MTI. gpe \ btz. MTI május 24., csütörtök 8:47 MTI

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

MTI Budapest, 2012. május 24., csütörtök (MTI) - A kínai piacot kiemelt területként kell kezelni, a magyar vállalatok piacra jutását pedig segítené, ha több magyar szakdiplomata dolgozna Kínában. Erről Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatának elnöke beszélt az MTI-nek annak kapcsán, hogy csütörtökön konferenciát rendeznek a sikeres piacra lépés Kínában témában a 3. Kínai Márkák Kiállítás rendezvény keretében, Budapesten. Nádasi Tamás, aki a nemzetgazdasági miniszter mellett működő kínai-magyar tanácsadó testület tagjai is, hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarországnak legyen stratégiája arra vonatkozóan is, Kínával miként szeretne üzletelni. Nagyon fontos az is, hogy kiemelt partnerként kezelje ezt a területet Magyarország, mert a régióból Csehország és Lengyelország is nagyon "rámozdult" a kínai piacra. Magyarországnak sokkal kiemeltebben kell kezelni a kínai piacot az eddiginél, jóval több, a kínai piaccal foglalkozó magyar szakemberre lenne szükség Kínában, akik a magyar cégek kínai piacra jutását tudnák segíteni - mutatott rá az elnök. A magyar vállalkozóknak mindenképpen össze kellene fogniuk, mert nagyon nagy piacról van szó, s az összefogás már olyan erőt és szaktudást jelentene, amelyet a kínai partnerek elismernek, és kiemelt partnerként kezelnének bennünket - mondta Nádasi Tamás, aki szerint meg kell találni azokat a termékeket, tudásokat, amelyeket a kínai piacon el lehet adni. Tartományokkal, nagyvárosokkal is érdemes a kapcsolatot építeni, mert óriási piacot jelentenek külön-külön is, és érdemes Kína belső területei felé is figyelni. Fontosnak nevezte a magyar-kínai tagozat elnöke azt is, hogy a kínai partnerek lássák, a magyar állam támogatja cégeit a két ország közötti gazdasági kapcsolat építésében, és a kínai üzletkötéshez el kell sajátítani az ottani üzleti kultúrát. A 3. Kínai Márkák Kiállítás szerdán nyílt és a május 25-éig nyitva tartó rendezvényen mintegy 200 kínai cég mutatja be 6.000 négyzetméteren termékeit, szolgáltatásait, és képviselőik várják az üzleti lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalatok vezetőit az AsiaCenter területén. A háromnapos rendezvény nemcsak kiállítás, hanem szakmai programokkal rendelkező üzleti fórum is egyben. gpe \ btz MTI 2012. május 24., csütörtök 8:47

MTI Székesfehérvár, 2012. május 23., szerda (MTI) - A Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett, széleskörű társadalmi, szakmai egyeztetéseket követően hamarosan elkészül a Wekerle-terv, a Kárpát-medencei gazdasági övezet stratégiai programja; megvalósítását miniszteri biztos irányítja majd - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron, a Gazdaság Házában tartott konzultáción. Csizmadia Norbert a térség mintegy 100-120 vállalkozójának részvételével tartott rendezvényen az egy éve, Móron útjára indított stratégiáról elmondta: a terv célja a gazdasági -1-


