Ilami ~ámbrbős}ék VÉLEMÉNY szám

7290. szám

§Ilami ~ámbrbős}ék

f

VÉLEMÉNY a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, 681 3 sz. törvényjavaslathoz

1992. november

118.

A vizsgálatot vezette: dr.CsépánMagdolna

számvevő

tanácsos

Balla Józsefné

számvevő

dr.Csépán Magdolna

számvevő

tanácsos

Hajagos Józsefné

számvevő

tanácsos

Molnár Istvánné

számvevő

tanácsos

A vizsgálatot végezte:

V-30-6/1992 . Témaszám: 142

V

É

L E MÉ N Y

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a értelmében az Országgyűlés a társadalombiztosítás költségvetési törvényjavaslatát az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja meg. E rendkívül jelentős feladatot az ÁSZ-nak első alkalommal 1992-ben kell elvégeznie. Így természetes , hogy a társadalombiztosí tás i törvény javaslat vélemény·ezésének olyan "hagyományai" és gyakorlata, mint a központi költségvetés ellenőrzése esetében, még nem alakulhatott ki. Az Állami Számvevőszék az 1992. júniusában hatályba lépett államháztartási törvényben megfogalmazott ellenőrzési kötelezettségének- a Társadalombi z tosítási Alap 1991 . évi zá rs zámadása vizsgálatához hasonlóan - ma még csak bizonyos kompromisszumok mellett tud eleget tenni. Erre fordítható kapacitásai fejlesztésére az 1993. évi költségvetési törvényjavaslatban kezdemé nyezést tett. Munkánkat azonban az is akadályo zta, hogy a 6813. számon 1992. szeptember 30-án benyújtott törvényjavaslatot a Népjóléti Minis z térium egyidejűleg nem küldte meg, illetve azt a mai napig hivatalosan nem adta át. A terve ző munka során a közvetlenül, munkakapcsolati úton megkapott és feldolgozott dokumentumokhoz képest - a költségvetési javaslat alapvetően átalakult. Az ÁSZ véleményének irásba foglalásakor felhasználtuk a közel múltban lezárult átfogó társadalombi z tosítási ellenőrzés tapasztalatait és táj é kozódó megbeszéléseket folytattunk a törvényjavaslat kidolgozásában résztvevő szakemberekkel.

- 2 -

Mint ismeretes, folyamatban van a társadalombiztosítás rendszerének átalakítása , a fő irányokat és feladatokat a 60/1991. (X. 29.) OGY határozat fogalmazta meg . Ezért a költ~égve tési javaslat törvényesség i, (szabályszerűségi) ellenőrzése mellett véleményünk a határozattal összefüggő, 1993-ra tervezett (főleg az egészségügyi ellátást érintő) változásokra is kitér.

A törvénytervezet lényeges eleme, hogy a társadalombiztosítást, mint az államháztartás alrendszerét kezeli, amely az önálló pénzügyi alapokból (Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap), valamint a működési költségvetésből épül fel.

Ezzel a szerkezettel a javaslat csak részben felel meg az ÁSZ által korábban megfogalmazott igényeknek, hogy a társadalombiztosítás valamennyi - a pénzforgalomhoz is igazodó bevételét és kiadását teljeskörűen kell bemutatni.

A számok továbbra is csak a végleges bevételeket és kiadásokat mutatják. Ez különösen a zárszámadás ellenőrzésekor jelent majd nehézséget, a törvényi számok és a költségvetési beszámoló adatainak összevetésénél. Az eltéréseknek a beszámoló, vagy a zárszámadási törvény mellékleteként történő számszerű bemutatása ezt a hiányosságat pótolná . Az alapok tényleges pénzügyi önállósága egyenlőre inkább csak elviekben fogalmazódik meg, mivel a feltételek ehhez még nem adottak. A költségvetési javaslat előirányzatait áttekintve elsődlegesen az a következtetés adódik, hogy a társadalombiztosításban 1990-ben megindult kedvezőtlen folyamatok iránya nem változik . Látható, hogy a költségvetési javaslat a kiadási oldalon - a kötelezettségek, illetve az elindított reformintézkedések l é pései következtében, bár ezek pénzügyi ráfordításai lényegében az előirányzatoknak felelnek meg meglehetősen determinált, amihez a szükséges források a vártnál lassabban növekvő bevételek mellett teljeskörűerr nem biztosíthatók. A bevételek és a kiadások dinamikája még megszorító intézkedésekkel sem hozható egymáshoz annyira közel, hogy jelentős összegű hiánnyal ne kelljen számolni, amelynek a javaslat szerinti finanszírozási módja törvényességi szempontból kifogásolható.

•

- 3 -

A kialakult helyzetben szerepe van annak is, hogy a társadalombiztosítás profiltisztítása -az alapvetöen szociálpolitikai indítékú ellátásoktól - meglehetösen lassan halad. Az idetartozó ellátások kiadásai meghaladják a hiány összegét is. A legjelentősebb változások a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátások társadalombiztosítási finanszírozásával kapcsolatban várhatóak, ahol a javaslat szerint 1993 . közepétől megkezdődn e a teljesítményfinanszírozásra való fokozatos áttérés.

MEGÁLLAPÍTÁSOK

l . l A társadalombiztosítás pénzügyi helyzetének várható alakulása 1992-ben

A Társadalombiztosítási Alap önállósulásának csak az első évét - 1989-e t - jellemezte a pénzügyi biztonság. Ezt követően azonban kedvezőtlen irányú változás következett be. A társadalombiztosítás bevételei az 1992. évi várható összeget figyelembe véve 1989-hez viszonyítva kb. 70 %-kal növekednek, a kiadások ugyanakkor csaknem kétszeresére eme lkednek (részlet es adatok a t. sz. mellékletben). A pénzügyi helyzetet 1991-töl a járulékbevételek előirányza­ toktól elmaradó ütemű emelkedése határozta meg a legjobban. A kiadásokat általában sikerült a tervezet t keretek között tart a ni, a vártnál nagyobb növekedés lényegében csak a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök támogatásánál következett be. Az 1991 . évben a uou- sza ldóval tervezett költségvetés végül is 22 milliárd forintos hiánnyal zárt, melynek rendezéséhez a likviditási tartalék jelentős részét felhasználták. Az 1992. évi X. törvény a társadalombiztosí tás költségvetését ismé t Nou-egyenleggel határozta meg . Az időarányos (I-VIII. havi) pénzügyi adatok alapján a folyó bevételek összege 326 milliárd forint, a kiadásoké pedig 346 milliárd forint, így a hiány elérte a 20 milliárd forintot (2. sz. melléklet) .

- 4 -

Tovább folytatódik a tartozásállomány növekedése is. A tozások bruttó összege: 1989. 1990. 1991. 1992.

végén végén végén VIII-ban

l l '2 23.9 54,4 79,9

mi lliárd milliárd mi lliárd milliárd

tar-

forint forint forint forint

vol t.

Változatlanul legjelentősebb a gazdálkodó szervezetek (átalakult gazdasági társaságok) által be nem fizetett járulék (késedelmi pótlék, bírság).

Nincs esély arra, hogy 1992-ben csökkeni fog , és arra sem, hogy finanszírozásába bevont (21.717 viditási tartalék arányos rés ze gyen.

a tartozásállomány az 1991 . évi hiány millió forint) likvisszapótolható le-

A társadalombiztosítás hatékonyabb behajtás! tevékenységét nagyban gátolja a folyószámla feldolgozás jelenlegi centrali zá lt rendszeréből adódó időeltolódás (a naprakész információszolgáltatás nem megoldott) . A feldolgozás nem tud lé pést tartani az egyébként is ügyviteli problémáktól terhes munkatömeg-növekedéssel. Változás csak a helyi feldolgozásra való áttérés és a tervez ett informatikai fejlesztések megvalósítása esetén remélhető.

Az 1975. évi Il. törvény módosításával a társadalombi z tosítás igazgatási szervei a közelmúltban megkapták a behajtás adóhatósági és bírósági jogosítványait (végrehajtás lehető­ sége), mindez azonban csekély reményt ad arra, hogy a tevékenység következtében a kinnlévőségek nagyságrendileg mérséklődjenek. Ez a gazdasági helyzet kedvező irányú változása nélkül nem vezethet sikerre .

Mindezek alapján az ÁSZ a törvényjavaslatban 1992-re nűsitett hiányt reálisnak ítéli.

valószí-

•

-

2.1 A

társadalombiztosítási

5 -

alapok

1993.

évi

előirányzatainak

megalapozottsága

2. l Az

előirányzatoknál

figyelembe vett prognózisok

A társadalombiztosítás várható helyzetére vonatkozó számításokat a Pénzügyminisztériumnak a költségvetés megalapozására készitett prognózisa alapján végezték el. A foglalkoztatottak átlagos száma (gazdálkodó szerveknél, illetve a költségvetési szférában), a járulékalap számításánál figyelembe vehető keresetek alakulása, az egyéni és nem jogi szemétyű társas vállalkozások személyi jövedelme, a munkanélküliek száma, a munkanélküli járadékban, segélyben részesülők száma és a részükre fizetendő járadék összege, a fogyasztói árindex, a költségvetési szerveknél az automatizmusok elmaradása, mind olyan elem, amelynek alakulása a társadalombiztosítás legfőbb bevételi forrását, a különböző járulékbevételeket alapvetően meghatározza. Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés bevételi elő­ irányzatai megalapozottságának vizsgálata során (6929. számon 1992. októberében benyújtott jelentésében) a makroszintű számításokat a következők szerint minősítette:

"Makroszámítások bizonytalansága az óvatosabb és egyes tervezési tényezők kedvező irányú változása következtében - valamelyest mérséklődött. A források mértéke azonban a jövedelemképződés 1993. évi üteme és a jövedelemtulajdonosok közötti megoszlása miatt - ebben az évben is csak viszonylag nagy eltérés kockázatával prognosztizálható. előrejelzések

A számítások megbízhatóságát javította, hogy az előző évekhez képest - valamelyest bővült és rendszeresebbé vált a gazdaságstatisztika által megfigyelt és szolgáltatott adatok köre. A magánszektor teljesítményének figyelembe vétele így már nem kizárólag becsléssel történt, bár az adatkör még közel sem teljes és pontossága is kétséges."

- 6 -

A társadalombiztosítás szempontjából - különösen a magánmunkáltatóknál komoly bizonytalanság! tényezőt jelent, hogy nincsenek megbízható statisztikai (létszám- és kereseti) adatok. Az a feltételezés, hogy az egy főre jutó átlagkeresetek növekedése jövőre megegyezik a prognosztizált inflációs rátával, nincs megfelelő számításokkal megnyugtatóan alátámasztva.

A munkanélküli járadék folyósításával összefüggés ben már számoltak szigorító intézkedésekkel, (amelyeknek lényege, hogy egy évre lerövidíti a folyósítási időt, 60 %-ra c s ökkenti a járadék előző évi átlagkeresethez viszonyított mértékét, alsó és felső határát a korábbiakhoz képest korlátozza). Az 1993 . évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat 7146. számon benyújtott kiegészítéséből ismetté vált konkrét változások feltételezhető hatásait a munkanélküli ellátások utáni járulékbevételek számításánál figyelembe vették.

A létszám és jövedelmi adatok bizonytalansága, a gazdasági folyamatok prognosztizálásának nehézségei miatt az ÁSZ a társadalombiztosítási bevételek előirányzatait bizonytalannak itéli.

Kormány döntés alapján a tervezhető hiány a kiadási oldalon determinációt jelentő kötelezettségek és a folyamatban lévő reformlépések ismeretében sem lehet több 40 milliárd forintnál . Ez egyben meghatározza a kiadási főösszeget is, ami miatt annak a szükségletekhez való viszonyáról az ÁSZ nem tud véleményt nyilvánítani. 2 . 2 Az előirányzatok értékelés~ biztosítási áganként

2.2. t A Nyugdíjbiztosítási Alap

előirányzatai

Az ágazat a társadalombiztosítás bevételeiből 305,9 milliárd forinttal részesedik. Egyes bevételi tételek (pl . munkáltatói és egyéni járulékok stb . ) törvényben előirt megosztási arányok szerint illetik a nyugdíjágazatot.

- 7 -

A munkanélküliek ellátása után fizetendő 15,4 milliárd forint nyugdíjbiztosítási járulékat a makroszinten 1993-ra számított munkanélküli járadék 66 milliárd forintos becsült összegére alapozva határozták meg (hasonlóan az Egészségbi z tosítás i Alaphoz). A vissztehermentesen átadott vagyon hozamából származó bevetel 2.824 millió forintos összeget az ÁSZ az 5. pontban foglaltak miatt bizonytalannak ítéli.

