Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, Pénzügyi és Számviteli Intézet
Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában
Belső konzulens neve, beosztása: Sóvágó Lajos, címzetes egyetemi docens Külső konzulens neve, beosztása: Echter István, a Magyar Távirati Iroda Zrt. . Projektelszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatója
Önálló szervezeti egység vezetőjének neve, beosztása: Dr. Zéman Zoltán egyetemi docens, intézetigazgató és Dr. Illés B. Csaba egyetemi docens, intézetigazgató
Készítette: Reizinger Gabriella
Gödöllő 2010
Köszönetnyilvánítás
A következő diplomadolgozat 2010 tavaszán, a Szent István Egyetem Vállalatgazdasági és Szervezési Intézetében, illetve a Pénzügyi és Számviteli Intézetében készült. Szeretném köszönetemet kifejezni belső konzulensemnek Dr. Sóvágó Lajos, címzetes egyetemi docensnek, illetve Echter Istvánnak, a Magyar Távirati Iroda Zrt. Projekt-elszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatójának, hogy a diplomadolgozat megírásához széleskörű támogatást nyújtottak, mindig rendelkezésre álltak és személyes beszélgetések során segítették munkámat.
Köszönettel, Reizinger Gabriella
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4.
Bevezetés .................................................................................................... 5 Projektmenedzsment helye a szervezetben ................................................ 6 A projektek csoportosítása ......................................................................... 9 Projektfinanszírozás ................................................................................. 10 4.1. Miért hasznos a projektfinanszírozás? .............................................. 10 4.2. A projektfinanszírozás történeti áttekintése ...................................... 11 4.3. Projektfinanszírozás sajátosságai ...................................................... 13 4.4. A projektfinanszírozás szereplői ....................................................... 14 4.5. A projektfinanszírozás dokumentumai.............................................. 16 4.6. A projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi lehetőségek...... 17 4.7. A projektfinanszírozás helye a banki hitelezési ügyletekben ........... 18 4.8. A finanszírozó bank kiválasztása ...................................................... 18 4.9. A projektfinanszírozás kockázatai..................................................... 19 4.10. A projektfinanszírozás biztosítéki rendszere ................................. 20 4.11. A projektfinanszírozás folyamatának specialitásai ........................ 20 4.12. A projektfinanszírozás előnyei a befektetők számára ................... 21 4.13. Közbeszerzés .................................................................................. 22 5. A projekt megvalósításának szakaszai ..................................................... 24 6. A Magyar Távirati Iroda Zrt. bemutatása ................................................ 25 6.1. Fő tevékenysége ................................................................................ 26 6.2. Az MTI Zrt. háttere ........................................................................... 26 6.3. Szervezete .......................................................................................... 27 6.4. Menedzsment, rendelkezésre álló források ....................................... 27 6.5. Az MTI Zrt. finanszírozási helyzete.................................................. 28 6.6. Az MTI Zrt. projektszabályozása ...................................................... 32 7. Fotodigitalizálási projektek ...................................................................... 35 7.1. Az MTI Zrt. fotóarchívumának története .......................................... 35 7.2. Szükséglet elemzése .......................................................................... 37 7.3. Az archívum elhelyezése ................................................................... 38 7.4. Digitalizálási folyamat....................................................................... 39 7.5. SHPAENA Projekt ............................................................................ 40 8. EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok ..................................... 43 8.1. Partnerség és együttműködés bemutatása ......................................... 45 8.2. Projekt alapadatai .............................................................................. 46 8.3. Digitalizálási folyamat bemutatása ................................................... 46 8.4. Finanszírozási források meghatározása ............................................. 48 8.5. Pénzügyi elemzés .............................................................................. 52 8.5.1. Teljes költségvetés ...................................................................... 52 8.5.2. ÁFA ............................................................................................ 52
3
8.5.3. Maradványérték .......................................................................... 52 8.5.4. Bevételek .................................................................................... 53 8.5.5. Alaptevékenység költségei ......................................................... 53 8.5.6. Jövedelemtermelő jelleg vizsgálata ............................................ 53 8.5.7. Költségek elemzése .................................................................... 53 8.5.8. Projekt költségvetés .................................................................... 54 8.5.9. A forrásösszetétel kalkulációja ................................................... 55 8.5.10. Eszközbeszerzés ......................................................................... 55 8.5.11. Az értékcsökkenés kalkulációja ................................................. 56 8.5.12. A társasági adó kalkulációja ....................................................... 56 8.5.13. Bevételek elemzése..................................................................... 56 8.5.14. Költség- haszon elemzés ............................................................ 56 8.6. Kockázatelemzés ............................................................................... 57 8.7. Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata .......................................... 60 8.8. A projekt jelenlegi állapota ............................................................... 62 8.9. A digitalizálási folyamat folytatása ................................................... 62 9. Javaslatok, konklúzió ............................................................................... 63 10. Összefoglalás ............................................................................................ 64 11. Irodalomjegyzék ....................................................................................... 65 12. Mellékletek ............................................................................................... 67 13. Függelék ................................................................................................... 73
4
1. Bevezetés Projektekkel manapság mindennapi életünk számos területén találkozhatunk, de ez közel sem új találmány. Már az ókori piramisok építése idején is szükség volt pontos tervezési és irányítási munkákra. A projektmenedzsment nem más, mint egy feladat megvalósítása adott idő alatt, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával. A szervezetek számára a projektek gyakran jelentik az olyan kihívásokra adandó válaszok eszközeit, melyeket a meglévő szervezeti struktúrában nem képesek megoldani. A projektek mozgatórugója a finanszírozás. Dolgozatom témájául a Magyar Távirati Iroda Zrt. gyakorlatában kialakult projektfinanszírozást választottam. Különösen érdekes a téma, egy közszolgálati szervből átalakult, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tulajdonában levő részvénytársaság esetében. Az alábbiakban elhelyezem a projektmenedzsmentet a szervezet feladati között, majd bemutatom a főbb projekttípusokat. Középpontba a projektek finanszírozási oldalát állítottam, a szakirodalmi részben bemutatom mi az általános gyakorlat ezen a téren. A Magyar Távirati Iroda Zrt. finanszírozásának különlegessége abban rejlik, hogy az irányadó jogszabályok szerint feladatai ellátására „szükséges mértékű” céltámogatásban kell részesíteni, azonban annak a meghatározása, hogy mi tekinthető „szükséges mértéknek” az alapítás óta várat magára. A nemzeti hírügynökségről szóló törvény jelentős feladatok elvégzésével látta el a Magyar Távirati Zrt. –t, azonban a meghatározott feladatok ellátásának egy részére kielégítő fedezettel nem rendelkezik. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy ez a probléma milyen módszerrel hidalható át. Fontos közszolgálati feladat a társaság tulajdonában levő archívumok kezelése, valamint elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, ez azonban tőkeigényes feladat. A Magyar Távirati Iroda Zrt. ezen feladatának kíván eleget tenni, amikor kiegészítő források megszerzése érdekében különféle pályázatokat dolgoz ki. Dolgozatom egy esettanulmány vizsgálatával zárom, amely a Magyar Távirati Iroda Norvég Alap segítségével finanszírozott projektjének megvalósítását elemzi. Azért esett erre a projektre a választásom, mert ez egy jelenleg is futó projekt, így közvetlen közelről vizsgálhatók a munkafolyamatok és nyomon követhető ezek elszámolása is.
5
2. Projektmenedzsment helye a szervezetben Egy szervezet célja feladatai ellátása, legyen az profitorientált vagy sem. Ezeket a szervezet külső és belső adottságai alakítják ki, ha közülük valamelyik megváltozik, a szervezet feladatai is változnak. Teljesítendő cél lehet egy termék előállítása, értékesítése, vagy egy szolgáltatás teljesítése. Az idő múlásával a teljesítendő feladatok módosulhatnak, s ezzel együtt a teljesítés körülményei is változhatnak, pl. új piacokat szerez meg a szervezet, új gyártókapacitások jönnek létre, megváltozik a tulajdonosi struktúra, vagy a vállalat összetétele. A változások mellett is működőképesnek kell maradnia a szervezetnek, ily módon ellátva adott időszak napi feladatait és közvetlen céljait. Mindezek alapján a szervezetnek két féle feladatot kell ellátnia, a napi feladatait, amelyek rövid távúak, de folyamatos teljesítést igényelnek adott belső körülmények között és a hosszú távúakat, amelyek a napi feladatok változását vagy azok teljesítési körülményeinek változását valósítják meg. Mindezekből tisztán láthatjuk, hogy egy szervezet vezetése többdimenziós feladat. A vezetés egyik dimenziója az operatív menedzsment, ami biztosítja az aktuális közvetlen célok és a napi feladatok folyamatos és eredményes teljesítését. Ezeken felül figyelembe kell venni a szervezet folyamatos változását is. A vezetőségnek tisztában kell lennie a szervezet belső adottságaival és folyamatosan nyomon kell követnie a környezet változását is, ezek alapján kell meghatároznia a szervezet jövőbeni céljait és változási pályáját, a vezetésnek ezt a dimenzióját stratégiai menedzsmentnek nevezzük. A szervezet működőképessége nagymértékben függ attól, miként valósítják meg a stratégiai feladataikat. Ezek egy ideig megjelenhetnek a napi, operatív szinten is. Egyszerre több stratégiai részcélt is kialakíthat a szervezet, amelyek párhuzamosan és egymással átfedésben is megvalósulhatnak. Vannak olyan célok is, amelyek időben és szakmai tartalom tekintetében is elkülönülnek egymástól, s ezek már egy jól körülhatárolható, komplex, egyszeri feladatkört teljesítenek, ami már eltér mind az operatív-, mind a stratégiai menedzsmenttől, így eltérő módszereket és technikákat is alkalmazhatnak. Ebben a vezető dimenzióban beszélünk projektmenedzsmentről. Ez a hármas felosztás gyakorlatilag minden szervezetben felismerhető, azonban az, hogy a dimenziók mennyire különülnek el egymástól, nagymértékben függ a szervezet méretétől. (Görög,2001) Mindezek alapján a projektmenedzsment az operatív és stratégiai szint közti átmenetként jelenik meg, hordozva mindkettő elemeit. Egyesíti a hosszú és 6
rövid távú feladatokat oly módon, hogy a stratégiai szinten elkészült projekteredmény a napi folyamatok szintjén jelenik meg. Ez látszólag nem mutat különbözőséget a fent említett kategóriáktól, azonban a projekt fogalma rávilágít a feladat lényegére. Az alábbiakban több forrásból szerepelnek definíciók a projektre vonatkozóan: „A projekt egy időben behatárolt erőfeszítés egy egyedi termék, szolgáltatás vagy eredmény létrehozása céljából.” (PMBOK, 2006) „A projekt olyan tevékenység, amelyet csak egyszer végzünk el… Minden projektnek van eredménye, illetve kezdési és befejezési időpontja. A projektek jelentőségét akkor érthetjük meg, ha felismerjük, hogy mindegyik valamely egyedi terméket valósít meg.” (Verzuh,2006) „… a projekt minden olyan tevékenység, amely a szervezet számára olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak és (hasonlóan a stratégiai célfeladatokhoz) egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul…” (Görög, 2001) A projektre tehát a következők jellemzőek: • üzleti igény kielégítésére szolgáló eredményt hoz létre • az eredmény paramétereiben és előállításában is egyedi, egyszeri és komplex • időtartama korlátos, van kezdete és vége • erőforrásokat használ fel Az „üzleti érték” (business value) jelenti a pénzügyi értéken túl a pénzben nem annyira kifejezhető szervezeti értékeket is. Általában az egyedi, egyszeri és komplex feladat végrehajtásából adódóan - ha csak nem egy projektszervezetről van szó - a projektek szervezetileg elkülönülnek, más dimenzió alapján strukturálódnak, mint a szervezet többi funkciója. A projekt különböző szakterületen dolgozó, vagy különböző beosztású embereket vegyít egy csoportba, akiknek közös céljuk és feladatuk az eredmény létrehozása. Ugyanez az egyediség, egyszeriség és komplexitás különbözteti meg a projektet az operatív folyamatoktól, amelyek ugyanazon termék, szolgáltatás vagy eredmény újra és újra történő előállítását szolgálják állandóságra, tartósságra, egyszerűsítésre és hatékonyságra törekedve. A projektek három, esetenként négy korláttal vagy dimenzióval jellemezhetőek. Ezek a terjedelem (scope), időtartam (time), költség (cost) és újabban a minőséget (quality), melyet a terjedelemből kiemelve kezelhetünk.
7
1. ábra: A projektet azonosító elsődleges projektcélok és egy lehetséges kombinációjuk Forrás: Görög M. 2003. 28. p.
A terjedelem (scope) azt fejezi ki, hogy a projekt milyen célokat tűz ki, minek a megvalósításáról, milyen eredmény eléréséről is van szó; a projekttermékre vonatkozó specifikáció. A gyakorlatban ez nem más, mint az amit a felhasználó/megrendelő kapni szeretne. Az időkorlát (time) azt az időmennyiséget jelenti, amely rendelkezésre áll a projekt cél elérésére a projekt indításától kezdve. Ez egy becsült érték a projektet végrehajtótól arra vonatkozólag, hogy a projektcélt mennyi idő alatt tudja elérni. A becslés többféleképpen történhet: a nagyobb tevékenységekre adott tapasztalati úton történő becsléssel, vagy a tevékenységek lebontásával kapott altevékenységekhez szükséges idők alapos becslésével, vagy összeadásával alulról felfelé építkezve. Az idő nem tekinthető költségnek vagy erőforrásnak, mert a projektmenedzsernek nincs befolyása a felhasználás ütemét illetően. Az időkorlát megrendelő szempontjából a saját ítélete arra nézve, hogy a projekt eredménye meddig jelent neki valódi üzleti értéket. A költség (cost) a projektcél elérése érdekében tett összes kiadás, az erőforrások ára, az emberi munka ára, előre nem látott költségek. A megrendelő szempontjából ez az az összeg, amelyet hajlandó kiadni (kockáztatni) az áhított üzleti értékért. A minőség (quality) a projektcélra vonatkozó jellemző. A minőséget lehet a terjedelem részeként kezelni, lévén egy specifikáció tartalmazhat minőségre vonatkozó kritériumokat. Azonban vannak olyan tevékenységek, amelyeknek az eredménye a beléjük fektetett időtől függenek. A terjedelem és a minőség külön kezelésére az adja az okot, hogy a rendelkezésre álló időtől és erőforrásoktól függően nem csak a végtermék funkcionalitása függ, hanem a funkcionalitás megvalósításának minősége is. Vannak bizonyos dolgok, amiket megfelelő idő és költség rendelkezésre állása mellett megfelelő minőségben lehet előállítani, míg azok hiányában csak gyengébb minőségben. A terjedelem – költség – idő és minőség állandó kompromisszumkényszerben állnak egymással. Több idő vagy több költség lehetővé teszi a nagyobb terjedelem vagy jobb minőség elérését. Ugyanazt az eredményt lehet produkálni rövidebb idő alatt magasabb költségen, vagy hosszabb idő alatt kisebb költségen, stb. (Görög, 2001)
8
3. A projektek csoportosítása A projektek különböznek egymástól mind az elérendő célt, mind a cél érdekében kijelölt megvalósítási utat figyelembe véve, ezért szükségessé válik csoportosításuk. Az elérendő eredmények alapján a különféle tartalmú projekteket a következő kategóriák szerint célszerű csoportosítani: • beruházási projektek • kutatási és fejlesztési projektek • szellemi szolgáltatási projektek A beruházási projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, amelynek eredményeként valamilyen termék előállítására, vagy valamilyen szolgáltatás teljesítésére alkalmas létesítmény jön létre, vagy már meglévő létesítmény kerül átalakításra, bővítés, felújítás, esetleg megszüntetés formájában. A beruházási projektek eredménye műszaki és teljesítményparaméterekkel jól leírható, s ez jellemző a teljesítésükre felhasznált erőforrásokra is. A kutatási és fejlesztési projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, amelynek eredményeként: • új termék vagy új technológia jön létre • meglévő termék vagy technológia javulása következik be • új termék gyártása vagy új technológia alkalmazása kerül bevezetésre • a termékek gyártási költsége csökkenthető • új értékesítési vagy beszerzési piacok kerülnek megszerzésre stb. A kutatási és fejlesztési projektek eredménye is jól mérhető kvantitatív módon. Ebben a csoportban azonban már jellemző, hogy a materiális jellegű erőforrások mellett egyre inkább megjelennek a szellemi jellegű erőforrások. A szellemi szolgáltatási projektek csoportjába tartozónak tekinthetőek azok a projektek, amelyek eredményeként egy szervezet működési körülményeinek és működése keretfeltételeinek új minősége jön létre. Ezek a projektek mennyiségekkel gyakran nem írhatók le, eredményességük közvetett módon mutatható ki. Ezen projektek teljesítésének meghatározó erőforrása a szellemi erőforrás. (Görög, 2001)
9
4. Projektfinanszírozás „Egy adott gazdasági egység által megvalósított beruházás (projekt) finanszírozása, amelyet a hitelező úgy tekint, hogy (elsődlegesen) annak létrejövő jövedelemtermelő képessége, cash flow-ja szolgál a kölcsön visszafizetésének forrásául, vagyontárgyai (jogosultságai) pedig a kölcsön biztosítékául.” (Gáldi, 2002) A projektfinanszírozás a hitelezés egyik speciális ága, a bankok egyedi projekteket finanszíroznak, de ez esetben a projekt jövőbeli teljesítményét vizsgálják, nem a hitelt igénylő vállalat múltját. A projektfinanszírozás különösen nagy vonzereje abban rejlik, hogy nem jelenik meg a hitel összege a projektszponzor mérlegében, illetve kimutatásaiban, ezáltal nem befolyásolja hátrányosan a vállalat hitelképességét, valamint magas tőkeáttétel jellemzi. A hitel aránya a megvalósítandó beruházás költségeinek legalább 50%-át teszi ki, de nem ritka a 80%-os hitelarány sem. Mivel ilyen magas a bankok szerepvállalása a beruházásokban, a projekt megvalósításával kapcsolatos döntések szinte mindegyikében vétójoggal rendelkeznek. A hitelező szempontjából a legfontosabb követelmény, hogy a projekt jövőbeli cash flow áramlása stabil legyen. (Madácsi, 2008)
4.1.
Miért hasznos a projektfinanszírozás?
