WC
Ulv. Insectfl
ü.
a Nat Muö.
TI* tT %!* »I* Tl^ TI* Tl^ TI* Tl» TI* ^1»* Ti* T4* TI* 'U* TT Ti^ v\S p"'='- g^'^ gTo °Tei s"o />Ta pTo. p"o.jpTo pTct pTo fi~o P~" P Tq gT<^ {ÜS JlSg jgZT"
a*
H^-'
#-
szeptember
7. '
füzet. i&H ^
'^
ROVARTANI LAPOK í
I
HAVI FOr^VÖlI^AT
Hsili
lHll
1904.
XI. kötet.
p^
kölöaös tekintette! a hasznos és kártékony rovarokra
^j^i
D«-
BEDÖ ALBERT
U}\
D«-
O"- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
B!RO LAJOS
ENTZ GÉZA
KOZI
'.r'.\'Kl.
<|.j'
[jM^ iLf4
^:^i|4
S/F.-^KESZTiK
H^
A.
AIGNER LAJOS
ks
BUDAPEST,
ílé A
CSÍKI
1904-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV., MOLNÁR-UTCZA24
"^^egjclcnik
minden liúaap els napján,
ERN.
jiiliiis
'(^
Íp^
K!ADOHIVATAL>^
6s
és augusztus
Elfizetési ára egész évre 8 kor.
1^
havak kivételcv-
i
\
Tartalom. Horváth Géza: A
i'üvaiíiókok fenekének kibélelé se
Ci>iJii Ern: Magyarország Ceranibycidái. Xlll. Uliryk Tivadar: Herkulesfürdöi kirándulásom... Csiki Ern : Adatok Szerbia bogárfaunájához
__
...
....
._
...
...
...
...
...
...
...
133 135 144 147
Különfélék.
Uhryk Gé:a: Boarniia umbraria zánkban
Ern:
Csiki »
...
...
...
___
Hb. ujabb elfordulása ha...
Elhunyt togarászok ... Uj entomologiai múzeiun
»
...
...
...
...
...
...
....
...
...
...
...
...
...
...
.
..
149 149 150
Irodalom
Ganglbauer, merieti
Die Káfer
Cstki
Apfelbeck,
Ern
von
...
...
Alitteleuropa. ._.
...
IV. ...
—
1 _
.^
Is...
Die Káfertauna der Balkanhalbinsel. Bd. 1. Caraboidea. Ismerteti CsiH ... ... ... ... Altems. Neue palaearktische Myriopoden nebst Beitrágen zur Kenntniss einiger altén Arten. Ismerteti Csiki
—
Ern
—
A
Ern
151 152
154
magy.
kir.
Természettudományi Társulat állattani minden hónap elsö péntekén (VIII., Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.
szakosztálya utcza
ülést
16.)
Az 1897., 1898 1899., 1900., 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal szolgálhatunk. Új elfizetk fele kaphatják. Az elbbi ,
még
áron
kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek kvetkez áron kaphatók kötet 10 kor kötet 6 kor., Az és Ili. köteII. tet készpénzben visszaváltjuk. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV., Molnár-utcza 'U.) czimz endk. :
I
I.
,
JBog-árg-yíkj tknek ! Matiisovits
Péter
szabadalmazott
líogár-praeparáló
folyadéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödéstl, penészedéstl és (az
m
fbb
ízeiben
hajlíthatókká
teszi,
1892. évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kitün-
tetve)
Muzeum-körut drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80 és 9 kor. 40 filléres palaczkokban.
kapható
Lux Mihály léres
Budapesten, IV.
ker..
7., fil-
A
rovarfiókok fenekének kibélelése. Irta
Dr. Horváth Géza.
Most. mikor a rovargyjtési idszak a rovarászok nag}' része bizonyára
hónapokban gyjtött
vaszi és nyári
módon
a legalkalmasabb
A
arról s
már végefelé
van
véglegesen
helyen
a
ebben
romlástól megóvja.
azoknak
Alkalomszernek
elhelyezi.
rovatiiókok
ta-
kellen kipreparált zsákmányt a
fiókoknak, a nic^lyekbe a rovarász gyjteményét
akár
közeledik,
gondoskodik, hogy a
elhelyezze és minden
szerepük
legfontosabb
.
berendezésérl
és
dobozoknak és
akár
ideiglenesen,
gondolom
különösen
azért
e
kibélelésükröl
egyet-mást elmondani.
A
rovarhókok jóságának és használhatósácjának egyik lénye-
ges ffeltétele áll,
hogy
—
a lehetleg
.eriekük
czélszer legyen.
A
a
légmentes
rovartk
elzáráson
beszúrására
kívül
teljesen
—
abban
alkalmas
és
hogy a rovart
rovarfiók lenekének olyannak kell lenni,
abba rovartt könnyen beszúrhassunk és hogy
e mellett
egész biztosan megállhasson a helyén.
Régebben, amikor a rovatok feltzéséhez; általában csak vastag
tket használtak, elegendnek tartották, hogy a rovarfiók feneke puha fából (fenyfából, nyárfából stb.) készüljön a rovarokat egye;
nesen a fába tzték. Treitschke-féle
fenek fiókokba
Így
klasszikus
a
Al.
Nemzeti
Múzeum
lepkegyjtemény
is
birtokában
lev
egyszeren nyárfa
volt tzve.'')
vékonyabb és finomabb rovartk használatánál mindinkább rovarfiókok fenekét valami puhább anyaggal kell kibélelni. A választás mindjárt a parafára esett. Csakhogy a parafát akkoriban még nem lehetett lemezekben kapni, de meg nagyon drága is volt. Azért sokan úgy segítettek magukon, hogy elhasznált IK
kitnt, hogy a
parafadugókat apró darabokra vagdaltak és e darabkákat bizonyos
sorrendben és távolságban a fiókok vagy dobozok fenekére ragasztották
:
*)
a rovarokat aztán a beragasztott
.A
Treitschke-fcle lepkegyííjtemény
rényeben van elhelyezve.
A
parafadarabkákra szúrták.
meg most
is
Treitschke eredeti szek-
szekrényen utólag csak annyi változás
fiúkok feneke parafalemezekkel
lett
sRovartani Larok>, 1904. szeptember hó.
kibélelve.
történt,
hogy a
184
Dr. Horváth Géza
Ez bizony nem
volt
sem
szép,
parafa vékonyabb lemezekben
sem czélszer. kapható
kitn
tehette, rovarfiókjait: evvel a
A
is
amikor
Azért,
anyaggal igyekezett
parafának csak egy nag}^ hibája volt és
van,
a
aki csak
mindenki,
lett,
kibéleltetni. t.
drága-
i.
Ez oknál fogva a rovarászok köreiben mindig élénk volt a törekvés, a drága parafát valami más olcsóbb anyaggal helyettesága.
síteni.
Nem emlékszem meg bvebben azokról a kezd rovarászoknál
dezésekrl, amelyeket egyes
kukoricza- vagy cziiokszárat doniai
stb.
Láttam
használtak.
Montrouzier,
misszionárius,
franczia
kezdetleges berenláttam, akik nádat^
eredeti
egy
uj-kale-
rovardobozait,
a melyeknek fenekét több rétegbe fektetett pálmalevelek borították. Voltak, akik bodza- vagy napraforgóbélhez folyamodtak, de ez
nem
túlságos puhasága miatt
válik be.
Azok közül az anyagok
közül, melyek a
ságait legjobban megközelítették s
amelyek
parafa jO tulajdon-
e miatt
és
olcsóságuk
következket említhetem 1. Nemez-papiros. Németországban „Insectenpappe" név alatt a nemez-papiros bizonyos vastag fajtáját gyártják, mel}^ — ha elég puha a rovarfiókok kibélelésére jól beválik. Csak az a baj, hogy miatt általánosabban használtatnak, a
:
—
ilyen
még
puha minségben
ritkán kapható.
a vastagabb rovartket
is
Rendesen oly kemény, hogy
csak fogóval lehet a kell mélységig
beleszúrni. 2.
A
megvannak
tiirfa,
lemezekbe préselve elég puha és olcsó anyag, de
a rossz oldalai,
hogy nem
elég
rugalmas,
a beleszúrt
lyukakból porzik és hogy a rovartket idvel többé-kevésbbé megtámadja. 3.
bl
áll,
A
kaucsuk keveréké-
parafa -linóleum, mely parafapor és
ujabb
idben rovarfiókok bélelésére is ajánltatik. Egyes meg vannak vele elégedve. De én nem
külföldi rovarászok igen
tartom
czélszernek,
tapasztalás szerint a 4.
Az
mert
túlságosan
kemény,
a
kaucsuk
pedig
tket elbb-utóbb megtámadja
agave-bél, mely leginkább a franczia rovarászok körében
van elterjedve, legjobban megközelíti a parafa jó tulajdonságait. De nagyon hygroszkopikus levén, oly helyiségekben, melyek csak némileg
is
nyirkosak,
nem
igen
felel
meg, mert a beleszúrt
tk
meg-
rozsdásodnak. Mint
ebbl
sem vetekedhetik
láthatjuk,
mind ezek közül az anyagok közül egyik
a parafával.
A
parafa
magában
egyesíti
mind-
azokat a jó tulajdonságokat, a melyeket a rovarász megkíván. Ug3^anis elég puha, elég rugalmas,
nem
hygroszkopikus,
nem
porzik, a
tket
A nrvarfiókoh fenekének
nem támadja meg. hogy a
Egyetlen rossz oldala, mint már említettem, az,
anyagoknál aránylag
többi
135
kibélelése.
drágább.
mégis
Mindamellett
csak azt tanácsolhatom, hog^' a rovarász, aki gyjteményét igazán szereti
és
és becsüli, ne sajnálja a több költséget
vagy
azokat a fiókokat
dobozokat,
lássa
megrzésére szolgálnak, parafafenékkel. Azokat a dobozokat azonban, melyekben ideiglenesen
állanak,
kibéleltetheti
mind-
el
melyek gyjteménye a
akármelyik
állandó
lovarok
fennebb
csak
említett
anyaggal.
