ie!9ie»ie!9;e!9i!t^iei9ici9iei9i^^ aa^^j

ie!9ie»ie!9;e!9i!t^iei9ici9iei9i^^ aa^^J

.HJjlffl.TIK] kíi tXi IIX Lin

;

ABBOd

I

Presented

LIBRARY

to the

ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO by

DR. PÉTER I. HIDAS

/Sí .>^

^:?:^t^r!^

I

A

SZAZAD

XIX.

URALKODÓ ESZMÉIMK BEFOLYÁSA AZ ÁLLAMRA. IRTA

B.

EOTVOS

JÓZSEF.

HARMADIK KIADÁS.

ELS

KÖTET.

BUDAPEST.

KIADJA

R Á T H 1885.

M

Ó

R.

Htyja

€(mlékének SZERETETTEL,

HALÁVAL ES TISZTELETTEL AJÁNLJA

E

MÜVET

A Szerz.

ELS

EÉSZ.

Frustra magnum exspectatiir augmentum in scienex superinductíone et insitione novoram super sed instauratio facienda est ab imis fundamentis, nisi libeat perpetuo circumvolvi in orbem, cum exili et quasi contemnendo progressu. Baco Ver. tiis

vetera,

ELOSZO AZ

ELS

KIADÁSHOZ.

33^1' a legdurvább anyagisággal vádolják rendesen

koi% amelyben élünk: ha nyugodtan vizsgáljuk, a mik körülünk történnek, mindnyájunknak meg kell gyzdnünk a fell, hogy alig találhatni a történetekben egyetlen századot, melyben egész népek bizonyos eszmékért nagyobb készséggel áldozták volna föl anyagi jólétöket. Ebbl következik, hogy csak akkor foghatjuk ha tisztában vagyunk föl korunk összes mozgalmait, azon eszmék fell, a melyek e mozgalmakat elHa azt akarjuk, idézték, s azoknak irányát kijelölik. hogy a tudomány a közizgatottság csillapítását elmozdítsa, mindenekeltt azt kell tehát tisztába hozni, min értelmet tulajdonítnak azon eszméknek, a melyekért korunk lelkesül, mily befolyást gyakorolnak ez eszmék az összes viszonyokra, különösen az államra, s mily föltételek mellett lehetséges ez eszmék valósítása ? Ezt kísérlem meg a jelen mben. Természeténél fogva ketts a föladat, melyet magamnak kitztem. Vizsgálni kellett mindenek eltt: mely értelemben törekedtek eddig a szabadság, egyenlség és nemzetiség eszméit valósítani, mely eredményei lettek e törekvésnek, s hová fog vezetni valószínleg, ha tovább is ezen irányt követik? S e kérdésekkel foglalkozik e munka els része. e

VI

meg

galmak

mutatni vájjon helyes-e ezen egy-e azzal, a mely értelemben e fovalósággal uralmat gyakorolnak az emberek

kedélye

fölött ?

Aztán értelem,

kellett

:

vagyis

lelkesül az

Meg kellett mutatni, mely értelemben emberek nagyobb része ezen eszmék mellett,

mily értelemben kell azokat sajátkép -korunk uralkodó eszméinek tekintenünk és elvégre, hogy ez értelemben véve ezen eszméket, lehet-e, és mely eszközökkel lehet-e azokat valósítanunk? Oly kérdések, melyeket a második részben kisérlettem megoldani. Megoldottam-e föladatomat, és hogy e mnek, azaz

mely komoly tanulmányok és komoly tapasztalatok eredménye, lesz-e némi hatása a politikai tudományokban uralkodó tévedések megszntetésére mások döntsék el. Annyit teljes önérzettel mondhatok, hogy :

igazság utáni törekvés volt egyedüli czélom, s annálfogva méltó joggal megvárom olvasóimtól, hogy

az

tisztán

nem

tudományos kisérletnek tekintsék munkámat,

Meglehet, magam csalódtam bizonyára távol volt tlem; egészen mindennapi érdemre

másokat

:

tarthat,

hogy

két

vastag

nem

volna

s

kötetben,

foglalkozik, nincs egyetlen sor

is,

csalódásba

így e könyv azon legalább is számot

ejteni

nem

és

pártiratnak.

a

mely

mirl

politikával

a szerz

meg

gyzdve.

Sz.-Tornya, 1854. május

1-én.

Báró Eötvös József.

Bevezetés.

emberek többségének, bogy magukat jól érezhessék, mindenekeltt nyugalomra van szüksége. Valamint a föld ott is, hol hajdanta vulkánok dühöngtek, miután az erszakos bomlás elmúlt, kizöldül és virágo-A.Z

kat hajt:

úgy az emberi

kenysége kertté képes

társaság.

átidomítani

Az egyesnek a

sivatagot,

tevéés

az

ember ferde, egyenetlen helyen kényelmes házat építhet magának, csak tevékenysége ne zavartassék, és arról lehessen meggyzdve, hogy az alap, melyen laka nyugszik,

nem

fog ingadozni.

Nagy

felforgatások korszakai

tömérdek szerencsétlenséget hoznak szükezer egyesre s ha a kivívott szabadság els pillanatában gyakran csak panaszokat hallani; ha a nép, miután bilincseit széttörte, azon korszakba kíez oknál fogva

ségkép ezer

vánkozik volról

sem

mint rossz

meg

vissza,

;

midn még

lánczokat viselt: okát tá-

abban keresnünk, mintha az ember kedvében ez vagy amaz mondani szokta kell

— —

hanem abban, hogy, miután csak hasznos munkásság által érezhetjük magunkat bol-

szolgaságra volna teremtve;

dogoknak, nem nélkülözhetjük azt sem, mi minden haszEötvös. A XIX.

század eszméi

I.

1

Az uralkodó esznu'k befolyása az államra.

2

nos munkásságnak alapfeltétele: a ni/ugaJniat. Olyan kor,

midn

minden, a mi

alább

megrendíttetett,

még sem és

leg-

nagyot alkothat ugyan, de

melyeket az egyes

kívántatik,

pótlására

alkalommal

sok

mennyi azon számtalan apró remény

annyit,

élvezet

vagy összeroskadt vagy

Icnállt,

ily

veszített.

tudja, Ki a történetet ismeri, az máskép itél. hogv a hosszadalmas béke sincsen veszély nélkül, s hogv a népek, mint a vizek, megrothadnak, ha nincs ami néha megmozgassa; tudja, hogy az emberiségnek épúgy, mint a természetnek, viharokra van szük-

sége,

hogy épen oly eszelsség mód nélkül panasz-

s

kodni a hátramaradt részletes pusztítások, mint nyári vihar után a letört ágak és megtépett virágok fölött; hisz

a

vihar által

a

kenyült,

s

leveg

gokért pótlékul ezer

fa, millió

rattak szét a földön. -—

lám

lecsapott,

vagy

árnyékot

kitört,

Az

a föld termé-

megtisztult,

a feldöntött odvas fáért, az

összetépett

egyes, akinek házába a

fergeteg

panaszra fakadhat az

esemény

talált,

nem

nyújt

elégséges tért a

reménynek, hogy veszteségét kipótolhassa szemeit a távol múlt vizsgálásában :

lemi

egy

új,

lát

a

jövendbe, az

'j

II

ily

el

kit

de aki

szel-

megedzé,

s

pusztításokban csak

szebb fejldés zálogát fogja

örömtl dagad, mint a hajósé, ri, de aki meg van gyzdve veszhet

vil-

ki azon fa alatt, melyet a

fölött; hisz az arasznyi élet

így távolabb

virá-

virág és fszál magvai szó-

találni,

és

keble

viharok zúgnak kö-

arról,

hogy hajója nem

^).

y a

plaisir

d'ótre

dans

un vaisseau battu

orsqu'on est assuré qu'il ne périra point.

de

Torage,

Pascal.

Bevezetés.

Honnan

3

hogy napjainkban ez nincsen így, s kik a mozgalmat felidézték, vagy legalább reményteljesen kisérték, most aggodalommal fordulnak el tle? honnan van, hogy épen azokat, kik személyes érdekeiket a közjónak, vagy legalább a dicsségnek örömest feláldozzák, most talán még nagyobb elcsüggedés szállotta meg, mint magát a népet? Voltak idk, midn az izgatottság Európában általánosabbnak látszott, mint jelenleg. A XVI-ik század egyházi reformatiója oly országokra is terjedett ki, melyekre a közelebb múlt idnek eseményei külsleg nem hatottak, s még azon államok történetében is, melyek most legtöbbet szenvedtek, találunk idszakokat, melyek, ha csak az anyagi bajokat veszszük tekintetbe, jóval gyászosabb képet tüntetnek fel elttünk, mint a jelen. A harminczéves háború Németországban, a ligue van,

még azok

jelenleg

is,

—

hadviselései,

s

a

nantesi

visszavonása Franczia-

edict

maguk

országban, nagyobb pusztításokat hagytak

után,

következményeket idéztek el, mint századunk forradalmai. Azokkal pedig, kik hálájára a legérdemesbek voltak, máskor is csak úgy bánt a tömeg, mint jelenleg; s valóban, nagy férhak dicsségének nem árt, ha a sokaság visszavonul tlök, hogy a jövend, minden oldalról szemlélhetve a különállókat, borzasztóbb

ket

egészen megismerhesse.

Okát az elcsüggedésnek,

melyet épen azok soraiban tapasztalunk, kik a népnek vezérei

lehetnének,

galmaink

nem

sértett

hiúságban

vagy

moz-

küls tüneményeiben, hanem csak ezek

sa-

játságos természetében kell tehát keresnünk.

Az hatalom;

államhatalomérti s

vita

oly

régi,

mint

maga

e

ha Proudhonnak igaza van, állítván: misze1=^

Az uralkoló eszmék befolyása az államra.

4 rint

hogy az azt

kezddött legyen minden polgári társaság, emberek hatóságot alkottak maguknak ^), akkor hogy az állam íelforgatását czélzó állíthatni,

azzal

is

De

kísérletek az állam alapításával vették kezdetüket.

bármi

gyakran

és

bármi

dühvel

meg

támadtatott

az

államhatalom eddig, ez oly elvek vagy emberek nevében történt mindig, kik az

Szándék

volt

másokat

uralkodók helyébe akartak lépni. megbízni

a

polgári társadalom

vezérlésével* szándék volt megváltoztatni az irányt, mely-

—

de ezt felbontani ben addiglan haladott a társadalom akarta. Mindenik rend azon biztosítésenki nem párt a :

kait nyújtotta,

vagy igyekezett legalább nyújtani a

dalomnak, melyek nélkül ez fenn a római birodalom

bukása

nem

óta, oly

Nem

állhat.

társavolt,

is

melyben a

idszak,

bomlás közepett nem találunk valamit, ami elég szilárd

hogy a többi lerombolt rész újjáépítésénél táraaszúi A középkor legnagyobb zavarai között emelkedett az egyház, melynek oltalma alatt a veszélyeztetett emberiség menedékét találhatá; a rablás alapján fejldött ki a birtok socíalis fogalma, mely az összes újabb társadalom sarkkövéül volt szolgálandó, s mely arra,

szolgálhasson.

neki mindjárt kezdetben ersséget nyújtott; és

midn

a

XVI-ik században példátlan zavar harapódzott be az egyházba, akkor már szilárdan állott az országos hatalom, mely nem engedé, hogy a korlátlan vizsgálódási szabadság széttépje azon kötelékeket, melyek az embe')

foréts

jjLorsque les premiers horames

pour fonder

la société, ils

droits et nos devoir.?,

— —

On

ne se se tint

s'assemblérent direiit point:

un

au bord

tout autre langage

au milieu de nous une autorité; qui nous surveille gouverne. „Les confessions cVun révohifionnaire.^^

stituons

de.s

organisons nos :

et

con-

nous

Bevezetés

reket társadalomba

a

század

s

késbb

tusai

háború

után,

mely

s

azt

—

új

Kémetországban a

között,

—

kogy

eszközlé,

községekbe forrmint például Angliában a XVII- ik

habár megosztva,

keresztyénség,

jon össze,

fzték,

5

ismét támpontul

barminczéves a

szolgálhasson

pol-

Azonföll bármi dühvel támadtatott más korszakokban, védi sem hiányoztak,

gári társadalomnak.

meg

a fennálló

kik

önfeláldozással

is,

mert

ket

lelkesítette,

hogy

vettek részt a vitában:

mint elleneiket, azon

meggyzdés

a fennállót védve, szent kötelességet teljesítenek.

Mindez, miben a rend zavartabb korszakban

meg

is

s

a míveltség barátja a leg-

vigasztalást

találhatott,

nincs

napjainkban.

Most

nem

a polgári társadalom

bizonyos

formája,

nem bizonyos emberek vagy elvek kormánya: hanem maga a polgári társadalom fenállása, a jog, hogy hárAzon korhogy a társaság, temészeténél fogva, kormányozhatlan, s hogy az, ki a társaságot azon kor, kormányozni merészelné, bitorló és zsarnok, melyben állíttatik, hogy a népek nagykorúságával meg kell sznni minden kormánynak i), s melyben az, ki ilyeneket mond, egy sereg bámulója által az igazság apostolának s mindenki által módfölött jeles és veszedelmes embernek tartatik, — ily korszak túllépte azon mily kormány létezhessék, támadtatik meg.

melyben

szak,

hirdettetik,

—

^)

conime

,,La

qui

société dirait

par nature

ingouvernable.

et

destination

pour me gouverner^ est un usurpateur enuemi.

nement

L'homme une et les partis

fois

et

est

donc autonómé,

main sur moi un tyran; jele déclare mon

Quieonque

met

la

parvenü á l'áge de najorité,

le

gouver-

doivent disparaitie.

Proudlion ugyanott.

a

Az

tartózkodtak.

többnyire

azon s

hogy

után, mely alatt mindenki hogy diadalma minél teljesebb legyen, megsemmisítse; mely alatt mindenik

elleneit

nem annyira

inkább

Csaknem

forradalmak

szakadatlan forrada-

hatvan év

eltöltött

iparkodott,

párt

eszmék befolyása az államra.

melyek között a legnagyobb

korlátokat,

lomban

ur.ilkodi')

ellenéinek

kereste

s

mint

helyességét,

elveinek

saját

hibáit

hatalom

a

birtoka

— de nem arra, hogy annak józan mely alatt annyi kormány, megvetve a hasznát vegye; jogot, mindent elkövetett, mit lehetségesnek látott, míg a polgári hatalom egyik kézbl a másikba esve, tízszer megtörve s tízszer újra összeragasztva, elvégre minden után

törekedett,

népnek jogfogalmai, melyeket lábbal

erejét elveszte, s a

hatvan ily év után hangosabban nyilatkozik a kétely: ha vájjon nem volt-e mindezen erködés haszontalan? ha vájjon a remény, miszerint az alkotmányok változtatása az emberi tapodtatni

látott,

összezavarodtak;

mindig

javítandja, egyéb-e hiú szemfényvesztésnél,

viszonyokat

is

kigondolva

azok

kik ez úton kezökbe akarják hogy önhasznukra kiaknázhassák? forradalom elégtelen társadalmira van által,

keríteni a hatalmat,

A

politikai

A

;

minden megtámadtatik, mi az emberi társadalmat eddig összetartá, vagy ami

szükség.

jövendben újjá kell

térnünk,

Már

család,

új

a birtok,

alakulás csírája lehetne.

teremteni;

nem

elégséges

hanem parány okra

közel

az

id,

midn

a

Az emberiséget chaoshoz

vissza

kell feloszlatnunk mindent! szilárd

respublicai

nézetek

sem fognak a reactionarius névtl megóvni s ki a tömegnek tetszeni kivan, kénytelen lesz a család

senkit

;

iránti szeretetet a testvériségen elkövetett árulásnak,

a birtokot lopásnak nyilvánítani.

—

Bevezett's.

7

S míg ekként a polgári rend fennállásának jogszersége sokak által tagadtatik; míg a társadalom valamennyi támasza ingadozik, és semmi sem marad megtámadás nélkül, ami, Iia a nagy épület összeroskad, egy újnak alkotásánál alapúi szolgálhatna:

nem

a társa-

áll-e

valaha — kétségbeesve már a

dalom védtelenebbül, mint

tusa eltt, úgyszólván, oltalmazok nélkül?

Ha

arányban növekedett aggodalom szállhat meg bennünket; de a valóságos veszedelem nem e növekedésben rejlik. Tegyük fel, hogy mindazon szavazat, mely Francziaországban socialista jetekintetbe veszszük, mily

a forradalmi elem a közelelíb múlt években

löltekre

megfontolás

érett

esett,

öntudattal

vettetett a

választási

kik e jelöltekre annálfogva

után

urnába,

:

és

tökéletes

hogy azok,

s

szavaztak, mert a jelenlegi

kormány nincs ínyökre, valósággal a társadalom megbuktatását

párt,

vették

még

hatni; s

mit egyáltalában

czélba,

ez esetben

is

e tekintetben senki

a hívek maguk,

nem

állít-

tetemes kisebbségben lenne

e

sem csalódik kevésbbé, mint

ha többséghez volna reményök,

kik,

vezet legjobb eszközt nem fognák elhanyagolni, s más politikai pártok módjára bizonyosan azt hirdetnék, hogy már van többségök, holott ennek épen ellenkezjét teszik ^). A való veszedelem azon párt vagy az ehhez

,

—

jobban mondva

—

és cselekményeiben rejlik^

*)

morál,

Considérant

o

„supériorité

les

l'état

campagnes

nume'rique'^

peuple éclairé des

villes,

plus lóin possible" le

azon roppant többség nézeteiben mely a fennállót fenn akarja

d'is-norance

Francé

profonde et

tar-

d'asservisseraent

plongées

—

enfin

la

du peuple ignorant des campagnes sur que nous aurions du reculer je pensais

„le

en

moment

vivent

:

des élections.

Loiiis

le

Blanc

Az uralkodó esznu'k

3 tani;

s

ki a közelebb

l)efolvása az

államra

múlt idüek eseményeit figyelme-

sen vizsgálja, osztozni fog véleményemben.

nagy

Azon mely

1848-ban

mint mény a történetben.

aligha mutat

bir,

alapíttatik

valamennyi

átalakulása

következett lel

—

be,

jellemmel

más hasonló nagysága

Francziaországban

Németországban

;

viszonynak,

sajátságos

parlament

ese-

respublica

hivatik

össze,

mely a néhai r(3mai birodalom valamennyi országának számára törvényeket alkosson oly általánossággal, mint e birodalomban soha semmiféle hatalom nem követelt magának; Olaszország fölkel az idegen uralkodá.s s minden korlátlan hatalom ellen; Ausztriában a középkori viszonyok végmaradványai rontatnak le. A törvény eltti egyenlség, a sajtó- és egyesületi szabadság,

—

a

egyenjogúsága,

vallások

tése,

st

a

privilégiumok

összes birtokállapot

az

tetemes

eltörölte-

módositása

—

midn

a földesúri viszonyok mindenütt megszntek, mindez néhány nap alatt történik, s a nélkül, bogy általában véve más izgalmat mint a közörömét lehetne észrevenni. Mi 1789. augusztus 4-dikén Francziaországra nézve történt, az most Európa nagy részében követ-

—

kezett alig

be,

bármi

s

hallatszott

part,

melyet

leszakad,

s

régtl az

nagy veszteség

panasz a történtek fogva

árnak

aláás

a

martalékává

ért

is

folyam, lesz:

többeket,

Valamint a

fölött.

váratlanul

úgy

történt

A

mi századok óta fennállott, az csaknem nyom nélkül tnt el; az ember alig foghatta fel, mint állhatott fenn csak imént még egy egészen más rendje a dolgoknak, miután mindazok, kik annak támaszai 1848-ban.

voltak,

kozni.

az

új

renddel

oly

rögtön

meg

tudtak barát-

:

Bevezetés.

\)

Mibl magyarázhatjuk meg magunknak

e

meglep

tüneményt? Lehet-e e történtekben természetes fejleményt látni?

hogy a mit a nép oly könnyeden vívott gyümölcs volt, mely a legcsekélyebb szükségkép földre hullott? Aki azon népek

lehet-e mondani, ki,

rég

megért

érintésre

állapotának

míveltségi

melyek az

nem

fogja állithatni,

különféleségét

mozgalmakban

1848-iki

nyult be inkább a

tétel,

tekinthet,

az

valóban megfelel,

s

ezt

is

a

e csalódásból.

ténynek

csak

veszi,

vettek,

késbbi események Soha sem bizomint épen itt, hogy bevégzett

különben

s

mindenkit felriasztanának

tekintetbe részt

:

ami a kor fogalmainak ami a viszonyoknak szükséges ered-

ménye.

Vagy talán túlnyomó többség eszközölte mindezen államokban e nagy felforgatást? Ezt sem mondhatni, miután Francziaországban még azok is, kik e mozgalom élén állottak, s kiknek érdekében van azt a nagy többség mve gyanánt tekintetni, nyiltan megvallják hogy az egy aránylag? csekély számú kisebbség által, a többségnek részvéte nélkül, st akaratának ellenére hajtatott végre. Ugyanezt mondhatni más országokról is. A változtatások kezdeményezése nem indult ki a népbl, melyet sok helyütt csak utóbb kellett megnyerni a nélküle keresztlvitt intézkedések helybenhagyásának. Nem, mert a viszonyok úgy hozták magukkal; nem, mert ellenállhatlan többség úgy parancsolta

—

hullott

porba a fennálló rend.

oh abban

rejlik, ^^ogy

mére kelni; hivatásuk

és

lett

A

pedig azért nem, volna,

való ok, az egijetlenegy

senki sem mert a fennállónak védel-

s

mivel azok, kiknek ez

kiknek hatalmukban

állott,

nem

Az uralkodó eszmék befolyása az

IQ hittek

joguliban;

zandó

lett

s

volna

^

az

épületei,

maguk

is

oly

állanna.

mely általuk oltalmaroskatagnak tartották,

hogy az els rengés után odahagyták. Ha vannak oly események, melyek nem nagy tettek, hanem egyedül nagy gyengeség szüleményei, -- s a a szóban forgó világtiirténet több ily eseményt említ,

—

méltán küzéjök sorozandó, és kozott

soha

gyz

inkább megtámadásának eredménye

midn

nem

csodál-

fölött,

mint

küzdelem következéseit talán csak azok látták elre, akik benne legyzettek. A mi a közelebb múlt években történt, bizonyságul szolgál, hogy az államhatalom tenger, melyen, a ki hitét veszti, elmerül, s hogy politikai tusák gyakran istenitéletek, hol az, aki meggyzdés nélkül lép a sorompók közé, a gyengébb által is legyzetik. ^láskülönben mint magyarázhatnók meg magunknak, hogy oly államok, melyekben azon viszonyok, melyek, némelyek állítása szerint, a forradalmat elnagyobb mértékben voltak meg, minden idézték, megrázkódtatástól mentek maradtak? A növeked jólétnek közepette, s a nélkül, hogy valami a közeled vihart jelezte volna, rögtöni átalakulásnak ment eléje annyi ország; és Belgium, melynek népességébl 7000 lakos esik egy-egy négyszög mértföldre, miért állotta meg ez

alkalommal,

a

—

ingadozás nélkül a vészt? miért

nem

bomlott

fel

a köz-

nagy mértékben találtatnak fel? miért nem Irlandban, melynek foldmívelési viszonyai a legeslegsúlyosabbak? hiszen

rend Angliában, hol az industrialismus

itt

a

repealerek,

nagyobb számú, republicanusok

amott

mint pjirtja

a

a

chartisták

min

volt

a

bajai oly

pártja

aránylag

socialisták

s

a

1848-nak elején Francziaország-

Bevezetés.

l\

Miként magyarázhatnók meg magunknak e tüneményeket, ha a történtek okát nem inkább a kormányzók cselekvényeiben és meggyzdésében keressük^ ban.

mint a népekéiben?

Az eszmék nemcsak azokra hatnak, akikre nézve kedvezk a bellük vont következtetések. Befolyásuk áltacsaknem mindig épen azokra legnagyobb, kik így van ez századunk eszméivel is. Az egyenlség fogalma, t. i. a meggyzdés, hogy igazságtalanság, ha az állam polgárainak bizonyos osztályai, másoknak kárára, eljogokkal lános

s

általuk helyzetöket veszélyeztetve látják,

ruháztatnak

fel,

népet, mint

hiszszük,

talán

nem

hatotta

át oly általánosan a

Francziaország lakosainak nagy

fel tisztán, hogy oly alkotmány, melynek alapelve az egyenlség, nem szoríthatja a poli-

többsége aligha fogta

jogok gyakorlatát a népességnek század részére, hogy oly királyság, melynek a felséges nép akaratán

tikai s

kivl más

alapja nincs, nem léptetheti önön akaratát azok akaratának helyébe, kik egy fictio juris alapján a nép nevében szólnak. De — habár errl a népnek vagy többsége nem birt is tiszta fogalommal annál világosobban láták azt be a társadalom magasabb osztályai. Ezeknek jóval nagyobb részénél az egyenlség és nép-

—

felség fogalmai régóta elméleti hitágazattá váltak.

Épen

a kormányférfiak Francziaországban látták volt elre a fennálló viszonyok szükséges bomlását.

Ok

tudták,

hogy

azon eszközök, melyeket a júliusi forradalom óta alkal-

mazásba vettek, az államot alapjaiban rendítették meg; hogy ez vagy ama nagy miniszter, ki megvesztegetések által befolyást biztosított magának, úgy cselekedett mint a patak, mely a malom kerekeit forgásba hozza.

Az uralkodó eszmék befolyása az

J9

államra.

de egyszersniiiul az épület alapzatát is aláássa; a kormányférfiak tudták, hogy a törvényhozás, melytol a támaszát

szék

királyi

fegyverül,

tott

maszul már

ízben

megsérülvén

sem

senkinek

annyi

várta,

hogy

szolgálhat;

használta-

tusában,

a

midn

s

tá-

aztán

a nép nevében néhány ezer ember a fennálló rend ellen

rei

rendnek

e

fellépett,

képtelenek voltak

az

még

talanságuk érzetében azt

viszonyok

Ily

bátrabbak

is

nem

egyebet

a

Igaz,

nem

hanem^

er

legújabb

jog-

ha a

természetes,

aggodalommal telnek el, és jöv elé, melytl új

leg-

pusztításoknál

várnak. férgetek

által

félig

elvonult:

nyomatott

el,

s

meg van

megmaradt

részeit,

anyagi

az

lakhatókká

tenni.

mozgalom

habár ezt vagy amazt a szándék legalább az

melyeket ingadozni

De idnek eseményeit maguk után

tunk, ismét

mert

mert

csaknem remény

lehet újra felépitni,

épületnek

nem,

megkisérteni sem merték.

nemde

közijtt

:

néznek a

nélkül

anyagi

visszavonultak;

ellenállásra

lát-

az okok, melyek a

vonták,

létez-

nek most is, mint azeltt; s ki tagadhatná, hogy azok elbb-utóbb ugyanazon eredményeket vonhatják maguk

Az utczákban legyztétek a lázadást, de a forr az még most is. Mindazon kétely

után.

délyekben zül,

melyek a fennállónak jogszersége

a múlt évek eseményei által egyetlen

meg.

,,Csak arra volna-e

forradalom,

*)

^).

ellen emeltettek,

egy sem oldatott

kárhoztatva a franczia

hogy egyedül kételyeket és csalódásokat panaszkodik lelkének elkeseredettségében

— — ,,Csak

nemzzen?" Guizot

tehát

ke-

kö-

keressetek,

,,De la de'mocratie en Francé.

keressetek

e

társada-

Bevezetés.

]

lomban, melyet 1789. óta annyi ízben tek

újra

és

hattok

nem

!

—

felépítettetek,

—

romba

döntötte-

valamit a mit leront-

fogadom, liogy a tulajdonon kívül egyebet találni'' i), kiált fel diadalmas hangon

s

—

fogtok

Thiers.

még

3

„Xem

zavartatott-e

1848-ki

össze

februá-

valamennyi jog, a hatalom és szabadság valamennyi fogalma? Tudták-e Louis Blane és Caussidiére, vagy vakbuzgó elleneik, hogy mit cseóta valamennyi

riiis

lekesznek?''

—

elv,

kérdi Proudhon-),

—

s

hol

van, aki vála-

Bármi távol álljanak egymásegymást kölcsönösen így szól Barante ^), annak bevallásában mindnyájan megegyeznek, hogy a rendetlenség mindenüvé elterjedett, hogy a nyugtalanság valamennyi lelket megszállott, hogy a társadalom legmagasabb fokától kezdve a legalsóbbig a közérdekek kétségbe vonattak, hogy megtámadtatott mindenik^ s hogy egynek sem maradt szolni merészelne neki! tól

,,

a pártok, bármennyire gylöljék

—

meg

szenvedések a jelenben, és komor jövend iránt, hogy más politika, más nemzeti gondolatok már nincsenek, mint az egyéni búbánat, s hogy a közvélemény nem egyéb, mint a közkívánat: javulnának meg bár újra a magánérdedek.'' egyebe,

mint

bizonytalanság a

S fog-e a belsejében feldúlt társadalom, új megtámadás esetére hatalmasabban ellenállhatni, mint a múlt alkalommal? A nyugalom erszakos felbontását talán el fogják nyomni.

')

Az államhatalom mindenütt

,,De la propriété."

•)

„Confessions d'un révolutionnaire.**

^)

„Questions constitutionelles."

felfegyverzettebb

Az uralkodó eszmék befolyása az

14

mint akkor

volt,

szer kiejteni

s

nem

kezébl

a közbiztonságot.

De ha

a

Nagy seregek

lázadás

helyreállíttatott a

szöni-e

megmentését a társadalom?

béke:

egy-

biztosítják

legyzetett,

ha

ily

önmagánalc kö-

vájjon

a saját

azon meggyzdésnek, hogy

s

még

fogja meglepetésében

a gyeplt.

módon

hitnek-e,

államra.

a

jogában való fennálló

va-

lóban jó és czélszer?; kérdem: ennek fogjuk-e köszönhetni a diadalt?

Az emberek, elleneivel

igaz,

ki a hazáért,

:

mindnyájan koltatik, azt

azért,

meg fognak ki

mert a minek

lehetetlennek

riadnak a bizonytalan

mcgíilapitása

tartják,

jöv

vívni a

keresményért, ki

ell;

vagy mert

——

közrend tkéiért,

szándévissza-

de magáért

az

államért ezerek között állig egy fogja megállani a vészt.

Az emberek csak azért küzdenek, hogy a jövend ne legyen még rosszabb a jelennél. Az alkotmány nyilt elleneit meg akarják semmisíteni, hogy ne fosztassanak meg a lehetségtl^ a fennálló alhoimányt saját nézeteik Ki higyje, hogy oly viszomegváltoztathatni. nyok, melyeknek csélszerüségérl senki sincs meggyzdve, hogy oly respublicák, melyek csak arra valók, hogy a monarchiához átmenetül szolgáljanak, — oly monarchiák, melyek csak azért tartatnak fenn, hogy szerint

átmenetül szolgáljanak a respublicához, sadalom, mely saját jogosultságán

—

hogy oly tárily merész

kétkedik,

megtámadásoknak sokáig ellenállhasson? Van-e, aki nem hogy bár sok gyzelmet nyerjen ez úton a

látja,

csak azon viszonyok

társadalom,

miután

nak

melyek a megtámadásnak

ily

helyre,

gyzelem csak

het,

—

s

általa

új

állíttat-

okúi szolgáltak,

harczok elkészületének

tekint-

hogy a polgári társaságnak ez ösvényen azon

;

Bevezetés.

állapotra

jutnia,

kell

az emberek a

]

melyben, Hobbes

társaság eltt éltek,

—

nézete

5

szerint,

min dny ájok örökös háborúját mindnyáj ok ellen, melyben a társaság talán mindig gyzni fogna, de csak miután szünet nélkül küzdeni kényteleníttetett. Ha már haszontalan panaszok helyett, melyek által különben is legfölebb értem,

érdemekre tehetünk szert, szemügyre veszszük hogy mieltt gyógyszerekhez nyúlunk, a bajt tökéletesen megismerjük, mindenekfölött két tüne-

stylistai

a

tényeket,

mény

veszi igénybe

ezen

1-ször:

gat Európában 2-szor

figyelmünket:

viszonyok

-)

hogy mindazon

:

elháritására

volta egész nyu-

általános

eddig

eszköz,

alkalmaztatott^

mely

a

elégtelennek

bajok mutat-

kozott.

Amabból

nem

egyes

az következik

államok

hanem hogy

külön

oly valami szolgál

lamennyi állammal, hol

Emebbl az

tU,

:

pedig

azon

e

hogy korunk hajainak okát

viszonyaiban

keresnünk,

kell

azoknak alaptU, a mi va-

bajokat észrevessssük, közös.

meggyzdést

meríthetjük,

—

hogy

melyen a fennálló bajoknak orvoslása eddig meg ki-

sértetett,

tévút volt.

Ha már tehát az,

galom ^)

getik,

most azon kérdést állítjuk fel: hogy mi ami közös valamennyi állammal, melyre a moz-

kiterjeszkedett''^

A

—

nem nehéz

a

felelet.

veszedelmelí, melyek az államot Franczlaországban fenye-

más országokban távolabbaknak

látszanak, de

léteznek min-

denütt, s a kór jelenségeinek figyelmes vizsgálata után mindenki

meg

hogy a külnyugalom palástja alatt még a büszke Albion is több oly elemet rejt, melyeknek lenyügözése sikerüli; eddigien, de melyek aggodalommal töltik el a gondolkozót. fogja vallani,

Az uralkodó csznu'k befolyása az

\(\

Valamint egyéb ház sem érte

magasztos letésre

gondolata:

katholikiis

A

tökéletesen.

rang

fnök

választott

és

és

szü-

közös

tör-

— sóba

vények alatt egy nagy egészszé forrasztani össze, sem valósult tökéletesen. A legfenségesebb eszme megtestesülésére

nek nyomát

törekszünk,

magán,

viseli

mert csak gyarló emberek volt az a

zunk

pápasággal

hibáiról,

mely

korszak

bizonyos:

is,

ha

tévedései-

azt létesiteni

akarja,

által léptethet' életbe.

De bármi

is.

annyi

azon

egy-

jelesebb pápák

a keresztyénséget,

nélkül

tekintet

úgy a

institutiók,

czélját

el

állanua.

Ugy

szigorú Ítéletet hoz-

hogij a

pápaság mind-

azon mpeket, mehjeh fölött valaha uralkodott^ szellemileg egy egészszé alkotta

át.

A XVI-ik századnak nagy egyházi meghasonlása külsleg széttépte a köteléket, mely hajdan a nyugat valamennyi népét egyesítette; egyes népek azóta sebede miután a pásebben, mások lassabban haladtak ;

paság a szellemi hirdetve, ezen

hatalom

jogszerségét

ellenállásának

fogalommal a polgári szabadság magvát

k

késbbi fejldésükben mindezen népeknél elhintette, szellemi is mindannyian rokonok maradtak, s ha korunk mozgalma csak azon népekre szorítkozik, melyek egykor a római egyház kebelében voltak, ha egyikök sem maradt ment a közizgalomtól akkor ezen tünemény :

okát épen

a

szellemi

irány

közösségében^

s az

eszmék

azonossága által feltételezett polgárisodási egységben kell keresnünk.

Fekvésére

és viszonyaira,

történetére és jelen

egyike alapja

helyzetére

sem hasonlít ugyanegy; s

a

ha

nagyságára

és hatalmára,

nézve, a nyugati

másikhoz

;

Portugáltól

népek

polgárisodásuk

de

Lengyelországig,

Bevezetés.

Erdélytl az Óceánon

túlig,

különfélébb fokain álló

ségeskedésben

a míveltségi

lépcszet

egymással huzamos ideig

s

népeknél az

élt

17

élet

leg-

ellen-

legfontosabb

viszo-

ugyanazon fogalmakkal találkozunk: akkor azt, ami e népek viszonyaiban közös, látszik, hogy úgy csak abból kell származtatnunk, amire nézve egymástól el nem térnek, azaz: bizonyos eszmékbl, melyek mindnyait illetleg

nyájokkal közösek.

Ha az

lyabban,

eszméihez venni,

ha

e nézet helyes, s

meggyzdtünk

melyek az eszme tévedés

hogy komo-

s

ellentétbl

a valóság közötti áll

el:

vagy magukban az eszmékben, vagy ezen

eszmék alkalmazásában

Vagy

és

mint most, valamennyi viszonyt a kor vezéridomítani, s ez által azon bajoknak elejét

származnak, akkor két lehetség

A

arról,

inkább

sem igyekeztek

emberek soha

rejlik.

azt kell feltennünk, hogy a keresztyén polgá-

rosodás hamis eszmékbl indulva ki oly czélok után fárad, melyeket elérni

nem

vagy pedig

azt,

lehet:

hogy az összes tudomány

és állam-

mvészet, félreértvén az uralkodó eszméket, nagy feladatának megoldását

téviiton kisértette

meg.

még egy harmadik lehetséget feltennünk; s bármi nagy tisztelettel viseltessünk azok iránt, kik a lefolyt századokban az államtudományokkal fogLehetetlen

lalkoztak; bármi készséggel hajoljunk

kormányférfiú

belátása

nyeit életbeléptetni

eltt,

akarta:

meg

annyi híres

tudomány eredmémég sem fogja senki az ki a

els lehetséget elfogadni, mieltt a másodikat meretes vizsgálat után elvetni kényteleníttetett,

miután eddigi tapasztalataink olyanok, Eötvös.

A

XIX. század

eszméi.

I.

—

lelkiis-

kivált

melyek a tudo2

;

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

|Q

inány

vak bizodaluumkat jóformán

iránti

megrendít-

hetik.

Az

összes történetben

nem

találunk idszakot, mely-

tudomány az államra nagyobb befolyást gya-

ben a

Valamint a franczia con-

korolt volna, mint jelenleg.

jogok elsorolásával kezdi meg alkotszövegét, kimondván így, hogy alkotmánya

stituante az emberi

mányának

államtudomány elveit akarja életbe léptetni: ugyanezt látjuk azóta csaknem mindenütt. Több ország-

által

az

ban az állam kormánya oly férliakra bizatott, kik a tudományban is vezérszerepet játszottak: másutt törekvés

mutatkozott,

medd szolgált

azon

országok

A

követni.

példáját

eredmények tehát szükségképen a szövétnekül tudomány ellen is bizonyítanak, kivált ha figye-

lembe veszszük, mily haladást

tett

emberi

az

az

ész

mezin azalatt, míg az állam czélszer köri siker nélkül fáradoztak.

ismeretek más szerkesztése

Azon idközben, melyet kérdés

megfejtésére

számos mint

szánt:

kitn

lehessen

férfiú

e

legczélsze-

rebben szervezni az államot? mások a természettudományokra vetették magukat; de mily különbséget tapasztalunk, ha nyomozzuk e munkásság eredményeit e két

mezn

I

Nincsen év, melyben a természettudományok terén új,

nagybecs

felfedezések ne tétetnének. Ellenállhatlan

emberi ész, a természet megnyílnak hatalma eltt, s szolgálatába sze-

hódító gyanánt halad elre az rejtelmei

gdnek

az anyagi világnak legtitkosabb eri.

tudományok mezején épen Elzer

mákba

meg

öntetve,

Az

állam-

az ellenkezt tapasztaljuk. régi

elvek

ezer

kötet

nagy

felfedezések gyanánt hirdettettek

íratott,

új

for-

Bevezetés.

\{)

de minthogy a gyakorlati tiidományokuál

— —

s

az állam-

haladásnak tudomány kétségkívül ezekhez tartozik egyedül az tekinthet, aminek gyakorlati eredménye van meg kell vallanunk, hogy államintézményeinkben ugyan sok változott meg, de hogy oly távol vagyunk a :

czéltól most,

mint akkor,

jen szerTífSzteni az

kezdtek

;

midn

st egy id

óta

a

maink szerkezete hibás, csak Téves elv rend így

elsséget

—

jobb, mint

érdemel

Jcell-

foglalkodni

meggyzdés, hogy államég általánosabbá vált. semmi

a teljes

elv,

s

a leghibásabb

rendhiány

fölött,

—

s

mióta az állam szervezése elvek alapján kisérte-

meg,

tett

is

mmt

e kérdéssel:

államot? tudományosan

s

a középkori zavar helyébe némi rend lépett,

sok dolognak jobbra kellé fordulni; míg

másrészrl, a

már

elvei

ezer év óta uralkodott keresztyénség

az éle-

mindinkább áthatván, erkölcsi haladást eszközöltek, melyet sokan tévesen az alkotmányok változtatásából származtattak. ^) De minél tovább haladunk az eddigi irányban, annál hangosabban szólal fel bennünk a kétely vájjon helyesen választottuk-e utunkat? s vannak, kik örömest azon pontig térnének vissza, honnan kiindulánk: míg mások új ösvényeket keresve, a jelentet

:

kor államaitól azon megvetéssel fordulnak

el,

melylyel

egy századdal ezeltt a középkori állam iránt viseltettek volna.

Ennek legnagyobb bizonyságát abban találhatni, hogy a hanem szorítkozott azon országokra, melyek bizonyos formájú alkotmányokkal birnak, hanem gyakran ott még inkább nyilvánult, *)

ladás

hol nz alkotmányban csak parányi változások történtek.

Példa Né-

metország, ellentécben Francziaországgal.

2*

Az uralkodó eszmék

20

Azalatt,

haladásnak

egy még

míg a természettudományok mezején a csaknem bámulatos gyorsaságát tapasztal-

nem csalódunk várakozásunkban, csak

ha

mely,

juk,

befolyása az államra.

hatalmasabb

s

nagyszerbb fejldésnek kez-

államtudományokban oda tértünk vissza, a kételyhez, mely annyi kísérlet honnan kiindultunk

dete

azalatt az

:

—

és tai)asztalás után csak

még kínosabbá

vált.

Hol rejlik annak oka, hogy az emberi ész munkásságának e két irányban oly különböz eredményei voltak? Megengedem, hogy ezen ok részben azon tárgyak különböz természetében kereshet, melyekkel e tudományok foglalkoznak. Az anyagi világot örök törvények kormányozzák, titkai, melyeket egyszer felfedeztünk, örök idre vannak feltárva, s kulcsúi szolgálnak további nyomozá-

— Az ember, ki ma már nem

sainknál. s

érzelem

ezer

minden

között ide

pillanatban

s

tova

az,

a ki tegnap volt,

ingadozva,

helyzetét

változásaival

szüntelen

felcseréli,

a vizsgálódót. így vélekednek sokan. panaszoknak jókora részét túlzottaknak tartom, s azt hiszem, miszerint azon változások, melyeket az emberi természetben idrl idre tapasztalni bogy sokszor csak annak tulaj donitandók, vélünk,

tévedésbe

Én

hozza

ezen

figyelmünket

természetének

Meggyzdésem

különböz

nem

oldalaira

fordí-

annyiszor

csaló-

dunk

az emberekben, mivel rögtön megváltoznak;

hanem

azért,

mivel

tottuk.

szerint,

nem tudjuk megkülönböztetni

mészetökben változhatatlan, ^)

Emberi viszonyokról

nak, mint

magának az

itélni,

észleló'nek

héz a miatt, mert emberi

attól

nem

annyira az

terme'szete

viszonyok

azt,

ami csak

irányában

helyes észleletre megkivántató nyugalommal.

a mi

ter-

esetleges.

^)

e'szlelendó' tárgy-

miatt, nehéz;

nem

—

ne-

igen bírunk a

Bevezetés.

De

kérdés

felhagyok c

21

további

fejtegetésével,

s

nem akarom kétségbevonni, hagy az államtudományok mezején

tett

haladás,

csekély

nagyobb nehézségeknek zonynyal

ha

nem egyedül ennek; azon

de minden bi-

meggyzdhetünk,

a miró'l

természettudományok történetére korszakot tekintjük, mely sebes fejl-

íigyelmünket

fordítva,

részben a tárgygyal járó

tulajdonítandó;

a

désüknek stádiumát megeló'zte. S itt különös figyelmet kérek: mert munkámnak hasznavehetsége kiválólag a most kifejtend nézetek helyességétl függ.

Voltak

midn

idk,

a természet

is

mint

lepecsé-

könyv feküdt az ember szeme eltt. Paracelsus s utána mások, nemhogy könnyebben megfejthetnek tartották volna a temészetet, mint az embert, hanem

telt

melyet a micros-

azon tökéletes hasonlatosságnál fogva,

—

cosmus és a macroscosmus között föltettek, berben keresték a kulcsot, mely a természet

az em-

minden

rejtelmét megnyissa.

Sokan mívelték fáradhatatlan szorgalommal a tudomány ez ágát, mely azon korban, midn a theologiai

és

politikai

kutatások

veszélyesek valának, kivált

a békeszeretket vonzá magához. S mik voltak e törekvések eredményei? Napjainkban még a tanuló is büszke mösolylyal néz gászok,

mint Ticho

astrologia elveivel,

le

azon korra,

midn nagy

csilla-

komolyan foglalkoztak az az orvosi tudomány az emberi

Brahe,

midn

azon ismeretével elégedett meg, melyet Galeu, mint mondják, majmok bonczolása által szerzett, a vegytan

test

az elixirium vitae-t, lálni,

s

a bölcsek kövét

a chiromantia és necromantia

igyekezett felta-

tudománvoknak

te-

Az uralkodó eszmék

22

befolyása az államra.

mi a lehetetlen utáni e törekvések esetlegesen fölfedeztetett, egy nem sikerit ki-

kintettek, és az, a

között

sérletnek vétetett, mint ez például Glauberussal történt,

midun a bölcsek köve helyett híres savát találta fel. Ki a természettudományok akkori állapotának okaival meg akar ismerkedni, azt Baco munkáira utasítom, melyeket különben is kell, hogy ismerjen mindenki, ha bármely tudománynyal komolyan foglalkozik; e helyütt csak azt említem, amit különben is mindenik olvasóm tudni fog, hogy a természettudományok haladását azon pillanattól kell számítani, midn Baco elvei általános

domány az

elismerést

vívtak ki maguknak,

s

a tu-

Csak miután a tudósok átlátták, hogy a syllogisticai forma á a logicának valamennyi fogása egyedül annyiban szolgálhatnak a tudomány elmozdítására, amennyiben a fogalmak, melyekbl kiindulunk, helyesek ^) s hogy ha mindjárt valamennyi idszaknak minden nagy férha vállvetve törekednék elmozdítani a tudományt, ennek mindaddig sikere nem lehet, míglen az alapfogalmak nem állapíttattak meg helyesen minthogy az ezeknek általa

kimutatott ösvényre

tért.

;

megállapításánál használt

helyes

elkövetett logica

csak miután azon

által

hiba

nem

meggyzdés

az

alkalmazásuknál

hozathatik helyre

bebizonyításnak legjobb módja a tapasztalás a

2),

2);

hogy a

vált általánossá, s

miután

tudomány megmenekült azon szavaktól, melyeknek úgy hiányzik fogalmuk, valamint bizonyos fogal-

épen

')

Aph. XIV.

')

Aph.

')

Aph.

XXX. LXX.

Bevezetés.

2»3

makra nincsenek szavaink ^) csak ezen pillanattól kezdve nyílt meg a természettudományok eltt a haladás ha:

tártalan ösvénye.

S ha már most íigyeloninket jelen

állására

nem

fordítjuk,

államtudományok

az

találjuk-e

mindazt,

itt

miben Baco a tudomány általános tespedésének okát kereste? Nem találjuk-e ugyanazon viszketeget és könynyedséget az

minden kül,

munkat nütt

:

az

gyunk-e valónak,

mindenütt egyes

tényt

analógiából

mert

egyszer

azt

elhittük,

valónak

is

emelni

s

csavarni,

míg

oly

portékát faragtunk

minre épen szükségünk

hogy

?

^)

hajla-

minde-

Nem

va-

azért ismertünk

mert kellemesnek

találjuk?

ellenszóló tapasztalásokat megvetni,

nak,

is

következtetni,

rendszerré

mindenkép azon, hogy a mit

tapasztaltuk,

az

úton

nél-

Nem

le?-)

származtattatik

államtudományok mezején

az

ki

melyekbl

felállításában,

a tapasztalásnak tekintetbe vétele

elméleti

tisztán

tntetjük-e

elvek

általános

egyéb,

van*),

Nem s

szoktuk-e

addig csrni

bellök magunkazon

fáradozva,

nézetünket másokkal is elfogadtassuk, s hogy hibáiból kitisztítsuk? Vájjon nem vádolhatnók-e arról napjaink államtudományát is, hogy összes vagyona néhány ember tulajdona, s minden reményünk, minden, a mire büszkék vagyunk, hat meber agyvelejébl kelt ki ? ^) Igaz, hogy nem többé kifejtett

nem

azon,

')

Aph. LX.

-)

Aph. XIX.

3)

Aph. XLV.

XXV.

^)

Aph. XLVI.

"")

Delineatio et argumentum.

Az uralkodó eszmék befolyása az

24

államra.

Aristoteles, Zeno, Epicur és Theophrastus irományaiban, mint megannyi börtönben ülnük fogva, melyekbl, hacsak rendbontóknak és lelkiismeretlen újitóknak nem akarunk tartatni, eltávoznunk nem szabad i); de századunk új neveket bálványoz, és még akkorban is, midn a párisi egyetem scliolasticai bölcsé-

Plató,

mennyi polFülöp Auguszt, mondják, ez oknál fogva a városfalakat külebb helyeztette, — még akkorban sem viseltettek az emberek oly tisztelettel szete több tanul('»t vonzott Parisba, mint a

gára

volt

a városnak,

—

a stagyritának elvei iránt,

dományok egyes ban

nem

s

minvel

jelenleg az

államtu-

tanitóinak nézetei találkoznak.

Való-

huzamos ideig ugyanazon ösvényen haladtunk, az államtudományban is azon pontra jutottunk, melyen Baco a korabeli természettudományokat találta. A mit nehezen tanultunk, azt tudománynak szoktuk tartani, s ha valakinek azt mondjuk, hogy midn száz kötetet olvasott, s néhányat talán írt is, ez által elméjét igen czélszer gymnastikában részesítette, de sem a tudományt, sem a tudományban önmagát nem igen vitte elbbre: alkalmasint ugyanazon megvet mosolylyal válaszol, melylyel néhány századdal korábban az, ki életét Thomas Aquino tizenhét, vagy Duns Scotus tizenkét folio-köteteinek tanulására szentelé, annak felelt volna, ki t arra figyelmezteti, hogy jövend kor, midn tömérdek fáradalmaiban csak er- és idpazarlást fognak látni, s midn bajos lesz megérteni: miként kínozhatták magukat jeles elmék is ily nyomorúságokkal?

')

kell csodálkoznunk, ha,

Aph. XC.

miután oly

Bevezetés.

De

25

tudományos elítéletek nélkül között a legmakacsabbak

Iia

elítélet

meg

ügyet, jelen

a

ezek minden

s

vizsgáljuk

ez

államtudományok a között, melyet a természettudományok

kell vallanunk, liogy

állása s

— —

XVI-ik században

az

szembeszök hasonla-

elfoglaltak,

tosság mutatkozik.

Miután Hobbes

logicaí

következtetéshez,

tetéstl

st

száz

tanai,

tius

és Eousseau, Puffendorf

ezen

jóval

túl

is

a

azon

és Helve-

segítségével,

következ-

lehetségesnek

határáig,

tovább fonattak,

vájjon

megvizsgáltatnék,

fogás

anélkül,

hogy

melyekbl

alaptételek,

mindent leszármaztattak, csakugyan hely esek- e? miután

hogy a tudomány épületének alapja tágittamindig csak több-több emelet rakatott az alapra, míg a szédelgs magasságban már nem

a helyett, tott

volna,

ódon volt

mód tovább

építeni;

miután végre oda jutott a

tu-

domány, hol mívelínek nem maradt egyéb hátra, mint lerontani, amit eldeik alkottak, hogy kissé módosított formában nagy fáradsággal szintazon magasságra vi-

gyék

fel

bízván: rasztó

—

mások megvetve

az

merész

munkáját,

sabb régiók kék tae,

épületet, a

ismét az

lerontás tisztét

a

logicaí

phantasiáj okkal

utódaikra

építgetés

a

fá-

legmaga-

rében barangolnak. Az elixíríum viaz astrologia nem foglalkoztatták

alchímia,

nagyobb mértékben az embereket egykor, mint jelenleg azon eszközök feltalálása, melyek az összes emberiséget boldogítsák

s

az örök békének, a boldogság ezer

évi birodalmának alapját vessék meg.

S kik napjainkban ezekkel foglalkoznak, époly komolyan járnak el, époly tudományos szabatossággal s annyi mindenféle számoknak elsorolásával teszik ezt, mint eldeik, kik

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

2Q a

nyomozták,

kövét

bülcseséguek

tudományos

nym-

szve köri tevékeny ségöket, hogy önmagukkal épen nem ábrándozok, s másokkal elhitessék, miként hanem az igazság kutatói. Valóban ha Baco-nak igaza volt, mondván: „A tudomány olyan, mint a hit, bussal

k

h

melyet csak a tettekbl ismerni meg, s oly tudomány, melyen gyümölcs helyett csak a keser viszálkodás tövisei és bogácsai teremnek: hiúságteljes nyomoruság'^^); ha nem csalódott, midn állítá: „hogy elveink helyessége csak alkalmazhatóságuk által bizonyíttatik be tökétudományokra legalább a gyakorlati letesen-), mit, nézve,

bizony

nem tagadhatni már megérkezett :

—

az ideje,

államtudományok mezején ne dicsítsük az emberi fel

véleményem szerint, hogy nagy tanácsát az

akkor,

kövessük,

is

ész hatalmát,

s

a rendelkezésére álló segédeszközöket

tudomány

ne bámuljuk,

hanem keressük 2)

;

itt

az ideje

körében is csak úgy juthatunk lényeges eredményekhez, ha nem kölcsönzünk szárnyakat az emberi szellemnek, hanem nehezékekkel

átlátnunk, hogy a

terheljük földi

meg

azt,

melyek

e

azt

feladatához,

a

tisztán

tárgyhoz, közelebb hozzák^).

Baco maga nyomozási módszerét az államtudományokra nem alkalmazta, részben talán azért is, mert korában azok nem tartoztak a gyakorlati tudományok részben meg azért, mert Baco azon hibás körébe,

—

hogy az államot illet dolgokban nem annyira az igazság, mint a vélemények összhangzása nézetbl indult

ki,

')

Aph. LXXIII.

2)

Aph. CXXIV.

3)

Aph. IX.

')

Aph. CIV.

:

Bevezetés.

a végezel,

miután az emberek,

27 mindnyájan ugyan-

lia

azon tévedés befolyása alatt állanának, igen jól férnének

meg

!Most azonban megváltoztak e vi\) Valamennyi tudomány közöl egy sincs nagyobb hatással a mindennapi életre, mint épen az, mely az állam szervezésével foglalkozik. Most közös a meggyzdés, hogy a vélemények tartós összhangzása csak úgy lehetséges, ha az igazságig jutottunk. Tapasztalásból tudjuk, hogy vannak fogalmak, melyek bármi álta-

egymással.

szonyok.

fogadtassanak

lánosan

is

el,

mégsem

elégíthetnek ki

mert oly fogalmaknál, melyek a gyakorlati életben alkalmazandók, nemcsak arra kell tekintettel lennünk,

hogy az emberek meggyzdésével ne ellenkezzenek, hanem arra is, hogy a dolgok valódi állásának megfeleljenek miként utasíthatnók el tehát magunktól a meggyzdést^ hogy e tudománynál, mely napjainkban a gyakorlati tudományok sorába tartozik, a haladásnak egyetlen egij hiztos ösvénye szintén csaJc a tapasztalás lehet s hogy a ;

^

kérdés csak az: vájjon mint juthatni ezen ösvényre?

Több példára hivatkozhatnám, tásául, lát

annak bebizonyihogy számos kortársunk mintegy matéria vilis-t államban,

az

négy

millió

vannak, amazokig, összes szik,

melylyel

Azoktól

kisérletet.

kezdve,

frankot

hogy kik

egy

s

minta

négyszög

Aph. XVII.

mindenféle csak

mértföldet

ki-

megkísérlésére

nagy államok

—

találja,

egy sereg bölcs, úgylátkísérleteket

tenni

amúgy

Minden józan ember azonban

átlátja ez eljárás czéltalanságát, ')

tehet

nagyszerényen

felállíthassák^

erit alkalmazzák,

igen érdekesnek

kik

phalanstére-öket

eszméik

nagyban az állam köri.

bizvást

st kártékonyságát.

28

^'^-

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Az nem szenved

kétséget, hogy egyes tapasztalaállamtudomány mezején soha sem nyújthatnak annyi biztosságot, mennyit a természettudományok kö-

tok

az

rében

nem

tett

kísérleteknél

analysálhatók

követelünk.

tökéletes

Történeti tények

szabatossággal,

—

több

elemök kikerüli íigyelmünket, s a bizonyos eredményeket maguk után vonó egyes eszmék és cselekvények súlya

nem

határoztathatik

meg

oly szigorral,

minvel a vegyész

a testeket alkotó elemek stechonometriai viszonyait mér-

De mindebbl

legezi.

csak az következik, hogy, elször,

az államtudományok soha sem fognak a tökéletes bizo-

nyosság azon fokáig kat jellemzi,

—

úton kell keresni pasztalást

el

mely a természettudományoitt más de egyáltalában nem az, hogy a tahanyagolnunk és transscendentalis eljutni,

másodszor, hogy a tapasztalást

s :

kell

szemléldésekben keresnünk a

meggyzdés

alapját.

Az egyes tapasztalatokat, melyekre az államtudománynak szüksége van, nem kell új kisérletek által megszereznünk. Két évezrednél hosszahh idszak, mely

miénknek

egy, a

alatt

alapjául szolgáló polgárisodás (a görög-

rómainak) fejldését és felbomlását és a keresztyén társadalom alakulását napjainkig kisérhetjük, tárva fekszik elttünk

;

s ezen

ítélésére saját

tapasztalatok helyes felfogására és meg-

értelmünkben hirjuk a kulcsot^ olyat,

min

semmi más tudományban nem áll rendelkezésünkre. Valamint a régi mvészet maradványaiból világos, hogy az embernek külalakja nem szenvedett v^áltozást: úgy a szónoklat, a történelem s a költészet, melyeknek töredékei az ókorból reánk maradtak, ugyanezt bizonyítják az ember érzelmeire és gondolkozására nézve; s

a

mi

kortársainkat

illeti,

mindenikünk

önmaga-

Bevezetés.

ban

meg mások

lelheti

29

nézeteinek legjobb mérlegét.

Az

melyen azon parancs alapszik, hogy feleinkkel úgy bánjunk mint óhajtjuk, hogy mások bánjanak velünk, a legbiztosabb útmutatás kortársaink cselekvényeinek megítélésére is. A tér, melyen az államörök

igazság,

tudománi/ tapasztalatait

mely

által a

dés, hogy,

gi/íijtheti,

a történet; az

csaUdásokat kiJcerlhetjüJc,

azon

eszJcöz^

meggyz-

bármi níigy legyen a különbség, mely a múlt elforduló egyes cselekvények és esemé-

századokban

nyek között mutatkozik, az ember mégis mindig hasonló maradt magához, hogy bármily távolra haladott, mégis mindig azon egy módon ment elre. Hiszen a természet époly

örök

és

változatlan

az

emberben,

többi teremtményében: csakhogy

itt

is,

mint a föld

mint

általában,

ismerhet meg a természet. ez az egyedüli út, melyen az államot tárgyazó tudományos nyomozások gyakorlatilag hasznos eredményekhez vezethetnek. («) Fogjuk össze röviden a mondottakat. Miután azon veszedelmek, melyekkel a fennálló viszonyok ellen irányzott törekvések a közbékét fenyegetik, közösek Nyugateurópa valamennyi államában, ezeknekalap okát is oly valamiben kell keresnünk, mi szintén közös mindezen államokban s ez nem más mint: korunknak vezéreszméi és azon ellentét, melylen az állam szer-

egyedül a tapasztalás

által

Meggyzdésem

vezete mindenütt

ezen

szerint,

eszmékkel

áll.

Ha

tehát

segíteni

akarunk a létez bajokon: vagy oly kép kell szervezni az államot, hogy az az uralkodó eszméknek megfeleljen, vagy pedig ezen eszméket kell módosítanunk. A közelebb múltnak összes történetét jellemzi a folytonos törekvés: átidomítani az államot a kornak vezér-

Az uralkodó eszmék befolyása

30

eszméihez képest, volt

s

ezen törekvésnek végre

eredménye, hogy a

volna, súlyosabbá

melyben

ben,

látszóing

az

az államra.

vált,

baj,

még

csak

pedig

;

az

épen azon mérték-

alkotmányok a kitzött

egyes

megközelítették

is

melyet gyógyitania kellett

amibl azon

czélt

következtetést

hogy miután bajaink orvoslását az eszmék létesítése által nem érhettük el, íizt ezen eszmék módosításában kell keresnünk. De oly eszmék, melyek egy íél világrészszel közösek, s melyektol egy egész korszak veszi irányát, soha sem önkényesek, hanem az összes múltnak eredményei. Az egyes, bármennyire legyen meggyzó'dvc az ily eszkell

levonnunk,

uralkodó

mék

helytelenségérl, elveszhet a harczban, melyet

nök

visel,

—

elle-

vagy csak lényegesen módosítani, nem áll hatalmában mert habár rültség volna állítani, hogy a népek nem tévedhetnek: annyi mégis áll, hogy nem egyes ember, hanem csak véres eseményeknek hosszú sora képes ket ellenállhatlan logicája által tévedésökrl meggyzni. Ha tehát az uralkodó eszmék s az államaink jelen szerkezete között létez ellentét nem egyenlíttethetik ki, ha valamennyi kisérlet, mely által államainkat ezen eszmékhez idomítani igyekeztünk, azért maradt eddig sikertelen, mert az uralkodó eszmék természetöknél fogva a polgárisodásunk jelen foka által követelt államformák mellett, nem valósíthatók: akkor a mostani állapot csakugyan kétségbeejt. De korunk viszonyainak mélyebb tanulmányozása de

azokat

legyzni,

;

meggyzdéshez vezet: hogy ez nincsen így. Az uralkodó eszmék nem magukban véve állnak -ellentétben államainkkal, hanem az elentét a formában íizon

rejlik,

melyben

ezen

eszmék

felállíttattak,

a

bellök

Bevezetés.

következményekben

levont

31

módban,

a

s

mely

szerint

ezen eszmék valósítása megkísértetett: és minthogy mind-

ezekre nézve a tudomány az,

zetül

hisonyüliatjiik azty hogy

:

vezéreszméket felállította, elhárítottuk

mi a gyakorlatnak vehogy ha szabatossággal hea forrna^ melyben a tudomány e

kétségtelen,

szolgált,

az

nem a

melyért

okot,

veszélyek orvosolhatlanoknak

úgy az,

lehetséges,

helyes forma,

látszanak

ha egészen más útra

;

ez

ez pedig

térünk

melyen a tudomány eddig haladhatni

által

fenyeget

a társadalmat

csak

mint

át,

vélt.

Non

est

spes, nisi in regeneratíone scientiarum.

Ha már mányok fogjuk

most figyelemmel kisérjük az államtudoa közelebb múlt századokban, azt

fejldését

találni,

míveltettek,

hogy a mód, mely

nem

volt olyan

dományban, az igazság

hanem a

szemléldést,

választani

csak

;

ez

tu-

feltalálható.

Tisztán gyakorlati tudományban talis

tudományok

szerint a

hogy, általa, gyakorlati

nem

transscenden-

tapasztalást- kell

biztosíthat

arról,

vezérül

hogy az

elvek,

melyekbl elmélkedés közben kiindulunk, valóban helyesek, s csak általa ismerhetjük meg: mint kelljen azokat az elforduló egyes

a jelen

esetekre

munkában meg fogok

Teljes

meggyzdésem

alkalmazni.

S ez

az,

szerint,

az

embernek egye-

düli természetes állapota a társadalmi; s ez oknál

fölöslegesnek

tartok

jon miként alakult

minden vizsgálódást az

meg

mit

kisérleni.

fogva

iránt: váj-

e társadalmi állapot?

Polgárisodásunk jelen fokán, az állam, st nagyobb államok létezésében is, szükséget látok. Valamennyi most létez állam feloszlása, nézetem szerint, polgári-

sodásunk megsemmisülése nélkül

nem

gondolható.

Eh-

32

-^2

hez

véve a társadalmi állapot és az

képest, általában

—

állam,

meglev

kez

még pedig nagyobb államok

—

létezését mint tényeket véve kiindulási pontúi, csak a követ-

két kérdést kell megfejtenem: 1-ször

han,

uralkodu eszmék befolyása az államra.

a

V( dúsíthatok- e

l(or

vezéreszméi azon formá-

melyben fcJálUttfdtak, a }iolgárisodás jelen

nyai között s a nélkül^ lehetetlenné váljék'^ és

f^^^gv

viszo-

nagyohh (dlamok fennállása

ha nem valósíthatók, mely által az ural-

2-szor feltalálható-e oly fonna,

kodó eszmék

s

a jelen kor államai között létez

sznt éltethetnék;

ellentét

mily módosítások lehetségesek

s

meg-

és szük-

ségesek jelen államaink szervezetéhen és azon formában,

melyben uralkodó eszméink felállíttattak, hogy nagyobb

ál-

lamaink szervezete korunk uralkodó eszméinek megfeleljen"^

Mert kétségtelen, hogy mindaddig, míg az állam szerkezete, mely az élet legfontosabb viszonyaira elhatározó befolyást gyakorol, a nagy többség érzelmeivel s meggyzdésével ellentétben áll, jelen küzdelmeinknek végét

nem

A nem

érhetjük

az:

el.

melyet

czél,

oly

eszményének csak a jelen

magamnak kitatem,

államformát minél

feltalálni,

tökéletesebben

egyáltalában

mely

az

megfeleljen;

állam

hanem

kor viszonyainak leginkább megfelel állam

szervezését keresem.

Az

út,

a tapasztalás

Lesznek

talán,

útja.

kik a

tem, fölötte szerénynek

czélt,

tartják,

melyet

magamnak kitz-

vagy elbizakodó erede-

hogy az utat, melyet az államtudományokban annyi nagy elme követett, elhagyni merészeltem. Azoknak megjegyzem, hogy valamint „a jobb ellensége a jónak^^, úgy a legeslegjobb az utópia tieskedést keresnek abban,

—

Bevezetés.

—

33

—

ellensége minden javításnak a rehogy a népek még azon esetre is, ha módjokban állana, institutióikat a tökély lehet legmagasabb fokára emelni, ezt csak az által fognák elérhetni, ha a helyett, hogy czéljokról álmodoznak, azt lépésrl lépésre bátran megközelíteni törekszenek. A másodikra nézve az eredetiségnek mind gáncsát, mind dicsségét magamtól el kell utasítanom.

legnagyobb

formnak;

Ha

:

s

valaki abban eredetiséget akar látni, hogy gya-

korlati kérdésnél

—

mely csak akkor tekintethetik meg-

ha a megfejtés a gyakorlat által is igazoltatik a puszta elméletbl merített okokon kivl még a gyakorlattól is kérek tanácsot; ha valaki abban elbifejtettnek,

—

zottságot

lát,

hogy oly fogalmakban vagy inkább

vakban^ melyeket egyik

sza-

nagyjelesség tudós, ismételgetett, valamely rendszer

ezer,

részben

másik után, mindaddig nem találom, míg valóságos értelmükrl és helyességükrl meg nem gyzdtem, sot ha még akkor sem engedem magamat feltétlenül oda a logicai következtetések mindig tovább ragadó folyamáa

alapját

nak;

hanem, valamint a

dultam, úo'v mindenik

fogalmakat,

következtetést

melyekbl is,

kiin-

mieltt helyes-

nek elismerem, a tapasztalás próbakövére teszem akkor az összes dicsség s az összes gáncs, mely e miatt érhetne, legfölebb arra szállítható le, hogy azt, mit ezerén éreztek a tudomány meddségét az eddigi ösvényen :

—

—

hogy azon vizsgálódási módszert, mely két századdal ezeltt egy nagy elme által felállíttatott, oly tárgyra alkalmazom, mely a dolog természetényíltan bevallom,

nél fogva

Eötvös.

mindenek A

XIX.

s

fölött látszik igényelni

század eszméi.

I.

e

módszert.

3

:

^2 uralkodó eszmék befolyása az

34

államra.

JEGYZET A BEVEZETÉSHEZ.

(í/)

korszak

A

syllogisticai

módszer, mely Baco idejében

valamennyi tudományban csaknem

eltt

alkalmaztatott, abban állott, lat

hogy minden tudományos

bizonyos tételekbl indulván

sénél csak a felállított elvek

ki,

ezeknek további

a bacoi

vizsgá-

fejleszté-

logicailag helyes következéseit

hogy arra a kell figyelmet

kereste, a nélkül,

s

kizárólag

jon azon tételek, melyekre az

egész

fordítaná, váj-

okoskodás

alapítatott,

helyesek-e és vájjon e következések igazoltatnak-e a tapasztalás által

A

is,

mely

volt,

vagy sem

?

vizsgálódás e módszerének szükségkép két eredménye szerfölött

kártékonyán hatott a tudományra:

azon esetben

1-ször,

is,

ha az

alaptétel,

melybl

a kiin-

dulás történt, tapasztaláson vagy szigorú nyomozáson alapult,

a tévedések azon arányban szaporodtak, melyben a tudomány,

alapelvének következéseit levonva, tovább haladott 2 -szór, miután bármely

tudomány való haladása csak

helyeseknek bizonyult fogalmak számának növekedésében a való

tudomány egyes elvek ezen formaszerinti továbbfej-

lesztése által állott,

a

áll,

nein

gyarapodhatott,

s

a haladás

csak abban

hogy a tudomány szerzése egyre nagyobb nehézségek-

kel járt, a

nélkül,

meretek száma

s

hogy az

e

fíiradság

jutalmául nyert

becse nagyobbodott volna.

is-

Egy

Jegyzet a bevezetéshez.

35

jeles angol írónak igen helyes

megjegyzése szerint

(Edinburgh

Review. 1837.

két

jul.),

bacoi philosophiának irányt ad

vezéreszme

az,

oknál fogva szükséges ellentétben

áll

az érintett módszerrel;

de épen mert Baco fellépése tudományos reactio

mer

nak

benne azon hibákat

is,

—

szükségképen járnak, és Baco,

ers

korá-

melyek minden reactióval mint általában mindazok,

ellenzékkel szemközt új utat

midn

tovább ment állításaiban, talannak

volt

szrszálhasogatásokkal bibeló'd philosophiája ellen,

feltaláljuk

kik

mi a

a hasznosság és a haladás^ s ez

:

mondta,

s

az

egy

—

törtek,

kelleténél

a syllogisticai formát haszon-

inductión

kivl

elmélkedés

az

valamennyi nemét fölöslegesnek nyilatkoztatta.

Maga Baco

—

mint már Gassendi

is

megmutatta

— az

elmélkedés legkülönfélébb nemeit és formáit használta mun-

káiban

egyébiránt állítása az

;

inductio

módszer alkalmazva, hol az ezen nemével

író

érdeme nem abban

kirekesztleg a bizonyításnak

;

áll^

Baco tudományos bogy a gondolkozásnak akár syllo-

tudomány a

találta fel

tudomány csak

élt

a gondolkozás

ez

okon úgy nem

áll

syllogisticai for-

még pedig

vele,

gondolkozásforma az emberi ész s

alapszik.

akár más valamely formáját a tudományból számzte.

gisticai,

máját

hasznos-

van a bacói

st hogy ezzel is egy hajszálig úgy kell élama nagy elme munkáiban alkalmazva találjuk.

Ezen nézet tetemes csalódáson

a

ott

él,

nünk, mint azt

Nem

kizárólagos

hogy csak

ságáról többeket oly nézetre birt,

mert e

azért,

természetével

megegyezik,

hatalmunkban a syllogismusokban való

gondolkozást a tudományból kiszorítani, valamint a syllogis-

mus

kizárólagos

idszakában gyakran

sem

inductiv

tisztelete

az

embereket a

akadályozhatta,

módszerrel

ne

scholasticának

hogy elmélkedés közben éljenek.

Baco

érdeme,

mint Buhle (Geschichte der neueren Philosophie, Göttingen, 3*

Az uralkodó eszmék befolyása az

3(3

1800.

961.

kötet,

Il-ik

midn

hogy

áll:

tapasztalásnak tanulmányozását és a kisérletek

a

alkalmazását

abban

mondja,

helyesen

1.)

államra.

a

ezáltal

sürgette,

tudományos

tisztázására, kiigazítására és terjesztésére

hogy

Állításomat,

ismereteknek

nagy hatást gyakorolt.

államtudományokban

az

csak

úgy

juthatunk kielégit eredményekhez, ha azon módszerrel élünk,

természettudományokra

melyet Baco a

kivánom

i^^y

Sem

azt

nem

akarom

egyik vagy másik formája

sem

hetlen,

azt,

mondani,

az

oltani

szintén nincsen szándékomban,

érdeme abban

hogy a gondolkozás

hogy az ismeretnek egyetlenegy eszköze. államtudományokba terminológiáját az

metaphysicai

hogy

áll,

hanem valamint Baco

e tétellel: „demonstratio longe

experientia", a tudományosság mezején az

észt léptette a scholasticai

ezt e helyütt az

államtudomány körében megkisérleni.

Csak az a kérdés

:

vájjon lehetséges-e

Mi magának Baconak nézetét

e

lehet kétség.

dási

módszerét szintoly általánosan

^)

:

tárgyban

világosan kimondotta,

vizsgálótartja,

syllogisticait

tar-

de mások ezt számos oknál fogva tagadják, melyek itt

röviden érintendem.

Etiam dubitabit quispiam potius quám

obiiciet

de naturali tantum philosophia, an etiam de scientiis cis,

ez iránt

illeti,

hogy

alkalmazhatónak

a korábban alkalmaztatni szokott

közül a legnyomatékosabbakat ')

módszer

ezen

'?

nem

totta

optima

egyszer józan

mesterkedések helyébe, úgy akarom

alkalmazása az államtudományban

minnek

szintén

államtudományban hasznave-

Baco

est

alkalmazott,

értetni.

ethicis,

politicis,

secundum viam nostram

—

:

utrum

reliquis,

perliciendis

nos logi-

loqua-

At nos certe de Universis baec quae dicta sünt, intelligimus. Atque quemadmodum vulgáris logica, quae regit res per syllogismum, non tantum ad naturales, sed ad omnes scientias pertinet; ita et nostra quae j rocedit per inductionem, omnia complectitur. mur.

Xovum

Org.

1.

Art.

CXXVII.

Jegyzet a bevezetéshez.

Helyesen csak azon

állíttatott,

nyekhez, melyeknél

De

sek.

bogy az

juthatunk

tárgyaknál

kísérletek

módszer segélyével

iucluctiv gi/oysaii

kielégít eredmé-

(experimentumok) lehetsége-

hogy

következtetés,

a

37

e

módszer

alkalmazhatlan

az államtudományban, szintoly hibás, mintha ugyanezen oknál

fogva azt állítanék, hogy az maztathatik

neme

egy

a

a

vizsgálódásnak,

nem

módszer

inductiv

A

csillagászatra.

nem

kísérlet

alkal-

mint

egyéb,

a legeslegjobb

kétségtelenül

neme, mert kisérlettételnél azon tárgyakat, melyeknek gálata szándékoltatik,

magunk hozzuk

ben kölcsönös hatásuk egyes tulajdonaikat ezt

máskülönben be kellene várnunk,

s

vizs-

mely-

oly helyzetbe,

holott

feltünteti,

így sokkal lassabban

jutnánk a tárgyak ismeretéhez; a kisérlet egyébiránt mégis csak egy neme a vizsgálódásnak, lódások lehetségesek, tehát józan

ott

ember nem

dolgoknak körén

kivl

mindenütt, hol

fogja állíthatni, esik,

gától roskad össze az egész talás,

és

lehetséges az inductio

melyeket okoskodás,

is.

vizsgá-

Minthogy

hogy az állam azon vizsgálhatunk, mamelylyel a

mint államtudományi ismereteink fforrása

tapasz-

ellen

küz-

deni szokás, fleg miután való ugyan, hogy államokkal nagy-

ban józanul nem tehetni eszközök

szintazon

folyamodnunk akarunk

állanak

rendelkezésünkre,

melyekhez

ha valamely nagyobb természettüneményt

vizsgálat alá venni.

Nem és

kell,

kísérleteket, de helyes ismerésökre

mégsem

áll

hatalmunkban est vagy

állíthatja

senki,

égi

háborút elidézni,

hogy ismereteink ezekrl nem

a

tapasztaláson alapulnak. Miután az elemek, melyeknek össze-

munkálása tünk,

s

által e

tünemények származnak, ismeretesek elt-

miután természetök kitudására mint

a kicsinybeni kisérléssel nagyszeríí

tünemények

is

eszközzel

élhetünk, lehetségessé

ismeretéhez jutnunk

:

és

vált

még ama

ugyanezen

Az uralkodó

2g

út áll nyitva

eszan.'k befolyása az államra.

elttünk az államtudományok terén

szigorú vizsgálata és

részletek

satiója k(3rüli

a

társaságok

kisebb

hol a

is,

organi-

számtalan kísérlet hasonló ismeretkulcsúi

szol-

gálliat.

Egy másik az

hogij

oly

tömegével,

inductiv-módszernek

emelni

ellen

szokás,

abban

áll,

sokkal kevéshhé ismeretes elttünk,

az emherlség története

mint a természeté, s hogy nek

melyet az

ellenvetés,

államban alkalmazása

téren 7iem talédkozunk

e

mely

az indiictio

a

témjek-

meggyzdéshez

útján

cezethetne.

Az elsre nézve dományok

véleményben lesznek, tömeges

azok, kik illetékesek a természettu-

jelen állása fölött

még

s

felfedezésekbl,

történtek,

melyek

más

hozni, alkalmasint

az avatatlanok

az

képesek ama

is

újabb idben e

téren

következtetni: hogy azon tudomány, melyben na-

ponkint annyi újat fedeznek nyira,

Ítéletet

mint

csalódáson

Az

hirdetik.

alapszik,

fel,

még nem

ellenvetés

haladhatott any-

második

része

hogy oly dolgok hasonlíttatnak

azon össze,

melyek természetöknél fogva különbözk.

Az ember dünket lakják,

egyike

is

s

ama számtalan lényeknek, melyek

melyeknek ismerése tárgyúl

föl-

szolgál a termé-

szettudományoknak. Hiszen mindaz, mi kirekesztleg anyagi természetét

illeti

:

testalkata,

ennek befolyása a szellemi képes-

ségekre, az éghajlat hatása stb. mindig a természettudomány

köréhez számíttattak. Minthogy tehát az embernek ismerése a természettudomány csak egyik részét

teszi,

világos,

is

hogy

egészben véve a természetrl több tény jutott tudomásunkra, mint annak egyik részérl, az ember természetérl. iránt azon tényeket, fölötti

melyekbl

Ha

egyéb-

az ember természete és élete

ismeretünket merítjük, összehasonlítjuk azokkal, mikkel

más egyes természeti

tárgyról birunk, azt fogjuk találni,

hogy

Jegyzet a Levezetéshez.

39

nincs oly tárgy, melyre nézve számosabb vizsgálódásaink vol-

nának,

s

hogy semmi sem foglalkoztatta oly nagy mértékben melyben az ember

a legjelesebb elméket, mint azon viszony,

az államhoz

De

áll.

hogy mindaz

feltéve,

egynéme-

igaz, mit

lyek történeti ismereteink korlátoltságáról^ ha ezeket a termé-

— ebbl csak az

szettudományokkal egybevetjük, mondanak,

következik, hogy azon esetre, ha az inductiv módszert az állam-

tudományokra alkalmazzuk, többször fogunk

csalódni, mint a

természettudományok mezején: de korántsem

módszerrl

nyokban

is,

forrásúi,

s

^^Ha talással,

le

az,

hogy ezen

kell mondanunk, miután ez a természettudomá-

többnem tévedésnek

kivált kezdetben,

gyors kifejldésökre mégis

hatalmasan folyt be.

nem akarufik ellenkezésbe jönni a mindennapi tapasznem állíthatjuk, hogy ugyanazon külviszonyok ugyan-

azon eldönt lefolyással vannak valamennyi eniberre. a

tetben

szolgált

a

legtöbb

találkozáséitól

függ;

véralkattól, s így

és

E

viszonyok

killÖ7i

tekin-

esetleges

inkább azon kell csodálkoznunk, hogy

a törtétietbl annyi, helyesnek bebizonyult szabályt lehetett abstrahétlni,

mint azon, hogy

tulajdonítanak'' , literature of

phy

e

szabályoknak érdemök

fölötti

fontosságot

— így nyilatkozik Haliam (Introduction

Europe. Vol.

III.

Ch. III. Sect.

to the

on the philoso-

II.

of lord Bacon) a bacoi módszer alkalmazhatlanságáról az

államtudományokra.

Nem akarom

ezen okoskodás nyomatékát

kétségbevonni, csak azt jegyzem meg, hogy az az inductiónak a természettudományokbani

mennyiben

t.

i.

ezen

alkalmazása

ellen

is

szólana, a

tudományok organismusokkal

foglal-

koznak.

A

nagy

ne-

kísérletek,

me-

szerves lények ismerete viszonylag mindig

hézségekkel van egybekapcsolva. Tudományos

lyek kétségtelenül Baco vizsgálódási módszerének legjobb eszközei, szerves lényeknél sokkal csekélyebb

mértékben lehetsé-

:

Az uralkodó eszmék befolyása

40

az államra.

gesck, mint a szervetlen természet körében.

Az

tan számos testet képes elemeire feloldani,

melyeknek

lev alkatrészekbl

Azt következtessük-e innen, liogy Baconak

elállítani.

nem

állati

nyek

élete

inkább

kell-e

meg,

ismerhetjük

gyarapodása köri,

és

holttestek vizs-

ámbár ismereteink

s

a

?

hogy ámbár az

bevallanunk,

nagy részben egyedül a

szerveit

élet

gálata által

vizs-

tudomány ezen körében hasznavehetlen

gálódási módszere a

vagy

a tudva

nem áll hatalmában, s így nem tudunk vegytani úton

újjá alkotása

például: tejet, vért, pamutot stb.

—

organicus vegy-

a növé-

mindegyre tökélyesbül

microscopia daczára csak parányi mértékben szereztethetnek

meg

szemlélet útján, mégis mindazt,

mit e tárgyról tudunk

nemének köszönhetjük?! — S vájjon mibl tudományunk a szerves természet körében? Ismerjük

a vizsgálódás e áll

a növények magvát

;

tudjuk tapasztalásnál fogva, hogy

mag,

e

ha bizonyos földnembe fektetjük, ki fog

csírázni;

viszony ismeretes elttünk, mely

elmozdítja vagy

tudjuk, mily

gátolja:

tudjuk

növését

magasságig fejldhetik a növény;

fel

—

hány magot fog körülbelül adni: s ezen melyen egész mezei gazdászatunk alapszik, két-

vetni,

tudomány,

nagy fontossággal

ségtelenül

jon van-e egyetlenegy ember,

magot a földbe

fekteti,

sággal elre, hogy a

bir a gyakorlati

midn

ki,

életben.

növény

el

váj-

a látszólag egészséges

mag

ki fog csírázni ?

fog

érni?

Megmondhaljuk-e

—

mag is hosy ^oT szóljak melynek tulajdonítandó, hogy

gabnaszembl

—

külön

stb.

—

Az

egyes

egyéniséggel

bir,

látszólag egészen hasonló vi-

szonyok közt, nagyobb vagy kisebb csírázási ert

vagyunk

hogy

meghatározhatjuk-e,

mennyi magot fog tartalmazni a kalász?

ez esetben sem

S

legalább annyit mondhatna bizonyos-

a magasságot, m.elyet egy közelebbrl megjelelt

származó

egy pár

tehát képesek,

fejleszt

ki

minden rendes, vagy

Jeg-jzet a bevezetéshez.

41

épen minden esetleges körülményt pontosan a tenyészést

elmozdítják

melyek

kijelölni,

de vájjon kinek jutna eszébe,

5

miatt kétségbe vonni a hasznot, melyet a gazdaságnál a

e

ta-

pasztalásnak köszönhetünk ?

Nem

tagadhatni

hogy az egyéni különbség az

ugyan,

embereknél nagyobb, mint bármely szerves lénynél; de azon ellenvetés,

mely az inductiv módszernek azon tudományoknál

alkalmazása ellen

való

mereten

alapszanak,

van irányozva, melyek az emberismint ha valaki mondaná, hogy

olyan,

azon módszer semmiféle tudományra sem alkalmazható, mely szerves lényeket tárgyal.

hogy ugyanazon példával

Magam éljek,

eszelsségnek tartanám,

is

maga

melylyel Haliam a

té-

magyarázgatta, ha valaki abból, mert Sylla a dictaturát

teleit

azt

letette,

között

akarná következtetni,

mindenki hasonlóképen

hogy hasonló

cselekedett

részrl az sem következik belle, hogy

viszonyok

volna;

Róma

de

akkori

másviszo-

nyainak szigorú vizsgálata után nem lehetett volna azt következtetni,

hogy

mely állam oly viszonyok közé

a

került,

minket akkor Rómában találunk, abban a respublicai formák noha az egyes gabnanem állhatnak meg, szintiigy mint szemnél ugyan nem mondhatjuk meg a leend növény magas-

—

ságát

és

vagy

—

termékenységét,

millió

szemre

men

midn

termésrl

egy egész búzaföldrl

kell nyilatkoznunk,

a

ka-

lászok mao'asságát és valószín termékenvsésrét némi szabatossággal határozhatjuk meg.

Az ellen,

kez

a

inductiónak az államtudományokra való alkalmazása

legnyomatékosabb

ellenvetés

kétségkívül

a követ-

:

Ha

felteszszük,

hogy inductio útján az államtudomá-

nyokban a bizonyosság azon fokát érhetjük

el,

domány megkíván, akkor

azt

fel

kell

tennünk

melyet a is,

tu-

hogy az

Az uralkodó eszmúk befolyása az

42

államra.

ftmberi cselekvények épen úgy bizonyos viszonyok szükséges eredménye gyanánt tekintendk, mint ezt más szerves lények

kifejldésérl állíthatjuk. Ez esetben mit tartsunk az emberi az erkölcsiségrl, az

szabadságr()l,

Nem

erényrl?

czélom, az emberi akarat szabadságának kérdését

kimerítleg tárgyalni.

Miután több tudomány mezején nagy

hajlam mutatkozik oly tételek felállítására, melyek az emberi szabadsággal ellentétben állnak, nagyon kívánatos, hogy ezen

nagyfontosságú kérdés hova hamarább komoly vizsgálódások tárgyává tétessék

:

egyébiránt

ellenkeznék

oknál fogva állítás

;

nem vagyok képes

az emberi szabadság

felfogni,

mi

elvével azon

hogy minden józan államtudomány oly ismeretekre

melyek

alapítandó,

tapasztalás útján szereztettek.

láson alapuló államtudomány szintúgy, mint

A

tapaszta-

más tudományok,

melyeknek tárgya az ember, az ember természetes nainak ismeretébl indul tételeket az

ki,

csakhogy nem

ember természetérl a

priori,

állít

hanem

tulajdo-

bizonyos

fel

ismereteit a

tapasztalásból igyekszik levonni. Miután pedig mindenki tapasztalásból tudja, mily tetemes befolyással van a szabad aka-

nemcsak az egyesnek

rat is,

ez oknál fogva

életére,

hanem

államtudománynak szükségkép azon dulni,

tudom

hogy az ember szabad átlátni,

egész államok sorsára

minden valósággal a tapasztaláson alapuló

meggyzdésbl

akarattal biró lény

mint következtetheti ebbl valaki

szabadság elvének elfogadása

által

;

kell kiins

én

azt,

nem

hogy a

egyszersmind a tapaszta-

láson alapuló államtudomány hasznavehetlensége mondatik ki. Igaz,

sem

hogy ha az ember szabadságát

lesz oly

elismerjük,

senki

vakmer, elre mondani valamely állam

sorsát

azon szabatossággal, melylyel a bekövetkez hold- és napfo-

gyatkozások ideje eleve

kijelöltetik.

Igaz,

hogy ha az akarat

szabadságát elismerjük, akkor egyéb valamit fogunk látni a

Jeg-yzet a bevezetéshez.

törtéuelembeii, mint bizonyos

43

eszmék szükséges fejleményét;

akkor az egyest, ki az erkölcsiség törvényeit lábbal tapossa,

nem

fogjuk vétkének súlya alól felmenteni,

tani,

hogy, miután

nem

fogjuk

állí-

ösvény, melyre került, szükségkép

ot az

t

borzalommal szemléljük, nem

azon

ponthoz

állott

volna hatalmában visszafordulni és más ösvényt válasz-

tani

magának hogy a

kezik,

hol

vezette,

5

mindebbl végre is csak az követnem nyújtja nekünk az ember viszo-

egyébiránt

tapasztalás

nyainak megitélésére a hizonyosság azon fokát, melyre a mészet némely

tünk

de mind

;

más tárgyainál vizsgálódás útján

korlátolt

nem sznik meg

e mellett

való maradni,

gyjthetünk magunknak,

ez úton sok ismeretet

tudománynak

ter-

szert tehe-

s

hogy

hogy ezen

államaink szerkesztésénél igen nagy

is

hasznát vehetjük.

Mert elször minden államban léteznek

oly viszonyok,

melyek egyrészrl a legnagyobb befolyással vannak fejldésére,

s

másrészrl nem

függnek az állam

akara-

tagjainak

tától.

Másodszor,

az

ember akarata szabad ugyan,

s

egyes

embereknél, kiknek tulajdonaikat és viszonyaikat tökéletesen

nem

meg

ismerjük, ritkán határozhatjuk

fog akaratuk nyilatkozni,

s

elre, mily irányban

ennélfogva oly tárgyaknál, me-

lyeknek eldöntése egytl függ, mindig sok függ

attól,

mit vak-

esetnek nevezünk; de e bizonytalanság azon mértékben fogy,

melyben a tárgy eldöntése

nagyobb számtól függ

:

nem

mert azon

személytl,

egyes

okoknak

hatása,

hanem melyek

minden értelmes lény akaratára elhatározó befolyással birnak, sokkal könnyebben Ítélhet nézve.

A

akaratát mindig az el.

meg

általánosan, mint

egy egyénre

szenvedély pillanatainak kivételével, az emberek

emberek

S valamint az eszmékre

fogalmai nézve,

és

szükségei

melyek

döntik

valamely nép

Az

4-4

uralkuiló eszmélv befolyása az államra.

többségének bizonyos idkorban irányt adnak,

kevesebb

általános szükségeire nézve

s

vagyunk

mint ha egy egyén eszméit és szükségeit igyekszünk

kitéve,

meghatározni

úgy azon befolyást

:

könnyebben láthatjuk

is

elre, melylyel bizonyos viszonyok egész népek elhatározására leendenek,

nem

az emberek

csalódásnak

még pedig annyival

hogy az egyes ember

tagadhatni,

rat szabadságával,

akaratának

inkább, mivel

van látva az aka-

el

de embertömegek csak kisebb mértékben

birnak e tulajdonnal.

Harmadszor, az államtudomány feladata nem

az,

hogy

elkerülhetlen sorsát jósolja az embereknek,

hanem inkább

hogy szabad önelhatározásukat a jóhoz

hasznoshoz

Xem

relje.

azért

azért tüntetjük

ki,

kérünk

tanácsot

és

a

tapasztalástól,

miszerint bizonyos út

szükségkép

az,

vezé-

nem bajba

hoz,

hogy békén türelmesen alávessük magunkat a végzet-

nek

s

akarat

tovább

nélkül

tántorogjunk

melyen mások megbuktak: hauem

oly

ösvényen,

hogy ert vegyünk

Azon tudomány nem vezetemberi szabadság tagadásához, mely nyomban czél-

magunkon, más útra térjünk het az

azért,

talanná

át.

csak eszelsök idtöltésévé válik, mihelyt az akarat

s

szabadsága tagadtatik.

Az s

pedig

ó-kor nézetei szerint, az államtudomány csak egyik,

legfontosabb

az

része

ethicának.

Valamint

már

Pythagoras hívei az emberi erényt a politika czéljának monúgy. Plató szerint, a törvényhozónak ffeladata: erényhez és erkölcsi tökélyhez vezetni az embereket. (Plató dották,

de

legibus, I. II.

VI

).

E

nézettel

kozunk. (De Republica, V. tért,

által

s

a

külön

jognak

mezt

4).

Cicero irataiban

Az

erkölcsiségnek

és

nyitott az

mányoknak: de mind

I.

e

amazzal

is

talál-

újabb kor más pályára szigorú foglalkozó

mellett világos,

elkülönítése

államtudo-

hogy ezen elkülö-

Jegyzet a bevezetéshez.

az

daczára,

nítés

erkölcstan

rokon tanok maradnak,

államtudcmány

az

s

45

liogy miiidkettojökben

s

S

eszközökkel kell élnünk.

szerint,

e

miután kétséget nem

mennyiben nem

szenved,

hogy

alapszik,

minden szabályát a tapasztalásból vonja

el

az

erkölcstan,

hogy

kell ismernünk,

bizonyos

mindig

ugyanazon valláson

a

le;

miután

szabályok

erkölcsi

épen

akkor tekintethetnek bebizonyítottaknak, ha a tapasztalásból megmutathatjuk, hogy azok valemennyi népnél minden idben elismertettek, tak,

ez

s

hogy, kik e szabályokat követték, boldogul-

a kik pedig megsértették, elvesztek: áll,

miután,

mondom,

szükségkép hasznát fogjuk venni a tapasztalásnak az

államtudományokban

is.

Végre, ha tekintetbe veszszük korunk szellemi irányát,

hogy az államtudomány valamennyi eredménye csak annyiban járhat gyarkorlati haszonnal, mennyiben tapasz-

látni fogjuk,

A

talásra alapítható.

megelégedés, melyet az állani bizonyos

szerkezetétl remélhetni, tökélyétl,

hanem

nem függ

a polgárok

azon

ezen szerkezet eszményi

meggyzdésétl, hogy módon van szer-

az állam valóban a lehet legczélirányosabb kesztve.

S ez két úton érethetik

Vagy annyira

s

oly

el.

általánosan

nyertek közelismerést

bizonyos elvek, hogy minden kétség eloszlatására, mely a

raj-

tok alapuló államszerkezet jogszer fennállása ellen nyilvániilhatna, csak annak bebizonyítása kívántatik,

hogy az állam-

szerkezet ezen elveknek megfelel.

Vagy pedig

ily

elvek

nem

léteznek,

s

az államszerkezet

czélirányosságát kell bebizonyítani.

Az els

eset csak ott fordulhat el, hol a vallás szolgál

alapúi az állam szerkezetének; csak általa érethetik

el

azon

összhangzás, melynélfogva az állam törvényeit mindenki elke-

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

46

rlhetlen szükség

tri

egy magasabb akarat parancsai gyanánt

s

még akkor

el

is,

ha súlyukat nyomasztónak találná. Ez

azon alap, melytul az ó-kor államai szilárdságukat kölcsönözték,

melyen még oly állapotok

s

is,

minket

a középkorban

találunk, századokon keresztül állhattak meg.

Hol az állam nem épül azon

elvek

mánynak

vallási alapon,

helyességét kell

alapúi szolgálnak,

bizonyítani,

ott

mindenekeltt

melyek az

alkot-

vagy az egyes intézkedések

czél-

amaz is csak oly módon eszközölhet. melyben nemcsak tudósok, hanem a nép - mert hisz ezt kell l)izonyító ert a létez viszonyok helyességérl meggyzni irányosságát

;

s

ez

is,

—

lát,

azaz: a tapasztalás

által.

Azon pillanattól kezdve, midn XVII. századig követett pályáról, s az isteni akarat nyilvánulásában

egyetlenegy ismeretforrásává

;

s

a

tudomány

a jog alapját

kereste, a

tíz

többé

tapasztalás vált

ha Melanchton

a természettörvények azonegyek a

lelépett a

nem

állítása

parancsolattal,

:

hogy

(De lege

AVittenbergae, 1506.) és Selden

naturali apodictica methodus.

nézete (De iure naturali et gentium juxta disciplinam Ebraeo-

rum,

1629.),

rása gyanánt,

hogy az ész nem tekintethetik s

hogy

már, mint épen

ezt

a jog ismeretfor-

egyedül istenben kell keresnünk,

nem tudományos

ez csak annyiban észszer,

ma

állítások, visszautasíttatnak,

amennyiben más ismeretforrásra

utalhatunk; én pedig, miután az isteni nyilvánítás visszautasíttatott,

a tapasztalásnál mást

hogy az ez úton ismerek más

nem

ismerek. Hiába mondjátok^

tudomány igen bizonytalan én nem mely nyitva állana elttünk, vagy melyen

szerzett

utat,

;

vizsgálódásaink hasznos eredményhez vezethetnének.

Az állam-

hogy az igazságot

feltalálja,

tudomány

hanem

az

útján soha

feladata is,

hogy

nem

nemcsak

az^

azt elfogadtassa,

érhetjük

el.

Az

s

ezt az elvont elmélkedés

eddig k()vetett módszer^ mely

Jegyzet a bevezete'shez.

szerint bizonyos elveket, a tiszta

telményei gyanánt

felállítva,

47

vagy a gyakorlati

ész köve-

ezeken a tudomány épületét a

következtetések legszebb sorozatával megtoldjuk, kielégítheti a

tudósokat;

valónak csak bebizonyítható.

de azt

az

emberek

fog;ja

nagy

tekinteni,

mi

többsége a

általánosan

tapasztalás

által

:

Az uralkodó eszmék

_j.g

I.

befolyása az államra.

FEJEZET.

