A központi idegrendszer
A központi idegrendszer
¾ Az idegrendszer anató anatómiai felosztá felosztása ¾ Központi idegrendszer z z
Agyvelő Agyvelő Gerincvelő Gerincvelő
¾ Perifé Perifériá riás idegrendszer z z
Agyidegek (12 pá pár) Gerincvelő Gerincvelői idegek (31 pá pár)
Agyvelő részei ¾ Elő Előagy: z z
nagyagy köztiagy
¾ Középagy ¾ Utó Utóagy z z z
h íd nyú nyúltvelő ltvelő kisagy
Nyúltvelő ¾ ¾ ¾ ¾
gerincvelő gerincvelő folytatá folytatása nyakszirtcsont nyí nyílása (foramen (foramen occipitale magnum) magnum) szintjé szintjétől a hí hídig terjed fordí fordított csonkakú csonkakúp alakú alakú test. oldalsó oldalsó részé szét az oldalkö oldalköteg foglalja el, z
kisaggyal teremt kapcsolatot (alsó (alsó kisagykar).
¾
itt keresztező kereszteződnek a piramis pá pályá lyák Központjai: zpontjai: Védekező dekező reflexek
¾
Automatikus kö központok
¾ ¾
z
z
tüsszenté sszentési reflex, kö köhögési reflex, szemhé szemhéj zá zárási reflex légző gzőközpont, keringé keringési kö központ
1
Híd
Kisagy
¾ páratlan, kb. gesztenye nagysá nagyságú és alakú alakú
¾ felszí felszínét tekervé tekervények és bará barázdá zdák borí borítjá tják
test, ¾ agyalapon, a kö középvonalban fekszik az agykocsá agykocsányok mö mögött. ¾ pályá lyákat kö közvetí zvetít ré részben a gerincvelő gerincvelő, a nyú nyúltvelő ltvelő és a nagyagy, ré részben a nagyagy és a kisagy kö között.
¾ két fé félteké ltekéből (hemispherium (hemispherium)) áll, ¾ középvonalban kb. kisujjnyi
vastag test, a fé féreg (vermis (vermis)) kö köti össze ¾ Feladata: z z z z
Középagy ¾ ¾ ¾
középvonalban elhelyezkedő elhelyezkedő páratlan agyré agyrészlet, ventrá ventrális részé szét ké két hatalmas kö köteg, az agykocsá agykocsányok ké képezik (pedunculus (pedunculus cerebri), cerebri), középső pső része az elő előbbitő bbitől a szü szürkeá rkeállomá llomány (substantia nigra) nigra) által elvá elválasztva az ún. tegmentum. tegmentum. z
középvonal ké két oldalá oldalán helyezkedik el a vö vörös mag (nucleus ruber). ruber).
Egyensú Egyensúlyi helyzet fenntartá fenntartása Mozgá Mozgások összehangolá sszehangolása Izomtó Izomtónus szabá szabályozá lyozása Akaratlagos mozgá mozgások szabá szabályozá lyozása
Középagy ¾ háti felszí felszínén né négy kis tompa dudor
emelkedik ki, z
ún. ikertestek (2 felső felső, 2 alsó alsó ikertest: colliculus sup. sup. et inf.) inf.)
¾ két felső felső ikertest kö között fekszik a
köztiagyhoz tartozó tartozó tobozmirigy (corpus (corpus pineale) ) pineale
2
Középagy ¾ a szemmozgá szemmozgásokat irá irányí nyító kéreg alatti
központok (III(III-IVIV-VI. agyidegek magvai), ¾ felső felső ikertestek lá látási reflexek (pupillareflex), ¾ alsó alsó ikertestek halló hallóreflexek ¾ nucleus niger, niger, nucleus ruber az extrapiramidá extrapiramidálislis-motoros rendszer centruma
Előagy ¾ elü elülső lső részé széből
fejlő fejlődnek szimmetrikusan a nagyagyfé nagyagyfélteké ltekék (hemispherium (hemispherium))
¾ alsó alsó részé széből a kö köztiagy (diencephalon (diencephalon))
fejlő fejlődik ki z z
thalamus hypothalamus. hypothalamus.