Az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeni ellátások után járulékátcsoportosítást hajtanak végre (3. sz. melléklet). A Nyugdíjbiztosítási Alap a nyugdíjkiadásoknak a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére a törvény szerinti 12,8 %-ot utalja át.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak tervezett összege 328,3 milliárd forint . (A kiadások 1992-ben várható összege 286,8 milliárd forint.) Ebből nyugellátásokra 294,4 milliárd forint irányozható elő. A nyugdíjkiadások 1992 . évben várhatóan 253,3 milliárd forint körül alakulnak. A 41 ,l milliárd forintos növekedésből a nyugdíjak növelésére ennek fele 20,6 milliárd forint - forditható (az előző ev1 közel 40 milliárd for i nttal szemben). A különbség az 1992. évi nyugdíjemel ések áthúzódó hatásából, valamint abból adódik, hogy a nyugdíjasok létszám (összetétel) alakulása, az induló nyugdíjak átlagosnál magasabb összege kiadás növelő hatássa l jár. Az 1992. évi IX. törvény 7. §-a előírta, hogy a nyugellátásokat az átlagkeresetek növekedésének megfelelő mértékben kell emelni évente két alkalommal. Ma már bi z onyos, hogy a törvénybe beépített kompenzációt - ami legalább 16- 17 %-os emelést indokolna - 1993-ban nem sikerül megvalósítani. A nyugdíjak emelkedésének várható mértéke 12,3 %, amiben benne van az 1992. évi nyugdíjemelések át húzódó hatása is. (Ez a mérték a Nyugdíjbi z tosítási Alapon kivüli nyugellátásokra is vona tkozik.)

Az Alap hiánya 22,4 milliárd forint, melyet értékpapír ki bocsátással kívánnak fedezni (lásd a 3. l . pontban foglaltakat) .

- 8 -

A nyugdíjrendszer változtatásával összefüggésben tervezett int~zkedéseket (a not korhatár emelése, a beszámitási idöszak meghosszabbítása, a degresszió korrigálása, . a rokkantsági, illetve özvegyi nyugdíjrendszer feltételeinek változtatása) az Országgyűlés külön tárgyalja . Ezeknek az intézkedéseknek 1993-ban a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésére még nem lesz érdemi hatása.

2.2.2 Az Egészségbiztosítási Alap

előirányzatai

Az Alap költségvetése 1993-ban összesen 268,3 milliárd forint bevételi előirányzattal számol, ami az 1992. évi várhatóan 232,2 milliárd forintos bevétellel szemben 15,5 %-os növekedést jelent. A bevételek nagyobb része a nyugdíjágazathoz hasonlóan meghatározott arányok szerint képződik.

A bevételi tételek közül kiemelést érdemel a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyek után a költségvetés által átalány jelleggel fizetendő járulék 5,8 milliárd forintos összege. Ezen a címen - féléves szinten 1992-ben 2,6 milliárd forintot kap az Alap. Ennek éves összege az ÁSZ előtt ismeretlen paraméterek alapján "szintrehozva" alakult ki. Az érintettek várható létszámnövekedése ma még nehezen prognosztizálható, ez pedig a javasolt átalánytól jelentösen eltérő - azt meghaladó - tényleges kiadásokat eredményezhet (lásd a 2. l pontban foglaltakat).

Az Egészségbiztosítási Alap bevételei közül a közgyógyellátási kiadások megtéritése 1,5 milliárd forint, a terhesgondozás költségeihez való hozzájárulásként 2,5 milliárd forint szerepel . Az együttesen 4,0 milliárd forintos összeg valójában nem más, mint az egészségügy területén 1992-ben végrehajtott központi bérintézkedés 1993-ra vonatkozó teljes éves hatásának ellentételezése. A megoldás megfelel ugyan a központi bérintézkedések végrehajtásáról hozott kormányhatározatban foglaltaknak (4.sz. melléklet), de nem szolgálja az állami és a társadalombiztosítási finanszírozási kötelezettségek amúgy is nehezen haladó szétválasztását, a valódi profiltisztításnak ez nem a megfelelő módja.

- 9 -

Az állam által az Alap részére vissztehermentesen átadott vagyon hozamából előirányzott 2.176 millió forintos bevételi tételt a vagyonjuttatás 5. pontban leírt bizonytalansága miatt az ÁSZ nem tartja reálisnak.

A törvényjavaslat 327 millió forintban határozza meg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásokhoz való költségvetési hozzájárulás összegét (a nyugdíjbiztosítási ágat arányosan megillető 373 millió forinttal együtt összesen 700 millió forint) . A részleges megtérítéssel kapcsolatban nem egyértelmű, hogy egyszeri vagy tartós átvállalásról van-e szó?

Az Alapok közötti járulékátcsoportosítást szabálynak megfelelően az Alap pénzbeni ellátási kiadásainak 30,5 %-át utalja át a nyugdíjágazatnak.

Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak tervezett összege az 1992. évi várható 250,3 milliárd forinttal szemben 285,9 milliárd forint. Az Egészségbiztosítási Alapból 1993-ban finanszírozandó adások köre a korábbi időszakhoz képest alig változik .

ki-

A kiadások közel fele a gyógyító- megelőző egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozásához kötődik. Ennek összege 1992-ben (az egészségügyi dolgozók bérrendezése miatti 1.~60 millió forintot is figyelembe véve) 112,3 milliárd forint. Az 1993. évi előirányzat összege 129,6 milliárd forint. A 15,4 %-os növekedés a pénzügyi lehetőségek, illetőleg a szükségletek ismeretében minimum-követelményként kezelhető.

Ebből

következik, hogy változatlan intézményi struktúra esetén 1993. évben nincs lehetőség a bázis finanszírozás további folytatására. A hiányzó automatizmusokat, a várható áremelkedéseket - ezen belül a két kulcsos ÁFÁ-nak az ágazatot különösen terhelő hatását figyelembevéve a gyógyító- megelő­ ző ellátásokra fordítható keret nem nyújt elegendő fedezetet a hagyományos finaszírozás mellett a szakellátási intézmények müködtetésére.

- 10 -

A szintre hozott bázis - vagyis az 1992-ben belépett fejlesztések miatt az automatizmusok nélküli 199 3. évi alapelő­ irányzat 119 ,8 milliárd forint . Így valójában a reformintézkedések végrehajtásának tartalékaként beállított 9,8 milliárd forintnak kellene fedezetet nyújtania az inflációs árnövekedésre és az egészségügyi dolgozók 1993. évi bérnövekedésére és a fejlesztésre, amit az új törvény nem értelmez. E célra forrásátcsoportosítás a költségvetésből sem történt.

Az ÁSZ korábbi vizsgálatai során észrevételezte, hogy a gyógyító megelőző ellátások előirányzata növekvő mértékben tartalmaz úgynevezett szabad forrást, melyet az intézményi előirányzatokon felüli fejlesztésekre, illetve egyedi döntés e k alapján különböző jogcímek szerint támogatásokra hasz nálnak fel. Az 1992. évi bázis előirányzatot e szempontból eleme zve (5. sz. melléklet) megállapítottuk, hogy abból 10,4 milliárd forint az az összeg, amelyet 1992-be n egyszeri támogatásként fizetnek ki . Ennek tételei jellegük folytán részben 1993-ban is finanszírozási kötelezettséget jelentenek (vér és vérkészitmények, csipöprotézis, háziorvosi ellátás teljesítményfinanszírozására fordított összeg, gyógyszerártámogatás, szolidaritási járul ék többlete) . S zabad forrásként kezelhető a "fejlesztések teljesítményfinanszírozására" beállított 2,4 milliárd forint, amelynek egy része az új rendszerben is egyes eljárások (műtétek stb.) fedezete. Meg k e ll azonban jegyezni, hogy az 1993 . évi előirányzat UJ fejlesztésekre forrást nem tartalmaz . (A "fejlesztés" fogalmát az új finanszíro zási rendszerben nem is értelmezik a rendelkezésre álló dokumentumok.)

Részben tehát pénzügyi kényszerintézkedésként kerülne sor 1993-ban a javaslat szerint egy nagyhorderejü, az egészségügyi ellátás egészét, a társadalombiztosítást - nem utolsósorban a biztosítottakat - is érintő reformintézkedés bevezetésére.

-

ll -

Ennek keretében az alapellátásban - szakítva a bázisalapú finanszírozás gyakorlatával - zömében a "teljesítményt" kifejező mutatók alapján történne a finanszírozás. Megtörténnének az első lépések a szakellátásban alkalmazható teljesítmény, illetve feladatfinanszírozási módok bevezetésére is. A változásokat egységesen 1993. július

t-jétől

vezetnék be.

A törvényjavaslat a teljesítmény szerinti díjazás keretében folyósított összeg felhasználását teljes egészében az intézményekre bízná, felmentést adva az államháztartási törvény költségvetési szervek gazdáikadását szabályozó elő­ írása alól. Így értelemszerűen feloldódnának a bér és dologi előirányzatok közötti átcsoportosíthatóság korlátai is. A szűkös források, illetve az egészségügyi dolgozók egyébként jogos bérigényei miatt ez a lehetőség önmagában is veszélyezteti az adott intézmény működöképességét. Az ÁSZ - számos szakmai anyag áttanulmányozása mellett - az OTF-nél, a Népjóléti Minisztériumban, illetve az NM Gyógyító Ellátás Információs Központjában (GYÓGYINFOK) is igyekezett a javaslatok megalapozottságáról, előkészítettségéről meggyőződni. A változtatás szándéka az egészsegugyi reform Országgyűlés által is elfogadott irányai, a szakma várakozásai, a hagyományos költségvetési finanszírozás életképtelensége szempontjábó l nem vitatható, a tapasztalatok alapján azonban a várható "eredményt" illetően számos kétely is megfogalmazódott, olyan veszélypontok, amelyekre az ÁSZ-nak kötelessége felhivnia a törvényhozók figyelmét.

A változtatások lényegéről, illetve a javasolt UJ finanszírozási rendszer általunk problematikusnak ítélt kérdéseiről külön (6. sz . mellékletben) számolunk be.

Az Egészségbiztosítási Alap nehezen prognosztizálható kiadásai közé tartoznak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök támogatásának ráfordításai. A tényleges kiadások az elő ­ irányzatokat évröl -évre meghaladták. 1992-ben 7,0 milliárd forint túllépés várható a 31 milliárd forintos előirányzat­ hoz képest.

- 12 -

Az 1993. évre a támogatások elő irányzott összege a várhatóan 38 milliárd forintos teljesítést alapul véve, együttesen 44 milliárd forint . Az ÁSZ megítélése szerint azok a folyamatok (importból származó gyógyszerek térhódítása, növekvő gyógyszerválaszték stb.), amelyek az előirányzatok túllépését okozták tovább folytatódnak. Hasonló hatást válthat ki a hazai gyógyszeripar privatizációja is. Így az előirányzatok szintje - még a lakossági terhek növelése mellett is - nehezen lesz tartható . A táppénzkiadások 29 milliárd forintos előirányzata lényegében a korábbi évekével azonos, ami figyelemmel a táppénzrendszerrel kapcsolatosan terve ze tt szigorító intézkedések re reáli s nak mondható. Az Egészségbiztosítási Alap 17,4 milliárd forintos tervezett hiányát szintén értékpapír kibocsátás fedezné.

2 . 3 . A társadalombiztosÍtás pénzügyi alapjainak müködési költségvetése

A törvényjavaslat I. fejezete általában szabályazza az alapok működési költségvetését. Az új szabály lényege nem más , mint az 1988. évi XXI. törvényt módosító 1991. évi III . és 1992 . évi X. törvény előírásainak egységes szerkezetbe foglalása , de a társadalombiztosítás önkormányzati irányitásáról szóló 1991. évi LXXXIV . törvényre épülve további rendelkezéseket is tartalmaz. Ezek a rendelkezések n em léte ző szervezetekre vonatkoznak, nem határozták még meg az önkormányzat intézményeit és szervezeteit, működési formáját. A törvényjavaslat igy keret jellegű, nem határozza meg, hogy az önkormányzat hiányában, annak felállásáig 1993. évben ki az, aki döntési jogositvánnyal rendelkezik , ki(k) kezeli(k) az alapokat, nem létező szervezeteknek ad felhatalmazást a gazdálkodás szabályozására, a müködési költségvetés végrehajtására. A törvényjavaslat szerint továbbra is elkülönülnek a működé­ si költségvet éstő l az ellátások finanszírozásával kapcsolatban felmerülő bank- és postaköltségek . Az Alapok végleges széfválasztásával logikáját veszti az önálló müködési költségvetés, ha az az ellátásokhoz kapcsolódó költségeket nem tartalmazza teljeskörűen .

- 13 -

A működési költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulását a 7. sz. melléklet t arta lmazza a Társadalombiztosítási Alap létrej öttétől 1993. évig. A működési költségvetés bevételének meghatározó része a két alaptól-bevételeik 1,5 %-a- átvett pénzeszkö zökből származik. Ennek következtében nem meghatározott nagyságú bevétellel számolhat a működési költségvetés, hanem egy becsült értékkel , mely az év során változik. Ugyanakkor az éves kiadások meghatározottak. A működési költségvetés egyé bként logikai lag nem a bevételekhez, hanem a kiadásokhoz kapcsolódik. A társadalombiztosítás bevételeinek előirányzata 1989-90. években szufficittel, 1991. évben és prognosztizálhatóan 1992 . évben is def icit tel teljesültek, illetve teljesülnek. Az elmaradó járulékbevételből származó deficit azt eredményezi, hogy a működési költségvetés bevétele sem éri el az előirányzatot, a kiadások fedezetéhez a szufficitből képző­ dött működési tartalékot kellett bevonni 199 1- ben és 1992-ben is . A korábbi években képződött szufficitet várhatóan 1992-ben teljes egészében a kieső bevételek, illetve a többletkiadások ellentételezésére használják fel . (A 7. sz. mellékletben 1992 . évre bemutatott 286 millió forint tartal ék - az 1992 . évi X. törvény értelmében - visszapótlási kötelezettség, -mely a székházépítésre determinált . ) Az 1992. évi LX. törvény 9. § (4) bekezdése értelmében a müködési költségvetés további forrás bevonásként 1992. évben számításba vette az 1991. évi családi pótlék folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások maradéktalan megtérítéséből származó 100 millió forintot is . Ezzel azonban a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése, illetve annak pótköltségvetése sem számolt Az alapoktól 1993-ban a folyamatos működéshez átvett pénzeszközökön (bevétele i k l ,5 %-án) felül egyszeri kiadásra fejlesztésre - további pénzátvételt terveznek a források megteremtéséhez . A folyamatos és az egyszeri kiadásokhoz biztosított források konvertálhatóságá t a törvé nyjavas lat nem szabályazza teljeskörűen, csak annyiban, hogy az egyszeri feladatokra biztosított források csak konkrét döntés alapján meghatározott összegben és ütemben használhat ák fel. Az t nem szabályozza, hogy a folyamatos kiadás forrásait az előbbi célokra be lehet-e vonni.