KORUNK YEZÉRESZMÉI. Európában, Oroszország

Anglia kivételével,

és

még

a polgári szabadság után való törekvés

vagy már régen

vette,

eszmével

találkozunk,

kielégíttetett,

mindenütt

lelkesedéssel

mely,

hol

kezdetét sem

három

felkarolva,

irányt ad a nyilvános életnek.

Ezen eszmék a szabadság, az egyenlség, a nemzetiség eszméi.

szabadság azon állapot, melyben az ember mind környez természet erit mind az

A

t

tehetségeit,

saját

a lehetség határai között, maga

által

választott

czélok

elérésére használhatja.

Egyesekre nézve a társaságba lépés által csak e lehetség határai szenvednek változást. A társaságon kívüli állapotban — mennyiben ily állapot valaha létezett

—

az egyesnek gyöngesége korlátolja szabadságát, a

társaságban pedig a társak ségei Ott,

*,

egyenl joga

de a szabadság fogalma

hol

az

egyes

is

s

a társaság szük-

mindig ugyanegy marad.

erinek gyakorlatában

gátoltatik, s

ElsG

fejezet.

4:9

melyek sem mások szasem a társaság szükségeivel nem állanak ellenkezésben, gyámság alá vettetik, ott nincsen pol-

hol az oly cselekvényekre nézve,

badságával,

gári szabadság, nincsen semmiféle szabadság egyáltalában.

Az

egyenlség^ a mennyiben ezen elvnek

körében

alkalmazásáról

van

szó,

állam

az

államéletnek

az

oly

módoni szabályozása, meiynélfogva az egyes sem eljoggal nem bir, sem külön teherrel nem illettethetik. Mindenkinek egyenl alávettetése vagy egyaránti függetlensége, mindnyáj oknak egyenl jogosultsága az államhatalom gyakorlatában ezt értjük a politikai egyenlség :

alatt.

A

nemzetiség eszméje

az

egyes népek azon törek-

mindenikök azon helyzet elfoglalása után fárad, melyre magát múltjánál (történeti jogánál), nagyságánál, vagy más tulajdonságainál vésében

nyilvánul,

fogva jogosítottnak

A

ség

véli.

befolyás, melyet ezen

eszmék

közül, külön mind-

gyakorol,

egyes állam nyilvános életére

egyik, az lönféle.

melylyel

Német-

és

Olaszországban

inkább

a

kü-

nemzeti-

eszméje lép eltérbe, Francziaországban inkább az

egyenlségé

a

szabadságé,

de a nélkül, hogy Fran-

a

nemzetiség

eszméje,

s

cziaországban francaise"-érti

lelkesedésben

ban az egyenlség

és

nyilvánul,

mely a s

„gloire

Németország-

szabadság utáni törekvés egészen

kiszorittatnék.

Oly eszméknél azonban, melyek egész népek élenem tudományos értelmezé-

tére befolyást gyakorolnak,

sök a fdolog; hanem inkább azon értelem meghatározása^

melyben azok rendesen vétetnek. így van az a jelen esetben is. Szükséges ennélfogva kitudnunk azon értelmet, Eötvös. A XIX.

század eszméi.

I.

"i

Az

50

iiralkodú

eszmék befolyása az államra,

mely az egyenlség, szabadság rendesen

tulajdoníttatik,

s

az

juk, hoíry ezen értelmezés

és

nemzetiség fogalmainak

ha ezt

kitudtuk,

általunk

fog-

látni

fönnebb adottól

tetemesen különbözik.

A

franczia forradalom,

véseinek

ság nevében

a

új

kor összes törek-

tekinthet,

—

a szabad-

Franciaország alig kezdé

kezdetét.

vette

meg azonban küzdelmeit szonyokba csakhamar

mely az

pontjául

kiindulási

szabadságért,

midn

oly vi-

melyeknélfogva a szabadság

jutott,

eszméje

szoríttatott. Megtámadtatva egész mindenek eltt azon kellett lennie, hogy nemzeti függetlenségét oltalmazza meg. Ha magát meg-

Európa

háttérbe

által,

menteni akarta,

ersebbé,

hatalmasabbá

delmére

összes

munkásságát

kellett

válnia

kellett

mint valaha volt; a népnek az önfenntartás

óriási

küz-

központosítnia;

a

végrehajtó hatalmat oly eszközökkel kellett felruháznia,

minkkel maga a korlátlan királyság sem birt minket legalább soha sem vett alkalmazásba,

—

szabadság eszméjének helyébe^ melynek nevében

soha, és a

a forra-

dalom kezdetét vette, a népfelség elve lépett^ mint következménye az egyenlség elvének (mennyiben az egyes polgár azon jogára vonatkozik, hogy résztvehet az állam kormányzásában), de mely az egyesek szabadságának szempontjából nem egyéb, mint azon hatalom, mely az egyes szabadságának korlátokat szab. Francziaország számos forradalmon ment keresztül, a nélkül, hogy ezen téve-

désének

neve

öntudatára jutna, a nélkül, hogy a

alatt valaha

egyéb után törekedett

szabadság

volna, mint a

népfelség elve után.

Valamint a convent a franczia nép nevében XlV-ik Lajos állását

foglalá

el,

s

a nagy

király

korlátlan ha-

Els

még

talmát

midn

fejezet.

túlságosabban

51

úgy Napóleon,

gyakorolta:

a conventet felválta, csak tovább íejleszté

vet.

Hasonló

által

teremtett

értelemben

alkotmányos

végre a rövid

dynastia,

jártak

el

hatalmak, aztán

köztársaság

ez

el-

utána a restauratio

s

a

a júliusi

második

csá-

szárság.

A

szabadságérti

század

lem

óta

mindig

küzdelem

Francziaországban

csak a kormányliatalomérti

fél-

küzde-

vala,

Európának más országai

e tekintetben

egészen a franczia nézetek mintájára

ennyi

tapasztalás

után

szabatosan

fogalmaikat

idomították,

akarjuk

s

ha

visszaadni

az értelmet, melyben a politikai szabadság napjainkban vétetik, ez lesz az értelmezés:

„a politikai szabadság abban

áll^ liogy

ne létezzék oly

—

leghatalom az államban, mely nem a nép nevében s nem általa gyakoroltatik.^' Szabadsággal alább közvetve

—

mint joggal birni a kormányzáshoz. Minden alkotmány annál szabadelvbb, minél többeket ruház fel e joggal, s minél nagyobb mértékben gyakorolják e jogot az egyesek. A legszabadelvbb alkotmány pedig az, birni annyi,

mindenki részeltetheti magát azon többmely minden egyesnek cselekvényei fölött in-

melynélfogva ségben, tézkedik.

Vagy, más szavakkal minden alkotmány annál szabadelvbb, minél több biztositékot nyújt minden egyesnek, hogy a lehetségig sokat kormányozzon és :

kormány oztassék.

Ne Nézzük

higye csak,

az

olvasó,

hogy

e tételt

élére

mivé alkották a communisták

logicájában oly szinte felekezet,

—

állítom.

—

ezen,

a politikai szabad-

;

Az uralkodó eszmék

52

eszményét,

áág

s

nebbi értelmezést

befolyása az államra.

meg fogunk gyzdni, hogy a fönnem volt szükséges a magunk czéljáia

gyártanunk.

Miután

mit

az,

érteni szokás,

nem

a

szabadság neve

politikai

egyéb, mint az

alkalmazása az államra

természetes

:

alatt

egyenlség elvének következés, liogy

egyenlség fogalma, a mennyiben csak az egyesnek viszonyairól az államhoz van szó, nem egyéb, mint más elnevezése ugyanazon dolognak. A ki külünbözteaz

gyöngyörködik,

tésekben

azon állapotnak nevezheti a

szabadságot,

melynélfogva az államban

hatalom, mely

nem

—

nem

a nép nevében,

általa gyakoroltatik.

ban fogja s

t'rtetik,

s

—

nem

létezhetik

legalább közvetve

Az egyenlséget pedig

ab-

hogy a 7iép neve alatt minden eniber hogy mindenki ugyanazon mértékben s ugyantalálni,

azonkép járul a közös néjxfkarat alkotásához,

(a)

nemzetiség fogalma alatt érteni szo-

mit a

Arról,

kás, nehéz általánosan szólani.

E

szó

:

nemzet, hol az

közösségét jelenti

és a

;

egygyéolvasztása, majd idegen

különvált néprészek

mek

vagy

állam, hol a nyelv

faj

nemzetiség nevében majd elbb ele-

kiküszöbölése vagy átidomitása, majd csak egyen-

jogúság, majd uralkodás követeltetik.

Ha

tehát

korunk

e

elször,

hogy

e

véve, ellenkezésben

másodszor,

áll

értelmök-

vezéreszméit divatos

ben figyelembe veszszük,

meggyzdünk:

három

fogalom,

ily

értelemben

egymással

hogy külön mindenikök

létesítése egy-

szersmind a jelen államot sarkából kiforgatná;

harmadszor, volna

hogy azon esetben

is,

ha

lehetséges

ezen fogalmakat divatos értelmükben keresztül-

vinni, az emberiség

nem fogná megnyugvását

találni.

Els

Elre

is

bocsánatot

fejezet.

53

kérünk olvasóinktól azon

szá-

raz analysisért, melylyel feladatunkat tárgyalni

közte

s

fogjuk; azon regényes modor között, melylyel mai nap a

szokás, nagy a különbség, s tagadhathogy modorunk nem állja ki az összehasonlítást azon bibliai kenettel, melylyel az újabb írók egy része hasonló kérdéseket tárgyalni szokott de nekünk, íigy politikáról írni

lan,

;

látszik, száraz analysisre

nak zavaros fogalmait

van szükségünk,

midn

tisztába akarjuk hozni.

a kor-

Az uralkodó eszmék

Q^.

befolyásca az államra.

JEGYZET AZ L FEJEZETHEZ. Már Montesquieu megjegyzé

(a)

kája L. XI. Chap. II

:

Espr.

d.

Lois

miszerint a democratiákban

\e

pouuoír du peuple avec

tisztelet mellett

is

la liberté du.

fel

szokták

^On

cserélni a népliatalom és a népszabadság fogalmait.

fondu

czím muna con-

peuple." Minden

azonban, melyben e nagy gondolkodó e^y

század óta részesült, gyakorlati haszon nélkül maradt eme észrevétele

s

;

meg

uralmának

és

kell

vallanunk, hogy e fogalomzavar,

nép

mint most, és pedig azért, mert ez eszmezavar

általánosabb,

korunkban épen a tudomány körében támadt, hogy kiigazítá vala, a seket,

a

hatalmának egybetévesztése köri, soha sem volt

s

a

helyett,

tudomány csak megerösíté azon tévedéés szabadság fogalmainak analógiájá-

melyek a hatalom

ból származtak.

A fejlési

nézve

franczia forradalom óta

majd minden európai állam

ki-

folyama azt mutatja, hogy egyes intézmények alakjaira Anglia példája

szolgált

mindenütt mintául;

elveket

illetleg pedig, szinte kivétel nélkül, Francziaországot utánozták.

Azon

czél,

mire Napóleon a szárazföldi zárral más téren

törekedett, teljesen el

van érve az állam rendezésének eszméi

körül. Franczia nézetek

uralkodnak az államtudományokban,

s

Francziaországban, mind mindenütt, Rousseau elvei képezik alapját az államra vonatkozó social befolyását a

minden elméletnek.

A

Contract

Kotteck-Welckerféle Staatslexikon szelíd libe-

a széls

ralismusában,

s

ban egyiránt

feltaláljuk.

communismus legvadabb

kifakadásai-

Jegyzet az els fejezethez.

55

S mintán Ronssean elmélete azon meggyzdésen alapszik, miszerint a szabadság, melyre az államban igényt tarthatunk,

csupán abban

ha mindnyájan egyenlen részesülünk az

áll,

államhatalomban,

s

csak úgy valósítható, ha az egyén teljesen

alája vettetik a többség

akaratának

^j

:

ez egybezavarása az

egyén szabadsága fogalmának az egyetem hatalmáéval szükségátment mindazon alkotmányba, melyeknek

kép

míg oda jutánk

szolgált alapúi,

galma, mondhatni,

elveszett,

s

elvégre,

az elmélet

hogy a szabadság

szabadság, mint minden ember elidegeníthetlen joga,

semmi

ismerve, épen e jognak nincs

fo-

azon alkotmányokban, hol a el

van

biztositéka az állami ha-

talom ellenében.

Rövidség okáért, ez emlékeztetem

igazolása végett, csupán arra

állítás

olvasóimat,

mi

e

részben

Francziaországban

történt.

1791. óta minden alkotmány az ember elidegeníthetlen

jogának valIá a szabadságot; ségét

is

elvi

állítá fel

:

midn

azonban a nép absolut

föl-

mindazon alkotmányban egyszersmind

kimondaték, hogy a törvényhozásnak határtalan joga van, korlátozni e szabadságot. Francziaország

nem ugyanazon

badságát csupán a törvény

')

minden alkotmánya, csak-

szavakkal, kimondá, mikép az egyesnek sza-

Chacun de nous met

által

en

meghatározott esetekben,

commun

sa

personne

et

s

toute sa

puissauce sous la supréme direction de la volonté generálé, et nous

recevons en corps chaque L'alineation elle

se

faisant

membre comme

partié indivisible de tout.

sans reserve, l'union est aussi parfaite

qu'

peut Tétre, et nul associé n'a plus rien a re'clamer: car s'il

restait quelques droits aux particuliers, corame il n'y aurait aucun supérieur commun, qui put prononcer entre eux et le

public,

chacun étant en quelque point son propre juge, préten-

drait bientot l'etre et tous.

;

Az uralkodó eszmék befolyása

56

az államra.

eirvecll az ott messzabutt foraiák fenntartása

mellett

lehet

korlátozni; a törvényhozási hatalom határai fölött némelyike

ez alkotmányoknak bizonyos erkölcsi szabályokat állított fel

például az 1791-diki alkotmány alapelvi mondja, hogy a tör-

vény csak oly cselekményeket

tilalmazhat,

lomra nézve ártalmasak,

1793-kiban

törvénynek oltalmazni

az

s

ellen; arra

vényhozás e korlátokat

át

hogy minden akadályt

lítsa

áll,

s

szabadságot a

nézve azonban, hogy a

tör-

ne hágja, mindezen alkotmányok-

ban hasztalan keresünk biztosítékot loz,

társada-

olvassuk, hogy a

kell a köz- és az egyéni

kormányzók elnyomása

útjában

melyek a

;

sot

elhárítson,

miután mind arra czé-

mely a törvényhozásnak

az egyest a lehetleg elkülönzött állapotban

ál-

a törvényhozás végtelen hatalma ellenébe: el kell ismer-

nünk, hogy a törvényhozói hatalom korlátai csupán képzeletiek

;

azok ellenben, melyek az egyesnek szabadságát korlátozzák,

legyzhetlenek.

Gondoljunk egy rendezett államot, hol a törvényhozó hatalom korlátlanul egyesre van átruházva (tehát korlátlan egyeduralmat)

s

ismertetik

hol az egyes szabadságának oltalmára csupán azon elv el,

melyet minden újabb alkotmányba felvettek

:

mi-

szerint az egyes szabadsága csupán a törvényben meghatározott

esetekben, tik

meg,

—

s

s

a törvényes formák megtartása mellett, sértethe-

kétségkívül

nem

lamban az egyéni szabadság

fogja senki állítani,

biztosítva van.

S a

hogy

ily ál-

fölvett eset és

Francziaország alkotmánya között csupán annyi a különbség,

hogy a korlátlan hatalom, melynek az egyéni szabadság föltétlenül alá van vetve, ott egyes fnököt illet öröködés szerint, s

itt

egy választott gyülekezetre van átruházva. Elméletileg

tekintve a dolgot, a szabadság

minden czélja

biztosítékot:

nem egyéb

st miután

volt,

itt

és amott egyaránt nélkülöz

a franczia forradalom elismert

mint az állam uralmát a népre vinni

Jegyzet az elsü fejezethez.

át:

gyzelmének szükségkép oda

misítse mindazt, lött

mi útjában

57

kellé vezetni, *

állhata,

—

s

kogv megsem-

ilyen mindenekfö-

az egyesnek szabadsága.

Az

egyéni szabadság egyedüli biztosítékául korunk min-

meggyzdés

den államában csupán azon

rint ott, hol a törvényhozási

maradt fönn, misze-

jog a népre van átruházva, soha

sem fog ez azzal az egyéni szabadság korlátozására túlságosan

Az egyetemnek

visszaélhetni.

közjó,

mondja Rousseau

;

s

csupán egy érdeke van,

szükségkép minden egyesnek érdekében fekszik

mindenki azon hitben

él,

állami intézmények mellett

Nem

czélom

világosításába.

itt

—

a

mivel az egyéni szabadság védelme

úgy

:

miszerint a mostaniakhoz

minden egyéb

látszik,

hasonló

biztosíték fölösleges.

hosszasan belebocsátkozni e nézetek meg-

Ha meggondoljuk, hogy minden társadalom egye-

teme egyesekbl

áll,

kik közül mindeniknek saját érdekei

vannak a közérdeken kivl

;

is

ha fontolóra veszszük, miként az

államban minden határozat, igen ritka

kivétellel,

temnek hanem mindig csak a többségnek

nem

kifolyása,

s

az egye-

a törvény-

hozási jog, nagyobb államokban, mindig csak a nép képviseli által

gyakoroltathatik

méletileg

:

könnyíí belátnunk, hogy e nézetet

el-

sem szükség hosszasan bizonyítgatni. Csupán azon

gyakorlati eredményekre kivánom e helyen figyelmeztetni

ol-

vasóimat, melyeket az alkotmányokban felállított alapelvek az

egyéni szabadságra nézve tettleg elidéztek. Ilyenek az úgynevezett

lois

des suspects 1793-ban, az V. év 14. fructidori, a

VIII. év22.primairei,

s

az 1815. október 29-diki, 1817. február

12-iki és 1820. márczius 26-iki törvények; ily

az ostromállapot, mely alá 1848. óta

is

eredmény az

oly gyakori ízben ve-

tettek egész vidékeket a köztársasági Francziaországban. Vala-

mint a forradalom óta hasonló elveket

állított

szabadságra nézve minden franczia alkotmány

:

fel

az egyéni

úgy ezen elvek

is

5S

-"^^

uralkoiló eszmék befolyása az államra.

ugyanazon eredményekre vezettek minden kormányforma

Az

alatt.

1793-iki köztársas«ág, a directorium, a consulatus, a restau-

Lajos Fülöp és az újabb köztársaság alatt mindig oly

ratio,

mértékben korlátozák az egyén szabadságát, amint pillanatra szükségesnek

látszott

szemrehányást

sebb

és pedig

;

is

mindig a nélkül, bogy legki-

lehetett volna tenni alkotmánysértés

17 9u. óta minden franczia alkotmányra egyaránt

miatt.

illik

az elv, melylyel Ballart az 1815. október 29-iki törvény alkot-

mányszerüségét védte; miszerint az szabályozni

bizta

vonatkozik, e

s

mi

mindazt,

az

a charta sehol sem

alkotmány a törvényre egyesnek

tiltja,

szabadságára

hogy a törvényhozás

tekintetben ki ne terjeszsze hatalmát és fölügyeletét vala-

meddig

az

állam java kivánja.

^)

Ki

tagadhatja,

hogy

minden

egyéni szabadság, ily elvek mellett, nélkülöz

az

bizto-

sitékot.

A

népfelség elve, azon kiterjedésben, miként

van

el

is-

merve, az egyes és az állam javára hasznosabb lehet, mint az

egyéni szabadságé

:

a kett azonban

államtudományokban annyi fogalomzavar gett és

nem azonos

:

s

az

tisztába hozása vé-

általában szükséges, megvilágosítani az egyéni szabadság az

állami

Az

séget.

uralom

állam

egybeszögellenek.

mányos államaiban,

nem marad semmi

^)

Moniteur du

fogalma közt létez lényeges kölönb-

uralma

s

egyes

Ahol az elbbi

—

szabadsága

—

mindenre kiterjeszkedik

tere.

20. octobre 1815.

kölcsönösen

mint a jelenkor alkot:

az utóbbinak

Második

II.

59

fejezet.

FEJEZET.

HOGY A SZABADSÁG ÉS EGYENLSÉG ESZMÉI EGYMÁSSAL ELLENKEZNEK. Hogy

a

szabadság és egyenlség eszméi,

absolut

értelmökben véve, egymással ellenkeznek az nem szenAz egyenlség eszméje talán postulátuma :

ved kétséget.

az észnek, vagy

nyos, hogy

nem

inkább az érzelemnek; de annyi bizomelylyel a természetben találkoz-

tény,

Létesítése csak a polgári társaságban és csak a

nánk.

szabadság

tetemes

megszorítása

által

eszközölhet, az

által, hogy a képességek között létez különbségek kiegyenlítése végett az egyesek tevékenységének korláto-

kat állítunk.

Az absolut értelemben vett ezen fogalmak között létez ellentétet mások sem tagadják. Azok, kik a tökéletes egyenlség életbeléptetését legmagasbb czélul tzték ki az emberiségnek, belátták azt, s eszményül az állam oly szervezését hozzák javaslatba, mely által a társaság Procrustesként bánnék az egyessel, mindazt, mi

bizonyos mértéket meghalad, erszakosan

ama mérték-

határai közé szorítván, {a)

De gyük

ne bíbeldjünk tisztán elméleti tanokkal;

a szabadság és

ve-

egyenlség fogalmait oly értelem-

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

(3Q

minben azok közönségesen

ben,

vétetnek,

s

minben

alkalmaztatásuk sürgettetik.

A

tárgynak nyugodt

vájjon

nem jönnek-e azok

mással,

mihelyt

ki fog tnni: formában is ellentétbe egygyakorlati alkalmazásuk megkisér-

vizsgálatából

e

tetik?

Mieltt azonban nénk, egy általános

e

kérdés

észrevételt

Hosszas ideig szokás

volt,

tárgyalásába kell

az angol

a czélszer államszervezet eszményét

ereszked-

elrebocsátanunk. látni.

alkotmányban Európa leg-

országában hosszas küzdelmek után korlátlan monarchák kezébe került a hatalom. A fegyveres nemesség hajdani jogai, amennyiben a királyi hatalmat korlátozták, eltntek; de annál makacsabb élettel birt e jogoknak azon része, mely, mint úgynevezett tiszteletbeli jog, a népnek mindig meg-megújuló lealacsonyitásában állott, vagy a nemeségnek anyagi elnyöket és több

külön

igazság

szolgáltatást

biztosítván,

neki

csak ki-

—

Angliában a királyi hatalom már századok óta korlátozva volt. Az egyesnek jogait szilárd institutiók, a habeas corpus, az esküdtszéváltságos állást szerzett.

kek, a ták.

szabadsajtó

s

a

szabadgyülekezési jog biztosí-

Az angol alkotmány szabad alkotmány,

eltt minden angol

egyenl,

és

ezen

a törvény

szabadság

s

ezen

egyenlség nemcsak nem állanak ellentétben egymással, hanem egymást kölcsönösen támogatják. A polgári egyenlség épen a szabad institutiókban találja legjobb biztosítékát, ezek pedig ugyanazon elnyökben részeltetvén mindenkit, megtámadtatásuk esetére mindig az összes nép

oltalmára tarthatnak

egyenlség

és

számot.

S a politikai

szabadság ezen frigyébl, mely Angliában

Második

fejezet.

61

valósággal létezik, következtetni szokás:

vek a gyakorlati politika terén hatnak ellentétben egymással.

nagy tévedésen

általán

De

hogy ezen véve sem

e következtetés

eláll-

egy

alapszik.

Anglia példája minden bizony nyal nagy befolyást gyakorolt valamennyi újabb alkotmány képzésére, s

egy ideig az angolokhoz hasonló institutiók kivívása vala sok politikai törekvésnek í czélja. De habár ez úton, külformákra nézve, bizonyos hasonlatosságok keletkez-

ffogalmak, melyek az angol institutióknak, s azok, melyek újabb alkotmányainknak alapúi szolgál-

tek:

a

nak, lényegesen eltérnek egymástól, és aZj a minek

élet-

beléptetése után valamennyi újabb alkotmány törekszik,

egyéb valami, st mondhatnám, annak ellenkezje, a mit Angliában a szabadság és egyenlség alatt érteni szokás.

A ban

A

szabadság lényege,

áll,

hogj/ az

angol fogalmak szerint, ab-

országban ne létezzék korlátlan hatalom,

király a parlament

által,

s

ez

amaz

korlátolta-

által

A

parlamentben magában fels- és alsóház szemben állanak egymással. S ha mindezen hatalmak az egyes polgár szabadsága ellen szövetkeznének, még akkor is tik.

az esküdtszék, melynél a polgári szabadság

fenntartása

minden tagnak érdekében áll; oltalmat nyújtana neki az elnyomás ellen. A szabadság azon eszménye szerint, mely Francziaországban, s napjainkban általán véve csaknem mindenütt

divatozik,

okvetlenül

hatalom létezzék az államban.

szükséges,

Hogy

hogy

korlátlan

az állam legmagasabb

—

mint Eousseau mondja általános kényszerít hatalomra van szüksége, hogy külön minden egyes tagjával az egésznek üdfaladatát, az önfenntartást teljesíthesse

—

Q2

'^'^

uralkodó eszmék befolj-ása az államra.

Az

vére intézkedhessek. az

állam korlátlan hatalommal bir

s ezeknek vele szemközt semmi szükségök nincs mert hiszen a fel-

övéinek

üsszesége

biztositékra

fölött,

:

ség magát a népet

ez

s

illeti,

olyasmit

nem

akarhat,

Ezen fogalmak szerint, mi a népnek kárára válhatnék. a polgári szabadság csak abban állhat, hogy az országos hatalom a felséges nép nevében és legalább közvetve ^)

a nép

gyakoroltassék.

által

Angol fogalmak szerint az egyenlség abban kerestetik, hogy mindenik polgár az állam oltalmára egyaránt tarthasson számot, hogy saját körében hasonló szabadsággal mozoghasson, hogy a országos hatalomnak nagyobb mértékben mint bármely polgártársa alávetve ne legyen, s hogy a hozott törvény nyomán vele azonképen történjék az eljárás, mint a többiekkel, kivétel nélkül szóval, Angliában az egyenlség alatt az egyenl :

szabadság értetik.

egíjéni

Azon elvek az

felállítatnak,

szerint,

melyek

az

államról

jelenleg

fogalma a nép

egyéni szabadság

fel-

miként az egyenlség csak abban kereshet, hogy minden polgár egyarányt részeltessék azon korlátlan hatalomban, mely ségében olvadván

fel,

az egészet

Kem

illeti.

természetes,

annyira a hozott törvényeknek

egyenl alkalmazása, mint inkább egyenl

mindenkire

részeltetés a törvényhozásban

lség.

A

^)

II

törekvés

faut (á Fétat)

lui

pour mouvoir

et disposer

venable au tout.

Un

—

;

ebben kerestetik az egyen-

nem mindenkinek egyenl egyéni szab adune force

universelle

chaque partié de

pouvoir absolu sur tous

les

la

compulsive

et

maniére

la plus

con-

siens.

Contr. soc. L.

II.

Ch. IV.

Második

sága

felé,

egyenlen

hanem

arra van irányozva,

tökéletesen

és

63

fejezet.

hogy mindnyájan

a többség korlátlan hatalmának

vettessenek alája.

nem akarjuk

Jelenleg

lem-e a helyesebb,

fogalmai az

vájjon azon érte-

vizsgálni,

melyben a szabadság

egyenlség

és

újabb idben vétetnek? de annyi

bizonyos,

fogalmak alkotmányainkban egészen mást jelentenek, mint Angliában, az angol alkotmányból vont tapasztalásokat viszonyainkra alkalmazni nem lehet.

hogy miután

e

Lássunk most a kitzött kérdés megoldásához.

Ha

szabadság a népfelség eszméjének foganato-

a

ha az egyenlséget abban keressük, hogy mindnyájan egyenl részt vegyenek az országos hatalomsításában

áll, s

ban, akkor,

elször:

az államhatalom

tágabbra kell

körét egyre

nemcsak azért, mert minden hatalomterjesztenünk, nak természetében rejlik, egyre tovább terjeszkedni;

hanem

azért

is,

mert

ez

esetben

a

is

embe-

hatalom

reinek természetes hajlama szükségképen

még azok

támogattatik, kik annak határt szabhatnának és

viszonyok között szabnának a nép

által.

is

—

valósággal,

t.

i.

álta

más

maga

Hiszen minél továbbra terjed az állam ha-

talma, annál

nagyobb a népszabadság; a polgári életnek

minél

viszonya vonatik az állam,

több

nagyobbá válik a

kör,

körébe,

melyben minden egyes,

annál

mint

a népfelség részese, hatalmát gyakorolhatja;

másodszor: minél tágabbra

terjesztetik

az államha-

talom köre, annál szkebbre fognak szoríttatni az egyéni határai, nemcsak azon oknál fogva, mivel^ ha az állam számára fenntartott dolgok köre szélesbi, az egyén szabad mködésre szükségképen szkebb tért ta-

szabadság

uralkodó eszmék belulyása az államra.

-^'^

(34

hanem azért is, mert oly állam, mely valamennyi ügy tetemes részét magának lefoglalá, s ez által polgárainak munkásságát megcsökkenté és irányukban mintegy a gondviselés szerepét válalta magára, magát nemcsak minden komoly megtámadás, hanem munkásságának még pillanatnyi akadályozása ellen is biztosítani köteles, a mi csak úgy lehetséges, ha az egyesnek szabadIái

:

Minek következése:

ságát tetemesen korlátolja.

hogy az egyenlség elvének fenntartására vagy nem lehet

a

politikai

egyenjogúságnál

az államot

olykép

hatalom a nép

kell

nevében

befolyásának

közvetett

Az els a korlátlan

megállapodni,

s

a

menni; vagy pedig szerkeszteni, hogy az országos

viszont/ok téni/lef/es ejjyeyüöségeig

ugyan,

Jccll

ennek tninden, még

de

gyakoroltassék.

elmellözésével

is

esetben élesen szögellik ki az ellentét, mely

egyenlség eszméje

mérsékelt szabadság között

is

s

a

szabadság,

még

a

létezik.

A másodikban a politikai szabadság áldozatul esett egyenlség fogalmának, mert oly alkotmánynál, hol minden hatalom a nép nevében ugyan, de ennek minaz

den,

még

közvetett

nélkül

befolyása

politikai szabadságról szó

sem

is

gyakoroltatik,

lehet.

Vizsgáljuk most e tételeket egyenkint.

A. Hogy

a politikai egyenlség eszméjének teljes létesitésére a birtok a társadalmi viszonyok tényleges

Ha

az állam a szabadság

ruháztatik politikai

fel,

nevében oly hatalommal

minvel egy kényúr sem

egyenlség

s

egyenlsége kívántatik.

létesítéseért egyéni

birt soha, s a

szabadságunkat

Második

áldozzuk

fel

{h),

fejezet.

g5

akkor méltányos

és

ha

természetes,

legalább azt követeljük, hogy az egyenlség oly értelem-

mely neki tulajdonitatott, tökéletesen létesitesNagyobb államokban az összes nép politikai befolyását csak egy módon gyakorolhatja: a fejenkinti választás joga által. Ehhez képest a kérdés: vájjon szabad államokban a politikai befolyás egyenlsége lehetséges-e anélkül, hogy a birtok és a társadalmi viszonyok tényleges egyenlségéig kellene menni ? Qgj ezen kérdéssel ha ben, sék.

—

vájjon

ott,

mes Aiilönbséy

létezik

eszközölhctö-e

befolyásának egyenlsége

A

:

hol a birtok s a társadalmi viszonyokban

legjelesebb

—

tete-

az egyesek íjolitikai

a választási jog által?

törvényhozók

és

kormányférfiak

évezredek óta foglalkoznak a kérdés megfejtésével: mi

módon

lehessen a választási jogot czélszerbben gyako-

Az

rolni ?

ó világ respublicái

nem ismertek

ennél fonto-

mind azon államokban, melyeknek törvényhozói az egyenlség elvének létesítésére törekedtek, mutathatunk -e fel oly választási törvényt, mely sabbat,

vájjon

és

által e czél eléretett,

és bizonyos osztályok szavazati ille-

tségöket jóval föllhaladó befolyást nem gyakoroltak, és fenyegetések, vagy Ígéretek, vagy a választás alkalmával kifejtett nagyobb tevékenység által a törvény szerint

egyenl

közül

nem

választói jogot saját czéljaik elérésére esz-

használták fel?

Sok mondatott a

bár Cicerónak igaza lehet, részben

(c)

titkos szavazás

midn

elnyeirl.

S ha-

a köztársaság bukását

azon törvényeknek tulajdonítja, melyek a

kos szavazást Rómában

hogy ezen intézkedés

honosították

ott,

(rf),

tit-

megengedem,

hol valamely felekezet terro-

rismus vagy megvesztegetés által a választásra befolyást

gyakorol, az egyenlség biztositékának tekinthet. Eötvös.

A

XIX. század

eszméi.

I.

5

66

^2;

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Egyébiránt csalódik, ki azért azt

hiszi,

hogy bizo-

nyos osztályok vagy egyének túlnyomó befolyása a választásra csak azáltalj mert a titkos szavazás behozatott, valaha egészen

A

meg

választási

fog sznni.

jog,

a

választandóra

megszorításoknak van

bizonyos

vagy vagy pedig

nézve,

alávetve,

korlátlan.

Amaz sabbak birnak.

s

esetben világos az elny, melylyel a vagyonoa kitünó'bb

A

társadalmi

választathatásnak

állásúak

még azon

mások

fölött

megszorítása

is,

mely Amerikában divatozik, melynél fogva mindenkinek bizonyos idt kell tölteni az államban vagy választókerületben, melynek képviseljévé akar választatni, a vagyonosabbak érdekét mozdítja el. Azon ezerféle módot, melyeken vagyonosabb ember kivált ha egyenl

—

szomszédai

állású

támogatását

által

pártoltatik

megnyerheti,

vagy a

visszautasító kerületen boszút állhat,

közelebbrl

--

polgártársainak

választási

—

kijelölést

nem szükség

itt

elsorolni.

Ha a választási jog a választandóra nézve korlátlan, akkor azon befolyáson kivl, melyet a hatalmasabbak a velk közelebb érintkezésben lev választókra gyakomindazon választó kerületekben, hol ilyetén találkozik, s hol kevesebb politikai részvét mutatkozik, az eldönt befolyás a politikai pártok által gyakoroltatik. S külön mindenik pártnak berolni szoktak,

személyiség

folyása függ,

nem

nem

annyira a hozzátartozó polgárok számától

mint inkább azon eszközöktl,

melyek

fölött az

illet párt választási czéljainak elérésére rendelkezhetik,

vagy pedig a fegyelemtl, melynélfogva az egyesek magukat vezéreiknek alávetik. Miután pedig a vezérek még

Második

a legdemocratább pártban

is

fejezet.

Q'J

a vagyonosabb és míveltebb

osztályokhoz szoktak tartozni, e befolyás, melylyel ezen osztályok

egyes

fog mutatkozni

tagjai

csak

birnak,

még nagyobbnak

(e).

S hiszszük-e azt, hogy a nép az általános választási jognak ezen gyengéit nem ismeri, hogy az elméletben egyenl jognak a gyakorlati életben egyenetlen alkalmazását nem veszi észre, ^^gj l^a máskép volna is, hogy nem találkoznak minden választás után százan meg

—

—

százan,

kik a népet a dolgok valódi állásáról

felvilá-

gosítják?

Az

állam hatalma a népfelség nevében korlátlanná

tétetett; az egyetlen biztosíték, melylyel az

talommal szemközt

abban

bir,

kerestetik,

közvetve mindenkinek egyaránt része

egyes e ha-

hogy benne

van,

s

talom alkotására, mely a népfelség nevében

egyenl

kiki

fölötte,

egyenl választási

nem

biztosít^

—

mi csoda, ha hogy a charta, vagy az

befolyással

a nép szenvedélyesen követeli,

azon hauralkodik

bir;

jog, melynél egyebet száraára a charta

valósággá váljék? mi csoda, ha a nép

nem

elégszik be azzal, hogy, mint Sancho Pansának, király-

sága idejében,

arany tálakon a

legízletesebb

ételeket

melyekhez nem szabad nyúlnia ? mi csoda, ha kikutat minden okot, mely t jogának, összes

rakják jóléte

tolja?

asztalára,

ezen panaceájának,

valóságos gyakorlatában gáS vájjon a választási jog alkalmazásánál mi áll

inkább útjában a gyakorlati egyenlségnek, mint a sadalmi

állás,

kivált

maga Montesquieu, irányról

vádolni,

ban egyenlnek

és

a kit

tár-

birtok egyenltlensége? Hiszen

senki

felállítá

sem fog communisticus

az elvet, Jwgy jó democratiá-

Idcsinynek kell lenni mindenki hirto-

Az urnlkodó eszmék befolyása az államra.

(3g

kának

(L. IV. Oh. VI.),

ugyanott

hiszen

világosan

kiraondá, liogn az er/ijetemes jólét s a polgári erény bizo-

nyos

fokának

mint

a javak közösségéig

elérésére,

ezt respiiblicájáhan

Plató

Nem

tévé.

kell

menniy

természetes-e,

ha a nép hasonló véleményben van, és annak biztosítámit

sára,

egyedül

elidegeníthetlen jogának

tarthat,

---

mert minden egyébre nézve azok végzéseinek van alávetve, kik a korlátLin államhatalmat a népfelség nevénem természetes-e, mondom, ha e ben gyakorolják,

—

jognak biztosítására még a társadalmi tok egyenltlenségét is megtámadja.

—

A

birtok a

Diunkának eredménye

így kiáltanak feh

Én nem vonom

állások,

s

mint

még

a bir-

ilyen, szent,

kétségbe; de vájjon

visszadöbbent-e valaha bármely korlátlan hatalom a jog-

nak szentsége ell, midn e jog megtámadásában elnyt hittak legyen e korlátlan hatallátott, akár Nérónak népnek, akár egy anyának meggyilmat, akár athenei kolása, akár a legnemesebb polgárok számzetése volt az,

amit saját érdekében szükségesnek tartott?

A birtok tetlen

;

— így

s

a társadalmi állás tökéletes egyenlsége lehe-

S én

folytatják a fönnebbi tételt.

ezt

sem

vonom kétségbe; de ha valamely nép elé egy czélt, mint olyant tzünk ki, melynek elérhetése lehetséges, st mely felé törekednie kötelessége akkor ne bámuljuk, ha a nép azoknak nem ad hitelt, kik az egyetlen eszközt, mely által ama czél elérethetnék, lehetetlennek állítják. :

Ha

a birtok nagy emeltyje

elvétetett^

emberek feszitett munkásságát biztosítani, legtöbb

mi fogná az mely Európa

országának jelen népességi viszonyainál fogva az

emberiség fenntartására szükséges?

nünk a rabszolgasághoz

:

Vagy

vissza kell tér-

vagy tömérdek szenvedések után

Második

69

fejezet.

általános

nyomoriiságha kell sülyednünk,

az

amelyhöl

vala,

Megengedem

jelen

polgárisodásunk

nem

azt is; de vájjon

min

olyanba,

kibontakozott.

követeltetett-e

már

az egyéni függetlenség feláldozása a szabadság és egyen-

lség nevében? vájjon nem találunk-e csaknem mindeutópiában, mely az emberi boldogság ideáljaként melytl állíttatik fel, alapfeltételül oly absolutismust, visszaborzadunk (f), s nem lehetséges-e, hogy azon moznik

galom,

melynek kiindulási pontja Rousseau

social"-ja volt,

fog

vezetni,

„Contrat

végre azon természetállapot létesítéséhez

mely

ott

mint az emberi

boldogság

neto-

vábbja festetik? (g) Történjék bármi, a tökéletes egyen-

lségnek gyakorlatilag is életbe kell lépni. Ezen egyenlség az egyetlen egy való jogállapot gyanánt hirdettetett.

A

fejenkinti választás

sére, és ott, hol ezzel

iegszentebbikének

eszköznek mondatott be

nem

e czél eléré-

érhetni, a lázadás a

nyilvánítatott

—

;

jogok

remélhetjük- e,

hogy a nép, ha egyszer azon meggyzdésre jutott, hogy a politikai jogok valóságos egyenlsége csak a birtok egyenlsége által valósítható, jogának követelésével felhagy ? S íme, ebben látom én a socialismus és communismus veszélyességét, ennek kell e tanok csaknem bámulatos

terjedését

ményei azon

tulajdonítani.

elveknek,

E

tanok logicai következ-

melyek az államban

általános

érvényességgel birnak.

Ha

a szabadság helyébe a korlátlan népfelség elvét

léptetvén

az

egyéni szabadság

eszméjét

félrevetettük,

egyénnek egyetlen ha a korlátlan állam irányában biztosítékát az egyenlségben keressük, akkor ennek az

valósággá kell válni.

70

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^z

A

ki

feladata, szet az

Rousseau

nézetéhez járult, hogy

nézve egyenetlenek

testre-lélekre

nek

állam

emberek között elidézett, törvényes egyenlséget melynek következéséül valamennyien habár

léptetni,

egyenlkké

által

.,az

:

egyenetlenség helyébe, melyet a termé-

azon

válunk'* iL.

helyességét,

úgy

látszik,

— — szerzdés és törvény

Ch. X), oly elv, mely-

I.

senki sem vonja kétségbe:

mert hiszen a világ azon van, hogy életbeiéptesse, a

mondom,

ki,

e

nézethez járult,

annak

azt

el

is

fogadnia, mit Rousseau jegyzetképen hozzátoldott;

kell

j^hogij

kormáni/ alatt az egyenlség csak látszólagos, csak

rossz

van megy egyedül arra

színre

nyomorban

tartsa,

korlatában

és

szolgály

hogy a szegényt

a gazdagot jogtalan hatalmának gya-

oltalmazza.

A

törvények,

mindig hasznosak azoknak,

vizsgáljuk,

nak,

—

ha

közelebbrl valamit

kik

bír-

mindig káriékonyok azokra nézve, kiknek sem-

mijök sincs

;

s

innen az következik, hogy a társasági álla-

X^otnak csak ott és annyiban látjuk hasznát, hol mindenik-

nek van valamije

és

senkinek sem többje, mint ami épen

szükséges.'^

A belépni,

communismus

— így

és socialismus

kiáltanak

fel,

—

soha sem fognak

oly elveknek,

élet-

melyek a

jelenkor összes jó és rossz tulajdonságaival annyira ellentétben állanak, azoknak nincsen jövendjök.

Ha

szenve-

délyekkel szövetkeznek, ez vagy amaz államot pillanatnyi veszedelemmel fenyegethetik, de az összes társadalmi állapotot, az összes polgárisodást soha.

Polgárisodásunk

mélyebb gyökereket vert, semhogy ettl tartanunk kellene.

A

midn

rothadás

sokkal

tönkre jutott,

veszteglett, a

már rég

mienk pedig

ifjú,

a

—

sokkal

terjedettebb,

római polgárisodás

stádiumában

nni, terjedezni

lát-

Második

fejezet.

71

juk napról napra. Aztán még a haldokló római polgárisodás is csak oly esemény által semmisíttethetett meg, min a népvándorlás vala; honnan fenyegessen bennünket ily veszedelem? Az uralkodó eszmék életbe fognak lépni, de ez szükségkép más módon fog történni. En is osztozom e nézetekben én sem hiszem, hogy oly rendszerek valósulhassanak tartósan, melyek az egyéniséget megsemmisítik, melyek a birtok megszüntetésén alapúinak, s ennélfogva nemcsak az emberek természetes ;

hajlamaival és ösztöneivel

még

ellenkezésbe jönnek,

hanem

munkásság leghatalmasabb emeltyjének megsemmisítése által a haladás els feltételét, a munkát is a lehet legkisebb mértékre szállítanák le. Én is életrevalóbbnak tartom polgárisodásunkat, mintsem higyjem, hogy azon vad csoportok által buktathatnék meg, melyek a külvárosokból a törvényhozás palotája felé nyomulva, a

vörös zászlók aiatt halállal fenyegetik a társadalmat. is

meg vagyok gyzdve, hogy

En

a jelenkor vezéreszméi-

nek valósulása esetében, ez más úton fog történni, s nem a socialismus és communismus rendszerei által. De vájjon, ha korunk vezéreszméit csakugyan azon tökéletes egyenlségben keressük, melyet politikai törekvéseink czéljául tzünk ki, van-e más út, melyen azt elérhetjük, mint az, mely ellen ennyi szenvedélylyel kikelünk?

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

B.

Ha

a tökéletes politikai egyenlség- eszméjéhez ragaszkodunk,

tosítani

akarjuk magunkat azon veszedelem

ellen,

dalmi egyenlség létesítésének kísérletei járnak,

alakítanunk az államot, hogy az

ugyan, de ennek minden

—

- -

s

biz-

melylyel a társa-

akkor olykép

kell

hatalom a nép nevében akár közvetlen, akár közvetett befolyása országos

—

nélkül gyakoroltassék.

Ha által az

akkor

az

—

rülésére,

nép

összes

gyakran

—

mint láttuk

azon természetes túlsúly kike-

mely a társadalmi

tulajdoni

és

fogva e választásoknál bizonyos kell lenni,

hogy a

birtokegyenlség

Ha

választások

ismételt

állam kormányzatára valóságos befolyással bir^

ezt

viszonyoknál

osztályoknak

jut,

azon

egyenlség a társadalmi

politikai

és

által biztosíttassék.

nem

akarjuk,

és

a

politikai

egyenlség

eszméjéhez rakaszkodva, az egyéni birtokot, mely jelen polgárisodásunknak alapúi szolgál, megtámadások ellen

biztosítani

rad

fel,

ne

s

ez

legyen folytonos^

lag az egyetemet

többekre

akkor csak egy eszköz ma-

kívánjuk,

abban

bizassék,

áll

s

illeti,

kik

:

hogy

a

a hatalom egyszer

népfelség gyakorlata teljessége^

mely jogi-

mindenkorra egyre vagy

a népfelséget a nép nevében gya-

idrl idre ismétlése megsemmisült a befolyás is, melylyel a társaság egyes osztályai az államügyek kormányzatára lenni szoktak. A körülmény, vájjon az egyes, ki a nép nevében kormányoz, születésénél vagy választatásánál fogva jár-e el tisztében; vájjon önmagát egészíti-e ki a korolják.

Mihelyt a választásnak

megszüntettetett,

Második

vagy

kormárytanács, útján

rotatio

A

pedig

eszközöltetik-e

Harrington javasolja

—

legtökéletesebb

egyeseh

egyaránti

73

vagy

bizonyos

teljesszámusága,

mint

sorshúzás

semmitsem politikai

alávetése

közölhet mindezen formák a társadalmi

fejezet.

egyenlség,

azaz:

az

egyaránt esz-

az államnak, alatt és

—

változtat a dolgon.

pedig anélkül, liogy

viszonyok egyenetlenségét vagy a birtok

Mert

egyenltlen felosztását módosítanunk kellene.

áll-

jon bár valaki társadalmi viszonyainál fogva a legmaga-

sabban

—

az állam irányában a leggazdagabb a legsze-

áll. Az egyenlség eszméje épségben marad mindkettjök számára. Mindegyik mondhatja, hogy is egyenl része azon népnek, melyre az, ki az államot kormányozza, mint hatalmának kútfejére hi-

gényebbel egy sorban

vatkozik.

Egy sem

lehet

nagyobb befolyással a közügyek

valóságos vezérletére, mint a másik.

A

egyenlség elve csak korlátlan államakár a nép által egyszer mindenkorra megbizott egyén vagy testület által gyakoroltassék az absohit hatalom, akár a communismus csuhájában vagy más olyatén formában lépjen fel, melyet már több ízben látott a világ, s melytl csak imént menekült meg (Ji). És én nem hiszem, hogy az utóbbi lehetség oly

forma

korlátlan

alatt létesíthet;

annyira valószíntlennek mondható, vívmányaink mámorában magunkkal

A dig

mint

ezt

minapi

elhitettük.

communismus lehetetlennek mondatik, még

teljes

joggal;

mert ellentétben

áll

az

pe-

emberiség-

és ösztöneivel. De mi módon jutottunk ennek tudomására? Az ember természetét nem elméle-

sajátságaival

tekbl,

hanem

világtörténet a

a

tapasztalásból

communismus

ismerhetjük

fölött

meg.

kimondotta

A

ítéletét,

74

'^^^

midn

uralkodó eszmék befolyása az államra.

hogy azon eszmék, melyek most á szenved véghorgonya gyanánt tüntettetnek fel, már több ízben jelentkeztek, b hogy a socialismus a legszellemiebb felfogásában, és a communismus legnyersebb forlátjuk,

emboriáég

májában többször a millennium kezdete gyanánt dicsíttettek, de mindig a nélkül, hogy figyelemre méltó kísérletet vontak volna maguk után.

De

annál lehetségesebb az átmenet jeien viszonya-

inkból a

despotiához, a

kéuyurasághoz.

Az emberiség

gyakran követett a jelenhez hasonló irányt, s a rögtöni átmenet a despotiai kormány formához nem maradt el soha. St kivétel nélkül áll a tétel, hogy a mely nép valaha a korlátlan népfelség s a tökéletes egyenlség elvét felállította, az korlátlan uralom alá jutott. így történt Görögországban, így történt Romában, hol az imperátor akarata; mint a pandectákból láthatni,

csak azért bírt törvény erejével, mert a nép a lex regia által összes hatalmát a császárra szállította

(^)

;

így történt

a középkor csaknem

valamennyi olasz államában; így a tizenhetedik században Cromvell alatt Angliában; így a tizennyolczadik és tizenkilenczedik században Napóleon alatt

Francziaországban.

A

tapasztalás e tekintetben oly

hogy a korlátlan monarchia forrását keresve, inkább a korlátlan népfelség és egyenlség eszméinek egyesülésében találhatjuk fel, mint akár a családéletbl kifejlett patriarchaságban, akár magában a hódításban. Vájjon nem újulhatna-e meg még egy ízben korunkban e tapasztalás? Ugyanaz, mi az uralkodó eszméknek a socialismus általános,

azt sokkal

—

általi

valósítása

mutatni,

ellen

szól:

a tapasztalás, arra látszik

hogy mozgalmaink valószínleg a despotiába

Második

foo^nak ömleni.

fejezet.

Egyébiránt épen

75

nem

szükséges magya-

rázgatnunk, hogy az egyenlség és szabadság elvei között

létez hiszen

ellentétnek

a

e

mozgalom

téren

is

kell

kezdeténél

nyilvánulnia,

könnyen

mert

történhetett,

hogy a szabadság fogalma tévedésbl a népfelségével cseréltetett fel, a czélhoz érkezve azonban lehetetlen, hogy a felséges nép nevében egyetlen egy személy által gyakorlott

korlátlan

hatalom a

eszméjének

szabadság

valósítása gyanánt tekintessék.

Valamint tehát korunk vezéreszméi közül kett: a és az egyenlség, korlátlan értelmökben véve

szabadság

elméletben

egymással

ellenkeznek,

találunk ez elvek gyakorlatig bármi

alkalmazásánál

hasonló

is.

Lássuk most a harmadik vezéreszmét séget.

ellentétet

módon megkisérlett :

a nemzeti-

Az uralkodó eszmék

76

JEGYZETEK A (a)

Minden élénken

az államra.

l)efolj/isa

II.

izgatott

FEJEZETHEZ.

korszaknak vannak jelszavai,

melyeket lehetleg gyakran kell mindenkinek használnia, ha ellenség gyanánt

nem

akar tekintetni. Korunkban minden párt

egyenlség jelszava

zászlóin a szabadság és

szándék volna most az

inquisitiót behozni,

czélra törekszik, szintúgy

minden

fölírva,

áll

s

ha

azon párt, mely e

vallás szabadságának elvére

alapítaná követeléseit, mint Baboeuf és összeesküdt társai azon

egyenlség nevében akarák a szegényeket, kiknek suk van, a gazdagok lakaiba vezetni, torokkal

kényelmesen

ellátni

a

s

rossz laká-

az ezektl elvett bú-

sansculottokat.

Egyébiránt

csalatkozunk, ha azt hiszszük, hogy a legszélsbb pártok, me-

lyek az egyenlség elvét a szabadsággal együtt említik, tán

nem

Ha

tisz-

látják e két elv között az ellentétet.

ez iránt

meg akarunk gyzdni, csupán

azt kell tekin-

tenünk, mi Baboeuf és pártjának tervei fell tudva van.

i)

A

legkényúriabb államokban sem volt soha oly mértékben korlátozott az egyéni szabadság, mint

egyenlség boeuf

^)

és társai

álmodoztak.

Conspiration

lett

volna szorítva, az

Bruxelles 1828.

—

Cabet

s

melyrl Ba-

a communista iskolák

pour Tégalité, dite de Baboeuf, suivie du pra-

cés auquel donna lieu et rotti.

meg

biztosítása végett, azon alkotmányban,

des piéces justificatives.

Par Ph. Bouno-

Jegyzetek a második fejezethez.

napjainkban nagy gonddal igyekvének

eltávolítani mindent,

ami terveikben a közvéleményt sérthetné,

tleg tetsz alakban

tüntetni

fel,

mik

oly államintézményeket,

(b)

mellett

az

E

egyenlség nem az

az államra vonatkozik,

így az egyesnek

állítottak fel. is.

nézeteiket a lehe-

által biztosíttatnék.

Korunkban mindenre nézve, mi

korlátlan hatalmát illetleg

s

de sohasem hoztak javaslatba

egyéni szabadság megsemmisítése

szabályszer elméletet

Y7

merben

korlátlan hatalom eredetét

úgy magyarázzák, hogy az összes nép önkéntesen egyesre rumagának semmit sem tartván fenn s

házta át minden jogait,

;

innen a logicai következtetések fonalán a kényúri államforma tökéletes elméletét vonták

le.

Míg hasonló elméletek

terén moz-

gunk, tagadhatlanúl inkább korlátozható a szabadság oly

álla-

mokban, melyek a népfelség elvén alapszanak, mint a melyek kényúrilag kormányoztatnak. Bármennyire igaza van telesnek, lítja

midn

össze,

s

a kett közt legnagyobb rokonságot talál

úri

államokban egyest

Másként

elnyomatik, áll

illet,

ott,

szerint a kényúri

kormányformák alapelve gyakorlatilag

hatalom ruháztassék

idhöz

ha elfogadjuk

is,

is

a kényúrra, az

:

egyesnek

merben

Bármi nagy

nem sznik meg ember

természetéhez van kötve

hogy egj nép szerzdésileg valóban

mondani minden jogáról: úgy fogjuk és

tekintend.

át kell látnia, mi-

lehetetlenség.

és saját korlátolt

hatalmában a népnek.

tudónak

mind-

a dolog, ha mindkét államformát gyakorlati ered-

korlátlan hatalma,

s

:

hol a kevesebbség a több-

egy tömeg közvagyonául

ményeikben vizsgáljuk; ekkor mindenkinek

lenni, térhez,

Aristo-

hogy a korlátlan szabadság, mely kény-

azáltal kétségtelen,

ség által

is

a korlátlan népuralmat a zsarnoksággal hason-

találni,

le

;

akar

hogy ez nem

áll

Uralkodóját mindenhatónak, minden-

mindenütt jelenvalónak

nevezheti,

gyakorlatilag

azonban egygyel sem fog az birni e tulajdonok közül. S ezért

:

78

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

mindazon következmények, melyeket a valótlan le, hogy ily hatalom létezhet.

lielyteleiiek

feltétbl vonnak

A

kényiiri államforma gyakorlati tény

nyei fölött helyesen akarunk

Ítélni,

ha tehát eredmé-

:

tisztába kell

jönnünk az

mennyire terjeszkedhetik valóságban a kényúr elméleti-

iránt:

leg korlátlan hatalma?

s

akkor belátjuk, miszerint az egyéni

szabadságot soha sem lehet kényri államokban oly általánosan és szabályszerüleg korlátozni,

mint a jelenkor azon rendri

álla-

maiban, melyek a korlátlan népfelség alapján vannak rendezve.

Nem

szólok

mam

Schweiczról vagy az éjszak-

Angliáról,

itt

E munka

amerikai szabad államokról.

folytában lesz alkal-

kimutatni a különbséget ezen országok szerkezete közt,

hol az alkotmányos szabadság a középkor intézményei alap-

—

ján, a fejldés természetes folyama szerint keletkezett,

azoké

között, hol e

rendezett

állam

szabadságnak az

intézkedése

szolgált

s

absolutismus számára

De

alapúi.

ha

az

utóbb érintett államok közül valamelyiket, például Francziaországot,

az

kényúri

egyéni

egyéni

szabadság

korlátozásaira

állammal

összehasonlítjuk,

szabadság,

egészben véve,

úgy

nézve,

találjuk,

ezekben

egy

hogy az

kevésbbé

van

korlátozva, mint amazokban.

Fölteszem,

hogy olvasóim az újabb alkotmányos

mok

közigazgatási szervezetét ismerik.

itten,

Francziaország közigazgatását

ságra

nézve elidézett

hatásait,

lommal egybevetni; néhány leend,

bebizonyítani

azon

leirni, s

például

az egyéni szabad-

a

török

kényura-

általános észrevétel talán

kissé

miszerint az egyéni szabadság

álla-

Igen messze vezetne

merészen

hangzó

elég

tételt

korunk alkotmányos államaiban

több korlátozásnak van alávetve, mint a kényúri államokban. 1.

abban

A áll

kényúri és a

az

újabb

alkotmányos államok közt

legnagyobb különbség,

hogy a

korlátlan háta-

:

Jegyzetek a második fejezethez.

lom

—

illet

az egyetem fölött,

—

mely mindkettbbeii elismertetik

Ha már

egyes fölött.

egybevetjük:

s

mikép

alkotmányos állam

újabbkori

Physicailag

mutatkozik.

illeti^

minden

most mindkétnem alkotmány alapelvét

hatalmat gyakoroljon mindenek

lehetlenségét,

gyakorlatilag

bogy

lehetlen,

államforma

kényúri

a

alapeszméje, kitzött czélja magúban hordja

az

azokban egyest

az összeséget

ezekben

találjuk,

úgy

79

míg

kivihetnek

egyes

korlátlan

de az egyetem korlát-

fölött,

lan hatalma, bár jogtalan vagyis erkölcsileg lehetlen, physicailag épen

nem

az.

Miután az egyesnek eszközei az

2.

korlátlan

hatalom

gyakorlati

t

elméletileg illet

igen

valósítására

korlátoltak

hogy hatalmával élhessen, kénytelen annak egy részét másokra ruházni,

érzetében kénytelen annak

st gyöngeségének

Qui timetur

egy részét használatlanul hagyni.

impune

potuit terribilis esse

biztosítéka kétségtelenül

jedése iránt

ha

a

;

abban

altatni törekszik

milliók,

kik

elnyomások

egyes

i)

hogy rabszolgák.

A

korlátlan

részét

egyesekre

s

átruházni,

hatalom kiter-

hiszik,

hanem

emlékeztettetnek

nép egyetemének

hatalmat,

e

Jaj a kényúrnak,

nemcsak

naponkint

ellenben minden eszköze megvan, házott

hogy

rejlik,

alattvalóit.

vannak,

alatta által

s

nemo

timet,

a kényúri hatalom egyetlen

arra,

(vagy többségének)

használni a jogilag ráru-

ha kénytelen

semmi

is

szüksége

annak

egy

hatalmának

kiterjedését eltitkolni. 3.

lehet

Végtére

az

két

dologtól

függ,

gétl, melylyel azt eszközölhetni, fekszik.

^)

hogy mily mértékben

egyéni szabadságot korlátolni. s

Kény úri államokban sohasem Seneca,

A

mód könnysé-

az érdektl, mely abban

gondolható a szabály-

Az uralkodó eszmék befolyása az

30 szerség

azon

foka,

mely az

korlátozására szükséges volna

;

szabadság

egyéni s

államra.

államokban uralkodik, sokakra nézve

ily

jelentékeny

szabadság élvezését

egyéni

némi, és gyakran lehetségessé;

teszi

az uralkodó jólléte az állam egyedüli czélja,

ott

az egyes

s

mennyiben

szabadsága csak annyiban szenved megszorítást, a

folytonos

az általános elnyomás, mely

kényúr érdeke kivánja: míg nem tagadhatni, hogy az újabb

alkotmányos államokban e czél: a legfbb rend;

s

a meny-

nyiben az egyenlség elvének valósítása czélul van kitzve, folytonosan van ok az egyéni szabadság korlátozására.

Helyesen jegyzi meg Tittmann (Darstellung der

c)

í

chischen

Verfassungen.

Weidmann

Leipzig.

Görögország minden alkotmánya népuralmi (democrata)

Habár

grie-

hogy

1822.):

volt.

Aristoteles a hivatalok sorsozását tekinti a népuralom

kellékéül,

s

azon alkotmányokat, melyek

az

szerint

állami

hivatalok választás útján töltetnek be, habár minden polgár is

bír e részben képességgel (mint

Athénben), vagy a melyek

vizsgálat alá vetették a hivatali jelölteket (mint Messaliában),

—

mindezen alkotmányokat, mondom,

garcha elveknek mondja:

nevekkel egyes

Egy volt lett

democrataiabbak

illet,

cantonait

athéni

jogokból,

még azon alkotmányok

hogy

állíthatjuk,

s

valaha

kivéve

—

sem

polgár

voltak,

tetése

jog

fölött

e

Sehweicz

kirekesztve a legfbb felségi

mely az egyenlség

hogy nehezen

elvére féltékenyebb

Mindazon esetekben,

hatalmasok túlnyomó befolyásától lehete a polgári

—

a jelenkor bármely alkotmánya.

volt

volna, mint az athéni.

melyeket

is,

mint

az ostracismus bizonyságul szolgál, nép,

vagy oly-

aristocrata

mindazáltal a leghatározattabban

tartani,

midn

egyes

ha például

megadása, az ostracismus vagy egyesek bünkellé

határozni,

czélszer intézménye

által a

a

törvény, a

titkos

szavazók szabadságát

is

szavazat biztosítá;

Jegyzetek a második fejezethez.

s

azért mindenki

tében

befolyást

kénytelen megengedni,

hogy a nép

jártas,

gyakoroltak

mindig

Csak

egyesek.

megérthessük a módot, miszerint

Athén

lia

határozataira

kezünkbe venni, vagy bármelyiket

Q]^

Aristophanest

a szónokok

ily

történe-

túlnyomó kell

hogy

közül,

viszonyok közt

is

szinte

korlátlan uralomra tehettek szert.

Rómában

csak nehéz harczok után sikerit a democra-

tiának befolyást szerezni az állam ügyeinek vezetésére.

elkelk

harezban

közötti

az végre hatalmassá

A

lett.

rendkívüli birtokaránytalanság

mely azon idszakban, mikor

mellett,

népnek Rómában

a

mindinkább növekedett, mindazoknak,

politikai jogokat adtak,

kik a tömegnek valódi befolyást akartak tosítani,

ffeladatukl

Maria de

is

suífragiis,

—

melyben csak

melyek közt

a korlátok,

államban

biz-

még

a

helyi

fordíttatott:

s

a lex

megkisértettek e czélra,

legnagyobb gond

a

az

tzniök a szavazók önállóságának

kellé

Mindent

biztosítását.

intézkedésekre

Az

használtatott fel a nép, ami által

arról vala szó, miszerint

nép szavazni ment, keskenyebbre

a

hagyassanak, hogy a jelöltek barátai azon helyen ne lehessenek,

s

lyást ne volt a

azt

Ígéretek

és fenyegetések által a

—

gyakorolhassanak

választókra

e törvény szintoly

befo-

nagy érdem

nép szemeiben Máriusra nézve, amint soha sem tudta megbocsátani

neki

tattak-e

az

szemtelenebbl

aristocratia.

gyalázatosabb

És mégis

használ-

eszközök,

befolyást

gyakorolni a népre, mint Rómában, hol a fontosabb választások pillanataiban magasabbra hágott a kamatláb ? (d)

f

Cicero

állítását

:

miszerint a titkos szavazás egyik

oka a római állam bukásának, igen

ha meggondoljuk, hogy oly kicsapongások

Róma

korában,

régibb viszonyaira,

Eötvös.

A

XIX. század

férfiak,

szükségkép

midn

eszméi.

I.

könny

megmagyarázni,

mint Cicero, a democrata

epedve néztek vissza

alkotmánya még aristocrata 6

Az uralkodó eszmék befolyása az

82 volt

s

;

szavazásban látták

a titkos

az aristocratia tettleg

is

az

államra.

Altalános tapasztalat minden idben,

{e)

mely

eszközt,

által

megfosztatott túlnyomó betolyásátíU.

hogy democrat

államokban egyesek és pártok mindig n legnagyobb befolyást gyakorolták

a

kételkedhetik,

közügyek

vezetésére.

Athén

történeteit

lia

Eziránt

midn

zás

Thukidydes

akkor névszerint democrata s

;

minden idszakban,

bocsátá befolyását.

cap.

II.

65.)

vah'tban csak a

volt,

míg

tudniillik

a nép

mely királyoknak elég volna. megszaggatnak, mik

melyeket a pártviszályok

legje-

áruba

az állam

emberek kormánvzási éveire oszthatnék Athén

nao'v

Pericles

mint ekkor, úgy volt ez Athén-

Mindig egyest találunk

teljhatalommal,

oly

(lib.

Athénben világosan kimondja: hogy „bár a kormány-

lesebb polgár uralkodott"

ben

késbbi

a democrata befolyás mindinkább növekedett,

egybeliasonlítja.

koráról

Róma

s

történeteiben ismét a köztársaság régibb korszakát a

idkkel,

sem

senki

Rómáéival,

nem élén,

Egyes

történetét,

végre ismét

egyes uralmára vezettek.

Ugyanez

történt

a democratia kezeibe

Xem tia

Rómában, miután az állam kormánya ment

át.

szükség különösebben kimutatni, hogy a democra-

soha sem választja vezetit saját kebelébl,

dig a társadalom

A

magasabb

népnek különös rokonszenve van minden kitnség

Egyes esetekben

iránt.

azonban oly egyén iránt emel

hanem min-

osztályaiból,

a is,

szellemi kit

kitnés,

igen gyakran

csupán születés vagy vagyon

ki.

A jogegyenlség

egyáltalában

nem sznteti meg

bizonyos

osztályok túlnyomó befolyását, melynek azok rég birtokában

vannak.

Czáfolhatlauúl bizonyítja ezt

egyideig

azután

is

Róma

története, hol

mindig patriciusok választattak cousul-

Jeg-yzetek a második fejezethez.

g3

ságra, miután a plebeiusoknak e tekintetben a hivatalképes-

ség joga megadaték.

S ha újabb példával akarjuk

Meg

Francziaországban.

választásokra

pártok befo-

a

igazolni

fordítsuk figyelmünket a

lyását a democratiákban,

kell

legújabb

vallani,

hogy

pártvéleménynek az egyéni akarat

hasonló alárendeltsége a

alá csak ott található, hol az általános szavazatjog a tömegnél

van, mint Francziaországban; minek oka abban rejlik, hogy

nagy száma

az emberek szerfölött

—

—

nép

a

hatalmas, de egyszersmind végtelenül tehetetlen,

végtelenül ez öntehet-

s

lenség érzetében örömest engedi magát egyesek által vezettetni.

A

(f)

jó

alkotmány

és

utópia közt abban

különbség, miszerint a czélszerü jólétét kell

korlátlan hatalmat

államnak,

az

az egyest, ki szabad akaratának használata

Az

egyéni

föfeltétele,

de

eszélye

mindenütt feltnik

legfbb

melyeket

földi

követinek

szelídebb

az

szerzinek tehet-

vagy nyersebb alakban, D.

egyén korlátozása.

nagyobb

talán

1677"

czímíí

része

nem

nevetségesnek

szerint az évi egybekelési ünnepen,

teszik az ajánlatot, az illeti,

utópiának

a házasságra

nem

ifjakat

Vairasse

munkájában

boldogság elérésére oly feltételeket

Némely utópiakölt mely

boldogságra.

minden

államregények egyes

ily

szerint

például „Histoire dés Seravambes a,

hogy

alapja.

Valóban, az sége és

kell

valamikép

által

kényszerítliesse

megsemmisítése

szabadság

lehetlenné

Ennélfogva minden

kell adni

szerencsétlenné tehetné magát,

a lényeges

csak i^olgárai

elmozdítani, az ntójnának ellenben

tennie az állam tagjainak hold ogtalanságát.

TTtópiában

áll

alkotmánynál:

állít

hagyna

találja

a

fel,

jóvá.

törvényt,

melyen a leányok

mindazáltal a beegyezési jog

jutó szüzek a

fbb

államhivatalnokok 6*

'

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

34

maguknak

közt választhatnak

korunk

egyezük (a

nap

az

holytart<'>Ját) korlátlan

alkalmazandó

állam

az

szerint

hatalom

büntetések

sem igen

azon tervek

férjet;

melyek

nézeteivel,

holtaiglan,

illet

nagyrészint

fejét

hogy

s

fenyítésben

testi

állanak; egyébiránt D. Vairasse-tól C^abet Icaria-jáig, melyben

mindenki

könyvet,

írhat

számos

utópia

kényúri

számítjuk

is

törvény

csak

D.

Platótól

személyi

oly

milyenre

sem

államokban

minden

Vairasse-ig

korlátozással

egyéni

az

van

egybekötve,

S

találunk.

szabadság

meg

engedheti

nem

ha

utópiákhoz a socialisták reformterveit

az

hogy

találjuk,

de

úgyszinte

kinyomatását,

úgy

:

illetleg

korlátozását

Ha

ezek közt és amazok között nincs semmi különbség.

a

socialismus lehet eredményeit az egyéni szabadságra nézve

ismét gyakorlati példában akarjuk látni

A

figyelmünket.

zárdákban

módra

socialista

fordítsuk a zárdákra

:

mindazt

rendezett társadalomban

tott

fnök

tékeny

vezetése,

általi

befolyása

intézményt, úgy

kedvez viszonyok s

nagyobb foka

nagy birtok ban,

s

a

A

által

közelebbrl

miként a

vallásos

e

válasz-

tagok jelen-

vizsgáljuk

ez

társulatok

oly

tagok közt többnyire magasbb míveltlelkesedésnél fogva az

a vallásos létezik,

zárdai

gyakran

által

közt vannak, mint egy socialista társada-

lomtól sem várhatni. ségi állapot,

Ha

mellett. találjuk,

él vekben és

egy a tagok

és pedig

egy Me";-

szükséí^es.

szüntetése az egyéni szabadságnak, közösség az

foglalkozásokban, a közügyeknek

mi

feltaláljuk,

s

e mellett

erkölcsiség"

anyagi szükségeik gyakran

biztosítvák: mindezt

feltaláljuk a zárdák-

intézmény mindazáltal az

egyéniség

teljes

feláldozásán nyugszik. (g)

Ha

a

polgárisodás

eltérbe nyomulnak viszhatás

ellene,

;

s

mely

korosabb

épen a a

lesz,

kitnbb

természeti

hibái

is

inkább

szellemekben támad

állapotokért

lelkesül.

Jegyzetek a második fejezethez,

Épen mivel sem elégíthet

az emberiség

örök haladás,

soha

melyen állunk.

Oly

rendeltetése

bennünket a pont,

ki

pontért eped szellemünk,

hol

85

nyugalmat

talál,

miután ez

s

polgárisodásunk végén vagy csupán kezdetén található, minden

Az

ember szükségkéf) különös elszeretettel csügg azokon. ó-korban

találkozunk ez irány nyal,

is

nemcsak

bizonyságul szolgál, miként férfiak

méik

folyamodtak a természeti

is

kifejtése

Az

végett.

s

Tacitus Germaniája

hanem

költök,

állapot

hogy

azonban,

állam-

leírásához,

esz-

az

leírások

ily

államtudományok alapjául vétetnek, különös sajátsága korunknak:

egyszersmind

s

a

legtisztább

bizonyság

mennyire nem csupán tekintet nélkül hagyják

ban

a

tapasztalatot,

ha

saiban,

azok

st

az

nézve:

senkit

ellenmondásban

legnyíltabb

a

e

sem zavar meg

arra

tudományokállítá-

állanak

a

vala többé szükség

a

mindennapi tapasztalással.

Amerika

felfedeztetése után

nem

képzelethez folyamodni az ember természeti állapota végett.

Ezer meg ezer utazó

Föl volt fedezve.

meg nem

által

romlott vadon

láttak oly államokat,

melyek

fiait.

látta a polgárisodás

Peruban

és

Mexicóban

a természeti állapotból fejldtek

melyekben a polgári rend els formája gyanánt megálla-

ki, s

a

pítva

legnagyobb

hagyta magát

senki sem

azeltt, továbbá szeti állapotot,

mely

által

kényuralmat

is

s

találták.

álmaiban

Mindezek

megzavartatni,

s

által

mint

a boldogság állapotának tekintek a termé-

a polgári rend

egy szerzdéssel kezdetett,

mindnyájan biztosíták maguknak a szabadságot.

Rousseau, kinek legnagyobb érdeme a nyíltság, melylyel elveinek következményeit

ment,

mint

mások.

maga

Kívüle

tanácsot azon népeknek,

feltárja, e

senki

sem

részben adott

melyeknek tengerpartja

is

tovább

volna

oly

sziklás és

hajózhatlan, liogy legjobb államforma számukra, barbárok és

Az uralkodó eszmék befolyása az

^(j

iclityopbágoknak maradniok.

lunk

ily nézetre;

A

melyet

rnliázatra

XVIlI-ik század

a

elszeretetnek,

természeti

a

legfbb

a

birtokát

okát keresnünk.

kell

(mely

legkívánatosabbnak tnik a is

nem

szabadságot épen állam,

hol a

s

megzavarhatnák, (/<)

Mindenek

szükségkép azon

fel

két fogalom s

azok-

tekintjük

:

a

melyben

állapot,

korlátozza az állam, mert

szerencse javai,

még

gyanánt

boldogság

iránt

állapot

közül mindenik tagadáson alapszik) az állam czéljául,

nak

talá-

is

szintoly hatást gyakorol

de azon

egyenlséget

szabadságot és

a

ír<')i

:

tudomány irányában

tanúsítottak, a

Ha

tudományokra

mint a

divat,

Egyébként másoknál

^)

csalatkozik, ki ebben csak a divat befo-

s

lyását akarja látni.

ugyan a

államra.

még

ninc^

melyek az egyenlséget

ismeretlenek.

teljes

egyenlsége

egyes

az

hatalmával elméletileg nincs összeütközésben,

s

korlátlan

Hobbes meg-

mutatta, hogy a legtökéletesbb despotiát a legnagyobb követ-

kezetességgel le lehet vonni az aeqnalitas naturalis-ból. az

egyenlség

elvét

is

egyednri hatalom

látlan

De

gyakran használták már kor-

igen

megalapjítására.

Csak a XVIlT-ik

század politikai kifejlésének történetét kell tanulmányoznunk,

hogy errl meggyzdjünk. Soha sem volt a királyság oly korlátlan; soha sem rombolt le minden korlátot annyira, mint ekkor:

mindenütt

az

s

egyenlség elve Portugálltól Oroszországig

elismertetett,

mindenütt jogalapúi használtatott a

korlátlan hatalomhoz.

Tekintsük melyet ')

II.

Pombal

rendeleteit,

vagy

azon

utasítást,

Katalin egy törvénykönyvi javaslat alkotása iránt

La mer ne

baigne-t-elle sur vos

cutes que de rocliers pres-

qu'inaccessibles ? Restez barbares et ichtyophages, vous en vivez plus tranquilles, meilleurs

Soc. L.

II.

Ch.

II.

peut-etre, et

surement plus

heureux.

—

Cent.

: ;

Jeg-yzetek a második fejezethez.

kiadott

úgy

s

:

hogy

találjuk,

itt

van ismerve az egyenlség elve;

g7

amott egyképen

mint

söt valósítása a

el

kormány

legfontosabb czéljául hirdettetik.

Ugyanez melynek

ben,

mazását, az

s

elv

tnik

mindenki

egyenlség

a porosz általános törvénykönyv-

fel

nagy Frigyes kormányától veszi

terve

tudja, mit

tn

szár-

József császár Ausztriában

elveért; mindemellett

azonban senki sem fogja

Pombalról vagy ez uralkodók bármelyikérl

akarni,

állítani

hogy ez ösvényre léptek volna, ha az egyenlség elve

korlát-

lan hatalmukra veszélyesnek tartathaték.

Miként az absolut egyenlség elve majd minden népet

ú^y ez uralom mindenkor inabban hatalmára nézve

egyesnek uralmához vezetett

:

kább oltalmat mint veszélyt

látott

s

nagyon tévedne,

ki a

ságának úgynevezett

XVIII-ik század korlátlan

szabadelv irányát egy

alakulásnak tulajdonítaná,

Bármennyire

szenvedett.

király-

általános elv-

melyben akkor minden kormány

megyünk

vissza

a

történetben,

mindenütt feltaláljuk e szövetséget a korlátlan uralkodók és a

demos

közt,

S valamint maga Nero

leereszkedbb,

is

st

emberibbnek mutatta magát a nép legalsóbb osztályaihoz a népnél

is

majd mindig épen azon uralkodók voltak

legin-

kább népszerk, kik legkíméletlenebbül gyakoriak korlátlan hatalmukat. látlan

Könny

uralkodónak

vannak.

e jelenség okát kimagyarázni.

és a

Mindkett

azt hiszi,

proletár

félti

kor-

hogy a közbenlev osztályok

A

függetlensége által veszélyeztetik állásuk.

szabadságától

A

nép alsó rétegeinek közös ellenségeik

hatalmát

a

kényúr,

anyagi szenvedéseinek forrását;

s

középosztályok

abban keresi a

annálfogva

mind-

ketten szövetkeznek a közös ellenség ellen. (i)

Aristoteles

idkben többnyire

mondja,

miszerint

a demagógiából

s

a

a

zsarnokság

régibb

népnek az olygarchia

Az uralkodó eszmék befolyása az

gg

államra.

' harczából

elleni

ez

tanúsítja

a

Görögország

származott.

állítást.

egész

clemocrata

Pisistrat a

története

párt

tömeg kegyébl nyerte a védsereget, mely

uralmát

Hasonló módon alapíták meg uralmukat

megalapítá.

volt,

feje

által

Klis-

thenes Sicyonban, Klearchus Heracleában Pontusnál, Aristo-

demus Kumaeban, idsbb Dionysios

és Agathocles Syracusban,

egyeseknek az eszközö-

stb.

Mindenütt népLatározat adta

ket,

melyekkel a szabadság elnyomására visszaéltek.

át

Mieltt a polgári szabadság Rómában

elenyészett,

már

rég átlátták a veszélyt, mely a köztársaságra a demagógiából a római történetek sok példát mutatnak, liogy

származik

:

egyesek,

csupán

s

mivel

nép

a

kegyét

hatalom utáni törekvéssel vádoltattak, zésével Sylla,

elitéltettek.

A

Pompeius Caesar

mind hasonló császársága

forrásból

megalapúlt,

vadászták,

st

a

decemvirek zsarnoksága, Márius és

a

származott, s

a

míg

császárok

de

legis

habét

imperio eius lata

impérium

et

vigorem, est,

utpote

populus

ei

és

korlátlan hatalma

triumvirek

végre

Augusztus

mindenhatóságának

ismét a népfólség elvében keresték jogalapját. piacúit,

zsarnoki

nép beleegye-

„Quod

principi

cum

lege regia, quae

et in

eum omne suum

potestatem conferat." Pandecta Fr.

I.

pr.

D.

1.

4.

Harmadik

III.

39

fejezet.

FEJEZET.

HOGY A NEMZETISÉG ESZMÉJE A SZABADSÁG ÉS EGYENLSÉG FOGALMAIVAL ELLENKEZÉSBEN ÁLL. Azon irányok

közül, melyeket

Európa népei nap-

jainkban követnek, egynek sem adhatjuk oly nehezen helyes értelmezését, mint annak, mely korunk nemzetiségi törekvéseiben nyilatkozik.

A

nemzetiség érzelme, mely

korunkban

általános,

mégis csak érzelem, melynek fogalma szintoly kevéssé

meg, mint más érzelmeké, melyek gyaknépeket legnagyobb erfeszítésre birnak, a ran egész legnemesebb tettekre lelkesítik, a nélkül, hogy számot állapíttathatik

adhatnának maguknak

:

miért

nem

voltak képesek keb-

lök ihletésének ellenállni?

Mindazon okok közül, melyeken a nemzetiség

ér-

zelme alapszik, napjainkban alig maradt fenn más, mint

Ehhezképest gj látszik, hogy a mely elbb az állam, vagy a val-

a nyelvek különfélesége.

nemzetiség fogalma, lás

közösségétl volt

eszméjével azonos.

feltételezve,

De

csalódunk.

most a közös nyelv

A

nemzetiség utáni

mely egy részrl a jelen, történetileg alakúit államot tekintetbe sem veszi, s csak a nyelvrokonság

törekvés,

A^ uralkodó eszmék

90

befolyása az államra.

másrészrl gyakran a azalatt, míg sokan mindazon népek egyesülését sürgetik, melyek a szláv törzsökliüz tartozó nyelveken beszélnek, s míg Németszerint

akarja

alkotni

jogra

történeti

államait,

hivatkozik,

is

s

országban odáig szeretnék terjeszteni a birodalom hatá-

ameddig a német nyelv terjed mégis sem a szlávok^ sem a németek nem vesztették szem ell a történeti jogot, s valamint Németország nem feledkezett meg rait,

:

hajdani

birodalmi jogairól Schleswigre, úgy Lengyelor-

szág sem hajlandó az oroszokkal szemben történeti jogá-

lemondani;

Olaszország bizonyosan

azon

érzettel

engedte át Savoyát Francziaországnak, hogy ez

által jo-

ról

s

gaiban sértést szenvedett.

A

idktl

legrégibb

döttek az emberek

meghatározva,

kellleg

gyakran küzmelyek nem voltak

a legújabbakig

oly eszmékért, s

—

melyeket

úgyszólván

—

senki sem értett; de nagyobb mértékben ez bizonyosan történt,

látszólag azonegy és

midn

egész Európa mozgalomba jött; a román népek a nemzetiség nevében a román nyelv-

soha sem

család

hizomjos

mint jelenleg,

ok

által

áfjdinak

felizgatva

politikai

szenvedélyesen fognák védeni,

Spanyolországot

ha

Francziaországgal

különállását p.

o.

szintoly

szándék volna

egyesíteni,

a

mily

tzzel a szláv népek közül néhányan valamennyi szlávnépség egyesülésére, mások különállásukra törekszenek;

míg

a német, hol az egykori birodalom emlékeire, hol a

dolgok jelen állására,

s

ez utolsó

esetben majd a nép-

számra, majd a német kisebbség magasabb míveltségére,

majd épen bizonyos földleírási viszonyokra hivatkozik, hogy föllelhesse az elvet, melynek alkalmazása által Németország nagygyá és egygyé válhassék.

Harmadik

91

fejezet.

Mindenünnen a nemzetiség nagy szava harsog elénk^ de mindenki máskép akarja azt érteni minden nemzetiség követeli jogait, s egy sem jött magával tisztába aziránt, miben álljanak hát e jogok? ;

Ha a fogalmak ezen általános zavarában útba akarunk igazodni, s nyomozzuk miben egyeznek meg mind e nemzeti törekvések ? kettt találunk, mi a nemzetiségi :

törekvések

ellenmondása

számos

mellett

közös

vala-

mennyiben.

Minden nemzetiségi törekvésnek egy kiindulási pontja, valamennyinek ugyanazon czélja van. Minden nemzeti érzelemnek alapja azon meggyzdés, hogy, miután bizonyos nép szellemi vagy erkölcsi tulajdonságai által másoknál magasabban áll, s ezen magasabb adományait vagy a múltban tüntette ki, vagy hivatva van arra, hogy azokat a jövendben bebizonyítsa: azon néphez tartozni dicsség.

A

czél: az

magasabb hivatásának hogy a népben szunnyadó er-

egyes nép ezen

érvényt szerezni az

által,

ket kifejlesztve, felsbbsége elismertessék.

Minden nemzeti érzete;

törekvésnek

alapja: /elsbbségének

a czélja: uralkodás.

Csaknem

szükségtelennek

látszik

ezen

tételek

Valamint a chinaiak még most is, ,,a közép birodalmá"-nak nevezik hazájokat, úgy midhianának nevezték a magukét az indusok, mitgradnak mondta a magáét a scandináviai stb. Minden bebizonyítására

szót

vesztegetni.

minden idben a világ központja gyanánt szerété magát tekinteni, mely köri forogjon a többi. A kimé-

nép,

letlen önzés,

nem

enyészik

melyet egészen míveletlen népeknél találunk, el

a

mveltség

által

;

csakhogy az önzés a ha-

Az uralkodó eszmék befolyása az

92

zaíiság leple alá vonul,

meg.

—

\ izsgáljuk csak:

államra.

melyben pirulás nélkül jelenhetik mi a hazafiság érzelmének alapja,

mely más formában azonos a nemzetiségével

—

? és

senki sem fogja tagadhatni, hogy az alap némi magasabb hivatás öntudata, némi igény

nagyobb jogok követelésére,

mit egyébiránt a legújabb idkig kétségbe sem vont senki.

Kemcsak

a görögöknél,

kik barbárnak neveztek minden

hanem csaknem valamennyi nép szójárásában Talán nem is létezik nyelv, mely-

idegent,

találkozunk e nézettel.

nem

ben valamely példabeszéd ki

nagy

tiszteletben tartja

önmagát,

fejezné, és

hogy a nép

megvetéssel visel-

tetik szomszédai iránt.

Jelenleg kevésbbé szinték az emberek.

Azok, kik

a nép nevében nyilatkoznak, átlátták, hogy ahol különféle

érdekek szemben állanak egymással,

vel be

nem

ség, s

ennélfogva valamennyi

s

a nyers er-

érjük, ott bizonyos ildomosságra

gát állították

elvi.

fel

Az

új

van szük-

nemzetiség egyenjogúsá-

szó egyébiránt

nem

változ-

mindenik nemzeti érzelem alapja és czélja azonegy marad. Könny errl meggyzdnünk. Mely népek nevében követeltetett eddigelé az egyenjogúság elvének felállítása? Mely népek nevében'^ ezt kérdezem mert maguk a népek között, melyekben a nemzetiség érzelme ébren van, egyet sem fogunk találni tatott

a

dolgon

:

:

ily

mérsékelt igényekkel, egyet sem,

mely kevesebbel,

mint a körébeni felsbbséggel megelégednék. Követeltetett-e valaha az egyenjogúság oly nép nevében, mely

vagy felsbbséggel, vagy legalább egyenjogúsággal valóban birt? Bárhova tekintsünk, ily magasztos philantropiának példáját sehol sem találjuk. E kérdésben még a cosmopolita németek is úgy járnak el, mint, List

Harmadik

Fridrich vádjca

másokat

külföld,

a

szerint,

dolgában az angolok,

fejezet.

szabad

kereskedési

más elveket

azaz: bázi

saját

93 rendszer

állítanak fel a

szükségeikre,

Posenben,

s

Galicziában és Csehországban igen szépen gondoskodnak

felsbbségökrl, ha mindjárt más népek hasonló

saját

bélyegezték is. Ugyanezt tatörzs népeknél, melyek uralkodásra jutottak, ugyanezt másoknál. Mindenütt vita az egyenjogúságért; hol ez még el nem éretett, minde-

törekvéseit barbároknak

pasztaljuk

azon

szláv

nütt törekvés az uralkodás

felé,

és

francziák Canadában németek Elsassban ugyanazon követelésekkel lép-

a

nek

mihelyest már nincs ok

A

panaszra az elnyomatás miatt.

francziák Elsassban, úgy

és a

fel;

nem hajlandók

nagyherczegségben,

A

szemben.

hasonló

hol

dolgok ez állásában

egyéb legyen egy

melyek

megállapításán ságot

tesz

tnik

fel,

minden nép

által

dolgozik.

hogy az

épúgy

a poseni

követelésekkel

állnak

nehéz hinni, hogy az felállíttatott,

formánál azon törekvések kifejezé-

új

állításom

antagonismus

nem

mely napjainkban

egyenjogúsági elmélet,

sére,

látszik,

engedélyre, mint a németek

A

mellett.

saját

felsbbségének

tapasztalás

világos bizony-

Mindenütt

egyenjogúság

szelleme

is

az a szándék

eszméjével a nemzeti

terjesztessék; és

bármi

szk

— az iskohasználtatik —

körök közé legyen szorítva az egyenjogúság, lában, a községben az,

—

mindenütt eszközül

az egyes nemzetiség felsbbségének szilárdítására,

mások

rovására.

Xem

szándékom az összes nemzeti törekvések ezen Tünemények, melyek oly általánomink a szóban levk, szükségkép az emberi termé-

irányát sak,

gáncsolni.

szetben gyökereznek.

Az innen származható

rossz követ-

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

()4.

kezméiiyek megelzésére épen e tünemény általánosságában kell keresnünk az óvszert. Véleményem szerint azonban annyi mindenesetre kiviláglik a mondottakból,

hogy a szahadság

cs

egyenlség fogalmai

a nemzeti jogo-

s

sultság eszméje között valóságos ellentét van, s kik elítélet

nélkül vizsgálják e tárgyat, egy véleményen lesznek velem.

Senki sem vonja kétségbe, hogy a kiváltságos osztályok fennállása az egyenlség és szabadság elveivel

S

ellenkezik.

a kiváltságos osztályoh fennállásának vájjon

mi az alapja? Kétségkívül a meggyzdés, hogy ezen osztályok kiváló tulajdonokkal birnak és ezeknél fogva

magasabb

állásra jogosultak!

S czéljoh mi egyéb, mint

épen

töröltettek el a nemességi

Hisz

uralkoclás?

ezért

czímek minden államban, mely alapjaként a szabadság s egyenlség elveit fogadta el, mert a meggyzdés általános, hogy minden kiváltságos osztály még azon esetre is,

ha eljogai az állam kormányával nem lennének köz-

vetlen összeköttetésben, szükségképen az uralkodás felé

mint természetes czélja

felé törekszik (a).

S mi módon jutunk amaz eljogok lyekkel a kiváltságos osztályok birnak? kivételével örökösödés útján

A

élvezetéhez,

(b).

szabadság és egyenlség elvének szempontjából

tekintve tehát

a

kiváltságos

osztályok

s

nemzetiségek

követelései között a legnagyobb analógiát találjuk.

a

me-

— Egyes esetek

kiindulási

mód, mely

pontjuk, egy czél felé törekszenek,

által

részeseivé

válunk,

és így

Egy

egy a

természetes,

hogy a nemzetiség elve, úgy mint az örökölt nemességé, az egyenlség és szabadság elveivel ellentétben áll. Nem! fognak kiáltani. A mi egyes osztályok irányában elvi állítatott fel, nem bir érvényességgel

—

—

Harmadik

Ha

egész népek ellenében.

95

fejezet.

az állam

nem

akarja trni,

hogy néhány száz vagy ezer polgára eljogokban részesüljön, innen még nem következik, hogy milliókat foszszon

meg

jogaiktól.

En nem

hiszem,

vésbbé igaz lenne,

mazzuk,

azt

s

is

hogy egy magában igaz elv keazt nagyobb viszonyokra alkal-

midn

tudom,

hogy- Francziaországban

az

egyenlség és szabadság elveinek diadala nemcsak néhány száz vagy ezer egyént fosztott meg eljogaitól. A nemesség egymaga a forradalom kitörésekor negyvenezer családból állott Francziaországban, s azoknak száma, kik az iparbeli és fkép azon eljogok eltörlése által, melyekkel egyes tartományok adó tekintetében bírtak, tetemes liókra

ment

ságnak meg mert általa

De

(c).

kell

veszteséget szenvedtek,

mil-

vájjon az elv, hogy minden kivált-

sznni, kevésbbé alkalmaztatott-e azért,

számosak

érdekei

fény egettettek?

Vagy

ugyanazon elveket alkalmazni talán nem Magyarországban, mert itt a kiváltságosak száma százezerekre ment? Vagy talán az egyenlség elve már megtette szolgálatát, és szigorral ezentúl csak akkor lesz alkalmazandó, midn ennek igen sokan veszik hasznát? Ne feledjük, hogy ez esetben a rabszolgaságot igazoljuk mindazon államokban, hol a fehér népesség többségben van, hogy e szerint a szabadság és egyenlség, jogból, mely mindenkit megillet, a hatalom kiváltvolt igazságos

ságává változik,

melyet békés idkben

a

számszerinti

többség élvez, de melyet az els harcz alkalmával a bátor

kevesebbség magához ránthat.

De

hiszen nemcsak a számbeli különbségben rejlik

az ok, mely

nem

engedi,

hogy az egyenlség

és sza-

96

"^^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

badság elvei egész népek jogosultságára azon szigorral alkalmaztassanak, mint ez egyesek irányában történt^

—

így szól a válasz.

maga után vonta

A

kiváltságos osztályok fennállása

az emberiség szolgaságát, elölt

minden

A

nemesebb érzelmet, bilincsekbe verte az emberi

észt.

nemzetiség ellenben a

a legne-

legszebb tettek

mesebb verseny alkalma, melynél

csírája,

midn

egy nép a má-

kat fülihaladni igyekszik, az egész emberiség haladása eszközöltetik.

Nem

szándékom panegyrist írni a nemesség fölött. panaszok, melyek ellene emeltettek, részben igazságosak, senki sem fogja tagadni de hogy nem mindnyája igazságos, azt mutatja a világ jelen helyzete. Ha Európa állapotát azon pillanatban, midn a kivált-

Hogy azon

;

ságos osztályok hatalma kezdetét vette, összehasonlítjuk a dolgok azon állásával, melyben a közügyek kormánya a democratia kezébe ment át, ítéletünk a nemesség fölött nem lehet feltétlenül kárhoztató (d). De vájjon nem lehet-e mindazon panaszokat, melyek bizonyos osztályok zsarnoksága ellen emeltettek, szintannyi joggal felhoznunk azon zsarnokság ellen is, melyet a

nemzetiség nevében egy nép a másikon gyakorolt?

A

franczia forradalom idejében egyvalaki a históriát

—

népek martyrologiumának monda. A kifejezés talán helyes, de a történet könyveinek legtöbb lapját olvasatlanul kellene hagynunk, ha bennök csak azt akarjuk találni, mit a népek a kiváltságos osztályok által szenvedtek. A zsidó nép egyptomi kínszenvedésétl kezdve az indiánusig, kit a szívtelen fehér még azon szk téren sem hagy bántatlanul, melyet seinek országából neki még meghagyott, s kit kutyákkal kerget tova, hogy nagyobb a

Harmadik

tért

nyerjen ültetvényének,

97

fejezet.

hol a

boldogtalan

afrikait

munkához, a legrégibb kortól kezdve a legújabbig nincsen egy percznyi idköz, melyben a legembertelenebb, egy nép által a másikon elkövetett zsarnoksággal ne találkoznánk. Olvassuk csak a peloponnesusi háború történetét, s látni fogjuk, mint bántak rokon népségek egymással; menjünk Irlandba, és tapasztalhatjuk, vájjon képes-e a keresztyénség, a magas fokú mveltség, st még az alkotmányos szabadság is meg:vécini egy népet a másiknak zsarnoksága ellen? (e). S ha az okot, melynélfogva a szabadság és egyenlség elvei valamennyi kiváltságos osztály ellen annyi szigorabban keressük, mivel eljogaik ral alkalmaztatták, ostorral kényszeríti

eszközül szolgáltak az elnyomatásnak, nem szól-e ezen ok még sokkal inkább a nemzetiség külön jogai ellen? holott másrészrl mindazon jó következmények, melyekre hivatkozni szokás, midn a nemzetiségek tekintetbevétele indokoltatik, szintazon mértékben a nemesA nemesség ség fenntartása mellett is fel hozathatnak. eltörlésével

is

sok tiszteletreméltó

dolog jutott tönkre,

egyes jó tulajdonok, egyes nagy érzelmek és a sok salak közt arany szem is, mely az institutióval együtt veszett

S ezen körülmény, nemde, az

el.

institutiót

nem

volt

képes megmenteni?

A

nemzetiségi

s

az örökölt nemességi elv következmé-

nyeinek ezen hasonlatossága épen nem esetleges, hanem magában a dolgok természetében rejlik. A történet-

bl

tudjuk,

hogy az örökölt nemesség nagy részben a

külön nemzetiség elvén alapszik. Igen valószín, hogy a kastrendszer Ázsiában szintén innen származik, s hogy a

magasabb kaszták kezdetben külön nemzetiségek Eütvös. A XIX,

század eszméi.

I.

'

vol-

Az uralkodó eszmék befolyása az

Qg tak

s

(^f),

államra.

csaknem valamennyi európai országban a ne-

messég ilyetén eredete a legnagyobb bizonyossággal

(g)

A

következmények nem lehetnek különbözó'k, mert az alap egy, s mert az államokban uralkodó nemesség többnyire csak azon nemzetiség alapján keletkezett, mely az államot hódítás által szerezte magának. De hiszen a szabadság és egyenlség elve nem

kimutatható.

szándékoltatik

egész

szigorral

alkalmaztatni a nemzeti-

ség ellenében. Tapasztalásból tudjuk, hogy a szabadság veszélyeztetve van, ha ellenei nemzeti érzelmekre és elitéletekre

nézeteit

támaszkodhatnak. Kímélni kell az egyes népek

és

elvvel

tott

látszanak

hogy a népek egyenlség

a szabadság és

igényeit

nem

is,

midn

a

öszhangzani, valamint

felállí-

más-

nemzeti jogosultságuk

feltehetjük,

részt

még akkor

kivánságait

nem

elveivel ellentétbe

fogják hozni.

