II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet
Idegrendszer
SYSTEMA NERVOSUM
Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer mőködési egységének, a neuronnak a mőködésérıl és felépítésérıl, illetve az idegsejtek közti kommunikáció fontosságáról. Megtanuljuk a központi idegrendszer szerkezetét, és halljuk a szerkezethez kötött legfontosabb funkciókat. Megértjük, a perifériás idegrendszer mőködését és anatómiáját. Megismerkedünk autonóm idegrendszerünkkel, amely zsigereink mőködését szabályozza.
IDEGRENDSZERÜNK SZERVEZİDÉSE Központi idegrendszer mőködése AGY – tudatos és automatikus központunk GERINCVELİ – automatikusan mőködik, idegi információkat továbbít
Központi idegrendszer: agy és gerincvelı
Perifériás idegrendszer mőködése Perifériás idegrendszer: 12 agy- és 31 gerinc ideg pár
központi vezérlésünk 12 agy- és 31 gerincvelıi IDEGPÁR útján érvényesül
Szenzoros (érzı), motoros idegek mőködése Szenzoros idegek
Motoros idegek
Autonóm beidegzés zsigermőködés Autonóm
Szimpatikus
ÉRZİ ideg: testbıl agyba ingert visz MOTOROS ideg: agyból testbe választ visz
Szomatikus (testi) beidegzés Szomatikus tudatos vagy reflexes izommőködés
Szimpatikus, paraszimpatikus beidegzés Paraszimpatikus zsigereinket automatikusan vezérlik, szimpatikus idegeink vészelhárítók, paraszimpatikus idegeink pihentetık.
A NEURON (IDEGSEJT) FELÉPÍTÉSE – motoros neuron A neuron az idegrendszer alapegysége. 3 fı részbıl áll: sejttest, dendrit, axon; számuk kb. 16 milliárd A sejttesten vannak a DENDRITEK, amelyek rövid nyúlványok, impulzusokat fogadnak más neuronoktól; AXONOK, amely egy hosszú nyúlvány impulzusokat továbbítanak más neuronoknak. Az axonokat MYELIN HÜVELY fedi, amely gyorsítja az ingerületvezetést. A myelin hüvelyen RANVIER CSOMÓK találhatók, amelyeken az idegimpulzus tovább gyorsul. Az egyikrıl átugrik a másikra.
A szinapszis A szinapszis az ingerület átvitel helye két neuron vagy neuron és izomsejt között. Az axon terminális végbunkóba érkezı idegi impulzus (akciós potenciál) hatására a hólyagocskákból idegi átvivı anyagok szabadulnak fel és jutnak ki a szinaptikus résbe. Az ingerületátvivı anyag a szinapszis utáni (posztszinaptikus) receptorokhoz kötıdik, amelyek a szomszédos idegsejten (többnyire a dendriteken: 80-95%) vagy az izomsejten találhatók. A dendritbıl vagy a sejttestbıl az idegi impulzusok csak az axonon végighaladva juthatnak el közeli neuronhoz vagy izomsejthez, mivel neurotranszmitterek csak az axon terminálokból szabadulnak fel.
NEURON-NEURON KAPCSOLAT Az ingerületátvivı anyag a szinapszis utáni (posztszinaptikus) receptorokhoz kötıdik, amelyek a szomszédos idegsejt testén, de többnyire a dendriteken (80-95%) találhatók. A rendszer nagyon bonyolult.
MOTOROS EGYSÉG
1. Az anterior motoneuron a gerincvelı
ingeratvitel ANIMACIO
mellsı szarvában van. 2. Az anterior motoneuron a gerincvelı más idegsejtjeitıl kap serkentı és gátló impulzusokat, amelyek a sejttestre és a dendritekre érkeznek. 3. A beérkezı serkentı és gátló impulzusok az axondombon összegyőlnek, s ha a serkentı impulzusok kerülnek többségbe, az axondombról elindul az elektromos inger terjedése, az akciós potenciál. 4. A végénél többszörösen elágazódó axonon át az akciós potenciál eljut az izomrostokhoz, ahol a motoros véglemezben neurotranszmittert szabadít fel. 1 motoneuron 10-3000 izomrostot idegezhet be.