-

14 -

A működési költségvetés bevételeit részletező törvényi mellékletben a folyamatos működésre átvett előirányzat 8.497 millió forint kevesebb mint az alapok bevételének 1,5 %-a. A működési költségvetést megillető bevételek 1,5 ~-a 8.505 millió forint, melyből 4.535 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 3.970 millió forint az Egészségbiztosítási Alapot terheli. Az 1992 . évi várható működési kiadások közel 400 millió forinttal fogják meghaladni a tervezettet, melynek forrása az 1991. évi zárszámadásról szóló 1992. évi LX. törvény szerinti megtakaritás. Az 1993. évi bérkiadások tervezésénél - hasonlóan az 1992 . évhez - nem a költségvetési szervekre érvényes előírást alkalmazzák, vagyis a már végrehajtott fejlesztések bérkiadásait továbbra is a fejlesztések között tervezik (pl. a Fejlesztési Iroda kiadásai között . Sem a törvényjavaslat függelékéből, sem annak kiegészítéseként átadott részletezés (8. sz. melléklet) alapján nem állapitható meg, hogy csupán a tervezési gyakorlat rossz, vagy a Fejlesztési Iroda bérkiadásait tervezték-e kétszer. Az 1992. évre tervezett fejlesztések változtak, habár elő­ irányzatuk nagyságrendileg tekintve lényegében változatlanok . A behajtási szervezet csak részben, a fiókhálózat egyáltalán nem valósult meg. Előirányzatukat és még további forrásokat az 1992. évi feljesztések között nem tervezett társadalomb iztos ítási kártyák emésztették fel . A társadalombiztosítási kártyák költsége 1992. év végéig a 800 millló Ft, az 1993. évi előirányzattal együtt az l milliárd forintot is meghaladja. A kártya azonban csupán egy funkcióra alkalmas (szabad orvosválasztás eszköze). Más informatikai feldolgozásra ez a kártya csak további költ ség ráfordítás mellett használható, mindaddig amig a világbanki projekt keretében az új rendszert ki nem dolgozzák, illetve működésbe nem helyezik .

Az informatikai fejlesztések 1992. évben az EDS által szá llitott megvalósíthatósági terveket és egyéb projektek elő­ irányzatait tartalmazzák. Ezen projektek az 1993 . ev1 fejlesztések előkészítéseként értelmezhetők , de néhány esetben a korábbi elképzelést újra kell értékelni és a fejleszt és i terveket meg kell változtatni (pl. táppé nzrendszer).

-

15 -

Az 1993. évben az informatikai rendszerek fejlesztése eltér a függelék tartalmától, az azóta elkészült stratégiai terv alapján. A tervezett fejlesztések három területet foglalnak magukban: a meglévő rendszerek továbbfejlesztése, vagyis az elő­ készít et tség biztosított, (járulék-folyószámla, n y ugdíjfolyósítás, statisztika, stb); - döntés szükséges, hogy az eddigi fejlesztést folytassák, vagy újat vezessenek be, vagyis a korábbi fejlesztések hasz nosulása kérdéses, (nyugdíjmegállapítás, családi pótlék, betegbiztosítási kártya); - a fejlesztések új elképzelések, előkészítettségüknincs (behajtás, munkaviszony nyilvántartás, táppénz, egészségügy finanszírozás, gyógyszer és gyógyászati segédeszközök, vezetői informatikai rends z er) .

A világbanki fejlesztések az informati kai infrastruktúra fejl esztésére és korszerűsítésére irányulnak, amely hardware és soft ware fejlesztéseket, technikai segítségnyújtást, képzés t foglal magába. Ezen fejlesztések rés zbe n az EDS által készített megvalósíthatósági tanulmányra alapulnak, ugyanakkor nem szabad a fe jlesztéseke t jóváhagyni amíg a rendszerek fejlesztése n e m kiforrott. Ezen feladatokat az önkormányzatoknak vagy a felügyelő bizottságoknak kell jóváhagyniuk 1993-ban.

A világbanki projektek még további alapos előkészítést igényelnek, mert a hitel sze rződés aláírását követően fel nem has z nálás, illetve késedelmes felhasz ná l ás esetén a kés zenléti kamatot meg kell fizetni a világbanki hitelnyújtás általános feltételei szerint .

Az informatika i fejlesztésekre és a világbanki hitelből megvalósuló feladatokra 89 millió forint bérkifi zetést terve z nek a Fejlesz tési Iroda 129 millió forintos béralapján felül (amely már jelent ős összegű megbízási díjat is tartalmazott), vagyis jutalomként az éves bérkiadás 69 %-át irányo zzák elő.

-

16 -

A székház beruházás az 1992. és 1993. év fejlesztési feladatai között az egyik legjelentősebb feladat, melynek elő­ készítése 1991 . évben kezdődött. A feladat 1991. évi elhatározásakor ajánlati szinten az építési költ sége t 2,2 milliárd forintra becsülték . Az 1992. június 15-én jóváhagyott engedélyokmány szerint a megvalósítási költség 3,2 milliárd forint a kapcsolódó létesítmények előirányzatával együtt. (Mindkét összeg ÁFA-val együtt értendő. ) Az épület megvalósítására - pályáztatás alapján kiválasztott kivitelezővel - átalányáras kivitelezési szerződést kötöttek. Ennek nem része a telefonközpont és készülékek, valamint a külső elektromos ellátás. Ez utóbbi költségét az összköltség előirányzat azonban tartalmazza. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a létesítmény költ ségeibe n, illetve a megvalósítási ütemben az új telefonközpont, amely az információ technológiai fejlesztésnek része, nem szerepel, de a Fejlesztési Iroda által összeállított 1993. évi információ technológiai fejlesztések stratégiai tervében sem. Így ebből a tételből a hasonló kapacitású rendszerek árait figyelembe véve 100 milliós nagyságrendű további költségemelkedés következne. A TB

újabb közlése szerint " j e len időpontra eldöntött kérdés, hogy a székházépület telefonrendszere házi lag az általános igényeknek megfelelően fog funkcionálni", így ez "várhatóan mindössze" ... 40-50 millió Ft kiadással jár. f őigazgatóság

A bemutatott számsor mutatja, hogy a beruházás a kényszerpályára helyezés és az építményre les zűkítő program módszereivel indult meg, s végső költségei bizonytalanok. Az 1993. évi 1.937 millió forint fejlesztési költség több mint 50 %-a beruházási feladatok megvalósitására szolgál. A beruházásokból épület vásárlásra és létesítésre több mint 900 millió forintot irányoztak elő, amiből 420 millió forint az 1992. évi determináció. Ezen beruházásokat a szervezetfejlesztések - létszámbővítések - indokolják. Megvalósulásuk esetén a bérleti költségek csökkenésével is lehet számolni. Az újonnan induló beruházások (vásárlások) előkészítése érdekében az egyeztető tárgyalások megkezdődtek, de végleges döntés még nincs, vagyis a tervezett pénzügyi felha sz nálás ma még kérdéses, illetve az igazgatóságokkal lefolytatott költségvetési tárgyalások függvénye.

;

-

17 -

Az 1993. évre tervezett fejlesztések a fentiek alapján bizonyos tartalékokat tartalmaznak, de ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy egyes feladatokra nem tartalmaz előirány­ zatot (pl. szervezet átalakítás).

3. l Az 1993. évi központi költségvetés és a társadalombiztosítás költségvetése közötti kapcsolat

3.1 A társadalombiztosítási alapok 1993-ra tervezett hiányának finanszírozása

A társadalombiztosítás bevételei még a bevezetőben említett megszorító intézkedésekkel {melyeknek jogi előkészítése már szintén folyamatban van). - a törvényben előírtnál alacsonyabb mértékű nyugdíjkompenzáció; - a rokkantsági nyugd í jra való jogosultság orvosi elbírálásának szigorítása; - a táppénzrendszer változtatása; - a gyógyszertámogatások adminis z tratív intézkedésekkel történő korlátozása; - a GYED rninimumának megsz üntetése; - az alapok kamat- és egyéb hozambevételeinek folyó kiadásokra történő felhasználása sem fedezik a kiadásokat.

A két ágazat együttesen tervezhető hiánya a törvényjavaslat szerint 40 milliárd forint, aminek rendezésére az á llarnház tartási törvény é rtelmében intézkedni kell. A költségve tési törvénytervezet úgy intézkedik, hogy a hiányt hosszú lejáratú értékpapír k i bocsátás fedezi. Erre a megbí zást a társadalombiztosítási alapok kezelője adná a z MNB részére. A költségvetés ped ig - garanciaként - megt é riti a fe lmerülő kamatkölt sége t , illetve ke zességet vállal a tőketörlesztésre.

A javasolt mego ldás ellentétes a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvé ny 19. § (l) bekezdésében foglaltakkal (9. sz . melléklet) . Azza l egyébként a két felügy e l ő bi zottság sem é rt ett egyet (10 . sz. mell é klet).

- 18 -

Még a törvényjavaslat indokiása sem tartalmazza az értékpapír {vélhetően kötvény) kibocsátásának idejét, esetleges ütemezését, kamat és beváltási feltételeit, a vásárlók tervezett körét. Ez a - társadalombiztosítás 1992. evt várható hiányának {32,8 milliárd forint) finanszírozásamiatt sem mellékes. Mint ismeretes az 1993. évi központi költségvetés törvénytervezete a két év hiányáról egyaránt értékpapírkibocsátás útján kiván gondoskodni.

3.2 Átmenetileg a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások köre és mértéke, profiltisztítás 1993-ban

Az 1992. évi X. törvény első alkalommal határozta meg a társadalombiztosítás által átmenetileg finanszírozott ellátások körét és összegét, azzal a céllal, hogy a nem biztosítási jellegű ellátások leválasztása megkezdődjön. A profiltisztitás 1992 - ben 3,6 1993-ban 3,4 milliárd forinttal mérsékli a társadalombiztosítás kiadás ait.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a továbbra is a társadalombiztosításnál maradó ellátások előirányzata 42,3 milliárd forint, vagyis több a tervezett hiánynál.

Meg kell emliteni, hogy az 1993. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban profiltisztitás eimén 9,4 milliárd forint szerepel ebből: - 3,6 milliárd forint a már 1992-ben átváltalt juttatások (megmagyarázhatatlan módon változatlan) összege; - a központi költségvetésből biztositott hozzájárulás 700 millió forint; a megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka 1050 millió forint; - a közgyógyellátás miatti térítés 1.500 millió forint, illetve a terhes gondozás kiadásaihoz való hozzájár ulás 2.500 millió forint {ami a 2.2.2 pontban foglaltak miatti bérpolitikai intézkedések ellensúlyozása); - a cukorbetegek támogatására 50 millió forint.

- 19 -

Az eltérés értelmezhető, abból adódik ugyanis, hogy a költségvetési törvény javaslatban az 1992-ben átváltalt kiadások (3,6 milliárd forint) is szerepelnek. feltüntetik a központi bérpolitikai intézkedések éves szintre számított hatását (4 milliárd forint) ugyanakkor a társadalombiztosítástól átkerülő ellátásoknak csak a tényleges kihatását - 1800 millió forintot - veszi figyelembe. A profiltisztítás körébe tartozó ellátások 3400 millió forintos összegéből ugyanis - az ellátások megszünése, átalakítása miatt - csak 1800 millió forint kerül át ténylegesen a költségvetéshez.

3.3 A költségvetés megtéritési

kötelezettségeiről

Az állami költségvetésről szóló törvény olymódon rendelkezik, hogy a megtérítéseket havi egyenlő részletekben kell folyósitani. A Népjóléti Minisztérium e rendben tériti meg az 1/12 részének havonkénti átutalásával:

előirányzat

-

a családi pótlékot; a politikai rehabilitáltak nyugdíjkiegészítését; a profiltisztítás körébe tartozó ellátásokat; a folyásításra átvállalt egyéb ellátásokat; a nem biztositottak egészségügyi ellátásának pénzügyi fedezetét; - a lakásalap fedezeti kötvény kamatát.

Ide tartoznak a folyósítás költségeinek megtérítései is mivel a korábbi viták forrása megszünt).

(a-

Az előirányzat, illetve az átutalt összeg és a tényleges teljesítés közötti különbözet megtéritésére, a fizetés konkrét időpontjára azonban nincs megállapodás. Az egyenlegek megtérítésére a zárszámadás elfogadása után kerül sor, tehát a felmerülést követően legalább 9-10 hónappal később. Így például mindeddig nem rendeződött az 1991. évben folyósitott és az e címen átutalt családi pótlék közel 840 millió forintos különbözete.