Éppen nem sítéséhez

hol

mely

elvet,

mindenki

által

hogy a szándék ez; de létehatalom? Függ-e egyes embertl, oly mint magában való tüzetett ki, mely kétlem,

a

ilyennek ismertetett,

csak bizonyos ha-

hogy azon követaz egyenlség és szabadvalahányszor kezetesség, mely, ság elveit alkalmazni kellett, sem a vallás, sem a társadalmi viszonyok által nem engedé magát visszautasíttatni, hogy e következetesség engedékenyebb tárok között alkalmazni?

Hihet-e,

—

lesz

a

nemzetiség elve

hogy ez nem fog lség

és

történni

szabadság

s

iránt? ;

s

Teljes

meggyzdésem,

valamint az általános egyen-

a külön nemzeti jogosultság mint

fogalmak ellentétben állanak egymással

—

miután ama-

zok az állam valamennyi lakójának egyenl jogokat, s a többségnek korlátlan uralmat követelnek, ez pedig

Harmadik

minden

törzs-

nulni kell az életben

külön

jogosultság

~

úgy ezen ellentétnek nyilváVagy el kell ismerni a többs akkor mindenik többség

is.

—

ség korlátlan felségjogát, a

99

nyelvkülönbséget

és

forrása gyanánt tekint:

éppen

fejezet.

nemzeti törekvések

idejében

—

hatalmát

kisebbségben lev nemzetiségek elnyomására fogja

míg az állam fogalma

mindaddig,

dítani

a

for-

nemzetiség

a

fogalmával egygyé vált: vagy pedig a többség korlátlan

nem

felségjoga

ismertetik

külön mindenik nem-

és

el,

zetiség számára bizonyos elidegeníthetlen jogok

állapít-

—

kivl esnek, az egyenlség s azon pillanatban, midn ez történik, és szabadság elve is, a szokásos értelemben, már nem alkalmazható. Ha oly jogokkal bir az egyes, melyek t tatnak meg, melyek a felség jogkörén

csak származásánál fogva

illetik,

ha a népfelség elve

s

ertlenné

bizonyos jogosultságokkal szemben

kor egyáltalában nincsen csak bizonyos

állással

ok,

miért kelljen

válik, akily

külön-

nemzetiségeket felruházni ? miért

ne lehessen a felségjogot más testületek és egyesek a franczia forradalom nyában is korlátolni? Ha

—

felállított

és

általunk

eszme szerint

elfogadott

den különállás az összes szabadság semmisülését

gyobbnak azon

vonja

kell

egyén

maga

lenni e veszedelemnek,

vagy

testület,

melynek

min-

egyenlség meg-

és

bizonyosan

után,

—

irááltal

ily

minél

annál na-

nagyobb

különállás

en-

gedtetik.

A

franczia forradalom kezdetekor a nemzetiség s az

egyenlség elve közötti

Oka

részint

cosmopolita s

abban elvei

rejlik,

ellen

ellentét

nem

igen mutatkozott.

hogy akkor a XVIH-ik század

még nem

nyilvánult ellenhatás,

a nemzeti és nyelvbeli elkülönzés eszméje

még mindé-

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

\Q0 iiiitt

háttérben

Francziaország

részint

volt;

sajátságos

helyzetében, hol nyelvbeli különbségek ugyan

léteztek,

de a franczia nyelv felsbbsége bevégzett tény gyanánt

melyet

tekintetett,

még azok sem vontak

Francziaország történeti tartották volna.

kik

mak

Hogy

sejdítették, mily

feldaraboltságát

kétségbe, kik szivesen fenn-

egyébiránt már akkor

is

voltak,

viszonyban állnak az uralgó fogal-

eszméjéhez, azt mutatja Clootz Ana-

a nemzetiség

charsis porosz báró

eljárása, ki

eléggé eszeveszett vala

mindazt kimondani, mit bizonyos elzmények szükséges

következményének tartott, s kit azon hogy mint „orateur da génre humain" bespierre

kétségkívül

nem

tartott

eszeló'sségért,

lépett

fel,

Ro-

volna a vesztpadra

érdemesnek, ha a dictator kérlelhetetlen logikájával be nem látja, mily veszedelemmel fenyegetik Clootz elméletei Francziaország integritását épen azért, mert elfogadtatván

az

következései ellentéte

elzmények,

nem

a

porosz

báró

nézeteinek

(h).

Ezen elvek

vonathattak kétségbe

azonban késbb gyakorlatilag

franczia forradalom alatt.

A

is

nyilvánult a

nemzetiség eszméje ugyan

soha sem szoríttatott ki az egyenlség és szabadság fogalmai által, de utóbb épen az ellenkez következett be, s

a

rvé

nemzetiség eszméje Xapoleon uralkodását népszetette,

habár kormánya a szabadság és egyenlség

valamennyi elvét folytonosan sérté is. Még nem létezett aristocratia, mely kiváltságos állásáért annyit áldozott volna fel szabadságából és javaiból, mennyit a franczia

nép évtizedeken keresztül a nemzeti dicsségért áldozott. Bármely országra vagy idkorra fordítsuk figyelmünket, azt tapasztaljuk, hogy a nemzetiség eszméje mindig azon mértékben lép háttérbe, melyben a szabadság

Harmadik

fejezet.

\Q{

egyenlség fogalma valósulásnak indul míg másrésza nemzeti különállás sehol sem marad fel épebben, mint oly országokban, melyekben a szabadság és egyenlség elvei nem alkalmaztatnak. és

:

rl

Midn

plebs

a

Rómában gyzött,

a grachusi

za-

varok után az örök város kitárta kapuit az idegeneknek. Angliában a szabad alkotmány a szászok és norman-

nok

közötti

még

jeles

ellentétet

történetírók

kintetbe azon

olyannyira kiegyenlítette,

befolyást,

régibb történeteire

mint Hume^

is,

alig

hogy

vették

te-

melylyel amaz ellentét Anglia

volt.

Francziaországban a forradalom óta a franczia nyelv-

nek oly terjedése következett be, mint a korlátlan királyság századokon keresztül sem volt képes eszközölni (i). Az éjszakaraerikai respublikában és Schweiczban a nyelvkülönbség minden fontosságát elvesztette, holott e két állam tszomszédjában épen az ellenkezt tapasztaljuk: mert Cansdában, lord Durham véleménye szerint, a nyelvkülönbség Fels- és x\lsó-Canada között volt egyedüli oka a minapi forradalomnak, s a német és olasz Tyrol között létez súrlódások mindenki eltt ismeretesek.

A

nemzetiség érzelme a szerint nyilvánul élénkeb-

ben vagy lép háttérbe még ugyanazon államban is, a mint bizonyos részeik, vagy lakosságuk bizonyos osztályai a politikai egyenlségben és szabadságban kevésbbé vagy inkább részesülnek. így például az Anglia és Skóczia között századokig

csaknem egészen eltnt, holott Irlandmindannak emléke, mit a benyomult idege-

fennállt ellentét

ban még él nektl szenvednie készült

kellett,

költeményekben

s

és

nép jó angol nyelven beszédekben folytonfolyvást

az

ir

!

Az uralkodó eszmék

IQ2

befolyása az államra.

nemzetiségéhez ragaszkodni. így párolgott nemzetiség érzelme a magyar nemességbl, külön ki a mely az elbbeni viszonyok között politikai egyenlséggel és szabadsággal bírt, ámbár több nemzetiség

telhivatik

vegyülete

maradt;

volt,

a

pedig,

egyenlség nem

szempontjából

nyelv

s

nép

létezett,

is

elkülönözve

melynek számára szabadság és sokkal nagyobb mértékben lel-

kesül ez érzelemtl.

Mindezen

nem

példák,

melyeknek számát csak

azért

szaporítom, mert egyetemes tüneménynél sok egyes

példára

szükség

nincsen,

világosan

bizonyítják,

hogy

a szabadság és egyenlség fogalmai a külön nemzetiségi jogosultsággal nemcsak az elmélet, de a gyakorlati élet

mezején

is

ellentétben állnak,

melynek elbb-utóbb vagy

a nemzetiség elve vagy a politikai szabadságé és egyen-

lségé esik áldozatul S ezzel, úgy hiszem, megmutattam, hogy a szabadság és egyenlség fogalmai — divatos értelmökben véve

—

egymással,

sáo^

eszméjével ellenkeznek.

mindketten

pedig

a

nemzeti

jogosúlt-

most a második állításhoz, s nézzük: hogy ezen eszmék, legalább azon értelemben, mely azoknak jelenleg tulajdoníttatik, nem valósíthatók a

Forduljunk

való-e,

jelenleg létez államok felbontása nélkül?

Lássuk e tekintetben mindenekeltt a szabadság eszméit. Miután ezek a legbensbb viszonyegyenlség és ban állanak egymáshoz, vagy helyesebben szólva, miután az, a mi szabadság alatt értetik, csak egyik részét teszi az egyenlségnek, nem szükséges e két fogalmat egymástól külön választanunk.

Jegyzetek a harmadik fejezethez.

(rt)

103

JEGYZETEK A

IIL

Minden kiváltságos

osztály politikai uralomra törek-

FEJEZETHEZ.

Innen van, hogy az els franczia forradalomban, miu-

szik.

tán a nemesség minden politikai fontossággal

czím

Bármi

követeltetett.

elnye, minden gyakorlati

eljoga megsemmisíttetett, minden nemesi

legcsekélyebb

a

s

biró

kis

kitüntetés

is

oly hévvel

valaki,

már abban

eltörlése

elnynyel bírjon

veszély rejlik a szabadságra nézve, hogy a

közül

polgárok

egy osztálynak különös, minden más állampolgárokétól eltér érdekei vaunak, melyeknek oltalmazása azon osztály tagjait

szövetkezésben

tartja.

Ezt tanusítá a februári forradalom

is ^)

:

mindamellett^ hogy a 48-ki forradalom törekvései egyáltalában

nem

voltak

a

nemesség ellen intézve,

köztársasághoz csatlakozott;

kében

is

egy része annak a

a nép legforradalmibb töredé-

csak annyiban mutatkozott indulatosság a nemesség

a mennyiben

ellen,

s

egy

része a gylölt pénzaristocratiához

tartozott.

Hasonló példát mutat Amerika, hol a Cincinnatus-rend alapításának terve

maga Washington

ellenében

is

nagy inge-

rííltséget támasztott. (&)

nek

A

kitüntetés,

melyben bizonyos osztályok vagy egyé-

az államban részesülnek,

vagy

birtokon

1)

Constit.

alapszik.

1848. art. 10.

vagy személyes becsültetésen

Miután

a

név

és

birtok

régóta

-

104

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

örökség szerint

kitnség vagy elny is maraEnnek kikerülésére

azon

száll át,

dandó, mely c kettvel össze van kötve.

nincs egyéb mód, mint a melyet a katli. egyház a coeliba-

Ha

tusban tagjaira nézve behozott.

hogy

ez eszmében,

bi-

zonyos álláshoz öröklési úton jusson valaki, esztelenség van

korunk s

és timocratiája legalább

pluto-

nem

a jelenkor Lafitte-jei és Perier-jei a múlt

coult-jainak

Montmorency-ainak

és

hivatkozhatik

idk

legfölebb

nem akar

elzárkozottan,

s

az öröködésen kívül

ma jogok

mikkel

bírnia,

kaszttá

rá,

Larochefauvethetik

azt

szemökre, hogy ezek tovább fenntarták helyzetöket. kiváltságos osztály

•

Ha

egy

nem maradhat

lenni:

más eszközökkel

E

élvezetére juthatni.

is

kell

tekintetben

is

a legnagyobb analógia mutatkozik a kiváltságos osztályok

és

nemzetiségek közt, miután valamely nemzetiséghez tartozás a

jogát,

születésen

más utakon

kivl,

is

megszerezhetni,

például törvényes naturalisatio, vagy bizonyos érdemek

stb.

által. (c)

Augusztus 4-dike éjszakáját a tulajdon Bertalan-éjje-

nek nevezték, dalom késbb doníták,

melyre

engedé.

E E

hibás.

a veszélyes irányt, melyet a franczia forra-

s

azon megfontolatlan lelkesedésnek

vett,

a

constituante e

vélemény

híres

éj

azonban,

határozatai közt egy

az emberi jogok vitatásánál

következményéül kellene

teszi,

s

csupán

ragadtatni

szerint,

nincs egy

is,

merben nem

melyet

sincs,

felmerült alapelvek

tartani,

fogva ki lehetne kerülni; nevezetessé

napon magát

nézetem

tulaj

természetes

melyet ennél-

a mi elttünk augusztus 4-dikét

abból

áll,

hogy

azon

kifejldés,

melyre a dolgok nyugodt folyama szerint hónapok kellettek volna,

néhány óra

alatt

egész forradalom képe vita,

;

végzdött.

—

Augusztus 4-dike az

bármily rövid és rendetlen volt

mely az egész franczia államépületet szétrombolá

:

is

a

egy

:

Jeg-yzetek a harmadik fejezethez.

dolog minden t.

i.

kitnik belle, hogy

vizsgáló eltt

figyelmes

lOb

az alapelvek, ha egyszer általánosan el vannak ismerve,

az eszély és személyes önzés minden tekintete

A

diadalmaskodni.

Aiguillon

Noaille és

feljogosítottnak

tartományaik

nemesség

a

képesek

fogadta,

oda volt

papság eljogai

és

Utasításaik által lekötve, arra sem tarthatá

eltöröltessenek.

m.agát

indítványait tapssal

hogy

szándéka,

irányozva

fölött

nagyobb részének, mely a

constituante

képviselk

a

lemondjon,

eljogairól

nagyobb többen

s

része,

hogy

felhívták

e

részben a figyelmet; de a mint az eljogos osztályok kivált-

semmi sem vala többé

ságaiból is

kerülni;

fenn, a sornak rá kellé azokra

a bretagnei clerns képviselinek

s

tartományuk

jogairól,

nek határozatát meg mint

kell várnia stb.,

nem

le

Arles követének óvása, hogy küldi-

s

hatott ellen az egyszer

talmának,

nyilatkozata,

nem mondhatnak

miszerint megbízásaik által korlátozva,

mind oly kevéssé

lehetséges

volt

áll-

legyzhetlen ha-

elismert alapelvek

egyes

képviselknek,

miután minden egyebet feladtak, fenntartani tartományuk vagy

egy

városuk

más

vagy

eljogát,

melynek

pedig

oltalma

különösen bizaték reájok.

Ha

a népfelség elve következtében, parlamenti gyüleke-

zetek ruháztatnak dés,

azt

hinni,

megszabják a

fel

is

egészen korlátlan hatalommal: téve-

hogy hatalmuk határokat,

mazásában menni fognak.

a

Hol

a logica törvényei uralkodnak,

mában

ellenállani.

az ár ellen, végre

arra

kiterjed,

is

s

nincs

magával ragadja az

nek hatalmát személyes erinek

szk

embernek

az

valaki

is ;

s

alkal-

foly: végre

tanácskozás

Bármennyire úszszék is

miszerint

meddig bizonyos elvek

is

hatal-

egyideig

mint az egyes-

határai

korlátozzák

úgy a gyülekezetek absolut hatalmát is, amennyiben szükségkép mozognia kell, s e mozgalom csak bizonyos irányban

Az

]^Q(3

eszmék befolyása az államra.

xivalkodó

Sorsa minden törvényhozó gylésnek, hogy minden

lehetséges.

ellentörekvés daczára, végtére

mindig szükségkép

is

követ-

kezetesnek kell lennie. (rf)

Merben

fáradság, ha valaki a nemesség

hasztalan

elnyeit azon czélból akarja kiemelni, hogy ezen intézmények

és hasznos,

alapelveken

oly

megsemmisíttettek.

ahol

visszaállíttassanak,

szer

nyugszik,

a

melyek

Bármennyire

még

mint más

élvez,

tisztséget

változtatni,

eltörölni

kell

hogy az

aristocratia

ott,

áll

legfölebb

s

lehet,

hogy

nemességhez

senkinek hatal-

ahol csak néhány az

etiquette-t

Lehet-

megsemmisíttessék.

séges befolyásos állást adni a nagy birtoknak, talán a

bár hogyan

szilárd,

nem

:

mában, utánozni ez országok példáját udvari

st

az

is

nagyobb birtokosak többsége az

tartozik,

s

a többieket

azon

tartsuk

melyet ez ország talán

irigyeljük azon polgári szabadságot,

nagyobb mértékben

épületnek támaszul

irigylendnek

országot, hol az aristocratia állása

tett,

meg

inkább

sokkal

vannak ingatva, semhogy bármely ers szolgálhassanak.

Minden nagy-

a mit a nemesség egyes országokban

is

meg-

elbbi

czímekkel, koronákkal,

általában a nemesség minden külczifraságával fel lehet díszíteni

;

az sem lehetlen, hogy míg a családi kapcsok tartanak,

a származási öntudat némi magasabb állásra emel, a fensöbb rendeltetés

s

nagyobb hivatás

hite

hogy kötelességünk a közönségesnél többet tettek egyik leghatalmasb emeltyííje,

és

:

ségesen alkotott pairkamra

mindamellett is

miután

tenni, a

nemes

következleg az önérzet,

hogy valamely nemes családhoz tartozunk, most sebb tettek forrása lehet

s

azon érzet,

is

a legneme-

még egy

ily mester-

csak úgy hasonlítna a magasabb

nemességhez, mint a polgár-királyság azon királysághoz, niely ezt

megelzte

:

mint egyáltalában hasonlíthatnak oly dolgok, me-

lyeket az ember

maga

csinált,

azokhoz,

melyek a természetes

Jegyzetek a hr.rmadik fejezethez.

rendén

fejlclés

Mert

ha

alakulván,

hogy

kétséges,

lehet

Francziaországban

rendítlietleneknek

a

polgár-királyság

egész

:

\QJ

osztály

látszanak.

visszaállítása

visszahelyezése

elbbi állásába kétségtelenül nem lehet többé. Szükség, hogy valahára igazabban ítéljünk a múltak fölött

nem

:

Rosszul

mivel a

azért,

nem

annak, mi már

akarják

lehetlent

megkísérteni, s

újabb hatáskört akarnak kimutatni.

a democratiának, ha Falstaff példája szerint,

illik

hogy még inkább telen holttesten

valahára

él,

van

:

érdekében

tulajdonok, melyeket a

áll

sebeket

új

nemesség

a az

is,

—

ejt

lélek-

ami

miatt

eddigi

egyoldalú

államnak, hogy

azon nagy

nemesség

janak abban, a ki helyét

Midn Róma

—

magát

azonban még más ok

hagyni

kell

fel

megítélésével

;

biztosítsa

követkre

kifejtett,

talál-

elfoglalá.

plebejusai, hosszú harczok után a patríciu-

sok irányában kiküzdék az egyenjogúságot, egy sem veszett el

azon nagy tulajdonok

és senatori férfiaiban

közííl,

melyek az elbbi idk consuli

A

feltntek.

plebeiusok a pairiciusok

helyébe léptek, nemcsak a törvény eltt,

ben

is,

hanem érzelmeikRómára

mindenben, mire eldeik büszkék valának.

nézve áldásteljes volt azon nagy forradalom,

midn

az állam

vezetése a patriciusi családok keskeny körébl kiebb terjesztetett,

mindazáltal az

porodott.

Miután a

egy kisebb

nem egyébben

Róma

gárok száma, kikre

tiers-état és

köríí osztály

mindazt, amiben az

állott,

mint hogy azon pol-

büszke lehete, tízszer annyira szasok helyen az egész nép lépett

helyébe

:

abban

áll

a feladat,

eldök kitntetek magukat,

hogy

elsajátítsák.

Csak úgy mondhatni a forradalmat üdvösnek, ha a gentleman s nem ha minden elpória.

becsületérzete milliók közkincse lesz, sodik.

Kikre az államban az absolut hatalom átruháztatik,

azoknak szükségök van korlátokra,

s

a becsület és lovagiasság

Az uralkodó eszim'k befolyása az államra.

103

—

törvényei

melyeket csak addig tarthatni

míg csupán egy osztály

nem

vétetnek

által

elítéleteknek,

—

igénybe

kiknek csupán

fijlöslegesek olyanokra vézve,

valóban

saját aka-

ratuk szab korlátokat,

Ha

{e)

minden

az

ó-kor

csodálatunk

van

történeteiben

daczára

meg

is,

az

a

kegyetlenség

lázíti)

számtalan

mi-

magasabban

áll;

mit

a

példája,

azon mód, mikép

s

által,

gyzdnünk,

szerint polgárisodásunk, legalább erkölcsileg,

népeken elkövettek,

mi

valami,

kell

egész

eseménye-

hasonló

ket a klasszikus ó-kor történészei gyakran a rosszalás legkisebb

adnak

jele nélkül

Vegyük kezünkbe például Thukyel a delosiak elüzetését nejeik-

el.

didest, s olvassuk, mint adja

kel

gyermekeikkel

s

;

kurták,

nket

a

plataeaiak

földére

állításomat.

Midn

s

Thukydides

elszeretete

telepítek

ezek

Írattak,

fokán

erkölcsi

álló

érzést;

magasan

vala,

féríiú

s

a

találja

a míveltség,

állott

ragadtatni,

sem

senki

és

igazolva

ki hazája iránti részrehajló

mao-át

elhao;yá

ifjakat

rabszolgákká tették

mindenki

s

:

cselekmények megitélésében finomabb

mikép az athé-

elbeszéli,

megadásra kényszeríték, az

gyermekeket

és

oly

által

midn

vagy

niek, miután a sicioniakat

ma

van-e

kitl egves

s

vitathatja el a leg-

a míveltség legalsó

keresztyén népek közt egyetlen, mely vigy tenne,

mint az athéni nép?;

s

van-e

író, ki

hasonló tettrl ilyképen

emlékeznék? szükségtelen Eóma történetébl egyes példákra hivatkoznom sora

hiszen az egész történet lázító kegyetlenségek

;

mindazon népek irányában,

érintkezésbe liában,

jött.

Az

Hispániában

itáliai

mire

nézve

a

nem

melyekkel az Örök város afrikai

vagy Carthagóban

háború, mindenütt ugyanazon

folyással

vagy

népek

folyt

kiméletlenséggel

ellen

legyen

Gal-

bár

a

találkozunk;

hadvezér személyes jelleme majd semmi bevolt,

A

magas míveltség Metellus

s

a durva

Jegyzetek a harmadik fejezethez.

Marius vezérlete

alatt

nyugodtan

st több emberiséget .emberében;

s

„Xtimidae

elbeszéli:

omnes venumdati

alii

etc.

—

mindemellett elttünk szinte

látszó kegyetlenségeket foglal

nak

története.

Mindezen

legyenek

másikon

egyes

egyez nem

volt volna. Bár-

osztályok

kiváltságos

a

szive,

bnei; nem

Egy népnek

elkövetett kegyetlenségére példát idéznem szük-

Fájdalom, mi

ségtelen.

is

megértünk

összeütközés

eleget.

Az egyesnek

tömegnek soha. Igen nagy arra egy nép, hogy

szánalomra lehessen indítani.

ezt,

háborúi-

galliai

La az idegen népek ellenében túlságig zött kegyet-

el,

van

kegyetlen,

ó-kor legtíibb

nem követtetének

találunk olyant, mit azokhoz hasonlíthatnánk. a

interfecti,

megfoghatlanok-

magában

tettek bizonnyára

lenség a rÓQiai nép akaratával

mink

volt

midn

él,

puberes

nem

Caesar

Sallust e

s

;

is

találunk benne, mint az

nak vala

mód

hadvezérleti

nézve még ugyanazon szavakkal

két vezérre

egészen

egyenl a

109

mindig a

Honnan

a nép és nép közötti

legkegyetlenebb.

Meggondolhatnák

kik annyi fáradsággal törekednek a nemzetek közt alvó

gylölséget

szítani

:

meggondolhatnák,

mieltt

elhintenék

melybl népöknek nem nagysága, hanem

magot,

a

szerencsét-

lensége és elfajulása fog keletkezni. (/)

Azon elnyomást, mint Indiában

az alsóbb kasztok

szenvednek, alig lehet máskép kimagyarázni, mint ha szük,

miszerint

létez

a

hódítás elzte meg.

böz

arczszine,

alkotmányi

S a felsbb

mely azon

feltesz-

szervezetet erszakos

osztályok egészen külön-

melyben

elkülönzöttség mellett,

egymás közt élnek, napjainkig fennmaradt, még világosabb jele a

különböz származásnak.

0-Görögország több államában osztályok,

melyek

díjért szolgáltak.

is

voltak egyes adófizet

Lacedemonban

Thessaliában a penestek. Krétában a klarotok

stb.

a heloták,

E

viszony

Az uralkodó eszmék

IJ^Q

befolyása az államra.

lüindenütt egyes népfajok meghódításából származott. így tótettek helotákká a messeniek,

jutottak

legyzettek,

meg

—

viszonyba a

szolgai a

A

penestek.

klarotokról Krétában

Hol hasonló

lehet ezt mutatni.

mint Titmann

miután megliódíttatának: így ellenében, miután

tliessaliaiak

általában

megjegyzi „Darstellungen

czím munkájában,

griechischen Staatsverfassungen''

sem

els államviszony szerkesztésekor támadt

az

mindenütt késbbi hódítás (g)

gált

s

hanem

alapúi,

egy

lakosok

azon

magasabb

állásnak

díjra

(Wehrgeld) és büntetésekre nézve, a között

:

úgy késbb

miután

is,

államba koztörvényeket vittek be, ságos állást adtak^

s

lianem

e

ke-

által

szol-

melyet a

is,

Valamint a

többiek fölött elfoglalt.

a

része

barbárok minden törvényhozása különbséget

tottak

az,

nemcsak minden birtokviszonynak

e hódítás

der

— sehol

által.

Nyugati Európának minden állama hódítás

letkezett;

szintén

alattvalói viszony volt,

fel

állít

a vér-

hódítók és hódí-

minden

lassankint

hódítók utódainak kivált-

mint nemességnek

—

részint

i^í^gy

—

mindazon elnyt megadák nekik^ miket seik karddal szereztek.

Csupán ez eredete a nemességnek

teszi

megfoghatóvá,

miként terjedhetének ki oly nagy számra majd minden szágban kiváltságaik.

Semmi

kétség,

or-

hogy a nemesi jogok

szerzésének sok esete mellett, a fajkülönbség, mely a nemesség és többi honlakó között

megsznt.

els pillanatban

létezett,

Egészen igaza van Voltaire-nek,

e szavakat intézi abbé Yely-hez

:

,,Hé

már régóta

midn

mon ami,

tréfásan

est

il

bien

sur que tu descendes d"nn franc? Pourquoi ne serait-tu pas

d'une

pauvre

helyes az

keresend.

^

famille

állítás,

gauloise ? Egyébiránt

nem kevésbbé

miszerint a nemesség eredete a hódításban

Angliában

és

Francziaországban minden

legszebb czím gyanánt veszi,

ha seit valamely

család

normann

:

Jeg-yzetek a harmadik fejezethez.

vagy frank hódítóig ség

legnagyobb

áll

minden

egy

viheti vissza;

s

\\\

mindenütt azon nemes-

melynek eredetét nem csupán

tiszteletben,

tökéletes alakú királyi

tekintetben

adományra

lehet visszavinni. (7j)

Mint Anacharsis Clootz, úgy Baboeuf

széls párt a franczia forradalomban,

egész

ellentétben

különböz nemzetiségekre

ségnek

min

szabadság és egyenlség elve az emberi-

a

áll

általában az

s

átlátták,

osztásával:

csak a con-

s

vagy jacobinus clubb biztosainak Belgiumban, Német-

vent

es Olaszországban

kiadott nyilatkozatait kell olvasnunk^ ha

meg akarunk gyzdni

felle,

mi

igyekvének bebi-

tisztán

zonyítani Francziaország részérl: hogy esztelenség, ha egyes

népek

régi nemzeti elkülönzöttségökhöz szorosan ragaszkod-

nak.

Midn

hordozá tett

s

Francziaország

ez elvek elismerése az:

tette

állítólag

a

szabadság

terjeszkedésére.

hogy

zászlóit

kedvez

mint hódító lépett át határain, csak

lehe-

Más szavakkal azt kell mielbb fran-

minden népnek sietnie Azonban Francziaországban átlátták a nehézimmár, mikkel jár különböz nyelvek létezése egy,

cziákká lenni. ségeket

is

a forradalom elvei szerint rendezett országban, e

nehézségeket

törvények

által

s

igyekeztek

Lásd

elhárítani.

eziránt

Barréres elterjesztését pluv. 8-án a Il-dik évben, melynek

végén imezt olvassuk C'est

fondé sur

un le

indestructible que

fédéralisme

Nous avons révolutionné

le

usages, les moeurs, les costumes,

méme;

qui est

celui,

défaut de communication des pensées.

gouvernement, le

commerce

les

lois,

et la

les

pensée

révolutions-nous donc aussi la langue, qui en est

l'in-

strument journalier.

Vous munes

de

avez la

décrété

Éépublique

Tenvoi des ;

lois

á toutes les com-

mais ce bienfait

est

perdu

pour

; :

W2

-^z

uralkodó eszmék befolyása az államra,

ceux des départements, que portées

ii

grand

frais

en y arrivant, puis(|uc les

Le

fédéralisme

rémigration la

et

la

basque.

et

la

haine de

contrcrévolution

cléja

j'ai

aiix extrémités

parle

lois

indiijués.

de

Les lumicres

Francé s'éteignent

n'y sönt pas entendues.

siiperstition la

la

parlent

basbreton

République parlent allemand

Vitalien,

et le fanatisme

parle le

Casso>is ces instruments de doíntnage et d'erreur.

Neg-yedik fejezet.

IV.

]^|3

FEJEZET.

A SZABADSÁG ÉS EGYENLSÉG FOGALMAI AZON FORMÁBAN, MELYBEN FELÁLLÍTTATTAK,

NEM VALÓSÍTHATÓK MEG

HOGY VALAMENNYI LÉTEZ ÁLLAM FEL NE BOMLANÉK.

A NÉLKÜL,

Plató óta a

nyabb elmék formát

állítani

is

legjelesebb

s

közben-közben a

legsilá-

több ízben kísérletet tettek oly állami

fel,

i^ely az emberi

nemnek boldogságát

bármi fölöslegeseknek látszassanak az ily kísérletek, tagadbatlan, bogy azok az állam iránti nézebiztosítaná

;

s

tisztázására voltak. Valamint az anyagi világban minden porszem, habár megváltozott alakban, most is megvan, mint a teremtés els napján úgy az eszmék világában is. Egy eszme sem tnik el anélkül, hogy másnap lépcsül vagy kiindulási pontúi ne szolgálna s valamint Ázsiában, a nélkül, hogy tudnák, évezredek óta elmállott városok romjai fölött járnak -kelnek az emberek, melyeknek magas épületei most zöld halmokká változtak át: úgy legmindennapibb fogalmaink, a nélkül, hogy sejtenk, oly eszméknek fejleményei, melyeket

tek

:

talán

ama városok

Eötvös.

A

lakosainak köszönünk.

XIX, század

eszméi.

I.

.

Ily értelem8

114

uralkodó eszmt'k befolyása az államra.

-^^

ben a legtökéletesebb államról felállított eszményképek szintén megtermettek gyümölcseiket. A befolyás, melyet ezen ábrándok az államformák javítására gyakoroltak, hasonló azon eredményekhez, melyeket a természettu-

dományok

köszönnek, a

az alcliimiának

csillagászat az

astrologiának.

A

mi századunk

Ámbár

az

is

nevelte az utópiák hosszú sorát.

emberiség legnagyobb bol-

utópiák az

dogságát tzik ki czélúl,

az eszközök

s

megválasztásá-

ben a fennálló viszonyokra ügyelni nem szoktak, mégis mindenik keletkezése korának bélyegét viseli magán. A nézetek és viszonyok, melyeknek közepette élünk, befolyással bírnak még álmainkra is, s így mindenik utópia tükre azon

ts

kornak,

okból; elször:

melyben fellépett, még pedig ketmert senki sem képes magát a kor

vezéreszméitl tökéletesen

elszigetelni:

mindenik utópia a reactió (ellenhatás) azon bajokon akar segíteni, melyek leginkább érezhetk.

E

másodszor: mert

mve,

mely épen

bizonyos

idben

két tekintetben napjaink politikai regényei épen

nem különböznek

a korábbi századokéitól. Plató „Allam"-

ában megvan a rabszolgaság

;

Harrington „Oceaniá"-ja azt

hogy valamint a sereg tisztek nélkül, úgy az állam nem képzelhet nemesség nélkül; a jelen kor valamennyi tartja,

sociálistája a parlamenti rendszerhez, az

esküdtszékekhez,

Az

arcadiai pásztor-

a sajtó szabadsághoz ragaszkodik.

eszménye egyáltalában nem nélkülözheti a reggeli és esti lapokat; még századunk fényzésének is fönn kell maradni, csakhogy Fourier abban mindenkit részeltet, és Cabet, midn a jövendnek étlapját tervezi, az emberiségben kevesebb munka és mozgás mellett több emészélet

Negyedik

ert

tési

A és

tesz

fejezet.

115

mint a mennyit eddigien tanúsított.

fel,

pedig nem szabad nyelv tartománynak

nemzetiség eszméjétl Icariának

radni.

Plató

mány

hiányai

akarja

távol

franczia

alkotmánya ellen.

tartani

században tapasztalt.

nyomorúságon

módon jónak

reactió

kell

athenei

az

ma-

alkot-

Morus

mindazon szenvedéseket utópiájától, melyeket a XVl-ik

A

socialismiis az ipar által

akar segíteni.

keletkezik, úgy, ^^ogy és

megválni,

nemzett

Minden utópia azonegy ^^zt, a mit saját korunkban

szépnek találunk, annak, mit kártékonyságnak

ellenkezjével együvé forrasztjuk; feledve, hogy minden állapotnak jó és rossz oldala egymást feltételezi, s hogy a magasabb szellemi és anyagi mveltség élvezeteiben némi áldozatok nélkül épen úgy nem részesülhetünk, mint az sállapot nyugalmát és egy-

gondolunk,

nem élvezhetjük, ha az nem akarunk. Mit Aristoteles

szerségét dani

élet czifráiról

lemon-

az erényrl mondott,

hogy az a kell közép, azt mondhatjuk a boldogságról is. Valamint a perpendiculum szünet nélküli útjában a szélsségek között mindig a kell közepet is érinti: úgy érték el eddigien egyes népek, úgy érheti el majdan az összes emberiség egy pillanatra a legnagyobb boldogság pontját: de rajta magállnia

ság állandósága

az,

nem

lehet;

s

épen a boldog-

a mi a régi és újabbkori utópiákat

Azok, kik egy tökéletes állam felépítését tzték ki maguknak czélúl, kétezer év de épen az emberieltt, mint jelenleg, csak egyrl hiú ábrándoknak mutatja

ség

fel.

feledkeztek meg: arról, hogy szünet nélkül elretöreEgyébiránt még a formára nézve is kevésbbé egymástól az egyes utópiák, mintsem hinnk,

legnagyobb szükségérl

mely az embert kedjék. térnek

—

—

készti,

—

el

8^

Az uralkodó eszmJk befolyása az államra.

1\Q s

ennek oka abban

található,

mert a képzelclés országa s mert soha

sokkal kisebb, mint az elmélked gondolaté,

sem esünk könnyebben az utánzás hibájába, mint

erködünk

eredetiek

midn

lenni (a).

Csak eyy van, a wihcn korunk

tekinicthcn is eltér

c

a többiektl.

Mindazok, kik korábbi századokban a politikai lapot valamely

eszményét

ál-

annak tudomá-

felállították,

sával bírtak: hogi/ ez eszmény vcdósiilása a fennálló rend-

az összes államszerkezetnek változtatása nél-

kivált

nek,

nem

kül

nem Athén

Plató és Moriis

lehetséges.

azon esetre is,

is,

ha valamennyi polgára Platóval egyetért

nem

mindaddig

követhette

a

bölcsnek

tanácsát,

míg a többi világ akkori formájában megmaradt; kanczellár álmainak

res angol

nem

s

Athén még

Anglia számára tervezték respublicájokat.

hanem távoles

oi'szágát

nem

a hí-

s

Angliába,

idegenektl nem látogatott szigetbe me-

és

belyezé, hol az állam azon eszközöket nélkülözheti,

lyek

más államok környezik, biztonságára

hol azt

ott,

megkívántatnak.

Korunk mindjárt

— - Korunknak

eljárása

más.

egészen

úgy akarja eszményeit létesíteni, hogy melyben az egyes államok egymáshoz állnak, a viszony, s

ne változzék meg.

St

a létez állam eszközül használ-

hogy bizonyos eszmék minél nagyobb nosságban vétethessenek alkalmazásba s ebben

tatik

fel,

;

épen

e

törekvések veszszélyessége,

kérdés,

mely

korunkban

államviszonyaink

azon eszmék

Nem lok.

En

j

jelen

mint életbe

az

:

vájjon

léj)tethetök-e

melyeknek valósítása czélúl tzetett ki?

communismus eszméirl szóhiszem, hogy ezek inkább vannak elterjedve^

a socialismus és azt

rejlik

melyért talán nincs

fontosabb,

helyzetében

általá-

Negyedik

fejezet.

217

hogy épen, mert csak azon fomelyeket mindenki ezen eszméknek még tágabb körökbeni

raint gondoljuk, s hiszem,

galmaknak

logikai következményei,

helyeseknek

vél,

terjedésére készülhetünk: de e helyett csak aziránt aka-

runk tisztába jönni: vájjon a szabadság eszméi

—

elfogadott értelmökhen

—

egyenlség

és

valósíthatók-e a nélkül,

hogy egyszersmind valamennyi létez állam felbomlanék?

Az ember társadalmi lény. Valamint azon állatok, melyeknél a jövendnek némi elérzete mutatkozik ide számítandók azok, melyek ezt eleséggyjtés által nyilvánítják: méhek, hangyák, stb. mindig társadalmi

—

—

állapotban élnek: úgy az ember, kinél ez elérzet, mert magasabb képességeken alapszik, még hatalmasabb, soha sem találtatott társadalmon kívüli állapotban. Ennélfogva minden elmélet, mely a társasági állapot erede-

tének

fejtegetésével

ségkép nagy hibás

foglalkozik,

tévedések

alapnézetbl indul

berre nézve természeti függeszt

fel.

Ha

csíráit ki,

s

st

fölösleges,

szük-

magában; mert oly valamit, mi az emhordja

szükségesség,

szabad akaratától

a társaság eredetébl valamely jogelv

következtethet, ez mindössze

is

annyiból

áll,

hogy: miu-

tán a társasági állapot az emberi természet els szükségei

közé

tartozik,

lehetetlenné

teszi,

mindaz,

mi az

egyszersmind a

emberi természeti

társaságot

emberjo-

magában. De a mit általában a társasági állapotról mondhatunk, azt nem állíthatjuk a most létez egyes államokról. Valamint általában véve az államalakulás csak egy, már magasabb mveltségi foknak következménye úgy minden most létez állam bizonyos viszonyok eredménye,

gok megsértését

foglalja

:

módosulásoknak van alávetve, mint ezek, változékony

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

J|g

még

is, melyeken emelkedni látszik^ emberek mveltségi fejldése más-más

azon elvekre nézve

a mint

t.

i.

az

irányt vesz.

Fölösleges volna azon törnünk fejünket: mi

oszolhatnék

fel

oszlott fel s

nem

a dolog,

midn

módon

emberi társaság? Ez még soha sem

az

fog feloszlani soha.

is

De másként van

valamely állam jön szóba.

Akár szerz-

déSj akár erszak szolgált legyen neki eredeti, minden állam feloszolhatik, mihelyt azon szükségeket, melyek

keletkezésének

okúi szolgáltak,

vagy oly elveken

többé

nem

elégíti

ki,

alapszik, melyeknek alkalmazása a je-

lenkor szükségeivel ellentétben

áll.

Fordítsuk most ligyelmünket a jelenkor államaira.

Minden államnak

czélja:

az

egyénnek

biztosítása.

Az els feltétel, mely nélkül az állam e czélnak meg nem felelhet, az: hogy külröl, más államokkal szemközt elég ers legyen önállóságának megvédésére. Egy állam sem önálló, mely nem bír elégséges hatalommal: megtámadtatása

esetére

önállóságát

saját

—

Mindenik állam els szüksége e szerint abban áll, hogy az egymással érinkezésben lev államok között bizonyos egyensiUy állapittassék meg. Hol a háború lehetetlen, ott a béke csak a gyengébb fél érdekeinek alárendelésében állhat: ilyen államnak polgáerejével megvédeni.

rai

elbb-utóbb

átlátják,

lódás

a névszerinti

szere

különféle

hogy nincs költségesebb

önállóságnál.

Az egyensúly

államok között nem

csa-

rend-

diplomatiai talál-

mány, hanem a dolgok természetének következménye. Ki ezt kétségbe vonná, az mind az államok természetét, melyek mindig nemzeti önzésen alapúinak, mind a törAz egyensúly rendszere oly régi, mint ténetet ignorálná. az államok története.

Negyedik

"[19

fejezet.

Mindhogy pedig Európában több nagy állam zik,

s

mok

nem

egyáltalában

valószín, hogy mindezen

közös megegyezés útján egyszerre feloszoljanak csak nagyobb

között

Európa jelen

hogy

következtetnünk,

kell

:

azt

viszonyai

meg

államok felelhetnek

léteálla-

czélj ok-

nak; vagy olyanok, melyek az ert, mely önállásuk védelmére szükséges, az által biztosították maguknak, hogy másokkal egyesültek. Az általános törekvés, mely ily

Németországban, Olaszországban,

egyesülés után

mindenütt

általában

vagy

léteztek,

köteléke

hol azonegy

—

Az vetkez ^

hogy

által éreztetik

megoldandó

általunk

kérdés

szövetségi

mint

állami

az

és

államok

kisebb

—

látszott,

bizonyítja,

ezen szüksége mindenki

hol

állam részeinek

lazának

szerfölött

Schweizban,

mutatkozik,

p.

o.

életnek

(h).

e

a

szerint

kö-

:

Valósíthatók- e

a

szabadság

és

egyenlség

eszméi,

elfogadott értelmökhen, olgJcép, hogy nagyobb államok fenn-

állása ez által lehetetlenné ne váljék?

Ha

a szabadság abban

áll,

hogy az államban ne

létez-

nem a nép nevében és legalább közvetve gyakoroltatik; s ha az egyenlség azon álla-

zék hatalom, mely

nem

általa

potot jelenti, melyben

az állam mindenik lakosa

ugyan-

módon járulhat a népakarat alakításához akkor mindenki, hacsak a már száz ízben

azon mértékben

s tigyanazon

—

:

— meg

mondottakat gondolatlanül ismételni nem akarja fog gyzdni, hogy a szabadság és egyenlség értelemben

meg nem

véve,

állhat

ezen

nagyobb államainkban gyakorlatilag

tartósan.

Valamennyi polgár politikai befolyásának tökéletes egyenlsége még ott is, hol az alkotmány mesterséges

-^2

J2Ö

uralkodó eszmék befolyása az államra.

eszközök által igyekezett a polgárok tárijadalmi egyenlségét fenntartani, csak rövid ideig tartotta fenn magát. Társadalmi egyenlség nélkül pedig a politikai befolyás

—

egyenlsége soha sem létezett. Fönnebb érintem, hogy még democrata államokban is, mint Athénben és Kómában a gracchusi forrongások után, a vagyon és mveltség által magasabban álló osztályok a közügyekre mindig nagyobb befolyást gyakoroltak; s ezért Rousseau is, habár a politikai egyenlséget a tökéletes állami lét feltételének tekinti megismerte annak gyakorlati lehe-

—

—

tetlenségét

(c).

Nagyobb államokban, a társadalmi helyzetek egyenetlenségén kívül, a politikai egyenetlenségnek még más forrását

találjuk,

mely ugyanazon állam polgárai kö-

közügyi befolyásuk

zött,

gyobb

különbséget

institutiók által

Szomorú

szempontjából,

keletkeztet,

nem

háríttathatik

és el.

még

pedig

jóval na-

olyat,

Ertem a

mely

tért.

hogy az ember, ki gondolatával életben, még akkor is, ha oly eszméket akar valósítani, melyekben a tiszta ész postulatumait látja, egy ország terjedelmét is szerfölött nagynak találja; de a térviszonyok gyakorlati jelentévilágokat

állapot,

karol

át,

az

kenységét

nem

nem

megvallani,

lehet

eltagadni,

s

csak

az

ábrándozó

hogy a politikai befolyásnak a törvényekben kimondott egyenlsége nagyobb államokban gyakorlatilag nem létezik: mert a központi hatalom székétl távolabb lakók soha sem fogják a politikai befolyást azon mértékben gyakorolhatni, mint azok, fogja

kik a központi hatalom székhelyén tartózkodnak.

Ki ezen tanulságot Francziaország újabb

bl még nem

merítette,

az emlékezzék

történeté-

vissza

a

bef-

;

Neg-yedik fejezet.

melyet

]21

Róma mindenik

Olaszország

és

kivált

pápaválasztáskor gyakorolt,

és

emlékezzék

Ivásra,

mának

történetére;

jesztetett,

fog

midn

a polgárjog

kik a városon kívül telepedtek

gyzdni

állításom helyességérl

le

Ró-

vissza

azokra

—

is

kiter-

meg

és

{d).

hogy ez csak látszatra van így: mert a szabadság és egyenlség fogalmain alapúit államokban az egyes polgár kivált a választási jog által gyakorolja befolyását a közügyekre már pedig e jognak gyakorlata olykép intéztethetik el, hogy a fváros polgára semmi eljoggal se bírjon bármi kik mondani fogják,

Lesznek,

véghely lakosa

fölött.

En nem nagy

bámulója vngyok azon pythagorasi melynélfogva napjainkban azt akarelhitetni, hogy igen közönyös dolog, akár

számköltészetnek,

ják velünk

magunk

teszünk

valamit

saját

akaratunkhoz képest,

akár tízezered magunkkal választunk valakit, hatszáz

más,

hasonló

módon

választott

ki aztán

társával

egye-

temben parancsolja, hogy mit kell tennünk. A tapasztalás csakugyan e tekintetben egészen más valamit látszik

bizonyítani

;

miután a

fejenkinti

választásjog

és

melyek e jog könnyebb gyakorlatára behozattak, a fváros lakosai mégis mind a törvényhozásnál, mind valamennyi közhivatalnál jóval nagyobb számmal vannak képviselve, mint ennek a minden intézkedés

daczára,

népesség arányához képest lenni kellene.

De tegyük

hogy olyas intézkedéseket találhatunk, melyeknél fogva valamely ország összes polgárai fel,

épen egyaránt gyakorolhatják a választásjogot:

—

váj-

jon az egy választási jog foglalja-e magában azon egész befolyást,

melyet az egyes bír alkotmányos országban?

122

-^^2

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Ezt aligha fogja valaki állítani. Valamint az uralkodónak hatalma valóban nem irigyelhet, ha ez mindössze csak annyiban áll, hogy bizonyos állami hivatalokat betölthet (e), és magának például majordomust választhat: ugyanezt mondhatjuk a népfelségrl is. Oly hatalom, mely átszállítása után semmiféle feltétel allatt nem vétethetik

vissza,

A

szabad

lenni.

megsznt sajtó,

az

átszállitónak

a szabad

hatal

ma

jog,

az

gyülekezési

esküdtszéki intézet, a népfelfegyverkezés,

—

st bizonyos

midn a nép képviseli megbízásukon túllépnek, s mint a római decemvirek hatalmumaga az ellenállás joga is, kat örökíteni akarnák,

rendkívüli esetekben

—

a

szabadság

S vájjon a zását sai az

alkotmányos

biztosítékai

közé

tartoznak.

politikai befolyás ezen eszközeinek alkalma-

illetleg,

állanak a fváros lako-

mily arányban

országnak többi lakosaihoz képest?

Tegyük

hogy a választási jog mindenütt egys hogy a törvényhozás a nép valóságos többségének képviselibl áll nem fognak-e ezen többség képviseli a nép kisebbsége által, ha ez személyesen, nem képviselet útján, jelenik meg, egyre másra fel,

aránt gyakoroltatott,

:

kényszeríttetni?

hatóság

Nem

parancsára

fog-e a vészharang, ha a helybeli

megkondul,

nem

fog-e

a

fegyveres népessége, ha a törvényhozó testület

teremét megszállja;

nem

fváros gylési

maga ezen események

fog-e

lehetsége némi befolyással lenni a népképviselk eljárására? s ezen esetben a polgárok választási jógának

egyenlsége

megvédheti-e

az

ország

többségét

egyes

város uralkodásától, mÍ7iöt Athénben, Rómában, Parisban,

mint mindig

és

mindenütt tapasztaJunkj hol a szabadság

fogalma a népfelség fogalmával

felcseréltetik,

s

hol

az

Negyedik

fejezet.

Í23-

közhatalom szerencsés merénylet által

egy

natban valamely gonosztevnek kezébe kerülhet

(/).

Összes

Hogy

x)illa-

a dolgok így állanak^ azt mai nap aligha „De mit tegyünk?" ez a kérdés.

fogja valaki tagadni.

Az állam ugyanazon jogokkal ruház fel mindenikünket, Aztán a a viszonyok hatalma ellen nem tehet senki. fváros mégis legjobb képviselje az egész országnak: a fváros gyülpontja az értelmiségnek. Befolyásának nagyobb volta csak az egésznek javára fordul. Sajátságos dologi olykép akarnunk szerkeszteni az

hogy ez

egyenlséget, jog, a

által a

csak az elméleti

többség

kisebbség pedig az államhatalom

De még

zetének birtokába jussanak.

valóságos élve-

sajátságosabb, ha

fváros az ország természetes képviseljének mondaholott azon érdek, mely csaknem mindenik országtik ban a legfontosabb (a földmívelési), a fvárosban csak olyas módon van képviselve, mint teszem az eladó a veva a

:

fváros bizonyos pillanatokban az egész

holott a

által, s

ország érdekében

mködhetik ugyan, de

e miatt az or-

szág természetes képviseljének épen úgy nem mondatNapóleon, ki annak idejében hazája hátik, mint p. 0. érdekeit legjobban védelmezte,

s

nép egyeteme

meg

által

ersíttetett

ez

okért

csaknem a de

consulságában,

ezért bizony

nem mondathatott

ljének

ha fvárosok utczai lázongásaiban résztvenni

azok,

kik

szoktak,

s

a

ez

kényszerítik,

által

az

a franczia nép

Legsajátságosabb

1814-ben.

az

ország

dolog

képvise-

pedig,

államot bizonyos irányba beleértelmiségével

azonosíttatnak.

De ha a viszonyok hatalma ezt így hozza magával miért nem mondatik ki világosan Róma, Sparta, Velencze i^j cselekedtek ? Miért nem állíttatik fel elvi tehát a ;

:

^'^

]^24

uralkodó eszmék befolyása az államra.

fváros korlátlan

felsége,

hogy az ország többi lakosai

legalább tisztába jöjjenek azon helyzetre nézve, mely nekik jut, és hogy azok, kik az államhatalomban akarnak venni, a fvárosba költözködjenek, ott a római és athenei nép módjára, kenyér és játékok után zajongva kormányozzanak, míg a többiek a fvárosból

az államban részt

küldött proconsulok vesszeje

rajok

békén mivel ik a földet? Minden állapot visszásnak lött

éles szinekkel festjük,

—

uraik száraára

alatt

ha szerfö-

mutatkozik,

fogja tán némely olvasóm

mondani, — hiszen a fhatalom nincs azon eszközök szkében, melyek által a fváros törvénytelen befolyását ellátva mindkorlátolni képes? hiszen a kormány azon hatalommal, mely t, mint a többség képviseljét megilleti, talán csak ersebb lesz bármely egyes város-

—

nál,

ha mindjárt egy millió lakosa volna is? Erre azt vállaszolhatnám, hogy bizonyos elvek kö-

nem

vetkezményeit

én

festettem

ily

éles

szinekre,

hanem a közelebb múlt évek története (g)-^ de vonatkozzunk el ettl, s vegyük fontolóra az ellenvetést, a nélkül,

hogy

a

történtekre,

melyeknek részben szem-

tanúi voltunk, ügyelnénk.

E

szerint tehát

az

általános

szabadság biztosítéka

hatalomban rejlik, melynek segélyével a kormány a fváros minden lázadási kísérletét elnyomhatja; vagy, hogy divatos kifejezéssel éljek: az ország egyenlségének és szabadságának biztosítéka a fváros

azon

anyagi

ostromállapotában kereshet!

Miután Montesquieu az

elvet,

melyen a monarchia

alapszik, a becsületérzésben, a respublicáét pedig az erény-

ben kereste,

s

nézeteit épen oly elmésen

s

oly ügyesen

Xegyedik

125

fejezet.

fogalmazta, mint a rögtönész, ki eleve kijelölt rímekbe

egy

költeményt

képes

beilleszteni

az állam alapját szerzdésben

maga sem

léte iránt talán

után mindketten

nem

viseltetett

ers

hittel,

törekvés a fdolog

—

:

általában

miután a királyság

egymást

csalhatatlansága,

alapelve gyanánt

az államélet

mi-

s

mint a komoly^

pont,

kiindulási

joga és a népnek

váltva

Rousseau

melynek valóságos

ösvényeiken egynél több igaz-

ebbeli

annyira a

ernyedetlen isteni

miután

;

— mert az igazság nyomozásánál

ságot találtak

véve

látta,

állíttattak

fel-

fel,

és

á l'insurrection", a szabadság legmagasabb biz-

a ^droit

tosítékának

tartatott:

ilyes biztosítékot az

állapot között

miattam

lev különbség

illessen az összes

bízvást

ostrom állapotban

láthat

A

is.

valaki

két utóbbi

úgyis csak abban

áll

kit

:

nép nevében anyagi erszakkal a törfellépni: a fváros lakosainak egyik

vényes rend ellen vagy pedig

az

részét-e,

ország

kormányát?!

—

s

épen nem csodálkoznám, ha ezen új elmélet maholnap valamely tudós által mint az állam legújabb biztosítéka állíttatnék

fel.

—

Az

egyszer

állam, mint eszme,

ken alapúihat; de az élete, annyi körülmény

áltamélet, által

van

elve-

valamint az egyesnek feltételezve,

hogy

szer-

kezetének legjobb módjáról általánosságban szólni lehetetlen.

meg tozik, is,

Az állam

czélj oknak,

biztosítékai csak azon esetre felelhetnek

ha nagyobb számúak,

bizonyos rendkívüli esetekben,

azaz

:

eszközök

elnyomása az erszakos segélyével.

ezek közé

s

az

tar-

ostromállapot

lázadásnak erszakos-

Meggyzdésem

egyébiránt

az,

hogy valamennyi eszköz köz), melyeket a megrendített állam

önfentartására

egy sem, mely

létét

alkalmazni jogosítva

vau,

nincs

nagyobb veszélyekkel fenyegetné,

s

Az uralkodó eszmék

12(3

befolyásca az államra.

hogy oly államszerkezet, melynél a szükség, az egésznek szabadságát egyes felekezetek bitorlásai ellen physikai er alkalmazásával megvédeni, gyakrabban fordul el vngy az állam feloszlásához vagy ennek szolgasá:

gához vezet.

Az állam

feloszlúsáhoZj

csak egy pillanatra

is

ha a lormányhatálom

gyengének mutatkoznék.

újabb állami intézkedéscinknél fogva

magához

talmat

nyomban

rántja,

az, ki a

har-

Miután

központi ha-

az összes állam fölött

uralkodik: világos, hogy azoknak, kik e hatalmaskodást

nem akarják jogosnak

ismerni, nincsen

kat ellene, hacsak egy pillanatra

is,

módjuk, magu-

megóvni.

A

tar-

tomány, a város, a község és az egyes tétlenül kénytelenek elszenvedni az

mint

megelzni sát a

;

új

uralkodást;

késbbi

nézni mint alakúi,

minden kísérletét vagy pedig kénytelenek a fvárosok lázadá-

iigyekszik a

tartományé

által

ellenállás

leküzdeni

s

jogaik

biztosítékát

polgárháborúban keresni.

Ha

kormányhatalom oly szilárdul szerkesztetik^ minden ellenállás lehetetlen, akkor az ország biztosítva van a fváros egyes felekezeteinek zsarnoksága ellen; de ki fogja az országot a kormány Ellenállhatlan hatalom veszedelbitorlásaitól megóvni? mes dolog a szabadságra nézve még akkor is, ha a legjobbak kezébe van letéve. Találkoztak, kik nem önz czélzatokból, hanem csak a nép javának érdekében törekedtek korlátlan hatalomra de ha egynek vagy többeknek oly hatalmat adtunk kezébe, melylyel a közjó nevében minden ellenállást megsemmisíthetnek: a polgári szabadságnak nincsen biztosítéka többé. A római a

hogy irányában

\

decemvirek, a szabadság oltalmára, az elnyomott plebe-

Neg-yedik fejezet,

127

jusok érdekében, kivételes hatalommal ruháztattak fel. Athénben, úgy mint Syracusában, minden zsarnokság a közjó nevében kezdetett meg. A Medicik és Doriák

hatalma azon institutiók romjain emelkedett, melyeknek oltalmára ama hatalommal felruháztattak; és Fraucziaországban a szabadság érdekében s hogy a jacobinus clubbok és Paris külvárosainak kényurasága alól felmentessék az ország, oly hatalom birtokába helyezte-

els consul, mely megtámadás lehetetlenné tett az

minden mind

ellen a fóVáros részérl

vált

;

—

de

hová

lett

ez esetekben a szabadság?

Vagy

talán

az által lehetne elejét venni a bajnak,

hogy a központi hatalom kisebb

rosokból

s

a törvényhozás széke a fvá-

helyekbe

tétessék

Az els

át?

fran-

czia forradalom idejében többször hozatott szóba e rend-

szabály;

mazták

muk

s

az éjszakamerikai szövetséges államok alkal-

azt,

székét.

indítványok.

Washingtonba helyezvén központi

A

múlt

közelebb

Még

idben

tovább mehetnénk

s

is

hatal-

tétettek ily

elvként állíthat-

hogy a törvényhozás székhelyén, az ülések ideje st valamenyi politikai jogok felfüggesztendk; s erre nézve Anglia példájára hivatkozhatni, hol a gyülekezési jog, szabad ég alatt, néhány

nék

alatt,

fel,

bizonyos,

mértföldnyire a parlament székhelye

köri

tilos;

— st,

hogy a úgy ország legersebb mindig az székhelyéül törvényhozás

ha

vára

tetszik,

még

szemeitessék

kfalak

s

ágyúk

ki,

azt

is

indítványozhatjuk,

hol a többség teljes szabadságát

biztosítják; az indítvány

minnek

nem

is

volna

minthogy az, kinek korlátlan hatalmától minden pillanatban mindenkinek sorsa függ, legalább kényszerítés ellen biztosítandó, akár

oly

különös,

a

látszik,

;

128

-"^^^

aztán

uralkodú eszmúk befolyása az államra.

korlátlan

lést illessen e

királyt,

hatalom.

—

akár korlátlan felségjogú

De

gy-

a nehézség mind ez esetek-

ben megmarad, csak egy pontról a másikra tétetik át. ^linden fváros oly hatalom, mely, ha az államkor-

mány

közvetlen

lemmel

befolyása

fenyegeti;

s

e

nem

alatt

áll,

kormánynak kisebb helyekre való gyakorolhatna,

rendesen

az

kétséges:

e

mesebb?

A a

ellenzék

közül

fváros e fváros még nagyon a

esetben

ez

központjává

lehetség

két

de

és

áttétele elejét veszi

ngyan azon erszakos befolyásnak, melyet hatalmakra

veszede-

ezt

törvényhozásnak

a

szerint

lesz,

s

melyik

a

a

veszedel-

(/i)

szabadság túlságos megszorítása oly helyen, hol

törvényhozás ülésez, ezt megfosztja a közbizodaloms

tól,

a

nyers

tömeg bántalmai

ellen védi: de kiteszi

azon hatalmak befolyásának, melyek

ben tartják fenn. zásé

is

—

e

rendet az

—

nevé-

—

Mindenik többség a törvényhomeghajol azon hatalom eltt, mely körülötte

korlátlanul parancsol,

A

nehézség

nem azon módban

rejlik,

melylyel a

szabadság és egyenlség elve az újkor egyes államaiban alkalmaztatott; ily

— hanem magukban

értelemben nagy áUamokban

az elvekben, melyek

nem

alkalmazhatók.

Ha e szabadság abban áll, hogy a hatalom, mely nép nevében törvényeket alkot, és közvetve többsége által kormányoz, horlátlan legyen ha ezen elv következtében az állam úgy van szerkesztve, hogy minden ellenállás a központi hatalommal a

szemközt lehetetlenné válik, mert hiszen talom

korlátlan,

semmi sem képes

mely

mindenre

ellenállani;

csak

kiterjed

s

azon ha-

melynek

Negryedik fejezet.

Ha

X29

ennélfogva azok, kik a többséget akármely mó-

által is, egy idre megszerzik maguknak, az állam minden ereje fölött rendelkezhetnek ez esetben oly hatalmas ok szól e kísérlet tétele mellett, hogy maga a kísérlet bizonyosan nem fog el-

habár terrorismus

don,

:

maradni.

Innen az következik, hogy vagy ezen lehetséget fogadni, vagy pedig azt a szabadság korlátozása

el kell

által

megelzni.

Az els másodikban szólva:

az

esetben az

a

római

imperatorokhoz

els esetben a

párisi

plebshez ;

vagy

jutottunk,

a

korszerbben

sectiók mindenhatósá-

gára lehetünk elkészülve, a másodikban Napóleonra.

Középút nincs. S most azon kérdésre térünk át: mint lehessen a nemzetiség fogalmát Európa jelen államainak fennállásával összhangzásba hozni?

Eötvös.

A

XIX. szúzad

eszméi. I.

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^2

130

JEGYZETEK A Aki

(a)

^Zeitschrift

B,

II.

lap 24."

rövid

Tamástól

]\[orus

Víin,

Elttem

Mohi

csak

egy

Cabet-ig,

része

minden

ismeretes, saját

mveknek, de az érintett meggyzni bárkit^ mennyire

után, az ott felhozott

áttekintés

is

elegend

hasonlítanak e jóakaratú álmok alakra nézve

eszményi

államot

alkotását

tzte

nem csupán

:

folyóiratára utasítjuk, hol, mint tudom,

czíraíí

államregénynek.

tanulmányom

felvilágosítást óhajt

die gesauimte Staatswissenschaft. Jahrg. 1845.

áttekintése

teljes

bvebb

tárgyban

e

fiir

FEJEZETHEZ.

IV.

képzelték.

melyek közt az egyes boldogsága

feladatúi,

lehetséges,

melyben az

is,

Minden utópia oly viszonyok

de bizonyos. Miután pedig a legtöbb

esetben magában az emberben kell keresni az okot, ami

boldogsága

elérésében

akadályozza

:

t

minden utópiának nem

csupán oly rosszak ellen kell oltalmaznia az egyént, amiket rajta

mások követhetnek

nem

saját tévedéseinek

ményeitl

is

el,

és

következ-

óvnia kell, ami csupán szabadságának legnagyobb

korlátozása által lehetséges.

mindenkirl

amire az állam szorítkozik; haszenvedélyeinek rossz

kell

Ha

gondoskodnia,

az államnak, mint atyának,

szükség, hogy

elbb mind-

nyájan gyermekek legyünk.

Utópia lehetlen az egyéni szabadság nélkül:

s

azért

teljes

megszorítása

minden véleménykülönbség szükségkép csak

azon mód köri forog, melyszerint ez egészen korlátlan államhatalmat rendezni czélszerbbnck tartják.

Jegyzetek a negyedik fejezethez.

Kétségtelen, hogy kisebb államokban nagyobb mér-

(b)

ték

]3l

szabadság lehetséges, mint nagyobbakban s ersen hiszem, mikép a nagy államok a népek értelmi kifejlésére sem kedvezk. Mint az ó-korban Görögország magasabb míveltsége, úgy korunkban a német nép magas képzettsége polgári

;

államok létezésének tulajdonítható. Sokat beszéltek újabb

kis

idben

államok rendszere

a kis

ellen,

s

Németországot sok

apró udvarával és kis fvárosaival élezésen tntetek hiszem,

úgy

feledék azoknak eredményeit.

;

de

Németország duodez városai kisszernek tnik

mindenik

kétségkívül

közül

fel

azon nevetségeseknek látszó állapotok mellett,

ha vizsgáljuk, mily fokon

hasonlítva; de

Németország egyes

részeiben,

ú^j

áll

fel

Parishoz

a polgárisodás

hogy ez annál

találjuk,

nagyobb, minél kisebbek az államok, melyekre Németország fel

Ha

van osztva.

Ausztria, más németországi államokhoz

mérve, kevésbbé mívelt; ha is

fölülmúlják

többieket,

tak

:

e

még

felvilágosúltságra

melyek

nem

cs?.k

rég független uralom alatt vol-

körülményt mind az ezen részekben

önállóságnak kell tulajdonítani. kívül alig

A

tnik

lámpával

sok

egyetlen

Bajor- és Poroszországban

nézve azon tartományok a

fel

létezett állami

Az egyszer lámpa

kétség-

a világító torony mellett; de egy várost

sokkal

jobban

kivilágíthatni,

mint

például

fény toronynyal.

polgárisodás

így a felvilágosodásra nézve is. nagy központját, mint Paris, távolabb

oly

körben csodálhatjuk

;

de

hanem hasznát nézzük,

ha a felvilágodásnak nem fényét, ezt

csak

ott találhatjuk,

ahol sok

középpont van.

Azonban tartozók tani.

annak,

csalatkozik, a ki azt hiszi,

akaratától

függ,

hogy az államhoz

egy '^^gy államot aprókra

Valameddig a különböz államok

közt,

mit a jus gentium fölött összeírtak

felosz-

daczára mind-

— gyakorlatilag 9*

:

^z uralkodó eszmék befolyása

132

minden viszonyt

illetleg, az erösebb joga határoz:

nem

feldarabolása mindaddig lóság

részenkinti

nagyságában

az államra.

Míg Oroszország

föláldozására.

fennáll,

egy állam

egyébre, mint az önál-

vezet

mostani

Görögország példája Európa minden népe

közt csak úgy találhat követésre, ha elszánják magukat azon

engedni az északi hatalomnak maguk irányában, mely-

állást

rég Macedónia

lyel

inkább

felosztására

egyeseknél. s

még

is,

melyben haladunk,

önálló államnak egyesítésére mint

A

magasabb

míveltség

most

hasonló eredményeket idéz el, mint

elbb

vezetni.

látszik

népeknél

egész

S az irány

bírt.

most

több,

Mint hajdan egyes családok

ezek államot alkottak

népségeket,

apró

úgy ma a népek

:

államok érzik

és

mindinkább az egyesülés szükségét.

o

état trés petit,

chaque

citoyen

choses

o

prévienne

la

(le

peuple

sóit facile

aisément

dans

de l'autorité

corrompte á

la possession, íi

la

la

l'autre

mollesse,

citoyens

tous

les

grandé simplicité de moeurs, qiú

d'égalité

droits

les

ne

á rassembler,

connaítre

rangues

les

pour

k les

la

fois

par

le

vanité

asservir

;

les

les

longtemps

rend neces-

les

il

riche et le pauvre,

Tun par

rend

la patrie

convoitise

la

dans

et

peu ou point de luxé,

enfin

:

car ou le luxé est Feffet des richesses, ou il

réunir

sans quoi l'égalité ne saurait subsister

fortunes,

saires,

á

difficiles

démocratique). Premiere-

multitude. L'aflaires et les discussions épineuses

beaucoup

ensuite

le

puisse

secondement une

autres:

dans

de

pas ce gouvernement?

ment un et

que

,,D'ailleurs,

(c)

suppose

il

;

á

ote

uns

aux

il

l'état

autres,

tous

les

et tous á

l'opinion." „S'il

y

avait un peuple de Dieux,

démocratiquement.

pas a des hommes.^'

Un gouvernement

si

il

se

gouvernerait

parfait ne convient

Jeg-yzetek a negyedik fejezethez.

„Un peuple

n'abuserait jamais du goiivernement,

qui

pas non plus de rindépendance

n'abnserait

133

un peuple^ qui

;

goiivernerait toujours hien, n'mirait pas hesoin eV étre gonverné.''^

—

Contrat social. Liv. III.

Látni

IV.

cli.

mikép Proudhon

való,

nézete,

hogy a legjobb

kormány forma az anarchia, Rousseauétól csak annyiban különbözik, miszerint akkor, midn a „Contrat social" megjelent,

lehetséges (e)

még nem

democratiát

a korlátlan

tárták az egyedül

kormány formának.

Sokkal ismeretesebb, mi túlnyomó befolyást gyakorolt

Rómában minden államügyre

a fváros,

sok egyes példát kellene felhozni.

— hogysem

Korán

részben

e

átlátták a városi

pórnép korlátlan hatalmából a köztársaságra háramló veszélyeket: mindazáltal Saturnin és Drusus, miként a Gracchusok

kik e bajon segíteni igyekvének,

mindnyájan,

és

lettek törekvéseiknek, a nélkül, teni

lehete:

túlnyomó a

be

még akkor

s

Rómába

minden

miután

hatalma,

polgárjogot.

segí-

megmaradt a városi lakosság

Itália népei fegyverrel kivívták

többi városaiból seregenkint jöhettek

Itália

a lakosok szavazni a comitiumokban, elzárhattak sÖt

nyílást,

megszállhaták,

volt,

a

mégis

és

szavazatára számított

veszve

is

áldozatai

hogy a kitzött czélon

mint

is,

nem

forumokat az,

környez

épületeket

is

ki tervei mellett egész Itália

a római köznép ellenében szintúgy

kerlheté

ki

balsorsát

Grachus, mindamellett, hogy a tribus rusticae

Tiberius

támogatására

bizton számíthata. (e)

vétele,

Ismeretes Napóleonnak kissé katonás, de találó észre-

melylyel

visszautasítá

abbé

Sieyesnek

egy legfbb

magistratura felállítása iránt tett javaslatát, melynek feladata leendett

t

kinevezési jogában gátolni

nemzet egy hízó-disznót akar

:

„azt hiszi ön,

tartani Versailleban,

hogy a

mely néki

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

134

(Un

évenkint három millióba kerülne?" a

somme de

la

Nézetem

(f)

;i

Tengrais,

majd mindnyájan, kik eddig a

szerint

történetérl

forradalom

czia

cóclion

millions par an.)

trois

—

írtak,

fran-

inkább

fój dalom,

s

politikusok valának ezek, kik a tényekben állainügyi nézeteik bizonyítását keresték, mint történetírók, kik csupán az igazsá-

— mindezen

got kutatják, tek

melyek

el,

lehetlenné

által

A

vált

helyesen

A

tulajdonítottak, mint érdemlik.

törvényhozó gyülekezetek,

egymásra következtek,

alatt

kifejlésére,

melyekbl

mindenek-

a forradalom kiindult

:

sokkal

A

forra-

minden törvényhozó gylés egészen hasonló

állást

csekélyebb volt

befolyásuk az események folyamára.

dalom

alatt

vn

nép ellenében, mint

mint

absolut államokban az állam-

szoktak adni, azon egyetlen

nak vagy birodalmi tanácsnak

hogy

különbséggel,

magát egy

s

gyakoroltak azon

eltt a constituante jelentékeny befolyást

a

az

parlamenti viták folyamának több fontosságot

melyek a forradalom fogalmak

hibát követ-

kiismerni

esemény folyamára befolytak.

okokat, melyek e nagy 1-ször.

mondom, három

írók,

ily

sem érzé egy uralkodó

tanácskozó testület

korlátozva, mint alatt egyetlen

sehol

talán

Az

nép.

a

itt

egész

nagyobb eseményt sem

is

nézeteiben kevésbbé

által

franczia

találunk,

forradalom

mely nem a

törvényhozási többség akaratának ellenére történt volna. 2-szor.

A

franczia forradalmat mindig

harczot

szabadságért vívott

államhatalom birtoka 3 -szór.

Nem

valódi helyzetérl, része

a

fölötti

küzdelem

nyújtanak s

azon

forradalommal

ú^y

tekintek, mint

holott az nagyobbrészt csak az

;

tiszta

állásról,

szemben

volt.

rajzot

Francziaország

melyben a nép nagyobb volt.

Ugyanazon szemre-

hányást tehetjük ma, kevés kivétellel, a franczia forradalom történészeinek,

mely ly el a régibb

idk

történetíróit

szokás

; :

Jegyzetek a negyedik fejezethez.

bogy kizárólag csak az uralkodók cselekményeivel,

illetni,

az

udvarok

Ezeket

és

kormányok

cselszövényeivel

Talán

szenvedélyeinek szolgáltak eszközül.

mely

sincs a világtörténetben,

fölött

egy nagy

ese-

magasztaló,

több

Nem

és több kárhoztató ítélet mondatott volna.

nagy nép

s

kik a felizgatott fvárosi tömeg

tettei foglalják el,

mert ha egy

s

foglalkoznak.

csupán a korlátlan uralmú fváros cselekményei

is

azon férfiak

mény

135

ok nélkül

mely

a szabadságért,

fellelkesülése

ert adott neki, a legzavartabb viszonyok közt egész Európának

a leglélekemelbb látvány

ellenállani,

a történetben

más részrl ugyanez id alatt oly tetteket követtek el Francziaországban, miktl borzadva fordul el minden jobb ember, s miket egy történetírónak sem kellene a legnagyobb megvetés

E

nélkül említenie.

véleménykülönbségek okát abban

juk, hogy legtöbb történész azt,

a mit a franczia nép

dlt

harcz

vala,

tett, attól,

elért

a

s

módon

vett

gyzelmök

már augusztus

s

:

víva,

abban

részt,

—

hogy

a június

fölötti

Parison

csapat mííve

5

4-én

majd

kívül

mihelyt

küzdelemmé

—

csak

oly

mint absolut államokban, hol többen

20-iki

felkelés,

személyét a nép eltt lealacsonyíták, álló

azért

:

küzdött; de

a forradalom

nép nagy része

s

folytattak

férfiak

a kényúri hatalom birtoka miatt czivódnak.

bl

illik,

mit a párisi pórnép elkö-

Fraucziaország, a miért

a szabadság ki volt fajúit;

nemes

melyet

oly hamar

el

mindent

tatva,

talál-

választja külön, mint

Valóban, eleinte a franczia forradalom a szabadság-

vetett. érti

nem

IMeg van

midn XYI.

egy

alig

muLajos

8000 ember-

ugyanezt mondja egyértelmleg több

midn

történetíró augusztus

10-dikérl,

Mikor a XVI. Lajos

fölötti ítélet

szóba

a trón leromboltatok. jött,

a király ellenei

árulónak kiáltanak ki mindenkit, ha az, „appel au peuple"-re szavaz, mert tudták,

mikép a nép nagy többsége nem

osztja

Az uralkodó eszmék

\^{j

S hányszor beszélik

nézeteiket.

azon pillanatban, által

midn

fenyegettetek,

fváros kormánya

hanem

a legtöbb departement

az államot,

ellen,

mint

lenség volna,

elbb

szintúgy Paris

királyai alatt:

a nantesi

azaz saját

is

fölkelt a

hatalmukat

tagadbatni-e, miszerint Franczia-

ország a forradalom idején állott,

körülményesen, hogy azok

cl

Francziaország nemcsak külellenségck

Ezek után

megmentették.

alatt

befolyása az államra.

s

korlátlan uralma

hogy

szintoly eszte-

noyadokat a franczia népnek

tulaj-

mintha a nantesi edictum visszavonását XIV. Lajos

donítani,

neki tulajdonítnák.

alatt

Legtöbb történetíró a franczia forradalomból csupán azt igyekvék a

fbb

mi az egyeduralkodóknak

felderíteni ez ideig,

osztályoknak szolgálhat támaszul

hogy azokra

is

S

tanulhatnak.

fordíttassák a

ezek

úgy hiszem,

mikbl

figyelem, a

legfbb azon

közt

nép szahadságáty miután

szerint a

;

a népek

tapasztalat

kil'üzdetett,

és

ideje,

:

„mi-

nem annyira

régibb elleneitl kell oltalmazni, mint azoktól, kik a szabadságot

azon

alatt, liogij

ilrügii

csak a nép nevében gyakorlott korlátlan

hatalom menilieti azt meg, uralom eszközéül akarják használni.

más fvárosok népét

Paris és

a szabadság praetorianusai-

nak nevezhetjük. Némely nép csak általuk lomra

de

;

jaj

mindannak,

vetséges társ hatalmát

ki

nem képes

fékezni,

valódi befolyással bírna az állam felség;

Általánosan elismert tény

j.Hist.

vezetésére,

által

de

a helyett,

e szö-

hogy

megelégszik a

hogy az 1848-diki februigen

csekély kisebb-

Nemcsak Lamartine ismeré el Rev. 1848" czím mvében, hogy a nagy több-

hajtatott la

:

aránylag

forradalom Paris városnak

sége

elfoglalá,

s

hiú csilloo-ásával.

{g) ári

jutott felségi hata-

miután a trónt

végre.

ség (rimmenstí majorité

de

la

Nation) a forradalom kitörése

eltt a Lajos Fülöp alatt fennállott alkotmányos kormányzás

Jeg-yzetek a neg-yedik fejezethez.

st maga Louis Blanc

mellett volt, de Proudhoii,

(Pages

vannak.

zleg

Rev.

d'Hist. de la

Cbap.

La plupart des départements, en

ír:

étaient encore monarcliiques la

;

ils

—

^S7

;

a

liiszem,

ezen példája, melybez a júliusi napokét

den elméleti értekezésnél inkább a

vagy

februári

oly

védelme

csupán

midn

fennálló

a

tathatik,

mivel azokban,

forradalom

sorozhatnék, min-

a

veszélyeket,

alkotmány

mellett,

tesz e részben,

mely nem

midn

népesség

a

provocáltatott.

nép jogainak

hazaíiságától

államforma néhány óra

alatt

kik oltalmazására

Bármi kedvezknek

hiányzik a bátorság.

1848,

Tavaient reconnu

Keveset

viszony,

a fvárosi

követke-

février

februári

feltnteti

tekintjük,

Egyképen nyomorúságos

nézetben

is

nép jogszer önvédelmének,

forradalmat a

táraadásnak

ils

is

hasonló

Francziaországéhoz

szünetlenül fenyegetik az államot.

hogy a

e

XII.

avaient appris Favenement de

république avec une sorté de stupeur

plutot qu'acclamée.)

melyek

137

függ

és

összerombol-

vannak hivatva,

tartsa valaki a feb-

eredményeket Francziaországra nézve, a módban, mely

ruári

mindenki a legnagyobb veszély

szerint történtek,

jeleit lát-

mely egy államot fenyegethet.

hatja,

{h)

Rousseau világosan

mikép nagy fvárosok

átlátta,

fennállása összeférhetlen azon alapelvekkel, melyeket a polgári

szabadság köri

felállított.

á de justes bornes

—

encore une ressource

Peuplez également droits, l'état

:

le

Fon ne

,,Si

mondja L.

III.

qu'il sóit possible,

—

il

l'état

resté

cest de n'y point souffrir de capital. territoire,

etendez-y partout les

portez-y partout Tabondance

deviendra tout á

peut réduire

Ch. XIII.

et

la vie;

la fois le plus fórt et le

Souvenez-vous

ne se forment, que des debris

des

que

les

c'est

—

memes

ainsi

que

mieux gouverné murs des

villes

maisons des champs.

uralkodó eszmék befolyásca az államra.

-^^

J38

Y.

FEJEZET.

A NEMZETISÉGI TÖREKVÉSEK CZÉLJA CSAK VALAMENNYI LÉTEZ ÁLLAM FELOSZLÁSA ÁLTAL ÉRETHETIK EL. Egyike

legnagyobb

a

államkérdéseknél a

különféle

Ezt jezésénél

a

értelem,

nehézségeknek,

életben találkozunk,

gyakorlati

melyben

melyekkel

—

egyes szavak vétetnek.

tapasztaljuk a „nemzetiségi jogosultság"

kife-

is,

A

nemzetiségek különfélesége tény. Valamint a természet az egyec-t különféle tehetségekkel ruházta fel, s valamint azok az egyesnek viszonyaihoz képest különbözleg fejldnek ki, úgy van ez a népekkel

is.

Ezen különbség

azc

mit e szóval nem-

zetiség kifejezünk.

Erejének

és

tehetségeinek

szabad

kifejlesztésére

egyenl joggal bír minden egyes, amennyiben ez másoknak szabad kifejldését nem akadályozza. Ugyanezen mindenik nemzetiséget, s ebben áll nemzeti Ez azon jog, melyet önálló egyéniségtl, jogosultsága. legyen ez physicai vagy erkölcsi személy, megtagadni nem lehet, s addig, míg valamely nép mint önálló egyéni-

jog

illeti

ség lép elénk, jogosultságának köre iránt

nem

lehet kétség.

ötödik

fejezet.

139

Az események folyama azonban úgy

hozta magáhogy Európában alig találunk egy-egy népet, mely magát mint önálló egyéniség fenntartotta volna. A népek helyébe államok léptek, s csak ezekben találkozunk az egyéniség valamennyi feltételével. Az egyes népek különbözsége mennyiben ez a hozzájok taraz által, hogy több nép tozó egyénekben nyilvánul; egy államba olvadott, vagy egy nép több államba osztatott fel, nem sznt meg. S szintoly kevéssé sznt meg azon jog, melylyel az egyesek minden tulajdonaik, teval,

—

—

hetségeik,

jogosultsága'

külön

igy

s

kifejlesztésére

bírnak;

ha

ez

tulajdonaiknak

értetik

is

a „nemzetiségi

nevében csak az egyesnek

ha

alatt,

nemzetiségi s

sze-

mélyes szabadsága követeltetik, akkor senki sem fogja állítani, hogy ezen elvnek valósítása bármely állam fennállását veszedelmezteti.

De

ha

nem akarunk ernek

erejével csalódni, be kell vallanunk,

hogy egészen más

valami értetik a nemzeti jogosultság neve

Az

egyériy

biztosíttatni y

melynek bizonyos jogok

nem az

erkölcsi

személyiség

hanem a külön minden jog csak physicai vagy

egyes állampolgár^

nemzetiség. Miután pedig

külön jogosultság

alatt.

szánd ékollatnak

által

csak

vétethetik igénybe,

külön

egyéniséget

s

'miután

illethet,

a

nemzeti jogosultság fogalmának gyakorlati valósítására szükséges,

hogy

az,

a minek számára a nemzetiség neve

alatt bizonyos jogosultság követeltetik,

mindenekeltt külön

egyéniséggé alkottassék.

Minthogy pedig azon elemek, melyekbl a nemzemint külön egyének alkotandók volnának, ugyanazok, melyek jelenleg az államot képezik, elször

tiségek

is

ezt kell

megszntetni,

s

csak azután lehet szó a nem-

zetiségek mint külön egyéniségek megalakításáról.

-^^

140

A

uralkodó eszmék befolyása az államra.

nemzetiség utáni törekvés a barbár

idk marad-

ványának, a középkor hagyományának mondatott. Ezen nézet tévedésen alapszik. Sem a római birodalomban,

melynek romjaiból alakúit részben polgárisodásunk, sem azon népeknél, melyek e birodalmat megbuktatták, nem találkozunk ama fogalmakkal, mik a jelenkor összes nemzeti törekvéseinek alapúi szolgálnak.

Ott az eredet

különbözsége háttérbe vonult a római polgárság fogaima eltt (a), itt egyetlen egy néppel sem találkozunk, melynél a származás és nyelv egyenlsége egyesülés, vagy különállás okának tekintetett volna. Azon nagy barbár hadjáratok között, melyek a római birodalmat tartományaitól egymásután megfosztották, egy sincs, melynél csak egy törzsnek harczosai vettek részt. Góthok, avarok, szlávok egy czélra egyesültek. Azonegy nyelvcsaládnak minden ága frankok, góthok pedig soha sem szövetkez;

tek, ^lég az eo-ves törzsek

is

többfelé váltak.

Keleti és

nyugati góthok, saliusok és ripuariusok szemben állnak

St ezen nagyobb töredékek ismét kisebbekre hogy más, gyakran nyelvre és származásra nézve egészen különböz népséggekkel nagyobb tömege-

egymással. oszlanak,

ket képezzenek, a mint ezt valamely vezérnek bátorsága, a háborúnak változó szerencséje, vagy más közös érdek magával hozza. Minden ily egyesülésnek mindig valamely kitn személyiség s nem a nemzetiség fogalma A középkor els századainak törtészolgált központúi. nete, melynek eredménye az ó világ államainak felbomlása

s

az újkoriaknak alakulása, egy

nem sznü

háború,

melynél a vezérek neveit és egyes tetteiket ismerjük, de a küzd sereget nem; csak annyi bizonyos, hogy e sereg állott valamely nép összes harczosaiból, s olyanokból soha sem, kik csak egy néphez tartoztak volna (b).

ritkán

ötödik

S ez

áll

az összes középkorra nézve.

fogalma kisebb körökben,

—

midn

nemzetiség

Oly

alapjául szolgált.

után

kiváltságok

A

egyes városokban és tarto-

mányokban bizonyos kiváltságok korban,

141

fejezet.

esengett mindenki,

s

mindenik kiváltság a származás fogalmán alapúit, igen természetes, hogy a nemzetiség fogalma is, mely nem egyéb a család fogalmának kiterjesztésénél,

állásoknak alapjául használtatott

(c).

szinte

De

kiváltságos

az állam körére

sem nemzet fogalma mindig az állam s

a nemzetiség fogalma jelen divatos értelmében soha

alkalmaztatott.

nem

A

a nyelv-egység fogalmával azonosíttatott.

Az

összes

középkor valamennyi nagyobb állama a legújabb korig Mihelyt a különféle nemzetiség népekbl állott (d).

zrzavara megsznt, azon körülmény, hogy tartozott, egymaga még nem ruházott fel senkit magasabb polgári állással; s

hódítás els

valaki

bizonyos nemzetiséghez

midn

egyrészrl

nem

sokkal a hódítás ideje után szá-

származásukra nézve a hódító néphez tartoznak, szolgaságba sülyednek, másrészrl a meghódított népnek soraiból egyesek szabadságra, st hatalomra vergdtek fel a nélkül, hogy valakinek eszébe

mosan, kik nyelvökre

jönne,

a

és

királyság jogát

ily

bizonyos nemzetiséghez kötni

kedvezmények

osztására

(e).

Az egyház mezején ugyanezen tüneménynyel kozunk.

Itt is

nem maradt befolyás vagy ama városban

—

—

nélkül.

már

A

keresztyén

házak

ez levén a különvált és

részek természete seltettek

egymás

—

község

s

a különajkú egy-

egymáshoz közel

gyakran ellenséges Ugyanezt tapasztaljuk

iránt.

e

az isteni szolgálat kedveért

a nemzetiségek szerint különvált

—

talál-

a nemzetiség fogalma kisebb körökben

álló

indulattal vi-

több

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

142

habár

egyházi rendnél, vitézeinél, a

nem

a

nagy

Már

itt

is,

mint

például a templom

nemzetiség fogalma azonos a külön állam

külön

nyelv

institutió,

fogalmával.

De

az

egyház,

a nemzetiségnek e befolyásán kívül

az egyetemes kath.

s

mint áll.

egyház fogalma kirekeszti en-

nek lehetségét (/), míg más részrl a szabad vizsgálódás alapján nyugvó protestantismus nem a nyelv, hanem a meggyzdés egyenlségében keresi minden egyesülésnek alapját (g), s ez oknál fogva mindenik egyház, a katholikus azonképen mint a protestáns, ott, hol osztályzást szükségesnek látott, egyáltalában nem a nemze-

hanem

tiség elvébl,

nyaiból indult

az állami felosztás, a terület viszo-

ki.

Sokkal könnyebb valamely alkotmányos állam jelen törvénykezési formáit a jiidicium pariumban és a közép-

st magát az angol alkotmányt egy nagy elme példájára a régi germánoknál találni fel, mint olyas valamit, mi a jelenkor nemzeti törekvéseivel azonosíttathatnék. Sem a bomlásnak induló római birodalomban, sem a gyzedelmes barbároknál, sem a keresztyén egyházban, sem a középkor államaiban nem találkozunk a mi nemzetiségi fogalmainkkal; ezek újak, újabkor fogott bíráiban,

bak, valamennyi egijéb fogalmainknál.

Minthogy pedig

új

fogalmak, melyek a múlt

s

jelen

viszonyaival ellentétben állanak, egy hamarjában a nép

közbirtokává

s

egy

új

organismus alapjává nem válhat-

hogy bármennyire eriködjennek a nemzeti mozgalmak vezérei, bármi hangosan kürtöljék igényeiket a népek nevében, az eszme eddigien még nem kapta meg a népet, mely e zászló alatt is küzdelemre vezettethetik, de anélkül, hogy az nak,

szükségképen azt tapasztaljuk,

ötödik

fejezet.

143

eszmét; melyért küzd, tisztán felfogná, vagy vezéreinek vágyát egészen csak megérteni is tudná. A nemzeti rokon és ellenszenv, mind bensleg mind külsleg, egéBensszen más valami a népnél, mint szószólóiknál. a népeknél csaknem Istennek hála leg ez érzet mindig gyengébb, mire még Magyarország legújabb

—

—

története

is

például szolgálhat.

Külsleg

a

nép

azon

határokat,

melyek

rokon

s

ellenszenvének vezérei által kijelöltetnek, néha szkeknek, de többnyire szerfölött tágasaknak szokta találni. Mondjatok bármit, a nép azokban, kikkel századok óta együtt élt, pusztán nyelvbeli különbség miatt épen úgy nem akar idegeneket látni, valamint azokat, kik vele azonegy nyelven szólanak, s kikkel századok óta ellen-

séges

lábon

állott,

nem

fogja

rögtön

merni. Ennélfogva a nemzetiség

testvéreinek

eszméje,

mében mindenesetre csak igen nehezen

s

divatos

is-

értel-

csak igen hu-

zamos erlködések után valósíttathatik; s ha ez valaha megtörténnék, a mondottakból világos, miszerint: ezen eszme

meg nem

valósítható a nélkül, hogy azon

államintézményelc, melyek tekintet nélkül ezen eszmére ala-

kultak s gyakran vele ellentétben állanak, felbontassanak.

Minden alkotmányos forma csak addig állhat fönn, míg az állam viszonyainak s a benne uralkodó jogfogalmaknak megfelel. Valamint minden, az ország viszonyaiban történt változás határai kiterjednek,

—

például:

midn

vagy szkebbre szorulnak

ségképen alkotmány változtatásához vezet befolyás, melyet a jogfogalmak

az

—

(li),

állam szük-

úgy a

módosítása az állam

al-

kotmányára gyakorol, nem kevésbbé szembeszök mindazon esetekben, melyekben a közbejött fogalom-módosulás történetileg kimutatható

(i).

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

]^44

Miután pedig Európa jelen

nem

kifejld esket,

eszméjének

ban állam

a nemzetiség,

köszönik

melyrl

is,

(^);

kétséget,

jog

s

s

miután továbbá azon országelvére

az

keletkezett,

hogy a nemzetiség elve

néptörzseknek ezen alapuló jogosultsága történeti

eredetöket

hanem a királyság

nem mondhatjuk, Schweizban,

nélkül a nemzetiség

tekintet

nem szenved

ezt

államai

nem

s

egyes

léphet a

az egyéni jogosultság helyébe, a nélkül,

hogy egyszersmind valamennyi állam kölcsönös viszonyai, s minden egyes polgárnak viszonya az államhoz tökéletes

átváltozást

ne

szenvedjenek:

azaz,

anélkül,

hogy valamennyi létez állam fel ne bomolj ék. S épen mert a nemzetiség elvének ezen következményei oly világosak, hogy azokat be nem látni csaknem lehetetennek kell tulajdonítanunk, hogy ezen elv mindlen azok által, kik a fennálló rendnek felforgatását tzték ki czélül, vezérmondatúl használtatik. A kor uralkodó eszméje s a létez államformák :

nem maradhatnak

sokáig ellentétben egymással.

Egyik-

nek engedni kell. Az eszmének, hogy uralkodó maradjon, megfelel formára van szüksége, s ezért forradalmi felekezetek,

—

—

bármily irányú

lett

legyen a forradalom

nem egykönnyen tehettek volna szert oly nem mondom új államok alkotására, hanem a a nemzetiség elvénél

megrontására,

Hogy

elvre, mely,

fennállónak

alkalmasabb volna.

a fennálló rend alapjában megrendíttethessék,

a népet oly

eszméért kellé

lelkesíteni,

alapjainak megrendítése nélkül

nem

mely az állam A nem-

valósítható.

mely félig a múltnak emlékein, félig határozatlan reményeken alapszik, igen alkalmas arra, hogy s csak enaz emberi kedélyt hatalmasan megragadja;

zetiség érzelme,

ötödik

nek

felébresztése

melyeknél azok

nyosuak

látták,

2^45

hogy oly népek,

sikerülhetett,

által

i.s,

fejezet.

kik a viszonyok átalakítását czélirá-

az

erszakos

gondolatától

felforgatás

visszadöbbentek volna, öntudatlanul dolgoztak ilyes

fel-

forgatáson.

A

mondottak bebizonyítására elégségesnek

a közelebb múltnak tapasztalásaira

Bármi különböz nemzetiség

elve

legyen

lett

alkalmazásba

látszik,

utalni.

az irány,

melyben a

ez mégis min-

vétetett,

denütt a fennálló politikai organismus felbontására czélzott.

Német-

és

állt

veteltetett,

és

denik

Olaszországban,

hol

ez

elv

nevében

országoknak egy állammá egyesítése köaz ausztriai birodalomban, hol külön min-

eddig külön

nemzetiségének külön

állását sürgeté, a mozgalom eredménye, a mennyiben czélját érte, a létez állam felbomlása volt. Gondoljuk meg minden létez államnak ethnographiai viszonyait s át fogjuk látni, hogy, ha a nemzetiség nevében keletkezett mozgalmak minden egyes állam fennállására oly veszélyesekké váltak, ez nem egyesek hibáinak vagy bntetteinek, hanem a dolgok természetének szükséges következménye. Jelenleg egy állam sem létezik Európában, mely mostani határait megtarthatná, ha ezek a nyelv szempontjából volnának vonandók. A németség egységének eszméje nemcsak Dánia,

hanem

faj

Ausztria,

megtámadja.

Franczia-

Valamennyi

és

Oroszország

olasznak

határait

is

egyesülése a pápa

hatalmán kívül még Anglia, st Corsikában Francziaország földterületét is megtámadja: míg más részrl

világi

Francziaország

hasonló

követeléssel

gium egyik felének irányában, E ötvös. A XIX.

század eszméi.

I,

s

e

fel

Bel-

még

biro-

léphetne helyett

10

Az uralkodó eszmék

1^(3

dalmának némi

—

áteníredni.

részét

befolyása az államra.

Spanyolországnak volna kénytelen

Törökországot

nem

is

említem, valamint

sem, melyek ez elv következetes

Sclnveiczot

alkalma-

megszntek.

zásával

Ilogy ily roppant és nagy terjedelm politikai forradalom egyszersmind szükségkép a legnagyobb társadalmi bomlásra vezet, hogy az állami viszonyok összege csak minden egyeseknek viszonyaival együtt alakulhat át, az

magában világos, kivált ha meggondoljuk, miként a nemzetiségeknek azon tarka vegyülete, melyet Európában találunk, és az államokba beczövekelt számtalan külön rész nagyobb államok keletkezését hosszú idre lehetetlenné neti

jog

tenné,

tisztelete

s

miszerint továbbá,

a nemzetiségi

—

ha a

egyenjogúság

törté-

elvének

következetes alkalmazása által a népek kebelében megsemmisíttetett,

—

egyáltalában nincs ok, miért ne lehes-

sen azt mindenik

egyesnek viszonyaira nézve is megcommunisták teljes joggal következetlenségrl vádoltattak: mert az egyéni birtokot megtámadták de a népeknek jogát saját országukhoz nem vonták kétségbe. Ugyanezen vád alá esnek azok is, kik épen ellenkezleg a népek jogait értékteleneknek nyilvánítván, a népek kölcsönös viszonyaira nézve a legvastagabb communismust hirdetik, a nélkül azonban^ hogy az egyéni birtokjogot megtámadni akarnák (T). A nemzetiségi törekvések oly nagy befolyással vannak a jelenkor történetére, s annyira szokássá vált szntetni,

A

;

szenvedélyes tagadással válaszolni minden okra,

puszta

mely

e

hogy még nagyobb felfigyelmünket a nemzetiség elvének szk-

törekvések jelen iránya ellen

szükségesnek látom a mondottaknak világosítására,

felhozatik,

:

ötödik

séges következményeire dítani.

E

fejezet.

147

valamely külön országban

for-

végre Németországot választom: részint azért,

melyek

nagy állammá akarják összeforrasztani, egész Európára nézve a leglényegesebb eredményeket vonhatnák maguk után, részint azért, mert feltehetem az olvasóról, hogy Németországnak mind múltját, mind most lefolyó törtémert a nemzeti

törekvések,

ezt

egy

netét eléggé ismeri.

A NEMZETISÉG ELVE NEMETORSZAGBAN. Valamint az egyesnek

nézeteit,

vágyait és szenve-

csak akkor ismerjük egészen, ha múltjáról is tudomásunk: úgy azon irány, melyet valamely

délyeit

van

nép a jelenben

követ,

csak

Közvéleménynyé semmi sem sem, mit hosszú évsor

múltjából válik,

el nem

magyarázható.

még egy

készített, s

pillanatra

ha bizonyos

idszakokban bámuljuk a gyorsaságot, melylyel némi eszmék terjednek vagy eltnnek, ez csak onnan van, mert az id csendes fejleményét nem kísértük kell figyelemmel.

Ha

ezt el

nem

mulasztjuk,

láttuk volna,

hogy a néhány nap alatt megérlelt gyümölcsök csírái már régóta mutatkoztak. Németország egységének eszméje sem új eszme,

ebben

viszonyok szükséges fejleményét látjuk következményét azon nézeteknek és fogalmaknak, melyek a német népben, állami életének folyama alatt szükségkép keletkeztek. Minden monarchia, természeténél fogva, egység után törekszik, s azon népeknél, melyek huzamosabb is

régi

természetes

10*

-^2

]^48

kormányformában

ezen

ideig

fejldik

uralkodó eszmék befolyása az államra.