NEUROMUSZKULÁRIS JUNKCIÓ – motoros véglemez
1. Megérkezik az akciós potenciál az anterior motoneuron axon végére. 2. A szinaptikus vesiculumból neurotranszmittert ürít a szinaptikus résbe. 3. A neurotranszmitter hozzákötıdik az izom motoros véglemez receptorához. 4. A neurotranszmitter-receptor komplex az izom depolarizációját okozza. 5. Az izomorsó összehúzódik (kontrakció).
KÉT Fİ IDEGSEJT TÍPUS Motoros (efferens=kivezetı) neuron – A gerincvelı mellsı gyökerén lép ki a központi idegrendszerbıl. – Izomrostokhoz fut, ahol összehúzódást okoz.
Szenzoros (afferens=bevezetı) neuron – A gerincvelıbe a hátsó gyökéren át lép be. – Receptorokkal kezdıdik. – Érzı (szenzoros) információt szállít a perifériáról a központi idegrendszernek.
MOTOROS NEURON – SZENZOROS NEURON
A gerincvelı mellsı szarvában található. Egy axonja (mozgat), több a sejttesten lévı dendritjével győjti össze az információt.
A gerincvelı hátsó gyökér idegdúcban van. Egy axonja vezet a központba. Több dendritje van, de nem a sejttesten, Hanem a periférián (receptorok).
Patella reflex – AUTONÓM monoszinaptikus REFLEX: A szervezetet érı külsı vagy belsı ingerekre történı válasz. REFLEXÍV: Az inger kezdetétıl a válaszig terjedı út, ahol az impulzus halad. REFLEXÍV RÉSZEI: 1. Receptor 2. Afferens rost 3. Szenzoros neuron 4. Szenzoros neuron axon 5. Szinapszis 6. Motoros neuron 7. Efferens neuron 8. Végrehajtó szerv A reflextevékenység központja a GERINCVELİ. A legegyszerőbb reflexek egy érzı neuronból, egy szinapszisból és egy mozgató neuronból állnak: AUTONÓM MONOSZINAPTIKUS reflexnek nevezzük. Ilyen például a patella reflex, amely az izom túlnyújtással szemben véd.
Szenzoros (érzı) idegek – kezdeteik a receptorok Információk nélkül nem lehet élni. Környezetünkbıl és testünkbıl az információkat szenzoros idegeink szállítják a központba. Érzékelésünk kezdete a receptor. Fİ RECEPTOR FAJTÁINK a következık Mechanoreceptorok — fizikai erıket érzékelnek, pl. nyomás, tapintás, vibráció vagy feszítés.
Termoreceptorok— hımérséklet változást érzékelnek a bırfelszínen és belsı szerveinkben Fájdalom receptorok nociceptorok — fájdalmat érzékelnek; alacsonyabb ingerintenzitás esetén viszketést érzünk Fotoreceptorok— fényt érzékelnek; lehetıvé teszik a látást Kemoreceptorok— vegyi (kémiai) változásokat érzékelnek; velük érezzük az ételek ízét, a szagokat, a vérben oldott gázok (O2, CO2) és más kémiai anyagok koncentrációjának (pl. proton = H+ = pH) változásait
Központi (centrális) idegrendszer Az agy Nagyagy (cerebrum) — az értelem és a lélek helye. Középagy — az érzı (szenzoros) beidegzés összehangolása, és az ehhez kapcsolódó szabályozás (integráció) központja
Kisagy (cerebellum) — kulcsszerep a mozgáskoordinációban Agytörzs
- az agyat összeköti a gerincvelıvel - vázizom alapfunkciókért, izomtónusért felel - vitális életfunkciók (pl. légzés, keringés, nyelés) központja.
A gerincvelı
- az agyat összeköti a szervezet többi részével - érzı- és mozgató idegpályái különíthetık el
A KÖZPONTI IDEGRENDSZER Fİ RÉSZEI
AZ AGY cerebrum RÉSZEI
Nagyagy – 4 lebenybıl áll: homloki (frontalis), fali (parietalis), tarkó (occipitalis), halántéki (temporalis) lebeny. FELADATA: legfelsıbb szabályozás, gondolkodás, lelki folyamatok
Köztiagy: átkapcsolási központ Középagy: érzı beidegzés összehangolás Kisagy: mozgáskoordináció Agytörzs: agy-gerincvelı összeköttetés, vitális funkció (légzés, keringés) központ.