Thalamus ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾
III. agykamrá agykamrától ké kétoldalt helyezkednek el, részben a fé félteké ltekék fehé fehérállomá llományá nyába ágyazottan. Feladata: átkapcsoló tkapcsoló állomá llomás a ké kéreg felé felé futó futó érző rző pályá lyák szá számára tudatba jutó jutó érző rző impulzusok szí színezeté nezetének, "kellemes" vagy "kellemetlen„ "kellemetlen„ érzeté rzetének kialakí kialakítása, vegetatí vegetatív érzetek kialakí kialakítása.
Köztiagy ¾ corpus geniculatum mediale és a corpus
geniculatum laterale z
z
thalamus hátsó tsó a (pulvinar (pulvinar)) alatt ké két kisebb szü szürke mag helyezkedik el a hallá hallási, és lá látási impulzusok fontos ké kéreg alatti átkapcsoló tkapcsoló központja.
Hypothalamus ¾
agykocsá agykocsányok kö közötti ké két corpus mamillare, mamillare,
¾
elő előttü ttük talá található lható szü szürke kiemelkedé kiemelkedés (ruber (ruber cinereum) cinereum) és a belő belőle kiinduló kiinduló agyfü agyfüggelé ggelék tö tölcsé lcsérszerű rszerű nyé nyél,
¾
a lá látóidegideg-keresztező kereszteződés, amelybő amelyből a lá látókötegek hátrafelé trafelé a corpus geniculatum lateralé lateraléhoz futnak. Feladata:
z
z
¾
z
szagló szaglópályá lyák átkapcsoló tkapcsolódási helyei,
hypophysissel képez összekö sszekötteté ttetést
vegetatí vegetatív mű működés legfelső legfelsőbb szabá szabályozó lyozó centruma (keringé (keringési funkció funkciók, hő hőszabá szabályozá lyozás,anyagcseres,anyagcsere-, kivá á lasztá á s szabá á lyozá á s, nemi mű ű k ö d és stb.). kiv laszt szab lyoz m
3
Agykéreg ¾ tekervé tekervények (gyrusok) z
agyfelszí agyfelszín kanyargó kanyargós kiemelkedé kiemelkedései
¾ bará barázdá zdák (sulcusok) z
gyrusok kö között levő levő bemé bemélyedé lyedéseket,
¾ szü szürkeá rkeállomá llomány (agyké (agykéreg) átlagban 4 mm
vastagsá vastagságú rétegben veszi kö körül a félteké é ket ltek ¾ szí színét a benne elhelyezkedő elhelyezkedő idegsejtek adjá adják
Nagyagy ¾
homloklebeny (lobus frontá frontális) z z
mozgató mozgató központ beszé beszéd kö központ
¾
fali lebeny (lobus parietalis)
¾
halá halánté ntéki lebeny (lobus temporalis)
z
z z
¾
érző rző központ SylviusSylvius-hasadé hasadék hallá hallás kö központ
nyakszirti lebeny(lobus occipitalis) z
látóközpont
4
Extrapyramidalis rendszer központi elemei ¾ ¾
Törzsdú rzsdúcok: fehé fehérállomá llományba ágyazó gyazódva elhelyezkedő elhelyezkedő szü szürkeá rkeállomá llományi terü területek z z z z
¾
nucleus caudatus („ („farkos mag” mag”), corpus striatum („ („csí csíkos test” test”), globus pallidus („ ), („sápadt golyó” golyó”), nucleus subthalamicus (szubtalamikus mag),
Középagy magjai: z z
substantia nigra („ („fekete állomá llomány” ny”) nucleus ruber („ („vörös mag” mag”).