növekedés segítése, a hazai kis- és középvállalkozások stratégiai, exportpiaci pozícióinak kialakítása, illetve erősítése, a térségen belüli együttműködési lehetőségek kiaknázása, s hosszú távon a Kárpát-medencei gazdasági övezet létrehozása. Az államtitkár a terv kitörési pontjaiként az Új Széchenyi Tervben is megfogalmazott célokat, a turizmus, az egészségipar, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, a zöldgazdaság fejlesztését, a logisztikai lehetőségek kihasználását, a jármű- és gépipari hálózatok kialakítását, s az azokban való együttműködést nevezte meg.. Radetzky Jenő, a konzultációt szervező Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (FMKIK) elnöke arra hívta fel a vállalkozók figyelmét, hogy a Wekerle-terv nem pénzosztó, hanem szervező, az együttműködési lehetőségeket feltáró, a regionális kapcsolatok kialakítását, a Kárpát-medencei vállalkozások "hálózatosodását" elősegítő terv. A kamara felvállalta, hogy a tervet, s annak céljait már "munkakész" állapotban megismerteti a vállalkozásokkal. A növekedést célzó kormányzati szándék erősítésére a Kárpát-medencei térséget érintő gazdaságfejlesztési lehetőségek feltárására az FMKIK az Echo Innovációs Műhellyel közösen, on-line kérdőíves és fókuszcsoportos kutatást végzett. A megkérdezettektől egyebek között arra vártak választ, hogy milyen gazdasági területen tudnák elképzelni az üzleti kapcsolatok fejlesztését a Kárpát-medencében működő vállalkozásokkal. A felmérés eredményéről a szerdai konzultáción számoltak be Ruff Tamás és Domokos Tamás szociológusok. Mint kiderült, a vállalkozások 22 százaléka beszállítói területen létesítene üzleti kapcsolatot a szomszédos országokbeli cégekkel, 17 százalékuk az élelmiszergazdaságban, 9-9 százalékuk a jármű-és gépiparban, illetve a turizmusban és az egészségiparban tartaná lehetségesnek az együttműködést. Leginkább Románia, Szlovákia és Horvátország üzleti körei iránt érdeklődnek, s a megkérdezettek 25-27 százaléka tervezi, hogy ezekben az országokban üzleti kapcsolatot létesít. kf \ gtr MTI 2012. május 23., szerda 17:39

MTI Budapest, 2012. május 22., kedd (MTI) - Amikor a gazdasági helyzet visszafogja a privát beruházásokat, előtérbe kerülnek az állami, önkormányzati fejlesztések, ezek pedig magukkal hozzák a közbeszerzések felértékelődését - fogalmazta meg több előadó is a Közbeszerzési Hatóság által, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakmai támogatásával rendezett konferencián kedden Budapesten. Az egyszerűsített közbeszerzési kategória beváltotta a jogalkotói reményeket, tavaly az eljárások negyede, az értéküknek pedig több mint fele tartozott ebbe a körbe - mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amennyiben az ellenőrzései során közbeszerzési jogsértést észlel, akkor 30 napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat, amúgy az ellenőrzési programja alapján dolgozik, és nem feladata a nyomozás - erről Domokos László, ÁSZ elnök beszélt a konferencián. Az új közbeszerzési törvényről szólva Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek nem -2-


indulhatnak közbeszerzésen, illetve több előírás is a kkv-kat segíti. A gyakorlatból még nem lehetett eltüntetni az irreálisan alacsony vállalási árakat - emelte ki Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az előadásában. A múlt évi közbeszerzési adatokat ismertetve Gajdos Róbert enyhe csökkenésről számolt be. A 10 ezer 918 eljárás 2,1 százalékkal volt több a 2010. évinél, míg az 1.457 milliárd forintos érték 2,6 százalékkal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az új közbeszerzési törvény - a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) - segítésére lehetővé teszi az előleg fizetést, és a rész-számlázást - mondta Hegmanné Nemes Sára. Az uniós kisvállalkozási támogatásról pedig Boros Anita, a Közbeszerzési Hatóság főosztályvezetője tartott előadást. Várhatóan év végére fogadja el a parlament és a tanács a kkv-kat támogató három új jogszabályt. A jelenlegi állás szerint az árubeszerzésnél és a szolgáltatásnál 500 ezer euró, míg az építési beruházásoknál 5 millió euró felett lehet részekre bontani a közbeszerzési felhívásokat. A pénzügyi alkalmasságnál pedig nem köthető ki nagyobb éves árbevétel, mint a közbeszerzés becsült értékének a háromszorosa. Tolnay Tibor nehezményezte, hogy megdrágult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslat, ugyan ezt vetette fel Hódsági Tamás, az MKIK elnökségi tagja is. Az ÉVOSZ elnöke ezen túl szabályozási problémának látta azt is, hogy menet közben nehéz alvállalkozót cserélni.