éltek,

ugyanezen

irány

ki.

Népies alkotmányok az ellenkez eredményt

idé-

zik el.

Minél

több

annál

hatalom,

viszonyra

terjeszkedik

tökéletesebben fog

az

a

monarchiái

egység

fogalma

annál

ersebb

megalakulni.

Minél továbbra terjed a szabadság, lesz a

különbség érzete.

Az eredmény mindkét esetben szükséges következménye a dolgok természetének. Az egység fogalma a

A szabadságmonarchia fennállásának egyik feltétele. nem választathatik külön az önállóságtól, mely

fogalma

szükségkép némi különállást

feltételez.

Lesznek, kik ezt tagadni fogják. Egyrészrl azért,

mert a szabadságért lángolva, mindent, a mi jó és hasznos, a szabadság eredményének szeretnék tartani. Másrészrl Schweicz s a szövetséges északamerikai állam, nézetök szerint, az ellenkezt, azaz, azt bizonyítja mily szilárd egység alkottathatik a legszabadabb alkotmány :

mellett

is.

Az elsre megjegyzem, hogy

a szabadság

ügyének

rossz szolgálatot teszünk, ha szükséges következményeire

csalódásoknak engedjük magunkat át. Valamint gazdaságunkban nem járhatunk el pásztori költemények nyomán épen úgy lehetetlen észszer szabadságra szert tennünk, míg polgári intézkedéseinknél tapasztalatok helyett eszményeket tartunk szemmel. Az ok, melynél-

nézve

:

fogva a szabadságtól

ily

hosszú

s

általános

törekvések

után még mindig távol állunk, épen abban rejlik, mert nem tudtuk átlátni, mikép sok, a mit szépnek s hasz-

ötödik

149

fejezet.

nosnak ismerünk el, csak a szabadságnak észszer korlátozása által érhetk el. Azokat, kik Amerika és Schweicz példájára hivatelégséges e két állam valóságos viszonyaira

koznak,

E munka

figyelmeztetni.

gom

folyamában terjedelmesen

melyek

bad állam rendelkezésére, tarthatja

s

egységét fenn-

által

a legszabadabb alkotmány mellett

összeforrásának

oly fokát

érheti

el,

is

polgárai

mint a legkorlátmég azon esetre

—

lanabb monarchiában sem találhatni, sem, ha ennek egysége tömör nemzetiség

Az egység ezen neme

gattatik?

fo-

mily eszközök állnak egy sza-

tárgyalni e kérdést:

az,

által

támo-

mely mind Schweicz-

ban, mint az északamerikai szövetségben létezik.

Hogy

mely nevében Németország törekszik, s hogy Amerikában és Schweiczban is az állami egység csak oly institiitiók által tartatik fenn, melyek egyszersmind a szabadságot korlátozzák, azt talán senki sem egyébiránt

felé

a

ezen

államegység egészen

eltér

attól,

nemzetiség

fogja tagadni.

Valamint a nemzeti egység érzelme Macedóniában a királyság alatt megmaradt, míg Görögország más részei-

ben a szabadság a törzsök

maga

és városok szerinti szétdara-

úgy találkozunk szintezen tüneményekkel az egész középkoron keresztül a legújabb bolást

idkig.

vonta

után

Francziaország

absolutismussal,

:

egysége

Olaszország

versenyt

véghetlen

haladott

az

feldarabolása a

S ha a katholicismus egysége az els száa keresztyénség már elterjedve és a valérzelmek roppant hatással voltak a népre, kevésbbé lási szökik szembe mint késbb; ezt kivált azon körülményszabadsággal.

zadokban,

nek

midn

kell tulajdonítani,

hogy a pápaság csak utóbb

fej-

150

uralkodó eszmék befolyása az államra

-^^

ki

losztette

monarchiái

tisztán

fogalma az egyházban

is

Az egység

formáját.

együtt lialad a korhitlan mon-

archiái liataloméval (m).

Ha már szemügyre

most a német

veszszük, a

nép múltjának

viszonyait

következ tünemények vonják

magukra figyelmünket: mindig nagy monarchiái államnak

]
1.

Voltak idizakok,

tekintetett.

midn

a császárság a

hetetlenség legmélyebb fokára sülyedett

német császár

;

te-

azon nézet, hogy

Augusztusok helyére lépett, s az innen keletkezelt igények Olaszországra nézve azt idézték el, hogy a császári hatalom határai soha sem jelölteta

tek

ki

az

szabatosságai

teljes

;

de

a

császárság,

mint a

legmagasabb törvényes hatalomnak eszméje, mindig fennmaradt, és tartósan csak Németországban bírt érvényességgel.

A

soha sem volt szabadságai úgynevezett a német nemzet korlátlan. híres arany bulla eltt kevésbbé voltak meghatározva mint azután; de a nemzet soha sem mondott le róluk. állottak oly jogokban, 3. Ezen szabadságok nem melyekkel az egyes polgárok az egésznek irányában 2.

császárság monarchiái hatalma

A

bírtak

;

hanem

egyes részeit 4.

azon

önállóságban,

mely

a

birodalom

illette.

Ezen

egyes

részek jóval nagyobb

száma korlátlan

monarchiái elvek szerint kormányoztatott.

E nosak

viszonyok

szükséges

következményei

nyilvá-

:

1.

A

császársággal fennmaradt a birodalom

gének eszméje.

Habár egy német császárnak sem

rit ez eszmét gyakorlatilag keresztlvinnie,

s

egysésike-

választási

:

ötödik

alapon nyugvó birodalmában

fejezet.

XÖl

elérnie azt, mit Franczia-

ország királyai csak az öröködés elve által érhettek

el

mégis arra kellett törekedniök mindnyájoknak. 2.

Valamint

eszméjérl a római szent mondottak le^ s legalább a né-

egység

az

birodalomban sohasem

met császár mindig ennek

létesítésén

dolgozott:

az evvel ellenhezö, az önállóság utáni törelcvésneh kellett 3.

is

úgy fenn

maradni.

Az

önállóság utáni törekvés szükségkép épen azon

körökben jutott

számára a szabadság

érvényre, melyek

elve jogilag követeltetett. 4.

Az

alatt,

nek fogalmával

míg

úton, a

ez

ellentétben,

az

birodalom

egyes

részek

egységétökéletes

mindinkább diadalmaskodott, e részek a korlátlan monarchiának bennök uralkodó elve által mindinkább tömör testekké alakultak s igen természetes, hogy Németország eszményi egysége azon tényleges egységekben, melyekké Németország önállóságának

egyes részei

eszméje

gyakorlatilag

tömörültek,

folyvást

növeked akadályra

talált.

Valamint Németország egységének eszméje

a

mo-

fenn, — mely Németoregészszé volt egyesítend, —

narchiái elv eszméje által tartatott

szágot a császár alatt egy

úgy a Németország egyes részeiben valósággal alkalmazásba vett monarchiái elv oka annak, hogy amaz eszme gyakorlatilag életbe

bl

e

nem

léphetett.

tünemények egyike

mint a császárság jogköre

A

nemzetiség elvé-

sem magyarázható.

nem

Vala-

szorítkozott kizárólag a

német népre: épen \x^y a nép különböz törzsei, a birodalom osztályozásánál, az innen származó egyes államok keletkezésénél

nem

vétettek tekintetbe.

Ott a caesarok

uralkodú eszmék befolyása az államra.

-^2

152

nagy Károly

és

lamennyi

utódainak számára Nyugat-Európa va-

országának

egyes államok

melyre a tároztatott

E

felségjoga

küveteltetett

tulajdonjog

kiterjedése a

fejedelmek jogaikat

itt

:

elvei

az

szerint,

alapítani törekedtek, ha-

meg. fölösleges volna

helyütt

azon kísérleteket köze-

lebbrl jellemezni, melyek a reformatió idejéig csaknem századról századra tétettek Németország egységének helyreállítására, s melyek egyre nagyobb akadályokra találtak, azon arányban, melyben a külön részeknek korlátlan monarchiái

alkotmányuk alapján

történt szer-

De egy

nem szenved

vezése elbbre haladott

(n).

dolog

kétséget, az: hogy mindezen kísérletnél a császárság szilárdítása

tekintetett,

gyobb akadálya, vedett,

A mének

hogy

s

melyen minden

mindig a birodalom

fejedelmek hatalmában

vált,

általános

els

alapfel-

egységnek

ezen kísérlet

legna-

hajótörést szen-

egyes részeiben megszílárdidt

rejlett.

törekvés Németország

élénkebbé

egységének

iS'émetország

íjííndig

gyanánt

tétele

mint valaha

egysége volt.

A

felé

napjainkban

nemzetiség érzel-

felébredésén kívül, mely korunkat jel-

még sok egyebet találunk Németország viszonyaiban, a mibl ez megmagyarázható. Számos ok, mely lemzi,

a

részek

lási

egykor

különválását

megsznt, valamennyi szakadás azon

napjainkban

népszervé

egyetemes

általánossá

vált,

türelemnél sokat

most

tette,

A

elvesztette egykori erejét.

fogva,

vesztett

val-

mely

fontossá-

gából.

A

vámegyesület

és

nagyszámú közlekedési eszközök

az érdekeket közelebb hozták egymáshoz.

A

körülmé-

nyek, melyek a franczia hódítás idejében a különváltság

ötödik

veszedelmeit

mindenkivel

fejezet.

éreztetek,

153 a

közös

törekvé-

melyek Németországot az idegen uralkodástól felmentették, s a kivívott gyzelem dicssége megersítik Végre a császárság megsznése a nemzeti önérzetet. legjobb eszköz a császárság eszméjének népszervé téteAz egyes német népségek korlátlan uralkodóik ellére. azon institutiót, melynek súlyát len visszakívánják mely nekik oltalmat igér közvetlen urals nem ismerik, kodóiknak absolutismusa ellen; ezen vágy pedig annál könnyebben válhatott reménynyé, mert több fejedelem mediatisatiója után elismertetett az elv, hogy egyes csasek,

ládok felségjogai, az egésznek érdekében, és az

illetk

pénzbeli kárpótlása melleit, megszntethetk.

Mindezen körülmények fontosak: mert arra emlébennünket, hogy a német egység utáni tö-

keztetnek rekvés eszköz,

nem politikai pártok által felhasznált izgatási hanem egyike azon mozgalmaknak, melyek a

történet által huzamosan elkészítve, épen azért ragadnak meg rögtön egész népeket, mert a jelenkor összes visszonyai által idéztettek el; s melyek habár czélj okát teljesen nem érik el, mindig kitn helyet foglalnak a népek történetében, és egészen eredmény nélkül soha sem tnnek el. De egy nagy nép legnagyobb lelkesedése sem képes megváltoztatni azon feltételeket, melyektl valamely eszmének életbelépése függ; s ha Németország egységének kérdését nyugodtan fontolóra veszszük, azt fogjuk találni, hogy e kérdés most, midn az egység utáni törekvés az egész néptl indult ki, ugyanazon feltételekhez van kötve, és ugyanazon akadályokkal találkozik, melyek ez eszmével akkor jártak,

midn

az csak a császár által volt képviselve.

154

'^'^'

A

uralkodó eszmék befolyása az államra.

német egység

a császár, azaz

feltétele

az összes

:

felségjognak egy imniban való központosítása.

Az

egység akadálya:

teljes felségjoga^ és

a külön

részek

fejedehneinek

ezen akadály nemcsak az

növe-

által

hogy a részek száma kisebbé, s ennélfogva az egyes fejedelmek hatalmasabbakká váltak; hanem az által is^ hogy miután Németország csaknem valamennyi egyes részében alkotmányos formák léteznek, most a kedett,

népfelség eszméje az egyes részekben époly éles ellentétben

áll

az összes birodalom népfelségének eszméjével,

minben valaha a császárnak hatalma mek és urak hatalmával állott.

az egyes fejedel-

Miután pedig a német nép összes élete oly institualatt fejldött ki, melyek egy ers központi hatalom fennállásával meg nem férnek, és mert mindazon tiók

állami zött

viszonyok,

léteznek,

joggal

az

nép és más nemzetek köegyes részekben létez, teljes felség-

melyek

e

uralkodók nevében követelt

felruházott

nemzetiség

által

fenn:

tartatnak

egység

a

nem

valósulása

gondolható a nélkül, hogy Németország állami viszonyai teljesen fel ne bomoljanak.

Németország története a közelebb múlt két év a mondottaknak gyakorlati bizonyítékául szolgál. den, a mi a német

kérdésben

hanem

részérl

oly

férfiak

nem

történt,

alatt

Min-

egyes túlzó pártok,

kik a

nép

bizal-

mát nagyobb mértékben bírták vagy legalább érdemelték,

nem

rülni

egy lehetetlen

volt

egy soha nem a

fennálló

ez

ügy ?

mint

egyéb, állás

folytonos

létezett állapotot

viszonyok

törekvés: kike-

következményeit, azaz olykép

kimehessenek.

:

törekvés

valósítani,

És

hová

hogy jutott

Ötüdik

Mindenik viszonyok

fejezet.

kitzött

kisérletnél a

létez

közt

155

ellentét

czél és a

lép

fennálló

Mindenik

elénk.

alkotmányjavaslat közvetítend volt ez ellentétet: egynek sem sikerit. Mindenütt vagy az egység fogalma, vagy az egyes uralkodók felség^jogai tartattak kirekesztleg szem eltt, s ez által vagy oly állás jelöltetett ki a fejedelmeknek, mely felségök megázüntetésével tettlegesen azonegy (o), vagy pedig a fejedelmek történeti jogának kimélése miatt hiú csalképpé vált az egység {p). Azon körülmény, hogy mindakét rész érzette a szüksé-

szembenálló

terveinél a vele

get,

kintetbe

venni,

saját

fél

kívánságait

neki engedményeket

hogy a felek maguk

eredményczé, tettek

s

czéljaik

elé;

de

az

is

te-

csak azt

tenni,

nehézséget gördí-

ellenpártot

még sem

elégíthették ki.

A

mondottak épen úgy állanak a márczius 29-én mint a porosz javaslatról. Amaz Németország egységét fogta volna maga után vonni, miután csaknem valamennyi lényeges felségjog a közkelt

ponti

alkotmányról,

hatalomra

szállíttatott.

Az egyes fejedelmek

talomköre annyira megszoríttatván, állásuk

fölöslegessé

az átalakulás

vaslata

mek

vált,

nem

igen valószín, miszerint

megállapodott volna.

Poroszország ja-

könnyebben egyeztethetik meg a külön

jogaival;

módosítatlan

—

itt

—

de

ha-

hogy további fenn-

ha a fejedelmek korábbi

marad, miként alakuljon

meg

fejedel-

állása

az egység?

E tervek mindenikénél elrelátható az ellenkez elvek vitája; a közöttük létez különbség csak abban áll, hogy általok e vitában az egyik vagy a másik félnek kedvezbb állás biztosíttatik. Minthogy pedig az alkotmányos elvek kifejldésének iránya zavaros idkben

-^2

15G

nem

uralkodó eszmék befolyása az államra.

alkotmány rendszabályaitól, hanem az egyes elképvisel pártok erejétl függ, világos, hogy a

az

veket

javaslatba hozott alkotmányok által

—

bármelyikük foNémetország egységének kérdése nem oldatott volna meg, hanem csak elhalasztatott volna. Az egység els feltétele, minden államban, a fel-

gadtatik

el

—

Az állam

séghatalom egysége. tékével

ruházhatja

kezdve

a

lekezet

létezhetik,

A

nagy mérközségtó'l

központi országgylésig sok mindenféle gyü-

gondosan

ha

és

nagyobb

minden vagy legalább hetik, Másképen van a dolog körük,

melylyel

az önállóság

az egyes részeket.

fel

a

— kisebb —

lehet;

király

a mint

t.

bír, i.

tüzetett ki

összeütközésnek

könnyen a

eleje

hatásvétet-

egyenlítethetik

királysággal.

A

ki.

hatalom,

külviszonyaira nézve különféle

az illet földterület

nagyobb vagy

de a birodalom határain bell e hatalom mindig

az ember egészen király, vagy épen nem az. a végrehajtó hatalom birtokában, Harminezhat úr még pedig minden felelsség nélkül egy államban meg nem élhet, és a német egység eszméje mindaddig nem

azonegy:

—

létesíthet,

míg az

—

illetk

azon

gondolattal

meg nem

barátkoznak, hogy ez csak valamennyi viszonynak

teljes

átalakítása útján eszközölhet.

Vannak, kik szeretik hirdetgetni, hogy Németorlefolyt két év mozgalma épen eredménytelen maradt. Ez nagy tévedés, olyan, melyért azok, kik táplálják, talán keseren fognak lakolni. A ki a földet felszántotta s a korábbi napok növényzetét felszínén elpusztította, eredményt idézett el, habár a vetésnek Ugyanez áll a népélet egy magva sem kelt volna is ki. termékeny mezejérl is. szágban a

—

ötödik

Ha

sikerülne ez

helyreállítani, tilag

is

fejezet.

gylést külsleg még

a szövetségi

intézkedés

157

mindemellett

gyakorla-

egészen más eredményhez fogna vezetni,

a minapi

miután

események következtében Németország

több állama

—

legeli Poroszország

államok sorába

lépett.

mában kitntetni: mily

Alkalmam hatással

—

az alkotmányos

lesz e

leend,

leg-

munka

nézetem

folyaszerint,

a nemzetiség elve századunk politikai kifejldésére álta-

E helyütt csak s ennélfogva Németországra is. akartam megmutatni, hogy ez elv, divatos formájában, nem valósulhat létez államaink felbomlása néllában,

azt

kül.

S ennyi

e czélra,

úgy hiszem, elégséges

volt.

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

158

JEGYZETEK AZ (a)

Ha

FEJEZETHEZ.

veszszük a nemzetiség mértékéül:

a nyelvet

népnek sem

egy

annyira, mint a ró-

sikerit

Miután a polgárjog a legtávolabb tartományokra

mainak.

kitorjesztetett

:

el

hogy a törekvés, az idegen nemzetiségeket

kell ismernünk,

assimilálni,

V.

a fváros nyelve e tartományoknak

is

saját-

is

—

mit mveltebb osztályok között, latin írók azon körülmény is bizonyít, hogy a legkitnbb hanem e korszakban többnyire a tartományokból valók,

jok

lett,

nemcsak

s

a

—

több tartományban a nép között

Miután Gallia és His-

is.

pánia germán népek által meghódíttaték kellé szorítva lenni

módjainak és

:

:

már rég háttérbe

lakosok szokott beszéd-

a gall és ibér

különben lehetlen volna kimagyarázni a spanyol nyelv

franczia

mely

eredetét,

mindkett

a

latinnak

leánya. {h)

A

szövegben

felállított

tételre folytonos

Hogy

szolgál a népvándorlások egész története.

mes

ne

legyek

:

csupán

példaként

két

bizonyságul

igen terjedel-

nagy

eseményre

figyelmeztetem olvasóimat, melyek általában ismeretesek.

A

els betörései

góthok

alkalmával

dálok, herulok és burgundok

még vendek harczkedvel tak,

és

sarmaták

is

nem csupán

csatlakoztak hozzájok, ;

st

van-

hanem

majd mindazon népek

ifjúsága, melyekkel Danzigtól Krimig találkoz-

követé a

góthok

között a legkisebb

faj-

zászlóját,

bár

köztük

vagy nyelvrokonság sem

és a volt.

góthok

Jegyzetek az ötödik fejezethez.

Még

világosabb

bizonyságául szolgál

kély befolyással volt a nemzetiség

népek viszonyaira

idején a

mezkön,

:

Jormandes

hol

—

és

mindkét seregben

szerint,

159

annak, mily cse-

érzete a népvándorlások

a híres ütközet a catalanumi Sidonius

Apolinaris

voltak burgundok

tanúsága

és frankok,

s

mindkét ellenséges sereg magvát góthok képezek.

Magyarországon

(c)

is

fenn

állottak

ily

kiváltságok.

így Budának nagyrészt német lakossága még a XV-dik században is azon jogot vette igénybe, kiváltságleveleinél fogva,

hogy minden másod évben német nyelv bíró

tarták e

válasz-

S Felsö-]\[agyarország más városai még tovább fenn-

tassék.

magukat

körülmény

hasonló jogok teljes

nem annyira nemzetiségi érzelmekben

kat szereztek,

mint inkább

keresni,

Azonban

birtokában.

okát, miszerint a bevándorlottak ily kiváltságo-

az akkori

mveltségi

személy és vagyoni biztonság tekintetébl

s

kell

A

állapotban.

egyáltalában

nem

azon nézetbl, bogy különös nemzetiségi jogosultságot köve-

maguknak, követelték a gyarmatosok a jogot, minemzetükbl választhassanak bírót. S azért a német

teljenek szerint

beköltözk nagy az államban

száma mellett sem

látunk soha kísérletet,

nemzetiségk részére különös jogokat

bár a királyok

részérl

mindig

kiváló

kegyben

szerezni, részesítte-

tének. (cl)

melynek

Egyetlen nagyobb államot sem találunk Európában, lakói

mindnyájan csak

Francziaországban

ben

—

sem a

sem

—

hol

szoríthatá

celta nyelvet.

egy

nyelvvel

élnének

;

s

pedig legtöbb történt e tekintet-

ki

a franczia

nyelv sem

a

német

Egyébiránt csak Franczia- vagy

egy-

más ország jelen állapotát szükség összehasonlítani azzal, melyben azok, nyelv tekintetében, századok eltt állottak, s

meg fogunk gyzdni, hogy

a nyelvkülönbség a népek közt

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

IgQ

régebbeu mindenütt jelentékenyebb

A

volt.

eltt a kö-

ki

zépkor története csak felületesen ismeretes, annak tudnia

mikép a népek

gyakoroltak

befolyást

zetes

tudok

kodó

egyesülésében

íürügyl

volna a nemzetiség egysége.

Midn

nyelvkerületre osztatott

sem azok,

lal,

En

politikai

legalább

államoknak egy

vált

csak

fel,

befolyását

kimutatni.

hogy elbb külön

esetet, alatti

nyelv

a

;

alakulásokra senki sem tudja

kell,

nyelvök terjesztésére neve-

politikai viszonyai

nem ural-

használtatott

is

Francziaország két nagy

sem azok, kik a langue-doc-kal

kik a langue d'oly-

éltek, legkisebb

kísér-

nem tettek, a nyelvvterülethez képest külön nagy államokba egyesülni, s Eduárd kétség kívül nem kisérli vala meg a franczia nyelvet, melyet Normandiában tartózkodá-

letet

sakor kedvelt meg, udvari nyelv gyanánt bevinni Angliába,

ha korában a nyelv fogalma oly szorosan egybe

volt volna

kötve az önálló nemzetiségével, mint a mi korunkban.

követ

Igaztalanságot

(e)

kik a nyugati

birodalmat

megvetést tesz

föl

el,

germán hódítókban,

ki a

annyi

elfoglalák,

más nemzetiségek

gosultabb századunkban annyiszor

gylölséget és

minvel

ellen,

felvilá-

Mindjárt a

találkozunk.

meghódítás után, mint élesen elkülönzött nemzetiségek tak ugyan egymás ellenében vallás-

s

erkölcsök

gyzk

és

közötti különbség

els

nagyobb

közt létez

nagyobbítani.

meghódítottakat,

népeké

még

törvényei

lírt

mikép

Látjuk,

uralma minden

Eotharis

(homagium)

vérdíjat

nemzetiségek

mely

a

fölött

A gyÖz

határozott

;

de a különböz

nem törekvének longobárdok

nyomasztó

rómaiakat

szerint minden,

meg-

személye megsértéseért

saját

a

állot-

nyelv-,

pillanatra kétség

kívül minden oldalról nehezíté a közeledést. tartá saját törvényhozását,

A

gyzöttek.

is

e

kiknek

fölvevék a

vala,

harczosaik

longobard

barbárok

is,

sorába,

által

s

felsza-

Jegyzetek az ötödik fejezethez,

rabszolga

badított liberi,

legibus

longobard

dominorum suorum hitel

teljes

hízelgnek találjuk

is

et

benefactorum vivere debeant."

elttünk Cassiodor tekintélye,

azon képet, melyet leveleiben

is

a tények, melyeket e

dorichról nyújt,

zásáról tudunk, a legvilágosabban

autem unam

charitatem"

—

nobis

csak

kétségkívül

góth királynak; de

omnibus

in

mi méltányo-

vannak

adva a

a góthok

számára

nevezett ki elöljárókat a rómaiak és góthok számára,

hogy a góthok

ben egy góth

és

közti viszályos dorici,

is

egy római határozzanak együtt,

a római jog

alávettettek,

és

szintén bizonyítják,

ren-

fel

hogy a gyzök

igyekvék

s

e

a rómaiak

s

Az Edictum Theoalapúi,

szolgált

melynek a

s

miszerint

maga Theo-

a góth ruhát,

— mindezek

azon tény,

dorich római bíborral cserélte

hézagot betölteni

s

rómaiak közti minden peres kérdés-

ügyekben csupán római.

melynek

góthok

és

:

esse

minden részében vegyesen

rendelt grófokon kívül, birodalma

delé,

ha

Azon szavak

aequabiliter

szájába

hogy

kétségtelen,

s

Theo-

nagy barbár kormány-

bizonyítják,

san igyekvék bánni a meghódított népekkel. „scitote

„Omnes

jogot.

a dominis suis longobardis libertatém meruerunt,

c[ui

Ha nem

a

élvezheti

\Q[

és

gyzöttek közt

részben,

minden

létezett

nehézség

sem maradtak eredmény nélkül törekvései, miután már Theodorich idejében panasziák: „Romanus miser imitatur Gothum, et utilis gothus imitatur Román um/^ daczára,

Ugyanez még nagyobb mértékben áll Hispániáról. Azon nagy befolyás, melyet a westgóthok alatt a nemzeti concilium és ezen a magas clerus gyakorolt, nyire a meghódított néphez tartozókból

vezbbé elleni

és

— amely több— még ked-

állott,

tévé ez országban a legyzöttek helyzetét,

közös védelem

nemgóthok közötti Eötvös. A XIX.

késbb

s

a maurok

egészen véget vetett a góthok

ellentétnek,

század eszméi.

I.

H

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^'^

Jg2

A

burgundok törvényében alapelv

Burgundio eadem conditione teneantur

volt

:

.,Romanus

Hogyan

etc."

et

lehetne

mindezen dolgokat kimagyarázni, ha azon népeknél, melyek a nyugat- császári birodalmat meghódíták, hasonló

teszünk

detnek

fel,

igázott le

de a

alatt;

a

gyz

minden román népet

nem nemzetisége nevében képzett S midn késbb némileg rendezdtek, ennek birása egy ország-

helyébe nemesség lépett

Mint a fran-

ban sem volt bizonyos nemzetiséghez kötve. koknál^ úgy más népek között

nem

származástól

függvé

lett

is

királyi adományozástól és

a nemesség

hogy az Örökösödés elve csak késbb l^j

jogba.

kik

a

hogy

történt,

hódítók

népvándor-

a

gyz

igényt az uralomhoz, s

nézeteket

a nemzetiség nevében hir-

y

Hódítás lások

minket korunkban

majd

nemzetiségéhez

;

tudja mindenki,

s

vétetett fel a

hvéd-

minden országban sokan,

tartoznak,

lassankint

függ,

jobbágyi viszonyba jutottak, míg mások viszont nagy szám-

mal vétettek

fel

az uralkodó osztályba.

Ki Európa legtöbb tartományának történt

végtelen elaprózását tekinti,

el azokból

s

a középkor kezdetén látja,

miként állottak

több apró uradalom egyesülése által nagy álla-

mok, minden tekintet nélkül a nemzetiségiekre: eírváltalában

nem

fogja

állíthatni,

középkorban.

még

hogy nemzetiségi fogalmak

Az Európában most

léteztek a

fennálló nemzetiségeknek

csak akkor kellé kifejldni: a jelen nemzetiségi fogal-

makat tehát hasztalan keresnk ama korban. {f)

Mihelyt a római birodalomnak államhitévé

resztyénség

ház

Leó

lett a ke-

a római pápák azonnal igénybe vették az egy-

felsségét.

császár I.

:

Egy

pápát

Július pápa,

—

századdal késbb, miután Valentinian az

összes

egyház

mint tudva van,

fejének

már úgy

nyilvánítá:

intézkedett a

Jeg-yzetek az ötödik fejezethez.

Jg3

szakadásra nézve, melyet Arius a keleti egyházban a sardi-

—

A

mint

az

egyház

pápák ez igénye, vagy követelése

—

melyhez a legsúlyosbb

támasztott

kai zsinaton

idkben

midn

ragaszkodtak,

is

püspökeit Byzancztól

—

Miután

kifejlésére.

sem

soha

kiterjedésben érte volna

hatalma

terjedt,

a létez

el

:

úgy

mely oly

volt hatalom,

czélját

s

a pápaság ez okból, a

antagonismusok

s

polgárisodásá-

hosszas ideig általános egyeduralomra törekvék vala, ily

Róma

lényeges,

hiszem, igen üdvös befolyással volt a nyugat

nak

római

hódítása

Justinian

függkké,

tette

feje.

meddig

kiegyenlítésére

s

bizonyos fogalmak és érzemények egyetemiekké tételére oly hatással

milyet

volt,

sem Róma, sem egyéb hatalom, mely

egy ideig alávetve tartá a

világot,

nem

tudott soha szerezni.

S az egyház ez egyetemleges állásának tulajdonítható, hogy minden nemzetiségi törekvéstl mindig idegenkednie kellett.

Augusztinus már tisztán

származó

átlátta

a

nyelvkülönbségekbl

nehézségeket; („Propter solam linguarum diversi-

tatem nihil prodest ad consociandos homines, tanta similitudo naturae

:

ita,

ut libentius

LXIX.

homine alieno".

homo C.

7.)

sit

hogy a nyelvkülönbségek

dését,

meg egyszersmind

cum cane

suo,

azonban kifejezé elenyésztével

quam cum

meggyznem sznik

békétlenség oka; hogy ennélfogva az

a

egyesülés kötelékét magasabb valamiben kell keresni. („Opera data

est,

linguam neret.

strage

ratum

ut imperiosa

suam

ci vitás

domitis

Sed hoc quam multis hominum, est;

non solnm iugum, verum etiam

gentibus per pacem societatis impoet

quam

gravibus

bellis,

quanta

quanta effusione humani sanguinis compa-

quibus transactis non

est

tamen eorundem malo-

rum finita miseria." Hid.) Ezek szerint a keresztyén egyház nem a nyelv anyagi egységének létesítésében kereste feláll*

Az uralkodó eszmék befolyása az

\Q^

már az

datát, s

által

a nemzetiségi küzdelmek körén kívül

is

liogy a latin nyelvet akkor

foglalt helyet,

befüz

államra.

midn

kapocsul,

az már

nem

is

Mióta Pál tanítani kezdé a népeket^

sorába.

„Non

kat niondá: vos unura

s

nyelvek

azon szava-

Judaeus neque Graecus, Omnes enim

est

in

estis

megtartá egy-

tartozott az élo

Christo Jesu."

(A.

Gall.

28.) a

C. III.

keresztyén egyház mindig ez ösvényt követte. Valamint állandó összetörni a rablánczokat,

törekvése volt

melyek az

egyest

urához nyüközék; hasonló eljárást követett a népek irányá-

ban

bár

s

;

az

utóbbi

nem

nemzeti

mindig a fennálló

sikerit, az egyház befolyása kiegyenlítésére

ellentétek

volt

irányozva.

A

(g)

és

alatt

mind

kereszténység behozatala óta

eltérbe

léptek

a

e két

a

reforraatió

idejében.

A

különösen

volna

elvesztették

nemzetiségi

midn minden

resztyén nép a megváltó sírjának a hitetlenek lelkesült,

az egyházi

kadás

nyugat

minden

nemzetiségi

ke-

vissza-

minden népét egyesülni láttuk: köteléket

szétszaggatott,

s

nem

ország lakosait állítá, osztá ellenséges tábo-

hanem a népek közt századokon

geskedés emlékezetét (Jt)

kezébl

reformatió alatt a vallásos fogalmak miatti sza-

csupán azonegy rokra,

fogalmak

minden befolyásukat a

Valamint akkor,

népek cselekményeire.

vételeért

kétszer

a keresztes háborúk

;

korszakban annyira háttérben maradtak, hogy úgy

mintha

tetszett,

fogalmak

vallásos

is

el

át fennállott ellensé-

látszók törleni egy idre.

Azt hiszem, rendesen nem szoktak eléggé

tekintettel

lenni azon befolyásra, melyet a területi kiterjedés az

állam

alkotmányára szükségkép gyakorol. Például

:

kását csaknem ták.

.^Minél

a

legkitnbb

szellemek a római állam bu-

kizárólag az erkölcsi sülyedésnek

tulaj doní-

inkább polgárisodott Róma, annál nagyobb

lett

a

!

:

IQ

Jegyzetek az ütdik fejezethez.

közromlottság

egyesek nagy birtoka közönyösekké tévé

:

ket

tudományok elhaladása megtörte a

az állam jóléte iránt; a

honszeretet erejét; csupán ez okokból sülyedt az örök város

szolgaságba." Mindezt gyakran álliták,

s

bens meggy-

oly

zdéssel, mintha a történet haszna annak tiszta belátásában állna

hogy

:

népeknek a polgárisodástól

a

fölött

rizkedniök

nagy

gazdagságát

tudományok

—

el

idézi

fejldését

a

veszélyezi

legnagyobb

elismerni

állanak

az

Ha

a

is,

—

tanokat,

e

emberiség

melyek

rendeltetésével

az államot,

Ki akarhatná

nem tudja idkben sem

Ha

az örök haladással ?

—

gyakorolt,

s

most sem gyakorol be-

emberek cselekményeire

a helyett, hogy kizárólag a rómaiak erkölcsi állapo-

foglalkozik,

mik az állam

azon

viszonyokra

is

fordítaná

sokkal érthetbb fogna lenni, miért veszett

nagygyá

elbb

tekinteni,

el

segíteni

:

ily

szolgált,

törvények

a

körülmények

egyest rosszabbá

az állam épen

—

lassankint

hogy alkotmánya fenntartása végett

lesz,

alapjául s

figyelmét^

nagysága és alkotmánya közt léteztek

területi

midn leggazdagabb volt nagy emberekben ? Ha egy kis állam — min a római volt a mi

tesz,

kénytelen

közt

a

mellzés

nyilvános

a helyett hogy javítana,

élet s

stilyedés

mintha

az

okát

is

erkölcsi

ebben

kell

által

minden

az állam

;

erkölcsi

azt,

gyanánt

fictio juris

czélszeríítlenségén

nem nagyságának daczára erkölcsi elfajulás miatt fog nyészni, hanem épen nagysága miatt bukik szükségkép

Nem

iga-

mikrl az együgy ember okát adni, bensleg érzi^ hogy

bár

folyást az

oly

a

s

ellenmondásban

oly :

mi egyesek

történet oly dolgokat tanít,

korábbi

tával

—

szerencsétlenségnek

kellene tekinteni minden államra nézve.

zaknak

mindenek-

kell

hogy a tulajdonbiztonság

;

eles

az

egyszersmind keresni.

romlás nagy államok létezésének

Az uralkodó eszmék befolyása az

\QQ

hanem mivel

volna következménye, a

ellentét

és

államra.

elfajulásra vezet

törvények közt és a között, a minek

minden

lenni

kell

ami szükségkép van.

Minthogy

(i)

kint változnak,

a néptol függ

a nép jogfogalmai

nem lehet minden

:

rendesen csak lassan-

az alkotmány változtatása sok esetben

s

nem

egyes esetben kimutatni,

milyen befolyást gyakorolnak valamely népnek jogfogalmai alkotmányára.

Azonban

Vannak

esetek,

midn

zások

állanak el.

is

vannak

ez

A

kimutathatni

alkotmányokra.

nem akar

keresztyénség, hogy

ség,

magát a

mind a reformatió az összes

tására vezetett

befolyását

állítá

még

:

is

politikai

mind a keresztyénviszonyok átalakí-

mert mind a kett változást idézett

;

—

jogfogalmaiban.

az

mindenkor a

minden reformátor távol

és

dolgoktól

világi

mindezen esetek-

e világ dolgaiba vegyülni, s

bármennyire törekedett Luther tartani

s

is,

változás

a

ünnepélyesen

Bármily

is.

válto-

fogalmak változása a nép

vallásos

között átalakítja rendesen jogfogalmait

ben a legtisztábban

kivételek

alól

a nép jogfogalmaiban hirtelen

el

a nép

Általában mondhatni, hogy minden forra-

dalom (csupán az uralom változtatása nem érdemli e nevet) a nép jogfogalmaiban elidézett változás eredményéül tekint-

Hol a fogalmak

het.

nem akadályozhatni meg,

szükséges

és mindenütt, fölötti

a politikai viszonyok akadályoz-

s

zák a megfelel változtatást

átalakulását

kifejlését és

elbb-utóbb harcz támad mindig

:

mely az uralkodó eszméknek az

gyzelmével végzdik

rendeltetését követve

anyagi eszközei

által

;

mert az

mindig elre

alkotmány

emberi szellem, mely

halad, az

államhatalom

elnyomathatik ugyan pillanatra, de azt

valósággal legyzni sohasem lehet. (k)

ott

Minden

mostani

államnak

története

tulajdonkép

kezddik, mikor a hvédi királyság korlátlan egyedura-

Jegyzetek az ötödik fejezethez.

lommá

A

alakulhatott,

tanulságos

államképzés

mai értelmében

államéJioz,

nem

uralom

lemben

mi

ez

idpontot

történetéhez véve e

Ig7

megelzte, az az

tartozik

volt képes e föladatot megoldani: a

vett állam

daczára a nemzeti

hvédi

sem fejldölt

ki a

egységnek

látszatos

mint a mai államok egységes Olaszország,

sorában

^y

és

nem

de

;

az

Valamint a livéd-

szót.

mai

érte-

államból

—

A

hatalomnak.

egységes Német-, vagy

nincs

Burgund sem

tarthatá fönn magát,

minden nagy hatalma mellett a XV. században mivel egészen heterogén népek vegyülete

—

;

nem

azért

mint Burgund-

—

szilárd államot alkotni nem tudott volna, hisz' maga Francziaország is ellenkezt mutat; hanem mivel Burgund herczegei elbb gyzettek le függetlenségi harczaik-

ban volt

ban, mintsem

lommá.

még

korlátlan

ura-

Minden nagyobb államban csak az uralkodók

által

id

rövid

nunk,

s

átalakíthaták védúri

eltt

hasz;nált

állásukat

hosszú czímeket

ha egyes királyságok, herczegségek,

kell vizsgál-

fojedelmségek

st egyes uradalmak részletes elsorolását látjuk nem annyira a hiúságnak kell tulajdonítanunk, mely örömét leli a hosszú czímekben, hanem inkább azon és grófságok,

azokban, azt

módnak,

mely

szerint

államok

ez

keletkeztek.

Minden

nagyobb állam kis uradalmaknak q^j kézben egyesülése által támadt. S csupán korlátlan egyedúri hatalomnak volt kiegyenlíteni az

lehetséges s

egyes részek

különböz

állását,

a feltételeket, melyek alatt az egészhez kapcsoltattak, hogy

eléressék

azon

egyöntetség,

mely

korunkban minden

rendezett állam alapfeltételének tartatik.

böz

államainak helyzetét

hasonlítjuk;

úgy

találjuk,

bens egység

Ha Európa

jól

külön-

tekintetében össze-

mikép az egység annál nagyobb,

minél régebben megvan valamely korlátlan egyeduralom, és pedig minél kényúriabb hatalom

alatt.

Az uralkodó eszmék befolyása az

I6g

Az az

állam egységének fogalmát

megfoghatóbban tntetni

lehet

S

személyesítve.

semmiféle alakban sem

mint a hol egyesben van

fel,

államokban,

oly

azért

államra.

melyek nem

egyedúri hatalomnak, hanem bizonyos elveknek vagy külön-

böz

államtagok közös érdekeinek köszönhetik keletkezésket,

mindig kevesebb egységet találunk. áll

—

az

nem SL'Z

és pedig

a nemzetiség elve

amerikai

államok habár

onnan

hibásan fogták

van,

hogy

st úgy

látszik,

öntuda-

mintha ez

ellentétben volna:

nemzetiség

a

is

Schweiz, sem

nemzeti

fennállása a nemzetiség elvével

e2

A

Sem

polgáraik

tának tulajdoníthatják lételöket;

ezekrl

hogy alakulásuknak

szolgált alapúi.

államok

szabad

Egyébiránt

—

nélkül

kivétel

elvét

egészen

fel.

nemzetiséo; foo-alma csak a család fo^-almának tovább

kiképzése;

s

azért

az államhoz

hasonló

is

viszonyban

áll.

Valamint legkevésbbé sincs ellentétben ers családi kötelékek létezése

egy

st minden

szilárd állam fennállásával,

állam a

családban találja leghatalmasabb támaszát: hasonló eset forog

fönn

a

nemzetiségre

nézve,

s

azoknak

kik

esztelensége,

egységes államuk feltételéül minden különös nemzetiség megsemmisítését

szükségesnek

csupán

tartják,

különbözik azok rültségétl, kik állítják állam alkotása

vé2:ett meg: kell

fokozatra nézve

mikép egy valódi

:

semmisíteni a családot

:

mivel

csak ekkor lehetséges, hogy minden egyes egészen az állam-

hoz tartozzék. (/)

Sok

rossz származott abból,

hogy a

ség törvényeit csupán

egyesekre nézve

nek,

népek nevében

s

az

államok és

st magasztaltak volna, ki azokat telen

lehet

fel,

kötelezk-

tetteket követtek

el,

melyek minden egyest megbélyegeztek

saját

az állam

vallás és erkölcsi-

ismerek

érdekében hatalma:

vitte

de

volna végbe.

joga,

Vég-

mások igazainak

::

Jegyzetek az ötödik fejezethez.

109

Ez

ellenében, szintoly korlátolt, mint az egyeseké.

igazság

Azonban, úgy hiszem, nem kevésbbé veszélyes, ha az államok és népek irányában alapelveket állítnak fel, melyeknek alkalmazása félreismerését mindig súlyos lakolás követte.

A

egyesek ellenében romlásra vezetne.

—

mindig zavart azt,

a

jogfogalmak

népnek érdekében vagy érdeke

történjék bár a

el

idéz

—

megrendíti

vagyis

fogalmakban,

e

sértése,

ellen,

min nyugszik egész társadalmi rendünk.

Tegyük az

miszerint

egyenlen

hogy a communismus gyzött, gondoljuk, államokban a szerencse minden java

fel,

e^yes

osztatott

között

állampolgár

valamennyi

fel

hihet-e, hogy miután a szerencse javaira nézve az államok közt

nagy különbségek fognak

is

térre szorult,

áldását

mások

élvezhetik

elégületlen

niikép

vagy éghajlata

míg

fosztva,

által

hihet-e,

:

a

vez

helyzetökkel

körében

államok

állapotú

azon alapelv,

elveket

alkalmazott

és

nem

ked-

népek közötti küzdéssel fog végzdni? Ugyanmiszerint egész népet meg lehet jogaitól er-

fosztani,

késbb mindig

tiszteletet is megingatja,

jogegyenlség

elve,

mit

egyesek jogai

az

míg az ersebbnek egész

népekre

joga,

nézve

s

iránti

a teljes

elismertek,

egyedüli szabálylyá lesz az egyesek minden viszonyában Ingattassék

meg

bárhol

a jog fogalma

zon eredményt vonja maga

vagy ássátok

alá az

fölöttetek az épület,

(w) szemközt,

Ha

az

a birtokos és birtok-

s

egyének kö2t kezddött harcz a kedvez

szakosan

minden

természet

hogy

mondom,

egész emberiségre ki kell terjeszteni; talan

meg van

a legtöbb élvtl

területen

szk

néhol a nép

s

népek rövid idn azon meggyzdésre nem jutnak, egyes

az

nagy

létezni,

a

bens

után.

:

melyben oltalmat

is.

mindig ugyana-

Vegyétek

alapot: mindenik

kath, egyház,

az

ki

a zárkövet

esetben

összeomlik

véltetek találni.

más keresztyén

községekkel

szervezetében bámulatos szilárdságot mutat

Az uralkodó eszmék befolyása az

170 azt

államra.

nem azon merev mozdulatlanságnak

kell

tulajdonítani,

A

melylyel a katholicismust általában vádolni szokták.

mi

lényegesnek ismertetett, szilárdul fennmaradt az a protestantismusban

i«!,

sz=ibott a

szellem

túllépnie:

úgy a

fel, s

s

nyilatkozat

az isteni

tiszta

igéiben

egyház

katli.

korlátot

nem szabad

szabad kutatásának, melyen

bizonyos hitelveket

is

állíta

azokhoz változhatlan következetességgel ragaszkodik; de

ha szkebbek voltak

e korlátok: az

is

— Mit a

szabadon fejldött azok között.

egyház

mindazáltal

katholicismus tespe-

désérl mondanak, az a tények balul-ismerésén alapszik.

Ha

a kath, egyház ezen merevltségben maradt volna,

melyet szemére vetnek

vagy meg

:

azon hatalmas ellépést, mit az századtól a

XVI- kig

emberek kedélye

Az

tett;

fölötti

vagy

kellett volna

el

egyház minden átalakulás

daczára megrízheté legnagyobb egységét,

A

ugyanazon eredményre

tetben

nevezetes

is

csupán konnámj-

pápa felsösége az egyház körében

vezetett,

A

az állam körében.

Vl-ik

veszítnie az

uralmát

ok, melynélfogva a kath.

zási alakjában fekszik.

akadályoznia

vala

kell

európai emberiség a

melyre a korlátlan királyság

kath. keresztyénség nézeteiben e tekin-

módosítások

S habár

keletkeztek.

I.

st nagy Leó igényei nem voltak oly határozottságfelállítva, mint késbb Joannes de Turrecremata „De

Július,

gal

potestate

(Credendum

papali" körülírta

pontifex in iudicio eorum, quae et

per consequens in

soha sem hagytak

fpap hatalma egyre az egyház azon

mértéke

is

illis

fel

;

s

non a

erret)

mely

mi

által

meghatároztathatott.

szabályoztatott,

:

e

quod

A

romanus

sancto regatur

felsségi igénynyel

mértékben

korlátlanabb, annál

eszközt,

est,

fidei sünt, spiritu

lett

a

fejldésének haladás

meg

iránya, volt, s

úgy, hogy elkülönzés helyett mindig

sabb összetartásra kellé annak vezetni.

római

inkább megszerzé

st csak

szoro-

Jegyzetek az ötödik fejezethez.

171

Luther fellépésébl gyaníthatni, hogy ha az egyénnek több szabadságot adtak volna az egyház körében,

s

a pápasá-

got illetleg kevésbbé korlátlan hatalmat vettek vala igénybe:

a nagy szakadást az egyház kebelében hihetleg ki lehetett

volna

kerülni.

hogy nem

tört

alapíták vala

így volna

meg

a ki,

franczia

ha Richelieu és

sem

nélkül soha

érte volna

úgy a kath.

nem

egyház, a pápaság korlátlan uralma nélkül, talán

min

volna oly szilárd szervezetté, a

E

(n)

de

szétszakadozni;

s

els

fogott vált

is

Ranke „Deutsche Ge-

tekintetben olvasóimat L.

bevezetésére

sem

soha

jelenleg.

czím

Berlin 1839"

schichte im Zeitalter der Reformation.

mvének

nem

Lajos

de valamint

;

az egységnek azon fokát, mit ott bámulunk:

vala oly erszakosan

állíthatni,

is

XIV.

a korlátlan királyi uralmat

Francziaország ez absolutismus el

forradalomról

könyvére

l^gy

utasítom,

hiszem, korunkra nézve mi sem lehet tanulságosabb azon

gos eladásnál, melyet e nagy történész

ír

az 1486

vilá-

— 1517-ig

kezdett kísérletekrl, jobb alkotmányt adni a német biroda-

lomnak.

már 1491-ben

Fájdalmas lehet a gondolat: hogy

közös birodalmi kormányt és hadi szervezetet indítványoztak

Németországra nézve,

gyl

birodalmi

már akkor e^y minden évben egybe-

s

gylés

melynek a

terveztetek,

birodalmi

kormányzás fontosabb ügyeirl kellene gondoskodnia, minden

kísérlet,

alkotmányt

szerezni

e

szült;

szenvedett,

s

— — a fennállón

csak általános

izgatottságot

ennyi hasztalan kisérlet meghiúsulta mindazáltal szint-

úgy bizonyságot

tesz az

eszme hatalmáról, mint azok

lenségérl, kik eddig valósítani igyekvének azt ki történetének vissza,

hogy

birodalomnak,

a mi nélkül valódi egység soha sem létesíthet,

mindig hajótörést

s

ezen

szakára

csak

tehetet-

s

a német,

elszomorodva

tekinthet

vigaszt kereshet abban, miszerint

nem

;

hivatásuk

nyom

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

2*72

nélkül elenyészni oly fogalmaknak, melyek több mint három

nem

századon át

Az

lyére.

és

(o)

veszték

el

alkotmánynak

Mindkét

(^;)

meg

séget vizsgálja: lata,

—

furti

parlament

tilag

épen ellenkez

alapos

Ki a két tervezet

igen messze fogna vezetni.

A

hatalmukat egy nagy nép kedé-

egész világtörténet igazolja ez állításomat.

gyzdni, hogy

fog

egybevetése közti különb-

Poroszország javas-

bár többnyire ismételve feltaláljuk benne

mellett,

elfogadott

által

porosz javaslat

s

szerint a

által

a

frank-

gyakorla-

foglaltatik a „Fürsten collegium" kiter-

hogy

a császárt korlátlan

.,Staatenhaus"

neveztetnének

ki,

„vet"

tagjai

beegyezése minden törvényhez szükséges

kormányai

—

eredményre fogna szükségkép vezetni.

hogy benne

jesztett jogokkal,

határozatokat,

—

—

illeti:

a

melynek

a tartományok

S miután oly birodalmi

alkotmány fennállása, mely minden fontosabb ügy intézését a tartományok kormányaitól, ezeknek érdekeivel

elvonja

ellenkezik: az

egyes

kormányok

szükségkép

a

birodalmi

hatalom korlátozására fognák használni a birodalmi szerkezet szerint

ket megillet

által elfogadott

ket szülne, korlátozására

lennének.

s

befolyásukat.

A

frankfurti parlament

alkotmány életbeléptetése ellenkez eredményea tartományi

vezetne,

kormányoknak egyre szorosabb

míg végre

egészen

uélkülözhetkké

;

Hatodik

VI.

fejezet.

173

FEJEZET.

HA AZ EGYENLSÉG ÉS SZABADSÁG — AZON ÉRTELEMBEN, MELY E FOGALMAKNAK

JELENLEG TULAJDONITATIK — VALÓSULHATNÁNAK IS: EZ NEM EREDMÉNYEZNÉ AZT A MEGELÉGEDÉST, MELYET TÁRUNK

TLÜK. Hogy sal,

—

—

a szabadság és egyenlség fogalmai egymás-

mindketten pedig a nemzeti jogosultság elvével

ellentétben állanak, fönnebb

—

gondolom

—

bebizo-

Megmutattam, hogy valamint a szabadság egyenlség eszméi nagyobb államok létezését lehe-

nyítottam. és

teszik^): úgy a nemzetiségi jogosultság fogalma a jelenleg létez államok felbomlásához vezet. Innen következik: elször: hogy korunk vezéreszméi, bármi általános

tetlenné

lelkesedéssel karoltattak

hetk ^)

fel:

egyáltalában

azon formában, melyben

Ne

feledje

az

olvasó,

hog-y

szabadságról és nemzetiségrl mondok,

amennyiben tetnek

fel.

ezen

fogalmak

a

most

nem

létesít-

felállíttattak

a

mit

azt csak

az

egyenlségrl,

annyiban

közönséges

.állítom,,

értelemben

vé-

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

\1^

míg Európának északke-

másodszor: liogy addig, leti

részében

egy

óriás-batalom

államok pillanatnyi felbomlása

is

állván

a

fenn,

létez

a legnagyobb veszede-

lemmel járna, addig mondom^ habár lehetséges volna is ezen eszmék létesítése, ez mégis a szabadság és mveltség érdekében nem kivánatos. Mind ezeknél fogva meg vagyok gyzdve, hogy azoknak, kik az állammal elméletileg vagy gyakorlatiazon fogalmak igalag foglalkoznak, els kötelességük zítására hatni, melyek, a mint el nem nyomathatnak, :

úgy nem is valósíthatók jelen formájukban, a fennálló rendnek felforgatása nélkül.

Az tatnak,

nek

általánosság, melylyel bizonyos nézetek elfogad-

nem

ugyanezen nézetek

szolgálhat

bizonyítékául:

meggyzdésük

de

a fennforgó kérdést olyanból,

inti

így szükségesnek látom, hogy más nézpontból vizsgáljam meg,

s

még

melyet eddigelé

természeténél fogva a

lelkiismeretes

bebizonyítására

megfontolására és minél világosabb az ellenvéleményüeket;

helyességé-

nem

érintettem, de

legfontosabb:

iem, melyet az egyenlség,

szabadság

a mely

azon befolyást érés

nemzeti jogosult-

ság fogaJmainah gyakorlati ralósitása fogna gyakorolni

az egyesek megelégedésére

nem

czél,

és

anyagi

jólétére.

emberek nagy többségére nézve, hanem csak eszköz arra, hogy az egyesnek

Minden

állam, az

a szabad kifejldés lehetségét nyújtsa és anyagi jólétét biztosítsa.

Oly állam, mely egész nagyságában fennáll

ugyan, de a nélkül, hogy e czélnak megfelelne, minden polgárára

zanul

csak

tetik (a).

nézve

nem

addig

fog

egyéb nagy elviselni,

bajnál,

melyet jó-

míg arra kényszerít-

Hatodik

fejezet.

175

Különcz állításnak látszik, és mégis való, miszeaz államtudományok mezején a tévedések egyik legbségesebb forrása, napjainkban azon tagadhatlan tény ignorlásában kereshet hogy minden nép csak emberekbl áll, kik azért, mert kormányféi-fiak, vagy rint

:

tudósok

szóban

által e

:

nép együvé foglaltatnak, sem

ter-

nem mondottak le, szenvedélyeikbl nem vetkztek ki.

mészetes vágyaikról és szükségeikrl

sem hibáikból és Ezen fogalom

:

nép épen azoktól

áll

legtávolabb, ki-

—

ket rendesen e szó alatt érteni szoktunk.

Valamint a

haza fogalma az emberek tetemes részére nézve azon ponthoz van kötve;

mely nekik lakúi szolgál, s valaannál nagyobb áldozatokra lelkesíti, minél szorosabb kapcsolatban van az egész hazának jóléte azon kisebb kör érdekeivel, mely hozzájok legközelebb áll; épen úgy e fogalom nép, az emberek legnagyobb részénél csak magukra, családjokra, barátaikra és környezetükre terjesztetik ki; és habár gyakran fordul el, hogy az egyes önnön érdekét ezen kör érdekének önként alárendeli, mégis félreismerjük az emberi természetet, ha hiszszük, miszerint az ember önmagát s mint

e

ket

fogalom

:

kivált

azokat,

kiket

szerelmével

—

egyes ritkább eseteket, landó.

—

Az emberek, nagyobb

—

átkarol,

—

kivévén

a közjónak feláldozni haj-

még pedig ezen

a

nemesebb emberek

„családunkat inkább kell szeretnünk mint minmagunkat, hazánkat inkább mint családunkat, s az emberiséget inkább mint jóval

hazánkat," vetni,

még

—

része

legfölebb

is

tételnek

:

csak els részét szokták kö-

pedig azon oknál fogva, mert a viszony, mely-

ben az egyes

áll

családjához,

érzelem eredménye.

nem

az elmélet,

hanem az

Az uralkodó eszmék

\1Q

mink

Fogalmak,

fogalmak,

észbeli

felszólal az

haza,

emberiség,

nép,

mködése közben

az ész

s

önzés

:

befolyása az államra.

tisztán

rendesen

is.

Minthogy pedig az ember természete minden állami formánál azonegy marad, s az egyes épen úgy nem szereti saját

mit

dozni nél

javát valamely többség akaratának alárendelni,

nem

szereti

érdekeit

más hatalom kedveért felálhogy az állam szervezeté-

innen következik

(h),

nem szabad

az

:

úgynevezett

közérdekek miatt az

egyesek érdekeirl megfeledkeznünk és valóban bámutalán méltánytalahogy korunkban, melyet ;

—

latos,

nul

—

a legvastagabb önzéssel és anyagisággal szoktak

vádolni, de

mely mindenesetre az anyagi érdekeket min-

denütt latba

veti,

az állam

organisatiójánál

mily hofolyással lesznek bizonyos

e

kérdés:

állami intézkedések az

egyesnek jólétére? oly kevéssé méltányoltatik.

Fordítsuk figyelmünket ezen kérdésre.

Mindenek eltt meg valami abstractióról

kell

szólok,

jegyeznem, hogy melyet népnek

nem

itt

nevezünk.

Szándékom kinyomozni azon befolyást, melyet a szaegyenlség és nemzetiség divatos fogalmainak

badság,

valósítása államaink valóságos lakosaira,

Az elméleteknek próbakül

viszonyaira gyakorolni fogna.

hogy

egyes

szikla,

melyet

phantasiánkhoz

s

állam

ezeknek jelen

nem

arra való,

nem

szolgáljon;

képest

ilyenné

vagy

—

legyen szabad e amolyanná faraghatunk. Az állam, olyan, mint a korall-szirt, melyélnem nek egyik ágát sem sérthetjük meg anélkül, hogy szám-

hasonlattal

—

talan életet ne pusztítsunk el egyszersmind.

A

tárgy

bvebben

fontossága

szolgáljon

mentségemül,

ha

tárgyalom, mint talán szükségesnek látszanék.

;

;

:

Hatodik

Ha ldését

fejezet.

Nyugat-Európában kifejhogy az mindenütt

polgárisodásunknak

nyomozzuk,

három elembl

177

találjuk,

azt

alakúit.

Ez elemek a keresztyénség eszméi

azon

melyben

állapot,

uralkodás végidejében

volt,

Nyugat-Európa a római melybe annak feloszlása

a

s

után jutott

azon népek erkölcsei és nézetei, melyek a nyugati birodalmat felbontották,

Az ó-korban

s

uraivá lettek.

az állam és a vallás

bens

kötelék

voltak összekapcsolva; mindkett azonegy czél

tal

ál-

—

a

közügy fenntartása eszközeinek tekinthet. Az ó-kornak is megvoltak hitetlenségi idszakai voltak idk, midn ;

állam

az

vallása

oltalomra szorult,

iskolák vagy idegen

egyes

vallások befolyása

philosophiai

ellen (c)

:

de a

fogalmak soha sem ellenkezhettek azon elvekkelj melyek az államnak alajnil szolgáltak. A vallástan, mely az istenség nevében hirdettetett, és az állam törvényei mindig megegyeztek; a polgári erény egyszersmind valvallási

lási

erényül tekintetett;

s

a polgári társaságnak alapúi

nem

szolgáló

viszonyokat soha

melynek

fennállása az állam

rosszalhatta

fennállása

oly

vallás,

által volt

felté-

telezve.

Valamint az

államban

minden jogosultság a

pol-

úgy nem volt vallás az mely ezen nézet helyességét kétségbe vonta volna; s a rabszolgaság fennállását megtámadta, vagy a polgár jogának ellenében emberjogokat állított volna gárság fogalmából indult ki: ókorban,

fel

(d).

Eötvös.

A

XIX. század

eszméi.

I.

12

278

-'^^

A Épen

uralkodó eszmék befolyása az államra.

keresztyénség az állam körén kívül keletkezett. az

mert nem lépett

által,

fel

ellenségesen az állam

megadta a mi a császáré; mert keresett tért, ahová az állam ha-

ellen; mert a császárnak

munkásságának

nem

talma

ott

hatott; mert

birodalmát

lónak mondotta: épen ez

nem

által biztosított

e világból va-

magának

teljes

épen ezért követhette, fejldésének els ösvényét szabadon; nem gondolva azzal,

függetlenséget,

századaiban,

megegyeznek-e, vagy ellentétben állanak az elvek az államban

lított

általa felál-

A

uralkodó fogalmakkal.

resztyénség alávetette magát

az

államnak,

mint

ke-

vala-

mely physicai szükségnek, az állam üldözte vagy fel sem vette a szerény hitfelekezetet; de századok múltak, melyeknek befolyása alatt állam és egyház idegenek maradtak egymás irányában. A zsidóság, melyet a keresztyénség eldének és alapjának kell tekinteni, elnyomottaknak vallása volt; s miután oly törvények, melyek — mint Mózes törvényei valamely népnek százados elnyomatása utáni szabadulása els perczeiben adatnak, mindig a szabadság igéit hirdetik: természetes, hogy a zsidó hitkönyvekben is minden önkénynek, st magának a királyi hatalomnak is rosszalását^), az egyéni jogoknak tisztele-

—

tét

találjuk;

törvényeket,

a

rabszolgákra és idegenekre pedig

minket

hasztalan keresnénk, vallása,

(e)

A

ókor

legmveltebb

keresztyénség

is

oly

népeinél

elnyomottak

azon különbséggel mindazáltal, hogy a zsidóság

oly

pillanatban

az

elnyomatáson,

')

az

Lib.

I.

keletkezett,

JReg-um.

és

önálló

Cap

VIII.

midn

a nép

birodalom

már

túl volt

alakításának

Hatodik

fejezet.

279

ment eléje, a keresztyénség pedig tekintet nélkül a már létez vagy még alkotandó államokra, fogalmazta tanait. A mindenható Rómával szemközt távolabbnak látszott annak lehetsége, hogy a keresztyének vallása valamely állam alapjává válhatik, semhogy e lehetség a vallás

elveinek

A

volna.

tett

kik

volt,

nem

badulnak,

megállapításánál

keresztyénség oly

nem

hanem szabadságuk birodalmát

A

keresték.

is

hatott valamely külön

határain

nem

is

kívül

támaszkod-

külön állam polgársá-

országra,

Mindenki, aki magát

néptörzsre.

nyomottnak, hontalannak

vallása

törekedtek e czélra,

e világ

keresztyénség e szerint

gára, vagy külön

vétethe-

hogy bilincseiktl megsza-

remélhették,

kik ennélfogva

s

tekintetbe

elnyomottak

érezte,

s

aki

azon

el-

meggy-

hogy Rómának vaspálczája alól e földön nem vonhatja ki magát, egyenl vágygyal tekintett azon világ felé, hová az elnyomónak hatalma nem terjed; s magát e világ polgárának tartotta. Minden elnyomottnak eszménye a szabadság, s így a keresztyénség is szükségkép a szabadság elveit állította fel. Egyetemesnek kellett annak lenni, amint az elnyomás vala, mely alatt keletkezett; s épen mert nem ellenségesen

zdésben

élt,

lépett fel az

délyeket

oknál

állam irányában

nyújtani

fogva

ez

fejldött

és

nem

institutióiban

ki

az

törekedett

a

államtól

enge-

hittannak:

ez

teljesen

függet-

vált a

keresz-

lenül.

Utóbb

is,

midn

uralkodó

vallássá

tyénség a római birodalomban, szintén nem volt képes rögtön átalakítani az állam mindazon viszonyait, melyek ellenkezésben állottak némi tanaival. Bármi következetlennek látszik, hogy miután egy nagy biroda12*

;

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

^30

lom valamennyi lakosa elfogadott bizonyos vallási elveket, ezeknek alkalmazása más világra halasztassék liogy a létez államnak összes alkatát megmégis,

—

—

óvja a rögtöni feloszlástól elv

mögé

rl

való.

kellé

vonulnia

a

keresztyénségnek 'ezen

istennek országa

:

nem

e

föld-

Az egyházra nézve innen azon elny keletkezett, hogy ugyanazon elv következtében az függetlensége is elismertetett, s félj ogosí tátott, hogy a rabszolgaságot és minden egyenetlenséget az emberi tökéletlenség szomorú következményeként eltrve, a szellemi egyenlséget és szabadságot, mint az emberiség legmagasabb czélját hirdesse,

s

legalább a gondolat mezején folyvást

s magát nem egyes állam, hanem az emberiség közös vallásának tekinthesse. Ezen viszonyból szükségkép e két eszme szárma-

ellenmondhasson az államnak,

minden emberMindakét fogalom tamelyeken emelkedett

egyház az állam mellett^

önálló

zott:

nek tökéletes egyenlsége isten eltt. gadja a leglényegesebb

elveket,

Azon

az ó-kor valamennyi állama. e

fogalmak általánosakká államainak

ó-kor és

remények csatlakoztak

A elem

—

jelen

mondám

—

bármi

hozzájok

is

társadalomnak

a mint

pillanatban,

lehetetlenné

lettek,

helyreállítása,

és

alapúi

midn vált

az

dics emlékek

(/).

második keresend,

szolgáló

azon állapotban

a melyben volt a római birodalom feloszlása idejében.

Róma, zetiségérl.

midn

—

a

világ

urává

Görög mveltség

lett,

és

lemondott nem-

csaknem

ázsiai er-

kölcsök kiszorították a hajdani Itália egyszerségét, az

örök város a föld összes népeinek gylhelyévé polgárság, melyet a latin városok

lett,

és a

annyi vérrel szerez-

Hatodik

maguknak,

tek

sbb más

egész

városoknak

fejezet.

Itáliára

|gl

terjesztetvén

egyeseknek

és

tekintet nélkül nemzetiségökre.

tott,

—

neve,

mely korábban, csekély

A

is

ki,

ké-

adományozta-

„civis

kivétellel,

romanns"

csak azokat

környékén laktak, most azonképen, mint a nemesség a legújabb idkig, bizonyos elnyöket és kiváltságokat jelentett, semmit egyebet. Minél messzebb jutunk az imperátorok kik a városban

illette,

és legközelebbi

—

történetében, annál általanosabbá válik e

Rómának

valamint az örök

idegenekbl állanak

s

légiói

tilnemény, és

már csaknem egyedül

a császári széken

is

mindig több-

több barbárt szemlélünk: úgy szaporodik évrl évre azoknak száma, kik magukat római polgároknak vevezik {g),

úgy terjed a római nyelv nagyobb körökben még nemzetiségök

és

oly

fenntartásáért

döttek századokon

Valamint

mveltség is, hovatovább népek között is, melyek

bámulatos

kitüréssel

küz-

át.

tehát a vallás

mezején a

keresztyénség

nemzetiségek közötti ellentét megsznt,

által a különféle s általánossá vált

az eszme, hogy isten minden

egyenl jogokkal

ruházott fel:

úgy

embert

történt ez szint' ak-

mezején is, nemcsak azért, mert despotiai államokban a szabad ember s a rabszolga közötti kölönbség kisebbé válik, mivel az uralkodóval szemközt

kor az állam

mindketten egyaránt jogtalanok; hanem azért a különböz jogosultság, tezett,

polgár

—

nem

hanem

az

állam

is,

mert

amennyiben ilyes még lénempolgár, szabad ember és rabszolga

és.

között,

—

a

nemzetiség és a származás

által

eszméjén,

meghatározott viszonyon alapúit.

A keresztyénség a szellem mezején, a római birodalom az állam körében megsemmisítette a nemzetiség

:

132

^2;

uralkodó eszmék befolyása az államra.

eszméjét; és valamint hitünk általános egyház önállásának megismerését vonta ez által

egy, az

ségét mutatta

független

államtól

elfogadása

maga

élet

mezején annyi kisebb állam-

nak beolvadása a római birodalomba. Oly terjedelm birodalom, min a római igában

tartható

kormányozni,

de

lehetetlen,

álltak a

—

s

organismus lehet-

meg: úgy szükségkép hasonló eredmény-

hez vezetett a politikai

hódítható,

az

után,

és

igazgatni oly

kivált

önkényesen

ily

meg-

terjedelm birodalmat mink akkoriban

eszközökkel,

kormányok rendelkezésére,

bármi gyarló rend

volt,

zsarolható

—

és valamint

a rend,

szüksége kényszeríté a

biro-

dalom egyes városait municipális institutiók behozatalára, ha ilyesek még nem léteztek volna úgy maga a római központi hatalom e törekvést nemcsak trte, ha:

nem el

is mozdította; mert épen a municipális organismusban igazgatási eszközt látott, kevesebb veszedelemmel járót, mint ha a birodalom satrapiákra osztatik, ami csak a persa birodalom tapasztalatainak ismétlé-

sére vezethetett volna

a

függetlenség

midn

utáni

(/2).

A

történet tanúsága szerint

vágy azon

lehetségesnek

a kivívása

pillanatban

mutatkozik,

felébred, s

így, ha-

bár olyankor kényszerít eszközökre volt szükség, hogy a

municipális

tisztségek

clvállaltassanak

(^),

mégis

e

viszonyokból egyre élénkebb függetlenségi érzetnek kellett

keletkezni, annál élénkebbnek, minél kevésbbé volt

képes

a

barbároktól

részek oltalmára,

s

sújtott

Róma

minél inkább

az egyes birodalmi

kényteleníttetett min-

denik város saját védelmérl önmaga gondoskodni.

Róma

gyengeségének tudata és saját erejöknek érzete csakha-

mar megtanítá az egyes városokat Rómával szemben

is

Hatodik

bátran

fellépni,

azon

s

institutiók,

melyek

eddigien

hogy az imperátorok számára

arra szolgáltak,

csak

183

fejezet.

be-

szedessék az adó és a parancsok végrehajtását biztosítsák,

melyekben a városok elbb csak elnyomási eszközt most szabadságuk védfalának tekintettek. Mennyire tnt el Rómának uralkodása által a külön nemzetiségek érzete, mutatja fleg azon körülmény, hogy a római birodalom bomlása közben egyes városok s

láttak,

növeked

ugyan

folyvást

egyes

nemzetiségek

nyoma;

még akkor

s

sértetett Galliában a

egy

rendszer

függetlenségre tettek szert, de

is.

midn Róma

részérl

nemének alkalmazásával a

megkí-

tartomány szervezése a képviseleti :

e

törekvés az

általános részvétlenségen szenvedett hajótörést

Valamint

semmi

államalakítási törekvésének

keresztyénség

az

(/c).

embereknek

isten

egyenlsége eszméjét, s az államtól független egyház fogalmát léptette életbe: úgy az ó-Jcor nemzetiségeineli megsznése és az önálló nmnicipalis institutióh utáni törekvés az, mi Rómának bukása után megeltti

maradt. Mily befolyással kori társadalom doljuk,

hogy az

városokban zünk, is

legyen e törekvés az újabbaz

kifejldésére,

világos,

úgyszólván

ó-korban

központosult,

a

az

lett

s

a

mit

ma

ha meggon-

minden élet a vidéknek neve-

birodalom felbomlása idejében

nem

volt a népvándorlás által okozott

fel-

római

létezett.

Bármi nagy forgatás,

mégsem

forgathatta ki helyébl egészen

mind-

mi az ó-világból megmaradt. A történet nem kezdethetik meg újból; a történet csak folytattathatik. És azt,

valamint épít

a

hódító

elpusztított

paloták romjaiból házat

magának: úgy a népek, melyeknek csapásai

alatt

-^^

134

á római

uralkodó eszmék befolyása az államra.

birodalom

létez

fogalmakat

pedig

annyival

fogadása

után

alapzatot,

már

új

mivel

inkább, az

keztek, részben

Az

összeroskadt, beigtatni

kénytelenek voltak a

állami épületükbe;

a

még

keresztyénségnek

melyen

el-

fogalmak kelet-

e

elismerték.

önálló egyház eszméje továbbá

is

fennmaradt,

s

a világi hatalom feldarabolásával és gyengülésével még-

Mindenik város, mely a római uralhatáskört vívott ki magának, ehhez

inkább kifejldött.

kodás

önálló

alatt

most méginkább ragaszkodott: részben a

barbárok

leghatalmasabb

mint a római

mazhatá,

ben azért

mivel

is,

lakosainak

birodalom

ezen

gessé vált oly korban,

is

azért,

mivel ezt

könnyebben

oltal-

irányában; de rész-

önállóság fenntartása szüksé-

midn

érdekeik

összes

ellen

általa a

városnak

létele és

feltételeztettek, és mivel a

melynek közönségéhez ilyes váromelynek püspökei e helyeken többnyire a defensor nagy nyomatékú tisztét viselték, szükségkép minden módon a városok ebbeli czélzatait keresztyén

sok lakosai

egyház,

tartoztak, és

támogatni törekedett.

Épen így

kellett a

jogegyenlség fogalmának

melynek valóságos alapja mindig az egyenlsége,

hódítók

—

legalább

azok

s

—

állások tényleges

között elterjedni, kik a

egyenl elnyomatás

irányában

állapotára jutottak,

is

kik a nyers ert,

és

jogtalanság-

mely

ezt

esz-

valaminek nem tekinthették, a mibl valóságos jogállapot származhatnék.

közölte,

semmikép

Az erszakos

oly

mely által valamennyi újabb keletkezett, nemcsak a rang- és rendkülönbség alapjának tekinthet, mely jelenleg létezik; de egyszersmind millió elnyomott szivébe azon meggyzdés els állam

hódítás,

Hatodik

rakta

csiráit

nem

Ig5

fejezet.

hogy az állam szerkezete erszakon

le,

valóságos jogon

alapszik

véseink kiindulási pontját képezi. Ugijanesen eszmével

találkozunk a hódítónál

csakhogy más formában Itt is az egyes csak karjának

is.

különbözni-,

is

itt

tartani teljes függetlenségét,

denki fenn akarja

min-

melyrl

rövid idre lemond ugyan, de a nél-

hadviselés közben

t

—

—

fegyvertársaitól

vél

ereje által

és

így egyenlségi törek-

s

vezet vezérnek más elsséget engedne, mint tán nagyobb martalékrészt s azon kitüntetést, hogy a diadalmi énekben legeli említteshogy az

kül,

diadalhoz

sék a neve.

Az

önbecsülés

érzetét

birodalmat megbuktatták

S juk,

az egyéni

és

e szerint,

melyekbl

ha figyelmünket azon elemekre fordíttársaság megalakult, mindenütt

A

Mindenik város ugyanezen

község

körében.

A

Nem

természetes-e,

^)

A

római világ a hódítás

egyenl uralkodásra hogy

legtelje-

Az egyház mindnyájok

mindenkire ruházott polgárjog

A gyz

szellem me-

czél felé törekszik a

személyének

hódító saját

sebb önállóságához ragaszkodik. egyenlségét hirdeti isten eltt.

keresztyénség ön-

magának a

zején.

roztatott.

római

a jelen

állóságot (szabadságot) követel

az utóbb

a

^).

ugyanazon eszmékkel találkozunk.

s

önállás utáni

azon népeknek köszönhetjük, melyek

vágyat

polgárisodásunk,

által nivelli-

tart

számot.

miután

ki-

Ajánljuk e részben olvasóinknak Guizot nag-yhír munkáját:

„Histoire

de

la

civilisation

en

Europe",

hol a befolyás, melyet a

római birodalmat meghódító népek az egyéni szabadság keletkezésére gyakoroltak, terjedelmesen tárgyaltatik.

eszméjének

Az uralkodó eszmék

Igg

mindenütt ugyanazon eszmékkel

pontjainál

indulási

befolyása az államra.

lálkozunk, ezen eszméket tovább

Ha jük, úgy

a középkori

történet

zagyva szövedékét tekint-

fogjuk találni, hogy az önállóság utáni általá-

nos törekvés vonul át

vörös fonalkép az egészen.

—

tapasztaljuk az egyház körében, hol,

gát mint

ta-

l'ejleszté.

egész, az

Ezt

miután ez ma-

államtól függetlenné tette

—

egyes

püspökök az érsektl, mindenik szerzetes rend a püspök hatóságától függetlenné válni törekedett. Ezt tapasztaljuk minden tartományban, mely a birodalom, minden városban, mely a tartomány felssége alól megmenekülni törekszik, valamennyi testületnél, mely önkörében tapasztaljuk országok

egyházai

Rómától,

a

—

függetlenség

teljes

minden egyesnél. ral

után

tapasztaljuk

külön

minden alárendeltség jogok körén túl halad: a maga hatalmát a tartomány grófjai által látja felmentené

szemközt örömest

alól,

áhítozik,

Valamint a berezeg magát a császár-

mely a puszta

úgy

visszautasítva,

kik

tiszteletbeli

meg

A

lovagok irányában.

hasonló

helyzetben vannak a

jelen társadalom

kezdete általá-

nos küzdelme mindenkinek teljes önállóságért. az európai emberiségnél,

Mintha

annyi szenvedés után, melyet

önkény századokon keresztül reá mért, ösztönszer ellenszenv maradt volna vissza bármily nagyobb a római

államnak keletkezése

A

szabadságra

és

ellen.

az uralkodásra

törekvés csak kü-

lönböz fokai ugyanazon emberi hajlamoknak. A ki saját erinek önálló gyakorlatát biztosítva látja, az mások erit törekszik magának alávetni, s így mindnyájok szabadság utáni küzdelmébl egyeseknél szükségkép uralkodásvágy

s

végre

maga ezen uralkodás

keletkezett.

Hatorlik fejezet.

187

impérium emléke, s emberekkel még legnyersebb állapotukban is mindig bizonyos rendnek szükségét érezteti, oda vezették a népeket, hogy ezen általános önállóság utáni törekvésnek, mely a társadalmat bomlással

Az egyház törekvései, maga a természet, mely

római

a

az

fenyegeté, a zavar közepett lassankint megszilárdult ki-

rályságban gát

De még

állíttatott eléje.

azon tényezk

melyeknek köszönhetjük nagy részben jelen

is,

sodásunkat

képesekké

:

az egyház és a királyság csak az ,

czéljaik elérésére,

vést használták eszközül.

kat

a császárság elleni

A

polgári-

által

váltak

hogy az önállóságra törek-

pápa,

midn

az olasz városo-

küzdelmeikben támogatta, hogy

az önálló egyháznak védfalúl szolgálhassanak; Franczia-

kik

ország királyai, polgári

községeket

egyes uraknak a

szemközt

hatalmas hbéreseikkel alapítottak

birodalmi

;

német

a

közvetlenségre

császár,

ki

törekvéseit

támogatta; mindnyájan azonegy ösvényen indultak.

Feladatom körén kívül esik lépésrl lépésre kisérni mely világrészünket azon viszonyokból, mikben azt a római birodalom bukása után találjuk, a

fejleményt,

mveltségének

jelen fokára

érintenem,

e tárgyat

De

emelte.

szükséges volt

hogy az olvasónak eszébe

juttas-

sam, mily lényeges befolyással volt az egyéni önállóság eszméje polgárisodásunkra, s mennyire lépett mögötte

egyenlség fogalma is, melynek valóidkig arra szorítkohogy egyenl önállóságban részesüljön mindenki.

háttérbe

még

sítása utáni zott,

az

törekvés a legújabb

Csak ha az európai emberiségnek vetkezetes

e tekintetben oly kö-

fejleményét helyesen felfogtuk,

—

csak ak-

felforgatás,

mely

bekövetkezni fogna, ha az emberiség most rögtön

ellen-

kor

kez

tnik

fel

egész nagyságában

irányban indulna.

a

]

Az uralkodó eszmék befolyása az

83

A

államra.

mely eszme századokon keresztül

ily

hatalmas

államok

az

szükség-

befolyással

az

volt

fejldésére,

kép külön minden egyes állam viszonyaira is a legnaValamint az egyénnek gyobb befolyást gyakorolta.

—

fejldése

környezete

összes képességei

feltételeztetik,

által

szükségkép a physicai

valamint

s

lehetség ha-

tárai között mozognak: úgy más oldalról az állam fejldésének iránya feltételezi az irányt, melyet az egyén

A

követ törekvéseiben. szerint gazdálkodnék,

tétben állanak,

nem

földmível, ki telkén oly elvek

melyek a természet rendével

ellen-

volna oktalanabb annál, ki személyes

czélzatait az állam viszonyainak tekintetbe vétele nélkül

igyekeznék rekvés

Valamint tehát az önnállóságra tövalamennyi európai állam fejldésének

létesíteni.

szolgált

alapjául:

úgy szükségképen És is.

egyesek fejldésének

alapfeltétele

volt

ez gyakorlatilag

is

az

az

bebizo-

nyítható.

Azon

pillanattól

lyébe ismét egy,

midn

kezdve,

bukásával az ószer állam

a

római birodalom

feloszlott, és az

által is

egyéni, csak a

illeté,

az a

igénybe vétetett, miglen mindenkinek

törvény

által korlátolt

szólván a tiszta ész követelésévé vált.

kifejldésére

lépett,

gyzt

egyéni önállóság, mely kezdetben csak a

gyzöttek

elnyomás he-

bármily hibás jogrendszer

fordítjuk

figyelmünket,

önállósága, úgy-

Ha

az egyeseknek

azt

tapasztaljuk,

hogy mindenik osztálynál s minden egyesnél azon mértékben növekedett a munkásság, s csak ott vezetett anyagi és szellemi kifejldéshez, amely mértékben s a hol ezen önállóság megvolt

;

s

talán nincsen elv, melyet

nagyobb általánossággal állíthatnánk fel, mint a következ hogy „a jelen társadalomban az egyes vala:

Hatodik

mennyi

viszonyának

fejezet.

egyénnek

az

alapja

189

mun-

önálló

kássága.^^

Az ó-korban mindenki mindent az államtól várt. Nemcsak a kenyér és játékok után kiáltozó nép, hanem a büszke patrícius

várta üdvét.

az államtól

is

szükséges volt a háború, szükséges az idegen

nyomása, a dús martalék, hogy az része, a közkincsbl maga száraára lehajlított

— —

Neki is népek el-

az,

melyet

minél na-

gyobb legyen, hogy házát Görögország mkincseivel, keit távol

ó-kor állama olyan világosság

s

nem

polgára

követel

mezt

által létet és

— A

nak.

volt,

mint a

elláthassa

nap,

jelenben

egyebet

az

tel-

Az

(/).

melytl minden

minden melegség származott.

minél tágasabb

kássága

rabszolgáival

világrészek

államtól,

Az

újkor

mint hogy

munmaga alkothasson magá-

nyisson neki, melyen önálló

hatáskört az

egyesnek jóléte

és

gazdagsága

nem része a közjónak, melyet az egyes az államtól nyert, hanem saját ereje és szorgalma által szerzett birtok, mely gyakran régibb magánál az államnál, s az állam csak az egyesek gazdagságának s hatalmának köszönvén fényét, hasonlít a gyutükörhöz, mely összes erejét a benne központosuló sugaraktól kölcsönzi. Ha már mindenik egyén legfontosabb viszonyainak alapja s jólétének st lételének feltétele jelenleg az egyén önálló munkásságában rejlik, ebbl az következik hogy :

nem zavartathatnak meg viszonyainak módosítása, st

ezen önálló munkásság határai az

egyén

legfontosabb

tönkre jutása nélkül, léte

s

kától,

s

megelégedése,

hanem azon

szerkezetben saját

hogy

nem

e

biztosságtól függ,

viszonyainak

egyesnek

jó-

szabadságának

fo-

szerint az

politikai

melyet az állami

szerfölött

gyors váltó-

Az uralkodó eszmék befolyása az

190

zása ellen talál

A

^).

badság és egyenlség

államra.

megelégedés foka, melyet a szafogalmainak következetes alkal-

mazásától várhatunk, tehát szintén az

elveJc

által

feltételezte-

hogy oly aJkoímíhiynyal, melyben ezen

remélhctö-e.

tik:

következetesen

az

aUialmaztattaJc,

alapúi szolgáló biztosság

el

fog

éretni,

s

egyes jól étének

nem

én

hiszem,

hogy az, ki a szabadság s egyenlség divatos értelmében vett fogalmainak szükséges következményeit kellleg megfontolta, ily eredményt valószínnek mondhatna. Vegyünk egy democrat államot, melynek népe oly hogy mindenik egyes saját érdekeit felvilágosodott, tegyük fel, hogy azok, kik az egyetisztán felfogja tem nevében a törvényhozással meg vannak bízva, nem;

hanem

csak a valóságos többség választottai,

mind

h

e

képviseli;

denki

nézeteinek

többség kivánatainak,

tegyük

fel

s

egyszers-

érdekeinek

hogy a törvény minés sem a fváros^ sem

végre,

által tiszteletben tartatik,

népnek valamely része nem törekszik a törvény alkotásánál más befolyást gyakorolni, mint azt^ mely t a

ki

^) Azon tünemény, liogy az általános jólét sehol sem fejldött nagyobb mértékben, mint politikailag szabad országokban, épen

azon biztosságból magyarázható, melyet szabad

institutiók az

viszonyainak szerfölött gyors változása ellen nyújtanak. uralkodás alatt minden törvény

egyes

Míg korlátlan

egyeseknek változékony akaratától

függ: alkotmánj'os országokban minden változás formákhoz van kötve,

melyek az egyes polgárt munkássági körének rögtöni megzavarásától megóvják.

Korlátlan

viszonyok szilárdsága

uralkodók

is

átlátták

e

befolyást,

melyet a

alkotmányos államokban az egyesek jólétére

és kifejló'désére gyakorol, s az által igyekeztek az institutiók hiányain segíteni,

hogy maguk szabtak maguknak

osztályokat vagy foglalkozásokat

korlátokat,

szabaditékokkal láttak

€zeknek munkássági körét az általános

és el,

bizonyos

melyek

bizonytalanságból kiemeljék.

Hatodik

191

fejezet.

képviseljének választása által illeti. Az olvasó látja, hogy a democrata állam irányában úgy viselem magamat, mint azok, kik a korlátlan monarchia elnyeit akarván magasztalni, a monarchiára nézve járnak el; t. i. felállítom a formát eszményi tisztaságában, minben még nem létezett soha. De még azon esetre is, ha ez eszménykép létesülhetne, a törvényhozó hatalom minden esetre korlátlan leend, 1.

ennélfogva:

s

a törvényhozó hatalom

polgárnak

összes

minden pillanatban az egyes

viszonyaira

terjeszkedhetik

ki,

csak azon viszonyoknak Ígérhetünk hosszú

2.

—

s

létet,

melyek a többség nézeteivel, kivánataival és érdekeivel megegyeznek. Miután pedig minden hatalom, mely korlátot nem ismer, szükségkép gyakorta használtatik s miután továbbá nagyobb államokban alig van érdek, mely valamennyi polgárnak többségét egyaránt illethetné: az ekkép szerkesztett államokban igen kevés oly viszonyt találunk, melyek fennállására biztossággal lehetne számot tartani; és ha a legújabb franczia alkotmány a birtokjog

mocrata tatott az

sérthetlenségét

alkotmányoknál általában

egyesnek bizonyos jogait

törvényhozás

*)

különösen

hatáskörén

Le peuple

fölül

ha de-

szentesíti, s

szükségesnek

talál-

melyek a ennek okát

kijelölni,

állanak

^j:

francais a resolu d'exposer daus une déclaration

solennelle ces droits sacrés et inaliénables, afin que tous les citoyens,

pouvant comparer sans cesse

les actes

du g-oiivernement avec

le

but

de toute institution sociale, ne se laissent jamais

opprimer

par la tyrannie.

Const. de 1793.

La République Fran^aise anterieurs et supérieurs

aux

roconnait des droits et

lois positives.

des

et avilir

devoirs

Const. 184S. art. III.

192

-^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

csak annak helyes

elérzetében kell keresnünk, hogy gondoskodás nélkül e viszonyok is, azonképen mint a többi, minden biztosíték nélkül fognának maradni. Meglehet, hogy e következtetés ellen oly okra fog

ily

hivatkozás

történni,

melyet

politikai

kérdésnél

én

is

—

eldöntnek tartok: a taxoasztalásra. Félszázada foghogy a népfelség elve nagyobb államokják mondani ban általánosan elfogadtatott, s az egyének önálló mun-

—

kássága azóta véghetlenl növekedett.

Ha zatik

akkor meggyzdhetünk, miszerint az úgyis óvakodnunk kell a csalóVannak a történetben is tünemények, melyek

fel,

nevezett dástól.

hogy nem ritkán azonegy törlegellenkezbb tételek bebizonyítására ho-

meggondoljuk,

téneti tény a

tapasztalásoknál

épúgy kétségteleneknek látszanak, mint azon tétel, hogy a nap a föld köri forog, s melyek alapos vizsgálat után épen úgy csalódásoknak mutatkoznak és ha a ;

bizonyítékokúi

felhozott

tények

alapos

vizsgálata

he-

gyakran nagyobb tévedéseknek vagyunk kitéve, mint ha az abstractio száraz ösvényén maradtunk volna. lyett csak a külszínre

A

jelen esetben két kérdésre kell figyelmünket irá-

nyoznunk: Elször: a

népfelség

zásha

ügyelünk,

való-e^ elve

nagyohh államoJcban

hogí/ eddigien

nemcsak

felállitatott,

hanem alkalma-

is vétetett?

Másodszor: vájjon az általános

haladás

és a

inkább terjed mveltség örvendetes eredményei ség

elvének

köszönhetök-e,

s

mind-

a népfel-

nem mutatkoztak-e inkább

az emberi tevékenység azon köreiben

néphatalomnak terén kívül állanak?

,

7nelyek a korlátlan

Hatodik

fejezet.

193

Valamint a többi tudomány^ úgy az is, mely az új épületét a görög és római veltség bálványozott maradványaiból rakta együvé, s

m-

állammal foglalkozik, ennélfogva

hatalom akár

—

természetes, hogy a korlátlan állammely az ókor valamennyi államának,

igen

elve,

—

monarchiaiak lettek legyen, az újabb elméletekben is helyet ta-

democrataiak,

alapúi szolgált,

akár

Hobbes szintúgy mint Rosseau, s ezek nyomán csaknem kivétel nélkül a korlátlan népfelség elveibl indultak ki de ebbl még nem következik, hogy ezen elv a gyakorlati életben is alkalmazást nyert. Az lált.

a többiek

;

elmélet terén megfeledkezhetünk az ellentétrl, melyben az állam korlátlan hatalma áll összes polgárisodásunk érdekeivel s minden egyesnek érdekeivel de mi;

helyt ezen elvnek a gyakorlati életben alkalmazását megkísértjük,

tnik

annál élesebben

fel

ezen

ellentét,

s

a

legújabb respublikái alkotmány Francziaországban kétségtelenül az

els

kísérlet ez elvnek következetes alkal-

mazására nagyobb államban. Anglia, a fönnebb idézett okoknál fogva, nem hozható fel példaként; Amerika még kevésbbé, mint a hol a népfelség elve elismerést nyert ugyan, de is

gondoskodott

az alkotmány arról, hogy e felségjog soha korlátlanná

ne válhassék: miután az mindig többségek roltatik ugyan, de

nem

hol a község,

nem

egyetlen egy

hol a

grófság,

által

többség

hol

gyako-

által,

ha-

az egyes állam,

által. Oly állam, melynek törvényhozásánál az egyes részek viszonylagos önállósága az által van biztosítva, hogy ezeknek külön képviselet adatott az államban, s hol mindenik választó kerületnek külön érdekei az által vannak oltalmazva,

hol végre a congressus többsége

Eötvös. A XIX.

század eszméi.

I.

13

-^^

J^94

uralkodó eszmék befolyása az államra.

hogy az alkotmány a választhatás jogában csak azokat részesíti, a kik bizonyos idig magában a kerületben letelepedve voltak,

—

ilyen állam a franczia „république

nem

indivisible"-vel

et

iine

basonlíttathatik

egybe.

Azonföll Amerikában az egyesnek személyes szabadsága már a térviszonyok által is oly mértékben van biz-

minben

az

más népesedési viszonyok alkotmány egymaga nem tehetné.

a

tapasztalásra

tosítva,

Ha felé

mellett

a korlátlan népfelség elvének eredményei fölött

akarunk

fordulnunk,

kell

—

idejéig

ezt

s

nem

a szóval, de

Francziaország

hivatkozni,

itt

is

—

a

minapi

forradalom

a dolog lényegével fogunk

találkozni.

Blanc

Louis

helyesen

igen

forradalom két

franczia

hogy a mert az ószer kormeg,

jegyzi

különböz

részre

az kezdetben a középrendnek vitája volt

oszlik,

mány ellen, s utóbb a nép küzdelme az egyenlségért. Az ITOl-ki alkotmány a diadalmas középrend mve. Bármi hibás lett legyen ez alkotmány, bármi nagy mértékben horda magában késbbi bukásának csíráit, minthogy az úgynevezett emberjogok sorában oly elveket állított fel, melyek az alkotmány egyes pontjaival ellentétben álltak: mégis ez alkotmány nem tekint-

het

a

népfelség

következetes

elve

alkalmazásának.

Azon alkotmány, melyben a census elvével bár

felfüggeszt

csak

zunk,

nem

nyeit.

A

elégítheti

constituante

que'^

s

veto-nak

ki

a

s

eszméjével

korlátlan

a

—

egyenlség

felállította a korlátlan

ha-

találkoigé-

népfelség

hogy alkalmazta volna. Ugyanezt mondconventrl is, miután a „comité de salut publia Robespierre által a nép nevében gyakorlott

elvét, a nélkül,

hatni a

—

Hatodik

nem

hatalom épen

inkább

ban

fejezet.

palástolá,

]^95

hogy a veszély

pillanatá-

közjóra, mint a nép akaratára ügyel,

a

s

miután az 1793-dik évnek alkotmánya, melyben a népfelség elvét kifejlesztve találjuk, csak a végett hozatott,

hogy azonnal felfüggesztessék és életbe sohase lépjen. utóbbi alkotmányok nem tagadták az elvet, még Napóleon is a nép egyedüli képviseljeként kivánt te-

Az

de

kintetni;

az

sem

volt,

mint

nem utóbb

elvnek

a

leszállított

székrl,

úgy nem,

chartában

midn

1830-ban,

királyi

alkalmazásáról szó

gyakorlati

az 1814'diki octroyált

a nép egy dynastiát

felségjogát ez által

s

há-

rom napig a legnagyobb kiterjedésben gyakorolta, hogy aztán

felséges akaratának ezen

a

t

alkotmány

—

arra

a választási jog által

zül,

a

alkotmányokból

a

épül

uépfelségben

csak annak lesz része, aki

Mindazon tapasztalatok köFrancziaországban egymást felváltó

bizonyos jövedelemmel

melyeket

—

nyilatkozásán

miszerint

oktassa,

bír.

meríthetünk,

azok

csak

hozathatnak

egyenlség divatos értelmökben vett elvének alkalmazhatósága mellett, melyek a legújabb respublikái alkotmány elfogadása óta fel

szabadság

tehát a tökéletes

kínálkoznak a vizsgálódónak

srek

s

talán

nem

is

elvnek üdvös hatásáról

Mi kit

elítéletek

már pedig ezek nem

oly

fényesek, hogy általok ezen

oly

meggyzdjünk.

második kérdést

a

:

és

meg nem

arra nézve mindenki,

illeti,

vakítanak,

el

fogja ismerni,

hogy a mennyiben egy id óta az ismeretek mezején sebesebb haladás s a mveltségnek mindig általánosabb terjedése

mutatkozik,

eszméjének,

den idben

hanem

—

—

ezt

nem

a

korlátlan

népfelség

mint minden való haladást min-

csak az egyéni ssaladságnak köszönhetjük.

:

^^ uralkodó eszmék befolyása az

196

Nem

az

—

t.

épen

i.

különféleségének a legtágasabb

mészetes s

egyenlség elve, hanem a korlátlan az, mi az emberi képességek ter-

általános

verseny,

a mi ennélfogva az

—

államra.

az tette

mezt

nyitja,

egyenlség elvével ellentétben

lehetségessé a gyors

haladást.

áll

Csak, mert

korunkban a verseny általánosabb mint eddig bármikor volt, csak ez oknál fogva elzte meg korunk a többi kort.

Az

történetben a míveltség, tevékenység, a

összes

haladás csak addig terjed, a meddig a szabadság, azaz az

munkásság lehetsége

önálló

terjed; e körön

kívül

sötétséget találunk és tespedést.

Ezen tünemény nem szorítkozik egy osztályra, egy Minden országban, minden népnél ugyanezt találjuk. Legeli mindig az halad, ki legkevenépfajra, egy országra.

sebb bilincset hord: országok között a legszabadabb né-

pek között

az, melynek minél több tagja emelkedett külön mindenik népnél azon osztály, mely tevékenységének körében kevésbbé korlátolt. Egy nép

önállóságra

;

sem vívta város

magának a

ki

nyomában

szabadítékot

ne

tért volna.

nyert, ott szellemi

A

dés mutatkozott.

den

szabadságot, a nélkül,

a haladás ösvényére

és

A

anyagi

hogy mely fejl-

kereskedésben, a mvészetben, min-

munkásságot mindig haladás amannak volt eredménye. A középkorban minden tevékenység oly feltételekhez volt kötve, melyek a szabad mködést részint korlátozták, részint leheti enné tették. A franczia forradalom eltt keveseknek tulajdona volt az összes fekv iparágnál az

követte,

s

önálló

ez mindig csak

—

birtok,

kik

mvelésével, feltételekhez

többnyire

nem maguk

foglalkoztak a telek

földmívelk nagyszámú osztálya oly volt munkássági körében kötve, melyek s

a

Hatodik

lehetetlenné

tették

szabad használatát.