Egy vállalat meglévő üzleti tevékenysége mellett, s nem önálló, elkülönített projektfinanszírozási ügyletként is finanszírozhat egy projektet. Ebben az esetben a vállalat a rendelkezésre álló készpénzállományát és a hitelkeretét használja a projektköltségek fedezésére. Ha szükséges, megemeli a hitelkeretét, vagy alaptőke-emelést hajt végre. Feltéve, hogy mindezt a vállalat mérlege és bevételei lehetővé teszik. A projektek vállalati hitelekkel történő finanszírozása általában egyszerű, gyors és olcsó. A projekttársaságnak, ellentétben egy vállalati hitelfelvevővel nincs üzleti múltja, ezért ez nem lehet alapja a hitel elbírálásának. A hitelezőknek azonban biztosnak kell lenniük abban, hogy a felvett hitelt visszafizetik, hiszen a kockázatukat a projektfinanszírozásra oly jellemző magas tőkeáttétel még tovább növeli. Biztosnak kell lenniük abban, hogy a projekt határidőre és a tervezett költségvetésen belül elkészül, a műszaki terv helyes, a projekt a tervek szerint fog működni, a projekt üzemeltetéséből elegendő nettó pénzáramlás termelődik az adósságszolgálat pontos teljesítésére. A hitelezőknek fokozott gondossággal kell megvizsgálniuk a projektszerződések feltételeit, mivel ezek határozzák meg a költségeket és a működési pénzáramlást, s ezek alapján lehet a projekt kockázatait 10
számszerűsíteni. Ügyelni kell arra is, hogy a projekt kockázatát ne a projekttársaság viselje, hanem a többi érintett fél, vagy ha ez nem lehetséges, akkor másféle módon kell a kockázatot csökkenteni. Ezt a tevékenységsorozatot nevezzük „fokozott vagy elvárt gondossággal elvégzendő munkafolyamatnak”. A projektfinanszírozás lassú és bonyolult folyamat, korlátozza a vezetést, mi több igen költséges finanszírozási módszer. A hitelezők haszna, a költségeiken felül, 2-3-szor nagyobb, mint a vállalati hiteleknél. Arról nem is beszélve, hogy a költségeik is számottevően magasabbak, hiszen a fokozott gondosságot igénylő munkák, a külső tanácsadók bevonásával végzett ellenőrzések jelentősen megemelik a költségeket. (Yescombe, E. R., 2008)
4.2.
A projektfinanszírozás történeti áttekintése
A projektfinanszírozás az elmúlt huszonöt évben bekövetkezett térnyerése alapvetően két okkal magyarázható; az egyik a közszolgáltatások deregulációja, a másik az állami tőkebefektetések privatizációja. A projektfinanszírozás elterjedését segítette a nagyprojektek finanszírozásának nemzetközivé válása is, így a vezető projektfejlesztők ma már nemzetközi portfólió-állománnyal rendelkeznek, s amit az egyik projekt kapcsán az egyik országban megtanultak, azt egy másik projekten, egy másik országban is hasznosítják. A bankokról és a pénzügyi tanácsadókról is elmondható ugyanez. A különböző kormányhivatalok és állami szervek szintén profitálnak a projektfinanszírozási tapasztalatok cseréjéből. A projektfinanszírozás, mint kifejezetten tőkeigényes iparágak hosszú távú finanszírozására alkalmas módszer, fontos szerepet játszott a 19-20. században lejátszódott változások előidézésében. Ez elsősorban azokra az iparágakra vonatkozik, ahol a megfinanszírozott beruházásból származó pénzáramlás viszonylag jól tervezhető volt. A projektfinanszírozás történeti fázisai: • A modern projektfinanszírozás a természeti erőforrások kitermelésének finanszírozásával kezdődött. Az 1930-as években a texasi olajmezők kitermelésénél alkalmazták, később Ausztráliában és számos más fejlődő országban a gázmezők és más természeti források kitermelésére létrehozott projektek lendítették fel a projektfinanszírozást. • Az USA-ban az 1978-as Közszolgáltatói szabályozási törvény hatálybalépése után került sor először önálló energetika projektek finanszírozására. • Az 1990-es évek elején, mikor az Egyesült Királyságban a kormány jóváhagyta a „Magánfinanszírozási kezdeményezés” programját, az
11
állami infrastruktúra-építkezések, és szociális infrastruktúraépítkezések finanszírozása kapott lendületet. • Az 1990-es évek végén a mobiltelefon-hálózatok világviszonylatban bekövetkezett robbanásszerű fejlődését finanszírozták projektfinanszírozási konstrukciókban. A projektfinanszírozásban kezdetektől fogva az energiatermelés játszotta a főszerepet, azonban akkoriban az Egyesült Államok legnagyobb energiaellátó vállalata, az Enron bukásával az iparág súlyos vereséget könyvelhetett el. Ha abból indulunk ki, hogy a projektek összköltségének átlagosan 80%-át finanszírozzák hitelekből, akkor 2007-ben a magánhitelezők projektfinanszírozással mintegy 300 milliárd dollár értékű új beruházást finanszíroztak. (Yescombe, E. R., 2008) 1. Táblázat: A magánbefektetők projektfinanszírozás keretében igénybe vett hitelállománya, 2001-2007 (millió dollár)
2001 Energiaipar 64528 Szociális infrastruktúra & ingatlanfejlesztés 9724 Közlekedés 11279 Olaj- és gázkitermelés 12638 Petrolkémia 3898 Ipar (nyersanyagfeldolgozás) 3646 Telekommunikáció 25445 Bányászat 2323 Mezőgazdaság & erdészet Összesen 133481
2002 2003 24517 36417
2004 46633
2005 51683
2006 59559
2007 76518
13464 17885 13592 14988 9073 16049 5708 5880
21227 2.509 27680 9534
26514 28732 33713 7366
37261 44596 35445 20860
46351 44027 34311 17514
1074 7286 997
5358 7341 3734
4129 10193 3175
4227 3137 3987
17473 5556 4607
3178 5849 1110
250 365 70 112 210 452 75961 101721 145086 165617 209282 246809
Forrás: Yescombe, E. R., 18. p.
12
4.3.
Projektfinanszírozás sajátosságai
Minden ügyletnek megvannak a sajátosságai, ezért a projektfinanszírozás struktúrája nem csak iparáganként más és más, de projektenként is eltérő képet mutat. • A projektfinanszírozást, egy elkülönített projekttársaságnak nyújtják, ez egy speciális célú társaság, aminek a projekt képezi egyetlen tevékenységét. • A projektfinanszírozást új projektekhez veszik igénybe, s nem már működő üzleti vállalkozásokhoz. • A hitelek saját tőkéhez viszonyított aránya magas, a projektfinanszírozási hitelek elérhetik a projekt összköltségének a 7090%-át. • A projekt hiteleire a projekttársaság nem, vagy csak korlátozott mértékben vállal garanciát. • A kölcsöntőke és a kamatok törlesztése a projekt jövőbeni pénzáramlásából történik, a hitelezők nem támaszkodhatnak sem a projekt vagyonára, sem a megelőző időszak pénzügyi eredményeire. • A hitelezők számára a legfontosabb biztosítékot a projekttársaság szerződései, licencei, a természeti erőforrások tulajdonjoga vagy azok hasznosításának jogai jelentik. A projekttársaság vagyona valószínűleg sokkal kevesebbet ér, mint maga a hiteltartozás. Ez azonban csak akkor derül ki, ha a projekttársaság fizetésképtelensége miatt a vagyon eladásra kerül. • A projekt élettartama véges, egyrészt azért, mert a szerződések és a licencek határozott időre szólnak, másrészt azért, mert a természeti erőforrások is előbb-utóbb kimerülnek. A projektfinanszírozásra felvett hiteleket még a projekt élettartama alatt teljes egészében vissza kell fizetni. Ezek után világosan láthatjuk, hogy a projektfinanszírozás nem azonos a vállalati hitellel, mert akkor a vállalat mérlegét vizsgálják elsősorban, valamint a korábbi időszakok pénzáramlásának és nyereségének alakulása alapján készítenek előrejelzést. Azzal a feltételezéssel is élhetnek, hogy a vállalat belátható időn belül nem szűnik meg, így meglevő hiteleit tovább görgetheti. A projektfinanszírozás több alkotóelemből épül fel, az egyes projektfinanszírozási tranzakciókban azonban nem mindegyik elem található meg.
13
Maga a projektfinanszírozás két részből áll: • Saját tőkéből, amit a befektetők invesztálnak a projektbe; • Projektfinanszírozási hitelekből, amit egy vagy több hitelezői csoport nyújt. A projekt nettó működési pénzáramlásából először a projektfinanszírozás keretében felvett hiteleket törlesztik, így a beruházók befektetéseinek a megtérülése még inkább a projekt sikerétől függ. A projektfinanszírozást a projekttársaság által megkötött szerződések teszik lehetővé, oly módon, hogy a projekttársaság kockázata áttevődik a projektszerződések többi szereplőjére. A hitelezőknek is részben ezek a szerződések nyújtanak garanciát. Projektszerződések fajtái: Projektmegállapodás, ami lehet felhasználói szerződés, amelynek értelmében a projekt által előállított termékek értékesítése hosszú távra rögzített árképlet alapján történik, illetve kormányzati vagy más állami szervvel kötött koncessziós szerződés, ami felhatalmazza a projekttársaságot a projekt megépítésére, vagy szolgáltatás nyújtására. Illetve lehetnek egyéb projektszerződések, például kulcsrakész műszaki, berendezési és építési szerződés vagy fővállalkozói szerződés; beszállítói szerződés; üzemeltetési és karbantartási szerződés; vagy állami támogatási megállapodás, amelynek értelmében az állam különböző támogatásokat nyújt, például adókedvezményt ad vagy garanciát vállal a projektbe történő befektetésre vonatkozóan. (Yescombe, E. R., 2008)
4.4.
A projektfinanszírozás szereplői
A projektfinanszírozás egyik specialitása, hogy létrehoznak egy önálló gazdasági társaságot, amely a projekt lebonyolításáért felelős, ezt nevezzük projekttársaságnak. Erre azért van szükség, mert ez által a hitelezők önálló biztosítékkal rendelkeznek, s az anyavállalat esteleges csődje nem sodorja veszélybe ezt a társaságot, ezáltal növeli a hitelező biztonságát és alacsonyabb kockázatúvá teszi a kihelyezett hitelt. Emellett azért is fontos a projekttársaság létrehozása, mert ily módon a projekt megvalósításával kapcsolatos pénzügyi folyamatok nem keverednek össze az anyavállalat egyéb pénzügyi tevékenységével. Minden résztvevővel a projekttársaság áll szerződéses viszonyban, így könnyebben áttekinthetők a projektet terhelő költségek és bevételek. A projektszponzor az a szereplő, aki a legtöbb esetben kezdeményezi a projektet, mert leginkább neki áll érdekében a projekt pénzügyi megvalósítása. Rendszerint pénzügyi befektető, vagy termelővállalat tölti be a projektszponzor szerepét. Míg a pénzügyi befektető befektetett tőkéjének 14
megtérülését várja a projekttől, addig a termelővállalat egy olyan „termékre” számít, amelyet a termelésben tud hasznosítani. Gyakran előfordul az az eset, hogy egy több cégből álló konzorciumot hoznak létre a beruházás lebonyolításához, de egy projektet egy projektszponzor is megvalósíthat. A projektszponzor feladata a projekt előkészítésével kapcsolatos teendők ellátása, a projekt beindítása, menedzselése és szükség esetén egy konzorcium megszervezése. A hitelező intézet a projektszponzortól általában megköveteli, hogy bizonyos mértékű saját erővel járuljon hozzá a projekttársaság működéséhez. Ezt a legtöbb esetben a projektszponzor tőkeemeléssel vagy tagi kölcsön nyújtásával biztosítja. A projektfinanszírozás során mind a projektszponzor, mind a bankok szakértőket kérnek fel, hogy a munkájukat segítsék, ők a tanácsadók. Erre azért van szükség, mert egyik fél sem rendelkezik kellő számú és megfelelő minőségű szakemberrel, akik a projekt megvalósítását felügyelnék. A legfontosabb követelmény a tanácsadókkal szemben, hogy mind a projektszponzortól, mind a hitelező intézménytől független, ezen felül mindkét fél által elfogadottak legyenek. A projektfinanszírozás során az alábbi tanácsadókkal találkozhatunk: pénzügyi tanácsadó, aki az optimális finanszírozási struktúrát alakítja ki; jogi szakértő, aki a megfelelő szerződéses héttér kialakításáért felelős; műszaki szakértő, aki a projekt tervezése során nyújt tanácsot; valamint a biztosítási szakértő, aki a biztosítások megkötésén keresztül minimalizálja a kockázattípusokat. A hitelező bankok a kölcsön összegétől függően vagy egyedül finanszírozzák a projekteket, vagy több bankból álló szindikátust hoznak létre, hogy megosszák a hitelezésből eredő kockázatot. Míg a projekt megvalósításának kezdeti időszakában egyre növekszik a kockázat- mivel ekkor még csak költségei vannak a beruházásnak-, a projekt tárgyának befejeztével egyre csökken a hitelező kockázata, ugyanis a kivitelezés lezárult, illetve a beruházás már bevétellel rendelkezik. Ennek következtében a hitelezők válthatják egymást a projektfinanszírozás ideje alatt, amit refinanszírozásnak nevezünk. A projekttársaság külső forrást kétféleképpen vonhat be, banki hitelt vesz fel, vagy értékpapírt bocsát ki. Az auditorok feladata egy adott szakterület munkájának véleményezése, tevékenység ellenőrzése, illetve felülvizsgálata, szerepük nagyon hasonlít a tanácsadókéra. A projektfinanszírozás esetében találkozhatunk pénzügyi, műszaki, valamint modell auditorral. A projektből származó termék vevője lehet egy piaci szegmens, de lehet egyetlen vállalat is, vagy maga az állam. Akkor nevezzük a termékek vásárlóját offtakernek, ha ő a termék egyedüli vásárlója. A hitelező bank általában hosszú távú szerződést ír alá az offtaker- rel, amelyben rögzítik a projektből származó termékek árát. Ennek segítségével az áringadozásból származó kockázatot áthárítja a bank az offtaker- re, ezen felül biztosítja a projekt pénzáramlásának hosszú távú stabilitását is. (Madácsi, 2005) 15
4.5.
A projektfinanszírozás dokumentumai
A projektfinanszírozás során különböző dokumentáció típusokkal találkozhatunk, az alább felsoroltak kerülnek leggyakrabban alkalmazásra. A bemutatkozó dokumentum a következő információkat tartalmazza a megvalósítandó projekttel kapcsolatban: javasolt finanszírozás és a hitel feltételeinek összefoglalása, a projekttársaság bemutatása, a projekttársaság javasolt tőkeszerkezete, a projekt által előállított termék és annak piaca, marketingtevékenység, a piacon megfigyelhető verseny, a projekttársaság felépítése, vezetése, üzleti kockázatok, múltbeli és egyéb pénzügyi információk, tervek és előrejelzések. Az átvilágítás során a projektszponzort és a finanszírozó intézményeket veszélyeztető kockázatokat tárják fel. A legtöbb esetben a pénzügyi és a jogi átvilágítást alkalmazzák, ugyanis ez a két terület kulcsfontosságú a projektfinanszírozás során. Amennyiben a bank támogatja a projektet egy indikatív ajánlatot tesz a hiteligénylőnek, mely ajánlat azonban csak informatív jellegű, nem jelent kötelezettségvállalást. Ez az ajánlat magában foglalja a bank által elképzelt finanszírozási struktúrát –amit előzetesen a projekttársaság eljuttat a hitelintézetnek-, a finanszírozás feltételeit, valamint a hitel árazását. Amennyiben a projektszponzor és a bank megegyezik a hitelnyújtás feltételeiben, a bank kötelező ajánlatot ad ki. Ez az ajánlat kötelezettségvállalást jelent a hitelező részéről a benne foglalt feltételek szerint, és a leendő hitelszerződésnek a legfontosabb elemeit tartalmazza, ezáltal mintegy kivonatolva a későbbi hitelszerződést. A kötelező ajánlat után kerül sor a „term sheet”aláírására. A term sheet aláírásával párhuzamosan a projektszponzor átadja a banknak a mandátumlevelet. A hitelszerződés és a hozzá kapcsolódó biztosítéki szerződések biztosítják a szerződő feleket a jogaikról és kötelezettségeikről. Az egyéb projektszerződések közé tartoznak a fővállalkozóval, az alvállalkozókkal, tanácsadókkal, szakértőkkel, üzemeltetőkkel és vevőkkel kötött szerződések. Fontos ezeknek a szerződéseknek kitérnie a résztvevő cégek kötelezettségeire, jogaikra, az esetleges késedelmes teljesítés szankcióira, valamint a biztosítékokra. Általában a finanszírozó bank engedélye szükséges e szerződések megkötéséhez, ám a kisebb horderejű döntéseket a projektszponzor szabadon hozhatja meg. A pénzügyi modell felméri a projekt szempontjából releváns kockázati tényezőket, és vizsgálja a tényezők hatását a projekt megvalósításának folyamatára. Továbbá célja az adott projekt várható bevételeinek és ráfordításainak felmérése, ennek alapján az adósságszolgálati mutató meghatározása. A pénzügyi modell tartalmazza a makrogazdasági 16
előrejelzéseket, a költségterveket, a bevételi terveket, a hitellel kapcsolatos táblázatokat (hitelek lehívása, törlesztése, kamatfizetések), valamint az amortizáció számítási módszerét. Elkészítésre kerül még a cash-flow táblázat, az eredménykimutatás terv, a mérlegterv; különböző pénzügyi mutatók kerülnek kiszámításra, valamint az érzékenységvizsgálatok eredményeit is feltűntetik a legfontosabb mutatókra vonatkoztatva. Ezeket az úgynevezett alap- és háttértáblázatok tartalmazzák. (Madácsi,2005)
4.6. A projektfinanszírozás során alkalmazott pénzügyi lehetőségek Projektfinanszírozás során három fő pénzügyi forrás alkalmazását érdemes megemlíteni, ezek a következők: saját erő felhasználása, értékpapírok kibocsátása és hitel igénybevétele. A saját erőt legtöbbször a projektszponzor társaságban történt tőkeemeléssel, vagy tagi hitel útján biztosítják. Ezek közül a tagi hitel nyújtása az elterjedtebb, mivel egyszerűbb a dokumentációja és a lebonyolítása, ezen kívül gyorsabban lehet így hitelhez jutni. A tulajdonosok által nyújtott hitel ebben az esetben junior hitelnek minősül, ez annyit jelent, hogy alá van rendelve a bank által nyújtott hiteleknek, annak visszafizetésére csak a banki hitelek visszafizetése után nyílik lehetőség. A külső források között jelentős szerepet foglalnak el az értékpapírok, ezt nevezzük nem hiteljellegű külső finanszírozásnak. Azonban az az általános megfigyelés, hogy a pénzügyi instrumentumok használata csak nagyobb projektek esetében tapasztalható, mivel az értékpapír-kibocsátás nagyon költséges, így csak egy bizonyos méret felett költséghatékony. A hiteljellegű külső finanszírozás esetében két lehetőséggel élhet a vállalat, ezek a hátrasorolt kölcsön és a banki hitel. A hátrasorolt kölcsön, amit más néven kvázi sajáttőke-hozzájárulásnak is neveznek, előbbre sorolt a saját tőkéhez képest, azonban hátrébb sorolt, mint a senior hitel. A hátrasorolt hitelnek megvan az az előnye, hogy rögzített kamatozású, hosszú lejáratú, fedezet nélküli, valamint a saját tőke/idegen tőke kiszámításakor a saját tőke részeként kezelik a bankok. Ezt a típusú kölcsönt olyan pénzügyi befektetők nyújtják a projekttársaságnak, amelyek kamatjövedelmet várnak a projekt megvalósításától, vállalva a kudarc lehetőségét is. Más néven kockázati tőketulajdonosoknak is nevezik őket. Ezzel szemben a bankhitel általában rövidebb vagy azonos élettartamú, mint a projekt, és a legtöbb esetben senior hitelnek minősül. A senior hitel a kielégítési rangsorban első helyen álló olyan hitel, amelynek minden más hitel- és tőke-visszafizetés alá van rendelve. A fentiekből jól látható, hogy a projektfinanszírozás során számos pénzügyi instrumentum alkalmazható, ezek minden kombinációja elérhető a 17
projektszponzor számára, így minden ügylet egyedi finanszírozást jelent. A fent említettekből láthatjuk, hogy a projektfinanszírozás jó példa a strukturált finanszírozásra. A strukturált banki finanszírozás olyan banki finanszírozás, amelynek során az adott ügylet sajátosságait figyelembe véve alakít ki a bank egy személyre szabott hitelt. Így bonyolultabb műveleteket is finanszírozhat egy bank, a hitelek testre szabásával. (Madácsi, 2008)
4.7. A projektfinanszírozás helye a banki hitelezési ügyletekben Manapság a kereskedelmi bankok folyamatos versenyben állnak egymással, alkalmazkodniuk kell a piacon felmerülő új igényekre, hogy a piacgazdaság elvárásai mellett sikereket tudjanak elérni. A mai értelemben vett projektfinanszírozásnak nincs nagy múltja a magyarországi kereskedelmi bankok gyakorlatában. A rendszerváltás után indult meg hazánkba a külföldi tőke beáramlása, csak ezután erősödött meg a vállalati szektor, s vált szükségessé nagyobb volumenű projektek finanszírozása. Sor került a megfelelő jogi háttér megteremtésére, az ország gazdasági helyzete stabilizálódott, az infláció csökkenése valamint a belső megtakarítások növekedésének hatására megnőtt a kihelyezhető összegek mértéke, így lehetőség nyílt a hosszú távú tervezésre. Ma már több kereskedelmi bank foglalkozik projektfinanszírozással, s hitelportfoliójukban ez a finanszírozási forma egyre nagyobb arányt képvisel. Az ügylet finanszírozási igényének nagyságától és egyéb sajátosságaitól függően a bankok egyedül nyújthatnak projektfinanszírozási hitelt, illetve nagy összegű hitelfelvételek esetében nyíltpiaci szindikálással vagy a bankok szűkebb körének bevonásával. (Takács, 2001)
4.8.