Mindezeket a bélelésre használt anyagokat, parafát
épp
ügy mint a
a fiók fenekén fehér fényezett papirossal kell bevonni
is,
A
papiros egész simán és egyenletesen legyen leragasztva.
még
benmtatok
Befejezésül
egy igen olcsó és egyszer bélelés módot,
melyet
E.
amerikai rovarász eszelt
fenekének
fiók
i
Morse
S. ki.
A
rovar-
—
ennél
bélése
mint az ide mellékelt ábrán látható
—
{pp)
egyszeren áll, mely
rovarfiók fakeret
feszesen
(A)
{B) fels
A
alsó
a
lapjára
fakeretnek, mel}'
bármikor
rovarfiókból
het,
és
egy
helyezett
fenekére
van ragasztva. a
papiroslapból
két
kiemel-
pereme van, ügy hogy az
alól kiálló
feneke között
még
eddig csupán
a
alsó papiroslap és a fiók
üres tér (C) marad.
Ezt a
berendezést, melyet
müzeumban
láttam
gyakorlatilag
tlórenczi
alkal-
mazva, a rovarok ideiglenes elhelyezésére elég czélszernek tartom, de állandó gyjtemény között
már csak
számára
még sem
ajánlhatnám,
egyebek
azért sem, mert a papiroslap véletlen beszakadása
könnyen egész csomó rovar pusztulását okozhatja.
Magyarország Cerambycidái. írta
Csiki
Ern.
XIII.
55. 1.
nem:
Az eltör közepe fekete
folt
F*urpuricenLUS Herv. eltt két
kerek,
bársonyszeren szrös
van. Fekete, eltora és szárnyfedi sárgás- vörö-
sek, fekete mustrázattal.
Az eltörn
a két bársonyszeren
Ern
Csiki
líUi
szrös
még
kisebb, a tövén pedig
középen egy
folton kívül a
A szárnyfedk
fekete folt van.
két nag3^obb
szárnyfedk hátsó
kétoldalt ék alakjában kimetszett; a
egy
mélyen
kétoldalt
fekete
ez
díszíti,
folt
kimetszett
a
és
—
felét
alakú
változó
igen
összefügg az
többnyire
varraton
Hossza 14—20 mm.
elüls csíkkal.
tövén
terjed csík van, mely hátul
széles, kétoldalt a válldudorig
Elfordul Görög-
országban, Syriában es nálunk Dalmácziában.
dalmatinus Sturm.
1.
—
Az eltörn bársonyszer
2.
A szárnyfedk
fekete foltok nélkül...
szárnyfedk czinóbervörösek vékonyak, a hím csápja
hosszabb a
fekete
rajzzal.
kétszer oly hosszú,
és
2.
a
A
csápízek
a
nstényé a pon-
Felülete ránczolva pontozott,
testnél.
.^.
eltör és a
az
Fekete,
kiszélesedett.
itt
kezddik
közepén
a
fekete foltja
csúcsig terjed,
.__
—
12 — 20 mm.
Hazántokban fekete szrökkel. Hossza kon kívül elfordul Franczia-, Török- és Görögországban, Montenegróban (Danilo-grad), Kis-Azsiában és S^'riaban. (pnnctiger Apfb.)
Változatai a)
I.
:
V'IIÍ.
h.
;
Mád;
IV.
VI.
vörös
kisebb-nagyobb
kétoldalt
fekete,
— Termhelyei
Budapest, Csepel, Sziget-
Duna-HaRaduc;
Csömör, Üabas,
csép, Péczel, Isaszegh, raszti
budensis Goezs.
'2.
...
:
Az eltör folttal.
...
...
.-.
...
Ten^esvár
Fibis,
;
VII.
Carlopago, Fiume; IX. Almissa. budensis (törzsalak).
Az eltör vörös csak hátul fekete vagy ritkán egéBudapest, Csepel, Termhelyei szen vörös.
—
:
I.
Csömör, Duna- Haraszti II. Simontornya iV Tarczal VIII. Sveti-Juraj. Elfordul azonkívül Törökországban, Syriában és a KaukáPéczel,
Szigetcsép,
;
;
zusban. c.
._.
;
...
...
...
Az eltör egészen
fekete.
...
ab.
hungaricus Hrbst.
— Termhelyei:
1.
Kalocsa,
Péczel; VIII. Sveti-Juraj. (Koelilori Oliv.) ab. affinis Brull.
—
A szárnyfedk éri
3.
...
el.
Az eltör
eliptikus és
fekete foltja
...
...
két oldalán
teste széles és lapos.
...
...
...
erteljes
Fekete
;
-_.
hegyes
.
_.-
-_-
Az
folttal
;
fekete foltja a
...
állat
a szárny-
a varraton tojásforma közös fekete
ennek alakja és kiterjedése változó.
fedk
—
foggal.
az eltör fekete, némelykor
az(jnban elül vörös vagy kétoldalt vörös
fedk vörösek
a csúcsot sohse
A
folttal,
törzsalaknál a szárny-
középen van elhelyezve, a paizsocskát
3.
137
Magyarflr.<«zág Ceramhycidái.
—
—
Elfordul nem éri el. Hossza 18 24 mm. Közép- és Dél-Európában és a Kaukázusban; hazánkban és a csúcsot
de
sehol
sem
elterjedt
faj,
.Motsch.,
Koehleri Muls.)
nagyon gyakori. ...
...
._.
{Menetriesi Kaehleri ünn.
8.
...
Változatai a.
A szárnyfedk
a paizsocskáig
fekete foltja
—
tehát eléri azok tövét
terj'íd,
Olaszországban, Siciliában.
-
Görögországban (Olympus) és Kis-Ázsiában (Brussa) VII. el, Termhelyei Herkules fürd V'I.
fordul
;
:
Bukova-Kusa, Raduc, Konjsko pago, Buccari, Növi
;
Fiume, Carlo-
VIÍl.
;
X. Bosznia. (Boryi Brull.) ab. cincíus Villa
A s/.árnyfedk
h,
—
választott.
—
fekete foltja kicsinx', a varraton ketté-
Termhelye
ibilmeatus Muls.)
Az eltör állat
teste
_..
hosszúkás és
...
...
paizsocskánál
végzdik.
kezddik
Francziaországban,
el
szében fordul
Herkulesfürd IX. Dalmáczia
1.
-A
;
termhel^'ei
VII.
;
;
:
—
—
Stájerországban
Velebit
X. Bosznia.
Csömör
1.
:
liazánk
és
(Konjsko,
djvtus Laich.,
—
csápízek a csúcson
vac.)
globuiicoilJS Muls.
4.
Grang-lt*.
A czombok
Az eltör
ol}/an széles
által
—
egyenesen lemetszettek, ...
eltör szélesebb mint
.Az
tagabbak.
...
...
hosszú
(l'S
:
1),
a
„.
...
íehéres-sárga.
...
...
mint hosszú. Fekete, sárga szrök
srn
\ szárnyfedk els csíkja A tej és a test alsó
terjed.
sárga szrözettél fedett.
virösek,
a
czombok
A csápok
sötétebbek,
a
4.
csápok vas-
alsó felületükön szrösek.
képezett csíkokkal. Az eltör elüls és hátsó széle és
paizsocskáig
2.
oldalt ke-
.._
...
...
a szárnyfedkön négy harántcsík és a csúcs V.
ré-
Báziás,
1 alnem Eehinocems Muls.)
Muls. [Platyuotus Muls.,
rekített szögletekkel. 2.
VI.
;
Klarice
...
...
...
déli
csápízek a harmadik vagy a hatodik íztl kezdve hátúi
Plagíonotus .A
eltt
csúcs
a
kikanyarítottak, kétoldalt kihúzott szögletekkel.
—
folttal,
eltör vörös, hátul fekete csíkkal vag}^ ritkán Délfolttal. Hossza 12 18 mm.
.Az
nem
fekete
és jóval
fekete, kétoldalt vörös
56.
szárnyfedk
domború. Fekete, a
czinóbervörösek egy hosszúkás tojásforma
mely a
bipunctatus Villa
ab
...
m.)
fogacskával vagy dudorral. Az
oldalán kis
két
(Gyr
Mindszent
:
zöldes-sárga
foltszer és a része
szintén
és lábak sárgás-
középs
és
hátsó
3.
138
Ern
Csiki
czombok
mm.
—
alul hosszú elálló szrök nélkül. Hossza 8—16 Elfordul Európában és a Kaukázusban, nálunk
közönséges,
(fasciatus
Gmel)
...
_.
Változatai a) A csápok els
anlicus
Hbst.,
...
...
...
_.
indicus
Laich.,
...
--.
floraÜs Pali.
3.
:
íze feketés.
—
Elfordul hazánkban
társaságában és annál gyakoribb
a törzsfaj
országban (Bukarest)
azon-
elterjedt változat.
ab.
A szárnyfedk
h)
;
Közép-Európában es Oláh-
kívül Francziaországban,
basicornis Reilt.
második és harmadik harántcsikja a
úgv hog\vagy pontocska marad
varrat és az oldalszél mellett összefolyik,
némelykor csak egy apró
meg
Fleg Dél-Oroszországban hazánk középs részében is található
fordul el, de
K.-Kartal. 3,
—
a fekete csíkból.
termhelyei
A szárnyfedk
:
folt
;
Budapest, Péczel,
I.
...
...
...
tövén
lev
csík
...
_..
Peszér,
ísas-segh, _.
ab. abruptus
keskeny és egyenes,
e
Kr
csík
következ között a varrat mellett nincs sárga folt. Sötét-barna, a szárnyfedk töve, a csápok és a lábak sárgás-barnák. Az eltör elüls széle és egy harántcsik, a szárnyfedkön négy harántcsík és a csúcs, a fejen három harántcsík és a test alul sárga szrökkel fedett. A szárnyés a
fedk
hátsó csíkjai szélesek és a varrat és oldalszél mellett
egymással és a csúcson lev nagy
Hossza
összekötöttek.
Európában, nálunk
—
13 — 17
tölgyesekben
Petagn., rnfescens Pic)
.__
___
fol tal
többé-kevésbbé
mm. — Elfordul egész nem ritka. {Convertinii
__.
...
..-
detritus Linn.
1.
A
szárnyfedk els harántcsíkja mindegyik oldalon csak egy folt alakjában van jelen, e között és a következ harántcsík között a varraton még egy folt van. Barnásfekete, három harántcsik a fejen, az eltör elüls szele és két harántfolt a középen, a paizsocska, a szárnyfedkön az emiitett foltok,
három keskeny
hosszúkás
vállbütyök
lemeze zettél
és
a
folt
és a
fedett.
haslemezek
A
alatt,
harántcsík, a csúcs, egy a mellvég
hátsó széle
srn
bels
oldal-
sárga szrö-
csápok és lábak sárgás-vörösek, az elüls feketés. Hossza 10—22 mm. Kaukázusban és Syriában
középs czombok bunkóia
Elfordul
Európában,
a
;
nálunk közönséges, (lunatus Fabr., salicis Schr.) 2.
arcuatus Linn>
Magyarország Cerainhyciddi.