fn.hir24.hu Pokorni: nincs két énem 2012.05.23 08:31.56 - [22820976] A Nemzeti alaptantervet csak a legkiválóbb gimnazisták lesznek képesek befogadni, az nem egy közös nemzeti, hanem egy értelmiségi, elit kánon - véli Pokorni Zoltán, aki szerint Hoffmann Rózsa szembemegy nagy példaképével, Klebelsberg Kunóval. Múlt szerdán elfogadta a kormány a Nemzeti alaptantervet (NAT). A vitaanyagot erősen bírálta, azt mondta, hogy az egy kitöltetlen csekk, azt sem lehet tudni, kinek szól. Látta már az új dokumentumot? Javult e tekintetben? Azért kell létrehoznunk egy új Nemzeti alaptantervet, hogy a nemzet műveltségi kánonját, közös kulturális jelképrendszerét megalapozzuk. Jó az, ha az ablakon bemászó betörő, és a kirabolt is tudja a Toldi első énekét. Nem mindegy az a rablónak és az áldozatnak? Természetesen, csak ironizáltam. De tényleg fontos még e viszonylatban is. Kevésbé esnek egymásnak, ha van közös nyelvük, kultúrájuk, ha szót tudnak érteni egymással. Ha a Nemzeti alaptanterv valóban egy minimum ismeretet írna le, akkor ezt a nemes célt szolgálná. Azt kellene tisztáznunk, hogy mi az, ami az elitgimnáziumokba, és a szakiskolákba járó gyerekektől is elvárható. Az államtitkár asszony által sokat emlegetett Klebelsberg Kuno 1930-ban a Pesti Naplóban azt írta, a tanterveket "legfelsőbb pedagógiai testületek" írják, akik a saját tudományuk jelentőségét tartják szem előtt. "Így jönnek létre a tantervek és a

-3-


módszeres utasítások, amelyekbe felvesznek minden szépet és jót, s éppen ez a baj... az iskola nem azért a két-három kitűnőért van, akik az egyes osztályokban kiválnak. A józanul megszervezett iskolának a célt úgy kell kitűznie, hogy azt a tanulók zöme is el tudja érni. Azok is, akik jó, és azok is, akik elégséges osztályzatot nyernek." A NAT követelményrendszere viszont felülről szabályoz. Két új óra került be: a mindennapos testnevelés és a hit- és erkölcstan. Valamint számos olyan új, praktikus, a társadalom által joggal igényelt terület is megjelent (ha nem is külön órában, hanem más területekbe építve), mint a gazdálkodásismeret, az életvezetés, a közlekedés, az egészséges életmód. Ez mindmind időt igényel! A konkrét tantárgyi blokkokban megjelenített ismeretek mennyisége pedig nem csökkent, hanem nőtt. A NAT választási lehetőséget sem ad arra, hogy Wass Albertre koncentráljunk inkább vagy Móricz Zsigmondra. A gyerekek alig pár százaléka van abban az intellektuális állapotban, hogy a NAT-ban megjelenített teljes tartalmat befogadja. Így azt mondhatjuk, hogy - a nagy példaképnek tartott Klebelsberg által kívánatosnak tartottaktól eltérően - az csak néhány kiváló diákra méreteződött. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter úgy fogalmazott, hogy a NAT a nemzeti kulturális örökség minimumát írja le, ami persze lesz, akinek a maximumot jelenti. Ez meglep. Jó lenne, ha Balog Zoltán koncepciója valósulna meg, de szerintem nem ez a helyzet. A NAT a tananyagmennyiség maximumát írja le, illetve ad - elvileg - egy szabadidősávot is. Azért csak elvileg, mert a törvény előírja ugyan, de az egyes területekre megfogalmazott ismeretekre fordítható minimális óraszámok kitöltik ezt az időkeretet is. Így valójában még a NAT-tartalmak közötti variáció lehetősége is minimális, a szabad döntésre alig marad lehetőségük az iskoláknak. Ebből kell majd a kerettanterveknek különböző engedményeket tenni. Lesz, akinek az idegen nyelvet hagyja majd el, lesz, akinek a művészeteket, lesz, akinek József Attilát. Nem határozza meg az olyan alapvető stratégiai kérdéseket, hogy mik az arányok a gimnázium, a szakközépiskola, a szakiskola között. Még egyszer mondom, a minimum az, amit mindenki tud. A lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem: tehát amit a szakmunkástanuló is tud. Különben nincs nemzeti kánon, csak értelmiségi, elit kánon van. A most elfogadott NAT-ot üzemszerűen a gyerekek egyharmadát tanító gimnáziumok tudják működtetni, és azon belül is a gyerekek legkiválóbbjai. A tanterv túlméretezett minden tekintetben. Az államtitkári "elő a baltával"-óhaj nem volt elég erőteljes. Külön-külön mindenkinek igaza van, de együtt senkinek sincs Hoffmann Rózsa a NAT bemutató sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy 10 százalékkal csökkentették a tartalmakat. Még így is túlzsúfoltnak tartja? Ha ironizálni akarnék, a csökkenés leginkább abból adódik, hogy rövidebb szavakat használtak, és nagyobb fogalmi köröket írtak le. Lényegi csökkentés nem történt. Az a fura, hogy tulajdonképpen mindenkinek igaza van, aki valamilyen tantárgyi logikával azt mondja, ez is fontos, az is fontos. "Kodály országa", "nyelvek nélküli nemzet", "a természettudomány százada", "lovas nemzet" - mindre van még szlogen is. Külön-külön minden ilyen lobbinak igaza van, de együtt egyiknek sincs. Valakinek képviselnie kellene a gyerekekből kiinduló holisztikus szemléletet, aki azt mondja, hogy mindazt, amit kötelezőként előírunk, egy normális befogadóképességű, közösségi életet is élő gyereknek kell elsajátítani, jöjjön ő bármilyen szociális hátterű családból. Ezt ma nem képviseli senki. Tantárgyi pedagógusok raknak össze álmokat, amik nem valósulnak meg, mert a valóság ettől eltérő módon működik. A magyar iskolarendszer nem képes a családok szociális, anyagi különbségeit ellensúlyozni.

