0124 Jelentés a Magyar Távirati Iroda Rt. 2000. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az MTI Rt. 2000. évi gazdálkodása 2. Az MTI Rt. szolgáltatási szerzodései, az állami támogatások igénybevétele, az árképzés rendszere 3. Az állami számvevőszék ellenőrzése alapján tett ajánlások hasznosulása Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős a IV. Vagyonellenőrzési Igazgatóság: Halász Gejza számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Dr. Podonyi László osztályvezető főtanácsos Koós Lászlóné számvevő tanácsos közreműködésével Az ellenőrzésben részt vettek és a jelentést készítették: Koós Lászlóné számvevő tanácsos Dr. Majoros Sándor számvevő Dr. Zsombor András számvevő Az ÁSZ által a témában eddig készített jelentések listája: A nemzeti hírügynökségről szóló törvény alapján 1997. évtől az ÁSZ évente készít jelentést az MTI Rt. tevékenységének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről.
JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt. 2000. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (Nht.) 9. §-a és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (MTI Rt.) alapító okirata 5.7. pontja szerint a részvénytársaság elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelő bizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről. Az Nht. 29. §-a értelmében a részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Magyar Távirati Iroda Rt. 2000. évi gazdálkodásának ellenőrzésével az ÁSZ elnöke a nemzeti hírügynökségről szóló törvény előírásainak - a törvény hatálybalépése óta negyedik alkalommal - tesz eleget. Az Nht. 9. § és 29. §-a szerinti ellenőrzés célja az volt, hogy megállapításaival megalapozza az ÁSZ elnökének a részvénytársaság tevékenységéről szóló jelentését és eleget tegyen az MTI Rt. gazdálkodására vonatkozó ellenőrzési feladatnak. Az MTI Rt. 2000. évi gazdálkodásának számvevőszéki ellenőrzése alapvetően három területre koncentrált. Értékelte az MTI Rt. 2000. évi tervének a megalapozottságát. Ellenőrizte, hogy az MTI Rt. 2000-ben törvényesen, célszerűen és eredményesen gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal és a központi költségvetésből a részvénytársaság közszolgálati feladatai ellátásához nyújtott működési- és céltámogatással. Az Állami Számvevőszék ellenőrizte az MTI Rt. 1999. évi gazdálkodása ellenőrzéséről készült ÁSZ-jelentés javaslatainak, ajánlásainak hasznosulását. (Az MTI Rt. 2000-ben 1,3 milliárd Ft működési támogatást, 30 millió Ft céltámogatást kapott a központi költségvetésből.
Ezeken kívül más költségvetési fejezetektől 5,7 millió Ft központi támogatást kapott.) Az ellenőrzés társasági szintű vizsgálat volt, amely az MTI Rt. működésének a vizsgálat fő feladatai szempontjából meghatározó területeire terjedt ki. Az MTI Rt. központjában 2001. április 19-től május 18-ig tartó helyszíni ellenőrzés módszere a dokumentális vizsgálat és elemzés volt. Az ellenőrzés és elemzés alapdokumentumai elsősorban a részvénytársaság auditált éves beszámolói (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, könyvvizsgálói jelentés), az ezt alátámasztó dokumentumok, bizonylatok, a testületek üléseinek jegyzőkönyvei és határozatai, a vezetői utasítások, szabályzatok, beszámolók és elemzések voltak. A megállapításoknál felhasználtuk a vizsgálathoz bekért tanúsítványok adatait. I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések Az MTI Rt. 2000. évi éves beszámolóját könyvvizsgáló hitelesítette. A hitelesítő záradék szerint az éves beszámoló a társaság 2000. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. A társaság 2000. évi mérleg szerinti eredménye 96 millió Ft nyereség, saját tőkéje 3256 millió Ft volt. Vagyonát gyarapította, összességében a törvények betartásával gazdálkodott, de üzleti tervét alulértékelte. Az előző ÁSZ-jelentésben kifogásolt megbízási szerződések tartalmi hiányosságai megmaradtak és aggályos ezek adójogi megítélése is. A szervezetkorszerűsítés nem eredményezett költségcsökkentést, a befektetett üzletrészek rontották a társaság hatékonyságát. A költségvetési támogatás felhasználása szabályozatlan, a társaságnak termékre, szolgáltatásra vonatkozó elő- és utókalkulációja nem volt. Ezek a gazdálkodás eredményességét, a tervezhetőséget és az ellenőrizhetőséget negatív irányban befolyásolták. Változatlanul megmaradtak a jogi- és belső szabályozás hiányosságai, az ÁSZ korábbi jelentéseiben megfogalmazott ajánlások hasznosításában nem volt lényegi előrelépés.
Az MTI Rt. 2000. évi üzleti terve - a stratégiai tervvel összhangban - a gazdasági események várható negatív hatásainak a figyelembevételével készült. Az üzleti terv alultervezett volt, mert a tervezett 19,3 millió Ft üzleti veszteséggel szemben 55,8 millió Ft üzleti nyereséget ért el a társaság. A pénzügyi műveletek nyereségének 2,5-szeres növekedése miatt a szokásos vállalkozási eredmény a tervhez képest még nagyobb eltérést mutat, a tervezett 1,3 millió Ft helyett, 106,3 millió Ft volt a nyereség. A 2000. évi kedvező hatások (pl. olimpiai támogatás, költségvetési elvonás elmaradása) csak részben indokolják a tervezett veszteség és a realizált eredmény közötti különbséget. A bevételek 207 millió Ft-tal haladták meg a tervezett, és 413 millió Ft-tal a bázis év árbevételét. A tervtől való eltérést az új szolgáltatások és a vevőkör bővítésének bevétele (70 millió Ft) csak részben indokolja. Az árbevétel nem várt mértékű növekedése mellett a tervezettnél nagyobb volt a költségnövekedés is. A legtöbb költségelem a tervnél magasabb értéken realizálódott, meghatározó összegű költségnövekedés a személyi jellegű ráfordításokban és a humán jellegű kifizetésekben (40 millió Ft), az egyéb költségekben (37 millió Ft) és az értékcsökkenési leírásban (24 millió Ft) volt. A társaság nettó árbevétele 2000-ben 1632 millió Ft volt. A költségvetésből kiutalt 1322 millió Ft működési támogatás a tervezettnek megfelelően realizálódott. A közszolgálati feladatok ellátásának ellensúlyozásával összefüggő állami támogatás az összes bevétel 40%-a volt. A költségek és ráfordítások 3266 millió Ft összege 2000-ben az inflációt meghaladó mértékben nőtt, 385 millió Ft-tal (13,4%) haladta meg a bázis év adatait és 132 millió Ft-tal (4,6%) a tervezett értéket. A személyi jellegű ráfordítások és a humán jellegű egyéb kifizetések együttes összege - a bérköltség 1999-ről áthúzódó kifizetéseit is figyelembe véve - 16,9%-kal haladta meg a bázis év hasonló jellegű kiadásait. A 239 millió Ft-os humán jellegű kifizetés 22 millió Ft-tal (10%) haladta meg a tervezett és 51 millió Ft-tal (26,9%) a bázis értéket. Ezen belül a legnagyobb mértékben a rendszeresen kifizetett vállalkozói díjak nőttek 46 millió Ft-tal (32%). Az előző ÁSZ vizsgálat alkalmával is kifogásolt belső megbízási szerződések száma 2000-ben nem csökkent és a szerződések tartalmi hiányosságai továbbra is fennállnak. A rendszeresen alkalmazott szerződések nyilvántartására az MTI Rt.-nek nincs szerződéstára, ezért nehéz meghatározni hányféle megbízási szerződés létezik és mi a különbség közöttük. Aggályos a szerzői díjas kifizetések adójogi szempontú szerződéses alátámasztottsága. Az MTI Rt. 2000-ben hosszú lejáratú kötelezettség nélkül gazdálkodott. A társaság vevőállománya nőtt, szállítóállománya csökkent. Ez az ellentétes irányú változás kedvezőtlenül hatott a társaság likviditására.