- 20 -

3.4 A biztosítási alapok likviditásának megteremtése Az ellátások akadálytalan folyósitása érdekében a~ OTF az 1989-91. közötti években 5 milliárd forint készenléti hitelt vehetett igénybe, e felett - kamatmentesen - használhatta az állami forgóalaphoz kapcsolt Nyugdijmegelőlegezési Számlát. Az 1992 . évtől -az 1991 . évi XCI. törvény- csak a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában engedte meg a Számla igénybevételét. A gyakorlatban azonban ez mindkét biztosítási ág likviditását szolgálta . Az OTF naprakészen nyilvántartja szabad pénzállományát, illetve a hiteltartozásokat . A napi hitelállomány összege változó, a legnagyobb igénybevett összeg ( 1992. augusztus 29-én) 18,9 milliárd forint volt.

Mivel az alapok pénzforgalmi számláinak szétválasztására nem került sor, így nem bizonyítható, hogy a pénzfelvételre mi célból került sor.

Az 1993. évre vonatkozó központi költségvetési törvényjavaslat már nem nevesiti az állami forgóalaphoz kapcsolt megelő­ legezési számlát, hanem a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében egyaránt megengedi igénybe venni. Feltételül azt szabja , hogy a számlát csak akkor lehet használni, ha a pénzhiányt a deficit finanszírozása érdekében történő értékpapírkibocsátás útján befolyó bevétel már nem fedezi. E szabályból viszont a kötvénykibocsátás 1993. január l-jei időpontja következik.

4 . l A társadalombiztosítás

kamat és egyéb hozambevételeinek , va-

lamint tartalékainak tervezett alakulása

A kamat és egyéb hozambevételek 1992. évi várható összege 8,4 milliárd forint. E bevételek a családi pótlék 1990. I-III. havi összegének finanszírozásával öss z efüggő kamat megszünése és az általános karnatsz i nt csökkentése miatt 1993-ban 4,0 milliárd forintot tesznek ki. A befektetett eszközöket az 1991 . évi zárszámadási törvényben meghatározott eszmei hányadok alapján osztották meg az ágazatok között.

- 21 -

A társadalombiztosítás kamat és egyéb hozambevételei 1993-ban a kedvezőtlen pénzügyi helyezet miatt a folyó kiadások fedezetéül szolgálnak. Ezért a befektetések .hozama és a tartós befektetések tartaléka az 1992. évi szinten marad. A hozambevételek ily módon történő felhasználása ellentétes a tartalékok eredeti rendeltetéséve!, azaz a tartós befektetések hozamát további tartós befektetésekre kell fordítani.

Az 1991. évi hiány fedezésére a likviditás! tartalékból összesen 21.717 millió forintot használtak fel, melyet a zárszámadási törvény az 1991 . december 31-én tartozó Jarulékfizetők járuléktartozása megfizetésének "megelőlege zése ­ ként" kezel . Úgy rendelkezik, hogy azt - a tartozások megfizetéséért befolyt összegből - 1994. végéig vissza kell pótolni legalább évente arányos részletekben . Az 1992. év folyamán az eddig befolyt összeg 2.278 millió forint, ami még nem éri el az időarányosan esedékes 1/3-os részarányt. A likviditási tartal é kalap 1993. évi visszapótlására előirá­ nyozták az időarányos 7.200 millió forintot . I s merve a társadalombiztosítás kinnlévős ége inek tömegét, a gazdálkodó szervezetek fi ze tési nehé zségeit, kevés az esély arra, hogy a felhasznált likviditási tarta l é kot az előírt határidőre visszapótolják, sőt fennáll a veszélye annak, hogy a megmaradt és időkö zben egyéb forrásból képződő tartalékot is fel kell használni.

5.1 A társadalombiztosítás ingyenes vagyonhoz juttatása

A törvényjavaslatnak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló l. fejezete a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alap bevételei között e mlíti a részükre átadott vagyonból származó bevételt. Ez három rész ből tevődik öss ze: -az Alapok részére vissztehermentesen átadott, illető­ l eg ; - az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonból, valamint - a vagyon hozadékából (tőkenyereség, eredmény, hasz nosítás bevétele stb. )

- 22 -

A vagyoni kérdések érintése azért szükséges, mert az Alapok 1993. évi költségvetése számol az ingyenes vagyonátadás hozamából származó bevétellel, összesen 5 milliárd forint értékben. Az 1992. évi X. törvény rendelkezései szerint 1994. végéig a társadalombiztosítást 300 milliárd forint értékű vagyonjuttatásban kell részesíteni. Előírta továbbá azt is, hogy e vagyonból 1992-ben legfeljebb 1 .880 millió forint bevételt biztosító rész értékesíthető és az a folyó kiadások finanszírozásába bevonható . A Gazdasági Kabinet az év második felében két alkalommal foglalkozott a témával, létrejött az úgynevezett Vagyonátadó Bizottság. Mindeddig azonban csak elvi jellegű döntések születtek, tényleges vagyonátadásra nem került sor.

A társadalombiztosítás költségvetésében azonban mindez ek ellenére 70 milliárd forint értékű vagyonátadással számolnak és ennek 7-8 %-os 1993. évi hozamát feltételezve alakult ki az 5 milliárd forintos bevételi összeg. Az Állami Számvevőszék fenntartja azt a korábbi megállapítását, hogy a vagyonjuttatás részleteinek kidolgozatlansága, a szükséges intézkedések jelentős késedelme miatt nem valószínűsíthető olyan nagyságrendű vagyontömeg átadása, amely a társadalombiztosítást jelentős összegű bevételhez juttatja. A vagyonátvétel feltételeit az OTF-nél sem alakították még ki, a kezeléssel, hasznosítással minden valószínű ség szerint külső szervezeteket bíznak meg. A Gazdasági Kabinet november elején ismét napirendjére tűzi a társadalombiztosítás vagyoni kérdéseit. Az Országgyűlés október 27-én fogadta el az 1992-re vonatkozó Vagyonpolitikai Irányelveket. Az ingyenes vagyonátadás végleges szabályai azonban még nem ismertek. Érdemi lépés a tartozás fejében történő vagyonátvétel terén sem történt. Az adós cégek ugyan felajánlottak mintegy 4 milliárd forint értékű ingatlant, de az ezek értékesítésére kialakított, úgynevezett TB-börze az ingatlanpiac müködésképtelensége miatt még nem hozott eredményt.

- 23 -

A törvénytervezetből egyébként nem világos, hogy az átadott vagyon hogyan oszlik meg a biztosítási ágak között. A javaslat szerint ugyanis a vagyonalapra a tartósan befektetett eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ilyen szabályt azonban a törvény nem tartalmaz. Kérdéses, hogy ez esetben is az 1992. évi LX. (zárszámadási) törvényben jóváhagyott megosztási arányokat kell-e alkalmazni.

Az átadott vagyon tervezett hozamát 1993-ban hasonlóan a kamat - és egyéb hozambevételekhez - a folyó kiadások finanszírozásába kívánják bevonni.

6 . 1 A biztosítási ágakhoz tartozó pénzügyi alapok

gazdálkodási

önállósága

A törvényjavaslat megfogalmazása szerint a társadalombiztosítás pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain: a Nyugdíjbiztosítási Alapon és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül bonyolódnak le.

Az Alapok tényleges pénzügyi önállósága a következöket telezi:

felté-

- a biztosítási ágak bevételeinek és kiadásainak teljes elkülönítését, önálló könyvviteli rendszer kialakítását (két mérlegbeszámoló készítését), ennek megfelelöen; - külön bankszámlát és a járulékfizetök egyéni folyószámláinak megkettözését; - az alapok külön vagyonát és tartalékait (az azokkal való önálló gazdálkodást); -az alapok napi likviditási helyzetének ismeretét; -az önálló szervezeti keretek megteremtését (ideértve a saját működés i költségvetést is); - a teljes profiltisztitást; a társadalombiztosítás által folyósitott más ellátások elszámolásának rendezését.

-

24 -

A két alapot az 1992. évi X. törvény (Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvényt módosító része) hozta létre. A biztosítási ágak pénzeszközeinek elkülönítésére azonban nem került (nem is kerülhetett) sor. Az alapok pénzforgalma változatlanul egy bankszámlán bonyolódik le.

A kialakított számviteli rendszerben a bevételek elkülönítése - az előírt megosztási arányok szerint - OTF szinten, a kiadások elkülönítése igazgatósági szinten - az egységesen bevezetett kódrendszer alkalmazásával - történik.

A legnehezebb és legidőigényesebb feladatot a jelenlegi folyószámla rendszer átalakítása jelenti. Ez a maitól alapjaiban eltérő pénzügyi rendszer kialakítását igényli, aminek feltételei reálisan még 1993-tól sem teremthetök meg. Ehhez ugyanis a jelenlegi egyéni folyószámlák 1992 . év végi záróegyenlegét meg kellene bontani (beleértve a tartozásokat is).

A gazdaságban végbemenő változások miatt nagymértékben növekedett a folyószámlák száma (jelenleg l . 100 ezer db). A járulék és folyószámlakönyvelés és nyilvántartás ügyvitelében mutatkozó hiányosságak miatt az év végi záróegyenlegek megbontása megoldhatatlan . (Az ÁSZ korábbi vizsgálatai e kérdéssel részletesen foglalkoztak).

A 2.3. pontban ismertetett informatikai fejlesztések között szerepel a számviteli projekt, melynek egyik feladata a biztosítási ágak önálló számítógépes főkönyvi könyvelésének kialakítása. A világbanki projektek pedig az új folyószámla járulékelszámolási rendszer - megteremtését is célul tűzték ki. Az alapok

pénzforgalmi szétválasztásának kérdéskörével a felügyelő bizottságok is foglalkoztak. Együttes határozatuk értelmében - mivel 1993. január I-jétől nincs reális lehető­ ség a befizetések biztosítási ágankénti megosztására az 1992. évben érvényes elszámolási módot kell folytatni azzal, hogy az OTF a jogi szétválasztás után folytassa az előkészü­ letet a teljes pénzügyi szétválasztásra (ll. sz. melléklet).

- 25 -

7. l Az 1991. évi LXXXIV. törvény szerinti önkormányzati irányitás 1993. évi bevezetésének feltételrendszere,

intézményi,

szer-

vezeti kérdései

A költségvetési törvénytervezet az Alapok kezelőjeként a nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási önkormányzatot jelöli meg. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény értelmében a biztosítási önkormányzatok első közgyűlését 1993. január 1-15. között kell összehívni. Ez az időpont a szakszervezeti választások elhúzódása miatt bizonytalan.

A társadalombiztosítás önkormányzati irányításáról rendelkező 1991. évi LXXXIV. törvény keret jelleggel határozza meg az önálló biztosítási ágak szervezeteit, illetve a jelenlegi szervezetek átalakítását. Nem rendelkezik arról, hogy az átalakítás előkészítése, irányitása kinek a feladata (a felügyelő bizottságoké, a kormányzaté vagy esetleg az ellenérdekelt OTF-é) . Ezzel magyarázható, de el nem fogadható, hogy az 1993. év elejére tervezett igazgatási szervezetek kialakítása érdekében érdemi intézkedés nem történt. Ugyanakkor a társadalombiztosítás igazgatási apparátusnak jogállását és feladatkörét meghatározó jogi normák egy része a törvény hatálybalépésével, más része már 1992. szeptember l-jével hatályát vesztette. Így nem halasztható tovább a feladat- és hatáskörök egyértelmű rendezése, a szervezet ehhez kapcsolódó átalakítása.

Az OTF a stratégiai rendszertervében olyan szervezettel számol, ahol létezik a két önkormányzat a hozzátartozó központi hivatalokkal (Országos Nyugdíjbiztosító Intézet és Országos Egészségbiztos ítási Pénztár) és egy közös szolgáltató irodarendszerrel az adminisztratív feladatok ellátására. Ezt a koncepciót a Világbank is elfogadhatónak tartja.

Mindezen elképzelések, valamint az önkormányzatok felállásának prognosztizálható csúszásamiatt az 1991. ev1 LXXXIV . törvényt módosítani kell, továbbá ki kell bővíteni a társadalombiztosítás új igazgatási szervei létrehozásának elő­ készítésével,a végrehajtási kötelezettség nevesítésével és időbeni ütemezésével.

- 26 -

AV AS L A T OK

J

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi ilköltségvetéséről szóló törvényjavaslat megalapozottságának, letve más törvényekkel való összhangjának megter emtése érdekében az Állami Számvevőszék javasolja: az Országgyűlésnek, hogy kérje fel a Kormányt: 1.1 A társadalombiztosítási költségvetés 1993. évi hiánya finanszírozásának a törvényjavaslatban szereplő megoldásának (az értékpapír-kibocsátás tervezett módja) ismételt átgondolására és a törvényes előírásoknak megfelelő új megfogalmazására;

2. l

Az 1975. évi II. törvénynek a nyugdíjrends zer vá lto ztatása és egyéb okból napirenden lévő módosítása keretében a évi nyugellátások évenkénti emelésére vonatkozó - az 1992 . módosításáIX. törvénnyel életbe léptetett előirásának ra, illetve kiegé szi tésére;

3./ A bi ztosí tási önkormányzat létre jöttének késedelme miatt az 199 1. évi LXXXIV . törvény módosi tására, illetve az átmeneti időr e vonatkozó szabályok kialakítására , az átalakításért való felelősség egyértelmű megfogalmazásáva l;

4.1 I s méte lt áttekintésére annak, hogy a jelen körülmények között célszerű-e az egészségügyi intézményeket kivonni az á llamház tartási törvé ny egyes előirásai alól. Az Állami Számvevőszék alapján javasolja a Kormánynak :

a

Véleménykészítés

során

tapasztalt ak

1./ Az egészségügy t erületén javasolt finans zírozási vá ltoztatások elfogadása esetén 1993. első negyedévében tekintse át a beve zetés előkészítettségét, az alapellátásban 1992-be n végrehajtott változtatások tapasztalatait és arról adjon táj ékoztatás.