-4-


A gyógymód a minél későbbi szelekció lenne. Ehhez minél egységesebb iskolára volna szükség. Erre a NAT alkalmat is adna, ha minimumtartalmat írna le. De ez nem így van. A kerettanterveknek lesz a feladata, hogy a különböző iskolatípusokra, különböző képességű diákokra konkretizálja a tartalmat. Ez nem elég? Azt a NAT-nak kellene eldönteni, hogy a Toldi első éneke a majdani csőszerelők kötelező tudásanyaga közé bekerüljön-e éppúgy, mint a majdani jogászokéba. Megfordult a dolog: a NAT-nak a mindenki által elsajátítandó minimumot kellene meghatározni, és a kerttanterveknek kellene az ettől eltérő, speciális többletismereteket leírni. Hoffmann Rózsa újra megnyugtatta a saját pedagógiai elképzelésekkel rendelkező iskolákat, amikor kijelentette, hogy külön engedéllyel továbbra is működhetnek majd, akár a NAT-tól eltérő programmal is. Ez elég garancia az alternatív iskoláknak? Ha ennek és ennek a normának megfelelsz, akkor jogod van ezt és ezt csinálni - ez a garancia. Amikor nincs mód kézi vezérlésre. Ha nem állítok ilyen normát, de azt mondom, valami esetleg adható, az kegy. Egyelőre ez a helyzet. Pedig éppen a szabadság a lényeg, mert ez ad teret a valódi innovációnak, ebből születhetnek fejlesztések. Ugyanakkor nem gondolom, hogy az államtitkárság vezetői és szakemberei el kívánnák az alternatív iskolákat lehetetleníteni. A színvonal lehet egységesen magas és egységesen alacsony Egyelőre teljes a bizonytalanság az iskolák államosításával kapcsolatban. Ön azt nyilatkozta, hogy ha nem is a szakmai érvek, de a valóság az ésszerűsítés irányába tolja ezt a törekvést. Mi lesz a Hegyvidéken az iskolákkal, és mi lesz a Dél-Alföld kisiskoláival? Látszik már, mi az, hogy fenntartási feladat, üzemeltetési feladat? Kinek mi lesz a dolga? Az biztos, hogy más helyzetben lesznek a mi iskoláink, és az alföldi kisiskolák. Részleteiben még ma sem látszik az üzemeltetési, és a fenntartási feladatok megosztása, de nagy vonalaiban azért már körvonalazódik. Az helyes lépés, hogy az állam nagyobb szerepet vállal az iskolafenntartásban. A 20 évvel ezelőtt megfogalmazott önkormányzati fenntartási modellnek ugyanis egy nagyon szelektív, minőségében nagyon széthúzó iskolarendszer lett az eredménye. Ennek persze nem egyedül a fenntartói rendszer volt az oka, de biztos, hogy ez is közrejátszott. Én úgy vélem ugyanakkor, hogy az egységes állami átvétel sem jó. Még akkor sem, ha elvileg az a nemes gondolat van e mögött, hogy minden gyereknek biztosítani akarjuk az egységes színvonalat. Ez ugyanis lehet egységesen magas, és egységesen alacsony színvonal. Másrészt egy nagy rendszerben lassan születnek döntések, és azok sem feltétlenül az adott problémát oldják meg. A közoktatás sok konfliktussal járó, gyors döntéseket igénylő világ. Jó, ha a döntéshozó ott van a probléma közelében. Én azt mondtam, hogy egy differenciált rendszer jobb lenne: amelyik fenntartó elég nagy, van szakembere, pénze, az működtesse az iskoláját maga, akinek nincs, attól vegye át az állam ezt a feladatot. Ezzel az elképzelésemmel alulmaradtam. De így is differenciált lesz a rendszer. Nem lehet kivonni az önkormányzati költségvetésekből az eddig oktatásra fordított teljes összeget. Az iparűzési adót nem lehet elvonni. Ez mintegy 250 milliárd forintot jelent. Nincs pénz, szükség van az önkormányzati hozzájárulásokra. Erre a Hegyvidéken lesz pénz, de az önkormányzatok 25-30 százalékának nem lesz. Az államnak hozzá kell tennie olyan 90-130 milliárdot a napi működtetéshez, ennyivel kell megemelni a mai 900 milliárdos közoktatási büdzsét. Az új fejlesztési feladatokhoz, pedig vagy beruház, vagy racionalizál majd az állam, feltehetően a kettőt együtt teszi. -5-


