;
Rovartani Lapok II.
1886. február.
kötet.
A
2. füzet.
legújabb felfedezések
rovarok fejldéstanában.*)
a
i.
Midn teszem
ezt,
a jelen alkalommal
szót
emelek,
avval
a
szándékkal
hogy az állattannak egyik legérdekesebb kérdésérl,
t. i.
a rovarok fejldési viszonyaira vonatkozólag tett legújabb vizsgálatokról és felfedezésekrl
számot adjak.
Legyen szabad ennélfogva
a tisztelt közönség szives figyelmét kikérnem,
hogy
annál inkább, mint-
az egész kérdésnek talán kissé hosszadalmas,
de
azért
még
korántsem kimerít fejtegetésébe vagyok kénytelen bocsájtkozni.
A
középkor sötétsége sokáig
elborított
mányos vizsgálódás tárgyát képezhette világossága
csak
lassanként
kezdett
mindent, a mi tudo-
volna, s az új
derengeni.
idk
így
hajnalának
ama korszak
és rovartani irói eltt úgy látszik, a rovarok sem volt ugyan egészen ismeretlen, de azért péld. még Mouffet Tamás angol orvos az »Insectorum sive minimorum animalium theatrum« czím, 1634-ben megjelent munkájában, melyben a rovarok már némi rendszer szerint vannak csoportosítva, a lepkéket a rovarok els osztályához, a szárnyasakhoz számította, a hernyókat azonban már a második osztályba, a szárnyatlanok közé, sorozta. A legels, a ki a rovaroknak különböz fejldési stádiumait
legrégibb
állattani
átalakulása
az
rajzain,
G o e dart
Jan
tisztán és világosan felismerte,
hollandi fest volt
melyeket a rovarok átalakulásairól készített (1662- és
1667 ben), a különböz alakok,
u.
m. a pete, álcza, báb és imago,
úgy vannak feltüntetve, mint egy és ugyanazon faj életfolyamának ugyan annyi fejldési fokozatai. Goedart felfedezései azonban sokáig ismeretlenek maradtak és egész következetesen mindenütt
csak
késbb
jutottak
szélesebb köröknek
sok
tekintetben
*)
Swammerdam
által
tudomására. Ez utóbbinak az állattanra nézve
alapvet,
der natuure« (1737)
honfitársa Jan
hires
is
de csak
czím mvében
Eladatott svéd nyelven a
halála után megjelent »Bijbel kivált a rovarok átalakulásainak
finn tudós társaság
ünnepélyes közgylésén
Helsingforsban 1884 ápiilis 23-án. 3
26
ismertetése volt az, a mi a tudományos
st még
nagy közönségben
a
Swammerdam hírnevét have, a Swammerdam
világot
érdekldést
általános
is
idre
hosszú
bámulatba
keltett és
Boer-
megalapította.
megirója,
életrajzának
ejtette,
a többi között
hogy a hírneves búvár egy izben a toskánai nagyherczeg
elbeszéli,
egy bábból a lepkét
eltt, a ki ép akkor Hollandiát meglátogatta,
kipraeparálta, és hogy ez a
már minden
meg
iskolás fiú
—
mtét
melyet különben mai napság
tud csinálni,
—
akkora csodálatra
wam merdamot
gadta a nagyherczeget, hogy az S
ra-
12,000 forinttal
mtáránál állással megkínálta, a mit azonban a tudós el nem fogadott. Ez az eset is mutatja, hogy a rovarok átalakulásának els felfedezése annak idejében mekkora nagy feltnést okozott. Swammerdam nyomdokait csakhamar mások is követték, és
udvari
a kik közöl említést érdemelnek
mur J.
ismert
nev
Frisch
L.
Rosenhof roly.
A
R é a uBlankaart István, jeles szótár-iró, A. J. Rösel von a kitn svéd gróf De G e e r Ká-
berlini rektor és
német rézmetsz
rovarok
Mer
:
i
a n asszony, továbbá
franczia physikus, a hollandi
s
átalakulásának
nemsokára olyan
ismerete
általá-
vált, hogy arról minden mivelt ember tudomással birt, és hogy abból a szépirodalom és költészet, st még a vallásos szó-
nossá
noklat
közkedveltség hasonlatokat merített.
is
A minden
rovarok fejldéstanában, noha azt iskolás
évszázadok
gyermek
multán
szer tünemények, sikerült
a
is
a
fbb
vonásaiban
ma már
legels felfedezések óta
a
ismeri,
még mindig maradtak azonban
lefolyt
olyan titok-
melyekrl csak a legközelebb múlt években
fátyolt fellebbentem,
melyek
és
sejteni engedik,
hogy
mennyi sok érdekes felfedezés vár még e téren a búvárokra. Évtizedek multak el, mióta S e b o 1 d a szaktudósokat ama felfedezésével meglepte, hogy az addig csak a levéltetveknél ismeretes u. n. szznemzés vagy parthenogenesis, ámbár némileg más alakban, a Psychidáknál is elfordul, és utóbb reá jöttek, hogy az i
több
lepke-
van terjedve. a
rendkívül
diumaival, derült,
és
darázs-családnál,
Nem
csekélyebb
különös
u.
n.
keltett
bogárnál
is
el
annak idejében
hypermetamorphosis ketts álcza-stá-
melyrl késbb kibogárcsaládnak egyik kiválóan jellemz sajátságát
melyet a Meloidáknál
hogy e
st még némely
érdekldést észleltek,
képezi; valamint nagy feltnést okozott
ama
és
légyálczák felfedezése
melyek eleven ivadékokat szülnek. A legújabb felfedezések a rovarok fejldéstanában azonban teljes joggal ép oly figyelmet érdemelnek és bizonyos tekintetben párhuzamba állíthatók azokkal is,
27'
az észleletekkel, melyeknek alapján
oly
belíórgek fejldési
a
sikerült,
porodási viszonyait felderíteni
sza-
és
melyek annak idejében
és
nagy feltnést okoztak. Megkísértem azért eme kiválóan érdé
kes felfedezéseket a jelen alkalommal röviden megismertetni.
Az 1863-ik évben Francziaország némely vidékein talták,
meg,
hogy a szltkéket mely más vidékekre
azt tapasz-
egy addig ismeretlen betegség támadta gyorsan
is
el terjedt,
mely késbb
és
aztán Portugáliában, Ausztriában, Madeira szigetén és angolországi
üvegházakban szintén egyik
bizottság
hogy a
A
fellépett.
tanulmányozására és
tegség
élén
ki a be-
kiküldött
feltalálására
1868-ban arra a felfedezésre
állott,
bajt egy addig
Planchon,
franczia
ellenszereinek
jutott,
ismeretlen kis növénytet-faj okozza,
mely
a valódi növénytetvektl a pajzstetvekhez átmenetet képez, és mely-
nek
Nemsokára kiderült hanem rovart már 1854 óta Pem-
aztán a Phylloxera vastatrix nevet adta.
azonban, hogy ez az országos
csapás
nem
Amerikából származott, a hol az illet phigus
vitifoliae
Asa Fitch név
európai eredet,
alatt ismerték.
