Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő
Központi idegrendszer általános jellemzése
Központi idegrendszer kialakulása • Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul ki. • Ebből velőcső képződik (csőidegrendszer). – Feji végéből jön létre az agy, amely három agyhólyagból alakul ki • Az előagyhólyagból elkülönül: – A páros végagyhólyag > nagyagyféltekék (nagyagy+köztiagy)
• A páratlan középagyhólyag > középagy • Az utóagyhólyagból elkülönül: – Kisagy – Agytörzs (nyúltagy, híd)
– A többi részéből a gerincvelő fejlődik
Központi idegrendszer burkai A velőcső ürege a fejlődés során megmarad egységes üregnek, amelyből az összefüggő rendszert alkotó üregek jönnek létre: • Agykamrák – Oldalkamrák (1. és 2. kamra) a nagyagyféltekékben
– 3. agykamra a köztiagyban – 4. agykamra az agytörzs és a kisagy között
• Gerinccsatorna A kamrarendszerben és a csatornában a közös agygerincfolyadék (liquor cerebrospinalis) kering.
Az egységes központi idegrendszer
A gerincvelő burkai
•Kívül: kemény agyhártya (dura mater) •Középen: pókhálóhártya (arachnoidea) •Belül: lágy agyhártya (pia mater)
A központi idegrendszer tagolása • Gerincvelő (kb. 2%) – Belül: szürkeállomány a neuronok sejttesteiből – Kívül: fehérállomány velőshüvelyű idegrostokból.
• Agy (kb. 98%) – Belül: fehérállomány: velőshüvelyű idegrostok – Kívül: szürkeállomány: neuronok sejttestei
Gerincvelő (medulla spinalis)
Gerincvelő általános jellemzése Kisujjnyi vastagságú Hengeres alakú Szürkesárga színű Elhelyezkedése: Öreglyuktól (foramen magnum) a 2. lumbalis csigolyáig • Az elülső és hátulsó felszínén egy-egy hosszanti barázda fut végig. • • • •
A gerincvelő elhelyezkedése
A gerincvelő elhelyezkedése a csigolyalyukakban
A gerincvelő elhelyezkedése
Gerincvelő általános jellemzése • A gerincvelő belül alapvetően nem szelvényezett • Kívülről a gerincvelői idegek szelvényezetten lépnek ki a csigolyák között. • Egy-egy gerincvelői ideg több (10-15 db) gyökérrel ered, ezek egységét nevezik gerincvelői egységnek • Ahol a végtagok idegei kilépnek a gerincvelő megvastagodik: – Nyaki duzzanat (intumescentia cervicalis): karfonatok lépnek ki – Ágyéki duzzanat (intumescentia lumbalis): lábfonatok lépnek ki
Gerincvelő különböző nézetekben
Gerincvelő részei
A gerincvelő végi része
A lófarok (cauda equina)
A gerincvelő vége
A gerincvelő szegmentumai
• • • • •
Nyaki (cervicalis) szakasz – 8 szegmentum Törzsi (thoracalis) szakasz – 12 szegmentum Ágyéki (lumbalis) szakasz – 5 szegmentum Keresztcsonti (sacralis) szakasz – 5 szegm. Farokcsonti (coccygealis) szakasz – 1 szegm.
A gerincvelő keresztmetszeti jellemzése Szürkeállomány: belül Részei: • Elülső szarv (cornu anterius): vastagabb • Hátulsó szarv (cornu posterius): vékonyabb • Oldalsó szarv (cornu laterale): hiányzik a nyaki és az ágyéki szakasz alsó részén • Clarke-oszlop: a törzsi szakasz alján és az ágyéki szakasz egész hosszában a hátsó szarvak tövében
Gerincvelő keresztmetszete
A gerincvelő szürkeállományának jellemzése • Az idegek és a szinapszisok alkotják • Az idegek alakja és nagysága szerint 10 zónára osztható • A hátsó szarv nem ér teljesen a gerincvelő széléig, ez a Lissauer-zóna • Első szarv: mozgató neuronokat tartalmaz • Hátsó szarv: érző neuronokat tartalmaz • Oldalsó szarv: vegetatív neuronokat tartalmaz
A szürkeállomány sejtcsoportjai • Radicularis idegsejtek – Mozgató ingerületet szállítanak – Oldalsó szarv vegetatív működésű motoros sejtjei
• Funicularis idegsejtek Neuritjük (axonjuk) a fehérállományban le- és felszálló pályákat hoz létre. Főként a hátsó szarvban vannak.