Ön többször szólt arról, hogy a 2014-es választásokra is hatással lehet a közoktatási reform. Milyen politikai következményekre gondol? Óriási felelősség az iskolák állami átvétele. Akkora munkaszervezet, mint ami itt létrejön, nem volt évtizedek óta Magyarországon. Több ezer fős - megyei, járási - apparátus, 160 ezer fős alkalmazotti létszám, 7-800 milliárdos költségvetés - ilyen számokkal írható le a leendő közoktatás. A MÁV-nak 35-38 ezer fő munkavállalója van, ez tehát négy MÁV-nyi szervezet. Ennek politikai jelentőségét nehéz túlértékelni. Sikere vagy kudarca, problémái meghatározóak lesznek 2014-es választásokon. Az emberek 5-10 dolog alapján fogják megítélni, hogy a kormány hogyan tette a dolgát. Az oktatás köztük lesz, az biztos. Ha rosszul csináljuk, akkor nagyon megnehezítheti a Fidesz politikai családjának a további sikereit. Azon kell dolgoznunk, hogy ha már ez a döntés született, a legjobb megoldást sikerüljön kialakítani. Nem kellene a szakiskolában József Attilával foglalkozni, ha maguktól is olvasnák Az utóbbi időkben a leghangosabb vita a szakképzési törvény módosítása körül volt. Nemrég Parragh László azzal indokolta, hogy le kell csökkenteni a közismereti tárgyakat, hogy "szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson". Nincs igaza a kamarai elnöknek? Kedvelem Parragh Lászlót szókimondásáért, racionális gondolkodásáért, de a gyakorlati képzés-közismereti képzés arányának meghatározása nem ennyire leegyszerűsíthető kérdés. A szakiskola nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy míg 20 éve még az alsó középosztálybeli gyerekeket képezte, mára ezek jórészt "átigazoltak" az érettségit is adó képzésbe. Így ma már szinte csak az alacsonyabb státuszú családok gyerekei maradtak. Ezeknek a gyerekeknek már az általános iskola is hiányos tudást adott. Ezért, amíg az általános iskolát meg nem erősítjük, a szakképzésnek feladata marad, hogy ezeket a hiányokat pótolja. Parragh Lászlónak abban igaza van, hogy jó lenne, ha nem így lenne. De egyelőre még sajnos így van. Hogy lehetne megerősíteni az általános iskolát? Magyarországon az általános iskolában egy-egy gyerek 610-620 órát "kap", Németországban 800 órát, Amerikában 1000-et. Ha meg tudnánk növelni a tanév hosszát, 9 évfolyamossá tennénk az általános iskolát, és dominánssá válna az egész napos iskola, akkor a szakiskolákban lehetne csak a szakképzésre koncentrálni. Nem azért, hogy ne olvassanak a gyerekek József Attilát, hanem azért, mert maguktól is olvasnak. Ma a szakmunkásképző intézmények - leegyszerűsítve - azt üzenik a politikának, hogy "nem tudunk mit kezdeni ezekkel a gyerekekkel, adjatok nekünk könnyen nevelhető, középosztálybeli diákokat . Tereljétek vissza adminisztratív erővel ide őket az érettségit adó iskolatípusokból". Ezt az üzenetet meg is hallotta a politika. A köznevelési és a szakképzési törvényben tetten érhető ez a szándék... Ezt nem tartom jónak. A középosztály gyermekei most is tanulnak: a szakközépiskolában és a gimnáziumokban. Nem ők adják az ország - az államadósság melletti - legnagyobb problémáját jelentő közel egymilliós inaktív tábor utánpótlását, hanem azok a szakmunkásképzőből kirostálódó, ott kudarcos képzést kapó gyerekek, akik nem találnak munkát, vagy az első munkahelyváltásnál munkanélkülivé válnak. Ha azok a kamara által szorgalmazott változások megtörténnek, hogy a szakképzést mindenütt 4-ről 3 évre -6-