Riley
amerikai ro-
varász személyesen átjött Európába, hogy e tényt megállapítsa. Ezt a
rovarfajt
e
tehát tulajdonképen
szerint
a
Phylloxera
vitifoliae
meg, minthogy tényleg ehhez az 1834-ben genushoz tartozik, nem pedig Pemphigus-faj. A Phylloxera
tudományos név felállított
illetné
vastatrix elnevezés mindamellett az egész mivelt világban elterjedt s olyan általánossá és megszokottá vált, hogy ez esetben a tudományos nomenclatura elveinek a közhasználat ell hátrálniok kell. Kevés állat okozott még akkora nagy feltnést, mint ez a parányi rovar, mely Európa és kivált Francziaország bevételeit néhány év alatt sok milliárd frankkal megcsökkentette. Pusztításának nagy terjedelme ós jelentsége már abból is eléggé kitnik, hogy a franczia nemzetgylés e kártékony rovar ellen valamely
hathatós szer feltalálására
A egy
300,000 franknyi jutalomdíjat tzött
nyereségvágy ekként
ilyen
szer
feltalálására.
fel
Száz
ki.
keltve és mindenki törekedett
lett
meg
száz kísérletet tétetett, de
minden siker ós eredmény nélkül. A valódi hazafiság is méltó tárgyat talált azonban a phylloxera tanulmányozásában franczia tudósok szövetkeztek a küzdelemre e hatalmas ellenség inváziói ellen. ;
Hogy
a
phylloxeravészt sikeresen
lehessen
nek tartották mindenek eltt a rovar részletekig
felderíteni
;
a
phylloxera
ennek
szükséges-
a legcsekélyebb
következtében pontos
mink Planchon, Lichtenstein, Girard, Balbiani
és beható vizsgálatok tárgyává tétetett oly a franczia
leküzdeni,
biológiáját
búvárok részérl,
3*
Targioni-Tozzetti
és az olasz
lem egyszersmind más
De
Florenczben.
evvel a figye-
nemekre
közeli rokon fajokra és
kiter-
is
mi aztán azt eredményezte, hogy a közjóra nézve különben szlsgazdák és földmivelk eltt oly gylöletes
jedt, a
oly veszedelmes s a
Phylloxera vastatrix a rovartant felfedezéseknek
sebb
noha e kártékony
egész
csakhamar az érdekesnél érdekeszerint tehát,
még mai napig sem
tanulmányozásának
rovar
E
sorával gazdagította.
ugyan valami fontosabb gyakorlati eredményei, annak tudományos vizsgálata mégis legalább részben megfelelt a reá fordított pénz- és idbeli áldozatoknak. voltak
A phylloxera-irodalom
évrl-évre növekedett. Határozottan állíthogy semmiféle más kártékony állatról sem irtak még össze
hatni,
annyi sok értekezést és dolgozatot, és
és
hogy a selyemtenyésztésrl
méhészetrl szóló munkák kivételével, egyetlen egy rovarról sem
meg
jelent
annyi irodalmi közlemény,
mint a
szltetrl. Mind-
amellett csak csekély ezek között az olyan dolgozatoknak a száma,
tudományos értékkel is birnak. Azon irók a tudományt igazán elbbre
a melyek egyszersmind közöl,
kik
a
idevágó
dolgozataikkal
els sorban nem valami szaktudós, hanem egy mkedvel Lichtenstein Gyula úr, elbb keresked, most tkepénzes Montpellierben. Mert Lichtenstein, habár az általa megfigyelt tüneményekrl adott magyarázatait egész terjedelmükben nem is lehet elfogadni, mindamellett a kell tudományos pontosvitték,
említend,
sággal
hajtotta
végre vizsgálatait
s
a deductió
inductió összes
és
segédeszközeivel jutott mindazokhoz az eredményekhez, a melyeket eleinte inkább csak szellemdúsan sejtett, de a saját,
melyeket utóbb úgy
mint más búvárok kísérletei beigazoltak. Az 1874 ik évben Girard Móricz tanár »Le Phylloxera de son organisation, ses moeurs, choix des procédés
la vigne,
struction«
czím munkácskájában
az ideig a
szltet
de
életmódjáról tudtak,
s
a mihez kivált a franczia
akad. phylloxera- bizottság jelentékeny adatokat szolgáltatott.
Ebben
a munkácskában olvassuk, hogy a phylloxera-ro varnál kétféle
tények
vannak,
nstény
kétféle
t.
fejlett
szárnyatlanok
megelz
(parthenogenesis)
alakon kivül
i.
útján
petéket
ivarszervekkel biró,
szipóka nélkül, melyek
keznek.
A
párosodás
és
a
tojik,
alak
egészen
is
n.
szznemzés
hogy e kétféle nstény-
elfordul,
parányi
szznemz
megtörténte
és
u.
ns-
hogy mind a
szárnyasak,
párosodás nélkül vagyis
még egy harmadik
de-
összefoglalta mindazt, a mit addig
t.
i.
tökéletesen ki-
állatkák,
szárnyak és
szárnyas alak petéibl kelet-
után a valódi
nstények aztán
29
Ennyi volt
egyetlen egy áttelel petét tojnak.
Girard
a mit
az,
tudott.
