IE Befektetési Alapkezelő Zrt

IE Hunnia Alapok egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

IE Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok,

IE HUNNIA PÉNZPIACI ALAP IE HUNNIA EURÓ HOZAMTERMELŐ ALAP IE HUNNIA ÁLLAMKÖTVÉNY ALAP IE HUNNIA RÉSZVÉNY ALAP* IE HUNNIA NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ALAP*

egységes szerkezetbe foglalt,

Tájékoztatója

A Tájékoztatóban olvasható Kezelési Szabályzatot érintő utolsó felügyeleti határozat: PSZÁF E-III/ 110.103-24 / 2008 sz., 2008. PSZÁF E-III/ 110.243-5 / 2008 sz., 2008. PSZÁF E-III/ 110.047-33 / 2008 sz., 2008. PSZÁF E-III/ 110.076-28 / 2008 sz., 2008. PSZÁF E-III/ 110.063-27 / 2008 sz., 2008.

május 30. május 30. május 30. május 30. május 30.

2008. május *

Az IE Hunnia Részvény Alap és az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap befektetési alapba befektető alapok.

1


TARTALOM

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK .......................................................................................................................... 3 ALAPOK ADATAI................................................................................................................................................ 5 BEFEKTETÉSI JEGYEK TULAJDONOSAIT MEGILLETŐ JOGOK ....................................................... 12 ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL ......................................................................................... 13 ALAPKEZELŐ FELADATAI............................................................................................................................ 14 ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE ..................................................................................................................... 15 ÁLTALÁNOS ADATOK A LETÉTKEZELŐRŐL.......................................................................................... 16 LETÉTKEZELŐ FELADATAI .......................................................................................................................... 17 ADÓZÁS.............................................................................................................................................................. 18 ALAPOK FŐBB BEFEKTETÉSI PIACAINAK BEMUTATÁSA................................................................. 20 KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ................................................................................................................................ 26 NYILATKOZAT .................................................................................................................................................. 30 KEZELÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................................................... 31 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ........................................................................................................................ 32 BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA .................................................................. 36 BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI................................. 40 BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁNAK ÉS VISSZAVÁLTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE.............. 48 FORGALMAZÁS HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKEN ............................................................................... 48 BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK AZ ALAPOKRA VONATKOZÓAN .................................................. 49 HITELFELVÉTEL, ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE .................................................................................... 54 ALAPOK PORTFÓLIÓINAK TERVEZETT ÖSSZETÉTELE, KORLÁTOZÁSOK .................................. 55 BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA................................................................................................................ 67 ALAPOKAT TERHELŐ KÖLTSÉGEK .......................................................................................................... 69 ALAPOK NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKEINEK SZÁMÍTÁSI MÓDJA .............................................................. 73 ALAPOK ÁTALAKULÁSA, BEOLVADÁSA, MEGSZŰNÉSE ÉS VÉGELSZÁMOLÁSA..................... 96 BEFEKTETÉSI JEGYEK HOZAMA ............................................................................................................... 98 KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSAI .................................................................................................. 98 I. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI HELYZETE ................................................... 101 II. SZÁMÚ MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI HELYZETE................................................... 109

2


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Ez a magyar nyelvű tájékoztató („Tájékoztató”) a magyar jog, különösen „A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törtvény” (a továbbiakban „Tpt.”) értelmében a befektetők számára nyújt információt az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt alapokról (a továbbiakban „Alapok” vagy „IE Hunnia Alapok”). A Tájékoztató az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, IE Hunnia alapok összevont tájékoztatóit (továbbiakban „Tájékoztató”) és kezelési szabályzatait (továbbiakban „Szabályzat”) tartalmazza. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban „Felügyelet”), illetve jogelődjei, az Állami Értékpapír Felügyelet és az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az alább található számú határozataival hagyta jóvá az Alapok befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala céljából készített tájékoztatók és nyilvános ajánlattételek közzétételeit. IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési jegyeinek kibocsátására az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által kiadott 110.103/98 számú engedély alapján került sor. A Felügyelet az Alapot 1998. július 16-án 1111-67 lajstromozási számon 110.103-1/98-as határozatával nyilvántartásba vette. IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános kibocsátására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete EIII./110.243/2005 számú engedélye alapján került sor. A Felügyelet az Alapot 2005. február 18-án 1111-148 lajstromozási számon E-III/110.243-1/2005. sz. határozatával nyilvántartásba vette. IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési jegyeinek kibocsátására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által kiadott 110.047/95 számú engedély alapján került sor. A Felügyelet az Alapot 1995. október 12-én 1111-11 lajstromozási számon 110.047-1/95-ös határozatával nyilvántartásba vette. IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap, korábbi nevén IE Hunnia Részvény Alap, befektetési jegyeinek kibocsátására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által kiadott 110.076/97 számú engedély alapján került sor. A Felügyelet az Alapot 1997. július 7-én 1111-40 lajstromozási számon 110.076-1/97-es határozatával nyilvántartásba vette. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete EIII/100.076-29/2008. számú határozata alapján az IE Hunnia Részvény Alap 2008. május XXX-án átalakult IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alappá. IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap, korábbi nevén IE Hunnia Deviza Részvény Alap, befektetési jegyeinek kibocsátására az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet által kiadott 110.063/96 számú engedély alapján került sor. A Felügyelet az Alapot 1996. december 4-én 1111-24 lajstromozási számon 110.063-1/96-os határozatával nyilvántartásba vette. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete E-III/100.063-23/2006. számú határozata alapján az IE Hunnia Deviza Részvény Alap 2006. június 8-án átalakult IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alappá. Az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) tevékenységét az Állami Értékpapír Felügyelet 100.002/1992. számú engedélye alapján végzi, továbbá birtokában van 3


minden olyan hatósági engedélynek, amelyet jogszabály előír az Alapok létrehozásához és kezeléséhez. Az IE Hunnia Alapok letétkezelője, a CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) rendelkezik a letétkezelői feladatok ellátásához szükséges bankfelügyeleti engedéllyel (száma: III/41.044-10/2002, 957/1997/F), valamint a személyi és tárgyi feltételekkel. Az Alapok könyvvizsgálója (a továbbiakban: Könyvvizsgáló) az Ernst&Young Kft. (cégbejegyzési száma: 01-09-267553; könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási száma: 001165) 1132 Budapest, Váci u. 20., kijelölt könyvvizsgáló Szilágyi Judit (könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási száma: 001368) és Havas István (könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási száma: 003395) rendelkeznek a törvény által előírt jogosítvánnyal, szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással. A Felügyelet a tájékoztató jóváhagyása során a tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, s azokért felelősséget nem vállal. Az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. - mint Alapkezelő - továbbá a CIB Bank Zrt. - mint Forgalmazó - jelen tájékoztatóban (a továbbiakban: Tájékoztató) szereplő adatok valódiságáért egyetemleges felelősséget vállalnak, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal és nyilatkozatukkal igazolnak. Jelen Tájékoztató önmagában nem tekinthető az Alapok jegyeinek jegyzésére vagy megvásárlására vonatkozó közvetlen befektetési ajánlatnak. A befektetni szándékozóknak a jelen Tájékoztatóban foglalt, az Alapokra vonatkozó adatokat, a nyilvános forgalomba hozatal feltételeit, a befektetés kockázatát és előnyeit maguknak kell mérlegelniük. Az eladási ajánlat során senki sem jogosult más információkat tovább adni, mint amelyeket jelen Tájékoztató tartalmaz. Minden olyan információ, amelyet az Alapkezelő illetve a Forgalmazó nem erősítettek meg, nem tekinthető hitelesnek. Az Alapok befektetési jegyeinek jegyzése, illetve visszaváltása bizonyos esetekben a Tpt. által korlátozva lehet, ezen korlátozások megismerése a befektetés iránt érdeklődők feladata.

4


ALAPOK ADATAI Az Alapkezelő által jelenleg is működtetett, nyíltvégű befektetési alapok adatai

IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (rövid név: IE Hunnia Pénzpiaci Alap) Az Alap Típusa, fajtája

Az IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján, Magyarországon, nyilvános módon forgalomba hozott, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, értékpapír befektetési alap.

Futamidő

Az Alap nyilvántartásba vétele megtörtént 1998. július 16-án. Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Amennyiben az Alap nettó eszközértéke tartósan (legalább 6 hónapot meghaladóan) 300 millió forint alá süllyed, az Alapkezelő dönthet az Alap megszüntetéséről. Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Saját tőkéje

Az Alap induló saját tőkéje kibocsátáskor 130.643.175 Ft volt, a folyamatos forgalmazás során az Alap saját tőkéje a nettó eszközértékkel egyenlő.

Befektetési jegyek Az Alap dematerializált, 1 forintos névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. Alapkezelő

IE Befektetési Alapkezelő Zrt. Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 15.

Forgalmazó

CIB Bank Zrt. Székhely: 1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Letétkezelő


Könyvvizsgáló

Ernst&Young Kft. 1132 Budapest, Váci u. 20. Kijelölt könyvvizsgáló Szilágyi Judit

Az Alap célja

Az éven belüli lekötésű lakossági banki betéti kamatokkal versenyképes hozam biztosítása - a lekötés kényszere nélkül - alacsony árfolyam-, illetve jövedelmezőségi kockázatú hazai hitelviszonyt megtestesítő értékpapír befektetések révén. További célja az Alapnak, hogy az alacsony működési költségek és a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználása révén az intézményi befektetők is realizálhassák az Alapon keresztül a mindenkori pénzpiaci hozamokat a rövidebb és a hosszabb idejű befektetéseikre egyaránt.

5


Hozam

Az Alap a befektetésein keletkező hozamot (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. A befektetők az értékpapír hozamához kizárólag a jegyek - egy részének, illetve egészének - visszaváltásával juthatnak hozzá. Az Alap futamideje alatt hozamfizetésre nem kerül sor.

Befektetési politika: Folyószámla, látraszóló és lekötött bankbetétek, állampapírok, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vállalati és hitelintézeti kötvények), jelzáloglevelek, kollektív befektetési értékpapírok és származtatott ügyletek. (Az Alap befektetési politikájának befektetésekre vonatkozó korlátait, a Szabályzat „Alapok portfólióinak tervezett összetétele, korlátozások” című rész tartalmazza.)

Eszközérték (2007.12.29-én): 30.544 MFt, egy jegyre jutó nettó eszközérték: 2,2884 Ft, 2007-ben elért éves hozama 6,90%*. Korábbi évek hozamai*: 2006-ban 5,78%, 2005-ben 6,81%, 2004-ben 10,91%, 2003-ban 6,46%, . *

A Tpt. 15. számú melléklete alapján számított, napi idősúlyozott, nettó módon számított hozam. Nettó módon számítva: forgalmazási, számlavezetési díjjal és egyéb költségekkel nem csökkentve. A 2002-2006 közötti időszakban az alap származékos termékebe nem fektetett.

IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (rövid név: IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap) Az Alap Típusa, fajtája

Az IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a Tőkepiacról szóló, 2001. évi CXX. számú törvény alapján, Magyarországon nyilvános módon forgalomba hozott, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, értékpapír befektetési alap.

Futamideje

Az Alap nyilvántartásba vétele megtörtént 2005. február 18-án. Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Amennyiben az Alap nettó eszközértéke 2005. december 31-ét követően tartósan (legalább 6 hónapot meghaladóan) 2 millió euró alá süllyed, az Alapkezelő dönthet az Alap megszüntetéséről. Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Saját tőkéje

Az Alap induló saját tőkéje a kibocsátáskor 1 000 000 euró volt, a folyamatos forgalmazás során az Alap saját tőkéje a nettó eszközértékkel egyenlő.

Befektetési jegyek Az Alap dematerializált, 1 eurócent (0,01 euró) névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. Alapkezelő


Forgalmazó


6


Letétkezelő


Könyvvizsgáló

Ernst&Young Kft. 1132 Budapest, Váci u. 20. Kijelölt könyvvizsgáló Havas István

Az Alap célja

Az euró számlákra vonatkozó, éven belüli lekötésű, banki betéti kamatokkal versenyképes hozam biztosítása, - a lekötés kényszere nélkül – euróban denominált, alacsony árfolyam-, illetve jövedelmezőségi kockázatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve pénzpiaci eszközök vásárlása, emellett euróban denominált, az euró pénz- és kötvénypiacra befektető befektetési alapok jegyeinek vásárlása, valamint euró likvid eszközök tartása révén. További célja az Alapnak, hogy az alacsony működési költségek és a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználása révén az intézményi és a magán befektetők is realizálhassák az Alapon keresztül a mindenkori euró pénzpiaci hozamokat a rövidebb és a hosszabb idejű befektetéseikre egyaránt.

Hozam

Az Alap a befektetésein keletkező hozamot (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. A befektetők az értékpapír hozamához kizárólag a jegyek - egy részének, illetve egészének - visszaváltásával juthatnak hozzá. Az Alap futamideje alatt hozamfizetésre nem kerül sor.

Befektetési politika: . Folyószámla, látraszóló és lekötött bankbetétek, állampapírok, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vállalati és hitelintézeti kötvények), jelzáloglevelek, kollektív befektetési értékpapírok és származtatott ügyletek. (Az Alap befektetési politikájának befektetésekre vonatkozó korlátait, a Szabályzat „Alapok portfólióinak tervezett összetétele, korlátozások” című rész tartalmazza.)

Eszközérték (2007.12.29-én):21,945 MEuró, egy jegyre jutó nettó eszközérték: 1,061173 eurócent, 2007-ben elért nominális hozama: 3,06%*, 2006-ban 1,82%*, 2005-ben 1,13%* (Tört évre, az alap létrehozásától, 2005. február 18-tól számítva. Negyedévenkénti bontásban: 2005/I.: 0,12%; 2005/II. 0,35%; 2005/III. 0,34%; 2005/IV. 0,31%.). *


7


IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési Alap (rövid név: IE Hunnia Államkötvény Alap) Az Alap Típusa, fajtája

Az IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon forgalomba hozott, határozatlan futamidejű,nyíltvégű értékpapír befektetési alap.

Futamidő

Az Alap nyilvántartásba vétele megtörtént 1995. október 12-én. Az alap futamideje bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Amennyiben az Alap nettó eszközértéke tartósan (legalább 6 hónapot meghaladóan) 300 millió forint alá süllyed, az Alapkezelő dönthet az Alap megszüntetéséről. Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Saját tőkéje

Az Alap induló saját tőkéje a kibocsátáskor 101.488.000 Ft volt, a folyamatos forgalmazás során az Alap saját tőkéje a nettó eszközértékkel egyenlő.



Forgalmazó


Letétkezelő


Könyvvizsgáló


Az Alap célja

Az Alap célja kedvező hozam elérése elsősorban államkötvényekbe való befektetések útján. Az Alap a piaci tendenciáktól és a várakozásoktól függően változtatja a portfóliójában levő kötvénybefektetések hátralévő átlagos futamidejét, ezáltal törekedve további hozamelőnyök kihasználására.

Hozam

Az Alap a befektetésein keletkező hozamot folyamatosan újra befekteti. A befektetők az értékpapír hozamához kizárólag a jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá. Az Alap futamideje alatt hozamfizetésre nem kerül sor.

Befektetési politika: Folyószámla, látraszóló és lekötött bankbetétek, állampapírok, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pénzügyi intézmény által

8


kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vállalati és hitelintézeti kötvények), jelzáloglevelek, kollektív befektetési értékpapírok és származtatott ügyletek. (Az Alap befektetési politikájának befektetésekre vonatkozó korlátait, a Szabályzat „Alapok portfólióinak tervezett összetétele, korlátozások” című rész tartalmazza.)

Eszközérték (2007.12.29-én): 1.569 MFt, egy jegyre jutó nettó eszközérték: 3,6040 Ft, 2007ben elért éves hozama 3,79%*. Korábbi évek hozamai*: 2006-ban: 3,69%, 2005-ben 5,53%, 2004-ben 11,30%, 2003-ban 2,56%. *


IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap (rövid név: IE Hunnia Részvény Alap) Az Alap Típusa, fajtája

Az IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon forgalomba hozott, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, befektetési alapokba fektető befektetési alap.

Futamidő

Az Alap (korábbi nevén: IE Hunnia Részvény Alap) nyilvántartásba vétele megtörtént 1997. július 7-én. Az alap futamideje bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Amennyiben az Alap nettó eszközértéke tartósan (legalább 6 hónapot meghaladóan) 300 millió forint alá süllyed, az Alapkezelő dönthet az Alap megszüntetéséről. Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Saját tőkéje




Forgalmazó


Letétkezelő


Könyvvizsgáló

Ernst&Young Kft.

9


1132 Budapest, Váci u. 20. Kijelölt könyvvizsgáló Havas István Az Alap célja Az Alap célja, hogy a világ fejlődő országainak pénz- és tőkepiacain rendelkezésre álló részvény-befektetéseket gazdaságosan, befektetési alapok vásárlásán keresztül tegye elérhetővé a magyar befektetők számára. Az Alap célja, hogy a portfóliójában tartott befektetési alapokon keresztül lehetőséget nyújtson a befektetőinek, hogy részesedjenek a fejlődő világ részvénytőzsdéinek hozamából nagyfokú kockázatmegosztás mellett. Hozam


Befektetési politika: Kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek), lekötött bankbetétek, állampapírok, egyéb hitelviszonyt értékpapírok (pénzügyi intézmény által kibocsátott megtestesítő értékpapírok, vállalati és hitelintézeti jelzáloglevelek, részvények és származtatott ügyletek.

látraszóló és megtestesítő hitelviszonyt kötvények),

(Az Alap befektetési politikájának befektetésekre vonatkozó korlátait, a Szabályzat „Alapok portfólióinak tervezett összetétele, korlátozások” című rész tartalmazza.)

Eszközérték (2007.12.29-én): 1.064 MFt, egy jegyre jutó nettó eszközérték: 2,2507 Ft, 2007ben elért éves hozama 8,15%*. Korábbi évek hozamai*: 2006-ban 11,49%, 2005-ben 26,77%, 2004-ben 33,40%, 2003-ban 9,91%. *

A Tpt. 15. számú melléklete alapján számított, napi idősúlyozott, nettó módon számított hozam. Nettó módon számítva: forgalmazási, számlavezetési díjjal és egyéb költségekkel nem csökkentve. 2002-ben a származékos termékek használatának mértéke 5,15% volt (összesített piaci érték/nettó eszközérték számtani átlaga), míg a 2003-2006 közötti időszakban az alap származékos termékebe nem fektetett.

IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap (rövid név: IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap) Az Alap Típusa, fajtája

Futamidő

Az IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon forgalomba hozott, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, befektetési alapokba fektető értékpapír befektetési alap. Az Alap, (korábbi nevén IE Hunnia Deviza Részvény Alap) nyilvántartásba vétele megtörtént 1996. december 4-én. Az Alap futamideje bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Az Alap üzleti évei megegyeznek a naptári évvel. Amennyiben az Alap nettó eszközértéke tartósan (legalább 6 hónapot meghaladóan) 2 millió euró alá süllyed, az

10


Alapkezelő dönthet az Alap megszüntetéséről. Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Saját tőkéje


Befektetési jegyek Az Alap dematerializált, 1 eurócent (0,01 euró) névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. Az Alap forgalmazása euróban történik. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. Alapkezelő


Forgalmazó


Letétkezelő


Könyvvizsgáló


Az Alap célja

Az Alap célja, hogy a világ fejlett országainak pénz- és tőkepiacain rendelkezésre álló részvény-befektetéseket gazdaságosan, befektetési alapok vásárlásán keresztül tegye elérhetővé a magyar befektetők számára. Az Alap célja, hogy a portfóliójában tartott befektetési alapokon keresztül lehetőséget nyújtson a befektetőinek, hogy részesedjenek a fejlett világ részvénytőzsdéinek hozamából nagyfokú kockázatmegosztás mellett.

Hozam


Befektetési politika: Kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek), látraszóló és lekötött bankbetétek, állampapírok, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vállalati és hitelintézeti kötvények), jelzáloglevelek, részvények és származtatott ügyletek. (Az Alap befektetési politikájának befektetésekre vonatkozó korlátait, a Szabályzat „Alapok portfólióinak tervezett összetétele, korlátozások” című rész tartalmazza.)

Eszközérték (2007.12.29-én): 2,739 MEuró, egy jegyre jutó nettó eszközérték: 1,342314 eurócent, 2007-ben elért éves hozama -3,24%*. Korábbi évek hozamai*: 2006-ban 13,57%, 2005-ben 16,79%, 2004-ben -0,18%, 2003-ban 16,53%.

11

IE Hunnia Alapok egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata *

A Tpt. 15. számú melléklete alapján számított, napi idősúlyozott, nettó módon számított hozam. Nettó módon számítva: forgalmazási, számlavezetési díjjal és egyéb költségekkel nem csökkentve. 2003-ban a származékos termékek használatának mértéke 5,97% volt (összesített piaci érték/nettó eszközérték számtani átlaga), míg 2002-ban és a 2004-2006 közötti időszakban az alap származékos termékebe nem fektetett.

BEFEKTETÉSI JEGYEK TULAJDONOSAIT MEGILLETŐ JOGOK A befektetési jegyek minden tulajdonosa: 1) jogosult arra, hogy az Alapok Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a Forgalmazó pénztári óráiban –visszaváltsa a befektetési jegyeket vagy azok egy részét, az egy jegyre jutó nettó eszközértéken; 2) jogosult arra, hogy az adott Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; 3) jogosult a Tpt-ben meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

12


ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL A társaság neve IE Befektetési Alapkezelő Zrt. Székhelye

1054 Budapest Szabadság tér 15.

Időtartama

A társaság határozatlan időre alakult.

Alaptőke

A társaság alaptőkéje 300.000.000 Ft.

Alapítás dátuma 1996. június 30. (Jogelőd: 1990. december 30.) Bejegyzés helye A Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre 01-10043207 számon. (Jogelőd: 01-09-074388) Tevékenységi kör 6523 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység (főtevékenység) 6712 Értékpapír-ügynöki tevékenység (kizárólag befektetési alapkezelés) 7414 Üzletviteli tanácsadás (befektetési tanácsadás) Üzleti év

A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Hirdetmények

A Társaság hirdetményeit a saját weboldalán (www.iehunnia.hu) és a Forgalmazó weboldalán (www.cib.hu) teszi közzé.

Tulajdonosok

A tulajdonos neve CIB Bank Zrt.

Alkalmazottak

8 fő.

tulajdoni aránya 100,0 %

Vezérigazgató Nagy Zoltán, vezérigazgató 1971-ben született Győrben, első diplomáját a szegedi JATE közgazdaságiprogramozó matematikus szakán szerezte, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügy-pénzintézet szakán szerezte másoddiplomáját. Első munkahelyén az ABN Amro Hoare Govett (Hungary) Rt.-nél állampapír üzletkötőként, később határidős-piaci brókerként dolgozott. 1997 nyarán csatlakozott az Alapkezelőhöz. 1999-2004 között a befektetési igazgatói pozíciót tölti be, míg 2000-2004 között a cég vezérigazgató-helyettese. 2004. augusztusában a társaság tulajdonosai a cég vezérigazgatójának választották meg. 2001-től a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) elnökségének a tagja, 2007-től 2008. februárjáig a BAMOSZ elnöke. Felügyelő Bizottság Starcz Ákos Zoltán elnök Tisztavalné Winand Ágnes Bánó Péter Teddi

13


Könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. 1132 Budapest, Váci u. 20. Kijelölt könyvvizsgáló Szilágyi Judit

Jogi képviselő

dr. Gyollai János (Czeglédi és Társai Ügyvédi Iroda, 1055 Budapest, Balassi B. u. 21-23.)

Tevékenység

Az Alapkezelőt külföldi tőke bevonásával 1990-ben alapították, a második engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő társaságként. 1998. januárjában az Inter-Európa csoport 51%-os többségi tulajdont szerzett az Alapkezelőben, amit 2005. áprilisában 100%-ra növelt. Az Inter-Európa Bank és a CIB Bank 2008. január 1-ei egyesülésével a társaság a CIB csoport tagja lett. A Társaság eredetileg befektetési alapok kezelésére jött létre. Eddig négy zártvégű és tíz nyíltvégű alapot hozott létre, a társaság jelenleg öt nyíltvégű befektetési alapot kezel, amelyekben a kezelt vagyon 2007. decemberében meghaladta a 39 milliárd forintot. A korábbi években még a zártvégű alapok domináltak, az utóbbi években azonban a nyíltvégű befektetési alapok felé tolódott el a hangsúly, a forintban kibocsátott alapok mellett pedig megjelentek az euróban kibocsátott alapok. A befektetési alapkezelés mellett az Alapkezelő rendelkezik a nyugdíjpénztári vagyonkezelés (2007. december végi kezelt vagyon: 1.556 millió forint) és a befektetési tanácsadás (2007. december végi, tanácsadással ellátott vagyon: 26 millárd forint) ellátásához szükséges teljes körű engedélyekkel és jogosítványokkal. Az Alapkezelő tagja a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének. ALAPKEZELŐ FELADATAI

Az Alapkezelő az Alapok létrehozásával és működtetésével kapcsolatosan az alábbi feladatokat látja el: 1) kidolgozza az Alapok konstrukcióját és részletes befektetési politikáját; 2) kialakítja az Alapok megfelelő nyilvántartási és számviteli rendjét; 3) elkészíti az Alapok Kezelési Szabályzatát, valamint kibocsátási tájékoztatóját; 4) előkészíti és megköti a forgalmazói és letétkezelői szerződéseket; 5) beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket; 6) sikeres jegyzést követően kéri az Alapok nyilvántartásba vételét az Felügyelettől; 7) biztosítja az Alapok folyamatos működését; 8) kialakítja az Alapok portfólióját és megvalósítja az Alapok befektetési politikáját; 9) legjobb tudása szerint arra törekszik, hogy a befektetési politikával összhangban az adott helyzetben elérhető legmagasabb hozamot biztosítsa a befektetők részére; 10) teljesíti az Alapokkal kapcsolatos jelentési és információs kötelezettségeit; 11) ellátja az Alapokkal kapcsolatos ügyviteli és kapcsolattartási teendőket; 12) ellátja az Alapok megszűnésével és végelszámolásával kapcsolatos feladatokat; 13) továbbá minden egyéb olyan, az Alapokkal összefüggő feladat ellátása, amelyet a Tpt. számára előír. 14


ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő az Alapok kezelése során a tőle elvárható gondossággal jár el, de nem felel az Alapok, vagy a befektetési jegy bármely tulajdonosa által elszenvedett károkért, kivéve, ha az az Alapkezelő felróható magatartásának következménye. A befektetési jegyek árfolyama nőhet és csökkenhet is. Nincsen biztosíték arra, hogy az Alapok befektetési jegyeinek tulajdonosai akár a befektetett összeget visszakapják. Az árfolyamváltozásokból adódó veszteségekért az Alapkezelő nem felel. Az Alapokat terhelik minden az Alapokkal kapcsolatos peres eljárással, követeléssel, meghagyással vagy fizetési kötelezettséggel kapcsolatos költség, kivéve, ha az Alapkezelő felróható magatartásából merült fel. Mind az Alapkezelő, mind a Letétkezelő, mind pedig a Forgalmazó olyan módon teljesítik feladataikat, hogy a befektetési jegyek tulajdonosait hátrányos megkülönböztetés ne érje. Az Alapok, a Letétkezelő, továbbá a Forgalmazó között alkalmanként üzleti kapcsolat keletkezhet, feltéve, hogy az üzleti kapcsolat feltételei nem hátrányosabbak, mintha az Alapok független harmadik személlyel állt volna kapcsolatban. Esetleges viták esetén Felek megkísérlik azokat peres eljáráson kívül rendezni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, elfogadják a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság működési szabályzatát és alávetik magukat a választott bíróság illetékességének. Új Alapkezelő megbízása Az Alapkezelő az Alapok átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. A nyilvános befektetési alap átadására a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor.

15


ÁLTALÁNOS ADATOK A LETÉTKEZELŐRŐL Általános cégadatok A társaság neve:

CIB Bank Zrt.

A társaság alakulásának időpontja:

1979. november 9.

Székhely:

1027 Budapest, Medve utca 4-14.

Érvényes alapszabály és cégbejegyzés kelte: 1979. november 19. Utolsó cégbírósági bejegyzés száma és kelte: Cg 01-10-041004/3337 _2007. december 14. Az alapításkori, illetve az aktuális alaptőke: 30.000.000,-USD (alapításkor) 47.518.570.000.,-Ft (2008. január 1.) A tevékenységi kör TEÁOR-szám alapján:

6512'03 Egyéb monetáris közvetítés 6521'03 Pénzügyi lízing 6523'03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 6712'03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés 6713'03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6720'03 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 7414'03 Üzletviteli tanácsadás

A társaság működésének időtartama:

A társaság határozatlan időre jött létre.

Üzleti év:

január 1. − december 31.

Auditor cég neve és címe:

Ernst&Young Kft. 1132 Budapest, Váci u. 20.

A társaság hirdetményeinek közzétételi helye: Magyar Tőkepiac, Alkalmazottainak száma: 2416 (2007. december 31-én)

2007. december 31-én 5%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal az alábbi részvényesek rendelkeztek: Tulajdonos neve

Intesa Holding International S.A.