csökkentik, és azon belül is a közismereti képzést minimálisra szorítják, akkor a magyar szakképzés újratermeli az inaktívak táborát. Az nem megy, hogy a tanár "leadja az anyagot" Az már eldőlt, hogy 3 éves lesz a szakképzés, nem? Ez igaz, pedig szerintem jobb lett volna, ha csak alternatíva a 3 éves képzés. Elég széles a képzési-skála. Van, ahol indokolt lenne fenntartani a 4 évet, mert több időre van szükség, máshol egy rövidebb képzés is elegendő. Azt viszont joggal mondja a kamara, hogy a cégeknél, valós körülmények között gyakorlatot szerző fiatalok elhelyezkedési mutatója háromszorosa a csak iskolai tanműhelyt látott társaiknál. De ehhez közismereti megalapozottság és valódi gazdaság is kell. Én nem látom, hogy minden szakmában, az ország minden területén a magyar gazdaság tudná ezt nyújtani. A cégek többsége a közösséggel akarja finanszíroztatni azt a fajta betanítást, amit normál esetben ők maguk végeznek. Hogy ez megéri-e, azon még el is lehetne gondolkodni. A probléma akkor merül fel, ha nem a szakképzés utáni betanítás költségéről beszélünk, hanem a szakképzés helyett történő betanításról. A vita e körül forog. Van egy városi legenda, hogy a szakképzés fő haláloka a matematika és a történelem. Óriási a lemorzsolódás a szakképzésben, de nem a közismereti évfolyamokon, hanem a gyakorlati képzés-túlsúlyos évfolyamokon hullanak ki többen. Nem szeretik a diákok a közismereti tárgyakat, nem motiváltak, nem látják értelmét, ez tény. De ez a tananyag-centrikus pedagógiai gyakorlatból következik, amikor a tanár "leadja az anyagot". Ez nem megy. A gyakorlati képzésnek a valósággal való találkozása is megdöbbentő sokszor. Jó a valóságos körülmények közötti gyakorlás, de láthatóvá válik a jövő is: a gyakori kiszolgáltatottság, a minimálbéren, vagy feketén történő alkalmazás. Végül maximumban vagy minimumban határozzák meg a közismereti tárgyak arányát a szakiskolákban? Az egy évvel csökkentett képzési időben a szereplők küzdenek az állásukért, óraszámukért, fontosságukért. Mindenki persze a gyerekek érdekeire hivatkozik, de ez a helyzet. A lecsökkentett időt teljes egészében a közismeret szenvedi el. Eddig a négy év alatt két év volt a szakma aránya, a 3 évesben pedig a háromszor kétharmad, azaz marad két év. A Fideszfrakció és a parlament amellett döntött végül, hogy a közismeret aránya legalább egyharmad lesz, de ezt nem évfolyamokra, hanem a három évre kell értelmezni. Azaz, elképzelhető, hogy az első évfolyamon csak közismeret van - mintegy kilencedik általános iskolai évfolyamként és aztán két év gyakorlat. A tavalyi év elég hangos volt az oktatással kapcsolatos vitáktól, ezekben sokszor az ön elképzelései ütköztek az államtitkárság elképzeléseivel. Végül is milyen befolyása volt és van önnek, és az oktatási bizottságnak az iskolákkal kapcsolatos folyamatok alakításában? Sok kérdésben szerintem tudtunk javítani az elképzeléseken, de tény, hogy a stratégiai kérdésekben ritkábban. Ugyanakkor az oktatásban nincs kis kérdés. Sokszor a parlamentnek kicsi a mozgástere, kormányszintű döntéseken múlik az átalakítás. A véleményét ettől még elmondja a politika. Ez némileg alakíthatja a kormány terveit. De ami igazán alakítja, az a valóság, azt nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Lehet sok mindent deklarálni, de amikor odakerülünk, hogy meg kell építeni, odébb kell húzni, akkor már rájövünk esetleg, hogy eltér a valóság a tervrajztól. Most ez a felismerés történik meg, ezért is módosul a stratégia, legyen szó akár az államosításról, vagy a szakképzés tartalmi szabályozásáról. Ez