A finanszírozó bank kiválasztása
A projektek finanszírozási gyakorlatában nagy jelentőséggel bír a finanszírozó bank kiválasztása. Fontos a résztvevő felek bizalmi viszonya, mert sok esetben múlik a projekt kivitelezésének folyamatossága a gyors és gördülékeny döntéshozatalon. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a finanszírozó intézmény kiválasztása során felmerülő legfontosabb tényezők. A legfontosabb a hitel ára. Ez alatt az igénybe vett hitel kamata és a bank által felszámított jutalékok, illetve díjak értendők. Ez a szempont tekinthető a legfontosabbnak a hitelt nyújtó intézmény kiválasztása szempontjából. Érdemes azonban még figyelni a bank méretére is. Nagy volumenű projektek esetében elkerülhetetlen ugyan a hitelek szindikálása, de fontos szempont, hogy a finanszírozó intézmény mekkora hitelkapacitással rendelkezik. Nagyobb biztosítékot jelent az is, ha a 18
bank már finanszírozott a projektszponzoréhoz hasonló beruházást. A hitelen kívül számtalan más szolgáltatásra is szüksége lehet a projekttársaságnak a projekt lezárásáig. Ha ezeket ez igényeket is kielégíti a finanszírozó intézmény, akkor nem kell további bankokat felkeresni különböző problémák felmerülésekor. Fontos még a jó munkakapcsolat kialakítása. A projektszponzornak olyan bankra van szüksége, aki nem avatkozik bele a napi tevékenység végzésébe, vagy a projekttel kapcsolatos vezetési döntésekbe. Mivel egyes szakaszokban napi kapcsolatban áll egymással a hitelintézet és a projekttársaság elengedhetetlen a köztük levő jó viszony kialakítása. (Madácsi, 2005)
4.9.
A projektfinanszírozás kockázatai
A projekt megvalósítása során számos kockázattal találkozhat mind a projektszponzor, mind a támogató bank, ezek közül a legfontosabbak az alábbiakban kerülnek kifejtésre. Fontos megemlíteni az országot, ahol a projekt megvalósításra kerül. Figyelembe kell venni az adott ország politikai és és gazdasági helyzetét, ez esetben beszélünk országkockázatról. Előfordulhat például, hogy az adott ország gazdasági recesszióba kerül, ezért megtagadja a külföldi hitelezőknek a hitel visszafizetését. Emellett politikai megfontolásokból is bevezetheti egy ország a kötött devizagazdálkodást, így befolyásolva a külföldi deviza kiáramlását az országból. További kockázatot jelent a projekt állam által történő kisajátítása, bizonyos gazdasági célok elérése miatt. A projekt megvalósítása során figyelembe kell venni a kivitelezési és üzemeltetési kockázatot, ami a következő elemeket foglalja magában: a befejezés kockázata, költségtúllépés, késedelem a kivitelezésben, műszaki hibák, tervezési hibák, minőségi hibák, jogosítványok és engedélyek, környezetvédelmi előírások, vis major kockázata. Ezek elkerülésére különböző módszereket kell kidolgozni, valamint az esetlegesen bekövetkező kockázatok kezelésére tartalékot kell képezni. A pénzügyi kockázatok közé soroljuk az árfolyamkockázatot, az inflációs kockázatot és a kamatkockázatot. A fenti tényezők hatása azért jelentős, mert nem csak a projektekkel kapcsolatos ráfordításokat érintik a kivitelezés és a hiteltörlesztés költségei miatt, hanem a projekt jövőbeli bevételei is befolyásolják, ezáltal veszélybe kerülhet a megfelelő törlesztés a projekttársaság részéről. Az üzleti kockázat a nem megfelelő előrejelzések és a piaci környezet változásának a következményeként jelenhet meg a megvalósítás során.
19
A szabályozási környezet változása szintén negatív hatással lehet a projekt kivitelezésére, üzemeltetésére és jövedelmezőségére, ezért fontos megemlíteni a jogi kockázatokat is. Ezen kívül előfordulhat, hogy sem a projektszponzor, sem a hitelező intézmény nem a projekt befogadó országából származik, így nincsenek tisztában az adott országban alkalmazott jogszabályokkal, ezért minden esetben tájékozódni kell az adott országban irányadó jogszabályokról. A jogi kockázatok közé tartozik az is, hogy a biztosítéki szerződésben foglaltak érvényesíthetőek-e az adott országban. (Madácsi)
4.10. A projektfinanszírozás biztosítéki rendszere A biztosítéki rendszer ad módot arra, hogy a projektfinanszírozás mérlegen kívüli finanszírozássá váljon, mivel nem jelenik meg a projektszponzor kimutatásaiban. A strukturált szerződéses rendszer a projekt minden szereplőjére és résztvevőjére kitér mind a jogokat, mind a kötelezettségeket illetően, valamint egyértelmű felelősségi és kártérítési viszonyokat állapít meg. A projektfinanszírozás során az alábbi eszközöket használják a bankok a biztosítéki rendszer minél hatékonyabb kialakításához: jelzálog, kezesség, garancia, kötelezettségvállalások, engedményezés, óvadék, letét, vételi jog, zálogjog és a közjegyző előtt írt szerződések. (Madácsi, 2008)
4.11. A projektfinanszírozás folyamatának specialitásai A finanszírozó bank folyamatos megfigyelés alatt tartja a hitelt felhasználó társaságot, annak érdekében, hogy biztosítsa a hitel megfelelő törlesztését, illetve ha valami rendellenességet tapasztal megtehesse a kívánt lépéseket, hogy az általa nyújtott hitel visszafizetésre kerüljön. Ezt a tevékenységet nevezzük projekt monitoringnak. A folyamat során a hitelező intézmény számára mérlegek, eredmény- és cash flow- kimutatások, a projekt életciklusának fő szakaszairól pedig zárójelentések készülnek. A projekttársaság meghatározott időközönként közli a bankkal a világbanki mutatókat, ami a kiemelt jelentőségű pénzügyi mutatókat öleli fel. A monitoring folyamatába a bank saját szakembergárdáján kívül külső szakértőket is bevonhat. A bank előírhatja a projekttársaságnak, hogy a különböző bevételi típusokat más-más számlán vezesse, mivel így könnyebben azonosítható a problémás bevételi forrás. Látható, hogy ez a módszer munkaigényesebb, azonban a hiteligénylő számára is számos előnnyel jár, mivel ennek segítségével a napi likviditástervezés könnyebben követhető, illetve a projekt bevételi oldala is egyszerűbben áttekinthető.
20
A projekt élettartama a beruházás és a projekt működési élettartamából tevődik össze. Mivel a projekt létrehozásakor számos olyan külső tényezőt (például kamatlábak, árfolyamok, bevételek, működési költségek) is számításba vesznek, amelynek értéke a jövőben eltérhet a tervekben szerepelt értékektől, ezért ezekben az esetekben szükség van a projektek átstrukturálására. Ez a következő mutatókat foglalja magában: likviditási hányados, adósság/tőke hányados, adósságszolgálati fedezeti mutató. Az átstrukturálás lényege az, hogy átmenetileg lazítanak a projekttársaság pénzügyi terhein, amennyiben kedvezőtlen körülmények tapasztalhatók, ezáltal próbálják hosszú távon stabilizálni a projekteket. Az átstrukturálás leggyakrabban a futamidő módosításán, a kamatok, illetve a törlesztés nagyságának változtatásán keresztül valósul meg. Az átstrukturálás csak abban az esetben jelent megoldást, amennyiben az összes érintett fél egyetért a projekt átstrukturálásában, mivel csak így lehet a kezdeti álláspontokat közelíteni egymáshoz. Azonban a projekt átstrukturálása legalább olyan ráfordítás igényes, mint maga a projekthitel-ügylet létrehozása, ezért meggondolandó feladat. (Madácsi, 2005)
4.12. A projektfinanszírozás előnyei a befektetők számára A magas tőkeáttétel a befektető számára abban az esetben javítja a megtérülést, ha a beruházás a maga természeténél fogva hosszú időt vesz igénybe és nem jár nagy haszonnal, ilyen például az erőműépítés vagy az útépítés. A projektfinanszírozás azt a tényt használja ki, hogy a hitel olcsóbb, mint a saját tőke, mert a hitelezők a sajáttőke-tulajdonosokkal ellentétben elfogadják az alacsonyabb megtérülést (alacsonyabb kockázat ellenében). A befektetőknek természetesen vigyázniuk kell arra, hogy magát a beruházást a túlságosan magas eladósodottság ne veszélyeztesse. Éppen ezért a finanszírozási struktúrát nagy körültekintéssel kell kialakítaniuk. Azonban ez az érvelés meg is fordítható: ha egy projektnek nagy a tőkeáttétele, akkor maga a projekt kockázatosabb, ezért nagyobb megtérülést kellene biztosítani a befektetőknek. A projektfinanszírozásban azonban csak akkor érhetünk el magasabb tőkeáttételt, ha a projekt kockázata korlátozott. További előnyt jelenthet a mérlegen kívüli finanszírozás. Ha a befektető hitelt vesz fel a projekt megvalósításának céljából, ezt szerepeltetnie kell a mérlegében. A projektfinanszírozás azonban lehetővé teszi, hogy a befektető a hiteltartozást a konszolidált mérlegben ne szerepeltesse, de ezt általában csak akkor teheti meg, ha a projektben a befektető csak kisebbségi tulajdonos. Ha a projekt közös vállalkozásként működik, akkor ezt nem nehéz elérni. Egy vállalat pénzpiaci megítélése szempontjából néha azt tartják kedvezőnek, ha a 21
hiteltartozás nem szerepel a vállalat mérlegében, a részvényeseknek és a hitelezőknek azonban számításba kell venniük minden olyan kockázatot, amit a mérlegen kívüli tevékenységek jelentenek. A mérlegben nem kimutatott beruházásokat a közétett beszámolóhoz tartozó kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell. A projektfinanszírozással javul a vállalat hitelfelvevő képessége, ugyanis megnő a projektre felvehető hitel összege: a projekttársaság által felvett visszkereseti jog nélküli hitel ugyanis általában nem számít bele a vállalat hitelkeretébe (ebben az értelemben mérlegen kívüli). Ily módon a befektető általános hitelfelvevő képessége javul, s egyszerre több, nagyobb projektbe is belevághat. A projektfinanszírozással előkészített projekt befektetőjének kockázata korlátozott, ugyanis csak befektetett tőkéjének nagyságáig terjed, a hitelek visszafizetésére nem vállal kezességet. A projektfinanszírozási hitelek futamideje általában hosszabb, mint a vállalati hiteleké. Hosszú lejáratú hitelezésre általában akkor van szükség, amikor a magas tőkeköltségek megtérülése rövidtávon csak abban az esetben volna lehetséges, ha a projekttermékek árát az egekbe emelik. Ezért ez erőműépítéshez nyújtott hitelek általában közel 20 éves futamidejűek, az infrastrukturális projektekhez nyújtott hitelek pedig még ennél is hosszabbak. A projekteket általában egy projektfejlesztő szervezi, akinek van ötlete, de nincs a megvalósításhoz szükséges kellő mennyiségű tőkéje, így találnia kell egy befektetőt. Ha a projekt finanszírozás struktúrája olyan, hogy kevesebb saját tőke is elegendő, akkor az egyébként gyengébb pozíciójú fejlesztő egyenlő partneri viszonyt tud kialakítani, mert ha a projektben a saját tőke abszolút értékben kicsi, akkor a gyengébb partnernek is kevesebbet kell befektetnie. Több befektető bevonásával a projekttársaság közös vállalattá alakítható, amennyiben a projekt egy befektető számára túl nagynak bizonyul, ez által a kockázat csökkenthető, megoszlik a befektetők között. Vannak olyan esetek, amikor már maga a projektfejlesztés is igen nagy költségekkel jár. A kockázat kiemelkedő, és nagy veszteséget kell leírni, ha a projekt el sem indul. Éppen ezért a projektfejlesztő a kockázat megosztása érdekében már a projekt fejlesztési fázisába is bevonhat egy másik partnert. (Yescombe, E. R., 2008)
4.13. Közbeszerzés Az eddig leírtakból úgy tűnhet, hogy a folyamatot mindig szponzorok kontrollálják, de ez azonban nem mindig van így. Gyakran előfordul az is, hogy a projekt termékeit és szolgáltatásait a projekt megállapodás szerint a közszféra hasznosítja, ez a kezdeményezés jöhet kormányoktól, helyi önkormányzatoktól vagy más állami szervtől is. Ekkor a projekt finanszírozására, kivitelezésére, a termékek és szolgáltatások előállítására 22
versenytárgyalást írnak ki. Kötelező közbeszerzést kiírni számos országban, így az Európai Unión belül is, az állami finanszírozásban készülő projektekre, vagy azokra, ahol a szolgáltatásokat a közszféra veszi majd igénybe. A versenytárgyalás több szakaszból áll: előminősítés, ajánlatkérés az előminősített szervezetekről, versenyszerződés, aminek majd a projektszerződés aláírása lesz a végeredménye. Előminősítés során a projektet hivatalos közleményekben, pénzügyi és kereskedelmi sajtókiadványokban meghirdetik. A potenciális ajánlattevőknek rövid összefoglalót küldenek a projektről és a követelményekről, majd minősítési dokumentáció benyújtására kérik őket. Ebben a dokumentumban a ki kell térni a javasolt technológiára, a projekt megvalósításához szükséges műszaki kapacitásra, a részt vevő szakemberek tapasztalataira, a projekt megvalósításához szükséges pénzügyi teljesítőképességre, valamint hasonló projektben szerzett tapasztalatokra és eredményekre. Ez után azokat az ajánlattevőket, akik megfelelnek a követelményeknek felkérik ajánlatuk megtételére. Az előminősítésen sikeresen túljutott ajánlattevőknek hivatalos ajánlatkérést küldenek. A felkéréssel együtt a pályázók megkapnak egy információs csomagot, amely a következőket tartalmazza: az általános jogszabályi hátteret, a projekt céljait, a piaci adatokat, projektmegállapodás-tervezetet, a rendelkezésre állás, szolgáltatások és más kimeneti követelményeket, a javasolt árképzési módszert, az ajánlat értékelésének a szempontjait, az ajánlat formai követelményeit, valamint a beadási határidőt. Az ajánlatkérésben a feltételeket nem szabad túl részletesen megszabni. A projekt kimenetei követelményeit kell meghatározni, nem a bemeneti feltételeket. A pártatlanság és az átláthatóság a versenytárgyalás két alapkövetelménye, ezért részletes és teljes körű dokumentációt kell vezetni, amelyből egyértelműen kideríthető, hogy miért az adott pályázat lett a győztes. A következő fázisban kerül sor az ajánlatkérés és a projektmegállapodás részletes feltételeinek megtárgyalására, a projektkövetelmények és a szerződéses feltételek tisztázására, s a végső döntés meghozatalára. Amint megtörténik a pályáztatók által a számukra legmegfelelőbb pályázó kiválasztása, szándéknyilatkozatot íratnak vele alá, amelyben rögzítik az ügylet alapvető feltételeit. Ezek után kerül sor a szerződés megkötésére. (Yescombe, E. R., 2008)
23
5. A projekt megvalósításának szakaszai A projekt megvalósítása négy jól elhatárolható szakaszra osztható; a projekt előkészítése, beruházás, működtetés és lezárás. Az egyes szakaszokat az alábbiak szerint lehet jellemezni: Az előkészítés szakaszában a projektszponzor kialakítja a projekt fő vázát, a megvalósíthatósági tanulmányt (ami magába foglalja a piac bemutatását, a projekt műszaki tartalmának definiálását, a nemzetközi/hazai releváns tapasztalatok áttekintését, a lehetséges finanszírozási források bemutatását, a projekt műszaki/pénzügyi ütemezhetőségét, a megtérülés várható paramétereit), valamint pénzügyi terveket készít. Az előkészítés során alakítják ki a projekt költségvetését, készítik el a cash-flow táblákat, végzik el a pénzügyi és jogi átvilágításokat. Ezen előzetes információk alapján hozzák meg a befektetői döntést a megvalósításról. Csak ezután veszi fel a kapcsolatot a vállalat a későbbi partnerekkel, mint például bankokkal, kivitelezőkkel, tervezőkkel, tanácsadókkal és a külső szakértőkkel. A projekt előkészítése általában 6-12 hónapot vesz igénybe. A beruházás során építik meg a projekthez szükséges létesítményeket, ingatlanokat, vásárolják meg a gépeket. Az előkészítés és a beruházás szakaszában a projektnek szinte csak kiadásai vannak, ezért ez a két szakasz a legkockázatosabb a bankok számára. Ha bármi okból nem sikerül a beruházást megvalósítani, a bank kihelyezett hitelének jelentős részét elvesztheti. A beruházás szakaszában a legnagyobb szerepe a kivitelezőknek és a műszaki ellenőröknek van. Ez a szakasz általában 1-3 évig tart, persze hosszabb, vagy rövidebb beruházási szakasz is elképzelhető. A működtetés során a projekt már árbevételt eredményez, tehát elkezdheti a projekttársaság visszafizetni a felvett kölcsönt. Ebben a szakaszban a bankok kockázata az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, mivel nemcsak a kölcsönadott tőke törlesztése történik, hanem már kamatjövedelmet is realizál a hitelintézet. Emellett a megvalósított beruházás eszközei biztosítékot jelentenek egy esetleges nemfizetés esetén. A lezárás a projekt számvitelileg hasznos élettartalmának végét jelenti. Ekkorra kell a beruházónak az utolsó részletet és a kamatokat törleszteni, így a bank kockázata már teljesen megszűnik. (Madácsi, 2008)
24
6. A Magyar Távirati Iroda Zrt. bemutatása Két országgyűlési gyorsíró, Maszák Hugó és Egyesy Géza 1880. november 23-án beadvánnyal fordult Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben távirataik számára díjmentességet kértek hírügynökségük felállítása érdekében. A magyar kormány 1880. december 28-i ülésén a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Az uralkodó, Ferenc József a jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével. Az iroda tevékenységét ez év márciusában kezdte meg. Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában Radó Sámuel újságírót bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével, aki több mint 20 évig vezette az MTI-t. 1918. november 6-án, a polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány állami tulajdonba vette a Magyar Távirati Irodát. Az MTI a magyar proletárdiktatúra, a Tanácsköztársaság hivatalos hírügynöksége lett. 1920. augusztus 17-én Teleki Pál miniszterelnök a változatlanul állami tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda vezetésével Kozma Miklós századost bízta meg. 1921. április 28-án megalakult a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A Magyar Távirati Iroda alapításáról szóló döntés az 1880. december 28-ai magyar minisztertanácsi ülésen született meg. A Magyar Távirati Iroda 1945. június 11.-től 1950. március 7-ig a Magyar Központi Híradó Rt. részeként tevékenykedett. A társasági formára az alapítástól 1947-ig a részvénytársasági forma volt a jellemző. 1947-től – az államosítástól – 1997. július 15-ig költségvetési szervként működött. 1996. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, amely az MTI-t ismét részvénytársasággá alakította át. Az Rt. egyedüli tulajdonosa a magyar parlament. A Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1997. július 15-én alakult meg, mint az azonos nevű költségvetési szerv teljes körű jogutódja. A tulajdonosi jogokat részben az Országgyűlés, részben a pártparitásos alapon megválasztott Tulajdonosi Tanácsadó Testület (TTT) gyakorolja. A részvénytársaság élén az elnök áll, aki ötvenként kiírt pályázat nyomán az államfőtől kap megbízást feladatai ellátására. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a 100%-os állami tulajdonban levő társaságot 1.750.000 ezer Ft jegyzett tőkével és 2.642.394 ezer Ft saját tőkével alapította meg. Az alapításkor a jegyzett tőkéből 250.000 ezer Ft készpénz hozzájárulás lett befizetve, a fennmaradó összeg apportként került a társaság tulajdonába. (Internet 2)
25
6.1.