Bejegyzés helye

Részvénytípusa

Alaptőkére vetített tulajdoni hányad (%)

Luxemburgi Nagyhercegség

törzs részvény

100

16


A CIB Bank Zrt. vezető tisztségviselői 2007. december 31-én Igazgatóság: Dr. Surányi György, az Igazgatóság elnöke Paolo Baessato, Igazgatósági tag Paolo Sarcinelli, Igazgatósági tag Massimo Pierdicchi, Igazgatósági tag Dr. Török László, Vezérigazgató Bertalan Imre, Első vezérigazgató helyettes Felügyelő bizottság: Norbert Becker, a Felügyelő Bizottság tagja (elnök) Fanin Daniele, a Felügyelő Bizottság tagja Antonio Stilittano, a Felügyelő Bizottság tagja Wéber Andrea, a Felügyelő Bizottság tagja

LETÉTKEZELŐ FELADATAI A Letétkezelő az Alapokkal kapcsolatosan az alábbi feladatokat látja el: 1) meghatározza az Alapok összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; 2) gondoskodik az Alapok összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; 3) ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; 4) biztosítja, hogy az Alapok eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az alaphoz kerüljön; 5) továbbá minden egyéb olyan, az Alapokkal összefüggő feladat ellátása, amelyet a Tpt. számára előír. Új Letétkezelő megbízása A Letétkezelőnek adott megbízás felmondásához és új Letétkezelő megbízásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

17


ADÓZÁS (a Tájékoztató elkészítése időpontjában érvényes szabályok) Az Alapok adózása Az Alapok Magyarországon nem fizetnek adót éves eredményük után, a Tájékoztató időpontjában érvényes jogszabályok értelmében. Az Alapok külföldi befektetéseik után az adott országban érvényes szabályozás, valamint a célország és hazánk között esetlegesen érvényben lévő, kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések alapján kell megfizetniük az árfolyamnyereség, a kamat és az osztalék után járó adót. Mivel az Alapok hazánkban nem társasági adóalanyok, ezért még a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szerződések sem minden esetben jelentik azt, hogy az Alapoknak nem kell a nyereségük után a külföldi befektetéseiket terhelő adókat megfizetniük. Az adózás tekintetében tehát az egyes országonként meglévő jogi környezet az irányadó. A befektetők adózása A következő tájékoztatás nem azonos a jogszabályok pontos ismertetésével, a jogszabályok tartalmának pontos megismerése a befektető érdeke és feladata az Adózás rendjéről szóló törvény önadózásra vonatkozó előírásainak megfelelően. A tájékoztatóban leírtak az Alapkezelő és a Forgalmazó véleményét tükrözik, nem minősülnek jogszabálynak. Belföldi magánszemélyek adózása Belföldi magánszemélyek tőzsdén nem jegyzett befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke a Tájékoztató készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Külföldi pénznemben keletkezett kamatjövedelemből az adót is külföldi pénznemben kell levonni, de forintban kell megfizetni, a jövedelem megszerzése napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamon átszámítva. Az adót a kifizetőnek kell levonnia. A belföldről származó kamatjövedelmet, ha levonták belőle az adót, a magánszemélynek nem kell bevallania. Belföldi magánszemélyek tőzsdén nem jegyzett befektetési jegyek nem a forgalmazónál történő visszaváltásakor is hozamot realizálnak. Ez a realizált hozam nem a kifizetőtől származik. A belföldi magánszemélyeknek a nem kifizetőtől származó hozamra eső kamatadót, a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-ig kell megállapítaniuk és megfizetniük, valamint az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint kell bevallaniuk. Külföldi magánszemélyek a magyar magánszemélyekkel megegyező szabályok szerint adóznak hozam és az árfolyamnyereség után az esetleges kettős adóztatást kizáró egyezmények figyelembevételével.

18


Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok adózása Belföldi

székhelyű jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint - jelenleg évi 16%-os kulccsal - kell a társasági adót és –jelenleg 4%-os kulccsal- a társas vállalkozásokra vonatkozó különadót megfizetni.

Külföldi

székhelyű jogi személyek a mindenkori magyar adójogszabályok, saját országuk adózási szabályai, valamint az esetleges kettős adóztatást elkerülő egyezmények figyelembevételével adóznak.

19


ALAPOK FŐBB BEFEKTETÉSI PIACAINAK BEMUTATÁSA A magyarországi kamatozó értékpapírok piacának bemutatása Az Államadósság Kezelő Központ 2008-as finanszírozási terve szerint a bruttó forint állampapír kibocsátások nagysága az előző évi 6 750 mrd. forintot követően 6 269 mrd. forint lesz (2007-hez képest mindez 7%-os csökkenést jelent). A 2008-as finanszírozási terv szerint a bruttó kibocsátás 65 százaléka egy éves vagy egy évnél rövidebb futamidejű, 16 százaléka 2-3 éves futamidejű, 19 százaléka pedig 5-15 éves futamidejű állampapírokkal történik. Az IE Hunnia Alapok számára kedvező befektetési lehetőséget kínálnak a rövid és hosszú távra (jellemzően 2-3 évre) lekötött bankbetétek. Ezek változó kamatozású betétek, melyek kamatperiódusa általában 3 hónap, kamatai pedig az adott időszakra vonatkozó BUBOR kamatlábakhoz igazodnak. Hasonlóan a betétekhez természetes likviditás-menedzselési lehetőséget jelentenek a repo megállapodások. Mindkét befektetési eszköz olyan rövid futamidejű befektetési lehetőség, amely szinte árfolyamkockázat nélkül biztosít vonzó megtérülést. A repo piac a magyar pénz és tőkepiac egyik legnagyobb szegmense. A bankközi kamatpiac napi átlagos forgalma 2007 első tíz hónapjában 134 milliárd forint körül alakult. A leglikvidebb az egynapos kamatok piaca volt, ami továbbra is a teljes piaci forgalom több mint 90%-át adta. Míg a korábbi években kizárólag a Magyar Állam bocsátott ki diszkont jellegű értékpapírokat, addig 2001-től kezdődően vállalati kibocsátók is megjelentek, közülük elsőként a MOL, majd 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank. Mivel ezen kibocsátóknak a kockázati megítélése eltér a Magyar Államétól, ezért ezeket a papírokat magasabb hozamon (alacsonyabb árfolyamon) lehetett megvásárolni, mint a Magyar Állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyeket. Természetesen az alacsony kibocsátott volumen miatt nem beszélhetünk likvid rövid futamidejű vállalati kötvénypiacról, hiszen a vállalati kibocsátások összvolumene jelenleg is minimális hányadát adja a teljes diszkont kincstárjegy piacnak. A jelzáloglevelek piacának növekedésével párhuzamosan időnként az FHB, az OTP Jelzálogbank és a HVB Jelzálogbank is bocsát ki rövid (3-12 hónapos futamidejű) és hosszú (10-15 éves futamidejű) jelzálogleveleket. A jelzáloglevelek azonban tipikusan hosszú futamidejű instrumentumok, így ezek a rövid futamidejű konstrukciók a teljes jelzáloglevélállomány piaci értékének csak csekély hányadát érik el és főként likviditáskezelési célokat szolgálnak. Az általuk elérhető hozamfelár a kezdeti 100-120 bázispontról 2007-re 20-30 bázispontra olvadt a hasonló futamidejű államkötvények, illetve diszkont kincstárjegyek hozama felett. Az elmúlt években az ÁKK folyamatosan törekedett arra, hogy az államadósság lejárati szerkezetét egyenletesebbé tegye, a lejárati csúcsokat kisimítsa. Ennek érdekében a piacon lévő állampapír-portfólió átlagos futamidejét fokozatosan növelte. A hosszú futamidejű, fix kamatozású államkötvények piaci súlyának növelése érdekében a régióban először az Államadósság Kezelő Központ jelentkezett 15 éves futamidejű államkötvényekkel. Ezzel párhuzamosan 2002-től megszűnt a 2 éves futamidejű államkötvények kibocsátása, és szerepét a megnövekedett kibocsátási mennyiségű 3, 5, 10 és 15 éves futamidejű államkötvények vették át. A csökkenő államháztartási deficit következtében az ÁKK tervei szerint 2008-ban tovább csökken a rövid futamidejű finanszírozás, a forint állampapírok kibocsátásán belül pedig folytatódik a hosszabb futamidejű papírok részarányának

20


növekedése. Az állampapírok másodpiaca kiemelkedően likvidnek tekinthető. A KELER OTC-elszámolás keretében és a Budapesti Értéktőzsdén lebonyolódó állampapír-forgalom volumene 2007 első tíz hónapjában naponta átlagosan 200 milliárd forint körül mozgott. Az európai kamatozó értékpapírok piacának bemutatása Az amerikai után a világ második leglikvidebb pénz- és kötvénypiacát mondhatja magáénak az Európai Unió. Európában olyan egységes kötvénypiac, mint az amerikai még nem létezik, mivel a tagországok önálló fiskális politikát folytatnak. Így államkötvényeik kibocsátása is független egymástól, azzal az el nem hanyagolható jellegzetességgel, hogy a kibocsátások azonos devizanemben, azaz euróban történnek, és a közös monetáris politika miatt nagyfokú konvergencia valósul meg a kötvények hozamszintjei között. Az európai kötvénypiac egyik legfontosabb jellemzője az alacsony kamatszint. Az Európai Központi Bank irányadó kamata a Tájékoztató készítésének időpontjában 4,00 százalék volt, a rövid futamidejű szegmense az európai állampapír-hozamgörbének így 4,00 százalék és 4,50 százalék között szóródott. Fontos kiemelni, hogy az európai hozamgörbe meredeksége jellemzően emelkedő, az egyre a hosszabb futamidejű államkötvényeket egyre magasabb hozammal lehet megvásárolni. A lejárati prémium – a fejlett piacokra jellemző módon – meglehetősen alacsony. Míg a rövid futamidejű kockázatmentes kamatláb 4,00 százalék, addig a leghosszabb futamidejű, 30 éves államkötvény hozama is csak 4,60-4,70 százalék. Az európai pénzpiac (rövid futamidejű betétek piaca), hasonlóan a kötvénypiachoz a második legnagyobb a világon. A rövid futamidejű hozamok két fontos mutatója az EURIBOR és a LIBOR kamatlábak. Mindkettőt különböző futamidőkre számítják (az euró övezetbeli, illetve az angol kereskedelmi bankok hozamjegyzései alapján) az 1 napos betéttől az egy évesig. Mivel nagyon hasonló instrumentumról van szó, mint a rövid futamidejű állampapírok, ezért hozamuk sem nagyon különbözik. A tájékoztató készítésének időpontjában az EURIBOR kamatok 4,80 százalék és 5,00 százalék között szóródtak. 2007-ben az Európai Unióban a teljes kötvénypiaci kibocsátás (államkötvény, pénzintézeti és vállalati kötvény) nagysága megközelítette a 66 milliárd eurót. A legnagyobb kötvénypiaccal Németország rendelkezik, a második Olaszország, a harmadik pedig Franciaország. A kibocsátott állomány mindössze 43%-a volt állami kibocsátás, 57%-a pedig a privát szektorból történt. Az egyes vállalati kötvények kockázati szintje természetesen igen eltérő lehet. Ezeket a kockázati szinteket hitelminősítő intézetek sorolják be különböző kategóriákba, amelyeket eltérő betűjellel illetnek. A legjobb az AAA minősítésű, utána következik az AA, az A és végül a befektetési kategória legalsó szintje a BBB. Minél kockázatosabb egy kötvény, a befektetők annál magasabb hozammal hajlandóak csak megvásárolni. A fejlődő részvénypiacok bemutatása A fejlődő piacok három nagy csoportja: Latin Amerika, Ázsia (ex Japán) és az EMEA régió. 1) Az EMEA kifejezés az Emerging Europe, Middle East and Africa, vagyis a Fejlődő Európa, Közép-Kelet és Afrika szavak rövidítése. 2007 decemberében az EMEA térségben tíz ország szerepelt: Csehország, Dél-Afrika, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Lengyelország, Magyarország, Marokkó, Oroszország és Törökország. Közép-Európa három, gazdaságilag leginkább fejlett országa tekinthető az első részhalmaznak. Mindhárom országot alapvetően hasonló makro- és mikro paraméterek

21


jellemzik, hiszen rendkívül nyitott szerkezetű, közepesen diverzifikált gazdaságokról van szó, általában stabil politikai rendszerrel, valamint közepes kapitalizációjú és kevés tőzsdére bevezetett vállalattal működő értéktőzsdével. A rendszerváltás óta lezajlott organikus, valamint az EU-csatlakozás által megkövetelt jogi, intézményi és gazdasági fejlődés hatására ezen országok mára már EU kompatibilis befektetési országokká váltak. A Budapesti Értéktőzsde kapitalizációja az elmúlt évek gyors árfolyam-emelkedésének köszönhetően jelentős mértékben emelkedett: 2007 decemberének közepén meghaladta a 20 ezer milliárd forintot. A magasabb forgalmú részvényeket reprezentáló A kategóriában jelenleg 19 értékpapír, míg az alacsonyabb forgalmú részvényeket tartalmazó B kategóriában 22 értékpapír található. 2007. december 13-án a BUX Index a következő részvényekből állt: Állami Nyomda, Danubius, Econet, Egis, Émász, FHB, Fotex, Magyar Telekom, MOL, OTP, Pannonplast, Phylaxia, Rába, Richter, Synergon és TVK. A Tájékoztató írásának időpontjában a BUX index négy legnagyobb súlyú, meghatározó részvénye az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter. Bár földrajzilag a kelet-európai országokhoz közelinek mondható, számos más tekintetben azonban különálló országként jelenik meg Oroszország. Az 1998-as orosz pénzügyi válságot követő stabilizáció, a személyi és gazdaságpolitikai, valamint az időközben lezajlott világpolitikai változások hatására az orosz gazdaság fenntartható növekedési pályára került, decens GDP növekedéssel, szignifikánsan pozitív folyó fizetési mérleggel, csökkenő inflációval, növekvő működőtőke beáramlással, javuló adó- és államigazgatási morállal. Az orosz politikai életben lezajlott változások hatására az ország nyugati megítélése rendkívüli mértékben javult. Az orosz értékpapír legfontosabb szegmense az ország gazdasági felépítéséből fakadóan az olaj- és gázipari vállalatok alkotta csoport, valamint relatív túlsúlyosnak mondható az energetikai vállalatok jelenléte a tőzsdén. Ezen vállalatokról általánosságban elmondható, hogy az elmúlt időszakban rendkívül figyelemre méltó fejlődést produkáltak a transzparencia, a nemzetközi számviteli szabályoknak való megfelelés, az ún. ’corporate governance’ és a menedzsment szakértelmének javítása tekintetében. A fajsúlyosabb orosz cégek mindegyike be van vezetve valamelyik, jellemzően a londoni vagy pedig amerikai tőzsdére is. Az EMEA régió legvitatottabb része a közel-keleti régió. Izrael, Törökország és Jordánia megítélése mind gazdaságilag, mind politikailag rendkívül összetett. A térségre jellemző politikai instabilitás számottevő hatást gyakorol a gazdasági életre is, minek következtében a gazdasági, s ezen belül a tőzsdei folyamatok megítélése nem választható külön a lokális- és a világpolitikai szituációktól. A régió tőzsdéire bevezetett értékpapírok alapvetően jól diverzifikáltak, igaz, mindegyik értékpapírpiac esetében található helyi specifikusság. Az izraeli tőzsde meghatározó tagja a világ legjelentősebb generikus gyógyszergyára, a Teva, valamint jelentősnek mondható az ún. IT cégek szerepe is. A török tőzsdét meghatározza a banki részvények jelenléte, egyrészt számuk és nagyságuk miatt. Az afrikai régió két kisebb állama, Egyiptom és Marokkó elenyésző súllyal szerepel az EMEA régióban, míg Dél-Afrika a legmarkánsabb ország. A dél-afrikai gazdaság, s ezzel együtt a tőzsde is alapvetően a nyersanyagtermelő vállalatokra, valamint a pénzügyi szektor szereplőire épül. Az arany, gyémánt, szén, olaj, földgáz, platina, palládium és egyéb nyersanyagot kitermelő, értékesítő és felhasználó vállalatok mind regionálisan, mind világviszonylatban is rendkívül nagynak mondhatók. Az EMEA régióban egy adott ország súlyának meghatározása a részvények közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációjának összegzésével történik. A Tájékoztató készítésének időpontjában az EMEA régióban a két legnagyobb súllyal rendelkező ország Oroszország és Dél-Afrika (37% és 29%), Izrael a harmadik a maga 9 százalékos súlyával. Magyarország, Törökország és Lengyelország együttes súlya 18 százalék körül szóródik, a többi ország indexbeli súlya elenyésző.

22


2) Argentína diverzifikált, exportorientált, jelentős hazai és regionális nyersanyagbázisra épülő, egyes ágazatokban fejlett feldolgozóipari háttérrel rendelkező ország a 2001–2003 közötti gazdasági-pénzügyi válsága után látványos eredményeket ért el az utóbbi években A GDP, illetve az ipari termelés növekedése a válság óta meghaladja az 5%-os átlagot. A GDP legnagyobb részét a szolgáltató szektor adja, mely elsősorban az energiaszektornak, a telekommunikációs ágazatnak, illetve az idegenforgalmi ágazatnak köszönhető. A mezőgazdasági termelés az ország GDP-jének kb. 10%-át adja. A GDP közel 40%-át adó feldolgozóiparon belül a jármű- és járműalkatrész-gyártás, a szállítóeszköz-gyártás, a vas és acél szektor, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a textilipar a vezető ágazatok. 1994-ig Brazília gazdaságát igen magas infláció jellemezte, amely a havi 80%-os mértéket is meghaladta. Az 1994-ben bevezetett Reál-tervnek köszönhetően stabilizálódott a gazdaság: megfékezték az inflációt, illetve a szegény rétegek életszínvonala is emelkedett. Ez a pozitív folyamat 2000-ben megrekedt, 2003-tól kezdődően azonban ismét a fellendülés jegyeit mutatja a gazdaság. A teljesítményt elsősorban a kivitel és a beruházások emelkedése határozta meg, ugyanakkor a belső fogyasztás bővülése is jelentősen hozzájárult a növekedéséhez. A külföldi tőke beáramlása az elmúlt években kissé mérséklődött, aminek következtében Brazília elveszítette vezető helyét Latin-Amerikában ezen a téren, de továbbra is a világ egyik legnagyobb közvetlen működőtőke- befektetési célpontja. A brazil gazdaságot a világ első tíz gazdasági potenciálja között tartják nyilván. Dinamikus és sokszínű gazdaságának közel 40%-át az ipari termelés adja, a mezőgazdaság a GDP 10%-át, a szolgáltatási szektor annak 50%-át termeli. A brazil gazdaság adja a teljes latin-amerikai termelés közel 40%-át. Mexikó: Az ország gazdasági folyamatait alapvetően az észak-amerikai gazdaságok erős integrációja, Mexikó NAFTA- (Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi Megállapodás: Kanada, Mexikó, USA) tagsága határozza meg. Ezen belül az ország gazdasági teljesítményét leginkább az USA makrogazdasági helyzete, a nyersolaj kitermelése és világpiaci ára, továbbá a külföldön – főleg az USA-ban – élő mexikói vendégmunkások hazautalásai befolyásolják. A hetvenes-nyolcvanas évek és az 1994–1995-ös gazdasági válságot követően, lényegében a 2000-ben hivatalba lépett Fox kormány idején Mexikó dinamikus fejődési pályára lépett. A GDP az elmúlt néhány évben 3–5% között mozgott. A gazdasági növekedés elsődleges motorjai az USA konjunktúrája, az olajból származó bevételek, valamint az egyre növekvő volumenű külföldi beruházások (különösen a nehéz- és autóiparban), továbbá az idegenforgalom. A GDP legjelentősebb részét (70%) a szolgáltató szektor adja; ezt követi az ipar 26%-kal, a mezőgazdaság pedig 4%-kal. Az ipari termelés éves növekedési szintje 4% körüli. Az infláció évek óta 3% alatt van. Mexikó máig sem tudta leküzdeni a hatvanashetvenes években lezajlott – éves szinten 1% feletti – népességrobbanás negatív hatásait. Chile Latin-Amerika egyik legnyitottabb, a világgazdasághoz legintenzívebben integrálódott gazdasága. Területe, lakossága, gazdasági, külkereskedelmi teljesítménye 4–5%-a a latinamerikai együttes értéknek. A chilei gazdaság egyik legexportképesebb ágazata a bányászat. Az ország a világ legnagyobb réztermelője, a világ réztermelésének mintegy 40%-át adja, s a rézipar mintegy 15%-kal járul hozzá a GDP előállításához. A kitermelt réz 90%-át exportálja. Talán még a réznél is fontosabb a salétrom bányászata és exportja, aminek a piacán az ország egyeduralkodó. Világelső még a molibdén ércének kitermelésében is, de bányásznak még nemesfémeket és kobaltot is. A gazdaság számottevő nehéziparral büszkélkedhet, aminek a fentiekben felsoroltakon kívül némi szén, vasérc és vízi energia jelentik a bázisát. Latin Amerika legvitatottabb országai: Ecuador, Bolívia, Kolumbia, Peru és Venezuela megítélése mind gazdaságilag, mind politikailag rendkívül összetett. A térségre jellemző politikai instabilitás számottevő hatást gyakorol a gazdasági életre is, minek következtében a gazdasági, s ezen belül a tőzsdei folyamatok megítélése nem választható külön a lokális- és a világpolitikai szituációktól.

23


3) Ázsia (Japán nélkül) legfontosabb gazdasága a kínai A kínai gazdaság teljes GDP-je 8057,6 milliárd jüan volt 2007-ben (ez átszámítva 735 milliárd USD-nak felel meg), amely 11,2%-os növekedést jelent 2006-hoz képest. Vásárlóerő-paritáson számítva is jelentős a gazdaság teljesítménye, ennek alapján a kínai a világ második legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok után. A nemzeti össztermék legnagyobb része az ipari teljesítményből származott (kb. 50%), a szolgáltatások a GDP egyharmadát, a mezőgazdaság pedig kevesebb, mint 20%-át adták a GDP-nek 2007-ben. Kína hatalmas területű, és jelentős különbségek vannak mind a gazdasági fejlettség, mind pedig a lakosság jövedelme tekintetében az egyes területek között. Nagy eltérések figyelhetők meg a városi és a vidéki területek között, gyakran pedig az egyes nagyvárosokon belül is. A munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent az utóbbi években Kínában, 2007-ben a munkanélküliségi ráta 4% volt. Az inflációs ráta 8,7%-os volt 2007-ben. A fejlett nemzetközi európai részvénypiacok bemutatása A nemzetközi részvény-befektetési lehetőségeket, az azt reprezentáló MSCI World Index összetételével célszerű bemutatni. Ebben az indexben az egyes országok, illetve szektorok olyan súllyal szerepelnek, mint amekkora részét teszi ki az egyes országok, illetve a szektorok közkézhányaddal súlyozott összkapitalizációja (összesített árfolyamértéke) az egész index összkapitalizációjához képest. Ebből fakadóan az Alap potenciális célpiacait is meghatározzák az MSCI World Indexben szereplő országok, szektorok. 2007 novemberének végén az MSCI World Index 23 országának több mint 1800 értékpapírját tartalmazta, összesen 11 különböző szektorban. Az MSCI World Indexben szereplő alapszektorok a következők voltak: alapanyaggyártás, alapvető fogyasztás, egészségügy, energiaipar, kiegészítő fogyasztás, közszolgáltatás, nehézipar és bányászat, pénzügy, számítástechnika, valamint telekommunikáció. Az Indexben szereplő szektorok listája, illetve azok indexbeli súlya folyamatosan változik. Az MSCI World Indexben a három legnagyobb súllyal szereplő ország: az Amerikai Egyesült Államok (47%-os súly), az Egyesült Királyság (11%-os súly), illetve Japán (10%-os súly). A három meghatározó súlyú ország mellett Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Hollandia, Hong Kong, Írország, Kanada, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szingapúr, Svédország és Új-Zéland szerepel az indexben. A nemzetközi befektetési alapok piacának bemutatása 2007 első félévének végén az egész világon 18 010 milliárd euró vagyont kezeltek befektetési alapokban. Az Amerikai Egyesült Államokban 8 859 milliárd euró vagyont kezeltek befektetési alapokban, míg Európában 6 483 milliárd eurót. Az EFAMA (Európai Befektetési Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége) adatai alapján, a szövetség tagjai által kezelt vagyon 8 115 milliárd euró volt 2007. szeptember 30-án. A legnagyobb befektetési alap piaccal Luxemburg rendelkezik, az itt kezelt vagyon nagysága 2 059,1 milliárd euró, amely a teljes európai vagyon 25,4%-a. A rangsorban a második Franciaország 1 566 milliárd euró kezelt vagyonnal (19,3%), majd Németország, az Egyesült Királyság és Írország következik. Olaszországban a kezelt vagyon 354 milliárd euró, amely a teljes európai kezelt vagyon 4,4%-át jelenti (Magyarország 21. 12,3 milliárd euró kezelt vagyonnal, megelőzve Csehországot és Szlovákiát.). Részvényalapokban a legnagyobb vagyontömeget Luxemburgban kezelik, 741 milliárd eurót, amely a teljes európai részvényalap piac 31,7%-a. A második az Egyesült Királyság 479 milliárd euró kezelt vagyonnal, amely a részvényalapokban kezelt vagyon 20,5%-át teszi ki. Érdekes tény, hogy minél gazdagabb és fejlettebb egy ország, annál nagyobb a

24


részvényalapokban kezelt vagyon súlya az összvagyonhoz képest. Európában a befektetési alapokban kezelt vagyon valamivel több mint 40%-át kezelik részvényalapokban. Ez az arány Svédországban 69%, az Egyesült Királyságban 68%, Norvégiában pedig 59%. Az európai átlagot hozza Svájc, Spanyolország és Luxemburg is, 40% körüli aránnyal. Franciaország azonban elmarad az európai átlagtól 30-os súllyal.