Változatai
:
A szárnyfedk els
a)
139
harántcsíkja kettéosztott, tehát
mindegünk szárnyfedn két foh alakjában van
—
Termhelyei
Budapest,
I.
:
Kalocsa.
jelen.
Párád,
II.
Mátra, V. Szent-Erzsébet {inierruptus Mors.) Reicheí Thoms.
ab.
szárnyfedkön a
A
b)
paizsocska niögötii
sárga
folt
hosszúkás és összefüggésben van az els harántcsík-
—
kal.
Termhelyei
Szent-Erzsébet.
.__
Budapest,
I.
:
—
-
...
—
:
fürd, VII. Horvátország.
—
V.
connatus Mors.
A szárnyfedk paizsocska-mögötti sárga foltja az els haránlcsíkkal és az utolsó harántcsík a csücsfiilttal a varrat mellett végig húzódó sávval van HerkulesTermhelyei VI. összeköttetésben.
c)
4.
Kalocsa, ab.
.
ab. apicalis
._,
...
A csáook kilenczedik íze rövidebb a negyediknél. _.. A kilenczedik cs ipíz olyan hosszú mint a negyedik.
Hampe. ...
—
b.
—
Fekete alnem Caloclytus Fairm. {Isolomus Muls.) vagy barnás- fekete, a csápok és lábak sárgás- vörösek, a
6.
:
czombok
bunkója
középsáv és kétoldalt egy-egy
fedkön
eg3^-egy
zsocska mögött, egy az oldalszél
hosszanti
a paizsocska, a szárny-
folt,
vállbütykön
a
folt
eltörn egy
Az
sötétebb.
egy
innen,
mellett,
a
pai-
a csúcs és két
harántcsík fehér. Alul a melloldalak fels része és a has-
lemezek hátulsó szele
Hossza
fehér.
11-20
mm —El-
fordul Közép-Európában,
Görögországban és Dél-Oroszor-
szágban. Termhelyei
Budapest, Peczel, Kalocsa,
I.
:
kovácsháza, Debreczen, Nagyvárad, Székelyhíd
Pécs
hely,
Szaploncza
Mármarossziget,
Gyógyfürd,
Hátszeg,
II.
MezKeszt-
Mád, Tasnád,
IV. Bártfa, S.-A.-Ujhely, Tolcsva, Tokaj,
;
Beregszász,
Vízakna,
;
Nagydisznód
Szászsebes,
V.
;
Dícsszentmárton,
Gyulafehérvár,
(Götzenberg),
Nagy-
szeben, Kerczi hegység, Brassó, Medgyes, Segesvár, Szász-
Mezzáh
régen, Deéfi,
íürd tatiis
;
P'iume,
VIII.
Fabr)
...
Váltó zata
_..
Temesvár, Csenej, Herkules-
VI.
;
Carlopago, ...
..
X. ..
Bosznia, {semipiinc...
21. speciosus Schneip
:
Némeiykor a szárnyfedket szürkés-fehér szrözet fedi Termhelyei úgy, hogy a fehér mustrázat elmosódott.
—
VII. J.
Velebit
MüU.
i.
;
1.)
IX. ...
Zára. (Ganglbaiieri Pad. _.
..
...
...
...
i.
1.,
Dohiaschi
var. Gangibaueri Pic.
140
5.
A
homlok két oldalán a szemektl a fels állkapcsokig kiemelked léczczel. 2. alnem Xyiotrechus Chevr. A homlok kétoldalán a szemek és a fels állkapcsok töve között kiemelked lécz nélkül. . . ._. __, ... ___ _.
—
élesen
— 6.
A
küls
mellvég
hosszú mint
A
széles.
nem egészen kétszer Az eltörn a szrök hosszanti
hosszabb mint
_.
_._
küls
meJlvég
:
oldallemeze
vokká tömörülnek.
—
Ern
Csiki
_.
_._
__
nem egészen Az eltörn csak elül és
oldallemeze
széles.
egy a középen megszakított harántsáv. 7.
Feketés-barna
...
...
10.
ol}^
sá___
7.
kétszernél hátul van __.
_.
szürkés- vagy
vag}- barna, a
,..
6.
...
8.
sárgás-fehér
szrözet az eltörn négy hosszanti sáv, a szárnyfedkön zegzugos harántcsík alakjában tömörül. Hossza 12—17 mm. Elfordul Európában és
pedig két, többé-kevésbbé
—
Szibériában, nálunk közönséges
eonfusiis Hbst., longipes
maculatiis Grn., siihnmformis
—
vagy
Fekete
kevésbbé
{liciatus L., hafniensis ¥.,
atoniarius
Vili.,
Pic).
___
¥.,
Oo 4
.__
Schrnk., rustieus Linn.
eltörn
a négy többészárnyfedk zegzugos sárgák. Hossza 13 19 mm.
feketés-barna,
megszakított
az
sáv
és
a
—
—
kzött lev foltok Elfordul Finnországban, Norvégiában, Kelet-Poroszországcsíkjai
ban,
hazánkban
:
merjük 8.
^).
e ritka fajt
és Dél-'--zibé-
eddig csak Tusnádról
{adspersus Gebl., Moei Thoms.)
5.
is-
pantherinus Sav.
A homlok
közepén egy kétél kiemelkedéssel, a szárnyfedk második harántcsíkja eléri a paizsocskát, a harmadik csík harántos
—
Csehországban, Tirolban
Sziléziában,
riában
A homlok sodik
...
...
...
...
_._
...
...
_..
...
__.
9.
közepén nincs kiemelkedés, a szárnyfedk má-
harántcsíkja
nem
éri
él
a paizsocskát, a harmadik
csík rézsútos, a váll csíkja rézsútos és
pontszer.
A
csápok
sárgás-barnák, a lábak sárgák sötétebb czombokkal. Hossza
8
— 10
mm.
—
Elfordul Európában,
Algírban, nálunk ritka:
I.
a
Kaukázusban
és
Budapest, Péczel, Gödöll, Deb-
reczen, IV. S.-A.-UjheW, Sárospatak, Tolcsva, V. Lompért.
Keresztényhavas, Brassó, {hieroglyphicus Drap.) 8. 9.
A homlok
hosszanti léczei a
középs
kedés és a szemek között vannak. feketék.
*)
A szárnyfedk
éles és
A
vállcsíkja kissé
Lásd: Rovartani Lapok. IX. 1902. 107. L
antilope Zett.
ers
kiemel-
csápok és a lábak ferde, a
második
Magyarország Ceramhycidái.
szárnyfedk
csík hátul szögletes, a
küls
metszett, a
— —
Elfordul
141
csúcsa egyenesen
szöglelek tompák. Hossza 13
— 17
le-
mm.
Orosz- és Németországban és
Szibériában,
nálunk Boszniában, {angíilosus Motsch.)
___
A homlok
szemek mellett A szárnyfedk a
hosszanti
vannak, a középs
kiemelkedés
csúcson lemetszettek és
—
küls
második csík hátul
és a lábak sárgák, a
Hossza 9 — 12 mm. zusban és Syriában.
lapos.
kissé öblösek, a
élesek, a vállcsík harántos, a
A csápok
ibex Gebl.
6.
___
közvetlenül a
léczei
czombok többnyire
Elfordul
nálunk
szögletek kerekített.
Európában,
Termhelyei
ritka.
sötétek.
Kauká-
a
II.
:
N.-
Vázsony, IV. Sátoraljaújhely, V. Háts-eg, Szebenihegység, Velebit. {arietis F. nec. L.)
VII.
10.
—
_..
...
A
paizsocska harántos. _.
A
paizsocska háromszög, mellette a
dudorszerü
—
Gangln.
..
...
—
kiemelkedéssel Feketés-barna,
a
—
—
.-
01.
11.
szárnyfedk tövén alnem
5.
arvicola
7.
... .._
_
.
csápok,
Cyrtoclytus
:
és a
lábszára':
a
homlábfej sárgásvörösek. A fej lokon, az elí^'tor köröskörül, a paizsocska, a szárnyfedkön három csík, egy rövid szegélysáv és a csúcs, a mellközép hátulsó széle, két sáv a
küls
és mellvég
oldallemezei, a mellvég és a haslemezek
srn
hátsó
széle
fedett.
A szárnyfedk els
az oldalszélhez ferdén
gabb
nem
azt
éri
el,
az
második csík
a
oldalszél
vasta-
irányult, de
felé
harmadik csík a legszélesebb és kissé
a
10
képez. Hossza
haránícsíkot
íves
szrökkel
sárga
csíkja íves és a paizsocskától
hátrafelé,
ferdén
szintén
és
v^gy
sárgás-fehér
— 14
—
mm.
El-
Alpesekben, Francziaországban és Szibériában
fordul az
;
Termhelyei III. Vrátna- völgy IV. Nagybocskó, Mármaros V. Kolozsvár, Tihucza, Keresználunk
is
elég ritka.
:
;
;
tényhavas,
Zerncst,
Nagycsr
völgy, Nagyszeben,
Herkulesfürdö, Korniaréva. 11.
A
mell vég
háromszor
küls oly
nem
—
:
CiytllS s.
...
oldal lemeze
hosszú
csápok töve mellett str.
Czód-
Keiczihegység, Lotrioravölgy,
mint
Zsyl-völgy ...
...
;
...
és
két széles.
VI.
Temesvár,
A
egész
homlokon
kis léczszerü kiemelkedéssel.
{Sphegestes Chevr.)
capra Gerrn.
2
félszer,
..
.
—
3
^_.
a <\...
12.
A mellvég küls oldallemeze négyszer 0I3' hosszú mint széles A homlokon a csápok töve mellett sincs kiemelked léj/.. — 4. alnem Clytanthus Thoms. {Anthoboscns :
Chevr.)
._.
...
._.
...
—
...
...
.—
...
._
_.
15.
142
12.
Ern
Csihi
Az eltörn
és
szárnyfedkön
a
szrök
felálló
nélkül.
Barnás- fekete, a csápok, a tapogatók, a lábak és egy harántcsík
szárnyfedk tövén sárgás-vörös, a czombok A homlok kétoldalt a szemek mellett, az
a
bunkója feketés.
eltör elüls szélének
oldala és
két
két
négy csík a szárn\"fedökön sárga szrökkel
fedk els
elre a varrat
és részutos,
rövid
csíkja
mellett a
Közép-Európában;
—
Péczel,
várad
Nagyszeben, Szászujfalu,
;
V.