Az 1997-es Kormányhatározattal kiutalt 195 millió Ft létszámleépítést elősegítő céltámogatással nem csökkent a társaság bér- és személyi jellegű költsége. Így a szervezet korszerűsítése nem járt együtt költségcsökkentéssel. A befektetett üzletrészeket megtestesítő kft.-k alultőkésítettek. Az anyacéggel való kapcsolat egyoldalú előnyöket biztosít a számukra, annak ellenére, hogy gazdasági érdek nem indokolja fenntartásukat. A kft.-knek a részvénytársaság közszolgálati feladatainak az ellátásában szerepük nincs. A 100%-ban MTI Rt. tulajdonú társaságok rontották az MTI Rt. eredményességét. Az ingyenesen, vagy kedvezményesen bérbe adott helységek elmaradt bérleti díja 2000-ben is bevételkiesést okozott az MTI Rt.-nek. A társaságnak Budapesten a Károly krt.-on lévő ingatlanon bérleti joga van. Az ingatlan 2/3-ad része évek óta kihasználatlan, a fennmaradó rész hasznosítása tisztázatlan. A társaság részvétele a költségvetési támogatás összegének kialakításában - az Rt. megalakításával - megszűnt. A működési támogatás összege 1999-ben 1207 millió Ft, 2000-ben 1322 millió Ft volt. E támogatás felhasználásának a folyamatát nem szabályozták sem a tulajdonosi jogok gyakorlói, sem a támogatás folyósítói. Az MTI Rt.-nél a céltámogatások felhasználásának ellenőrzésére (2000-ben a céltámogatások összege 35,7 millió Ft, amelyből 30 millió Ft volt a központi költségvetési és 4,9 millió Ft az intézményi olimpiai célú támogatás) könyvelési tételeken alapuló elszámolás áll rendelkezésre. A “beruházás” sor részletezése alapján nem állapítható meg, hogy az olimpiához beszerzett tárgyi eszközök (amelyeket az olimpia után nyilván tovább használtak egyéb célokra) értékéből mekkora összeget lehet ténylegesen az olimpiára terhelni. Ugyanakkor az sem tisztázott, hogy a korábban meglévő, de az olimpiai tudósításokhoz használt eszközök értékéből mennyi terheli az olimpiát. Az MTI Rt. gazdálkodásának eredményességét, a tervezhetőséget és az ellenőrizhetőséget negatívan befolyásolta, hogy a társaságnak nincs termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó elő- és utókalkulációja, így azokon alapuló árképzése sincs. Az árképzés termékre vonatkozó egységes rendszerének a kialakítását nehezíti, hogy a közszolgálati hírszolgáltatási kötelezettség körében nincsenek pontosan meghatározva a választási időszakban, a rendkívüli állapot, illetve a szükségállapot idején elvégzendő feladatok. A 2000. évi és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján kiemelt odafigyelést érdemelnek azok a jelenleg is meglévő jogi- és belső szabályozási hiányosságok, amelyek megszüntetésére az ÁSZ több alkalommal is felhívta az érintettek figyelmét. A társaság napi működése szempontjából legfontosabb megállapítás az, hogy a részvénytársaság hatékonyabb tulajdonosi irányítása, ellenőrzése és működtetési folyamata átfogó tulajdonosi felülvizsgálatot és összehangolt szabályozást igényel. A nemzeti hírügynökség
befolyásmentessége érdekében megosztott tulajdonosi joggyakorlás törvényi szabályozása elnagyolt, mert e szervezetek, testületek feladatés hatásköri szabályozása pontatlan, a szabályozás összehangolásában hiányosságok vannak. Nem alkották meg az Nht.-ban rögzített - a választási időszakban, a rendkívüli és szükségállapot idején végzendő feladatokra vonatkozó - külön törvényeket. A speciális nemzeti hírügynökségi törvény és a társaság alapító okirata nem szabályozta a tulajdonosi jogok gyakorlóinak egymás és a társaságuk közötti, a működés során alkalmazandó eljárási rendet. A jogszabályok és az Rt. alapító okirata sem ad eligazítást abban, hogy a társaság közszolgálati feladatai ellátásához szükséges mértékű állami támogatás összegét kinek, milyen kritériumrendszer és számítás alapján kell megalapozni, a javaslatot kinek kell benyújtani, a támogatás összege mire nyújt fedezetet. Továbbra is fennáll az a hiányosság, hogy a tulajdonos négy éve nem fogadta el a társaság mérlegét, nem intézkedett az eredmény felosztásáról, ezért az MTI Rt.-nek négy éve nincs érvényes éves beszámolója. Az Állami Számvevőszék 2001. évi ellenőrzésekor az MTI Rt. 1999. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről 2000-ben készült jelentésében megfogalmazott javaslatainak és ajánlásainak a hasznosításában lényegi területeken nem, csak kisebb, szabályozást igénylő kérdésekben volt előrelépés. A Kormány intézkedett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által “jogtalan felhasználásnak” minősített 32,9 millió Ft visszafizettetéséről. A költségvetés Országgyűlés fejezetében, a társaság Tulajdonosi Tanácsadó Testületének (TTT) mintegy 60 millió Ft-os működési költségét a társaság támogatásától nem különítették el. Az elkülönítést az ÁSZ az előző jelentésében javasolta a Kormánynak. A TTT nem önálló jogi személy, önálló költségvetése nincs, ezért működésében napi problémát okozott pl. egy szakértő megbízásának, a feladat igazolásának és kifizetésének hatásköri kérdése. A TTT 2001 márciusában másodszor készített jogszabály-módosító javaslatot - elsősorban abból a célból, hogy az alapítói- és részvényesi jogok gyakorlása a napi működés szintjén a TTT-én keresztül valósuljon meg - a nemzeti hírügynökségről szóló törvény és az MTI Rt. létrehozásáról szóló OGY határozat szükséges módosítására, eddig eredménytelenül. Az MTI Rt. elnöke minden évben intézkedési tervet készített az ÁSZjelentésben feltárt hiányosságok megszüntetésére, az FB minden évben ellenőriztette az intézkedési terv végrehajtását a társaság belső ellenőrével. Az utasításban elrendelt intézkedések közül a társaság működésének a szabályozásában és a működés gyakorlatában olyan kérdésekben nem volt intézkedés, amelyet az ÁSZ többször kifogásolt. A társaság nem dolgozott ki a beruházások megkezdése előtt betartandó általános érvényű szabályokat, vagy kritériumrendszert a
gazdaságosság szempontjaira, a költség-haszonelemzés követelményeire. Az üzleti terv beruházási terv része a forrásszükséglet struktúráját nem, a megvalósítás ütemezését pedig csak részben tartalmazza. Az üzleti terv és az éves beszámoló közötti egyeztethetőség - az eltérő fogalomhasználat és eltérő tagolás miatt - a beruházások esetében nem biztosított. Nem volt változás a kettős foglalkoztatás, a vállalkozói szerződéssel foglalkoztatás szabályozásában, a kialakult gyakorlatban. Nem született végleges döntés a veszteséges MTI Fotó Kft. jövőjéről. 2. Javaslatok, ajánlások Az ÁSZ 2000. évi és korábbi jelentéseiben megfogalmazott megállapítások nagy része - az érdemi intézkedések elmaradása miatt jelenleg is helytálló, az ajánlások időszerűek. Az Állami Számvevőszék ezek határozott megerősítése mellett és az MTI Rt. 2000. évi gazdálkodásának 2001-ben végzett ellenőrzési tapasztalatai alapján javasolja, hogy a Kormány 1. Kezdeményezze a nemzeti hírügynökségről szóló törvény és az MTI Rt. Alapító Okiratának módosítását az MTI Rt.-re vonatkozó tulajdonosi jogosítványok megosztásának, az eljárási rendek és a döntési folyamatok, valamint a közfeladatok szükséges mértékű támogatásának a szabályozása érdekében. 2. Kezdeményezze az Nht. 2. § (1) bekezdése h) és i) pontjaiban megjelölt külön törvények megalkotását. 3. Fontolja meg a TTT működési költségeinek elhatárolását - a következő évi költségvetési törvényjavaslatban - az MTI Rt. támogatásától. az MTI Rt. elnöke 1. Intézkedjen, hogy az évenként ismétlődő ÁSZ-jelentések megállapításai alapján utasításban kiadott intézkedési terveket - a határidők betartásával - végrehajtsák. 2. Egységesítse az egymástól tartalmában el nem különíthető megbízási szerződéseket. A megbízási és vállalkozási szerződésekben biztosítsa a feladatmeghatározás, a teljesítés és a számonkérés összhangját. 3. Vizsgálja felül a szerzői díjas tevékenységre vonatkozó felhasználási szerződéseket. Értékelje, hogy adójogi szempontból a szerződések kifejezik-e a tényleges foglalkoztatási jogviszonyt, ennek eredményeként fontolja meg az önrevízió szükségességét. Az esetleges többletköltség okozta veszteség miatt vizsgálja meg a személyes felelősségrevonás felvetésének szükségességét.
4. Szüntesse meg a társaság 100%-os tulajdonában álló kft.-k által bérelt ingatlanokra vonatkozóan a bérleti díjkedvezményeket. 5. Intézkedjen a Károly krt.-i ingatlan bérleti jogának rendezése és hasznosítása érdekében. 6. Vizsgálja felül és szüntesse meg a társaság 100% tulajdonában álló kft.-k veszteségeit. 7. Alakíttassa ki úgy a társaság elő- és utókalkulációját, hogy azok megfelelő adatokat szolgáltassanak az egyes termékek, szolgáltatások árképzéséhez.
II. Részletes megállapítások
1. Az MTI Rt. 2000. évi gazdálkodása 1.1. Az MTI Rt. üzleti tervének teljesítése Az MTI Rt. 2000. évi gazdálkodásának az ellenőrzésekor a tulajdonos még nem fogadta el a társaság 1997., 1998. és 1999. évi mérlegét. A 2000. évi mérlegbeszámoló ellenőrzésekor bázis év az 1999. év volt, a számszerű összehasonlítás alapjául pedig az Országgyűlésnek benyújtott mérlegbeszámolók adatai voltak az irányadóak. Az MTI Rt. 2000. évi üzleti tervében 1,3 millió Ft mérleg szerinti nyereséget tervezett. Az üzleti terv készítése során több tervvariáció készült, egyrészt a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás, a kiszámíthatatlan, de fokozatosan koncentrálódó, zsugorodó médiapiac igényeinek maradéktalan kiszolgálása érdekében, másrészt azért, mert az üzleti terv készítésének az időszakában még nem volt ismert a következő évi állami támogatás mértéke. A társaság 1632 millió Ft nettó árbevételt ért el 2000-ben. Az árbevétel a tervhez képest 9,1%-kal, a bázishoz képest 13%-kal magasabb értéken realizálódott. Az árbevételen belül az exportárbevétel elérte a 134 millió Ft-ot, az előző évhez viszonyítva 68%-kal volt magasabb. Az élesedő piaci verseny ellenére az MTI Rt. növelte szerződéses partnerei számát, ami 30 millió Ft híranyag többletbevételt eredményezett 2000-ben. A költségvetés által kiutalt 1322 millió Ft intézményi támogatás a tervezettnek megfelelt. Jelentősen javította viszont a 2000. évi eredményt a december hónapban kiutalt 30 millió Ft olimpiai céltámogatás, továbbá az árvíz miatti 2%-os (27 millió Ft) támogatás
elvonást az állam nem érvényesítette az Rt.-vel szemben. A közszolgálati feladatok ellátásával összefüggő állami támogatás összes bevételhez viszonyított aránya 40% volt. A költségek és ráfordítások 3266 millió Ft-os összege az inflációt meghaladó mértékben nőtt, 2000-ben 385 millió Ft-tal (13,4%) haladta meg a bázis év adatait és 132 millió Ft-tal (4,6%) a tervezett értéket. A költséggazdálkodásban bevezetett szigorító intézkedések hatása elsősorban az anyagjellegű ráfordítások területén hozott eredményt, mindössze 5,8%-kal haladta meg a tavalyi év kiadásait. A távközlési szolgáltatások ellenértékeként kifizetett 221 millió Ft 16 millió Ft-tal (7%) volt kevesebb a bázis év kifizetésénél és 30 millió Ft-tal maradt el a tervtől. A tervezettet meghaladóan nőttek a személyi jellegű ráfordítások és a humán jellegű egyéb kifizetések. A bérköltség 2000. évi értékének az üzleti tervben prognosztizált 4%-os emelése helyett a bázishoz viszonyított növekedés mértéke 16,9% volt, ami 125 millió Ft-nak felel meg. A bérköltség növekedésében jelentkezik az előző évről áthúzódó bérfejlesztés (bruttó 40 millió Ft) és a tárgyévi bérmegállapodás hatása. A 2000. április 1-jétől kiadott 4%-os bérfejlesztésen túl 2000. decemberében és 2001. márciusában (ez a tétel a mérlegben passzív időbeli elhatárolásként szerepel) bruttó 60 millió Ft mozgóbért fizettek ki. A 239 millió Ft-os humán jellegű kifizetés 22 millió Ft-tal (10%) haladta meg a tervezett értéket és 51 millió Ft-tal (26,9%) magasabb értéken realizálódott a bázis évhez képest. Ezen belül a legnagyobb mértékben a rendszeresen kifizetett vállalkozói díjak nőttek 46 millió Ft-tal (32%). 2000-ben 1999-hez viszonyítva csökkent a tanácsadási, szakértői és ügyvédi megbízások száma és az ilyen címeken kifizetett összeg, viszont a kifizetések minden kategóriában meghaladták a tervezett éves keretet. Szakértés és tanácsadás címén 24 659 ezer Ft-ot fizettek ki a részvénytársaságnál 2000-ben, amelyből a legnagyobb tétel a digitális archiválással függött össze. A tervezettől 15 millió Ft-tal (54%) többet, 43 millió Ft-ot fizettek ki különféle egyéb szolgáltatásokra 2000-ben, ami egy millió forinttal haladta meg a bázis év kiadásait. Az előző évben megvalósított beruházások miatt az amortizáció 29%kal nőtt, az üzleti tervben közel 20%-os növekedést prognosztizáltak. A tervtől való eltérés elsődleges oka a számítástechnikai- és informatikai eszközök amortizációs normáinak módosítása volt. Az MTI Rt. 2000-2002 közötti időszakra dolgozta ki és határozta meg középtávú stratégiáját, fejlesztési tervét. Ebben megfogalmazták a cég markáns átalakításának a szükségességét, aminek legfontosabb
alappillére a teljes körű technikai megújulás. Meghatározták a minimális technikai elvárások szintjét is, mert csak korszerű és igényes informatikai bázissal képes a társaság szolgáltatásai versenyképességének a növelésére, új fogyasztói piacok megnyerésére. Ennek érdekében a középtávú fejlesztési terv alapvetően nem pótló, hanem új, minőséget jelentő beruházások megvalósulására helyezte a hangsúlyt. A középtávú beruházási- és fejlesztési tervben 2000-re előirányzott 345 millió Ft-tal szemben 256 millió Ft értékű beruházás valósult meg. Ebből 161 millió Ft az Informatikai Igazgatóság és 95 millió Ft az Ingatlankezelési és Üzemeltetési Igazgatóság hatáskörében volt felhasználva. Az Rt. az őrzés-védelmi és a takarítási feladatok elvégzésére folytatott le önálló közbeszerzési eljárást. Az üzemi tevékenység eredménye a tervezett 19 millió Ft-ot meghaladó veszteséggel szemben 55,8 millió Ft nyereség volt, ez közel duplája (197%) a tavalyi év eredményének. 2000-ben a pénzügyi műveletek 50,5 millió Ft nyeresége mindössze 61,6%-a volt az előző év pénzügyi eredményének, de 245%-kal meghaladta a tervezett értéket. A tervtől való jelentős eltérés részben az egyik legnagyobb vevő késedelmes fizetése miatt felszámított késedelmi kamatbevételre, részben 23 millió Ft árfolyamnyereségre vezethető vissza.