• Interneuronalis sejtek Axonjuk nem lép ki a szürkeállományból, ott kapcsolódik át egy másik neuronra
A gerincvelő keresztmetszeti jellemzése A szürkeállomány közepén húzódik a központi csatorna (canalis centralis) • Ez a gerincvelő ürege • Az agykamrák folytatása • A velőcső üregének maradványa • Benne agyfolyadék (liquor) áramlik
A gerincvelő keresztmetszete
A gerincvelő keresztmetszetei
A gerincvelő fehérállománya A szürkeállomány szarvai és a hozzájuk csatlakozó idegek részekre tagolják: • Elülső köteg (funiculus anterior) • Hátulsó köteg (funiculus posterior) • Oldalsó kötegek (funiculus lateralis) 2 db
A gerincvelő pályái • A hátulsó köteg pályái – Goll-pálya (fasciculus gracilis) - középen – Burdach-pálya (fasciculus cuneatus) - oldalt
• Az oldalsó köteg pályái – Flechsig-pálya (tractus spinocerebelaris dorsalis) – a gerincvelő szélén hátul – Gowers-pálya (tractus spinocerebellaris ventralis) – a gerincvelő szélén elöl – Keresztezett piramispálya (tractus corticospinalis cruciatus) – a hátsó szarv előtti területen
A gerincvelő pályái 2. Oldalsó köteg pályái folytatás • Monakow-pálya (tractus rubruspinalis) - a piramispályától a hasi oldal felé helyezkedik el • Edinger-pálya (tractus spinothalamicus) - az előző pálya előtt helyezkedik el • Tractus reticulospinalis – az Edinger-pálya és a az elülső szarv között helyezkedik el • Tractus spinocervicothalamicus – a Gowers-pálya mellett
A gerincvelő pályái 3. Oldalsó köteg pályái folytatás • Tractus spinocuneocerebellaris • Tractus spinorostralis – az előzővel együtt a Flechig- és Gowers-pályákat a test felső részéhez csatlakozó rostokkal egészíti ki • Tractus spinoreticularis • Tractus spinomesencephalicus – az előzővel együtt a gerincvelő formatio reticularisahoz mennek
A gerincvelő pályái 4. Az elülső köteg pályái a mély hasadék (fissura centralis) két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el.
• Keresztezetlen piramispálya (tractus corticospinalis directus) – közvetlenül a fissura oldalán haladnak, rostjaik folyamatosan kereszteződnek a fehér állományban • Tractus tectospinalis – az előző pályától oldalra • Fasciculus longitudinalis medialis • Tractus vestibulospinalis • Tractus olivospinalis • Tractus reticulospinalis
Gerincvelő tractusai
Gerincvelői reflexek • Az érző (afferens) rostok a gerincvelőideg hátsó gyökerén vagy az agyidegeken keresztül jutnak be a központi idegrendszerbe. • A végrehajtó (efferens) rostok a mellső gyökéren, illetve a megfelelő agyidegeken lépnek ki a központi idegrendszerből. • A gerincvelőbe belépő és az onnan kilépő rostok elkülönülését a Bell-Magendi-szabály fejezi ki.
Gerincvelő idegek ki- és belépési helyei
Gerincvelői reflexek A reflexek csoportosítása az átkapcsolódások száma szerint: • Monoszinaptikus reflexek. 1 átkapcsolódás van bennük. • Poliszinaptikus reflexek. 1-nél több összekötő idegsejt (interneuron) van bennük. A szinapszisok száma 2 és több száz között változik.
Gerincvelői reflexek
A gerincvelő hosszú pályái
Gerincvelői reflexek 2. Monoszinaptikus reflexek • Izomeredetű (propioceptív vagy myotaticus) nyújtási reflex pl. a patella reflex – A vázizmot megnyújtjuk – Ezt az izomorsó érzékeli – A gerincvelőbe bevezető érző neuron közvetlenül egy motoros neuronnal áll kapcsolatban – A motoros neuron kiváltja az összehúzódást
Izomeredetű reflex
Gerincvelői reflexek 3. Az izomeredetű reflex következményei: • Reciprok beidegződés: az izomorsóból eredő impulzusok az antagonista izmokhoz vezető motoros neuronokban gátlást hoznak létre. • Autogén gátlás (inverz nyújtási reflex): az izom nyújtása csak egy erősségig fokozható, utána megszűnik. • Izomtónus: a harántcsíkolt izmok folyamatosan kissé összehúzott állapotban vannak.
Gerincvelői reflexek 4. •
• • • •
Poliszinaptikus reflexek Nociceptív vagy flexorreflex. A bőr, a bőr alatti kötőszövet, az izmok fájdalmas ingerlékenysége indukálja A hajlítóizmok összehúzódnak A feszítőizmok gátlódnak Az ingerelt testrész eltávolodik az ingerforrástól Az ellenoldali végtag megfeszül ez a keresztezett flexorválasz.
Bőreredetű reflex
Gerincvelői idegek 31 pár • 8 nyaki • 12 háti • 5 ágyéki • 5 keresztcsonti • 1 farok A nyaki tájék kivételével érző és mozgatórostokat, valamint vegetatív rostokat is tartalmaznak
A gerincvelői ideg
A gerincvelői idegek
Gerincvelői idegek
Gerincvelői idegek Lefutásukra jellemző: • Szelvényezettség • Kétoldali szimmetria • Végrehajtó rendszerben utolsó átkapcsolás a gerincvelő mozgató szarvában
Gerincvelői idegek felépítése