&
Az eltörn
szárn3^fedk
13. Felül
és a
._.
._.
simuló finom szrözettél
mezének csak Felül
erteljesen
szrökkel
egészen sárga
elüls széle és hátul
A
felálló
sz-
...
._.
_._
mellvég
a
mell vég
küls
oldalle-
fedett. ...
fekete
...
14.
helyeken
küls oldallemeze
Feketés- barna, az eltör
fedett.
kétoldalt, a paizsocska és
három
csík
a szárnyfedkön sárgás- fehér vagy sárga szrökkel
fedett.
A szárnyfedk els
lábak,
csíkja
13.
testhez
pontozott,
szrökkel
pontozott,
fedett.
szrökkel
I.
Nag}^-
tropiCUS Panz.
*.).
...
...
A
fedett.
__.
hosszú
srn
a hátsó fele sárga
fényl,
kissé felálló
._.
és
El-
Szászrégen, Fancsal.
tövén
...
...
finoman
és
Termhelyei:
Gory, Kelchii Bach.)
...
fénytelen,
—
Debreczen,
Kalocsa,
Isaszegh,
{mucronatiis Lap.
rökkel
—
nálunk
liika.
Budapest,
szárny-
a harmadik
terjed,
Hossza 10 — 16 mm.
és negyedik íves es rézsútos. fordul
A
fedett.
második íves
a
pai-^socskáig
tövén és
a
folt
és rézsútos.
rövid
A
—
különösen a czombok feketés-barnák. Hossza 6 10 mm. Elfordul Európa középs és déli részében, a Kaukázusban és Kisázsiában. Nálunk nem ritka. {Bellieri Gaut.,
—
gazella Muls.)
Változata
._.
...
_.
...
...
...
12.
rhamni Germ.
:
Gyakran a lábak egészen sárgás-vörösek. -- Elfordul a törzsfaj 14.
társaságában.
A csápok a végük
felé
...
...
__.
.__
ab.
temBsIensis Germ.
vastagodok, a hatodik íztl kezdve
léketek vagy sötétedk. Barnás-fekete, a lábak sárgás-vö-
els és középs czDmbok némelykor sötétebbek. Az eltör elüls és hátsó széle, a paizsocska, a szárnyfedkön három csík és a csúc-: sárga szröl
—
Elfordul séges
Euroi)ában
és a
Kaukázusban, nálunk közön-
iquadrifasctains De Geer,
(gazella
Fabr.) 10. arietis Linn.
-
A csápoK
a
végük
felé
nem
vastagodok, egyszín sárgás-
Magyarország Cerambycidái
A sárga
vörösek.
elég
— 14 mm —
els
arictis-é
IV
;
Thurzófüred,
Tátrafüred,
III.
:
Szmrekovícza-hegy (Liptó m.)
Bártfa
V. Szebenhegy-
;
ség (Sánta völgye), Papolcz, Keresztényhavas
VI. Oravicza.
;
láma Muls.
11.
15.
A
—
A szárnyfedk
fedett,
srn
szrözettél
sárgás-zöld
a szárnyfedkön fekete csíkokkal vagy foltokkal
kokkal 10-
sárga vagy
felülete
test
(le-
azonban rézsútos.
csík
Elfordul Közép-Európában, nálunk
Termhelyei
ritka.
CL
inustrázat olyan mint a
írását lásd ottan), a vállinögötti
Hossza 7
14H
„_
._.
A szárnyfedk
_._
_..
._
.._
szürkés- fehér
srn
sárga
.__
_.
.-
16.
csí---
18.
melyek a varraton
fekete harántcsíkokkal, a
Fekete,
találkoznak.
vagy
fehér
feketék,
szrökkel
fedett,
gyr
egy
és két eltörn, egy hátul nyitott szárnyfedkön fekete. Hossza 9 - 14 mm. Európában és a Kaukázusban, nálunk közön-
az
harántcsík
—
harántcsík a
Elfordul
séges, {verbasci Linn., Bed., nigi ofasciéttus Goeze., onuiHis
gammoides
Herbst,
Gmel.)
—
A
...
...
.__
.,.
Fourer.,
szárnyfedkön
fekete
7.
...
...
foltokkal
szakított harántcsíkokkal 1
Scop.,
C-dttplex
„.
...
._.
Fekete, felül és alul zöldes- sárga szrözettél
egy nagyobb
C
alakú
el
nem ér
fordul
folt
szárnyfedkön egy hosszúkás
harántcsík fekete. Hossza 10
Európában,
vállfolt,
Szibériában
és
— 15 mm.
Kis-Ázsiában,
zettél fedett,
egy apró
sr
egy
eltörn
az
vállfolt
fekete folt nélkül, a
három
és
12—16 mm.
pában, nálunk
— Elnálunk
Herbsti Brahm.
sárga vagy sárgás-zld molyhos szrö-
ritka.
—
szárnyfedkön
a varrat közelében hosz-
folt
szában elhelyezve, fekete és csupasz.
Hossza
17.
Schaum)
F., siilphiireus
14.
Fekete, felül
._-
fedett,
a tövükön és két a varratot és az oldalszélt
közönséges, {verbasci
—
...
srn
korongján és két kisebb két-
az eltör
folt
oldalt eltte, a
varius Mull.
vagy a varraton meg-
...
_.
13.
...
...
strigosiis
Elfoidul
Termhelyei
:
.Alul
gyéren szrös.
Közép- és Dél-EuroVI.
Orsova
;
\TI.
Car-
lopago. {villosus Fourer., quadripunciatus Fabr.^ sexpnnctatns Oliv.) 18. .Az
— 19.
...
...
eltör vörös
Az eltör fekete Az eltörn és rökkel.
Fekete,
a
...
...
Í5.
glabromaculatus Goeze.
...
...
...
...
...
...
.—
—
..
19.
...
...
...
...
...
.—
.-
..
.-
20.
szárnyfedk tövén hosszú felálló szvörös, a szárnyfedkön szürkés-
eltora
Uhryk Tivadar
144
szrük
fehé
helyezettek.
6—10 m
n.
csücsfolt alakjában
harántcsík és a
két
—
;
Budapest, Budafok, {nigripes Ganglb. nec
Brull.)
hungaricus SeidI-
16.
—
Az
szrös, de a szrök testhez simulok,
elötof
el-
A szárnyfedk második csíkja egyenes. Hossza termhelyei: Elfordul Magyarors^ igon
a szárnyfedk tövén
felálló
zata olyan, mint az elbbi
szrök
nélkül.
de
fajé,
a
alig felállók,
Szine és mustrá-
szárnyfedk máso-
—
Hossza 8—14 mm. nálunk helyenként Európában, Elfordul Közép- és Délnem ritka. Termhelyei I. Péczel, Kecskemét VI. Geredik csíkja széles,
kerekített.
elül
:
bencz, Deliblát
;
;
Vrdnik. (aegyptiacus F.)
VII.
17.
20.
A
Vcillon
nincs fehér
trifasciatus Fabr.
Fekete, az eltör hátsó szegélye,
folt.
szárnyfedkön ket keskeny íves csík és a csúcs, a nielloldalak és az els haslemezek hátsó széle Elfordul Európa déli fehér-szrös. Hossza G 10 mm. felében és a Kaukázusban, nálunk közönséges {uiussüien a paizsocska, a
—
sis L.,
—
Itncola Scop., achilleae Brhm., covsicus Chevr.).
sartor Mull.
18.
—
A
vallon rézsútos fehér
lolttal.
szürkés
sódott, elül kikerekített
fedkön a
vállfolt,
Fekete, az elioron harántchikkal,
a
egy a piízsocskától hátra és
elmo
szárny-
kifelé ka-
egy a varratnál széles és kifelé keskenyed harántcsík és a csúcs szürkés- fehér szrökkel fedett. Hossza 8 12 mm. Elfordul Európában es a Kaukázusban,
nyadó
íves sáv,
—
—
nálunk közönséges Laich.,
láma
(plcbi'Jiis F., leiicozonias
Schrnk., cordiger- Arag.,
Gmel., fiinehris
lambda
Fauv.).
19. figuratus Scop.
Herkulesfürdói kirándulásom írta
Az
ezidei nyár
;
Uhryk Tivadar.
folyamán
gyönyör fekvés,
két hétre lerándultam
Herkulesfür-
szépség és rendkívül gazdag rovarvil iggal dicseked helyre. Nemcsak a magyar rovarászok keresik fel e helyet majdnem egy évszáz óta, hanem a külföldiek is miad jobban látogatnak ide. Herkulesfürd ennélfogva a jól felkutatott vidékekhez tartozik, felfedezésre reményt nem ígér. És új dre,
e
páratlan
145
Herkulesfürdöi kirándulásom.
mégis a legjobban felkutatott helyek
Magam
ujabb nevezetességekkel.
termhely
hazánkból nem, vagy közelebbi
Amphipyra
mint az
mindig szolgálnak ujabb és
is
hat olyan
is
fajt
gyjtöttem, mely
nélkül
eristana ah. spadiceana Hw., Pleurota Schlaegeriella
ochrea Hw. és Nemotois
ismeretes,
volt
Lobophora Sahinaia Hg., Acalla
iiiicans Led.,
Coleofhora
Z.,
Hb.
Ffeifferelltis
Herkulesfürd környékén a következ lepkéket gyjtöttem C o 1 as hyale L., edusa H. i
Limenitis Lepechin,
Lucilia
Phoebe Knoch.,
Ere
Schiff.,
ezen
Camilla
b
alpina Stgr.,
v.
melas Hbst.,
a
ritka Erebia-fajnak
v.
annak,
daczára
1
album
c
Neptis
occidentalis
v.
1
t
Stgr.,
aea
trinia,
hogy
nélkül kopottak idejük
röpülési
jártam
elején
Pararge
hibásak
és
aegeria L.,
ott),
Epine-
e Tithonus L.
m e o b u s Lucina L. Zephyrus betulae L., Chrysophanus N
e
i
Thersamon Stgr.,
Me
L.,
aceris i
majdnem csak minden második példánya
aethiops, Esp., v. leucotaenia Stgr.,
p h e
L.^
hungarica Obth. (Különös, hogy
volt használható, a J-ek pedig kivétel
voltak,
Sibilla
Polygonia
F.,
did. i
Schift\,
Orion
A
Lycaena
Esp.,
L
Cyllarus Rótt., Árion
Pali.,
Acteon
d op ea
virgaureae L.,
argiades ab. coretas O., ab. decolorata
(már csak
Rótt.