J97

tevékenységének

értelmiségének

és

Ugyanakkor kiváltságra

kézmvet

hogy valaki valamely

ség, s

fejezet.

volt szük-

gyakorolhasson,

a törvények és bizonyos osztályoknak túlnyomó befo-

lyása

törvények

a

kezelésére a többi

osztályokat

oly

mely szükségkép megsemmisítette a tevékenység ösztönét. Az 1789-diki nagy események után mindezen korlátok eltnnek, és valamint a középkorban is, az ország egyes részeiben, vagy a népesség bizonyos osztályainál, melyek szabadabbak voltak, egyre növeked munkásságot s ennek folytán habizonytalanságnak tették

ki,

—

találunk: úgy most, midn a szabadság a birominden dalom lakosára kiterjesztetett, Francziaország nagyságával és népességének millióival állt arányban a munkásság és az eredmény is, mely ebbl természetesen következett. De hogy ezt nem a népfelség elvének kell ladást

kiviláglik, ha tekintetbe veszszük, hogy ezen elv a császárság alatt gyakorlati jelentékenységét végkép elvesztette, s a restauratió korában csaknem puszta fictióvá vált: a nélkül azonban, hogy a

tulajdonítanunk,

melyet Francziaország anyagi és szellemi

haladás,

ldésében a forradalom óta tatott

volna;

tatkozott,

sabban denható salut

st ha

midn

alatt

midn

népfelség

akkor mu-

elve

Francziaország

görnyedezett,

melyet a

leghango-

azon

vett elvei ezentúl

kedvez

haladásra és anyagi kifejldésre, ez

min-

„comité

pubhque" a nép nevében gyakorolt. Ha tehát a szabadság és egyenlség divatos

mökben

fej-

félbeszakasz-

volt félbenszakadás, az

a korlátlan

hirdettetett,

er

észreveszünk,

de

értel-

befolyással lesznek a új,

még

jelentkezett tapasztalás lesz; és ha való az,

eddig

nem

hogy összes

198

uralkodó eszmék befolyása az államra.

'^'^

melyet

polgárisodásunk,

keresztyénnek

galma

fejldött

által

:

—

ki,

csak

haladás valósággal

és

az

egyéni

hogy

ókorilól, fo-

minden

mértékben mutat-

elv gyakorlatilag al-

nem csalódtam

ha

az

szabadság

ennélfogva

azon

ott s

mennyiben ezen

kozik, a hol és a

kalmaztatik

különbüztetésl

nevezhetnénk,

állításomban, hogy

a jelenleg található jólét csak az egyén önálló tevékenységének eredménye,

csak az egyéni szabadság elvé-

és

—

nek alkalmazása által szereztetett s riztethetik meg talán senki sem fogja valószínnek találni azt, hogy oly elvek valósulása, melyek az egyéni szabadsággal ellentétben

állnak,

a jólétet

s

haladást jelenleg else-

gíthetik (m).

Nem akarom

mennyiben valók ez mennyiben fogná alkalmazásuk az emberiség czéljait valaha elmozdíthatni? Megengedem, hogy mindazon fényes álmok, melyeknek valósude lása ezen elvektl váratik, csakugyan valósíthatók azért tagadhatlanúl igaz marad az, hogy azon iránynak elhagyása, melyen polgárisodásunk addig haladott, külön mindenik egyest a legnagyobb szenvedéseknek tenné ki és pedig hosszú idre. Soha az emberiségre nézve általában üdvösebb átalakulás nem történt annál, elvek

magukban

fejtegetni:

itt

véve,

s

;

—

—

melyet a keresztyénség elfogadása is,

—

az ókori államnak feloszlása

még

eszközlött, s

—

mennyi

szenvedésekkel járt valamennyi egyesre nézve

s !

ez

milyen s

épen

így nem térhetünk vissza az egyéni szabadság eszméjétl, melyben éltünk és fejldtünk, a korlátlan népfelség gált,

mely az ókor államainak alapúi szolhogy hasonló szenvedések érnének. hindu mvthus szerint a teremtés Bramáh-

eszméjéhez, a

Valamint

nélkül,

a

Hatodik

nak

önfeláldozása,

hanem

ldni,

politikai

eszméje,

—

][99

úgy azon század teremteni

újat

magát kénytelen feláldozni. Nézzük e tárgyat más

A

fejezet.

oldalról.

szabadság,

mert ez

mely nem kifejmindenekeltt ön-

is,

akar,

azaz

:

a IcorJátlan népfelség

mit napjainkban e

az,

szabadság

egyenlség elvével együtt, még semmi nagyobb államban sem kisértetett meg oly huzamosan, hogy az ez elvekre fektetett alkotmányok eredményeirl tapasztalásból szólhatnánk. De a korlátlan népfelség elve egyenlség nélkül mind Francziaországban, mind más államokban többször vétetett alkalmazásba, és habár az eredményeknek szükségkép különbözknek kell lenni, ha a fejenkinti választás által a értünk,

alatt

politikai

ezer

a

tökéletes

befolyás,

melylyel eddigien csak egypár száz-

az állam valamennyi

bírt,

tetik:

mégis vonhatni

látlan

népfelség

digien tetést

azon

elve azokra

gyakoroltatott,

némi

azon eredményekre

is,

lakosára kiterjesz-

férfi

hatásból, volt,

melylyel a kor-

kiknek nevében ed-

valószínséggel

következ-

melyeket tapasztalnánk, ha

ez elv a fejenkinti választásjog kíséretében alkalmaztatnék.

meg

Vizsgáljuk

alkotmányok, forradalom

ez

oknál

fogva,

ha

melyekkel Francziaország

eltt

bírt,

kielégítették-e

a

vájjon azon

februáriusi

egalább

azokat,

kiket a törvény a felséges nép neve alatt értett,

—

t.

i.

a választókat?

tól,

Mit követel a jelenkorban az egyes polgár az állammit kell tle követelnie, miután személyes tevé-

kenységének eredménye ettl függ? Mindenek eltt azt kell követelnie, külügyei

a

liogy az

állam

legnagyohh vigyázattal kezeltessenek, Jiogy a

;

Az uralkodú eszmék befolyása az

900 viszony, állj

az

melyheyi

államra.

államj mint egész,

más államokhoz

a lehetségig szilárd legyen s változást oh nélkül ne

szenvedjen 2-szor;

hanem se

hogy a

védfal

hághasson

törvény reá nézve

legyen,

is

csak

korlát,

hogy a törvények szerfölött gyorsan

s

át,

ne

melyet vele szemben az állam

ne változzanak; 3-szor,

hogy a közigazgatás ne csak az állam

tosságának,

hanem

megfeleljen,

hogy

az egyes

ezek

ellen biztosítva legyenek, s

polgárok

minden

biz-

szükségeinek

közigazgatási

is

önkény

mindenkit, aki az állam nevé-

ben gyakorol fölöttük befolyást, feleletre vonhassanak. Végre 4-szer, hogy szabadságában az egyes inkább ne korláioltassék,

az állam közterheiben nagyobb mér-

és

tékben ne vegyen részt, mint a melyben ez az állam fenn-

tartására elkerülheti enl szükséges.

Oly államban, nek, melynek

melynek külügyei

rosszul kezeltet-

naponkint változhatnak, melynem ügyel az egyesek érdekeire, s

törvényei

nek közigazgatása hol a felelsség

elve

csak az alkotmányban létezik, de

gyakorlati alkalmazásában oly akadályokkal találkozik,

melyeknek legyzésére az egyes polgár nem képes

;

hol

a személyes szabadság a közjó nevében minden pillanat-

ban megszoríttathatik, és a közvagyon oly módon kezeltetik, hogy az egyes polgár nem szerezhet magának biztosságot az iránt, hogy valóban csupán elkerülhetlenl szükséges terhek viselésére kényszeríttetik ily államban az egyesnek érdekei kellleg biztosítva :

nincsenek,

s

ha

elvonatkozunk

a

boszú

—

szükségétl,

mely roppant befolyással szokott lenni minden nagyobb népmozgalomra, épen ezen kielégítetlenül maradott

Hatodik

szükségeknek élénk

fejezet.

201

érzete az, mi az els ennek minden utódát elidézte. Csalódnak, kik ezen nagy eseményt ideologok mvének tekintik. Nem eszmék, hanem nagyon is anyagi szenvedések és szükségek bírták rá a népet, hogy 1789ben a régi állapot ellen feltámadjon. Az emberek nem trhették többé, hogy az államnak viszonyai, s a nép millióinak ezektl feltételezett jóléte az uralkodók csa-

franczia

ládi

és általános

forradalmat

összeköttetéseitl

s

és

személyes

hiúságától

függje-

nek; biztosítani akarták magukat az emberek oly mények ellen, min a nantesi edictum visszavonása

esevolt,

mely több százezer számzött; polgárt hazájából beleuntak az emberek a despotismusba, melyet bármely parányi tisztvisel az állam nevében kénye-kedve szerint gyakorolhatott; mindenki eltürhetlennek találta azon állapotot, melyben csak egy „lettre de cachet" volt szükséges, hogy a közjó ürügye alatt szabadságától megfosztassék, s melyben a király részérl olykor szilárd törekvés muezen

önkényes törvényváltoztatás,

békés

tatkozott a közterhek kisebbítésére

kezdetében XVI-dik Lajos példája

nem

— is

mit a forradalom mutat,

—

de az

módja arról meggyzdni: v^ajjon elkövettetett-e minden, hogy a királyságnak e szándéka teljesüljön Ezen bajok orvoslását várta a nép az új egyesnek

volt

*?

alkotmánytól.

eszmékért,

A

hanem

forradalom millió

meg

esemény minden bizonynyal elmarad, solta volna nekik,

meg

millió híve

állapota javításáért küzdött,

miszerint ezen

s

nem

a nagy

ha valaki megjónagy része

bajok jó

fog maradni, csak azon különbséggel, hogy az államhatalom nem isten kegyelmébl való király, hanem a többség nevében fog gyakoroltatni, azon többség ne-

202

'^^'

uralkodó eszmék befolyása az államra,

vében, melyhez

mindenik

külön

de a melynek határozataira,

nem

hatást

Azon

egyes

tartozhatik,

is

semmi dönt

közvetlenül,

gyakorolhat.

melyekkel az éjszakamerikai

institutiók,

bad államok látták

magukat kevéssel azeltt,

el

tották mindazt, a mire a franczia nép áhítozott,

s

sza-

biztosí-

a miért

fegyvert fogott: nem, hogy valósítsa néhány ideolognak álmait,

hanem hogy Anglia

A

ki magának.

törekvés

melyet mindenki

pek

által

A

az

institutióit vívja

volt

elérhetnek gondolt,

már

irányozva,

mert egyes né-

eléretett (n).

hogy az angol

franczia forradalom,

amerikai

Amerika

és

oly czél felé

és

éjszak-

szabadság eredményeire szert tehessen,

épen ellenkez ösvényen indult, mint a melyet ezek követtek (o). Miután Francziaország története csak a királyság

s

az aristocratia által

elnyomásról

gyakorolt

szólt,

miután más részrl a tapasztalás a népuralom árnyoldalát még nem tntette fel: minden törekvés a király-

s

ság

s

az

solutismusának állapotok

megalapítására

létesítésére,

postulatumainak

melyek

megszorítására

aristocratia

s

volt

a népakarat ahirányozva.

melyek keresztyén

látszottak,

azon elvek

Oly

civilisátiónk

állíttattak

fel,

egyénnek teljes alárendelésén sarkalló Bámulhatjuk- e, kormányoztattak (p).

szerint az

ókori államok hogy a franczia forradalom nem felelt meg azon reményeknek, melyeknek a nép nagyobb és józanabb része

kezdetét látta?

A

múlt század nagy forradalmának

A

ezen iránya a

hogy az emberi ész mindig antithesisekben mködik, soha sem valóbb, mint midn a népek gondolatainak menetére alkalmazdolog természetében

fekszik.

tétel,

Hatodik

tátik, s

juk^

a

mindenik

történetek

miszerint

hibás

205

fejezet.

korszakában

soha

állapot

sem

azt talál-

javult

meg

a

hogy elbb némi idre épen az ellenkez hibába ne estek volna az emberek; de szintoly természetes az midn egyes fejedelemtl is, hogy a korlátlan felségjog a nép többségére szállítatott át, nem vezethetett azon eredményekhez, melyek csak a korlátlan felséghatalom megszorításának eredményei lehetnek,- és hogy a többség ahsolutismusa ugyanazon hajókat idézte el, melyek nélkül,

,

szükséges eredményei minden, bárki által gyakorlott ah-

solutismusnak.

KÜLÜGYEK.

Semmi

kétség,

hogy

hol

ott,

a korlátlan

népfel-

ség elve uralkodik, a monarchának családi kötelékei és

személyes hajlamai csak parányi befolyással lehetnek a

nép

külügyeire; de

egymaga már

vájjon e körülmény

elégséges biztosíték- e a külügyek óvatos kezelésére nézve?

Nincsenek-e a népnek

is

hajlamai és ellenszenvei? nin-

azoknak is szenvedélyeik, kik a népet vezérlik? mert a nép bármely körülmények között mindig vezettetik: csakhogy a vezetk hol általa vácsenek-e

—

lasztatnak,

hol

a

által

állíttatnak

élére,

maguk rántják magukhoz a nem ismerik-e a dicsvágyat

vezérletet,

— se

sors

kényszeríttetnek-e

saját

és

meg

hol

vezérek

nem meg akarják

érdekeiket?

gyakran, ha állásukat

rzeni, mint Pericles arra, hogy a nép szenvedélyeit és

nagyravágyását

hatalmukat tal

oltsák?

felhasználják,

könnyen

Nem

jár-e

—

vagy a

veszélyeztethetné,

tüzet,

mely

külháború

ál-

nagy nehézségekkel a külügye-

204

uralkodó eszmék befolyása az államra,

^'^

ket a nép akaratának nyilvánítása szerint, azaz a legnagyobb nyih'ánossággal vezetni, ha más államokban ez nem történik, melyek épen ezért minden id :

tapasztalásai

bírnak?

szerint,

e

nagy

tekintetben

elnynyel

{q)

TÖRVÉNYHOZÁS.

A

népfelség uralkodása

alatt a

törvények rögtöni

módosítása sem függ a koronának hatalmától. zási

nem

rendszer

úgy

meg

mától

Az

adó-

holnapra

valamely mindenható ministernek ez

annálfogva, mivel

Nem

tetszik.

változtattatik

fog ezer

meg

ezer család koldusbotra

azértj mivel egy nagy pénzbölcs, ki valamely nagy úrnak kegyeiben áll, nemzetgazdászati néze-

juttattatni

teit

megkisérteni akarja

gyakorlatilag

kábbak lesznek-e

a változások

s

elbb

vésbbé kártékonyak, ha, a mit szokás

elhatározni,

csalódnánk,

a

piaczon

de vájjon

:

rit-

következményeik kea cabinetben volt

Nagyon

tárgyaltatik?

ha hinnk, hogy a nép ritkábban szokta

használni korlátlan hatalmát a törvények változtatására,

mint a

fejedelmek.

egymáshoz

:

a

Egyben

változás

utáni

minden

ember

csengésben

;

—

hasonlít

hiszen

e

szükség érzete egyike azon emeltyknek, melyek a ha-

bármiben lehetségessé teszik, és e szükség arányérezteti magát a néppel, miután az természetesen kevésbbé elégszik meg állapotával, és a törvények másításától több hasznot remélhet a maga számára, ladást

lag inkább

mint a korlátlan király.

Az ség

hogy nagyon kívánatos, miszerint mindaddig változtattassanak, míg a több-

ellenvetés,

a törvények

érdekeinek

megfelelnek,

még azon

esetre

is

csak

Hatodik

fejezet.

ha feltehetnk, hogy a több-

némi alapossággal bírna, ség mindig helyesen fogja

Ez

saját érdekeit.

fel

melyeknek

ben oly törvények,

205

fenntartását

eset-

többség

a

vagy az egész nép érdeke kivánná^ nem fognának anyagi

hogy

De

szenvedni.

tozást

érdekeire

meg fogunk gyzdhetni^ egy van, mi az egész nép álta-

fordítjuk,

e tekintetben csak

lános szükségeként

tnik

fel,

—

az: hogy az

illeti,

kintethetik

érdek

a

mi az egyes azok közül talán egyetlen egy sem te-

többség

ott

a napszámos érdekeire oszlik.

dául taná,

földmível

a a

osztályok

többieknek,

azon lesznek, ros pedig

fölött

nem

a

a

földmíveli

S bérl mely pél-

Oly

tulajdonos, a változás,

lényegesen súj-

állapotát

azaz a többségnek,

natnyi elnyöket látszik ígérni,

ez a

Még

érdekének.

úgyszólván mindenütt kevesebbségben van.

is

a hol különben van a dolog: s

állam va-

A

lamennyi érdehet egyaránt oltalmazzon. érdekeket

vál-

ha figyelmünket a jelen államok

s

mindig

pilla-

ezek, ha szerét tehetik,

hogy ezen elnyökhöz jussanak; az

ipa-

veheti rossz néven a mezei gazdának, ha

vámjegyzék azon pontjánál, mely az iparos sorsa talán

határoz,

iránta, a milyennel

oly

ellenséges

még

csak

—

indulatot

imént a mezei

tanúsít

gazda

és mind ennek az az eredviseltetett: ménye, hogy végre valamennyi érdek egyaránt sértetik, s hogy a sok változás miatt a fejldés, mely a létez' viszonyoknak egy bizonyos állandósága nélkül nem kép-

irányában

zelhet, lehetlenné válik.

-

A

20G

uralkodú eszmék befoly/isa az államra.

2;

A KÖZIGAZGATÁS.

Ha

tigyelmünket az alkotmányos államok közigaz-

gatására irányozzuk, azt találjuk, hogy a korlátlan népelve

íelség

itt

ugyanazon következményeket vonja

is

maga után, melyek általán véve minden korlátlan mányfbrma eredményei gyanánt tekinthetk.

A és

bureaucratia

nek tartom. tás által

rendszer

gonosz

hatásáról annyit beszéltek

már, hogy e tárgynak

írtak

kor-

fejtegetését

fölösleges-

Miután az egyes polgár épen a közigazga-

jön érintkezésbe az állammal; a közigazgatási egyetlenegy hiánya sem kerülheti ki a közfi-

meg

ember már annálfogva, hogy tanúsíthassa, minden írnok ez tévedéseit és kicsapongásait keményen szokta megróni. A nép az alsóbb fokú tisztviselkkel körlbell úgy bágyelmet, által

s

ezer

polgári

nik,

mint

kik

a

ezer

bátorságát

bántak volt hajdanában azon gyermekekkel,

királyfiák

mellett

neveltettek,

érdemelni,

derekasan

tisztviselk

a

közelégedetlenség

módját magukra -s

így történt,

s

kik, valahány-

mi büntetést látszott megpaskoltattak. A magasabb

szor ezek oly valamit követtek

el,

nyilatkozásának

ezen

nézve igen kényelmesnek találhatják,

hogy a közvélemény

reaucratia visszaélései ellen

felszólalásai a bu-

— természetesen csak annyi-

ban, a mennyiben e megrovások az alsóbb ágakra szorít-

koztak

sem

—

tiltattak

még el.

korlátlan kormányformájú államokban

E

panaszokra nézve

nem

kell megfe-

hogy a bureaucratiának valamennyi baja nemcsak korlátlan monarchiákban létezik, hanem általában az alsolutismus eredményei akár a király, akár ledkeznünk,

—

Hatodik

fejezet.

207

összes nép nevében gyakoroltashogy tehát ennélfogva a korlátlan népfelség elvének létesítése által azon bajok, melyeknek a bureaucratia az egyes polgárokat kiteszi, nem meg, st annálinkább szaporodnak, szntethetnek

a

nemesség,

akár

az

sék az absolutismus;

minél

s

következetesebben

vitetik

a

keresztül

népfel-

ség elve.

Minden absolutismus, természeténél fogva, az összes kormányhatalomnak központosítása felé törekszik. Ez nemcsak lételének, hanem mindazon elnyöknek is alapfeltétele, melyek a korlátlan kormányformának tulajdoníttatnak.

Az

igazgatás

egysége,

a gyorsaság

és

mely ly el minden rendszabály végrehaj tátik, az innen származó hatalom a külfölddel szemközt s a bels rend oly dolgok, melyek csak a kormány egész egyformaság,

hatalmának központosítása

által

érethetnek

el.

Rómá-

ban szintúgy mint Chinában, a vaticánban azonképen mint a czár-udvarnál, egy véleményben vannak ez iránt. A velenczei tanács szintúgy mint Richelieu és XIV. Lajos, a franczia convent azonképen mint Xapoleon nem vonták kétségbe e tételt, és minden korlátlan hatalom, mindig a akár önzésbl, akár a nép érdekében, lehet legnagyobb központosítás felé törekedett. Valamint ezen törekvés közös minden korlátlan kormányformával, úgy következményei is az egyes pol-

—

—

gárra nézve azonosak, bármily nevet viseljen a hatalom,

mely az országot központilag kormányozza. kezményei: az

nézve

Követ-

gyámság alatt tartatása oly dolgokra melyek az állam érdekeivel nincsenek közvet-

egyesnek is,

—

len kapcsolatban;

208

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^^^'

hülön tisztvisel- kar alakidása, melynek tngjai azok-

kiknek

a

tól,

igazgatása

míg

függetlenek,

alá

másrészrl

tökéletesen

lielyezvék,

elöljárójuknak

tiszti

va-

kon engedelmeskedni tartoznak; általános

a

tespeclés

minden

Iwzigazgatás

ágában,

vagy örök változás minden haladás nélkül: a mint

t.

i.

a

—

avagy változást szenved. A legnagyobb önkény minden tisztviselcske íiogy a polgárok oltalmaztasrészérl, vagy pedig sanak egy sereg formaság, mely még az önkény súlyánál is inkább nehezedik mindenkire; központi hatalom változatlan marad,

—

—

elve gyakorlati alkalmazásának nehézmintán a magasabb állású tisztvisel az általa el-

a felelsség sége,

követett

tik

hibákat

szolgálók

alatta

magukat, hogy

lebbvalóiknak.

mentheti,

azzal

félreértették, s

k

hogy

az

parancsait

meg

ezek

azzal védhe-

engedelmességgel tartoztak

Az egyes

fö-

polgár, ha a közigazgatás

t

kormányrendszer alatt csak nehezen nyerhet elégtételt, részint azért, mert ezt rendesen nálánál jóval magasabban álló egyéneken kellene keresnie, kárba

ejtette,

részint

meg

elégtétel, tása, s

ily

azért,

mint

mert egyáltalában

az illet

lehetséges

ritkán képes

által

felhozni,

pártfogolt azt

nem

is

más

bírói elmarasz-

ehhez annyi bizonyíték kívántatik,

egyes a testületi szellem ellen

nem

tisztviselknek

mennyit az

tisztvisel-kar említve,

hogy

vagy ügyetlenségébl származó hibák a dolog természeténél fogva csaknem kivétel nélkül büntetlenül maradnak. Mindamellett, hogy a hivataloknak minél alkalmasabb egyének általi betöltése mind az államra, mind a

tisztviselk

tévedéseibl

az egyes polgárra nézve a legnagyobb fontosságú dolog,

:

Hatodik

fejezet.

kiktl a kinevezés

jnégis azok,

209

filgg^

maguknak a kinevezend egyének

sek

ges tudomást szerezni gatott

államokban

a

rendesen

nem

képe-

tehetségeirl elégsé-

Azután a központilag igaz-

(r).

tisztviselk

állása

olyan

szokott

mely könnyen kihágásokra és visszaélésekre vezeti ket. A teljes függetlenség azok irányában, kik hatalommal bír, s a fölebbvalójátóli függség szükfölött ségkép befolyással vannak a tisztviselre, és könnyen elidézik mind az uralkodás mind a szolgaság bneit. Végre a központosítás következménye az ügyek tetemes szaporodása, mely a szünetlen és mindenre terjeszked ellenrködésbl származik és a lenni,

—

maga után. Ezek eredményei bármely központosításnak: ahhozképest, a mint az egészet vezet hatalom inkább vagy kevésbbé felel meg feladatának. Ezen bajok nagyobb vagy közköltségek rendkívüli növekedését vonja

kisebb

nem

cratiai,

az

súlylyal

nehezednek az egyesekre, de egészen monarchiái, akár aristoel, s akár

háríttathatnak

akár

nem

democratiai

változtat a

legyen

dolgon.

a

központi

hatalom,

Valamint a központosítás

az absolutismus következménye,

úgy a tisztviseli uralommal járó bajok a központosításból származnak, és ezen bajok egynémelyike még súlyosabb alakban tnik fel ott, hol a korlátlan hatalom a népfelség nevében gyakoroltatik. Alkotmányos államokban a változó ministeriumok növelvén a ministernek

a közigazgatás

ritkán van elégséojes

sóbb tisztviseli tehetségeirl alapos

változékonyságát, ideje,

magának

al-

tudomást szerezni;

a mi végre a költségpontot illeti, azt tapasztaljuk, hogy a chinai birodalom közigazgatási költségei, tiámbár China tízszer nagyobb Francziaországnál, s

—

—

Eütövs.

A

XIX. szazad

eszméi.

I,

14

-

210

^^

zedrészét

sem

lualkod.'* esznu'k

teszik

a

befolyása az államra.

központosítás

íVanczia

költsé-

geinek.

Nézzük

most

népfelség elve

:

mily

az egyén

befolyással

van

szabadságára,

valamennyi közteherben egyaránt

s

a

korlátlan

mindenkinek

réázeltetésére.

EGYÉNI SZABADSÁG.

A hol korlátlan hatalom létezik, ott az egyén szabadsága puszta véletlen, és nem az alkotmány következménye, st az egyén személyes szabadsága azon mértékben fogy, melyben az alkotmány czéljának megazaz: azon mértékben, melyben a kormányzó hatalom valósággal korlátlan. Miután pedig minden absolutismus annál erósebb, minél inkább nemcsak felel,

hanem a polgárok meggyzdésén is miután a zsarnokság csak ott lehet tökélea hol becsület dolgának tartja az egyes magát

physicai

eró'n,

alapszik,

s

tes,

neki alávetni, ezen viszony pedig sehol sem létezik oly

mértékben,

mint

ott,

hol

a

kormányhatalom a

felsé-

ges nép nevében gyakoroltatik: ez okoknál fogva a sze-

mélyes szabadság sehol sem korlátoltabb, mint

ily

álla-

mokban. E tekintetben még a kelet despotiai birodalmai sem képeznek kivételt; minthogy Chinában például gyalázatnak tartatik ugyan a császár akaratának ellene szegülni, és minden absolut államban a felségsértés a legmegbecstelenítbb bntettnek mondatik; de egyes despota soha sem bír mégis oly hatalommal alattvalóinak tetteit és szavait minden pillanatban ellenrizni, és a korona parancsait

végrehajtatni,

a

mint

a

mindenütt

:

Hatodik

211

fejezet.

jelenlev és miudenható felséges nép az egyes polgár irányában gyakorolhat (s). Fölösleges volna példákat felhoznom, mert e tétel

maga

a dolog természete által

melyet ellene felhozhatnánk. ténetét

mely

tekintsük,

nyeinek

a

az ó-kor összes tör-

következmé-

népfelség elve

bizonyítékául

legjobb

nincs eset,

igazoltatik, s

Akár

szolgálhat,

akár

azon

jainkban:

közben ez elv alkalmazást nyert napmindig azt fogjuk találni, hogy a korlátlan

népfelség

életbeléptetése

rövid idt, mely

okvetlenül

az

egyéni szabad-

ság megszorításához vezet.

De dozatul

ha

szükséges,

essék

talán igazuk

hogy az

a közjónak is

I

van; habár

—

egyéni

igv

nem

szabadság

kiáltanak igen tudom

fel,

ál-

—

s

felfogni,

hogy mi legyen hát ezen közjó, hacsak nem valamennyi jóléte, s hogy mint érezheti magát jól valaki, ha a legfbb jót, az eíjyéni szabadságot nélkülözni egyesnek

kénytelen.

A

közjó neve alatt alkalmasint az anyagi jól-

miután ennek egyik alapfeltétele az, hogy az állam az egyén szerzeményének minél csekélyebb részét emészsze fel, nagyfontosságuvá válik e kérdés létet értik;

s

mennyiben eszközültethetik a korlátlan népfelség elvének alkalmazása által nagyobb államokban a közgazdaság egyszersítése

szkebbre

s

a

közköltségek és kiadások minél

szorítása?

u-^

:

Az uralkodó eszmék

212

befolyása az államra.

A KÖZTERHEK. Elméletileg c kérdés olyannak látszik, melyet megoldani

könny. államokban

nlkotmányos

Miután nyilvánosan

kezeltetnek^

s

mindenki,

a

közkiadások

mihelyt

akarja,

minden ágáról magának tudomást szerezhet, s ily államokban minden polgár egyaránt részt természetes, hogy a közvesz a közterhek viselésében kiadások megszorítása mindenki eltt egyaránt kívánaEzen következtetés oly világosnak látszik, hogy a tos. népfelség elvének általános elfogadása talán ennek köszönhet. Azon ország, mely XlV-dik és XV-dik Lajos hiúságos pazarlásait látta, pénzügyének tökéletes bomlását még csak az által remeié kikerülhetni, ha azt önmaga kezeli, s ez úton egy második Versailles építését s a trianoni mulatságok ismétlését lehetetlenné teszi. Mikép történhetett, hogy az eredmény e tekintetben sem felelt meg a A'árakozásnak, s hogy a közterhek nem fogytak, hanem növekedtek? ezek

miután

:

A

fönnebb

nem

tileg

látlan

érintett következtetés helyessége elméle-

vonathatik

kétségbe,

de

egyes

tételei

a kor-

népfelség elve szerint kormányozott nagyohh

ál-

lamokban meg nem állanak, még pedig azért nem mivel a közkincstár nyilvánosan kezeltetik uyyan^ de

az egyes polgár mindemellett

nem

képes

magánaké

tárgy-

ban kielégít tudomást szerezni;

—

mivel e

—

mivel továbbá

a terhek

tériteket j

nem

csak nagyobb

sújtják egyaránt a polgárokat;

végre a közterhek

nem

államokról szólunk

áll

leszállítása,

egyenkint

egyaránt mindenkinek érdekében.

véve

Hatodik

Nézzük

mokban

a

mint

csak,

küzkincstár,

213

fejezet.

alkotmányos

kezeltetik

álla-

igazolva fogjuk

állításaimat

s

találni.

A

nyilvánosan tárgyaltatik,

biidget

sok megjelennek nyomtatásban, gálat alá

vonatnak,

a

szerfölött

és

zárszámadá-

a

hírlapok

által

vizs-

nagy kiadások

ellen

hangosabb a panasz, mint az alkotmánynyal nem biró államokban de vájjon hányat fogunk találni, p. o. a 34 millió franczia polgár között, ki idt vesz magának, vagy képességet érez magában, általánosabb, legalább

;

1500 millió francra men budgetet átvizsgálni és azon tételeket kijelölni, melyeknél megtakaríthatna valamit az állam? Külön mindenik polgárnak joga van az

hozzá,

mint

népképviselnek épen

a

gyakoroltatik

Nézzük,

kötelessége.

mint

jog,

e

köte-

e

teljesíttetik

lesség?

Azon országokban, hol a kormány legparányibb sem marad megrovás nélkül a sajtóban, ott a

hibája

hírlapok hasábjai csak igen ritkán nyílnak fontosságú

kérdésnek

:

kivéve,

ha

a

meg

e

nagy-

pénzügyi

zavar

épen tetpontjára hág, vagy ha a közkincstár kezelésének fejtegetése lamely minister üres

padok eltt

ki a részletek

izgatási ellen.

A

eszközül

használtathatik

va-

budget az ülés végnapjaiban

tárgyaltatik,

tömkelegébe

és

jaj

azon

ereszkednék:

igen tarthat számot, figyelmes

szónoknak, csendre

kihallgatásra

nem

épen nem,

—

ámbár mindenki tudja, hogy a közkincstárnál azonképen mint a magánbirtoknál csak úgy lehetséges

—

valamit

meggazdálkodni, ha a parányinak

kiadásokat figyelmesen nél

gyakran

nem

igen

mérlegezzük

;

látszó egyes

nagyobb

eszközöltethetvén

tételek-

megszorítás.

^^2 uralkoflú

214

S

nem

közönyösség, ha forássa

hoiiiiau c

érzetében

eszmék befolyáía az államra.

törvényhozást

nemcsak

mely

rejlik,

megszállja,

is

az

midn

a tehetetlenség

egyest, testes

hanem

a

budget meg-

birálására hivatik fel?

Az állam számadásai megszntek zárt

könyv

mint akkor

lenni,

volt,

pecsét

hét

midn

udvar kiadásai a vörös könyvbejegyeztettek. nyíltan

fekszik

igy

érez

ki

elttünk, de

magában ert

és

még azon

mányozására, hogy

hét

esetre

A

ívrét kötetbl

hivatást e is,

alá

a franczia

könyv

könyv áll,

s

tanul-

ha hibákat találna

semmi hasznát se lássa fáradságának, miután másoknak ugyanazt kellene tenuiök, hogy nézeteinek helyességérl meggyzdhessenek, s miután ennyi buz-

benne,

góságot a közjó érdekében a törvényhozás többségétl

nem várhatni? A

tárgyalás ennélfogva néhány általános

Minden törvényhozásban vannak egyesek, kik kötelességöknek ismerik, ülésrl ülésre a pénzügyministernek egypár gonosz órát, vagy egy-két keser napot szerezni s ha ez megtörtént, a törvényhozás egészen, vagy némi levonáss^il megszavazza a — amint tudniillik kisebb vagy nagyobb budgetet, bizalommal viseltetik a ministerium iránt, nem mert a pénzügyet inkább vagy kevésbbé jól kezelte, hanem mert politikai eljárása volt nagyobb vagy kisebb mérellenvetésre szorítkozik.

;

—

tékben a közönség ínyére. kiadás,

az

—

e téren

emberek úgy

látszik

nem

költségeknek legnagyobb, fölösleges

ternek

gazdag.

kiadásokban

sincsen

A

Egy

pár

ezer franc

foly le rendesen az

áll,

tudomása.

ügytárgyalás,

hogy a legnyomasztóbb tétele is

sejtik,

melyekrl magának a

Az állam

népnek korlátlan joga van

titkos s

titkos

azon minis-

kimeríthetlenl az

állam összes

Hatodik

kincse

intézkedni

fölött

;

a képvisel

testület az

egész

így a közkiadások növelehet kifogása senkinek, mint nem

nép akaratának képviselje, lése ellen

215

fejezet.

épúgy nem

s

az ellen, ha egy véghetetlenül gazdag

embernek

a

maga

fölöslegébl nagyobb összeg pénzt tetszenék kiadni

nem

I

hogy már annálfogva, mivel alkotmányos államokban a közkincstár nyilvánosan kezeltetik, annak egyes ágairól elégséges tudomást szerezhet magának mindenki. Valamint az emberi szem nem képes egyszerre száz mértföldnyi területen végignézni, habár más akadálylyal nem találkoznék, mint önön gyengeségével: épen úgy lehetetlen a polgárok jóval nagyobb részére nézve alkotmányos Gyakorlatilag

államokban

elny,

való,

közkincstár

jelen

kezelésmódjánál

ügynek tiszta felfogása. melyben a nyilvánosság ket

Az egyetlenegy

—

fogva

—

tehát

a

ez

átlátása,

miszerint

hogy

nem

azt Is'em

még mindig nem

részesíti,

fizetnek

lehetne felszámítani.

állíthatni

látlan népfelség

hogy amely államban kor-

továbbá,

uralkodik, ott

valamennyi közteher min-

Az eszköz, mely ezen masághoz vezethetne, még nem találtatott

denkit egyaránt

annak annyit,

ér.

teljes egyforfel,

s

örökké

változván a birtok, és egymásra hatván az egyesek szonyai,

nem

is

fog

az

egyhamarjában

vi-

feltaláltatni.

p. 0. a fekv birtoknak oly megadóztatása, mely középszer jövedelemre alapítva, helyes viszonyban áll azon adófajokhoz, mik más iparágakat érnek, termékeny évben igen könny, s mostoha évben csaknem leróhat-

Miután

—

válhatik miután továbbá oly közvetlen adónem, mely az ipar valamely ágára, st talán valamely fényzési czikkre oly czélzattal vettetett, hogy a gazlan teherré

,

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

21(3

dagabbak sújtassanak legszegényebb

hogy az

megadóztatás

Komolyan nem

A

megkisérleni.

fejtését

nem

osztályát érheti:

egyaránti

fog oldatni.

tesz,

közvetve épen a munkások

áitala,

igen

rejtélye

—

történettudomány bizonyságot

sem

soha

meg

valaha

szokták e feladat meg-

is

—

miként adó dolgában az emberek

kivételével,

remélhetjük,

egyes tudósok

egyformaságra;

törekedtek

hanem

az uralkodó felek mindig azon voltak, hogy az adónak jóval nagyobb részét elháríthassák maguktól. Valamint egykoron a nemesség törvényhozói befolyása által tökéletes, vagy legalább részbeni adómentességet szerzett maorának: úa'v törekszik a democratia iövedelmi

adók

és progressiv

elv gyanánt ló'tlenség

annak

segélyével szintazon

egyenló'tlenség

eljárás és

fogadhatjuk

nagyobb,

annál

—

kiadásai,

már

azonegy, el,

hogy

minél

azért

is,

melyeknél

az

egyenl

felé.

Az

mértékéül

az adóztatási egyen-

nagyobb

az állam

és

mivel igen nagy állami

kiadások csak közvetett adónemek felosztás

czél

ennek

s

által fedeztethetnek,

alig

lehetséges;

már

alkotmányos államaira annak bizonyságául, hogy ezen államokban a közterhek egyenló'en volnának felosztva. Els pillanatra úgy tetszik, hogy, habár egyenltlenül van felosztva az adó, mégis annak leszállítása mindenkinek egyaránt érdekében áll, mivel senki sem egészen adómentes, s ennélfogva mindenki érzi az adó Bármi valónak látszassék e leszállításának hasznát. kell csodálkoznunk, hogy alkotmányos tétel, még sem pedig ezen

mazva,

nem

államokban,

alkal-

elv az újkor

szolgálhat

hol

a

közterhek

leszállítása

függ, épen az ellenkezt tapasztaljuk. találjuk,

hogy az adó

a

többségtl

Ennek okát abban

leszállítása általában véve

csak az

Hatodik

egyes kiadások király

leszállítása

díjának

s

a

217

fejezet.

által érethetik

magasabb tisztviselk

kivételével csak igen kevés állami

el,

s

melynek

kiadás van,

leszállítása számos egyén érdekeinek sértése

liogy a

fizetéseinek

nélkül eszkö-

zölhet volna. Említettük fönnebb, hogy a központosítás szükséges következménye az absolutismusnak. Minél korlátlanabb az államot kormányzó felséghatalom, annál inkább közvetlenül tle kell minden korinánycselekvésnek kiindulni, annál inkább háttérbe kell vonulni a Selfgoverment, az önkormányzás elvének még pedig annálfogva, mivel a korlátlan kormány, saját biztosságának érdekében, vonakodik a fontos ügyeket kezébl kibocsátani, a kevésbbé fontosokat pedig nem bocsáthatja ki kezébl; miután, ha valamennyi fontos ügy az állam kezében :

központosíttatott,

nem

találkozik alkalmas

ember, ki a

többinek kezelését magára vállalná.

E

—

a dolog terméminden korlátlan állam — teljes gyámság alá helyezi az egyes polgárt; st, mi több: kötelessége ezen czél felé törekednie, minthogy ily viszonyok között mindenütt, a hová az állam hatalma ki nem terjed, anarchia uralkodik, s bármi súlyos legyen például a chinai kormány, szerint

szeténél fogva

keleti

viszonyok fölött, melyekbirodalmakban találkozunk, a hol az abso-

nem

terjeszkedett

mégis elsséget érdemel azon kel

más

lutismus

ki

mindenre.

A

népfelség

törvényeknek van alávetve, s ha mindjárt az utópisták követelései, kik a népfelség

absolutismusa

szintazon

elvét egész szigorúságában szeretnék alkalmazni és sem-

miféle

következményétl nem rettennek

országába utasíttatnak,

s

vissza, az

habár a józanok

nem

álmok

állítják.

;

:

Az uralkodó eszmék beftlyása az

213

államra.

hogy a népfelség elvének alkalmazása köri a következetességet

addig

kell

fzni,

miglen

logicai

állam

az

gondoskodott

külön mindenik egyesnek öltözetérl mégis abból, a mi eddigelé a franczia földön ez irányban történt, láthatni, hogy hová visz bennünket az ár; és is

ebbl hogy

azt

megmagyarázhatjuk, mint történhetik az, budget a nép által határoztatik meg, a mégis nemhogy fogynának, hanem napról

is

midn

kiadások

a

napra nagyobbakká válnak.

Az ujabb államok

budgeteiben

elforduló

összes

kiadások két osztálybeliek. Oh/anok, mehjeh természetöknél fogva

—

adásainak tekintendk^ és ennélfogva, mindig elfordulnak. az alkotmány,

—

az

állam ki-

bármin

legyen

Ezekhez mind-

azon kiadások tartoznak, melyek az állam adósságra, a hadi és tengeri erre, a szolgálati személyzet fizetésére fordíttatnak

melyek csak azért váltak állami kiadáaz állam a nyilvános élet azon ágainak

és oli/anak,

sokká, mivel

kormányzatát

is

lemben véve nem

magára illetik

vállalta,

melyek szoros

érte-

az államot: ezekhez tartoznak a

vallásgyakorlatot, az iskolákat, az utakat, az épületeket,

az alsóbb rendrséget, az igazságszolgáltatás és közigaz-

gatás egy részét illet kiadások, szóval, azon költségek,

melyek szigorúan véve a municipalis élet, a vallási felekezetek, vagy magán egyesületek körébe esnének. Ha a közkiadások els osztályát veszszük tekintetbe, itt is tetemes növekedést fogunk találni, mely nagyrészt annak tulajdonítandó, mert a közkiadások növekedése néha nemcsak nem kártékony azoknak érdekeire nézve, a kik mint a nép képviseli a budget fölött hatá-

HatO'lik fejezet.

hanem több esetben érdekükben magukra

roznak,

k

219

a közkiadások növekedése által

áll,

miután

és a hozzá-

jok közelállókra nézve sokkal többet nyernek, mint a mennyit a közadó növekedése által veszíthetnének. Aki ez iránt meggyzdést akar magának szerezni, kísérje figyelemmel azon tanácskozásokat, melyek az államadósság kamatainak lejebbszállítását vagy a vatalok szaporítását tárgyalják

Ha

figyelmünket a közkiadások második osztályára

fordítjuk,

fogjuk,

látni

hogy

a

növekedés

magában a dolog természetében

volta

közhi-

^).

szükséges

rejlik.

Elször: mivel minden központosításnak számos közbenes lánczszemre és mindenüvé kiterjeszked ellenrködésre van szüksége^ a mi sok költséggel jár. Vannak ugyan, kik épen az ellenkezt állítják, s kik a központosításban gazdálkodási eszközt látnak, de ez csak annyiban áll, a mennyiben a központosítás az ügyek egyszersítését vonja maga után. A gyár — mondják annál olcsóbb áron adhatja el termékeit,

—

minél nagyobb; de ez csak bizonyos határpontig ^aló.

Ha

—

oly vidék,

mely gabnáját eddigelé száz vizi malmon er csaknem semmibe sem került

miknél a mozgató

^)

A

korlátlan

megvannak fényzési s

népfelségnek, szeszélyei,

midn

valamit építtett,

bármi haszontalan tisztség volt a grand-veneuré

által eltörlött hivatalok,

Francziaország

új

szintúgy

mint XIV. Lajosnak Versaillesben s

;

más, a forradalom

mégis talán nem csalódom, ha mondom, hogy

budgetében

is

találhatók

hasonló haszontalanságú hivatalokra tetemes

egyes tételek,

melyek

összegeket pazarlanak

Az alkotmányos absolutismus is szükségesnek véli a fényzést, habár ennek gyakorlati haszna egyedül abban állana, hogy a felség hatalmára és nagyságára emlékeztessen mindenkit.

évenkint.

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

29Q

—

rögtün

rülteté,

gzmalomban

a

készíttetné,

ez

óriási

eljárásban

kétségtelenül

S

ez áll az ál-

sem fogna gazdálkodást

senki

egy

kiiekesztleg

lisztet

látni.

lamra nézve is, ha ez oly ügyeket vállal magára, melyeknek kezelése elbb parányi költségbe került. azon

i\Iásodszor: mivel

társulatok körét

vallási

ell a költségpontot,

d

vállalkozó,

csekélyebb

a

ál-

sem

közbudget

kielégí-

annál sürgetbben,

növekedése ily

szem

veszti

gazdálkodik; de ha az

akkor kivánatainak tökéletes

terhének

saját

mely

képest,

s ennélfogva

még pedig

tle,

tését követeli

szigo-

másnem

jóval nagyobb igényekkel

község, ha önállólag rendelkezik, soha

állam

vagy

kiadásokat az állam vállalta magára,

lanak el, ha ezen

A

ezel:

illetik,

mehjek

kiadásoknál,

véve a község, a megye, a

rúan

azon

szaporításából

minél

elnyhöz reá

há-

ramlik.

íme egy példa

A tattak,

cultus s

s

ez állítás bebizonyítására.

a közoktatás állami ügyeknek nyilvánít-

az állam

a

vallásfelekezetek

és

tanintézetek

államvagyonnak nyilatkoztatván ki, magára kötelességet, hogy ezentúl az iskola és egyház szükségeirl gondoskodni fog. Vegyük kezünkbe bármely ország budgetét, hol ez történt, s lássuk, nem növekedtek-e folytonosan a közkiadások ez ágban? még pedig azért, mivel az állam irányában oly igények merülnek fel, melyek különben elmaradtak volna, s mivel azon gazdálkodási rendszer, mely a közvetlen ki-

vagyonát vállalta

a

adásnál zsinórmértéki szolgál, az államhoz tartatik.

A

talanságról

nem illnek

franczia forradalom számtalan ízben vallásvádoltatott,

pedig a cultus

gyobb költségébe kerül az államnak.

azóta jóval na-

Ugyanez

áll

az

Hatodik

utakra,

a

221

fejezet.

középületek minden

fajára,

st még

a tör-

vénykezési és közigazgatási tisztségekre nézve is, melyeknek gyarapítása vagy egy helyrl a másikra áttétele

mértékben

oly

talmas

alkalmával

magukat épület

közkívánat tárgyává, hogy a ki ha-

lett

Ígéretet tesz a általa

fogja,

tanintézet,

az

élni,

választóknak,

képviseltetik,

választás

ha

miszerint,

bizonyos

út,

bizonyos

vagy hogy a választó kerületnek magasabb

szükséges

sürgetni

akar

eszközzel

vesztegetési

volta

fog

mellett

törvényszék

nyilatkozni,

Miután

szavaztassék meg.

stb.

a közterheknek egyes községnek adott kedvezésbl szár-

mazó növekedése csak azon arányban éri a községet^ melyben vagyona az összes államéhoz áll holott gyakran az egész elny, vagy annak legalább jóval nagyobb :

része kirekesztleg

igen

lete

háramlik, a község magavise-

reája

természetes.

Nem

tagadhatni,

hogy

ezen

nagy csalódáson alapszik: mert a község, melynek érdekében az állam kiadásai növeltetnek, utóbb más községek hasznára szintazon módon vonatik teher alá de nem tagadható, hogy a mely országban az állam túlságos központosítás által az összes közigazgatást magához rántotta, ott ily törekvés általánossá válik, a mi

számvetés

;

a

közkiadásoknak

csaknem

végnélküli

növekedéséhez

vezet.

Minden község,

ha valamit, a mi a közkincsre

új

terhet ró, czélba vesz, óhajtását csak a parlamenti több-

ség az,

is,

ha

község gyarapulására szükséges,

st

hozzájárulásával a mit óhajt, a

érheti

összes államnak is miként ne törekednék

az

törvény

—

el,

tetemes az,

a ki

még

azon esetre

hasznára válik

—

;

s

így,

bár mit mondjon a

nemcsak az egész népet, hanem különösen

eszmék befolyása

-^2 urnlko:lú

222

választóit képviseli,

biztosítsa,

legtermészetesb

eszközzel,

is

szolgálatot

államra.

minden módon arra, hogy magának és miként ne élne e végre a

e hozzájárulást

társainak


hasonló

ígérvén, miszerint képvisel-

fog

szolgálatot

tenni,

s

tevén e

mindaddig, miglen a közkincs egyes közsé-

gek érdekében ily engedményezések által, melyekkel az illet képviselk a köznek rovására egymást megajándékozzák, mindinkább megterheltetik és végre, az állam oly részeibl kiinduló panaszok, melyek az engedményezések e kölcsönösségénél által

némíttatnak

árasztatik,

s

el,

eddig

kevesebbet nyertek, az

hogy ama nagylelkség reájok

így a szerfölötti

megterhelésért járó

is

kár-

pótlás mindig a közterhek szaporításában kerestetik.

Szívesen elismerem, hogy mindezek csak

visszaélé-

nem tagadom, hogy magát bizonyos választóság és nem

sek az alkotmányosság mezején;

minden képvisel, ki az összes nép képviseljének nézi, vét az alkotmány szelleme ellen, s hogy az államok azon organisatiója,

melyet a franczia forradalom kezdeményezett, csak ak-

kor czélszer, ha a középkori kupakhazaíiság helyére a való hazaszeretet lépett.

sem

annyira útjában

áll

De a

hiszem azt

is,

hogy semmi

viszonyok helyes felfogásá-

nak, mint, ha megfeledkezünk a dolgok valóságos helyzetérl,

s

a jelenkor szükségei helyett utópiái álmokkal

bíbeldünk.

Minthogy tehát félszázad óta az általános arra mutat, hogy a közkiadások mindazon államokban, melyek a francziához hasonló alkotmánynyal bírtak, növekedésnek indultak, s miután ezen növekedés arányban áll a rendszeri elfogadott központosítás nagyobb vagy kisebb mértékével: vakmerség nélkül állíthatni, miként korlátlan népfelség elve szetapasztalás

Hatodik

rint

223

fejezet.

kormányzott államokban az egyes polgár nincsen az iránt, liogy közterhekkel csak annyiban

biztosítva

fog terheltetni, a mennyiben ez az elkerül hetlenl szükséges.

hanem

St

állam

nyomán indulunk,

a tapasztalás

fenntartására

ha nem elvont eszmék, ha okoskodá-

s

sunkat tényekre építjük, be kell vallanunk, hogy, miután bármely absolutismus s ennélfogva a népfelségé is ma-

gában

központosítás

a

foglalja

növekedése

központosítás

egyenes arányban állanak

zed

közterhek

kedni, minél

s

szükségét,

s

miután a

közterhek szaporodása

egymással: az egyesi-e nehe-

szükségkép

tökéletesebb

a

annálinkább fognak növe-

alkalmazást nyer a korlátlan

népfelseg elve.

Foglaljuk össze röviden a mondottakat.

Azon alakúit,

elemek,

az

melyekbl

egyenlség

s

összes

polgárosidásunk

az egyéni szabadság eszméit

idézték el.

Összes polgárosodásunk ezen eszméken alapszik, és

minden haladás csak

egyesek

önálló

munkássáo^ának

eredménye.

Minthogy tehát az igyekezet, a divatos értelínökben egyenlség elveit létesíteni nem egyéb,

vett szabadság és

mint törekvés, az állam egyetemi jogosultságát az egyéni jogosultság helyébe léptetni, azaz, az új kor államait az ókor alapelveihez képest átidomítani: ezen

törekvés

czélja

nem

érethetik

el

a

nélkül,

hogy egyszersmind a haladás alapfeltétele, és vele mennyi egyesnek jóléte ne semmisíttessék meg, bármi üdvösek lehetnek az emberiségre nézve ily kulás végeredményei, míg viszonyaival megelégedve

valas

így

átala-

nem létesülnek, állásával nem érezheti máskát senki.

és

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^"^

224

Ugyanezt mutatja a tapasztalás. Ezeltt a iiépíelség hatalmának élvezete a franczia alkotmány által a vagyonosbakra szoríttatott. A fejenkinti szavazásjog véget fog vetni a kedvezményeknek, melyekben a vagyonosabb osztályok eddigelé törvény szerint részesültek: vagy ami még valószínbb a munkásokra fogja átszállítani e kedvezményeket. A mennyiben mindazáltal csak azon hatásról van szó, me-

—

—

a

lyet

kik

elve azon osztálybeliekre jogban részesülnek, annyiban némi

népfelség

korlátlan

gyakorlott,

e

világosságot vetnek a küzelebb befolyt

a jövendre

Ha

idk eredményei

is.

azon alkotmány, melynek pajzsa

alatt

—

mint

chartának egyik meleg bámulója monda

az

1830-diki

—

az államban létez valamennyi ügy kormányzás tár-

gyává

—

hogy az jelenleg sem saját mun-

Francziaországot oda vezette,

lett^),

—

M. Chevalier szavaival élve-) sem kereskedés által nem képes a lakosainak

kája,

fenn-

ha még csak azon osztályok jólétét sem volt képes elmozdítani, melyeknek e charta kirekesztleg kedvezett; ha a franczia tartására szükséges kellékeket elállítani;

földbirtokos,

kamat

ki a

mellett

mesztést

nem

is

tkét lOVo

beruházásokra szükséges csak alig-alig

gyarapíthatja;

meg, a

ter-

ha az iparos, a gyártulaj-

donos, azonképen mint béresei,

nyes korláttól körifogva,

szerezheti

—

száz

meg

száz törvé-

— tehetségeiket szabadon nem

M Dans le régime selon la charte il n'y a rien, qui ne rentre dans la masse de choses g-oiivernables. „Hello., du régime constitutionel." 2)

„Kevue de deux mondes, 15 mars 1850."

Le rapport de

coramission sur l'assistance et la prévoyance publique.

la

Hatodik

használhatják,

az

s

fejezet.

angollal

225 amerikaival szemközt

és

olyasmit éreznek, mintha kezeik békóban volnának, holott

az,

akivel

versenyezniük

szabadon hasznát veheti

kell, mindkét karjának ha a Francziaorszáorra nehe-

;

zedo általános nyomor és tehetetlenség ezen osztályokat sújtja^):

is

akkor,

—

kérdem,

—

mint várhassuk, hogy

a fejenkinti szavazás joga az összes népet azon jólétben

megelégedésben részesítendi, mely még azoknak sem akik eddigelé e joggal kizárólag bírtak, s kik ezt

és

jutott,

mások érdekeinek tekintetbe

vétele

nélkül

önmaguk

hasznára aknázhatták ki?

Valamint két külön érdeknek d'Argenson mondja, azon

összhangzása,

ellentétbl

mint

származik, mely-

ben mind a kett egy harmadik irányában áll: úgy szárRousseau szerint, az összesség érdekeinek összhangzása azon ellentétbl, melyben az összeségnek mazik,

érdekei mindenik egyesnek külön

Ha

érdekeivel

állanak^).

alkotmány olykép van szerkesztve, hogy azon tusában, mely az összeségnek és minden egyesnek külön érdekei között foly, az egyesnek érdeke szüktehát

í>z

miként mindig legyzetik megelégedve ily viszonyban? Igaz,

ségkép

érezze

;

választási

mködésben

részt

venni;

ez

neki joga s

az év

magát van a

bizonyos

mindenható napjaiban, melynek feltétlenül er részecskéjének tarthatja magát, van alá vetve. Neki is van egy órája, midn urat játszhatik; de helyzete ilyenkor csak olyan, mint az ókor

midpn e jogot

gyakorolja, azon

rabszolgáié, kik a satarnáliák napjaira szabadon bocsát-

^)

M, Chevalier a fönnebb

'')

Contrat Social. L.

Eötvös.

A XIX

I.

idézett

Ch.

század eszméi. I

III.

munkában,

Note.

lö

eszmék befolyása az államra.

^"^ uralkodó

226 tattak, kik

Dvürében

egy

még

nyíthették

i)ár

rövid pereze

még

az uralkodás gyö-

kik ekkor

Krétában megfe-

óra hosszáig

részesültek,

is

s

uraikat

is,

—

de a boldogság néhány

múlva a kegyetlen elnyomatás állapotába

hanyatlottak vissza.

Az, ami

neve

alatt

után korunk

államainkban

valósítása azon líttatott

:

elvnek,

azt,

szabadság

és

nem

egyenlség

egyéb,

mely már Rousseau

által

mint felál-

miszerint személyét és összes erejét mindenki a

közönség akarata legfelsbb

hogy

a

törekszik,

arairöl a

vezérletének köteles alávetni,

társadalomba léptekor lemondott, mint

az egésznek egyik része visszanyerjed)

Ilyen állapot csak azon esetre elégítheti ki a népet, ha sikeri az elvnek tökéletes valósítása. Oly állam, mely minden egyesnek viszonyait szabályozni képes, tartozik is azokat szabályozni; ha az egyesnek tevé-

kenységét paralysálta, tartozik róla gondoskodni. Addig, míg a jelen társadalom fennáll, mely azon

hogy mindenki magáról és övéirl gondoskodmelyek a többséget képessé teszik minden pillanatban mindent felforgatni, s melyek nem engedik, hogy az egyes bármily állapot fennmaradására csak köznyomort vonhatnak maszámot tarthasson, alapszik;

jék, addig azon elvek,

—

guk

után.

Forduljunk

')

most ismét a nemzetiség

CoDtrat Social. L.

I.

Ch. VI.

fogalmához.

Jeg-yzetek a hatodik fejezethez,

JEGYZETEK A Majdnem

(ö)

hogy legyen

—

is

új

hatalmat

;

—

s

el,

voltak

Libái

ha fennállása az

anyagi jólétével

alapítani,

ki

ezt

tétel

az

összeüt-

A

igazolására.

állampolgárok

hanem azon

érdekeinek

franczia forradalom számos

Valamint a

nagy forrongást nem az oeconomistáknak, nak,

világtörténetben,

az alkotmány romjain mindig csak az képes

biztosítására tudja felhasználni.

adatot nyújt e

a

bármi nagy

akkor enyészik

nagyobb részének

állampolgárok közésbe jön

tapasztalás

általános

mindig

FEJEZETHEZ.

VI.

alkotmány,

legtöbb

a

227

89-diki els

és encyclopaedisták-

controleurs géneraiix és

más közigazgatási

hivatalnokoknak tulajdoníthatni, kik, a mit amazok a fennálló viszonyok hiányairól

következ kormányok bukott meg, hogy

eket kielégíteni,

írtak, gyakorlatilag

köziíl

is

bebizonyíták

úgy

:

a

a császárságig, mindenik azon

nem volt képes az anyagi jólét iránti igénymaga Xapoleon, ki kezdetben hatalmát

s

nagyrészt a nép anyagi érdekeinek oltalmára alapítá, elveszte e hatalmat,

mihelyt az az anyagi érdekekre

Hasonló tapasztalatokat nyújt

Róma

története.

veszélyessé vált.

Ha

körülmény-

esebben tanuljuk a korszakot, melyben a köztársaság elenyészett,

meg

kell

gyzdnünk, mikép Augusztus uralma

csupán

azért lett tartós, mert véget vetett azon folytonos anyagi szen-

vedéseknek, melyek alatt sínylett,

elbb a római nép minden osztálya idkhöz képest, némi általános

és tudott, a korábbi

15*

;

228

'^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

E

teremteni.

jólétet

lenni az ü hatalma

nélkül színtoly múlékony fogott volna

is,

mint Pompeiusé

és másoké,

kik az-

eltt egy ideig korlátlan hatalommal uralkodtak a köztársaság

—

fölött.

Azonban egyáltalában nem

hogy valamely

állítom,

államforma fennállása kizárlag azon biztosságtól függ, melyben érdekeket

az anyagi

nép

valamely

Minél magasabb fokán

részelteti.

a

gyakorolnak az erkölcsi szükségek a

kormány

elbizottan megsérti

nem csupán

hanem

anyagi,

vannak bizonyos határok, miket a

sem hághat a

át büntetlenül,

közt

:

ezen

tapasztaljuk,

tekintetben

f(}ldnek egyetlen

ajánlaná

minden nép visszaóhajtja a forradalmak hasznokat

is

szellemi

is

hatalma

habár a sértett érzületért pótlékul

elnyöket

legnagyobb anyagi

S ha

cselekményeire.

is

áll

befolyást

egy népnek jogfogalmait: ez

míveletlenebb népek

esetben aránylag

hogy

nagyobb

annál

míveltségnck,

sem

epedés egyet

is.

által

noha

Mert,

anyagi

vesztett

még

tartóztatott

vissza

soha.

Az

(b)

eszme, miszerint

államhatalombani részvétében lában,

nem

új.

A

Staatsalterthümer'-

mérl

általában

a polgári szabadság egyálta-

Hermann

mit §.

minden egyesnek csupán az áll

51. a

„Lehrbuch

görög

mond, az az ókor

nézve igaz.

der

griech.

államalkotmányok

minden

7'égi

jelle-

államszer-

úgy tekintetett az állam, „mint a szabadok községe a végett, hogy teljes önelégült-

kezetére

séggel éljenek

;

az állam

épen mivel a polgár köszönheti, denét."

egész

azt,

körén kívül

nincs

a mit élvez,

egyszersmind köteles annak

Ez eszme az életbl fejldött polgárisodásuk

azért sokkal életre,

Mindenütt

eredménye oly

önálló

és

az

föl is

áldozni min-

államnak

ki az ókor népeinél régi mint államaik,

nagyobb befolyást kellé gyakorolnia

mint nálunk, hol a tudomány

élet,

mind

vitte

be ez

az

s

összes

eszmét az

Jegyzetek a hatodik fejezethez.

alkotmányokba

életbe, s hol oly

egészen

más,

Mindazáltal

sot

még

képes az elv: tartozik,

az ókor története

hol

—

még

látnia

itt

aljas Önzésre,

nem

gátolta,

az

Spartában

polgároknál s

külön

mindenkinek

hol

államjólétének

egészen betelt a jóslat

is

azonosságát :

^kincsvágy

S az egész ó történet mennyi szám-

rontandja meg Spártát,'^ talan példát mutat a

Hiszen

az egyes

érdekek keletkezését lehetleg

a magáéval,

ki.

mennyire nem

melyet az egyesek

gyakorolnak.

Lykurg törvényhozása

legalább

igazolja,

az egyes az államnak mindent feláldozni

hocjij

gyakorlatilag át kellé

s

is

melyek

be,

fejldtek

alapján

megsemmisíteni azon befolyást,

érdekei a cselekményekre is,

az

illesztetett

eszmék

ellenkez

229

idszakból haszonlesésre

legvirágzóbb

minvel

alig találkozunk napjainkban,

Nem

oly leplezetlenül.

ban valaki legjobb barátja eltt

oly

is

vagy

hiszem, hogy korunk-

vallomásokat tenne,

mint Cicero Aticusnak: .,Legem consules conscripserunt, qua

Pompeio per quinquennium omnis

rbe

terrarum daretur

:

potestas rei frumentariae totó

altaram Messius, qui omnis pecuniae

dat potestatem, et adiungit classem et exercitum, et maius impé-

rium

in

provinciis

quam

sit

eorum qui

eas obtineant.

Illa

nostra lex consularis nunc modesta videtur: haec Mess ii non ferenda.

Pompeius

illám

velle

Consulares duce Favonis fremunt

quod de domo Cic. ad Attic.

nostra

nihil

L. IV. ep.

se :

dicit,

farailiares

nos tacemus,

adhuc pontijices

et

hanc.

magis

responderunt.'''

Hasonló nyíltságra,

I.

eo

melylyel

önzésöket többször dicsekedve bevallják, számos adatot találunk az

ókor

története

lapjain.

Midn

például

Epikrates

az

athéni nép eltt vádoltatott, hogy a persa királytól ajándékot fogadott

el,

minden szégyen nélkül megvallá,

azt igen democrata eszköznek tartja,

gárokat, ha évenkint a helyett,

s

állítá,

meggazdagítani a

hogy pol-

hogy archonokat választanak,

^"^

230 mindig

s

democrata

szegény

más

Persiába

uralkodó eszmék befolyása az államra

küldenek követül

polgárt

stb.

Okos dolog-e korunkban mindig csak a közjóról beszélni lenni ügyelemmel arra, min befolyást gyakorolnak

nem

az

egyesnek

sok

intézményei

állam

személyes

jólétére ?

Kétségkívül azon állam volna legboldogabb, hol minden egyes az egésznek

ha

ez

javát mindig eléje

eszmény

csak

az

elérhet,

tenné

egyesek

(c)

get (mire kort,

midn

köz-

a

kisértetnek

súlyos

magánér-

és ujabb kor államai közti különbsé-

ó

ismét

az állam

meg

különböztetni a legújabb

kell

körüli fogalmakra nézve

Staatsverfassungen 15.

1.)

visszatértek

mondván

ismét az ó-kor elveihez) igen jól jellemzi,

(Griech.

hogy az állam az ujabb idkben

inkább az egyesek biztosságát tzte

czélúl,

nél volt, hol a törekvés inkább az

egész, az

egyenlség

és

által.

Tittmann az nézve

az

Azon polgárerény, minél ritkábban vannak

mértékben növekedik a

dekek Összeütközése

hol

lehetséges,

ott

figyelmét fordítja.

állam az egyesek jólétére legtöbb

kitéve az

érdekének, de

saját

más

bözik e tekintetben a klasszikus ó-kor

valamint a római államban

látjuk az

alkotmány

Róma sem

irányozva.

biztosítására volt

mint a görögök-

St

államaitól.

ókor fogalmait

és

külön-

legna-

gyobb tökélyre jutva: azon nézet sem jutott sehol oly általános jelentségre, miszerint az egyesnek legfbb erénye, minden

legszentebb

egyénit,

Tanúsítja

állam jólétének. példája.

Azon

állás,

érzeményeit

ezt az

melyet

a

idsb

vallás

is

és

az

feláldozni

iQabb ókor

az

Brutus

népeinek

életében elfoglalt, egészen megfelel volt az érintett nézetnek. Itt

sem az egyes

kielégítésére,

jólétére volt tekintet. és

hanem

kizárólag

az

egész

S azért az ókori államokban az állam

egyház között lehetlen vala minden összeütközés,

legalább mindig az elsnek részére kellé eldhiie.

vagy

Jegyzetek

Az

231

Rómát

de különijseii

egész ó-kort,

vallásos türelmeért

hatodik fejezethez.

a

igen

dicsérték

körülményesebb vizsgálódás azonban min-

;

denkit

meggyzhet,

minden

cultust részesíte,

melyben

Róma

valami magasabb fokú

felvilá-

köztürelem,

a

liogy

nem

gosodásnak, vagy emberiség iránti különös tekintetnek

fleg a XVIII.

mint

donítandó,

században

állíták,

Róma

keresztyénség ellen valamit felhozhassanak. elég adatott nyújt, miszerint idegen zatala

okokból elnyomása

XL.

Livius L.

csupán abban

áll,

s

a mi

különbség az

Rómában

fordul

el.

és új -kor közt

ó-

vallás az államtól függet-

a vallás

tartozónak

alá

is

volt

vetve az

szükségkép

népet

a legnagyobb

ha vallásos

és

tekintetett,

fölött vitály keletkezett, a

által

is

vallásos

annálfogva idegen istenek és szertartások bevitele

a senatus jogai közé

szokások

A

29.

hogy míg ma a

lennek hirdettetik: államnak,

st iratoknak

megégetése

nyilvános

és

cap.

története

tiszteletek beho-

isteni

nemcsak megtiltatott;

is

itt

tulaj-

hogy a

illette

egység

a határozás

i),

származott az

állam és az egyház között. (d)

A

rabszolgák

állása

ó-korban

az

ménye azon elveknek, miken akkor s c.

azért

mindenütt

egyforma.

Ha

Thukydidesben

80) olvassuk, mint tudták a spártaiak

a helóták egj részét, hogy van, zavarokat

(Timarchban), athéni

mely

(L.

IV.

nyakukról lerázni

Pylos az ellenség kezében

ne támaszthassanak

;

ha látjuk Aeschinesnél

hogy különös magyarázatra

gyalázatos

bnnek

volt szükség az

rabszolgákon

ha szemléljük Plutarchban

mikép bánt rabszolgáival

')

ered-

nép eltt, megértetni, miszerint igazságos a törvény, egy

tiltja;

midn

szükséges

az egész állam nyugvók,

(in

e híres római (Cato)

Lásd Livius L. XXXVIII.

c.

51.

elkövetését

is

Catone maiore C. XXI.) ;

vagy Taci-

232

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^^^

tusban

i^

XIV.

Annál. L.

mogületésn

Pedanus Secundus

42.) a senatusnak

tanácskozásait

fölötti

midn

olvassuk,

négyszáz

ártatlan

rabszolga kivégzése azon hideg megjegyzéssel indo-

koltatik:

„Habét aliquid ex iniquo omne magnum exemplum,

quod

contra

singulos utilitate publica rependitur"

:

ezekbl

mindenki meggyzdhetik, hogy a rabszolgákkali bánásmódra

—

nézve

legalább

Rómában

volt

necessitas,

in

elismerve liberó

Juvenal versei is,

midn

nép

a

a

officium, i),

—

jogfogalmakat illetleg,

a

államok közt nem volt semmi különbség törvény

:

;

s

^^Impudictia in servo

ingenuo flagitium

in

az ókori

hogy nem csupán

st Pedanius Secundus

est."

esete

idézett

az ártatlan rabszolgák kivégeztetését

meg

akará akadályozni, mutatja, hogy a keresztyén idszámlálás kezdete

csakhamar

után,

némi

következett be a

változás

rabszolgákkali bánásmódot illetleg a közvéleményben, de az állam,

míg keresztyénivé nem

lett,

ragaszkodott

szigorúan

mindig ugyanazon elvekhez. (e)

Miután Mózes törvénye a zsidó népnek az egyptomi

fogságból

nem

e

nagy

törvényhozó egy, számra nézve csekély népnek önálló

lételét

szabadulása

után

sokára

adatott,

csak akkor hitte biztosíthatni, ha képes vala sedést

vényeiben elismerve.

az

mindenütt

Jehova

alattvalója,

^)

keblében a szabadság

ébreszteni

Pone crucem

a

szabadságot

megszabadítá

a

„Ego Dominus Deus

lángoló

iránt.

látjuk a jog

népet

Izrael

s

lelke-

Mózes

tör-

alapjául

csupán

qui eduxi vos

voster,

servo. Meruit quo crimine servus

Suppliciura? Quis testis adest? quis detulit? audi

Nulla

O

satis

demens

!

de vita hominis eunctatio longa ita servus

homo

est.

est ? Nihil fecerit

:

esto.

Sic volo, sic jubeo, stat pro ratione voluutas.

Sat. YI. 210.

Jegyzetek a hatodik fejezethez.

de terra Aegyptiorum, ue serviretis

et

eis

233 confregi cate-

f|iii

XXVI.

nas cervicum vestrarum ut incederetis exacti. Levit.

Mei

13.

enim sünt servi

XXV.

Aegypti. Ibid.

55.

filii

de terra

S miután egy nép sem ragaszkotörvényhozásához

nemzeti

dott oly szilárdul

eduxi

quos

Izrael^

a szabadságra

:

hivatás öntudata szintén sehol sem tartatott fenn, kivált oly

elnyomás

hosszas szavait,

melyekben

(Regum.

I.

mire

vallásukhoz

a

Cap.

népet

a

h

ne válaszszanak királyt

inti,

Ví^y találjuk,

s

8.)

zsidóknak

mikép a szabadság törekedniök

E

csupán nemzeti függetlenség értend.

nép sem mert többet

harczokban

pedig

és

alatt,

nem

kellé,

függetlenségért Q^y

majd mindig szerencsétlen

egy irodalomban sem találjuk több bizonyságát

:

mint a próféták

a szabadságért lángoló lelkesedésnek,

„Xumquid

ban,

Olvassuk Sámuel

mint e népnél.

után,

mely

a vezéreszme,

(Jeremiás

est Izrael?"

servus

nép

szerencsétlen

e

II.

egész

iratai-

14.)

ez

történetén

végig vonul.

A

szabadság

mert mély vallásos

alapúit

az ó korban má.s népekkel

közös

volt

dolog

azon

elvekre

ben nemcsak az emberiség pálmája

más népe

alapját

is

k

fölött

—

áll

a

E

felállíta.

illeti

tekintet-

a zsidókat az ókor

hanem azon emberségesb nézetek

elismerésre

juttatott.

törvényeket

:

késbb

Vessük egybe a

,,Cum

tibi

venditus

anno dimittes eum liberum. Deut.

Xon eum opprimes

mercenarius

Másként

is.

tuus Hebreus vei Hebrea, et sex annis servi-

verit tibi, in septimo 12.

:

vonatkozó

rabszolgaságra fráter

azonban ez érzet

vetek meg, melyeket a keresztyénség

általános gyakorlati

fuerit

:

nézve, melyeket a zsidó törvényhozás,

az idegeneket és rabszolgákat illetleg,

minden

népnél,

volt a zsidó

rendületlen

érzete

meggyzdésen

et

colonus

érit.

servitute

famulorum

Levit. C,

XXV.

39.

;

sed 40.

XV. quasi

—

í^t

;:

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^'^

234

qiiem libertate donaveris, nequaíjiiam vacuum abirc patieris

mementó

XV,

15.

ipse

et

(jiiod

13.

—

servieras

Aegypti. Deut.

terra

in

Vessük össze ezeket az idegenekkel való

bánásmódot illet intézkedésekkel: Si babitaverit advena terra

vestra,

quasi

enim

—

moratus

et

indigena,

et diligetis

vos advenae

et

Aequum

indicium

peccaverit. ibid.

zdbetünk,

m

eum

quasi

sit

inter vos,

22,

;

s

33. 34.

meggynem állott

is

sem Görögország

oly közel korunk liumanitásáboz

emberiebb szellemét a fogság

CXIX.

sive peregrinus sive civis

az idézettekbl

s

:

sem Róma,

in

inter vos

sit

vosmetipsos, fuistis

terra Aegypti. Levit.

XXIV.

bogy

—

fuerit inter vos,

a zsidó törvényhozás ez

nyomorra való

alatt szenvedett

visszaemlékezésnek tulajdoníthatjuk.

A

(f)

zsidók vallása

Míg

zöttek közé. eltt,

birodalomban

a

Rómában nem

hittanaik,

st Rómában

mások megvetéssel tekintettek a vi^Y Tacitus

is

az

tartozott

üldö-

kevéssel a köztársaság bukása is

kezdettek

terjedni

zsidóságra. Valamint Cicero,

barbára superstitió névvel

illeté

a zsidó vallást,

köveíi mindazáltal nagyobb számmal tartózkodhattak magában Rómában

nézetek,

is.

(Cicero pro L. Flacco, C.

LXXXIV.) Ha

Caes. C.

s

változtak

e

XXVIÍI, Sveton, késbb a

tekintetben

a keresztyéneket, kik a zsidókkal

felcseréltetének, a legkegyetlenebbííl üldözék:

hosszas

nem

metlenségnek kell azt tulajdonítani, hanem azon

hogy a keresztyénség

désnek, róm.ai

által

birodalom fennállásával össze

ideig

hittürel-

meggyz-

alapelvek

felállított

a

nem egyeztethetk. Csak

igy lehet felfogni, hogy a keresztyének épen

Róma

legjobb

q^j Traján, Adrián, Antonius Pius és Marc Aurél szenvedtek legnagyobb üldözéseket, 8 azért a keresz-

császárai, alatt

tyének

is

mindig azt igyekeztek mutogatni üldözik ellené-

ben, miszerint vallásos fogalmaik az államra

nem

veszélyesek-

Jegyzetek a hatodik fejezethez.

„Semmit sem tettem

vagy köztársaság érdeke

a cscászár

st valahányszor kötelességem úgy mökre eltt

keltem^'

menté magát

így

:

midn,

annyira

mit

a

H.

Victor a praefectus

végre

elreláttak,

Eóma menthetlenl bukásnak

min

ellen,

kívánta, mindig vedel*

hasonló értelemben szól a többi egyházi atya

s

;

235

indult

:

is.

bekövetkezett

ekkor

S s

elismertetek,

is

befolvással valának e részben a keresztvénsés: foo:almai.

Erre vonatkoznak Eutilius panaszos verssorai; Atque utinam nunquam Judaea sabacta Pompeii

imperioque Titi

bellis

fuisset

I

Latius excisae pestis contagia serpunt Victoresque suos, natio victa praemit.

A

{(j)

monda, miszerint Romulus az

hogy

városát,

lakosainak

menhelyt

Kómába

átköltözése

által népesíté

mindenki

nyitott

egyéb

sok

és

meg Álba

számára,

példa bizo-

Rómában már a legrégibb idktl fogva az állam fogalmával és nem valamely különös nemzetiségével kapcsolák egybe. Késbb, midn a mindig mikép a

nyítja,

haza

fogalmát

szerencsés háboník által

Rómába, sültek

a fváros népessége

:

társaság kiáltani

egyik a

alligatos

noverca

lakosainak

is

mint

maradtak, különös

Non

est.

]iliután

nem ok

hanem

efíicietis

jött

lett, s

nélkül

is

nemzetiségi

lehete

^^Taceant,

az

összes itáliai

az úgynevezett Gallia Cisalpina s

megajándékozá

st késbb

a köz-

solutos verear

ut

nemcsak

megadatott a polgárjog,

azon városok lakosait

hívek

egyre vegyesebb

egybegylt római néphez:

adduxi."

szövetséges népeknek,

is

korszakában

fényes

fórumon

quibus Itália

quos

nagyobb számú idegen

egyre

felszabadítás útján a polgárjogokban része-

ott

s

Caesar Hispániában vele,

a siciliaiakat

jelleg,

elveszte

is:

melyek hozzá e

polgárjog,

minden jelent-

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

23g

még

ségét,

micl(">tt

barbárokat

líszaki

a császárság- Afrika és Ázsia lakosait,

seregestül

az

s

volna a római polgá-

felvette

rok sorába.

Bár

(h)

Kóma

is

:

érte

századokon

el

a legnagyobb kiterjedés mellett

s

melynek

mutatkozik,

létegnek

összetartó

csodálkozásra indít

mértékben

teljes

keresztül követett czélját,

szilárdsága

La mindazáltal az eszközöket vizsgáljuk,

melyek akkor egy ers központi hatalom alapításához a kormányoknak rendelkezésére állottak úgy találjuk, hogy Róma az egységes állam föltételei köri egészen más nézetekbl :

mint

indult ki,

Hóma

idejében

jogban

mink

részesíte,

választhassák,

nemcsak

hanem

A

korunkban divatoznak.

köztársaság

melyeket a római polgár-

azon városoknak,

azon

hogy

jogot,

saját törvényeiket

is

(Legalább Beaufort, République Romaine

azon nézetben van, melyet Schlosser

V.

Vol.

i)

p.

—

221

„Univ. Übers.

pártol

is

elöljáróikat

meghagyta,

der Geschichte der altén Welt," hogy az oly municipiumok,

római intézményeket nem

melyek a

örömest

úgynevezett

közigazgatásukat

saját

városai

is,

lakoltak

mivel

görög

kényuralmának történt e

ellen

alá

állam

részesültek,

is

:

legyzetvén, súlyosan írja,

—

nem

S miután a császárok

vetve a római birodalom

kormányelveken semmi egységére nézve

megtarták

Itáliának görög

miként Strabo

intézményeiket. volt

st

;

felkeltek,

—

változás.

volna a római császárok a

láttak

az

Róma

jogban

és törvényeiket

ugyan, azonban,

vesztették el

által

itáliai

el,

Mindazon népek, me-

egész belszerkezetöket megtarthaták.)

lyek az

fogadák

Nemhogy

municipális

:

nem

veszélyt

szerkezetben

st számos kényszerít törvény

igyekvének azt fenntartani. *)

Csak híítlenség vagy elpártolás miatti büntetésbl

nyoztattak egyes városok római praefectusok

által.

kormá-

Jegyzetek a hatodik fejezethez.

237

Diocletian óta minden városban volt a város tekintélyesb polgáraiból egy gyülekezet í'számra különböz, leginkább tagból),

mely Ordo decurionum,

nevezet

alatt, a

nak vagy

lehetett

végrehajtása II.

vagy IV.

viri)

meglehetsen városban az a

hadi

ki

mint egy decurio

valaki

volt bízva

vala

közé tartozott a

rajok

is

seregek élelmezése

ügyekben elég

Bírói

és

A

s

;

e fölött

bizaték,

s

ellátása

is.

a

néha

gondjaik

Maguk

ítéleteiktl (s illetségük

terjedt volt)

elnökéhez volt fölebbvitel.

hatásköre

gondoskodtak

beszedésrl

és

(magistratus

curiák

Ok

curiá-

válasz-

batározatainak

curia

az ily

s

;

ügyelés

kezelték a város belügyeit. a polgári

E

vagy

fia,

tisztviselkre

terjesztve.

adókivetésrl

készületekre

A

tagja.

választott

szintén

lOQ

Curia vagy Senatus

belügyek vitelével volt megbízva.

születés által,

útján

tás

Ordo,

egyenesen a tartomány

rendrséget az irenarcliok és

stationaerek stb. által kezelék.

Ki

e fontos tárgy körííl

és Fauriel-tl a

Lásd

körülményesebb ismeretet akar

Savigny-tl:

olvassa

szerezni,

tlist.

de

Roth,

továbbá:

de

la

Geschichte des

Gaul re

meridional

röm.

Rechts

els

kötetét.

Eomanorum

municipali

;

és

Raynouard, Hist. du droit municipal en Francé. (/)

ban,

A

codex Theodosianus számos törvényt foglal magá-

melyekbl

láthatni,

hogy a municipalis hivatalok

elfoga-

dása súlyos tehernek tekintetett, mely alól mindenkép igye-

keztek

magukat kivonni.

splendorem quo pridem

dem

cultum

collegiati,

urbium

secuti,

in secreta sese et

De

qui

Jiis

2^>'op.

Curiales,

lunt esse

,,Destitutae

ministeriis

nituerant, amiserunt

devia

deserentes,

agrestera

consulerunt."

Cod,

vitám

Theod,

Condit. reliquerunf.

qui ecclesiis maiunt servire

quod

;

civitates,

plurimi siqui-

simulant,

contemnunt

quam

illa

curiis, si

vo-

qua subtralmnt:

;

^"^

238

nec enira eos

Quippe

uralkodó eszmék befolyása az államra,

aliter

animos

contemptis

nisi

divina

observatione

patrimoniorum desideriis occupari.

liberamus.

patrimüiiiis

non

devinctos

Cod. Th.

lib,

decet tit.

1.2.

1.

de decur. Qiiidam ignaviae sectatores desertis bus, captant solitudines ac secreta,

monazontum congregantur.

caetibus

modi

eri

munia

fugiant

quem

civitati

eoque rure

se

E

atque huius-

Comitem

Orienlis

mandavimus, atque ad

subeunda revocari.

Ibid.

omnes iubemus interunatione moneri, ne aut

deserant,

praetulerint

scientes

esse carituros,

causa

habitandi

rus

pátriám, demonstrarunt. Ibid.

—

cum

religionis

igitur

per

consulta praeceptione

patriarura

Curiales tates

Hos

Aegyptum deprehensos

intra

e latebris

muneri-

civitatum

specie

et

esse

fisco

civi-

fundum

;

soeiaudum

cuius causa impios se, vitando lib.

12.

18.

tit.

si

curiales etc.

törvények nagy száma tanúsítja, mikép minden szigor

sem érték

mellett

Egyszersmind

általok az óhajtott czélt.

el

azonban látjuk ezekbl, mi komolyan voltak

rajta a császárok,

hogy a municipalis intézmények fenntartassanak

a városokban,

épen mivel belátták, miszerint általok nem veszélyeztetik a mi az állam egységének fenntartására kívül

sem

intézmények

ez

polgárok

érdekeit

voltak

közigazgatási

lényeges.

képesek

intézmények

az,

Kétség-

biztosítani

a

által:

a

mi

ugyan nem maguknak az

intézményeknek, hanem a

uralomnak

Mily méltó tárgy gondolkodásra,

tulajdonítható.

fleg ha megfontoljuk^ bogy azon része,

polgári

szabadság

mely a római birodalom romjain keletkezett, az

alapokból fejldött

ki.

Honorius

és

(le)

Arlesben székel leiratában

ifjabb

galliai

következ

Theodosius

praefectushoz

rendeltetik:

kény-

nagy

érintett

császároknak

az

418-ban kibocsátott

..Tudtul kell adni

minden

Jeg-yzetek a Lcatodik fejezethez.

közhivatal által

kitn

és

tanácskozásra.

ha

bírák

követek

tatnak,

A

gyljenek egybe azon

esetre,

foglalkozásuk miatt akadályoz-

magukat

képviseltethetik

által

és

évben augusztus

távolabb provinciák,

mulaszthatlan

A meg nem

minden

l^ogy

idusa közt Arles városában

szeptember

közös a

nagyobb földbirtokosnak

férfiúnak,

bíráknak a tartományokban,

239

e

gylésen.

jelenk aránylagos pénzbüntetésben marasztal-

tatnak el."

^SJ

(0

melylyel

a

hogy

hiszem,

azon

bámulat

határtalan

kor polgárerényei

régi

oka,

szokás,

viseltetni

iránt

nagyrészt abban keresend, miszerint az állam és az egyesek java között akkor eléggé

figyelembe.

—

nem

összeköttetés

létezett szoros

Oly korban,

midn

vétetik

mindenki

csak

annyiban tarthatott igényt bármi jogra, mennyiben az állam polgára

volt,

rabszolgaság

s

a

haza

elvesztével

állapotába

sülyedt

birtoka az állam fennállásától függött,

jogtalanság

teljes

st

vagyon

egyéni

az

hol

:

minden a mi ennek

s

számára szereztetett, bár egyenetlenül felosztva, mégis mindig

minden egyesnek javára

szolgált

hol a

;

szegényebb polgár

az állami terület kiterjesztését saját anyagi helyzete javulá-

sának volt kénytelen tekinteni, mivel

általa

nemcsak

teljes

adómentességre, hanem a meghódított terület egy részletére is

számíthatott, miután az mint ager publicus^ állami jószággá

vált; hol az áliara,

néha ingyen

s

csak mindig fölötte csekély

árakon osztott élelmi szereket a játékok iránti gond, mikben volt

a

nagyobb

legfontosabb

érdemek az

hatalomhoz és

állami

ügyeknek:

egyesnek

dicsségre,

népnek,

hol a nyilvános

s

ingyen vehetett

hanem

valának a moggazdagodásnak

:

ott

nemcsak

részt,

utat

egyúttal

s

iránti

nyitának a

legjobb

nagyobbnak

minden egyes ragaszkodásának az államhoz,

egyike

a haza

hol

módjai

kellett ott

lenni

szükség-

240

uralkodó eszmék befolyása az .államra.

-^2

képen

legnag^yobb

közjóérti

i\

Azonban

találandjuk.

magasabb

közszellem

mégis

fokának

honszeretet

és

gyakran léptek czélra.

midn

2.

451.)

s

Schlossernek, nézetem szerint, teljesen igaza

(Univ. Vbers. der Geschichte

állítja,

hogy a római

sem azután nem

nézetem szerint csalódás

hogy

erl'öJcsí

:

oly

csaknem mindig közremunkálának Alterthums

d.

nagy

volt oly

ebbl

Ápolna

romJottság

;

az emberiség-

mely soha, sem

fel,

Azonban

dics.

és

azt következtetni akarni,

szelle^ní s

é.s

emberek között elválhatlanok.

II.

épen az erkölcsi

aristocratia

tehetségeinek oly oldalát tiinteté

azeltt,

idkben

ujabb

korcsosodás idszakában volt nagy és fényes

nek

a

inkább

söt

:

esetét

ezeket

kor államaiban az

ó

melyek

indokai,

ellentétbe,

—

egy van,

ha

tulajdonítanók

ennek oka abban fekszik, miszerint az önzés

számosabb

áldozatok

csalatkoznánk,

Róma

tettleli

nagyság

azon korszakának

az

törté-

nete ellenkezleg azt tanúsítja, mikép oly viszonyok, melyek által

egyesnek java az állam javához

az

erkölcsileg

korszakban

romlott

Ezen tan

képesek eszközölni.

is,

a

fontos

van

kötve,

polgárerények

még

csodáit

minden idkre.

Mert

csak azon állam nyugszik valódilag szilárd alapokon, a mely-

ben

nemcsak

az

erényes,

hanem minden

közügynek épségben tartásában kénytelen

okos

ember

a

látni élete

legfbb

midn

(Pages

feladatát.

Blanc Lajosnak teljesen

{in)

d'hist,

de

la

Rev.

Ch. II.)

igaza van,

állítja,

hogy a ,,Reform" egész

választmánya „sans pousser droit aux conclnsions souveraines

du

socialisme, en acceptait,

kellett

pártjáról.

elnyei

du moins,

les

premisses."

Tovább

volna mennie, ugyanazt mondania a ..National" egész

Hol a nép biztosításának

csupán abban

áll,

arról

gyzdött meg,

miszerint anyagi

és

szaporításának

egyedüli

hogy általában

módja

részt vesz a törvényhozási

Jegyzetek a hatodik fejezethez.

választásokban, látlanabb

s

241

hol e törvényhozásra ruháztatik a legkor-

rendelkezési

valamennyi

jog:

ügy

állam gyakran kénytelen oly helyzetbe jönni

omnibus

,,c[iuim

:

ily

mixtis

moderátoré uno carentibus tantum quisque sape-

et

Cjuantum erranti populo pers vaderi poterat."

ret,

^Tout

[h]

et

—

fölött,

le

se placer dans

ficile

monde une

vonlait

nn peu plus d'indépendance, mais

situation plus douce,

il

serait dif-

homme utilement occupé qui ou méme de changer la monarchie"

peut-étre de citer un seul

eut la pensée de détruire,

:

így nyilatkozik Beaulieu, (Int. p. 32) a franczia forradalmat

megelz

hangulatról.

Midn késbb meggyzdének

viszonyok fenntarthatlanságáról

melynek befolyásával az alkotmányozó gylés

dája volt,

mködésének folyama

vényhozói

Vgy

kozunk.

a létez

Anglia és Északam erika pél-

:

látjuk,

alatt

miként mindazon

kezdetén a legnagyobb

befolyást

félreismerhetlenl férfiak,

tör-

talál-

kik a forradalom

vagy nyíltan

gyakoriak,

Anglia intézményeinek utánzása mellett nyilatkoztak; mint: Clermont-Tonnerre, Yirieux, Bergasse Malouet, Lally Tolendal s

mások, vagy pedig mint

de

St.

Fargean,

Bailly,

p. o. Liancourt, Lafayette, Pelletier,

Sieyes,

alkotmányt,

min Amerikában

nuk számára

:

s

attól

Thouret

létezett,

stb.

democraticus

akartak kiküzdeni hó-

csak annyiban térlek

el,

a

mennyiben

e mellett a királyság és a társadalmi viszonyok fenntartását

lehetségesnek hivék. (o)

Az

angol alkotmány fényes eredményei igen gyakran

tulajdoníttattak két oknak: annak,

a monarchicus,

aristocratikus

és

hogy ezen alkotmány

által

democraticus elv tökéletes

egyensúlyba hozatott, és továbbá, hogy benne a törvényhozó, a bíri és a végrehajtó hatalom szigorúan

Nyugodt a dicsért

vizsgálat mellett

úgy elnyök egyikével sem bír. ^Minden

Eötvös.

A

XIX. század

eszméi.

találjuk,

I.

el

van különítve.

hogy az alkotmány tökéletes egyensúly 16

242

-^^

uralkodó eszmék befolyása az államra,

csak a legtökéletesebb tespedéssel egybekötve gondolliató. Ang-

történelmének különböz idszakaiban mindig a mo-

liában,

narchicus, aristocraticus és democraticus elv gyakorolt felváltva

túlnyomó befolyást,

a hatalmas szigetország fejldése ezen

s

elemek felsség ntáni folytonos küzdelmének tulajdonítható, és

Épen

nem azok egyensúlyának.

kevéssé

oly

lehet

szó

a hatalmak teljes elkülönítésérl oly államban^ hol az esküdt-

széki intézmény által a bírói eljárások legfontosb része a nép

gyakoroltatik, hol a végrehajtó hatalom eszközei a tör-

által

vényhozásnak felelsek, hatalom új

feje,

hol

s

tagok kinevezése

mint a végrehajtó

a király,

a parlament összehívása

s

feloszlatása, felsházi

a törvényjavaslatok szentesítése körüli

s

jogai által a törvényhozásra oly nagy befolyást gyakorol.

Ha

az egész népélet eredményeit az állam alkotmányának,

jóllehet ez got,

—

is

csak a nép egyénisége által nyer

még

— —

fontossá-

akarjuk tulajdonítani, akkor az angol üdvös eredmé-

,

nyek inkább ellenkez okokból lesznek származtatandók. Épen mivel az angol alkotmány aristocraticus,

által

egyik ágából sem volt kizárva, a bírói és a végrehajtó hatalom elkülönítve,

sem

mivel ezek, — a törvényhozó, — soha sem voltak oly szigorúan s

hogy egyik vagy másik, önkörében, önkényes ha-

talmat gyakorolhatott volna, vagy röviden angol

alkotmány egy

államélet

sem az

a democraticus,

sem a monarchicus elv a nyilvános hatalmak

egészégi

minden körében

ahsolut

lehetetlenné

mondva

:

mivel az

hatalom fennállását az

tette,

csak ezen körülmény-

—

A

nek köszönheti szabadságát

és

nézetei az állam vezetésére

nem mindig valának azon

nagyságát Anglia.

nép

befo-

mutatja

melynek — mint — mai nap egy

állani, s

csak egy félszázaddal kell hátrább tekintenünk, hogy

lyással,

ezt a

gabonatörvények változtatása

államférfiú,

a^j párt sem mer

meggyzdjünk: mennyivel hatalmasabb

volt

ellen-

akkor a korona

Jegyzetek a hatodik fejezethez.

befolyása,

san

nem

243

melynek alkotmányos

állása

külsleg azóta bizonyo-

de miként

most,

daczára a nép akarat

változott

;

elismert hatalmának, ennek bármennyi zajjal összekötött egy-

szer nyilatkozata nem megváltoztattassék is,

midn még

:

elég arra, liogy egy törvény azonnal

szintúgy

a királyi hatalom akkor

talált

csaknem absolutnak

bizonyos korlátozásokra, és épen ez

látszék,

~

mindenkor

ln

az

alkotniány

által

az egyéni szabadságnak védfalává, és ismét ez által alapjává a

minden

oldalróli

fejldésnek a tudomány és anyagi haladás

terén.

Hasonló elnyöket találunk

—

— bár csekélyebb mértékben

az északamerikai alkotmányban.

neti jog

mindenkor arra

nem rombolá

A

mit Angliában a törté-

mely t. i. a népet hogy az akadályokat, mik útjában álltak, hanem megkerülé: ugyanaz eszközöltetik

tiszteletnek

iránti

köszönhetni,

birá,

le,

Eszakam erikában

a szövetségnek ugyanannyi,

getlen államra lett eredeti felosztása

s

majdnem

a térviszonyok

fügáltal.

Mindaddig, míg a szövetségnek államokra osztása fennáll,

s

a

népség azok nagyobb részében oly ritka maradhat, mint most,

Amerikában a

tökéletes democratiának elvileg fenállása

nem

fogja az egyesek egyéni szabadságát veszélyeztetni. (p)

A

klasszikus ókor utánzása utáni folyt

mos törekvés,

melylyel a franczia forradalom lefolyása alatt sok szónoklatban,

minden köztársasági ünnepélynél

talál-

melynek nemcsak a legfontosb köztársasági

intéz-

á legtöbb végzésben,

kozunk,

s

mények (tribunatus, consulatus, vének tanácsa stb.) egész tartományok (La république ligurienne, cisalpine, parthenopienne stb.) elnevezését, hanem több Brutust, Timoleont, Caesart és Pompeiust

is

köszönhetünk, ki jelenleg nagy nevének pályáját

kalmárboltban vagy egy szegény hivatalszobában végzi be

—

ezen törekvés, ha csupán ily dolgokra szorítkozik vala, egészen 16*

-^2

244:

uralkodó eszmék befolyása az államra.

A

ártalmatlan maradt volna. -—

ben

uralma után annak szabadsága padra

mit a köztársaság e tekintet-

Eóma

csupán folytatása XIV. Lajos fáradozásainak.

tett,

rococoszeren

hozatott

szín-

a lovag csizmákban megjelent Gracchusok és Brutusok

;

követi azon

méltó

Numa

Pompilius

alonge-parókákban tapsoltattak meg.

kik

Caesaroknak,

és

— De

hogy ha

vizsgál-

juk a befolyást, melyet az ókor történetének egészen hibás felfogása, afrauczia forradalom által általánosan követett irányra

hsök

gyakorolt; ha látjuk, hogy a római és görög

mentségül politikai

idéztetett

minden gyilkosságnál,

ürügy használtathatott,

minden

hogy

példája

melyre

undok

nézve tény,

mihelyt az ókor tórténetére lehetett vele hivatkozni, erényül állíttatott

fel,

hogy rablás

és lopás,

gyilkosság és megveszte-

getés azonnal igazoltnak tekintetett, mihelyt valamely klasszikus

ókor valamely úgynevezett nagy

író az

szélt el:

—

át

fogjuk

férfiáról hasonlót be-

hogy azon mód, melyszerint a

látni,

XVIII- dik században az ókor

történetével

lalkoztak, az Ízlés elrontásánál többet tett;

paedisták nézete,

részt fog-

hogy az encyclo-

minélfogva a történeti eredmények

comme

kiismerése fölöslegesnek tekintetek:

d"une nécessité* convenue,

comme une

dinaires de la conversation, en

frequents de la Société"i),

s

étant

alapos

seulement

des sources les plus or-

un mot, comme une de ces

inutilités si nécessaires, Cjui servent á et

nagyobb s

remplir les vides immenses

a történetet, csupán hogy bizo-

nyos állításoknak út nyittassék,

szándékosan meghamisíták,

hogy ezen nézet nemcsak a tudománynak, hanem Francziaországnak egész fejldésére nézve

Ami

fölötte

káros volt.

a franczia forradalomra nézve a klasszikus ókor

tör-

ténete volt, az korunkra nézve a franczia forradalomé. Miként

*)

D'Alembert: Reflexions sur rhistorie.