Erre következtek aztán 1876-ban Lichtenstein felfedezései. azokból, hogy a téli pete októbertl áprilisig a szltke kérgén van elhelyezve. Április második felében az ebbl kibúvó fiatal
Kitnt
szárnyatlan
szltet
szl
felmászik a
képzdóst
sajátságos gubacsforma
leveleire és ott szívogatásával
el,
idéz
megelz párosodás 200—300 petét tojik. E petékbl
a melyben háromszori
szznemzés
vedlés után minden
nélkül,
útján,
ismét szárnyatlan Kövény-
kelnek
tetvek
vagy pedig tovább folytatják fenn
nemzedékek ezek közöl
létrehozását,
leveleken
a
mindig szznemzés
a gyökerekre
is
húzódik
Egyik-másik
minek következtében
gumók támadnak, melyek
azokon sajátságos dudorodások,
a
szl-
táplálkozását akadályozzák és végre annak elpusztulását idézik
el. Ezek a földalatti phylloxerák ós
ujabb szárnyatlan útján.
szárnyatlan apró állatkák
a
;
ott aztán elkezdik a gyökérszálakat szívogatni,
tke
n.
melyek vagy a szlgyökerekre vándorolnak
a
ki,
u.
hasonló
módon szaporodó
számtalan nemzedéket hoznak
ban július vége
felé rövid
A
nyas rovarrá válik.
folyvást ivartalanul szaporodnak
ivadékaik egymás után Az ivadékok egy része azon-
szárnyatlan létre.
brét
szárnytokokat kap,
leveti és szár-
szárnyas alak négy finom szárnya segélyével
szlleveleknek finom gyapjas alsó lapjára tojik. E petékbl végre tökéletesen ivarszervekkel biró egyének támadnak, és pedig a nagyobb
a venyigékre repül s a kétféle nagyságú 2 kifejlett
—4
petékbl nstények,
petét
kisebbekbl himek
a
;
mind a két alak igen
parányi, a szipókájuk hiányzik, hiányzik tehát náluk a táplálkozás-
nak minden elfeltétele, nincsenek szárnyaik sem, annál kitünbben vannak azonban a párosodásra és szaporításra alkotva. A nstény párosodás után egyetlen egy nagy petét testét
ersít,
a
melyet
és
kitölti,
kis
tojik,
nyelecskéjével
mely csaknem egész a
szltke kérgére A fejldésnek
hová a párosodás után mindig levándorol.
körfolyama evvel be van fejezve
vetkez tavaszon
a
már fennebb
;
mert
e téli
petébl aztán a kömely
említett anyaállat búvik el,
a leveleken a gubacsképzdést okozza, és mely közvetve vagy köz-
vetetlenl az onnan a gyökerekre levándorló
keket hozza említve volt lenségig
nemzés
létre.
—
egy
része aztán
tovább folytatja földalatti életét és
folyvást útján,
Ez utóbbiaknak
szznemz nemzedé
tovább
szaporodik
—
•
mint már
egész a végte-
szznemzés vagyis
a nélkül hogy szárnyas egyéneket hozna
ivartalan létre.
JReuter
0.
M.
;
30
Kirándulás a Pop-Ivánra. i.
Tikkasztó hségben, kedvetlenül ballagtam 1883 július 20-án
Szatmármegyében a Szinérhegy erds oldaláról Szinyérváraljára. Kirándulásomnak nem kedvezett a szerencse egy Bythinus bajulus Hainpe példányon kívül alig találtam valami figyelemreméltó rovart. A forró napsugarak ell nagyrészt árnyas zugokba vonultak a f;
féléken tanyázó rovarok; a
dók szintén alkalmasabb jánál.
A
fák lombjáról
hs erdk
nyirkos
szállást kerestek az
Steph.)
mozgás van még nyár elején
is
kézrekerítenem.
sikerült
Mennyivel más a rovarélet tavaszkor! júliusi
kiaszott tala-
csak néhány apró Psocidát (Graphopsocus
is
cruciatus L. és Gaeciüus flavidus
keznek a forró
tartózko-
talajában
erdnek
mindenfelé
!
Mennyi élet, mennyi Mig végre bekövet-
napok, a melyeknek perzsel
melegét
egy-
aránt megsínyli úgy a rovar-, mint a növényvilág.
Ez a
sivárság gondolkodóba ejtett .... Itt vagyok
tszomszédságában,
Más
klíma,
világ
is
az
ottani
Máramaros
havasokon most van a tavaszi
élet.
más növényzet, más viszonyok vannak ott még a rovara síkságétól a magas Pop-Iván csúcsait még nem ;
elüt
;
még
tapodta rovarász lába, sok érdekes dolog várhat ott
felfedez-
Hátha oda mennék ? A gondolatot csakhamar elhatározás, ezt meg tett követte másnap délután már útban voltam Sóbányái Károly segédtanító úrral Máramaros felé. Szinyórváraljáról elindulva balra hagytuk az
jére
a szatmármegyeik kedves fürdhelyét. Már kezd mutatkozni Máramaros savanyúvízbsége az út mentén
út mellett Bikszádot, itt
srn
;
találunk
savanyúvízforrást,
5
—6
lábnyi
mély
kúttá
ásva,
melynek többnyire egy-egy odvas fából levágott tönk a kávája. Körülötte földbe vájt kádforma lyukak ötlenek szemünkbe s fenekükön egy-egy csomó k. Ezeknek rendeltetését a mellettük lev hamu és széndarabok mutatják gítik
ugyanis a gödörbe
;
e
tzhelyeken meghevített kövekkel melekész a fürd, ásványvizet és
—
hordott
melyben a közeli falvak oláh pórnépe
élvezi a
fürd- évadot.
Mig Felsfalunál lovaink pihent tartottak, az itt csörgedez Túrpatakhoz mentem, melynek partján az Aleochara laterális Iieer, Tachyusa exarata Mannerh. és Philonthus fulvipes Fabr. Staphylinicla-fajok kerültek
ver köveket
gyjtüvegembe. A
kivéve, azoknak
alsó
kristálytiszta
oldalán
kevés
patakban he-
keresés
után a
!
:
Hydraena
palustris Er. és lapidicola Kiesw., JDri/ops viennensis
meg Elmis
ós nitidula Heer,
Latreillei
Bed. bogárfajokat
Heer
találtam.
már, mire feljutottunk a Forgóhegy Máramaros határát. A hegy alján fekv ferenczvölgyi üveghutát már éjjel tekintettük meg s éjféltájban Técs mezváros vendéglje vett oltalma alá. Técsrl másnap reggel vasúton Máramaros-Szigetre jutottunk. De ne idzzünk itt sokáig A Pop-Iván már ki-kidugja fejét a reászálló felhk közöl és hívogatólag tekintget felénk. Használjuk fel a jó idt; tegyük meg sietve elkészületeinket a havasi kirándulásra, mig a vén hegy duzzogni nem kezd s bele nem burkolódik fellegköpönyegébe, mert akkor elrejti ellünk rovarkincseit Hagyjuk inkább visszatérésünk idejére, hogy megtekintsük Mára-
Egészen
gerinczére
és
besötétedett
átléptük
!
maros-Sziget nagy frészgyárait,
továbbá
a
rónaszéki és
szlatinai,
sugatagi sóbányákat, hogy megbámuljuk e vidék
ásványvízbsógét.