:.

- 27 -

2.1 A társadalombiztosítás részére átadandó vagyonról még e törvény elfogadásáig hozzon döntést, mivel ennek hiányában a vissztehermentesen átadandó vagyon értéke fiktív; a számv itelről szóló törvény alkalmazásának elveivel ellentmondó lenne (óvatos értékelés elve), ha a 70 milliárd Ft bevételi értékkel számolnának.

a Kormánynak és az Országos nak:

Társadalombiztosítási

Főigazgatóság­

l. l A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyek egészségügyi ellátására a költségvetés az előirányzatok szerinti 5,8 milliárd forintos átalányt havi egyenlő részletekben utalja át a társadalombiztosítás részére, de a szabályozás amennyiben ennek feltételei megteremthetők - egészüljön ki az utólagos elszámolás kötelezettségével . Az elszámolás feltételeiben az OTP, a PM, illetőleg az NM előre állapodjanak meg. Indokolt megállapodni a költségvetés megtérítési kötele zett ségi körébe teljesítés közötti különbözet zárszámadástó l független - megfizetésére is . 2.1 A biztosítási alapok teljes pénzügyi önállóságának megteremt ése é rdeké ben minél előbb ki kell alakítani az ágazatok decentralizált járulék- és folyószámla könyvelési rend szereit , meg kell valósítani a teljes profiltisztítás t és ki kell dolgozni a társadalombiztosítás által folyósított ellátások elszámolási r e ndj ét.

az Országos Társadalombiztosítási Föigazgatóságnak: 1./ Alakítsa ki az egészségügyi intézmények költségeinek ges megfigyel és i rendszerét .

egysé-

2.1 A müködési költségve t ésse t összefüggésben a székház beruházást éri ntően a székház ü zembehelyezéséhe z, rendelt etéssze rű hasz nálatbavéte l é hez záros határidőn belül végezze e l , a hírköz l és i beruházásokkal kapcso latos egyeztetéseket és kösse meg a beruházás bonyolításához megfelelő szerződéseket.

Budapest, 1992 . november hó

i+~{J---(Hage lmayer I stván )

V- 30/6/1992. Tsz. 142.

HELLÉKLETEK

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi

költségvetéséről

szóló,

6813 sz . törvényjavaslat véleményéhez

A·.

sz. mellé klet

a V- Jo - 6/1 99 2 számú yélemé nyhez A társadalomol zLosl t áa be vé te leinek és kiadásainak ( 1Hti9- 188J- )

BEV B'!'ELEK elöir.

-

1989 . 1990. 19 91. 1992. 1992. 1-VI II . 1993. Meg,jegyzés:

347,0 453,7 527,6

-

*

1992, novem":>er

KI ADASOK

ten y ~96,4

360,2 436,4 50b,6* 326,0

575,2 varható adat !

al~kuláaa

-

eloir.

342,6 453,7 527,6 -

61 5 , 2

tény 2ö8,5 360,8 458,4 538,5* 346,0

-

EGYENLEG + 26,l:.l 0,6

-

22,0 32,8 20,0 4 0,0

mm:~ :~. ~:m sA::s!:; sa~c::~r

m~ö!.TLS ~SSZESö\ :s.~ :~~: :!s

EV

78

XE77öS

2. sz. melléklet a V- )o - 6/1992. sz . véleményhez

csz:!.Y A~A?

ti'::: : m

~mvv: iE L! RE~ DS l ER

LA?: 1 1992. :0 .05

.'

09:45:0~

r::é::~

A TARSADALOMBIZTOSITASI ALAP TARGYÉVI ELöiRANYZATI ADATAINAK TELJES IT ÉSE Országos összesen .1992 év 01 - 08 hó

..... --- .. ----- ... ------ .......... -------- ........... --------------------------------- ..... ----------------------------------- .... --- .. ---------------------- .. --- .. -----~us: R! ~YlA7

:-E:..JES:TtS

(mó~ositott)

:~M~!XYCS :;~~.

I

I

; ' IS~~!~~YiC :. ::~; m T<:~J .

....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... B E v E T E ..... E l<

..

.

: !: ..·... ! -~::~·;-:-~~

c.:s::sv:::::::

!OL 900. OOO .OOO 64.094.4:~ .398. :o 248.250 .000 .OOO g 9. 573.ES7. sss,~b 37 . 500.000.000 26.322.959.2:5,63 16.200.000.000 ~0.339 .:9o.m.n 94.300.000.000 5(.(73.487. 9:3,67 2.600.000 .000 838.203.500,00 500.650.000.000 305.642 .257 . m, o<

:\~;z~.=~~.

~·~ ..... ~ .. A~:.:::>J . S~!~A~ :< :~AS ~A~ . :-.:.S~\VA~~~<~:C: s:::~~ ~A~.

::.'\.

~:.. \ ~~,:~ ,.;~ ::\

~~ ~:.:~~{ ::::'::': ,. ,., ..

,..,. ... ,. ..

-

n

"'

~=-~:::;v::: ::s ~-~~~ :~_v:;s::~~~ :A~:J~~~

ss::s~~

~=. ~::v:<::~YS:5 ~sv::~

K:z:;r:;y~~~~7~s: l:kJ~S C! ~~37~~:::s::

g~~::s:::: :-::s::~:::s, (~~~~~~x::~s B<E7::~;(

:ssz:sc:s 3.

V~CiYO~~:~ SZA;;~~!3 :::YE7E~

4.

73,(~·~;

::s ::SE3

t:S? :::~~~. :z:;:t~S EY~E~S!:::::: ~~:öA 7~S: :~~: s::~ v~:s

~A~A:~

..

2.

A~Y~S~:;; E~.A7~5

3.

7~'?::xz

- 895.: Z9. 8:3,33

~06,64

-160.515.12:,05 399.270.089,08 753.597.765,94

1.880. 000.000

o,oo

o,oo

o,oo

-~. 253.:33.333,33

•

547.3:1.2!! , 58 -31.168 . ~11,67

160,6S 202,90 122,11 !SO, 00 o,oo o, oo

· ') .. .,

..... :·.

. -. :~ :: ·

527.570. OOO. OOO 326. 0!6. 763.308,98

b: ,eo

3C7. 790. OOO. OOO !98. 7!3. 5!6. 572' 76 29.900. 000 .OOO 18.729.725.371,50 29.100. OOO. OOO 18.318.00! . 956, 40 . 3!.000.000.000 26.9~5.~!3.057,08 . 110.600. OOO. OOO 68.8~9.269 . 787,95 1.884.262. 707,43 2. 420.000.000 1.250. 000.000 808.882.169' 35 275 .000.000 79.970.245,00 500. OOO. OOO o,oo

64,56 64,81 62,95 86 ,82 62,26 77,86 29,08 o,oo

96,85 97,21 94,42 ..130,24 93,39 116,79 97, 07 __U , 62 . o, co

5!!.825.000. 000 334.309 . 043.867,<7

65,32

97,93

-6. 907.622.799,20

o,oo

154,89

. .. .. •

1.375.487.033,33 !30.343.407 ,3:;

B.260 . 607 . 9S~,oo

8.000 .000.000

s o

3. 642. !S:. 700, CO 257.01 0.074, 00 333.766.347,00 ~. OOO. O OO. OOO , O~ 1.427 .8b3,CO 26. 250.000,00 0,00

107' 12 ;35,27 s: ,41 :o o' 00 o, oo o,oo 0,00 !03,26

o

cssz~s~~

A

-

60.~~3.013,67

l. :::l.!:: .3:3, 33 :.m.eb3,oo 26.250. 000,00 0,00 2. 9~7 .274. 650,67 .· . .

·.

.

· ~' '

.. ·-:.:.

92,69 -25 .696.510.024, 35

K

4. E YCSYSZ:~ ES SYOSYASZA:: s:c:D:SZKCl 7A~C 6ATAS 5. SY CSY: :~ ~ES::.cz : El~A7A 5~( b, töY::B E~LA7AS: ( 7. E~A7ASOnA~ m~SC~A7CS E6Yö3 r.!ADASC( .. 8. (lF:lEiOHE~Yö( R::SZE~: KCL7S:67t:RITES .. · 9. S:Z'!CS!7ASI t::?Y:S:~CK VAL~S l'!AS I KDL7S:i:SEI

~J[C~:s: (!~ ~~SOK m:z::m A7ADOTT ?E~lt:SZK . A rA~~: ES ;::;y;:3 ~~W. 3:\'E7E~ iARTA~i:i:BA HELYZ . !rJ~m: ES szmmCS?~~77öV. ~A~CEA7ASA A~m::~:z~~s ~~~E~: mv:~c:o

6~' 7~

-6.(73.149. 093, 91 -536 .941.295,17 -1.081.998. 043,60 6.2(8. 746.390 .~1 - 4.874.063.5(5,38 270.929 .374 ,10 -24 .451.163,98 -103. 363 .088' 33 -333.333 .m ,33 ·

52,24

78,36

9~ ,91

~49 ,Bb

o,oo o,oo

o,oo o,oo

-1.12U95.166,67 2.549.693 .!52,67 -166.666.666,67 -20. 000.000,00

11. 73~.897. 996,oo

74,53

!!1 ,80

1. 238.231.319' 33

527 . 570.000.000 346.0<3.94!.853,U

65,59

98,39 . -5 .669.391.U9,86

-20 .027.178.5~4,49

o,oo

0,00 -20.027. 178.5H,49

7. 795. 000. 000 7. 670. 000.000 250.000.000 30.000.000

( . 071 . 97: . 500' 00 7.663.026.496 ,00 0,00 o,oo

~s. m.ooo .ooo

...

Nwoi n -_,-.,,~~::.;:------------- - ------------------------------

.. -.

..:•

-:

.. -~·~:~·:: ~\.

.·· · , . ,. '._._,:·;_.

··.:·-~ ·:::.. . _ _ ;.;

..

.·. · ''·

~:~K::· ·. . .....

.................................................................................................................................................................... ___ ,. ____ ________ _ . o

,_

J' , ;,

.

------------·--------------------------------------------------------------·-------------------------------------------------·----•et"-

~-

-2 8.~24.409.107 ,63

105,20 83,:0 66,56 348,92

4.000.000.000 o o

~::sz~ :;s,~:J ~--~~~t. : :\':\ ~:x (ri~~~A

D

~

·..: :>::':·

-a.3~:i.:7s . m , o o

70,13 55,54 H,37 212,61 71,09

~10. 000.0 00 ;. : ~-:-7t

-rA~::s ~~;~~:-:-::-~::( t:~ !A~~

A

95,74 26,65 48,:6 9!' 57

!1.080 .6<4.54<,9: 155.498.255,00 3!9.48<.876,95 558.270.059, 03 12. !13. 897.765' 94

190. 000 . 000

tA~.~-:-~::~:::s

I

~05,29

15.800.000 .000 280. OOO. OOO 720.000 .000 240.000.000 !7 .040.000.000

• 3. 400 . OOO. OOO

~: ~~~ ~~EZ~\~ 7~ ~ ~=: \7:~;s :-: :!A~ A

K

t.m.m.8:5,63 -460. 6:9.654, 02

70,~9

63, 82 57' 77 32,24 61,05

... . .