Szürkeállomány (cortex) Fehérállomány (medulla)
SZÜRKEÁLLOMÁNY CORTEX idegsejt testek
A központi idegrendszer felépítését alapvetıen jellemzi, hogy alkotói a
- Szürkeállomány idegsejtek teste alkotja; a cortex az agyban és kisagyban kívül, míg a gerincvelıben belül helyezkedik el
- Fehérállomány axonok alkotják, myelin hüvelyeik adják a medulla fehér színét; agyalapi dúcok (speciális idegsejtek)
vannak benne, amelyek szerepe fontos az izom-tónus és testtartás kialakításában.
AZ AGY KÉPALKOTÓ VIZSGÁLATAI
Az elmúlt két évtized tudományos-technológiai forradalmának köszönhetıen agyunk – különbözı képalkotó eljárásokkal – láthatóvá vált számunkra.
NMR vizsgálat
CT vizsgálat
NMR = Nukleáris Mágneses Rezonancia
CT = Computeres Tomographia
Mágneses erıtérben a víz molekulák polaritását-elhelyezkedését érzékeli.
Rtg sugárt alkalmaznak. Kontrasztanyaggal festenek képleteket.
AGYHÁRTYA – AGYKAMRA – AGYVÍZ AGYHÁRTYÁK
Agy- és gerincvelınket burokrendszer veszi körül.
DURA MATER kemény agyhártya: a koponya csontot és gerinccsatornát béleli; két rétegő
(analóg: pericardium, pleura, peritoneum)
PIA MATER lágy agyhártya: az agyvelıt veszi körbe
SUBARACHNOIDÁLIS tér:
a dura mater zsigeri lemeze és a pia mater közti tér
AGYKAMRA
Az agy belsejében kamrarendszer van. Benne agyvíz kering. Agykamrák: I-II oldalt (szimmetrikus) III-IV középen
AGYVÍZ liquor cerebrospinale
A subarachnoidealis térben 60-150 ml agyvíz kering. Agyvíz van: - agy - gerincvelı körül. Agyvízben: - cukor - fehérje - fvs (kevés)
GERINCCSAPOLÁS lumbal punctio A gerincvelıt is agyburok veszi körül, amelyben agyvíz kering. Emiatt van rá lehetıségünk, hogy a gerincbıl agyvíz mintát vegyünk (az LIII-IV közti résen át tővel). A beavatkozást gerinccsapolásnak (lumbal punctio) nevezzük. Az agyvízbıl különbözı idegrendszeri megbetegedésekre következtetünk: agyvelı-, agyhártya gyulladás, agyvérzés, stb.
agyfelépítés ANIMÁCIÓ
MOZGATÓ AGYKÉREG
AGYFÉLTEKÉK
motoros központ
HOMLOK mellsı rész
Nagyagyunkat egy hosszanti barázda JOBB-BAL AGYFÉLTEKÉRE osztja. A hosszantira merıleges középsı barázda a két féltekét mellsı és hátsó részekre választja el. A középsı barázda képzi a határt a homlok és fali lebenyek közt.
JOBB AGYFÉLTEKE: érzelmek, intuitív gondolkodás BAL AGYFÉLTEKE: logikus gondolkodás
TARKÓ hátsó rész
MOTOROS KÖZPONT a homloklebeny hátsó oldalán, a középsı barázda elıtt van. A mozgató (leszálló) idegpályák keresztezıdnek: jobb agyféltekénk bal oldalunkat, bal agyféltekénk jobb oldalunkat mozgatja.
MOZGATÓ KÖZPONTOK – agytörzs, kisagy
Akaratlagos mozgásaink és legmagasabb szintő mozgásirányításunkért az agykéreg motoros része felel. Vannak azonban alacsonyabb szintő központok, ahol a mozgás finom beállítása, illetve az akaratunktól független automatikus mozgásszabályozás történik. A központok összhangban mőködnek.
CEREBELUM
a nagyagy összes beés kimenı jelét elemzi, értékeli, majd elvégzi a finom mozgásbeállítást. FELADAT: bonyolult és gyors mozgásokért felelıs központ.
AGYTÖRZS
a nagyagyat összeköti a gerincvelıvel; Vitális életfunkciókért felel (keringés, légzés, nyelés). FELADAT: összetett automatikus mozgások: beszédartikuláció
Az agytörzs részei: - Középagy mesencephalon - híd pons - nyúltvelı medulla oblongata
ÉRZİ KÖZPONTOK – szenzoros agykéreg
Környezetünk ingereirıl különbözı érzı agyközpontokkal szerzünk tudomást.