Most nézzük meg inkább, hogy rendben vannak-e rovarászó eszkövásároljunk be megfelel eleséget, el ne hagyjunk esernyt, zeink ;
téli
kabátot és
takaróul
éjjeli
legalább egy plaidet*)
—
s
legfbb, kivált ha több napot akarunk a hegyek között
a
mi a
—
tölteni,
magunkat bven a legolcsóbb fajta trafikdohánynyal. Ennek a hasznát majd csak a hegyek között fogjuk átlátni. lássuk el
így felszerelve keltem útra július 22-én délután útitársammal.
mely utóbbinak tiszta minden házában bolt, mészárszék vagy korcsma innen felfelé a van. Nagy-Bocskónál a Tisza jobb partjára tértünk
Áthaladtunk Veresmarton és Karácsonfalun, zsidó lakossága és
;
j, melyet a
Tisza völgye teljesen összeszorulva délkeleti irányból
egészen éjszaki iránynyal vált
Vissóval való egyesülésénél
id
az irányt követve rövid
Trebusára
alatt
csére olyan orosz vezetre akadtunk, a ki magyarul
De
az eddig
zápor után reggel
állandóan szép
erdn, majd a lejtre térve gyalogolással értünk
fel
sr
;
hagyott.
eserny
Az
alatt
tartottunk.
estl
Egy fzfapoéta barátom
nev Bár
éjjeli
fogtunk
1268 méter magas hegy-
e fensíkon füves hegyi rét
ázott füvön
még sem
a rovarász kellékeit
egy
igen vehettem ilyen
ránduláshoz a következ döczögó's distichonban összegezte Háló, rosta, eserny,
Nagy
beszélt.
fenyvesen át vezetett. Fáradságos
a Szeret-Plaj
pihent
van, rovarhálómnak az *)
cserben
es
is
mely eleinte a Fejórpatak partján lombos
tehát gyalogútunkhoz,
hátra, a hol déli
id
sem sznt meg az
Ezt
fel.
értünk és ott szeren-
t,
iskátulya, borszesz,
és kis üvegek, pléd
meg
a
téli
kabát.
nagyobb
ki-
32
hasznát
hever kövek
csak az ott
;
alattuk
a.
felforgatására szorítkoztam tehát s
Trechus pulchellus Putz., Calopterus fossulatus Schh., Pte-
Heydeni Heer, metallicus Fabr., foveo-
rostichus Jurinei Panz. var.
subsinuaíus
és
latus Duft.
Staphyl'mus macrocephalus Grav.
De}.,
bogárfajokat szedtem össze.
E
hogy jelenté-
fajok gyakori jelenléte szintén mutatta már,
keny magasságra jutottunk. De azért még ide is felhatoltak az Anisodadylus binotatus Fabr. var. spurcatieornis Dej. és a Pseudophonus griseus Panz., melyek pedig rendesen a síkság és az alacso-
nyabb hegyvidék
Az
lakói.*)
út a Szeret-Plaj
hegy gerinczén vezet tovább
fensíkjától a
a Berlebás aljáig, a hol az eddig követett keleti irány helyett délre fordul
s
jut.
Kés
át a
Pop-Iván
Vezetnk
határán
egy pásztortanya felé
tartott,
többedmagával térjen
vissza
nyájrz kutyák
legelkön
délután volt már, mikor ide értünk.
az erdtenyészet
csúcsa alá
havasi
minket pedig hátrahagyott, hogy majd értünk
s
így
megvédhessen minket a
nem
támadásától, melyek
forma öltözet emberekhez, ruháink
és
szokva
lóvén
magunk-
lábikráink épségét ugyan-
csak fenyegették.
Minthogy az a menedékház, melyet a máramarosi erdigazgatóság
itt felállíttatott,
megelz
a
télen a
nagy hó nyomása
alatt össze-
rogyott, a pásztorok kalyibáiban kerestünk éjjeli szállást.
bák sátorformán alkotmányok
tz
rakott
;
felfordított
;
éjjel a
hvös
havasi levegt.
az erdtenyészet hat árán
torok ezeket döntik
A tól,
e
fenyfákat
a szúfélóket.
belsejébe vezettek
zódva
;
még
elszállítani
;
nem távoztam messze
Nem
vettem szemügyre.
is
a pász-
tanyánk-
kellett
megtaláljam a beteges fenyfák rendes
keresgélnem, hogy geit,
Tüzel anyagban
számos kiszáradt vén feny
le és tüzelik fel.
nap már leáldozóban lévén,
hanem
kalyi-
az oda vastag fenytörzselibl
s
melyeket innen út hiányában úgysem lehet
áll,
E
alakúra fenygerendákból összetákolt
eléjük egészen nyilt
mérsékli
nincs hiány
V
A
Trypodendron lineatum
befelé, s a
bogár maga
a fszálon befútt dohányfüstöt
Oliv. ott
is
sokáig
vendé-
menetei a törzs
benn
volt
meghú-
inkább eltrte, hogy-
menedékhelyérl kizavartassa magát; így tehát meg kellett elégednem avval a pár példánynyal, a mit a feny törzsébl késemmel kivájtam. A Hylastes palliatus Gyll. néhány példá-
sem
biztos
*)
Egy ParasüpJia
carinata
a törpefeny övében találtam.
III.
példányt másnap a Pop -Iván csúcsa alatt
nyához már könnyebb szerrel jutottam csak a kérget kellett leszakítanom egy csonka fenytörzsrl. Egy fiatal feny ágait felfor;
dító
esernymre rázogatva pár Myelophikis minor Hart.
tt
Az ágon
itt-ott
esett bele.
észrevehet apró lyukak elárulták, hogy bennük
e
veszélyes kis szú, mely elütleg a legtöbb szú-rokonától, egészséges
támad meg,
iákat
itt
Az ágat késemmel
seregesen tanyázik.
ragva, benne egész telepet találtam oly jellemz menetekkel
hogy
ha magát a
arról,
mindjárt
2.
kis
kártevt
nem
vennk
is
(2.
elfa-
ábra\
észre benne,
ráismerhetnénk.
—
ábra.
Myelophilus minor Hart.
melyrl a kéreg részben
el
;
egy fenyág
balra
vau távolítva,
metszete,
melyen a jellemz
és
rágások láthatók.
A
pásztor
berendeztek.
Lenyesett
tek,
melyekre,
tej-,
vaj-
ajándékba
és
házigazdák ez
egy
kalyibát a mi számunk! a
vékony fenyágakból
illatos
ágyat
vetet-
köpenyünkbe burkolózva lefeküdtünk, miután
túró-vacsorában részesültünk.
kapott
markukban
alatt
trafikdohány
A
élvezéséhez
b
pásztorok pedig az
fogtak,
a
mit
elbb
tömtek rövidszárú cseréppipáikba de csak akkor gyújtották meg, mikor a forró hamuba téve, a dohány bennük elbb jól felmelegedett, mintegy megftt. Nagyszer élvezet lehet, de
megnedvesítve
nem mertük mi
;
is
megpróbálni.