Hesperia Alveus Hb. Smerinthus ocellata L., H y Cerura bifida Hb., Spatalia Lymantria monacha L.
igen
példányok
rossz
v-ltak).
D A
phora
r
e
c r
Agrotis
F.,
corticea Hb.,
Callopistria
u
s
pinastri L.
Allion
igen kopott volt.)
Catocala
Dup.
)
(Ezt a csinos Amphipyrát Frivaldszky
éjjeli
t
i
r
a
Eublemma
adulatrix Hb.,
Plusia
festucae L.,
promissa Esp,, himenea batis L.
hazánkban még nem
fogás alkalmával gyjtöttem),
hegyen gyjtöttem.
ginaria L.
hy a
Chariplera viridana Polyphaenis sericata Caradrina respersa (S. v Hb.,
közelében
Eutelia
L.,
(Orsovánál az
o-
orbona Hufn., ditrape-
1823-ban M-ihádiánál gyjtötte,
Én Orsova
fogta senki.
F.
i
Schiff.,
Latreillei
Leucania conigera Amphipyra micans Ld. óta, aki azt
fimbria L.,
segetum
Esp.,
T
c
i
argentina Schiff.
i
ligustri
pyramidea
o
p a n a harpagula Esp., binaria Hufn, cultraria F. o n c t a lep. v. bradyporina Tr., aceris L., C r a n
zium Bkh., Walch.,
1
A
legtöbb
suava Hb.,
példány már
Grammodes
Schiff.,
algira L.,
Parascotia
fuli-
146
Whryk Tivadar
Euc
h1 o
r
smaragdaria
s
i
SLibsericeata Hvv., obsoletaria
Mn.,
praeustaria
Hg, (Ezt az
aven-ata
Ly
tlaccidaria Z.,
h
t
r
a
i
ab.
L.,
A
F.,
Rbr..
c
da
i
1
a
i
F.,
spuliata
Stgr.,
purpuraria
Lobo
L.,
inoniliata
dilutaria v.
ru'^ticata
F.,
et ab.
Hb.,
strigilaria
p h o
r
sabinata
a
Herkulestürdn a társalgóterem villanylámpáján
állatot
még nem
fogtam. Magyarországból eddigelé
ismeretes s csupán
volt
az Alpesekben, Schvveizban, Bajorországban, Tirolban és Bithynia-
Asthena
ban fordul el.)
laria L.,
E
,
b
r
xa
a
marginata
s
d
i
1
Sesia
i
1 1
i
o c h
r
s
i
betu-
i
i
t
mar-
t
,A
i
oc h
Al e
L.,
n n o
Hyiophila prasinana L. N u d a r a mundana L., M C
Tephroclystia
candidata Schiff.,
r o c a m p a m o s queicinaria Hufn., m p h d a s s Gnophos sordaria Thnbg., dilucidaria Hb.
L
garitata
A
HS.,
distinctaria
a niiniata Forst.
limacodes Hufn.
on
tipuliform.
CL, vespiform. L.
Crambus luteellus Scbiff., pinellus L., falsellus SchiíT., culmellus Z., Ematheudes punctella Tr., Alispa angustella Hb., Salebria fusca Hw., Nephopteryx simitella Zk., Dioryc tumidana
t
r
i
a
P h yc
abietella F..
Schiff,,
i
t
Acrobasis
a spissicella F.,
R h o do p h a
sodalella Z.,
e a
suavella Zk.,
En-
dotricha flammealis Schiff., Eurrhypara urticata L., S c pária crataegella Hb., P y r a u s a falcatalis Gn., aurata Se.
o-
t
A
álla
c
A
zik.
ab. spadiceana Hvv.
crist.
gusban Gácsról typikus
említett
eddig
ciistanát
(A
ugyanezen
eristana
magyar faunakatalofaj változat hoz
iMagyarországon
tarto-
nem gyjtöite
senki.)
Conchylis E
jucundana Dup.,
m
i
Eu teles (Csak s a r
i
Wocke
K'oUarella
Pleurota
Costa,
Harp
Coleophoia
ochrea
e 11 a
Hvv.
profundana
pomonella Schlaegeriella
szerint volt a faunakatalogusba fölvéve.)
Alstroemeriana CL,
a
Olethreutes
Carpocapsa
a foenella L., p b 1e giossana Hvv., splendana Hb. F.,
D
L.,
Z.
e p r e s-
forhcella Se.
(Magyarországból
eddig
még
ismeretlen volt), onosmella Brahm.
S kérge
c ar d
i
a
boletella
alatt találtam).
nyomán
volt
F.
Nemo
t
(A Dumogleten o
i
s
Pfeifferellus
egy
korhadt bükkfa
Hb. (Herrich-Scháffer
csak a taunakatalogusban felemlítve).
Adatok Szrrhia hotfárfanájdhoz.
147
Adatok Szerbia bogárfaunájához. Irta
Csiki
Ern.
I.
Szerbia bogvárfaunáját
Horváth Géz
a mit Dr.
hogy
ismerjük,
alií.-;
a
bogarakra
a
az
is
a Hemiptera faunára vonatkozólag
áll.
ír,*)
mint akár Uj-Guinea, Madagaszkár vagy
„jóval ismeretlenebb,
Az irodalomban szétszórva ugyann egyes adatokat, összefoglaló, leiró, vagy akár csak enumeráló munka azonban nincs. Hopffgarten báró, M e r k 1, T a X, R e s e r. H f gyjtéseibl került néhány adat az irodalomba, a a Sandwich-szigetek e nembeli faunája."
találunk
i 1
i
Apfelbcck
legtöbb adritot pedig
ban
(Die Káfcrfauna der
legújabban megjelent munkájá-
Ralkanhalbinsel)
azonban
ezek
találjuk,
csak a Caraboi deákra vonatkoznak.
Ezek azon
után,
bogarak
hiszem,
azt
jegyzékét
nem végzek
közzéteszem,
munkát,
felesleges
melyeket
ha
Horváth
Dr.
Géza, a M. Nemzeti Múzeum állatiári osztályának igazgatója és Újhelyi József segédpreparátor 902. évi szeptember hóban Dél1
Szerbiában, fleg Nís, Pirot és Viánja vidékén gyjtöttek.
A gyjtött
száma nem nagy, ami egyrészt az szi idtulajdonítandó, hogy a bogarak csak
fajok
másrészt annak
szaknak, mellékesen
Hemipterák
gyjtettek a
köziük néhánx' érdekesebb
A termhelyek rövidítései B =- Belgrád.
C
a
r
mindamellett
mellett,
a
következk
R
^
:
Ruplje.
K
-- Kutina.
SP
A^
=
Nis.
P
=-
Pirot.
T = Topolnitza. Vr = Vranja.
a b u s
coriaceus L. var.
Germ.
Subspeciei
noto
-- Sv. Petka.
—
Hopffgarteni Kr.
R.
R.
C. intricatus L. C. Ulrichi
akadt
is.
var.
lateribus planis
latiore,
R.
pernix nov. var.
rhilen^is Kr.
proximus
haud
differt
;
reflexis,
tamen
margine
•
pro-
laterali
rotundato, pt)stice non sinuato, antice posticeque aequaliter
angustato *)
Dr.
et
rotundato.
Serbia mer.
Horváth Géza, Szerbia Hemiptera-faunája
Nationalis Hungarici.
T..
19('3,
p,
?>
28)
:
Ruplje.
(Annales
hist.
aat.
Musei^
148
Ern
Csiki
C. scabriusculus 01. var. interruptus Born.
L B
e
1
e
mb
s
t
u
d
i
—
rufomarginatus Üuft.
s i
u
m
—
E.
—
P.
nítidulum Marsh.
P. T a c h y s bistriatiis Duft. T a c h y a nana Gyllh. — R. T r e c h u s quadristriatus Schrnk.
—
SP.
R.
--
t
P
a
1
y n u s serbicus
t
—
sp.
n.
R.
Piceo-brunneus, nitidus, fronté maculis duabus distinctis
margine
rufis,
pedibusque
laterali
subtus
lateralique et
pronoti et elytrorum margine suturali brunneo-ferrugineis,
Capite
rufo-ferrugineis.
prominentibus.
Antennaruni
breviore. Pronoto cordato,
antennis,
palpi-^
magnó,
oculis
minus
tertio
quarto
paulo
articulo
longitudine paulo latiore, lateri
bus antice rotundatis, postice ante angulos posticos obtusos profunde sinuatis, margin laterali laté et fortiter reflexo, ^
impressionibus basalibus valde profundis et ruguloso-puncElytris
tatis.
profunde
nterstitio
latis,
sesqui
laiitudine
striatis
striis
punctis
tertio
9—10 mm. Serbia mer.
convexiusculis,
long'oribus,
subtiliter punctatis,
interstitiis
tribus
setigeris
aequi-
ínstructo.
Long.
prope Ruplje.
scrobiculato
Pl.
oculis
latiore,
Fabr.
affinis
differt
;
tamen
corpore
minus prominentibus, pronoto cordato,
basi
angustiore, lateribus antice fortius rotundatis, postice magis sinuatis,
profunde
margine striatis,
latiore
laterali
reflexo,
latioribus,
elytris
aequilatis.
interstitiis
*
Species subgeneris Platynus tertio
stitio
str.
s.
elytrorum
punctis setigeris tribus instructo hoc
inter-
modo
disposui 1.
Niger nitidus, antennarum
nigris,
basi
et
(Bulgária: Mt. Balkan),..
—
*)
articulis
Piceo-brunneus
...
__.
obscure
vei
I.
^J
tertius
quam
Friv.
J.
__.
...
.._
__.
Impressionibus basalibus pronoti rugoso-punctatis
Secundum exemplaria
antennarum
proximus
brunneo-ferrugineus,
antennis unicoloribus rufo-ferrugineis 2,
quatuor primis
apíce rufescentibus, pronoto transverso.
articulus tertius et
quarto longior ut
Balkanhalbinsel.
I,
p.
typica in collectione
Mus
NatJ.Hungarici asservata,
quartus longitudine aequales
A
p
f e
1
b e c
289.) novissime scripsit.
1í
in
2.
3.
sünt et non articulus
opere suo (Die
Kaferfauna der
149
Különfélék.