25


KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Hazai gazdasági környezet változásából fakadó kockázat: A hazai gazdaságban a tervezést, előrelátást nehezítik a gazdasági szabályozók és pénzügy-politikai célok állandó és sokszor egymásnak ellentmondó változásai. Mindezen hatások a kedvezőtlen árfolyammozgásokon keresztül hátrányosan érinthetik az egyes alapok befektetőit. A nemzetközi és a magyar gazdaság eltérő ciklusaiból adódó kockázat: Az egyes fejlett és fejlődő országok és Magyarország gazdasága között a főbb gazdasági jelzőszámok trendjei között eltérés lehet, ami miatt folyamatosan változik a Magyarországon és a nemzetközi (fejlett és fejlődő) piacokon ténylegesen elért reálhozamok egymáshoz viszonyított relatív aránya. Az árfolyamkockázaton kívül is nehéz tehát előre megjósolni, hogy a nemzetközi és hazai befektetések relatív hozama hogyan fog egymáshoz viszonyulni. Likviditási kockázat: A befektetők bármely forgalmazási napon visszaválthatják befektetési jegyeiket. Fokozott, koncentrált visszaváltási igény esetén a nagy volumenű értékesítések még az általában nagy forgalmú, likvid eszközök piacán is hozamemelkedést/árfolyamesést okozhatnak. A korábbi magasabb piaci árakon értékelt befektetések kényszerértékesítése az egyes alapoknak veszteségeket okozhat. Devizakockázat: Az egyes alapok befektetéseiket különböző mértékben helyezhetik el külföldi fizetőeszközökben (jellemzően euróban) kibocsátott értékpapírokban, instrumentumokban. A forint euróval szembeni árfolyam alakulása közvetlenül vagy közvetve befolyásolja az egyes alapok nettó eszközértékének alakulását. A befektetők az egyes alapok befektetési jegyeinek visszaváltása során realizált árfolyam nyereségének (vagy veszteségének) forintban számított értéke, a forint euróval szembeni árfolyam alakulásától is függhet. (Az euróban forgalmazott alapok esetében ez azonban az Alapkezelő érdekkörén kívül eső, mögöttes kockázat.) Részvények árfolyamkockázata: Egyes alapok tőkéjüknek jellemzően nagyobb részét részvényekbe fektető befektetési alapokba, illetve részvényekbe helyezik el. A különböző nemzetközi pénzügyi, makrogazdasági, iparági vagy egyéb folyamatok hatására a részvényárfolyamok ciklikusan mozognak, tehát a tendenciájában kedvező hozam nem feltétlenül jelentkezik sem rövid-, sem pedig középtávon. Az Alapok befektetési jegyeinek értéke a nettó eszközérték számításon keresztül tükrözi az Alapok portfóliójában szereplő részvények áralakulását, ennek megfelelően a visszaváltási ár nőhet, de csökkenhet is. Az általános részvénypiaci tendenciák mellett figyelembe kell venni, hogy az Alapkezelő aktívan kívánja kezelni a befektetők tőkéjét, tehát megítélése alapján választ a különböző részvényekbe fektető befektetési alapok, részvények között, arra törekedve, hogy így a leghatékonyabb portfóliót állítsa össze. Kedvezőtlen választás esetén az Alapok teljesítménye alacsonyabb lehet a piac átlagánál. További mérlegelési szempontot jelenthet, hogy a befektetési alapok - a mindenkori törvényi szabályozások, korlátok miatt - esetleg nem tudják

26


teljes mértékben a piac növekedési ütemének megfelelő teljesítményt nyújtani, hiszen az egyes részvények piaci súlya meghaladhatja a jogszabályokban a befektetési alapok részére megengedett legmagasabb portfólión belüli súlyt. Kamatláb kockázat: Az egyes alapok eszközeinek egy részét különböző futamidejű állampapírokban és bankbetétekben helyezhetik el. A piaci kamatszint emelkedése esetén a portfólióban lévő értékpapírok árfolyama csökkenhet, ami az értékelési eljáráson keresztül a befektetési jegyek eladási és visszaváltási árában is érezteti hatását. Befektetések jegyek árfolyamkockázata: A gazdasági- és politikai környezetben, a kibocsátók üzleti tevékenységében, a kibocsátók fizetőképességének megítélésében, az egyes értékpapírok kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az egyes alapok befektetéseinek piaci árfolyama eltérő mértékben ingadozhat, esetleg csökkenhet. Az ingadozások hatását az Alapkezelő diverzifikációval csökkenti, de teljes mértékben kiküszöbölni nem tudja. A diverzifikáció következtében a piaci mozgások tompítottabban jelentkeznek az egyes alapok teljesítményében. A diverzifikáció mellett figyelembe kell venni, hogy az Alapkezelő aktívan kívánja kezelni az Alapok befektetéseit, megítélése alapján súlyoz alul, illetve felül bizonyos értékpapírokat, értékpapír típusokat, országokat vagy szektorokat, törekedve arra, hogy a leghatékonyabb portfóliót állítsa össze. Egyéb piaci kockázat: Az egyes Alapok működése során a befektetési politika megvalósítása érdekében az Alapkezelő opciós, határidős, és olyan származékos ügyleteket köthet - kizárólag a kockázat csökkentése, hatékony portfólió kialakítása, kockázatmentes bevétel (arbitrázs) elérése és nyitott ügylet lezárása céljából - amikor a mögöttes termék is a portfólió része lehet. Ezen ügyleteken túl az egyes alapok értékpapírok jegyzésében és aukciókon is részt vehetnek. Ekkor olyan kötelezettségeket vállalhatnak, amelyeknél az ügylet jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező lép fel, mint például az allokálásra kerülő mennyiség vagy az esedékességkori piaci ár. Ezek az előre csak kevéssé pontosan előre jelezhető események – piaci várakozások - kedvezőtlenül érinthetik az egyes portfóliók értékét és így a befektetési jegyek eladási és visszaváltási árát, illetve annak hozamát. Adózás: Az egyes alapok külföldi befektetéseivel kapcsolatos adózási kérdések nem minden esetben egyértelműek. Hazánk a legtöbb OECD országgal megkötötte a kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodást, de ennek hatálya egyes esetekben nem terjed ki a befektetési alapokra, illetve érvényesítése nehézségekbe ütközhet. A jövőben akár a magyar, akár a külföldi adójogszabályok esetleg kedvezőtlen irányba változhatnak (pl: adóemelés, adókedvezmény csökkentése vagy eltörlése), aminek következtében akár az egyes alapot, akár a befektetőket a jelenleginél magasabb adószint terhelheti. Előfordulhat, hogy akár az egyes alap, akár a befektető, olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre a befektetés megszerzésekor nem számított vagy a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

27


Nemzetközi elszámolásokból eredő kockázat: Az egyes alapok külföldi befektetéseivel kapcsolatos elszámolások al-letétkezelők és külföldi elszámolóházak segítségével történik. Mivel az elszámolási szabályok nem egységesek, és maga az elszámolás esetenként több közreműködővel történik, előfordulhatnak teljesítési késések, illetve időleges eltérések, amelyek a befektetők részére kockázatot jelentenek. Nem zárható ki teljes bizonyossággal a késedelmes vagy hibás teljesítésből adódó kár, amely megtérítése esetleg nem minden esetben vagy csak késedelemmel érvényesíthető. Származékos ügyletek kockázata: Az egyes alapok a befektetési politikájukban foglaltaknak megfelelően származékos ügyleteket is köthetnek, amennyiben a mögöttes termék a portfólió eleme vagy devizája és megfelel a befektetési politikában foglalt korlátozásoknak. A szigorú korlátok mellett meg kell jegyezni, hogy a származékos ügyletek számos fajtája a jelentős tőkeáttételi hatás miatt kiemelten kockázatos ügyletnek minősül, az ezekből eredő nyereség mellett a veszteség is az adott ügyletbe befektetett összeg többszöröse is lehet, ami adott esetben kedvezőtlenül érintheti az egyes alapok eszközértékét. Számítási hibákból fakadó kockázat: Az egyes alapok nettó eszközértékének számítása során teljesen nem kizárható esetleges olyan számolási hibák bekövetkezte, amelyek a megállapított nettó eszközértékben kisebb eltéréseket eredményezhetnek. Ennek hatása lehet kedvező, illetőleg kedvezőtlen azon befektetők részére, akik az adott napon befektetési jegy tranzakciót végeznek. Ez a megállapítás nem érinti az Alapkezelő, befektetők felé egyébként fennálló felelősségét. Az Alapok befektetési jegyeinek árazása: Egyes befektetési jegyek napi forgalmazásakor a befektetők előtt az Alapok egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem ismert, megbízásukat ennek ismerete nélkül adják meg. A Letétkezelő által megállapított tényleges árfolyam és ezért a megbízás teljesítési feltételei várakozásuktól eltérő lehet. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A befektetési jegyek forgalmazását kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az Alapkezelő felfüggesztheti. A Felügyelet a befektetési jegyek forgalmazását a befektetők érdekében meghatározott időre, de legfeljebb 10 napra felfüggesztheti. Ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt időben tudja megvásárolni, vagy visszaváltani az Alap befektetési jegyét. Az Alap saját tőkéjének jelentős csökkenése: Amennyiben az egyes Alap nettó eszközértéke tartósan (legalább 6 hónapot meghaladóan) 2 millió euró (IE Hunnia Euró Hozamtermelő és Nemzetközi Részvény Alapok) vagy 300 millió forint (IE Hunnia Pénzpiaci, Államkötvény és Részvény) alá süllyed, az Alapkezelő dönthet az Alap megszüntetéséről. Jelentős (25%-ot meghaladó) súlyú befektetési alapból fakadó kockázat: Az IE Hunnia Részvény Alap és az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap 25%-ot meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, az Eurizon EasyFund-ba. A portfólió 25%-át meghaladó súlyú befektetési alap teljesítménye pozitív és negatív irányban is jelentős mértékben befolyásolhatja az Alap teljesítményét. Az Alapok különböző kockázattípusoknak való kitettségét az alábbi táblázat mutatja:

28


IE Hunnia Pénzpiaci Alap

IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap

IE Hunnia Államkötvény Alap

Hazai gazdasági környezet xx x xxx változása A nemzetközi és a magyar gazdaság eltérő x x x ciklusaiból adódó Likviditási x x xx kockázat Devizakockázat x * x Részvények árfolyam kockázata Kamatláb xx xx xxxx kockázat Befektetési jegyek árfolyam x x xxx kockázata Egyéb piaci x x x kockázat Adózás x x x Nemzetközi elszámolásokból x x x eredő kockázat Származékos ügyletek x x x kockázata Számítási hibákból fakadó x x x kockázat Befektetési x jegyek árazása A befektetési jegyek folyamatos x x x forgalmazásának felfüggesztése Az alap saját tőkéjének x x x jelentős csökkenése Jelentős súlyú befektetési alap Magyarázat: xxxx: van és nagyon jelentős xxx: van és jelentős xx: van és számottevő x: van és közepes -: nincs *: euróban denominált alap, ezért csak mögöttes kockázat **: befektetési alapokba fektető alap, ezért csak mögöttes kockázat

IE Hunnia Részvény Alap

IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap

xx

-

xxx

xxx

x

x

xxx

*

**

**

x

x

xxxx

xxxx

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

xxxx

xxxx

29


NYILATKOZAT Alulírottak az IE Befektetési Alapkezelő Zrt. és a CIB Bank Zrt. a jelen Felelősségvállaló nyilatkozattal kijelentik, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény 29. § (1) bekezdése alapján az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felelnek. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § (2) bekezdésének megfelelően kijelentik, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír vagy a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Budapest, 2008. április 8.

IE Befektetési Alapkezelő Zrt.

CIB Bank Zrt.

30


IE Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok,

IE HUNNIA PÉNZPIACI ALAP IE HUNNIA EURÓ HOZAMTERMELŐ ALAP IE HUNNIA ÁLLAMKÖTVÉNY ALAP IE HUNNIA RÉSZVÉNY ALAP* IE HUNNIA NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ALAP* egységes szerkezetbe foglalt,

Kezelési szabályzata (Melléklet)

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

2008. május

*

Az IE Hunnia Részvény Alap és az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap befektetési alapba befektető alapok.

31


ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK IE Hunnia Alapok Alapkezelője: IE Befektetési Alapkezelő Zrt. Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 15. IE Hunnia Alapok Letétkezelője: CIB Bank Zrt. Székhelye: 1027 Budapest, Medve utca 4-14. Az IE Hunnia Alapok Könyvvizsgálója: Ernst&Young Kft. 1132 Budapest, Váci u. 20. Az IE Hunnia Alapok jogi képviselete: dr. Gyollai János ügyvéd, a Czeglédi és Társai Ügyvédi Iroda tagja látja el (1055, Budapest Balassi B. u. 21-23.) Az Alap neve IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Rövidített elnevezés IE Hunnia Pénzpiaci Alap Az Alap típusa Az IE Hunnia Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon létrehozott, nyíltvégű, értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Az Alap üzleti évei Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az Alap befektetési jegyei Az Alap dematerializált, 1 forintos névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A dematerializált értékpapír a jogszabályokban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. A befektetési jegyek fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált befektetési jegyeket a KELER Zrt. az egyes forgalmazók értékpapírszámláin tartja nyílván. A befektetőnek tehát dematerializált értékpapír-számlával kell rendelkeznie, ahol a vásárlás esetén a jóváírás megtörténik. A befektetési jegyek a KELER Zrt. rendszerében szabadon transzferálhatóak.

32


Az Alap neve IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Rövidített elnevezés IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap Az Alap típusa Az IE Hunnia Euró Hozamtermelő Pénzpiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a Tőkepiacról szóló, 2001. évi CXX. számú törvény alapján, Magyarországon, nyilvános módon forgalomba hozott, nyíltvégű, értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Az Alap üzleti évei Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az Alap befektetési jegyei Az Alap dematerializált, 1 eurócent (0,01 euró) névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A dematerializált értékpapír a jogszabályokban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. A befektetési jegyek fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált befektetési jegyeket a KELER Zrt. az egyes Forgalmazók értékpapírszámláin tartja nyilván. A befektetőnek tehát dematerializált értékpapír-számlával kell rendelkeznie, ahol a vásárlás esetén a jóváírás megtörténik. A befektetési jegyek a KELER Zrt. rendszerében szabadon transzferálhatóak. Az Alap neve IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési Alap Rövidített elnevezés IE Hunnia Államkötvény Alap Az Alap típusa Az IE Hunnia Államkötvény Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon létrehozott, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Az Alap üzleti évei Az Alap üzleti évei megegyeznek a naptári évvel. Az Alap befektetési jegyei

33


Az Alap dematerializált, 1 forintos névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A dematerializált értékpapír a jogszabályokban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. A befektetési jegyek fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált befektetési jegyeket a KELER Zrt. az egyes forgalmazók értékpapírszámláin tartja nyílván. A befektetőnek tehát dematerializált értékpapír-számlával kell rendelkeznie, ahol a vásárlás esetén a jóváírás megtörténik. A befektetési jegyek a KELER Zrt. rendszerében szabadon transzferálhatóak. Az Alap neve IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap Rövidített elnevezés IE Hunnia Részvény Alap Az Alap típusa Az IE Hunnia Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú törvény alapján Magyarországon nyilvános módon létrehozott, nyíltvégű, értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Az Alap üzleti évei Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az Alap befektetési jegyei Az Alap dematerializált, 1 forintos névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A dematerializált értékpapír a jogszabályokban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. A befektetési jegyek fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált befektetési jegyeket a KELER Zrt. az egyes forgalmazók értékpapírszámláin tartja nyílván. A befektetőnek tehát dematerializált értékpapír-számlával kell rendelkeznie, ahol a vásárlás esetén a jóváírás megtörténik. A befektetési jegyek a KELER Zrt. rendszerében szabadon transzferálhatóak. Az Alap neve IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap Rövidített elnevezés IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap Az Alap típusa Az IE Hunnia Nemzetközi Részvényalapokba Fektető Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) a "Befektetési alapokról" szóló, módosított 1991. évi LXIII. számú

34


törvény alapján Magyarországon nyilvános módon létrehozott, nyíltvégű, értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap futamideje a bejegyzéstől határozatlan ideig terjed. Az Alap üzleti évei Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az Alap befektetési jegyei Az Alap dematerializált, 1 eurócent (0,01 euró) névértékű befektetési jegyeket bocsát ki. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. A folyamatos forgalmazással forgalomba hozott befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A dematerializált értékpapír a jogszabályokban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. A befektetési jegyek fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált befektetési jegyeket a KELER Zrt. az egyes forgalmazók értékpapírszámláin tartja nyilván. A befektetőnek tehát dematerializált értékpapír-számlával kell rendelkeznie, ahol a vásárlás esetén a jóváírás megtörténik. A befektetési jegyek a KELER Zrt. rendszerében szabadon transzferálhatóak.

35


BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A forgalmazás (befektetési jegyek, a Forgalmazónál történő jegyzése és visszaváltása) az IE Hunnia Pénzpiaci, Államkötvény és Részvény Alapok esetében forintban, az IE Hunnia Euró Hozamtermelő és Nemzetközi Részvény Alapok esetében pedig euróban történik. A befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják. Forgalmazási helyek az Alapokra vonatkozóan I. csoport CIB Bank Zrt. Fiók neve

Cím

Telefon

8400 Ajka, Szabadság tér 4/a.

88/510-030

Andrássy úti Fiók

1062 Budapest, Andrássy út 70.

374-8200, 374-8600

Andrássy 19. Fiók

1061 Budapest, Andrássy út 19.

343-1337

Aréna Corner Fiók

1087 Budapest, Hungária krt. 40-44.

505-0740

1042 Budapest, Árpád út 112.

272-2470

6500 Baja, Déri Frigyes sétány 1-3.

79/523-130

1077 Budapest, Baross tér 17.

461-2090

1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12.

209-4990

1036 Budapest, Bécsi út 154.

436-9680

1039 Budapest, Heltai Jenő tér 1-3.

454-7710

1135 Budapest, Lehel út 70-72.

505-9560

5600 Békéscsaba, Andrássy út 2.

66/520-220

5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 19.

66/453-555

1052 Budapest, Petőfi S. u. 9.

485-50-90

1095 Budapest, Soroksári út 16.

505-6700

1126 Budapest, Böszörményi út 20-22.

224-7700

Budafoki Fiók

1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 5.

464-3750

Budakeszi Fiók

2092 Budakeszi, Fő u. 174.

23/458-110

Budaörsi Fiók

2040 Budaörs, Szabadság út 93.

23/427-540

Campona Fiók

1221 Budapest, Nagytétényi út 37-43.

424-0940

Ceglédi Fiók

2700 Cegléd, Szabadság tér 8.

53/505-400

Csepeli Fiók

1211 Budapest, Kossuth L. u. 82.

278-5200

Csillaghegyi Fiók

1039 Budapest, Mátyás kir. u. 24.

436-0890

Debreceni Központi Fiók

4025 Debrecen, Simonffy u. 2/a.

52/500-520

Debrecen II. Fiók

4025 Debrecen, Csapó u. 6.

52/801-140

Debrecen III. Fiók

4024 Debrecen, Piac u. 32.

52/347-558

Debrecen IV. Fiók

4025 Debrecen, Piac u. 43.

52/503-580

Ajkai Fiók

Árpád Üzletház Fiók Bajai Fiók Baross téri Fiók Bartók Béla úti Fiók Bécsi úti Fiók - Eurocenter Békásmegyeri Fiók Béke téri Fiók Békéscsabai Fiók Békéscsaba II. Fiók Belvárosi Fiók Boráros téri Fiók Böszörményi úti Fiók

36


Duna utcai Fiók

1056 Budapest, Duna u. 3.

411-2430

Dunakeszi Fiók

2120 Dunakeszi, Casalgrande tér 4.

27/542-720

Dunaújvárosi Fiók

2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. u. 2.

25/510-210

3300 Eger, Érsek u. 1.

36/510-560

3300 Eger, Törvényház út 4.

36/801-470

2030 Érd, Budai út 22.

23/521-200

Esztergomi Fiók

2500 Esztergom, Széchenyi tér 24.

33/510-010

Fehérvári úti Fiók

1116 Budapest, Fehérvári út 130.

382-0670

Fényes Elek Fiók

1024 Budapest, Petrezselyem u. 2-8.

423-1100

1094 Budapest, Ferenc krt. 15.

299-1020

Flórián téri Fiók

Flórián Üzletközpont 1033 Budapest, Flórián tér 6-9.

453-5000

Gazdagréti Fiók

Eleven Center, 1118 Budapest, Rétköz u. 7.

248-2830

2100 Gödöllő, Szabadság tér 16-17.

28/520-520

Gödöllő II. Fiók

2100 Gödöllő, Kossuth Lajos u. 3.

28/526-660

Gyöngyösi Fiók

3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1.

37/505-010

Győri Központi Fiók

9021 Győr, Aradi vértanúk útja 10.

96/511-500

Győr II. Fiók

9022 Győr, Czuczor Gergely u. 26.

96/511-240

Győr III. Fiók

9022 Győr, Czuczor Gergely. u. 13.

96/320-879

5700 Gyula, Kossuth tér 27-33

66/562-380

4220 Hajdúböszörmény, Petőfi S. u. 2.

52/560-340

1014 Budapest, Hess András tér 1-3.

489-59-00

6800 Hódmezővásárhely, Deák F.u. 15.

62/535-260

Hűvösvölgyi Fiók

1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 138.

391-0630

József körúti Fiók

1085 Budapest, József krt. 59-61.

485-50-80

Kálvin téri Fiók

1053 Budapest, Kálvin tér 4.

411-2650

Kaposvári Fiók

7400 Kaposvár, Fő u. 13.

82/529-090

Kaposvár II. Fiók

7400 Kaposvár, Ady Endre u. 10.

82/427-953

Károly körúti Fiók

1075 Budapest, Károly krt. 3/b.

479-70-50

3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1/c

T:48/801-900

Kecskeméti Fiók

6000 Kecskemét, Csányi u. 1-3.

76/500-470

Kecskemét II. Fiók

6000 Kecskemét, Rákóczi u. 14.

76/496-178

Kékgolyó utcai Fiók

1122 Budapest, Kékgolyó u. 1.

489-42-80

1144 Budapest, Kerepesi út 146.

470-40-60

Keszthelyi Fiók

8360 Keszthely, Kossuth Lajos u. 35.

83/515-560

Kiskunfélegyházi Fiók

6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 4.

76/561-500

Kiskunhalasi Fiók

6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 10.

77/522-620

1102 Budapest, Kőrösi Csoma S. út 2-4.

433-18-30

1138 Budapest,Váci út 140.

485-9423

1024 Budapest, Lövőház u. 7-9.

336-22-50

Lurdy - Ház Fiók

1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.

323-22-70

Mátészalkai Fiók

4700 Mátészalka, Kazinczy u. 2.

44/500-730

Egri Fiók Eger Agria Pláza Fiók Érdi Fiók

Ferenc körúti Fiók

Gödöllői Fiók

Gyulai Fiók Hajdúböszörményi Fiók Hilton Fiók Hódmezővásárhelyi Fiók

Kazincbarcikai Fiók

Kerepesi úti Fiók

Kőbányai Fiók Lízing Fiók Lövőház utcai Fiók

37


Mátyásföldi Fiók

1165 Budapest, Veres Péter út 105-107.

401-8000

Medve utcai Fiók

1027 Budapest, Medve u. 4-14.

212-13-30

3525 Miskolc, Déryné u. 11.

46/412-399

3525 Miskolc, Corvin u. 2.

46/502-760

1123 Budapest, Alkotás út 53.

225-2620

2200 Monor, Kossuth Lajos u. 88.

29/610-680

9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 22.

96/577-290

Nagykanizsai Fiók

8800 Nagykanizsa, Király u. 53.

93/537-280

Népfürdő utcai Fiók

1138 Budapest, Népfürdo utca 5.

237-1460

Nyíregyházi Fiók

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 7.

42/422-000

4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9.

42/314-450

1139 Budapest, Váci út 6.

237-8000

Oktogon Fiók

1064 Budapest, Teréz krt. 21.

354-2420

Orosházi Fiók

5900 Orosháza, Széchenyi tér 1.

68/510-240

3600 Ózd, Vasvár út 48.

48/570-450

Örs vezér téri Fiók

1148 Budapest, Örs vezér tér 24.

422-3860

Paksi Fiók

7030 Paks, Dózsa György út 35.

75/519-500

Pápai Fiók

8500 Pápa, Fő tér 24.

89/511-800

1026 Budapest, Pasaréti út 96.

391-4670

7621 Pécs, Ferencesek utcája 33.

72/213-700

Pécs II. Fiók

7621 Pécs, Irgalmasok u. 3/1

72/518-010

Pécs III. Fiók

7621 Pécs, Ferencesek utcája 17.

72/215-344

1203 Budapest, Kossuth L. u. 21-29.

289-5060

Pestszentlőrinci Fiók

1181 Budapest, Üllői út 431.

297-1290

Pestszentlőrinc II. Fiók

1184 Budapest, Üllői út 366.

290-6843

Piliscsabai Fiók

2081 Piliscsaba, Kinizsi u. 1-3.

26/374-571

Pók utcai Fiók

1031 Budapest, Vízimolnár u. 2-4.

240-5298

1152 Budapest, Szentmihályi út 137.-Pólus Irodaház

505-0670

1173 Budapest, Pesti út 170.

254-0240

1084 Budapest, József krt. 34.

802-1320

Miskolci Központi Fiók Miskolci Fiók MOM Park Fiók Monori Fiók Mosonmagyaróvári Fiók

Nyíregyháza II. Fiók Nyugati téri Fiók

Ózdi Fiók

Pasaréti Fiók Pécsi Központi Fiók

Pesterzsébeti Fiók

Pólus Fiók Rákoskeresztúri Fiók Rákóczi téri fiók Récsei Center Fiók Rózsakerti Fiók

Récsei Center Üzletház, 1146 Budapest, Istvánmezei út 6. Rózsakert Üzletház , 1026 Budapest, Gábor Áron u. 74-78.

422-4250 392-06-40

3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9.

32/520-150

Siófoki Fiók

8600 Siófok, Szabadság tér 15.

84/519-000

Soproni Fiók

9400 Sopron, Várkerület 73.

99/505-720

Soroksári Fiók

1238 Budapest, Hősök tere 9.

421-4560

Szabadság téri Fiók

1054 Budapest, Szabadság tér 15

373-6000

Szegedi Központi Fiók

6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1.

62/425-425

Szeged II. Fiók

6722 Szeged, Mérey u. 6/c.

62/554-910

Szeged III. Fiók

6720 Szeged, Széchenyi tér 2.

62/425-311

Szeged IV. Fiók

6720 Szeged, Széchenyi tér 3/a.

62/452-370

Salgótarjáni Fiók

38

IE Hunnia Alapok egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Székesfehérvári Központi Fiók

8000 Székesfehérvár, Távirda u. 2/b.

22/513-500

Székesfehérvár II. Fiók

Fehér Palota Üzletközpont 8000 Székesfehérvár, Palotai út 6.

22/512-750

Székesfehérvár III. Fiók

8000 Székesfehérvár, Basa u. 1. tel:

22/340-750

7100 Szekszárd, Garay tér 1.

74/529-340

Szekszárd II. Fiók

7100 Szekszárd, Széchenyi utca 1-7.

74/529-729

Szent István körúti Fiók

1055 Budapest, Szent István krt.15.

474-90-40

2000 Szentendre, Fő tér 14.

26/501-270

2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy Zs. u. 1/A.

24/525-630

Szolnoki Fiók

5000 Szolnok, Szapáry u. 22.

56/511-290

Szombathelyi Fiók

9700 Szombathely, Fő tér 33.

94/513-240

Szombathely II. Fiók

9700 Szombathely, Uránia udvar 4.

94/330-888

Tatabányai Fiók

2800 Tatabánya, Köztársaság út 1.

34/512-730

Tatabánya II. Fiók

2800 Tatabánya, Fő tér 10.

34/512-310

Tatai Fiók

2890 Tata, Ady Endre u. 22.

34/586-890

1117 Budapest, Tétényi út 63.

382-7070

2045 Törökbálint, Bajcsy-Zs. u. 75.

23/511-100

1117 Budapest, Hengermalom út 19-21

464-7250

1156 Budapest, Páskomliget u. 6.

414-70-20

Újpesti Fiók

1043 Budapest, István u. 8.

231-60-50

Váci Fiók

2600 Vác, Széchenyi u. 4-6.

27/511-200

Váci úti Fiók

1138 Budapest, Váci út 141.

450-25-70

Vecsési Fiók

2220 Vecsés, Telepi út 58.

29/552-510

Veszprémi Fiók

8200 Veszprém, Szeglethy u. 1.

88/590-350

Veszprém II. Fiók

8200 Veszprém, Óváros tér 25.

88/426-044

Vörösvári úti Fiók

1037 Budapest, Vörösvári út 107.

240-6870

Zalaegerszegi Fiók

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 8-10.

92/328-145

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 34.

92/597-400

Zöldfa Fiók

1013 Budapest, Krisztina tér 10.

224-71-60

Zuglói Fiók

1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 56/a.

