Idegrendszer

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26

http://faribloghu.wordpress.com

Idegrendszer 1. Felépítés  Csak sejtekből áll  Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:



Támasztósejt o Támasztja, védi és táplálja az idegsejtet o az axon köré képezi a védőhüvelyt 2. Működés  elemi-idegi jelenségek  Nyugalmi potenciál o – 90 mV o Működik a Na-pumpa  Akciós potenciál o izomsejtek, mirigysejtek és idegsejtek tudják előidézni o kell hozzá egy küszöb értékű inger, ha ezt elérte a sejt, innentől kezdve az akciós potenciál lezajlása független az inger nagyságától (A Na-K pumpa hatása megszűnik) o Depolarizáció: inger hatására kinyúlnak a Nacsatornák a sejthártyában. A Na ionok beáramolnak, elosztja magát (a csúcspotenciálig) o Repolarizáció: kinyílnak a K- és Cl-csatornák, így a K+ kiáramlik, a Cl- kiáramlik pontosan egyenlő mértékben. Ilyenkor a membrán nem ingerelhető újra (egyirányú ingerszállítás) o Ezután helyreáll a Na-K pumpa, visszaáll a nyugalmi potenciál. Oldal 1 / 8



o akciós potenciál = ingerület  így szállítjuk az ingerületeket a testünkben. o A csúcspotenciál nagysága az adott sejt típusától függ, az inger erősségét a csúcspotenciál sorozat gyakorisága kódolja.  Ingerület vezetése o Pontról pontra  Az axon sejtjei mindig a mellettük lévő sejtet ingerlik, sebessége itt 1-2 m/s  A velős hüvelyeket átugrálja, itteni sebessége 120 m/s. o Sejtről sejtre (szinapszis)  Fajtái:  idegsejt-idegsejt (axo-axonos, axo-szomatikus)  idegsejt – izomsejt (axo-dendrikus)  idegsejt-mirigysejt  Működése:  elektromos  nem egyirányú  2-3 nm szinaptikus rés  kémiai serkentő  20-30 nm szinaptikus rés  Transzmittere az acetilkolin / noradrenalin  kémiai gátló  20-30 nm szinaptikus rés  Transzmittera a γ-aminovajsav o reflex = az idegrendszer működési egysége 3. Gerincvelő felépítése

4. Agy részei  Agytörzs o fehérállomány és szürke magvak találhatók benne o Híd  a gerincvelőt köti össze a nagyaggyal, ill. kisaggyal  jelentős magcsoport a légzésszabályzó központ o Középagy  testtartás  járás  pupillareflex  izomtónus  agykéreg ébrenléti állapotát ellenőrző magcsoport Oldal 2 / 8





Köztiagy: o a 3. agykamra körül található o Alul van a hipotalamusz, és felül a talamusz o Talamusz  az összes felszálló pálya kéreg előtti utolsó átkapcsoló állomása (kivétel a szaglás) o Hipotalamusz  a vegetatív fővezér  éhség, jóllakottság  hűtés-fűtés  érzelmi központ  hormonrendszer központja  Nagyagy 5. Vegetatív idegrendszer  A belső, zsigeri szerveinket irányítja akaratunktól függetlenül. Legfontosabb központja a hipotalamusz, a limbikus rendszer külső körével.  Alsóbb központja még az agytörzsben és a gerincvelőben van.  A zsigeri szerveket kettős beidegzéssel látja el: SZIMPATIKUS (piros) A gerincvelő mellkasi és ágyéki szakasza

Kilépési hely

A gerincvelőhöz közel

Átkapcsolási hely

A lebontó anyagcsere irányába tolja el

Hatása a sejtekre

PARASZIMPATIKUS (kék) Az agytörzs (kevert agyidegek segítéségével) a gerincvelő keresztcsonti szakasza Az effektorhoz közel, vagy ennek a falában lévő dúc A felépítő folyamatok felé tolja el az egyensúlyt

Általános hatású, egyszerre több szervet Behatárolt, egyszerre Hatása a befolyásol (cannon-féle csak egy szervet tud szervezetre küzdj vagy menekülj befolyásolni. végreakció) Noradrenalin Átvivő anyag Acetil-kolin Adrenalin hormon Segítője Nincs (együtt működnek) Mindegyik a szervezet homeosztázisát (belső egyensúlyát) őrzi meg, kivéve a mellékvese, az csak szimpatikus beidegzést kap, mert itt olyan homeosztázist befolyásoló hormonok keletkeznek, melyek mennyiségét semmilyen szituációban nem lehet visszavenni. A mellékvese előtt nincs átkapcsolás, a központtól kapja a mozgató parancsot. A mellékvese termeli az adrenalint is (még a szimpatikus késés sem befolyásolja a termelődést).