Fő tevékenysége
A Magyar Távirati Iroda a világ egyik legrégebbi és egyben Magyarország nemzeti hírügynöksége. Legfontosabb célja: a hiteles, gyors, pontos, megbízható hírszolgáltatás, amit korszerű technikai háttérrel, munkatársaik szakmai felkészültségével érnek el. Munkájuk során nap mint nap kettős követelményrendszernek kell megfelelniük, hiszen a piaci igények kielégítésén túl az MTI-nek fontos közszolgálati feladatokat is el kell látnia. Az MTI Zrt. egy évben mintegy 250.000 hírt és 140-150.000 fotót ad ki. Jelentős értéket képvisel a korábbi évek kiadásait történelmi értékű levéltárként őrző Sajtóadatbank, Fotóarchívum és Mikrofilm-archívum. A Fotóarchívumban közel 13 millió fotót tárolnak, amelynek értékmentő digitalizálása halaszthatatlan feladat. Szolgáltatásokat a sajtó- és média-felhasználók mellett az üzleti szférában tevékenykedő cégeknek, non-profit szervezeteknek is kínálnak, sőt nyitottak a lakosság felé is. A hagyományos hírügynökségi termékeken (hír- és fotószolgáltatás) kívül archívumaik és adatbázisaik, valamint multimédiás szolgáltatásaik is partnereik rendelkezésére állnak. A fentieken túl a közelmúltban erősítették kiadói szerepünket különböző kiadványok megjelentetésével. 2004-ben indult útjára – a Fotóarchívumra alapozva – a Kor-képek fotóalbum-sorozat, amely mára hat kötetben felöleli hazánk 1945-1956-ig terjedő időszakát, érzékeltetve egyúttal a digitalizált archív fotóállomány értékeit is. Az MTI gondozásában jelenik meg a Ki kicsoda életrajzi lexikon, a Magyar Közélet Kézikönyve és igazi unikum volt a lappiacon a 2010 januárjáig megjelenő fotómagazinjuk, a Fotós Szem. A magazin az adott időszak legjobb sajtófotóiból tartalmaz válogatást – kínálatát az MTI Fotóarchívumából válogatott képekkel színesítve.
6.2.
Az MTI Zrt. háttere
Az MTI az ország és a világ híreit szállítja megrendelőinek. Valamennyi megyére kiterjedő tudósítói hálózatuknak köszönhetően az ország egész területéről gyűjtik az információkat. Belpolitikai, Gazdasági, Panoráma és Sportszerkesztőségük naponta 5-600 hírt ad ki. A hazai médiában páratlan méretű külföldi tudósítói hálózat a nap 24 órájában küld beszámolókat a világból. Ezen kívül szerkesztőségeik tizenhárom hírügynökség öt nyelven adott anyagait dolgozzák fel. Ezek az MTI-s belföldi és nemzetközi híranyagok képezik az országban működő tévé- és rádióállomások, napi és hetilapok, valamint a portálok többségének hírszolgáltatási alapját.
26
Az MTI Fotószerkesztőségének munkatársai ott vannak az ország valamennyi jelentős politikai, kulturális és sporteseményén, hogy a legmodernebb digitális berendezésekkel örökítsék meg a megismételhetetlen pillanatokat. A hírügynökség adatbázisaiban megtalálhatók a korábbi híranyagok, mert teljes körűen archiválják a tartalmakat. Több mint kétmilliós magyar nyelvű és kétszázezres angol nyelvű híradatbázis, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb, 13 millió felvételt tartalmazó fotótárral van a birtokukban.
6.3.
Szervezete
A részvénytársaság élén az elnök áll, akit ötévenként a köztársasági elnök nevez ki. A szakmai tevékenységet az általános szakmai alelnök vezeti, a gazdasági terület irányítását a gazdasági alelnök látja el, a stratégiai alelnök a szolgáltatások fejlesztéséért, valamint a középtávú stratégiai tervezésért felel. A szerkesztőségek (Belpolitikai, Külpolitikai, Gazdasági, Sport, Fotó, Panoráma és Multimédia Szerkesztőség) munkáját a főszerkesztő irányítja. Az MTI kiterjedt belföldi és külföldi tudósítói hálózattal rendelkezik. Az Adatbázisok és Archívumok igazgatósága az MTI, valamint jogelődei által készített hírek, fotók és háttéranyagok gyűjtője, őrzője és szolgáltatója. Feladata az adatbázisok fejlesztése, bővítése, az ezeken alapuló szolgáltatások korszerűsítése. (1. melléklet)
6.4.
Menedzsment, rendelkezésre álló források
A Magyar Távirati Iroda Zrt. belső szabályozás alapján is projekt megvalósítás orientált, rendelkezik mindazon adminisztratív, pénzügyi, kontrolling, informatikai, adatbáziskezelési- és projektelszámolási kapacitásokkal, melyek a különféle programok sikeres lebonyolításhoz szükségesek. A szervezet az állami háttérnek köszönhetően stabil költségvetéssel rendelkezik, amelynek jelentős részét a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. tv. 30.§ (1) bekezdése alapján a közszolgálati feladatok ellátása érdekében az Országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvényben céltámogatás formájában biztosít. Az MTI Zrt.-t - gazdálkodásának átláthatósága érdekében - az Állami Számvevőszék évente átfogó vizsgálat keretében ellenőrzi.
27
6.5.
Az MTI Zrt. finanszírozási helyzete
Az alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánította, hogy a Magyar Távirati Iroda a kormány hatáskörébe rendelten működik, ezért határozatban szólította fel az Országgyűlést egy kormánytól független nemzeti hírügynökség létrehozására. Az országgyűlés több éves késedelemmel, 1996ban fogadta el a CXXVII. számú Nemzeti Hírügynökségről szóló törvényt (NHT), amely meghatározta a Magyar Távirati Iroda jogállását – tulajdonosa a magyar állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyűlése- működési formáját, szervezetét és közszolgálati feladatait. Az NHT- ben megfogalmazottak alapján teljes körű vagyonértékelést és vagyonleltárt készítettek, ez lett az alapja az Magyar Távirati Iroda Zrt. nyitó vagyonmérlegének. Ez alapján: a részvénytársaság alapításkori saját tőkéje 2.558.138.000 Ft, amely 1.750.000.000 Ft alaptőkéből (jegyzett tőkéből) és 808.138.000 Ft tőketartalékból áll. (70/1997. (VII. 15.) OGY határozat) Utólag megállapítható, hogy a részvénytársasággá történő átalakítás során a Magyar Távirati Iroda feladatainak ellátásához szükséges források nagyságrendje és azok finanszírozási módja nem lett újból meghatározva. A részvénytársaság gyakorlatilag „megörökölte” a költségvetési szerv feladatellátását, költségvetési céltámogatásának nagyságrendjét és mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a korábbi intézményt terhelték. A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai: 1. A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat, 2. biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez, 3. közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában, 4. rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza, 5. rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól, 6. rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt, 28
7. rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről, 8. választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról, 9. rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez, 10.a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetőségét biztosítja, 11.részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában. (1996. évi CXXVII. Törvény) A részvénytársaság a meghatározott közszolgálati feladatok ellátása érdekében • az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet, • az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet, • gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és módszeres fejlesztéséről.(70/1997. (VII. 15.) OGY határozat) A Magyar Távirati Irodának egy változó, egyre erősebben piacosodó gazdasági környezetben kellett a működéséről, az egyensúlyban levő gazdálkodás fenntartásáról gondoskodnia. Működését meghatározó jogszabályok (NHT, alapító okirat) a finanszírozást 2 fő forrásból látják biztosítottnak: saját tartalékaiból, valamint működési céltámogatásból. Az MTI részére biztosított támogatás alkotmányvédelmi feladatokat is ellát az által, hogy nem kell mindenkinek a hírszolgáltatás teljes díját kifizetnie. Az állam ezzel is a médiaszabadságot próbálja elősegíteni. A saját bevételek realizálhatóságát illetően az MTI-t védi az a megállapodás, hogy ingyenes szolgáltatásra nem kötelezhető, de ezen túlmenően a médiapiac lehetőségeitől függ az elért saját bevételek nagyságrendje. A saját bevételek realizálásában az eltelt közel 13 évben elég jelentős hullámzás mutatkozik, így az alapítást követő év (1998.), egybeesett a kereskedelmi televíziók indulásával, ezért 1998-99-ben jelentős gazdasági eredményt tudott realizálni. A következő években a saját bevétel növekedési dinamikája lassult, majd az elmúlt 3-4 évben a saját bevételek csökkenése tapasztalható, amely részben a médiapiac beszűkülésének, részben az internettel együtt a hírszolgáltatási verseny erősödésében és részben a gazdasági válság hatásának tudható be. 29
Üzemi tevékenység bevétele 3000000 2500000
Ft
2000000 1500000 1000000 500000 0 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Értékesítés nettó árbevétele
2006
2007
2008
2009
Egyéb bevételek
2. ábra: a Magyar Távirati Iroda Zrt. üzemi tevékenységének bevétele (1998-2009.) Forrás: saját készítés az MTI Zrt. éves beszámolói alapján
Az MTI Zrt. feladatainak ellátásához az irányadó jogszabályok szerint „szükséges mértékű támogatásban kell részesíteni”, azonban annak a meghatározása, hogy mi tekinthető „szükséges mértéknek” az alapítás óta várat magára. Nyilvánvaló, hogy a megfelelő szabályozás elmaradásának következtében mást tekint a tulajdonos és mást az MTI Zrt. „szükséges mértéknek”. Megalapításakor az alapító igen jelentős feladatok elvégzésével látta el, így a napi hír és fotóanyag független hétköznapi krónikásaként való rögzítése mellett kiemelt jelentőségűek a Magyar Távirati Iroda által kezelt archívumok (sajtóadatbank, fotóarchívum, mikrofilm archívum). Működési céltámogatások (pénzforgalmilag teljesült) 3000000
2663000
2500000
2130000 2150000 1807200
2000000
ezer Ft
2283000
2443000
1522200 1500000
1322200 1322200
1000000 500000 0 2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
3. ábra: Pénzforgalmilag teljesült működési céltámogatások Forrás: saját készítés az MTI Zrt. áves beszámolói alapján
30
2007.
2008.
2009.
Az részvénytársasággá való átalakulás során, a támogatási szint változatlanul hagyásával a Nemzeti Hírügynökségi Törvényben meghatározott feladatok ellátásának egy részére kielégítő fedezettel nem rendelkezett (műszaki fejlesztések, archívumok fenntartása stb.). Különösen nyilvánvalóvá vált ez a probléma a digitalizáció térhódításával, az informatika területén tapasztalható rendkívül gyors műszaki fejlődéssel és az internetes technikák mind szélesebb körű elterjedésével. A Magyar Távirati Iroda közszolgálati feladatainak kívánt eleget tenni azzal, amikor kiegészítő források megszerzése érdekében különféle pályázatokat dolgozott ki és nyújtott be a reménybeli támogatók felé. Az elfogadott pályázatokat, az új szolgáltatások kifejlesztését, egyéb kiemelt céltámogatásokból finanszírozott projektek keretében kezelte. Céltámogatások 600000
538480 499531
500000 ezer Ft
400000
329754
300000 200000 100000
243023
235770 196929 75800 17752
167478 128321
126800 101953 37458 4000
132000 24063 10000
24663
0 2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Pénzforgalmilag teljesült
2006.
2007.
2008.
2009.
Elszámolt
4. ábra: A pénzforgalmilag teljesült és számvilelileg elszámolt céltámogatások mértéke Forrás: saját készítés az MTI Zrt. áves beszámolói alapján
A táblázatban az egyes években bemutatott pénzforgalmilag teljesült és elszámolt értékek közti különbséget az alábbiak okozzák: • a támogatás átutalása és felhasználása nem azonos évben történt; • a támogatás felhasználása több éven keresztül valósult meg; • a támogatást az elszámolást követően, utólag folyósították a társaság részére; • a beruházási célú támogatásokat illetően a támogatás elszámolását az értékcsökkenés leírásával együtt valósítják meg.
31
6.6.
Az MTI Zrt. projektszabályozása
A projekt egy konkrét stratégiai akció, egyszeri célfeladat megvalósításának formája. Megvalósítására külön szervezetet akkor kell létrehozni, ha az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti rendben a feladat végrehajtása nem lehetséges, annak megvalósítása kettő vagy több szervezeti egység tartós együttműködését igényli, illetve külső finanszírozás esetén, amikor megkövetelt a költségek elkülönített elszámolása. Külső forrásból támogatott célfeladatra indokolt esetben egy szervezeti egységen belül is lehet projektet létrehozni. A projektekre a javaslatot az MTI Zrt. elnökének az alelnökök, az érintett szervezeti egységek vezetői és az igazgatók tehetnek a projekt adatlap alapján. A beruházási projektek kijelöléséről az éves beruházási terv elfogadása során kell rendelkezni, ekkor kell meghatározni, hogy mely beruházási, felújítási feladatokat kell a projektszabályzat alapján, és melyeket a szokásos szervezeti rendben végrehajtani. A javaslatokat az érintett alelnökök véleményezzék, és támogatás esetén az adott év október 15-éig terjesszék fel az MTI Zrt. elnökének jóváhagyásra. A beruházási projektek esetében a tervezési határidő az éves üzleti tervhez igazodik. Ha a helyzet úgy kívánja, projektre soron kívül is lehet javaslatot tenni. Az MTI Zrt. projektjeinek megvalósításával összefüggő tevékenységet az arra létrehozott team teljesíti. A szervezet vezetője (projektvezető) köztes vezetési kategória az MTI Zrt. stratégiai és operatív vezetési szintjei között. Feladata az elnök által elrendelt egyszeri komplex feladat végrehajtása, illetve végrehajtatása. A projektvezető lehet az MTI Zrt. alkalmazottja (teljes vagy részleges munkaidőben), illetve külső cég megbízottja szerződés alapján. A projekt vezetője és tagjai munkájukat munkaidőben a munkaköri kötelezettségük teljesítése mellett végzik, szükség esetén - az alelnökök javaslatára - korábbi munkaköri feladataik ellátása alól részlegesen vagy teljes egészében mentességet kaphatnak az MTI Zrt. elnökétől a projekt időtartamára. A projektirányítás közvetlen felügyelet útján valósul meg. A projekt felügyeletét ellátó alelnököt, illetve igazgatót az elnök jelöli ki. A projektvezető feladatait a projekt felügyeletét ellátó alelnök, illetve igazgató támogatásával végzi.
32
A projektvezető feladatai: • • • • • • •
• •
A projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése. A projekt megvalósítási és üzleti tervének elkészítése. A projekt működési rendjének (ügyrendjének) kidolgozása. A projekt jóváhagyott megvalósítási tervének betartása és betartatása. A projekt működéséhez szükséges információk naprakész gyűjtése és feldolgozása. A projekt befejezésekor egy összefoglaló értékelő anyag elkészítése. A projekt állásáról havonta a tárgyhót követő 20-ig számszaki adatokkal alátámasztott, írásos beszámoló elkészítése és felterjesztése az MTI Zrt. elnökének, az alelnököknek és az Elnöki Iroda igazgatójának. A beszámoló tartalmazza az ütemezett feladatok időbeni végrehajtásának és a biztosított előirányzatok felhasználásának állását (túllépés, megtakarítás) és annak indoklását. A projekt működésével kapcsolatos dokumentumok (jegyzőkönyvek, levelezés és egyéb iratok) kezelése. Alprojektek felügyelete, koordinálása.
A projektszervezet tagjainak feladatai: • •
Részvétel a projekt előkészítésében, a projektvezető által meghatározott megbeszéléseken, értekezleteken és tárgyalásokon. A projekt jóváhagyott megvalósítási tervében és a projektvezető által meghatározott feladatok határidőre történő teljesítése.