.;

~~~. ~~...·.

~::szv;:\Y:J :~: 7A.: ::~

~ Y ~S!~ .. ~: riS

-3.772.228.263 ,57 -~5 . 926. :~2 .4~( ,34

l'SZ~~?::I·::::~

~w:u? ~;~.::z~:: ~C71' ;xy ~A .~~7A

!.

9~.~~

90,32

" :'·.

:::1'::7::.:::

(;::::::_~. : ?::~:!,3! ;E:.~

::Y::3

62,96 60, 25

---.-:------------------------------- ------------------------------------------------------------------------------·-----------------.--. . . ..

~

.. "· -

:

. '. · . ·.. ...·~· ·. ~-~--~:~...:..>';:::

., -~ ~·

.·: 1992, . november .

·· ..

..

. ·.· .. ·· .: . ..·;.

.··.:·· . .. ... ' ·.::·-~ .

..·~. •., ·

..

.

3. sz. melléklet

a V-Jo-6/1992. számú véleményh ez Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap, vény

előírásai

szerinti járulékátcsoportosítása

l . Az Egészségbiztosítási Alap- a törvény rint - az

tör-

általa

kifizetett

pénzbeni

előírásai

sze-

ellátások

után

30,5% nyugdíjjárulékat fizet a Nyugdíjbiztosítási

Alap-

nak. Az Egészségbiztosítási ni ellátások a

Alap

által

kifizetett

pénzbe-

következők:

- táppénz - terhességi, gyermekágyi segély - nyugdíjkorhatár eléréséig

finanszírozandó

rokkant-

sági nyugdí - baleseti rokkantsági nyugdíj - kártérítési nyugdíj - betegséggel kapcsolatos segély (egyéb betegségi

el-

látás) ilyen pl. külföldi gyógykezelés költsége

=

gümőkórosok

rendkívüli támogatása

= nemzetközi egyezmény kiadásai

= e gyéb pénzbeni ellátás. A törvé nyjavaslat nem részlete z i a pénz beni

kifi z etések

közül a beteséggel kapc solatos segély jogc ímeit . 2. A Nyugdíjbiztosítás i Alap a nyugdíjasok

által

vett termés z etbeni szolgáltatások fedezetére főössz eg

igénybe a

12,8%-át utalja át az Egés z ségbiztsítási

nak . A termés zetbeni ellátás ok a

következők:

- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatás -

gyógyító-megelő ző

ellátás

- ut azás i költ ségt é rít é s

1992 . november

kiadási Alap-

4. sz. melléklet

a V-Jo-6/1992 . számú v8l eményhez K I VONAT érintő

az egészségügyi és szociális ellátás területét központi bérintézkedés végrehajtásáról szóló kormányhatározatból

A Kormány elrendeli a folyó évi 1991. évi XCI . törvény és a évi

költségvetéséről

állami

költségvetésről

Társadalombiztosítási

szóló 1992. évi X.

Alap

szóló 1992.

törvény módosítási

ja-

vaslatának az elkészítését, olymódon, hogy az intézkedés 1992. évi hányada az Alap költségvetésében központi bérpolitikai célú költségvetés i forrásátadásként, biztosítási rendszerre

történő

1993-ban

az

áttérés miatt

éves

fedezete

átvett

ügyi feladatokhoz való költségvetési hozzájárulás

egészség-

keretében

az 1993. évi költségvetési irányelvekben profiltisztítás meghatározott kereten felül - kerüljön elfogadásra.

1992. novem b:· r

a

eimén

5. sz . mellékl et a V- Jo- :; /1992 . s zámú vé l eményh ez (;y<ÍJ~yíl<'i - mq~c l(i z()

inl.ézményck és szol[',:ÍII.al.:ísok c l<'ii r;iny z a t.a i

r i uans 7. lr·oz:is~inak

(milli6 forintban)

l 991.

évi b:izisclói r;inyzaL

19 'J I.

évi sziut.rehoz:ísok

84.783

A l apc l(ii o·:inyz:.t. (Fc l :.da I . ;Í t.ad:ís)

64

f'"c.;jlcszt.ésck

6!12

lléo· i nt.ézkcdés

J 42

ll é o·aut.omat.izmus

(1

havi)

690

4!1!1 Összes s z i utrchuz:is:

2.21ili

l 99 l . évi sz i nl.rchozot.l. h:íz i se J ,)i r;in yza t:

117.049

AttL omat.izmusok

né r· ;)lJ t

om: l

L

i

7 lllli S

no l o g i

illi Ul ou a t.

A u L o ma l.

i z mu s ok ()ssz<.;sc n:

5.

i z mus

199 7. .

évi

19 <J 7. .

évhen h eépiiló el6 i r:ínyzat.ok

1 . 567 6. 5 !l (

alapcl(iir·:ínyzat.

f'"cjlcs z t.é s ck

ot 4

93.1i30 1992. évi egys z eri

•

Vér- ,

l. 1 00 -

3 . 617 1 % l.b .

_j:ínolékc.;uoc.;lé s

lkl. c gszabads:í g c l lcnt.él. c l cz é s c

vérkészi t. mé n y ck

Cs íp őprotézi s

•

220

l.elj c síl.mén y -

•

Szolida rí t.:ísi

.i:íru l é k

t ')<J?. .

év i

t.eljesíl. és •

109 . 410

Gy
•

kalkul:.ill. v~ r h at.ö t c lj cs íLés i

1 992 , novembe r

1.190

ö sszege k

2.4 2 2 •

2 . t 20

szolg ;í l al . l. c lj c s í t -

Össz es ccyszcr· i

5 . 354

2. J83

fjnan.s z iroz ú s

lhí z iorvo s i

hec.:;pii l l. •

40 G

F c j l csztésc k ,

mc! n y fi nansz í ro z: , s n :t.

Üsszc s

400

Gyögyszc o·:ir L:ímo g a Lis

417 •

l:imo~at.:ís

2. 69 5 10 . 421i

6. sz. melléklet a V-30/6/1992. sz. anyaghoz

Az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának 1993-ra tervezett reformja, a bevezetés feltételei és kockázatai

A társadalombiztosítás 1993. évi költségvetését tartalmazó törvénytervezet rendelkezik az egészségügyi intézmény rendszer jelenlegi bázis alapú finanszírozásának átalakításáról. Az 1993. II. félévtől bevezetni kivánt teljesítményfinanszírozási rendszer alapelvei a "Cselekvési program egészségügyi rendszerünk megújítására" c. dokumentumanyagban már 1991-ben megfogalmazódtak az egészségügy i rendszerváltás koncepciójának részeként . Az Országgyűlés 60/1991. (X.29 . ) OGy . határozatában megerősítette a szektorsemleges teljesítmény elvű finanszírozásra való áttérés szükségességét. Ez a folyamat az alapellátásban 1992-ben megindult, az átalakulás továbbvitele és a szakellátásra való kiterjesztése ilyen értelemben indokolt . A bevezetés konkrét időpont­ jára az előbb említ e tt dokumentumok nem térnek ki . Az 1993 . II. félévre tervezet inditás feszültségei - a rendelkezésre álló idő rövidsége · miatt - elsősorban a . jogi előkészité s ben, továbbá a finanszírozó OTF felkészülésében-a személyi, tárgyi és szervezeti keretek megteremtése, a rendszer müködési szabályainak, ügyvitelének kidolgoz ása terén jelentkeznek.

E háttéranyag az ÁSZ korábbi vizsgálati tapasztalataira támaszkodva, továbbá nagyszámú szakmai publikáció áttanulmányozása, valamint a Népjól é ti Minisztériumban, az OTF-nél és a NM . Gyógyító Ellátás Információs Központjában (GYÖGYINFOK) folytatott tájékozódás alapján megkísérelte összegezni a finanszírozási reform lényegéről, várható hatásairól rendelke z ésre álló információkat . Az előkés z íté s helyzet é ről , a beve z etés feltételeiről összefoglaltak az 1993 . évi költségvetés megítélésében megfontolandónak tartott kérdés ekre is szeretné felhívni a figyelmet.

- 2 -

l. A jogszabályi

előkészítés

helyzete

A költségvetési törvénytervezet nagyvonalúan, keretjelleggel határozza meg a finanszírozási reform legfőbb alapelveit . Ezen belül a részletes szabályozás elkészítésére a Kormány, illetve a népjóléti miniszter kap felhatalmazást. Tapasztalataink szerint a szakmai és jogi előkészítés párhuzamosan folyik a Népjóléti Minisztérium irányításával.A finanszírozási rendszer még nem véglegesített elemei miatt végeredményben olyan döntések kerülnek kormányzati hatáskörbe, melyek jelentősen befolyásolják az egészségügyi ellátórendszer egészének helyzetét, szolgáltatásait. A Népjóléti Minisztérium ütemterve szerint a normaszövegei megalkotásának határideje 1993 . Nyilvánosságra hozatalukra azonban csak az 1993. folyamán lefolytatott finanszírozási kísérlet után, április 15-én , illetve május 15-én kerülne

jogszabályok január 30. I. negyedév kiértékelése sor.

Nem vitatva a szabályozásnak a gyakorlati tapas z talatok kal való összevetésétől várható előnyöket, jelezzük, hogy a költségvetési törvény 27. § (4) beke z dése szerint az Egészségbiztosítási Alap kezelője 1993. február 15-ig tartozik útmutatót kiadni az aktív és krónikus kórházi rész legek alap előirányzatának az intézményi költségvetése n belüli elkülönítéséhez. A 30. § (3) beke zdése ugyanakkor kormányrendelet hatáskörébe utalja a teljesítmény finanszírozás rés z letes szabályainak megá llapítását . Az előbb említett ütemezés a feladat szabályszerű és egyértelmű végrehajtását nem teszi lehetövé (utalunk azokra az anomáliákra, melyeke t a finansz írozásról szóló kormányrende letet megelő ző részszabályo zások idéztek elő a háziorvosi rends ze r indulásakor. )

A jogi előkészítésre rendelkezésre álló idő rendkívül kevés, figyelembevéve, hogy még szakmai egyeztetések is hiányoznak a finans zí rozás i rend végleges kialakításához. A jogszabályok megjelenési időpontja visszahat az ügyviteli, informati kai rendszer kialakítására és a számítógépes programfejlesztésre, valamint n e m utolsó sorban az intézmények felkészü l ésé re.

•

-

3 -

2. A finanszírozási reform szakmai elökészítettsége Az 1993. II. félévtől tervezett változtatások következtében a háziorvosi rendszerben, valamint a fekvőbeteg intézményekben megszűnik a bázisfinanszírozás. Az alapellátásban a már 1992-ben is működő rendszer továbbfejlesztett változatát, a kórházakban az ápolás jellegétől függően kétféle teljesítményfinanszírozási eljárást vezetnek be. A járóbetegellátásban egy bázis finanszírozással kombinált teljesítménymérés kezdődik. A fogorvosi rendszer, továbbá az üzemegészségügy és még néhány terület pénzellátása egyelőre változatlan marad. A gondozó hálózatban és az állami gyógyintézetekben feladat finanszírozásra térnek át. A szakellátásban bevezetni kívánt teljesítményfinanszírozási rendszer - igazodva a külföldi tapasztalatokhoz különböző, az ellátás szintjeinek sajátosságaihoz alkalmazkodó technikai megoldásokat tartalmaz. Ezek közös eszköze a relatív pont vagy súlyszámokra épülö - teljesítménymérés, melynek pénzér téke az adott keretek figyelembevételével határozható meg. A relatív teljesítmény mérésen alapuló rendszer beve z etését a költségrobbanás elkerülése teszi indokolttá. A pont illetve súlyszámok arányaikban a különböző diagnosztikai, terápiás . eljárások, beavatkozások költségigényességét tükrözik, ugyanakkor a teljesítmény elszámolásban egyes intézményi részlegek, szakmák, szakmai csoportok munkájának eredményességét fejezik ki . Ezért a szakmai egyeztetés rendkívül nehéz, hosszadalmas, de nélkülözhetetlen eljárás. A Népjóléti Minisztérium a szakmai és érdekképviseleti szervekkel folyamatosan kívánja az egyeztetéseket lebonyolítani. (A szakmai kollégiumok és országos intézetek vezetőivel már megtörtént a véleménycsere.) Az 1993- ra áthúzódó egyeztetések egy részére valószínűleg már csak a reform bevezetésével kapcsolatos országgyűlési döntés után kerühet sor.

A szakellátás két részterületén - a fekvőbeteg intézményekben és a járóbeteg ellátásban - eltérő a finanszírozási reform előkészítettsége.

A normatív kórházi finanszírozási rendszer kidolgozása 1987 . óta folyik a GYÓGYINFOK - nál. Ennek során kialakult az új elszámolási rend ügymenete, 1992. január I-j é től az ors zág összes · fekvőbeteg inté z ményében folyik az adatgyűjtés.

- 4 -

A teljesítmény mérés alapját képező súlyszámok kialakítása a DRG rend szer szerint. de a telje s körű hazai működé s i költségek átlagának figyelembevételével törént az előbb · említett adatgyűjtés alapján. A súlyszámokat a szakmai koll ég iumok még nem hagyták jóvá .

A súlyszámok kialakításához felhasznált költségadatok valódiságát illetően vizsgálati tapasztalataink nincsenek. Megítélésünk szerint azonban a jelenlegi költségvetési-számviteli gyakorlat nem biztosít megfelelő feltételeket a költségek ilyen mélységű pontos elkülönítéséhez. A szakmai előkészítés során: - kialakult az új elszámolási rend ügymenete; - a GYOGYINFOK- nál elkészült, de a szakmák által még nem jóváhagyott a homogén betegségcsoportokba sorolás részletes szabályrendszere; - kialakult és országosan működik az elszámoláshoz ges számítógépes adatszolgáltatási rends ze r;