1.2. Az MTI Rt. 2000. évi gazdálkodása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1999. január 1-től hatályos módosítása értelmében az MTI Rt. mentes a társasági nyereségadó megfizetése alól, ezért az adózott eredmény a társaság esetében megegyezik a mérleg szerinti eredménnyel. A mérleg szerinti nyereség 2000-ben 96 millió Ft volt. A tervezett 1,3 millió Ft-os nyereség pozitív irányú változása egyrészt a managment munkájának az eredményére, másrészt az alulértékelt üzleti tervre vezethető vissza. A bevételek 207 millió Ft-tal haladták meg a tervezett értéket és 413 millió Ft-tal a bázis év árbevételét. A tervezett értéktől való eltérést részben indokolja az új szolgáltatások bevételének megjelenése (pl.: OTS cégvonal, Business+), és a vevőkör bővítése. Ezek együttes hatása viszont nem éri el a 70 millió Ft-ot. A bázisév mérleg szerinti eredményével összevetve az tapasztalható, hogy a növekvő árbevétel és állami támogatás, valamint az anyagjellegű ráfordítások terén bevezetett szigorító intézkedések ellenére a mérleg szerinti eredmény 8,4%-kal csökkent. Az árbevétel nem várt mértékű növekedése és az eredmény bázishoz viszonyított csökkenése a tervezettnél magasabb költségnövekedésre utal. A legtöbb költségelem a tervnél magasabb értéken realizálódott - kivéve a szigorító intézkedések hatására csökkent anyagjellegű szolgáltatások kiadásait és a társadalombiztosítási kötelezettségek értékét - de értékben meghatározó költségnövekedés a személyi jellegű ráfordítások és a
humán jellegű kifizetésekben (40 millió Ft), az egyéb költségekben (37 millió Ft) és az értékcsökkenési leírásban (24 millió Ft) volt. A bázisévhez képest 14 millió Ft-tal (178%) nőtt a céltartalék. A növekedés elsődleges oka, hogy két cég esetében összesen 9 millió Ft értékben 100% céltartalékot kellett képezni a felszámolási eljárások megindítása miatt. 2000-ben nőtt a társaság vevőállománya, összetétele viszont javult, mivel állománynövekedés csak a 90 napon belüli lejáratokban volt. A kétes követelések után 12 millió Ft, míg az értékpapírok változatlan állománya után az 1999. évivel megegyező mértékű céltartalékot képeztek. A 205 millió Ft értékű államkötvény után az 1998. évi kamatelőleg kifizetés miatt képeztek céltartalékot. Amennyiben a társaság lejárat előtt nem értékesíti a kötvényeket, a céltartalék lejáratkor (2003-ban) lesz felszabadítható. Az MTI Rt hosszú lejáratú kötelezettség nélkül gazdálkodott a vizsgált időszakban. A 355 millió Ft rövidlejáratú kötelezettségek között a szállítóállomány 2000-ben 16 millió Ft-tal (20%) csökkent az előző évhez képest, míg az egyéb rövidlejáratú kötelezettség 291 millió Ft értéke 19 millió Ft-tal (7%) nőtt. Ez utóbbin belül a legnagyobb 154 millió Ft-os összeget - az OEP-pel 1998. februárban kötött fizetési megállapodásnak megfelelően - a mérlegkészítés időpontjáig kiegyenlítették. A fizetési kötelezettség teljesítésével véglegesen törölték a társaságot terhelő 143 millió Ft késedelmi pótlék tartozást, amely összeg a 2001. évi eredményben rendkívüli bevételként jelentkezik, de a likviditási helyzetre nem lesz kihatással. Kedvezőtlen volt a vevő- és a szállítóállomány ellentétes irányú (a vevőállomány nőtt, a szállítóállomány csökkent) együttesen 40 millió Ft értékű változása. A passzív időbeli elhatárolások magas, 107 millió Ft-os értékén belül 60 millió Ft a 2000. évben kiszámlázott, de 2001. évet érintő árbevétel és 40 millió Ft a 2000. év után fizetendő mozgóbér és járulékainak összege. A társaság 3751 millió Ft eszközértéke 1999-hez viszonyítva 2%kal nőtt. Ezen belül a befektetett eszközök állománya 37 millió Ft-tal csökkent az előző évhez képest, viszont a forgóeszközök értéke 139 millió Ft-tal, 23%-kal nőtt, a bankbetétek 1999. évinél magasabb, 248 millió Ft állománya miatt. A likvid pénzeszközök viszonylag magas állományát a társaság rövidlejáratú kötelezettségei között nyilvántartott tartozások 2001. év elején esedékes kiegyenlítése indokolta.
1.2.1. Az MTI Rt. létszám és bérgazdálkodása Az MTI Rt. az 2409/1997. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján 195 millió Ft céltámogatásban részesült. Az előző évi ÁSZ-jelentés is rögzítette, hogy a támogatás odaítélésekor a konkrét felhasználást nem határozták meg. A céltámogatást 1997-1999 között használta fel
az Rt. felmentés, végkielégítés, szabadságmegváltás, járulékok és korengedményes nyugdíj jogcímeken. Az Rt. kimutatása szerint a céltámogatás “kifizetése a belső halmozódás kiszűrésével 130 főt érintett”. 1997. 07. 15. és 1999. 12. 31. között a teljes foglalkoztatott létszám 508-ról 429 főre csökkent, a változás mértéke 79 fő volt. Ugyanezen időszak alatt az átlagos állományi létszám mindössze 55 fővel csökkent.
Teljes foglalkoztatottak záró létszáma Belső megbízási, vállalkozási szerződés Külső megbízási, vállalkozási szerződés Átlagos állományi létszám
1997. 1997. 1998. 1999. 2000. VII.15. XII.31 XII.31 XII.31 XII.31. 508 492 436 429 429
72
78
97
70
72
83
80
67
473
457
442
418
417
Az ÁSZ korábbi vizsgálatában kifogásolt belső megbízási szerződéssel alkalmazott dolgozók létszáma 78 fővel, a külső megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel alkalmazottak létszáma 10 fővel nőtt ugyanezen időszak alatt. A létszámleépítésre adott céltámogatás felhasználásának időszakában végeredményben 9 fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma az Rt.-nél. A céltámogatás évenkénti felhasználása nincs szoros összefüggésben a létszámváltozásokkal. Míg 1997-ben a felhasznált összeg (4987 ezer Ft) és a létszámváltozás az MTI Rt. kimutatása szerint 26 főt, 1998-ban a felhasznált támogatás (119 766 ezer Ft) 75 főt, 1999-ben pedig (70 247 ezer Ft) 29 főt érintett. Az átalakulással kapcsolatos költségeken túl a támogatás célja a társaság költségeinek a csökkentése, ezen belül is a személyi ráfordítások magas értékének a normalizálása volt. E szempont szerint nem volt eredményes a költségvetési támogatás felhasználása. A társaság szerint a támogatás felhasználásával minőségi cserét hajtottak végre a dolgozók körében. A céltámogatás felhasználásának időszakában a munkabérek és járulékai nem csökkentek.