Extrapyramidalis rendszer funkciói izomtó izomtónus illetve a tó tónuseloszlá nuseloszlás szabá szabályozá lyozásában egyedi mozgá mozgási mintá mintázatok,
¾ ¾ z
¾ ¾ z
¾ ¾
járás, beszé beszéd, írás
akaratlagos mozgá mozgások szervezé szervezésében érzelmi és ösztö sztönélettel kapcsolatos mozgá mozgások egyes vegetatí vegetatív funkció funkciók mó módosí dosítása
¾
nyá nyálelvá lelválasztá lasztás, izzadá izzadás
memó memóriá riában és a gondolkodá gondolkodási (kognití (kognitív) működések, érzelmek, a hangulat mozgá mozgási megnyilvá megnyilvánulá nulása.
Agy vérellátása ¾ Az agyat ké két fő fő érrendszer lá látja el: ¾ arteria carotis communisokbó communisokból eredő eredő
arteria carotis interná internák (belső (belső fejverő fejverőér) ¾ arteria subclaviá subclaviákbó kból eredő eredő arteria vertebralisok (csigolyaverő (csigolyaverőerek) ¾ carotis és a vertebrobasilaris rendszer is közlekedik egymá egymással
5
Agy vérellátása Arteria carotis interná internából ered
¾ z z z
arteria ophthalmica (szemverő (szemverőér) a szem fő fő arté artériá riás ellá ellátója; arteria cerebri anterior (elü (elülső lső agyi verő verőér) arteria cerebri media (kö (középső pső agyi verő verőér) a nagyagy vérellá rellátását adja.
Arteria basilarisbó basilarisból ered arteria cerebri posterior (há (hátsó tsó agyi verő verőér) szinté szintén részt vesz
¾ ¾ z z z z
nagyagyfé nagyagyfélteké ltekék, köztiagy, agytö agytörzs kisagy ellá ellátásában
Agykamrák ¾
I és II. agykamra v. oldalkamrá oldalkamrák,
¾
III. agykamra,
¾
IV. agykamra,
¾
agyví agyvíz tö tölti ki (liquor (liquor cerebrospinalis) cerebrospinalis)
z
z
z
z z
félteké ltekék üregei köztiagy pá páratlan ürege utó utóagy ürege érfonatok (plexus (plexus choroideus) choroideus) termelik IV. kamra kivezető kivezető nyí nyílásai útjá tján kö közlekedik az agyagyés gerincvelő gerincvelőt kö körülvevő lvevő subarachnoidá subarachnoidális résrendszerrel, ahol felszí felszívódik
6
A gerincvelő ¾ gerinccsatorná gerinccsatornában, a nyú nyúltvelő ltvelő
folytatá folytatásaké saként helyezkedik el ¾ I-II. ágyé gyéki csigolyá csigolyáig ér le é ki é s keresztcsonti szakaszá ¾ ágyé gy szakaszát a gerincvelő gerincvelő alsó alsó kúpszerű pszerű részé széből kiinduló kiinduló lófarokszerű farokszerűen rendező rendeződő idegek (cauda (cauda equina) equina) tö töltik ki
A gerincvelő ¾
szü szürkeá rkeállomá llomány elü elülső lső szarv, szarv,
¾
hátsó tsó szarv
¾
oldalszarv
¾
z
z
z
¾
mellső mellső, vaskosabb ré része hátsó tsó, karcsú karcsúbb ré része
¾ ¾
gerincvelő gerincvelő egé egész hosszá hosszában vé végighú gighúzódó, liquorral kitö kitöltö ltött központi csatorna talá található lható benne.
fehé fehérállomá llomány Asszociá Asszociáció ciós pá pályá lyák: z
¾
¾
a gerincvelő gerincvelő sajá saját pá pályarendszere, amely eredé eredése és vé végző gződése gerincvelő gerincvelői.