Jegyzetek a ható Ük ítjezethez.

245

akkor Rómával foglalkozott a képzelclés, úgy foglalkozik most Parissal,

a convent és constituante liosei háttérbe szoríták

s

A

azokat, kiknek életét Plutarcli írta meg.

hasonló szellemek,

egészen

nézve elhozott,

gyakorlati ered-

történet tanulmánya, a mi korunkra

mények, miket a forradalmi

s

pedig azért,

mivel a történet ezen részével épen olyképen foglalkozának,

Kitn

mint a múlt században az ókor történetével.

— kik között Sieyes

sora,

színekben festé nyét.

Az

els helyen

áll

elttünk az

le

—a

írók egész

legragyogóbb

kor ezen legnagyobb esemé-

új

utóbbi bámulatos világossággal

—

mely egyébiránt

csak arról gyzött meg^ mikép sok látszik világosnak a nélkül,

hogy

igaz lenne

mi a forradalom

mely abban

Danton ták

s

— bizonyítgatá

alatt történt;

állott,

hogy pénz

óriás alakját,

mindannak szükségességét, a

mások Robespierre által

nem

volt

becsületességét,

megvesztegethet,

a terroristák tiszta lelkesedését rajzol-

mvészek gyanánt

a kezökbe akadt sárból isteni alako-

kat teremtenek, az elkövetett iszonyúságokat

majdnem mind-

nyájan úgy tudák 3ladni, mint szükséges rosszat, mint oly dolgokat, melyek

jutának, hogy

megmentek Francziaországot, míg annyira

— ámbár, Amerika felszabadulása,

és 48-iki franczia felkelések tanúsága szerint

s

az 1830-ki

épen a franczia

forradalomtól tanulhatták volna meg, mikép a szabadság

harcz csak akkor vezet czélhoz, ha emberileg folytattatott teljes

kell

érti

—

komolysággal állítanák, miszerint a szabadságnak vérrel

termékenylni

:

bizonyságul oly forradalomra hivatkozván,

mely Napóleon

dictaturájára

vezetett. —

hiszem ideje volna, hogy azok, kik a franczia

Ugy

s

a Bourbonok

restauratiójára

forradalom leírását tzik

feladatukul, végre belássák,

van még egyéb feladata

is

és

olvasott

hányással

könyvet illettetett,

írni.

mikép

minden írónak, mint csupán szép

— Korunk romantikája azon

szemre-

hogy túlságosan foglalkozik borzadalmas

;

^^ uralkodó eszmék befolyása az

246 események

rajzaival,

Véleményem

s

szerint a

károsan

ez által

államra.

hat

az

legveszélyesebbek, melyeket történetnek neveztek,

mik

által az olvasó

mi magában borzasztó, szépíteni

Nem

(q)

a

oly rajzok,

midn

azt,

a

kellemessé tenni iparkodunk.

s

a népfelség elvének alaki elismerése által téte-

lelietlenné az állam

tik

s

érzelmét eltompítják az iszonyú ellenében,

sem lehetnek oly káros hatásúak, mint

távolról

erkölcsre.

regények között mindig azok valának a

külügyeinek czélszerü vezetése. Hol

népfelség nevében semmi más nem

vétetik igénybe, mint, liogy

az államügyek ezen része a közbizalmat biró férfiak által vezettessék, kik

nak,

ott a

cselekményeikért szigorú számadásra vonathat-

népfelség elve,

— mint

ezt az újkor több alkotmá-

nyos államának példája bizonyítja

nem gyakorland

vezetési módjára kétségtelenül

— az állam külviszunyaira

Az

káros befolyást.

államügyek ezen részének

nagy befolyású már maga az

elv elismerése, s azon szükségesség, minélfogva

minden tanács-

kozás, legalább miután befejeztetett, nyilvánosság elé hozandó.

Az alkotmányos államok mos

eszközt,

diplomatiája mellzni kénytelen szá-

melyek különben mesteriek gyanánt bámultattak

egyébiránt épen a nyilvánosság, mely az alkotmányos államok

képviselinek külországok ellenében ravasz mesterfogások alkalmazását lehetlenné

teszi,

nyújt ezeknek mindenkor oly ert,

mit különben nélkülözni volnának kénytelenek. Másként a dolog,

midn

a nép jogának nevében, a

áll

külügyek valóságos

vezetésére közvetlen befolyást vesz igénybe.

Azon

állam, hol

s

más államok irányáa democrata kormányalaknak

sem

fog inkább nyilatkozni, mint

ez történik, külügyi viszonyait illetleg

ban mindig a rövidebbet húzza, leggyöngébb oldala ')

in

est.

sehol

Numerantur enim

publico

consilio

quam aequahtas jus

i)

Plin.

ipsa

Ep. U.

potest :

senteiitiae, fieri,

nam cum 12.

in sit

non ponderantur: nec aliud nihil est tam iuaequale, impar prudentia, par oranium

quo

Jeg-yzetek a hatodik fejezethez.

ütt

247

akkor, ha egy deinocraticus államnak más államhoz való

s

viszonyait voendjük vizsgálat alá.

Hogy

a jelenkorból ne idéz-

zek példákat, csupán Athén külügyeinek

—

korában

vezetése módját

említem.

—

—

soha nép, mely általában véve a miveldés érte volna

mint az athéni: szintúgy

el,

szónoki tehetséggel egyesit

soha oly

honszeretet

mértékben

nem

férfiúi

nem

mint

volt

magasabb fokát volt

a

legfbb

képesség és igaz

mint

feltalálható,

Demos-

mégis elismerendi mindenki, aki eltt az ókor

thenesben

;

története

nem

véseinek

státus

macedoni Fülöp

A

s

titok,

macedónok királya törek-

a

miszerint

az egész Görögország fölötti

czélját,

tettleges hegemóniáját

—

legalább

—

csupán Athén eszély telén politikájának

köszönheti.

Ha

(r)

tekintetbe veszszük

azon okokat, melyek azon,

csaknem minden alkotmányos állam ministereire ruházott jognak, minélfogva valamennyi be, támogatására felhozatnak

nyilvános el kell

:

hivatalt

k

töltenek

ismernünk, hogy ez ellen

Egy minister sokkal magasemhogy különsen az alsóbb hivatalok be-

elméletileg keveset lehet szólani.

sabb polczon töltésénél

Arról,

áll,

mellék

érdekek

által

engedné magát vezettetni.

aki 'a közigazgatás egyik

tennünk, hogy

ágának élén

ismeri a szolgálatra

szükséges

áll,

fel

kell

tulajdonokat.

S mikép hozattassék az igazgatásba a szükséges egység, hogyan lehessen a minister felels, ha parancsainak végrehajtóit

nevezheti ki

?

nem

Mindezen okok ellenében nem lehet egyebet

felhozni, mint azt,

hogy ezek

mellett két dologról feledkezének

meg: 1.

vannak,

Hogy nemcsak s

személyes,

hanem

politikai

okok

is

hogy a közigazgatás sokkal gyakrabban szokott

szenvedni azon befolyás

alatt,

mit az utóbbiak, mint a melyet

az elbbi okok gyakorolnak a hivatalok betöltésére.

:

248

Hogy

2.

nak s

urAlkodó eszmék befolyása az államra.

-^2

daczára összes miiuleiihatóságuk-

a miiiisterek,

mindig

felelsségüknek,

s

csak

maradnak,

eoiberek

ugyanazért a szolgálathoz megkivántató tulajdonokat a

leg-

pontosabban ismerhetik, a nélkül, hogy mégis tudnák: vájjon e tulajdonok azon több ezer egyénben,

vagy csak

félórára láttak,

Ki valaha oly helyzetben

nél,

s

bevallandja,

hogy nagyszámú

volt,

nem

egyszerre kellé betöltenie, helyességét

kiket életökben soha.

feltalálhatók-e ?

hogy az alsóbb hivatalok

minden lelkiismeretessége

meilett,

bízni.

—

szokta,

s

el

neveztetnek

nem

rejlik,

mely ket

a választásoknál

akarom ismerni, hogy ezen is,

ki

még pedig azon ,•

perczben,

de különben ezen

néha

eset elfordul

midn

sa-

vezérelni

ministerekké

tüneményt általánosnak

tartom.

Valamint a legtöbb alkotmányos

nem egyéb a

kénytelen

volt

Gyakran mondatott, hogy a tömegekben

játságos ösztön

egyéneknél

betöltésé-

vagy körzetének tudo-

mására, vagy az úgynevezett jó szerencsére

magát

hivatalt

fogja kétségbe vonni ez állítás

fictio juris-nál, s

államban

a népfelség

a nép akarata az ügyek, legalább

külügyek vezetésére épen semmi befolyást nem gyakorol

hasonló alapokon nyugszik mindaz, a mit a ministerek általános kinevezési joga mellett

mány

fel

lehet hozni

felelssége mindenütt, hol

szintén csak

fictio

juris-sá

vált.

s

:

csupán

ugyanazért a kora

ndnister felels,

Mert habár a legnagyobb

jogtalanság volna, a ministert minden általa kinevezett kor-

meg

mány-közegért felelssé tenni: a jogtalanság ezen (s)

Ha

neme még

Francziaország

kell

vallanunk,

hogy

sehol sem kö vettetett eL

történetét

kezdetétl Robespierre bukásáig,

át

tekintjük

fogjuk

a

látni,

állami korlátlan hatalom soha q^j zsarnok által

sem

convent

hogy az vétetett

oly mértékben igénybe, mint akkor a többség nevében tör-

Jeg-yzetek a hatodik fejezethez.

tént.

—

Chaumette szavai: „Le peuple sera

dóit pas

en avoir d'autre" némelyek

y

midn

vétkeseknek tetszhettek,

iiotre dieu,

eltt

A

rás, az eskü,

mégis

s

nem

ne

il

akkor

tán

kimondattak,

egész idszakban oly morált követtek, mely

mint kifolyása e hitvallásnak.

249

is

ezen

volt egyéb,

keresztyén cultus

iránti eljá-

mely Fraucziaország többsége vallásfelekezetének

papjaitól követeltetett: „je jure devant le magistrat

duquel je reconnais

la

toiite-puissance

et la

du peuple, de

souverainité,

ne jamais rae prévaloir des abus du métier sacerdotal, auquel je renonce" stb.

— Danton márczius

10-ki híres beszéde, mely

mint a forradalmi szónoklat remeke szokott csodáltatni,

abban elforduló iszonyú szavak: „Le de grans

moyens

pour dispenser

non

et

2K(s hien, cela

de mesures

peuple de

le

ses

ennemis"

lítások,

;

est impossible,

Soi/oris terrihles

mais

le

moins mai quil se

pése sur la tété de tout

— a joggyilkosságókra (Justizmord) való felszó-

lasztmánynak adott utasításul:

qu'il soient qui

ami de

les

„la

preuve

peuvent convaincre un

la liberté"

stb.

requise

pour

la

renseigneraents de quelqiie nature

A

homme

gyanúsok törvénye

raisonable (lois

des sus-

melyhez csak Chaumette nyújthatott méltó commentárt,

pects), s

—

organisons un tribunal,

;

loi

az

s

du peuple exige

melyeket a közjóléti bizottmány az orange-i népvá-

condamnation sönt tous

et

terribles.

l'étre

pourra, áfin que le glaive de la

salut

melyben egyszersmind az akkor divatos igazságszolgáltatás

elveit

kimondva

találjuk:

„on répéte sans cesse aux juges:

Prenez garde, sauvez l'innocence, de

la patrie

:

manité que pour

homme

—

et

moi je leur

dis

au nom

Tremblez de sauver un coupable. N'aye de la

et sensible.

szóval, minden,

patrie.

—

Vhumanité

Oublie que

la

individiielle est

nature

un

l'hute

crime'-'-

fit

stb.

mit ezen évek története felmutat, legvilá-

gosabb bizonyságul szolgál arra, miszerint az egyes zsarnok-

^"^

250

sága soha sem hirdeté oly

uralkodó eszmék befolyása az államra.

cnielkedék

szemtelen

azoji

Francziaországban történt, hol

—

—

a néptelség elve tekintetett

alapjául:

fokra,

vakmerséggel,

s

sem

igényeit soha

ama korban

mint ez

hogy Brissot szavaival

éljek

minden cselekmény egyedüli

„parceque avec ce mot on commande á son gre de

Saint-Barthelemy

et

qu'on

impunement

voler

peiit

les proprié-

tés nationales et particuliéres."

Mindezen tények gyakran lnek megemlítve, hogy szaijesztési eszközül szolgáljanak a s

el

kell ismerni,

hogy

visz-

szabadságra törekvéseknél

ennek okai nagy részben maguk a

szabadság védi. Míg az absolut monarchiának egy okos barátja

sem

vagy

fogja helybenhagyni Machiavelli elveit,

Fülöp németalföldi

politikáját:

dicsérni II.

addig a másik részen azt hiszik,

hogy a szabadság ügyének javára dolgoznak,

midn

a nevében

elkövetett gyalázatos tetteket kimenteni iparkodnak,

cse-

és

lekményeket, melyek ép úgy elmozdíták a polgári szabadság pusztnlását Francziaországban, mint Álba kegyetlensége Né-

metalföld elvesztését Spanyolországra nézve, a szabadság meg-

rzése tekintetébl szomorú de szükséges eszközökl hirdetnek. Valamint a polgári szabadság jótékonyságára nézve általában a történet mutatja fel a legjobb bizonyítványokat: állíthatni ezt a

franczia forradalom

történetérl

úgy, ha igazi alakjában vétetik tekintetbe az késbbi stádiumaiban

nem

s

is

5

szintúgy

de csak

elismertetik,

szabadságérti harcz,

hogy

hanem

csu-

pán az alsóbb osztályoknak az államhatalom utáni küzdelme volt s hogy annálfogva a belle származott minden borzasztó következmény nem a szabadság bírásának, hanem azon mer-

ben önkényes államhatalomnak tulajdonítandó, melylyel mindig a legkiméletlenebbl éltek a tömegek,

melyek szenvedélyekre

inkább, érzésekre kevésbbé fogékonyak, mint az egyesek.

Hetedik

VII.

fejezet.

251

FEJEZET.

HA A NEMZETISÉGRE TÖREKVÉSEK A CZÉLT, MELYET KITZTEK, ELÉRNÉK IS, AZ EURÓPAI EMBERISÉGET NEM ELÉGÍTNÉK

KI.

Korunk legsajátságosabb jelenségei közé tartozik^ hogy a nemzetiség eszméje, mely a múlt században úgyegészen feledékenységbe meilt, most elszólván térre nyomult, és nagyobb befolyást gyakorol Európa valamennyi államára, mint e napiglan bár mikor. Es mégiS; ha nyugodtan vizsgáljuk ez ügyet, lehetetlen meg nem gyzdnünk, hogy a nemzetiség eszméje nem birt soha gyengébb alappal a népek viszonyaiban, mint jelenleg.

Mindazon

okok^

melyek

a

nemzeti

egyéniségek

fennállásának támaszul szolgálnak, részint egészen meg-

szntek, részint napról napra gyengébbekké válnak.

A

leghatalmasabbik

—

a fajok különb/élessége,

mely a nemzeti elkülönítésnek physicai alapúi Európában, a parányi zsidó nép kivételével,

—

szes jelentségét

elvesztette.

A

népvándorlások,

szolgál,

—

ösz-

s

még

inkább a keresztyénség, mely a törvényes házasság

hetségét valamennyi keresztyén nép között elvi totta fel, csaknem végkép eltörlötték Európában a különbséget.

A

—

connubium joga, mely az ó-kor

le-

állí-

faj-

álla-

^2 uralkodó eszmék befolyása az államra.

252

mainak

eszközül

legközelebbi

lyért annyi vita, és

—

folyt

eszméje

mal küzd

vegyes fajok lakják

kiveszett a po-

mellett most páratlan

mely

buzgalom-

(a).

Az egyes nemzetiségek különállásának sára az ó-korban, talán a fajok

me-

s

kivált azon részét,

a nemzetiség

—

le,

még

néha

elkülöníthessék^

is

értekezdés

Európát

és egész

litikából,

magukat

hogy

szolgált,

szomszédaiktól

fenntartá-

különféleségénél

is

ha-

talmasabb eszközül szolgált a vallás. Az ó-kor törvényhozóinak feladata uemcsak abban állott, hogy a közélet formáit s az egyes polgár jogait és kötelességeit az állam

Az

képen mint a

A

s

összes

ennek körén kívül maradtak

—

az

erkölcsiség

rancsai egyaránt érvénytelenek voltak

Minthogy tehát az

ó- korban

nos volt a nemzetiségével, az ó-kor

midn

is

ismerte

(c),

különféle

nyelv

és

államokba

s

vallás pa-

(h).

az állam eszméje azo-

helyesebben

vagy,

fogalmat jelen divatos

ez utóbbi

nem

akarták

családf jogai és kötelességei, azon-

a rabszolgákat értem

minthogy

létét

kivált a vallás az állam kö-

vallási szokások, a polgárságból származ-

x\zokra nézve, kik

tak.

polgár

erkölcsiség

réhez tartoztak.

—

A

meghatározzák.

iránt

felkarolni.

szólva,

értelmében

ennélfogva azon esetekben,

származású népségek külön

is szükségkép megrzésére, és egyedül a vallás e befolyásából magyarázhatjuk ki mint történhetett, hogy idegen elemektl körifogott egyes gyarmatok, mint például Marsilia, a görög gyarmatok

befolyással

voltak volt

osztályozva,

nemzeti

a vallás

sajátságaik

:

Italiában stb.

keztek

stb.

mindamellett,

szomszédaikkal,

mében véve

e szót

—

hogy gyakran

nemzetiségöket

fenntartották

(d).

—

jelen

érintértel-

Hetedik

fejezet.

253

Mióta a keresztyénség általánossá különállásnak nem szolgálhat

vált,

nemzeti

még

újabb idben

miután

resztyén vallás

a

hivk

vallásukhoz

helyes felfogása, a többieket az indiffeválni,

nem

tiónak

A sek

szolgálhat

alapúi

semmiféle

mi

egyáltalá-

állami

institu-

(e).

faj

s

a vallás különféleségén kívül az érintkezé-

ritkaságában kell keresnünk a nemzeti

fenntartásának egyik alapokát. is.

miután

s

a testvéri szeretet parancsát látják a vallásban,

a hitetlenek pedig oly értéktelen valamit,

ban

:

ragaszkodnak, a ke-

nem hagyja türelmetlenekké

rentismus

Az

a vallásfelekezetek különiélesége sem

kik

azokat,

a vallás a

eszközéül.

Elbb

mindenik nép

elszigetelve

meg

küli hadviselések és száz

melyek az utazásoknak gátul szédokat

is

különállás

Most már megsznt ez állott:

szünetnél-

száz akadály és nehézség, szolgáltak,

távol tartották egymástól.

A

még

a

szom-

tudomány csak

keveseknek jutott osztályrészül; a kereskedés a szükségesebb czikkekre szorítkozott; a népek egyedül a csatamezn ismerkedtek meg egymással, és így természetes volt, hogy mindenik megtartotta a maga sajátságait. Még az azonegy törzsbl származott népek is, ha több államra oszlottak, idegenekké váltak egymás iránt ily viszonyok között. Az egykor közös eszméket mindenik a maga módja szerint fejlesztette ki, mindenik sajátságos erkölcsöket és szokásokat vett fel, mindenik szánakozással tekintett a másiknak elítéleteire, melyekben annál több hóbortosságot látott, minél inkább elütöt-

—

tek az övéitl. s

hol

kapott

A

nyelv

elbb csak egy lábra,

melyek

is

változásnak indult észrevétlenül,

uralkodott, most tízféle

egyre távolabb estek

szójárás

egymástól,

254

uralkodó eszmék befolyása az államra,

-^2

s e szerint új eszközül szolgáltak szüljüknek, az állami szakadásnak, hogy magát fenntarthassa.

Jelenleg ez tökéletesen megváltozott.

Vasutaink

áttörték a válaszfalat, mely

A

a népeket távoltartotta egymástól.

lassankint eltnnek; naponkint száll

szokások

és

hajdanában

nemzeti erkölcsök

egy elítélet sírba;

s

egy-

valamint a vihar szárnyain haladó

gzkocsin az utas megfeledkezik a távolságról, mely t hazájától elválasztja: úgy messzefekv országokban is napról napra kevesebbet lát, a mi t ama távolságra emlékeztesse. Az erkölcsök és szokások mindinkább hasonlókká válnak s hovatovább honiabbnak látszik az idegen föld. Mindazon okok közül, melyeken a nemzetiségek különállása alapúit, még csak kett állott ellen eddigien a népek folytonos érintkezésének, s általuk, úgylátszik, nem is fog soha egészen megsemmisíttetni. Ertem a mjelvkülönhséget s az élkor euilékeit.

Mi

nyelvet

a

illeti,

ez

egymaga még nem képez

nemzetiséget. Egyike az a nemzetiség fenntartására szol-

gáló eszközöknek, minthogy általa egy nép elszigeltetik a

másiktól,

nemzetiség lített

által

s

nem

önálló

fejldésre

önálló

kényszeríttetik:

rejlik a nyelvben,

kifejldésben,

hanem

ez pedig a

de a

az imént em-

nyelvkülönbség

napjainkban kevésbbé van biztosítva mint bármikor

emberek nagyobb Itt minden küfontosságot a nyelvnek, mint jelenleg. volt.

Soha sem tulajdonítottak az

lön szójárás érvényességre törekszik jutni,

mat,

épen

s

külön nagy jövendt akar magának

ellenkez

idiomáknak,

a

alkotni; ott

mindazon tudományos nyelvészet szerint

törekvéssel

melyek

külön irodal-

találkozunk,

s

I

Hetedik

nyelvtörzshöz tartoznak, egy

azonegy

olvasztása,

rasztása

roppant

Németek

czéloztatik.

és

szótárait,

egészbe

népnek egybefor-

ezer év óta különvált száz

s

valamennyi nemzet

ják

255

fejezet.

szlávok egyre kutat-

hogy bennök

testvé-

maguknak, s ha a tudósok még sokáig követik a jelen irányt, maholnap a Luther által leforreket találjanak

biblia

dított

mára,

s

alkalmasnak fog

találtatni a

kormány

fog hivatni,

a görög

fel

koztassa ki Athént a nagy Szláva hiszen be van bizonyítva, hogy

a

maga

Iliasát

perzsák

hogy

nyilat-

mert

székvárosának,

Homer

tót

szá-

nyelven

írta

Nyugodt megfontolás után azonban hogy a nyelv, mint eszköz, valamely

^).

azt fogjuk találni,

nép különállásának fenntartására csak annyiban bír fon-

mennyiben a nyelvkülönbség egyszersmind eszméknek és nézeteknek némi sajátságos fejldését

tossággal, a

az

feltételezi,

napjainkban már épen nem

amit

állíthatni.

Jelenleg szavak dolgában rendkívüli puristák rek; de az eszmékben és nézetekben

rekesznek. sik

mögött

mind

A

az

embe-

egyetemiségre

tö-

polgárisodásban egy nép sem akar a má-

maradni

s

a többieket

mind

jellességeik

tévedéseik

megelz népeknek átszivárognak

tár-

^) Adelang, Mithridatesében, kétszáz huszonegy gyökszót sorol el, melyek a Parsisból vétettek; a határozatlan végzése, teu, den; •

szintén ugyanaz,

német

der, be,

hogy az

úgy

parsis

ger-nek

felel

nemszó meg.

—

és

eló'rag

—

Dankovszky

der,

azt

—

bi, gi,

—

a

mutatta meg,

A dolog félig sem hogy Xilander (Sprachgeschiehte der Titánén) 2500 mandzsu szót hasonló számú görög szavakkal összehasonlítva, és az eló'bbi nyelvnek grammaticáját és syntaxisát megvizsgálva, azon nézetet fejezi ki, hogy a mandzsu nyelv nem egyéb llias versei

csupa

tót

szavakból állanak.

oly bámulatos, ha meggondoljuk,

egy primitív görög dialeetusnál.

256

-'^2

Sand-féle regények szláv és német dialeclusok-

saikra.

ban

uralkodó eszmék befolyása az államra.

iratnak,

Byron világfájdalma valamennyi népnek

közbirtokává

den eszme.

nyelvrl

s

lett,

nyelvre

lönfelesége, ha a nyelvek összessége és

fordíttatik min-

vájjon fontossággal a hangok kü-

Bírhat-e

ugyanazon eszmék

nézetek terjesztésére szolgál, ha minden igazság egy

év lefolyása

alatt,

s

minden tévedés még hamarabb be-

polgárisodásoknak

féle

sajátságaikat vesztik,

nyelvek nemhogy külön-

világot, s a különféle

a

járja

nak, maholnap

eszközül, de

még

az egy szóhangon kívül mindinkább

is

eszmék

mert idegen

s

szolgálnának

még

kifejezésére

syntaxis dolgában

el-

használtat-

sem fognak

ön-

állósággal bírni? ±\

nyelvbeli

külön állásnak,

s

különbség

hatalmas eleme a nemzeti

gyakorta a legmostohább befolyásokde

mégsem gyzhetetlen;

és számos, részint nagy, részint a

mveltségnek viszony-

nak

is

huzamosan

áll

ellen,

népnek nemzetisége még e telett a nagy pelasgi népnek nyelve? hová mindazon népek nyelvei, melyeket Róma lag

magas fokán

kintetben

is

álló

elveszett.

Hová

magának

Ital iában alávetett? AVig múlt egy százada, hogy Poroszországban több szláv dialectus kiveszett, és szemeink láttára egyre tovább s tovább terjed az észak-

franczia

nyelvjárás,

többieket,

elienállhatlanúl

szorítván

vissza a

melyek vele még imént a mai Francziaország

területében osztoztak.

rl

És hányszor történt ilyesmi oly esetekben, melyekValamint tudomány nem bír számot adni?

—

a

gyakran egyes köveket találunk, meszerint ítélve, hajdanában más épülethez lyek formájuk tartoztak úgy legdivatosabb szavaink között is vannak

régi épületekben

;

Hetedik

fejeíset.

257

olyanok, melyek valamely rég kihalt nyelvnek maradvá-

A

nyai.

nyelvek

legkülönfélébb

gyakran

hasonlatosság

találtató

de

bizonyítja,

e hasonlatosság

egyes a

között

szavai

népek

rokonságát

szintannyiszor oly örök-

mely egy rég kihalt nyelvbl több népre szállott át. Minden nyelv, mely valamely, nem épen mveletlen népnek tulajdona, a dolog természeténél fogva számos nyelvjárás gyjteléke, melyekkel a kisebb törzsek éltek, mieltt egy néppé olvadtak össze. A polgárisodás kevesbítette a népek számát, ugyanez maradványa,

ség

—

— csak kissé lassabban a nyelvekkel is. S fogja-e vájjon az élkor emléke^ a visszapillantás ama szebb múltra, midn az egyes nép még külön törtörtént

dolgok természetes folyamát megakaszt-

ténettel bírt, a

hatni? Képes

lesz-e

az

ilyes

emlékektl lángra gyúló

érzelem a nemzeti különségeket fenntartani,

midn

annyi

gyakorlati ok ezeknek megsemmisítésére egyesül? azt, a minek súlyát nem számba venni, súlytalannak tartsam. Én meg vagyok gyzdve, hogy egy népdal olykor nagyobb befo-

Távol legyen tlem, hogy

lehet

lyással

volt

államtani

egyes állam sorsára^ mint a legfényesebb

elméletek,

hozott helyes elvek

ha

hisz

midn

s

is

bennök a nép, nép

a

úgyhiszem,

hogy a tudomány aknáiból

csak az és így

kellene

fel-

lesznek értékesekké,

népérzelemmé váltak

történik

érzelmeire

tisztában

által

lennünk

;

de

akkor,

hivatkozás, aziránt:

vájjon

minknek

azokat

csakugyan olyanok-e ez érzelmek, hirdetni szokták? És e kérdés nyugodt megfontolása mindenkit azon meggyzdéshez vezet, hogy a népnek érzelmei és emlékei korunk nemzeti törekvéseit nemcsak

nem

segítik el,

Eötvös. A XIX.

st akadályozzák.

század eszméi.

I.

17

-^^

258

A

nép,

uralkodó eszmék befolyása az államra.

mint

hogy a

királyi

más fejedelmek sorsában

felség,

Ha Rousseau

szesül.

joggal vádolja Grotiust

hatalom

körét

nem

tágasra, mivel a nép

csak azért

ré-

másokat,

s

vonták

oly

osztogat hivatalokat és nyug-

is állíthatni, hogy mióta e viszonyok népnek is vannak" Grotiusai. A mely hatalom valaha emberek fölött uralkodott, hizelkedkben sem szkölködött, s valamint az ember nem mindig azért hajlik meg; mert valamit keres, úgy nemcsak a haszonlesés, hanem gyakran a megalázkodás szüksége, melyet némely emberek magukban éreznek, nemzik egy bizo\^alamint a királyságnak, nyos faját a hizelkedknek. hibázhatlanság és felenépnek mindenhatóság, a is úgy

pénzeket: úgy azt változtak, a

vonhatlanság tulajdoníttatott, a népet

letre

törvények

sokszor

oltalmazzák, és

fenyít

a

is

megelz

sajtó vizs-

hizelkedk híven

gondoskodtak arról, hogy kellemetlen igazságok hallása t nyugalmában jobban ne zavarhassa. Nézeteire és érzelmeire nézve útján

gálat

a

sem jár jobban a korlátlan

felségjoggal

nép, mint

biró

koronás eldei.

Valamint despotiai államokban, hol az uralkodónak érzelmei

dönt

befolyással

vannak az állam

politikájára,

mindig találkoznak emberek, kiknek szokásuk ez

mekre hivatkozni:

úgy nem

hiányoznak

a

érzel-

korlátlan

democrat államokban sem oly egyének, kik a nép érzelmeinek és nézeteinek hirdetésével külön mesterséget

znek

;

kürtölt

és

a nép

hírek

ezen udvaronczai és kamarásai

époly

selejtesek,

a fejedelmek udvaraiban

mint

azok,

szárnyra kelnek,

s

által

melyek ha valaki

akarná vonni, az udvarok és piaczok tányérnyalóinak tökéletes hasonlóságát, annak ajánljuk, talán

kétségbe

Hetedik

kisérje

figyelemmel azokat,

fejezet.

259

a

nép

például

az a

kik

érzelmeire

és

nézeteire hivatkoznak.

S hogy ben

Í3

alapulhatna

nép

érzelmei-

egyesek a nemzetiség nevében egy századok óta fennállott ország

és nézeteiben, a mit

igénybe vesznek?

Itt

feldarabolása,

összeenyvezése számos tartománynak,

ott

melyek

elbb

önállással

emlékei

jóval

szentebbek a nép eltt,

hinni tetszik, kik

bírtak.

Oh,

igen!

elokor

az

mint

azoknak

bölcseségökben tabuia rasanak nézik

az államot, melyen logikai erködéseik épülete fog maj-

dan emelkedni. Valamint a dal s a rege, úgy gyökereznek a népnek érzelmei is a múlt kor emlékeiben, s a világon nincsen hatalom, mely képes volna a népet az emlékektl megfosztani. A nemzetiség érzelme is mélységes gyökeret vert a nép kedélyében. Valamint híven az atyák nyelvéhez és erkölcseihez, úgy dics tetteik emlékét sem engedi magától elvitatni, s ez emlék neki, kinek sei ama tettek alkalmával mindöszsze is csak verket ontották, talán szentebb, mint azoknak, kik akkor egyszersmind nemességre és birtokra tettek szert. De ha a történetek könyvében nincsen egyetlenegy fejezet, ha a nép szájában nincsen egyetlenegy rege, mely a nemzetiség elvének nevében felhordott követeléseknek alapúi szolgálhatna, ha korunk ezen

ragaszkodik

igényei ellentétben állanak az összes

múlttal:

— lehet-e,

szabad-e akkor ez irányban a nép érzelmeire hivatkozni?

S tagadhatni-e ezen állításomat? Kövezzetek nekem egy országot, melyben a népet múlt emlékei létezett volna

!

által

lelkesíteni

az, a

akarják,

miért

valaha

Xevezzetek nekem egy korszakot, mely-

ben Olaszországban az idegen uralkodás

elleni gyülöle-

17*

^^ uralkodó eszmék befolyása az

260 ten

az

s

önállóság

utáni

hatalmas

állann-a.

törekvésen

kívül^

melylyel mindenik város egyéniségét fenn akará tartani,

még

más, az összes néppel közös érzelem

volna

;

is

jelentkezett

mutassátok nekem a múltban az egységes Német-

akarnak alkotni; jelöljétek ki mondok, hallassatok velem legalább egyetlenegy valóban népszer regét, mely szerint valamennyi szláv törzs valaha szövetkezett, vagy külön mindenik népfaj, mely Magyarországot lakja, önállósággal bírt volna, s akkor hinni fogom nektek, hogy a nemzetiségek nevében általatok minduntalan ismételt követelések csakugyan a népek érzelmeiben gyökeredznek. De mindaddig, míg felhívásomra adósok maradtok a válaszszal^ mindaddig — bármily zajt csináljon körülöttem valamely népség, bármint hányja vesse magát csak a kolomposok vágyait olvasom ki országot, melyet most újjá

az

idszakot,

st,

többet

—

—

az összes eljárásból, kik a jelenneli elégedetlenségökben

szemeiket a jövre függesztik,

kik igen helyesen cse-

s

ha a népben lelkesedést akarnak felkölteni miben boldogságának alapját látják de a kiknek nem kellene a nép érzelmeire hivatkozniok mert ez annyi, mint önmagukat is, másokat is csalni. Csak ha valamennyi emlék széttépetik, ha mindaz porba rántatik, a mit a nép szentnek tart, ha szemfényveszt hitegetések következésében a nép lelkületének összes iránya megváltozott, csak akkor remélhetitek, hogy arra, a mit most az nevében követeltek, békén ráálland; és valamint joggal állíthatni, hogy napjainkban mindazon okok, melyek a nemzetiségek elkülönzését régebben támogatták, részint megszntek, részint sokat vesztettek fontosságukból úgy nemkevésbé helekesznek,

aziránt, a

;

:

:

Hetedik

lyes azon állítás

is,

fejezet.

261

miként épen a nép érzelmeiben és

nézeteiben rejlik azon követelések legnagyobb akadálya,

melyekkel egyesek a nemzetiség nevében fellépnek. Valamint a physicai világ változatlan törvények szerint

tovább fejldik, hol megrázkódtatások között

hegyeket emelvén a tzer,

—

vétlenül;

—

—

hol fokonkint és észre-

valamint tengerek visszavonulnak, korall-

támadnak s a megváltozott mveltségi viszonyok magát az éghajlatot is zordonabbá vagy enyhébbé teszik úgy halad elre szünetnélküli fejldésben az emberiség, a nélkül, hogy e haladásnak törvényei változást szenvednének. Minden idkor rendkívülinek látszott azoknak, kik benne éltek; nagyobbnak vélték a többieknél: mert közelebb állott hozzájok; vagy aljasnak tartották mert szemök nem bírván a határ széléig látni, nem sejdítették, hogy az, ami nekik lapálynak tetszett, hasonló Ázsia fensíkjaihoz, melyeknek magassága számos bérczet halad fölül. De ha lefolyt az egyes idszak, szigetek

:

:

csak az összes fejldés egyik szükséges lánczszeme gyanánt

tnik

fel,

a történetben.

nem mutatkozik nem ismer rohammal halad elre

és sehol félbenszakadás

Gátat

korszak korszak után,

s

a rövid

nyugalom perczei csak

arra látszanak szánva, hogy gyorsabb haladáshoz új ert lehessen gyjteni; az elporló polgárisodás anyagúi szolgál a és

mveltség egy magasabb fokának,

s

ezer csermely

patak nevét veszti ugyan, de csak miután

nagyobb folyam medrébe

öntötte, hol

új

név

vizét

egy

alatt ha-

talmasabban tovább zúg. Az emberiség eddigi haladásának alaptörvényei nem fognak egy rövid idszak által megczáfoltatni, gal jósolhatjuk,

s

ennélfogva a legnagyobb bizonyossághogy egyes nemzetiségek, melyek most

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

262

hamarabb, mint hinnk, küs unokáink a nemzeti jogosultság nevében indított vitákban, melyek századunkat jelenleg izgatják, úgy hiszem, csak a vizbehalónak minden tárgy után hiú kapkodását fogják látni. Öntudattal lépnek

fel,

talán

lönállási követeléseikrl le

A

jelenkor valamennyi nemzeti

nem

lóságos alapja

nem

fognak mondani,

mozgalmának

va-

a nép emlékeiben és nézeteiben, ha-

a közelebb lefolyt század eseményeiben rejlik.

A

XVlII-dik században, számos ok összehatásának következtében; a nemzetiség fogalma lényegesen gyengült. Valamint ezen korszak úgynevezett nagy philosophusai kiknek érdemök abban állott, hogy az igazságnak tért nyissanak, ha nem voltak is képesek ezen igazságot formulázni, valamint, mondom, a múlt

—

—

század philosophusai a középkori vadság

ványát látták a nemzeti elszeretetben a

kormányok

is

:

egyik marad-

úgy törekedtek

kivétel nélkül ezen nézet

terjesztésére.

Miután a XVIII. század legtöbb állama különféle nemzetiségek töredékeibl állott, melyek az egészbe való bekebleztetésök

eltt saját jogokkal bírtak: a monarchiának érdeke úgy kívánta, hogy a lehetségig eltöröltessék minden, ami az embereket e hajdani állapotra emlékezteté.

idnek

Valamennyi

míiveltsége

udvarnál,

részben kiindult,

honnan az akkori azon

voltak a ha-

talmasok, hogy bizonyos általános formákra

tehessenek

melyek XlV-ik Lajos által hozattak divatba; a nemzeti sajátság legfölebb abban állott, hogy az udvari egyenruhának szabása és egyes czifraságai némileg a szert,

nemzeti titkos

a nézt. Kamarássá, vagy ama rend vitézévé válhatni, tartatott: de legdicsbbnek mégis mi-

öltözetre

emlékeztették

tanácsossá, e

dics dolognak

:

Hetedik

fejezet.

263

nél kevesebbé hasonlítani a néphez.

sem

Nemzetiségére senki ha némi jogot vagy elnyt nem köezért azon század, melyben az absolutis-

lehet büszke,

szön neki és

szükségkép veszélyez-

érvényességre jutott,

raus teljes

Adjuk hozzá, hogy azon osztályok, melyek legalább némi befolyással bírtak mindig, s melyek mindenütt legközelebb állván a királyi

teté

nemzetiség

a

földieiknek példányúi

székhez,

a

eszméit.

nemesség

institutiókban

oly

szolgáltak, a

gyökereztek,

A A

külön nemzetiség körén kívül esnek.

papság és melyek a

clerusnak kö-

nemesség száa lovagság eszméjében még

zös egyesülési pontja a pápaság volt.

mára némi közösség rejlett akkor is, midn ez már nem lentségével,

s

az

szág nemességeit

nemes, nagyszer je-

bírt

egyrangúság fogalma valamennyi szilárd

fzé együvé,

kötelékkel

lárdabbal mint az, mely az

orszi-

egyes nemest saját nemze-

téhez lánczolá.

De

valamint a XVIII-dik század

általános

viszo-

hogy a nemzetiség fobefolyással az eseményekre volt nem galma egy ideig az ama nagyrészben mozgalmai úgy a jelenkor nemzeti

nyainak

kell

viszonyok

A

által

tulajdonítanunk,

elidézett ellenhatásnak

korlátlan királyság alapja

jogszernek.

E

természetesen

felhivattak

lyek a mindenki

nem

jogszertlenség a

tulajdoníthatók. ismertetett többé

bebizonyítására

nemzeti

eljogok

is,

igen

me-

érvényesnek ismert történeti joMióta a nép hsileg követelte vissza

által

gon fenekeltek. az emberek épen úgy dicsségnek tartották a néphez tartozni, mint elbb a nemesség közé erködValamint hajdanta az udvar szolgált tek tolakodni.

jogait,

utánzás

tárgyául,

s

úton

útfélen

francziáúl

szólottak

264

-^^

az emberek:

gaszkodni,

volt

külön

czímerét,

hazának

a

s

erkölcsei

az atyák

Még nem

a jelszó.

öltözködtek,

szolgái

a

úgy most a nép

Ezeket utánozni,

tárgyává.

sét,

uralkodó eszmék befolyása az államra.

szineket,

emlegette

csak

czímere,

a

váltak tisztelet

szokásaihoz

régiben

ra-

tizenhat

melyekbe a ház s most csak

mindenki,

népnek

jöttek

történetei

szóba.

midn

Elmúlt a kor,

csak az

mondhatá magát az

állam polgárának, aki a nemességhez tartozott, s most nemességét mindenki abba helyezte, hogy egy bizonyos

—

államnak polgára. Szóval az aristocratiai érzelmek, melyek nem oly természetelleniek mint hiszszük, mert

—

—

a történet minden korszakában találkozunk velk, hazafiság határai közé

lyeket

a

polgárháború

igen jól tudja, mit

nem

a

Cromvell szavai, me-

vonultak.

mondott

kezdetén

kivan; de azt

:

„hogy

még nem

azt

tudja,

mit kivan," egészen illenek az els franczia forradalomra s

az utána következett összes idkorra

lefolyt félszázad története

Ez

áll

is.

A

közelebb

általános ellenhatás históriája.

a nemzeti mozgalmakra nézve azonképen, mint a

Aki magának számot igyekszik adni azon tüneményrl, hogy ott, hol szabadság létezett, s az egyesnek a nyelv körüli egyéni jogai semmiféle rövidséget sem szenvedtek, a nemzeti mozgalom elmaradt: többiekre.

bolott azon

államokban, hol az egyéni szabadság e

te-

kintetben valamely kiváltságos osztály vagy a kormány által

megszoríttatott,

gáztatott

fel,

—

az

a buzgalom a

nem

fogja

polgárháborúig

kétségbe vonni

csi-

állítá-

sunkat.

sal

Valamint a gondolkodás kételylyel vagy tagadáskezddik, úgy veszi kezdetét ellenhatással az állami

Hetedik

minden haladás;

körében

élet

és tagadás

nem képesek

265

fejezet.

de valamint

kételkedés

kielégíteni a gondolkozót,

úgy magát kielégítve a nép, ha elérte czélját azon törekvéseknek, melyek egyedül az érintett ellenhatáson

nem

érzi

A gyzelem

alapulnak.

pillanata mindig szerencsés pil-

ha nincsenek igenleges (positiv) eredményei, áldozatok emléke mindig túléli a diadal örömét.

lanat, de

az

Amennyiben

tehát a

nemzeti törekvések jelenleg csak

ellenhatás eredményei, annyiban

diadaluk sem fog

tar-

tós kielégítéssel járni.

De zetiség

hallöm az ellenvetést, hogy

nevében

az,

a miért a nem-

foly a küzdelem, igenleges (positivj ol-

Habár a jelenkor valamennyi mozgalmának egyedül azon ellenhatás szolgált is volna okúi, mely dallal is bír.

az

egyesnek

nyelvbeli

szabadságát

korlátozó

viszo-

nyok ellen volt irányozva, — és habár ezen mozgalmak, amennyiben eddig csak nemleges czéljokat érték cl,

—

—

egyedül azon nemleges

eredménynyel bírhatnak, hogy

az elégedetlenségnek egyik oka megszüntetik; mégis ezen-

kívül igenleges czélja

nek,

s

ez az,

is

melynek

van minden nemzeti törekvéselérésétl

várhatjuk az emberi-

ség kielégítését.

hogy minden nemzeti törekvésnek hogy ezen czélnak ^j feltéve, ámbár a legelérése csakugyan kielégíti a népeket, nagyobb uralmú népek törtéhete nem igen láttatja veannyi mégis áll mindenlünk a megelégedés képét,

Fönnebb

végczélja

az

láttuk,

uralkodás;

—

—

Merem állítani, hogy amennyiben a nemzeti törekvésnek nem az elnyomatástól megszabadulás, azaz, amennyiben az nem az ellenhatás szüleménye, más oka egyáltalában nem is lehet, ^)

czélja

mint az uralkodásra törekvés.

266

-^2

esetre;

hogy

hány nép

uralkodó eszmék befolyása az államra.

megelégedésben

ezen

részesülhet,

melyek

legfölebb

azon né-

uralomra szert

ily

tenni,

s ezt

fenntartani képesek. Ily népek száma pedig viszony-

lag

csekély

hogy azon megelége-

természetes,

levén,

désben, mely a nemzetiség elvének

diadalából keletke-

csak a kisebbségnek lehet része,

zik,

akkor

s

a többiek ugyan-

magukat, nemzetnek ismertetni. A szerencse által felkarolt nép pedig azon pillanatban, midn czélját éri, azaz: melyben az uralboldogtalanabbaknak

annál

élénkebb

minél

kodásra szert

volt

törekvésök,

talán

tett,

érzendik

külön

megelégedést

érzend, de ezen

megelégedés már nem alapszik a nemzetiség elvén, miután állam fogalma szokta felválnép Rómában szintúgy, mint másutt, vagy nem ügyel többé az állásra, a honnan hatalmának épülete keletkezett, vagy épen felbontja azt. (f) Valamint szokás politikai vitáknál a történetbl merített okokat azon megjegyzéssel visszautasítani, hogy „nagyon régi idkre hivatkozánk^' úgy, ha valaki ezt,

mihelyt

tani,

s

gyzött, az

miután

a

hódító

:

a

jövrl úgy

szól,

ges következményérl, kész a érkezett meg,

s

elzmények szükséválasz „a jöv még nem

mint bizonyos

csak azért

:

állíttatik fel

egyelre, hogy

a bölcsek az önalkotta agyrémen erejöket és ügyességöket kitntethetsék."

Ezúttal

sem fog elmaradni a meg-

Nézetem túlságosnak fog mondatni,

jegyzés.

s

lesznek

kik értésemre fogják adni, hogy a nemzeti törekvések czélja csak

az

egyenjogúság^

leszen, tökéletes

hogy mihelyt

ez elérve

nép, a

egyenlség és testvériség telélvezetében a boldogságnak lehet legnagyobb fokát

világ pedig a jes

s

megelégedést érzend mindenik

érendi

el.

szabadság,

Hetedik

267

fejezet,

En más nézetben vagyok. Ha valamely nép bizonyos elv nevében gyzött, akkor valószínséggel csak azt jósolhatni, hogy gyzelmét kezményekig fogja kibányászni.

a

legtülságosabb követ-

Ha néprl

van

szó,

ak-

kor az, a mire vágyódik, sohasem kereshet az úgyneve-

kell középben, hanem mindig a szélsségekben ; és valamint a világtörténetben nincs példa, hogy valamely nép, midn hatalmát alkalmazásba vette, minden vissza-

zett

éléstl

szerencsésen

óvakodot

volna,

ha

kivéve,

az

igazságra kényszeríttetett: úgy nem hiszem, hogy azon esetre, ha a nemzetiség elve még további mozgalmak-

nak alkalmul szolgálna és gyzni találna, egy bármin ez millióból álló nép megelégednék vele, ha jogosultságra nézve egy sorban állhat a csak három millióból álló reformatió idejébl

néppel; valamint a fel

példát,

hogy

valamely

volna a

közös

szabadsággal és

küzdött,

ámbár

a

gyzdése iránti De tegyük

nem mutathatni

vallásfelekezet

reformatió az

beelégedett

egyenlséggel,

melyért egyesnek szabad meg-

tiszteleten alapszik. fel,

hogy

nézetem hibás.

Tegyük

fel,

egyenjogú-

hogy valamennyi nemzeti törekvés csak az veszi czélba, s hogy ennek kivívása után

ság elérését

kielégítve érzendi

magát minden nép.

Meddig

fog, váj-

jon, e megelégedés tarthatni? Kétségtelenül csak addig,

míg az egyenl jogosultság

fennáll.

Már pedig a nemzetiségek ezen egyenjogúságával dolog, mint általában az egyenlséggel. Könykimondani az elvet, könny ezt törvényben formulázni, könny e törvényt az alkotmány alapjának nevezni; de a gyakorlati életben csakhamar eláll a kivi-

úgy van a

ny tel

nehézsége,

s

valamint,

míg erinek szabad

hasz-

;

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^"^

268

nát veheti az egyén, a legtökéletesebb törvényes egyen-

lség

sem akadályozhatni, hogy a képeseégek

mellett

különfélesége az állások különíéleségét ne keletkeztesse

ténynek

és valamint ezen

megismerése

csakhamar

el-

enyészteti a megelégedést, melyet az egyes a törvényes

egyenlség elvébl

merít; úgy történik ez a népeknél nagyobb mértékben: miután bármi nagy legyen egyeseknél az erkülönbség, ez még sem hasonlíttathatik össze azzal, mely nép és nép között mutatkozik, ahol, elvonatkozva egyes nemzetiségek magasabb képességétl és mveltségétl, a különböz számviszonyok minden valóságos egyenlséget lehetetlenné is,

st még

jóval

tesznek.

Valamint a megelégedés

fogva

ennek

tehát

ott,

hol az

feltételéül

valósítása

egyéni egyenlség elve

állíttatott fel,

tzetett

ki

s

hol ez oknál

fczéljáúl

késbb

minden törekvésnek, szükségképen a törekvés keletkezett,

úgy

ezen fog,

egyenlséget a

~

még

szabadság

pedig szükségképen,

rovására létesíteni:

—

ezen követelés,

ha egész nemzetiségek nevében állíttatik fel, hasonló eredményeket vonni maga után minthogy a nemzetiségek egyenjogúsága, mely ama megelégedést nem;

csak addig állhat fönn, míg neki a szabadság feláldoztatik, az t. i. ami nélkül jelen mveltségünknél a megelégedés még csak nem is gondolható. zendi, szintén

Akár tehát néhány népnek uralkodása, akár mindnyájának egyenl szabadsága vétetik fel a nemzeti törekvések czéljáül: egyik esetben sem fog az elv diadala megelégedést nemzeni.

Valamint a szabadság értelemben véve, hatalmas

egyenlség elve, a szokott emeltyül szolgált mozgal-

és

Hetedik

mainknál, fennáll,

elvérl

s

tökéletesen

lerontani: is.

260

fejezet.

megfelelt

ugyanezt

czéljának

állíthatjuk

a

:

azt,

ami

nemzetiség

Hirdetni ez elvet, annyi volt, mint fegyvert

irányozni az állam ellen,

s

mélyebb sebeket semmi más

fegyverrel sem lehetett volna rajta ejteni de a ki hiszi, hogy ez elv gyógyítani is fogja a sebeket, csalatkozik. mint Guizot helyesen mondja, Soha sem sikerit, ;

—

—

—

azoknak, kik valamely

forradalmat

elkezdettek, azt

Ugyanezt mondhatni az elvekrl is. A hadijeli használt szó sohasem fog formulául szolgálni a békének, és csak ha a kedélyek megnyugtatvák, fejldhetnek ki a jelenkor harczaiból oly viszonyok, melyek az emberiségnek megelégedést szerzenek. bevégezni.

:

Az uralkodó eszmék befolyása az államra.

270

JEGYZETEK A

nem

FEJEZETHEZ.

Korunk egy "agy tudósa sok ócsárlásuak

(«)

magát

VII.

azon

hellénektl

a régi

mostani

állítása által,

lakosainak

Morea

miszerint

származnak;

eredetét

ki

ha

Európa

csaknem

minden

mégis,

s

vizsgálnék,

tette

jelenlegi lakosai

országban hasonló eredményre bukkannánk. Bármi compactnak

tnjék

is

fel

elttünk a franczia nemzetiség; mégis a népnek

csak igen csekély része számíthat frank származásra, egész Francziaországban sem található

kiben a hódító

vére

tisztán

maradt

st

tán

egyetlen egyén sem,

volna fönn,

daczára

s

minden erködésnek, ezen országban mai napig sem sikerit

még

—

a nemzeti különbözésnek csak

A

német nép nagy

része,

küls

mely

napjainkban

egységért lelkesül, elismert tót származású.

nép

lakja.

a világot

még

Itáliában,

eltt nyomatott

el

az

s

uraló nép a

a római köztársaság elpusztulása

föld

minden

pillanatra feltnt barbár származásuk

ha a lombardok, normannok,

azt

lehet

mondani

—

német

a

Angliát vegyes

lakosság azon rabszolgák

részérl

Rómában magában a szabadosok fiai Caesar óta még a senatusban is ültek

veszszük figyelembe

eltörölni.

jeleit is

stb.

s

unokái uralkodtak:

oly férfiak, kiken els ;

s

ennélfogva,

késbbi

faj egységrl itt

Magyarországról

kiket

által,

összehordott

sem is.

—

^^-

már

hódításait

nem

lehet szó.

Ugyan-

Csak

is

egymással

karöltve járó rossz akarat és bámulásra méltó tudatlanság néz-

Jegyzetek a hetedik fejezethez.

hété a nép nemes és

egy kiváltságos

nemnemes

általi

faj

részei közt létezett viszonyt

elnyomásnak, a többi

Valamint a magyar törzs legnagyobb része, a paraszt osztályhoz

271

—

tartozott,

minden korlátozását szenvedni

faj

—a

ellenében.

mennyiben

a középkori törvényhozás

volt kénytelen

;

nem

volt

nemzetiség sem a nemesi jogok birtokából kizárva, és

kedvez

állás

nem

szorítkozott csupán egyes egyénekre,

egy ezen

hanem

rusznyákok, románok és horvátok époly tömegesen részesíttettek abban, mint a

magyarok

sokban lakott német népesség,

még és

míg a nagyobbrészt váro-

:

— valameddig Magyarországon —

rendi elkülönítések léteztek, tekintetben

társadalmi

magyar

örvendett, mint a

Általában kevés vidéket

néptörzs.

Magyarországon, hol a

találunk

egészben véve, politikai

kedvezbb viszonyoknak

sokkal

népesség

származását bizo-

Valamint a legújabb idben

nyossággal lehetne meghatározni.

nemcsak egyes családokat, hanem egész falukat hol a német

háttérbe

nyelv tileg

vagy

úgy

:

által

lehet korábbi

a magyar

idkbl

a

által

is

találunk,

szoríttatott

magyar nyelvnek más

elnyomatását a legnagyobb hitelességgel történe-

bebizonyítani

vivinek neveire szerint

szláv nyelv

;

különböz

csupán a

kell tekintenünk,

nemzetiségek szó

hogy meggyzdjünk, mi-

minden táborban vannak olyanok, kiknek származásuk-

nál fogva tulajdonképen azon nemzetiség ellenei közé kellene tartozniok, (b)

A

a melyért küzdenek. régi kor vallásai

az erkölcsök szelidítésére.

keresk jámbor

A

is

nagy befolyást gyakoroltak

vendégjog szentsége, az oltalmat

félénksége, a

dékjoga, a hírnökök vallásos

templomok tisztelete,

és szentségek

mene-

azon szokás,

minél-

fogva az egyezkedések valamely istenség oltalma alá helyeztettek,

s

mindenek eltt

a nyilvános játékok,

melyek szomszéd

népek között a békés közlekedés eszközeiül szolgáltak,

szint-

:

272 i'igy

^'^'

uralkodó eszmék befolyása az államra.

lioztak egyeseket mint egész népeket kölcsönösen küze-

A

lebbre egymáshoz.

ama

régi kor

szigorú

jognézetéhez,

melynélfogva minden idegen ellenségül tekintetek, az emberiség érzete csatoltatott.

Egyébiránt

nagyon

csalatkozik, aki

az ókor vallásainak e részbeni befolyását a keresztyénségével

akarná összehasonlítani élivel

1.

minden

:

még pedig három

annyiban

vallás csak

különböz

oknál fogva gyakorolhatott

mennyiben benne több helyi cultus egy nagyobb istenrendszerré olvadt befolyást a

össze,

állami népjogok állására, a

és mivel e szerint ezen befolyás

mindig csak

kis körre

volt szorítva. 2.

Mivel az ókor e^j vallása sem törekedett, miként a

keresztyénség,

egyetemiség

után,

mindenik

s

bizonyos

államnak fennállásához volt kötve. 3.

Mivel

ókor

az

Az

{c)

a keresztyénséghez

vallásai,

nagyon keveset foglalkoztak az

ókor azon nézetét:

egész

képest

erkölcsiséggel.

miszerint

a jogok

és

törvények csak azokat védik, a kiket köteleznek, azaz ugyanazon

állam polgárait,

az idegen

és

hogy

s

rabszolga

általános jogok

is

és

kötelességek,

igényt tarthat, nincsenek: az

mikre

ókornak

egy vallása sem igyekezett megváltoztatni. Görögország népessége közlekedés emelése

mósága

és

s

csak

biztosítása,

id

kölcsönös

hatalmasok túlnyo-

a barbárok elleni közös ellenzék által kezdé magát

nemzetnek érezni

:

ez

is

csupán erkölcsi kötelék vala, mely

inkább eszmében, mint valóságban tetben az

multával a

egyes

elkülönítés

egyszersmind a

görög

önállóságon alapult,

életelv

meg nem

mann: „Lehrbuch der

létezett;

nem sznhetett meg,

griech.

fejldése,

politikai tekin-

anélkül,

hogy

mely épen

ezen

akadályoztatott volna. Staatsalterthümer".)

(Her-

Jegyzetek a hetedik fejezethez.

Ugy

vélem, hogy Olaszország

273 kik közös nem-

lakosai,

zetiségök nevében most egység- után törekednek és

szokásokra

st nyelv

nézve,

közelebb egymáshoz, mint a régi korban

Róma

más tartományainak lakosaihoz

és Itália

bizonyosan egy római sem

azon népeivel, kiket

állanak

lakosai Latium

állottak

mégis

s

:

volna akkor, hogy Itália

állította

Róma

erkölcsökre

;

sem

tekintetében

uralma alá

ugyanazon

hajtott,

nemzetiséghez tartozik. {cl)

Görögország gyarmatai függetlenek voltak az anyaál-

—

lamtól, s ez

belügyeikbe

—

kevés esetet kivéve az egyedüli kötelék,

s

;

soha sem avatkozott

mely

által az

anyaállam

nemzetisége a gyarmatokban századokig fenntartatott, a termé-

A

szetes kegyeleten kívül, a vallás közösségében állott.

tz,

melyet a gyarmatosok a prytanaeumból hoztak magukkal, a régi istenségek,

ama jog

kiknek szobrait templomaikban

kötelesség,

és

melynélfogva

az

felállították,

anyaváros

szent

ünnepein résztvehettek, ez utóbbinak azon joga, melynélfogva a gyarmatokbani A)

fpapi

gyarmatvárosokat

ez töltheté

hivatalt

be, s

ha ezek

akartak alapítani, ennek vezéréül saját

polgárai egyikét küldheték ki, mindez az anya- és leányváros közti közérzületet

még akkor

is

ébren

legnagyobb távolságra telepedett

le,

tartá,

vagy

midn

ez amattól

amazénál sokkal

nagyobb hatalomra vergdött. {e)

Lásd az V.

{/)

A

fejezet {g) jegyzetét,

világtörténet által igazolt köztapasztalás, miszerint

nemzetisége érdekeit azon perczben, melyben uralomra vergdött,

minden nép mindig uralma érdekeinek rendeli alá. Ez szükségessé, hogy a gyz és legyzöttek

utóbbiak teszik

közti éles ellentétek

mielbb

kiegyenlíttessenek,

minden uralomra vergdött nép mindent a nemzetiségi Eötövs.

A

különbség közte,

XIX. szazad

eszméi. I.

s

a

el

s

ugyanazért

fog követni,

hogy

meghódított nép között 18

274

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

megsznjék; egyébiránt ebbl épen nem az uralkodó nép a

meghóditottak

Eldönt

tíjrténik.

vájjon a beolvasztás

nyébhen

Ha

'f

nemzetiségét a

mindig csak

itt

munkája

magáéba

Sok esetben épen az

beolvasztani legyen kénytelen.

kez

következik, liogy

ellen-

körülmény,

azon

mely úton történhessék

Jiöny-

az uralomra vergdött nép számra csekély, vagy

ha a míveltség

sokkal

alacsonyabb

fokán

akkor az

áll,

saját nemzetisége fog lassankint a meghódított népébe,

nao-yrészben

legalább

vag^v'

es'észen,

beolvadni,

s

vagy

ez

—

miután hódító népeknél csaknem mindig mind a két körülmény

—

elfordul

legközönségesebb

a

nézve például

Erre

eset.

szolgált

csaknem minden nép, melyek a római nyugati birodalom

egyes

tartományait

jurok

Chinában

meg.

hódították

a

mand-

stb.

Ha

nép száma nagy, ha a meghódítottak apróbb

a hódító

oszolvák, vagy a

népségekre

gyzliez képest a

míveltség

igen alacsony fokán állanak, akkor az ellenkez történik.

Ha ama

gyz

körülmény, mely meghatározza, vájjon a

két

nemzetisége a legyzöttébe, vagy ez amabba olvadjon-e

bele ? egymással ellentétben csekély,

mint a

s

gyzé,

kája a

azaz

áll,

:

ha a hódítók

száma

a meghódított nép míveltségi állapota alacsonyabb,

vagy megfordítva

gyznek

minden

:

akkor a beolvasztás mun-

erködése daczára sem fog

sike-

rülni.

Azonban ségi állapot.

csaknem

itt

rendesen

Midn

a szám dönt,

két nemzetiség

mindig annak

magasabb fokát

nem

részére

a

érintkezik,

hajlik,

mely

a

a mívelt-

gyzelem kifejldés

érte el.

Hogy errl meggyzdjünk, terjeszkedésére

hanem

kell

mely más népeket

csupán a római nemzetiség

pillantanunk.

Ámbár

felolvasztani jobban

nem

értett

volt

nép,

volna, mint a

Jegyzetek a hetedik fejezethez.

római, a római volt kénytelen

nemzetiség

expansiv

melynélfogva a római

között

a latin nyelv

sem

tanácsbelieknek a

használata volt

országban sem latinságot

Hispániában,

ereje mégis

megtörni

Görögország magasabb polgárisultságán,

rendelet, is

275

pedig

nem a

ama

meghagyva, Görög-

hozott el, mint Galliában és

római

lassankint való elgörögösödését

8

görögök

míveltebb

meg nem

osztályoknak

akadályozhatá.

18*^

e

276

-^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

YIII.

FEJEZET.

AZ ESZKÖZÖKRL, MELYEKTL AZ ÁLLAMOK BAJAINAK ORVOSLÁSÁT TÁRJUK. „Mirabeau, Barnave, Xapoleon, Lafayette, mind négyen szintazon szomorú érzelmekkel multak ki. Mindenikük csalódott reményeiben, s hivé, hogy egész mködése haszontalan volt. Mind a négyen egyaránt kétségbe estek ügyök diadala, s a jövend fölött. Lajos

a

Fülöp király tizenhét évig uralkodott, nekem szerencsém volt tizenegy évnél tovább ministerének lennem; ha isten bennünket holnap magához szólít, fogunkhazánk alkotmányos életének jövendje iránt megnyugtatva búcsút vehetni e világtól?"

meg Hogy

—

válaszol

:

írt

munkáját.

—

ezen kérdésre munkája végén megnyugtatva magában értetik. Oly férfiú, mint Guizot, ki

tizenegy évig adott irányt hazájának,

elállani e kérdéssel, esését

szavakkal nyitja

e

Guizot a franczia democratiáról

mondhatná

st valamennyi

ki.

ha,

nem

fogott volna

mint választ, csak kétségbe-

Korunk más

szintily tisztán látják

kormányférfiai,

—

be a veszedelmeket, s ha ezek még

melyek a társadalmi rendet fenyegetik,

nem

háríttattak

ködünk.

el,

legalább javaslatokban

nem szköl-

Nyolczadik

Többek véleménye

277

fejezet.

szerint államaink bajai a jelen-

kor társadalmi viszonyainak szükséges következményei, „Mindaddig, s csak ezekkel együtt sznhetnek meg. az egyéni szabadság a szabad verseny elve, míg és

—

összes

nye

társadalmi rendünk ezen szükséges következmé-

—

fennáll, szó

sem

lehet javulásról.

rendrl

Ez oknál fogva

Mily mértékben kelljen e nézeteket gyakorlatilag alkalmazni, ez iránt, ildomosságuk fokához képest, a tanácsadók eltérnek egymástól, de az alapgondolat mindnyáj oknál azon egy, s a communismus legvadabb formájában szintúgy, mint a socialismus, midn rendszerét a leheegészen

új

társadalmi

kell

gondoskodni.

tségig a fennálló rendhez igyekszik idomítani, mindig azon meggyzdésbl indulnak ki hogy a jelenkor szen:

vedésein csak összes

társadalmi viszonyaink

átalakítása

segíthet.

Mások úgy vélekednek, hogy

get

veszélyek

nem

a

a társadalmat fenye-

szabad verseny elvének,

nem

s

összes társadalmi szerkezetünknek tulajdonítandók

:'

sze-

minden bajnak forrása inkább abban rejlik, hogy azon elvek, a melyeken társadalmi rendünk alapszik, hibásan, vagy legalább nem kell következetességgel alrintök

kalmaztatnak; a gyógyszer tehát

nem alkotmányos

máink megsemmisítésében, hanem inkább ezeknek szer átidomításában keresend. A communismus és socialismus törekvéseinek lata kelleténél

munka

írásánál

bízom,

s

tovább vezetne

magam

elé

el

tztem.

czéltól,

czél-

bírá-

melyet e

Azért ezt másokra

csak azt jegyzem meg, hogy az összes társa-

dalmi rend tökéletes átalakítása által,

azon

for-

hanem csak erszakos

nem nyugodt reform

felforgatások

egész

sora

278

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

eszközölhet;

által

gyzdéshez

átalakulás szükségessé

liogy a tökéletes

mind

át

hatja

meg elre

kozni,

helyütt

melyek

összes

hogy emberi

látnunk,

kell

meg

ész

vált,

áll,

egyszers-

nem

határoz-

azon képleteket, melyek a jelen polgá-

egykor emelkedendnek.

risodás romjai fölött

E

ha csakugyan azon szomorú

és

jutottunk, miszerint a világ oly ponton

csak azon javaslatokkal fogunk foglalszerint a létez bajok gyógyszere

társadalmi

szerkezet

átalakításában,

nem

hanem

az en-

nek czélszer megváltoztatásában keresend.

Bármi különbözk legyenek e javaslatok, mégis három ffajra oszthatók. Némelyek azon meggyzdésbl indulnak ki, hogy azon események, melyek a közelebb múlt idben annyi államot

megrendítettek,

mivel az

csah

azért

következtek

be,

alkotmányos formák alkalmazásánál bizonyos amibl az következik, hogy a jö-

hibák követtettek el;

vendnek

csak a fennálló

veszélyei

rend javítása

által

S ez azon nézet, melyet fleg Guizot fejtegetett a demoeratiáról írott munkájában. Mások azt állítják, hogy miután a népfelség elvének diadala többé kétségbe nem vonható: valamennyi

háríttathatnak

el.

veszély csak a választási jog helyes rendezése által kerültethetik ki.

Míg egyesek, azt vitatják;

örökös

—

elfogadva

Lamartine nézetét,

—

hogy miután a korlátlan népfelség elve az

királyságéval

megnyugvás csak

világos

az által

ellentétben

áll,

valóságos

eszközölhet, ha a népfelség

Nyolczadik

279

fejezet,

minden következésével elfogadtatik

eszméje,

:

ha

azaz,

államaink respublikái formákban szerkesztetnek. Vizsgáljuk közelebbrl e nézeteket.

Nem nézete

párt

két

narchia s

akarok

fölött

i)

a

létezik: Jiiveié,

Guizotnak azon

hozni

Francziaországhan jelenleg legitimistáké

melyek

ingadozik^

tova

ítéletet

itten liogij

:

és

s az

a nép nagy

körül

mindazok,

hogy

csak

ISSO-diki mo-

kik

tömege e

ide

pártok

sem tartoznak az anarchia emberei^ és csak mutatnak hajlamot a respublica iránt, mert gylöa szilárd és rendezett kormányformákaty s azt hi-

egyikéhez

^

azért lik

hogy szándékuk

szik,

létesítésére

a respublicának hasznát

vehetik.

Guizotnak mindenesetre igaza van, midn állítja, „hogy a társadalmi helyzeteknek, a birtok, a képesség és a munka sokfélesége által elidézett különbözsége oly tény,

melyet semmiféle alkotmány sem ignorálhat hogy a hajdani aristocratia, a középosz-

büntetlenül

;

nem

tályok, és a nép

csönösen;

s

hogy

semmisíthetik

ennélfogva

úgy

meg egymást kell

köl-

szerkeszteni a

kormányt, miszerint benne a nép mindezen osztályainak hely jutván, mindenik kielégítve s mindenik korlátolva érezze magát." Guizot helyesen

újabb

franczia

alkotmány

hogy ebben a polgár egyéni

'•)

Ch. V. 2)

^De

la

alaphibáját,

szabadsága

emeli ki a leg-

mondván: szemben

áll

^)

a

démocratie en Francé'*. Paris, chez V. Masson 1849.

p. 92.

Ch. III. p.

43.

^"^

280

uralkodó eszmék befolyása az államra.

nemzet számszerinti többségének s

hogy benne a despotismus

van

akaratával,

joga által Lajos Fülöp ministere, kit az 1848 di ki Fraucziaországból számzött, másoknál in-

korlátolva^'

forradalom

kább

mindenható

elve csak a lázadás

átlátta

:

.

mily veszedelmek környezik a nép nyu-

godt fejldését, ha egy város többsége minden

pillanat-

ban az összes állam sorsa

s

fölött

szág polgárainak összeségét arra

intézkedhetik, kényszerítheti,

az or-

hogy

e

határozatot vagy gyáván

elfogadja, vagy ha beleszólási jogához ragaszkodik, azzal csak lázadás útján élhessen. De ha kérdjük: mik tehát a nagy kormányférfiú véle-

ménye szerint az eszközök, melyeknek segélyével e baj jövendre orvosolható? válaszát alig mondhatjuk megnyugtatónak.

Mindenekeltt szükséges, hogy azon két nagy mely Francziaországban a hatalomra juthat^ ^SY' mást ne üldözze és egymásnak megsemmisítésére ne törekedjék, hanem a rend és béke valamennyi elemével .,

párt,

kezet

tzze

fogva,

a

democratia fékezését és

szabályozását

hogy a democratia legyen az államban sok: de ne minden, hogy mindig magasabbra emelkedhessek, másoknak lerántása nélkül, s hogy rést is, ki czéljáúl,

korlátokat

„A

is

találhasson mindenütt".

democratiával

úgy

diak bántak a tengerrel; maitól kiküzdötték,

s

kell

midn

fel

a hollan-

hazájokat ennek hullá-

s

a gátak ne döntet-

az ár által".

S mily eszközök segélyével érhetni

>)

mint

kik óvatosan gondoskodtak, hogy

a csatornák soha be ne duguljanak

hessenek

^)

bánni,

Ch. YI, p. 123.

el

e czélt ?

I

Nyolczadik

„A kormány

281

fejezet.

ne legyen az egyetlen hatálom (pouvoir

hogy az államot alkotó elemek mindenike külön legyen képviselve a f kormányhataSzükséges,

uniqiie).

lomnál; és valamint a

nak külön befolyás

értelmesb osztályok-

birtokos és

biztosíttatik az

állam legmagasabb

úgy a közigazgatás alsóbb köreiben se mulaszHa gondoskodtunk arról, hogy a különtassék ez el. böz elemeknek necsak névszerint jusson hely a kormánynál, hanem hogy képességgel is bírjanak illet helyeiket megvédeni és tökéletesen betölteni, akkor nincs miért aggódnunk Francziaország jövendjén. Csah még a családi élet eleven érzelmére, azaz, a háziasság hajlamára és erkölcseire van szükség, józan politikai tapintatra, mely abban áll, hogy mindenki nyugodtan foglalja el helyét s szabályszerüleg minden erszakosköreiben,

kodás nélkül járjon

—

el

politikai

szerepében,

és

buzgó

ekkor Francziaország diadalmasan fog megállani azon harczban, melyet valamennyi gonosz szenvedély és rült eszme nevében vívnak ellene, a vallásosságra,

becsületes

Ha

és

emberek gyengesége

által segélve".

Guizot philosophiai nyelvét átfordítjuk

a szo-

akkor azt értjük ki belle, hogy Francziaország jövendje biztosítva lesz, ha a legmagasabb hatalom az államban nem, mint jelenleg, egy korlátlanul uralkodó gyülekezetre, hanem egymástól független fogva különböz, több és természetöknél rendbeli elemre bizatik. Ers királyság, vagy legkásos

politikai

alább

ezt

felsház,

mara: ez

nyelvre,

kipótló

— az,

legfelsbb

magistratura,

—

önálló

és választás útján alakult képvisel kaami Francziaországot megmenthetné. Mi-

után Guizot a befolyást, melyre

a democratia a

köze-

^2 uralkodó eszmék befolyása az államra.

232 lebb múlt

események erejénél fogva

mértékben

elismeri,

választási jog

azt

feltételei

szert

e jog,

teljes

E

szenvedtek.

változást

iránt

szerint többekre terjesztetik ki

tett,

bogy nézetei a

kell hinnünk,

de mégis

feltéte-

lekhez kötve, még pedig olyanokhoz, melyek nagy részben az egyén szorgalmától függnek, liogy egyre magasabbra juthasson a nép, a felsbb osztályok lerántása nélkül. Szóval, Guizot a jövendnek üdvét azon institutiókban keresi, melyek Francziaországot harmincz év lefolyása alatt anyagilag hatalmasan fejlesztették, s melyeknek gyengéi részint azáltal volnának elháritandók, hogy a társadalom democratiai elemeinek szabadabb hatáskör nyittatik, részint azáltal, hogy a rend termé-

reiként tekinthet osztályok ne álljanak harczban egymással, hanem az alkotmány köri gyülekez-

szetes

E

vén, ezt az anarchia ellen megvédjék. ez

czél elérésére

osztályoknak nemcsak az állam felsbb köreiben, ha-

nem

— miután a

sem

szerint

zetei

szerfölötti központosítás

szükségeinek,

—

felel

még Guizot

már meg Francziaország

a községi élet terén

is

né-

jelen

külön befolyás

volna biztosítandó.

Hogy

egyébiránt Guizot

kormány

befolyással legyen a sította

ugyan,

kiviláglik

fejezetében

de

abból,

élesen

az iránti

lényegökben

hogy

nézeteit:

nem azok

mány mködését szabad államokban

meg, második

változtatta

mindjárt munkájának

nyilatkozik

mily

az összes államra? módo-

ellen,

kik a kor-

korlátolni akarják.

Szükségesnek mondja, hogy a kormány necsak a rossznak, hanem a rossz elvének is, necsak a rendetlenségnek, hanem az ezt nemz szenvedelmeknek és eszmék-

nek

is

mindenütt az

egész

államban

elejét

vegye.

—

Nyolczadik

A

fejezet.

283-

községi életnek nyitott nagyobb kör ennélfogva csak

igen csekély mértékben fogná

hatalom

zászlójával ellépni.

Hogy zot,

melynek

befolyását,

aki

kormányozta,

még most is bizalommal melyek nem az ország

Gui-

institutiókkal

virágozni

látta,,

viseltetik ezen institutiók iránt,,

akaratából, hanem ennek elleegy város lakosságának kevesebbsége szintoly természetes, mint az, hogy ezen

nére döntettek az

által,

bizonyos

idközben

ezen

azt

min

kormányféríiú,

évig

tizenegy

s

mmdenütt a rend

:

^)

következetes

oly

hazáját

korlátolni azon központi tiszte

fel

nézetét nyíltan

1820-ban

s

volt,

O

világosan bevallja.

midn

az maradt, aki

munkájában,

egyik

melynek

most már nincs annyi olvasója mint érdemlené, világosan kimondá abbeli meggyzdését: ^j hogy az 1789-diki

nem

forradalom

egyéb harcznál, melyet Franczia-

volt

országban két, egymással tizenhárom

ben

álló

kal

ezeltt

nép

nép (vagy

vívott,

melyben

s

legyzettek,

inkább a

joggá emelé.

fogadta, vállalta

*)

cratiáról,

az

új

A

état)

tiers

birtokába helyezé magát. és

végre

E

kik századok-

A

diadalmaskodtak.

akkor Francziaország

birtokát elismerte a charta

király e szerint,

hódítók

század óta szem-

azok,

midn

fnökségét

a

s

a chartát

el-

kötelességet

magára: a forradalom foglalmányait mindenki Guizot

e

melynek

mészete

—

tókhoz

intézett

niracsak

nézeteit

sok

helye

—

ez

munkájából a franczia levén

sokfélekép magyaráztathatik, levelébl,

az

hanem a

munkájának

ezen

demo-

általánosságok

ter-

valricheri válasz-

commentárjából

i&

merítettem. 2)

Du

g-ouvernement

Paris, chez Ladvocat. Ch.

de 1.

la

Francé

depuis

la

restauratiou.

284

-^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

ellen és kivált

nséggel

azok

megvédeni, akikrl valószí-

ellen

lehetett

tenni_,

hogy

fogják táraadni; mert

általa

megbuktattattak.

Guizot

fel

nézete

akkor;

szentelte,

mint ki

Ez

volt

kimondta

ezen eszme létesítésének

forradalom

1830-diki

az

meg

forradalmat

férfiassággal

nyílt

egész politikai pályáját

azt, s

a

kitöréséig

buzgalommal küzdött azért, hogy a középosztályok azon hatalomnak tettleges birtokába jussafáradhatlan

maguknak

nak, melyet 1789-ben

kivívtak,

ki a júliusi

s

forradalom után, mint minister és a kamarának tagja, ritka kitüréssel

hogy a középosztályok az talom birtokában tály közt és

Most,

midn

Francziaországban

s

azok közt

valahára élvezett ha-

általok

maradjanak.

megváltozott,

állása

mindent elkövetett,

önmegtagadással

s

tört ki a harcz,

középosztály hatalomra jutott,

—

hogy nézetét ismét határozottan mondja ki, mint akkor tévé,

midn

ki a tiers-étatnak,

tályok

ellen

most a

tiers

az a

régi

következetes oly tisztán és és

hogy épen

privilegiált

egyik legjelesebb

küzdött,

dolgok

kiknek segélyével a

jól illik a

országférfiú múltjához,

o,

a

középosz-

a

bajnoka

oszvolt,

mindazokat, kiknek jóléte a jelen

état-t s

viszonyok fennállásától függ, figyelmeztesse miként csak azon esetre fognak diadalmasan megvívhatni, ha a korábbi politikai meghasonlást feledve, társadalmi

arra,

szilárdul férfiú

dn

szövetkeznek.

nagy

a híres

életök

belátását,

De bármennyire

meggyzdését megtagadni, látná

aki a

magát,

nevében foglalhatja

el:

ha

olyan

bírni összes

kormányfér-

legfelsbb állásban azt

nem

e

korban, mi-

emberek szabaditékkal látszanak

fiúval találkoznunk,

csonyítva

tiszteljük

bármi jól essék oly

saját

is

leala-

eszméinek

kötelességünk mégis megvallani.

Nyolczadik

28&

fejezet,

hogy javaslatainak kivihetsége iránt vele egy véleményen nem lehetünk. Akármint Ítéljünk a februári forradalom fölött, s bármi nagy mértékben mozdította is azt el egyesek hiúsága, másoknak gyávasága, s a nagy tömegnek poannyi bizonyos, hogy a forradalitikai közönyössége lom megtörtént, és hogy megtörtént, hogy a kisebbség, :

st mint

állíttatik, Paris

lakosainak parányi kisebbsége

képes volt nemcsak megváltoztatni, hanem felforgatni is azon alkotmányt, melyhez, állítólag, a franczia nép-

nek nagy többsége ragaszkodott, hogy csekély néptöredéknek majdnem küzdelem nélkül sikerit egy dynastiát

a

léptetni

királyi

a

széktl

monarchia

megfosztani,

st

helyébe,

formát

respublikái oly

pályára

lépni,,

mely szükségkép Francziaországnak tökéletes társadalmi átalakítására vezet, hogy mindez egy nap alatt történt,, és akkor,

midn

mány birtokában

az

szemléH,

biztosítékait

ország

volt, a s

tizenhét év

minben

midn

az állam

férfiúra volt bízva, ki a fennálló

óta

oly

Guizot a békés

alkot-

jövend

kormánya

rend érdekében az

oly al-

kotmányos eszközöket tudta is, merte is alkalmazni. Mindez tény, melyrl sem azok, a kik a jövendtl rendet és biztosságot követelnek, sem elleneik, kik a

—

társadalom

új

megrohanásaihoz

készülnek,

nem

feled-

Ki hinné, hogy a júliusi alkotmány megújítása amazokban a jövend iránt bizodalmat, ezekben azon meggyzdést gerjesztheti, hogy a közrend felforgatására irányzott minden kísérlet ezentúl haszontaHisz nemcsak az 1848-diki év lan erlködés leend. tapasztalásai, hanem a júliusi forradalom is ellenkezt keztek meg.

—

bizonyítnak.

^^ uralkodó eszmék befolyása az

286

Hallom a

felkiáltást: .,az

id

társadalmi forradalmat akartok, tulajdonról

rábban

írt

volna

kellett

dicsó'séges,

munkájában,

igazságos

— az em— Ha a forradalmat, ha

megváltozott,

berek beleuntak a forradalomba". a

államra.

-)

— gúnyolódik Tliiers, — hatvan évvel ko-

születnetek,

társadalmi

akkor

volt

alkalom

forradalomhoz.

Most

elmúlt az ideje. Igaz, hatvan

Számos lomba

csalódás,

hozta,

év óta

hatalmasan

mely akkor az

elenyészett,

s

az

változott a világ.

egész

világot mozga-

emberiség

csalódásait

melyekhez szintazon vak bide ne ámítsuk magunkat. A zalommal ragaszkodik természet úgy hozza magával, hogy az ember inkább érzi a fáradalmat, ha megállt, mint ha még mozgásban van, vagy hogy legalább a fáradság érzetérl világosabb tudattal bír, és ennélfogva csak gyönge biztosítéka a rendnek az a meggyzdés, hogy azon nép, mely annyi belháborún keresztül ment, szükségképen nyugalom után vámindig újakért

cseréli be, ;

gyódik.

Minden forradalom, akár sikerijön akár nem, minmozgalmak csiráit hagyja maga után; az els esetben: mert reményeket ébreszt, a másodikban: mert

dig új

számos kebelben háti-ahagyja a bukás emlékét.

S váj-

jon annak tudata, hogy a nagy forradalom, mely hatvan ezeltt

évvel

csak politikai, volt,

Francziaországot

hanem a

szó való

nem gyzheti-e meg

megrázkódtatta,

azokat, kik ily forradalom után

vágyakodnak, törekvéseik kivihetségérl?

')

De

la

propriété.

nem-

értelmében társadalmi

Par M. A. Thiers. Ch.

1.

Kyolczadik

Kétségteleol észszerbb az els forradalom

magának

287

fejezet.

az

volt

kitzött.

a

feladat,

Oly

melyet

czél felé tar-

népek részben már elértek, s melyen A vele túltört ugyan, de mégis ugyanazon irányban. ha ezt az akkor járó társadalmi felforgatás azonban, melyet más

tott,

fennállott renddel összehasonlítjuk,

nem

volt kisebb an-

mely jelenleg a socialistai és communistai elvek Tökéletes egyenlség a törvény nevében czéloztatik. eltt, valamennyi viszonynak teljes átalakítása, Francziaország politikai osztályozásától kezdve a legparányibb súlyig és mértékig; minden állásnak megmásitása, 1788-ban épen úgy hiú ábrándnak tekintethetett, mint most Fourier vagy Cabet utópiái. Aki akkor azt állította volna, hogy Francziaországban csaknem az öszszes birtok más kezekbe fog átmenni, s hogy ezen nagynál,

szer

fosztogatás

meg

fog

nemcsak a késbbi törvényhozások

ersíttetni,

hanem

az

ország

anyagi

által

jólétét,

mely a birtok szentségével oly szoros kapcsolatban áll, még növelni is fogja, akik akkor ily állításokkal felléptek, egy ideig örjöngknek, az emberi társaság ellenségeiÉn nek tartattak. És mégis mindez megtörtént. els vonni az párhuzamot egyáltalában nem akarok franczia forradalom eszméi, s azok között, melyek most harczban állanak a társadalommal. Senki sem lehet nálamnál inkább meggyzdve a socialistai és communis-

—

tai

elvek kivihetetlenségérl;

arról,

nek

hogy

tartani,

saját s

eszméit

de

ne feledkezzünk

meg

senki sem szokta kivihetlen-

hogy szemben azokkal, kik mindazt ami

fennáll, tökéletesen átalakítani

kul cselekszünk, ha

ket

törekszenek,

igen foná-

arra emlékeztetjük, miszerint alig

hatvan évvel ezeltt hasonló nagyságú átalakulás történt.

^^ uralkodó eszmék befolyása az

238

Az akkori sonlítani,

—

forradalmi

állapotot

nem

államra.

lehet a jelennel összeha-

mondja egy némelyik olvasóm

férfiak

?

Amit azon az embe-

követelték azt

követeltek,

riség örök, elidegeníthetlen jogainak nevében.

négy

franczia állott

millió

—

kiváltságoá osztály ellenében. felét illeti,

Huszon-

akkor a királyság,

Ami

az ellenvetés

arra emlékeztetem az olvasót, hogy napjaink

legmerészebb követelései szintén az örök jog lépnek

néhány els

s

fel, s

hogy mindenkor épen

nevében

azt követelték vissza az

emberek a nép elidegeníthetlen tulajdonaként, amit sohasem bírt a nép. Az ellenvetés második részére nézve ismétlem, hogy nagyon csalódunk, ha azt hiszszük, miként a kiváltságok megszntetése által az akkori Francziaország

lakosainak

anyagi veszteséget.

mely

köz,

által

rendszabálya

A

csak

egy

része

kis

veszteség milliókat

a forradalom legtöbb

foganatosíttatott,

nem

s

a

szenvedett

ért,

s

az esz-

legnagyszerbb többség

termé-

mely ama rendszabályok hozatalát önön érdekében követelte, hanem egy gyakran csekély, de szilárdul összetartó kisebbség, mely uralkodott az összes nép fölött, míg ennek nagy többsége bámulva szetes

hatalma

nézte,

hogy mi történik az ö nevében.

volt,

Az optimismusnak kormányférfihoz nem

ill fokára

van szükség, elhinnünk: hogy Francziaország nem fog A kérdés csak új forradalmat kezdeni, mert kifáradt. az: vájjon jobban fog-e ellenállhatni a társadalom a megtámadásnak, ha a korábbihoz lényegben hasonló alkotmány nyal látjuk el? Igenis, jobban fog ellenállhatni, úgy mond GuiHa a nagy pártok, melyek között Francziaország zot. a legitimisták, s a júliusi monarchia fel van osztva,

—

—

Njolczadik

fejezet.

289

—

lia mindazok, kik szivükön viselik a társadalom fenntartását, a rend, megtámadói ellen szövetkeznek akkor, — feltéve, hogy nem késnek vele, a

hívei,

—

:

nehéz teher alatt gyakran roskadozni fognak, vésük,

De

elvégre

segítségével,

isten

ha

e phalanxon,

nem

összetart,

de törek-

gyzni

mégis

fog;

vehet ert az anarchia.

^)

hogy Francziaország jövje iránt, ha az ettl függ, nyugodtak lehetünk ? Nem kell-e arra figyelmeztetnünk a nagy kormányférfiút és történetírót, hogy az évezredek eseményeiben nyilatkozó emberi természetrl megfeledvájjon

oly valószín-e ezen összetartás,

kezett ?

Vannak pillanatok, midn ily szövetkezés nemcsak hanem valószín is. A harcz pillanatában,

lehetséges,

nagy érdekek közössége által minden egyéb tekintet háttérbe szorítható, s ha az egyetemfennmaradása hozatik kétségbe, akkor lehetséges, hogy

a veszély perczeiben

idre minden pártkülönbség megsznik

ámbár els franczia forradalom történetébl láthatni, hogy ezen tétel sem való mindig és mindenütt, s hogy vannak pártkülönbségek, melyek semmi érdekközösség által sem egyenlíttethetnek ki. {a) Egyébiránt Guizot helyesen jegyzi meg, bogy viszonyaink között nem rövid

;

az

elégséges a pillanatnyi szövetkezés, tartósnak kell e szö-

vetkezésnek lenni, kadatlanul, a

sítsa,

által

hogy az

gátakat

ennek a nem

el kell

mindig kész védelem

meg

csatornákat

a

ár

ne

szn

veszélyeket

hárítani, és azon lenni sza-

rongálja.

el

ne iszapo-

S vájjon

hetjük-e ezt?

^)

De

la démocratie.

Eötvös. A

XIX. század

Ch. VIIL

eszméi.

I.

1"

remél-

— 290

-^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Nem akarom

példáimat a rég múlt

idbl

szede-

ámbár a történetbl kivonható tapasztalatok mindig ugyanazok maradnak. Aki eltt ismeretesek

getni,

Kóma

agrariai

mozgalmai,

tudni

fogja,

liogy

e

moz-

galmak nem indultak ki azoktól, kik a liciniusi törvényeknek hasznát vehették. A Gracchusok eltt, s a részint ne(xracchusok után sokan találkoztak, kik mes indokokból, mint k, részint mert a nagyravágyás érdekei jelesebb egyéniségeknél föllhaladnak minden más munkások voltak oly mozgalmaknál, meérdeket,

—

—

lyek ellentétben állottak

anyagi

elnyeikkel.

De

for-

dítsuk csak az újabb idre figyelmünket, fordítsuk azon országra,

melynek jövje

leginkább

érdekelt

a mostani rend fenntartásánál

osztályoknak

összemködése

által

biztosítandó. \ ajjon

a

visszatartóztatták-e

tizennyolczadik

szá-

zadban Francziaország aristocratiáját az anyagi érdekek attól, hogy ne álljon olyan mozgalomnak élére, mely veszélyeztette összes tagjainak eljogait s anyagi vagy visszavonult-e a középosztály a legjólétét? újabb mozgalomtól, mely felsbbsége ellen van irányozva? s nem látjuk-e a mozgalmat jelenleg is oly férfiak vezérlete alatt, akiket, ha a párt, melynek •

élén állnak,

gyzni

találna,

—

—

csak veszteség érhet?

Ezen emberek személyes hiúság, uralkodásvágy gyávaság által tereitettek a lázadás zászlaja alá, Ám legyen ha mindjárt ers így hangzik a válasz. meggyzdésem szerint még a legrültebbnek látszó ügy védi között is mindig fölös számmal találtattak olyanok is, kik nemes indokokból vesznek részt a küzdelemben. De feltéve, hogy a jelen esetre vonatkozóés

—

;

Nyolczadik

nem

lag ez

nem

vájjon

állana:

személyes hiúság és az

fejezet.

291

emberek eljárására? vájjon nem

az

ezentúl

fog-e

mint eddigelé, többeket arra

is

azon

dig

jövendben

íog-e

a

bírni,

a

gyávaság hogy min-

melynél

csatlakozzanak,

felekezethez

is

uralkodásvágy befolyással lenni

bukás

csekélyebb veszedelemnek lesznek

esetében viszonylag

hogyan remélhetjük oly felekezetek amelyek félszázad óta szemben állottak egymással, s közös anyagi érdekeiken kívül, most sem kapcsoltatnak együvé semmi kötelék által?

kitéve

?

vájjon

s

egyesülését,

De a

most nagyobb, mint volt

veszély

a

—

Megengedem ezt tulajdon, midn maga

óta.

forog,

a

ha

a

dolgok;

legnagyobb,

századok

pillanatban,

társadalom

történhetnek rendkívüli

akkor,

ténni

Azon

is.

midn

veszedelemben de mi fog tör-

a legijesztbb

vesze-

delem perczei elmultak? Nem fognak-e akkor a felekezet kebelében létez véleménykülönbségek újra mutatkozni,

nem

s

fog-e

a

harcz

társadalmi

bevégzése

után a politikai küzdelem új ervel kezddni, mely közben mindenik párt ismét azoknál keresendi szövetsé-

akik ellen az imént fegyverben állott?

geseit,

Politikai

pártok

legfölebb

ott

ildomosak,

hol

egy kiváltságos osztálynak kevés számú Nagyobb tömegek, ha mindjárt

politikai

élet

tagjaira

szorítkozik.

a legtöbbet adózókból állanak

De tegyük

is,

nem

szoktak ildomo-

hogy ezen axióma a szenved; tegyük fel, hogy len esetben kivételt mely Francziaország általános veszély érzete, sak

lenni.

tokos

osztályait

most

jövendben

is

tegyük

hogy a

fel,

a

je-

fel,

megszállotta,

összeforrasztja

tartóssá

valamennyi

legitimisták,

az bir-

válik,

s

felekezetet;

philippisták

és

bona

uralkodó eszmék befolyása az államra.

292

'^"^

partisták,

azok,

s

kik a forradalom eltt monarchisták,

azok kik republicánusok voltak, a múltnak legtúlsá-

gosabb

bal- és jobboldala, a szigorú katholicismus

kezete,

mindezek hatalmas

nem

egyesség

bogy

phalanxxá egyesülnek, hogy

ezen

hitetlenségrl

fog vezérszerepért táraadó viták által

bontatni; hogy ezen többségnek a

maga viszonylagos

erejét

csak

saját

nisteriumokat töltse be,

—

nium kezdetét

tegyük

fel,

semmi

mindenki:

fel-

sem fogja arra használni, hogy a mirésze

árnyéklatának

szóval,

a

embereivel

hallatlant,

a mille-

a birtokos osztályok körében, melylyel a

ellenségeskedés megsznik,

személyes él

fele-

vádoltatnak;

kik

azok,

s

mink

lesznek

csak

s

egyesség

ez

a közért

következ-

ményei? minknek kellend azoknak lenni? Szép

feladat

a veszélyeztetett társadalmat és

veltséget

megvédeni;

kozni,

kik elgyötörjék magukat

a

de

hihet-e,

elforduló bajokkal, a mikkel

—

az állam oltalma

jár,

találnak czéljaik elérésére

—

hogy fognak újra

az

meg

mtalál-

újra

Guizot nézete szerint

munkán

ha e sisyphusi

kívül

más eszközt? fogna-e vájjon

a higgadt hollandi nép, mely példaképen állíttatik elénk, szünet

nélkül

kijavításával

hetné

hazáját

eszköz

csatornáinak

állana

a

lakosainak

A

és

gátjainak

:

melynek segítségével az magasra emeltethetnék, hogy

rendelkezésére,

ország összes felszíne

maitól?

tisztításával

ha más módon is megmentfenyeget ár ellen ha, például, oly

foglalkozni,

oly

már nem kellene tartaniok a tenger hollandi

nép,

—

úgy hiszem,

járt veszélylyel és erfeszítéssel járna

is

—

hullá-

ha mind-

ez eszköz, öröm-

mel fogna hozzá a nagy munkához, melylyel magát az apró, de sznni nem akaró bajoktól megmenthetné. S

Nyolczadik

fejezet.

293

nem

tehetni- e hasonló eljárást fel azok részérl, akiket Guizot most arra lát hivatva, hogy a társadalom termékeny mezejét az árként rohanó democratia pusztításai ellen megvédjék? Mi az, ami szünet nélküli fá-

érdekében szükségessé teszi?

radozásaikat a társadalom

Nemde,

a

sajtónak

veszélyessége,

álló

óveszközök tehát

a

az

könnyen

szabadossággá

fajuló

szabadság? S vájjon nem fogják-e a Guizot tett

szövetséges osztályok

neki

mennünk

egyesüle-

politikai

államhatalomnak rendelkezésére gyengesége, szóval, a korlátokat nem

tek

ismer,

visszaélései,

a

egymásnak mondogatni:

sajtónak,

által folytonosan paralyzálni^

mköd

,,jobb

szabadságát egészen

és

kobozni, mint a rossz sajtó hatását jó szellem

a bizonyos irányban

politikai

által emlí-

el-

munkák

kevesebb fáradsággal

jár,

politikai társulatokat egy-

tl egyig elnyomni, mint annyi társulat fölött szünetlenül rködni; nagyobb nyereséget igér intézkedés, az

államhatalmat

óvó-eszközökkel

ellátni,

mint ezek-

nek hiányát az egyes polgárok folytonos munkássága által

pótolni?"

„A

birtokos osztályok sohasem fognak lemondani a

szabadságról". nincs szó, hogy

—

k

Igen, is

ezt én

is

hiszem; de ha arról

megfosztassanak a szabadságtól,

ami elbb közszabadság képében állott fn, kiaz egyesnek: nem fogják-e ezen kiváltság birtokosai ezt a közszabadság ellen szintúgy oltalmazni, mint a korábbi kiváltságos osztályok, melyek talán nem voltak nemesebbek; de annyi bizonyos, hogy nemtelenebbek sem voltak azoknál, akik most helyeiket elfoglalják, s eldeik állásaival eldeik minden hibáját is magukévá teszik. ha

az,

váltság formájában biztosíttatik

294

-^^

„De

uralkodó eszmék befolyása az államra.

nem

ildomossága

a birtokos osztályok

engedi,

—

Ismétlem, az ildohogy ilyesmit megkisértsenek". mosság nem olyan tulajdon, amelyet tömegeknél fel lehessen találni, még azon esetre sem, ha e tömegek csupa házbirtokosokból állanának. De hát csakugyan oly eszély telén volna érdekeik szempontjából ez eljárás,

amilyennek látszik? Ha Guizot csaknem harmincz évvel ezeltt a forradalmat harcznak monda, amelyben Francziaország régi urai

legyzetvén,

lalta

s

el,

hogy a

az

országot a polgári rend

korábbi

foglalmányt,

felekezetét

tásra intette:

kétségtelenül helyesen cselekedett.

tiers-étatnak 1830-diki

ségei támadtak.