—
Impressionibus basalibus
or.) 3.
et
haud
subrugosis,
litcr
._.
._.
...
transverse subti-
pronoti
Hungáriáé mer.
punctatis. (Alpes
banaticus E. Friv.
4.
...
...
...
margine laterali latiore fortius reflexo, lateribus ante angulos posticos forPronoío longitudine Elytris
sinuatis.
titer
latiore,
sesqui
latitudine
interstitiis aequilatis.
longioribus,
mer.
(Serbia
2,
—
Latitudine
laterali
pronoti
angusto
et
longitudine
minus
Ruplje)
:
serbicus
aequalis,
sp.
n.
margine;
reflexo, lateribus ante angulos
po>ticos vix sinuatis. Elytris latitudine vix sesquitertio
interstitiis
longioribus,
ceteris latioribus. balcanica sept.)
...
...
...
or., ...
et
4.
2.,
(Alpes
quam
6.
Carpathes, Penins.
3.
scrobiculatus Fabr.
*
—
dorsalis Pont.
V.
_ a
1
a
t
R.
h u s fuscipes Goeze
—
C. melanocephalus L.
Pterostichus Pt.
A \.
R.
(Poecilus) coerulescens L.
(Pseudomaseus)
b a X
—
R.
nigrita F.
ovális Duft.
carinatus Duft.
—
—
—
—
R.
R.
R.
R.
Különfélék. Boarmia
umbraría
Friedrich Antal
a
Hb.
elfordulása
ujabb
Maglódon
pestmegyei
14-én este lámpafénynél egy Boarmiát fogott,
országon ritka Boarmia umhraria Hb. szép
f.
hazánkban. évi
Ifj.
augusztus hó
melyben a Magyarhímpéldányát
ismer-
A magyar fauna-katalogusban ezen faj csak Nagyváradról említtetik, S t a u d n g e r és R e b e az új paláarktikus lepkekata-
tem
fel.
1
i
logusban pedig magyarországi elfordulását kérdésesnek
zánkon kívül ez
a
ritka
lepke
elfordul
Ha-
jelzik.
Dél-Francziaországban,
Korzika szigetén, Közép- és Észak-Olaszországban, Isztriában, Görögországban, Oroszország délkeleti részében, Örményországban és
Uhryk Géza.
Kis-Azsiában Palesztináig. Elhunyt bogarászok. váló munkását veszítette hún3^t
A el.
folyó évben a coleopterologia két ki-
Márczius
22-én
Szentpéterváron
Tichon Szergievics Tschitscherin,
a
el-
világ
150
Különfélék.
különösen
Carabidáinak,
Pterostichináinak
még
jobb ismerje. Tschitscherin
Harpalináinak
és
be 35. életévét (1869
alig töltötte
szeptember 11-én született .Szentpéterváron) és
Els
tekintély volt.
szebbnél-szebb
Platysmatináiról
niáris elismert szak-
azóta
napvilágot,
látott
közleményekkel
monographiákkal,
gazdagította
nemek monograph'áján
bogáraszati irodalmat. Egyes
múzeum
1886-ban
dolgozata
leg-
a
kívül a párizsi
négy közleménye és a paláarktikus
írott
égöv Harpalini-nemeiröl közzétett systematikai
tanulmánya rendkí-
vül becsesek. Tschitscherin eleinte Olgino-ban
lakott és csak
évvel ezeltt költözött végleg Szentpétervárra, a hol
entomolügus házában
kedvtelésének megfelel otthont. Tschit-
talált
scherin vállalkozott Bíró Lajos új-guineai Carabidáinak
sára
is,
ebben
de korai halála
Ernst Brenske
két
Semenov orosz
német
meggátolta.
tökepénzes,
a
— ki
A
feldolgozá-
másik
nagy
elhunyt
buzgalommal
gyjtötte és tanulmányozta a földkerekség Alelolonthidáit,
melyek-
nek ezidszerint lejajobb ismerje volt. Sok kisebb-nagyobb közleményen kívül legnag3^obb munkája, mely nem tégen nyert befeje„Die Serica-Arten dcr Erde" czím
zést,
a Berliner
alatt
logische Zeitschriftban jelent meg. Uj entomologiai
múzeum \
Csilii.
.Deutsche Entomologische
beilini
Gesellschaff elnökének Dr. G.
Kraatz-nak
nevezett társaság megalapitott;i
a
g
i
s c
h
National M
e s
fczélja az
volt,
szakkönyvtár
u
s e
u
„Deutsches E n o m o om ot. A múzeum alapításának t
"
szükséges
a
berlini királyi természetrajzi
rossz
segédeszközöket
a/,
új
fér
hozzá, a munkálkodást
igyekeznek
néhány szobát az entomologiai Ezen szobák azonban éppenséggel nem házat
új
múzeumnak
A
tud-
meg
megnehezíteni.
múzeumban helyezett kinemzeti múzeum részére. voltak
melybe az
vásárolt,
könyvtárát október havában fogják
teményét az
és ta-
„márkisches"
látásba
külön
megtalálhassák.
múzeum gazdag gyjteményéhez
szabályrendelettel
Eleinte Berlin városa
Kraatz
1
-
hogy a német rovarászoknak egy gyjtemény melyben dolgozhassanak és
valevleg odavaló ember nehezen
Dr.
anyagi támogatásával
álljon rendelkezésre, a
nulmányaikhoz
mindenféle
Entomo-
szállítani. Dr.
megfelelk, azért
gyjteményét
és
Kraatz egész gyj-
ajándékozta, ez fogja a
leend gyj-
temény törzsét képezni. Dr. L. v. Heyden, Dr. \\\ Horn és Dr. Röschke pedig kötelezték magulcat, hogy gyjteményeiket szintén ide adják, de csak elhalálozásuk után. A múzeum els re Schenkling S. hamburgi coleopterologus lesz, ki a Cleridáknak ezidszerint a 1-egjobb
ismerje.
Ha
az új
múzeum
pénzügyi viszonyai
meg
fogják
Irodalom.
\U\^
engedni, a rovargyjteinényf valószínleg a M.
Múzeum
Nemzeti
újonnan berendezett gyjteményének mintájára
fogják
berendezni. Csiki.
Irodalom. Die Káfer von
Gangibauer, Ludwig. 1.
—
Wien, 1904. (286
Hálfte.
Ara 11
munkájának
klasszikus
az els rész, egy 18
Szerz
tanulmányainak eredményét
mondja
és
kötetébl
4.
mely a Derniestidae,
íves kötet,
pliiUdae családokat tárgyalja.
kötetében
Bánd,
IV.
megjelent
Byrrhidae,
Georyssidae, Dryopidae, Heteroceridae és Hydro-
Nosodendridae,
tani
Mitteleuropa.
12 fametszettel a szöveg között.
kor.)
Ganglbauer
3.
1.
Clavicoinia
tárgyalt
bevezet részben rendszermelyek alapján e munka
csaIádsoroza,tot
tarthatatlannak
Diversicornia
együtt
Serricorniákkal
a
ezt
a
ismerteti,
névvei
egyesíti.
A vannak
családok, leírva,
nemek
és fajok,
minden
ügy mint az eddigiekben, részletesen lárvák
családnál a
jó jellemzését
és
fbb
alakjaiknak sikerült rajzát találjuk.
Új család a Nosodendridae-család, melynek egyetlen nemét a Nosodendroji-t
eddig
Ganglbauer legels
vagy
Byrrhidák
a
az eltér
soroan
Nitidulidákhoz
lárvák alapján
sorolták
választja
el
az új családot.
Újdonság a 4. kötetben az új német helyesírás és a trinomiHaladásnak mondhatjuk ezekkel nális nomenklatúra bevezetése. szemben azt, hogy a potrohszélvények szabadon fekv háti és hasi lemezeir, a morfologusok
nyomán
„Tergit" és „Sternit"
elnevezéssel
jelöli.
A nagyon névvel, új
A
sok
nemmel
és fajokkal
néhány
új
találkozunk.
nyert, a
Trogoderma megatomoides
részére pedig az új Enlomotyogus genus
hidák családjában egy új
A Dryopidak mis subopaca
új
déltiroli
fajt
Castelnuovo)
Pinkeii (Alsó-Ausztria
(Itália
:
Hydrophilidák között
fajok, a :
állíttatott fel.
{Simplocaria
közö.t Esolits Solarii
Paganetiii (Dalmáczia var.
is
mellett
Dermestidák közül a Dermestes tesselatus Er. nec Fabr. új
nevet {D. Erichsoni Ganglb.) Reitt.
helyesbítés
syno:iymiai
:
új
faj
és
A
Byrr-
niualis) találunk.
Genova) és Laielpedig
Lininebins
Helophorns
Zoppae
Klosterneuburg) és Berosas signaticoUis
Irodalom.
152
byzatitinus (Konstantinápoly) új fajták szerepelnek. Azt a
szerz nak
(Verh. zool.-bot-Ges. Wien, 1901,
tartott,
nem
az,
hanem
32S)
p.
fajt,
Hydraena
melyet
utonticola-
a Hydraena italica egy új fajtája melyet
discreta-mk nevez.
Hogy mennyire üj
rendszere, arra
szerz annak pl.
alapján,
Caraboideák
a
nincs kiépítve és
nem
végleges
Ganglbauer
Hydrophilidák családja,
legjobb példa a
hogy a lárvák fartoldalékokkai
birnak (mint
ügyszólván
és Staphylinoideáknál)
melyet
irásközben
kiveszi a Diversicorniák családsorozatából és mint új családsorozatot
Palpicornia névvel a Staphylinoideák és Diversicorniák közé
Hazánk faunájára vonatkozólag Georyssns costatus a következk is
ezek
találunk
néhány
új
(Herkulesfürdó),
Cast.
:
álliija.
adatot,
Ochthebius nia/imis pallidipennis Cast. (Ferttó), Hydraena moiio
Kiesw. (Hungária, Croatia, Dalmatia) és H. reguláris Rey
A
kötetet
ugy mint az elbbenieket
mindenkinek
Csiki
ajánlhatjuk.
Apfelbeck,
Viktor,
(Croatia).
figyelmébe
Ern.