-7-


pozitív fejlemény, mert azt mutatja, hogy nem a hiúság, hanem a szakmai felismerések működtetik a rendszert. Elsősorban nem megfelelni szeretnék Ellenzéki politikusok hivatkoznak önre, és támadják. A kormányoldalon szintén sokan bíznak önben, de támadják is. Még pártbéli etikai vizsgálat is folyt ön ellen. Hogy éli meg ezt a szerepet? Nem szeretnénk az állandó kerékkötő kellemetlen szerepébe kerülni, aki mindig csak azt mondja el, ami nem tetszik neki. Persze, tudom, hogy a sajtó egy része csak addig ad hangot a véleményemnek, amíg fel tudja azt tüntetni a kormány munkáját belülről kritizáló szólamként. Ugyanakkor nem tehetem meg, hogy ne mondjam el, ha valamit nem látok jónak. Épp a közös felelősség okán. Nem tudom, és nem is foglalkozom azzal, hogy ez milyen politikai szerepet, vagy figurát rajzol ki, hiszen, ha egyfolytában erre gondolnék, akkor pont az érdemi szakmai munkámra nem jutna kellő idő és figyelem. Ezt a dilemmát le lehet úgy fordítani, hogy a szakmai meggyőződése és a politikai szerepe ütközik olykor? Nem érzem úgy, hogy ütközne, hiszen nincs két énem. Az ember addig egészséges, amíg ezt a kettőt egyben tudja tartani, és nem válik cinikussá, hogy itt ezt mondja, ott azt. Egy darabig talán lehet ezzel próbálkozni, de hosszabb távon nemigen. Én nem megfelelni szeretnék elsősorban, hanem próbálok a saját meggyőződésem szerint, szakmai szempontok alapján gondolkodni. Ha nem sikerül az én véleményemet átvinni, az nem esik jól, de nem érzem a saját kudarcomnak. Ha szerepet játszanék, és úgy nem menne át, az kudarc lenne. Ha nem játszom szerepet, az nem az én kudarcom, hanem egyszerűen annyi, hogy nem volt az én gondolataimra fogadóképesség. Lassan el kell döntenie, hogy 2014-től az országos politikát választja, és képviselő lesz, vagy pedig újra megpróbálja a polgármesterséget. Döntött már? Még nem döntöttem el. Nagyon szeretem a polgármesteri munkámat a Hegyvidéken, de az országos politikai, képviselői munka is komoly kihívást jelent majd a jövőben az új kisebb Országgyűlésben.