ezer Ft
Bérköltség 1997 562 688
Személyi jell. kifiz. 238 071
Tb járulék 260.048
Összesen 1 060 807
1998 664 435 18% 363 815 52%
323 482 24% 1 351 732 27%
1999 738 625 11% 371 182 2%
319 278 -2%
2000 863 865 16% 401 253 11%
364 023 14% 1 629 141 13%
1 429 085 5%
A bérkiáramlás növekedésének mértéke 1998-ban volt a legnagyobb. Ebben az évben használták fel a létszámleépítésre adott céltámogatás 60%-át, 119 millió Ft-ot. A céltámogatás felhasználásának időszakában a bérköltség 31,3%-os és a személyi jellegű kifizetések 55,9%-os növekedése mellett a járulékfizetés mindössze 22,7%-kal nőtt. A bérköltség és a társadalombiztosítási járulék eltérő mértékű változása a szerkezetátalakítás következménye, mert a vállalkozói és megbízási szerződésekkel foglalkoztatott külső és belső alkalmazottak után nem a társaság fizeti a járulékot. Az MTI Rt. könyvelési rendje szerint nem a bérköltség elszámolási körébe tartozik a humán erőforrás kifizetések között nyilvántartott rendszeres vállalkozói díjak, eseti jellegű megbízások, fotóriportvásárlások elszámolása. A rendszeres vállalkozói díjak címén kifizetett összeg 46 millió Ft-tal - 32% - volt magasabb az előző évi kifizetéseknél, és 7%-kal haladta meg a tervezett értéket. Az MTI Rt. tájékoztatása szerint a megbízási tevékenységeknél az állományba tartozókkal kapcsolatban jellemzően két főcsoportba sorolhatók a megbízási díjak: Az eseti feladatok (cikkírás, fordítás, fotózás, stb.) elvégzésére létrejött megbízások. A keresetszerkezet változása során néhány dolgozó feladata kikerült a munkaviszonyban ellátott feladatok közül és e feladatokra havi rendszerességgel megbízási szerződés készült. Ezen túlmenően megkülönböztetésre kerül a rendszeres és eseti megbízási díj, a rendszeres vállalkozói díj, eseti cikkírás és egyéb kategória. Az eseti megbízási díj kivételével az osztott keresetrendszer kialakítása indokolta a különféle jogcímek létrehozását. A rendszeresen alkalmazott szerződések nyilvántartására a részvénytársaságnál nincs szerződéstár. Az alkalmazott rendszer nehezen követhető, mert a különféle jogcímeken rendszeresített szerződések nem különíthetők el egymástól egyértelműen, nyilvántartásuk bonyolult, amire példa a külső vállalkozók elszámolására rendszeresített megbízási szerződés. A határozatlan idejű megbízási szerződés tartalmazza a feladat meghatározása mellett a
feladat teljesítéséért járó havi megbízási díjat. A szerződés “A” típusú mellékletét képezi egy másik megbízási szerződés, amely egy hónapra, konkrét megfogalmazás nélkül határoz meg feladatot, amelyért az alapszerződésben rögzített havi megbízási díj töredékét (konkrét esetben 20%-át) pontos jogcím meghatározása nélkül fizeti ki a társaság. Az alapszerződés “B” típusú melléklete egy felhasználói szerződés, amelyben az “A” típusú szerződés alapján megvásárolt "mű" (vagy művek) második és további hasznosításáért az alapszerződésben és az “A” típusú mellékletben meghatározott díjazás közötti különbözet kerül kifizetésre. A “B” típusú szerződés szerinti kifizetés az MTI Rt. megítélése szerint szerzői jogdíj hatálya alá eső kifizetésnek minősül. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján nem fizethető szerzői jogdíj a munkaviszony keretében végzett tevékenységből származó alkotásokért. Az MTI Rt.-nél alkalmazott rendszer szerint nem határozható meg pontosan, hogy mivel összefüggésben fizetik ki a szerzői jogdíj hatálya alá eső felhasználási díjat. Nincs konkrét oka a megbízási szerződésben rögzített megbízási díj megosztásának és mértékének. A havi rendszerességgel fizetett fix összegű megbízási díj nem hozható összefüggésbe az eseti cikkírásokkal, a rovatszerkesztési feladatokkal és "a kultúra és művészet témakörébe tartozó más tartalmú szolgáltatás megvalósításával" a szerzői jogról szóló törvény alapján. Az elszámolási rendszer az Rt. és a vállalkozó számára járulékmegtakarítást, a vállalkozó részére nagyobb nettó bevételt biztosít. Ezek a szerződések az adó- és járulék szabályoknak nem minden tekintetben feleltethetők meg. Ha a szerződésben foglaltakat figyelmen kívül hagyjuk, és a tevékenység, foglalkoztatás, megbízás tényleges tartalmát munkajogi viszonynak ítéljük meg, a társaságnak többletköltsége lenne. Az MTI Rt. 2001. június 26-i levele szerint a kifogásolt megbízási szerződéseket 2001. július 31-i hatállyal megszünteti a társaság. A Kollektív Szerződés 2000. végén végrehajtott módosítása hatására az Rt. rendezte a hétvégi és ügyeleti díjak kifizetésének módját és mértékét. Az elszámolás módja dokumentált. A kifizetések alapja az Rt. szervezeti egységei szerinti bontásban vezetett jelenléti ív. A jelenléti ív alapján készült összesítőt minden hónapban az illetékes területi vezető igazolja, ezt követően kerülhet sor a tényleges elszámolásra és a kifizetésekre. Az MTI Rt. gazdasági alelnöke 2000. április 1-től a készpénzforgalom csökkentése érdekében szabályozta az elszámolási-, valamint az átutalási határidőket. A társaság a Kollektív Szerződésben megállapított ügyeleti díjakat a Munka Törvénykönyve (Mt.) alapján határozta meg.
1.2.2. Az MTI Rt. vagyongazdálkodása 2000-ben a társaság vagyoni helyzete kedvező irányban változott. A saját tőke összege 3,0%-kal emelkedett, az alapítás óta eltelt időben
23,2% volt a növekedés. Látszólagos ellentmondás van a saját tőke összetétele és a magas, évenként biztosított költségvetési támogatás között. Ennek oka az alapítás időszakára vezethető vissza. A jegyzett tőke mellett kimutatott tőketartalék és eredménytartalék nem jelent likvid pénzeszközt. A társaság alapításkori saját tőkéjét a vagyonértékelés és a készpénzapport beszámításával határozták meg. A vagyonértékelés a társaság vagyonát 3 320 090 ezer Ft-ban állapította meg, amelyből 2 642 394 ezer Ft saját tőke, 677 696 ezer Ft idegen forrás volt. A saját tőke meghatározásánál 1 500 000 ezer Ft-ot a jegyzett tőke megállapításánál, 892 394 ezer Ft-ot a tőketartaléknál vett figyelembe az alapító. Az 1 500 000 ezer Ft vagyont az alapító 250 000 ezer Ft készpénzapporttal egészítette ki, így lett a társaság jegyzett tőkéje 1 750 000 ezer Ft. A 250 000 ezer Ft készpénzapportot, a társaságot 1997. évben megillető azonos összegű állami támogatás zárolásával biztosították. A költségvetéssel szembeni tartozás összege az alapításkor az idegen források között szerepelt a nyitó vagyonmérlegben. Részleteiben: TB tartozás 297 millió Ft Fenti járulék késedelmi pótléka 143 millió Ft ÁFA utáni késedelmi kamat 16 millió Ft Összesen 456 millió Ft A társaságnak a tartozásokat a későbbi években a vállalkozási eredményből kellett volna kigazdálkodnia vagy egyéb megoldást találnia ezek rendezésére. 1997. decemberében jelentős összegű költségvetési támogatást utaltak ki a társaság számára, részben a létszámleépítés finanszírozására, részben a TB-vel szemben fennálló tartozás kiegyenlítésére, részben az év közben elvont támogatás pótlására. Az említett támogatások összege 595 000 ezer Ft, amelyből a 2409/1997. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján 195 000 ezer Ft jutott létszámleépítésre, és a 2408/1997. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján 400 000 ezer Ft a fent felsorolt támogatási célok kiegyenlítésére. A létszámleépítésre biztosított céltartalékot elhatárolással és a tényleges felmerüléssel egy időben számolta el a társaság, az 1997-1998-1999. években, így a támogatásnak eredményjavító hatása nem volt. A 400 000 ezer Ft összegű céltámogatás teljes egészében 1997. évi bevételként került elszámolásra és ennek hatásaként lett a 147 785 ezer Ft üzleti veszteség mérleg szerinti eredményszinten 168 283 ezer Ft nyereség. Mivel a társaság ebben az időszakban mentes volt a társasági adó megfizetése alól, ezért az összeg eredménytartalékba került. Az év közben elvont 250 000 ezer Ft támogatást és a 297 000 ezer Ft TB tartozást a 400 000 ezer Ft céltámogatás teljes egészében nem tudta fedezni. A különbözetként jelentkező 147 000 ezer Ft-ot a következő években végzett eredményes gazdálkodásból kellett biztosítani.
Az 1998. évi eredményes gazdálkodás során 243 809 ezer Ft mérleg szerinti eredmény realizálódott, amely szintén teljes egészében eredménytartalékba került. 1998-ban a középtávú beruházási terv fedezetét részben költségvetési céltámogatásból kívánták megvalósítani, de támogatást nem kapott a társaság. Ezért a halaszthatatlanná váló informatikai szerkezetváltás megvalósítása érdekében a korábbi éveket jelentősen meghaladó beruházási pénzeszközöket használtak fel. A többlet fedezetét, mintegy 200 000 ezer Ft-ot az 1998. évi nyereségből biztosították. 1999-ben a társaság 105 046 ezer Ft mérleg szerinti eredményt ért el, amelyet az 1997. év során már említett “hiány” részbeni visszapótlására fordított. 2000-ben 96 227 ezer Ft mérleg szerinti eredmény realizálódott, amely egy részét a 2001. évi beruházásokhoz biztosítandó források kiegészítésére kívánja felhasználni, a társaság másik része a forgóeszközök alapítás óta elszenvedett inflációs értékvesztésének a pótlását szolgálja. A társaság 2000. évi eredménytartalékát az alábbi főbb összetevők határozták meg: 2000. évi eredménytartalék 517 139 APEH késedelmi pótlék elengedése 16 000 TB tartozás fedezetére 49 283 Támogatás visszapótlására 250 000 Beruházások fedezetére 200 000 Összesen: 515 283 Különbözet: 1 856 Az MTI Rt. 2000. december 31-én 454 268 ezer Ft pénzeszközzel rendelkezett, amelyet 237 474 ezer Ft kötelezettség terhelt, az ezek után számítható “szabad rendelkezésű pénzeszköz” 216 794 ezer Ft volt. A különbözet nem éri el az alapításkori készpénzapport értékét. A tőketartalék összege 892 396 ezer Ft volt 2000-ben, az alapítás óta változatlan, felhasználhatóságát a Számviteli törvény szabályozza. A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében a tőketartaléknak és az eredménytartaléknak fedezetet kell nyújtania a lekötött tartalék képzésére, ezért csak e feladat végrehajtása után lehetséges a 2001. évre érvényes tőke - eredmény - lekötött tartalék összegeket megállapítani. Az MTI Rt. eredménytartalékának alakulását befolyásolta az alapításkori rendezetlen tételek elszámolása, a növekmény egy része változást nem jelent, csak átrendeződést az idegen forrásokból a saját források javára. Összehasonlítva az MTI Rt. alapításkori vagyonértékelés szerinti összes eszközértéket, - 3320 millió Ft, beszámítva a 250 millió Ft készpénzapportot is – a 2000. december 31.i saját tőke értékével - 3256 millió Ft - megállapítható, hogy a nyitó
eszközállománnyal szemben forrásoldalon vagyonnövekedés nem mutatható ki. A TB tartozás rendezésére kötött fizetési megállapodást a társaság 2001. I. negyedévben teljesítette. A megállapodás alapján a nyilvántartott 143 000 ezer Ft késedelmi pótlékot az APEH elengedte. (Az összeg 2001-ben technikai eredményként jelentkezik, amennyiben a szokásos vállalkozási eredmény nem lesz veszteség, az összeg az eredménytartalékot fogja növelni.)