Felszá Felszálló lló (afferens) afferens) pá pályá lyák: z
a mellkasi szakaszon az elü elülső lső és a há hátsó tsó szarv kö között mé még oldalfelé oldalfelé kiemelkedik az elő előbbiekné bbieknél jó jóval kisebb
kétoldali szü szürkeá rkeállomá llományt a kö központi szü szürkeá rkeállomá llomány kapcsolja össze, z
A gerincvelő
a receptorok felő felől érkező rkező ingerü ingerületet szá szállí llítjá tják az agyvelő agyvelőbe.
Leszá Leszálló lló (efferens) efferens) pá pályá lyák: z
az agyvelő agyvelő felő felől szá szállí llítanak utasí utasításokat a gerincvelő gerincvelőbe,ahol megfelelő megfelelő neuronra átkapcsoló tkapcsolódva ez az informá információ ció a perifé perifériá riára jut.
7
A gerincvelő ¾
Piramispá Piramispálya: lya: z
z
¾
Extrapiramidá Extrapiramidális pályá lyák: z
¾
Az agy és a gerincvelő burkai Három kö kötőszö szöveti burok veszi kö körül: Kemé Kemény agyburok: z z
z
¾
¾ Agyidegek ¾ agyvelő agyvelőből kilé kilépő 12 pá pár agyideg ¾ csak ré részben kevert ideg z
beburkolja az agyvelő agyvelőt és a gerincvelő gerincvelőt, de nem kö követi annak egyenetlensé egyenetlenségeit.
z
Lágy agyhá agyhártya: z
az agyvelő agyvelő felső felső vegetatí vegetatív kö központjá zpontjából kiindulva a gerincvelő gerincvelő oldalszarva felé felé szá szállí llítjá tják a vegetatí vegetatív impulzusokat.
Perifériás idegrendszer
Pókhá khálóhártya: z
¾
az agyat kí kívülrő lről borí borítja, és behú behúzódik annak ré réseibe. A ké két nagyagy fé félteke kö között a nagyagysarló nagyagysarlót, a ké két kisagy félteke kö között, pedig a kisagysarló kisagysarlót hozza lé létre. A kisagy és a nagyagy hatá határán a kisagysá kisagysátrat alakí alakítja ki.
kéregalatti dú dúcokbó cokból kiindulva a gerincvelő gerincvelő elü elülső lső szarvá szarvának motoros sejtjei felé felé szá szállí llítjá tják a mozgá mozgásautomatizmusok idegi impulzusá impulzusát.
Vegetatí Vegetatív pá pályá lyák: z
¾ ¾
az agyké agykéreg mozgató mozgatóközpontjá zpontjából kiindulva az akarattó akarattól fü függő ggő mozgá mozgások vezé vezérlé rlését vé végzi. lefutá lefutása sorá során rostjai 90%90%-ban a kiindulá kiindulási oldaltó oldaltól ellenkező ellenkező oldalra átkerü tkerülnek, keresztező kereszteződnek.
szorosan rá rátapad az agy, és a gerincvelő gerincvelő felszí felszínére, kö követi annak bará barázdá zdáltsá ltságát
érző rző, mozgató mozgató és vegetatí vegetatív rostokkat tartalmaz egyesek kizá kizárólag motoros, má mások kizá kizárólag érző rző rostokat tartalmaznak
I. Szaglóideg (n. olfactorius). ¾ ¾ ¾
érző rző rostokat tartalmaz receptorai az orrü orrüreg nyá nyálkahá lkahártyá rtyájában helyezkednek el, az ideg szaglá szaglási ingerü ingerületeket vezet az agyvelő agyvelő halá halánté ntéki lebenyé lebenyében fekvő fekvő szagló szaglóközpontba.