A
helyett elandalog-
«
34
tünk a havasi kürt mélabúsan hangzó zenéjén, a mit egy pásztorlegény fúvott
fiatal
feny kérgébl
készült ölnyi hosszú tubusán,
—
altatóra.
Az éjszakázás azonban nem volt valami kellemes, mert reggelig a havasi élet minden regónyessége mellett félig majd megfagytunk, félig majd megsültünk a szél befújta a füstöt kalyibánkba, mely itt megtorlódva ugyanazon a nyíláson igyekezett kifelé mikor ez megsznt, apró szúnyogok özönlöttek be a kalyiba nyilasán, s azon voltak, hogy bebizonyítsák nekem, hogy lapályon lakó test;
;
véreikkel
k
is
kiállják a versenyt.
majdnem toronymár csak ritkás törpeerdtenyészet véghatárát ezen felül már a
Másnap,
azaz július
korán reggel
23-án
irányában a hegy csúcsa felé tartottunk.
Itt
fenybokrok jelezték az fenybokrok sem birnak megélni, csak a buja havasi legel apróbb növénykéi, melyek között itt-ott egy-egy borókabokor rejtegeti apró ;
fehér virágait
;
napsütötte oldalakon a havasi
a
dron myrtifolium) szép piros virágai képeznek
A
tulajdonképeni csúcs
Ennek
egy
alatt
mélyedésekben még most
is
m e th
nevével
Károly úr szerint
»Egy pópa Iván
nev
*)
a
köti
nyeri
össze
következ
a
vizét.
monda,
:
a rablók közé állott
fia
mely a
utunkat,
állja
megmaradt hófoltokból
a kis érnek a nevét a hegy
mely S i e g
vízér
kis
(Rhododen-
rózsa
virító piros foltokat.
s
valamelyik
pópa nejét elrablá. Iván a nt az emiitett patakhoz vivé s kérdó válatle: szereti-e t? »Ugy szeretlek mint a szelet nyáron* szolá a n. A rabló gúnynak vévén e választ, haragjában agyon-
—
üté a pópa nejét (Popágya a patak neve. igen kínozta,
—
A rabló ezután midn egyszerre
papné)
szél
t. Csak most érté meg, hogy a ez igazán szerette
meg
s
;
ezóta Popágya na kernicze
fölment a hegyre,
támadt
n
s
s
a nagy forróság
ez kellemesen felüdité
igazat mondott
;
belátta,
ok nélkül gyilkolta meg. Megbánás
leugrott a csúcsról azon a részen, hol a sziklák
s
ereszkednek a Groppa völgyébe Jó darab
ver kövek
id
alatt
telt el,
szállotta
meredeken
ezért Pop-Iván a hegy neve. mig a hegycsúcsra értünk, mert a he;
már észrevettem
Nébria transsylvanica
hogy
Germ.,
az olvadó
hófoltok
Trechus procerus Putz.,
közelében a
Byrrhus
re-
galis Steff. és Pedilophorus transsylvanicus Suffr. havasi bogárfajo-
kat
igyekeztem felhasználni az alkalmat,
s
:,:
)
Siegmeth
hogy kézrekeríthessek
Károly, Máramarosi utivázlatok.
egyesület évkönyve. VIII. 1881. p. 114)
(A magyarorsz. Kárpát-
bellük, a mennyit csak
A
lehet.
pieziny Bembidion bipunctahim L.
ós fajrokona a B. Sahlbergi Bej. var. glaciale Heer,
magas éjszakon, Lapponiában
alakja a
elfordult
itt
melynek
Finnországban
és
él,
törzs-
szintén
egy-egy példányban.
A Pop-Iván csúcsára hálómnak a gyér növényzet
sem vehettem hasznát bogár-
feljutva
A
vizes volta miatt.
rovarászé-rostával
próbáltam tehát szerencsét, és elég jó sikerrel, mert a borókabokrok tövérl szedett
nemsokára Amara misella Mi.,
közöl
gizgaz
Trechus pulchellus Putz., Homalota carpathica
Leptusa
alpicola
Er. és alpestris Heer,
és tibialis Heer,
Othius lapidicola
Kiesiv.,
ochropterus
Bythinus nigripen-
resti a arcuata Mi. bogárfajok Omias Hanáki Friv. és el, melyek állandóan a havasi táj lakói. St egy kis
nis Aub.,
kerültek
valamely
Otiorrhynclius innen alkalmasint tartozik,
Mi.
Quedius pediculus Nordm.,
Brancs.,
ismeretlen fajhoz
eddig
nem akad-
de sajnos, hogy belle egy példánynál többre
Az álskorpiók közöl csak a másutt sem ritka Obisium erythrodact'íjlimi L. Koch és Boncus lubricus L. Koch tanyáztak
hattam.
A
itt.
fürge Orchesella spectabilis Tullb.
ismét egy
fajjal
var. paliida felfedezésével
szaporodott hazánk Thysanura-faunája
többieket (Smynthurus
L.
viridis
rascens, Degeeria nivalis L. és
és fuscus
De Geer
Orchesella rufescens
ellenben a
;
purpa-
var.
Tullb.)
hazánk
más vidékeirl már eddig is ismertük. Mig én a havasi fauna ez apró lakosaiban gyönyörködöm, az alatt útitársam pisztolylövésekkel költögeti fel a
visszhangját. felénk,
sr
A
hideg délnyugati szél folyvást ujabb fellegeket hoz
melyek száguldva rohannak végig a bérczeken, néhány perezre
ködfátyolt vonva körülöttünk.
ragadja, részletes térképünk az
a
és
A
mint a szél a felleget tovább
vezet segélyével tájékozódunk
elttünk kitáruló hegyes-völgyes vidéken.
lyes
sziklafal
tenger
bérezek többszörös
szine
fölött,
s
!