1.2.2.1. Az MTI Rt. részesedései között nyilvántartott társaságok irányítása, a társaságok gazdálkodása Az MTI Rt. befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván az MTI ECO Kft., az MTI Fotó Kft. és az MTI Kiadói Kft. 100% üzletrészeit, valamint a 2000-ben értékesített – a Fotolux Extra Kft. 600 ezer Ft névértékű kisebbségi üzletrészét. Az MTI ECO Kft.-t 1992-ben vásárolta az MTI, az MTI Fotó Kft.-t és az MTI Kiadói Kft.-t 1993-ban alapította. A konkurencia az MTI Fotó Kft. korábbi piacait már évekkel ezelőtt elhódította. A külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező konkurencia a különösen tőkeszegény MTI Fotó Kft. piacait olyannyira beszűkítette, hogy a társaság versenyképessé tételéhez forrásbővítésre lenne szükség. A meglévő munkaszerződések felmondásából adódó végkielégítés kifizetésére nincs meg a fedezet, emiatt foglalkoztatási kényszerhelyzet alakult ki, amit az anyavállalat az elmúlt évek alatt nem oldott meg. A társaságokban az elmúlt években a forráshiány miatt nem tudtak lépést tartani az anyavállalat béremelési szintjével. (Az MTI Kiadói Kft. 1999-ben egyáltalán nem emelt bért.) A forráshiány miatt elmaradt informatikai fejlesztések következében a kft.-k lemaradása a piaci versenyben tovább nőtt. Az MTI ECO Kft. esetében az árbevétel növekedés nem járt együtt az eredmény javulásával. A versenytársként fellépő üzleti hírszolgáltatást végző nagy külföldi cégek mellett megjelentek a hazai - részben külföldi háttérrel rendelkező - kisebb cégek is pl. Fornax, vagy a TeleDataCast, amelyiknek az Antenna Hungária Rt. a tulajdonosa. MTI ECO Kft. ezer Ft Megnevezés
1998.dec.31. 1999.dec.31 2000.dec.31.
Jegyzett tőke
25 000
25 000
25 000
Saját tőke
31 484
32 060
32 218
Mérleg főösszeg
58 665
71 539
78 547
129 922
136 176
152 343
1 315
576
158*
Értékesítés nettó árbevétele Mérleg szerinti eredmény *1 millió Ft osztalék kifizetés után
Az MTI ECO Kft. tevékenysége és annak eredményessége is szorosan összefügg a magyar tőkepiac fejlődésével és a piaci szereplők aktivitásával, mert elsősorban üzleti információs szolgáltatással foglakozik. A magyar Tőzsde 1998. őszétől tartó hullámzó és gyenge teljesítménye a hazai tőzsdei piac zsugorodását eredményezte. A Kft. megrendelőit jelentő brókercégek megszűnése, be- és összeolvadása, a csődök folyamata nehezíttette a piaci helyzetét. A Kft. árbevétele 2000-ben az előző év szintjén maradt, ami a romló gazdasági környezet hatásait figyelembe véve pozitívan értékelhető. Ennek ellenére a Kft. működésének jelenlegi formáját megkérdőjelezi a piac zsugorodása, az MTI Rt. gazdasági főszerkesztőségének hasonló tevékenysége, az anyacég új, gazdasági hírcsomagja, a Business+ létrehozása is, amely az MTI ECO Kft. házon belüli konkurense lett. Az MTI ECO Kft. első alkalommal 2000-ben fizetett osztalékot, 1 millió Ft-ot. A Kft. az MTI Rt. központi épületében folytatja tevékenységét. A részvénytársaság által nyújtott kedvezmény miatt 1998. június 1-től a bérbe vett területért a megállapított bérleti díjkedvezmény 50%-át kellett fizetni, 4285,- DEM/hó bevétel kiesést okozva ezzel a részvénytársaságnak. A bérleti díjkedvezményt a 2001. március 22-én módosított szerződés alapján 2000. január 1. hatállyal visszamenőleg megszüntették. 2000-ben a Kft. rövidlejáratú kötelezettségei között 13 millió Ft volt az anyavállalattal szembeni kötelezettség év végi állománya. MTI Fotó Kft. ezer Ft Megnevezés
1998.dec.31.
1999.dec.31
2000.dec.31.
Jegyzett tőke
58 440
58 440
58 440
Saját tőke
34 546
36 943
34 252
Mérleg főösszeg
88 202
73 067
63 700
Értékesítés nettó árbevétele
175 202
158 331
154 683
Mérleg szerinti eredmény
19 590
2 397
- 2 691
Az MTI Fotó Kft. alapítása óta eltelt gazdálkodására rányomta a bélyegét az 1993. évi mérlegben kimutatott 142 millió Ft-os kötelezettség, amelyből a mai napig 26 millió Ft rendezetlen. A veszteségrendezést az eszközök értékének a és az MTI Rt. követelései egy részének elengedésével tudták biztosítani. Az ilyen módon konszolidált pénzügyi helyzet egyben a Kft. technikai-technológiai színvonalának a jelenlegi mélypontját eredményezte, mert ebben az időszakban fejlesztés nem volt. További veszteségforrást jelentett a Kft. 2000. évi értékesítési lehetősége miatt bekövetkezett 5 millió Ft értékű tárgyi eszköz selejtezése.
Az MTI Fotó Kft. jelenlegi árbevétel szintje nem teszi lehetővé az eredményes gazdálkodást. A nullszaldó körüli eredményhez 2001-ben 135-140 millió Ft éves árbevételre lenne szükség, ami a jelenlegi havi 9 millió körüli árbevétellel nem teljesíthető. Maga a tulajdonos MTI Rt. is mintegy 5 millió Ft-tal csökkentette idei megrendelését. Jelentős tőkepótlás és a létszám csökkentése nélkül a cég tevékenységének a folytatása nem lehet rentábilis. Az MTI Fotó Kft. jelenlegi helyzetének kialakulása a tulajdonos felelősségét is felveti. Az előző évi ÁSZ vizsgálat már javasolta a részvénytársaság befektetéseinek értékesítését, ennek ellenére döntés nem született. Az MTI Fotó Kft. az MTI Rt. tulajdonában lévő Lisznyai úti, 2400 m2 területű ingatlanon folytatja tevékenységét. Az ingatlan használatát az MTI Rt. 2000 novemberéig ellenérték nélkül november 1-től pedig 50% kedvezménnyel csökkentett értéken biztosította az MTI Fotó Kft. részére. 2000-ben az elmaradt bérleti díj 220 000 DEM értékben csökkentette az anyavállalat árbevételét és negatív hatást gyakorolt gazdálkodási eredményére. Az MTI Rt.-nek a Budapest, VII. Károly krt. 21. sz. alatt található ingatlanon bérleti joga van. Az éves bérleti díj 4,3 millió Ft, amit a bérlői státuszban lévő MTI Rt. fizet. A bérleti jog tárgyát jelentő ingatlan 2/3 része évek óta kihasználatlan. A fennmaradó rész hasznosítása tisztázatlan. A korábbi évek döntése értelmében, az MTI Fotó Kft. és a Fotó Porst között megkötött franchise szerződés alapján utóbbi cég jogosan használja az ingatlan egy részét. A szerződésből származó 6 080 255 Ft+ÁFA bevételt az MTI Fotó Kft. kapja annak ellenére, hogy a bérleti díjat nem ő fizeti. Az ingatlanban folytatja tevékenységét továbbá a Fotolux Extra Kft. és az Eprecske Bt. E cégek a használt terület után bérleti díjat sem az MTI Rt.-nek, sem az MTI Fotó Kft.-nek nem fizetnek. Az MTI Rt.-nek a bérleti joggal kapcsolatban az éves bérleti díjjal egyező közvetlen - 2000-ben 4,3 millió Ft - vesztesége volt az üresen álló ingatlan miatt, a franchise szerződésből származó, de az MTI Fotó Kft.-nek utalt bevételből pedig közvetett vesztesége keletkezett. Az MTI Fotó Kft. tartozása az anyacég felé év végén 2000 ezer Ft tagi kölcsön és 12 700 ezer Ft szállítói tartozás volt. Az MTI Fotó Kft. befektetéssel kapcsolatban a részvénytársaságnak közvetlenül kimutatható és közvetetten jelentkező elmaradt haszna egyaránt volt. Az elmaradt haszon számszerűsítése még becsléssel is nehéz, mert annak összege az MTI Fotó Kft. további sorsának a rendezéséig is fokozatosan emelkedik. Az MTI Rt. vezetői tavaly év vége óta tárgyalásokat folytatnak a Kft. értékesítésére, eredménytelenül. Az értékékesítés céljából készített előterjesztés szerint az 55 millió Ft-ra értékelt Károly krt.-i ingatlan bérleti jog átengedése és a Kft.-t terhelő összes kötelezettség átvállalása esetén az MTI Rt. “nyilvántartott követelése 4500 ezer Ft kivételével megtérülne”. Amennyiben az értékesítés eredménytelen lesz, úgy a Kft. felszámolása elkerülhetetlen és a veszteség mértéke 100 millió Ft körül várható.
MTI Kiadói Kft. ezer Ft Megnevezés
1998.dec.31.
Jegyzett tőke
1999.dec.31
2000.dec.31.
6 000
6 000
6 000
Saját tőke
14 245
20 973
26 141
Mérleg főösszeg
33 604
48 805
51 419
Értékesítés nettó árbevétele
417 619
418 057
406 157
5 339
6 728
1 238
Mérleg szerinti eredmény
A Kft. tevékenysége a lapkiadáshoz és a lapkészítéshez kötődik. Saját kiadványa a Telehold Műsorújság, ezen kívül 16 kiadónak végeznek lapkészítést és egyéb szerkesztői, nyomdai előkészítő feladatokat. Az elmúlt évben csökkent a kiadott lap példányszáma, ezért jobb marketing munkával és hirdetésszervezéssel tervezik a konkurens lapokkal felvenni a versenyt. A társaság 1998. június 1-től az MTI Rt. tulajdonában lévő ingatlanban folytatja tevékenységét, a helyiségért a piaci ártól független, 50% kedvezménnyel csökkentett bérleti díjat fizettek 3581 DEM/hó veszteséget okozva ezzel a részvénytársaságnak. A kedvezményt a 2001. március 22-én módosított szerződés alapján 2000. január 1. hatállyal visszamenőleg megszüntették. Az MTI Rt. 2000-ben 3 millió Ft osztalékot vont el a Kft.-től. Tulajdonosi jogait gyakorolva az MTI Rt. a Kft. eredménytartalékának a terhére 2000-ben 4 millió Ft tőkeemelést hajtott végre. Annak ellenére, hogy az ÁSZ az előző évi jelentésében javaslatot tett az MTI Kiadói Kft. értékesítésére, az MTI Rt. vezetése 2000-ben nem tett konkrét lépéseket ennek előkészítésére. A társaság értékesítését nehezíti, hogy mérete és tevékenysége miatt korlátozottak az értékesítés lehetőségei.