A projekt megvalósítási tervének elkészítéséért a projektvezető, az MTI Zrt. elnökéhez a terv jóváhagyásra történő felterjesztéséért a projektet felügyelő alelnök, vagy igazgató a felelős. A termék- és szolgáltatásfejlesztési projekt tervezésének kiinduló pontja mindig a piac alapos felmérése. A beruházási projektek tervezése során a legfontosabb elv a gazdaságosság. A projekt megvalósítási tervének tartalmaznia kell: • • • • •
a projekt szükségességének szakmai indoklását, a projekt révén megvalósuló új termék/szolgáltatás rövid leírását, a projekt megvalósításához szükséges beruházások, fejlesztések, költségek és a várható bevételek jogcím szerinti tervezését, a megvalósítástól várható eredményt, a projekt befejezése után várható teendőket (pl. elszámolás, az elvégzett feladatok beillesztése az MTI Rt. szolgáltatás- és termék-struktúrájába).
33
A projektjavaslatokat és azok tervdokumentumait három évig, a tervezéssel kapcsolatos feljegyzéseket a tárgyévet követő év végéig a központi irattárban kell megőrizni. Az MTI projektfinanszírozás során a rendelkezésre bocsátott céltámogatásokat, amennyiben ez indokolt, vagy követelmény volt, saját forrásból is kiegészítette. A projektek finanszírozásánál saját forrásnak tekintették a bérbeadásból, ingatlan-finanszírozásból származó bevételek egy részét, az átmenetileg szabad pénzeszközöket, illetve indokolt esetben a működési céltámogatások meghatározott részét. Az elmúlt években az alábbi típusú projekteket valósította meg a Magyar Távirati Iroda: • kiemelt feladatok: olimpia, országgyűlési- és önkormányzati választások; • központi céltámogatásokból megvalósult projektek; • egyedi pályázatok és EU-s támogatású projektek. A projektek finanszírozása történhet: • tisztán céltámogatásból, ilyenek pl. az olimpiával kapcsolatos feladatok; • saját forrásból, így valósul meg különböző kiadványok elkészítése pl.: Ki kicsoda?; • vegyes finanszírozással, amikor saját forrásból és céltámogatásokból vegyesen történik a finanszírozás, ebben az esetben a támogatás intenzitása változó. A támogatók szempontjából beszélhetünk továbbá előfinanszírozásról, ahol a támogatási összeg folyósítása a projekt kezdete előtt megvalósul, ilyen a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott projekt. Időszakos finanszírozásról, ebben az esetben a támogató részbeszámolókat kér, s ez alapján folyósítja a támogatást, erre az időszakra eső támogatást az MTI teljesíti, ilyen pl.: SHPAENA projekt, valamint a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által támogatott projekt, valamint beszélhetünk utófinanszírozásról is, ebben az esetben a feladat megvalósítása után történik a támogatás folyósítása, ilyen volt Sulinet program által finanszírozott projekt.
34
7. Fotodigitalizálási projektek A Magyar Távirati Iroda fotó- és szöveges archívuma a legújabb kori magyar történelem páratlan értékű dokumentumforrása. A gyűjtemények egy részének állománya - a híranyag 1988-től, a fotóanyag 2002-től - már digitális formában, adatbázisokba rendezetten hozzáférhető, az ezt megelőző időszak dokumentumai zömmel még hagyományos találhatók. A mintegy 13 millió negatívot őrző fotóarchívum, ami 1993. óta védett muzeális gyűjtemény és a 12 millió oldalnyi információt tartalmazó mikrofilm-archívum hír, háttéranyag mással össze nem hasonlítható történelmi dokumentációt jelenthetnek a kutatók és a diákok, illetve a nagyközönség számára. (4.Melléklet) A Magyar Távirati Iroda közszolgálati feladatai közé tartozik tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzése és védelme, ezért különböző pályázatokat dolgozott ki és nyújtott be védett archívumai megóvása, szakszerű tárolása és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele érdekében.
7.1.
Az MTI Zrt. fotóarchívumának története
Az MTI Fotóarchívuma őrzi a Magyar Filmiroda (MFI), majd 1945-től a MAFIRT Képszolgálat, 1947-től Magyar Fotó Állami Vállalat negatív anyagát, köztük az 1950 körül államosított fotóriporterek, egyéni fényképészek saját gyűjteményeit, vagy annak egy részét. Egy 1956 tavaszán kelt minisztertanácsi határozat értelmében a Magyar Fotó Állami Vállalatot beolvasztották az MTI-be, így jött létre a tulajdonképpeni MTI Fotó. Az archívum őrzi a jogelődök negatívjait, diapozitív felvételeit, valamint az utóbbi évtizedek alatt vásárolt negatívokat, az archívumban keletkezett negatívokból szerkesztett 9x12-es kópiákat, tematikus albumokat, kontaktokat valamint az ezek kezeléséhez, nyilvántartásához az idők során létrehozott nyilvántartó és szövegkönyveket, tematikus kartonokat. Ez az anyag képezi az MTI Fotó törzsanyagát, képi vagyonát. Az Mti fotóarchívuma a következő részekből áll: negatívtár, pozitívkép tár, képszöveg tár, diapozitív tár és az album tár. Az elmúlt 80 év alatt összegyűlt, tetemes mennyiségű negatív elhelyezése és kezelése nem egyszerű feladat. A negatívok romlását, megsemmisülését savmentes tároló tasakba történő átcsomagolással és hűtött térben, stabil páratartalom mellett való tárolással igyekeznek késleltetni. A negatívokat 35
kezdetben nem szánták hosszú távú megőrzésre, az 1950-es évek előtt keletkezett negatívok évenkénti nyilvántartásában ezért nem tettek különbséget, ez a visszakeresésben és a feldolgozásban problémát jelent. A negatívtárba beérkezett riportokat a negatív beírókönyvben időrendi sorrendben vették nyilvántartásba. Ezekben a könyvekben visszakereshetők a riportok, riporterek és a szűk téma megjelölése szerint. A negatív tárat a nyersanyag típusa szerint is csoportosítva van. A negatív riportokból kiszerkesztett mintaképek alkotják a hozzávetőleg 4 millió darab, 9x12 cm-es méretű kópiát tartalmazó pozitívkép tárat. A pozitívkép tárban négy nagy egység különül el. Ezek közül legnagyobb a belföldi témaarchívum, amely 72 különböző főtémába és azok altémáiba csoportosítja a kópiákat. Második a decimális archívum, ahol a témaarchívum fotóinak másolatát őrzik időrendi sorrendben tárolva, könyvtári keresőkartonokkal kiegészítve. A pozitívkép tár harmadik egysége a külföldi témaarchívum. Az országonként, azon belül témánként csoportosított fotók egyrészt a külföldi fotóügynökségektől vásárolt felvételek, másrészt az MTI-s fotóriporterek külföldi útjain készült anyagok. A pozitív tár része még az a hozzávetőleg 45 ezer kontakt lap amely az 1950-es évektől kezdődően a színházi bemutatókat dokumentálja. A pozitívkép tár hiányossága, hogy ebben csak olyan riportról található nyilvántartás, amelyet az ügyeletes szerkesztő a teljes negatív riportból kiszerkesztett. A politikai vagy egyéb okból ki nem szerkesztett anyagokról nem készült fotókópia, tehát a pozitívkép tárban nem lett nyilvántartásba véve. Vagyis a ki nem szerkesztett riportok csak negatívon lelhetők fel. A fotószerkesztőség az elkészült riportokat képaláírással látta el, a képaláírásokat két példányban kapta meg a szövegarchívum. Az egyik példányt riportonként külön tasakba, a tasakokat időrendi sorrendben tűzbiztos fémszekrényekbe helyezték. A másik példányt biztonsági okból keményfedelű, speciális könyvekbe ragasztották. A képszöveg tár gyengesége, hogy a riportoknak csupán 80-90 százalékához tartozik képaláírás, ezek a hiányok elsősorban a történelmi felvételeknél mutatkoznak. Kereskedelmi célú, diapozitívfotózást az MTI 1971-től 1992-ig folytatott. Diára legkülönfélébb témákat készítettek, az étel zsánertől kezdve a hírességek portréin át a természetfotóig. A diatáron belül megkülönböztetünk úgynevezett napi számos diát, a készítés dátuma szerinti időrendi csoportosításban, képeslap céljára készült és külföldön fotózott felvételeket, az úgynevezett diabankot és a ma már nem forgalmazható, külföldi ügynökségek bizományba átadott felvételeit.
36
A fotóarchívum rendelkezik egy 600 db-ot számláló, az 1950-es évek elejétől az 1980-as évekig bezárólag, téma szerint csoportosított album tárral. Az albumokba beragasztott eredeti nagyítások a negatív riportok keresztmetszetét adják, téma szerint katalógusba rendezve, a fotókon a negatív kódszámával. Az MTI vezetőinek kezdeményezésére az MTI Fotóarchívumát, egy 1993. május 24-i határozatban védett muzeális gyűjteménnyé nyilvánította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma, ezért 1993 júniusában a teljes gyűjtemény az archívum kezelőivel együtt visszakerült az MTI tulajdonába.
7.2.
Szükséglet elemzése
Az MTI páratlan értékű archívuma az évek során több helyen is megfordult. Az MTI első évtizedeit a Magyar Rádióval közös székházban, a Sándor utcában, töltötte, s csak a Rádiótól való szétválás után, 1952-ben kapott önálló székházat a Naphegy téren. 1956-tól a negatív archívum is itt kapott helyet a fotólaborok közelében. 1976. május 25-én átadták az úgynevezett laborházat a Lisznyai utcában, az MTI főépülete mellett, ekkor a fotólabort a negatív és szövegarchívummal együtt a fő épületből ide helyezték át. Az 1950-es években a pozitívkép archívum az ügyfélszolgálattal és a Propaganda Főosztállyal együtt a bejáró ügyfelek számára jobb megközelíthetőséget biztosító Tanács körúton (ma Károly körút) működött. Innen 1985-ben a Dohány utcába helyezték át, majd onnan 1987-ben visszakerült a Tanács körúti részleghez. Az 1990-es évek átalakulási hulláma nyomán az MTI Fotót 1991. november16-tól kft-ként működtette az MTI. (1991. november 16-tól 2001. október 30-áig.) 1991 novemberében a teljes Fotóarchívumi gyűjtemény, az azokat működtető munkatársakkal együtt az MTI Fotó Kft. tulajdonába került. A Tanács körúti épületet másként hasznosították, ezért 1991. december 1-jén a pozitívkép archívumot az ügyfélszolgálattal együtt a Lisznyai utcai laborház alagsori helyiségeiben lévő női öltözőbe és annak zuhanyozójában helyezték el, az archívumot működtető munkatársakkal együtt. A méltánytalan tárolási helyen felül az archívumok állapota is arra sürgette a Magyar Távirati iroda munkatársait, hogy minél hamarabb projekteket dolgozzon ki a romló állapotú, felbecsülhetetlen értékű fotóanyag megmentésére. 2003- ban Kassányi Jenő fotográfus készített felmérést a negatívok állapotáról. E szerint a negatívok állapotát több szempontból is értékelni lehet. Ezeket felsorolás szinten említeném, néhány fotóval illusztrálva a digitalizálási munka szükségességét: elégtelen fixálás, elégtelen mosás okozta hibák, utólagos kémiai kezelés, ezüstkiválás, filmek bomlása, fakulás, karcok, kiszáradás, illetve ragasztó okozta hibák. Ezek a következő hibákat 37
okozhatják: világosbarna, sárga, barna elszíneződés; foltosodás; kifakulás; előfordulhat fémes elszíneződés is; valamint zsugorodás; görbülés. Fontos külön megemlíteni a nitrofilmekre jellemző ritka jelenséget, a filmek bomlását. A nitrofilm anyagaira bomlik, és a vele érintkező anyagokat is szétroncsolja. Az ilyen filmek nem használhatók, nem javíthatók, s veszélyeztetik az archívum többi részét. Speciális tárolási körülményeket igényelnek.
5. ábra: negatívok állapota 6. ábra: negatívok állapota Forrás: Kassányi Jenő által készített Forrás: Kassányi Jenő által készített szakértői vélemény szakértői vélemény
7.3.
Az archívum elhelyezése
A digitalizálási folyamat első lépéseként az archívum megfelelő helyen történő elhelyezése volt az MTI első és legfontosabb feladata, ugyanis felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény egy része speciális tárolási körülményeket igényel. Különösen nagy odafigyelést igényel a nitrát hordozójú negatív állomány tárolása. 2002 augusztusában az MTI felújította épületét, ez 40 millió Ft-os beruházás volt, amiből 20 millió Ft- ot saját bevételeiből valósított meg, további 20 millió Ft- ot a Nemzeti Kultrális Örökség Minisztériuma céltámogatásként juttatott az MTI számára. Ennek eredményeként méltó helyre került a védett gyűjtemény. . Ma a Naphegy tér 8-as szám alatt álló főépület -1 szintjén egy klimatizált, nagy alapterületű helyiségben őrzik a pozitív nézőkép gyűjteményt, a visszakeresést segítő kartontárat és beírókönyveket, valamint a képszövegeket tartalmazó katalógusokat. Ugyancsak a -1 szinten — egy esetleges robbanás épületromboló hatását kizáró módon — hőszigetelt, beállítható hőfokú (10°C) és páratartalmú hűtőkamrában tárolják a fokozottan tűzveszélyes cellulóz-nitrát negatívgyűjteményt.
38
A -2. szinten, egy „bombabiztos” épületrészben alakították ki a 13 milliósra becsült fotónegatív gyűjtemény tároló helyét (a fentebb említett cellulóz-nitrát negatívanyag kivételével), több kisebb, szakaszolt helyiségekben. Ugyancsak a -2. szinten őrzik az eredeti diapozitívokat, a muzeális fotóalbumokat, valamint az eredeti, ormig képszövegeket tartalmazó borítékokat.
7.4.
Digitalizálási folyamat
Az MTI néhány éve látott hozzá - kormányzati támogatással - a nehézkesen hozzáférhető, illetve romló állagú fotónegatívok retrospektív digitalizálásához. A muzeális értékű, védett fotógyűjtemény módszeres áttekintése és értékmentő digitalizálása keretében a legrégebbi, 1927 és 1947 között készült képanyag egy része (mintegy 22 000 db) feldolgozásra került. A későbbi időszakból a Sulinet program keretében 10 000 kép, a SHPAENA projekt keretében 20 000 kép feldolgozása történt meg. Valamint jelenleg is futó projektek a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott „Az MTI Fotóarchívum nyílt, kereshető digitális adatbázisának létrehozására” projekt és a „Fotódigitalizálás 40.000”, az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által támogatott projektek, az utóbbi később részletesen elemzésre kerül. A SPHAENA projekt rövid bemutatására a projekt speciális jellege miatt térek ki. A speciális jelleget az adja, hogy a digitalizációs feladat keretében megvalósuló közszolgálati feladat az MTI és a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájának együttműködése.
39
7.5.
SHPAENA Projekt
A hároméves SHPAENA (Safeguarding Historical Photographic Archives of European News Agencies) projekt megvalósítását az Európai Bizottság a”Kultúra 2000” Program részeként finanszírozta, melynek célja digitalizációs eljáráson keresztül az öt európai hírügynökség történelmi archívumainak retrospektív feltárása. A projekt vezetője az olasz ANSA hírügynökség, és a következő nemzeti hírügynökségek, mint partnerek vesznek részt a projekt megvalósításában: BELGABelgium, LUSAPortugália, MTI-Magyarország, PAP- Lengyelország. A projekt egy egyszerű megfigyelés eredménye, azaz a hírügynökségek tevékenységükből kifolyólag naponta szemtanúi a hazai és 7. ábra: A projektben résztvevő országok nemzetközi életben zajló Forrás: saját készítés eseményeknek (helyi hírek, politika, kultúra, sport, szokások, szórakozás), és az évek előrehaladtával azok a hírek, melyeknek korábban szemtanúi voltak, a történelem részévé váltak. Ezen hírügynökségek lenyűgöző fotó híranyaggal rendelkeznek, összességében mintegy 35 millió fotóval, amelyek közül néhány a múlt század első évtizedeiből való. A fotók azonban különböző kémiai folyamatoknak köszönhetően az idő múlásával korrodálódnak. A megőrzött anyagok változatosak: üveglapok, lenyomatok, diák, negatív filmek, fekete/fehér és színes filmek. Mivel a legtöbb esetben a kép teljesen feledésbe merült, ez az anyag újbóli felfedezésre vár, mivel teljesen úgy tekintünk rájuk, mint korábban sosem látott felvételekre. Ráadásul, a digitális technika megjelenésével a fényképek fizikai tárolása elveszítette funkcióját a hírközlés világában, és ezért szükségessé vált, hogy az archívumok elektronikusan is elérhetőek legyenek, és ezeket a legkorszerűbb módon lehessen felhasználni. A digitalizációs beavatkozás tehát szükséges volt, a vizuális emlékeink megőrzése pedig prioritás. Köszönhetően az Európai Uniós támogatásnak, a munka egy része már megkezdődött, további finanszírozás segítheti ennek
40
megvalósulását, különös tekintettel a digitalizációs tevékenységek magas költségeire, valamint az archívumok nagy méreteire. Az archívumok egy olyan Európáról mesélnek, mely annak ellenére, hogy kulturális gyökerei erősen kötődnek az anyaföldhöz, egyre szorosabb integrációra törekszik, amelynek alapja a közös történelem. Azok számára, akik a projektben részt vettek, és a munka során külföldi szakemberekkel együttműködve tapasztalatot szereztek – és a szenvedély, amely élteti őket ugyanahhoz a „közös gyökerünk van” érzéshez vezetett. (Internet 3.) Kultúra 2000 Program Alapelvek Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága (DGEAC) 2000. és 2006. közötti keretprogramja. Jogi háttere az Európai Parlament és a Tanács által 2000. február 14-én elfogadott 508/2000/EC számú döntés volt. Célja volt egy közös európai kulturális térség kialakítása, amely elősegíti az európai népek egymás iránti toleranciáját, kölcsönös megismerését. A programban a 25 EU-tagállam és a 3 EFTA-ország (Norvégia, Liechtenstein, Izland) mellett részt vehetett a 2 társult ország (Bulgária és Románia). Az Európai Unió támogatása a határokon átnyúló, közös vonásokra összpontosító, a cserén és együttműködésen alapuló kezdeményezéseket részesítette előnyben, amelyek: • elősegítik az európai népek kultúrájának és történelmének kölcsönös megismerését, a közös kulturális gyökerek feltárását és a kulturális párbeszéd kialakulását; • előmozdítják az alkotókészség, a kultúra eredményeinek és jelentősebb irányzatainak nemzetközi terjesztését; • elősegítik a kulturális sokszínűség erősítését, a kulturális kifejezés új formáinak fejlesztését; • hozzájárulnak a kultúra a szociális-gazdasági fejlődéséhez; • kiemelik az európai kulturális örökség fontosságát; • ösztönzik az európai kultúra megjelenítését más országokban, a párbeszéd kialakítását a világ más területeinek országaival. Bár a keretprogramot eredetileg 2004-ig szólóra tervezték, 167 millió euró összköltségvetéssel, az Európai Unió Tanácsa 2003. első félévében a keretprogramot további két évvel, 2006-ig meghosszabbította, 69,5 millió euró plusz forrás bevonása mellett. A keretprogram koncepciója szerint a Bizottság évről-évre pályázatot írt ki, amelyben meghatározta az elkövetkezendő év konkrét prioritásait, támogatandó területeit. (Internet 4.)