8
III. Szemmozgató ideg (n. oculomotorius)
II. Látóideg (n. opticus). ¾ ¾ ¾
érző rző ideg fényingerü nyingerületet szá szállí llít a szemgolyó szemgolyó ideghá ideghártyá rtyája (retina) felő felől látás ké é rgi kö ö zpontjá á ba k k zpontj
mozgató mozgató és vegetatí vegetatív központjai a kö középagyban helyezkediknek el mozgató mozgató rostjai beidegzik az összes szemmozgató szemmozgató izmot a kü külső lső egyenes és a felső felső szemmozgató szemmozgató izom kivé kivételé telével vegetatí vegetatív ré része a szemgolyó szemgolyó belső belső részé szét idegzi be (pupillaszű (pupillaszűkítő izom és m. ciliaris).
¾ ¾ ¾
¾
V. Háromosztatú ideg (n. trigeminus)
IV. Sodorideg (n. trochlearis) ¾ ¾
motoros ideg középagyi magbó magból kiindulva a szemü szemüregben a felső felső ferde szemizmot idegzi be.
¾ ¾ ¾ ¾
három ágbó gból összetevő sszetevődő ideg érző rző rostok dú dúca a kö középső pső koponyaá koponyaárokban fekvő fekvő ganglion GASSERI. érző rző és mozgató mozgató magvai a hí híd állomá llományá nyában vannak első első ág (n. ophthalmicus) z
¾
második ág (n. maxillaris)
¾
harmadik ág (n. mandibularis)
z
z z
¾ rostjai a hí hídban fekvő fekvő magbó magból indulnak ki, ¾ szemü szemüregben a kü külső lső egyenes szemizmot
innervá innerváljá lják. ¾ A III. IV. és VI.agyideget kö közös né néven szemmozgató szemmozgató idegeknek nevezzü nevezzük.
felső felső fogak és az arc kö középső pső tájékának érző rző idege motoros rostjai a rá rágóizmokat, érző rző rostjai az alsó alsó fogakat, a nyelv elü elülső lső kétharmadá tharmadát és az álltá lltájék bő bőrét idegzik be.
VII. Arcideg (n. facialis)
VI. Távolító ideg (n. abducens) ¾ motoros ideg
a szemgolyó szemgolyó, az orrü orrüreg nyá nyálkahá lkahártyá rtyája és bő bőre, valamint a homloktá homloktájék bő bőrének érző rző beidegzé beidegzését adja.
kevert ideg motoros, vegetatí vegetatív és érző rző magva a hídban helyezkedik el. lefutá lefutása:
¾ ¾ ¾ z z
z
z z
a sziklacsont csatorná csatornájában megy a kü külső lső halló hallójárat alatt kilé kilépve az arc terü területé letére, a fü fültő ltőmirigy állomá llományá nyában ágazó gazódik el. innen kilé kilépő motoros ágai beidegzik az arc összes mimiká mimikái izmait. érző rző rostjai a nyelv felő felől ízérzé rzést kö közvetí zvetítenek, vegetatí vegetatív rostjai ellá ellátjá tják a kö könnymirigyet, az orrü orrüreg, a szá szájpad nyá nyálkamirigyeit
9
VIII. Egyensúlyozó és hallóideg (n. vestibulocochlearis érző rző ideg egyensú egyensúlyé lyérzé rzést, illetve hangingereket közvetí zvetít a belső belsőfül felő felől pályá á i a egyensú ú lyozá á ly egyens lyoz s kö központjá zpontjába (kisagy), illetve a hallá hallás ké kérgi központjá zpontjába (halá (halánté ntéklebeny) futnak
¾ ¾ ¾
IX. agyideg. Nyelv-garat ideg (n. glossopharyngeus). ¾ kevert
ideg ¾ nyú nyúltvelő ltvelői magvaibó magvaiból kiinduló kiinduló mozgató mozgató rostok a garat izomzatá izomzatát, ¾ érző rző rostok a szá szájüreg há hátsó tsó részé szét és a garat nyá nyálkahá lkahártyá rtyáját, ¾ vegetatí vegetatív rostok a parotist idegzik be. ¾ ideg ízérzé rzést is szá szállí llít a nyelv há hátsó tsó terü területé letéről az ízérzé rzés agyké agykérgi központjá zpontjához (insula).