221-9779

Szekszárdi Fiók

Szentendrei Fiók Szigetszentmiklósi Fiók

Tétényi úti Fiók Törökbálinti Fiók Új Buda Center Fiók Újpalotai Fiók

Zalaegerszeg II. Fiók

II. csoport A CIB Bank Zrt. ügynökeként (készpénzes teljesítés nélkül, további információ telefonon): IE-New York Broker Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 15. T.: 373-6888 www.ebroker.hu Promptvonal Értékpapír Ügynökség Szolgáltató Kft. 5600 Békéscsaba, Irányi u. 2. fszt. 4. T.: (66) 451-760

39


BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI FORGALMAZÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI Befektetési jegyek eladása: A befektető megbízást ad az Alapok befektetési jegyeinek megbízott forgalmazójának a befektetési jegyek megvételére. A megbízási szerződés aláírásával a befektető elfogadja jelen Kezelési szabályzatban foglaltakat. A megbízás történhet személyesen, vagy meghatalmazás útján, tehát teljes bizonyító erejű magánokirat (2 tanú jelenlétében aláírt) vagy közokirat formájában a forgalmazási órák alatt a vételár egyidejű megfizetése mellett, faxon vagy telefonon, az eBroker rendszeren, a forgalmazók üzletszabályzatában leírtak szerint. Minden egyes mód esetében azonban a befektető által adott megbízás teljesítésének feltétele, hogy a befektető értékpapír-számlával rendelkezzen az Alapok forgalmazójánál, ahol a dematerializált befektetési jegyek jóváírása megtörténik. (Értékpapír- és ügyfélszámla nyitásról csak személyesen lehet rendelkezni.) Az ügyfelek értékpapír- és ügyfélszámlájának vezetésével – zárolás, számlaigazolás, transzfer stb. - kapcsolatos díjak és jutalékok köréről és mértékéről az egyes forgalmazók Üzletszabályzata rendelkezik. Az Alapok befektetési jegyei más befektetési szolgáltatóhoz szabadon eltranszferálhatóak. 1.) Forgalmazási helyeken A befektető személyesen vagy meghatalmazott útján megbízási illetve adásvételi szerződést köt a befektetési jegyek megbízott forgalmazójával a jegyek megvételéről. A szerződés aláírásával a befektető elfogadja jelen Szabályzatban foglaltakat. A szerződés a forgalmazási órák alatt a forgalmazási helyeken a vételár egyidejű befizetése mellett köthető meg. Forgalmazási (T) napon, adott Alapra vonatkozó megbízás, az 1. számú táblázatban meghatározott időpontig adható. Az 1. számú táblázatban meghatározott időpontot követően, adott Alapra, megbízás csak a tárgynapot követő (T+1) forgalmazási napra adható. A befektető annyi darab befektetési jegyre jogosult, amennyi az eladási jutalékkal csökkentett átutalt összeg és a T napi forgalmazási ár hányadosa a tört részeket figyelmen kívül hagyva. A vételáron felüli összeg a forgalmazót illeti meg. A forgalmazó a teljesítésről a befektetőt Üzletszabályzatában meghatározottak szerint értesíti. 2.) Telefonos megbízásfelvétellel A befektetési jegy vásárlás alkalmával a befektető, a vásárlásra irányuló szándékát telefonvonalon keresztül jelzi a forgalmazási helyek listájában megadott telefonszámokon. A forgalmazó a kapcsolatot üzletkötő révén alakítja ki. Az üzletkötő a befektető által megadottak szerint rögzíti a vásárlás konkrét adatait. Telefonon a forgalmazási napokon adott Alapra vonatkozó megbízás, az 1. számú táblázatban meghatározott időpontig adható. Az 1. számú táblázatban meghatározott időpontot követően, adott Alapra, megbízás csak a tárgynapot követő (T+1) forgalmazási napra adható. A megbízás érvényességének a feltétele, hogy a vásárlás ellenértéke az adott forgalmazó által megadott számlán, vagy a forgalmazónál vezetett ügyfélszámlán a telefonkapcsolat létrejöttének napján jóváírásra kerül, vagy rendelkezésre áll. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a megbízás teljesítését a Forgalmazó, az üzletszabályzatában meghatározottak szerint hajtja végre. A fedezet megérkezését követően a létrejött tranzakcióról a forgalmazó a befektetőnek teljesítési igazolást küld. A befektető annyi darab befektetési jegyre jogosult, amennyi az eladási jutalékkal csökkentett átutalt összeg és a T napi forgalmazási ár hányadosa

40


a tört részeket figyelmen kívül hagyva. A vételáron felüli összeg a forgalmazót illeti meg. A forgalmazó a teljesítésről a befektetőt Üzletszabályzatában meghatározottak szerint értesíti. 3.) eBroker® Az IE Hunnia befektetési jegyek megvásárolhatók és visszaválthatók, valamint alapok között átválthatók az eBroker® rendszerben is. A rendszer a CIB Bank Zrt. ügyfelei számára teszi lehetővé befektetési műveletek lebonyolítását az Interneten keresztül. A használat feltétele, hogy a befektető előzőleg a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést kössön a CIB Bank Zrt-vel. Az IE Hunnia befektetési jegyekre vonatkozó tranzakciók számítógépről adhatók. Adott Alapra vonatkozó tranzakció generálás az 1. számú táblázatban meghatározott időpontig lehetséges. Az 1. számú táblában meghatározott ideig generált megbízások T napi forgalmazásra vonatkoznak. Az Adott Alapra vonatkozó 1. számú táblázatban meghatározott időt követően történt tranzakció generálás esetén a kiadott megbízás a T napot követő munkanap (T+1) forgalmazására vonatkozik. A rendszer az üzenetnek a forgalmazó számlavezető rendszerébe történő beérkezésének időpontját tekinti a tranzakció generálási időpontjának. A teljesítés a megbízásnak az eladási jutalék levonása utáni összegére vonatkozóan mindig a forgalmazás napjának megfelelő nettó eszközértéken történik. A teljesítés feltétele, a szükséges fedezet rendelkezésre állása. Részteljesítésre nem kerülhet sor. A befektető annyi darab befektetési jegyre jogosult, amennyi az eladási jutalékkal csökkentett átutalt összeg és a T napi forgalmazási ár hányadosa a tört részeket figyelmen kívül hagyva. A vételáron felüli összeg a forgalmazót illeti meg. A létrejött tranzakcióról a forgalmazó a befektetőnek teljesítési igazolást küld. A forgalmazó a teljesítésről a befektetőt Üzletszabályzatában meghatározottak szerint értesíti. A fenti feltételek figyelmen kívül hagyásából, valamint az esetleges késedelmes, illetve nem teljesített küldeménytovábbításból, vagy harmadik fél által történő késedelmes jóváírásból, továbbá a gépi rendszer meghibásodásából fakadó károkért az Alapkezelő, a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő felelősséget nem vállalnak. Befektetési jegyek visszaváltása: A befektetési jegyek az alábbiakban részletezendő korlátozások figyelembe vételével a forgalmazási helyeken forgalmazási időben, a forgalmazási áron visszaválthatóak. A befektető megbízást ad a forgalmazónak a jegyek visszaváltására. A befektető forgalmazási (T) napon, adott Alapra vonatkozó megbízását forgalmazó T napi áron, a 2. számú táblázatban meghatározott teljesítéssel, a forgalmazás zárását követően végzi el. A megbízás vonatkozhat az ellenérték nagyságára vagy a teljes meglévő befektetési jegy állományra. Amennyiben az ügyfél az ellenérték nagyságát jelöli meg megbízásában és ennek maradéktalan kifizetését a rendelkezésére álló befektetési jegy állomány T napi árfolyamon nem teszi lehetővé, úgy a forgalmazó a teljes rendelkezésre álló befektetési jegy állományt visszaváltja és a visszaváltási jutalékokkal megterheli ügyfél befektetési számláját. A visszaváltási jutalék elszámolásához szükséges fedezet biztosítása a befektető kötelessége. A megbízással egyidejűleg előleget folyósíthat a Forgalmazó az ügyfélnek, a tulajdonában lévő befektetési jegy állomány utolsó ismert napi árfolyamon számított értékének 3. táblázatban meghatározott értékéig. Ebben az esetben - amennyiben ez az összeg kisebb, mint az ügyfél által visszaváltani kezdeményezett ellenérték - a különbözetet forgalmazó, a 3. számú táblázatban meghatározott nap forgalmazásának zárását követően bocsátja ügyfél rendelkezésére. Amennyiben pedig az előleg nagysága meghaladja az ügyfél tulajdonában

41


lévő befektetési jegyek T napi áron számított értékét, az ügyfél haladéktalanul köteles az árkülönbözetet forgalmazónak visszafizetni. A visszaváltásra vonatkozó megbízás történhet személyesen, vagy meghatalmazás útján, tehát teljes bizonyító erejű magánokirat (2 tanú jelenlétében aláírt) vagy közokirat formájában a forgalmazási órák alatt, faxon vagy telefonon, illetve eBroker rendszeren a forgalmazók üzletszabályzatában leírtak szerint. 1.) Forgalmazási helyen A visszaváltás történhet személyesen vagy meghatalmazás útján, tehát teljes bizonyító erejű magánokirat (2 tanú jelenlétében aláírt) vagy közokirat formájában. Forgalmazási (T) nap, adott Alapra vonatkozó megbízás, az 1. számú táblázatban meghatározott időpontig adható. Az 1. számú táblázatban meghatározott időpontot követően, adott Alapra, megbízás csak a tárgynapot követő (T+1) forgalmazási napra adható. A teljesítés a megbízásnak a visszaváltási jutalék levonása utáni összegére vonatkozóan mindig a forgalmazás napjának megfelelő egy jegyre jutó nettó eszközértéken történik. A teljesítés feltétele, a szükséges fedezet rendelkezésre állása. Részteljesítésre nem kerülhet sor. A forgalmazó a teljesítésről a befektetőt Üzletszabályzatában meghatározottak szerint értesíti. 2.) Telefonos megbízásfelvétellel A befektetési jegy visszaváltása alkalmával a befektető az erre irányuló szándékát telefonvonalon keresztül jelzi a forgalmazási helyek listájában megadott telefonszámokon. Az adott forgalmazó a kapcsolatot üzletkötő révén alakítja ki. Az üzletkötő a befektető által megadottak szerint rögzíti a visszaváltás feltételeit és konkrét adatait. Telefonon adott Alapra vonatkozó megbízás, az 1. számú táblázatban meghatározott időpontig adható. Az 1. számú táblázatban meghatározott időpontot követően, adott Alapra, megbízás csak a tárgynapot követő (T+1) forgalmazási napra. A megbízás teljesítésének napja a telefonkapcsolat napja azzal a feltétellel, hogy a visszaváltani kívánt összegre a befektetési jegy fedezet rendelkezésre áll. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a megbízás teljesítésének napja a jóváírás napja. A létrejött tranzakcióról forgalmazó a befektetőnek teljesítési igazolást küld. A teljesítés a megbízásnak a visszaváltási jutalék levonása utáni összegére vonatkozóan mindig a forgalmazás napjának megfelelő egy jegyre jutó nettó eszközértéken történik. A teljesítés feltétele, a szükséges fedezet rendelkezésre állása. Részteljesítésre nem kerülhet sor. A forgalmazó a teljesítésről a befektetőt Üzletszabályzatában meghatározottak szerint értesíti. 3.) eBroker® Az IE Hunnia befektetési jegyek megvásárolhatók és visszaválthatók, valamint alapok között átválthatók az eBroker® rendszerben is. A rendszer a CIB Bank Zrt. ügyfelei számára teszi lehetővé befektetési műveletek lebonyolítását az Interneten keresztül. A használat feltétele, hogy a befektető előzőleg a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést kössön a CIB Bank Zrt-nél. Az IE Hunnia befektetési jegyekre vonatkozó tranzakciók számítógépről adhatók. Adott Alapra vonatkozó tranzakció generálás az 1. számú táblázatban meghatározott időpontig lehetséges. Az 1. számú táblában meghatározott ideig generált megbízások T napi forgalmazásra vonatkoznak. Az Adott Alapra vonatkozó 1. számú táblázatban meghatározott időt követően történt tranzakció generálás esetén a kiadott megbízás a T napot követő munkanap (T+1) forgalmazására vonatkozik. A rendszer az üzenetnek a forgalmazó számlavezető rendszerébe történő beérkezésének időpontját tekinti a tranzakció generálási időpontjának. A teljesítés a megbízásnak a visszaváltási jutalék levonása utáni összegére vonatkozóan mindig a forgalmazás napjának megfelelő nettó eszközértéken történik. A

42


teljesítés feltétele, a szükséges fedezet rendelkezésre állása. Részteljesítésre nem kerülhet sor. A létrejött tranzakcióról a forgalmazó a befektetőnek teljesítési igazolást küld. A forgalmazó a teljesítésről a befektetőt Üzletszabályzatában meghatározottak szerint értesíti. A forgalmazási helyeken a nagyobb összegű készpénzfelvételi igényt a Forgalmazó előzetes bejelentéshez kötheti, üzletszabályzatában meghatározott módon. A fenti feltételek figyelmen kívül hagyásából, valamint az esetleges késedelmes, illetve nem teljesített küldeménytovábbításból, vagy harmadik fél által történő késedelmes jóváírásból, továbbá a gépi rendszer meghibásodásából fakadó károkért az Alapkezelő, a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő felelősséget nem vállalnak. 1. számú táblázat

IE Hunnia Pénzpiaci Alap IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap IE Hunnia Államkötvény Alap IE Hunnia Részvény Alap IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap

Forgalmazás zárásának időpontja T napon I. csoportba sorolt II. csoportba sorolt forgalmazási helyek forgalmazási helyek esetében esetében 16.00 16.00 16.00 16.00 16.00 16.00 16.00 16.00 15.30

15.30

2. számú táblázat IE Hunnia Pénzpiaci Alap IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap IE Hunnia Államkötvény Alap IE Hunnia Részvény Alap IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap

Forgalmazás teljesítési napja T T T T T+2

3. számú táblázat

IE Hunnia Államkötvény Alap IE Hunnia Részvény Alap IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap

Forgalmazó által adott előleg és a tényleges visszaváltott összeg különbözetének elszámolási napja T T T+2

Forgalmazó által adható előleg nagysága

90% 80% 80%

43


FORGALMAZÁS EGYEDI FELTÉTELEI IE Hunnia Pénzpiaci Alap folyamatos forgalmazása Forgalmazás időpontja Az I. és II csoportba sorolt forgalmazási helyeken tárgynapra vonatkozó megbízás 16:00-ig adható. Az ezt követően adott megbízások T+1 napra vonatkoznak. Az egyes forgalmazási módokra vonatkozó szabályok részletezése az “Általános feltételek”, “Befektetési jegyek eladása”, illetve “Befektetési jegyek visszaváltása” címek alatt található. Forgalmazási ár T napon A forgalmazási ár a T napon, a megelőző munkanapon (T-1 nap) a Letétkezelő által megállapított, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. Az 1 jegyre jutó nettó eszközérték forintban megállapított, a vételár kizárólag forintban egyenlíthető ki, illetve visszaváltáskor a Forgalmazó forintban teljesít az ügyfél felé. Forgalmazási tranzakció végrehajtása A forgalmazó T napon, az adott napi forgalmazás zárását (1. táblázat) követően bonyolítja le a megbízás alapján a tranzakciót T napi áron, T napi teljesítéssel. A Forgalmazó ennek feltételeiről üzletszabályzata szerint értesíti a befektetőt. Forgalmazási jutalék Eladási jutalék: eladási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: Visszaváltási jutalék: visszaváltási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: -

Az egyes forgalmazási helyek díjtáblázatukban, kondíciós listájukban foglaltaknak megfelelően kedvezményeket adhatnak az ügyletenkénti díjakból. Ezek megismerése a befektetők feladata. A visszaváltott teljes összegnek ugyanazon a napon az IE Hunnia Államkötvény vagy IE Hunnia Részvény alapokba történő újbóli befektetése (átváltása) esetén a visszaváltási jutalék 0 Ft.

A forgalmazási jutalék a befektetőt közvetlenül terheli.

44


IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap folyamatos forgalmazása Forgalmazás időpontja Az I. és II csoportba sorolt forgalmazási helyeken tárgynapra vonatkozó megbízás 16:00-ig adható. Az ezt követően adott megbízások T+1 napra vonatkoznak. Az egyes forgalmazási módokra vonatkozó szabályok részletezése az “Általános feltételek”, “Befektetési jegyek eladása”, illetve “Befektetési jegyek visszaváltása” címek alatt található. Forgalmazási ár T napon A forgalmazási ár a T napon, a megelőző munkanapon (T-1 nap) a Letétkezelő által megállapított, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. Az 1 jegyre jutó nettó eszközérték euróban megállapított, a vételár kizárólag euróban egyenlíthető ki, illetve visszaváltáskor a Forgalmazó euróban teljesít az ügyfél felé. Forgalmazási tranzakció végrehajtása A forgalmazó T napon, az adott napi forgalmazás zárását (1. táblázat) követően bonyolítja le a megbízás alapján a tranzakciót T napi áron, T napi teljesítéssel. A Forgalmazó ennek feltételeiről üzletszabályzata szerint értesíti a befektetőt. Forgalmazási jutalék Eladási jutalék: eladási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: Visszaváltási jutalék: visszaváltási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: -

Az egyes forgalmazási helyek díjtáblázatukban, kondíciós listájukban foglaltaknak megfelelően kedvezményeket adhatnak az ügyletenkénti díjakból. Ezek megismerése a befektetők feladata. A visszaváltott teljes összegnek ugyanazon a napon az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alapba történő újbóli befektetése (átváltása) esetén a visszaváltási jutalék 0 Ft.

A forgalmazási jutalék a befektetőt közvetlenül terheli. IE Hunnia Államkötvény Alap folyamatos forgalmazása Forgalmazás időpontja Az I. és II csoportba sorolt forgalmazási helyeken tárgynapra vonatkozó megbízás 16:00-ig, adható. Az ezt követően adott megbízások T+1 napra vonatkoznak. Az egyes forgalmazási módokra vonatkozó szabályok részletezése az “Általános feltételek”, “Befektetési jegyek eladása”, illetve “Befektetési jegyek visszaváltása” címek alatt található. Forgalmazási ár T napon A forgalmazási ár a T napon, az adott munkanapon (T nap) a Letétkezelő által megállapított, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. Mivel ez az ár a forgalmazási időben nem ismert, ezért a befektető megbízást ad forgalmazónak a kívánt tranzakció aznapi áron történő végrehajtására. Az 1 jegyre jutó nettó eszközérték forintban megállapított, a vételár kizárólag forintban egyenlíthető ki, illetve visszaváltáskor a Forgalmazó forintban teljesít az ügyfél felé. Forgalmazási tranzakció végrehajtása

45


A forgalmazó T napon, az adott napi forgalmazás zárását (1. táblázat) követően bonyolítja le a megbízás alapján a tranzakciót T napi áron, T napi teljesítéssel. Ennek feltételeiről üzletszabályzata szerint értesíti a befektetőt. Forgalmazási jutalék Eladási jutalék: eladási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: Visszaváltási jutalék: visszaváltási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: -

Az egyes forgalmazási helyek díjtáblázatukban, kondíciós listájukban foglaltaknak megfelelően kedvezményeket adhatnak az ügyletenkénti díjakból. Ezek megismerése a befektetők feladata. A visszaváltott teljes összegnek ugyanazon a napon az IE Hunnia Pénzpiaci vagy IE Hunnia Részvény alapokba történő újbóli befektetése (átváltása) esetén a visszaváltási jutalék 0 Ft.

A forgalmazási jutalék a befektetőt közvetlenül terheli. IE Hunnia Részvény Alap folyamatos forgalmazása Forgalmazás időpontja Az I. és II csoportba sorolt forgalmazási helyeken adható. Az ezt követően adott megbízások T+1 napra vonatkoznak. Az egyes forgalmazási módokra vonatkozó szabályok részletezése az “Általános feltételek”, “Befektetési jegyek eladása”, illetve “Befektetési jegyek visszaváltása” címek alatt található. Forgalmazási ár T napon Az adott munkanapon (T nap) a Letétkezelő által megállapított, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. Mivel ez az ár a forgalmazási időben nem ismert, ezért a befektető megbízást ad forgalmazónak a kívánt tranzakció aznapi áron történő végrehajtására. Az 1 jegyre jutó nettó eszközérték forintban megállapított, a vételár kizárólag forintban egyenlíthető ki, illetve visszaváltáskor a Forgalmazó forintban teljesít az ügyfél felé. Forgalmazási tranzakció végrehajtása A forgalmazó T napon az adott napi forgalmazás zárását (1. táblázat) követően bonyolítja le a megbízás alapján a tranzakciót T napi áron, T napi teljesítéssel. Ennek feltételeiről üzletszabályzata szerint értesíti a befektetőt. Forgalmazási jutalék Eladási jutalék: eladási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek:Visszaváltási jutalék: visszaváltási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: -

Az egyes forgalmazási helyek díjtáblázatukban, kondíciós listájukban foglaltaknak megfelelően kedvezményeket adhatnak az ügyletenkénti díjakból. Ezek megismerése a befektetők feladata. A visszaváltott teljes összegnek ugyanazon a napon az IE Hunnia Pénzpiaci vagy IE Hunnia Államkötvény alapokba történő újbóli befektetése (átváltása) esetén a visszaváltási jutalék 0 Ft.

46


A forgalmazási jutalék a befektetőt közvetlenül terheli. IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap folyamatos forgalmazása Forgalmazás időpontja Az I és II csoportba sorolt forgalmazási helyeken tárgynapra vonatkozó megbízás 15:30-ig adható. Az ezt követően adott megbízások T+1 napra vonatkoznak. Az egyes forgalmazási módokra vonatkozó szabályok részletezése az “Általános feltételek”, “Befektetési jegyek eladása”, illetve “Befektetési jegyek visszaváltása” címek alatt található. Forgalmazási ár T napon A forgalmazási ár a T napon, a megbízás megadását követő második munkanapon (T+2 nap), a Letétkezelő által megállapított, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. Mivel ez az ár a forgalmazási időben nem ismert, ezért a befektető megbízást ad forgalmazónak a kívánt tranzakció aznapi áron történő végrehajtására. Forgalmazási tranzakció végrehajtása A forgalmazó T+2 napon, a forgalmazás zárását (1. táblázat) követően bonyolítja le a megbízás alapján a tranzakciót T napi áron, T+2 napi teljesítéssel. Ennek feltételeiről üzletszabályzata szerint értesíti a befektetőt. Forgalmazási jutalék Eladási jutalék: 1,9%. Az eladási jutalék euróban kerül meghatározásra. Visszaváltási jutalék: visszaváltási ügyletenként maximum 750 Ft, amelytől az alábbi eltérések lehetnek: -

Az egyes forgalmazási helyek díjtáblázatukban, kondíciós listájukban foglaltaknak megfelelően kedvezményeket adhatnak az ügyletenkénti díjakból. Ezek megismerése a befektetők feladata. A visszaváltott teljes összegnek ugyanazon a napon az IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alapba történő újbóli befektetése (átváltása) esetén a visszaváltási jutalék 0 Ft.

A forgalmazási jutalék a befektetőt közvetlenül terheli. Az „Általános feltételek” és az „Egyedi feltételek” címek alatt szereplő feltételek figyelmen kívül hagyásából, valamint az esetleges késedelmes, illetve nem teljesített küldeménytovábbításból, vagy harmadik fél által történő késedelmes jóváírásból, továbbá a gépi rendszer meghibásodásából fakadó károkért az Alapkezelő, a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő felelősséget nem vállalnak.

47


BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁNAK ÉS VISSZAVÁLTÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását az alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha: a) az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b)

a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével, vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A befektetési jegyek forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a befektetési jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. FORGALMAZÁS HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKEN Az alapok nettó eszközértékei számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét. b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer forintot.

48


BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK AZ ALAPOKRA VONATKOZÓAN Általános befektetési szabályok 1) A befektetési alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) befektetési eszköz; b) bankbetét; c) deviza; d) ingatlan. (Ingatlant kizárólag az ingatlanalap szerezhet.) 2) A befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt. 3) A Tpt. eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg a befektetési alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. 4) A befektetési alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. 5) Az Európai Unió vagy az OECD tagállamok által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap saját tőkéjének harmincöt százalékát. 6) A Tpt-ben meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólió elemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha e törvényben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha nyíltvégű befektetési alap esetében az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfólió elem aránya jelentősen (több mint huszonöt százalékkal) meghaladja a Tpt. előírását, az alapkezelő köteles értékpapírok esetében harminc napon belül, ingatlanok esetében egy éven belül legalább a Tpt-ben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólió elem arányát. 7) Az alapkezelő az alap saját tőkéjét nem fektetheti be az alap által kibocsátott befektetési jegybe. 8) Ha a befektetési alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az adott befektetési alap alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az alapkezelő alvállalkozóként kezeli az adott alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. 9) Az alapkezelő az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat. 10) Az alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól.

49


11) Az alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 1) Az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára, illetve ingatlanra. 2) Az alapkezelő a befektetési alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely a) csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), b) csökkenti az alap befektetési céljainak megfelelő portfólió kialakításának költségeit (portfólió hatékony kialakítása), c) kockázatmentes bevételt eredményez (arbitrázs), vagy d) nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. 3) A befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 8.-15. pontok szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni. 4) A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció deltatényezőjének szorzatán kell figyelembe venni. 5) Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. 6) A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. 7) A nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni. 8) A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. 9) A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. 10) Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: a) az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és b) az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. 11) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. 12) A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet

50


delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. 13) Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. 14) A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. 15) A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. 16) A befektetési alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. 17) Az alapkezelő az alap nevében csak abban az esetben köthet kötvényen, illetőleg kamatlábon alapuló, a Tpt. 272. § (2) bekezdésének b)-c) pontja szerinti származtatott ügyletet, ha az alap kezelési szabályzata korlátozza az alap portfóliója maximális hátralévő átlagos futamidejét. Az alap portfóliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket. 18) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a kezelési szabályzat szerint számított - piaci értéke nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének a harminc százalékát. Ebbe nem számítandó bele: a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet; b) a hitelintézettel állampapírra kötött repoügylet. A nyilvános értékpapír-befektetési alapra vonatkozó különleges és eltérő szabályok 1) A nyilvános értékpapír-befektetési alap saját tőkéje “Az általános befektetési szabályok” 1, pontjában foglalt elemeken belül kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő egy éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző harminc napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltató nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a)-b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb kettő éves hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) kollektív befektetési értékpapír; g) bankbetét; h) deviza; i) származtatott termék; j) pénzpiaci eszköz. 2) A befektetési alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható.

51


3) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 1/b, pont szerinti értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 10%-ot, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a 10, pontban meghatározott kötvényeket és a 4. pontban meghatározott esetet. 4) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a 10. pontban meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 15%-ot. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy szabályozott piacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. 5) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében a 3. pontban foglalt korlátot meghaladó 4. bekezdés szerinti értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 40%-ot. 6) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében az Európai Unió vagy az OECD tagállam által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 2%-os értéket. 7) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében a 6. pontban meghatározott értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 10%-os értéket. 8) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében a kollektív befektetési értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az 5%-os értéket. 9) Nyilvános nyíltvégű befektetési alapok esetében az Európai Unió vagy az OECD-tagállam által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok, és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35%-os értéket. 10) A befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethető be Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. 11) A 3.-8. pontokban foglaltak szempontjából a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési értékpapírokra a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni. 12) Az 1/b pont szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tőkéjének harminc százaléka lehet. 13) Az 1/b pont szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő egy éven belül az értékpapírnak a Tpt. 275. § a) pont szerinti piacra történő bevezetése. 14) Az alapban lévő nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírok esetén a 3.-7. és 9.-10. pontokban meghatározott limitekbe nem kell beszámítani az alapban, illetőleg a kollektív befektetési formában lévő értékpapírokat.

52


Befektetési alapba befektető alapra vonatkozó eltérő szabályok 1) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája szerint saját tőkéjének legalább nyolcvan százalékát kívánja kollektív befektetési értékpapírokba fektetni, az alap befektetési alapba befektető befektetési alapnak minősül, és ezt a tényt a tájékoztatóban és a rövidített tájékoztatóban feltűnő módon szerepeltetni kell. 2) A nyilvános módon létrehozott, befektetési alapba fektető alap portfóliójában lévő, nyilvános, nyílt végű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat nem kell figyelembe venni az Általános befektetési szabályok 2.-3. pontjaiban és a nyilvános értékpapír-befektetési alapra vonatkozó különleges és eltérő szabályok 3. pontjában foglalt szabályok alkalmazása során. 3) Amennyiben a befektetési alapba fektető alap a saját tőkéjének legalább huszonöt százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni egyetlen befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába, akkor ezen befektetési alap befektetési politikáját és ezen alapot terhelő költségeket az alap kezelési szabályzatában ismertetni kell. 4) A befektetési alapba befektető befektetési alap tájékoztatójában fel kell tüntetni az alapra, illetőleg a befektetéssel érintett másik kollektív befektetési formára terhelhető kezelési díj legnagyobb mértékét, éves jelentésében pedig az alapra, illetve a másik kollektív befektetési formára terhelt tényleges kezelési díj legnagyobb arányát. 5) Az alapkezelő a befektetési alapba befektető alap nevében kizárólag a Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 2/a,c,d pontjában meghatározott származtatott ügyletet köthet. Az Alapok különböző befektetési szabályoknak való megfelelését az alábbi táblázat mutatja:

Befektetési korlát sorszáma

IE Hunnia Pénzpiaci Alap

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11,

x x x x x x x x x x x

IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap

IE Hunnia Államkötvény Alap

IE Hunnia Részvény Alap

IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x

Általános befektetési szabályok



Származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8,

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

53


11, x x x x x 12, x x x x x 13, x x x x x 14, x x x x x 15, x x x x x 16, x x x x x 17, x x x x x 18, x x x x x A nyilvános értékpapír-befektetési alapra vonatkozó különleges és eltérő szabályok 1, x x x x x 2, x x x x x * 3, x x x x x 4, * x x x x x * 5, x x x x x 6, * x x x x x 7, * x x x x x 8, x x x 9, * x x x x x 10* x x x x x 11, * x x x x x * 12, x x x x x 13, * x x x x x 14* x x x x x Befektetési alapba befektető alapra vonatkozó eltérő szabályok 1, x x 2, x x 3, x x 4, x x 5, x x Magyarázat: x: vonatkozik az alapra a befektetési szabály -: nem vonatkozik az alapra a befektetési szabály * a befektetési alapba fektető alap portfóliójában lévő, nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírokat nem kell figyelembe venni

HITELFELVÉTEL, ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE 1) Az alapkezelő a befektetési alap portfóliójában lévő eszközöket - a 1,-4, pontokban meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 2) Az alapkezelő a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az alap nevében, az alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az alapkezelő jogosult a befektetési alap eszközei terhére az alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. 3) Az alapkezelő az a Tpt-ben előírt feltételekkel az értékpapíralap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az alap nevében kölcsönadhatja. 4) Az alapkezelő kizárólag a származtatott termékekbe befektető alap, illetve zártkörű alap javára jogosult értékpapírt kölcsönbe venni. Az alapkezelő jogosult a kölcsönvett értékpapírok fedezeteként az alap nevében az alap vagyona terhére óvadékot nyújtani.