41
Kiemelt területek A keretprogram négy kulturális terület (előadóművészetek, vizuális művészetek, kulturális örökség, illetve könyvek, olvasás, műfordítás) kezdeményezéseinek nyújtott pályázható támogatást. 2002. és 2004. között minden évben volt egy úgynevezett kiemelt terület (2002. vizuális művészetek, 2003. előadóművészetek, 2004. kulturális örökség), melynek pályázatait nagyobb számban támogatták. Általános pályázati szempontok A benyújtandó projektekkel szemben támasztott leglényegesebb elvárás az volt, hogy ne egy nemzethez kapcsolódóak legyenek, hanem a támogatandó tevékenységek európai dimenzióval rendelkezzenek. Ennek gyakorlati megvalósítása területektől függően legalább 3-5 ország társszervezőinek kötelező bevonásával volt lehetséges. Pályázni rövid (egy éven belül megvalósuló) és hosszú távú (két-, hároméves) nemzetközi kulturális együttműködések támogatására lehetett. Az egyes kiválasztott projektek pénzügyi támogatása területektől függően többnyire évi 50.000 és 300.000 euró között volt, valamint nem haladhatta meg az egyes projektek összköltségvetésének 50-60%-át. A fennmaradó részt a pályázó csoportnak magának kellett előteremtenie. A 2003-tól az egyes kiírások magyar nyertesei a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól a szükséges önrész fedezésére támogatást igényelhettek. A projekt forrásösszetétele az MTI- nél teljes futamidőre : Európai Unió támogatása MTI Rt. saját forrás Összesen:
120.000 EUR 80.000 EUR 200.000 EUR
42
60 % 40 % 100 %
8. EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Az Európai Gazdasági Térség az EU 27 tagállamát és a három EGT/EFTAállamot egyesíti egy belső piacon, ahol egységes szabályok érvényesek. Az EGT Egyezmény célja az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad áramlásának biztosítása minden diszkrimináció nélkül, mind a 30 EGTállamban egyenlő versenyfeltételek mellet. Az EGT tagja az Európai Unió tagállamain túl Izland, Liechtenstein és Norvégia. Utóbbiak olyan gazdasági ágazatok élvonalába tartoznak, mint az energiaszektor, a halászat, a gépipar valamint a pénzügyi és hajózási szolgáltatások. Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Unió és az EGT 2004-es bővítésével összefüggésben hozta létre az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusokat. 2004 és 2009 között a donor országok 15 kedvezményezett állam javára megközelítőleg 1,3 milliárd euróval járultak hozzá az EGT- n belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését célzó törekvésekhez. A támogatás teljes összegének 97%- át Norvégia nyújtja. Széles körben jutnak támogatáshoz a kiemelt területek, így többek között a környezetvédelem, az európai kulturális örökségvédelem, az egészségügy, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kutatás, valamint a civil társadalom fejlesztése. Norvégia a szolidaritás jegyében az EGT 1994- es alapítása óta nyújt anyagi támogatást a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez különféle mechanizmusokon keresztül. 2007-ben Bulgária és Románia is csatlakozott az EU- hoz és az EGT- hez, így a mechanizmusokat tovább szélesítették. A támogatás pályázat útján válik hozzáférhetővé a kedvezményezett államokban. Minden ilyen országban egy kijelölt Nemzeti Kapcsolattartó tölti be a koordinációs szervezet szerepét, ez Magyarország esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezek a nemzeti kapcsolattartók teszik közzé a pályázati felhívást, és az adott országban a támogatásra javasolt projektek rangsorát is ők állítják össze. A felhívásonként rangsorolt pályázatokat ezt követően a kedvezményezett állam átküldi a közös megvalósítás titkársági feladatait ellátó Finanszírozási Mechanizmus Irodának, hogy részletes értékelést követően az Európai Bizottság is elbírálhassa. A végső döntést minden pályázat esetén a donor államok hozzák meg. A döntés az FMI ajánlásán alapul, a kedvezményezett állam véleménye és az EB- bírálat eredményének figyelembe vételével.
43
Az összesen 1250 jóváhagyott projekt nagy részének megvalósítása jelenleg még folyamatban van, befejezésük határideje 2011. április 30., de néhány beruházás már mostanra is megvalósult.
8. ábra: Teljes támogatási összeg országonként 2004-2009. Forrás: norway grants
Magyarországon összesen három pályázati kiírás zárult le, mindhármat jelentős érdeklődés övezte a pályázók részéről. Az első pályázati kiírás 2006 márciusában ért véget, melyre közel 300 pályázatot nyújtottak be. A második pályázati kiírás 2006 szeptemberében zárult le, melynek során 570 pályázat érkezett be. A harmadik pályázati kiírásban 58,3 millió euró keret állt rendelkezésre a nyertes pályázatok finanszírozására. A felhívás benyújtási rendje a korábbi eljárásokhoz képest megváltozott, így a támogatásra javasolt projektek kiválasztása két szakaszban történt. Ez alakalommal mintegy 1500an nyújtottak be projekt- koncepciót. Magyarországon kilenc kiemelt területen lehetett pályázatot benyújtani. A donorok a három pályázati kiírás eredményeként összesen 101 darab önálló projektet és pályázati alapot hagytak jóvá. Magyarországon összesen 13 pályázati alapot hoztak létre. A legtöbb nyertes pályázó az önkormányzatok, civil szervezetek és költségvetési szervek köréből került ki. A régiók közül Közép- Magyarország részesült a legtöbb támogatásban, ugyanakkor ezek között számos országos jelentőségű projekt is megtalálható.
9. ábra: A teljes megítélt támogatási összeg százalékos megoszlása kiemelt területenkéne Magyarországon Forrás:norway grants
44
Az összes kedvezményezett országot tekintve a kulturális örökség megőrzése volt a második legjelentősebb kiemelt terület. A projekttámogatások körülbelül 20 %- át olyan tevékenységeknek ítélik oda, amelyek az európai kulturális örökség megőrzését célozzák. (Internet 5.)
8.1.
Partnerség és együttműködés bemutatása
A pályázat célkitűzése beleillik az MTI Zrt. által is szorgalmazott, az Európai Uniós nemzeti hírügynökségek együttműködésébe, melynek keretében olykor egymástól függetlenül, olykor konzorciális formában együttműködve, ki-ki a saját tulajdonában lévő, történelmi értéket képező archív fotóállomány minél teljesebb körű digitalizálása érdekében teszi meg a szükséges és az anyagi lehetőségeinek megfelelő intézkedéseket. Ezt a célkitűzést a 2007. szeptember 30-án lezáruló projekt – SHPAENA – keretében az Európai Unió is támogatta. A bilaterális kapcsolatok létrejöttét két szinten tervezte az MTI Zrt. megvalósítani, az egyik a Magyar Nemzeti Múzeummal történő együttműködés, hisz a külföldi látogatók nemcsak a honlapnak köszönhetően, hanem a múzeumot látogatva is mélyíthetik ismereteiket. A Magyar Nemzeti Múzeum őrzi a Magyar Fotó Intézet mintegy 10 000 dbos archívumát. A Magyar Nemzeti Múzeum ezt az állományt az MTI Zrt. – mint a Magyar Fotó Intézet jogutóda – részére ingyenesen rendelkezésre bocsátotta. Az előzetes felmérések szerint a Magyar Fotó Intézet után fennmaradt állományból mintegy 4 000 db-ot érdemes digitalizálni. A feladat megvalósítása után a digitalizált állomány mind a magyar Nemzeti Múzeum, mind az MTI Zrt. rendelkezésre áll kutatás, történelmi korszakok feldolgozása, kiadványok megjelentetése, kiállításokon való bemutatás (hagyományos és internetes), illetve további hasznosítás, értékesítés céljából. A bilaterális kapcsolatok megjelenésének másik része a SCANPIX skandináv fotóügynökség részére biztosított mintegy 1000 kép felhasználói jogának átadása. Ezzel az MTI Zrt. szándéka az volt, hogy a donor országban működő fotóügynökségnél is bemutatásra kerülhessen a fotóarchívumból digitalizált képek egy része.
45
8.2.
Projekt alapadatai
A projekt megvalósításáért a projektgazda, a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Részvénytársaság felelős. A projekt teljes költsége elszámolható költségnek minősül, melynek finanszírozása 85 %- ban (432 262 Euro) az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében, 15 %- ban önerőből (76 282 Euro) központi költségvetésből (mint felhasznált önerő) kerül finanszírozásra.
8.3.
Digitalizálási folyamat bemutatása
A fotóarchívum közel 13 millió fotónegatívából a feldolgozásra javasolt állomány sok szempont alapján kiválasztható. Jelen projekt elsődleges célja a veszélyeztetett állományból a legértékesebb (tartalmilag és művészeti szempontok alapján) negatívok kiválasztása és feldolgozása. A teljes állomány feldolgozása nem lehetséges. Öt korszak emelhető ki: 1. 2. 3. 4. 5.
1945-1960 közötti celluloid nitrát negatívok időszaka történelmi reprodukciós kópiák MFI anyag a Nemzeti Múzeumban 1961-1994 közötti időszak 1995-2004 közötti időszak
A rendelkezésre álló források költség-hatékony felhasználása érdekében sor kerül a régebbi projektek – Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által finanszírozott tevékenységből, a Sulinet, illetve a SHPAENA keretében végzett munkák – során előfeldolgozási stádiumban lévő képek teljes feldolgozására. A legveszélyeztetettebb korszakból 1945-60, mintegy 10 ezer digitalizált és retusát fotónegatív áll rendelkezésre, amelyek tartalmi feltárása és így adatbázisba helyezése elmaradt. Az 1961 utáni időszakból több mint tízezer fotónegatív tartalmi feltárása megtörtént, azonban ezek digitalizálása és adatbázisba helyezése elmaradt. A projekt keretében e munkák befejezésével lesz mód mintegy 40.000 fotónegatív teljes körű feldolgozására és széleskörű elérhetőségének biztosítására. Az MTI szakmailag fontosnak tartja, hogy a fotóarchívumban a különböző történelmi korszakokból a legfontosabb eseményekről, személyekről egyre bővülő kínálat álljon rendelkezésre.
46
2. Táblázat: Fotónegatívok feldolgozásának fázisai 1. 1945-1960 közötti celluloid nitrát negatívok időszaka Digitalizált képek
Negatív feltárástól lektorálásig
2. Történelmi reprodukciós kópiák
3. MFI anyag Nemzeti Múzeumban
4. 1961-1994 közötti időszak
összesen: 5. 1995-2004 db
negatív szerkesztés 1.300 Ft/óra/5kép
0
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
szkennelés, tónus beállítás 1.600 Ft/óra/4kép
0
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
nyers szövegbeírás 1.000 Ft/óra/5kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
kutatás, történészi tevékenység 1.500 Ft/óra/2kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
indexelés 1500 Ft/óra/6 kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
lektorálás + AKR 1500 Ft/óra/8kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
Összesen ( db)
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
40 000
Forrás: saját készítésű táblázat
Az oszlopok sorrendje prioritást határoz meg, a sorok a feladatokat. A legfontosabb a celluloid nitrát anyag feldolgozása, legkevésbé fontos az 5. oszlopban feltüntetett, 1995 utáni negatívok feltárása Az első két oszlopban a veszélyeztetett, úgynevezett celluloid nitrát filmre készült negatívok a projektben javasolt feldolgozási adatai találhatók. A gyűjtemény e részének digitális feldolgozása és történelmi feltárása a legsürgetőbb feladat, mivel a negatívok bomlásnak indultak. A teljes állománynak ez a része külön hűtést igényel, ezért a többi negatívtól elkülönítve, úgynevezett „nitrát filmtárolóban” kaptak elhelyezést. Ez az időszak korábbi projektekben már valamilyen szinten áttekintésre került, egy része már digitalizált, feldolgozott állapotban a Fotóbankban van, ez a kb. 10 ezer digitális kép már csak szövegfeldolgozásra vár, vagyis történészi indexelői és lektori feladatra. A harmadik oszlopba az a kb. 1.000 db reprodukciós kópia került, amelyek zömében a második világháború évei alatt keletkeztek, de a hozzá tartozó adatok nem állnak rendelkezésre, így ezek további kutatást is igényelnek. A negyedik oszlopban a Magyar Film Iroda Rt. Által az MTI részére bocsátott negatívok közül 4000 db kerül digitalizálásra, ami zömében a 30-as évek vége, 40-es évek elejéről származik. Ezek a fotók egyrészt az MTI Fotóbankjába kerülnének a digitalizálás után, másrészt a digitalizált képeket a Nemzeti Múzeum rendelkezésére bocsátanák.
47
Az ötödik oszlopban a Kádár korszak és a rendszerváltozás első éveinek negatívjai szerepelnek. Történészi kutatást a fentiekhez képest kisebb mértékben igényelnek, mert ennek az időszaknak már kielégítő a dokumentálása. Az utolsó, hatodik oszlopban az 1995 és 2004 közötti évek kerültek megjelölésre. Még ebben az időszakban is készültek felvételek negatív filmre, de ennek az időszaknak a feltárása – tekintettel az időközben már szép számmal keletkezett digitális képre – nem sürgető. 3. Táblázat: Egy kép feldolgozásának munkafáziasi
Munkafázisok Negatív szerkesztés Szkennelés, tónusbeállítás, retusálás Nyers szövegbeírás Kutatás, történészi tevékenység Indexelés Lektorálás Angol fordítás, lektorálás 1 kép feldolgozási költsége (járulék nélkül)x
1961 előtti képek Ft/óra db/óra Ft/kép 1.500 5 300 4.000 4 1.000
1961 utáni képek Ft/óra db/óra Ft/kép 1.500 5 300 3.960 6 660
1.200 1.700 1.650 1.600 960
1.200 1.680 1.650 1.600 960
5 2 6 8 8
240 850 275 200 120 2.985
5 8 6 8 8
240 210 275 200 120 2.005
Forrás: saját készítés
Az 1961 előtti képeknél a projekt keretein belül nincs szükség a negatív szerkesztési, szkennelési, illetve tónus beállítási munkafázisokra, mivel ez a feladat már korábbi projektek keretében megvalósult. Így 10 000 kép esetén 300 Ft/db értékű szerkesztés és 1000 Ft/db szkennelési, tónus beállítási és retusálási költséggel nem kell számolni, ez azt jelent, hogy mindösszesen 13 000 000 Ft- tal kevesebbet kell fordítani ezen képek feldolgozására. Az egy képre eső feldolgozási költség 1.685.-Ft-ra (+járulék) csökken.
8.4.
Finanszírozási források meghatározása
A projekt teljes költségvetése 508 544 EUR, melyből 432 262 EUR igényelt támogatásként, 76 282 EUR önerőből kerül biztosításra. Az elemzéseknél a jelenidőpont 2009. január 1. A projekt költségvetésének finanszírozásához számított támogatási intenzitás 85 %, amelyet az MTI Zrt. a központi költségvetésből e célra nyújtott működési céltámogatással tudott igénybe venni, az éves tervezés során az MTI Zrt. működési céltámogatásának meghatározásakor a Pénzügyminisztérium a Norvég Alap
48
projekt finanszírozásához szükséges önerőt az MTI Zrt. adatszolgáltatása alapján figyelembe vette. Egyébként a támogatás intenzitása nem haladhatta volna meg a 60%-ot, ami a kimutatottnál lényegesen nagyobb saját erő igénybevételét jelentette volna. 4. Táblázat: A projekt teljes költségvetésének elemei, finanszírozási forrásai
Megnevezés I. Saját forrás - Támogatást igénylő közvetlen hozzájárulása (központi költségvetésből származó pénzbeni önerő) - Bankhitel - Kölcsön (a támogatás igénylő nem közvetlen hozzájárulása) II. Egyéb támogatás III. NFM- tól igényelt támogatás Összesen
Arány (%) 15 % 15 %
Összeg (EUR) 76 282 76 282
0% 0%
0
0% 85 % 100 %
0
0
432 262
508 544
Forrás: saját készítés
Saját forrás a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrást jelenti. A saját forrás elemeként önerő, vagyis közvetlenül a kedvezményezett által biztosított forrás (készpénz, bankszámlapénz, amely a központi költségvetésből származik) jelenik meg. Összességében tehát a projekt futamideje alatt felmerült összes kiadásnak 85 %- a az igényelt támogatásból, 15 %- a saját forrásból (a központi költségvetés által nyújtott működési céltámogatásból) kerül finanszírozásra. Az igényelt támogatással kapcsolatban negyedévente időszaki beszámolót kell benyújtani, így csak mintegy félévre jutó támogatás fedezetét kellett előfinanszírozásként biztosítani. Az EUR- n keresztüli elszámolás során két féle tapasztalat van, az egyik, hogy a beszámolás időszakában megállapított árfolyamon történik az elszámolás, ebben az esetben ha a HUF gyengül, megnőnek a projekt keretei, illetve rögzített árfolyamon is történhet az elszámolás. A SHPAENA projektnél a beszámolási időszakban érvényes árfolyamon számoltak el, ahol a HUF időközbeni gyengülése azzal járt, hogy a projekt HUF- ban elszámolt előirányzatai az eredeti tervhez képest változtak. A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) rögzített árfolyamon történő elszámolást alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy az árfolyamváltozásból származó kockázatot az NFÜ viseli. A rögzített árfolyam alkalmazása olyan kockázatot jelent a pályázó számára, amelynél sem az évközi inflációból, sem a HUF gyengüléséből adódó többletforrásokat nem tudja érvényesíteni, védettséget csak az jelent, ha a rögzített árfolyam alá erősödik a HUF és így is az eredeti kereteknél tudnak maradni. 49
A 2009. évben bekövetkezett rendkívül jelentős árfolyam változás hatására az NFÜ a rögzített árfolyamot 256,25 HUF/EUR- ról, 271,27 HUF/EUR- ra módosította, ennek következtében a projekt kiadási előirányzata is megváltozott, amelyet az alábbi táblázatok szemléltetnek. 5. Táblázat: a projekt finanszírozási forrásai EUR- ban a szerződés megkötésekor
Projekt időszak Megnevezés
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (85%) Központi költségvetésből történő pénzbeni hozzájárulás (15%) Pénzforrások összesen
EUR Összesen
1
2
3
2 009
2 010
2011
157 910
214 856
59 496
432 262
27 867
37 916
10 499
76 282
185 777
252 772
69 995
508 544
Forrás: saját készítés 6. Táblázat: a projekt finanszírozási forrásai HUF- ban a szerződés megkötésekor
Projekt időszak Megnevezés
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (85%) Központi költségvetésből történő pénzbeni hozzájárulás (15%) Pénzforrások összesen
1
2
3
2009
2010
2011
HUF Összesen
40 464 438
55 056 850 15 245 850 110 767 138
7 140 919
9 715 975
47 605 356
64 772 825 17 936 219 130 314 400
2 690 369
19 547 263
Forrás: saját készítés
HUF/EUR 256, 25 7. Táblázat: a projekt finanszírozási forrásai HUF- ban a a rögzített árfolyam módosítása után
Projekt időszak Megnevezés
EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (85%) Központi költségvetésből történő pénzbeni hozzájárulás (15%) Pénzforrások összesen
1
2
3
2009
2010
2011
HUF Összesen
42 836 246
58 283 987 16 139 480 117 259 713
7 559 481
10 285 473
50 395 727
68 569 460 18 987 544 137 952 731
Forrás: Saját készítés
HUF/EUR 271,27
50
2 848 064
20 693 018
A rögzített árfolyam módosítása nem csak azt jelentette, hogy a támogatásból felhasználható összeg emelkedett, hanem arányosan a 15%- os önrészt is emelni kellett. A táblázatokból látható, hogy a projekt költségvetése a következőként módosult: 6 492 575 HUF- al megnőtt a támogatási összeg, az önrész 1 145 756 HUF- al nőtt, így a projekt felhasználható pénzforrásai összesen 7 638 331 HUF- al nőttek.