X. agyideg. Bolygóideg (n. vagus) ¾ ¾
kevert ideg lefutá lefutása z
¾
¾
¾
XI. Járulékos ideg (n. accessorius)
nyakon, a mellü mellüregen keresztü keresztül, a nyelő nyelőcső cső két oldalá oldalán jut át a rekeszizmon, és a gyomor elü elülső lső és há hátsó tsó felszí felszínén elá elágazó gazódik
nyú nyúltvelő ltvelői magjaibó magjaiból kiinduló kiinduló motoros rostjai beidegzik a gégeizmokat és részben a garatizmokat (a IX. agyideggel együ együtt), vegetatí vegetatív rostjai paraszimpatikus ingerü ingerülettel lá látjá tják el a nyak, a mellü mellüreg és a hasü hasüreg valamennyi szervé szervét, érző rző rostjai a gé gége nyá nyálkahá lkahártyá rtyájának érző rző beidegzé beidegzését adjá adják.
motoros ideg, fej biccentő biccentő és acsuklyá acsuklyásizmot innervá innerválja, n. vagushoz csatlakozó csatlakozó rostjaival részt vesz a gé gégeizmok beidegzé beidegzésében.
¾ ¾ ¾
XII. Nyelv alatti ideg (n. hypoglossus) ¾ nyú nyúltvelő ltvelőben fekvő fekvő motoros magbó magból
kiinduló kiinduló rostok a nyelv izmait, ¾ nyaki idegekbő idegekből felvett idegá idegágak útjá tján a nyelvcsont alatti nyakizmokat innervá innerváljá lják
Gerincvelői idegek ¾ ¾
gerincvelő gerincvelő szü szürkeá rkeállomá llományá nyának szarvaibó szarvaiból ideggyö ideggyökerek lépnek elő elő elü elülső lső szarv z z
¾
elü elülső lső vagy mellső mellső gyö gyöker lé lép ki ebben a gyö gyökérben kifelé kifelé vezető vezető, ré részben szomatikus, ré részben vegetatí vegetatív mozgató mozgató rostok vannak.
hátsó tsó szarv z z
z
érző rző vagy há hátulsó tulsó gyö gyökér mellső mellső gyö gyökérrel való való egyesü egyesülés elő előtt, orsó orsó alakú alakú megvastagodá megvastagodást talá találunk, amely dú dúcsejtek halmazá halmazából áll. ez a csigolyakö csigolyaközti dú dúc, más né néven ganglion spinale.
10
Fonatai ¾
Nyaki fonat (plexus cervicalis): z z
¾
¾ feladata z
Karfonat (plexus brachialis): z
z
¾
felső felső négy gerincvelő gerincvelői ideg ágaibó gaiból szedő szedődik össze (C1 - C4). motorosan beidegzi a nyak izmait és a rekeszizmot, érző rzőleg a nyak bőrét.
Vegetatív idegrendszer (autonóm idegrendszer)
• szervezet önfenntartá nfenntartására, nö növekedé vekedésére, szaporodá szaporodására szolgá szolgáló szerveket idegzi be. • közvetlenü zvetlenül hat a szí szívre, illetve a vé véredé redényekre, az emé emésztő sztő, kivá kiválasztó lasztó, és szaporí szaporító szervek működésére.
az alsó alsó négy nyaki (C5 — C8) és az első első háti gerincvelő gerincvelői idegbő idegből (Th1) áll felső felső végtagot idegzi be Pl. nervus radialis, nervus ulnaris, nervus medianus stb.