TESTÉRZÉS (pl. hı, fájdalom) központ: fali lebeny, középsı barázda mögött ÍZLELÉS
EGYENSÚLY
receptor: vestibulum központ: fali lebeny
receptor: nyelvgyök, központ: fali lebeny
HALLÁS receptor: rezgésérzékelı a csigában, központ: halánték lebeny hallásfolyamat ANIMÁCIÓ
LÁTÁS receptor: fényérzékelı, retina központ: tarkó lebeny
Környéki (perifériás) idegrendszer 43 pár ideg - 12 pár agyideg az aggyal, - 31 pár gerincvelıi ideg a gerincvelıvel áll kapcsolatban. Két fı funkció 1. érzı beidegzés (szenzoros): a külsı és belsı környezetbıl származó információkat szállítja befelé vezetı (afferens) rostjain át a központi idegrendszerbe. 2. mozgató beidegzés (motoros): parancsokat továbbít a központi idegrendszerbıl kifelé vezetı (efferens) rostjain át a célszervekig. Autonóm vagy vegetatív idegrendszer - a mozgató beidegzés része, speciális motoros idegei vannak - zsigeri szervfunkcióinkat vezérlik, - akaratunktól függetlenül szabályozzák a szervezet belsı környezetét; az összhangra ügyelnek (pl. aktivitás-pihenés)
Központi és Környéki Idegrendszer 1. A központi idegrendszerbıl (gerincvelı) vagy perifériás idegekbıl (idegdúc) az impulzus (lila nyíl) eléri az anterior motoneuront.
2. Az anterior motoneuron axonja a mellsı gyökéren át impulzust küld az izomrosthoz.
1
3. Egy motoneuron axon több izomrosthoz fut. 4. Egy izomrostot mindig egy motoneuron húz össze. 2
3,4 5
5. Az axon a motoros véglemezen át hat az izomrostra, és az izomrost összehúzódik.
Autonóm beidegzés:
SZIMPATIKUS idegrendszer
A szimpatikus idegrendszer a perifériás idegrendszer motoros beidegzésének a része. Akaratunktól függetlenül (autonóm módon) állítja be a zsigeri (vegetatív) funkcióinkat.
„Küzdeni vagy menekülni” magatartás és zsigeri reakció
Vészhelyzetben gyors reagálásra vagy fizikai aktivitásra készít elı. Hozzájárul a stressz szintjének megfelelı motoros válaszhoz, mert növeli a pulzust és a szívizom kontrakciós erejét, a vérnyomást, a szív és vázizomzat vérellátását, a katabolikus (lebontó) anyagcserét, például a májból történı glukóz felszabadulást, másképpen a glikogenolízist, azaz a glikogén (keményítı) bontását glukózra, a gázcserét a tüdık és a vér között, a koncentrált figyelmet és a mentális válaszadás gyorsaságát.
Autonóm beidegzés:
PARASZIMPATIKUS idegrendszer
A paraszimpatikus idegrendszer a perifériás idegrendszer motoros beidegzésének a része. Akaratunktól függetlenül (autonóm módon) állítja be a zsigeri (vegetatív) funkcióinkat. Hasi és mellkasi szerveinket a X. agyideg (bolygóideg vagy nervus vagus) látja el paraszimpatikus beidegzéssel.
A belsı környezet állandóságát biztosítja, feladata egyszerően
„otthonteremtı tevékenység”. Tevékenysége az, hogy - javítja az emésztést, - növeli vizelet kiválasztást, - növeli az exokrin mirigymőködést, - növeli az építı anyagcserét (anabolikus metabolizmus – energiapótlás – „bespájzolás”)
A szervekre gyakorolt hatása általában ellentétes a szimpatikus idegrendszerével, például csökkenti a szívfrekvenciát, szőkíti a koszorú ereket, csökkenti az alsó légutak átmérıjét.
AUTONÓM BEIDEGZÉS Szerv
szimpatikus paraHATÁS szimpatikus
Pupilla: TÁGÍT Nyál: GÁTOL Hörgı: TÁGÍT Vérnyomás: EMEL Szív:
szőkít serkent szőkít --------
GYORSÍT lassít Emésztés: GÁTOL serkent Izzadás: OKOZ -------Epe: -------serkent Vércukor: EMEL -------Bél erek: -------tágít Adrenalin: EMEL -------Húgyhólyag: GÁTOL serkent Penis: EJAKULÁCIÓ erekció
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Viszlát jövı héten!