51
8.5.
Pénzügyi elemzés
8.5.1.
Teljes költségvetés
A projekt költségvetésének meghatározása a műszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fő mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történt. A tevékenységek egyes elemei mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódik a teljes költségvetés. A számított kiadások kerültek szétosztásra a projekt futamidejének – 2009. május – 2011. április – egyes éveire. A teljes futamidőn belül a leghamarabb a projekt végrehajtását elősegítő beruházások valósultak meg 2009. május – 2009. június között. A projekt futamidejére vonatkozó kiadásokat negyedéves és évenkénti bontásban kerül közlésre, a projekt valamennyi költsége elszámolható költségnek minősül. A projekt célja az MTI Zrt. közszolgálati archívuma digitalizált állományának a bővítése, ezért értékelése során haszonkulccsal nem kell számolni.
8.5.2.
ÁFA
Az MTI Zrt. a projekt megvalósulása során a szállítók által felszámított általános forgalmi adót visszaigényelheti, ezért a projekt kiadásait terhelő ÁFA-t nem kell szerepeltetni a pénzügyi elemzésben az elszámolható költségek között, azok – a működési költségekre és a beruházásokra vonatkozóan egyaránt – nettó módon szerepelnek az egyes kimutatásokban.
8.5.3.
Maradványérték
A projekt teljesülése alatti időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a projektidőszak után is képviselnek valamilyen értéket. A maradványérték az eszközök beruházási összege csökkentve a projektidőszak alatt elszámolt értékcsökkenéssel. A projekt keretében beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése 33,33%/év leírási kulcs szerint került megállapításra. A maradványérték a projekt lezárásakor – 2011. április 30.-án – 18.278 Euro. A projekt keretében beszerzett eszközöket az MTI Zrt. azok teljes elavulásáig a projekt céljainak megfelelő tevékenység – foto-digitalizálás, tárolás,
52
feldolgozás – megvalósítása érdekében használja. Ezt egyébként a beszerzett eszközök speciális jellege is indokolttá teszi.
8.5.4.
Bevételek
A projekt megvalósítása során közvetlenül elszámolt bevétel nem keletkezik.
8.5.5.
Alaptevékenység költségei
Az alaptevékenység költségeiről készített táblázat a 2. Mellékletben megtalálható.
8.5.6.
Jövedelemtermelő jelleg vizsgálata
A jövedelemtermelő jelleg vizsgálata az alábbiak szerint került elvégzésre: A Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke értelmében jövedelemtermelő projekt: • bármely olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy • föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását magában foglaló művelet, vagy • bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet. Jelen projekt nem minősül jövedelemtermelő projektnek, mivel a fenti kategóriák mentén bevétel nem képződik.
8.5.7.
Költségek elemzése
A projekt valamennyi kiadása elszámolható költségnek minősül.
53
8.5.8.
Projekt költségvetés
8. Táblázat: A projekt költségvetése évenkénti és tevékenységenkénti bontásban (2009. máj. – 2011. ápr.)
Megnevezés Negatív szerkesztés (szolgáltatás) Szkennelés, tónus beállítás, retusálás, nyers szövegbeírás Munkabér Szolgáltatás Kutatási, történészi tevékenység Munkabér Szolgáltatás Indexelés, AKR, lektorálás Munkabér Szolgáltatás Angol fordítás, lektorálás Munkabér Szolgáltatás Nyilvánosság Eszközbeszerzés, alapanyag, menedzsment Menedzsment berendezés, eszköz alapanyag, nyersanyag Kiadások összesen
1 2009
Projektfutamidő 2 3 2010 2011
EUR Összesen
12 066
19 764
3 292
35 122
46 595 20 246 26 349 31 658 1 785 29 873 25 680 14 682 10 998 2 185 1 249 936 5 000
88 380 38 403 49 977 60 048 3 386 56 662 48 708 27 848 20 860 4 924 2 815 2 109 10 000
22 092 9 599 12 493 15 014 846 14 168 12 178 6 963 5 215 1 639 937 702 14 268
157 067 68 248 88 819 106 720 6 017 100 703 86 566 49 493 37 073 8 748 5 001 3 747 29 268
62 593 8 333 47 000 7 260 185 777
24 948 12 500 0 12 448 256 772
7 268 4 167 0 3 101 75 751
94 809 25 000 47 000 22 809 518 300
Forrás: saját készítés
Közbeszerzési eljárást a kutatási szolgáltatások esetében kell kiírni. A többi alaptevékenység esetében a tervezett szolgáltatások értéke nem éri el a nemzeti értékhatárt, és mivel ezek a Kbt. 4. számú mellékletében felsorolt szolgáltatásokhoz tartoznak, így ezekben az esetekben a Kbt. 296.§ g.) pontja alapján egyszerű közbeszerzési eljárást sem kell lebonyolítani. A pályázat elfogadásának és a támogatási szerződés aláírásának időszakára a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozás úgy módosult, hogy valamennyi igénybe venni kívánt szolgáltatásra közbeszerzési eljárást kellett kiírni. Az MTI Zrt. olyan közbeszerzési eljárást írt ki, amelyben a projekt alaptevékenységeit illetően egy vállalkozótól, vagy konzorciumba tömörült vállalkozóktól várta az ajánlat benyújtását. Ennek indoka a közbeszerzésre kiírt tevékenységek jobb koordinálása, valamint a megfelelő ütemű előrehaladás biztosítása. 54
A tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén a központosított közbeszerzési eljárást vesszük igénybe.
8.5.9.
A forrásösszetétel kalkulációja
A projektidőszak időszak teljes költségvetésének 85 %- a az igényelt támogatásból, 15%-a központi költségvetésből származó önerő felhasználásából kerül finanszírozásra, így idegen forrással (hitel) és annak költségével nem kell számolni.
8.5.10. Eszközbeszerzés 9. Táblázat: A projekt keretében megvásárolt tárgyi eszközök és immateriális javak
Mennyiség Egységár (EUR/db) 780 1 561 780 3 122
Beszerzési ár (EUR) 2 340 4 683 2 340 6 244
1
9 354
9 354
1
22 039 -
22 039 47 000
Megnevezés (db) 3 3 3 2
Asztali munkaállomás HP 7900 Photoshop+ Fotostation Szoftver licence EIZO 21” LCD monitor Negatív (9x12) szkenner Skálázható file és alk. Blade Server (HP 3000c) Tároló diszk alrendszer ( HP MSA2000) 3 TB tárkapacitással Összesen Forrás: saját készítés
A tárgyi eszközök és az immateriális javak központi közbeszerzés keretében 2009 májusában és júniusában kerültek beszerzésre, üzembe helyezésük 2009. június 30.-án történt.
55
8.5.11. Az értékcsökkenés kalkulációja Mivel a projekt költségvetése pénzforgalmi szemléleten alapul, azaz alapvetően a kiadásokat veszi figyelembe, a kétszeres elszámolás elkerülése érdekében értékcsökkenést nem tartalmaz. A projekt keretében megvásárolt informatikai eszközök és szoftverek értékcsökkenése 3 év alatt kerül elszámolásra. 10. Táblázat: Az értékcsökkenés évek közötti felosztása
Évek Hónapok elszámolt (%) kumulált (%) elszámolható (EUR) kumulált (EUR)
2009 (júl.-dec.) 6 16,67% 16,67%
2010 12 33,33% 50,00%
7 833 7 833
15 667 23 500
2012 2011 (jan.-jún.) 12 6 33,33 16,67% 83,33% 100,00% 15 667 39 167
7 833 47 000
Forrás: saját készítés
8.5.12. A társasági adó kalkulációja Az MTI Zrt. a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény 5. sz. mellékletének 10. pontja alapján nem alanya a társasági adótörvénynek így ennek hatásával a projekt végrehajtása nem kell számolni.
8.5.13. Bevételek elemzése Jelen projekt esetében közvetlenül bevétel nem keletkezik. Közvetett módon a digitalizált archív fotóállomány bővülésével a fotóértékesítés bevételeinek kismértékű növekedése várható.
8.5.14. Költség- haszon elemzés A projekt megvalósításakor nem tekintendő elsődleges célnak a közvetlen pénzügyi haszon realizálása. Legfontosabb eredmény a történelmi értéket képviselő archívum fotóállományának minél nagyobb mértékű digitalizálása, a korszerű és mindenki számára való elérés lehetőségének a megteremtése. Közvetett haszonként jelentkezik a digitalizált archív fotó állományának mintegy 40%-os bővülésével a vállalati szintű archív fotóbevétel növekedése, Az MTI Zrt. szintjén ez a bevételi növekedést, mintegy 5%-os mértékűre becsülhető, amelyet ellensúlyoz az archívum fenntartási költségeinek várható hasonló szintű növekedése.
56
8.6.
Kockázatelemzés
11. Táblázat: Az egyes tényezőkből adódó kockázatok
Kockázatelemzés tényezői Műszaki kockázatok előkészítés kockázata kivitelezés kockázatai meghibásodások (technikai és szoftver meghibásodás) technikai károk technikai eszközök avulása új technológia megjelenése fotókban a kémiai folyamatok előrehaladása Jogi szempont kapcsolódó jogszabályi környezet változása Társadalmi szempont lakossági ellenállás, közvélemény Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont szükséges pénzügyi keret rendelkezésre állása külső piaci kockázat Intézményi szempont üzemeltetési struktúraváltozás közbeszerzés Összesen (10)
Kockázati Bekövetkezés hatás Kockázati érték valószínűsége mértéke, (valószínűség*súly) (1-7) súly (1-7) 3 3
6 6
18 18
1
2
2
1 3 5
2 3 3
2 9 15
4
4
16
1
1
1
1
1
1
3
3
9
4
3
12
1
1
1
3 33
3 38
9 113
Forrás: saját készítés
A továbbiakban a kockázatok várható körülményei és ezek kezelési módjai kerülnek elemzésre. A kockázatelemzési táblázatban elsőként a műszaki kockázatok kerültek említésre. Az előkészítés kockázatának várható következményei lehetnek a kivitelezési munkák elkezdésének időbeli csúszása, illetve költségnövekedés, az előkészítő munka szakmai megfontolások elhúzódása miatt. Ez a kockázat kezelhető megfelelő szakértői szolgáltatások igénybevételével, hatástanulmányokkal, a projekt tervekkel történő megalapozásával, tartalékképzéssel a költségnövekedésre, határidőkre, a feldolgozandó anyag újbóli átválogatásával, illetve pótlólagos humán erőforrás bevonásával.
57
A kivitelezés kockázatai a projekt befejezésének időbeli csúszását, minőségi problémákat, illetve költségnövekedést jelentenek, valamint a feldolgozó munka szakmai megfontolások miatti elhúzódását. A kockázat csökkenthető a kivitelező megfelelő szempontok szerinti kiválasztásával, referenciák figyelembe vételével és munkafolyamatok ellenőrzésével. Tartalékot kell képezni a költségnövekedésre, határidőkre, a feldolgozandó anyag újbóli átválogatására vagy pótlólagos humán erőforrás bevonására. A meghibásodások- ez alatt a technikai és szoftver meghibásodást értemvárható következményei a javítási, pótlási költségek növekedése. Ez kiküszöbölhető a beszerzések körültekintő lebonyolításával (minőség, garanciális idő), helyes használati, kezelési módok kialakításával és tartalék képzésével. Technikai károk bekövetkezése a javítási és pótlási költségek növekedését okozzák. Elkerülésük érdekében helyes alkalmazási, kezelési módokat kell biztosítani, valamint erre a célra ugyancsak tartalékot kell képezni. A technikai eszközök avulása a pótlási költségek növekedését okozza. Ez a kockázat az elavult eszközök folyamatos pótlásával és tartalék képzésével mérsékelhető. Új technológia megjelenése a költségek növekedését okozhatja. Ennek elkerülése érdekében pótlólagos eszközbeszerzési terv kerül kidolgozásra, valamint tartalékot képeznek. A fotókban a kémiai folyamatok előrehaladása állapot romlást, ez által a helyreállításhoz kapcsolódó költségnövekedést eredményezhet. Ez a kockázat csökkenthető megfelelő elhelyezési körülmények biztosításával. A műszaki kockázatokon felül jogi szempontból is meg kell vizsgálni a projektet. A kapcsolódó jogszabályi környezet változása új igények, követelmények megjelenését jelentheti. A kockázat mérsékelhető takarékossági intézkedésekkel, valamint tartalékképzéssel. Társadalmi szempontból a lakossági ellenállás és közvélemény szempontokat kell megvizsgálni. A projekt megvalósításának akadályoztatása, ez által az időbeli csúszások elkerülhetők a közvélemény megfelelő tájékoztatásával a projekt pozitív hatásairól, várható eredményeiről, valamint tartalékképzéssel a határidőkre. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból fontos megjegyezni a szükséges pénzügyi keret rendelkezésre állását. Szükség lehet pótlólagos források biztosítására, ez a kockázat csökkenthető a tevékenységek megfelelő ütemezésével és tartalékképzéssel. A külső piaci kockázat az erőforrások (szolgáltatások) árának emelkedését, költségszint növekedést jelenthet. Ez a kockázat belső takarékossági intézkedésekkel és tartalékképzéssel csökkenthető. Intézményi szempontból két dologra kell figyelni, ebből az egyik az üzemeltetési struktúraváltozás. Ha az intézményi háttérben változások következnek be, a projektben résztvevő intézmények esetleges 58
átszervezéséből adódóan késleltetés történhet. Ezért az átszervezések körültekintő lebonyolítására és a határidőkre tartalék képzésére van szükség. A másik fontos dolog a közbeszerzés. Amennyiben nem járnak el körültekintően, ez nem megfelelő minőségű és nem időben teljesített kivitelezést eredményezhet. Ez a kockázat csökkenthető a pályázatot benyújtók alapos értékelésével, referenciákra megfelelő hangsúly helyezésével, megfelelő ütemezéssel és a határidőkre történő tartalék képzésével. Értékelés:
1,00 – 2,99 alacsony 3,00 – 5,99 közepes 6,00 – 7,00 magas
Projekt szintű kockázat valószínűsége: (összes valószínűség/tételek száma): 2,54 – alacsony Projekt szintű kockázat várható hatásának mértéke (kockázati hatás mértéke/tételek száma): 2,92 – alacsony Projekt szintű kockázati érték (kockázati érték/kockázati hatás mértéke): 2,97 – alacsony A projekt kapcsán összességében tehát a műszaki tényezőkből eredő kockázatok igényelnek a projekt végrehajtása során nagyobb odafigyelést. A kiemelt kockázati elemek következményeinek negatív hatásai azonban a jelölt kockázatkezelési módokkal viszonylagosan csökkenthetők. A projekt megvalósulás során felmerülő esetleges kockázatok Figyelembe véve az egyes képek állapotát van egy minőségi és időkockázat, mely az elvégzendő feladatok időigényének megbecsülését nehezíti meg, valamint ugyancsak ilyen jellegű azon kutatói, történészeti tevékenység, mely során nehezen lehet előre tervezni a legfőképp személyi jellegű információk beszerzésének idejét.
59
8.7.
Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata
Nagy hangsúlyt helyeznek a külföldi érdekeltségű projektek a járulékos elemekre. Fontos megemlíteni a projektek végeredménye mellett az elvégzett munka körülményeit, kiemelve a fenntartható fejlődés érvényesülését, az esélyegyenlőség érvényesülését, a jó kormányzás elvének érvényesülését, valamint a nemzeti kulturális örökség digitalizálásának társadalmi jelentőségét. Fenntartható fejlődés érvényesülése Környezeti szempontból: A projekt lehetővé teszi a digitális alapú információtárolást és küldést, így az információk, fotók eléréséhez nem szükséges papír alapú sokszorosítás. Ez, ha kisebb mértékben is, de hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb fát kelljen feldolgozni papír előállításához. Gazdasági szempontból: A projekt eredménye jól illeszkedik a pályázó alapvető tevékenységei, szolgáltatási struktúrája közé, illetve új szolgáltatások bevezetését is indukálja. Így a bővülő állomány során a digitalizált képek eladásából származó bevételek javítják a projekt által támogatott közszolgálati feladat pénzügyi fenntarthatóságát, úgymint az adatbázis karbantartása, szoftver, hardver igények frissítése. A projekt eredményeit a kedvezményezetten kívül a digitális fotótárnak köszönhetően a teljes lakosság elérheti, beleértve a különböző gazdálkodó szervezeteket, kiemelten gondolva itt az információt szerkesztő, közvetítő médiaszereplőkre, könyvtárakra, múzeumokra, oktatási intézményekre, azok munkatársaira. Társadalmi szempontból: A projekt szervesen illeszkedik a digitális technológiaváltás során előálló megváltozott követelményekhez és lehetőségekhez. A hagyományos fotóarchívumban lévő képek részben a kémiai folyamatok előrehaladása miatt mind veszélyeztetettebb állapotba kerülnek, részben nehezen hozzáférhetőek és kereshetőek. A digitalizálással – az aktuális technológiai szintnek megfelelően – a fotók egy részének korszerű archiválása és elérhetősége megoldottá válik, ezzel a Fotóarchívum értéke is megőrizhető. Jelentősen javul a meglévő értékek elérhetősége és kereshetősége. A projekt eredményeként hazai és nemzetközi társadalmi párbeszéd alakul ki civil szervezetek, magánszemélyek, illetve a hírügynökség, mint kormányzati
60
tulajdonú szervezet között a történelmi értékek pontosítása, felhasználhatósága, az információkból levont konklúziók céljából. A társadalom egyértelmű haszna az információk fenntartható hasznosítása, illetve az azokból elkészült disszertációk, tanulmányok, történelemkönyvek illusztrációja által a történelmi értékek jobb feldolgozhatósága, valamint a levont konklúziók hatékony szűrése és adaptációja más helyzetekhez. A történelmi motivációk és cselekedetek megértését segíti azok következményeinek képi alátámasztása az oktatási anyagokban és publikációkban történő megjelenítéssel. Esélyegyenlőség érvényesülése Az MTI Zrt. esélyegyenlőségi terve alapján, az esélyegyenlőségi referens a projekt feladatait – kiemelten a humán erőforrás igénybevételét – is figyelemmel kíséri. Az MTI Zrt. a Munka Törvénykönyvében és egyéb jogszabályokban előírtakon felül a Kollektív Szerződésben biztosít többletjuttatásokat munkavállalói részére, így már az alapszabadság igénybe vehető mértékét is a törvényi szintnél magasabb számban határozza meg A projekttervezés és a kivitelezés során figyelembe vesszik az EU esélyegyenlőségi stratégiáját. Azon túl, hogy az esélyegyenlőségi jogosultsági kritériumoknak megfelelnek (pl. rendezett munkaügyi kapcsolatok), nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mind a szervezetre (és partnerekre), mind a projektekre vonatkozóan is hozzájáruljanak az esélyegyenlőség erősítéséhez. Az MTI Zrt. intézkedéseket tesz a nemek közötti esélyegyenlőség biztosítása, a családbarát munkahely megteremtése érdekében. A projekt által érintett szakterületen – a Fotóarchívumban – jelenleg 78,6%-os a nők aránya. Jó kormányzás elvének érvényesülése A projekt kiadásait elkülönített nyilvántartásban vezetik, időközi beszámolókat készítenek. A gazdálkodást az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi, jelentést készít az Országgyűlés elé, majd az internetre kerül. A munkavégzés során az alkalmasság az egyetlen kiválasztási szempont. A hatályos jogszabályok alapján folyik a munka, külön jogszabály rendelkezik a Zrt. közszolgálati feladatairól. A feladat elvégzésére megfelelő infrastruktúra és felkészült szakemberek állnak rendelkezésre. A végrehajtás során figyelembe veszik a társadalom, az egyének elvárásait is a képek kiválasztása során. A projekt a honlapon megjelenő digitális fotótár által biztosítja az információk nyilvánossága által történő elérését, mely így az ott meghatározott felbontásban mindenki számára ingyenesen elérhetővé válik.