Ágyé gyéki fonat (plexus lumbalis): z
z
az utolsó utolsó háti (Th12) és az első első négy ágyé gyéki idegbő idegből (L1 - L4) szedő szedődik össze. comb kö közelí zelítő és feszí feszítő izmait idegzik be Pl. nervus femoralis
Vegetatív idegrendszer felosztása ¾ Funkcioná Funkcionális z z
Szimpatikus Paraszimpatikus
¾ Anató Anatómiai z z
Vegetatív központok ¾ gerincvelő gerincvelő oldalszarvai, ¾ nyú nyúltagy vegetatí vegetatív magjai, ¾ középagyban lé lévő vegetatí vegetatív kö központok, ¾ hypothalamus
Központi ré rész Környé rnyéki ré rész
Vegetatív környéki rész ¾ dúcok z z z z
akaratunktó akaratunktól fü független mű működések szabá szabályozá lyozása
(ganglion)
gerinc melletti (paravertebralis) gerinc elő előtti (praevertebralis) zsigeri (visceralis) fali (intramuralis)
¾ ganglion elő előtti (praeganglionalis), ¾ ganglion utá utáni (postganglioná (postganglionális) idegrost
A szimpatikus idegrendszer ¾ ¾ ¾
központja a gerincvelő gerincvelő háti, és felső felső ágyé gyéki szakaszá szakaszában helyezkedik el oldalszarvak vegetatí vegetatív praeganglionalis rostjai az elü elülső lső gyö gyökéren keresztü keresztül lé lépnek ki a gerincvelő gerincvelőből, utá utána a gerinc mellett elhelyezkedő elhelyezkedő paravertebralis dúclá clánc felé felé futnak. z
z
itt átkapcsoló tkapcsolódnak, és mint postganglioná postganglionális rostok haladnak a testfal és a vé végtagok irá irányá nyába. átkapcsoló tkapcsolódás né nélkü lkül keresztü keresztülfutnak, majd a praevertebralis ganglionokon kapcsoló kapcsolódnak csak át, és innen, mint postganglioná postganglionális rost futnak a cé célszerv felé felé.
11
A szimpatikus idegrendszer ¾
Ingerü Ingerületá letátvivő tvivő anyag: z z
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
noradrenalin, (praeganglionalisan acetilkolin)
Élettani hatá hatás: Pupillá Pupillák tá tágulata Erek összehú sszehúzódása (kivé (kivéve a koszorú koszorúserek) Szí Szívfrekvencia fokozá fokozása Vérnyomá rnyomás emelkedé emelkedése A mé méh, és a hö hörgő rgőizomzat elernyedé elernyedése Belek perisztaltiká perisztaltikájának csö csökkené kkenése
A paraszimpatikus idegrendszer ¾
központjai a kö középagyban, nyú nyúltagyban, illetve a gerincvelő gerincvelő keresztcsonti szakaszá szakaszában talá található lhatóak. z z
z
agytö agytörzsben bolygó bolygóideg (X. agyideg) keresztcsonti paraszimpatikus kö központok a húgyhó gyhólyag, nemi szervek, valamint a vastagbé vastagbél alsó alsó szakaszá szakaszának, és a vé végbé gbélnek az ellá ellátását vé végzik. paraszimpatikus praeganglionalis rostok csak a célszervek falá falában kapcsoló kapcsolódnak át, ezé ezért a postganglionalis rost nagyon rö rövid
A paraszimpatikus idegrendszer ¾
Ingerü Ingerületá letátvivő tvivő anyag:
¾ ¾
Élettani hatá hatás: Pupilla szű szűkítése Könnyezé nnyezés A szí szívfrekvencia gyé gyérülése Hörgő rgők simaizomzatá simaizomzatának a gö görcse, mirigyeinek fokozott váladé ladékké kképzé pzése Fokozott gyomor, bé bélrendszeri tevé tevékenysé kenység, mirigyszekré mirigyszekréció ció A hú húgyhó gyhólyag és a vé végbé gbél gyű gyűrű alakú alakú záróizmá izmának ellazulá ellazulása Erectio (az adott terü terület értá rtágulata miatt)
z
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
acetilkolin
12
