizsgált időszak építési jellegű beruházásainak összefoglaló adatai a 7. sz. mellékletben találhatók.
Gép-, müszer- és jármübeszerzések A vizsgált időszakban minden évben jelentős összegű gép-, műszer-beszerzés volt. A teljes időszakban 326 millió forint értékű beszerzésre került sor. Főleg
hírszolgálati-, hírátviteli-és fotóberendezéseket, valamint gépkocsikat vásároltak.
-3-
A gép-, műszer-beszerzésck terhére valósult meg a sajtóadatbank rendszer korszerűsítése (közel 25 miUió forint költséggel), valamint a Világgazdaság c. napilap gépparkjának fejlesztése (8,3 miUió forint összeggel).
A gép-, ben.
műszer-beszerzésekről
Budapest, 1990. november
részletesebb információ található a 6. és 8. sz. melléklet-