Ugy
letekintünk
mintha
látszik
a
bérczen
rejtzköd Poloninkán
át a Mencsulra,
ereszkedik
és völgyek szétágazó
a
csúcsa volna
itt
a bérezek
szerrel átsétálhatnánk a
szomszéd Serbánra,
Az éjszak
adriai
terjedelmes
s
a mögötte
mely a Vissó és Tisza ösz-
vonuló bérez hegyek mig ha a délkeleti utat a Tomnatekrl a Ruszkava patak völ-
le.
tömkelegébe
követ bérczen haladunk,
csúcson egy függé-
Groppa-völgy
könny
délnyugat felé vonuló szefolyásánál
A
1940 méternyi magasságban az
állunk,
Mintha a Pop-Iván hármas
hófoltjaira.
góczpontja
fölött
felé
vezet,
gyébe szállhatunk alá; vagy ha követnk azt a gyalogutat, mely a Tomnatek eltt éjszakkeletre forduló bérczen vezet végig, egész
:
36
Galicziáig mehetnénk, a nélkül,
hogy a bérez gerinczérl le kellene néhány perezre a nagy
szállanunk. Délkelet fell alig bontakozott ki
már ismét
Pietrosz és
tét
mindenütt füves
fenyvesekkel
elfedték
bérezek,
borított
A
képet, mikor végre fölszáll
töltik
ki
s
;
A
szem-
kép kere-
e
kopasz sziklák,
hófoltok,
völgyek
fehérlenek pár falu házai.
fellegek szemeink ell.
a
határhegyek szegik be
erdélyi
határt a galicziai és
rengeteg-
a Vissó völgyében
csak
zord tájék csak akkor nyer derültebb felleg a Tisza
a
völgye
fölül és egész
Husztig beláthatjuk a napfényárban úszó falvakat és városokat.
Bíró Lajos.
A
tiirini
nemzetközi phylloxera-congressus megállapodásai.
Az 1884. október második felében megtartott közi phylloxera-congressuson
beható
kerültek mindazok a kérdések,
tárgyalás
egyes kérdéseket
nagyban
s
megvitatás
és
alá
A
congressus az e czélra
véleményes jelentései alapján tárgyalta az
azok alapján hozta határozatait.
egészben meglehets híven tüntetik
és
nemzet-
melyek a szlpusztító phylloxera-
vész ellen való védekezésre vonatkoznak. kiküldött szakosztályok
turini
loxeraügynek jelenlegi stádiumát,
s
fel
ez oknál fogva
telen azokat
itt
egész terjedelmükben bemutatni.
I.
A
szénkéneg és a gyérít
E
határozatok
az egész phyl-
nem
lesz érdek-
eljárás.
Mindazoknak az irtószereknek, melyek a phylloxera
ellen foly-
küzdelemben használatban vannak, vagy az a feladatuk, hogy a rovart és a szltkét a helyszínén megöljék (méthodes exetinctives), vagy csak a rovar számát meggyérítsék, de magát a szltkét termképes állapotban fenntartsák (méthodes culiurales), vagy tatott
szlnövényeket és egyes részeiket a megszabadítsák, hogy azok aztán más vidékekre a fertzés
pedig az a czéljuk, hogy rovartól
a
elhurezolásának veszélye nélkül tovább szállíthatók legyenek.
Azok a csekély számú szerek, melyek erre nézve czélszerüeknek bizonyultak, általában ismeretesek s az alkalmazásuk körül szerzett tapasztalatok
eredményei a következ pontokba foglalha-
tók össze 1.
A
gyérít
eljárásnál
egyszeri befecskendés mellett,
egy négyszögméternyi szlterületre,
15—20 grammnyi szénkéneg
al-
37
kalmaztatik
—
;
ha a befecskendezés egymásután kétszerre történik,
akkor a felhasznált irtószer összes mennyisége a 32 grammot meg
nem
Ez idö szerint jobbnak tartják az egyszeri begrammal négyszögméterenként. A szén kéne g-káli um tkónként legfeljebb 60 gramm-
haladhatja.
fecskendezést 25 2.
adagban alkalmaztatik, mihez azonban egyenletes szétosztás végett azonkívül még 35 40 liternyi víz szükséges. nyi
—
A
3.
termékeny és mély
biró területek a szénkéneg-
talajjal
Homokos,
kezelésre a legalkalmasabbak.
„gel való
meszes, sovány,
igen száraz vagy ksziklás, terméketlen talaj az irtószerekkel való
nem alkalmas.
kezelésre
Az irtószerek használata általában csak fiatal szlknél
4.
alkalmas
nem
öreg
régi,
;
szltkéknél
elgyengült
és
hatás
tartós
a
mutatkozik.
Az
5.
terjed idszak,
hagyni, mihelyt a
kezdenek
fakadni
megölheti a
alkalmazására
irtószerek
márcziusig
szltkében
s
a
novembertl
legjobb
a
kezelést
azonnal abban kell
a nedvkeringés megindul s a rügyek
mert a szénkéneg még csekély adagókban
;
szltkét,
kivált
is
ha ess idben vagy nedves talajban
alkalmaztatik.
A
6.
még
gyérít
eljárás
évig
is,
az
sikerét tönkre teheti.
mazott kezelés
nem
ismétlend,
mind
a phylloxerát.
Ez
tovább szaporodik, kivált
csak
mert abbanhagyása, habár
elbbi kezelést
összes
A
is
hónapokban. Ezen oknál fogva a gyérít
minden évben
egy
irtja ki
szlkben
kezelt
augusztus és szeptember
csak
sohasem
eljárás
a szénkéneggel
és évek során nyert
minden második évben
bizonyult
alkal-
czélszernek és e miatt hasznave-
hetetlen. 7.
Valamely beteg
szltkének három évi gyérít
lésre és e mellett jó trágyázásra
keze-
van szüksége, hogy ismét magá-
ha szénkéneg helyett szónkéneg-kálium használtatik, akkor a javulás még hosszabb id múlva következik be. 8. A. gyérít eljárás okvetetlenül megkívánja egyidejleg a trágyázást is, ha termést akarunk nyerni. Csupán csak irtóhoz jöjjön
;
szerekkel kezelve a 9.
A
szltke
csak tenyészik,
de
nem
terem.
szénkéneggel való gyérít eljárásnak évi költségei köny-
nyen mivelhet
talajnál
130
— 170
frankra rúgnak, köves vagy ne-
hezen mi vélhet talajnál pedig 250 frankra emelkednek hektáronként. tetlen,
Ehhez járulnak még a trágyázás
költségei, a
és a mit évenként és hektáronként
mi elkerülhe-
300 frankra
lehet
fel-
:
38
venni
az évi kiadások összege tehát hektáronként átlag
;
450 frankot
tesz ki.
A
árát
sárlási
beszerzése
és ós
— 600
frankot,
alkalmazását
okozza
szállítása
A következ években
trágya.
;
a
beleszámítva az irtószer bevá-
emelkedését
költség ezen
a
;
els évben
költsége az
kezelés
szénkéneg-káliummal való
körülbell 300
kitesz
a
víz
ehhez járul még szénkéneg-káliummal való kezelés
200 frank árú
körülbell 400 frankba kerül, a szükséges trágya pedig 100 frankba. tehát csak akkor lehet haszonnal alkalmazni,
A szénkéneg-káliamot
szlre, a mivelési költségeken és kivl évenként még 500—700 frankot költeni. 10. Az évenkénti trágya - szükséglet a szénkéneggel való kezelésnél hektáronként a következ
ha az ember képes egy hektár az adón
100 kilogramm »
nitrogén,
30
»
phosphorsav.