2. Az MTI Rt. szolgáltatási szerzodései, az állami támogatások igénybevétele, az árképzés rendszere 2.1. Az MTI Rt. szolgáltatási szerződései Az MTI Rt. 2000. évi terve szerint a társaság hagyományos médiapartnereitől bevételnövekedés nem várható. Felerősödött az egyes lapok, kiadók, tv- és rádiótársaságok szervezeti összevonása, a tőkekoncentráció felgyorsult. (2000. évben lezárult a Magyar Hírlap Mai Nap egy kiadóba való tömörülése, a TV3 megszűnése, a Magyar Nemzet - Napi Magyarország összeolvadása). A jelentős vevők fokozódó fizetési gondokkal küzdöttek. Ezek a változások alapvetően meghatározták az MTI bevételeit, piaci pozícióját. Az MTI Rt.-ben 2000-ben megkezdődött a szolgáltatási szerződések egységesítése, az év második felében az új szerződő partnerekkel ezek a szerződések kerültek aláírásra. A szerződés tartalmazza az MTI
szolgáltatásainak meghatározását, az előfizetési díjakat és egyéb rendelkezéseket, 4 melléklettel kiegészítve, amelyek az általános üzleti feltételeket, a műszaki szolgáltatások általános feltételeit, a Sajtóadatbank (SAB) szolgáltatásainak leírását és a fotószolgáltatás általános feltételeit. A 2001. évi ártárgyalásokra elkészült a médiapartnerek által igényelt csomagbontás. Az 1999. decemberében bevezetett új szerkesztőségi rendszer lehetővé teszi a hírválogatást. A csomagok árainak kialakításánál három szempontot vettek figyelembe: a bekerülő hírek számát az MTI Rt. teljes hírkiadásához képest, a média hírfelhasználási statisztikáit, valamint az olvasók, hallgatók, nézők hírek iránti keresletét. A teljes csomag díja kedvezőbb, mint a négy csomag együttes összege. Az MTI Rt. célja az volt, hogy előfizetőik többségét teljes hírfelhasználóként tartsák meg, annak ellenére is, hogy a hírválogatás többletköltséggel jár. A vidéki napilapok számára ún. speciális csomagot állítottak elő, amelynek díjstruktúrája egységes alapdíj és példányszámtól függő sávos hírjogdíj. A vidéki napilapokkal nem sikerült megegyezni, ezért a régi egyedi szerződések hatályosak ma is. Az MTI Rt. célja a legfontosabb média partnereknél, a 10 legnagyobb vevőnél a piacmegtartás volt, amit a szolgáltatások minőségének fejlesztésével, valamint az árak infláció alatti emelésével igyekeztek elérni. A hírügynökségi szolgáltatás bevétele a tervhez képest 15%-kal, 1999. évhez képest pedig 9%-kal nőtt. Az új fogyasztók belépése miatt a műszaki szolgáltatásoknál a tervhez képest 4,8%-os volt a növekedés. Másodközlési díj bevezetését kezdték meg azoknál az ügyfeleknél, akik az internetre is felteszik az MTI híreit, és ezért a hírjogdíj 10%-át kell fizetniük. A piacnövelést célozta a versenyképes gazdasági hír- és információszolgáltatás az un. Business+ kidolgozása. “News 2000” elnevezéssel új műszaki szolgáltatási módot fejlesztettek ki a kisebb fogyasztók részére, ezzel előkészítették a szelektív hírszolgáltatás bevezetésének feltételeit. További új szolgáltatással bővült értékesítési palettájuk: A mobil szolgáltatók igényei alapján kidolgozták a WAP, SMS hírszolgáltatás szerkesztőségi és informatikai hátterét, így szerződést kötöttek a Pannon GSM-mel és a Vodaphone-nal ezen új termékek szolgáltatására. Az ORTT frekvenciapályázatán nyertes három fővárosi céggel szerződést kötöttek. Ezeken kívül további 3 új partnerrel kötöttek szerződést. Kiadták a “Magyarország madártávlatból” c. milleniumi fotóalbumot. A Magyar Közélet Kézikönyve példányszámát 20%-kal növelték. Az internetre felkerült a “Magyar Szervezetek a Világban” c. kiadvány. A fotókiadásban bevezették a FotóPlusz szolgáltatást, amely lehetőséget teremtett az internetes alapú fotóértékesítés megkezdésére. Megjelentették az “MTI története” c. kiadványt, az OTS füzetet, valamint tájékoztató anyagokat a SAB-ról. Elkészítettek a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen egy, az olimpiával kapcsolatos kiadványt. Új szolgáltatásként az OTS cégvonal nemzetközi értékesítését is megkezdték, folyamatos marketing munkával Workshop-okat szerveztek a potenciális hazai ügyfelek részére.
2.2. Az állami támogatások igénybevételének szabályozása és ellenőrzése A (működési) támogatások igénybevételének szabályozása elsősorban a támogatási célok és összegszerű igények meghatározását jelenti. A támogatási összegek felhasználásának módját csak az előzetes tervezés alapozza meg, nehéz ugyanis utólag megállapítani, hogy egy-egy költségtételt támogatás, vagy saját bevétel fedezett-e. Ezért az MTI Rt. a saját árbevételhez hozzáadott támogatás összegét állítja szembe a szervezeti egységek költségeivel. Az MTI Rt. 2000. évi működési támogatása a költségvetésről szóló 1999. évi CXXV. törvény alapján az Országgyűlés fejezetben 1 322 200 ezer Ft volt. Az összeget havi egyenlő részletekben (110 183 ezer Ft) az Államkincstár a tárgyhó második munkanapján az MTI Rt. egyszámláján jóváírta. A Magyar Távirati Iroda költségvetési szervként részt vett az éves költségvetés előkészítésében. A társaság vezetésének módja és lehetősége volt arra, hogy az időközben indokolttá váló módosítási igényeket e folyamat keretében jelezze a Pénzügyminisztériumnak. A Magyar Távirati Iroda Rt. megalapításakor a korábbi működési és beruházási támogatás - változatlan összegben - összevonásra került, 1998-1999-ben csak az általános inflációs szintnek megfelelő módosítással növekedett. A társasági időszakban nem határozták meg és a gyakorlat sem alakította ki azt az eljárási rendet, amely a Nemzeti hírügynökségi törvényben és az Alapító Okiratban foglalt - a választások, a rendkívüli és a szükségállapot esetén - ellátandó feladatok, beruházások költsége milyen formában és mértékben épüljön be az éves költségvetési támogatásba. A céltámogatásokkal kapcsolatban a társaság a támogatás igénybe vételét megelőzően kérelmet nyújtott be a tárgyban illetékes költségvetési szervnek. A támogatás elbírálásához szükséges információkat az érintettek rendelkezésére bocsátották. A célfeladat lebonyolítására témafelelőst jelöltek ki, aki a feladat végrehajtását folyamatában irányította, koordinálta és a szükséges ellenőrzéseket elvégezte. A céltámogatások felhasználásának szabályozására külön utasítást nem adtak ki. A bevételek, ezen belül a támogatások felhasználásának átfogó ellenőrzése az éves beszámoló keretében történik, amelyet a társaság Felügyelő Bizottsága, könyvvizsgálója, belső ellenőre végez. Év közben a társaság vezetése folyamatosan ellenőrzi az egyes szervezeti egységek gazdálkodását, a költségek felhasználásáról havi, negyedéves visszajelzést ad és csak az indokolt többletköltségeket engedélyezi. A szervezeti egységek tájékoztatását 2000-től a controlling szervezet biztosítja. 2001-re valamennyi szervezet számára kidolgozott terv alapján hagyta jóvá a kereteket. A társaság vezetésének a Pénzügyi Igazgatóság havi és negyedéves tájékoztatást ad az éves gazdálkodási terv teljesítéséről, a humánerőforrás költségeinek alakulásáról. 2001ben a szervezeti egységek részére a gazdálkodási terv mellett a bérek és
egyéb személyi jellegű kifizetések keretgazdálkodását is bevezették negyedévenkénti kiértesítéssel és értékeléssel. Az MTI Rt. összes bevételének 40%-a, 1 322 200 ezer Ft, működési támogatás volt 2000-ben. A saját bevételek növekedése az alapítás óta eltelt időszakban jelentős mértékben meghaladta a költségvetési támogatás ütemének változását. 1998-1999-ben az MTI Rt. alkalmazkodott a megnövekedett terhekhez, az éves működési támogatás a költségvetési szférában elfogadott szint szerint alakult, gyakorlatilag automatizmusként működött. 1999-ben két alkalommal a működési támogatás egy részét zárolták és elvonták. Az éves Költségvetési törvény alapján 23 600 ezer Ft-tal, majd a 2208/1999. (VIII. 18.) Kormányhatározat alapján 11 900 ezer Ft-tal csökkentették a támogatást. Az éves költségvetésben meghatározott 11%-os bővülést tartalmazó 1 242 500 ezer Ft összegű eredeti előirányzat 1 207 000 ezer Ft-ra mérséklődött. A bővülés így csak 7,8%-os mértékű volt, több mint 20%-kal elmaradt az éves infláció mértékétől. A Magyar Távirati Iroda Rt. közszolgálati feladatainak ellátása céljából 1322 millió Ft összegű költségvetési támogatásban részesült 2000-ben is, amit céltámogatás is kiegészített. ezer Ft Megnevezés
1997.VII.15től
1998
1999
2000
Költségvetési támogatás Működési támogatás Céltámogatás: létszámleépítés (195 000)
150 608
Valutailletmény adó és járuléka
1 207 000
57 060 400 000
41 900
Olimpia ÖSSZESEN: Egyéb (intézményi) céltámogatás
1 322 200
4 987 119 766 70 247
Választási feladatok Tb. Tartozás (elvont támogatás részl.visszapótlása)
1 119 400
30 000 597 495
1 296 226
1 277 247
1 352 200
Magyar Olimpiai Bizottság - Ifjúsági és Sport Minisztérium: Olimpia
4 900
Határon Túli Magyarok Hivatala: Információs központ létesítése
750
ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN:
5 650 597 495
1 296 226
1 277 247
1 357 850
* Az 1997-98-99. években létszámleépítés támogatására elszámolt összeget 1997-ben utalták át támogatásként egy összegben. Bár a támogatás aránya 2000-ben meghaladta az összes bevétel 40%-át, a társaság részvétele a költségvetési támogatás kialakításában megszűnt. 1997-től a korábbi gyakorlattól eltérően sem a PM, sem más szervezet nem kért megalapozó adatokat és a különböző támogatásokra vonatkozó kérelmeik is megválaszolatlanok maradtak. A Határon Túli Magyarok Hivatalától Infocentrum kialakítására és működtetésére a társaság 750 ezer Ft céltámogatást kapott. A Határon Túli Magyarok Hivatala külön elszámolást kért a 2000. évben átutalt 750 ezer Ft támogatási összegről. Az összeg felhasználását számlák alapján a megrendelő elismerte. A 2000. évi Sydney-i Nyári Olimpiai Játékok tudósítási költségeinek finanszírozására 30 millió forint költségvetési és 4,9 millió forint intézményi céltámogatást kapott az MTI Rt. ezer Ft Megnevezés Olimpiával kapcsolatos kiadások fedezésére
Összeg 30 000
“Olimpiai játékok csapatkönyve” fedezésére - (a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása)
3 400
- Ifjúsági és Sportminisztérium támogatása
1 500
Olimpiai támogatás összesen
34 900
Tudósítások saját bevétele
4 655
Internet szolgáltatás bevétele
6 911
Olimpiával kapcsolatos összbevétel Tudósítások kiadásai
46 466 34 555
Anyagjellegű szolgáltatások (kiküldetés, szállítás, vonaldíj)
16 737
Személyi jellegű ráfordítások és járulékok
7 017
Bérleti díj, egyéb költség
4 963
Beruházások
5 838
Összesen Internet szolgáltatás kiadása
34 555 5 158
Olimpiai játékok csapatkönyve kiadása Összes kiadás
4 802 44 515
Az olimpiával kapcsolatos bevételek és kiadások különbözete 1951 ezer Ft megtakarítás volt. A Magyar Olimpiai Bizottság és az Ifjúsági és Sportminisztérium a kifizetett számlák felülvizsgálata után utalta át a támogatást. A költségvetési céltámogatás felhasználását könyvelési tételeken alapuló elszámolás dokumentálja. Ezekből pl. a felhasznált eszközök esetében nem állapítható meg, hogy azokból mennyi volt a felmerült ténylegesen olimpiai célú költség.