éberségre,

tökéletes

Találkoztak,

„Az els forradalom harcza középosztálybeliek,

számára

az

gyztetek.

országot,

birtokosai

szünket, vagy ami

De

a

ellen-

új

hogy Gui-

volt

adjátok

jobb,

az,

amelyben ti, magatok

Elfoglaltátok

megoltalmaztátok ki

most

a

mi

ré-

— adjátok ide az egészet:

vagyunk az ersebbek,

mert mi

után

anélkül,

1830-ban

s

ellen;

még

diadala

kik

összetar-

szilárd

eszméit tovább fzték.

zotra hivatkoznának, az

korábbi

fog-

midn még

valószínnek látszott, birtokosok újra kezökbe keríthetik a

akkor,

s

ha jó szerével nem

álltok rá kívánságunkra, kényszeríteni fogunk^'.

Ezen okoskodást illetk,

Azon

mily

a

párt,

kiindult,

kintheti,

oly

alaposnak

alaposnak

látta

fogják

találni

az

Guizot-ét a tiers-état.

melynek kebelébi az 1848-diki forradalom

ezt igen

mely

által

következetesen oly

gyzelemnek

te-

Francziaországot a középosztályok-

melyben

fele-

kezetök állását a korábbi birtokosak szövetkezése

által

tól elnyerte,

s

vezérei azon

pillanatban,

Xyolczadik

fejezet.

joggal

295

veszélyeztetve

látják,

nak

közzétett e nyilatkozatát:

1820-ban

múlt forradalom

harcz volt

Mi gyztünk, mi foglaltuk beigtatott

mind

kormány

által

;

mi

t

vállalt

S vájjon a franczia nép gatni e

szavakra

birtokáért.

Az

az országot.

általunk

elvállalása által

magára,

egyesülésünk,

kényszeríteni fogjuk

Guizot-

„A közelebb

Francziaország

el

tisztének

kötelességet

megvédeni

ismételhetik

egyszers-

foglalmányunkat

szilárd

összetartásunk

kötelességeinek teljesítésére".

alsó rétegei

már csak

azért

nem fognak-e

is,

mivel a

hall-

népnek

mindig más czélt fog a magasabb osztályok ily frigyének tulajdonítani, mint az alkotmány fenntartását. Azon pillanatban, midn a birtokos osztályok egy seregbe fognak egyesülni, más tömör hatalommal állandanak szemben^ a melyhez azokon kívül, akik a fenntermészetes bizalmatlankodása

álló

hatalmat

fel

akarják

dönteni,

még azok

is

szövet-

keznek, akik a szabadság érdekében lépnek ki a síkra.

—

Ha

a birtokos

osztályok

nekikészülnek a csatának,

hogy azt elkerülni nem fogesetben az elják, s vájjon eszélyes-e részükrl ez lenséget azon fegyverek birtokában hagyni, amelyek t bizonyosak lehetnek

arról,

—

veszélyessé

ellenségnek

teszik ?

tartunk,

vájjon józan s

akinek

egyre folytattatnak a készületek,

eljárás-e,

támadásai

azt,

ellen

akit

mind-

legyzetése után régi

hogy új támadásra képesebb legyen? Vannak állások, melyeknek birtokában csak azon esetre maradunk, ha megsemmisítjük az ellenfelet. Csak oly hatalom, amely igen ersnek érzi magát, nyújthat alkalmat a legyzött ellenségnek arra^ bogy t újra megtámadja. helyzetébe

visszaállítani,

296

-'^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Guizot ezt

fbb

igen jól

államhatalom

mondván: hogy a

látja,

felosztása csak

azon

leg-

esetre válhatik

elemek, amelyek között az felosznemcsak névszerint foglalnak helyet a kormányban, hanem ers alkatuknál fogva képesek is e hehasznossá, ha azon

tatik,

valósággal

lyet

monarchia

betölteni.

^)

„Midó'n

Francziaországban

alkotmányos

az

szintén

óhajtatott,

—

— akkor ennek védi a királyság számára ószer történeti alapot, a fels kamara számára örököd ést, az alsónak számára közvetlen válasz-

folytatja Gruizot,

—

—

kívántak, s kivánták ezt nem azért, mert a tudományos elmélet úgy akarja, s mert példa van rá; hanem azért, mert szükséges, hogy a legfbb állami hatalmak ervel és élettel biró lények, s ne hívságos szavak és árnyak legyenek". -) Az emberek most kevésbbé szinték, mint voltak akkor, midn Malouet, Clermont-Tonnerre, Mounier s ezeknek összes pártjok nyíltan kimondá meggyzdését, hogy Francziaország csak az angol mintára szerkesztett alkotmány útján boldogulhat. Most a törvényhotást,

zók esküdöznek, hogy dája

nyomán

gatják a

indulni,

nem akarnak idegen st egyes eltérések

hasonlóságot, mely

az

általok

ország péláltal

takar-

indítványozott

alkotmány és Angháé között létezik, oly eltérések álmelyek gyakran szerfölött kártékony hatással vannak az alkotmányra. Pedig, bizony, akkor sem vesz-

tal,

tették szem ell példányukat, midn attól eltértek, s valamint a juryben, mely most csaknem valamennyi

')

De

la démocratie.

Cli.

VI.

!

Nyolczadik

alkotmányos lálható,

fejezet.

törvénykezési

ország*

angol eredet

297 rendszerében

—

látunk

institutiót

felta-

habár a né-

met föld tudósainak sikerit is ennek csíráival a régi germánok ítél piaczain találkozni úgy azon elvek, melyeken az angol alkotmány alapszik, a királynak :

sérthetlensége, tanácsosainak

felelssége,

két-kamara

a

rendszer, a szabad sajtó stb. azonképen járták be a világot,

mint a franczia tricolore.

Nem

az a kérdés

jon más államé után képeztetett-e az

:

váj-

alkotmány? hanem az vájjon bír-e az illet ország az alkotmány foganatosításához szükséges elemekkel? S ha Francziaillet

:

ország jelen helyzetét figyelembe veszszük, látni fogjuk,

hogy ezen ország egyáltalában nem amelyek megkívántatnak a Guizot mányhoz. Francziaország

visszatérhet

—

vissza

mányhoz,

s

talán

is

bír azon elemekkel, által óhajtott alkot-

monarchiái

a

hatalom nagy jogokkal ruháztathatik ság

bizonyította,

hogy

népek

a

könnyebben szabadságukat, döttek érette: de

hinné,

ki

mint ha hogy,

—

—

visszanyerné? ki

hiszi,

tétetett és

porba

májával annak lényege Francziaország,

—

a császárvetik oda

éveken át küzha mindjárt a a

királyi

történeti

alapját

vissza

hogy, ahol a királyság ezeltt

fél-

st mi

tár-

századdal a vérpadra hurczoltatott,

gyává

alkot-

monarchiái

sem

fel,

soha

Bourbonok idsb ága helyeztetnék is a franczia királyság ószer

székre,

A

térend.

tiportatott, is

ott

több,

a

gúny

királyság for-

helyreállíttathatik ?

súlyos

tapasztalásai

után,

hitet-

vált a szabadság dolgában, s ha a respublicai alkotmány honosításának második kísérlete sem találna sikerülni, meglehet, hogy huzamos idre ellöki maga-

lenné

298

-^^

De

kormányformát.

e

tói

uralkodó eszmék befolyása az államra.

respuUica

elleni

alakított korona,

kövekbl

reactió

ne

királíjság.

habár a régi aranyból

szerkesztetnék

nem

egyszersmind; a bibor

össze,

nem

takarja

el

is

magunkat:

ámítsuk

még nem

Az

a

újból

a régi drága-

s

a régi

szentség

az emberek gyen-

nép szemében,

mely annyi vállról lerántotta erlködjenek az emberek, igaz, hogy alkothatnak igen hasznos institutiót: az, kit majd géit oly

már

bármint

e díszt; s

királynak neveznek, mint a tályok képviselje, melyek lehet

ers

és hatalmas

IV. Henrik volt. szik, tal

A

;

feltételezve,

személylyel hiányzik,

nem

de

mint

feje,

azon osz-

méltót^ágával felruházták,

olyan király,

lesz

amin

királyság ereje a legitimitáson alap-

a befolyás, melyet

van

sereg

t

lényeges

gyakorol, a nép

hogy a

királyi

kapcsolatban

ott a királyság

már nem

azon hite

hatalom

ezen

ahol

áll;

ál-

bizonyos hit

valóságos alap-

bír

„impérium" az, melynek anyagi ereje engedelmességre készt: vagy „népmagistratura", mely kény-

pal,

ott

telen

hódolni

a közvéleménynek.

magához fogja rántani az gyengébb, mintsem önálló

összes

királyság

Ily

államhatalmat,

hatalomképen

a

vagy vagy

többiekel

versenyezhessen. Itt

nincs

helye

amaz igen

bvebb

kérdés

fontos

tárgyalásába ereszkednünk: miért volt

azon két rend-

melyen Anglia a XVII-dik században keresztülment, kcvésbbé kártékony befolyással a királyság eszméjére? Aki ismeri mindkét ország történetét, beli forradalom,

s

egyes küls hasonlatosságokat

zik

meg

a dolgok

látván^

nem

feledke-

lényegérl, könnyen felfogja az an-

gol és a franezia forradalom közötti különbséget.

mozgalmak, melyeknek egyike

Nép-

történeti jogok helyre-

Nyolczadik

másika

állítását,

magának

299

fejezet.

philosophiai fogalmak létesítését tzte

melyeknek egyikében a királyság másikában önmaga fölött kétily mozgalmak, bármi ségbeesve magát megadá, nagy legyen a hasonlóság, mindkettjök legszélsbb szükségkép különféle eredményekfelekezetei között, ki

küzdött

czélúl,

megbukott,

és

—

—

—

Az angol forradalom

hez vezetnek. maradhatott,

francziának

a

politikai forradalom

társadalmi

forradalommá

S ami a királyságot illeti, ez Angliában, legyzetve bár, mégis egy pillanatig sem szkölködött kellett válni.

párt nélkül.

A

nevében

a jog

nem

„cavalier-'-ek

hanem személyért

politikai institutióért,

nemcsak a közjó, hanem Cromwell egy idre földhöz vágta

küzdöttek,

is.

Anglia koronáját, de

nem

bitorlotta,

s

habár a lord-

mégis legdicsbb idszaka nincsen a forradalom emlékeivel összeforrasztva, mint ezt Francziaországban látjuk. protector

lényeges

az angol

történet

Kelleténél gol és lítanók

tovább vezetne forradalmat

franczia :

szolgálatokat

e helyütt elégséges

tett

hazájának,

czélunktól, ha az anközelebbrl összehason-

el

itt

hogy

felállítanunk a tényt,

nem

a királyság eszméje Francziaországban

forrt

egybe

ersen az állam eszméjével, mint Angliában, s e senki sem fogja tagadni. Oly országban, ahol

oly

tényt

legitimitás,

quasi legitimitás,

dicsség legitimitása

a

s

három praetendens család közül mindenik némi történeti jogot követel ma-

együtt és egyszerre léteznek,

gának,

A

nem is,

ott

királyság

a

legitimitás

nem

érzi

sarkallik a nép

ahol

fogalma

elvesztette

magát biztosnak hitében,

már annálfogva sem

s

felelne

:

mert

varázsát. érzi,

hogy

habár helyreállíttatnék

meg

tökéletesen

fel-

300 adatának,

—

uralkodó eszim'k befolv.^sa az államra.

^'^'

mivel

—

Guizot helyes észrevétele

szerint,

nehéz a Icormánynak azon körhi kiiuozdulnia, a mely-

hol származott,'^)

az új

és Diivel

királyság

Francziaor-

szágbau most csak forradalomból származhatik.

Az pedig épeu nem tartozik a lehetségek körébe, hogy Fraiieziaországban oly hatalom alkottassék, amilyen Angliában a felsház. - Az angol felsház állása, fogja talán némelyik olvasóm mondani, a XVII. századbeli nagy forradalom által nem semmisült meg, st, épen ellenkezleg, megersödött általa. Franczia-

—

—

országban,

kapcsolatban

ahol

ország

az régi

álló

szái'ság idejében több

történeteivel

nemesség

hs

oly

szoros

maradványai a

csá-

családdal megszaporodtak,

—

mi oknál fogva volna lehetetlen az angol pairség példájára oly institutiót képezni; a mely által a franczia társadalom ezen

elemeinek

különös

befolyás

jusson a

törvényhozásra?

Szabadjon e fontos tárgynál még egy ízben visszatérnem az angol és a franczia forradalom között létez különbségre,

fleg

a

nemesség

szem-

viszonyainak

pontjából.

Már

hogy ezen forradalmak kiindulási különböznek egymástól. Angliában a parliamenti jogok visszaszerzése volt a czél; Franemlítettem,

pontjai lényegesen

cziaországban az états-généraux régi jogai kép használtattak.

kodása

alatt

mindinkább

Francziaországban,

lamhatalom

')

De

Anglia a Tudorok és ahol

korlátolt

régi jogért

küzdött:

a forradalmat valamennyi

központosítása

la deinocratie

csak ürügy-

Stuartok ural-

megelzte,

en Francé. Ch.

III.

s

ahol

az

ál-

élet

:

Nyolczadik

nem

szabadság szükségét,

az egyéui

érezte

301

fejezet.

—

mert az

emberek már egy századnál tovább hozzászoktak minden kormányrendelet eltt térdet hajtani, badság neve

—

itt

:

a sza-

a hatalorabani részeltetésért folyt

alatt

a

harcz.

Miután az angol nép régi jogáért nyúlt fegyverhez, a nemesség szükségképen élén állott a népnek mert hiszen senki sem fájlalhatá annyira a régi jogok vesztését,

mint épen a nemesség;

miután a Hampde-

s

nek nemcsak mint általában a népjogok képviseli,

nem

mint

úgyis,

elharczosai

osztályuk

saját

ha-

léptek

a közvéleményben, hanem osztálytárFrancziaországnevében is támponttal bírtak. ban a nemesség azon része, mely sorompóba lépett a ezeknépért, nemcsak önön érdekei ellen küzdött, nemesebb mond le a rl a dicsség kedvéért könnyen fel,

nem egyedül

—

saik

—

—

kebel,

hanem

barátai,

családjai,

ellen kényteleníttetett

st

Egyesek

nyilatkozni.

múltja

összes

ellenállhat-

lan

meggyzdésök

erejénél fogva ingadozás nélkül jár-

tak

el

e pályán,

én örömest elismerem, hogy az els

s

franczia forradalom alatt a nemesség számos tagja tiszta

lelkesedésbl

ragaszkodott

többség más indokokból, lakozott hozzá,

azon zék.

volt,

A

s

midn

népmozgalomhoz:

a

—

kivált

csalódását

hogy természetelleni

hiúságból, belátta,

állásából

de

—

a

csat-

szükségkép kibontakoz-

franczia nemesség a forradalom kezdetétl fogva

visszás állásban

nemcsak

volt.

érdekeirl,

h

maradhasson, Hogy szerepéhez hanem a barátság, a családélet

—

s a legnemesebb érzelmeirl is le kellett mondania, visszás állások mindig védhetlenek szoktak lenni: nem-

csak azért, mert az

ily

állásban

lev könnyen

eltéveszti

302

uralkudó eszmék befolyása az államra.

-^"^

hanem

irányát;

kivált azért, mert

visszás állásban

nem

tarthatunk számot bizalomra.

A

nép szükségképen ünz. Azok, a kiket a nyomor arra kényszeiít, hogy csak magukiól s övéikrl gon-

mindenkitl a legnagyobb áldozatokat hogy az áldozóban nemes indokokat s a nemes, aki a közjó érdekében vagyo-

doskodjanak,

követelik, anélkül,

tennének

fel;

nát és állását

feláldozza, rendesen

akik valamely

ázsiai

hatalmának elismerését

kényúr csak ban,

nem

s

Ha hasonló

úgy

hiszi,

A

ajándék-

az

látja

iiogy hálával tartoznék érette.

Franeziaországnak érdekében

alkotmányt

azon úton

mint azok,

jár,

fejedelemnek ajándékot hoznak.

nyernie,

akkor

állott,

az angolhoz

nem

czél

e

a nemesség azon erélyességgel védelmezi

vala

Csak ha

amelyen megkisértetett.

elérhet,

a mely-

állását,

— csak azon esetre

válhatott volna

felsház lehetségessé Francziaországban.

Francziaország

lyel megtámadtatott,

ezen

institutiót

hette

volna.

önmagának, kik

csak

Semmi

Mounier,

és

valamely

alkotmányának elleneitl nyerpárt sem állíthat fel korlátokat s

mindazok,

elvét

elismerve,

Lally-Tolendal

mozgalomnak

minden

csak alkalmazásukat akarják mérsékelni,

kudozás emberei

csak

ott

bírhatnak

szóval, az al-

ahol

befolyással,

vagy az legalább lehetséges; mert különben a nép mindig azokat követi, akik legtovább mennek. Mily következményei lettek volna a nemesség erévita van,

lyes

fellépésének

ily fellépés?

ki

Francziaországban ?

lehetséges

tudná ezt most megmondani!

volt-e

Ha

fon-

—

ami Francziaország egyes részeiben, névszerint a Vendéeban és Bretagneban, késbb történt, valószínnek látszik, hogy a nemesség nagy betolóra veszszük,

—

-

Nyolczadik

folyással lehetett volna

hogy a

azért,

események fejldésére: nem

az

fenntartsa,

állapotot

régi

303

fejezet.

a reformot

s

akadályozza; hanem hogy részt vegyen benne, és meg-

—

gott volna történhetni, annyi bizonyos,

De bármi fohogy a nemes-

megkísértése helyett üdvét

az emigratióban

vesse saját politikai

ség annak kereste,

s

hatalmasb

ez által

jövjének

minden

—

támaszát,

alapját.

születési aristocratiának

a

hazafiságot,

—

leg-

elvesztette,

hogy a nemesség különvált hazájának történetétl, s a nép nélküle haladott elre félszázadon keresztül. A nemesség helyet fogott azok sorában, kikkel szemben ki fogja Francziaország legszebb bab éráit kivívta,

—

az

köteléket,

elszakított

a

felbomlott

ismét

viszonyt

helyreállíthatni ?

Ha

valaha ember,

volt

institutiókat

kell

ez az

ember

szükségét,

volt.

—

s

szilárd

aki

értett

mi több,

—

senki sem fogta

A

alapfeltételeit.

záját elárasztá,

érdemének csak egy

államot

bármily

ítéletet

midn

—

Napóleon

Senki sem érezte élénkebben a rend

sebben a rend póleon

hozzá: hogyan

alapon alkotni,

épített a

hozzon a

diadalmas sereg

fel

helye-

dicsség, melylyel harészét képezi.

romokból, melyeket

Na-

talált,

s

jöv

életének nagj pillanatairól,

élén

Európa legrégibb

nak fvárosaiban tanyát

ütött:

tevékenysége

államai-

egészben

véve mindig bámulat tárgya fog maradni a gondolkozó szemében; mert nem a pusztításnak, hanem a felépítés-

nek

Napóleon megkisérlette öröködési Napóleon mindent elkövetett, Francziaország régi nemességét, mely részben

volt az szentelve.

aristocratiát

hogy hajlott

radalom

hozzá, által

alapítani

;

fölemelhesse

elnyomattatásából,

támadt hézagot

új

nagy

s

nevekkel

a forbetölt-

304

-^^z

uralkodó eszmék befolyása az államra.

O ezt nem tette az alkotmányos rend érdekében, hanem, mert veszélyesnek látta, oly országban, hol a trón ürüködésen alapszik, az üröködés elvét, a magasabb társadalmi állás ezen elfeltételét csak a koronára hesse.

mert

szorítani:

hitte,

hogy a trón

ha egy nagy

fog látszani,

talán

síkra állíttatik,

magasabbnak s hogy biz-

emelked

tosabb talapzaton fog nyugodni, ha fokonkint

pyramis

messég

építtetik alapjául. institiitióját újjá

dekében,

—

de

az öröködési ne-

akarta alkotni a monarchia

nem sikerit

amire a nagy Caesar akkor^ Francziaország

uralkodott

Napóleon neki. S

midn

ér-

hogy

higyük-e,

akarata korlátlanul

nem

fölött,

képes,

volt

hogy azt Francziaország most, miután két dalmon átesett, az általános izgatás közepett

új

forra-

szem-

és

közt a szabad sajtóval, keresztül fogja vihetni?!

Vagy azt hiszszük talán, hogy azon régi aristocramely Francziaországban a forradalom által tönkre jutott, mely Angliában oly szilárdul áll fon, s melybl Európa többi államában legalább még egyes büszke maradványokat látunk, törvényhozások akaratának vagy tia,

királyok

parancsainak

ténetbl tudjuk,

alakulását?

—

A

tör-

hogy a királyság, habár a nemesség

élén állott, századokig

megszorítására

köszöni

folytonosan a vazallok

törekedett.

x4z

jogainak

középkori

összes

tör-

vényhozás Európának

csaknem valamennyi országában nem egyéb szakadatlan erfeszítésnél, melynek czélja az volt, hogy a nemesség az állam többi tagjával polgári jogaira nézve egy fokra helyeztessék,

messég mert

hatalma

nem

sarkallott,

mégis fenmaradt,

törvényeken, s

mert

oly

hanem hatalmat,

a

s

—

és a ne-

fenmaradt

dolgok

amely

azért,

természetén földbirtok,

a

Xyolczadilv fejezet.

legfbb hivatalok szilárdult,

fegyverforgatás

viselése és

királyi rendeletek

a nép ellenszenve

is

segítségével^

nem

meg-

kivált

ha

lassankint alá-

lehet.

önmaguktól keletkeznek,

szolgálhatnak,

hatalom, melyet az

ellene fordul: a

s

minthogy min-

állam nem alkalmaz,

törvényhozó helyesen cselekszik

ha ezeket az állam épületébe

beilleszti:

de

ily

kat teremteni, vagy abba, amit a viszonyok

zad

által

—

hatalmak, melyek az államnak támaszul

valódi

den valóságos

mindig

—

hozzájok járul,

ásni igen, de egyszerre feldönteni

A

305

eseményei

tönkre juttattak, új

nem

a törvényhozás

olyan, mint az egyes

életet

s

hatalma-

egy

szá-

lehelni, erre

K népek mindenhatósága embereké: sokat ronthat, de nem

képes.

teremthet.

S vájjon

keressük

a franczia társadalomban azon elemeket, melyekbl önálló aristocratiát alkothatni? Miután, Guizot nézete szerint. Francziaország érhol

dekében van, kiegyenlíteni azon meghasonlást^ mely legitimisták és az orleanisták új

aristocratia

nyomozgatni

:

pártjai között

a

létezik, az

elemeit mindkét pártban egyaránt kell nehogy az aristocratia alkotása által ama

meghasonlás még növekedjék, Francziaország,

s

s

ha mindjárt a hajdani

császárság egyes

a

telképen Boroztatnának

is

a

nagy nevei kivé-

felsház tagjai közé, annyi

bizonyos, hogy általában véve a vagyon szolgálna a ké-

pességnek

feltételéül.

Francziaország állani,

jövend

aristocratiája azokból fogna

akik eléggé ildomosak vagy szerencsések voltak

annyi bomlás közepett nagy vagyonukat megrizni, vagy nagy vagyonra szert tenni. Én ugyan egyáltalában nem tartozom azok közé, kik a birtok aristocra-

—

Eötvös.

A XIX

század eszméi.

I.

20

Az uralkodó eszmék

2Qg

befolyása az államra.

szörnyetegnek tartják,

tiáját

gyalázatát látják,

:

benne iparüz századunk

s

st meggyzdésem

az,

hogy min-

—

akár den aristocratia nagyobb vagyonnal kezddött: fekv birtokon, mint például, a középkorban Európa legtöbb

meg

államában,

más

akár

értékeken

alapíttatott

néhány kereskedelmi de meg vagyok gyzdve arrespublica mutat példát, ról is, hogy azon eredmények, melyekre aristocratiai institutiók segítségével szert akarunk tenni, nem keletkezésök els pillanatában, hanem csak megszilárdulásuk után mutatkozhatnak, s jelen korunk nem olyan, melyben ily institutiók halk megersödése valószínnek látszhatnék. A franczia forradalom valamennyi eredménye közül egy sem hatotta át annyira a nép erkölcseit és szokásait, mint a polgári törvénykönyv; s lehetetlen feltennünk, hogy a franczia nép rá fog állani arra, hogy egy politikai institutió alakíthatása kedvéért az amire Velencze

hatalma,

öröködési

nézve

—

törvényeket

kivétel

tétessék,

felsháznak szükséges

mind

a francziák

ellentétben

zot

s

illetleg

bizonyos

amely az alapfeltétele,

osztályokra

öröködésen

alapuló

de amely egyszers-

nagy többségének jelen nézeteivel

éles

áll.

Azon elemek sorában tehát, melyek között, Guinézete szerint, a legfbb államhatalom felosztandó,

jelenleg csak egy: a democratiai bír ervel.

A

democratia újra behozhatja Francziaországba a

monarchiái

kormányformát,

törvényhozást,

s

az

egyiknél

kamarára oszthatja a kinevezést, vagy meg; de mindezen állam-

két

királyi

magasabb censust állapíthat hatalmak nem önmagukon, hanem azon sarkallanak,

melvnt'k

korlátozása

váratik

democratián

tlük,

s

ez

Nyolczadik

fejezet.

oknál fogva nélkülözik az els

hatalom

hogy

(Guizot

feltételt,

megfelelhessen

felosztása

szavaival)

a

3Q7

hogy a legfbb

czéljáuak:

fhatalom

azt,

különféle

t.

i.

elemei

tökéletesen betöltsék azon helyet, melyet az ország kormányánál elfoglalnak; és így az, ami Angliában a békés fejldésnek egyik f momentuma, Francziaországban

párt s

mert a

nagy

két

de

nem

oly

valamit,

amire

hajlam,

politikai

józan

jövendje alapíttathatnék.

A

családélet

és

belátás,

népre

a

ugyan,

láthatni

az ország

lás

A

tekintethetik.

egyességben pedig pillanatnyi expedienst, veszedelem nagy, igen czélirányos politikai

közötti

tactikát

ész

utópiának

csak

jelenleg

ez irányban

végre

gyakorol,

egyes törvények is

:

élénk

iránti s

által.

azon

befolyás, melyet a val-

szintén nem rögtönöztethetnek Az alkotmány nagyhatású lehet

de oly viszonyok, melyek mellett a bir-

tokosok és nembirtosok között kitört harcz ezentúl

fenmaradna,

—

és ki

nem

tályok frigye a harcz okát és latni

és

nem, de st még nevelni fogná?

családélet

iránti

is

bogy a birtokos oszszükségét nemcsak elosz-

látja át,

hajlam

—

a

vallásosság

elidézésére eszközül

nem

alkotmány pedig, mint a franczia, minden fontosabb mködésében kirekesztleg a központi hatalom jár el s járand el,

szolgálhatnak;

oly

melynél a politikai

élet

Guizot nézete szerint ezentúl

—

is,

—

nem

fogja soha azon

mely csak a politikai növelhet népekiiél talál-

politikai józanságot keletkeztetni,

tapintatukat tathatik

A

gyakorlat által

fel.

2^olitika,

melynek segítségével lefejeztetnek

a for-

radalmak, asonegy azzal, melynek alkalmasása az államokat fenntartja,

—

ezen szavakkal rekeszti be Guizot az 20*

Az uralkodó eszmék befolyása az

3Qg

„Angol forradalom története" viseltessék

tehát

tzött vezérszavát. Ki

Francziaországban

rendszer iránt, amely

évuyi

elé

mellett ez

államra.

bizalommal

oly

ország harminczliárom

idközben kétszer rendittetett meg alapjában, hogy még oly kormányférfiak

amely nem engedé,

mint Guizot, a fennállónak

hassák?

teljes felforgatását

s is

meggátol-

Jegyzetek a nyolczadik fejezethez.

JEGYZETEK A (a)

Hogy

midn

FEJEZETHEZ.

több példát ne említsek, csupán a royalisták

nemzetgylésen

a

viseletét

Vili.

3Q9

említem

fel,

különösen

haza veszélyeit már a széls

sokan azok közül, kik

pártok

azeltt

belátták,

tisztán

is

monarchiái

csak a

gyengítésén dolgoztak, az alkotmány hibái iránt elfogultak,

Lameth meggyzdtek,

és

nem

voltak ;

Bar-

magukat

miszerint

eszméiket csak akkor menthetik meg, ha a király védivel

szövetkeznek azon párt

—

qui fixe la tout ce qui

et

lui appartient, tout

Thomme

calomniateur, lui

minden indítványuk az alkotmány szorítkozott,

—

est

ce qui raet á sa place

honnéte, l'homme improbe et le

odieux

et

contraire"

;

—

vizsgálatával csupán

Malouet

szenvedélyeik

politikai

által

mégis

egy beszédére

melyben ez az egész alkotmánym

Nagy

s

visszautasíttatott, s a royalisták befolyása

egyesek cselekményei

tény,

— mint Barnave monda

politique, tout ce qui est l'ordre public,

l'homme probe

tett.

melyet

„parceque tout ce

donne á chacun ce qui

vil

ellen,

egy kormány sem szeret

machine

az

A

hatalom

készek bizonyos pontokat megváltoztatni

s

nave, Duport és s

akkor,

az alkotmányi törvényjavaslat került vizsgálat alá.

is

izgatottság

ellen

korszakaiban

óvást

még

az

kevésbbé vezettetnek érdekeik, mint

(például

szolgál

erre

többi

között azon

mikép Paris maire-jévé választatása alkalmával Péthion

udvar

által,

pártoltatott.)

meortörténik.

természetesen

titkon,

Lafayette

ellenében

Egész pártoknál ez természetesen még inkább

310

-"^^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

IX.

Valamint resztyén

a

FEJEZET.

században az összes ke-

tizenhatodik

emberiséget

a

eszméje

átalakulás

vallásbeli

el, s valamint akkor mvészet és tudomány, minden nép és a kornak minden kitn egyénisége azon nagyszer mozgalom körébe ragadtatott, mely az uralkodók palotáiban, s az egyszer földmívesek kunyhóiban egyaránt tölte el a kedélyeket: úgy foglalkodtatja napjainkban egy eszme a világot, s mint akkor a vallás, úgy most az állam átalakulása azon kérdés, melynek megoldására korunk egész tevékenysége felhasználtatik. Ahol ezen fkérdés iránt véleménykülönbség létezik, ott a hazának fogalma háttérbe vonul, a barátság és a

foglalta

—

vér kötelékei széttépetnek;

s

rúk idejében, úgy most úgy pei

mveltség

a

ugráshoz

pályáján

készülvén,

valamint a vallási hábo-

látszik,

melylyel

socialismus és

hirdetése

azon

átjuthassanak

örvényen, amely most távol tartja

A

mintha Európa né-

hátrálnának,

nagy

tátongó

ket üdvöktl.

communismus

eszméi, mely elvek

most annyi aggodalommal,

még nagyobbá

a

reménynyel

tölti

el

az embereket,

A

reformatió legtúlságosabb felekezetei hasonló tanokat

hirdettek az egyenlségrl,

s

teszik

a

hasonlóságot.

álmaikat épen úgy isten

Kilenczedik fejezet.

3J]^

országa kezdetének mondották,

A

hatjuk.

jelen kor

mint ezt mai nap hallmozgalma azonban lényegesen kü-

lönbözik egy pontra nézve a tizenhatodik század vallási

A

mozgalmaitól. vek választották

el

san elismertetnek^

tizenhatodik

században a xmrtokat

el-

egymástól; jelenleg az elvek általánocsak alkalmazásuk iránt

s

térnek

el

forgott

a

egymástól a vélemények.

A harez,

században

tizenhatodik

mindenik párt

elvek

köri

saját zászlaja alatt tört saját czélja

Jelenleg úgy látszik, mintha az elvekre nézve mindnyájan megegyeztek volna egymással. „Mi a szabadságot és egyenlséget akarjuk: semmi egyebet, mint mindnyájunk szabadságát és egyenlsé-

felé.

gét;

—

— nézzétek

így szól az egyik rész,

kotmányt,

melyet

constituantunk

mazva találjátok ez elveket. „Mi is akarjuk a szabadságot kiált fel a másik rész, — magatok az

általunk

octroyált

rik ez elveket". látszik,

nézve

— A

és

csak az

benne

al-

alkal-

egyenlséget,

—

is láthatjátok, hogy alkotmányok tökéletesen elisme-

felállított

elvek helyességérl, úgy

mindenki meg van gyzdve. Még a fogalomra nagy az egyesség, mely a „szabadság" és is

„egyenlség" neve

A

adott,

alatt értetik.

mindazon alkotmányomelyek a közelebb múlt években keletkeztek, s a különben irodalmi termékek dolgában oly szegény kornak irodalmi mveiként tekinthetk: az vegye kezébe az 1849. decz. 6-án Poroszországban octroyált alkotmányt, és vesse egybe Francziaország respublicai alkotmányával, s a legnagyobb hasonlóságot fogja találni a kett között. Amaz a ki-

kat

és

ki

röstelli

végig olvasni

alkotmányocskákat,

:

312

uralkodó eszim'k befolyása az államra,

^^'^'

gyzelmének, emez a democratia diadalételét, s a szabadság és egyenlség elve el van mégis mindkét alkotmányban egyaránt ismerve mindkettjökben azon egy értelme van a szabadságnak és egyenlségnek mindkettjök által az állam, nagy ügyesen, olyképen szerkesztetik, hogy a fváros lázadásának mindig az összes ország forradalmává kell válni, és gondoskodva van mind Poroszországban, mind Francziaországban arról, hogy ez mindig csak a felséges nép nevében történhessék, (a) Ha látjuk, hogy még a királyság is, a diadal pillanatában, ugyanazon elvekre kényteleníttetik alapítani hatalmát, a melyek fegyvereki szolgáltak ellene el kell ismernünk, hogy a világ soha semmiféle tárgyra nézve sem volt annyira egyértelemben, amilyen egyértelmnek rályság teljes

lának

köszöni

:

;

:

látszik

most ez elvek

A harcz

dolgok

a

ezen

közepett,

nézve,

—

tökéletes egyetértés

felvekre

a

ember nem tudja, mit lásson benne, legnagyobb csalódását-e, vagy legóriá-

amirl

világtörténet

iránt.

ezen sajátszer állása a legáltalánosabb az

sabb hazugságát?

—

szükségkép lényeges befolyással van összes fejldésünkre Az eredmény tekintetében. Daczára a jelenkor és a reformatió

sen

fog

százada közt létez

mégis

analógiának lényege-

egymástól a végeredmény.

különbözni

Minthogy a reformatió harcza elvharcz volt, egy párt sem semmisíthette meg ellenét egészen. A tekintély elve,

táns

s

a

szabad

egyházban

egymással,

vizsgálódásé

most

mint

kett kölcsönösen

is

a katholikus és protes-

azonképen

ellentétök

folytonos

els

állanak

szemben

mindegymásra:

pillanatában;

hatással

volt

Kilenczedik fejezet

3j^3

harczuk azonban úgy nem eredményezte az emberi észtökéletes meghódolását az egyházi tekintély alá,

nek

mint nem az egyházi Ivzösség teljes megsznését; pedig az egyiknek, vagy a másiknak be kell vala szükségkép megsemmisítette volna vagy vagy a szabad vizsgálódásé, ellenfelét. mozgalom, melyben ugyanazon elvek mindenki által

következni, ha tökéletesen a tekintély elve, Olt/

elismertetneky elkerülhetlenül ezen elveknek korlátlan dia-

azaz

dalához,

legtidságosábl)

következéseik

alkalmazásá-

hoz vezet.

A küzd felek elvekért

küzd

kölcsönös állását illetleg.

felekezetek

Különféle

szenvedélyesen gylölhetik

s üldözhetik egymást, de egyikök sem vetheti meg, egyikök sem absorbeálhatja a másikat. De ha a küzd felek az elvekre nézve megegyeznek egymással, akkor azon fél, mely az elveket nagyobb következetességgel alkalmazza, ellenét nemcsak gylöli, hanem meg is

veti

ban,

;

s

az

miután, ha valamely elv alkalmazása forog szó-

egyesség csak a legnagyobb

által tartathatik fön

:

következetesség

a kevésbbé következetes

szükség-

kép szétmállik s összeroskad. Végre azon tér tekintetében, melyééi a harcz lefoly. Ha az elvekre nézve megvan az egyezés, vagy ha az emberek legalább úgy szólnak, mintha az egyezés ami politikai vitáknál az eredményre meg volna, miután soha párt titkos tanának nézve egyre megy, akkor csak az elnyilvános gyzelmet nem szerezhet vek alkalmazása köri folyhat a küzdelem, s azon indulatosság, melylyel korunkban valamennyi részletkérdés minden párt által tárgyaltatik, szükséges következménye az elvek iránti megegyezésnek, s csak en-

—

—

—

:

;

-^^

314

uralkodó eszmék befolyása az államra.

nek tulajdonítható az

egyik

intézkedéseiben az

látja

ha a választási jog bizonyos fél

panacaeát

lát

minden baj

másik pedig a polgári szabadság végveszélyét

a

ellen,

is,

azokban.

Aki

tartja egy korlátlan központi annak szemében csak egy kérdés bír gyakorlati fontossággal: az t. i. hogy mily alkotású legyen e központi hatalom ? Ha a szabadság és egyenlség csakugyan egyedül a választás és választathatás jogában állanak, akkor igen következetes eljárás az ha egy rész ezeknek bármely korlátozását a szabadság és egyenlség megbuk-

hatalom

szükségesnek

létezését,

:

tatásának tekinti,

s

a másik e jogok czélszer szabályo-

zásában a rend elégséges biztositékát alapszik, azt most be

nézet tévedésen

A

tani.

bvebben

tárgy fontossága szolgáljon

találja.

Hogy

e

akarom bizonyímentségemi, ha

szólok felle.

Mindazon javaslatok, szabályozása

iránt

melyek a választási jognak négy f fajra osztályoz-

tétettek,

hatók: az általános

vagy fejenkinti választásjog, közvetlenül

gyakorolva a

mazva

fejenkínti

választásjog,

közvetett

módon

alkal-

;

a bizonyos vagyonhoz kötött választásjog; a

fönebbiek

vegyületébl

származó

választásjog,

mint azt például a porosz alkotmányban találjuk.

Lássuk most és egyenkint.

a választásjog ezen fajait

közelebbrl

Kilenczedik fejezet.

31&

AZ ÁLTALÁNOS VALASZTASJOG KÖZVETLENÜL GYAKOROLVA. Sok fényes bebizonyítására^,

szójárás

pazaroltatoit

már azon

tétel

hogy a fejenkinti választás kétségbe-

vonbatlan jogelven alapszik, melynélfogva a jog eszmé-

nem

jével

bogy valaki csak

fér össze,

azért,

mivel a másik-

melynek gyaegyénnek összes alkotmányos

nál szegényebb, megfosztassék oly jogtól, szorítkozik az

korlatára

A

szabadsága.

fejenkinti választásjog ellenei pedig azon

elvbl indulnak ki, bogy az állam legfontosabb ügyeinek eldöntését tigyetlen kezekre bízni nem tanácsos^

nem

szabad.

Mindkét

nézet,

véleményem

tévedésen

szerint,

alapszik.

A kötve tió

tak.

fejenkinti

választásjog

még azon államokban

is,

némi

van

feltételekhez

melyekre ezen

institu-

czélirányosságának bebizonyítására hivatkozni szok-

Az

asszonyi

nem

mindenütt ki vannak

s

az

életkor bizonyos

rekesztve; a legtöbb

fokozatai

országban

évben közsegélyre szorultak, hát bizonyos polgárok csak szegénységök miatt, azok, kik a

lefolyt

—

tartatnak a választásjog gyakorlatától.

E

—

te-

távol

szerint az ál-

lam joga, hogy a választási képességet bizonyos feltételekhez kösse, ezen országokban sem vonatik kétségbe. Másrészrl a census elve nem zárja ki a jogegyenlség elvét, mely szerint mindenki, ha a törvényesen kijelölt

feltételeknek

tökéletesen

eleget tesz, az állam

egyenl választásjogban

más

részesül.

polgáraival

S ennél-

Az

316

iiralliodó

eszmék befolyása az államra.

fogva azt mondhatni, liogv a szigorú jog szempontjából mint ez a legtöbb a fejenkinti választásjog ellen,

—

országban

—

gyakoroltatik,

szintazon

kifogásokat

te-

melyek a census elve ellen tétetnek. A kérdés mindkét esetben az: vájjon védelmezhet-e a jogegyenhetni,

lség korlátozása ezen korlátozás szüksége

Nem

által?

kevésbbé hibás azok nézete, kik a fejenkinti

választásjog ellen annálfogva nyilatkoznak, mivel ez tal

nem

akik arra

hogy

ál-

állam kormánya olyanoktól tétethetik függvé,

az

ama

Mert:

képesek.

kétszázezer

választó,

elször,

azon

állítás,

Francziaországban

ki

jogok gyakorképes volt, €zen állítás mondom, csak jámbor hazugság, vagy tötovábbá, azon s kéletes ignorálása a tényeknek; igen magas

census

mellett,

latában

részt vett, az

kérdés:

kit

a

politikai

—

állani vezérletére

—

illessen

az

állam

kormánya? nem a

na-

gyobb képességnek, hanem csak a jognak vagy a hatalomnak kérdése. A kormány mindig azt illeti, akit a dolgok terméAhol szete, vagy az emberek jogfogalma erre kijelöl.

nem vagy s

általánosan elfogadott jogfogalmakat, me-

találunk

lyek szerint

a

testületet

kormány csak egy bizonyos illet,

ott

a

valamint monarchiában a törvénj^es uralkodó

meg

tathatik

királyi

székéti csak

azért,

uralkodásra képesebb egyén található tia

elismert

okokkal. len,

—

Ha

joga

sem

:

támadtathatik

ervel,

nem

fosz-

mert más, az

úgy a democra-

meg

hasonló

a tömeg az állam ügyeinek vitelére képte-

amit józanul senki sem tagadhat,

—

ebbl csak

hogy magunkat a szójáték által, mely nép maga ellen semmit nem tehet, elámítani

az következik, szerint a

személyt,

hatalom bír eldönt

Kilenczedik

ne engedjük,

és ott

st magát

seket,

is,

hol a nép

népet

a

31T

fejezet,

uralkodik,

institatiók

az uralkodó hatalom rögtönzései ellen. telensége csak annyit bizonyít, hogy

által

A

az egye-

biztosítsuk

tömegek kép-

tökéletesen demo-

cratiai államok sem lehetnek el alkotmány nélkül, mely megvédi mind az államot, mind az egyeseket a hatalom képtelensége és szenvedélyei ellen. Ennél egyéb nem következik belle, s aki a tömegek képtelenségében okot lát arra, hegy ezek politikai jogokat ne élvezzenek, az,

—

—

ha következetes akar lenni, ez alapon más kormányformáknál, például a monarchiánál is tartozik kimondani e tilalmat, és ez úton majd el fog érkezni Plató utópiájához, mely szerint az állam csak bölcsek által kormányzandó. Minthogy a választásjog sehol sem alkalmaztatta-

—

tik,

—

st

talán

nem

is

szándékozik azt senki alkalmazni,^

azon általánosságban, melyet az egyenlség elve kö-

vetelne,

ha annak

minden következését szigorú

kával levonjuk; az lösleges.

választási

Szintily

elvbeli

tárgyalás

czéltalannak

tartom a nagy tömegek

képtelenségérl több szót vesztegetni, miután

nem dönthet.

elméletileg e kérdés el

Minket

csak

azon

kérdés érdekelhet:

vajjoyi

felel-e

a fejenhinti közvetlen választásjog azon

amely

általa

czél

nem

logi-

e tekintetben fö-

eléretni

lehet

szándékoltatik ?

meg-

csélnaky.

miután

vagy,

e

egyéb annál, hogy az állam a többség

akarata sserint, vagy legalább azok által kormányostassék, akik a többség bizalmát bírják; vájjon kinti közvetlen

nyújt-e

a fejen-

választásjog biztosítékot e tekintetben?

Az újabb kor valamennyi alkotmánya elismeri e két elvet:

általánosan

^" uralkodú eszmék befolyása az államra.

318

Mindenik képvisel nem választóinak, hanem az

1.

nem

egész népnek képviselje, s ennélfogva tik

külön utasítás 2.

A

is

köteleztethe-

által.

képvisel nem az egész nép, hanem csak egyes

választó keriilet többsége által választatik.

Lehet-e

annak

által választatott

A

egész ország

az

azt

ki

tekinteni,

csak

század,

gyanánt vagy ötszázad része

képviselje

képviselül?

nép felhatalmazottjának tekintethetik,

igen.

Az

nép jogosíthat valamely választó testületet arra, nevezhogy ötszáz teljhatalmú küldöttje közül egyet

összes

hessen

ki.

de

nak,

Az nem

ilyképen választott az összesség hatalmáaz

összesség

akaratának

képviseljévé

válik.

E

valamint a nép képviseli közül egy sem magát a nép többsége választottjának, st

szerint,

tekintheti

kevesen hízelkedhetnek maguknak

igen

csak azzal

is,

—

hogy névszerint ismeretesek a nép többsége eltt; hogy az ily képviselkbl álló kamarának

természetes,

többsége ségének.

nem tekintethetik az ország többsége képviselAz ellenkezt csak íictióból, még pedig csak

oly fictióból állíthatni,

nek szemébe szökik.

')

Tegyük

választóval

fel,

melynek valótlansága mindenki-

')

100-ra megy, 4000 hogy 51 kerületben a követek

hogy a kerületek száma

mindegyik.

Tegyük

fel,

2500-ból álló többséggel választatnak 1500 ellenében, holott 49 kerületben a választások 3500-ból álló többséggel történtek 500 ellenében.

Ez

esetben

amaz 51 követre 127,500, a

49-re pedig 171,500 szavazat

jutott: azaz, a törvényhozás többsége a választók kevesebbségét képviseli.

S liány

ily

példára hivatkozhatnánk,

kisebbség szónokai, hogy

ó'k

s

hányszor emlegetik a

képviselik a nép többségéti

Kilenczedik fejezet.

A

befolyás,

melyet

gyakorolnak,

államra

hatásától

láthatlan

a

eszmék az melynek minsége gyakran még

bizonyos

hasonlít

termés

319

a

általános

légkörhöz,

inkább függ, mint a földtl; s így a fejenkinti választásjog is, mint bizonyos fogalmak jelszava^ s az egyen-

lség és szabadság elveinek érzéki képlete, a népek legnagyobb kincsének mondathatik: ha mindazáltal e jog által azon gyakorlati eredményhez akarunk jutni, hogy a nép valóban kívánságához képest, vagy azok által, kik az összes nép bizalmát bírják, kormányoztassék, akkor oly csalódásnak engedjük magunkat oda, amely, ha nyugodtan fontolóra veszszük e tárgyat, nyomban eltnik. Ama czél elérésére nem elégséges, hogy mindenik polgár részt vegyen egy képvisel választásában.

Vala-

alkotmányának szerzi, kik a közvetlen fejenkinti választás elvét másoknál kö-

mint

Francziaország

vetkezetesebben végrehajtó

legújabb

alkalmazták,

szükségesnek

vélték

a

hatalmat az összes

nép választásából keletha a törvényhozás közvetlen választása szintoly gyakorlati fontossággal biró tárgynak keztetni

:

úgy

kellene,

—

— eszközökrl gon-

tekintetik, mint az elnök választása,

doskodni, melyek az összes törvényhozást az összes nép választásából

Mi módon

A

melyeknél fogva azaz minden képviselnek választásá-

keletkeztessék,

minden egyes polgár ban részt vegyen.

:

lehetne ezt elérni?

azon intézkedése, mely szerint mindenik választó az illet megye valamennyi követének választásához járul szavazatával, tekintethetik választási

franczia törvény

fogásnak is? azt

mindazáltal

nem

tagadhatni,

eszmék befolyása az államra.

'^^ uralkoclt't

320

hogy a választók így tübb befolyással bírnak a törvényhozás irányára, mint a mennyivel bírnának, ha mindenikük csak egy képvisel választásához járulhatna.

De ezen intézkedés a czél elérésérc korántsem elégséges. Az egyes vagy a többség, midn tizenöt vagy húsz képvisel választásában vesz korol ugyan

részt,

a törvényhozásra,

nagyobb

csak egynek választására szorítkoznék tagból

hogy

veszszük,

kintetbe

áll,

ama

befolyást

a

befolyást gya-

mint ha választási joga :

azonban, ha

törvényhozás

franczia

te-

750

mégis viszonylag csekélynek

Ezen intézkedés még nem segít az új Oly elnök, ki szavazat által választatott, s ki magát a va-

mondanunk.

kell

respublicai

hét millió

alkotmány lényeges baján.

egyedüli képviseljének

lóságos többség

tekintheti, az,

—

ha a törvényhozó testület többségével ellenkezésbe

j,

—

szintoly nehezen fog engedni, ha e többség min-

denik tagja egy egész megye szavazatai

által választa-

mint ha csak egy választó kerület

által küldetett

tott,

És nem mutatkozott-e

volna a törvényhozás teremébe.

már ezen választó

kísérlet

is,

befolyásának

konynak? mveltebb

A

mely Francziaországban az egyes növelésére

tapasztalás

választó

tétetett,

bizonyította,

testületek

is,

igen

kárté-

hogy még a

teszem a

párisi,

leg-

nem

—

képesek feladatuknak megfelelni, ha egyszerre 15 20 képviselt kell választaniok, s hogy ez által a véletlen, vagy egyes felekezetek tevékenysége határoz. S mennyi-

nagyobb mértékben fogna ez bekövetkezhetni, ha külön mindenik egyes a törvényhozás valamennyi tag-

vel

jára szavazna.

Az hatásos

1793-iki voltát

alkotmány

kétségbe

által

vonni

javaslott

nem

lehet.

intézkedés

Ha minden

Kilenczedik

fejezet.

321

jelentett

kötelez ereje a népnek az sgyülésekben kihelyeslése által van feltételezve, akkor a nép

valóban

gyakorolja

törvény

alkalmazásában

felségjogát^

biztosabban

a

s

jár

rály; de akkor joggal kérdezhetni:

több

hát

a

jon

nem

száz

személybl

lehetne-e

bármely

ki-

hogy mire való

törvényhozás?

álló

te-

váj-

s

hatalmat azon törvé-

végrehajtó

a

„vet"

korlátlan

mint

el,

nyek javaslatba hozatalával megbízni, melyek csak az

—

Összes nép elfogadása után válnak érvényesekké,

ha a végrehajtó

vált

között

magában

hatalom

—

értetik^

a

is,

—

ami

ily

ki-

viszonyok

népnek közvetlen

válasz-

tásából keletkezett?

Ha

nem

ha mégis azt akarjuk, hogy a törvényhozás ugyanazon mértékben az összes nép kiez

tetszik, s

melyben a franczia respublica elnöke magát az összes nép választottjának tekintheti akkor miután az egész nép többsége több száz név közül

folyása legyen,

:

—

össze

nem

pontosulhat,

tal érethetik

el,

ha a

—

a fönnebbi szándék csak az

törvényhozó

hatalom

ál-

egy vagy

csak egynehány személyre, mint az óvilágban Solonra, vagy a decemvirekre, bizatik. Fejenkinti

hatalom;

választás

három vagy

által

öt tagból álló

lom, hasonló úton választva

A

végrehajtó hatalom,

feloszlatására,

—

törvényhozó hata-

—

feljogosítva

a törvényhozó hatalom

elnök felfüggesztésére, jelentkezett

egyre bizott végrehajtó

törvényhozás

a

feljogosítva az

úgy hogy a két hatalom között

meghasonlás mindkét esetben

által intéztetnék el:

ez az egyetlenegy

új

választás

mód, mely

a közvetlen választásjog czélját el lehetne érni.

Eötvös. A XIX.

század eszméi.

I.

21

által

322

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^2

De

biztosítva volna-e

polgári szabadság,

—

ilyetén

nem

alkotmány mellett a

fogna-e mind a két hatalom

inkább a nép rovására szövetkezni, mint a népre hivatkozni,

míg végre nem maradna egyéb

hátra, mint for-

radalom útján küzdeni az önalkotta zsarnokság ellen? az egészen más kérdés. Csak annyi bizonyos, hogy

—

azon esetre, választás

ha a törvényhozás

által

valóban

azokra

a

közvetlen

bízatni,

—

ez csak

kiket az összes nép bizalma e végre kijelöl, a fönnebb említett

módon eszközölhet;

hatalommal

lyest dictatori

fejenkinti

szándékoltatik

ruháztatik

fel

hogy mihe-

s

törvényho-

a

valamennyi újabb alkotmánynak alapszméje), sokkal eszélyesebb dolog öntudattal menni eléje a diczás

(s

ez

tatura veszélyeinek, mint collegiális

meg

a

korlátlan

hatalommal, oly

személyiséget bízni személyiséget, mely-

nek irányát elre senki sem mondhatja meg, oly többséget, melynek egyes tagjai feleletre nem vonathatnak, és számuk által még a közvélemény irányában is biztosítva érezhetik

A

magukat,

közvetlen fejenkinti választásjog ellen

szokott okok

felhozatni

másnemüek. Az abban rejl ellenmondás,

hogy az egyes képvisel, ki csak egy választó kerület többsége

által

választatott,

olyanok képviseljének tották,

—

is

mégis az összes nép, az az

tekintetik, akik

ezen ellenmondás

nem

t

nem

válasz-

igen emlegettetik,

st

az illetk hiszik és vallják, hogy a népfelség elve a fejenkinti

választás

gyakorlata

által tökéletesen

valósuk-

nak tekinthet; csak a kivitel gyakorlati nehézségein akadnak fenn, csak ezeknek eloszlatását óhajtják. Lehetséges-e oly

az

választás,

állam nyugalmának

melyben milliók vesznek veszélyeztetése

nélkül?

részt

—

így

(

Kilenczedik

fejezet.

323

kiáltanak

fel; gondolható-e, hogy miután valamennyi népességének tetemes része még igen alacsony mveltségi fokon áll, a fejenkinti választás közbejötté-

ország

—

vel derék

népképviselk, érdekében kivánatosak,

—

Az

elv fenntartására,

olyanok,

amink

a köznek

választathassanak?

megelzé-

az említett bajok

s

sére a többfoku választás hozatott indítványba tett

és véte-

alkalmazásba.

Fordítsuk most figyelmünket ezen annyi magasztalással elhalmozott választás-nemre.

A FEJENKINTI YÁLASZTÁSJOG KÖZVETETT MÓDON ALKALMAZVA. Az

mely

eszme,

Minthogy

a

ha

igen

korlásával,

alapúi

szolgál,

—

szolgál,

azért

a

többfoku

a a

népképviselk választása

meknek alkalmul jog,

közvetett, vagyis

a

választás rendszerének

következ: pártküzdel-

közvetlen választás-

nagyszámú választók bízatnak meg gya-

veszedelemmel

fenyegeti

a

köznyugalmat.

sem tehet, hogy meg tudnák ítélni: mily tulajdonokkal kell bírnia a népképviselnek ? Miután tehát egy polgár sem fosztathatik Ezenkívül

meg

nagy tömegekrl

fel

a jogtól, egyaránt osztozkodni a többiekkel a tör-

vényhozás

—

választásában,

nék az egyenlség

elve,

—

nem

mert különben s

megsértet-

miután, mint mondatott,

ugyanannyi képességgel, hogy a népképviselben megkívántató tulajdonokat megítélhesse, de igen könnyen kijelölheti azokat, akik bia nép általában véve

zalmát

bírják,

s

ama

bír

tulajdonok megítélésére

nálánál 21*

324

-^2

uralkodó eszmék befolyása az államra.

alkalmascabbak

legczélirányosabb, ha a nép csak bizo-

:

számú választdk kijelölésével bizatik meg, akik aztán vagy ismét néhányat körükbl bíznak meg a váEzen intézlasztással, vagy maguk járnak el benne. elve, s egyszersa népfelség kedés által megmentetik mind a fejenkinti választásjoggal járó veszedelmek is nyos

A

kikerülteinek.

dek

választók választása

csekély

oly

ér-

mely az állam nyugalmát nem veszélyezS a választások is jobbak lehetnek, miután a

dolog,

tetheti.

dolgok

gyobb

természeténél része a

mvelt

választók

fogva a választott és

na-

vagyonosabb osztályokhoz fog

tartozni.

Régi divat a politikában

elismerni az elvet, és al-

:

kalmazásakor nyakát szegni. vényhozó vonakodott hasznát venni e fogásnak, s már a római történetbl láthatjuk, mint lehet az általános Solon ideje óta ritka tör-

egyenlség elvét elismerni, lenkez eredményekre tenni ról szólani, vájjon,

—

ugyan az szándékunk, gyakorlatilag a volna-e

tanácsosabb

mégis azzal egészen

szert.

Nem

akarok

itt

el-

ar-

ha a közvetett választással csakhogy a képviselk választása

mveltebb

mányban bizonyos

és

ezt

osztályokra bizassék,

nyíltan

bevallani,

tulajdonokat jelölni

ki,

s

— nem

az alkot-

melyekkel a

bírniok kell, hogy választók lehessenek. Tapasztalásból tudjuk, mily veszedelmes dolog a néppel elhitetni, hogy több joggal bír, mint amennyit neki

polgároknak

gyakorlatilag engedni akarunk. Ily fogások csak a törbizonyítják, anélkül, hogy elmert a mi elvben megadatott a népnek, ez azt elvégre mindig legvégsbb következtetéseiben alkalmazza. De ismétlem, nem akarok most e fölöt íté-

vényhozó

gyengeségét

éretnék a czél

:

Kilenczedik fejezet.

letet

foku

mondani,

kivált

választás

egész

325

miután a közvetett, vagy a többelmélete

melyek közül egyetlenegy sem

oly

tételeken

állja ki

alapszik,

a higgadt meg-

fontolás próbáját.

Nem

igaz,

választók

liogy a

nem okoz

választása

hogy ennélfogva fölöslegesekké válnak e rendszer mellett azon óvatossági rendszabályok, melyek

izgalmat,

s

a közvetlen választásnál sokszor elkerülhetetlenek.

Nem

igaz,

hogy a polgároknak a választások

iránti

közönyössége az államot nem veszélyezteti.

Nem

igaz,

hogy

könnyebb

dolog

választót

mint

képviselt választani.

Nem

hogy a közvetett választás által ugyanel, melyek a census által. Nem igaz, végre, hogy a közvetett választás rendszere megóvja a népfelség elvét, vagy legalább elhiteti a néppel, hogy meg van ez elv óva. Nagy tévedés hinnünk, hogy a közvetlen választáalkalmával (ha nagy a választók száma) keletkezni sok igaz,

azon eredmények éretnek

szokott izgalom azon fontosságnak tulajdonítandó, melylyel

egy törvényhozási tagnak közvetlen választása bír. a jog gyakorlatának módjától függ,

Az izgalom csak s

valamint bizonyos rendszabályok

titkos szavazás,

vagy a

ben, a városiaknak

kikerülhet tásnál

is,

falusi

pedig

által,

—

mink

a

községeknek lakhelyök-

kerületenkint szavazása,

—

úgy bizonyosan eláll az a közvetett válaszha például a törvény úgy rendelkezik, hogy :

a választók a polgárok

választassanak.

A

összessége által

felkiáltás útján

tömegek ösztönszerleg

érzik,

hogy

hatalmuk a physicai erben áll, s elleneiket igen szeretik hatalmuknak ezen kétségbevehetlen alapjára emlé-

^2;

326

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Ezerekbl

keztetni.

a franczia forradalom történetét, lehet gyakorolni

terrorismus

meggyozdési

sajátságos

— ha nem ismeri

kisebbség,

álló

—

által,

is

tudja, mil}^ befolyást

hajlandó lesz ezen

s

mely inkább cselekellenein azonképen meg-

eszközét,

vényekben mint szavakban

áll,

mint ha közvetlen

választók választásánál,

kisérteni

a

választás

végett gyülekezett

együvé.

volna

Választá-

soknál nem a tárgynak valóságos fontossága izgatja fel a kedélyeket, hanem az a fontosság, amely neki tulaj-

mindenekfölött pedig a

doníttatik;

Továbbá eljárást

az

a

sem

áll,

közvetett

választásnak

mindjárt mondathatnék tókat választ,

felfogására

melytl a képviselk iránya

az összes törvényhozás

lát

utáni vágy.

soha fontos

jogában;

hogy a nép,

is,

nem képes

fontosságának,

diadal

hogy a nép nem

függ:

mert

midn

ezen

ha

válasz-

cselekvény

választása,

s

így

minden melyek a

léteznek

alkotmányos élettel biró államban pártok, népet ezen cselekvényének következései iránt felvilágosítják; és valamint például Francziaországban a con-

ventnek közvetett módon eszközlött választása rendkívüli érdekkel kisértetett a nép részérl: úgy bármely más közvetett választás a legnagyobb izgalmat okozhatja mindig, valahányszor azt egy tevékeny politikai párt szükségesnek véli nézeteinek keresztülvitelére.

De tegyük

fel,

hogy

ez

nem

fog történni.

Tegyük

hogy a politikai pártok, melyek léteznek minden alkotmányos államban, nem lesznek azon, hogy a hatalmat magukhoz rántsák, s a választásokat saját elveik tegyük fel, hogy a népnek a értelmében igazgassák választások fontosságáról meggyzésére tett minden kímit sérlet hajótörést szenved a nép közönyösségén

fel,

;

:

Kilenczedik fejezet.

327

nyer ezen esetben az alkotmányos élet? Vájjon nem veszélyezteti-e ezen közönyösség nemcsak a szabadságot, hanem az állam nyugalmát és fennállását is sokkal

nagyobb mértékben, mint a közvetlen

idrl idre keletkezhet nagyobb

választás

miatt

izgalom?

S lehet-e kétségünk az iránt, hogy ezen közönyössége a népnek eszközül fog használtatni, vagy a kormány vagy egyes pártok

czéljaik

által,

foganatosítására,

a

szabadság és

közrend érdekeinek ellenére is? A népfelség elve el van ismerve. Az ország képvia polgárok összessége legalább fictione juris, seli,

—

—

választatnak,

által

s

végzéseik,

—

ha mindjárt a jogo-

egy tizedrésze sem járult volna is a válaszaz összes felséges nép nyilatkozásainak tetáshoz, ami az érintett közönyösségkintendk. Tegyük fel, bogy egy tevénél fogva igen könnyen történhetik, sultaknak

—

—

—

keny párt kezébe keríti a többséget, s a legtevékenyebb pártok olykor-olykor legveszedelmesebbek a közrendre nézve; tegyük fel, hogy ily párt a nép nevében végzéseket hoz, melyek az ország érdekeit mi fogna történni ez esetben ? Ha ezen veszélyeztetik felekezet egyetért a koronával, vagy ha maga a korona akkor használta fel a népnek általános közönyösségét nem marad egyéb hátra a népnek, mint a forradalom; még pedig nemcsak a kormány ellen, hanem önön kép:

:

viseli ellen zettel,

kell

Ha

is.

akkor

nyúlnia.

a

De

a korona

törvényhozó

nem

ért

egyet e feleke-

testület

feloszlatásához

a törvényhozó

testületnek

feloszla-

csak a közvetlen választásnál tekinthet a népre mely azáltal, hogy képviselit újra hivatkozásnak, való tása

megválasztja,

vagy másokat

választ,

határozottan

nyi-

-^^

328

uralkodó eszmék befolyása az államra.

latkozik a korona,

vagy elbbi képviseli mellett;

—a

vagy többfoku választás bonyolódott mkölehetetlen, s bármennyire értsen egyet a nép a koronával, még sem áll hatalmában ezt szavazaA koronának azonképen mint a tai által tanúsítani. népnek csak egy lehetség marad fönn vagy az alkotmányt egészen megszntetni, vagy épen azon irányban módosítani, a melynek kikerülésére fogadtatott el a közközvetett,

désénél

ez

:

vetett választás.

Azon okoskodás, hogy a nép nem

bír képességgel

képviselinek választására, de hogy igen jól ki tudja jeazokat, akik erre képesek, oly állítás, melynek támogatására nehéz volna okot felhozni, talán azon

lölni

egynek

kivételével,

ményt, el,

s

hogy a választók választásánál

nem von maga

követett hiba

ha az

mint

ezen ok

is

a

után

eredményhez vezet,

s

miután a

el-

balkövetkezkövettetik

képiselválasztásnál

csak látszólagos:

elkövetett számosabb

választásánál

annyi

miután a választók hiba végre

hasonló

választásnál

közvetett

hibák a dolog természeténéi fogva gyakrabban fordulnak el, részint azért, mert a kevésbbé fontosnak te-

ily

kintett

ügy mindig kevesebb figyelemmel

retességgel kezeltetik,

részben

meg

azért,

lelkiisme-

és

mert a nép-

képviselben megkívántató tulajdonok épen ritkaságuk miatt a népnek bizonyos egyéneket mintegy elre jelöl-

melyek a választóban kerestetnek, sokkal kevésbbé tnvén fel, nehezebben is-

nek

holott

ki,

azon

tulajdonok,

mertetnek meg. Vájjon találkozik-e csak egy között,

egy nak

aki,

oly tart,

ha kérdeztetnék,

mit tart

is

olvasóim

könnyebbnek:

férfiú kijelölését-e, kit képviselül alkalmasavagy húsz egyén megnevezését, akikre a vá-

Kilenczedik fejezet.

lasztást jó lelkiismerettel bízná?

dom, csak egyetlenegy

is,

—

329 találkoznék-e,

aki habozás nélkül

nem

monnyi-

latkoznék az els mellett? Pedig épen az ellenkez képességet teszszük fel a népben; mintha abból, hogy a

népet

képtelennek

nyilatkoztatjuk oly választásmódra,

amelyre magunkban képességet érzünk, annak kellene következni, hogy a mire magunkat képteleneknek ismerjük, tle az kitelik.

Semmi

hogy a közvetett választás ellen irányzott ezen okoskodás csak annyiban alkalmazható, amennyiben az egyes választótól, — a divatos eljárás szerint, egy egész névsor kivántatik. Oly intézkedések által, melyeknélfogva az elsfokú választók azon száma, melyre egy-egy másodfokú választó esik, teszem 10 vagy 20 külön választó collegiumot képezne, — köny8 csak egy másodfokú választót nevezne ki, nyebbé válnék ez ügy kezelése az elsfokú választókra nézve, s a választás kevesebb szemfényvesztéskétség,

—

—

—

sel járna.

De

elvonatkozva

attól,

miszerint ez esetben

hogy azon 10 vagy 20 választó, kik maguk közül egy másodfokú választót neveznének ki, ezt utasítás által meg ne kössék, s hogy e szerint a közvetett választás végeredménye épen nem ütne el a közvetlen fejenkinti választás eredményétl, azonföll még oly bonyolódott e választásnem, minden egyes választás verificatiój a annyi nehézséggel jár, hogy csak tömérdek idpazarlással vétethetnék alkalmazásba. S alig kerültethetnék ki,

—

végre, az

nimumra

egyes polgárnak választásjoga ezáltal oly mi-

le, hogy ezen választásmód szükségkép mindenütt csak részvétlenségre találna.

szállíttatnék

uralkodó eszmék befolyása az államra.

^'^

330

Barante,

kájában kozik,

a

ki

„Questions

többfoku

véleményben van,

oly

czím

politiques"

mun-

választás rendszere mellett nyilat-

hogy ezen választásmód

hiányainak kikerülésére

legtanácsosabb a nemzet

viselinek

községek

a

választását

kép-

elöljáróira bízni, mi-

után ezek már annálfogva,

mivel a községi ügyek keolyanoknak tekintendk, akik községök bizalmát nagy mértékben bírják. Azon nehézségen kívül, mely ez intézkedésnél a számviszony küzelésére hivattak,

—

lönbségében rejlenek, mely szerint az elsfokú választók a

befolyásukat

közvetett

népképviselet

választására

—

mert a községi elöljárók száma a lakosok összességéhez képest különböz, még egy nagy-

gyakorolnák,

—

kérdés

fontosságú i.,

hogy

tást

volna

czélszer-e

egyetlenegy

amennyiben csak is

az

is

megfejtend: az

törvényhozási

összes

polgárosztályra

különbözk legyenek érdekekkel

eleve

itt

bármi

több tekintetben érdekei, mégis,

községi elöljárókból

birna,

amely,

bízni,

t.

válasz-

miket

áll,

némi közös

kirekesztleges

választás-

joga által támogatni fogna. Végre, ha a községi elöljárók egyszersmind a törvényhozás választóivá lesznek, ez kétségtelenül az ö választásukra

is

befolyással lenne,

mely aligha fordulna hasznára a községi ügyek

igaz-

gatásának.

S vájjon nem különös fogalomzavar- e az, ha napjainkban a népnek, mint különös fajnak, tulajdonairól vagy képességérl tétetik szó, mintha ez valamely külön

eszköz

nép

megmérhet volna? Mióta

segítségével

felségessé

vált,

sokan

dicsekedni. Vannak, kik a

merik,

és

a

szeretnek

népnek csak szenvedéseit

szegény napszámost

látva,

a

ismerésével is-

ki sápadt arcz-

;

Kileuczedik fejezet.

czal

331

szövszékéhez lánczolva, száraz kenyerét

megkeresni, az egész népet

gyzik

mások meg nem

is

alig bírja

szerencsétlenben találják

e

nép

a

boldogságának

idylli

népnek csak hsi

bájos képét festegetni; vannak, kik a

bátorságát ismerik, melylyel a szabadságért vérét ontja, s

érzetében

erejének

dn

pusztít,

irigy

és

mint

kincseket

háládatlan

szörnye-

mely mindig tagad, akkor is, miáltal említettel, Goethe a ellentétben német közmonmívelhet. A jót akar, csak rosszat

teget

de

inkább

mások

gyjt magának; látnak

a

népben,

szellemet,

dás: bogy az emberek a sok fa miatt

nem

látják az er-

nagy mértékben, mint e nézetekre. Az egyik csak a nyomorú bokort, a másik csak a büszkén emelked tölgyet látja; de van-e aki elmondMindnyájan hatja, hogy a végtelen egészet ismeri? dt, semmire sem

illik

oly

—

a

halljuk

hatalmas

zúgást,

midn

a vész a

sudarakat

érti mozgásba hozza; de van-e, aki mondhatja, hogy azzal dicsekedhetnék, hogy aki van-e, szózatot? e ismer minden virágot, ismeri mindazon rothadtságot, melyeket az erd árnyéka eltakar? A nép ezen általá-

nos jellemzései rhetori gyakorlatoknak megjárják, és én a

nagy tömegnek, vagy, helyesebben

szólva, a

minden-

kori többség erényeinek és fényes tulajdonainak legtúl-

ságosabb rajzolatán sem akadok fön. Annyi ember érez ellenállhatlan szükséget magában a hajlongáshoz és hízelkedéshez, lyest

a

mások,

midn

nép

hogy

természetesnek

busásabban

azonnal

terem

institutiókrÓl

ilynem költészeti nem, midn, mint

van

találom,

ha,

mihe-

mint

fizethet a hízelkedésért,

egész szó,

leírásokra

sereg

sycophantája.

akkor nem alapítani,

De

kellene ezeket kivált

akkor

például a közvetett választás tárgya-

332

uralkodó esznu'k befolyása az államra.

""^z

bau,

tapasztalatok kínálkoznak,

s

midn

ezen elméleti

hogy a nép ugyan nem ért hozzá magának képviselket választani, de annál képesebb azokat kijelölni, akik e tulajdonnal bírnak, e választásfajnak számos példáját hozhatjuk fel. helyett:

tétel

—

De nem

szólanak-e ezen reudszer mellett az

ered-

—

mények?

nem így hangzik megjegyzéseimre a válasz; ismerjük-e a vagyonosabb és magasabb osztályokra szokövetkezményeit?

választásjog

rított

mindig azokat

ség és vagyonosság

—

hiszen

a

nép

választóinak nevezni, kik mvelt-

fogja

megelzik a többieennek gyakorlati eredménye az, hogy az öszszes pohtikai befolyás azon osztályok kezébe kerül, amelyeknek azt bizonyos minségek felállítása által biz-

ket,

—

szempontjából

s

tosítani kellene.

Ezen állítás valónak látszik: de csak félig való. A többfoku választás rendszere több ízben kisértetett mea", s eredménye, igenis, az volt, hogy a kinevezett választók nagyobb részben

de ha

tovább

mvelt

megyünk

osztályok melyik

gyzdhetünk

a

s

részébl

osztályokhoz

azon véghetlen különbségrl,

mények dolgában

tartóztak;

kérdezzük: hogy a mvelt valók voltak? azonnal meg-

mely ered-

a többfoku választás rendszere, és a bi-

zonyos tulajdonokhoz kötött választásé között létezik. Ahol a választás joga bizonyos qualificatiókhoz van kötve, ott

a

polgároknak

kesztetik ki egészen e qualificatiók

mint

számára; a

osztálya

sem

re-

jognak gyakorlatából. Ha ezen vannak felállítva, azaz, ha

czélirányosan

a tulajdon, a jövedelem, tek

semmiféle

s

bizonyos

társadalmi helyze-

melyek már magukban úgy tekinthetk,

szükséges

képesség biztosítékai,

különféle vá-

Kileuczedik

lasztásjogi feltételek fogadtattak

mint ez már nagy-

el,

Angliában történt: akkor

részt

333

fejezet.

oly választási törvényre

szert ezáltal, melynek következtében a polgároknak egy osztálya sem záratik ki az ország képvi-

tehetünk

Még

seletébl.

ott

ahol

is,

ez

nincsen így,

ahol a

s

azonegy adómennyiség állíttatik fel képességi a nép szegényebb osztályai nincsenek ugyan képviselve; de érdekeik mégis

minden

polgárok

számára

osztályának

:

képviselvék mindemellett.

Sokan támadták meg az lasztási törvényt,

—

s

1848. eltti

meggyzdésem

franczia vá-

—

szerint,

igen

helyesen. Minden institutió, mely a nemzet többségének nézeteivel ellenkezésben áll, s mely ennek folytonos izgatására ürügyl szolgál, magában hibás, kivált ha általa egyszersmind aránytalanul csökkentetik azoknak száma, kik az alkotmány természetes védinek tekinthetk. Ennek bizonysága a közelebb múlt forradalom. De csalódás abban keresnünk a franczia választási törvény hiányát, hogy a franczia kamarákban a magas választási census miatt a szegény

ember érdekei

Hiszem, hogy

tak képviselve. eszköz, a gazdag

vol-

a szegény emberek érdekeit egymás-

s

tól elkülöníteni, s

nem

igen czélirányos izgatási

azon okoskodással

élni,

hogy miután

a törvényhozás csak a vagyonos osztályok képviselibl áll,

ezek csak a vagyonosak érdekeit képviselhetik.

az érdekek ezen felosztása,

De

közelebbrl tekintve, alap-

talannak mutatkozik.

Az kától,

érdekek azonossága

hanem

éretik-e el

attól,

nem függ a vagyonosság

vájjon ugyanazon

a vagyonosság fenntartása

lamint józanul

föl

nem

tehetni,

fo-

viszonyok között

és öregbitése

;

és va-

hogy azok, akik több-

334

^'^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

évenkint ezer forintnyi jövedelemmel bír-

féle forrásbúi

nak,

már

ez oknál fogva azon

egy törvény mellett

fog-

nak szavazni épúgy létezhetik érdekazonosság olyanok között, akik igen különböz jövedelemmel bírnak. Oly törvény, mely a földmvelés rovására kedvezne az :

iparnak^

dolog

a

mindazok

természeténél

fogva,

elleneztetnék

kiknek jóiétök a mezei gazdaságtól valamint másrészrl a gyáriparral foglalkozók, íy\%^: a gazdag gyártulajdonos azonképen mint a szegény napszámos, egyesülni fognának oly törvény hozatalának akadályozására, mely a gyáripar kárával legyezgetné a mezei gazdaságot. Az érdekék kidönfélesége nem a vagyon^ hanem a foglalkozás kidönfélesége által féliéáltal,

—

—

Ha máskülönben volna, akkor az alkotmászükségkép a szegényebb osztályok tökéletes elnyomásához, vagy a gazdagabbak kifosztásához fogna teleztetik.

nyos

élet

vezetni;

—

holott

alkotmányos

még Francziaországban

mióta

is,

épen

ellenkez eredményt tapasztalunk, a népesség valamennyi osztályának institutiókkal

bír,

vagyona tetemesen növekedvén épen

annálfogva, mivel

az igen hiányos választási rendszer daczára

valamennyi érdeke volt képviselve.

Máskülönben van

')

Bizonyos

ket látszanak

a

Természetes

rendszerével.

érdekek

illetni.

els

dolog

—

öregbítése,

stb.

A

De Az

ezer

meg

ezer

többfoku

választás

a

tapasztalás csak

a

is

lejebbszállítása, a

közelebbi szemügyre

vétel

szkebbre

arra

szegényebbeélet-

fényzési adók

kimutatja

szorít otta a

itt

is

a

közsegély

közvetett adók mindamunkásokat tartanak. Igen magas fényüzésiszegény munkást foszthatnak meg keresetüktl stb.

zokat érdeklik, akik

adók

a

Például: a szegények közsegélyezése, a fö

választási jog tágítása

zést Angliában.

az ország

pillanatra

szükségekre rovott közvetett adók csalódást.

s

is

')

élet fó'szükségeire rovott

Kilenczedik fejezet.

—

oktat,

nép

liogy azok, akik a

(olyan

tetnek,

egyének

335

által

választókká nevez-

kivételével,

res 'foglalkozásuk a politika,

s

kiknek

kik mintegy

rendsze-

versenyez-

valók^ osztályokból azon nek megválasztatásukért) melyek hivatásuknál és állásuknál fogva közelebb állanak a néphez, s erre ez oknál fogva nagyobb befolyáspolgárosztályok, holott másrészrl egész sal bírnak; nincsen bizaha csak múlólag is, melyekhez,

—

—

lommal a nép, a választatásból egészen s e

kirekesztetnek;

szerint épen az megy veszendbe, ami a képviseleti

rendszer

elnyének

hogy minden Azon kamara, mely bizo-

tekintetik,

az

érdeknek akad képviselje. nyos számú politikai izgatókon csaplárosok,

serfzk

történetesen

megfelelhet

sem tekintethetik

és

t.

i.;

kívül,

tisztviselk

feladatának:

az ország

falusi

papok,

választatik,

által

de semmi esetre

valamennyi érdeke képvise-

ljének.

Ehhezképest szándékolt az

többfoku

hog}^ a népfelség elve

i.,

t.

a

választás

által

eléretni

elnyök közül csak egyetlenegy marad tökéletesen

hátra,

kielégíttetik

általa.

Ha

ezen tétel csak tisztán elméletileg

nem akarom

azt tagadni.

—

állíttatik fel

Az elméletben

:

igen termé-

szetesnek látszik, hogy miután az összes nép azon befolyását

a

közügyekre,

melyet

maga nem

gyakorolhat,

egyes polgárokra szállíthatja a népfelség minden csonkítása

—

Ha

nélkül,

ezt a

választás jogával

szintúgy teheti.

hogy a római imperátorok kezdetben zsarnok hatalmukat a lex regiában kijelentett népfelségre alapították; ha arra emlékezünk, hogy Napóleon, négy millió francziának szavazatára támaszkodva, matudjuk,

336

-^^

gát a nép

még

uralkodó eszuu'k befolyása az államra.

egyedüli

sokáig

képviseljének a

ott állott

monda,

aranyain

s

.,republique franQaise''

felírás,

hogy elméletileg semmit sem hozhatni fel ezen felfogás helyessége ellen akkor a tübbfoku választás azon elnyében, hogy általa egy elméleti elvnek elég tétetett, nem fogunk szerfölött sokat látni. Hobbes a népfelség elvébl az egyesnek vagy egy testületnek korlátlan haés

:

szintoly következetesen származtatta le, mint Rousseau azon elveket, melyek lehetetlenné tesznek minden rendezett államot. Szívesen elismerem a többfoku választás ezen elnyét. De az állam institutióinak czélja nem az, hogy bizonyos elméleteknek megfeleljenek; és ha a nép hevesen követeli a népfel-

talmát

—

ség

elvét,

s

ha a kormányok

elismerik és valósí-

ezt

tására törekszenek, akkor ez a fogalomnak egyáltalában

nem

hanem

szépsége,

gyakorlati

haszna

miatt

tör-

ténik.

Alkotmányos formák igen sok helyen a népeknek szellemi és be.

(6)

De

anyagi fejldésére kedvezknek bizonyultak csalódunk,

eredményeket csak a

ha ezen

formáknak tulajdonítjuk.

Az alkotmányos

sincsenek hiányok nélkül.

St

állam

kifejldése csak a jó kormánytól

látlan

monarchia, melynek élén

bet tehetne a közjóért,

élet

formái

azon esetre, ha valamely

kitn

függne, a korkirály

áll,

töb-

mint bármely többségbeli kor-

ketts meggyérzdésen alapszik: a népén^ hogy a törvények az dekében vétetnek alkalmazásba, s hogy saját mvét tiszteli azokban és a kormány azon meggyzdésén, hogy ezen törvények fenntartásánál az összes népnek, vagy legalább a többségnek közremunkálására számot

mány.

Az alkotmányos formának

;

ereje

Kileuczedik fejezet.

tarthat;

ezen

s

ketts

337

megggyzdésbl

származik,

a

népnél: a törvénynek tiszteletben tartása, a kormánynál:

még pedig oly mértékben, minvel kormányzott államokban csak igen ritkán,

as erejében bízás, korlátlanul s

ha a nép a míveltségnek már bizonyos fokára

jutott,

Csak alkotmányos formák segítségével válik lehetségessé, hogy a kormány magát a polgári szabadság megszorítása nélkül ersnek érezhesse, s hogy a nép meg legyen gyzdve szabadságáról és kormányának erejében ne lásson okot gyanakodásra. De ha a nép közönyösséggel viseltetik alkotmányos jogai iránt, ha azon meggyzdésbl indulva ki, hogy a választók nevezésének joga a törvényhozás épen soha sem találkozunk.

irányára

befolyással

vesztegetni

nem

nem

akarja,

fogja-e a nép ez esetben

lehet, s is

idejét

a

választásnál

—

inkább dolga után lát, akaratának kifolyását látni

a törvényben, fogja-e magát ersnek érezni a kormány afféle parliamenti

többség

által,

mely olyas választások-

ból eredt, amelyekben a jogosultaknak talán egy tizede

sem

vett részt?

hogy az ekkép választott kamara is lényeges szolgálatokat tehet az országnak, hogy magas fokán állhat a köztiszteletnek, s hogy az ily népképviselk Igaz,

támogatott

által

ezt

nem annak

összes

kormány

is

köszönhetni,

ers

lehet;

de

valamint

hogy a törvényhozás az

nép választásából indult ki, úgy a kormány haalkotmányos állásából származik, hanem a

talma sem

korona által gyakorlott befolyásból. A kormány hatalmát azon körülmény, hogy a kormány alkotmányos, nem ersíti, és minden alkotmány, mely a kormányra nézve nem hatalom forrása, béke napjaiban akadály, Eötvös.

A

XIX. század eszméi

I.

^^

^'^

338

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Miután pedig a kétfoku gyakran egyike sem éretik el azon elnyüknek, melyeket az alkotmányos formák az államnak nyújtanak, holott a korlátlan népfelnehéz pillanatokban veszély.

választás rendszere által igen

ség elvének félreértésébl származó balkövetkezések e vá-

lasztásmód

által

sem kerültetnek ki: ezen hogy vagy a nép

—

szükséges eredménye,

ségjogának elvéhez ragaszkodik,

—

azon

ennek gyakorlati elismerését

elvégre

is

institutiónak

ha

lesz,

t.

kivívja;

vagy

pedig azok, kik a gyakorlati hatalmat kezükben ják, ezt arra fogják

tl

használni,

fel-

i.

miszerint

tart-

hogy a veszedelmes

elv-

menekülhessenek.

is

S

e

ketts lehetségbl magyarázhatjuk meg ma-

gunknak tást

az elszeretetet, melylyel a tübbfoku válaszépen a legtúlzóbb pártok magasztalják. Az absolu-

tismus

mint

szintúgy,

a

legszélsbb

democratia

ezen

rendszerben csak átmeneti pontot látnak saját nézeteikhez.

Epén mert

gítheti ki,

a tübbfoku választás a népet

mindenik

változást akar tenni, e

csak az nem,

nem

elé-

párt, mely a fennálló viszonyokon

választásmódnak hasznát veheti,

aki szilárd viszonyok

megalapítására

tö-

rekszik.

A tett

tapasztalás

választás

majdnem mindenütt,

eddig

megkísértetett,

ahol a közve-

bebizonyította né-

Bármennyire magasztaltatott ezen institutió választás védi és csaknem valamennyi communista és socialista iskola által, és bármily rokon-

zetünket.

a

fejenkinti

szenvvel nézte a franczia respublikának

els consula a

Siéyes által ajánlott mesterséges választási módokat, me-

lyeknek segítségével a franczia nép összessége több retortán keresztül, végre az egy „nagy választóvá" subli-

Kilenczedik

málandó vala

339

fejezet.

gyakorlatilag a közvetett választás min-

:

dig csak átmenetel volt a közvetlenhez legnagyobb álta-

lánosságában,

az ezen általánosságból

s

mennyi bajhoz

vagy pedig eszköz

;

származó vala-

volt a

legtökélete-

sebb politikai részvétlenség nemzésére, az absolutismus, A nép csak s a vele járó új forradalmak elidézésére.

annyiban ragaszkodik valamely eszméhez, amennyiben hasznavehet alakot ölt magára. A nép

ez gyakorlatilag

nem

Sancho Pansaként helyet foglalni oly aszmelyen arany tálakban a legizletesebb étkeket rakják eléje azon feltétel alatt, hogy mindnyáját érina nép nem szereti, ha felségesnek tetlenül hagyja mondatik, ha egyszersmind olykép bánnak vele, mint a boldog emlékezet német császárral, ki annyi hatalmat adott másoknak, hogy nem maradt egyebe mint A a dicsség: minden hatalom forrásául tekintetni. nép a gyakorlati hatalommal akar bírni, s ha ezzel nem bírhat, akkor hiúságos politikai ceremóniákkal sem akar bíbeldni, s ezen tapasztalás, mely a közvetett választás tekintetében eddigelé sehol sem hazudszeret

talnál,

;

alkalmasint ezentúl is valónak fog meg, mutatkozni, mert ez institutiónak eddigi eredményei a

toltatott

dolog természetének,

nem

egyes esetlegességnek

tulaj-

donítandók.

Forduljunk most azon elvhez, mely szerint a köid nagy eseményei eltt a választásjog Európának majdnem valamennyi alkotmányos országában zelebb múlt

gyakoroltatott,

s

mely a minapi tapasztalások daczára

a rend leghatalmasabb,

st

nánt tekintetik többek által

egyetlenegy panaceája gya-

még

jelenleg

is.

22^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^2

340

A BIZONYOS CENSÜSHOZ KOTOTT YÁLASZTÁSJOG. Már fönnebb az

összes

nak,

nnem,

st

rekesztetnek

közpénztárból alamizsnát húzválasztásjog

a

is

ki

elvileg

azok, kik

szolgák

a

hogy míg ott is, hol van mondva, az

megjegyeztetett,

választásjog

általános

gyakorlatából ki-

addig csalódáson alapszik legnagyobb

:

ré-

sze azon elméleti okoknak, melyeket a választásjognak

a

census által

korlátolása

ellen felhordani

De

szokás.

méor o ezen elméleti okok sem bírnak dönt ervel. A census védi nézeteiket nem a többet adózók

valamely külön jogára alapítják, minre a franczia forradalom eltt a nemesség hivatkozott. Miután a tökéletes

jogegyenlség

nem

ilyenrl szó

elvét a

lehet.

melylyel jelenleg

bizonyos

nem

élét a

osztályok táplálkoznak, úgy hiszem,

fog senki által a többet adózók eljogának ^).

Ez

áll

a

Francziaországban a nemnemes csak öt évi

graduáltatott

;

bizalomra

s

tanulmány után

a nemesnél három év elégségesnek találtatott. Thierriat

„traité de la noblesse"

„Sóit que le

igénybe, és

jobb eleségtl származtatja,

megállapítására felhasználtatni ^)

által

franczia jogtudósnak okos-

tizenhetedik századbeli

kodása, ki az elme

tagadják,

képesség sem

szellemi

számára senki

vétetik ezen osztályok

ama

védi sem

census

Kitn

droit

czímü munkájában ennek okát

nous

ait

estimés

plus

aptes á

ekkép adja:

comprendre

les

Sciences que les ignobles, parceque la chasse nous étant permise, nous

mangeons plus de perdrix nous rend un sens et une

et

autres chairs délicates

intelligence

nourissent de boeuf et de porceaa'^

qu'eux,

plus délies que

ce qui

ceux, qui se

Kilenczedik fejezet.

a tiszteletre nézve iránt

is,

messég hivatásának

nem

selete

melylyel a nép bizonyos osztályok

szokott.

viseltetni

341

Oly

megfelelt,

országokban^ sot ott

volt a legdicséretesebb,

a

hol

hol

is,

ne-

magavi.

hosszú megszokás

s

—

némi elítéletet keletkeztetett; a többet adózók osztályáról ezt nem mondhatjuk. Meglehet; hogy az, amitl a választási census elvénél fogva a politikai jogok gyakorlata függ, azaz a birtok, hasznosabb érdemek által szereztetett meg, mint azok vola nemesség

mellett

századokkal ezeltt a közvitéz lovaggá

tak, melyekért

emeltetett,

sultsága

—

még

de hiába, a mai nap vagyonosainak jogo-

csak tegnapról

mód, melylyel

való, s a

többetadózók osztá-

szemeink láttára kerültek sokan nem oly fényes, hogy a nép igazolva látná a

lyába

magasabb

azon

felruháztatott.

osztályok

jogosultságot,

—

A

amelylyel

tásban keresend,

mozdítására

nem

censusnak alapja

különös jogában, hanem

melyet

ezen

általa

osztály

a gazdagabb

azon jótékony ha-

elminthogy a törvény,

ezen institutió a közjó

gyakorolni képes,

és

melynélfogva a politikai jogok gyakorlata bizonyos birtokhoz van kötve, a nemesség öröködési jogánál észsze-

rebbnek mondatik, szükséges, hogy nem jogi, hanem tisztán észbeli okok

a

census haszna

által

bizony itas-

sék be.

ok kett lehet: hogy az állam fenntartása a többet adózóknak inkább áll érdekökben; h) hogy azok, mveltségöknél fogva a közügyek Ily

a)

vezérletére alkalmasabbak.

A

mi már az els okot illeti, az nemcsak tévedés, hanem még akkor is, ha nem lenne az, inkább azon

^^ uralkodó eszmék befolyása

342 institutiók

ellen

szolgálna

az államra.

bizonyítékul,

melyeket

a

censussal védelmezni akarunk. Tévedés, hogy az állam fenntartása kevéshbé feleszik a

nép érdekében, mint a többet adózókéban. Vegyünk fel bármily eseményt, mely az államot alapjában megren-

vagy

díti,

azt csak rövid

idre

is

megzavarja

és fejldé-

gátolja, s azt fogjuk találni, hogy ez a nép szegényebb osztályait sokkal nagyobb kárba ejti, mint azokat, akikrl mondatik, hogy ez események kikerüérdekükben fekszik. Kinek vetései lése kizárólag az tapostatnak el; ha ellenséges er szállja meg az országot? kinek kunyhói gyújtatnak fel? kinek vagyona megy veszendbe anélkül, hogy magát azon gondolattal vigasztalhatná, miszerint szenvedéseiben részt veend a sét

világ, és

morúságát

bámulandja az állhatatosságot, melylyel nyoelviselte ? nemde a népé, nemde azoké, kik a

—

választásjogtól megfosztatnak; mert reájok nézve az állam

jó és

balszerencséje

figyelemre az

egyiránt közönyös

államok jövedelmeit.

dolog!

Vájjon

Vegyük

van-e csak

egy állam is, melyben e jövedelmek nagyobb része közvetlenül, vagy közvetve nem a szegényebb osztályoktól szedetnék be, kikre nézve az adónak bármi parányi nö-

nyomasztóbb, mint a vagyonoközrendnek minden bomlása, a legkisebb bizonytalanság, mely a tkepénzest jövedelmének egy vagy két százalékától fosztja meg, ezer napszámoscsaládot juttat koldusbotra, s a jólét, mely ily zavarok után bekövetkezni szokott, a vagyonosok veszteségét megtéríti, de sohasem azokét, kik néhány nap alatt megfosztattak minden eszköztl, melylyel magukon késbb segíthetnének. Ki merné tehát állítani, hogy a közrend

vekedése mindig sokkal sokra nézve.

A

Kilenczedik fejezet.

343

nem fekszik a nép érdekében st ki merné hogy azon esetre, ha e tekintetben különbséget kellene tennünk osztály és osztály között, akkor azokat, akiknek érdekeik kevésbbé vannak a közjóléttl függben, st gyakran ellentétben állanak vele, a többetadózók soraiban kell keresnünk. Az élet els szüksé-

fenntartása

;

tagadni,

s az államnak meríthet elnyök ismeretével nem

geinek megdrágulásából, ból

bírnak vele azok, akiket

e miatt senki

financziai bajai-

a nép, de

bír

sem akar a

vá-

lasztásjog gyakorlatától megfosztani.

^De a nép nem

hogy érdekei azonosak az államéival. A népet nyomorúsága teszi közönyössé a hazának java iránt, szegénysége nem engedi, hogy egyelátja át,

önszükségeinek

ben, mint

kielégítésén

törje

a

fejét,

s

így történik, hogy a szegényebb osztályok öntudatlanul és nem ritkán oly hiszemben, hogy saját javukat, me-

lyek az állam jólétét

Mindez már a jobb emberek

s

is

hitelt adtak,

zonyítékok hozattak

En nem

más tulajdonuk és

fel

—

is

aláássák".

mind ennek

s

de vájjon, mily

bi-

mellette?

tartozom azok közé, kik az erényben oly

látnak,

tulajdont

magukét

ezzel saját

s.'!;ámtalanszor állíttatott,

mely ly el

nincsen,

s

csak én

azok

bírnak,

nem tudok

a

kiknek

szegénység

vagyonosság közötti határszélekben az embernek jó és Rossz látni.

rossz tulajdonai között vont határszéleket

teszünk a népnek, ha azt folyvást jó tulajdonainak emlegetésével mulattatjuk, s egy részrl ercsepegtetünk belé, másrészrl kölcsi önmegelégedést szolgálatot

hajlamot,

anyagi viszonyai ellen harczra kelni.

társadalom vagyonosabb erkölcsi

Ha

a

és szegényebb osztályai között

szempontból, az utóbbiak dicsségére, különb-

344

-^2

uralkodó eszmék befolyása az államra.

ség létezik, akkor e különbség

nem

a

tettekben és ér-

zelmekben, hanem inkább abban keresend, hogy azok akik maojasabban állanak, nagyobb kötelességekkel tartoznak. gét,

Én

szivesen elismerem a vagyonosbak azon elssé-

hogy ket

az állam javára a felséges

polgártársaiknak mindenben, mi

illeti

czéloz,

tkepénz

például szolgálni

iránti tiszteletében,

;

s

de ha valaki

azon felszines

mveltség bámulásában, melylyel a vagyonosabb lyok bírnak, annyira megy, hogy a hazaszeretetet, a érti

áldozatkészséget

kirekesztleg

ezen

osztá-

közjó-

osztályoknál

akkor kezembe veszem a történetet, és kérdem: ennek melyik lapján találhatni bizonyítékot ilyen lever állításnak támogatására? Nézzünk közelebbrl bármily országot, vizsgáljuk minden idkor eseményeit: mindig és mindenütt ugyanazon elszántságot, bátorságot, melyet a magasabb osztályok az ország védelmében mutattak, fogjuk találni a népnél is s ha gyalázat s végbukás ért valamely nemzetet, ennek oka nemcsak a népben, hanem a társadalom magasabb rétegeiben is, s itt talán még inkább mint amott keresend. Honnan fogjuk ezt magunknak megmagyarázhatni; ha nem ismerjük el, hogy a nép szintúgy, vagy talán inkább érzi érdekeinek azonosságát az államéival, mint a vagyonosabb osztályok. „Az újabb idben nem annyira küls mint belvekeresi,

;

—

s épen ezeknek kikehogy minden politikai befolyás kizárólag a vagyonosabb osztályok számára vétetik igénybe. A kinek nincs vagyona, az nem gondol a csend és rend fenntartásával, mert nem veszít, csak nyerhet forradalmak által. Ily embereket az állam nem

szedelmek fenyegetik az államot,

rülése

szándékoltatik

azáltal,

Kilenczedik fejezet.

ruházhat

fel

arra

talás

eszközül

A

befolyással ügyeinek kezelésére. oktat,

szolgálni

nem

kivitelére;

345 tapasz-

hogy épen a birtoktalanok szoktak minden felforgatási pártnak czéljai

kötelességünk-e az

által kelni

a szabad-

hogy azokat fosztjuk meg a választásjogtól, kik csak önnön kárukra élnének vele?" Ezen ok kétségen kívül a legfontosabb mindazok között, melyekkel a választási census védelmezi élni

ság

s

a közjólet

oltalmára,

erejébl, ha a cen-

szoktak; de sokat veszít bizonyító

nem keverjük együvé

sus általi Mpesültséget

oly dolgok-

kal,

melyek attól lényegesen különböznek. Hogy minden nagyobb államban vannak egyének,

kik

veszély

nélkül

nem

hatók, az

a

választásjoggal

meg nem

bíz-

szenved kétséget. Ezért a legkorlátlanabb

egyenlség védelmezi is bizonyos feltételeket állítanak fel, melyeknek betöltése nélkül a választási jog nem gyakorolható. Bizonyos életkor, becstelenít bntett által

nem

mocskolt

tartózkodás azon

tott

korlatba veend,

szabott

hírnév,

helyen,

oly feltételek,

folyta-

melyek közül legalább

egyik vagy másik feltalálható

az

idhosszig

hol a választási jog gya-

mindenik

választási

törvényben. Tehát nem az a kérdés; szükséges-e bizonyos tulajdonokat kijelölni, melyekkel annak bírnia kell,

az

:

ki a lehet-e

bizonyos

választási jogot

gyakorolni akarja?

hanem

a választásijogot attól feltételemi, hogy valaki

mennyiség adót

fizet? s

ha ez a kérdés, akkor

a census mellett felhozott fönnebbi ok egyáltalában

nem

bír bizonyító ervel.