szüksé-

- a GYÓGYINFOK- nál elkészült az országos adatgyűjtés fogadásának központi számítógépes rendszere, mely az OTF részéről átvehető vagy alapul szalgálhat saját rendszer kialakításához . A járóbetegellátás reformjának szakmai előkészitése a közelmúltban indult meg. Tájékozódásunk idején készült el a nálunk alkalmazott szakmai tevékenységi kódlista megfeleltetése a német pontrendszernek . Ennek véleményezése, majd véglegesitése után kerülhet so r az erre épülő adatszolgáltatási rendsze r kidolgozására. Tapaszta latokkal még az adatgyűjtést illetően sem rendelkeznek sem az intézmények, sem a finanszírozó és a rendszert kidolgozó GYÓGYINFOK sem. Próbaelszámolásra, kiértékelésre a várható hatások felmérésére -az NM ütemterveszerint - leghama rabb 1993. I. negyedév végén kerülhet sor. A bi zonytalanságok indokolják a fokozatos bevezetést, ill e tve első évben a 70 %-os báz is megtartását. Az NM járóbeteg szakellát ás finanszírozásával foglalkozó bizott sága által készített anyag a várt hatások megíté lésé be n még bizonytalanságot tükröz.

-

5 -

Tapasztalataink szerint az eddig alkalmazott számviteli, statisztikai rendszer alapján az OTP-nél gondot jelent a kiadások teljes köré nek szakfeladatok és intézmények szerinti felbontása. Nincs még végleges döntés a jelenleg néhány területen rnűködő tarifa rendszerű teljesítményfinanszírozás további fennmaradását illetően. Miután itt nem érvényesül a relatív teljesítrnényrnérest rendszer költségrobbanást megakadályozó belső mechanizmusa, a költségvetési előirányzat betartása érdekében szükséges lehet az elvégezhető beavatkozások tételes korlátozása. Figyelemrnel a kérdés jelentőségére a betegellátásban, valarnint egyes szakmai csoportok egzisztenciális helyzetét illetően, esetleg törvényi szintű szabályozás is indokolt lehet.

A terve ze tt finanszírozási reform beve zetésével egyidejűleg nem kerül sor a társadalombiztosítás és az állam feladatainak újbóli áttekintésére és a forrásokkal való összehangolásra. Az új finanszírozási rendszerben is fennmarad az amortizáció kérdésének rendezetlensége.

Az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási térítése az amortizációra továbbra sem nyújt fedezetet, akadályozva ezzel az egészségügyi int ézmények privatizációját, a vállalkozások bekapcsolódását az egészségügyi szolgáltatásokba.

A szakmai anyagok egyetértenek abban, hogy a teljesítményfinanszírozás csak jól szervezett minőségellenőrzéssel együtt müködhet, mely a biztosító és a biztosítottak érdekei érvényesülésé nek garanciája. Az áttekintett dokumentumok szerint a szempont alapján szerveződik:

rninőségellenőr zé s

két

- A szakmai szempontok érvényre juttatása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) feladata. Az indokolatlan és szakmailag megalapozatlan ~teljesí­ téseket~ a szakmai szabványok (standardok) betartatásával lehet megakadályozn! . (Ez e k meghatározzák, hogy egy adott beavatkozás e lvégzésé he z rnilyen orvosszakmai feltételek megléte s z ükséges az inté z mé nyekben).

- 6 -

- A biztosító és rajta keresztül a biztositottak érdekvédelmét a minimális szakmai protokollok betartatása és a biztosító általi ellenőrzése teremti meg. (E. szakmai protokollokban meghatározzák, hogy egy adott diagnózishoz milyen feltétlenül elvégzendő diagnosztikai és terápiás eljárások tartoznak, amelyekre a társadalombiztosítási térítés vonatkozik. )

A szakmai szabványok és protokollok kidolgozása az NM irányitásával most indult meg az országos intézetekben. Az OTF-nél folyamatban van az alapellátás (háziorvosi rendszer) biztosítási ellenőrzése egységes módszertanának kidolgozása, s z ervezeti és személyi feltételeinek megteremtése. A járó- és fekvőbetegellátás biztosítási ellenőrzésének megoldására még nem alakultak ki konkrét elképzelések, igy ennek várható költségei sem ismeretesek. A szakmai előkészítés dokumentumainak, levelezésé nek áttekintése azt jel zi, hogy az OTF érdemben nem kapcsolódott be a teljesítményfinanszírozás rendsze rének és módszereinek kidol gozásába . Intézményes együttműködés a témát illetően csak a reform bevezetésére irányuló kormány zati döntés után indult meg az OTF és a szakmai előkészítésben már tapas z talatokkal rendelkező GYÓGYINFOK munkatársai kö zött . Így a sajátos biztosítói érdekek érvényesítésére tehetőségei a későbbiekben korlátozottak. Az

együttműködé s

feszültségeit jelzi - az Egészségbiztosítási Bi zottság beszámolója szerint -, hogy a költségvetési törvény Országgyűlés el~ terjesztett változatát - a reformintézkedések konkrét formáit - az Egészségügyi Felügyelő Bizottsággal nem egyeztették. Felügyelő

3. A bevezetés személy!, tárgyi, technikai feltételeinek remthetősége az OTF-nél és az intézményeknél.

megte-

Az OTF-nél az új finanszírozási rendszer bevezetéséből adódó többletf e ladatok nagyvonalú felmérése az elmúlt napokban megtörtént, és elkészült az első vá ltozata annak a dokumentumnak i s , ami a sz ükséges szervezeti változtatásokat, személyi és technikai feltételeket tartalmazza. E tanulmány a szakmai és jogi előkészítés megfelelő üteme, valamint a bevezetéshez szükséges for rások rendelkezésre állása esetén a megvalósitást a tervezett határidőre lehetségesnek tartja. Az OTF a beveze tés forrás igényét milliárdos nagyságrendűre becsüli.

- 7 -

Ilyen összegű többletre a működési költségvetés nem nyújt fedezetet. Az 1993. évi informatikai fejlesztési terv az egészségfinanszírozás egyes kérdéseinek fejlesztésére 1993-ra minimálisan 100, maximálisan 300 millió forintot irányoz elő. A szakellátás intézményrendszerén belül a fekvőbeteg inté z mények felkészültsége megfelelő. Az adatgyűjtési kísérlet keretében számitógépeket kaptak, legfeljebb a terminálok bövítése szükséges. A járóbetegellátásban egyáltalán nincs tapasztalat az új rendszer működtetésére. Számítógépek int é zményes telepítése nem történt. A szakmai anyagok ezért az adatszolgáltatási rend kialakítását manuális feldolgozásra alkalmas formában tartják célszerűnek. Ez véleményünk szerint - az OTF-nél jelentős többletmunkát eredményezhet. 4. Az intézményi gazdálkodás szabályozásának a tervezett kedésekkel összefüggö problémái

intéz-

A költségvetési törvénytervezet 30. § (l) bekezdése javaslatot tartalmaz az Államháztartási Törvény 93. §-ában a költségvetési szervek gazdálkodását szabályozó előírások - közöt tük a bér és dologi előirányzatok átjárhatóságával kapcsolatos megkötések - hatályon kívül helyezésére azon megfontol ásból , hogy a szűkös források elkerülhetetlenné teszik a gazdálkodási kötöttségek oldását. Ezek a kötött ségek valós, mŰködő piaci viszonyok között valóban feleslegesek, hiszen a teljesítmé nyben való érdekeltség a személyi és dologi kiadások optimális kombináció ját alakítja ki. Itt azonban arról van szó, hogy az egészségügyi dolgozók - részben a közalkalmazotti törvényben is rögzitett - bérfejlesztésére az intézményi gazdálkodásban csak a dologi kiadások terhére biztosítható fedezet. A dokumentumok, az előkészítéssel összefüggő tanulmányok sorából jelenleg még hiányoznak azok, amelyek az új finanszírozási rends zer bevez etésével egyidejűleg szükséges , az intézményekre egységes és kötelezően érvényes gazdálkodási szabályokat tartalmazzák. A saját áras rends zert a tervek s z erint fokozatosan (5 év alatt) felváltó- országos átlagokon alapuló díjak sz ükségessé teszik a költségek azonos szem léletbe n történő kimutatását és elszámolását. Az új pénzforgalmi s zemléletű számviteli törvény e vonatkozásban k evés köt ele ző e lőirást tartalmaz.

- 8 -

A megoldandó szabályozási feladatok közé sorolható az új elszámolás alapját képező kódrendszerek és a szakfeladatrend megfeleltetése is.

5. Az új teljesítményfinanszírozási rendszer bevezetésének

koc-

kázatai a.) Pénzügyi kockázatok Az egészségügyi reform koncepciójáról és az 1992. évben bevezetendő változásokról a Kormány részére 1991. novemberében készült Előterjesztés megfogalmazása szerint: "Az egészségügyi rendszerváltozás megalapozottságának alapvető feltétele , hogy az átalakítás költségei előzetesen biztositva legyenek . Ennek hiányában a reform kockázatos vállalkozás." Az alapellátásban a teljesítményfinanszírozásra való térés éves szintű kihatása 5,2 milliárd forint. Ez tartalmazza a bevezetés költségeit.

átnem

A gyógyító-megelőző ellátások 1993 évi előirányzatában 9,8 milliárd forint a szakellátást érintő reformintézkedések pénzügyi tartaléka, de ez szolgál egyben az inflációs árnövekedések, a hiányzó automatizmusok, az egészségügyi bérintézkedések fedezetére is . A bevezetés költségeiről csak durva becslések állnak rendelkezésre, ezek pontosítása a feladatok teljeskörű felmérése után lehetséges. Csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy az intézményi gazdálkodásnak milyen belső tartalékai vannak. Megfontolható lehet egy olyan kiegyenlítő mechanizmus, pénzügyi alap kialakítása, mely legalább az intézmények átmeneti teljesítmény csökkenéséből eredő likviditási zavarokat kezelhetné . b.) Az ellátási

felelősség

érvényesülése

A fekvőbetegellátásokra az 1993 II . félévtől bevezetni szándékozott saját áras finanszírozási rend rövid távon nem szüntetheti meg az intézmények pénzügyi helyzetében korábban kialkult különbségeket. A nagyobb teljesítményekre várhatóan a jobb szakmai feltételekkel rendelkező intézmények lesznek képesek. Az intézmények egy részénél előfordulh~t. hogy a teljesítmények alapján nem teremtő-

•

- 9 -

dik meg a gazdálkodás 1993 . évi feltételeinek megfelelő · jövedelem . Ez a veszély az előzetes értékelések alapján a kisebb településeken működő periférikus, rosszabbul ellátott kórházakat fenyegeti. Az ÁSz a korábbi vizsgálataiban hiányolta egy egységes, a prioritásokat és a szakmai feltételrendszert tisztázó, az intézményeket fenntartó tulajdonosokkal egyeztetett ágazati szakmai fejlesztési program megalkotását az egészségügyi kormányzat részéről .

A Népjóléti Minisztérium - köztése szerint - "nem kiván közvetlenül beavatkozni a pénzügyi folyamatok által szükségessé váló, az intézményt fenntartók döntése révén megvalósuló strukt~ra átalakulásba." A népegészségért viselt kormányzati felelősségét az ÁNTSz szakmai felügyeleti tevékenységén keresztül kívánja érvényesíteni. A területi ellátás biztosítására a beutalási rendszer hivatott, a helyben történő betegellátás iránti lakossági igények kielégítését önkormányzati feladatnak tartják. Az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok feladatává tette az egészségügyi ellátásról való gondoskodást, azonban kötelező feladatként csak az alapellátás biztosítását írta elő (8. § (4) bek.). Az ezt meghaladó feladatok ellátásának mértékét és módját - a lakossági igényektől és anyagi lehetőségeitől függően - a települési önkormányzat maga dönti el (8. § (2) bek . ) . Az önkormányzat feladatait részletesen szabályozó 1991. évi XX. tv. viszont kötelezően elő­ írta az 1990. január l-jén működő egészségügyi intézmények további egészségügyi célú működtetését. Az önkormányzatok tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek elkülönülését a finanszírozás megosztottsága is erősítette. Az intézmények működési kiadásait a társadalombiztosítás fedezte, felújítási, beruházási kiadásaikat pedig a tulajdonos önkormányzat. A Népjóléti Minisztérium fent idézett állásfoglalása azt is jelenti, hogy új elemmel bővül az önkormányzat kötelezettsége azáltal, hogy szükségessé válhat a műkö­ dési kiadásokhoz való hozzájárulás is a fenntartás érdekében . A tulajdonosi jogok azonban továbbra is tisztázatlanok, e téren az új szabályozás nem hoz változást.