Ez irtószerek alkalmazása gyérít
11.
csak
káli,
50
helyeken
oly
vált
hol
a
be,
a
eljárás
gyanánt, eddig
szlk bven termk
vagy
nagy hirek voltak. II.
A szlk
1.
elárasztása, a hol az alkalmazható, mindenesetre
Csak hogy ez esetben gondoskodni
minden megszakítás el
a
elárasztás.
mint a szénkéneg-káliummal és
elnyösebb, kezelés.
Az
még pedig
talajt,
nyen hat
nélkül
be,
55
a
rovarok
költöznek
szénkéneggel való
hogy a
lazább
szlk
phylloxerától,
65
talajnál
és
nem köny-
likacsos
talajnál
azonban sohasem szabadulnak meg
mert nyárban a környékbl ismét ujabb
miért
be,
víz
cent. vastag rétegben borítsa
kötöttebb talajnál, melybe a víz
napig,
75 napig. Az elárasztott teljesen
20—25
a
kell arról,
is
az elárasztást
évenként
ismé-
telni kell. 2.
Az elárasztás alkalmazása után
kivéve, ha a víz sok trágyázó járás általában igen
jól
b
trágyázás
szükséges,
anyagot hordoz magával. Ez az
használható
s
a
tkék három
el-
év alatt tö-
kéletesen magukhoz jönnek. 3.
rint a
Az
elárasztás
költségei
igen
különbözk
lehetnek, a sze-
mint a vizet közvetetlenl csatornázás vagy pedig gzgépek
segélyével vezetik a
táronként
120—150
szlkbe. Az elbbi esetben a kiadásokat hekfrankra, az utóbbi esetben
500—1000
frankra
:
39
becsülik, lül
nem
számítva
trágyázást, mely hektáronként körülbe-
a
300 frankba kerülhet.
A
III.
homok.
Finom szemcséj homoktalajban álló szltkék a phylloEz az eset azonban igen ritka, mert homoknak akkor tiszta quarczból kell állania vagy áradmányok1.
xerától mentesek maradnak.
a
ból származnia, s e mellett szükséges, hogy legalább
réteget képezzen és 2.
60
cent. vastag
megfelel talajnedvességgel
A szlnek homokkal
való
nem
kezelése
birjon.
ajánlható,
még
pedig technikai ós pénzügyi okoknál fogva.
Az úgynevezett negyedkori, valamint a miocén- ós pliocénkori homokok nem mentesítenek a phylloxerától és e miatt semmi jelentséggel sem birnak. 3.
IV. 1.
A
A
teljes irtás
szénkéneg
alkalmazása
szénkéneg gel. 140
— 300
szltkéket elpusztítja. Terrasz-ópítkezéssel biró szlkben azok
grammnyi adagban
négyszögméterenként a közel
falhoz
a
állanak,
szénkéneg hatását
a tkék, melyek a
kevésbbé
érzik
meg
mint a többiek. 2.
jut
Közepes kötöttséggel
meglehets mélységbe
biró talajban
log és csak ismételt használat után hatol a
V.
A A
szlvesszk, szállításra
a
szénkéneg gyorsan
könnyen elpáromélyebb rétegekbe.
laza talajban ellenben
;
fertzetlenítése szállítás ezéljából.
szánt
szlvesszk
fertzetlenítése tárgyában a
congressus a következ határozatokat hozta
Sima szlvesszket oly módon
kell fertzetleníteni,
hogy azok
betétetnek valamely zárt tartóba, a mely minden köbméter leveg-
ben
005—50 gramm
kéksavat tartalmaz.
Gyökeres szlvesszknél ben egy-egy
liter
vízben 2
oly
folyadék használtatik, a mely-
gramm szénkéneg-kálium vagy
1
gramm
szénkéneg van feloldva, ós a melybe a gyökerek bemártatnak.
Az illet bizottság abbeli óhajtását Francziaországban
még behatóbban VI.
A
fejezte ki,
hogy e kérdés
tanulmányoztassék.
Az amerikai szlk.
szlültetvények helyreállítására gyakorlati eszköznek bizonyultak az amerikai szlk, mert a phylloxerának valamennyi többi európai szlfajtánál jobban ellentállanak. St némelyek kö1.
:
:
40
zlük annyira
ellentállók,
lenléte daczára
is
kedvez
fajtának azonban sége.
De
e fajták
megfelel
talajra
nem
is
mérv
égalji
és
je-
Több
viszonyokra van szük-
annak daczára, hogy nehezen lehet a nekik épen mégis
talajra reá találni,
Némely habár
hogy még a phylloxera nagy
épen és sértetlenül képesek megmaradni.
tenyésztek és
jól
jól beváltak.
csakugyan képesek közvetetlenl értékesíthet,
fajtáik
valami igen finom borokat szolgáltatni.
Ezeket a használható szlfajtákat az eddigi tapasztalatok
2.
következleg lehet osztályozni Az olajfa-régió számára Jacquez májú partvidékei számára: Herbemont szerint
:
központi
rületei
és
terület
számára
részei
Othello
:
számára
Canada
és
számára, a tapasztaláshoz képest 3.
A
változtatja
franczia
meg
.
:
Francziaország hasonló te-
;
Cornucopia
;
mind a három
különös
egyes
;
területek
York-Madeira.
szlfajták beoltása amerikai
minséget sem
a
:
a középtenger nedves klí-
;
az
egyik,
nem
alanyokra
sem a .másik szlfaj-
nál. Beoltandó alanyokúi leginkább ajánlhatók a Rupestris és Riparia vad fajtái, továbbá a York-Madeira, Solonis, Vialla, Jacquez,
Oporto és Taylor. 4.
A
magról való tenyésztésnél az illet szlfaj tulajdonságai
megváltozhatnak és azért ez a szaporításmód n e
Az
oltást fiatal
venyigéken és
nem
venyigéken
kell végezni,
m
még
ajánlható.
pedig kipróbált
olyanokon, melyek magról lettek nevelve.
VII.
Hogy
a phylloxera terjedése elhurczolás útján megakadályoz-
tassák, az egyes 1.
államkormányok teendi volnának
A szlket
megvizsgáltatni
és
felügyeltetni, kivált azokat,
a melyek phylloxerával fertzve vannak. 2.