54


5) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a 3, pontban foglaltakat kivéve az alapkezelő az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. 6) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. 7) Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. 8) Az alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az alap tulajdonában. ALAPOK PORTFÓLIÓINAK TERVEZETT ÖSSZETÉTELE, KORLÁTOZÁSOK IE Hunnia Pénzpiaci Alap portfoliójának tervezett összetétele, korlátozások Az Alapkezelő az Alap forrásainak felhasználása során a tőle elvárható gondossággal arra törekszik, hogy az Alap az éven belüli lekötésű lakossági banki betéti kamatokkal versenyképes hozamot biztosítson a befektetőinek - a lekötés kényszere nélkül - alacsony árfolyam-, illetve jövedelmezőségi kockázatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír befektetések révén. További célja az Alapnak, hogy az alacsony működési költségek és a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználása révén az intézményi befektetők is realizálhassák az Alapon keresztül a mindenkori “piaci” hozamokat a rövidebb és a hosszabb idejű befektetéseikre egyaránt. A portfolió lehetséges elemeiből - a piaci környezetet elemezve - az Alapkezelő saját megítélése alapján alakítja ki az általa leghatékonyabbnak tartott befektetési kombinációt. Az Alapkezelő a portfólió kialakítása során folyamatosan mérlegeli, hogy a pénzpiacon a kamatszínvonal várhatóan hogyan változik. Az Alapkezelő a várakozásának megfelelően változtatja a portfólióban az egyes befektetések arányát. Az Alapkezelő a Tpt-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt-, határidős-, opciós-, származékos- és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alap eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatóak, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alap értékpapír kölcsönzési tevékenységet nem végez. Befektetési politika Az Alapkezelő az alábbi eszközökből állíthatja össze az Alap portfolióját: 1) Magyar forintban vagy devizában denominált látraszóló bankbetétek (folyószámla), melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 2) Magyar forintban vagy devizában denominált rövid és hosszú futamidejű lekötött bankbetétek, melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%a lehet;

55


3) Magyar forintban vagy devizában kibocsátott állampapírok, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 4) Pénzügyi Intézmény által kibocsátott, vállalati illetve hitelintézeti kötvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 5) Jelzáloglevelek, melynek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 25%-a lehet; 6) Kollektív befektetési értékpapírok, amelyek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 7) A Tpt. rendelkezései szerint likvid eszközöknek minősülő befektetések –pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét, melyeknek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet. A visszaváltás célját szolgáló likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya 15%, ebből a likvid eszközöké minimum 15%. Szabványosított és egyéb származékos ügyleteket az Alapkezelő kizárólag a kockázat csökkentése, kockázatmentes bevétel szerzése (arbitrázs), nyitott származtatott ügylet lezárása illetőleg a hatékony portfólió kialakítása céljából köthet. Az IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap portfoliójának tervezett összetétele, korlátozások Az Alapkezelő az Alap forrásainak felhasználása során a tőle elvárható gondossággal arra törekszik, hogy megvalósítsa az Alap célját, ami az euró számlákra vonatkozó, éven belüli lekötésű, banki betéti kamatokkal versenyképes hozam biztosítása, - a lekötés kényszere nélkül –alacsony árfolyam-, illetve jövedelmezőségi kockázatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok illetve pénzpiaci eszközök vásárlása, illetve pénz- és kötvénypiacra befektető befektetési alapok jegyeinek vásárlása, valamint likvid eszközök tartása révén. További célja az Alapnak, hogy az alacsony működési költségek és a méretgazdaságosságból fakadó előnyök kihasználása révén az intézményi és a magán befektetők is realizálhassák az Alapon keresztül a mindenkori “piaci” hozamokat a rövidebb és a hosszabb idejű befektetéseikre egyaránt. Az Alapkezelő a portfólió kialakítása során folyamatosan mérlegeli, hogy adeviza és főként az euró pénz- és kötvénypiacon a kamatszínvonal várhatóan hogyan változik. Az Alapkezelő a várakozásának, illetve az Alapba történő pénz be- és kiáramlásnak függvényében változtatja a portfólióban az egyes befektetések arányát. Az Alapkezelő a Tpt-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt-, határidős-, opciós-, származékos- és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alap eszközértéke,

56


befektetéseinek hozama növelhető, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatóak, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alap értékpapír kölcsönzési tevékenységet nem végez. Befektetési politika Az Alapkezelő a mindenkori gazdasági és piaci folyamatokat figyelembe véve az alábbi eszközökből állíthatja össze az Alap portfólióját: 1) Magyar forintban vagy devizában denominált látraszóló bankbetétek (folyószámla), melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 2) Magyar forintban vagy devizában denominált rövid és hosszú futamidejű lekötött bankbetétek, melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%a lehet; 3) Magyar forintban vagy devizában kibocsátott állampapírok, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 4) Pénzügyi intézmény által kibocsátott, vállalati illetve hitelintézeti kötvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 5) Jelzáloglevelek, melynek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 25%-a lehet; 6) Kollektív befektetési értékpapírok, amelyek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 7) A Tpt. rendelkezései szerint likvid eszközöknek minősülő befektetések –pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét, melyeknek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet. A visszaváltás célját szolgáló likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya 15%, ebből a likvid eszközöké minimum 15%. Szabványosított és egyéb származtatott ügyleteket az Alapkezelő kizárólag a kockázat csökkentése, kockázatmentes bevétel szerzése (arbitrázs), nyitott származtatott ügylet lezárása illetőleg a hatékony portfólió kialakítása céljából köthet. Az IE Hunnia Államkötvény Alap portfoliójának tervezett összetétele, korlátozások Az Alapkezelő az Alap forrásainak felhasználása során a tőle elvárható gondossággal arra törekszik, hogy elsősorban állampapír befektetések által a lehető legnagyobb hozamot realizálja. A portfolió lehetséges elemeiből - a piaci környezetet elemezve - az Alapkezelő saját megítélése alapján alakítja ki az általa leghatékonyabbnak tartott befektetési kombinációt.

57


Az Alapkezelő a portfólió kialakítása során folyamatosan mérlegeli, hogy az állampapírpiacon a kamatszínvonal várhatóan hogyan változik. Az Alapkezelő a várakozásának megfelelően változtatja a portfólióban a hosszabb és rövidebb futamidejű állampapírok arányát, annak érdekében, hogy minél kedvezőbb hozamot érjen el befektetőinek. Az Alapkezelő a Tpt-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidős, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alap eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatóak, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alap értékpapír kölcsönzési tevékenységet nem végez. Befektetési politika Az Alapkezelő a mindenkori gazdasági és piaci folyamatokat figyelembe véve az alábbi eszközökből állíthatja össze az Alap portfólióját: 1) Magyar forintban vagy devizában denominált látraszóló bankbetétek (folyószámla), melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 2) Magyar forintban vagy devizában denominált rövid és hosszú futamidejű lekötött bankbetétek, melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%a lehet; 3) Magyar forintban vagy devizában kibocsátott állampapírok, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 4) Pénzügyi intézmény által kibocsátott, vállalati illetve hitelintézeti kötvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 5) Jelzáloglevelek, melynek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 25%-a lehet; 6) Kollektív befektetési értékpapírok, amelyek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet; 7) A Tpt. rendelkezései szerint likvid eszközöknek minősülő befektetések –pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét, melyeknek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 100%-a lehet. A visszaváltás célját szolgáló likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya 15%, ebből a likvid eszközöké minimum 15%.

58


Szabványosított és egyéb származékos ügyleteket az Alapkezelő kizárólag a kockázat csökkentése, kockázatmentes bevétel szerzése (arbitrázs), nyitott származtatott ügylet lezárása illetőleg a hatékony portfólió kialakítása céljából köthet. Az IE Hunnia Részvény Alap portfoliójának tervezett összetétele, korlátozások Az Alapkezelő az Alap forrásainak felhasználása során a tőle elvárható gondossággal arra törekszik, hogy kollektív befektetési eszközök, befektetési jegyek vásárlásán keresztül, a fejlődő piaci részvénybefektetések által elérhető legnagyobb hozamot realizálja a befektetési jegyek tulajdonosai számára. A portfólió lehetséges elemeiből - a piaci környezetet elemezve - az Alapkezelő saját megítélése szerint alakítja ki az általa leghatékonyabbnak tartott befektetési kombinációt. Az Alap saját tőkéjének legalább 80 százalékát kívánja kollektív befektetési értékpapírokba (befektetési jegyekbe) helyezni, ezért az Alap befektetési alapba fektető befektetési alapnak minősül. Az Alap a portfóliójában tartott befektetési jegyeken túl, az Alappal szemben jelentkező likviditási igények kielégítése céljából likvid eszközöket –elsősorban állampapírokat, bankbetéteket, folyószámla egyenleget - illetve a befektetési politikában részletezett egyéb eszközöket tarthat. Az Alapkezelő a Tpt-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidős, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alap eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatóak, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alap a saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben kíván az Eurizon EasyFund befektetési jegyeibe fektetni. Az Alapkezelő a portfólió kialakítása során folyamatosan mérlegeli, hogy a fejlődő országok vagy régiók részvénypiacain a részvények ára várhatóan hogyan változik és ez alapján hozza meg az egyes befektetési alapokba történő befektetési döntéseit. Ezáltal az Alapkezelő a várakozásának megfelelően változtatja a portfólióban az egyes országok vagy régiók, illetve szektorok arányát. Az Alap célja, hogy a világ fejlődő országainak pénz- és tőkepiacain rendelkezésre álló részvény-befektetéseket gazdaságosan, befektetési alapok vásárlásán keresztül tegye elérhetővé a magyar befektetők számára. Az Alap célja, hogy a portfóliójában tartott kollektív befektetési eszközökön és befektetési alapokon keresztül lehetőséget nyújtson a befektetőinek, hogy részesedjenek a fejlődő világ részvénytőzsdéinek hozamából magas kockázatmegosztás mellett. Az Alap értékpapír kölcsönzési tevékenységet nem végez. Befektetési politika Az Alapkezelő a mindenkori piaci tendenciákat és törvényi szabályokat figyelembe véve az alábbi értékpapírokból állítja össze az Alap portfólióját: 1) Kollektív befektetési értékpapírokba, befektetési jegyekbe az Alap mindenkori saját tőkéjének legalább 80%-áig, legfeljebb 100%-áig;

59


2) Magyar forintban vagy devizában denominált látraszóló bankbetétek (folyószámla), melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 3) Magyar forintban vagy devizában denominált rövid és hosszú futamidejű bankbetétek, melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 4) Magyar forintban vagy devizában kibocsátott állampapírok, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 5) Pénzügyi intézmény által kibocsátott, vállalati illetve hitelintézeti kötvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 6) Jelzáloglevelek, melynek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 7) Részvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 8) a Tpt. rendelkezései szerint likvid eszközöknek minősülő befektetések –pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét -, legalább az Alap mindenkori saját tőkéjének 0%-áig, legfeljebb 20%-áig. Az Alap devizában (jellemzően euróban) denominált befektetési eszközeinek aránya magasabb lehet, mint az Alap saját tőkéjének 30%-a. A visszaváltás célját szolgáló likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya 0%. Az Alapban a befektetési jegyek, valamint az egyéb befektetési eszközök aránya az Alapkezelő piaci várakozásainak megfelelően változhat. Szabványosított és egyéb származékos ügyleteket az Alapkezelő kizárólag a kockázat csökkentése, kockázatmentes bevétel szerzése (arbitrázs), illetve nyitott származtatott ügylet lezárása céljából köthet. Eurizon EasyFund (korábbi nevén: SanPaolo International Fund) bemutatása Az Alap saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben kíván az Eurizon EasyFund befektetési jegyeibe fektetni. Az Eurizon EasyFund-ot a Luxemburgi Nagyhercegség területén bocsátották ki 1988. július 27-én, SanPaolo ECU Fund néven. 1998. augusztus 24-étől az alap hivatalos neve a SanPaolo International Fund, amely 2008. februárban változott Eurizon EasyFundra. Alapkezelő:

EURIZON CAPITAL S.A. 9-11, rue Goethe L-1637 Luxembourg

Letétkezelő:

SANPAOLO BANK S.A. 12, avenue de la Liberté L-1930 LUXEMBOURG

Könyvvizsgáló:

PricewaterhouseCoopers S.à.r.l. 400, route d’Esch B.P. 1443 L-1014 Luxembourg

60


Az Eurizon EasyFund célja, hogy befektetési eszközök vásárlásán és értékesítésén keresztül a lehető legnagyobb tőkenyereséget érje el befektetői számára, a befektetések lehető legmagasabb likviditásának fenntartása mellett. Az Eurizon EasyFund a befektetések széleskörű diverzifikálására törekszik, ezzel is elősegítve a hatékony kockázatmegosztást. Az Eurizon EasyFund úgynevezett esernyő alap, számos rész-alappal rendelkezik. Az részalapok szektorális és földrajzi specializálódáson keresztül valósul meg a befektetések hatékony kockázatmegosztása. Az Eurizon EasyFund 9 befektetési jegy sorozattal rendelkezik: 1) I=intézményi, EUR-ban kibocsátott; 2) IH= Intézményi, fedezett devizakitettségű, EUR-ban kibocsátott; 3) I2=Intézményi, USD-ben kibocsátott; 4) R=lakossági, EUR-ban kibocsátott; 5) R2=lakossági, USD-ben kibocsátott; 6) RH=lakossági, fedezett devizakitettségű, EUR-ban kibocsátott; 7) RD=lakossági hozamfizető, EUR-ban kibocsátott 8) Z=intézményi, EUR-ban kibocsátott, alacsony költségű; 9) ZH=intézményi, EUR-ban kibocsátott, fedezett devizakitettségű, alacsony költségű. Az Eurizon EasyFund az alábbi eszközökbe fektethet be: 1) Tőzsdére vagy egyéb szabályozott piacra bevezetett értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök; 2) Európai Unió tagországában, európai államban, dél- és észak-amerikai államban, óceániai, afrikai vagy ázsiai államban kibocsátott 1. pontban meghatározott típusú értékpapírokba; 3) Új kibocsátású értékpapírokba és egyéb pénzpiaci eszközökbe, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal az adott értékpapírnak vagy pénzpiaci eszköznek a kibocsátást követően egy éven belüli tőzsdére, vagy szabályozott értékpapír piacra történő bevezetésére; 4) Európai Unió tagországában, európai államban, dél- és észak amerikai államban, óceániai, afrikai vagy ázsiai államban kibocsátott 3. pontban meghatározott típusú értékpapírokba; 5) A 85/611/EEC direktíva értelmében kollektív befektetési értékpapírokba (UCITS és UCI); 6) Felmondhatóságukban nem korlátozott, 12 hónapnál rövidebb futamidejű bankbetétekbe; 7) Tőzsdén vagy más szabályozott piacon kereskedett egyéb pénzpiaci eszközökbe; 8) Pénzügyi derivatívákba (pl: futures, options, CDS és CFD); 9) Egyéb transzferálható értékpapírba és pénzügyi eszközbe. Főbb befektetési korlátozások: 1) A Eurizon EasyFund nem vásárolhat nemesfémet, vagy nemesfém vásárlását biztosító igazolást; 2) A Eurizon EasyFund nem fektethet be saját tőkéjének 10%-át meghaladó mértékben egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba és egyéb pénzpiaci eszközbe;

61


3) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 5%-át meghaladó mértékű egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök együttes súlya nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 40%-át; 4) A Eurizon EasyFund saját tőkéjét 20%-át meghaladó mértékben nem helyezhet el betétet egyetlen pénzintézetnél sem; 5) Ugyanazon kibocsátó által kibocsátott értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, betétek, OTC derivatívákból fakadó követelések együttes értéke nem haladhatja meg a Eurizon EasyFund saját tőkéjének 20%-át; 6) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 35%-át meghaladó mértékben nem fektethet be OECD tagállam által kibocsátott azonos sorozatú állampírba; 7) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben nem fektethet be egyetlen az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező pénzintézet által kibocsátott kötvénybe; 8) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 5%-át meghaladó mértékű egy pénzintézet által kibocsátott kötvények együttes súlya nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 80%át; 9) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 20%-át meghaladó mértékben nem fektethet be kollektív befektetési értékpapírokba (UCITS és UCI); 10) A Eurizon EasyFund fedezetlenül nem értékesíthet értékpapírokat; 11) A Eurizon EasyFund hitelhez garanciát nem vállalhat. 12) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 100%-át fektetheti be a befektetési politikájában meghatározott eszközökbe. Amennyiben a saját tőke 100%-a befektetésre kerül, az alap legalább 6, különböző kibocsátásból szármató eszközbe köteles befektetni. 13) A Eurizon EasyFund nem szerezhet 10%-ot meghaladó szavazati jogot egyetlen kibocsátóban sem. 14) A Eurizon EasyFund nem szerezheti meg egyetlen kibocsátó által kibocsátott kötvények több, mint 10%-át. 15) A Eurizon EasyFund nem szerezheti meg egyetlen kollektív befektetési értékpapír (UCITS és UCI) által kibocsátott jegyek több mint 25%-át. 16) A Eurizon EasyFund nem szerezheti meg egyetlen kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközök több mint 10%-át. Az Eurizon EasyFundot terhelő költségek: 1) Alapkezelői díj: Az alapkezelői díj mértéke rész-alaponként változó, mértéke maximum éves 1,9%; 2) Letétkezelői díj: maximum éves 0,2%. A letétkezelői díj negyedévenként kerül kiszámításra és kifizetésre a negyedévi átlagos saját tőkére vetítve; 3) Fizető ügynököt illető díj: maximum éves 0,2%. A fizető ügynököt illető díj negyedévenként kerül kiszámításra és kifizetésre a negyedévi átlagos saját tőkére vetítve; 4) Adminisztrációs, regisztrációs és transzfer ügynököt illető díj: maximum éves 0,2%. Az adminisztrációs, regisztrációs és transzfer ügynököt illető díj negyedévenként kerül kiszámításra és kifizetésre a negyedévi átlagos saját tőkére vetítve. Az Eurizon EasyFund értékpapír kölcsönzést végezhet.

62


Az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap portfoliójának tervezett összetétele, korlátozások Az Alapkezelő az Alap forrásainak felhasználása során a tőle elvárható gondossággal arra törekszik, hogy befektetési alapok vásárlásán keresztül, a nemzetközi részvénybefektetések által elérhető legnagyobb hozamot realizálja a befektetési jegyek tulajdonosai számára. A portfólió lehetséges elemeiből - a piaci környezetet elemezve - az Alapkezelő saját megítélése szerint alakítja ki az általa leghatékonyabbnak tartott befektetési kombinációt. Az Alap saját tőkéjének legalább 80 százalékát kívánja kollektív befektetési értékpapírokba (befektetési jegyekbe) helyezni, ezért az Alap befektetési alapba fektető befektetési alapnak minősül. Az Alap a portfóliójában tartott befektetési jegyeken túl, az Alappal szemben jelentkező likviditási igények kielégítése céljából likvid eszközöket –elsősorban állampapírokat, bankbetéteket, folyószámla egyenleget - illetve a befektetési politikában részletezett egyéb eszközöket tarthat. Az Alapkezelő a Tpt-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidős, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alap eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhető, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatóak, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. Az Alap a saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben kíván az Eurizon EasyFund befektetési jegyeibe fektetni. Az Alapkezelő a portfólió kialakítása során folyamatosan mérlegeli, hogy a fejlett országok vagy régiók részvénypiacain a részvények ára várhatóan hogyan változik és ez alapján hozza meg az egyes befektetési alapokba történő befektetési döntéseit. Ezáltal az Alapkezelő a várakozásának megfelelően változtatja a portfólióban az egyes országok vagy régiók, illetve szektorok arányát. Az Alap célja, hogy a világ fejlett országainak pénz- és tőkepiacain rendelkezésre álló részvény-befektetéseket gazdaságosan, befektetési alapok vásárlásán keresztül tegye elérhetővé a magyar befektetők számára. Az Alap célja, hogy a portfóliójában tartott befektetési alapokon keresztül lehetőséget nyújtson a befektetőinek, hogy részesedjnek a fejlett világ részvénytőzsdéinek hozamából magas kockázatmegosztás mellett. Az Alap értékpapír kölcsönzési tevékenységet nem végez. Befektetési politika Az Alapkezelő a mindenkori piaci tendenciákat és törvényi szabályokat figyelembe véve az alábbi értékpapírokból állítja össze az Alap portfólióját: 1) Kollektív befektetési értékpapírokba, befektetési jegyekbe az Alap mindenkori saját tőkéjének legalább 80%-áig, legfeljebb 100%-áig; 2) Magyar forintban vagy devizában denominált látraszóló bankbetétek (folyószámla), melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 3) Magyar forintban vagy devizában denominált rövid és hosszú futamidejű bankbetétek, melyek maximális aránya vásárláskor az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 4) Magyar forintban vagy devizában kibocsátott állampapírok, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet;

63


5) Pénzügyi intézmény által kibocsátott, vállalati illetve hitelintézeti kötvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%a lehet; 6) Jelzáloglevelek, melynek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 7) Részvények, melyeknek maximális aránya vásárláskor legfeljebb az Alap mindenkori saját tőkéjének 20%-a lehet; 8) a Tpt. rendelkezései szerint likvid eszközöknek minősülő befektetések –pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét -, legalább az Alap mindenkori saját tőkéjének 0%-áig, legfeljebb 20%-áig. A visszaváltás célját szolgáló likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya 0%. Az Alap devizában (jellemzően euróban) denominált befektetési eszközeinek aránya magasabb lehet, mint az Alap saját tőkéjének 30%-a. Az Alapban a befektetési jegyek, valamint az egyéb befektetési eszközök aránya az Alapkezelő piaci várakozásainak megfelelően változhat. Szabványosított és egyéb származékos ügyleteket az Alapkezelő kizárólag a kockázat csökkentése, kockázatmentes bevétel szerzése (arbitrázs), illetőleg nyitott származtatott ügylet lezárása céljából köthet. Eurizon EasyFund (korábbi nevén: SanPaolo International Fund) bemutatása Az Alap saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben kíván az Eurizon EasyFund befektetési jegyeibe fektetni. Az Eurizon EasyFund-ot a Luxemburgi Nagyhercegség területén bocsátották ki 1988. július 27-én, SanPaolo ECU Fund néven. 1998. augusztus 24-étől az alap hivatalos neve a SanPaolo International Fund, amely 2008. februárban változott Eurizon EasyFundra. Alapkezelő:

EURIZON CAPITAL S.A. 9-11, rue Goethe L-1637 Luxembourg

Letétkezelő:

SANPAOLO BANK S.A. 12, avenue de la Liberté L-1930 LUXEMBOURG

Könyvvizsgáló:

PricewaterhouseCoopers S.à.r.l. 400, route d’Esch B.P. 1443 L-1014 Luxembourg

Az Eurizon EasyFund célja, hogy befektetési eszközök vásárlásán és értékesítésén keresztül a lehető legnagyobb tőkenyereséget érje el befektetői számára, a befektetések lehető legmagasabb likviditásának fenntartása mellett. Az Eurizon EasyFund a befektetések széleskörű diverzifikálására törekszik, ezzel is elősegítve a hatékony kockázatmegosztást.

64


Az Eurizon EasyFund úgynevezett esernyő alap, számos rész-alappal rendelkezik. Az részalapok szektorális és földrajzi specializálódáson keresztül valósul meg a befektetések hatékony kockázatmegosztása. Az Eurizon EasyFund 9 befektetési jegy sorozattal rendelkezik: 1) I=intézményi, EUR-ban kibocsátott; 2) IH= Intézményi, fedezett devizakitettségű, EUR-ban kibocsátott; 3) I2=Intézményi, USD-ben kibocsátott; 4) R=lakossági, EUR-ban kibocsátott; 5) R2=lakossági, USD-ben kibocsátott; 6) RH=lakossági, fedezett devizakitettségű, EUR-ban kibocsátott; 7) RD=lakossági hozamfizető, EUR-ban kibocsátott 8) Z=intézményi, EUR-ban kibocsátott, alacsony költségű; 9) ZH=intézményi, EUR-ban kibocsátott, fedezett devizakitettségű, alacsony költségű. Az Eurizon EasyFund az alábbi eszközökbe fektethet be: 1) Tőzsdére vagy egyéb szabályozott piacra bevezetett értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök; 2) Európai Unió tagországában, európai államban, dél- és észak-amerikai államban, óceániai, afrikai vagy ázsiai államban kibocsátott 1. pontban meghatározott típusú értékpapírokba; 3) Új kibocsátású értékpapírokba és egyéb pénzpiaci eszközökbe, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal az adott értékpapírnak vagy pénzpiaci eszköznek a kibocsátást követően egy éven belüli tőzsdére, vagy szabályozott értékpapír piacra történő bevezetésére; 4) Európai Unió tagországában, európai államban, dél- és észak amerikai államban, óceániai, afrikai vagy ázsiai államban kibocsátott 3. pontban meghatározott típusú értékpapírokba; 5) A 85/611/EEC direktíva értelmében kollektív befektetési értékpapírokba (UCITS és UCI); 6) Felmondhatóságukban nem korlátozott, 12 hónapnál rövidebb futamidejű bankbetétekbe; 7) Tőzsdén vagy más szabályozott piacon kereskedett egyéb pénzpiaci eszközökbe; 8) Pénzügyi derivatívákba (pl: futures, options, CDS és CFD); 9) Egyéb transzferálható értékpapírba és pénzügyi eszközbe. Főbb befektetési korlátozások: 1) A Eurizon EasyFund nem vásárolhat nemesfémet, vagy nemesfém vásárlását biztosító igazolást; 2) A Eurizon EasyFund nem fektethet be saját tőkéjének 10%-át meghaladó mértékben egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba és egyéb pénzpiaci eszközbe; 3) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 5%-át meghaladó mértékű egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök együttes súlya nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 40%-át; 4) A Eurizon EasyFund saját tőkéjét 20%-át meghaladó mértékben nem helyezhet el betétet egyetlen pénzintézetnél sem;

65


5) Ugyanazon kibocsátó által kibocsátott értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, betétek, OTC derivatívákból fakadó követelések együttes értéke nem haladhatja meg a Eurizon EasyFund saját tőkéjének 20%-át; 6) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 35%-át meghaladó mértékben nem fektethet be OECD tagállam által kibocsátott azonos sorozatú állampírba; 7) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 25%-át meghaladó mértékben nem fektethet be egyetlen az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező pénzintézet által kibocsátott kötvénybe; 8) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 5%-át meghaladó mértékű egy pénzintézet által kibocsátott kötvények együttes súlya nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének 80%át; 9) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 20%-át meghaladó mértékben nem fektethet be kollektív befektetési értékpapírokba (UCITS és UCI); 10) A Eurizon EasyFund fedezetlenül nem értékesíthet értékpapírokat; 11) A Eurizon EasyFund hitelhez garanciát nem vállalhat. 12) A Eurizon EasyFund saját tőkéjének 100%-át fektetheti be a befektetési politikájában meghatározott eszközökbe. Amennyiben a saját tőke 100%-a befektetésre kerül, az alap legalább 6, különböző kibocsátásból szármató eszközbe köteles befektetni. 13) A Eurizon EasyFund nem szerezhet 10%-ot meghaladó szavazati jogot egyetlen kibocsátóban sem. 14) A Eurizon EasyFund nem szerezheti meg egyetlen kibocsátó által kibocsátott kötvények több, mint 10%-át. 15) A Eurizon EasyFund nem szerezheti meg egyetlen kollektív befektetési értékpapír (UCITS és UCI) által kibocsátott jegyek több mint 25%-át. 16) A Eurizon EasyFund nem szerezheti meg egyetlen kibocsátó által kibocsátott pénzpiaci eszközök több mint 10%-át. Az Eurizon EasyFundot terhelő költségek: 1) Alapkezelői díj: Az alapkezelői díj mértéke rész-alaponként változó, mértéke maximum éves 1,9%; 2) Letétkezelői díj: maximum éves 0,2%. A letétkezelői díj negyedévenként kerül kiszámításra és kifizetésre a negyedévi átlagos saját tőkére vetítve; 3) Fizető ügynököt illető díj: maximum éves 0,2%. A fizető ügynököt illető díj negyedévenként kerül kiszámításra és kifizetésre a negyedévi átlagos saját tőkére vetítve; 4) Adminisztrációs, regisztrációs és transzfer ügynököt illető díj: maximum éves 0,2%. Az adminisztrációs, regisztrációs és transzfer ügynököt illető díj negyedévenként kerül kiszámításra és kifizetésre a negyedévi átlagos saját tőkére vetítve. Az Eurizon EasyFund értékpapír kölcsönzést végezhet.

66


BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA A Tájékoztató elkészítésének időpontjában a Tpt. a következőképpen rendelkezett: Rendszeres tájékoztatási kötelezettség 1) Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelő esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést készít, és azt a Felügyeletnek megküldi. Az alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. 2) Az Alapkezelő köteles havonta az általa kezelt nyíltvégű befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. 3) A befektetési jegy esetében – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az V. Fejezetben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni. 4) A zárt végű, nyilvános befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy esetén alkalmazni kell az 56 §-ban foglalt előírásokat. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség 1) Az Alapkezelő az általa kezelt alapok működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; e) a kezelési szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f) az alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; j) az alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül 67


bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül; p) a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a 247. § (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, a változás hatálybalépését megelőzően legalább harminc nappal. 2) A befektetési alapra mint kibocsátóra vonatkozó, az alapkezelőt terhelő tájékoztatási kötelezettség körében a 34. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában a kibocsátó honlapja alatt az alapkezelő honlapja értendő. A Felügyelet tájékoztatása 1) Az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását; b) egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését; c) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést; d) az Alapkezelő által a befektetési alap javára történő hitelfelvételt; e) a nyílt végű befektetési alap esetében a befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését. 2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget az alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.”

68


ALAPOKAT TERHELŐ KÖLTSÉGEK 1) Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségek Az Alapok létrehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő és a Forgalmazó vállalta. 2) Az Alapok működésével kapcsolatos költségek Az IE Hunnia Pénzpiaci Alap működésével kapcsolatos költségek a) Az Alapkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alapkezelő az Alap kezeléséért, az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért napi kezelési díjat számít fel. A díj mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi maximum 1,5%-a. b) A Letétkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének 5 milliárd forintot meg nem haladó része után évi 0,2%, míg az 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig évi 0,1% díjazás illeti meg. Az IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap működésével kapcsolatos költségek a) Az Alapkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alapkezelő az Alap kezeléséért, az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért napi kezelési díjat számít fel. A díj mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi maximum 0,85%-a. b) A Letétkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt díjazás illeti meg, amelynek mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi 0,1%-a. Az IE Hunnia Államkötvény Alap működésével kapcsolatos költségek a) Az Alapkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alapkezelő az Alap kezeléséért, az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért napi kezelési díjat számít fel. A díj mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi maximum 1,4%-a. b) A Letétkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének 5 milliárd forintot meg nem haladó része után évi 0,2%, míg az 5 milliárd forintot meghaladó része után évi 0,15% díjazás illeti meg.

69


Az IE Hunnia Részvény Alap működésével kapcsolatos költségek a.) Az Alapkezelő díjazása: fix átalánydíj: Az Alapkezelő az Alap kezeléséért, az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért napi kezelési díjat számít fel. A díj mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi maximum 2%-a. sikerdíj: Az Alapkezelő jutalékának másik részét, - a befektetések eredményes lebonyolítását elősegítendő - a sikerdíj képezi. A sikerdíj akkor illeti meg az Alapkezelőt, ha az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke növekedésének üteme meghaladja a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozamok 125%-át a következők szerint. A sikerdíj bázisa, bázishozam (B) A naptári tárgynegyedévet (továbbiakban tárgynegyedév) megelőző negyedév utolsó munkanapjához (bázismegállapítás időpontja) képest utolsó 3 hónapos vagy ahhoz legközelebbi futamidővel rendelkező diszkont kincstárjegy aukción kialakult éves szintű átlaghozam 125%-a (4 tizedesre kerekítve) Bázis feletti hozam (Br) A megelőző tárgynegyedév utolsó munkanapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték bázishozammal időarányosan növelt része és a mindenkori egy jegyre eső nettó eszközérték különbsége szorozva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával D A tárgynegyedévet megelőző negyedév utolsó munkanapja és T nap közötti napok száma. Db A forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma. q Az előző negyedév utolsó munkanapja. NEÉ Egy jegyre eső nettó eszközérték. NEÉ(T)$ Egy jegyre eső nettó eszközérték T napon a sikerdíj hatása nélkül (eszközök+követelések-tartozások-díjak (sikerdíj nélkül)). A számítás képlete: Br (T) = (NEÉ(T)$ - NEÉq X (1+B X D / 365)) X ((Db(T-1)+Db(q))/2), amennyiben pozitív, egyébként 0.