Habár állana is az, hogy a közbiztonság fenntartása csak a vagyonosoknak fekszik érdekében, mi épen annyi, mint azt állítani, hogy a kinek nincsen vagyona, an-

^"^

346

nak

uralkodó eszmék befolyása az államra.

esze sincsen,

hogy azok,

ebbl

i)

kiknek épen

a választási jogból,

rebbnek

látszik

tettettnek

általa

ha

s

legfölebb

az következnék,

is

kirekesztendk

semniijök sincs, ily

hermeneutica mellett észszc-

a census elve, másrészrl

is

mindazon

megszn-

eredmények,

melyek miatt

—

nevezetesen a

ezen elv pártoltatik.

A

középkorból az

földbirtokiiak

—

még azok

ezért

ingatlannak

sajátságos

tisztelete

maradt reánk,

jogot csak a vagyonosabbakra akarják

ran

parányi földbirtokban

igen

is

Amennyiben a kisebb

kot látnak.

s

kik más vagy onfaj oknál a választás-

is,

szorítani,

gyak-

elégséges

biztosíté-

földbirtok

rendesen

azoknak kezében van, kik maguk foglalkoznak telkeik mívelésével,

e

nézetet

helyesnek

tartom.

Xincs

osz-

melyre az állam ügyeinek elintézését nyugodtabban bízhatjuk, mint a földmível osztály, még pedig nemcsak azért, mivel ez általában véve az erkölcsiség tály,

magasabb fokán

áll,

foglalkozás, és azon

laknak

távolságra

hanem

azért

is,

mivel

folytonos

körülmény, hogy az egyesek némi egymástól tetemesen akadályozzák

azon hatást, melyet a demagógiái fogások nagyobb megekre gyakorolni szoktak. Tisztán mint birtokot kintve azonban, földbirtok a

A

zik.

tokot s

is

nem

állíthatni,

töte-

hogy jelen korunkban a

vagyon többi nemétl lényegesen különbö-

franczia forradalom óta hozott törvények e bir-

megfosztották

az

ingatlanság

attribútumától;

ha úgy vélekedünk, hogy a birtok bizonyos mennyi-

^)

Akik csak

azért vesznek részt valamely forradalomban,

zsákmányra tehessenek

szert,

hogy

azoknak száma kétségkívül, bármily

közigazgatási forma mellett, aránylag igen kicsiny.

Kilenczedik fejezet.

347

sége a birtokos rendszeretetérl tanúságot tesz, akkor nagy tévedés ezen hajlamot nagyobb mértékben tenni fel

a földbirtokosnál, mint a

fekv

ér

pénzösszeg tulajdonosánál,

két

neme közül

az utóbbi

—

birtok értékével

st

még inkább

A

census

minden,

e

buzdít a fennálló

rend oltalmazására, mert minden zavar elször két veszélyezteti,

fel-

vagyonnak

a

a

is

t-

st néha épen megsemmisíti.

elvének

oly

alkalmazása, mely

bárminem vagyonnak

legcsekélyebb

szerint

mennyi-

is képesít a választásjog gyakorlatára, ugyanazon eredményekhez vezet, melyeket a fejenkinti választásidéz el, st czélszerbb nálánál az utóbbinak a személyes tulajdonokból kiinduló bármely korlátozása is mert

sége

:

kijátszása nehezebb.

A

census barátai

ily

intézkedés-

ben legfölebb eszközt láthatnak arra, hogy az adón alapuló választási képesség elve elfogadtatván, idvel magasabb census hozathassék be, s vájjon hol van a határpont, melynél a birtok megsznik azon tulajdonnal bírni, hogy általa a fennálló rendhez kapcsoltatunk? Mi biztosít bennünket a forradalmi láz ellen? Talán csak oly vagyon, melytl 300 franknyi adó jár,, mint a restauratió hitte, vagy olyan, amelyért 200 franknyi adó

fizettetik,

állíttatott fel

választási

mum

gyanánt

köri

a constituante

min

felállítani;

a júliusi forradalom után

censusul? a

Mit

marque

idejében oly

kell

adó

d'argentot-e,

hévvel

folyt a

mini-

mely vita^

vagy pedig a három napi munkabért? Mondjatok nekem oly mértéket, mely nem tartathatnék szerfölött magasnak, vagy szerfölött alacsonynak, mely ellen azoknak, kik azt majdnem elérték, nem volna joguk panaszt emelni, akár azért

rekesztettek

legyen

ki a vá-

uralkodó eszmék befolyása az államra.

348

-^2

lasztásból,

mert csak 290 frankot fizettek, akár azért^ fizetett adó csak harmadfél napi munka

mert az általok bérével ér

fel.

Vagy talán a tapasztalásra hivatkozhatunk? „Az államot meg kell óvni a forradalmaktól, s ennélfogva azokra kell bízni a hatalmat, akik, például, nyi adót fizetnek.

Nem

száz frank-

szavaz-e a nép socialista és com-

nem

munista jelöltekre? nem épít-e torlaszokat?

vál-

nék-e minden forradalom lehetetlenné, ha a társadalom szegényebb osztályai ezt nem támogatnák? s nem csinálja-e mindig a nép a forradalmakat?" így szólnak. Az utóbbi állítást úgy nem akarom tagadni, mint nem azt, hogy Nagy Sándor nem fogta volna Ázsiát, Napóleon nem fogta volna Európát meghódíthatni, ha de ha e a nép által nem támogattatnak vállalatukban miatt azon osztályoknál, melyek a census által a vá-

—

;

kirekesztendk, különös forradalmi

lasztásjogból

mot

teszünk

adót

fizet

forradalom

fel,

ha

polgárok a ellenei,

azt

a

nagyobb

természeténél

fogva a

hogy

vitatjuk,

dolgok

hajla-

akkor oly valamit

állítanak,

aminek

az összes történet tapasztalásai ellentmondanak.

Nem

volna nehéz, a forradalmak hosszú során vé-

gigmenvén

bebizonyítanunk,

forradalma, azonképen

hogy

az

ó-világ

mint a középkoréi,

legtöbb

olyanok

ál-

készíttetett el, kezdetett meg és akik viszonylag igen magas census mellett a választók

hajtatott végre,

tal

sorába tartoztak volna.

Az ókor története, kivált Rómáé, igen sajátságos módon tárgyaltatott, fleg Francziaországban. Valamint XIV. Lajos korában az örök városra ruháztattak mindazon

tulajdonok,

melyekkel

a

versaillei

udvar

:

Kilenczedik fejezet.

349"

úgy örömest kereste a forradalom saját az ó-korban, magára alkalmazva mindent, ami a plebejusok érdekében vagy plebejusok által vitetett véghez. A görög és római nevek és czélzások nagy száma, melyekkel a forradalom folyama bírni

látszott:

igazolását

tetteinek

találkozunk,

alatt

bizonyságul

habár többen kísérlettek

mék

helyreigazítását,

ez

után egy jeles férfiúnak

meg

állításomnak;

szolgál

s

idben e téveszmindeddig nem sikerit, mia múlt évben megjelent munaz újabb

kája a communismus veszélyeit azon analógiából akarja

magyarázni, mely a gracchusi agrariai

communismus között

létezik.

ismerkedett

meg Róma

hogy a nép,

midn

madame

történetével,

a forradalom

Veto-ról szólott,

törvények

Aki nem épen az

át

idejében

a

és

felületesen

fogja látni,

monsieur és

egy hajszálnyival sem köve-

nevetségesebb dolgot, mint vezérei, kik a Grach-

tett el

chusokat és a Brutusokat a sansculottok közé számítot-

A

ták.

római polgárjognak korlátlan kiterjesztése épen

—

akiknek legfbb törekvésök bizonyosan minden forradalom elkerülésére vala irányozva Július Ceasar egész eljárása, s az, hogy az Augusztusok a czászárok idejében,

folytonosan

a

senatus

—

befolyásának

megsemmisítésén

hogy a hatalom akkor a fennállónak megtámadását máshonnan várta, nem a nép alsóbb rétegeitl. dolgoztak,

A

világosan

mutatják,

középkorról fölösleges volna

itt

bvebben

szok-

Oly korban, melyben csak a társadalom magasabb osztályai voltak felfegyverkezve, melyben a birnunk.

toktalanok alig

állottak közvetlen

lammal, és a királyi hatalomban, képviselte

az

államot,

egyedüli

érintkezésben az

ál-

mely akkor egymaga oltalmukat

látták

350 ily

-^2

uralkoiló esiíniék befolyása az államra.

korban nagyobb mozgalom nem indulhatott ki az als a nép, a mennyiben forradalmak-

-sóbb osztályoktól,

ban részt vett, csak akarat nélküli eszköz gyanánt tekinthet és ez oknál fogva a királyság az egész középkoron keresztül mindig kedvezett az alsóbb osztályoknak, s az els commune, (az els nemnemes község) alakításától kezdve II. József idejéig mindig azon volt, bogy ezeknek segedelmével a társadalom magasabb osztályainak hatalmát döntse meg. ;

Az újabb idben

ép azon országban, ahol jelenleg a

rend barátai a bizonyos censustól feltételezett választásjogot a forradalom elleni panaceának hirdetik, három

nagy forradalom folyt ^zon osztályától indult

mindahárom a polgárok mely bármi magas census s

le,

ki,

is választás joggal bírt volna; 1789-ban a nemesség azon része, mely a tiers-étatval szövetkezett, 1830-ban kizárólag a bourgeoisie, 1848-ban ismét a

mellett

bourgeoisie és a párisi népnek egy része csinálták volt a forradalmat;

s

e

lataira hivatkozni,

tik

meg:

hogy

a

szerint

lehet-e

midn annak

a

történet

tapaszta-

bebizonyítása kisérte-

birtoktaianoknak politikai jogokban

fokát képezi. minden forradalom a mennyiben az egyesek nagyravágyásának következése, vagy

részvéte a forradalmak egyik

—

Miután

—

nem onnan

ered,

mert bizonyos osztályok nem

azon helyzetet az

taknak tiói

államban,

foglalják el

amelyre magukat jogosul-

vélik, vagy pedig onnan, mert az állam többeknek érdekeivel ellentétben állanak:

log természeténél

institu-

a

do-

fogva a forradalmak többnyire azon

osztályok által támogattatnak, melyeknek érdekeire az alkotmány változtatása nagyobb befolyással lehet, és té-

I

Kilenczedik fejezet.

351

védés, ha

ezt a nemzet vagyontalan osztályairól teszMert ha elvonatkozunk is attól, hogy ez osztály már állásánál és csekélyebb mveltségénél fogva semmi alkotmányforma mellett sem tarthat számot a közügyek vezérletére ezen osztály az alkotmány bármely változtatása által anyagilag közvetlenül csak igen keveset nyerhet^) s ez okból ilyetén események iránt, mindig többségében közönyösnek mutatkozik; s túlzás nélkül állíthatni, hogy a forradalmakat nem annyira a

szük

fel.

:

vagyontalan

többség

mint

el,

cselekedetei idézik

kább azon apathiája, melylyel az Máskép állana a dolog, ha szembeszökleg volna a kevésbbé sára szerezve, hogy ezek végre,

in-

állam változásait tri.

valamely ország oly

vagyonosok elnyományomorúságuk érzetében, a fennálló rend megsemmisítésére minden eszközhöz, tehát a választásjoghoz

is

nyúlnának.

a census szükségét államainkban

ha

Hisz

census

elismerjük,

által

hogy

korlátolni

az

ily

De

ki fogná

okkal támogatni? szavazatjogot

általános

azért szükséges,

mert alkotmá-

nyaink a szegényebb osztályok elnyomására szervezvék, s így csak ezeknek kizáratása által tartathatnak fönn:

nem

a

census,

hanem épen

az általános

választásjog

szükségét bizonyítottuk be.

A

census

mellett

felhozatni

szokott

ok közöl tehát csak egy marad hátra, az

valamennyi t.

i.

nagyobb birtok oly mveltségi fok biztosítékául mély a politikai jogok gyakorlatára szükséges.

hogy a szolgálj

Szokás, politikai kérdések tárgyalásánál bizonyos szavakat oly általánosságban venni, hogy azok, úgy szól^)

In principatu commutando civium

mutant pauperes.

nil

praeter domini

nomeu

Phaedrus.

352

'^^

uralkodó eszmék befolyása az államra.

megsznnek értelemmel

ván,

bírni.

Valamint a manna,

melvlyel Izrael népe a pusztában táplálkozott, az egye-

sek kívánságához képest más- más ízzel bírt: úgy a potudományok avar mezején tévelygk ezreit azál-

litikai

hogy olyatén lelki táplálékot nyújtanak melynek szedése közben mindenki azt gondolnekik, Ezen kifejezés hatja magának amire épen kedve van.

tal elégítik ki,

„politikai

képesség'''' y

melyet

annyiszor

midn

censusról

szólnak,

szintén

a

gokhoz

fogalma

az

ember,

beszédczafran-

azon osztályok politikai képtelen-

melyek a census által a akkor a politikai képesmindazon tulajdonok értetnek, me-

bebizonyítani,

választásjogbói

ség

Ha

tartozik.

akarják

ségét

hall

e

kiszoríttatnak,

alatt

igazgatásához megkívántatnak, ezeknek hiányát a szegényebb osztályoknál nem nehéz

lyek az állam valóságos s

bebizonyítani.

az

el

fogja

De

a

kit elítéletek

ismerni,

hogy

zete mellett, a képesség

adózóknál sem találtatik log volna a

újabb

nem

vakítottak

államaink

ezen magasabb foka a fel,

birtokban látni

s

el,

szerke-

többet

hogy ép oly fonák

do-

ezen képesség garantiáját-

mint ha a bizonyos hivatalok elérésére szükséges közvizsgálat oly

törvény által pótoltatnék

ki,

melyszerint

vágyó csak azt tartoznék bebizonyítani, hogy bír némi ellegesen megállapított jövedelemmel. Alkotmányos országokban nem azért bízatnak meg számosan a választás jogával, mivel a választásjog nagy szám által czélszerbben gyakoroltatik egyesek vagy kevesen alkalmasint jobban járnának el e tisztben mint százezerekbl álló gylések, melyekben gyakran csak a vakeset határoz; de az ok azon igen helyes nézetben keresend: miszerint a végre^ hogy a trvények a

hivatalra

;

Kilenczedik fejezet.

a

lehet

legyiagyohh

353

álljanak,

tisstelethen

hozatahíJckal

azokat kell meghízni^ akik legnagyobb mértékben bírják a

Ehhezképest a kérdésre: vájjon

közbizodalmat.

elbb

ha

lelhetünk,

az

jöttünk

iránt

válasz-

íi

tásijogot bizonyos censushoz kell-e kötni? csak

úgy

tisztába:

fe-

való-

szín-e, hogy ezen az úton oly népképviselethez jutunk,

amely

bírja a

közbizodalmat? Oly kérdés, melyre amúgy

nem

általánosságban felelni

lehet,

mivel az a bizodalom,

melylyel a többet adózók választottai az összes nép sze-

mében gétl

nem

bírnak,

és

ezen osztályok

értelmiségétl,

hanem azon

magasabb míveltséame-

állástól függ,

lyet polgártársaik között elfoglalnak.

Azt nem lehet mondani, hogy a többet adózók vákiindult törvényhozás már származásának módja miatt nem bírhatja a közbizodalmat, s ez oknál lasztásából

fogva

nem

választásjog

felel

nem

meg

czéljának.

fogja bírni a közbizodalmat,

talanszor

Valamint a fejenkinti

nyújt kezességet, hogy a törvényhozás s

a jelen

felhozatott

Francziaországban számlegislative

ellen

hogy

is,

képviseljének nem tekintethetik, s nem tarthat igényt a közbizodalomra úgy látjuk Anglia példájából, hogy valamely nép összessége többsége az ország többsége

:

ersen ragaszkodhatik törvényhozásához, ha mindjárt ennek választásában csak azok vettek részt, kiket szabott census arra képesített. De épen oly képtelen az ellenkez állítás is. Azon elméleti okok közül, melyek a census rendszere mellett felhozatnak, egy sem bír tehát érvényességgel elttünk.

Magában véve nyai

között,

Eötvös.

A

a census, a tulajdonnak jelen viszo-

midn Európa

XIX. század

eszméi.

I.

valamennyi

országában 23

354

uralkodó eszmék befolyása az államra,

^''

majdnem

az

fekv

összes

még

terhelve^

birtok

csak a vagyonosság

adósságokkal

van

mérjéül sem

szol-

gálhat.

A

dolog

természete,

s

a

tapasztalás

azt mutatja,

hogy nemcsak a vagyonosak osztálya igyekszik fenntartani a közrendet, st hogy a közrend igen gyakran azok által veszélyeztetik leginkább, kik magasabb census

sem záratnak ki a választásból. Végre az egyesek vagyonossága nem tekinthet míveltségök mérlegének, s addiglan, míg a birtok s a mellett

birtokosoknak személyes tulajdonai egymással, azaz, míg az

ban

szntetett,

s

—

állanak arány-

öröködési jog

meg nem

az elv: á chacun selon sa capacité, á cha-

que capacité selon nyert,

nem

addiglan

E

nem

ses oeuvres, általános elfogadást

nem

is

fog a raíveltség

mérjéül

te-

semmivel sem kisebb tévedés a censusban a rend elveinek panaceáját látni, mintha a kintethetni.

szerint

fejenkinti választásjogból egyik

vagy másik elmélet

bi-

zonyos diadalát akarnók következtetni. leg

Valamint jelentörvényhozást látunk Francziaországban, mely

oly

ki, nagy többséggel minden rendszabályt, melyet a rend érdekében indítványozottnak vél úgy azon törvények, melyek a

a fejenkinti választásjogból indulva

fogad

el

:

közrendet veszélyeztették,

(s

csak a törvény-

a census

hozásra lehet befolyással) nagyrészt

olyanok

által

ho-

zattak, akik törvényhozói tisztöket a többet-adózó osztá-

lyok választásának köszönhették.

A lönféle

más

census hatása gyakorlati kérdés,

országok

megfejtést nyer.

szenved kétséget:

s

különböz viszonyaihoz

ez okból a kü-

képest

Általában véve csak két

telel

más-

nem

Kilenczedik fejezet.

a)

liogij

355

a magasabb census egymaga

i'tgg

as államot eröszal'os 7negrásásoJctól megóvni^ fejenkínii választás által a

magasabb

nem

Jcépes

valamint a

állásii osztáhjoh be-

folyása nem semmisül meg;

hogy a census elve csak azon esetre felel meg

b)

zött

czéljáiiah,

ha azok, akik a többet adózók szes

Jcitü-

ha nem ellenkezik a közvélemény nyelj

nép többsége

által

s

által választattak, az ösz-

képviselkül ismertetvén

el,

a

törvényhozás rendelkezései tiszteletre tarthatnak számot.

Napjainkban annyit írtak az emberek a pénznek bes az egyenlség elvében annyian látják az állam legfbb czélját, hogy sokan a választásjog minden korlátozását, ha ez a birtok szempontjából töra ténik, természettörvénynyel ellenkeznek tartják. Ehhez képest, vagy oly csekélységben állapíttatott meg a census, hogy ezen intézkedés szükségképen czélját téfolyása ellen,

vesztette,

országban

— —

mire példa a választási reform Franczia-

vagy

pedig, ha a vagyonosabb

osztályok

ennek biztosítása oly eszközök segítségével kisértetett meg; mekevésbbé látszanak a korlyek legalább elméletileg látlan egyenlség elvével ellenkezni; s így keletkezett azon választási rendszer, mely Poroszországban nyert túlnyomó befolyása üdvösnek

találtatott,

—

—

alkalmazást.

A POROSZ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY. x\zon választási Itt

kérdés

:

mily

törvénynek?

az egyes

eredményei elméletileg

lesznek

meg nem

állam viszonyaitól függ minden.

kinti választásjog,

mely Francziaországban a

valamely fejthet.

A

fejen-

stabilitás-

23*

356

uralkoclú

-^'^

eszmék befolyása az államra.

megférhetlonnek tartatik, több scliweiczi cantonban épen ellenkez következményeket vont maga után, s oly institutiónak mutatkozott, mely nemcsak az er-

sal

még a mérsékelt reformEz áll a titkos szavazásról nak is Cicero ebben egyik fokát látta a respublica bukásáis. nak. Sokan a szabadság fenntartásának egyedüli eszköszakos fellbrgatásnak, lianem

—

akadályul szolgál.

zét keresik benne,

pedig majd azért, mert oly államok-

s

ban, melyekben hatalmas aristocratia létezik, a választók függetlensége ennek

a

befolyásától csak ez úton biz-

az ellenkez okból, mert

majd épen

tosítható;

választónak szabadsága

tal

düli

mely

sabb osztályai az

A

porosz

hozhat

ítéletet,

ismeri,

annak

által

nem

befolyást megtarthatják.

magamat

tartom

czélszer oly

fölött

is

csak

az

államnak viszonyait tökéletesen

porosz választási törvényt vájjon

maga-

a társaság

s

törvény

választási

eldöntésére:

magamnak,

kormány

a

ket megillet

ki ezen

én

és

ál-

a titkos szavazásban látják az egye-

veszélyeztetik,

módot,

ahol

ott,

tömegek terrorismusa

a

;

volt-e

illetékesnek

alkotni

csak azon kérdést

választásmód,

melynél,

a

jelen

tzöm

ki

mint a

porosznál, a két szélsségnek, azaz: a fejenkinti válasz-

tásjognak

és

közvetítése

comitia

a

vagyonosabb

osztályok

czéloztatik, s a njely

centuriaták

elveit

fogna-e más országokban

Meggyzdésem

is

szerint

egy

kiváltságának

az új kor és a római institutióba

olvasztja,

czéljának megfelelni? ez

nem

várható,

st

való-

hogy ezen egymással ellenkez alapuló elveken törvény még kevésbbé fog megfelelni a közvárakozásnak, mivel oly institutió ellen, melynek

színséggel

föltehetni,

alkotásakor

minden

ellenvetésnek lefegyverzése czéloz-

Kilenczedik fejezet.

talik,

egyszersmind mind azon okok

mód

külön mindenik választási

A tot

porosz

tztek

ki

is

amelyek

szólnak,

ellen felhozhatók.

törvény szerzi ketts felada-

választási

Azon

maguknak.

sértsék a jogegyenlség

357

elvét,

meg ne hogy biztosítsák a

voltak, Jiogy

és azon,

társadalom vagyonosabb osztályainak tidnyomó befolyását.

Ennek

eszközlésére

mindenki

felruháztatik

választási

hanem e.jog gyakorlata közvetett módon történik, s az egyes polgárosztályok által kinevezend választók választásánál a vagyonosabbaknak nagyobb

joggal,

befolyás biztosíttatik. Világos, hogy e választásmód mellett nem szólanak azon okok, melyeket a census mellett szokás felhozni, s nem szólanak azok sem, melyekkel a közvetett választás elve támogattatik.

A

censusnak az az alapeszméje, hogy az állam csak

azokat bizhatja

meg

a választás nagyfontosságú jogával,

kikrl

hogy

e jogot az állam

fölteheti,

javára gyakorolni

képesek lesznek.

A

porosz választási

törvény

mindenkinek

képessé-

gét elismeri.

A

közvetett választás alapelve a jogegyenlség.

porosz választási törvény

a

vagyonnak nagyobb

A

befo-

lyását akarja a közvetett választás által biztosítani.

Nem

kell-e

—

legalább

általában véve

—

felten-

nünk, hogy oly törvény, mely bizonyos elveket elismer ugyan, de mely azokat alkalmazás közben megsérti, lenei között fogja látni mindazokat, kik

el-

ez elveket ve-

ismeiik, mind pedig azokat, akik megvannak azok helyességérl gyzdve? Amazokat azért, mert tudják, hogy a mely elv elméletben elismertetik.

szélyeseknek

^2 urnlkod eszmék befolyása az államra.

358 annak

gyakorlati

szükségképen

foganatosítása

legszékbb következményéig mert követelik, hogy miután

sértetik azért,

is;

megkí-

ezeket pedig

elveiket elismerte

az állam, ez elvek gyakorlati következményei se utasít-

tassanak vissza.

miután

nünk,

—

Nem

választásjog

jenkínti

kell-e legalább az utóbbit felten-

—

bizony

nem

barátai

valószín, hogy a

oly

választásmóddal

fe-

meg

fognának elégedni, mely az egyenlség elvét mindannyi szór sérti meg, valahányszor alkalmazásba vétetik?

De

azon

vénynek, hogy befolyása vettek

hatása sem lehet a porosz választási töráltala a

biztosíttatik.

választásokban,

vagyonosabb osztályok túlnyomó

A

kik

tudják,

valaha

hogy

részt

tettleges

az egyesek

által

gyakorlandó befolyás nem határoztathatik meg eleve törvények által; s hogy abból, mert A. tíz választóra,

még korántsem követhogy A. kétszer annyi befolyással lesz a vá-

B. ötre és C. csak egyre szavaz,

kezik

az,

lasztásra mint B. és tízszer annyival mint C.

—

Válasz-

táskor az egyének befolyása tevékenységöktl és összetartásuktól függ.

Hogy

a szorgalomnak, a birtoknak

értelmiségnek természetes

meggyzdésem

szerint,

befolyása

nem

biztosíttassék,

van

institutiókra

s

az

ers

szükség,

hanem egyedül nyugalomra, s ekkor az államélet ezen tényezinek túlnyomó befolyása önmagától alakúi. De habár más nézetbl indulnánk is ki, s ha e végre külön iustitutiókat látnánk szükségeseknek, is

még

ez esetben

czélszertlennek mutatkoznék minden oly rendszabály,

mely azokat, akik a szorgalom, a birtok

s

az értelmiség

képviselinek tekintendk, háromfelé osztályozza,

s

ezáltal

súrlódásokat idéz el közöttük, melyeket az elégedetlenek mindig a fennálló rend ellen használnak fel.

Kilenczedik fejezet.

359

Fogjuk össze röviden a mondottakat. Figyelemmel kisértük a választás különböz móds jait; úgy tapasztaltuk, hogy sem a melleitök, sem az ellenök felhozatni szokott okok nem döntk azon általánosságban, mely nekik tulajdoníttatik. Minthogy a fejenkinti választásjog minden megszorítás

nélkül

egyes

csak

senki

képvisel

egyes

fejenkinti

nem

vétetik igénybe, és az

összes

nép többsége, hanem

által

nem

az

választó

kerület

választásjog

nem

választatik, s így a nyújt semmi biztosítékot a által

nép többségének aziránt, hogy az állam ügyei olyanok által fognak igazgattatni, kik az összes nép bizodalmát bírják: világos, hogy mindaz, amit a fejenkinti választásjog mellett elvi szempontból felhozni szokás, nem bír érvényességgel.

Ugyanez

áll

azon

okokra

nézve

közvetett választásjog támogattatik.

Nem

is,

melyekkel a

lehet arra biz-

számot tartani, hogy a választók választása izgalom nélkül fog lefolyni. Az egyetemes részvétlenség veszedelmesebbé válhatik az államra nézve, mint az izgalom legmagasabb foka. Több választó választása sokszor nehezebb feladat, mint egy képviselnek választása. Végre, tévedés azt hinnünk, hogy a népfelség nevében nyilatkozó követelések a fejenkinti, de közvetett tosan

választás elve által kielégíthetk.

A

elméleti okok hogy a közrend és és közbiztonság fenntartása csak a vagyonosabb osztályok érdekében van, sem ama másik, hogy a vagyon az egyén gondolkodásmódjának és képességének mér-

census

hasonnemek.

jéül let,

szolgálhat,

mellett felhozatni szokott

Sem

nem

azon

állítás,

bizony íttathatik be akár az elmé-

akár a gyakorlat útján.

uralkodó eszmék befolvása az államra.

^'^-

3(50

A porosz választó törvény egymással ellenkez elveken alapszik, s az egyik része mellett küzd okok ugyanazon törvénynek más intézkedései ellen szólanak. De valamint nem

hozhatni

okokat

fel

len hozatnak

Az

oly okokat,

nem

találni

ellenvetésekrl

is,

különböz módjai

e választás

melyek

mellett

ellen alapos ellen-

lehetne, ugyanazt mondhatjuk azon melyek a választás egyes módjai el-

fel.

idkben Amerika és Schweicz megmutatták, hogy az állam kormányzása a közvetlen fejenkinti

ó-kor, s újabb

választásjog

rül a legjobb

által talán

kezekbe, mint

ott,

még gyakrabban

ke-

a nép nagyobb

ahol

—

minden befolyástól ki van rekesztve; továbbá nem tagadhatni, hogy senki elismert jogától nem fosztathatik meg csak azért, mert más valaki nálánál képesebb.

része

A hatni

közvetett fejenkinti választásjog mellett

fel

példákat,

s

is

hoz-

a minapi tapasztalások Francziaor-

szágban megmutatták, hogy a nép a kétfoku választásban nemcsak nem látja az egyenlség elvének megsértését,

hanem törvény nélkül

is

ezen

módon

veszi

gya-

korlatban felségjogát. Elvileg semmit sem hozhatni fel a census ellen, ami nem szólana egyúttal mindazon választásmódok ellen is, melyek a nnemet s bizonyos kor- és polgárosztályokat

kirekesztenek

a

választásból.

több országban üdvösnek mutatkozott

Még

a porosz

rendszert

sem

lehet

e

Gyakorlatilag választásmód. feltétlenül

kár-

mieltt gyakorlati eredményeit ismerjük. Ha már most a választásjog összes kérdésére pártszenvedély nélkül egy pillantást vetünk, meg fogunk

hoztatni,

gyzdni:

;

Kileiiczedik fejezet.

bármi

a) liogy

javaslatba

eddifjj

SQl

válaszlásmódoh hozattak

Jcülönféle

egy eszmén alapszik, s egy

is

czél ftlé tö-

rekszik valamennyi.

Az eszme, mely rendszernek,

azon

alapjául

szolgál

minden

meggyzdés, hogy

a

választási

polgároknak

nagy száma nem levén alkalmas a közügyek vezetésére, mindnyájának joga egy kisebb számra átruházandó. A czél pedig, melyet minden választási törvény álakarunk, ketts.

tal elérni

Eszközt

keresünk

mely

benne,

által

szabadságát

az egyes a hatalom önkénye ellen oltalmazhassa; s

biztosítékot arra,

érdekében

hogy az állam ügyei a többség

az egésznek javára kezeltessenek.

s

Azok, akik a fejenkinti szavazatjog mellett koznak, inkább az els, inkább a második

amaz

is

—

nyilat-

kik a censust védik,

azok,

szempontból indulnak

közös czélja mindkettjöknek

;

s

ki,

de ez

is,

elvileg az esz-

közökre nézve sincsen különbség; mert mindakét rész elismeri,

függ

:

—

hogy a választás hatása kivált három dologtól attól

hogy független

1-ször,

és

a

alkalmas

választásra

választók találtassanak 2- szór,

tessék

el,

hogy a

választási

cselekmény olykép

miszerint tévedésnek

lehetségig csekély tér jusson,

és s

intéz-

szenvedélyeknek

a közcsend

a

semmiféle

veszélynek ne tétessék ki; végre 3-szor, hogy az államhatalom a legképesebbekre, vagy legalább azokra ruháztassék, akik a közbizodalmat

leginkább bírják.

Ha már

most a választás valamennyi

mérlegezzük, azt fogjuk

találni,

hogy:

faját

nyugton

;

:

362

-'^z

uralkodó eszmc-k befolyása az .államra.

sem felel meg valósággal a kitzött czélnak. ]\Iinclen választási törvénytl legalább annyit kellene követelnünk, kogy általa a hatalom olyanokra ruháztassék, akik a választók többségének bizodalmát bírják, s nem tagadhatni, hogy egy választásmód sem létezik, amely magában véve csak eziránt is kell biztosh) egyikük

ságot nyújtana.

A

—

többségek nagy tiszteletben állanak napjainkban,

és méltán.

Én

a vox populi vox Dei-féle elvnek

vagyok bámulója,

s

habár minden többség több

miség egyetértésébl alakúi,

nem

nem értel-

tartom azt a valónak

kinyomozására alkalmasabb eszköznek mint az egyesnek értelmiségét. Oly esetek ritkák, midn nagy gyülekezetekben sikeri a magasabb értelmiségnek magához emelni az alantabb állókat. Rendesen le kell ereszkednie hozzájuk,

s

ilyenkor a többség végzései

nem

a

magasabbra emelt, hanem az alantabb álló értelemnek magukon. A többségek még semmiféle erkölcsi vagy tudományos igazságot nem találtak fel, s

jellegét viselik

sal,

érzetében,

maguk

hogy egyeseket ruháznak

Példákúl

idézhet

egyeseket bíztak

mennyi

a többségek, tehe-

fontosságú pillanatokban

rendkívüli tetlenségök

k

bírnak annyi belátás-

fel

eldönt hatalommal. melyek

azon régi és újabb népek,

meg

respublica,

is

a törvényhozás tisztével, és vala-

melyek közül egy sem nélkülözte

bizonyos rendkívüli esetekben a dictaturát.

De

a többségeknek két lényeges

elnye kétségbe-

vonhatlan l-ször,

hogy eszközt nyújtanak az állam kormány-

zóinak a polgárok nézetei kitudására, ami minden

szer kormányzásnak egyik legfbb elégíthet szüksége

s

czél-

legnehezebben

ki-

Kilenczecllk fejezet,

2-szor,

365

meggyz-

hogy a többség kormánya azon

dést nemzi a polgárokban, miként

az állani

az

érde-

És miután a törvények hatalma nem tökélyüktl, hanem attól függ, hogy vonako-

kökben

kezeltetik.

elméleti

dás nélkül fejet

hajtson nekik

ságukat,

mivel

tökéleteseknek

mert valóban tökéletesek: ezen

miután

mindenki;

vábbá az államviszonyok inkább az

által

to-

nyerik szilárd-

tartatnak,

mint

meggyzdés

azáltal^

egyike

az.

állam leghatalmasabb biztosítékainak.

De

ezen ketts

elny csak azon

esetre

remélhet

a

többség befolyásától, ha a hatalom, melylyel a többség a közügyek vezérletére jogilag bír,

gukban

áll

általa

gya-

tettleg

tagadhatjuk-e, hogy

miután szabadsáa választóknak jogukkal élni vagy nem, nyu-

koroltatik is;

s

galmas korszakokban a közönyösség, rendkívüli izgalom pillanataiban pedig a félelem azt eredményezik, hogy többség nevében ugyan, de gyakran viszonylag csekély kisebbségek által hozatnak? Nem szándékom ezen állítást számos példával támogatni. A közbámulás, midn valamely választásban a jogosultak nagyobb számmal vesznek részt, világos a legfontosabb végzések a

bizonyságul szolgál az állításnak; valamint az

is

világos,

hogy valahányszor a szavazatok száma, mely a diadalmas jelöltre esik, kisebb a jogosultak azon számánál, kik

nem

tehát, s

vettek részt a választásban, mindannyiszor a

szükségképen bizonytalan. mely mindenik választási törvényben

többség

akarata

melynél fogva

joknak, abban

törvények nem felelhetnek

fhiba

meg

czél-

áll, hogy a kormányférfiak a szabad vájognak tekintvén, megfeledkeznek arról, jognak gyakorlata az egyes polgárra nézve hö-

lasztást csak

l^ogy e

e

A

találtatik,

364

^^^

ielesség

uralkodó eszmék befolyása az államra.

a

is

szó legszorosabb értelmében.

Mindaddig,

míg a választási törvények csak arról gondoskodnak, hogy azok, kik e jogot gyakorolják, azt az állam nyugalmának háborítására ne fordítsák, bizony csak annyit mint aki elégségesnek tartja oly

tettek,

törvény hoza-

amely nem engedi, hogy a fegyveres erö az állam fordíthas.'^a fegyvereit, de a mely nem gondoskodik arról, hogy ezen fegyverek az állam oltalmára szolgáljanak; söt még nagyobb hibába estek, mivel a választásjog, bármi nagy legyen azoknak száma, kik nem élnek vele, mégis gyakoroltatik, s ez által oly institutió hamisíttatik meg, mely az állam egész szerkezelének alapúi szolgál. A választási törvények ezen hiányán könny segíteni, talát,

€llen

de más nagyobb hiba rejlik államaink organisatiójában. Tegyük fel bár, hogy lehetséges oly általános szabályokat alkotni, melyek által a választók függetlenségét és értelmiségét mérlegezhetni,

—

— ez esetben

kilátásunk van,

a mire, úgy gondolom, kevés is a függetlenségen s az értel-

túl van még valami, amitl a választás még nagyobb mértékben ^^"^^gj mint ama rsége

miségen

lajdontól.

S ez

:

a választók jó szándéka

csak az állam érdekében tehetni

nem

a

fel

állanak

tulajdonokkal

e

amit csak azon esetre

többségnél, ha az állam érdekei ellentétben

az

egyesekéivel,

van czélszer intézkedések

arról

is

hogy

az egyes nem

díthassa

élni,

—

el az

t

czélsze-

két tu-

által

nemcsak

hanem még

gondoskodva,

egyedid az állani közbejöttével

legközelebbrl illet érdekeket.

moz-

Hol az

egyesnek valamennyi érdeke a közigazgatás kezébe adaminnéhány római jellem kivételével tott, ott,

—

—

denki

azon

eszközt, melylyel a közigazgatásra

hat, azaz, választásjogát

mindenekeltt

saját

befoly-

érdekeinek

Kilenczedik fejezet.

elmozdítására alárendelni

36&

használni, s így a közérdekeket érdekeinek. Miután pedig a jelenkor-

fogja

saját

nak valamennyi állama közt egy sem felel meg e kelléknek azon körülmény, hogy czélirányos törvény által :

a

választásjog

viszonylag független és értelmes válasz-

még nem

tók kezébe adatott,

biztosítja e

jognak az állam

érdekében alkalmazását.

tennk

Ha, végre, azt

hogy ezen hiányok, me-

fel,

lyek részben a fennálló törvényekbl, részben államaink összes

c)

az

tökéletesen

orvo-

:

még

törvény

tási

származnak,

organisatiójából

solhatók

sem lehetne a lehet

es esetben

még

legjobb válasz-

melyek

veszélyeket^

három oknál fogva világosak, hogy minden további fejte-

államot fenyegetik^

nem, melyek oly

azon

elhárítani

által

pedig

getésüket fölöslegesnek tartom. 1-ször.

Több

százra

idben

választásánál

ratától,

hanem igen sok

2-szor.

tározhatják

de

nem

A

men

a

választók legfölebb

meg,

a

melyek

is

a személyeket ha-

képezendik a törvényhozást^

az irányt, melyet ez követni fog.

többség

nék szükségképen rata

a választók aka-

vak esettl.

rekesztleg olyakból állana végre

képviselnek azon egy

nem függ minden

szerint

bizalma az,

fognak

is

Ha

a törvényhozás,

kijelölt,

még nem

tehát ki-

akiket e

következ-

hogy a közügyek a többség akaMindenik képvi-

kormányoztatni.

sel elször is önmagát képviseli, s ha utasítás által megkötve nincs, s feleletre nem vonathatik, megbízóinak azon kívánságait, melyek önnön érdekeivel ellentétVégre: ben állanak, nem fogja mindenben követni.

—

366

uralkodó eszmék befolyása az államra.

'^'^'

]\Iinden

o-szor.

hozásra

törvényhozások

a

tüivéiiv csak a törvény-

Miután tehát korunk veszé-

befolyással.

lehet

nem

lyei

választási

által

elkövetett

hibákból

köznyugalom nem törvények által zavartatik meg, hanem az által, hogy a népképviselet törvényes hatalmát a tömegek nem tisztelik: e veszélyeknek az, hogy a törvényhozás jó kezekre bízatott, erednek,

még nem

s

a

fogja elejét venni.

Minden id tapasztalása arra oktat, hogy a képvisel gylések nem annyira választóik nézeteit szokták képviselni, mint inkább azon médiumot, melyben mködniök kell. Ha olykép alakíttattak^ hogy a fváros népessége, vagy ennek valamelyik töredéke, közéjök és az ország közé

nyomulhat, az

ily

gyülekezetek mindig

a fvárosban uralkodó szellemet képviselik, bármily

vek nyomán oknál

fogva

szerkesztetett

mindvégig

hogy valamely ország

is

a választási törvény.

csalódás marad

politikai állapotának

el-

ez

hinnünk, javítása a

törvény igazítása által eszközölhet. A válaszjog helyes gyakorlata egészséges politikai viszonyok-

v'álasztó tási

azt

Es

nak eredménye, de nem

forrása.

Jegyzetek a kilenczedik fejezethez.

JEGYZETEK A Hasonlítsuk

(a)

decz. 6-án adott 11,

számára 1848.

állam

porosz

alkotmányt, különösen a 4

27—31,

24,

19,

FEJEZETHEZ,

IX.

a

össze

34, 42,

367

59,

67,

66,

—

^8,

71,

továbbá a 82, 83, 88

egész 100. §§-ait Francziaország legújabb köztársasági alkotmányával,

meg fogunk gyzdni,

s

liogy a mindkét alkotmány-

nak alapúi szolgáló elvekre nézve a kett között egyáltalában

—

így p. o. a porosz alkotmányban, ámbár az egy örökös monarchiának szilárdításául octroyalépen úgy gondoskodtak arról, bogy az általános taték,

semmi különbség

sincs.

—

—

egyenlség

csupán

földbirtokra

alapított

aristocratia kelet-

kezése vagy fenntartása által ne veszélyeztessék, mint a francziában;

s

megtiltatott

a 38-ik

st mi

;

fennálló családi

§.

által

több

:

családi bitbizományok alapítása

kimondatott, miszerint minden már

törvény

bitbizomány a

szabad birtokká változtattassék

A

át.

létez basonlatosság még részletekre

is

rendeleténél fogva

két alkotmány között kiterjed

Poroszországban a második kamara tagjainak

5

így (84. §.)

tiltatik

az állami

—

pénztárból járó útiköltségekrl és napidíjakról lemondani.

Mindkét alkotmány egészen

egyedül

cibsolut

a

egy,

hatalmat

souverain

állam

az

népnek,

királyságnak nevében kezeltetik.

középpontjába

mely

teremt,

állított

Francziaországban

Poroszországban

ennek

s

a

Poroszországban úgy mint

Francziaországban csak kevesen záratnak ki az ezen legfbb

államhatalomban részesülésbl, de mindkét államban csupán a választási

s

választathatási

jogra

szorítkozik

ezen része-

^^

368 sülés:

minden

egyébben

az egyén alávetve.

sége két

eszmék befolyása az államra.

uralkofló

az állam absolut parancsának van

Francziaországban a törvényhozás több-

minden rendeletének, Poroszországban valahányszor a kamara megegyez. A két alkotmány egyikében sem

st még

bír a kisebbség,

mely

által a

zatát,

habár ez

badsága

az állam java

által

veszélynek

nyilvános

módon legalább csak (b)

A

sem oly

a nép többsége

eszközt,

törvényhozásnak egy, alakilag törvényes határo-

elhalasztani

szokott

igen

minden egyesnek is

sza-

törvényes

ki,

képes volna.

is

szabadságra

politikai

használtatni

s

tétetnék

törekvés

kedvencz

állítás

megtámadásánál az,

hogy annak

jótékony következményeit még eddig egy gyakorlati tapasztalat alatt

sem lehet

által

—

igazolni.

Ha

a politikai szabadság

csupán az állam azon szerkezetét értjük, melyet magá-

nak Francziaország

adott

mi többiek utánoztunk

s

akkor

:

nem mondom ugyan, hogy az eddigi hatvan éves tapasztalatok nem elegendk, egy ezen kormányforma fölötti Ítélet megállapítására ámde másként áll a dolog, ha politikai ;

szabadság által

alatt az

állam

az

állam azon intézményeit értjük,

biztosítására a törvényhozásban

eldönt befolyás tikai

szabadságot,

adatokat,

ténet zatát

ság

alapítatik

soha

egymásnak

mutatná az

kedvez

fel,

mint

közügyek igazgatásában

a

nem

elvet,

ellent

azt,

s

melyek érdekeik

s

meg. Ez értelemben véve a

nemcsak

st nem ismerek

szabadságuk

egyéni

tagjainak,

nélkülözünk

melynek igazolására

nem mondó tények

hogy a polgári

és

poli-

tapasztalati

a tör-

oly soro-

polüíkai szabad-

emheriség szellemi és anyagi fejldésére nézve mindig volt.

—

Nem

szükséges visszatérnünk

görög szabad államok történetéhez gárisultság

lefolyása

ugyanannyi

:

Róma

és a

az egész keresztyén pol-

bizonyítványát

nyújtja a

szabadság jótékony következéseinek, mint az ó-koré,

s

pedig

Jegyzetek a kilenczedik fejezethez.

nemcsak

és

Mert ba Scbweicz

míveldés a

a

hanem

országokban,

egyes

gyikben.

politikai szabadsággal

folytonosan fejldött, ha Spanyollitikai

kivétel nélkül minde-

Anglia, hol az anyagi jólét

és

mindeddig

együtt

hol a po-

és Olaszország,

szabadsággal a míveltség és anyagi jólét

is,

mely

által

azeltt más országokat felülmúltak, rögtön félbeszakasztatott, taniíságot tesznek a politikai

szabadságnak ezen

gyakorlott befolyásáról, hasonló tények más

merülnek

országokra

országokban

is

fel.

Azon

melybe a középkorban

sajátságos állásnál fogva, helyeztettek',

Európa minden országának lakosai

azon különös lielyzetben

voltak, miszerint azok legnagyobb

a

városok

része mindenütt egészen absolut uralomnak maradt alávetve,

míg lakosainak másik kisebb része, a városi polgárok a politikai szabadságot gyakran tetemesbb mértékben élvezé. Míg köröskörül a legnagyobb önkény uralkodott, városa körében a polgár

csaknem minden alkotmányos jogot élvezett

vett az állam vezetésében,

kezésben,

adókivetésben,

az

:

részt-

elöljáróinak választásában, törvény-

st még

a törvényhozásban

is,

miután mindaz, mire országos törvények hiányzottak, az egyes városok statútumai szerint intéztetett

el.

S ha ezek szerint

bármely országban az ezen jogokkal biró népesség állapotát a többi lakoséval összehasonlítjuk, bizonyosan senki sem fogja

bogy

tagadhatni,

az,

mind a szellemi mind

dés tekintetében, szabadsággal nál

kedvezbb

polgárisultság

volt.

St

mindenütt

valószínvé

teszi,

lenék máig

is

hogy

minden

nem

azon csak

a

elismert tény,

városok

A

XIX. század

miszerint a

kebelébl

eredt,

a középkor sötét barbárságban síuyország, ha az

önkény ezen chaosának

közepette a szabadságnak e menhelyei

Eötvös.

az anyagi fejl-

biró kortársaik állapotá-

eszméi.

I.

nem

léteztek

24

volna.

:

^2 uralkodó eszmék befolyása az államra.

370

I

X.

FEJEZET.

A KÖZTÁRSASÁGI ÁLLAMSZERKEZET, MINT ESZKÖZ A TÁRSADALMAT FENYEGET VESZÉLYEK MEGGÁTLÁSÁRA. Egy nép sem

annyira democrata,

hogy nagy

ese-

ményeknél az egész dicsséget, vagy a gyalázat egész terhét ne vetné mindig egy embernek vállaira. A triumphator közt, ki a gyztes sereg élén halad a Capitoliumba és azon boldogtalan között, akit egy egész nép átka sújt, a különbség csak abban áll, hogy a diadalmenetnél soha sem hiányzik a gúnyolok és rágalmazók serege míg az, aki mindnyájaért áldozatul szemeltetett ki, többnyire hiában várja a részvétnek, vagy mentségnek csak egy szavát is.

A

franczia februári forradalom

is

tanúsítá ezen ta-

némely kis néptribunok hiúságát tagadhatatlan marad mégis, hogy Lamartine neve volt az, mely Francziaországban s egész Európában hónapokig a köztársaság jelszavaként tekintetett. A nagy eseménynek az els lendületet nem adta, lelkiismeretesebb és eszélyesebb volt, hogysem

Bármennyire

pasztalati tényt.

:

sérti

Tizedik fejezet.

ily

magára vállaljon kormány névjegyzéke,

felelsséget

ideiglenes

—

371 ^),

—

hogy

az

mint L. Blanc

ál-

s

lehet,

lítja 2) a „Reformé" szerkeszti hivatalában csakugyan már készen volt, mieltt a maconi követ magát a köztársaságra elhatározta; de a jöv kor a nemes költ nevével kötendi össze a februári forradalom em-

kik meg akarják t fosztani e dicsségbüszke öntudattal úgy vélekedvén, hogy „hangjaikat el lehet némítani, de tollaikat összetörni nem" 2) lékét, s azok,

tl,

hogy az

tapasztalni fogják,

sem

Nagy események

szokott egy tollat

soha

sem tulajdoníthatók eg ve-

A

leghatalmasabbnak befolyása hogy a népet némely eszmékért

séknek. ból

id nem

összetörni, de annál többet elfújni.

áll,

ményeit vagy szenvedélyeit

is

csak annyi-

lelkesíti,

érze-

S miután azon gyakorlati befolyás, melylyel bizonyos fogalmak az életre bírnak, s azon irány, melyben a nép érzeményei és szenvedélyei tettekké

felizgatja.

válnak, a népnek oly pillanatnyi

melyeket egy ember soha sem válmeg: nagy eseményeknél csak arra szorítkozik az egyes ember befolyása, hogy adá meg azoknak az els lendületet. Ha egyszer mozgásban van a szikla, sebességét és irányát saját súlya és a mélység, melybe érdekeitl függnek,

toztathat

rohan, határozza.

^)

scélérat,

Pour prendre

un

1848. T. 2)

I.

fou, p.

la

responsabilité

ou un Dieu.

—

d'un peuple,

Lamartine.

Hist.

il

faut étre

un

de la Révol. de

170.

Louis Blanc:

Pages

d'histoire

de la Rév. de février 1848.

ch. n. ^)

Qu'on

L. Blanc.

i.

e'toufferait

ma

parole,

on ne brisera pas

ma

h,

24*

plume.

372

uralkodó eszmék befolyása az államra.

'"^^

Lamartine, mint moudám,

még

csak erre sem

tart-

hat igényt.

A

februári forradalom indító oka egy ellenzéki ma-

ueuvre

volt,

mint

részt,

Miként

melyben Lamartine épen oly kevéssé kormányzás bármi részében 1830

vett

a

óta.

miután a nép gyzött, egy-

hogy,

történhetett,

szerre minden ajak Lamartine nevét hangoztatá, s hogy azon féríiú, ki soha seiu vadászta a nép kegyét, kiben egy néptribun minden mint L. Blanc mondja,

—

—

hivatásának érzetében mintegy ön-

tulajdona hiányzott,

maga

állítá

magát az állam

ércztelen

zárólag

szavának

élére,

s

hogy csaknem

hatalma

által

ki-

százezereket

képes megnyugtatni?

volt

Ha

az okokat

Képviselje

melyeknek Lamartine

keressük,

lását köszönheté, csak egyet

fogunk

azon sokakkal

volt

ál-

találni.

közös

meggyz-

bogy Francziaországnak több mint félszázados csak bajai úgy szüntethetk meg, ha az államnak oly kormányforma adatik, mely megegyez azon elvekkel, a melyekért Francziaország 1789 óta küzdött, azaz: ha Francziaország, miután a köztársaságnak minden alapját

désnek^

kiküzdé, végre köztársasággá alakíttatik. „Histoire

des

Girondins"

figyelemreméltó helyén ezen

meggyzdését; forradalom

ruári

s

i)

czím munkájának

egy

világosan kimondá Lamartine

ez volt

irányábani

ami meghatározá a ami állását, s '^)

febáltal

szükségképen vezetjévé kellé válnia oly mozgalomnak,

')

I.

kötet 79. lap.

Lásd mindazt, mit L. az 1848" ezímü munkájában mond. ')

„Histoire

de la revolution

de

Tizedik fejezet.

373

amelynek, miután minden fennállót lerontott, teljes gyzelmére nem kellé egyéb, mint egy határozott czél.

Távol legyen tlem azt

állítani,

mintha a februári

forradalom eltt Lamartinenak

meggyzdése

nép

a

többségének

35,000.000

lett

emberbl

volna

a franczia

meggyzdése.

Egy

nemzetnél minden forradalom

álló

úgy mint utána, a többség meggyzdése, mindig a fennálló intézmények mellett szól, s Lamartinenak bizonyosan igaza van, midn állítja, hogy a februári esemény eltt a nemzet roppant többsége a Lajos Fülöp alatti alkotmányos monarchiát óhajtá. De miután ez ledlt s a király futása után senki sem tudá mi jöjeltte,

jön a régi rend helyébe, ahhoz fordult szükségkép mindenki, aki határozottan kijelölé a czélt, mely elérhetlátszék. Általános határozatlanság pillanataiban min-

nek

dig annak jut a vezéri szerep, aki szilárd

meggyzdés-

Valamint a megdagadt folyamár oda ömlik, talál: úgy rohan a tömeg felizgatott árja azon pontokra, mik a pillanat szorultságában legelbb bíztatják szabadulással különösen ha ezen menekülési sel

bír.

ahol

út

nyílást

oly

irányban

nyílik

meg

természetszerleg vonzatva

A

eltte,

mely

felé

magát

érzi.

államforma azon osztályok között, az ó-kor tanulmánya közvetett míveldésére melyeknek vagy közvetlen befolyást gyakorolt, mindig számos bámulóra talált. így volt ez Francziaországban is. Mint Lamartine, úgy mások is meg valának gyköztársasági

zdve, hogy a köztársasági államforma, azaz: a népeknek saját belátásuk és saját akaratuk szerinti kormánya végczélja minden polgárisodásnak s egyedüli eszköz arra,

374

hogy

-^2

uralkodó eszmék befolyása az államra.

mindazon nagy igazságokat, miket

a iK'p

törvényeiben

valósíthassa

^)

dolgok

a

s

;

elismert,

természeté-

hogy ezen párt befolyása a februári forradalom után Francziaországban nagyobb volt, semmint az a számok arányából megmagyarázható. Ereje, de egyszersmind gyöngesége is a monarchiái elvnek, hogy az mindig egyéniséghez van kötve. Ahol a ben

rejlett,

legitimitás kérdése vitatás alá

nem

kerül,

—

s

mindenki,

aki a monarchiái elv mellett nyilatkozik, egész igyeke-

oda kénytelen irányozni, hogy a korona bizonyos ott a trón védei közt bizonyos kijelölt fre tétessék,

zetét

—

egyetértés támad, melyre a különféle respublicai forma

ahol

a legitimitás

pártolói

kérdése

számot nincs

módon

nem

valósítható

De

tarthatnak.

tisztába

hozva,

s

a

monarchiái forma hívei, mint Francziaországban, három pártra

oszolnak, ott a monarchiái elvet fenntartani óhaj-

sem nyújt biztosítékot, mivel épen a monarchia barátai múlékonynak tartják a respublicai formát, s ugyanazért, ha már a királyságot tók száma

nem

már csak

adhatják a

azért

meggyzdésük

szerint egyedül jogosult

személynek, ideiglenesen örömestebb csatlakoznak a köz-

reményeik kevésbbé vemásra ruháztatnék. A februári események sem valának alkalmasak arra, hogy a monarchiái forma iránt eddig táplált bizalmat ersítsék. Sem ezen institutió vak imádása, sem valami különös szeretet nem volt az, aminek Lajos Fülöp 1830-

társasági

mozgalomhoz, mely

által

szélyeztettetnek, mint ha a királyság

Amit

ban trónját köszönheté.

nem

volt egyéb,

L, Oe.

I.

köt.

a monarchiától kívántak,

mint hogy ers támasza legyen a 165.

I.

tár-

Tizedik fejezet.

sadalomnak

;

miután az nem

de

375 felelt

meg

a várako-

csaknem

küzdelem nélkül, a társadalmat azoknak hagyta zsákmányul, kiket elébb maga nyilatkoztatott annak legveszélyesebb elleneiül, akkor a mo-

zásnak,

s

narchia

önmaga

czáfolta

meg

a

legfontosabb

okokat,

melyek felhozattak védelmére. A királyságnak villámhárítónak kell vala lennie, mely a társadalmat a menyk megrizendi; a februári forradalom alatt csapásaitól mindenki meggyzdött, mikép az arany korona csak diszítmény volt, mely magához vonzá a villámot, anélkül, hogy megmenthette volna az épületet pusztító hatásától. A februári forradalom utáni viszonyok közt Lamartine meggyzdése^), saság

tába került

miszerint

volna,

is,

kik azeltt

Akkor úgy

kevesebb

mint a dynastiák alapítására

sikeretlen kísérlet, szükségképen

ban

1789-ben a köztár-

Francziaoi szagnak

behozatala

ily

áldozatett öt

meggyökerezett azok-

nézettl legtávolabb állának.

mindenki eltt, hogy, miután a van mondva, a nyugalom érdekében talán legczélszerbb, ha az a legtágabb értelemben Lamartine állítása, miszerint a nép, alkalmaztatik. ha egyszer a trónt elfoglalá, nem egykönnyen hagyandja magát arról letaszíttatni, legalább valószínnek tetszett. Most, miután a köztársasági forma, melyet Francziaország 1848-ban választott, sem az óhajtetszett

népfelség eszméje

tott

már

ki

nem adá meg

az

küzdelem után

jo-

nyugalmat, sem azon szabadságot

országnak, melyre annyi

fáradságos

gosítottnak érzé magát, sokan

bizalommal

azon

')

Girondiijs

I.

fordulnak

köt.

79.

lap.

vannak

vissza

a

ismét, kik ugyan-

monarchia

felé,

376

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^^

melylyel két évvel ezeltt a köztársaságot ismét taniok,

társadalmat

a

lesznek

tosan

Ion az:

még most

s

óhajtották,

s

sikerit a trónt visszaállí-

fenyeget veszélyek époly mint

elháríthatok,

saságtól remélek, lik

hacsak

hogy,

hiszik,

mások

ezt

biz-

a köztár-

daczára minden csalódásnak remé-

is.

Nézetem szerint mindakét vélemény hibás. Valamennyi politikai kérdés között talán egy sem gyakrabban és nagyobb hevességgel tárgyalva, mint vájjon a monarchiái vagy köztársasági forma mél-

tóbb

üdvösebb-e

és

egy

E

társadalomra?

polgárisait

kérdés vitatói kölcsönösen felhányták egymásnak minds bnt, melyek kezdetti fogva elkövettettek a monarchiákban s köztársaságokban ^j, s majd az egyik, majd a másik állíttatott fel az emberi boldogság s minden dicsség eszményképéül, jóllehet minden idben voltak respublicák is, monarchiák is^ melyek ama ragyogó képekkel mer ellentétben állanak.

azon hibát

E

kérdés

azon

kérdésekhez

politikai

tartozik,

melyek eldöntése köri legtöbb függ a háttértl, amely eltt megjelennek. Valamint azon ellenszenv, mondhatni gylölet, melylyel a királyságot tekintették sokan

a múlt század végén, csak a középkor összes viszonyai

ellenében

támadt ellenhatásnak

tulajdonítható,

')

Yox

nes de genere

erat

mely ama prolata

esse

ore

bestiarum

sötét

Marci

s

azon hibás

nézetnek

kor iszonyainak okát az Catonis

rapacium.

Censores,

Ipse

autem

Eeges

om-

populus Ro-

manus, qui per Africauos, Asiatico?, Macedonicos, Achaicos ceterosque a spoliatis gentibus cognominatos cives totum fere orbem terra-

rum

diripuerat, qualis, bellua erat?

Hobbes de

Cive.

i

Tizedik fejezet.

uralkodó kormányforraában azon

keresé:

s

377

nem

a míveltség hiányában

tapasztalás, melyet

rüvid

formával két ízben

a köztársasági

Francziaország s mely az ormegannyi ellen-

tett,

szágnak oly nagy áldozataiba került, ségét neveié a respublicanismusnak.

Szükségtelennek

amelyben

tást,

tartom tovább folytatni oly

véleményünk,

függ

attól

vita-

egy

vájjon

népnek, vagy egy valóban nagy uralkodónak hypothesisébl indulunk-e ki. A nehézség nem ezeknek elképzelésében, hanem inkább mindakettonek meglelésében rejHk. Sem a monarchia, sem a köztársateljesen erényes

nem

ság ellen általában véve

okot

lehet

mit

találni,

el-

méleti és gyakorlati szempontból époly fontos ellenokok-

kal

meg nem

lehetne

czáfolni. {a)

Azonkívül

az alkotmányos monarchia gyzött, oly közel

hoz mindakét kormányforma, valamit

mellett mellett

is

A

mit

ott,

egyik

egyszersmind a másik

ne lehetne felhasználni. természet.

zunk: vájjon

Mi annak

az államnak

vizsgálatára

olyan szerkezete

nem

is

elfogadtak^

oly

szorítkomellett, a

Francziaország és nagy részben Európa más

szágai

hol

egymás-

alig lehet az

kérdés, melylyel e helyen foglalkozunk,

általános

mint

felhozni, a

hogy

áll

or-

megmentheti- e az államot a mo-

amazzá áts ennek melyek változtatása a veszélyektl, azt fenyegetik? Lehetleg rövid leszek. Az összes történelem bizonyítja, hogy az államok narchiái formának

kül-

és

köztársaságivá,

belbiztossága,

jóléte,

fejldése,

st

az

egyes

legkönnyebben úgy érhet el, ha az állam legfbb hatalma egy egyén kezében központosul. Róma alkotmányának azon hibáját, hogy a

honpolgárok

szabadsága

is

^2 uralkodó eszmék

378

befolyása az államra.

legfbb liatalom két személy között lyek pillanatában

nem

ott ez,

osztatott

által tette

állam élére

több személy

a római

deeemvirek

és az

be

{l))j

és

tusegység

pedig

nem csupán

képviselésére

nem

azért

franczia directo-

mert

összeütkö-

mert ezen rendelke-

két dolog, ami

valósítható

bizonyult

ezáltal a sta-

hatalomnál

is,

állíttatott,

károsnak

azért,

hivatott

hanem

zések támadnak, zés által

—

mindenkor,

szerkezetig

Hol ez

athenei harmincz

zsarnok uralkodásától kezdve egész a rialis

veszé-

fel,

jóvá.

és az

történt,

—

a dictatura

minden jó

ál-

lami szerkezetnek lényeges kelléke.

Minden államnak mindenekeltt jelképre van szükMinél szabadabb, misége, amely képviselje egységét. nél tágabb az

egyesek önállóságának köre: annál kevésbbé

Az magában még nem

nélkülözheti ezt az állam.

az államegység érdekei képviselve legyenek, nyegeti, megoltalmaztassanak

egységnek öntudata

is

hanem

:

s

elég,

hogy

ha vész

fe-

szükséges, hogy ezen

De miután

éberen tartassák.

termé-

hogy az egység fogalmát semmi forma sem képzelhetjük világosabban, mint az egyénben:

szetünkben alatt

rejlik,

az államegység fogalma

is

könnyen érthet

kifejezést,

megtestesülve,

ez által

s

csak ott nyerhet egy egyénben van

ennélfogva ahol az

még

államok

kisebb

minden egyes képes az egyetemet, mint bizonyos fokú

teni,

cohaesiót

nélkülözniök kellene. runkéi, hol az

természetesen ^)

egészet, mint

még inkább hogy a nép

amit különben

Nagy államokban, mink áll

ott is

a ko-

csak gondolni lehet,

ilyet

így

a dolog.

Olv természetes, az államot mindig

tesítve gondolni,

tani a

nyernek,

ahol

is,

egészet, áttekin-

eg-y

^)

személyben megtes-

mindig e^y egyént szokott

fhatalom valódi képviseljének, ahol

e

tar-

hatalom a szabadság

:

Tizedik fejezet.

Még

379

fontosabb ok, melynél fogva mindig csak egy

lehet adni a legfbb államhatalmat, a következ Az állam hatalma az egyes irányában oly roppant, hogy ez nem képes annak ellenállani. Ha tehát az egyes

kezébe

egyén

akar találni az államban ezen hatalom szükségkép határozott, változhatlan elvekhez kell, hogy

biztosságot

:

kötve legyen,

amelyeknek hódolni köteles ugyan min-

denki, de ami

által

egyszersmind lehetségessé válik

ki-

kerülni minden összeütközést az állammal.

Valamint a rendtl függ, melyet ismervén, képesek vagyunk adományát felhasználni: szintúgy van az államnak jótékony befolyása természet jótékonysága azon

is

feltételezve

változhatlan

azon biztosság

által,

melylyel számítha-

tunk minden elforduló esetben hatalmának

A

sára. is

csodálat, melylyel a

gyámolítá-

népek még századok múlva

épen legszigorúbb fejedelmeik iránt viseltetnek

;

a di-

Draco véres törvényhozása elhalmoztatott^ csak azt bizonyítja, hogy a legnagyobb rendszerség szüksége az államban általánosan el van ismerve, s hogy a népek minden idben átlátták, miként nem a szigor, hanem ennek csak azon neme, melyet a régi korban

cséret, melylyel

elre

látni

biztosítása,

ruháztatik. a

nem

lehet, tekintethetik valódi

vagy többek ambitiójának kielégítése végett, többekre Ha nem akarna is egy sem azon tagok közül, kik közt

legfbb hatalom meg van osztva,

társai fölé emelkedni,

ségtelenül a legritkább eset, miután az

van legtávolabb, kik egy egész nép

meg addig a

legfbb

letében.

zsarnokságnak.

fölé

(ami két-

egyenlség öntudata azoktól vannak állítva) ba nem volt

a kormányban a vetély, beviszi azt közéje a nép,

midn

kizárólag egész

tiszte-

hatalom

egyes

tagjait

részesíti

Az uralkodó eszmék befolyása az

3g()

De

államra.

kívül minden államnak mely ezzel gyakran elmég az: hogy lenni, s ez az emberi érzelátszik lentétben lemnek adasséJi me(j helye az államban, hogy ez ott, a hová a törvény nem ér, ennek hiányát pótolja vagy változhatlan renden

a

egy másik szüksége van,

túlságos szigorát enyhítse.

Bármint iparkodjunk is, a rend és szabályszerség, melyet államban létesíthetünk, soha sem érendi el azon tökélyt, melyet a természetben találunk. A legfbb, amit emberi

bölcseség

egy

alkothat,

mely közönséges

gép,

általában megfelel feladatának,

viszonyok között

de

fel-

gyakran minden

menetében az egyetem világos kárára elnyomja. Amig az embert növénynyé, vagy legalább állattá, melynek csak élelemre, melegre van szüksége, lealaami által egy tökéletes álcsonyítani nem sikeri, az

tartóztathatlan

haszon nélkül,

egyest,

st

—

lamforma feltalálhatásának feladata mindenesetre tetemindaddig oly állam, mesen megkönnyíttetnék, található fel, az szabályszersége melyben csak a gép ember szükségeinek meg nem felelhet. Annak, ami az emberek cselekvényei s tevékenysége fölött ítélni akar,

—

föl

kell tudnia fogni

érzelmeiket

is;

e

nélkül az állam

hatalma a kérlelhetlen végzet hatalmához hasonlít, melyet

épen

ságosnak,

azért, s

mert kérlelhetlen, senki

melynek épen csak

nem

tart igaz-

azért vetjük alá

magun-

kat, mivel e hatalmat megtörni lehetetlen.

Ujabb idben számos szózat emelkedett a kegyelmezési jog ellen. Ezen nézet okszeren csak azoknál találhat

tesnek

pártolást, tartják, s

kik

a

létez

törvényhozást

tökéle-

meg vannak gyzdve, miként

ha százan túlságosan büntettetnek,

jobb,

mint ha egy vétkes

Tizedik fejezet.

Annyi mindenesetre bizonyos, nem osztozik, s hogy az, ha-

a büntetés alól kisiklik.

hogy

e

nézetben a többség

bár elméletben,

sok

381

pártolóra

—

talán épen

azért

nem

gyakorlatban

talál,

mivel eredeti,

—

alkalmaztatik.

— bármi szigorú — van valaki, ki

Majd minden országban,

legyen

lönben a törvényhozás,

a

is

kü-

kegyelme-

ahol ez nem fel van ruházva; mindenütt, vagy ahol az illet ezen jogát használni nem akarja, a merev törvényt az emberiség érzelmeinek renzési joggal

történt,

deli alá a bíró,

—

s

vajmi ritkák az esetek,

midn

ezen

nem hagyná

igazságtól helyben

eltéréseket a szigorú

a

többségi).

Ha ugyanazon küls indokokból

veheti

jog szükségességén kívül el

kell

ismernünk

cselekmény a legkülönbözbb

eredetét,

azon

s

minden ember az alaki

méltány szükségét is-), hatalomnak szükséo-esséo'ét is, érzi a

mely a méltánytalanságot, a melyre a törvény betszerinti

A

lyoztatni képes.

az érzelemnek,

s

esetekben

egyes

alkalmazása vezetne, megakadá-

kegyelmezési jog egyik postulatuma

ahol

institutiókról

emberek kormányoztassanak,

van

ezek épen

szó,

mik

által

oly fontosak,,

mint bármily postulatumai az észnek. ')

denütt

A népszerségnek azon magas bír

a

népnél,

mindenekeltt

valamennyi törvénykezési forma

foka,

annak

között,

(s

meiylyel a juiy mintulajdonítható,

az

igazság

tekintetében, ha csupán errl volna szó, kétségtelenül czélszerííbb

formák

is,)

hogy

földerítése

vannak ennél

az emberi érzelemnek egyiknél sincs nagyobb

hatásköre, mint az esküdtszéknek institutiójában. ^)

jelének

Korunkban a gonosztevó'k szokás

tekinteni;

ez

iránti

részvétet mindig gyengeség

azonban sok esetben azon meggy ó'zó'-

désbl származik, miszerint a szigorú igazság nem kielégít egy magasabb jogérzet jelenségének tekinthet.

s

inkább

Az uralkodó c-szmck

382

De nem bármi

lem

csupán az egyesek

fontos

st

vánatossá,

befolyása az államra.

iránti

már magában véve

ez

szükségessé

—

—

ki-

ami

hogy az emberi

teszi,

államban

befolyása az

tekintet az, is ^),

érze-

hanem

legyen;

biztosítva

magának az államnak érdekében is kénytelenek vagyunk szükségességét elismerni oly hatalomnak, amely számos esetben ellensúlyul szolgálhasson a érdekek ellenében.

anyagi

tisztán

Valamint az egyes, aki mindig csak anyagi érdekeire van tekintettel, a társaságban szüntelen alárendelt foglal

állást

amely

el,

kitzött

elvégre

czéljának

így van ez az államokkal is. Szükséges ugyan, hogy minden állam fkép polgárainak anyagi érdekeit törekedjék elmozdítani; ez azonban

elérésében

nem a

gátolandja:

is

lehet az egyedüli

morál

államok

Államoknak nem szabad s ha állásukat más

czél.

törvényeit

megsérteniök,

irányában

nem akarják

koczkáztatni,

nélkülözhetik a becsületérzést, melynek mindent

áldozniok

az

összeütközés

hogy egy

oly

állam sem foglalt

kitn

állást soha,

ságig, tekintetbe

Az azonban

pillanatában.

amelyben ezen

nem

^)

érzését

mivel

kétséget

Az egyesnek minden sértik,

kortársai irányában

érzet,

gyakran a

túl-

nem

szenved, hogy érzelmekre

A

sérelme,

többség képviselheti

ha

az

államtól

származik,

bír.

gerjelembó'l

Minden állam veszélyben s rendeleteit

kell

S mondhatni,

Oly cselekmények, melyek a többség ellenzéket szülnek az állam ellen, mely épen azért,

fontossággal

nemes

nem

jött volna.

a többségek kevéssé képesek.

legnagyobb

el

fel

tiszteletben

érzetében teszik.

származott,

mindenekfölött

veszedelmes.

forog, ahol azok, akik törvényei ellen vetnek,

nem

tartják,

ezt

egy magasabb kötelesség

I

Tizedik

a nép hatalmát, stoeratiákban,

lakik,

de

valódi

sem

testület

midn

sértve érzi,

áll,

—

mint az

ügyeinek

állam

az

intelligentia

tudomány

s

ari-

vezetésérc

csak az egyesek

érzelem

még

valamint

s

hogy

- benne

legnagyobb

megkívántató feltehet;

kevesekbl

ahol

s

383

fejezet.

a nép legjobbjaiból

is

keheiéhen

összeállított

képes az egyesnek kipótolni a lehetséget, a törvény túlszigorii alkalmazása egyes embertársának érzelméhez

—

hassék: úgy szintezt állíthatjuk, a becsületérzésrl is.

által

magát

folyamod-

bár kisebb mértékben,

—

Távol van tlem azt állítani, hogy a népek a beHisz épen ezen ériránt nem fogékonyak. zelmen alapszik legnagyobb része azon lelkesedésnek, mit annyi népnél a nemzetiség köri tapasztalunk: mindcsületérzet

azáltal

meg

érdekek

kell

vallani,

hogy a nép, ha fontos anyagi kérdésben,

forog

kielégítése

—

—

különösen ezen pontra

kormányzott államokban, nézve gyakran kevésbbé érzékeny, mint ahogy kívánatos

democratailag

s hogy ha egyszer fel van a becsületérzése izgatva, csaknem mindenkor túl szokta haladni a kell mértéket,

volna,

s

midn

akarja

más

becsületének

sokszor

orvosolni, az önjólétnek

tekintetét háttérbe

szorítja,

személyben van képviselve,

ott e

csak

képzelt

sérelmét

minden Ahol az állam egy két veszélytl kevésbbé és

igazságnak

(c)

lehet félni.

Annak, ki az állam élén áll, érdekei bármi különbözk legyenek is egyéb pontokban a többség érdekeiSzetl, a hecsüJet pontjában tökéletesen ugyanazok. mélyes állása, nevének híre sokkal szorosabban van az állam

becsületéhez

mely az államot

éri,

csatolva,

mindenek

semmint minden sértést; fölött mélyen ne érezne;

:

384 s

uralkodó eszmék befolyása az államra.

-^2

azonkívül a felelsség

meggy özJése

mint egy egész

tóztatni,

erkölcsi

s

és

vallásos

hogy becsületérzése

népet,

igazság

az

elégítésében

érzete

az egyest sokkal inkább képes visszatarki-

és eszély határait át ne hágja.

A

mondottakból következik

1.

hogy azon kérdés: vájjon a monarchiái

és res-

publicai két kormányalak közül az állam jólétére melyik

kedvezbb? nem mint

oldathatik

rendesen

ez

meg azon

történni

között azt igényli az állam java,

de

állítassék;

az,

hogy

erre

hogy

örökös

választott magistratura állíttassék-e

általánosságban,

Minden

szokott.

fel,

viszony

élére egy egyén

királyság

vagy

attól függ, liogy

az állam sajátságos viszonyai között melyik látszik legin-

kább czélhoz vezetnek. Oly államok, melyek a királyságnak köszönik eremin Európának csaknem minden állama, — detüket,

—

egységök

legjobb

egységet

ezen

forradalmak

képviseletét

teremték,

forma a

királyság

lenkez

lesz az eset.

rályság

félreismeré

sem

daczára,

tleg

a

abban

a királyságban.

szüle:

s

ellen

a

találandják, ami

Ahol az államot

jogszerüleg fennálló harczból

küzdött

állam-

támadt,

el-

Ugyanez várható ott is, ahol a kilegkedvezbb állása s

hivatását,

törvény kérlelhetlen szigorának enyhísem az állam becsü-

ellenébe álló emberi érzelmet,

letérzését

nem

bírja képviselni.

hogy a monarchiái, vagy respublicai államforma következményeit egyes országban, különösen ha ez nagyobb, nem lehet a priori meghatározni. A köztársaság kérdése nemcsak hogy nem áll az általános szava2.

zatjog állítják,

kérdése

—

fölölt,

st inkább

—

mint ezt

nincs egy

Francziaországban

sem, melynek

eldön-

Tizedik

385

fejezet.

tése annyira az általános szavazatjog alá tartóznék; militán a

monarchiái, vagy

sége attól függ

:

köztársasági

forma czélszer-

vájjon melyik által látja a nép az állam

egységét jobban képviseltetve?

megjegyzend', hogy

s

mint minden nagyobb fontosságú politikai kérdésnél,

itt,

nép többségének véleménye nem a szavazati szekrénybi, hanem csupán a tapasztalásból ismerhet meg. 3. következik, hogy a monarchiái formának köztársaságivá s ennek viszont azzá változtatása által egyáltalában csak azon bajai orvosoltathatnak az államnak, melyek a legfbb hatalom szervezetével vannak összefüggésben. Ha bármely ország egy a legfbb hátaom birtoklása után vágyódó olygarchia által pártokra van szakadva, s azt tanítja a tapasztalás, hogy ott az államegység fogalma egy folytonosan változó legfelsbb ia

—

—

magistratura

vagy, hogy

elegendképen

nincs

által

az állami ügyek vezetése az

ily

képviselve,

melyet

következetesség azon foka,

attól a

nem

igényel,

várható: akkor

országnak okvetlenül a monarchiái formában kell

Épen úgy

keresnie szükségeinek kielégítését. hol a koronát

igényl személyek

fölött

lehet ott,

támadt vita

lett

szül oka a viszálynak, a köztársaság legjobb, st egyedüli eszköz arra, hogy az állam nyugalma biztosíttassék. Ahol azonban a társadalom bajai mélyebben feküsznek,

s

a

hibák,

mint a fák

fenyeget monarchiái tatása által

miket az

csak igen kevés

melynek menté meg az

Eötvös.

A

által,

XIX. század

hogy

eszméi.

siker érethetik

alapja

szilárd

I.

új

észre,

csupán az egészet

bels romlás eljeleiül tekinthetk: formának köztársaságivá s viszont

épületet,

,sem

élén veszünk

állam

csúcsainak kiszáradása,

hiányzik,

zárkövet

ott

a

változ-

el.

még

Azon senki

illesztett belé.

25

;

^^ uralkodó eszmék

386

befolyása az államra.

A francziaországi naay politikai kísérlet következményeit senki sem képes elrelátni de akár nyu;

— — mindig bizonyos leend^

galmat, akár új viharokat érjen a köztársaság, annyi, szilárd

meggyzdésem

szerint,

hogy a nyugalmat épen úgy nem fogja köszönhetni a respublicai formának, valamint azt egy új monarchia megalapítása februárban a fenyeget viharoktól megmenteni képes nem lett volna. Az alkotmányra ruházott respublicai forma ok és eszköz leend talán, a franszerkezetében létez hibák

czia állam ily

terjed, tett

orvoslására; de

reform nélkül, mely az állam egész szerkezetére volna a királyság, mint

saság,

ki-

Francziaország bajain épen oly kevéssé segíthe-

s

nem

segíthetend a köztár-

minden szemrehányás,

alapítói méltán

bajok igazi

arra szorítkozik

illettethetnek,

okait

k

melylyel a respublica :

hogy a

épen úgy félreismerték, mint a

többiek.

Oly társadalom, melynek az

egyes

melyben tetett,

és

helyzetbe dül

a

részeket

szilárdnak

illett,

forma

alakban

új

tapasz

ami nagynak

minden,

ami

összetartó

látszott,

mutatkozott

—

megtöretett,

által

fel

ily

époly kevéssé

miként egy omolvány tömeg, gúla, vagy egyéb alakba, a viharnak és zivatarnak.

—

—

s

felállításánál

van

oszolva

megkisebbít-

nem minden

társadalom

egye-

nyerhet szilárdságot,

halmoztassék bár

nem képes

fel

ellenállani

S ha a februári forradalomtól minden positiv haszelvitatni^ is tagadni, senki sem fogja hogy a fönnebbi tételt gyakorlatilag igazolá.

not

meg akarunk

Jegyzetek a tizedik fejezethez.

JEGYZETEK A

X.

387

FEJEZETHEZ.

Minden, a mit az örökös királyság intézménye ellen

(f/)

általánosan felhozni szokás, azon feltevésen alapszik, miszerint

a királyság a benne lehet minden rossz következményt való-

ban elidézni

is

kénytelen. Elméleti czáfolatok helyett legjobb

az örökös királyság elleneit Angliára

ményem

ezen

szerint

állam,

szabadság nagyobb mértékben

ahol létezik,

bármelyik köztársaságában, legjobban

cseng

Véle-

figyelmeztetni.

az

egyéni

mint az

meg

fog

politikai

és

ó-

vagy

új -kor

gyzhetni azon

phrasisok hamissága fell, melyekkel az örökös király-

ság oly gyakran megtámadtatott. rendesen

lyeket

a

—

Azon okok

közül, me-

köztársaságok ellen szoktak felhozni,

itt

csak egyet említek, még pedig azért, mivel annak alapossága

néha még; a köztársasági államforma tik,

s

tatni,

barátaitól

is

elismerte-

mivel az egy oly intézmény védelméül szokott használ-

amely korunk legnagyobb köztársaságának szennyfolt-

ját képezi.

„Quoi

!

la liberté

vitude? Peut

ou

l'on

d'autrui,

étre.

—

ne se maintient qu'a l'áppui de

H y

a

télies

la ser-

positions malheureuses,

ne peut conserver sa liberté qu'aux dépens de et

oíi

que Uesclave ne

le

citoyen ne peut étre parfaitement

sóit

extrememeut eslave.

—

Telle

celle libre,

était

la

position de Sparte. Pour vous peuples modernes vous n'avez

^^ uralkodó eszmék befolyása az

3§8

point cresclaves, mais vous Fétes la

plns

(le

soc.

L.

III.

Miként

15.).

cli.

állította

,

ii^y

még

szavai (Cont.

nálánál

a köztársasági államforma sok

„hogi/ a politikai

:

vous payez Icar liberté de cetté préférence, /// trouve

Ezek Eousseau

htchctv quc (Thumanitt'.'-''

rozottabban ellene

;

Vous avez bean vanter

votre.

államra.

szabadság

legfbb foka, mint ez a

köztársaságokba?! létezik, rabszolgaság nélkül lehetetlen."

Athén

más köztársaságainak példája

régi kor

a

és

bizonyságául ezen tételnek, mely

szerintök

hatá-

is

védje és

által

Róma^ szolgál

századunk

rabszolgaságának respublicanus pártolói lelkiismereteket megnyugtatják.

Az zett.

kényri államokban is létenem a szabadsággal hanem még korábbi nemszabad

ó-korban a rabszolgaság

— Északamerikában

a rabszolgaság

együtt vagy által származott,

idk hagyománya, lamainak

melyet a szabadságháború óta az unió

mint

több

fele

ál-

magától eldobott a nélkül, hogy

azért a politikai szabadságot

vagy a

jólétet látná veszélyez-

Minden kényúri államban még napjainkban is létezik rabszolgaság, s akkor, midn Európa minden monarchája

tetve.

a

olyannyira absolut vala, hogy bízvást a kényúri államokhoz:

azokban egy a rabszolgasághoz hasonló

számíttathatott,

szony

létezett:

épen a

nem hogy

az örökös jobbágyság (Leibeigenschaft),

szabadsággal

politikai

s

általa

sznt meg.

vi-

mely

— ^lindez

minden áron be akarnák bizonyítni, szabadság rossz, vagy hogy a rabszolgaság

vétetik figyelembe;

a politikai

szükséges,

Róma

s

és

Athén példája oly támpontul

szolgál,,

melytl távozni nem akarnak. „Chez la place,

il

le

Grecs

habitait

le

un

peuple

était sans

climat doux,

il

cesse assemblé sur n'était point avide^

des esclaves faisaient ses travaux, sa grandé affaire était sa liberté."

így

írja

le

Rousseau Görögország szabadságát,

s

;

Jegyzetek a tizedik fejezethez.

ebbl

hogy minden államban

azt következtetik,

bereknek

Vagy más hogy

em-

kell oly

míg a souverain nép kormányoz, ennek

lenni, akik,

számára dolgoznak

389

életszükségleteirl gondoskodnak.

s

szavakkal

:

államokban a népnek mindig kormá-

democrata

nyoznia kell

hogy azok, a kik kormányoznak, az lalkozásait

nem végezhetik

Oly

szükséges fog-

;

hogy mindez legalább Rómában

s

élet

s

Athénében igy

volt.

miket rövid gondolkozás után az ó-kor

állítások,

felületes ismerete mellett

is

hazugságoknak vagy üres

értel-

metlenségnek kell nyilatkoztatni.

Minden köztársaságban az államügyek nagy hivatalnokok

által végeztetett,

választási

feleletre

—

ez

s

—

ott

nagyobb

igaz,

Róma még ers

történt,

hol s

a

nép szenve-

ennek közvetlen befolyásától elvona-

a köztársasági forma

Nem

mértékben

a legtöbb tárgy, mely a

által

délyeit felizgatni képes, tott,

A

vonhatási jogát tartotta fönn.

mint Rómában

alkotmány

bölcs

része mindig

kiknek irányában a nép csupán

mindig legtovább maradt fönn.

hogy a római közügy azon idben, és ép vala, a souverain

midn

népnek minden, vagy

legtöbb idejét kormányzási ügyek által vette volna igénybe.

A

magánügyeknek szentelé idejét. A idkben a földmívelésnek, mely Cató

legtöbb római polgár

korábbi

egyszerbb

könyvének tanúsága

késbb

tetett,

szerint a

sek tettek magukévá ^)

rem

Cicero szavai

:

i);

s

annyira távol voltak a gyakorlati

„Nolo eundem popalum imperatorem

orbis terrarum esse"

iránti

legnagyobb figyelemmel kezel-

a kereskedésnek és pénzüzletnek, mit az eque-

—

hajlamát tanúsítják.

et portito-

épen a rómaiaknak ezen foglalkozások

Kégi írók, mint Xenophon, Cicero

stb.

egyes állításainak, mikben hasznos foglalkozásokat szabad polgárok-

390

uralkodó eszmék befolyása az államra.

"^2

foglalkozásokat

politikai

a

férknek

tartani,

politikai

befolyás

liogy

jogok

gyakorlatával össze

nem

inkább arra törekvének mindig: a

legnagyobb részét miként lehetne

lehet

a tribus rusticakra, azaz azokra ruházni, kik gyakorlati fog-

lalkozásoknak

szentelek

magukat, míg a foglalkozásnélküli

pórnép a tribus urbanakba soroztatott.

A

rabszolgaság a római köztársasági alkotmányra nagy

befolyással

volt

annak, a miért szerint

Róma

;

azonban

fel

ez

épen az ellenkezjét mutatja Tanúsítja ugyanis, mi-

szokott hozatni.

köztársasági formája azon mértékken

lett

tart-

melyben a rabszolgák száma szaporodott, i) s a foglalkozás nélküli polgárok kizárólag az államügyeknek

hatlanná, a

szentelek magukat.

2)

Athént illetleg egészen hasonlót bizonyít a tapasztalás.

Ezen állam s

köztársasági

a

rabszolgaság

hoz

története

is

intézmények

növekedik

uem méltóknak

azon mértékben válik dicstelenebbé,

s

ingóbbakká,

általánosan

nyilatkoztatnak,

a

melyben

a

úgy hiszem, hogy a

túlságos fontosság tulajdonít-

vagy csupán azt tanúsítják, hogy korukban a szabad munka idszaka már háttérbe volt szorítva, vagy csak phrasisok^ minkben napjainkban is untig részesíttetünk: hogy t, i. mesterem-

tatik; mert

s azok, kiknek az élelmi kereset nem enged idó't kiképzésükre, államügyekkel foglalkozásra nem valók. rabszolgaság veszélyét a régiek is nagyon jól belátták. ^) A „Quantum periculi immineret, si servi nostri nos numerare coepis-

berek

Seneca „De clementia"

sent".

2)

manus

Vájjon azon idszak, melyrl Varró in theatro

movere,

quam

in aratro"

s

írja

:

„plebs melius amat

midn Rómában

300,000

embernél több szorult nyilvános segélyre, kedvezbb volt-e a köztársaságra nézve; vagy elmozdítá-e a közügy szilárdulását, hogy Márius

—

midn

fegyveres kézzel vonult be

Kómába

—

egy sereg rabszol-

gát talált, kik által a polgárok legjobbjait leöletheté?

Jegyzetek a tizedik fejezethez.

görög államok alkotmányai,

melyek annyi

legkedvezbb viszonyok között oly hamar szolgálnak példákúl

ságukat, inkább

391 dicsség után a

elvesztették szabad-

arra

mitl

:

kelljen a

szabadság fenntartása érdekében óvakodnunk, mint arra kelljen (h)

—

Egyik legnagyobb veszélye minden uralomnak

gyen az

raonarcliiai,

rejlik, miszerint s

mit

:

követnünk?

—

le-

abban

gondoskodásukban minden más tekintetet

Valamint a

hipochonder képzelt

kínozza magát,

által

vagy democratai

állásukat igen gyakran hiszik veszélyeztetve,

biztosságukról

mellznek. félelmek

aristokratai,

bajoktól

való

folyamodik

orvosságokhoz

s

nélkülözések által gyöngíti magát mindaddig, míg végre egy

gyakran gyógyíthatlan bajt von magára, úgy látunk kormányokat, melyek nemlétez veszélyektli félelmökben minden

ert

és

nált

elz

életrevalóságot elvesztve, a biztosításuk végett hasz-

szerek által jutnak tönkre.

kormányforma

egy

sem

ment,

a

s

—

monarchiát lehetne elszámlálni, melyek

meg,

Ezan veszélyektl

történetbl

egész

sor

csak azért buktak

mivel biztosításuk érdekében hatalmukat egész a

potiáig terjesztették ki; egyébiránt ezen veszély

A

mokban még nagyobb.

demokrát

desálla-

franczia alkotmány 45. czikke,

melynélfogva négy év lefolyása

alatt

nemcsak az elnök

és

—

másod-

hanem azoknak minden rokonai hatodízig, ezen hivataloktól kizáratnak, s ama gyakori indítvány, hogy az elnöki

elnök,

hivatal,

—

mint a köztársasági formára

hogy

tanúsítják,

ezen bajtól. elfeledik,

—

veszélyes, eltöröltessék

korunk nagy köztársasága

Ennek oka abban

rejlik,

sem ment

miszerint rendesen

hogy egy kormánynak biztossága nem a

megtá-

madás lehetetlenségében, hanem a védelmezhetés eszközeiben áll,

nütt,

s

hogy a

megelz

eszközök túlbsége

itt,

mint minde-

csak azt gátolja tetteiben, akit védeniök kellene.

392

^^^

(c)

uralkodó eszmék befolyása az államra.

Minden államnak észszer

czélja

az állampolgárok

:

legnag:yobb számának lelietü legnagyobb jólétben részesítése.

S miután demokrata államokban a többség

kezében van,

érdekében

használandja miszerint

állíthatni,

azaz

:

az uralkodó

fel

legfbb államhatalom a

lehetvén

mindazon

maga

belátja a

többség

democratiákban

a

kútfbl

ered.

—

mekben

találni

található

pag.

azon szemrehányással

mindazon

elnye

a

is

ezen

midn

van,

királyság

korlátlan

miszerint

barátait

szokták a fejedel-

fel

mikre

tulajdonokat,

monarchiában

korlátlan

igaza

teljesen

egyéb-

;

hiány

legtöbb

szükségök

mondani a democratia védirl

van; de ugyanezt lehet

Valamint

7)

illeti,

esetekben,

érdekében kell kormányoztatni.

Rousseaunak

(Cont. soc. eh. III.

ez saját

czélszeren,

érdekeit,

a democratai államformáknak legnagyobb

iránt

hogy

tenni,

hatalmát: nagy valószínséggel

államoknak

ily

melyekben a többség

Ez

fel

s

mindig

bizton

is.

várhatni,

hogy az uralkodó az állam érdekeit megóvandja, valahányszor az

állam

java

uralkodóéval

az

lehet ezt tenni demokratiákban is;

séget

képez számos egyesnek

habár csak külszínleg telen lesz

is,

—

azonos

midn

érdekei

:

szintúgy

azonban a az

föl

több-

államéival,

—

ellentétben vannak, époly siker-

hogy az állam érdekei hogy annálfogva önjólétöket a köz-

ezeket arra emlékeztetni,

az övéikkel azonosak,

s

jónak kell alárendelniök, a mint hasonló emlékeztetések korlátlan

monarcháknál, Rousseau

állítása

—

mény nélkül alkalmaztatának. ménye minden absolut hatalomnak kozott az ó-kor legnagyobb,

s

szerint,

mindig ered-

Szükségképeni következ-

—

s

ugyanazért

az új-kor legtöbb gondolkozó

embere a vegyes államszerkezet

mellett,

—

liogy mindenki,

a kire ily hatalom ruháztatott, ezt saját érdekeinek dítására használja,

s

a

nyilat-

democratiák e

elmoz-

tekintetben épen oly

Jeg-yzetek a tizedik fejezethez.

—

kevéssé képeznek kivételt, hogy, mi több,

—

történet tapasztalása tanítja

sem

sehol

az

nagyobb

tétetnek

393

uralkodó

mint az összes

anyagi érdekei

nyilvánossággal

valamennyi

többinek eléje és sehol sem hozatnak, minden összeütközésnél,

emberiség legszentebb

az

elnyeinek

uralkodók anyagi

íM

elvei

könnyen,

oly

áldozatul

mint épen a democra-

tiában.

Egy marad

—

korlátlan egyedúr,

—

szörnyeteg

sem

isten

és

hacsak nem esztelen

magát

tartja

kedettnek higye magát kortársai

fölött:

kevés oly magas állásúra nézve

volt

látlanabb monarcha

jöv

mindig ember marad,

is

hogy önérdekeinek mindent

szintúgy hibáiban és gyöngéiben, félelmében biztosíték

hatalmának

rejlik

Tömegek, természetöknél

Ítélete

A

s

kiméletlen

fogva,

oly határozmányok, mikben ezerek

nem

fel s

valamint az vissza-

ne áldozzon,

hiúságában

használata

felelsek.

vnek

részt,

még

legkor-

nyoma szükségképen

emberi érzelem minden legkisebb tartóztatja attól,

a

közönyös.

az

felemel-

bárraennyire

eltt,

lelkiismerete

vagy

nemfelelsnek:

soha

is

ellen.

Valamint

egyestl nem

épúgy nem vállalja magára, ha azok telAz anyagi haszon, felelsséget. egyén is a egy bntudat, melynek erkölcsi melyet elértek, közös marad az árán az vásároltatok, közös teher lesz, melytl mindenki

függnek egészen

;

jesültek,

;

mentnek

hiszi

a történet

kett csak azért

a

magát,

ítélete

s

eltt

mely miatt sem a közvélemény, sem

nem

kell

azt képes büntetni,

democrata

államokban

mindig a legkeményebb,

s

a

reszketnie;

létez

korlátlan

rabszolgaság

egyenetlenség legnehezebben törülhet

el oly

és

mind-

hiszen

a kinek neve van.

Ugyanuralom

minden jog-

államokban, hol

ezek fennállása egy uralkodó tömeg elnyére

szolgál.

^

Tartalom.

ELS

RÉSZ. Lap

Elszó

az els kiadáshoz.

V

.'

.

Bevezetés

1

Jegyzet a bevezetéshez I.

fejezet.

34

Korunk vezéreszméi Jeg-yzet az

II.

fejezet.

Hog-y

szabadscág

a

48

fejezethez

I.

és

54

egyenlség eszméi egy-

mással ellenkeznek

Jegyzetek a in.

fejezet.

Hogy

11,

50

fejezethez

76

a nemzetiség eszméje a szabadság és egyen-

lség fogalmaival ellenkezésben Jegyzetek a IV.

fejezet.

A

III.

áll

...

89 103

fejezethez

szabadság és egyenlség fogalmai azon formában,

melyben felállíttattak, nem valósíthatók hogy valamennyi létez állam fel

a nélkül,

ne bomlanék

113

Jegyzetek a IV. fejezethez V.

fejezet,

A

130

nemzetiségi törekvések czélja csak valamennyi

létez állam feloszlása

által érethetik el

.

.

Jegyzetek az V. fejezethez VI. fejezet.

Ha

az

egyenlség

lemben, mely donítatik

e

és

—

szabadság

azon

fogalmaknak jelenleg

— valósulhatnának

ményezné

is

azt a megelégedést,

:

ez

nem

érte-

tulaj-

ered-

melyet várunk

tlük Külügyek

138

158

...

173

203

Törvényhozás

204

A

közigazgatás

206

Egyéni szabadság

210

A

212

közterhek

Jegyzetek a VI. fejezethez

227

Lap VIÍ. fejezet,

lla

í\

nemzetiség-re

kitííztek,

nem

elérnék

törekvések is.

az

a

czélr,

melyet

európai emberiséget

elégítuék ki

251

Jegyzetek a VII. fejezethez YIII. fejezet.

Az eszközükrl, melyektl

270 az

államok bajainak

orvoslását várjuk

27(3

Jeg-yzetek a VIII. fejezethez

30'J

IX. fejezet

310

Az

általános választá-sjog- közvetlenül g-yakorolva.

A

fejenkinti

választásjog-

közvetett

módon

kalmazva

323

A

bizonyos censushoz kötött választásjog-

A

porosz választási törvény

.

.

fejezet.

A

köztársasági

államszerkezet,

355

mint

eszköz a

társadalmat fenyeget veszélyek meggátlására

Jegyzetek a X. fejezethez

340 367

Jeg-yzetek a IX. fejezethez

X.

315

al-

370 387

íi

I

"YiOOM