2.3. Az alapszolgáltatások díjmegállapításához alkalmazott díjkalkuláció A Magyar Távirati Iroda Rt. termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó elő- és utókalkulációja 2000-ben nem volt. Az MTI Rt. a hagyományos költséghely-költségviselő bontásban végzett, költségelszámoláson alapuló, költség- és eredmény-controlling módszerrel dolgozik. Ez a funkcionális területeket fedi le, a ráfordítások költségeivel, bevételével, valamint az e kettő szaldójaként kapott ún. vezetői eredménnyel (a vezetői számvitel fogalmával élve: az üzemi, üzleti tevékenység bruttó eredményével) foglalkozik. A rendszer a szervezet fő outputjaira koncentrál, ami érthető is, hiszen ezek döntő mértékben befolyásolják az eredményt. Az adatokból megállapítható a közvetlen és a közvetett költségek bontása, költséghely bontásban 2000-ben: Közvetlen költségek: 2 527 659 e Ft Közvetett költségek: 662 492 e Ft Árbevétel: 1 923 718 e Ft Működési támogatás: 1 322 000 e Ft Üzemi, üzleti eredmény: 55 767 e Ft Az állami támogatás felhasználása szervezeti egységre bontva követhető. A költséghelyek a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti szervezeti egységek. 2000-ig a tervezés csak Rt. mélységű volt. Az addigi gyakorlatban a tervezés jobbára az önköltség bázisán végzett tervköltség számítás volt. A 2000. év januárjától működő új tervezési rendszer bevezetésével a költséghelyek világosan elhatárolt felelősségi területeket tükröznek. 2000-ben a társaság tervezési gyakorlata javult, az erőforrások felhasználása költségnem, költséghely szerint már megkülönböztethető, azonban költségviselő szerint (termék, termékcsoport) nem.
A szervezeti egységenkénti eredményelszámolási rendszer feltételei megvannak. A szervezeti egységek vezetőivel történő havi és negyedéves rendszerességű személyes megbeszélések alkalmat adnak az eltelt időszak értékelésére (költség-átvilágítás), a jelen helyzet megvitatására (költség-racionalizálás), a jövőben várható tervezhető gazdasági eredmények tervezésére (követelményrendszer), helyzetértékelésre és a vezetői igények megfogalmazására. Az MTI Rt.-ben az árképzés egész rendszerének megfelelő kialakítását nehezíti az a körülmény, hogy a közszolgálati hírszolgáltatási kötelezettség tartalma nincs pontosan definiálva. A szervezeti egységenkénti bevétel-költség kimutatások segítenek elkülöníteni, hogy mely szervezetek működése igényel állami támogatást. A támogatás mértékét az adott egység által generált saját árbevétel csökkentheti. A szervezeti egységenkénti (költséghelyi) elszámolás választ ad a tevékenységenkénti megbontásra is, mert a szervezeti egységek jellemzően a tevékenységenkénti megosztás szerint különülnek el egymástól. Termékek/termékcsoportok szerinti elszámolás azonban csak részlegesen valósul meg. Az Önköltségszámítási Szabályzat továbbfejlesztésének feladata 2001-ben a termékekre, termékcsoportokra lebontott költségkalkuláció kidolgozása.
3. Az állami számvevőszék ellenőrzése alapján tett ajánlások hasznosulása 3.1. Az MTI Rt. szolgáltatási szerződései Az MTI Rt. 2000. évi terve szerint a társaság hagyományos médiapartnereitől bevételnövekedés nem várható. Felerősödött az egyes lapok, kiadók, tv- és rádiótársaságok szervezeti összevonása, a tőkekoncentráció felgyorsult. (2000. évben lezárult a Magyar Hírlap Mai Nap egy kiadóba való tömörülése, a TV3 megszűnése, a Magyar Nemzet - Napi Magyarország összeolvadása). A jelentős vevők fokozódó fizetési gondokkal küzdöttek. Ezek a változások alapvetően meghatározták az MTI bevételeit, piaci pozícióját. Az MTI Rt.-ben 2000-ben megkezdődött a szolgáltatási szerződések egységesítése, az év második felében az új szerződő partnerekkel ezek a szerződések kerültek aláírásra. A szerződés tartalmazza az MTI szolgáltatásainak meghatározását, az előfizetési díjakat és egyéb rendelkezéseket, 4 melléklettel kiegészítve, amelyek az általános üzleti feltételeket, a műszaki szolgáltatások általános feltételeit, a Sajtóadatbank (SAB) szolgáltatásainak leírását és a fotószolgáltatás általános feltételeit. A 2001. évi ártárgyalásokra elkészült a médiapartnerek által igényelt csomagbontás. Az 1999. decemberében bevezetett új szerkesztőségi rendszer lehetővé teszi a hírválogatást. A csomagok árainak kialakításánál három szempontot vettek figyelembe: a bekerülő
hírek számát az MTI Rt. teljes hírkiadásához képest, a média hírfelhasználási statisztikáit, valamint az olvasók, hallgatók, nézők hírek iránti keresletét. A teljes csomag díja kedvezőbb, mint a négy csomag együttes összege. Az MTI Rt. célja az volt, hogy előfizetőik többségét teljes hírfelhasználóként tartsák meg, annak ellenére is, hogy a hírválogatás többletköltséggel jár. A vidéki napilapok számára ún. speciális csomagot állítottak elő, amelynek díjstruktúrája egységes alapdíj és példányszámtól függő sávos hírjogdíj. A vidéki napilapokkal nem sikerült megegyezni, ezért a régi egyedi szerződések hatályosak ma is. Az MTI Rt. célja a legfontosabb média partnereknél, a 10 legnagyobb vevőnél a piacmegtartás volt, amit a szolgáltatások minőségének fejlesztésével, valamint az árak infláció alatti emelésével igyekeztek elérni. A hírügynökségi szolgáltatás bevétele a tervhez képest 15%-kal, 1999. évhez képest pedig 9%-kal nőtt. Az új fogyasztók belépése miatt a műszaki szolgáltatásoknál a tervhez képest 4,8%-os volt a növekedés. Másodközlési díj bevezetését kezdték meg azoknál az ügyfeleknél, akik az internetre is felteszik az MTI híreit, és ezért a hírjogdíj 10%-át kell fizetniük. A piacnövelést célozta a versenyképes gazdasági hír- és információszolgáltatás az un. Business+ kidolgozása. “News 2000” elnevezéssel új műszaki szolgáltatási módot fejlesztettek ki a kisebb fogyasztók részére, ezzel előkészítették a szelektív hírszolgáltatás bevezetésének feltételeit. További új szolgáltatással bővült értékesítési palettájuk: A mobil szolgáltatók igényei alapján kidolgozták a WAP, SMS hírszolgáltatás szerkesztőségi és informatikai hátterét, így szerződést kötöttek a Pannon GSM-mel és a Vodaphone-nal ezen új termékek szolgáltatására. Az ORTT frekvenciapályázatán nyertes három fővárosi céggel szerződést kötöttek. Ezeken kívül további 3 új partnerrel kötöttek szerződést. Kiadták a “Magyarország madártávlatból” c. milleniumi fotóalbumot. A Magyar Közélet Kézikönyve példányszámát 20%-kal növelték. Az internetre felkerült a “Magyar Szervezetek a Világban” c. kiadvány. A fotókiadásban bevezették a FotóPlusz szolgáltatást, amely lehetőséget teremtett az internetes alapú fotóértékesítés megkezdésére. Megjelentették az “MTI története” c. kiadványt, az OTS füzetet, valamint tájékoztató anyagokat a SAB-ról. Elkészítettek a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen egy, az olimpiával kapcsolatos kiadványt. Új szolgáltatásként az OTS cégvonal nemzetközi értékesítését is megkezdték, folyamatos marketing munkával Workshop-okat szerveztek a potenciális hazai ügyfelek részére.
3.2. Az állami támogatások igénybevételének szabályozása és ellenőrzése A (működési) támogatások igénybevételének szabályozása elsősorban a támogatási célok és összegszerű igények meghatározását jelenti. A támogatási összegek felhasználásának módját csak az előzetes tervezés alapozza meg, nehéz ugyanis utólag megállapítani, hogy egy-egy költségtételt támogatás, vagy saját bevétel fedezett-e. Ezért az MTI Rt. a saját árbevételhez hozzáadott támogatás összegét állítja szembe a szervezeti egységek költségeivel.