Die Káferfauna dcr Balkanhalb-
insel, nebst Berücksichtigung Klein- Asiens und der Insel Familienreihe Caraboidea. Berlin, 1904. Kreía. Erster Bánd (IX. 4- 422 1.; Ára 18 márka. Örvendetes jelenség, hogy újabban egyes területek faunáját tárgyaló munkák jelennek meg, melyek az illet vidékek bogárviláganak tanulmányozását nagyon megkönnyítik. Az ilyen munkák közül csak Ganglbauer nagy mvét (Die Káfer von Mittei:
Apfelbeck Apfelbec k része Gangl-
europa) akarom említeni, melynek kiegé-sziítésél most a szomszédos Balkánfélsziget bogárfaunáját
írja
meg.
munkája a szó szoros értelmében vett kiegészít benne csak azon fajok leírását találjuk meg, könyvének a melyek Ganglbauer könyvében nincsenek meg, a többi fajnál csak azok elterjedése a Balkán-félszigeten van jelezve, mindenütt
bauer
;
a termhelyek pontos felsorolásával. északi határa a
Duna
nyugaton, keleten azonkívül a
nek faunája
él bogarak
és a .Száva
és délen
A
által
pedig a
Balkán-félsziget
területének
képezett természetes határ,
tenger.
Figyelembe
van véve
görög partoktól már távol fekv Kréta szigete is, melya kis-ázsiaival mutat rokonságot. A Balkán-félszigeten a
közép-európai,
Apfelbeck
a
pontusi és
a
mediterrán
fauna
munkájának megírásánál legels sorban a szarajevói múzeum gazdag anyagára támaszkodott, de teldntetbe vette több nagyobb gyjtemény ide vonatkozó anyagát is, így a Magyar Nemzeti Múzeumét is, melynek tulajdonában Frivaldszky
alakjai.
Irodalom.
Imre Imre
balkáni
állatjai,
köztük sok typussal vannak. F
elsknek
az
egyike
155
ki
volt,
a
r
i
va 1d
s z k
fleg
Balkán-félszigeten,
y a
Balkán-hegységben, Ruméliában ésTörökországban gyjtött és gyjnevéhez fzdik is a legszebb felfedezések egész sora. tetett, az
Apfelbeck mvében A
megállapitására.
több
nem
Az els
lokális
nagy gondot
fordít a lokális fajták
trinominális nomenklatúra használatával
változat
is
belekerült
subspecies
a
azonban
köntösébe.
mely a Caraboideákat {Cicmdelidae, Carabidae,
kötetben,
Haliplidae,
Hygrobiidae,
Patissidae)
tárgyalja,
Dytiscidae,
sok
érdekeset
Rhysodidae
Gyriviidae,
Különösen
tartalmaz.
és
egyes
nemek tnnek alapos tanulmányozásuk folytán ki. Ezek közül legels sorban a Molops-nem említend, azonkívül a Carabas, Bembidiitm, Trechiis, Zabriis és Brachymis nemek. Ebben a kötetben
Apfelbeck 2 új alnémet, 58 új fajt, f56 új alfajt le. A Microlestes nemet Hold ha us dolgozta
irt
Az újdonságokon
le.
synonyma
lett,
részben
alfaj
új
varietást
2 új
fel,
synonymák seregébl
a
fajt
azokat mint jó fajokat
feltámasztott,
részben
kívül 12
8
és
ir
alfajt
újra
viszont 24
visszaállította^
és fajváltozattá
faj
lefokozva.
lett
érdekl faunaterületünkbl való újdonságok a következk Carabus croaticiLS Kobingeri és var. travnikanus (Bosznia), C.
Minlíet
catenatiis dinariciis (Bosznia),
Herczegovina),
pmictipennis
C. hortensis
Reiseri
(Bosznia),
cetiíii'i
normanmtin
(Bosznia,
hercegovmensis (Herczegovina), Cychrtis
(Herczegovina), Leistus paruicollis
Bembidimn complanatmn relicimn
bjelasni-
(Bosznia), B.
orientale (Dalmáczía), Trechits biadycelloides (Bosznia),
Tr. Kobingeri
(Bosznia),
(Bosznia),
bosnictis
subsp.
chionophilus
convexiis
C.
Tr.
socins
Tr.
Priapus
Tr.
Sttiranyi
és
temporalis
aaitanguins és
Tr.
(Bosznia),
frigidiis
(Bosznia),
pygniaeus
Anophthalmns
(Bosznia),
Styx (Bosznia), Aii. dalmatinus jablanicensis és Halmai, továbbá
An. suUiralis irebinjensis és metohiensis (Herczegovina), gladiátor (Herczegovina, Dalmáczia), Harpalus Dalmáczía),
govina,
Stenolophtis
máczia),
Bradycellus
sangulus
hybridus
Ganglbaiieri (Bosznia,
biUkeusis és iíarevitinns govina),
subsp.
proxinms
Karamani
(Herczegovina),
dinariciis
(Bosznia,
hybridus
Peniheri (Hercze-
Dalmáczia),
M
Molops obtu-
subsp.
(Herczegovina), subsp.
(Bosznia), subsp. vranensis (Bosznia),
(Hercze-
narentinw; (Dal-
ab.
Herczegovina),
Badister
prenjus
subsp.
mendax
(Herczegovina),
M. planipennis (Bosznia, Dalmáczia), M. piceus moslarensis (Herczegovina), Pterostichns (Poecilus) Koyi dlnaricus (Bosznia), PL (Poec
)
Rebeli
(Herczegovina),
(Herczegovina, Pt.
Dalmáczia),
Pl.
(Lagarns)
Leonisi
oblongopnnctatíts bosnicus és Pí. angustatus
v.
ír odal w.
1£.4
{Argutor)
octopunctatiis (Bosznia), Pt.
(Szlavonország
Pakrac),
:
Pt.
és
coarcticollis
v.
(Bosznia),
dinariciis
Apfelhecki
Omphtens
convexinsctüus
Reiseri
tarsalis
(Bosznia),
subsp.
és
plasensis
Laemostenus cavicola nivalis (Bosznia), es subsp.
(Herczegovina).
Gan
V.
{Agonum) hypocrita
Pl.
(Bosznia),
fallax
PL
tiircicus (Bosznia),
Platynus scrohiculatiis
czeo^ovina)
vidiins
(Herczegovina, Dal-
Pakrac, Bosznia, Holdhansi (Szlavonország Herczegovina, Dalmáczia), Cymindis imitatrix (Herczegovina) és Brachynus Ganglbaueri (Magyarország Szolnok, Bánság Szlavon-
máczia),
[Ag.)
Pl.
:
:
ország
:
Ruma
;
—
Bosznia, Herczegovina).
;
Apfelbeck
eltekintve általános becsétl, különösen azért
könyvét,
ajánlhatom szaktár-
is
saim becses figyelmébe, mert Bosznia, Herczegovina és Dalmáczia faunáját részletesen tárgyalja, ezen országokat pedig a magyar faunarészben Magyarországhoz tartozó nyomdai kiáilitása csinos és a könyv mányokat, bevettük. A
terület határai közé,
mint
Friedlánder czég kiadásában jelent meg.
Ern.
Neue palaear ktische Myriopoden
Attems, Dr Kari Gráf,
nebst
Beitrágen zur Kenntnis einiger altén
Arten.
(Archiv
Naturg.
f.
70. Jahrg.
új
alnem,
faj,
alfaj
és
következ újdonságok (Dalmáczia
:
(Castelnuovo),
:
subg.) pygmaetis
bundtis nov. toinlus)
rongyos)
Denbeli és
(Bosznia
subsp.
Scolioplanes acnminatiis
máczia: Ragusa).
Latzel szerint a
nov.
var.
subsp.
microdon
subg. Fa,s.ina) silvatica
Pachyiuliis (Nylopachyitthts nov.
Jnlus [Leptoinlns) vagaSleme hegy), Jidns (Lepkorongisius (Radnai havasok: Ko-
Banjaluka),
subsp.
:
{Femoriferus nov.
Néhány
Jiilus {Lepioitdus)
(nov.
croaiicus (Zágráb
nov.
JtUus
:
fajok leg-
?ubsp. deíiticiilata
mediterranea
Schendyla
Iván, Bjeiasnica-Igman),
A
Faunaterületünkbl valók a
Lithobius pusilliis nov.
Castelnuovo),
:
(Bosznia: Bjelasnica), Heterolatzelia
(Bosznia
179—196.
Bd. p.
faj változat leírása.
nagyobbrésze Dalmácziából származik.
dalmatica
I.
IX— X.)
Taf.
Számos
faj
Csíki
tartoberlini
bolgár
oribates Latz.
subg.)
és ausztriai leírását
Magas Tátrában
is
is
faj
fimbriatits
adja a
elfordul.
(Dal-
leírásán kívül a
szerz; ez Ci.ilii
Frnö.
a
„ROVARTANI LAPOK" XI.
S.
Das
Bánd
188. Dr. G. Horváth
Das Ausiegen
:
vvichtigste bei Aufstellung
Kástchen oder
September 1904.
Heft.
7.
der
Insektenkásten.
Insektensammlung
einer
Schachteln, bei welchen,
ausser dass
weichem Holz
aus
vvurde der B'iden
bis endlich
ausgelegt,-
Die Korkplatten habén
darum wurde immer nach
theuer sind,
sie
wairde er
Korkstückchen)
Korkplatten vervvendct vvurden.
nnr einen Fehler, dass
bald
hergestellt,
(VVachs,
Von
anderen, die Korkplatten zu ersetzenden Materialien gesucht. diesen Surrogaten
pappe.
ten
Üiese
meistens
vveich,
vváren
ist
so
hart.
zu
tblgende gut,
dass
die
kommt. Früher
schliessen, in ersten Linie das Ausiegen in Betracht
mit verschiedenen Substanzen
sind
sie luftdicht
ervváhnen aber
ist
I
n
s e k-
entsprechend
selten
dicke
selbst
1.
:
Insektennadeln
nur
werden künnen. 2. Torf plattén, diese sind genug weich und biliig, ihr Fehler ist, dass sie nicht genug elastich sind, dass sie staubén und dass sie die Nadeln angreifen, derén Spitze abrostet. 3. K o r k- L n o e u m, welches aus Korkspánen und Kautschuk hergestellt wird, wird neuerdings sehr gelobt, ist aber etvvas zu fest und hart, und die Nadeln werden mit der Zeiü durch den Kautschuk ebenfalls angewird besonders von französischen griffen. 4. A g a v e - m a r k Steckzange
mittelst
eingesteckt
1
i
Entomologen angewendet, Korkplatten, in
ist
und
dass
die
feinen
schen
Kasten
die
Nadeln
—
baldigst.