A sikerdíj mértéke a bázis feletti hozam (Br) 20%-a. A sikerdíj naponta kerül kiszámításra, de a negyedév végén (a tárgynegyedév utolsó munkanapjára) számított összeg kerül a tárgyidőszakot követő hónap 15. napjáig az Alapra terhelve kifizetésre. b) A Letétkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt az Alap nettó eszközértékének 1,5 milliárd forintot meg nem haladó része után évi 0,375%, míg az 1,5 milliárd forintot meghaladó része után pedig évi 0,275% díjazás illeti meg.

70


Az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap működésével kapcsolatos költségek a) Az Alapkezelő díjazása: fix átalánydíj: Az Alapkezelő a portfólió kezeléséért, az alapkezelői tevékenység folyamatos ellátásáért napi kezelési díjat számít fel. A díj mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi maximum 0,2%-a. b) A Letétkezelő díjazása: fix átalány díj: Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt díjazás illeti meg, amelynek mértéke az Alap legutolsó publikált nettó eszközértékének évi 0,2%-a. Az Alapkezelőt illető, -a fentiekben maghatározottak szerinti-, fix átalány- és sikerdíjak naponta kerülnek kiszámításra és elhatárolásra. Az Alapkezelő a fix átalánydíjak időarányos részét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig terheli az Alapokra és számla ellenében rendelkezik annak kifizetéséről. Az Alapkezelő fedezi az éves alapkezelési díjból – legfeljebb annak mértékéig - az általa az Alap felé közvetített szolgáltatások díját, amelyek a kezelés, működtetés során felmerülő alábbi költségeket jelenti: 1) a marketing költségeket (az alap népszerűsítésével kapcsolatos kiadványok, reklámok, promóciók); 2) a forgalmazóknak a forgalmazói szerződés alapján fizetett díjat. A Letétkezelőt illető fix átalánydíjak, az Alapok legutolsó publikált nettó eszközértékére vetítve, naponta kerülnek kiszámításra és elhatárolásra. Az Alapkezelő a letétkezelői díjak időarányos részét havonta, a tárgyhót követő 5 banki napon belül számla ellenében, átutalással rendezi az Alapok terhére. A letétkezelői díjak magukban foglalják az Alapok értékpapír műveleteinek (transzfer, szállítás, őrzés stb.) összes költségét, a számlavezetéssel, az átutalásokkal és az ellenőrzési feladatokkal kapcsolatban felmerülő költségeket. A fenti pontokban meghatározott költségek a bejegyzést követő naptól kerülnek felszámolásra a megelőző nettó eszközérték bázisán. Az Alapkezelő és a Letétkezelő a fenti pontokban szereplő díjazások nagyságrendjét minden üzleti év elején közös megegyezéssel jelen Szabályzat módosítására vonatkozó előírások betartásával módosíthatja. 3) Az Alapokat terhelő egyéb díjak, költségek Alapokat terheli: 1) az értékpapír-kereskedőknek a befektetési politika megvalósításával kapcsolatosan fizetett ügyleti jutalékok, a fizetett opciós díj; 2) a Felügyeletnek fizetendő felügyeleti díjak (a Tájékoztató készítésének időpontjában az Alapok nettó eszközértékének tárgyévre számított napi átlagának 0,025%-a); 3) a befektetésekhez, vagy azok hozadékához kapcsolódó esetleges adó-, vagy illetékfizetési kötelezettség; 4) az Alapkezelőnek, a Forgalmazónak, illetve a Letétkezelőnek a fel nem róható magatartása következtében felmerülő egyéb kártérítési kötelezettség;

71


5) a befektetési jegyek visszaváltása érdekében felvett hitel kamata és költségei, a hitelkeret rendelkezésre tartási díja; 6) a KELER Zrt. által az Alap befektetési jegyeinek kezelésével kapcsolatban felszámított díjak és költségek; 7) a Könyvvizsgáló éves díja; 8) a napi nettó eszközérték megjelentetésének költsége és egyéb az Alap működésével kapcsolatos, befektetők tájékoztatását szolgáló költségek; 9) az Alapok működésével összefüggő egyéb költségek.

72


ALAPOK NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKEINEK SZÁMÍTÁSI MÓDJA Az IE Hunnia Pénzpiaci Alap nettó eszközértékének számítási módja Általános szabályok a) Az értékelés napja szerinti portfolió elemei, aktuális összetétele: Az Alap T napi nettó eszközértékét a T-2 nap 24 óráig megkötött üzletek alapján a letétkezelő banknak visszaigazolt adás-vételi ügyletek alapján összeállított portfolió figyelembe vételével kell kiszámítani. b) Időarányos kamatok: Az Alap likvid és hitelviszonyt megtestesítő eszközeinek T-1 napi árfolyamát a T napig felhalmozott kamatokkal növelve kell az eszközérték számítás során figyelembe venni. c) Az Alapot terhelő költségek: Az Alap T napi nettó eszközértékének számítása során az Alapot terhelő költségeket - az értékpapírok időarányos kamatának elszámolásával azonos módon - T napig kell elszámolni (kivéve a hitel rendelkezésretartási díj, amelyet T-2 napig). Így a nettó eszközértékben megjelenik minden tételes költség, amely T napig felmerült, valamint az Alap nettó eszközértéke alapján kalkulált göngyölített költségek T napi értéke. d) A befektetési jegyek napi forgalmának elszámolása: A befektetési jegyek T-2 napig lezajlott forgalmazásából fakadó követeléseket-tartozásokat kell az Alap T napi eszközértékben figyelembe venni. A forgalmazókkal szembeni követelésekkel növelni, a tartozásokkal pedig csökkenteni kell az Alap pénzeszközeit. Az egy befektetési jegyre jutó eszközérték meghatározásakor a T-2 nap zárásakor forgalomban lévő befektetési jegy állománnyal kell kalkulálni függetlenül attól, hogy a forgalom pénzügyi elszámolása a forgalmazókkal megtörtént, vagy sem. e) A portfolió értékeléséhez szükséges árfolyamok forrása: Az egyes elemek konkrét értékének meghatározása során a T-1 napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb adatokat kell az alábbi értékelési szabályok alkalmazásakor figyelembe venni. (tehát pl. a T-1 napi elérhető legutolsó kötési árfolyamot a nettó eszközértékszámítás időpontjára vonatkozóan kell érteni) Forrásként alkalmazható a Felügyelet hivatalos lapjában, a Budapesti Értéktőzsde által közölt, az Államadósság Kezelő Központ Elsődleges Forgalmazási Rendszerben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési árak, a gazdasági szaklapokban és az elektronikus információszolgáltató rendszereken (pl. Reuters, Bloomberg) hozzáférhető árinformáció. Amennyiben valamely értékpapír vagy termék több tőzsdén is jegyzett, a Letétkezelő választja ki az adott értékpapír - megítélése szerinti - legnagyobb forgalmú piacát és annak árfolyamadatai kerülnek a nettó eszközérték számításánál figyelembevételre. f) Nagymértékű árfolyamváltozások esetén követendő eljárás: Rendkívül nagy napi árfolyamváltozások esetén az eszközök értékelése során a letétkezelő saját döntése alapján a T-1 napi árfolyamoknál alacsonyabb értéket is alkalmazhat a T napi eszközérték meghatározása során, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a T-1 napi árfolyamokkal történő kalkuláció jelentős veszteséget okozhat az Alapnak vagy az Alap befektetőinek. h) A nettó eszközérték megállapítása forintban történik. A portfolió elemeinek konkrét értékelési elvei Pénzeszközök A folyószámlán lévő eszközök T-2 napig felhalmozott kamata és a T-2 napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. 73


Értékpapír-forgalmazónál (úton) lévő pénzeszközök T-2 napra megállapított záró értéke kerül a nettó eszközértékben figyelembe vételre. Lekötött betét A lekötött betétek esetében a betét összegét (T-2 napi állomány) a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Repo-ügyletek (visszavásárlási szerződések) Az eladási és a visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereség/veszteség T napig kalkulálva időarányosan kerül elszámolásra. Ha az értékpapír a repo-ügylet futamidején belül kamatot, tőketörlesztést és/vagy osztalékot fizet, ami az alaphoz folyik be (az esedékes kifizetéseket az értékpapírok tulajdonosa az alapra engedményezi), úgy az időarányos árfolyamnyereséghez/veszteséghez a befolyó kamat/tőketörlesztés nettó jelenértékét hozzá kell adni. A nettó jelenérték meghatározásakor T napi bázisnappal és olyan diszkont rátával kell kalkulálni, amely nem lehet kisebb a kifizetés esedékességhez legközelebbi lejáratú tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegy utolsó árfolyamjegyzése alapján kalkulált hozamnál. Devizák Az Alap portfóliójában lévő nem forintban (más devizában) denominált pénzeszközök és értékpapírok állományát a nettó eszközérték számításakor érvényes (T nap) MNB deviza/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Amennyiben az adott pénzeszköz vagy értékpapír olyan devizában van meghatározva, amelyre az MNB nem közöl árfolyamot, akkor használható a Reuters illetve Bloomberg rendszerekben vagy gazdasági szaklapokban elérhető legfrissebb deviza/USD árfolyam, amelyet a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető (T nap) MNB USD/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani forintra. Tőzsdére bevezetett értékpapírok Tőzsdén forgalmazott fix kamatozású állampapírok Az ilyen, tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T-1 tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a nettó eszközérték számítás időpontjában aktuális, az Elsődleges Forgalmazói Rendszer (továbbiakban EFR) ajánlati árai közül a legjobb vételi árfolyam illetve a legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben ez sem elérhető, akkor a T-2 napra vonatkozó, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési ár, ennek hiányában pedig az utolsó elérhető, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos legjobb vételi árfolyam illetve legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben, T-1 napon, az adott eszköz értékelés időpontjában elérhető legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során.

74


Tőzsdei forgalmazású, változó kamatozású állampapírok Ezen értékpapírokat a T-1 tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési nettó árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos - felhalmozott - kamatokat. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben az adott eszköz T-1-napi legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során. Tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegyek és egyéb zérókupon jellegű állampapírok Az ilyen, hazai tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T-1 tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben az adott eszköz T-1-napi legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során. Tőzsdei forgalmazású fix kamatozású vagy zérókupon jellegű jelzáloglevelek Az ilyen, hazai tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T-1 tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Tőzsdei forgalmazású változó kamatozású jelzáloglevelek Ezen értékpapírokat a T-1 tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési nettó árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos - felhalmozott - kamatokat. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt

75


üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Tőzsdei forgalmazású pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő vállalati és hitelintézeti értékpapírok Az ilyen értékpapírok esetében a nettó eszközérték számítás időpontjában aktuális, az adott tőzsdén érvényes ajánlati árak közül a legjobb vételi árfolyam illetve a legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. A kalkuláció menete az adott értékpapír kamatozásától (fix, változó, zérókupon jellegű) függően ugyanaz, mint a tőzsdei forgalmazású (fix, változó, zérókupon jellegű) magyar állampapírok esetében. Amennyiben a nettó eszközérték számítás időpontjában nincs érvényes vételi vagy eladási ajánlat, akkor a nettó eszközérték számítás napját megelőző nettó eszközérték számítási nap során kalkulált számtani középár képezi a kalkuláció bázisát, amennyiben a nettó eszközérték számítás napját megelőző nettó eszközérték számítási napon nem történt az adott értékpapírból vétel vagy eladás, máskülönben az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama képezi a kalkuláció bázisát. Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok Tőzsdén nem jegyzett fix kamatozású értékpapírok Az ilyen, hazai tőzsdén nem jegyzett értékpapírokat az elérhető legutolsó kibocsátási átlagárfolyama szerint – vagy ha a legutolsó kibocsátás időpontja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama szerint - kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Tőzsdén nem jegyzett változó kamatozású értékpapírok ua. mint a tőzsdén nem jegyzett fix kamatozású értékpapírok esetében Tőzsdén nem jegyzett zérókupon jellegű értékpapírok ua. mint a tőzsdén nem jegyzett fix kamatozású értékpapírok esetében Befektetési jegyek Ezen értékpapírokat a T napon elérhető legutolsó publikált 1 jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. Egyéb értékpapír-követeléseken alapuló jogok (származékos termékek) Határidős ügyletek Határidős vásárlás/eladás esetén az alábbiak szerint kell az értékelést elvégezni. A T nap és a teljesítési időpont közötti idő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával a határidős árfolyamból jelenértéket kell számolni T napra,

76


majd ezt kell összevetni a fenti értékelési elvek szerint kalkulált T napi piaci árfolyammal. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának a szorzata adja a pozíció értékét (veszteség/nyereség nagyságát). 4. számú táblázat Hátralévő futamidő 0-135 nap 136-270 nap 271-X nap

Instrumentum 3 hó Dkj 6 hó Dkj 12 hó Dkj

Opciós ügyletek Az opciós díjat költségként/bevételként a kifizetés/befolyás napján el kell számolni teljes egészében. Az eszköz értékelése pedig a határidős ügyletek kiértékelése szerint történik, azzal a különbséggel, hogy az opció jogosultjának nem kell az esetleges értékelési veszteséget figyelembe venni. Szabványosított kereskedésű származékos termékek (pl. 3 és 12 hónapos diszkont kincstárjegy kontraktusok) A T-2 napi nyitott pozíciókat a nettó eszközérték számítás időpontjában ismert utolsó kötési ár szerint kell értékelni. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága és időpontja A Letétkezelő minden munkanapon (T-1 nap) köteles az Alap (T napi) nettó eszközértékét kiszámítani, és azt köteles a Forgalmazónál a befektetetők részére hozzáférhetővé tenni, valamint a saját weboldalán (www.iehunnia.hu) és a Forgalmazó weboldalán (www.cib.hu) 2 munkanapon belül közzétenni. Az IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap nettó eszközértékének számítási módja Általános szabályok a) Az értékelés napja szerinti portfólió elemei, aktuális összetétele: Az Alap T napi nettó eszközértékét a T-2 nap 24 óráig megkötött üzletek alapján a Letétkezelő banknak visszaigazolt adás-vételi ügyletek alapján összeállított portfólió figyelembe vételével kell kiszámítani. b) Időarányos kamatok: Az Alap likvid és hitelviszonyt megtestesítő eszközeinek T-1 napi árfolyamát a T napig felhalmozott kamatokkal növelve kell az eszközérték számítás során figyelembe venni. c) Az Alapot terhelő költségek: Az Alap T napi nettó eszközértékének számítása során az Alapot terhelő költségeket - az értékpapírok időarányos kamatának elszámolásával azonos módon - T napig kell elszámolni (kivéve a hitel rendelkezésretartási díj, amelyet T-2 napig). Így a nettó eszközértékben megjelenik minden tételes költség, amely T napig felmerült, valamint az Alap nettó eszközértéke alapján kalkulált göngyölített költségek T napi értéke. d) A befektetési jegyek napi forgalmának elszámolása: A befektetési jegyek T-2 napig lezajlott forgalmazásából fakadó követeléseket-tartozásokat kell az Alap T napi eszközértékben figyelembe venni. A Forgalmazókkal szembeni követelésekkel növelni, a tartozásokkal pedig csökkenteni kell az Alap pénzeszközeit. Az egy befektetési jegyre jutó eszközérték meghatározásakor a T-2 nap zárásakor forgalomban lévő befektetési jegy állománnyal kell kalkulálni függetlenül attól, hogy a forgalom pénzügyi elszámolása a Forgalmazókkal megtörtént, vagy sem. e) A portfólió értékeléséhez szükséges árfolyamok forrása:

77


Az egyes elemek konkrét értékének meghatározása során a T-1 napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb adatokat kell az alábbi értékelési szabályok alkalmazásakor figyelembe venni. (Tehát pl. a T-1 napi elérhető legutolsó kötési árfolyamot a nettó eszközértékszámítás időpontjára vonatkozóan kell érteni.) Forrásként alkalmazható a gazdasági szaklapokban és az elektronikus információszolgáltató rendszereken (pl. Reuters, Bloomberg, letétkezelési tevékenységet végző hitelintézetek árazási adatait tartalmazó rendszerek) hozzáférhető árinformáció. f) Az Alap portfólióját alkotó befektetési jegyeket T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjában elérhető utolsó 1 jegyre jutó nettó eszközérték adataik alapján kell értékelni. Az értékelés alapjául szolgálhat az elektronikus információszolgáltató rendszereken (pl. Reuters, Bloomberg) hozzáférhető árinformáció. Amennyiben az nem elérhető, akkor az adott befektetési alap alapkezelője vagy letétkezelője által telefaxon, email üzeneten megküldött vagy hivatalos web oldalán elérhetővé tett árfolyamadat. g) Nagymértékű árfolyamváltozások esetén követendő eljárás: Rendkívül nagy napi árfolyamváltozások esetén az eszközök értékelése során a Letétkezelő saját döntése alapján a T-1 napi árfolyamoknál alacsonyabb értéket is alkalmazhat a T napi eszközérték meghatározása során, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a T-1 napi árfolyamokkal történő kalkuláció jelentős veszteséget okozhat az Alapnak vagy az Alap befektetőinek. h) A nettó eszközérték megállapítása euróban történik. A portfólió elemeinek konkrét értékelési elvei Pénzeszközök A folyószámlán lévő eszközök T-2 napig felhalmozott kamata és a T-2 napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. Értékpapír-forgalmazónál (úton) lévő pénzeszközök T-2 napra megállapított záró értéke kerül a nettó eszközértékben figyelembe vételre. Devizák Az Alap portfóliójában lévő nem forintban (más devizában) denominált pénzeszközök és értékpapírok állományát a nettó eszközérték számításakor érvényes (T nap) MNB deviza/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Amennyiben az adott pénzeszköz vagy értékpapír olyan devizában van meghatározva, amelyre az MNB nem közöl árfolyamot, akkor használható a Reuters illetve Bloomberg rendszerekben vagy gazdasági szaklapokban elérhető legfrissebb deviza/USD árfolyam, amelyet a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető (T nap) MNB USD/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani forintra. Lekötött betét A lekötött betétek esetében a betét összegét (T-2 napi állomány) a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Repo-ügyletek (visszavásárlási szerződések) Az eladási és a visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereség/veszteség T napig kalkulálva időarányosan kerül elszámolásra. Ha az értékpapír a repo-ügylet futamidején belül kamatot, tőketörlesztést és/vagy osztalékot fizet, ami az Alaphoz folyik be (az esedékes kifizetéseket az értékpapírok tulajdonosa az Alapra engedményezi), úgy az időarányos

78


árfolyamnyereséghez/veszteséghez a befolyó kamat/tőketörlesztés nettó jelenértékét hozzá kell adni. A nettó jelenérték meghatározásakor T napi bázisnappal és olyan diszkont rátával kell kalkulálni, amely nem lehet kisebb a kifizetés esedékességhez legközelebbi lejáratú tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegy utolsó árfolyamjegyzése alapján kalkulált hozamnál. Befektetési jegyek Az Alap portfóliójában levő befektetési jegyeket T-1 napon elérhető utolsó 1 jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell értékelni. Fix kamatozású állampapírok és jelzáloglevelek Az ilyen értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket az adott eszközre vonatkozólag közzétett T1 napi, a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) kötési árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, ebben az esetben a legutolsó záróárfolyam képezi a kalkuláció bázisát. Ha az adott eszköz utolsó kötési árfolyama 30 napnál régebbi, vagy egyáltalán nem volt még rá ügylet, de az értékpapír, pénzpiaci eszköz a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árjegyzéssel rendelkezik és ez az árjegyzés nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett árjegyzés (legjobb vételi és eladási árfolyam számtani átlaga) felhasználásával kell az eszközt értékelni. Amennyiben a legutolsó elérhető kötési árfolyam vagy árjegyzés - ennek hiányában, vagy ha ezen árfolyam vagy árjegyzés napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama képezi a kalkuláció bázisát. Zéró kupon állampapírok és jelzáloglevelek Az ilyen értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket az adott eszközre vonatkozólag közzétett T1 napi, a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a kötési árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, ebben az esetben a legutolsó záróárfolyam képezi a kalkuláció bázisát. Ha az adott eszköz utolsó kötési árfolyama 30 napnál régebbi, vagy egyáltalán nem volt még rá ügylet, de az értékpapír, pénzpiaci eszköz a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árjegyzéssel rendelkezik és ez az árjegyzés nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett árjegyzés (legjobb vételi és eladási árfolyam számtani átlaga) felhasználásával kell az eszközt értékelni. Amennyiben a legutolsó elérhető kötési árfolyam vagy árjegyzés - ennek hiányában, vagy ha ezen árfolyam vagy árjegyzés napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama képezi a kalkuláció bázisát.

79


Változó kamatozású állampapírok és jelzáloglevelek Az ilyen értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket az adott eszközre vonatkozólag közzétett T1 napi, a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) kötési árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz nettó árfolyamát, majd ehhez hozzá kell adni az adott eszköz T napig számolt időarányos, felhalmozott kamatát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, ebben az esetben a legutolsó záróárfolyam képezi a kalkuláció bázisát. Ha az adott eszköz utolsó kötési árfolyama 30 napnál régebbi, vagy egyáltalán nem volt még rá ügylet, de az értékpapír, pénzpiaci eszköz a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árjegyzéssel rendelkezik és ez az árjegyzés nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett árjegyzés (legjobb vételi és eladási árfolyam számtani átlaga) felhasználásával kell az eszközt értékelni. Amennyiben a legutolsó elérhető kötési árfolyam vagy árjegyzés - ennek hiányában, vagy ha ezen árfolyam vagy árjegyzés napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama képezi a kalkuláció bázisát. Fix kamatozású, pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vállalati- és hitelintézeti kötvények, pénzpiaci eszközök Az ilyen értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket az adott eszközre vonatkozólag közzétett T1 napi, a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) kötési árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd e hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, ebben az esetben a legutolsó záróárfolyam képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a legutolsó elérhető kötési árfolyam - ennek hiányában, vagy ha ezen árfolyam napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Zéró kupon, pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,vállalati- és hitelintézeti kötvények, pénzpiaci eszközök Az ilyen értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket az adott eszközre vonatkozólag közzétett T1 napi, a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a kötési árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd e hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, ebben az esetben a legutolsó záróárfolyam képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a legutolsó elérhető kötési árfolyam - ennek hiányában, vagy ha ezen árfolyam napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. 80


Változó kamatozású, pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vállalati és hitelintézeti kötvények, pénzpiaci eszközök Az ilyen értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket az adott eszközre vonatkozólag közzétett T1 napi, a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) kötési árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz nettó árfolyamát, majd ehhez hozzá kell adni az adott eszköz T napig számolt időarányos, felhalmozott kamatát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T-1 napon a nettó eszközérték-számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, ebben az esetben a legutolsó záróárfolyam képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a legutolsó elérhető kötési árfolyam - ennek hiányában, vagy ha ezen árfolyam napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Egyéb értékpapír-követeléseken alapuló jogok (származtatott termékek) Határidős ügyletek Határidős vásárlás/eladás esetén az alábbiak szerint kell az értékelést elvégezni. A T nap és a teljesítési időpont közötti idő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet, s annak az utolsó aukciós átlaghozamával a határidős árfolyamból jelenértéket kell számolni T napra, majd ezt kell összevetni a fenti értékelési elvek szerint kalkulált T napi piaci árfolyammal. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának a szorzata adja a pozíció értékét (veszteség/nyereség nagyságát). Opciós ügyletek Az opciós díjat költségként/bevételként a kifizetés/befolyás napján el kell számolni teljes egészében. Az eszköz értékelése pedig a határidős ügyletek kiértékelése szerint történik, azzal a különbséggel, hogy az opció jogosultjának nem kell az esetleges értékelési veszteséget figyelembe venni. Szabványosított kereskedésű származtatott termékek (pl. 3 és 12 hónapos diszkont kincstárjegy kontraktusok) A T-2 napi nyitott pozíciókat a nettó eszközérték számítás időpontjában ismert utolsó kötési ár szerint kell értékelni. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága és időpontja A Letétkezelő minden munkanapra (T nap) köteles az Alap (T napi) nettó eszközértékét kiszámítani, és azt köteles a Forgalmazónál a befektetők részére hozzáférhetővé tenni, valamint saját weboldalán (www.iehunnia.hu) és a Forgalmazó weboldalán (www.cib.hu) 2 munkanapon belül közzétenni. Az IE Hunnia Államkötvény Alap nettó eszközértékének számítási módja Általános szabályok A) Az értékelés napja szerinti portfolió elemei, aktuális összetétele: Az Alap T napi nettó eszközértékét a T-1 nap 24 óráig megkötött üzletek alapján, a letétkezelő banknak visszaigazolt adás-vételi ügyletek alapján összeállított portfolió figyelembe vételével kell kiszámítani.

81


b) Időarányos kamatok: Az Alap likvid és hitelviszonyt megtestesítő eszközeinek T napi árfolyamát a T napig felhalmozott kamatokkal növelve kell az eszközérték számítás során figyelembe venni. c) Az Alapot terhelő költségek: Az Alap T napi nettó eszközértékének számítása során az Alapot terhelő költségeket - az értékpapírok időarányos kamatának elszámolásával azonos módon - T napig kell elszámolni (kivéve a hitel rendelkezésretartási díj, amelyet T-1 napig). Így a nettó eszközértékben megjelenik minden tételes költség, amely T napig felmerült, valamint az Alap nettó eszközértéke alapján kalkulált göngyölített költségek T napi értéke. d) A befektetési jegyek napi forgalmának elszámolása: A befektetési jegyek T-1 napig lezajlott forgalmazásából fakadó követeléseket-tartozásokat kell az Alap T-napi eszközértékben figyelembe venni. A forgalmazókkal szembeni követelésekkel növelni, a tartozásokkal pedig csökkenteni kell az Alap pénzeszközeit. Az egy befektetési jegyre jutó eszközérték meghatározásakor a T-1 nap zárásakor forgalomban lévő befektetési jegy állománnyal kell kalkulálni függetlenül attól, hogy a forgalom pénzügyi elszámolása a forgalmazókkal megtörtént, vagy sem. e) A portfolió értékeléséhez szükséges árfolyamok forrása: Az egyes elemek konkrét értékének meghatározása során a T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb adatokat kell az alábbi értékelési szabályok alkalmazásakor figyelembe venni (tehát pl. a T napi elérhető legutolsó kötési árfolyamot a nettó eszközértékszámítás időpontjára vonatkozóan kell érteni). Forrásként alkalmazható, a Budapesti Értéktőzsde által közölt, az Államadósság Kezelő Központ Elsődleges Forgalmazási Rendszerben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési árak, a Felügyelet hivatalos lapjában, a gazdasági szaklapokban és az elektronikus információszolgáltató rendszereken (pl. Reuters, Bloomberg) hozzáférhető árinformáció. Amennyiben valamely értékpapír vagy termék több tőzsdén is jegyzett, a Letétkezelő választja ki az adott értékpapír - megítélése szerinti - legnagyobb forgalmú piacát és annak árfolyamadatai kerülnek a nettó eszközérték számításánál figyelembevételre. f) Nagymértékű árfolyamváltozások esetén követendő eljárás: Rendkívül nagy napi árfolyamváltozások esetén az eszközök értékelése során a letétkezelő saját döntése alapján a T napi árfolyamoknál alacsonyabb értéket is alkalmazhat a T napi eszközérték meghatározása során, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a T napi árfolyamokkal történő kalkuláció jelentős veszteséget okozhat az Alapnak vagy az Alap befektetőinek. h) A nettó eszközérték megállapítása forintban történik. A portfolió elemeinek konkrét értékelési elvei Pénzeszközök A folyószámlán lévő eszközök T-1 napig felhalmozott kamata és a T-1 napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. Értékpapír-forgalmazónál (úton) lévő pénzeszközök T-1 napra megállapított záró értéke kerül a nettó eszközértékben figyelembe vételre. Devizák Az Alap portfóliójában lévő nem forintban (más devizában) denominált pénzeszközök és értékpapírok állományát a nettó eszközérték számításakor érvényes (T nap) MNB deviza/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Amennyiben az adott pénzeszköz vagy értékpapír olyan devizában van meghatározva, amelyre az

82


MNB nem közöl árfolyamot, akkor használható a Reuters illetve Bloomberg rendszerekben vagy gazdasági szaklapokban elérhető legfrissebb deviza/USD árfolyam, amelyet a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető (T nap) MNB USD/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani forintra. Lekötött betét A lekötött betétek esetében a betét összegét (T-1 napi állomány) a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Repo-ügyletek (visszavásárlási szerződések) Az eladási és a visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereség/veszteség T napig kalkulálva időarányosan kerül elszámolásra. Ha az értékpapír a repo-ügylet futamidején belül kamatot, tőketörlesztést és/vagy osztalékot fizet, ami az alaphoz folyik be (az esedékes kifizetéseket az értékpapírok tulajdonosa az alapra engedményezi), úgy az időarányos árfolyamnyereséghez/veszteséghez a befolyó kamat/tőketörlesztés nettó jelenértékét hozzá kell adni. A nettó jelenérték meghatározásakor T napi bázisnappal és olyan diszkont rátával kell kalkulálni, amely nem lehet kisebb a kifizetés esedékességhez legközelebbi lejáratú tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegy utolsó árfolyamjegyzése alapján kalkulált hozamnál. Tőzsdére bevezetett értékpapírok Tőzsdén forgalmazott fix kamatozású értékpapírok Az ilyen értékpapírokat az ÁKK által T napon közölt, az Elsődleges Forgalmazói Rendszer (továbbiakban EFR) ajánlati árai közül a legjobb vételi árfolyam illetve a legjobb eladási árfolyam számtani átlaga szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Amennyiben a T napi, ÁKK által közölt, EFR ajánlati árak nem elérhetőek, akkor a T-1 napra vonatkozó, az ÁKK által közölt, EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt ár, ennek hiányában pedig az utolsó elérhető, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt legjobb vételi árfolyam illetve legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Ha az adott eszközre megszűnt az EFR árjegyzés, úgy a lejáratban hozzá legközelebb eső fix kamatozású, illetve kamatszelvény nélküli értékpapír árfolyamadatai alapján kell az értékelést elvégezni. A helyettesítő eszköznek az EFR-ben szereplő legjobb vételi és eladási árfolyamának számtani átlagához tartozó hozammal kell az adott eszköz cash-flowját T napra diszkontálni. Tőzsdei forgalmazású, változó kamatozású értékpapírok Ezen értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési nettó árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos - felhalmozott - kamatokat. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel kötési napja, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó vétel beszerzési nettó árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát.