61
A nemzeti kulturális örökség digitalizálása alapvető fontosságú társadalmi érdek, mivel • az információs társadalom mennyiségileg és minőségileg több és gyorsabban megszerezhető információt igényel, ennek kiszolgálása – a kulturális és tudományos stratégiai megfontolásokat állandóan szem előtt tartva – elsőrendű feladat, és azért, mert az információhoz való hozzáférés biztosításának egyik legjobb módja a digitalizálás és a digitalizált tartalom szolgáltatása. • a nemzeti kulturális örökség nem egyszerűen a magyar nyelvű és a magyarországi kulturális örökség, hanem része az európai kultúrának, így a többnyelvű használói felületen való bemutatása, tovább hagyományozása magyarországi és nemzetközi szinten kulturális és tudományos stratégiai érdek. • a felnövő generációk hiába rendelkeznek a legfejlettebb eszközökkel, ha az elérhető értékes tartalom szűkös volta alig teszi lehetővé a nemzeti kulturális örökséggel való tényleges találkozást.
8.8.
A projekt jelenlegi állapota
Mint korábban említettem a projekt keretében tervezett beruházásokat 2009ben az MTI Zrt. teljes egészében megvalósította, a digitalizálási folyamat során 2010 áprilisáig több mint 27 000 fotó került digitalizálásra. Elmondható tehát, hogy a projekt megvalósítása továbbra is az előzetesen felvázolt tervek ütemében halad.
8.9.
A digitalizálási folyamat folytatása
Az MTI Zrt. 2010 májusában készül aláírni a SHPAENA projekt folytatásának minősülő EURO- Photo pályázatot. A SHPAENA projektben résztvevő 5 hírügynökséghez a projekt kereteiben csatlakozik Spanyolország, Németország, Hollandia és Dánia nemzeti hírügynöksége is. Finanszírozás tekintetében itt is vegyes finanszírozásról beszélhetünk majd, ahol az MTI Zrt.- nek 50%- os önrészt kell biztosítania, ami jelen esetben 78 073 EUR- t jelent. A projektet az Európai Unió „Egy európai könyvtár felépítése a közös vizuális történelmi örökség alapján” program keretei közt támogatja a teljes támogatási összeg 2 300 000 EUR, ami egy összegben a konzorcium vezetőjének kerül kiutalásra. Az MTI Zrt. a projekt keretei közt vállalja több mint 10 000 kép digitalizálását, magyar és ezek egy részének angol nyelven történő publikálását, illetve közzétételét.
62
9. Javaslatok, konklúzió A Magyar Távirati Iroda projektfinanszírozásával való megismerkedés során megállapítható hogy a folyamatosan jelenlévő közszolgálati feladatok fejlesztésének, illetve egyeseknek, mint a digitalizálásnak a megfelelő ütemben való végzése jelentős mértékben függ a rendelkezésre álló támogatási lehetőségektől. Szükségesnek látom, hogy vagy az évek óta húzódó közszolgálati szerződés megkötése során kapjon az MTI Zrt. garanciákat arra, hogy a dolgozatban is vázolt feladatokat az éves működési támogatás keretében meg tudja valósítani, vagy a visszatérő kiemelt feladatokra lenne szükséges a céltámogatások igénybevételének egymást követő rendszerének kialakítására. Úgy látom, hogy a dolgozatban bemutatott projektek EUR- hoz kötött elszámolási rendszere HUF- ban történő elszámolt projektek esetén jelentős kockázati elemet tartalmaz. Ez a kockázat csökkenthető lenne, amennyiben az egy éven belüli projekteknél maradna az elszámolás módja a jelenleg alkalmazott, azonban egy éven túli projektek esetében áttérnének a 4-6 havonta megállapított aktuális árfolyamon történő elszámolásra. Megállapítható, hogy a dolgozatban is vázolt projektek megvalósítása jól szolgálta a társaság gazdálkodási egyensúlyának helyreállítását, az időszakonként szükségessé váló infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, korszerű technológia megjelenését és a hagyományos archívumi szolgáltatások jelentős mértékű korszerű, internetes közegben való hozzáférhetőségét. Ezzel az MTI Zrt. lehetőséget teremtett arra is, hogy közvetett módon a saját bevételeinek a szintjét megőrizze illetve a piaci lehetőségek változásának következtében akár növelje is.
63
10.
Összefoglalás
Dolgozatom a Magyar Távirati Zrt. projektfinanszírozásáról készítettem, célja a társaság projektfinanszírozásának bemutatása. Ehhez fontos volt kitérni a projektfinanszírozás általános jellemzőire, majd a társaság különleges helyzetére. Az a tény, hogy közszolgálati szervből alakult részvénytársasággá, és továbbra is állami tulajdonban van más megvilágításba helyezi a szakirodalomból megismert projektfinanszírozási technikát. Dolgozatom keretében a társaság tulajdonában levő történelmi jelentőségű archívumok digitalizálási projektjeinek finanszírozását tekintem át, azonban arra, hogy ezt a folyamatot hiánytalanul bemutassam, ennek a dolgozatnak a keretei nem adnak lehetőséget, így egy jelenleg is folyamatban levő projekt elemzését mutatom be részletesen, ezt keretbe foglalva az archívumok történetével és a feladat szükségességével. Fontosnak tartottam egy átfogó kép kialakítását a digitalizálási folyamattal kapcsolatban, ezért az eddig lezajlott projekteket is megemlítem, jelentősebb hangsúlyt azok eredményére fektetve. A dolgozat megismerése során világossá válik a projekt társadalmi jelentősége, így beláthatjuk, hogy a projekt megvalósításakor nem tekintendő elsődleges célnak a közvetlen pénzügyi haszon realizálása, ebben is rejlik a finanszírozás specifikussága.
64
11.
Irodalomjegyzék
Könyvek: 1. Görög M.: (2001): Általános projektmenedzsment. Budapest, Aula Kiadó Kft., 12-29. p. 2. Görög M.: (2003): A projektvezetés mestersége. Budapest, Aula Kiadó Kft. 3. Madácsi R.: (2008): A projektfinanszírozás, mint speciális finanszírozási forma általános bemutatása. In: 60 éves a Közgazdaságtudományi Egyetem, A Jubileumi Tudományos Konferencia alkalmából készült tanulmányok. Budapest, Aula Kiadó Kft., 25- 38. p. 4. Nevitt K. P.- Fabozzi F.: (1997):Projektfinanszírozás. Budapest, CO- NEX Könyvkiadó Kft. 5. PMBOK® Guide: (2006): Projektmenedzsment útmutató. Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt., 21.p. 6. Verzuh, E.: (2006): Projektmenedzsment. Budapest, HVG ZRt., 17-22. p. 7. Yescombe, E. R.: (2008): A projektfinanszírozás alapjai. Budapest, Panem Könyvkiadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 16-31, 46-59. p. Folyóiratok: 1. Gáldi Gy.: (2002): Vállalatfinanszírozás és/ vagy projektfinanszírozás, Figyelő Fórum 2. Görög M.: (2007): A projekt teljesítési folyamatának pénzáramlási modellje. Vezetéstudomány, XXXVIII. Évf., 2. szám 3. Kónya J.: (2009): A projektfinanszírozás jogi aspektusai. Hitelintézeti Szemle, VIII. Évf., 2. szám, 125- 144. p. 4. Madácsi R.: (2005): Projektfinanszírozás. Vezetéstudomány, XXXVI. Évf.,6. szám, 32-39. p. 5. Takács L.: (2001): A projektfinanszírozás, mint a projektek előkészítésének fontos lépése. Vezetéstudomány, XXXII. Évf., 5. szám, 12-16. p. Internet: 1. 2. 3. 4. 5.
http://hirugynokseg.hu/mti/szervezetunk http://hirugynokseg.hu/mti/tortenetunk/ http://www.ansa.it/shpaena/hu/index.htm http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=9790 http://www.norvegia.hu/PageFiles/269762/EGT-norveg_brochure__vegleges_-_2009aug.pdf 65
Törvények, határozatok, rendeletek: 1. 1996. évi CXXVII. Törvény a nemzeti hírügynökségről 2. 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 5. sz. mellékletének 10. pontja 3. 2003. évi CXXIX. Törvény a közbeszerzésekről 296.§ g.) pontja 4. 242/2006. (XII. 5.) Kormány Rendelet az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről 5. 61/1995. (X. 6.) Alkotmánybíróság határozata 6. 70/1997. (VII. 15.) Országgyűlési határozat a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról 7. a Kultúra 2000 program létrehozásáról szóló, 2000. február 14-i 508/2000/EK határozat 8. a Tanács 1083/2006/EK Rendeletének 55. cikke MTI Zrt. anyagai: 1. Személyes interjú Echter Istvánnal, a Magyar Távirati Iroda Zrt. Projekt-elszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatójával 2. MTI Zrt. éves beszámolói (1998- 2009.) 3. MTI Zrt. projektszabályzata 4. Kassányi János által készített szakértői vélemény a negatívok állapotáról
66
12.
Mellékletek
1. Melléklet: Az MTI Zrt szervezeti ábrája
Forrás: http://hirugynokseg.hu/mti/szervezetunk
67
2. Melléklet: Az alaptevékenység költségei 1. 1945-1960 közötti celluloid nitrát negatívok időszaka
2.
3.
4.
Történelmi MFI anyag reprodukciós Nemzeti kópiák Múzeumban
összesen:
5.
1961-1994 közötti időszak
19952004
Digitalizált képek
Negatív feltárástól lektorálásig
negatív szerkesztés 1.500 Ft/óra/5kép
0
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
30 000
negatív szerkesztés szolgáltatás HUF
0
4 200 000
300 000
1 200 000
3 000 000
300 000
9 000 000
szkennelés, tónus beállítás, retusálás 4000 Ft/óra/4kép
0
14 000
1 000
4 000
0
0
19 000
szkennelés, tónus beállítás, retusálás 3960 Ft/óra/6kép
0
0
0
0
10 000
1 000
11 000
nyers szövegbeírás 1.200 Ft/óra/5kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
40 000
1 200 000
1 680 000
1 120 000
4 480 000
3 840 000
780 000
13 100 000
bérjárulékok összesen HUF
402 000
562 800
375 200
1 500 800
1 286 400
261 300
4 388 500
munkabér és bérjárulékok összesen HUF
1 602 000
2 242 800
1 495 200
5 980 800
5 126 400
1 041 300
17 488 500
szolgáltatás összesen HUF
1 200 000
15 680 000
120 000
480 000
5 160 000
120 000
22 760 000
negatív fotó digitalizálása összesen HUF
2 802 000
17 922 800
1 615 200
6 460 800
10 286 400
1 161 300
40 248 500
kutatás, történészi tevékenység 1.700 Ft/óra/2kép
10 000
14 000
1 000
4 000
0
0
29 000
kutatás, történészi tevékenység 1.680 Ft/óra/8kép
0
0
0
0
10 000
1 000
11 000
munkabér összesen HUF
0
0
0
0
1 050 000
105 000
1 155 000
bérjárulékok összesen HUF
0
0
0
0
351 750
35 175
386 925
munkabér és bérjárulékok összesen HUF
0
0
0
0
1 401 750
140 175
1 541 925
8 500 000
11 900 000
850 000
3 400 000
1 050 000
105 000
25 805 000
8 500 000
11 900 000
850 000
3 400 000
2 451 750
245 175
27 346 925
db vagy HUF
negatív fotó digitalizálása munkabér összesen HUF
kutatás, történészi tevékenység összesen
szolgáltatás összesen HUF kutatás, történészi tevékenység összesen HUF
68
1. 1945-1960 közötti celluloid nitrát negatívok időszaka
2.
3.
Történelmi MFI anyag reprodukciós Nemzeti kópiák Múzeumban
4. 1961-1994 közötti időszak
összesen:
5. 19952004
Digitalizált képek
Negatív feltárástól lektorálásig
indexelés + AKR 1650 Ft/óra/6 kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
40 000
lektorálás 1600 Ft/óra/8kép
10 000
14 000
1 000
4 000
10 000
1 000
40 000
2 375 000
3 325 000
237 500
950 000
2 375 000
237 500
9 500 000
bérjárulékok összesen HUF
795 625
1 113 875
79 563
318 250
795 625
79 563
3 182 500
munkabér és bérjárulékok összesen HUF
3 170 625
4 438 875
317 063
1 268 250
3 170 625
317 063
12 682 500
szolgáltatás összesen HUF
2 375 000
3 325 000
237 500
950 000
2 375 000
237 500
9 500 000
Adatbázisba helyezés összesen HUF
5 545 625
7 763 875
554 563
2 218 250
5 545 625
554 563
22 182 500
4 000
5 600
400
1 600
4 000
400
16 000
munkabér HUF bérjárulékok HUF
240 000 80 400
336 000 112 560
24 000 8 040
96 000 32 160
240 000 80 400
24 000 8 040
960 000 321 600
munkabér és bérjárulékok összesen HUF
320 400
448 560
32 040
128 160
320 400
32 040
1 281 600
szolgáltatás HUF
240 000
336 000
24 000
96 000
240 000
24 000
960 000
angol fordítás, lektorálás összesen HUF
560 400
784 560
56 040
224 160
560 400
56 040
2 241 600
Tevékenységek összesen:
17 408 025
42 571 235
3 375 803
13 503 210
21 844 175
2 317 078
101 019 525
munkabér összesen HUF
3 815 000
5 341 000
1 381 500
5 526 000
7 505 000
1 146 500
24 715 000
bérjárulékok összesen HUF
1 278 025
1 789 235
462 803
1 851 210
2 514 175
384 078
8 279 525
munkabér és bérjárulékok összesen HUF
5 093 025
7 130 235
1 844 303
7 377 210
10 019 175
1 530 578
32 994 525
12 315 000
35 441 000
1 531 500
6 126 000
11 825 000
786 500
68 025 000
17 408 025 Forrás: MTI Zrt.F
42 571 235
3 375 803
13 503 210
21 844 175
2 317 078
101 019 525
db vagy HUF
Adatbázisba helyezés összesen munkabér összesen HUF
angol fordítás, lektorálás 960 Ft/óra/8kép
ebből:
szolgáltatás összesen HUF Mindösszesen:
69
3. Melléklet: A Norvég Alap által finanszírozott projekt ütemterve
2009. május - december Feladat/Hónapok Negatív szerkesztés – a feldolgozásra kerülő képek előválogatása. Negatív fotó digitalizálása – szkennelés, tónus beállítás, retusálás, nyers szövegbeírás. Kutatás, történészi tevékenység. Adatbázisba helyezés – indexelés, AKR, lektorálás. Angol fordítás – lektorálás. Eszközbeszerzés. Alapés nyersanyagok beszerzése. Projektmenedzsment tevékenysége. Nyilvánosság biztosítása.
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
08
09
10
11
12
2010. január - december Feladat/Hónapok Negatív szerkesztés – a feldolgozásra kerülő képek előválogatása. Negatív fotó digitalizálása – szkennelés, tónus beállítás, retusálás, nyers szövegbeírás. Kutatás, történészi tevékenység. Adatbázisba helyezés – indexelés, AKR, lektorálás. Angol fordítás – lektorálás. Eszközbeszerzés. Alapés nyersanyagok beszerzése. Projektmenedzsment tevékenysége. Nyilvánosság biztosítása.
01
02
03
04
05
70
06
07
2011. január - április Feladat/Hónapok Negatív szerkesztés – a feldolgozásra kerülő képek előválogatása. Negatív fotó digitalizálása – szkennelés, tónus beállítás, retusálás, nyers szövegbeírás. Kutatás, történészi tevékenység. Adatbázisba helyezés – indexelés, AKR, lektorálás. Angol fordítás – lektorálás. Eszközbeszerzés. Alapés nyersanyagok beszerzése. Projektmenedzsment tevékenysége. Nyilvánosság biztosítása.
01
02
03
04
05
Forrás: saját készítés
71
06
07
08
09
10
11
12
4. Melléklet: az MTI Zrt. Fotóarchívumának védetté nyilvánítását igazoló okirat
Forrás: MTI Zrt,
72
13.
Függelék 1. sz. függelék Nyilatkozat
Alulírott Reizinger Gabriella a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdász-gazdálkodási szak Üzletviteli menedzser szakirány és Pénzügy - Számvitel másod szakirány nappali tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a „Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában” címmel védésre benyújtott diplomadolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem.
Gödöllő, 2010 év ........... hó ......... nap ............................ hallgató
73
2. sz. függelék Diplomadolgozat rövid bemutatása A diplomaterv készítőjének neve: Reizinger Gabriella A diplomaterv címe: Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában A témát kiadó önálló szervezeti egység neve: Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, Pénzügyi és Számviteli Intézet A belső konzulens neve és beosztása: Sóvágó Lajos, címzetes egyetemi docens A külső konzulens neve: Echter István, a Magyar Távirati Iroda Zrt. Projektelszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatója Kulcskifejezések: • • • •
Projekt Projektfinanszírozás Digitalizálás Céltámogatás
A dolgozat rövid leírása:
74
3. sz. függelék Konzultációkon való részvétel igazolása A hallgató neve: Reizinger Gabriella A belső konzulens neve és beosztása: Sóvágó Lajos, címzetes egyetemi docens A külső konzulens neve: Echter István, a Magyar Távirati Iroda Zrt. Projektelszámolások és költségvetési kapcsolatok igazgatója A témát kiadó önálló szervezeti egység neve: Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet, Pénzügyi és Számviteli Intézet Nevezett hallgató a 2009/2010 tanévben a diplomamunka készítésével kapcsolatos konzultációkon rendszeresen részt vett. Az elkészített dolgozatot Projektfinanszírozás a Magyar Távirati Iroda gyakorlatában címmel bemutatta. A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra való beadásával egyetértek.
Gödöllő, 2010 év ........... hó ......... nap ............................... konzulens aláírása
75