-8-


Népszabadság Pokornit támogatták 2012.05.24 - 2. oldal - [4500235] *SZAKKÉPZÉS A tavaly elfogadott szakképzési törvény oktatási szakemberek szerint drámai következményű lesz a szakképzésből kikerülő fiatalok életére és az ország versenyképességére egyaránt. A jogszabályba a Fideszfrakció javaslatára került be az, hogy legalább 33 százaléknyi közismereti tárgyat kell tanulniuk a szakiskolásoknak. A nemzetgazdasági tárca - sokak szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyomására - néhány hete egy új módosítót terjesztett be, amely szerint nem minimum, hanem maximum 33 százalék lehet a közismereti tárgyak aránya a szakképzésben. Ez alapján a képzőintézetek akár azt is megtehetnék, hogy egyáltalán nem bíbelődnek közismereti tárgyak oktatásával. Úgy tudjuk, a Fidesz frakcióban óriási felháborodást váltott ki a javaslat, többen "lex Audinak" nevezik a módosítót, mert úgy érzik, e cég érdekeit verik keresztül az Országgyűlésen. Politikai egyeztetések kezdődtek, amelyek nyomán a hétfői frakciógyűlésen kormánypárti képviselők Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusának javaslata mellett döntöttek. Ennek két eleme van. Így a képzésben továbbra is minimum 33 százaléknak kell lennie a közismereti tárgyaknak (ezeknek valóban az olvasás, írás, számolási képességek megerősítését kell szolgálniuk), továbbá a közismereti időkeret az évfolyamok között átcsoportosítható. Várhatóan a legtöbb képzőintézmény az első évfolyamon tervezi be a közismereti tantárgyakat, amely emlékeztet a Pokorni által többször is javasolt kilenc évfolyamos általános iskolai képzésre. A hétfői frakcióülés után a módosítókról való szavazáson a képviselők (ellenzék és kormánypártiak) egyhangúan "igen"-t nyomtak. A szavazáson nem vett részt sem Matolcsy György nemzetgazdasági, sem Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, miként Hoffmann Rózsa oktatásért és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár sem. A végszavazás - amely várhatóan a jövő héten lesz - előreláthatólag már nem tartalmi elemekről szól. *(Ónody-Molnár Dóra)

==***==


Metropol - Budapest Sikeres magyar takarítók 2012.05.24 - 18. oldal - [4499860] *Szakmai verseny. Magyar fiatalok győztek egy hollandiai kórteremtakarítási versenyen Magyar siker született a Hollandiában megrendezett MiniSkills szakmai versenyen: Varga Alexandra Beáta és Lipták Kristóf megnyerte az intenzív osztály kórterem-takarítási versenyt és az ezzel járó kupát. A versenyt másodszor rendezték meg Amszterdamban a szakmai világkiállításnak is számító ISSA-Interclean tisztítástechnológiai vásáron. Már a kijutás sem volt könnyű a világversenyre: a fiatalok áprilisban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett SzakmaSztár rendezvényen mérték össze tudásukat, és a két legjobb fiatal - csak 24 év alattiak indulhattak - Amszterdamban négy meghatározott szakterületen mérkőzött meg. Az alaptisztítás és védőréteg- felvitel kategóriában csak egy holland főiskolai csapat előzte meg a magyar párost. A második szám volt az intenzív osztály kórterme, különleges - Magyarországon ritkaságnak számító - kórházi ággyal és berendezésekkel, ahol nemcsak kézi takarítás és fertőtlenítés volt a feladat, hanem egy speciális kisnyomású gőzfejlesztőt is alkalmazniuk kellett. A harmadik szám a tisztaszoba- takarítás volt, ahol a zsűri még a különleges ruhába öltözést is minősítette: ebben is hazai siker született. Az utolsó szám volt a márványpadló felújítása csiszolással és polírozással: itt fiataljaink csak egy hajszállal maradtak el a nyertes osztrákoktól. Az igazi nagy feladat majd októberben, a belgiumi EuroSkills versenyen, Spa-Francorchamps-ban lesz, a Forma-1-es futamok helyszínén, ahol már indulnak a sokkal nagyobb szakképzési hagyományokkal rendelkező finnek és németek is. Hivatalos szakma - A takarítás Magyarországon 2004 óta hivatalosan elismert szakma, amely szerepel az országos képzési jegyzékben is. - Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke jónak értékelte az amszterdami szereplést, és jó esélyt lát arra, hogy az őszi belgiumi EuroSkills versenyen a még keményebb mezőnyben ennél is jobban szerepeljen majd a magyar csapat. Profi takarítók már fiatalon *Metropol

==***==

MTI. gpe \ btz. MTI május 24., csütörtök 8:47 MTI

Recommend Documents