83


Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben az adott eszköz T napi legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során. Tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegyek Az ilyen értékpapírokat az ÁKK által T napon közölt, az Elsődleges Forgalmazói Rendszer (továbbiakban EFR) ajánlati árai közül a legjobb vételi árfolyam illetve a legjobb eladási árfolyam számtani átlaga szerint kell értékelni oly módon, hogy az árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Amennyiben a T napi, ÁKK által közölt, EFR ajánlati árak nem elérhetőek, akkor a T1 napra vonatkozó, az ÁKK által közölt, EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt ár, ennek hiányában pedig az utolsó elérhető, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt legjobb vételi árfolyam illetve legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Ha az adott eszközre megszűnt az EFR árjegyzés, úgy a lejáratban hozzá legközelebb eső fix kamatozású, illetve kamatszelvény nélküli értékpapír árfolyamadatai alapján kell az értékelést elvégezni. A helyettesítő eszköznek az EFR-ben szereplő legjobb vételi és eladási árfolyamának számtani átlagához tartozó hozammal kell az adott eszköz cash-flowját T napra diszkontálni. Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok fix kamatozású értékpapírok Az ilyen értékpapírokhoz hasonló futamidejű, tőzsdén jegyzett értékpapír (helyettesítő értékpapír) aktuális hozamával számított jelenértéken kell az értékpapírokat az eszközértékelés során figyelembe venni. Amennyiben nem található helyettesítő papír vagy az adat 30 napnál régebbi és az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett heti átlagárfolyam felhasználásával kell az eszközt értékelni. Az értékelés során az árfolyamokat úgy kell kezelni, mint ha az üzlet a hét utolsó munkanapján teljesülne (óvatosság). Ezzel az esedékességgel kell meghatározni az eszköz hozamát és a hozam alapján újra kiszámítani az eszköz T napra érvényes árfolyamát. Ha az értékpapírnak nincs regisztrált tőzsdén kívüli árfolyama, vagy az 30 napnál régebbi, az alábbi két értékelési eljárás által szolgáltatott árfolyam közül az alacsonyabbikat kell az értékelés során felhasználni. a) a brókercégek által az adott eszközre közzétett nyilvános vételi árfolyamok közül a három legjobb ajánlat számtani átlaga, vagy b) a diszkont kincstárjegyek legutolsó kibocsátáskori átlaghozamával kalkulált jelenérték. Ebben az esetben a hátralévő futamidő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával kell a jelenérték számítást elvégezni. 4. számú táblázat Hátralévő futamidő 0-135 nap 136-270 nap

Instrumentum 3 hó Dkj 6 hó Dkj

84


271-X

nap

12 hó Dkj

változó kamatozású értékpapírok Ha az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett nettó átlagárfolyam felhasználásával kell az eszközt értékelni. Az értékelés során az árfolyamokat úgy kell kezelni, mint ha az üzlet a hét utolsó munkanapján teljesülne. Az értékelési árfolyam meghatározásakor a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos kamatokat. Ha az értékpapírnak nincs regisztrált tőzsdén kívüli árfolyama, vagy az 30 napnál régebbi, akkor az alábbi két értékelési eljárás által szolgáltatott árfolyam közül az alacsonyabbikat kell az értékelés során felhasználni. a) A brókercégek által az adott eszközre közzétett nyilvános vételi árfolyamok közül a három legjobb ajánlat számtani átlaga, vagy b) a diszkont kincstárjegyek legutolsó átlaghozamával kalkulált nettó árfolyamot kell felhasználni az eszköz értékelése során. A kamatfizetési/kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő függvényében (lsd. 4. sz. tábla) kell választani a lehetséges instrumentumok utolsó aukciós átlaghozamai között, s ehhez a hozamhoz a következő iterációs formula alkalmazásával kell meghatározni az eszköz nettó árfolyamát, amit az értékelés során a T napig felhalmozott kamatokkal növelni kell. (Ek/A)+(1-A)*365/F = Dh, ahol A - az adott eszköz kalkulált nettó árfolyama (%); F - az adott eszköz hátralévő futamideje (napokban); Ek - az adott eszköz aktuális, nominális éves kamata (%); Dh - a futamidő szerint kiválasztott diszkont kincstárjegy legutolsó, aukciós, éves átlaghozama diszkont kincstárjegyek ua. mint a fix kamatozású eszközök esetében folyamatos kibocsátású értékpapírok a) Ha az értékpapír kibocsátója az adott eszközre folyamatos visszavásárlási árat közöl, ami lehet árfolyam vagy kamat alapú - akkor a ténylegesen felhalmozott kamat- és/vagy árfolyamnyereséggel megnövelt kibocsátási árfolyamon kell az adott eszközt értékelni, vagy b) ha a fenti értékelési módszer nem alkalmazható, úgy a diszkont kincstárjegyek legutolsó kibocsátáskori átlaghozamával kalkulált jelenértéket kell felhasználni az eszköz értékelése során. Ebben az esetben a hátralévő futamidő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával kell a jelenérték számítást elvégezni. Egyéb értékpapír-követeléseken alapuló jogok (származékos termékek) Határidős ügyletek Határidős vásárlás/eladás esetén az alábbiak szerint kell az értékelést elvégezni. A T nap és a teljesítési időpont közötti idő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával a határidős árfolyamból jelenértéket kell számolni T napra, majd ezt kell összevetni a fenti értékelési elvek szerint kalkulált T napi piaci árfolyammal. Ezen 85


árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának a szorzata adja a pozíció értékét (veszteség/nyereség nagyságát). Opciós ügyletek Az opciós díjat költségként/bevételként a kifizetés/befolyás napján el kell számolni teljes egészében. Az eszköz értékelése pedig a határidős ügyletek kiértékelése szerint történik, azzal a különbséggel, hogy az opció jogosultjának nem kell az esetleges értékelési veszteséget figyelembe venni. Szabványosított kereskedésű származékos termékek (pl. 3 és 12 hónapos diszkont kincstárjegy kontraktusok és egyéb származékos kontraktusok) A T-1 napi nyitott pozíciókat a nettó eszközérték számítás időpontjában ismert utolsó kötési ár szerint kell értékelni. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága és időpontja A Letétkezelő minden munkanapon (T nap) köteles az Alap (T napi) nettó eszközértékét kiszámítani, és azt köteles a Forgalmazónál a befektetetők részére hozzáférhetővé tenni, valamint saját weboldalán (www.iehunnia.hu) és a Forgalmazó weboldalán (www.cib.hu) 2 munkanapon belül közzétenni. Az IE Hunnia Részvény Alap nettó eszközértékének számítási módja Általános szabályok a) Az értékelés napja szerinti portfólió elemei, aktuális összetétele: Az Alap T napi nettó eszközértékét a T-1 nap 24 óráig megkötött üzletek alapján a letétkezelő banknak visszaigazolt adás-vételi ügyletek alapján összeállított portfólió figyelembe vételével kell kiszámítani. b) Időarányos kamatok: Az Alap likvid és hitelviszonyt megtestesítő eszközeinek T napi árfolyamát a T napig felhalmozott kamatokkal növelve kell az eszközérték számítás során figyelembe venni. c) Az Alapot terhelő költségek: Az Alap T napi nettó eszközértékének számítása során az Alapot terhelő költségeket - az értékpapírok időarányos kamatának elszámolásával azonos módon - T napig kell elszámolni (kivéve a hitel rendelkezésretartási díj, amelyet T-1 napig). Így a nettó eszközértékben megjelenik minden tételes költség, amely T napig felmerült, valamint az Alap nettó eszközértéke alapján kalkulált göngyölített költségek T napi értéke. d) A befektetési jegyek napi forgalmának elszámolása: A befektetési jegyek T-1 napig lezajlott forgalmazásából fakadó követeléseket-tartozásokat kell az Alap T-napi eszközértékben figyelembe venni. A forgalmazókkal szembeni követelésekkel növelni, a tartozásokkal pedig csökkenteni kell az Alap pénzeszközeit. Az egy befektetési jegyre jutó eszközérték meghatározásakor a T-1 nap zárásakor forgalomban lévő befektetési jegy állománnyal kell kalkulálni függetlenül attól, hogy a forgalom pénzügyi elszámolása a forgalmazókkal megtörtént, vagy sem. e) A portfólió értékeléséhez szükséges árfolyamok forrása: Az egyes elemek konkrét értékének meghatározása során a T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb adatokat kell az alábbi értékelési szabályok alkalmazásakor figyelembe venni (tehát pl. a T napi elérhető legutolsó kötési árfolyamot a nettó eszközértékszámítás időpontjára vonatkozóan kell érteni). Forrásként alkalmazható a Budapesti Értéktőzsde által közölt, az Államadósság Kezelő Központ Elsődleges Forgalmazási Rendszerben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési árak, a Felügyelet hivatalos lapjában, a gazdasági szaklapokban és az elektronikus információszolgáltató rendszereken (pl. Reuters, Bloomberg) hozzáférhető árinformáció. Amennyiben valamely értékpapír vagy termék több tőzsdén is jegyzett, a Letétkezelő 86


választja ki az adott értékpapír - megítélése szerinti - legnagyobb forgalmú piacát és annak árfolyamadatai kerülnek a nettó eszközérték számításánál figyelembevételre. f) Nagymértékű árfolyamváltozások esetén követendő eljárás: Rendkívül nagy napi árfolyamváltozások esetén az eszközök értékelése során a letétkezelő saját döntése alapján a T napi árfolyamoknál alacsonyabb értéket is alkalmazhat a T napi eszközérték meghatározása során, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a T napi árfolyamokkal történő kalkuláció jelentős veszteséget okozhat az Alapnak vagy az Alap befektetőinek. h) A nettó eszközérték megállapítása forintban történik. A portfólió elemeinek konkrét értékelési elvei Pénzeszközök A folyószámlán lévő eszközök T-1 napig felhalmozott kamata és a T-1 napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. Értékpapír-forgalmazónál (úton) lévő pénzeszközök T-1 napra megállapított záró értéke kerül a nettó eszközértékben figyelembe vételre. Devizák Az Alap portfóliójában lévő nem forintban (más devizában) denominált pénzeszközök és értékpapírok állományát a nettó eszközérték számításakor érvényes (T nap) MNB deviza/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Amennyiben az adott pénzeszköz vagy értékpapír olyan devizában van meghatározva, amelyre az MNB nem közöl árfolyamot, akkor használható a Reuters illetve Bloomberg rendszerekben vagy gazdasági szaklapokban elérhető legfrissebb deviza/USD árfolyam, amelyet a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető (T nap) MNB USD/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani forintra. Lekötött betét A lekötött betétek esetében a betét összegét (T-1 napi állomány) a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Repo-ügyletek (visszavásárlási szerződések) Az eladási és a visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereség/veszteség T napig kalkulálva időarányosan kerül elszámolásra. Ha az értékpapír a repo-ügylet futamidején belül kamatot, tőketörlesztést és/vagy osztalékot fizet, ami az alaphoz folyik be (az esedékes kifizetéseket az értékpapírok tulajdonosa az alapra engedményezi), úgy az időarányos árfolyamnyereséghez/veszteséghez a befolyó kamat/tőketörlesztés nettó jelenértékét hozzá kell adni. A nettó jelenérték meghatározásakor T napi bázisnappal és olyan diszkont rátával kell kalkulálni, amely nem lehet kisebb a kifizetés esedékességhez legközelebbi lejáratú tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegy utolsó árfolyamjegyzése alapján kalkulált hozamnál. Tőzsdére bevezetett értékpapírok Tőzsdén forgalmazott fix kamatozású értékpapírok Az ilyen, hazai tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben

87


az esetben a nettó eszközérték számítás időpontjában aktuális, az Elsődleges Forgalmazói Rendszer (továbbiakban EFR) ajánlati árai közül a legjobb vételi árfolyam illetve a legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben ez sem elérhető, akkor a T-1 napra vonatkozó, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési ár, ennek hiányában pedig az utolsó elérhető, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos legjobb vételi árfolyam illetve legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Ha az adott, hazai tőzsdén jegyzett eszköz utolsó tőzsdei árfolyama 30 napnál régebbi, vagy egyáltalán nem volt még rá tőzsdei ügylet és az adott eszközre az EFR rendszerben nem történik árfolyamjegyzés, úgy a lejáratban hozzá legközelebb eső fix kamatozású, illetve kamatszelvény nélküli értékpapír árfolyamadatai alapján kell az értékelést elvégezni. A helyettesítő eszköznek az EFR-ben szereplő legmagasabb vételi árfolyamához tartozó hozammal kell az eszköz cash-flowját T napra diszkontálni. Tőzsdei forgalmazású, változó kamatozású értékpapírok Ezen értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos felhalmozott - kamatokat. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel kötési napja, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó vétel beszerzési nettó árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegyek Az ilyen, hazai tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel kötési napja, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó vétel beszerzési nettó árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Részvények Ezen értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó (azaz a T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb) kötési árfolyam szerint kell kiértékelni. Ha T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záró árfolyamot kell használni, azzal, hogy az esetleges időközbeni osztalékfizetés hatásával - amennyiben ezt az utolsó tőzsdei ár nem tartalmazza - korrigálni kell az árfolyamot. Ha nincs az értékelés szempontjából érvényes tőzsdei árfolyam, úgy a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és közzétett utolsó kötési árfolyam alapján is meghatározható az eszköz értékelési árfolyama. Ha a fenti módszerek egyike sem alkalmazható, akkor a beszerzési árfolyamot, illetve az utolsó értékelési árfolyamot kell használni.

88


Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok fix kamatozású értékpapírok Az ilyen értékpapírokhoz hasonló futamidejű, tőzsdén jegyzett értékpapír (helyettesítő értékpapír) aktuális hozamával számított jelenértéken kell az értékpapírokat az eszközértékelés során figyelembe venni. Amennyiben nem található helyettesítő papír vagy az adat 30 napnál régebbi és az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett heti átlagárfolyam felhasználásával kell az eszközt értékelni. Az értékelés során az árfolyamokat úgy kell kezelni, mint ha az üzlet a hét utolsó munkanapján teljesülne (óvatosság). Ezzel az esedékességgel kell meghatározni az eszköz hozamát és a hozam alapján újra kiszámítani az eszköz T napra érvényes árfolyamát. Ha az értékpapírnak nincs regisztrált tőzsdén kívüli árfolyama, vagy az 30 napnál régebbi, az alábbi két értékelési eljárás által szolgáltatott árfolyam közül az alacsonyabbikat kell az értékelés során felhasználni. a) A brókercégek által az adott eszközre közzétett nyilvános vételi árfolyamok közül a három legjobb ajánlat számtani átlaga, vagy b) a diszkont kincstárjegyek legutolsó kibocsátáskori átlaghozamával kalkulált jelenérték. Ebben az esetben a hátralévő futamidő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával kell a jelenérték számítást elvégezni. 4. számú táblázat Hátralévő futamidő 0-135 nap 136-270 nap 271-X nap

Instrumentum 3 hó Dkj 6 hó Dkj 12 hó Dkj

változó kamatozású értékpapírok Ha az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett nettó átlagárfolyam felhasználásával kell az eszközt értékelni. Az értékelés során az árfolyamokat úgy kell kezelni, mint ha az üzlet a hét utolsó munkanapján teljesülne. Az értékelési árfolyam meghatározásakor a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos kamatokat. Ha az értékpapírnak nincs regisztrált tőzsdén kívüli árfolyama, vagy az 30 napnál régebbi, akkor az alábbi két értékelési eljárás által szolgáltatott árfolyam közül az alacsonyabbikat kell az értékelés során felhasználni. a) A brókercégek által az adott eszközre közzétett nyilvános vételi árfolyamok közül a három legjobb ajánlat számtani átlaga, vagy b) A diszkont kincstárjegyek legutolsó átlaghozamával kalkulált nettó árfolyamot kell felhasználni az eszköz értékelése során. A kamatfizetési/kamatmegállapítási időpontig hátralévő idő függvényében (lsd. 4. sz. tábla) kell választani a lehetséges instrumentumok utolsó aukciós átlaghozamai között,

89


s ehhez a hozamhoz a következő iterációs formula alkalmazásával kell meghatározni az eszköz nettó árfolyamát, amit az értékelés során a T napig felhalmozott kamatokkal növelni kell. (Ek/A)+(1-A)*365/F = Dh, ahol A - az adott eszköz kalkulált nettó árfolyama (%); F - az adott eszköz hátralévő futamideje (napokban); Ek - az adott eszköz aktuális, nominális éves kamata (%); Dh - a futamidő szerint kiválasztott diszkont kincstárjegy legutolsó, aukciós, éves átlaghozama diszkont kincstárjegyek ua. mint a fix kamatozású eszközök esetében folyamatos kibocsátású értékpapírok a) Ha az értékpapír kibocsátója az adott eszközre folyamatos visszavásárlási árat közöl, ami lehet árfolyam vagy kamat alapú - akkor a ténylegesen felhalmozott kamat- és/vagy árfolyamnyereséggel megnövelt kibocsátási árfolyamon kell az adott eszközt értékelni, vagy b) a diszkont kincstárjegyek legutolsó kibocsátáskori átlaghozamával kalkulált jelenértéket kell felhasználni az eszköz értékelése során. Ebben az esetben a hátralévő futamidő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával kell a jelenérték számítást elvégezni. részvények Ha az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett utolsó kötési árfolyam felhasználásával kell az eszközt értékelni. Amennyiben az időközben kifizetett osztalék hatását az ár még nem tartalmazza, úgy ezt a számításnál korrekciós tényezőként kell számításba venni. Ha az értékpapírnak nincs regisztrált OTC árfolyama, vagy az 30 napnál régebbi, akkor brókercégek által az adott eszközre közzétett nyilvános vételi árfolyamok közül a három legjobb ajánlat számtani átlagát kell értékelési árfolyamnak tekinteni. Ha a fenti módszerek egyike sem alkalmazható, akkor a beszerzési árfolyamot, illetve az utolsó értékelési árfolyamot kell használni. Egyéb értékpapír-követeléseken alapuló jogok (származékos termékek) Határidős ügyletek Határidős vásárlás/eladás esetén az alábbiak szerint kell az értékelést elvégezni. A T nap és a teljesítési időpont közötti idő függvényében ki kell választani a megfelelő futamidejű diszkont kincstárjegyet (lsd. 4. sz. táblázat), s annak az utolsó aukciós átlaghozamával a határidős árfolyamból jelenértéket kell számolni T napra, majd ezt kell összevetni a fenti értékelési elvek szerint kalkulált T napi piaci árfolyammal. Ezen árfolyam-különbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának a szorzata adja a pozíció értékét (veszteség/nyereség nagyságát).

90


Opciós ügyletek Az opciós díjat költségként/bevételként a kifizetés/befolyás napján el kell számolni teljes egészében. Az eszköz értékelése pedig a határidős ügyletek kiértékelése szerint történik, azzal a különbséggel, hogy az opció jogosultjának nem kell az esetleges értékelési veszteséget figyelembe venni. Szabványosított kereskedésű származékos termékek (pl. 3 és 12 hónapos diszkont kincstárjegy kontraktusok; BUX- és egyéb származékos kontraktusok) A T-1 napi nyitott pozíciókat a nettó eszközérték számítás időpontjában ismert utolsó kötési ár szerint kell értékelni. Befektetési jegyek Ezen értékpapírokat a T napon elérhető legutolsó publikált 1 jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága és időpontja A Letétkezelő minden munkanapon (T nap) köteles az Alap (T napi) nettó eszközértékét kiszámítani, és azt köteles a Forgalmazónál a befektetők részére hozzáférhetővé tenni, valamint saját weboldalán (www.iehunnia.hu) és a Forgalmazó weboldalán (www.cib.hu) 2 munkanapon belül közzétenni. Az IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap nettó eszközértékének számítási módja Általános szabályok a) Az Alap T napi nettó eszközértékét a T-1 nap 24 óráig megkötött üzletek alapján a letétkezelő banknak visszaigazolt adás-vételi ügyletek alapján összeállított portfólió figyelembe vételével kell kiszámítani. b) Időarányos kamatok: Az Alap likvid és hitelviszonyt megtestesítő eszközeinek T napi árfolyamát a T napig felhalmozott kamatokkal növelve kell az eszközérték számítás során figyelembe venni. c) Az Alapot terhelő költségek: Az Alap T napi nettó eszközértékének számítása során az Alapot terhelő költségeket - az értékpapírok időarányos kamatának elszámolásával azonos módon - T napig kell elszámolni. Így a nettó eszközértékben megjelenik minden tételes költség, amely T napig felmerült, valamint az Alap nettó eszközértéke alapján kalkulált göngyölített költségek T napi értéke. d) A befektetési jegyek napi forgalmának elszámolása: A befektetési jegyek T-1 napig lezajlott forgalmazásából fakadó követeléseketkötelezettségeket kell az Alap T napi eszközértékében figyelembe venni. A forgalmazókkal szembeni követelésekkel növelni, a kötelezettségekkel pedig csökkenteni kell az Alap pénzeszközeit. Az egy befektetési jegyre jutó eszközérték meghatározásakor a T-1 nap zárásakor forgalomban lévő befektetési jegy állománnyal kell kalkulálni függetlenül attól, hogy a forgalom pénzügyi elszámolása a forgalmazókkal megtörtént, vagy sem. e) A portfólió értékeléséhez szükséges árfolyamok forrása: Az egyes elemek konkrét értékének meghatározása során a T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb adatokat kell az alábbi értékelési szabályok alkalmazásakor figyelembe venni (tehát pl. a T napi elérhető legutolsó kötési árfolyamot a nettó eszközértékszámítás időpontjára vonatkozóan kell érteni). Forrásként alkalmazhatók a Budapesti Értéktőzsde által közölt, az Államadósság Kezelő Központ Elsődleges Forgalmazási Rendszerben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési árak, a Felügyelet hivatalos lapjában, a gazdasági szaklapokban (pl. Financial

91


Times, Handelsblatt) és az elektronikus információszolgáltató rendszereken (pl. Reuters, Bloomberg) hozzáférhető árfolyamadatok, illetve befektetési jegyek esetében a kibocsátó elektronikus úton történő értesítése a befektetési jegyek egy jegyre jutó nettó eszközértékéről. Amennyiben valamely értékpapír több tőzsdén is jegyzett, a Letétkezelő választja ki az adott értékpapír - megítélése szerinti - legnagyobb forgalmú piacát és annak árfolyamadatai kerülnek a nettó eszközérték számításánál figyelembevételre. f) A nettó eszközérték megállapítása euróban történik. A portfolió elemeinek konkrét értékelési elvei Pénzeszközök A folyószámlán lévő eszközök T napig felhalmozott kamata és a T napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására. Befektetési szolgáltatónál (úton) lévő pénzeszközök T napra megállapított záró értéke kerül a nettó eszközértékben figyelembe vételre. Devizák Az Alap portfóliójában lévő nem euróban (más devizában) denominált pénzeszközök és értékpapírok állományát a nettó eszközérték számításakor érvényes (T nap) MNB deviza/HUF hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani, majd az MNB hivatalos EUR/HUF árfolyamán euróra. Amennyiben az adott pénzeszköz vagy értékpapír olyan devizában van meghatározva, amelyre az MNB nem közöl árfolyamot, akkor használható a Reuters illetve Bloomberg rendszerekben vagy gazdasági szaklapokban elérhető legfrissebb deviza/USD vagy deviza/EUR árfolyam, amelyet a nettó eszközérték számítás időpontjában elérhető (T nap) MNB USD/HUF vagy EUR/HUF hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani forintra. Lekötött betét A lekötött betétek esetében a betét összegét (T napi állomány) a T napig felhalmozott kamatokkal együtt kell figyelembe venni a nettó eszközérték számítása során. Repo-ügyletek (visszavásárlási szerződések) Az eladási és a visszavásárlási ár közötti árfolyamnyereség/veszteség T napig kalkulálva időarányosan kerül elszámolásra. Ha az értékpapír a repo-ügylet futamidején belül kamatot, tőketörlesztést és/vagy osztalékot fizet, ami az alaphoz folyik be (az esedékes kifizetéseket az értékpapírok tulajdonosa az alapra engedményezi), úgy az időarányos árfolyamnyereséghez/veszteséghez a befolyó kamat/tőketörlesztés nettó jelenértékét hozzá kell adni. A nettó jelenérték meghatározásakor T napi bázisnappal és olyan diszkont rátával kell kalkulálni, amely nem lehet kisebb a kifizetés esedékességhez legközelebbi lejáratú tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegy utolsó árfolyamjegyzése alapján kalkulált hozamnál. Tőzsdére bevezetett értékpapírok Tőzsdén forgalmazott fix kamatozású értékpapírok Az ilyen, hazai tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben

92


az esetben a nettó eszközérték számítás időpontjában aktuális, az Elsődleges Forgalmazói Rendszer (továbbiakban EFR) ajánlati árai közül a legjobb vételi árfolyam illetve a legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben ez sem elérhető, akkor a T-3 napra vonatkozó, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos jegyzési ár, ennek hiányában pedig az utolsó elérhető, az ÁKK által közölt az EFR-ben megtett jegyzési ajánlatokból számolt hivatalos legjobb vételi árfolyam illetve legjobb eladási árfolyam számtani átlaga képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben az adott eszköz T napi legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során. Ha az adott, hazai tőzsdén jegyzett eszköz utolsó tőzsdei árfolyama 30 napnál régebbi, vagy egyáltalán nem volt még rá tőzsdei ügylet, és az adott eszközre az EFR-ben nem történik árfolyamjegyzés, úgy a lejáratban hozzá legközelebb eső fix kamatozású, illetve kamatszelvény nélküli értékpapír árfolyamadatai alapján kell az értékelést elvégezni. A helyettesítő eszköznek az EFR-ben szereplő legmagasabb vételi árfolyamához tartozó hozammal kell az eszköz cash-flowját T napra diszkontálni. Tőzsdei forgalmazású, változó kamatozású értékpapírok Ezen értékpapírokat a T tőzsdenapi tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a nettó árfolyamhoz hozzá kell adni a T napi időarányos - felhalmozott - kamatokat. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel kötési napja, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó vétel beszerzési nettó árfolyama ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát. Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben az adott eszköz T napi legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során. Tőzsdei forgalmazású diszkont kincstárjegyek és egyéb zérókupon jellegű állampapírok Az ilyen, hazai tőzsdén jegyzett értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó kötési árfolyam szerint kell értékelni oly módon, hogy a tőzsdei árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Ezt a módszert kell követni akkor is, ha T napon a nettó eszközérték számítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés. Ebben az esetben a legutolsó elérhető záróárfolyam - ennek hiányában vagy ha ezen záróárfolyam kötési napja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama - képezi a kalkuláció bázisát.