Oldal 3 / 8



6. Mozgató működés  Lehet vegetatív (effektora a simaizom, vagy mirigy), de lehet szomatikus is (effektora mindig a vázizom)  Idegizom felépítése: o mozgató idegsejt ingerület hatására (acetil-kolin) a vázizomrost membránját befolyásolja (sejthártya) o az izomrostban az ingerület kiváltja a Ca2+ ionok kiszabadulását a SER-ből, mely aktiválja a miozin ATP bontó hatását. o miozin így lebontja az ATP-t, a kinyert energiával pedig berántja maga közé az aktin szálakat  az izomrost összehúzódik o izomrángás = összehúzódás + elernyedés  A harántcsíkolt izom képes tartós összehúzódásra, egészen addig, míg az idegrendszer erre parancsot ad neki. Lehet automatikusan is működtetni, ún. feltétlen reflexekkel (pl. térdreflex).  A harántcsíkolt izom akaratlagos működését két pályarendszer szabályozza: PIRAMIS nagyagykéreg homloklebenyeik piramissejtjei a finom, precíz, akaratlagos mozgások irányítója. Tanult mozgások tanulása.      

Homloklebeny (Piramis sejt) Középagy Nyúlt agy (piramis átkereszteződés) Mozgató neuron (gerincvelő) Mozgató rost Vázizom

Serkenti

EXTRAPIRAMIDÁLIS Kiindulás

nagyagykéreg, homloklebeny piramissejtjei

Szerep

A már automatikussá volt mozgások irányítója. Nagy izomtömeg mozgatása. Érzelmi reakciók mozgásai.  

Lefutás

   

Homloklebeny (kéreg alatti mag) Középagy (középagyi magvak) Nyúltagy Mozgató rost (itt kereszteződik) Mozgató rost Vázizom

Izomtónus Gátolja befolyásolás A két pályarendszer összekapcsolását a kisagy végzi.

Oldal 4 / 8



Hormonrendszer 1. Hormontermelő szövetek  mirigyhám  idegszövet neuroszekréciós sejtjei  A hormonokat mindig exocitózissal a vérbe ürítik, és úgy jut le a célsejtig.  Hormonok csoportosítása: o Peptid típusú (fehérjehormon)  51 aminosavas inzulin  A vér útján jutnak a célsejtbe, ahol bekapcsolódnak a célsejt membránjában lévő receptorba. Ettől megváltozik a receptor térszerkezete, így aktiválja az alatta lévő enzimfehérjét, mely az ATP-ből ciklikus AMP-t alakít ki. A ciklikus AMP (second messenger) aktiválja az aktuális enzimet. o Szteroid típusú  mellékvesekéreg hormonjai  ivarmirigyek hormonjai  A sejten kívül fejtik ki hatásukat. o Aminosav származékok  1 db aminosav valamilyen átalakított változata  pl.: tiroxin 2. Hormontermelő szervek 2.1. Tobozmirigy o A 3. agykamra tetején van o A napi ritmust szabályozza o A melatonin nevű hormont termeli, mely a nappali aktivitást határozza meg (nappal kevesebb) o Serdülőkor előtt gátolja a nemi érést. 2.2. Agyalapi mirigy (hipofízis) o Egy nyélen keresztül lóg le a hipotalamuszról az ékcsont török-nyergébe o Elülső lebeny  a garathámból származik  ez a nagyobb  szoros kapcsolatban áll a hipotalamusz kicsi neuroszekréciós sejtjeivel.  Növekedést serkentő hormon  egész testre hat  csontok/izmok fehérjeszintézisét szabályozza  növeli a vércukorszintet  hatását csak megfelelő mennyiségű tiroxinnal éri el  Pajzsmirigysejt serkentő hormon  Mellékvese serkentő hormon  Ivarmirigyekre ható hormon  Tüszőserkentő (here, petefészek)  Sárgatest-serkentő (tesztoszteron, ovuláció)  Tejelválasztást serkentő (tejtermelés) o Középső lebeny  Embereknél csökevényes