-

10 -

Különösen veszélyeztetett a részben szociális felada tokat ellátó krónikus fekvőbeteg intézmények fennmaradása. A szociális ellátó rendsze r fejletl~nsége miatt az ezen részlegekben gondozottak további sorsa teljese n bizonytalan. c .) Társadalmi kockázatok A NM az egyes intézmé nyek vagy részlegek működésképtelen­ sége miatt esetleg bekövetkező, ma még nem prognosztizálh a tó mértékű munkanélküliséget a szakmai struktúra átalakításával - szakmai továbbképzésse l és a háziorvosi rendszerbe való belépés lehetőségének biztosításával kezelhetőnek tartja. Rövid távon azonban az alkalmazkodási folyamat időigénye miatt feltétlenül a feszültségek fokozódására lehet számítani. Az egészségügyi dolgozók - a közalkalmazotti törvényben szabá lyozott bér és előmeneteli rendszer szerinti 1993. évi - bérigényére a TB költségvetése nem tartalmaz fedezetet . Ennek "kigazdálkodására" a saját áras rendszerben csak az átlagon felül _ teljesítő intézményeknek van esélyük. Ennek a következményei ma még kiszámíthatatlaDok .

Budapest, 1992. november

•

~

~

A múködéai költségvetés alakulása az éves költségvetési és zárazámadási törvény alapján • l

rv millió Ft ~

o <: (".;

198~.

HE<JNEVEZB::i

§"

ll::i84.

Hl~ l .

1 l::i~U .

1983 .

v á rha tó

t e rv

t erv

t é ny

t e rv

t é ny

terv

t.e ny

t e rv

2. 614

2 . 964

3 . 4 '10

3. 584

4. 4'/ 1.

4 .493

7. 'l'd'J

7 .385

8.49 7

tuu

141

LUU

10 0

10 0

40 U

. 3uu

50 U

bú O

600

lUU ·tul

3 . 8 73 48 6

H . '/H ö

13.356

t-j

Bevételek - T B Al ap tól á tvé t e l - mukb de s i-, ar és d 1,ibevétel - csa l ád i pótl é k tolyósitási k ö ltség é ne k tér1t ése - e gyé b bevé te l - ta r ta Jék bevo n asa O~:~szes

bevétel:

-

-

-

-

-

:l.614

:l.9ti4

J . 'rtu

4-

J.!l94

-

;j t)

-

1.UHti

4.}}'{ l

b. tl~1ö

-

H . J~5

l

p


Kiadá Ro k Al a p e l o irányzat

1 . 630

o:.co

- bér d o lo g i

l. UlU

- c sa l ád i p ó tl é k i o l yós ítás i k ö l tsége fo·e.; l esz tesek •·*-* Oeszea kiad ás : 'J'art.aJ é k: - -

11f! ~ .1egvzé A:

2 . 49 5 ö ll 1.'1 5 3

1.101 1. 394

5.175

4.48"1

1.041 1.8 6.1

1. 53ö <:. 01 ti

1.48 öH 4.

l t~o

4 .018** 2 . bb./

6.894 2. 299** 2. •t b ti

2 . 8 29 ** 3 . 06!:>

\_o)

o l

v\ ........... ~

u

-

-

-

b 05

2 . 13!:> -----

2 . 5 64 4 UO -----

o Ub 3 . 100 -------

4 0 1)

~

4 ~J !J

2 . 9 0!:1 6llti ------

-------

4. •t 4 2 2 28

40U 1. 1)4 l t> . L3o

5 00 :.:: . 944 H.U!I9

'/ Ol

29 ö

500 4 . 8 4!:.1 !:l.bOO 2!:16

600 1. 93./+4.1 59 12 . 9 !:JO 366

-----,

\.O

ru

(.Q

N ).:.;,

;:;

~'

<: co, ~

* **


a csa ládi p ó tlék t ó l yós itá si költs ége - melye t a köz p o nti kö ltsé gvetés 2 93 milli ó torint értékben t é rítet t - s e m a bevéte l e k , sem a ki ad á s ok k ö z ö tt n e m sze r e p e l 198 1-be n a t ej l es z t ese k bé rki a d ása iva l együt t a t ény l e g es bé rk iad ás l . tibti millió forint 1 9~2- b e n a t ej l es~ t ese k be rki adása iv a l e gyti t t a t e r ve~etL ber ki ad us 4 .1 bU milll o t o rint 189 4 - ben a t e jle s z t ese k bé rki a d ása iva l e g ytitt a varh ato bé rkia d ás 4 . b13 miliió torint 1893 - ba n & t e jl esz t ese k b érki a d ása i va l együtt a terv ezett b é rki ad~a 3 . 414 millió torint 18!:l Y-90. é v e k ben & muköd ési kiadá s o kat a Tárea dalombi ztoe1tási Al a p kiadésai között - egy összegben ~~AMn lt ~ k ~ 1 ~ f P ii AA ~ ~~RA k r ész l etezéBe n é l kü l .

***

:J


<.G

~·

(1)

N

-J

•

ta N

•

s

(1)

l-'

~ (1),

?\ l-' (1)

n-

8.sz . rnel l éklet a V- ~o - 6 / l :)J 2 . számú

A Tb. Alap 1993 . évi működési kiad ása in belül tervezett béra l ap r észletezése (adatok millió Ft-ban)

1992. évi X. törvé ny alapján

2.018

Fejlesztések: - Fejlesztési Iroda - Projektek - Behajtási szervezet létrehozása - Tb. fiókok kialakítása - Igazg . többletfeladatai

1992. évi eredeti

1993 . évi bázis

62 18 80

el ő irányzat

Szilttl't:hozások : - I .l. 1 O % aut. VII.l. 5% aut . - Eü.finanszírozás - Behajtási sz~rvezet létrehozása - Központi bérintézkedés VII . l-t ő l Szintrehozott bázis

előirányzat

Tá r gyévi bérkorrekció

1993. évi

alapelőirányzat

37

242

2 .45 0

előirányzat

Szerkezeti vál tozások: - Tb . kártya bevezetése + - Csp. és egyéb ellátások folyósításával kapcsolatos kiadások + - Fejl esztés i Iroda

80 40 33

2 . 450 17 70

22 16 12 3 2 . 698 231 2 . 929

Budapest, 1992. októbe r 21.

Som~~lyné

osztál y vezető

199 2,november

v9 l e J,1én~,-hez

9 • sz. mell6klet "- /lo::~2 s z :inú v é lemé n~rhez a I - 3o- o J 7 • • MAGYAR KÖZLÖNY

1991/126. S7.ám

'

(2) A jegybankk~pes eszköz jegybankp~nzre szóló fizeigéret, jegybankpénzre korlátozás nélkül átváltható likvid eszköz vagy az MNB által ilyenként elfogadott, hitelviszonyt mcgtestesftó értékpapfr lehet. t~i

' l

'l l

12. §Az MNB a tartalékráta ~sa likviditási ráta mértékére, kiszámítására, illetve a tartalékok képzésének és clhelyez~énck módjára vonatkozó jegybanki .elő irások módosítását legalább 15 nappal azok hatálybalépése előtt meghirdeti.

l

-l

l

l l

]

. 1:

Árfolyamok

2521

fenyegeti - az MNB a pénzintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. E hitel rendelkez~ re bocsátását az MNB az Állami Bankfelügyeletnek a szükséghclyzctben teendő intézkcdésétől, illetőleg az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a pénzintézet részéról tört~nó tcljcsítés~től is függővé teheti.

Kilpcsolat az államháztanással; az MNB számlavezetési tevékenysége 18. §(l) Az MNB vezeti az !llan;. a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szcrvek pénzforgalmi számlá it. (2) Az MNB vezetheti az (1) bekezdésben nem emlftctt

13. § (l) Az MNB jegyzi ~ teszi közzé a külföldi pénznemeknek forintra ~ a forintnak külföldi pénznemekre .~~.~~lt~~~ctési szcrvek pénzforg~~~i szá~~ját is. ,-:"~- ~ \ való átszámftására vonatkozó árfolyamokat. (2) Az árfolyamok megállapításának, illetőleg befolyá19. § (l) Az MNB az államháztartással finanszírozási \ solásának rendjét a Kormány az MNB-vcl egyetértésben 1 kapcsolatot kizárólag a központi költségvct~en kereszt~l,.,. . J tartha t. ' · _ • . állapítja meg. (3) Az MNB szükség ~lehetőség szcrint intervencióval Az MNB az államháztartással való hitclkapc:SoiátO-{ védi~ befolyásolja a (2) bekezdés szcrint kialakított árfokat illetően az Országgyúlésnck felelósséggel tartozik.. lyamokat a belföldi~ külföldi deviza piacokon. (3) Az MNB a központi költségvetésnek egy évnél rövidebb és egy évnél hosszabb lejáratú hiteleket nyújthat. Az .. ~ ·_adot.~_é_vben a··központi -kÖltségvetésnek nyújtott hitelek ·' · Knmarok állományának növekedése az év egyetlen napján scm ha- ladhatja meg a központi költségvetés adott évi tcrvezett · 14. §(l) Az MNB rögzített~ mozgó kamatokat, ezen bevételeinek három S7.á7.alékát. A nyújtható hitelek mérbelül jegybanki alapkamatot, napi pénzpiaci kamatokat, tékénck szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a prikedvezményes kamatokat és büntető kamatokat alkalmaz. vatizációs bevételekból származó államadósság-csökke. (2) Az MNB jogosult a pénzintézetek által kötelezően nést. . - ··· · -··....,.~ alkalmazandó egyes kamatlábak mértékét meghatározni, r.J4)~ ~..~.~~Jltal~-~~!!~1 .k~!~~~t~~-!l~Í~ ide értve az alkalmazható legmagasabb kamatláb mértékét liH.f!~kamruo_l4~~.I:a a JegY-banki alapkamat az iránya
·- c

Fis:=-§(1)

17. §A pénzintézet fizetésképtelen né válásának veszélye, illetve saját tők~jénck huszo nöt száza l~kot elérő csök· kenése, vagy más, különöscn súlyos veszélyhelyzet esc t~n - ha az a bankrendszer más tagjait vagy a bct~tcsckct is

1 392 . no vember

21.§ A pénzkibocsátási nyercsége t - a kibocsátott és a bew.m ási határidőig forgalomban lévóre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az államadósság csökkentésérc kell fordftani .

.

l o . s z . rne ll ·;kl a t J l . :'7. • A l

t a s ( o 1~ l a l ;i s

a a Nv 111'.di ,t , i .·l " :i l ,i :~ i

f e lü;.; v e lii 1\i .-:n l l :-:;.j ;:

ii

V- )o- 6 /19~2 .

szúmú véle1.1ényhez

F•·tii;·.,·· ·lii 1\ i .:u ll !:.. i:~ ,·.~·.. 11. 1·: : -/· s;. ~,'·g hJ z lo s ll.:i s i. .1 7.

lát ~: ttl . Jl w h i.: l o:-; il.i::. j

1 ~1 '1 :!.

()'l. ~ ~ - .-· n

•· :·.vi ill,~s iil•~s ·~n ;1ttr.kinh~ tt.,.,

, ]: 11' ' " . l ' l 'll . :".i l:ii lt s··· ,·.\ ' PI. •; !~ •· v A dJ:d ·ú hi -

tit ~i s .

Nincs

l ~i

f n :·.. i :·.. ,

t:í s hn<::, :i ·~ ·~

1

: 11.

:ill .l!:: i ,·.\l

,·. ,, , ~,,p

i , 1: i hfl c· :~. í~.i ~;. t •· ll c•tJ • .1 Z ill d l .Jll nP ra

ki .

,, . ·:· . f •

l

;

.

..

\ .. ·.

--·· ,· '

~l

-

lt: t -\'t ' Z t' l o•l

f.FB:

r,

:'>lTP.: (,

ft •: · Hifi tk

L: ·. •

., 1

Ü

t• ),

. 1 ,t • l \'

l_.tJ l tjz ) ; l)tJ . ~ :. ,

-

lt tclll ;,•.i :-.tt l V•'"'·7. i. l111 ;:y

n

ll

Í l ll '~'

tP/í -

flo '

' ; ,,.,,c;;

t :·r· t;.

l',

. 1:-: l l

2 . ll ·l!llll' lld : J i\ · ; , . i :~ od i l ; tld!'Í l f' tll l

J, ,··p •':; t . ,. _.·,··ll

c· :~ :. 1 k

t .i t ;· ,·. I J i :~. tl , o :1

N\'FB

t

. 1:.-· liT. ·.;. 11

t il' ·

IJ.i z oll~ ;ir. ; t ·~~ :·. '· ' " 1

• ;:

v nlt

hnt .í roz :1t.-

."111 \': t;·.ol

,·· ,do · r ~~ -

lw n •

., 1, L. , J .- " " ' 1 1 .i J 1 :, . : P' " 1 1 ... :: 1 • 1

l. l Tiit l ,·." ··: i ll(' .~

it'·];

; 11 '

•·•!::. .1 1'\ of i J l

1.-if•.>;·..-í :; lllZ

: 1 .~

i .:.,~ l j t

L.

1992 . november

•,

1. ; 1" , i . , 1. . 1 t

1 . 1 1 1 i i 1:

. f.

r " " 1 11 ··: " .- 1 k :

:i ..: .

:'1 ll n i ,·. ,l,'·l:p .lt • i ;t•l; !zi_IHJt'':.. i l

NYrr.: r,

;

, .•

.i ~~ .l

••ll r·n .

.

.f , ~

.'-'··o·-

;, :. • ·.. ~··

~-

"' .

~::.·.:li./.! . : •

't ..

,_

c.,.·

l

... ~·.

... ~ ; !...' ., . •

.:> · • (.j

~

.. · · ~:..).._......t, !, . .

;

ll • sz. mell éklet

.

.

.. ...

a V- Jo - 6/1992 . számú v éleményhez

.

...

.

1-l '·c;'IJ ,= ' · . . :. ,A· ~ • i. . . .~ ..~ . '. . 1.1 .•• '

a ·l .

N y u g cl :i.

.i h .i. ~ t os j Ut s i

· to s it dsi Feltigyel5 á t t eki n t e Lt

1993. ügyi

~v i

kHltségvctés~rGl

.:~lapjairól

r\ j ~ o t ts ;l g

és a z

Eg

és zs é g b i z·-

1992 . 0 9 . 22 -i egytittes Ulésén

Bizott s~g

T a r s a d ~ l u lu b j

a

P.

F'! 1 i.i;; y e l ü

z l o s i t. :1 s ~s

p

é n z i.i g y i

a

l a p j a i n ak

tJrsadal o mbiztosi t ási pénz-

a

sz 1il ti tf.inrfuvletvt>zel.et és az aUibbi határo-

zatot hoztn: A b i z o l t s ttg o l<

l

~~ .

•l :.

l

l

t u d om á s u l

ség a

v

~~

c s :.1 k

szi ,

b~fizetések

o l ya n

ll o g y

l e r v e z r? t

L c: c ll u .i. k a i

ct

o kok

t u d 11 a k l1 ó

1

ni

e l f ogadni , 11 c

s

1· e á

l is

a rn e l y

l e h e t 5-

megosz t ására 1993. j a nuár l-t51. A bizott-

ságok fenntartj ák . hor.Y


199 2.

P.vben érvényes elszámolási

módot kell fol ytat ni. azzal, hog y az OTF a j ogi szétválasz:tá s után folytass 3 az elGkész Ul cteket a l eljes pénzügyi

..

i

tt

t~ t

szétválaszt.isra • Eunek mf~g felelö e n k e ll a

törvénv l'onkrét szövegét is áta l a -

k:it.:~nj.

l

k . m.f. ~- -

l ) 92 . no ve lüb e r

.

.