93


Amennyiben a fenti módszerrel kiszámított árfolyam jelentősen meghaladja az EFR ajánlati árait, a Letétkezelő az óvatosság elve alapján az árfolyam meghatározásakor az EFR rendszerben az adott eszköz T napi legmagasabb vételi árfolyamát veheti figyelembe az értékelés során. Befektetési jegyek Ezen értékpapírokat a T napon elérhető legutolsó publikált 1 jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. Részvények Ezen értékpapírokat a T tőzsdenapi elérhető legutolsó (azaz a T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjában elérhető legfrissebb) kötési árfolyam szerint kell kiértékelni. Ha T napon a nettó eszközértékszámítás időpontjáig az adott eszközre nem volt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záró árfolyamot kell használni, azzal, hogy az esetleges időközbeni osztalékfizetés hatásával - amennyiben ezt az utolsó tőzsdei ár nem tartalmazza - korrigálni kell az árfolyamot. Ha nincs az értékelés szempontjából érvényes tőzsdei árfolyam, úgy a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és közzétett utolsó kötési árfolyam alapján is meghatározható az eszköz értékelési árfolyama. Ha a fenti módszerek egyike sem alkalmazható, akkor a beszerzési árfolyamot, illetve az utolsó értékelési árfolyamot kell használni. Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok Tőzsdén nem jegyzett fix kamatozású értékpapírok Az ilyen, hazai tőzsdén nem jegyzett értékpapírokat az elérhető legutolsó kibocsátási átlagárfolyama szerint – vagy ha a legutolsó kibocsátás időpontja korábbi, mint az adott értékpapírból történt legutolsó vétel vagy eladás kötési napja közül a későbbi, akkor az adott értékpapírból történt legutolsó ügylet (vétel vagy eladás) nettó (beszerzési illetve eladási) árfolyama szerint - kell értékelni oly módon, hogy a (felhalmozott kamatokat is figyelembe vevő) árfolyam és a tényleges teljesítési nap alapján meg kell határozni az eszköz hozamát, majd ezen hozammal diszkontálva kell kiszámítani az adott eszköz T napi árfolyamát. Tőzsdén nem jegyzett változó kamatozású értékpapírok ua. mint a tőzsdén nem jegyzett fix kamatozású értékpapírok esetében Tőzsdén nem jegyzett zérókupon jellegű értékpapírok ua. mint a tőzsdén nem jegyzett fix kamatozású értékpapírok esetében Részvények Ha az értékpapír a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog és regisztrált árfolyammal rendelkezik és ez az árfolyamadat nem régebbi 30 napnál, akkor a közzétett utolsó kötési árfolyam felhasználásával kell az eszközt értékelni. Amennyiben az időközben kifizetett osztalék hatását az ár még nem tartalmazza, úgy ezt a számításnál korrekciós tényezőként kell számításba venni. Ha az értékpapírnak nincs regisztrált OTC árfolyama, vagy az 30 napnál régebbi, akkor brókercégek által az adott eszközre közzétett nyilvános vételi árfolyamok közül a három legjobb ajánlat számtani átlagát kell értékelési árfolyamnak tekinteni.

94


Ha a fenti módszerek egyike sem alkalmazható, akkor a beszerzési árfolyamot, illetve az utolsó értékelési árfolyamot kell használni. A nettó eszközérték megállapításának gyakorisága és időpontja A Letétkezelő minden munkanapon köteles az Alap (T-2 napi) nettó eszközértékét kiszámítani, és azt köteles a Forgalmazónál a befektetők részére hozzáférhetővé tenni, valamint saját weboldalán (www.iehunnia.hu) és a Forgalmazó weboldalán (www.cib.hu) 2 munkanapon belül közzétenni.

95


ALAPOK ÁTALAKULÁSA, BEOLVADÁSA, MEGSZŰNÉSE ÉS VÉGELSZÁMOLÁSA Alapok megszűnése, végelszámolás A befektetési alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli az alapot a nyilvántartásból a) a pozitív saját tőkéjű, határozott futamidejű alap futamidejének lejáratakor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; b) a pozitív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; c) a negatív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; d) más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; e) a nyílt végű befektetési alap esetében az összes befektetési jegy visszaváltásakor, az utolsó befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal. Az alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor illetőleg az alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor – ha az alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el - az alapot meg kell szüntetni. A határozatlan futamidejű, pozitív saját tőkéjű befektetési alapot az alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az adott alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az alap saját tőkéje negatív. A befektetési alap előzőek szerint megszüntetését az alapkezelő, illetőleg a letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a három hónap elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A fentiek szerinti közzététel napjától a nyílt végű befektetési jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. Az alap hitelezői a közzététel napjától számított harminc napos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a letétkezelőnél. Amennyiben a megszüntetési eljárás során az adott alap saját tőkéje a bejelentett kötelezettségek figyelembevételével együtt negatívvá válik, akkor a letétkezelő köteles azt a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. Ha a Tpt. másként nem rendelkezik, az alap megszűnésekor felmerülő feladatokat az alapkezelő, az alapkezelő akadályoztatása illetve felszámolása esetén pedig a letétkezelő köteles elvégezni. A Tpt. 255. § a)-c) pontjában foglalt esetben (pozitív saját tőkéjű, határozott futamidejű alap futamidejének lejáratakor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; a pozitív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; a negatív saját tőkéjű alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor) a portfólióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell. Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetében a befektetési eszközök értékesítését az alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az alapot terheli.

96


Az 1 hónapos határidő a Felügyelet engedélyével, egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható. A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a Tpt. 256. § (7) bekezdésében foglalt határidő (kettő munkanap) elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg a Tpt-ben meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátani. A letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés, a Tpt. 19. számú mellékletében meghatározottakon túlmenően, legalább az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni. A befektetési alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Negatív saját tőkével rendelkező alap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki. Alapok átalakulása Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltoztatása. Nyíltvégű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. Az alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. Alapok beolvadása Az alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a befektetési jegy tulajdonosok teendőit, valamint az alapok nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat és az átváltási névérték meghatározását. A

97


beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap a Tpt. szerinti teljes kezelési szabályzatát. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek -a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, valamint mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein a befektetők rendelkezésére bocsátani. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. BEFEKTETÉSI JEGYEK HOZAMA Az Alapok a befektetéseiken elért nyereséget folyamatosan újra befektetik, hozamot külön nem fizetnek. A befektetők értékpapírjaik hozamához a jegyek (vagy azok egy részének) visszaváltásával juthatnak hozzá. KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSAI A Szabályzatot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével a Tpt-ben előírt eljárási rend betartásával módosíthatja. A Szabályzat Felügyelet engedélyét igénylő korábbi módosításai: IE Hunnia Pénzpiaci Alap Felügyelet határozatának száma ÁPTF 110.103-2/98 ÁPTF 110.103-3/99 ÁPTF 110.103-4/99 ÁPTF 110.103-5/99 ÁPTF 110.103-6/99 ÁPTF 110.103-7/99 ÁPTF 110.103-8/99 ÁPTF 110.103-9/2000 ÁPTF 110.103-10/2000 PSZÁF III-110.103-11/2000 PSZÁF III-110.103-12/2000 PSZÁF III-110.103-13/2000 PSZÁF III-110.103-14/2001 PSZÁF III-110.103-15/2002 PSZÁF III-110.103-16/2003 PSZÁF III-110.103-17/2003 PSZÁF III-110.103-18/2003 PSZÁF III-110.103-19/2004 PSZÁF E-III-110.103-20/2006 PSZÁF E-III-110.103-21/2006

Dátuma 1998. dec. 18. 1999. júl. 4. 1999. aug. 2. 1999. szept. 16. 1999. nov. 18. 1999. nov. 29. 1999. dec. 7. 2000. febr. 3. 2000. márc. 23. 2000. ápr. 12. 2000. júl. 14. 2000. szept. 13. 2001. dec. 7. 2002. szept. 9. 2003. feb. 17. 2003. feb. 27. 2003. dec. 16. 2004. jún 30. 2006. ápr. 10. 2006. szept. 8.

98


PSZÁF E-III-110.103-22/2007 PSZÁF E-III-110.103-23/2008 PSZÁF E-III-110.103-24/2008

2007. jún. 21. 2008. márc. 4. 2008. május 30.

IE Hunnia Euró Hozamtermelő Alap Felügyelet határozatának száma Dátuma PSZÁF E-III-110.243-2/2006 2006. szept. 8. PSZÁF E-III-110.243-3/2007 2007. jún. 21. PSZÁF E-III-110.243-4/2008 2008. márc. 4. PSZÁF E-III-110.243-5/2008 2008. május 30. IE Hunnia Államkötvény Alap Felügyelet határozatának száma ÁÉTF 110.047-2/95 ÁÉTF 110.047-3/96 ÁPTF 110.047-4/97 ÁPTF 110.047-5/97 ÁPTF 110.047-6/98 ÁPTF 110.047-7/98 ÁPTF 110.047-8/98 ÁPTF 110.047-9/98 ÁPTF 110.047-10/98 ÁPTF 110.047-11/99 ÁPTF 110.047-12/99 ÁPTF 110.047-13/99 ÁPTF 110.047-14/99 ÁPTF 110.047-15/99 ÁPTF 110.047-16/99 ÁPTF 110.047-17/99 ÁPTF 110.047-18/2000 ÁPTF 110.047-19/2000 PSZÁF 110.047-20/2000 PSZÁF III/110.047-21/2000 PSZÁF III/110.047-22/2000 PSZÁF III/110.047-23/2000 PSZÁF III/110.047-24/2000 PSZÁF III/110.047-25/2001 PSZÁF III/110.047-26/2002 PSZÁF III/110.047-27/2003 PSZÁF III/110.047-28/2003 PSZÁF III/110.047-29/2004 PSZÁF E-III/110.047-30/2004 PSZÁF E-III/110.047-31/2007 PSZÁF E-III-110.047-32/2008 PSZÁF E-III-110.047-33/2008

Dátuma 1995. dec. 21. 1996. szept. 5. 1997. aug. 27. 1997. szept. 3. 1998. febr. 4. 1998. máj. 18. 1998. okt. 13. 1998. nov. 2. 1998. dec. 18. 1999. jún 4. 1999. aug. 2. 1999. szept. 16. 1999. okt. 5. 1999. nov. 18. 1999. nov. 29. 1999. dec. 7. 2000. febr. 3. 2000. márc. 23. 2000. ápr. 12. 2000. júl. 14. 2000. szept. 13. 2000. okt. 27. 2000. nov. 28. 2001. dec. 7. 2002. szept. 9. 2003. feb. 17. 2003. feb. 27. 2004. jún. 30. 2006. szept. 8. 2007. jún. 21. 2008. márc. 4. 2008. május 30.

IE Hunnia Részvény Alap Felügyelet határozatának száma ÁPTF 110.076-2/97 ÁPTF 110.076-3/97 ÁPTF 110.076-4/97 ÁPTF 110.076-5/98 ÁPTF 110.076-6/98 ÁPTF 110.076-7/99 ÁPTF 110.076-8/99 ÁPTF 110.076-9/99 ÁPTF 110.076-10/99

Dátuma 1997. aug. 27. 1997. szept. 3. 1997. nov. 27. 1998. febr. 4. 1998. dec. 18. 1999. jún. 4. 1999. aug. 2. 1999. szept. 16. 1999. nov. 18.

99

IE Hunnia Alapok egységes szerkezetbe foglalt Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata ÁPTF 110.076-11/99 ÁPTF 110.076-12/99 ÁPTF 110.076-13/99 ÁPTF 110.076-14/2000 ÁPTF 110.076-15/2000 PSZÁF 110.076-16/2000 PSZÁF III/110.076-17/2000 PSZÁF III/110.076-18/2000 PSZÁF III/110.076-19/2001 PSZÁF III/110.076-20/2002 PSZÁF III/110.076-21/2003 PSZÁF III/110.076-22/2003 PSZÁF III/110.076-23/2003 PSZÁF III/110.076-24/2004 PSZÁF E-III/110.076-25/2006 PSZÁF E-III/110.076-26/2007 PSZÁF E-III-110.076-27/2008 PSZÁF E-III-110.076-28/2008

1999. nov. 29. 1999. dec. 7. 1999. dec. 18. 2000. febr. 3. 2000. márc. 13. 2000. ápr. 12. 2000. júl. 14. 2000. szept. 13. 2001. dec. 7. 2002. szept. 9. 2003. feb. 17. 2003. feb. 27. 2003. júl. 10. 2004. jún 30. 2006. szept. 8 2007. jún. 21. 2008. márc. 4. 2008. május 30.

IE Hunnia Nemzetközi Részvény Alap Felügyelet határozatának száma Dátuma ÁPTF 110.063-2/97 1997. febr. 4. ÁPTF 310.643/1997 1997. jún. 4. ÁPTF 110.063-3/97 1997. aug. 27. ÁPTF 110.063-4/97 1997. szept. 3. ÁPTF 110.063-5/98 1998. febr. 4. ÁPTF 110.063-6/98 1998. dec. 18. ÁPTF 110.063-7/99 1999. jún. 4. ÁPTF 110.063-8/99 1999. aug. 2. ÁPTF 110.063-9/99 1999. szept. 16. ÁPTF 110.063-10/99 1999. nov. 18. ÁPTF 110.063-11/99 1999. nov. 29. ÁPTF 110.063-12/99 1999. dec. 7. ÁPTF 110.063-13/99 1999. dec. 18. ÁPTF 110.063-14/2000 2000. febr. 3. ÁPTF 110.063-15/2000 2000. márc. 13. PSZÁF 110.063-16/2000 2000. ápr. 12. PSZÁF III/110.063-17/2000 2000. júl. 14. 2000. szept. 13. PSZÁF III/110.063-18/2000 2001. dec. 7. PSZÁF III/110.063-19/2001 2002. szept. 9. PSZÁF III/110.063-20/2002 2003. júl. 8. PSZÁF III/110.063-21/2003 2006. ápr. 6. PSZÁF E-III/110.063-22/2006 2006. máj. 3. PSZÁF E-III/110.063-23/2006 2006. szept. 8 PSZÁF E-III/110.063-24/2006 2007. jún. 21. PSZÁF E-III/110.063-25/2007 2008. márc. 4. PSZÁF E-III-110.063-26/2008 2008. május 30. PSZÁF E-III-110.063-27/2008

100


I. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI HELYZETE IE Befektetési Alapkezelő Zrt.

2006. december 31.

MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok eFt-ban Sorszám

A tétel megnevezése

Előző év (2005.12.31)

a

b

c

01

A.

Befektetett eszközök

02

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

03

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

04

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

05

Vagyoni értékű jogok

06

Szellemi termékek

07

Üzleti vagy cégérték

08

Immateriális javakra adott előlegek

09 10

TÁRGYI ESZKÖZÖK

11

Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek

13

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

14

Tenyészállatok

15

Beruházások, felújítások

16

Beruházásokra adott előlegek

17

d

17,087

21,142

6,122

2,199

6,122

2,199

10,481

18,585

10,481

18,585

484

358

484

358

386,166

468,958

0

0

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

19

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

20

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

21

Egyéb tartós részesedés

22

Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz.-ban álló vállalkozásban

23

Egyéb tartósan adott kölcsön

24

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

25

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

26

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

27

B.

Forgóeszközök

28

I.

KÉSZLETEK

29

Anyagok

30

Befejezetlen termelés és félkész termékek

31

Növendék-,hízó- és egyéb állatok

32

Késztermékek

33

Áruk

34

Készletekre adott előlegek

35

Tárgyév

Immateriális javak értékhelyesbítése II.

12

18

Előző év(ek) módosításai

KÖVETELÉSEK

76,742

110,918

36

II.

Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)

66,940

98,490

37

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

8,707

9,963

38

Követelések egyéb részesedési viszonyban

1,095

2,465

39

Váltókövetelések

40

Egyéb követelések

41

Követelések értékelési különbözete

42

Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

101


43

III. ÉRTÉKPAPÍROK

44

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

45

Egyéb részesedés

46

Saját részvények, saját üzletrészek

47

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

48

Értékpapírok értékelési különbözete

49

355,215

274,813

355,215

34,611

2,825

IV. PÉNZESZKÖZÖK

50

Pénztár, csekkek

51

Bankbetétek

52

274,813

C.

Aktív időbeli elhatárolások

366

473

34,245

2,352

1,093

1,121

53

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

179

171

54

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

914

950

404,346

491,221

55 56

Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

Sorszám


Előző év (2005.12.31)

b

c

d

355,634 300,000

355,635 300,000

a 57 58

D. I.

Saját tőke JEGYZETT TŐKE

II.

JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)

59 60 61

III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK

63

V.

64

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

65

0 7,984

55,634

LEKÖTÖTT TARTALÉK 0

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

66

68

Tárgyév

ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken

62

67


Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E.

Céltartalékok

69

Céltartalék a várható kötelezettségekre

70

Céltartalék a jövőbeni költségekre

71

47,650

1

0

0

29,040

135,244

0

0

0

0

Egyéb céltartalék

72

F.

Kötelezettségek

73

I.

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

74

Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

75

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

76 77 78

Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

79

Átváltoztatható kötvények

80

Tartozások kötvénykibocsátásból

81

Beruházási és fejlesztési hitelek

82

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

83

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

84

Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

85

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

102


86

III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

87

29,040

135,244

493

365

23,369

118,678

5,178

16,201

19,672

342

19,672

342

404,346

491,221

Rövid lejáratú kölcsönök

88

ebből az átváltoztatható kötvények

89

Rövid lejáratú hitelek

90

Vevőktől kapott előlegek

91

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

92

Váltótartozások

93

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

94

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

95

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

96

Kötelezettségek értékelési különbözete

97 98

Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások

99

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

100

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

101

Halasztott bevételek

102

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

Keltezés: 2007. január 18.

..........................................................……… A vállalkozás vezetője

IE Befektetési Alapkezelő Rt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

2005. december 31. adatok eFt-ban

Sorszám a 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

A. I.

II.

III.


Előző év (2004.12.31)

b

c

Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz.-ban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

21,286 10,221


Tárgyév d 17,087 6,122

6,122 10,221

10,456

10,481

10,456

10,481

609

484

609

484

103


27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

B. I.

Forgóeszközök KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-,hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN IE Befektetési Alapkezelő Rt. MÉRLEG Források (passzívák)

323,236 0

386,166 0

59,596 47,449 3,132

76,742 66,940 8,707

9,015

1,095

262,692

274,813

262,692

274,813

948 239 709 1,042 181 861

34,611 366 34,245 1,093 179 914

345,564 2005. december 31.

404,346

adatok eFt-ban Sorszám a 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84

A tétel megnevezése b Saját tőke JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben D. I.

Előző év Előző év(ek) (2004.12.31) módosításai c 307,985 300,000

Tárgyév d 355,634 300,000

0 7,984

0 7,984

0

0

1 0

47,650 0

25,127 0

29,040 0

0

0

104


85 86

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III.

87

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

25,127

29,040

287

493

18,948

23,369

5,892

5,178

12,452

19,672

12,452

19,672

345,564

404,346

Rövid lejáratú kölcsönök

88

ebből az átváltoztatható kötvények

89

Rövid lejáratú hitelek

90

Vevőktől kapott előlegek

91

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

92

Váltótartozások

93

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

94

Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

95

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

96

Kötelezettségek értékelési különbözete

97 98

Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G.

99

Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása

100

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

101

Halasztott bevételek

102 FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

Keltezés: 2006. január 20.

A vállalkozás vezetője

IE Befektetési Alapkezelő Rt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással)

2005. december 31.

adatok eFt-ban Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19


1 2 I. 3 4 II. III. 5 6 7 8 9 IV. 10 11 12 V. VI.

b Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke (03.+ - 04.) Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybevett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) Értékcsökkenési leírás

Előző év (2004.12.31) c 142,129 10,843 152,972


Tárgyév d 260,401 22,131 282,532

0 1,230

0 907

1,903 27,891 1,883

1,887 23,663 1,571

45,580 77,257 64,096 2,503 20,622 87,221 8,212

110,156 137,277 70,334 3,722 22,649 96,705 7,730

105


20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

VII. Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+-III-IV-V-VI-VII) 13 Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamata, árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.-+20.+21.) B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-C.+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XIII.) 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+/-F.+22.-23)

2,793

4,294

-21,281

37,433

72

58

1,544 1,518 26,322

1,702 1,684 17,147

27,938

18,907

93

138

93 27,845 6,564 0 0 0 6,564 850 5,714 0 5,713 1

138 18,769 56,202 0 0 0 56,202 8,552 47,650 0 0 47,650

Keltezés: 2006. január 20. …………………………………………….… A vállalkozás vezetője

106


IE Befektetési Alapkezelő Zrt. EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással)

2006. december 31.

adatok eFt-ban Sorszám


a 1

b

3

1 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2 Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.)

4

3 Saját termelésű készletek állományváltozása

2

5

260,401 22,131 282,532


Tárgyév d 320,962 47,466 368,428

4 Saját előállítású eszközök aktivált értéke

6

II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03.+ - 04.)

7

III. Egyéb bevételek

8

Előző év (2005.12.31) c

0

0

907

1,649

ebből: visszaírt értékvesztés

9

5 Anyagköltség

10

6 Igénybevett szolgáltatások értéke

11

7 Egyéb szolgáltatások értéke

12

8 Eladott áruk beszerzési értéke

13

9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

14

IV. Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.)

15

10 Bérköltség

16

11 Személyi jellegű egyéb kifizetések

17 18

1,887

2,199

23,663

24,038

1,571

1,647

110,156

157,369

137,277

185,253

70,334

75,784

3,722

3,438

12 Bérjárulékok

22,649

24,159

V. Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.)

96,705

103,381

19

VI. Értékcsökkenési leírás

7,730

6,931

20 21

VII. Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés

4,294

7,977

37,433

66,535

58

44

1,702

1,356

22

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+-III-IV-V-VI-VII)

23

13 Kapott osztalék és részesedés

24 25 26 27 28 29

ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamata, árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

30

ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott

1,684

1,339

31

17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

17,147

20,324

18,907

21,724

138

2,290

ebből: értékelési különbözet 32 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.) 33 34 35 36

18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott

37

20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

38

21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

39

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.-+20.+21.)

ebből: értékelési különbözet

40

B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)

138

2,290

18,769

19,434

107


41

C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+/-A.+/-B)

42

X. Rendkívüli bevételek

0

43

XI. Rendkívüli ráfordítások

0

44

D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)

0

45 46

E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+/-C.+/-D) XII. Adófizetési kötelezettség

ADÓZOTT EREDMÉNY (+/-E.-XIII.)

47

F.

48

22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

49

23 Jóváhagyott osztalék, részesedés

50

G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (+/-F.+22.-23)

56,202

85,969

0

56,202

85,969

8,552

14,039

47,650

71,930

0 0

71,929

47,650

1

Keltezés: 2007. január 18. …………………………………………….…. A vállalkozás vezetője

108


II. SZÁMÚ MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI HELYZETE ESZKÖZÖK adatok eFt-ban A tétel megnevezése

2004.12.31

2005.12.31

2006.12.31

1. Pénzeszközök

29,546

37,392

60,229

2. Állampapírok

58,128

59,551

80,364

a, forgatási célú állampapírok

26,150

35,784

50,097

b, befektetési célú állampapírok

31,978

23,767

30,267

2/A. Állampapírok értékelési különbözete

-

3. Hitelintézetekkel szembeni követelések a, látra szóló hitelintézetekkel szembeni követelések b, egyéb követelések pénzügyi szolgáltatásból hitelintézetekkel szemben ba, éven belüli lejáratú Ebből: - MNB-vel szemben bb, éven túli lejáratú

62

246

57,476

107,415

206,420

4,142

10,024

23,934

53,325

97,364

180,878

40,812

88,061

177,142

-

59,800

130,500

12,513

9,303

3,736

9

27

1,609

983,466

1,203,921

1,419,110

983,453

1,203,903

1,418,964

403,661

439,879

572,247

44,856

42,170

147,681

579,792

764,024

846,716

214,675

288,813

242,220

13

18

147

13

18

147

c, befektetési szolgáltatásból 4. Ügyfelekkel szembeni követelések a, pénzügyi szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések aa, éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben ab, éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben b, befektetési szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések bc, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni követelés bd, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is b, más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba, forgatási célú értékpapírok Ebből: - visszavásárolt saját kibocsátású értékpapír bb, befektetési célú értékpapírok 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a, részvények, részesedések forgatási célra b, változó hozamú értékpapírok ba, forgatási célú változó hozamú értékpapírok 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete 7. Részvények, részesedések befektetési célra a, részvények, részesedések befektetési célra Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete 8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban

-

-

-

5,906

3,096

4,747

5,906

3,096

4,747

4,703

2,398

4,398

2,442

1,855

3,822

1,203

698

348

-

5

5

4,275

3,668

747

592

1,615

742

3,683

2,053

5

3,683

2,053

-

(37)

5 162

738

738

1,068

738

738

1,068

688

688

-

971

(321)

25,155

25,155

23,267

25,155

25,155

23,267

3,373

3,937

4,528

3,373

3,937

4,528

3,856

5,150

6,930

3,757

5,051

6,789

335

383

427

ab, műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

1,805

3,659

3,746

ac, beruházások

1,617

1,009

2,616

99

99

141

a, részvények, részesedések befektetési célra 9. Immateriális javak a, immateriális javak 10. Tárgyi eszközök a, pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa, ingatlanok

b, nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök

109


12. Egyéb eszközök

-

-

a) készletek

-

-

5,382 87

b) egyéb követelések

-

-

5,295

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés

-

-

12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

-

12,201

37,352

14,032

7,168

9,403

13,330

6,859

9,209

702

309

194

1,190,550

1,472,486

1,859,638

517,910

631,513

933,578

658,608

833,805

916,657

13. Aktív időbeli elhatárolások a, bevételek aktív időbeli elhatárolása b, költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Eszközök (aktívák) összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

43

FORRÁSOK adatok eFt-ban A tétel megnevezése 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a, látra szóló hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek b, meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségek ba, éven belüli lejáratú bb, éven túli lejáratú c, befektetési szolgáltatásból 2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek b, egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba, látra szóló kötelezettségek Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

2004.12.31

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

495,707

4,390

4,563

3,467

405,151

491,141

524,642

c, befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek cc, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettség ce, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettség 3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek a, kibocsátott kötvények miatt fennálló kötelezettségek

529,981

71,926

216,895

118,939

333,225

274,246

405,703

-

3

1,871

722,267

996,725

584,270

721,007

996,014

210,305

271,923

330,107

4,111

11,205

7,761

1

13

4

373,600

442,938

584,148

585,574

539

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bc, éven túli lejáratú kötelezettségek

2006.12.31

409,541

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb, éven belüli lejáratú kötelezettségek

2005.12.31

-

400

3

3

3

365

6,146

81,758

1,304

1,260

711

1,276

1,260

711

-

-

30,755

28

55,271

94,172 94,172

30,755

55,271

aa, éven belüli lejáratú kötelezettségek

14,911

-

36,500

ab, éven túli lejáratú kötelezettségek

15,844

55,271

57,672

4. Egyéb kötelezettségek a, éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 5. Passzív időbeli elhatárolások a, bevételek passzív időbeli elhatárolása b, költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 6. Céltartalékok b, kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre c, általános kockázati céltartalék d, egyéb céltartalék

21,046

39,096

44,218

21,046

39,096

44,218

233

42

-

45

7,758

23,391

11,413

7,686

13,756

302

19

4

11,111

7,667

13,752

14,838

17,684

19,538

2,186

2,306

1,639

12,652

14,733

17,382

645

517

7. Hátrasorolt kötelezettségek

33,324

-

34,245

34,187

a, alárendelt kölcsöntőke

33,324

34,245

34,187

8. Jegyzett tőke

25,723

40,500

40,500

11. Általános tartalék

12,528

13,967

15,560

12. Eredménytartalék

35,569

28,308

36,749

13. Lekötött tartalék

500

500

500

14. Értékelési tartalék

-

1,057

233

b, valós érték értékelési tartaléka 15. Mérleg szerinti eredmény

-

1,057

233

9,739

8,440

10,128

110


Források (passzívák) összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK - SAJÁT TŐKE

1,190,550

1,472,486

1,859,638

697,482

984,436

1,143,353

382,758

369,908

579,320

84,059

92,772

103,670

Eredménykimutatás adatok millió Ft-ban

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a, rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után b, egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 2. Fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET 3. Bevételek értékpapírokból a, bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b, bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b, befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve kereskedési tevékenység) 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak b, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve kereskedési tevékenység) Ebből: - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye a, egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből b, egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból c, befektetési szolgáltatások bevételeiből (kereskedési tevékenység) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - értékelési különbözet d, befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kereskedési tevékenység) Ebből: - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól b, egyéb bevételek 8. Általános igazgatási költségek a, személyi jellegű ráfordítások aa, bérköltség ab, személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac, bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek - nyugdíjjal kapcsolatos költségek b, egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a, nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai b, egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés függő és jövőbeni kötelezettség után a, értékvesztés követelések után b, kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettség után 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltart. felhasználás a, értékvesztés visszaírása követelések után b, kockázati céltartalék felhasználás a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettség után 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő é.papírok, kapcsolt- és egyéb 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE 16. Rendkívüli bevételek

2004.12.31 88,906 5,194 83,712 6,469 56,352 113 32,554 3,256 61 3,195 15,303 15,011 300 292 3,183 3,092 17 91 0 5,050 2,983 51 4,177 0 2,059 126 0 1,922 521 240 1,401 22,477 9,074 5,943 966 198 198 2,165 1,899 1,099 13,403 2,033 2,706 332 2,374 0 15,665 12,630 3,035 7,254 5,342 1,912 2,609 16,666 16,477 189 0

2005.12.31 73,581 4,854 68,727 6,073 44,821 202 28,760 85 85 17,631 17,133 319 498 4,486 4,371 1 115 1 17,773 4,663 673 29,751 12,811 15,968 7,842 3,277 291 104 2,986 28,673 13,685 8,694 1,711 255 255 3,280 2,884 1,690 14,988 2,622 4,752 4,752 390 12,230 10,133 2,097 5,899 3,922 1,977 2,081 18,581 18,290 291 2,223

2006.12.31 86,462 6,092 80,371 9,290 55,137 171 10 31,325 206 206 20,849 19,787 359 1 1,062 5,796 5,607 189 24,448 3,760 1,053 71,495 409 41,675 49,754 (330) (32,546) 3,284 410 242 2,874 35,857 16,936 11,325 1,526 309 309 4,085 3,579 2,151 18,921 2,795 4,139 200 200 3,939 15,160 13,514 1,646 7,782 5,470 2,312 2,649 279 21,776 21,566 210 17,372

111

IE Befektetési Alapkezelő Zrt

Recommend Documents