Oldal 5 / 8



o Hátulsó lebeny  idegszövet eredetű (neurohipofízis)  itt végződnek a hipotalamusz nagyméretű neuroszekréciós sejtjei.  Csak raktározza a hormonokat.  Vazopresszin (vízháztartás)  Oxitocin (a méh és a tejtermelés simaizmaira hat, érzelmi kötődések kialakítója) o Összes hormonja peptid típusú 2.3. Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy o a gége pajzsporcán helyezkedik el o 2 lebeny o Hámszövet építi o Tiroxin  aminosav származék  növeli a mitokondrium áteresztő képességét  általános hatású hormon, minden sejtre hat  fontos az egyedfejlődésben (növekedés, agy fejlődése)  Ha szüléstől fogva kevés = kreténizmus (jóindulatú hülyeség), törpenövés, szellemileg elmaradottság  Ha felnőtt kortól kevés  hízás, állandó fázás, hajhullás, szellemileg leépülés (mixoödéma: fel is puffad, könnyen kezelhető szájon át történő tiroxin pótlással)  Mindkettőt okozhatja jódhiány is.  Túlműködés = Basedow-kór, melynek tünetei a fogyás, ingerlékenység, állandó hőemelkedés, nyaktérfogat nagyobbodása (=strumma), kidülledt szem o Kalcitonin  ellentett hormonként együttműködik a parathormonnal  a vér Ca2+ szintjét szabályozza  magas Ca2+ szintnél kezd termelődni, a felesleges Ca2+-t a csontokba építi be.  Magas Ca2+ szint: érelmeszesedés  Alacsony Ca2+ szint: csontritkulás, izomgörcs (fulladás) o Parathormon  növeli a Ca2+ szintet, növeli a Ca2+ leadást a csontokból a vérbe  Növeli a táplálékból felszívódó Ca2+ mennyiségét  Növeli a Ca2+ visszaszívását a vérbe  Ingere a vér csökkenő Ca2+ szintje 2.4. Mellékvesék (2 db) o A vese csúcsán helyezkedik el o Kéregállomány (középső csíralemez, mirigyhám)  A kéreg alulműködése baktériumos fertőzéshez vezethet, ami miatt a kéreg elpusztul, és ez pár órán belüli halált jelent  A túlműködés magas vérnyomást, hízást válthat ki, ill. nőknél a férfias jellegek felerősödését.  Külső zóna  só és vízháztartás szabályzó hormonok  nem hat rá az ACTH, a vér ozmózisnyomása szabályozza

Oldal 6 / 8



Aldoszteron  Na+ visszaszívását serkenti a vesébe  kis mértékben a víz visszaszívására is hat  Középső zóna  Cukorháztartást szabályzó hormon  Kortizon  a vércukorszintet növeli a raktározás érdekében  Ezekre hat az ACTH (mellékvese serkentő hormon)  Belső zóna  Androgén hormonok  Férfi nemi hormonok  Izomhormonok  A másodlagos nemi jellegre hatnak, az ivarmirigyekben lécő nemi hormonokkal együtt o Velőállomány (külső csíralemez, idegszövet)  Adrenalin  szimpatikus hatásra termelődik  a küzdj vagy menekülj reakciót váltja ki  növeli a vércukorszintet  növeli a glükonanfenezist ???????????  Túl sok adrenalin magas vérnyomást eredményez  Nonadrenalin 2.5. Hasnyálmirigy o a gyomor alatt és mögött helyezkedik el o kettős elválasztású mirigy. 90-95%-a külső: hasnyál, a belső (Langerhans- szigetek) pedig termeli az inzulint és a glukagont. o β – inzulin  képes csökkenteni a vércukorszintet (egyedüli)  ingere a növekvő vércukorszint  nincs köze a hipotalamuszhoz  ennek segítségével veszi fel a sejt a vérből a cukrot (vagy elraktározza, vagy segíti a zsírsavak kialakulását)  Serkenti a glükóz biológiai oxidációját  Hiánya a cukorbetegség  Autoimmun  az immunrendszer egyszerűen megöli a β-sejteket  inzulinadagolással kezelhető  Időskori  a β-sejt öregszik, nem termel elég inzulint  Diétával kezelhető o α – glukagon  növeli a vércukorszintet  Ha az inzulin túl sok cukrot bont le, azonnal korrigál a májból  ingere a vércukorszint csökkenése 2.6. Petefészek o ciklikusan működik a serdülőkortól a menopauzáig o ciklus első napja a menstruáció első napja o menstruáció = elsorvadt méhnyálkahártya lelökődése és távozása vérzés kíséretében 

Oldal 7 / 8



o a ciklust a tüszőserkentő hormon indítja el, elkezdi növelni a soron következő tüszőt, így érik a petesejt o Az érlelődő tüsző termeli az ösztrogént, ami csökkenti a tüszőserkentő hormont. A ciklus közepén a hipotalamusz kioldó faktora megnöveli a sárgatest-hormon szintjét, ami kiváltja az ovulációt (tüszőrepedést)  a petesejt kilökődik. o A tüszőből sárgatest lesz, ami a ciklus második felében a progeszteront termeli, ami gátolja a sárgatest serkentő hormont. o A ciklus elején az ösztrogén regenerálja a méh nyálkahártyáját, a progeszteron pedig védi az elsorvadástól. HA nincs megtermékenyítés, akkor a sárgatest a ciklus végére elsorvad, csökken a progeszteronszint, így a nyálkahártya elsorvad és leválik a következő ciklus elején. 2.7. Here o A herezacskóban helyezkedik el o A csatornák közti szövetekben helyezkednek el a Leydig-sektek, melyek a tesztoszteront termelik, mely a sárgatest-hormont serkenti. o Az ivarsejttermelésre a tüszőserkentő hormon hat. o Mindkettőt folyamatosan termeli.

Oldal 8 / 8

Idegrendszer

Recommend Documents