Methode
besteht, dass zwei Blatt Papirbogen
den
Eigenschaften der
höheren Preises nur diese angewendet
sollen trotz ihres
den. Schliesslich wird die
in
guten
die
Aus diesem ist zu erKorkplatten noch immer die bestén sind
Ráumen
nur etwas feuchten
sehen,
vérei nigt
aber zu hygroscopisch, und so rostén
eingelegt
werden
M
o
r
auf (siehe
s e's
einen
wer-
angeführt, die darin
Rahmen
Abbildung
befestigt
im
ungari-
Text.) S.
135. E. Csiki
:
Die
Cerambyciden Ungarns.
Xlll.
Fortsetzung
der Bestimmungstabelle der ungarischen Cerambyciden, bei welcher
Gelegenheit die A\erden.
Gattungen
Purpujicemis
und
Clyíns
behandelt
14
S.
144. Uhryk: Meine Exoursion nach Herkulesbad. Verfasser
machte im verflossenen Sommer eine zvveiwöchentliche Excursion nach Herkulesbad,
wo
er
Lepidopteren sammelte.
Obwohl Herkules-
had scbon seit fást einem Jahrhundert jedes Jahr von einheimischen und auslándischen Sammlern besucht wird, ist noch immer Neues zu finden. Unter anderen fand er mehrere für die ungarische Fauna neue Thiere und auch gelang es ihm díe seit 1823 in Ungarn nicht mehr gesammelte Amphípyra inicans Ld. in einem ExemOrsova zu sammeln. Das Thier flog Abends an die Lampe. sich nun in der Sammlung des Ungarischen
plare bei
Das Exemplar beíindet National Museums. S
147. E. Csiki
Horváth,
Direktor
:
Beitráge zur Káferfauna Serbiens.
der
Abtheilung
zoolog.
1902
Museums, besuchte im September Gesellschaft des Hilfspráparatoren melte.
Es wurde hauptsáchlich
der
in
Ung.
Süd-Serbien,
Újhelyi
J.
des
I.
wo
Hemipteren
Umgebung von
Dr. G.
National
Mis,
er
in
samPirot
und Vranja gesammelt. Káfer vvurden nur nebenbei gesammelt und war die Ausbeute nicht gross, zu dem auch die eingetretene Herbstzeit beitrug. Nachdem aus der Fauna Serbiens bisher noch sehr vvenig publizirt wurde, so hat Verfasser die Liste der gesam-
so
melten Arten nebst
Aufzáhkmg
ihrer Fundorte
zusammengestellt.
Dié Aufzáhlung und lateinischen Diagnosen der Neuheiten siehe im
ungarischen Text. Kleinere Mittheilungen. S.
149. G.
Maglód (Com. S.
1. S.
149.
Uhryk
Pest) erbeutetes í
am
August be von Boarmia wnbraria Hb.
berichtet
über
ein
14.
Es wird der Tod der hervorragenden Coleopterologen und E. B r e n s k e angezeigt.
Tschitscherin S.
National
150.
Es wird über das neue „Deutsches Entomologisches
Museum"
in
Berlin berichtet.
Literatur. S.
151. E. Csiki bespricht
(Die Káfer
von Mitteleuropa.
(Káfer der Balkanhalbinsel. Bd.
(Neue palaearkt. Myriopoden
von Ganglbauer und Apfelbeck (Die 1.) und eine Arbeit von A 1 1 e m s
die
Bd. IV. I.)
«^tc.)
VVerke
Loose und Centurien exotischer Insekten <mit
vielen
Scltenlicitcn. vor^-üglich bcstimnit und erhalten, die Schmetterlinge und Libellen in Düten)
Schaustückcn und
:
m.) Mk. lUO Kafer in ca. fO Arten von Bolívia (Yungas de la i'az, 1 » » . » » » ti\-' Nord-lndien (Darjeeling. Ássam) 100 » » » » 50 Nord-Borneo (Kiiiabalu) 100 » » » » 50 Deutsch Ost-Afrika (Tanga, TangamjikalUU » See, Usaranio etc.) » » » » » » 50 Deutsch-Ost Aíiika (Kguelo, üsambara) 100 » 50 Oilhrptera aller Oidnungen und Gegenden I » » » » » JCO Wanzen I » » » \ 100 Homoptera » » » » 1 100 Hymenoptera » diese nur theilweise beslimmt » 60 Libellen verschiedener Gegenden 50 Schmetterlinge von Bolívia mit Papilío ser\ illeí bolíviaiui.s, harmo-
..,...» .
>
.
15.— 12.
15.
->
........
->
1
::
12.
15. 15.
üO
—
15.—
!
Icprieuri, nienippe. Catagramma aegína, Callitlica feinen Ancylmis, Üíoihina etc etc Stück vvie vorher mit deni riesigen opaifarbigen Morpho godartií schöne Papilio mit seivillei, harmodíus, leucaspís, ascalaphus. milon, iswara sataspes, gigon, l'uscuscastaneus, polj-paris, dasarada,
10.
dius, Catopsilia
Morpho deidamia, 50 40
.
.
.
.
»
20.
»
30.
—
» 18 phontes, nicanor, peranthus etc » 24.— dto mit Papilio lenaeus oder blumei » » 28 androcles dto mit amathonte, didius. deidamia, 10 feine Morphiden und Brassolidcn mit » 20. achilles, achíUides etc » HO. dto mit .Morpho g(>dartii Actias isis (phánomenales Thier) Mk. 25. — Eligma latepicta (schönste Arctiide von Papilio ascalaphus (Rie-en Agrias lugens (herrlichl Mk 25 Afrika) Mk. 6. Mk. 2. Ornlthoptera priamus Stammform (gezogen !) j u. J 20.—, hippolyptu. Portó und Packung extr s A 4. ^ ^ J Ji.— , hephaestus supcrb. J 2.
—
M
.
.
.
.
.
,
—
—
—
— — —
,
,
.
—
,
.
•
Entomologisches
BERLIN
Lepidopteren
S.
W
des
,
Institut,
Königrátzer-Strasse Nr. 89.
palaearctischen
Faunengebietes.
Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. 2
Theile
in
einen
Preis ?iO
I
Bánd
gebunden.
ltr<>ii«'ii
W
Entomologiai müvek. A Magyar
Altalános.
kor., társulati
Árá 85
Birodalom Állatvilága. (Fauna Keglii Hun^dt Kiadja a k. m. Természettudományi TársulaKárpáti E. ÁUatmu/eum, utasitás állatagoknak 20 kor.
Arthropoda.
kíjtet.
III.
n.íc).
—
kor 1 eltartására, és c.eontvázak készítéséit, ábrákkal K. A kis rovargyjtö. Utasitás a kiválóbb rovarok megismeSzekeres F. Ö. A rovat 1 kor. 60 fill.— résére és gyjtésére 2 kor. Leiténxi S. Rovargyíijtri Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kirámlulók rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. Kriescii kor. tok kitiinesért; Bein 4Q fjii_
s
—
gyjt
/A
l
—
—
Dr. Lendl A. Röviü útmutatás kíMvc 8 kot. 50 fill. koizerválásához 80 fill.—. Dr^ Daday /.Rovar' r nészer'ajz- g\üiteménv(rk a Hojf'er, Praxis der Insektenkundc. .3 kor. laiii iiiü-ízó'ár 1 Uor. 00 'ill. Knlh^, h'ii fühtu-g in die Kcuiuniss der Insekten 17 kor. Hymen'ptera. Mncsáry S. A magyar fauna lémdara/sai 2 kor. 40 tiü. magyar fauna másnciü darazsai 2 táblával 1 k'-r. vO fiU Adatok Magyaiorkor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak í-záo^ fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 zsehkíMiyve. 70
ia|-.'.z;il,
—
—
K\ag-4i\y-
'á\z-<\
kor.
v-ii)
A kis lepkegyjtö. A lepkék ismertetése és K. Aigiur L. \ lepkészet története Magyarországon A. jvüitéstí 2 krir. Aii,nier-P,iz'el-Uhr\'k, .Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. .^ kor Bfi ">\ SchnieU^^ilmgslnicli 8. Auíl. 1300 Abb. auf 50 farb. Taieln 25 kor. 2. Aufi. 2CÜ0 Abb. H'ifiii'iiiii, Die Grt^^ü- Schmetterlinge Europas fill.' '
Löpi.lopie.M.
—
—
Bem
—
— 20 der Gross-Schinctteilinge Eutopas auf 71 farb. Tafeln .^O kor. Die Raupen 1900 Abb. auf 50 Taícln 30 kor. Diptt'ra. T'iiiin^Táyy Ö. Egy tíimegescn tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Gatalogus Tabanidatum orbis terramcllékeiiöi 3 lábl. líO lilf
—
rum
univer^i 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Jihu'^ P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Cahver, Káferhucb bo^-áriivüjt. A bogarak ismerte'ése és gyjtése 2 kor. Seidlitz^ Fauna Transsylvanica 12 kor. 5 Auíf. mit 48 color. Tafehi 21 kor. Herniptera. Dr. Horváth G., AJatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill -^ magvar* rszági Fsyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza.
—
—
2tábl.'60
fill.""
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungiti Gy. .A magvaror tábl. 5 kor. Kohauf R Magyarország szági tiicsökíélék teimészetrajza 6
—
szitakötó-f>-K
i.
3 s/ínes tábl. 2 kor. 60
lill.
Myri poda. Dr. Daday / A magyarországi 4 táblával
i
Myriopodák
magánrajza
kor.
Chyzer K. és Kuiczynski L. .Araneae Hungária Hennán Ö., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a ko Dr. Lendl .A. A pókok, különösen a kerekhálókapható 16 kor. Karpeles L. .Adalék Magyarország pókok termé.szctcS o.sztályozása I kor. Araeiiiioidea. Dr.
3 kötet 24 2_3, kittet
.
—
—
—
atkafaunájálioz. 8 táblával 2 kor. CPUStacea Dr. Daday J. :
A
M-igsarországhaji
eddig
talált
szabadon
A
magyarországi Branchipus élö evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kot 1 kor. átné/.cte. fajok
CvMtfilo«»iiíBi I±iiicloiiiy<;liiclsii*iiMi. Conscripsit
Ernestuís Csíki. .A
.Wüsaeo
Nationali
Hungarico
editus.
BuJancstini
1901
Ára 3 korona. E
müvek szerkesztségünk
Si^lnidl Sándor
útján
is
könyvnyomdája Budapest.
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0540