Az MTI Rt. 2000. évi működési támogatása a költségvetésről szóló 1999. évi CXXV. törvény alapján az Országgyűlés fejezetben 1 322 200 ezer Ft volt. Az összeget havi egyenlő részletekben (110 183 ezer Ft) az Államkincstár a tárgyhó második munkanapján az MTI Rt. egyszámláján jóváírta. A Magyar Távirati Iroda költségvetési szervként részt vett az éves költségvetés előkészítésében. A társaság vezetésének módja és lehetősége volt arra, hogy az időközben indokolttá váló módosítási igényeket e folyamat keretében jelezze a Pénzügyminisztériumnak. A Magyar Távirati Iroda Rt. megalapításakor a korábbi működési és beruházási támogatás - változatlan összegben - összevonásra került, 1998-1999-ben csak az általános inflációs szintnek megfelelő módosítással növekedett. A társasági időszakban nem határozták meg és a gyakorlat sem alakította ki azt az eljárási rendet, amely a Nemzeti hírügynökségi törvényben és az Alapító Okiratban foglalt - a választások, a rendkívüli és a szükségállapot esetén - ellátandó feladatok, beruházások költsége milyen formában és mértékben épüljön be az éves költségvetési támogatásba. A céltámogatásokkal kapcsolatban a társaság a támogatás igénybe vételét megelőzően kérelmet nyújtott be a tárgyban illetékes költségvetési szervnek. A támogatás elbírálásához szükséges információkat az érintettek rendelkezésére bocsátották. A célfeladat lebonyolítására témafelelőst jelöltek ki, aki a feladat végrehajtását folyamatában irányította, koordinálta és a szükséges ellenőrzéseket elvégezte. A céltámogatások felhasználásának szabályozására külön utasítást nem adtak ki. A bevételek, ezen belül a támogatások felhasználásának átfogó ellenőrzése az éves beszámoló keretében történik, amelyet a társaság Felügyelő Bizottsága, könyvvizsgálója, belső ellenőre végez. Év közben a társaság vezetése folyamatosan ellenőrzi az egyes szervezeti egységek gazdálkodását, a költségek felhasználásáról havi, negyedéves visszajelzést ad és csak az indokolt többletköltségeket engedélyezi. A szervezeti egységek tájékoztatását 2000-től a controlling szervezet biztosítja. 2001-re valamennyi szervezet számára kidolgozott terv alapján hagyta jóvá a kereteket. A társaság vezetésének a Pénzügyi Igazgatóság havi és negyedéves tájékoztatást ad az éves gazdálkodási terv teljesítéséről, a humánerőforrás költségeinek alakulásáról. 2001ben a szervezeti egységek részére a gazdálkodási terv mellett a bérek és egyéb személyi jellegű kifizetések keretgazdálkodását is bevezették negyedévenkénti kiértesítéssel és értékeléssel. Az MTI Rt. összes bevételének 40%-a, 1 322 200 ezer Ft, működési támogatás volt 2000-ben. A saját bevételek növekedése az alapítás óta eltelt időszakban jelentős mértékben meghaladta a költségvetési támogatás ütemének változását.
1998-1999-ben az MTI Rt. alkalmazkodott a megnövekedett terhekhez, az éves működési támogatás a költségvetési szférában elfogadott szint szerint alakult, gyakorlatilag automatizmusként működött. 1999-ben két alkalommal a működési támogatás egy részét zárolták és elvonták. Az éves Költségvetési törvény alapján 23 600 ezer Ft-tal, majd a 2208/1999. (VIII. 18.) Kormányhatározat alapján 11 900 ezer Ft-tal csökkentették a támogatást. Az éves költségvetésben meghatározott 11%-os bővülést tartalmazó 1 242 500 ezer Ft összegű eredeti előirányzat 1 207 000 ezer Ft-ra mérséklődött. A bővülés így csak 7,8%-os mértékű volt, több mint 20%-kal elmaradt az éves infláció mértékétől. A Magyar Távirati Iroda Rt. közszolgálati feladatainak ellátása céljából 1322 millió Ft összegű költségvetési támogatásban részesült 2000-ben is, amit céltámogatás is kiegészített. ezer Ft Megnevezés Költségvetési támogatás Működési támogatás Céltámogatás: létszámleépítés (195 000)
1997.VII.15től 150 608
Valutailletmény adó és járuléka
1999
1 119 400
1 207 000
4 987 119 766
70 247
Választási feladatok Tb. Tartozás (elvont támogatás részl.visszapótlása)
1998
Egyéb (intézményi) céltámogatás Magyar Olimpiai Bizottság - Ifjúsági és Sport Minisztérium: Olimpia Határon Túli Magyarok Hivatala: Információs központ létesítése ÖSSZESEN:
1 322 200
57 060 400 000
41 900
Olimpia ÖSSZESEN:
2000
30 000 597 495
1 296 226
1 277 247
1 352 200
4 900
750
5 650
MINDÖSSZESEN:
597 495
1 296 226
1 277 247
1 357 850
* Az 1997-98-99. években létszámleépítés támogatására elszámolt összeget 1997-ben utalták át támogatásként egy összegben. Bár a támogatás aránya 2000-ben meghaladta az összes bevétel 40%-át, a társaság részvétele a költségvetési támogatás kialakításában megszűnt. 1997-től a korábbi gyakorlattól eltérően sem a PM, sem más szervezet nem kért megalapozó adatokat és a különböző támogatásokra vonatkozó kérelmeik is megválaszolatlanok maradtak. A Határon Túli Magyarok Hivatalától Infocentrum kialakítására és működtetésére a társaság 750 ezer Ft céltámogatást kapott. A Határon Túli Magyarok Hivatala külön elszámolást kért a 2000. évben átutalt 750 ezer Ft támogatási összegről. Az összeg felhasználását számlák alapján a megrendelő elismerte. A 2000. évi Sydney-i Nyári Olimpiai Játékok tudósítási költségeinek finanszírozására 30 millió forint költségvetési és 4,9 millió forint intézményi céltámogatást kapott az MTI Rt. ezer Ft Megnevezés Olimpiával kapcsolatos kiadások fedezésére
Összeg 30 000
“Olimpiai játékok csapatkönyve” fedezésére - (a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása)
3 400
- Ifjúsági és Sportminisztérium támogatása
1 500
Olimpiai támogatás összesen Tudósítások saját bevétele Internet szolgáltatás bevétele
34 900 4 655 6 911
Olimpiával kapcsolatos összbevétel
46 466
Tudósítások kiadásai
34 555
Anyagjellegű szolgáltatások (kiküldetés, szállítás, vonaldíj)
16 737
Személyi jellegű ráfordítások és járulékok
7 017
Bérleti díj, egyéb költség
4 963
Beruházások
5 838
Összesen
34 555
Internet szolgáltatás kiadása
5 158
Olimpiai játékok csapatkönyve kiadása
4 802
Összes kiadás
44 515
Az olimpiával kapcsolatos bevételek és kiadások különbözete 1951 ezer Ft megtakarítás volt. A Magyar Olimpiai Bizottság és az Ifjúsági és Sportminisztérium a kifizetett számlák felülvizsgálata után utalta át a támogatást. A költségvetési céltámogatás felhasználását könyvelési tételeken alapuló elszámolás dokumentálja. Ezekből pl. a felhasznált eszközök esetében nem állapítható meg, hogy azokból mennyi volt a felmerült ténylegesen olimpiai célú költség.
3.3. Az alapszolgáltatások díjmegállapításához alkalmazott díjkalkuláció A Magyar Távirati Iroda Rt. termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó elő- és utókalkulációja 2000-ben nem volt. Az MTI Rt. a hagyományos költséghely-költségviselő bontásban végzett, költségelszámoláson alapuló, költség- és eredmény-controlling módszerrel dolgozik. Ez a funkcionális területeket fedi le, a ráfordítások költségeivel, bevételével, valamint az e kettő szaldójaként kapott ún. vezetői eredménnyel (a vezetői számvitel fogalmával élve: az üzemi, üzleti tevékenység bruttó eredményével) foglalkozik. A rendszer a szervezet fő outputjaira koncentrál, ami érthető is, hiszen ezek döntő mértékben befolyásolják az eredményt. Az adatokból megállapítható a közvetlen és a közvetett költségek bontása, költséghely bontásban 2000-ben: Közvetlen költségek: 2 527 659 e Ft Közvetett költségek: 662 492 e Ft Árbevétel: 1 923 718 e Ft Működési támogatás: 1 322 000 e Ft Üzemi, üzleti eredmény: 55 767 e Ft Az állami támogatás felhasználása szervezeti egységre bontva követhető. A költséghelyek a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti szervezeti egységek. 2000-ig a tervezés csak Rt. mélységű volt. Az addigi gyakorlatban a tervezés jobbára az önköltség bázisán végzett tervköltség számítás volt. A 2000. év januárjától működő új tervezési rendszer bevezetésével a költséghelyek világosan elhatárolt felelősségi területeket tükröznek. 2000-ben a társaság tervezési gyakorlata javult, az erőforrások felhasználása költségnem, költséghely szerint már megkülönböztethető, azonban költségviselő szerint (termék, termékcsoport) nem. A szervezeti egységenkénti eredményelszámolási rendszer feltételei megvannak. A szervezeti egységek vezetőivel történő
havi és negyedéves rendszerességű személyes megbeszélések alkalmat adnak az eltelt időszak értékelésére (költségátvilágítás), a jelen helyzet megvitatására (költségracionalizálás), a jövőben várható tervezhető gazdasági eredmények tervezésére (követelményrendszer), helyzetértékelésre és a vezetői igények megfogalmazására. Az MTI Rt.-ben az árképzés egész rendszerének megfelelő kialakítását nehezíti az a körülmény, hogy a közszolgálati hírszolgáltatási kötelezettség tartalma nincs pontosan definiálva. A szervezeti egységenkénti bevétel-költség kimutatások segítenek elkülöníteni, hogy mely szervezetek működése igényel állami támogatást. A támogatás mértékét az adott egység által generált saját árbevétel csökkentheti. A szervezeti egységenkénti (költséghelyi) elszámolás választ ad a tevékenységenkénti megbontásra is, mert a szervezeti egységek jellemzően a tevékenységenkénti megosztás szerint különülnek el egymástól. Termékek/termékcsoportok szerinti elszámolás azonban csak részlegesen valósul meg. Az Önköltségszámítási Szabályzat továbbfejlesztésének feladata 2001-ben a termékekre, termékcsoportokra lebontott költségkalkuláció kidolgozása.