Mihelyt
3.
a
phylloxera
fellépését
bejelentik,
a
védekezés
veendk s a kormányok, illetleg közegeik szlk kezelését maguk végeztessék, és ha kell, a szl-
alkalmazásba
eszközei a
ket kiirtassák. 4.
lében
A szlvesszknek,
állott 5.
szl
köze-
szállítása megtiltandó.
Törköly és czefre szállítása egyik államból a másikba csak
zárt edényekben, 6.
leveleknek, karóknak és a
minden tárgynak
melyek esetleg kinyithatók, engedtessék meg. szállítása hasonlóképen mindig csak zárt
A csemegeszl
csomagolással volna engedélyezend. 7.
Oly növények magvainak,
gyümölcsének, leveleinek és
le-
41
virágaiknak szállítása,
metszett
közel
A
8.
reájuk tapadt
földtl
földben
melyek nem a
—
nttek,
föld felszínéhez
a
- -
vagy
megengedhet. zöldségfélék
megtisztított
szabad
forgalomba bocsáj tandók. Mindenféle
9.
ket,
melyeknek
gyökerek
fiatal fák,
szállítási ideje
meg
kisér
líthatók legyenek, de oly
(kivéve a
stb.
szál-
hogy az illet
nyilatkozattal,
nincsen, és kiadásuk
adás helyén phylloxerafertzés
csak a vámhatóságok által történhessék.
helyén
szlvessz-
szabadon
lesz határozva)
A
fel-
rendeltetésük
csomagolás
gondos legyen, hogy útközbdn egy levél se hullhasson
oly
ki.
Szlleveleket csomagolásra használni nem szabad. Minden szállítmányt, melyben phylloxera találtatik, a vámhivatal a csomagolással együtt elégetéssel semmisítsen meg, és 10. 11.
azok a szállítmányok, melyek
nem
szabály
szerint
csomagoltattak,
visszaküldendk.
A
számára e
nemzetközi vámhivatalok
tekintetben
különös
szabályzatokban kellene megállapodni. 12.
A
congressus felhívja az államkormányok figyelmét azokra
az Olaszországban megejtett
valamely gyakorlati és a
tanulmányokra,
szlvesszkre nézve
a
melyeknek
czélját
ártalmatlan fertzet-
lenít szernek feltalálása képezi.
Ezek voltak a
nemzetközi phylloxera- congressus meg-
turini
állapodásai, a melyekhez, hazai viszonyaink szempontjából csak két
észrevételt kívánok fzni.
szlkre
A
Az egyik a homokra,
a másik az amerikai
vonatkozik.
congressus
bizonyára
tagjai
nem ismerték Magyarország
nagy futó-homokterületeit, különben nem mondották volna ki, hogy az olyan homoktalajok, melyek phylloxera-mentesít képességgel birnak, csak igen ritkán fordulnak el. talajú területekkel
A mi illeti,
bven
Alföld az efféle
dicsekedhetik.
pedig a mivelésre
a congressus
A magyar
ajánlott egyes amerikai szlfajtákat
megállapodásai
Magyarországra nézve nem
le-
mert csak a gyakorlati tapasztalás fogja idvel megmutatni, hogy vájjon mely amerikai szlfajták fognak ná-
hetnek egészen irányadók
;
lunk akár direkt termelésre, akár ellentálló alanyokúi teljesen beválni.
A
turini congressus tagjai
csaknem kizárólag olaszok
cziák levén, leginkább a franczia- és olaszországi tekintettel hozták határozataikat.
és fran-
viszonyokra való
Lehner Vilmos
;
42
APRÓBB KÖZLEMÉNYEK
—
Az általánosan ismereGyertyánfát károsító czlnczérfaj. hs-czinczórnek egyik legközelebbi rokonáról, a kisebb termet
tes
Cerambyx Scopolii Fuessl. (cerdo Scop.) fajról eddig nem igen hallottuk, hogy valahol kártékonyán lépett volna fel, sem azt, hogy ben
Ratzeburg az o klasszikus mvéFekete erdészeti rovartanában is n g e r legújabb munkájáczinczérfajt. N ö r
gyertyánfában élnének.
álezái
egy
sem
szóval
hiába keressük
e
említi
;
cl 1 i
csak úgy mellékesen szól róla és csak annyit mond, hogy a bogár virágokon, álczája pedig bükk-, szelíd gesztenye-, alma-,
ban*)
is
dió- és szilfában és
más lombos fákban
egyenesen kimondja, hogy ez a Igaz
ugyan, hogy
szembetn
kárt okozni
e ;
él
nem
faj
czinczér
;
st T a s c h e n b
e r g **)
tesz kárt.
álezái
rendesen
nem
szoktak
még sem egészen ártalmatmeggyzdtem. Az 1881-ik év
de hogy azért
lanok, arról saját tapasztalataimból
szén ugyanis a vallásalapítványi magy. kir. faraktárba Budapestre Somogyinegyébl Lakócsáról mintegy 2950 köbméter, ölbe vágott gyertyánfa érkezett, a melyben a Cerambyx Scopolii igen nagy mennyiségben volt található. Egy-egy hasábban néha 10 15 darab teljesen kifejldött bogár volt a kirágott menetekben meghúzódva.
—
A
mely fában egy ilyen nagyságú bogár ekkora mennyiségben
már minden
nyázik, ott azt
—
esetre
Álczát (deczembertl februáriusig) egyetlen egyet
de hogy a bogarak csakugyan fejldtek
egészen
ki,
eddig
nek
és
friss
nem
álezái
mind
sem
találtam
hasábokban nttek
e
fel
azt abból lehet következtetni, hogy egy ízben egy
Az általam volt
puha példányra észlelt eset
még
többnyire
is
még
ta-
kártékonynak kell tekintenünk.
sikerült reá
azért
is
ós
még
akadnom.
figyelmet érdemel, mert
adat arra nézve, hogy ez a czinczérfaj, mely-
bükkfában fejldnek, gyertyánfában szintén
tenyészik.
Vadászfy Jen.
Rovarászát gyertyafénynél.
—
Régóta ismeretes dolog, hogy
ersebb fény, mennyire magához csalja az éjjel repked rovarokat. Már meglehets távolságról észreveszik a csábító fényt, semmi az
egyébre
nem ügyelve egyenesen
felé
tartanak,
bódultan repkedik
körül és gyakran életüket vesztik a fényes lángban. *) Dr.
H.
Nör dl inger,
Lehrbuch
des
Forstschutzes. Berlin,
1884.
p. 205.
**) Dr.
E L Taschenberg,
Praktische Insekten-Kunde.
II.
p. 250.
43
A ják
rovarok e sajátságát a lepkegyjtk már régóta felhasznál-
arra,
hogy az
desen a legélénkebbek
hatalmukba
lepkéket
éjjeli
rendbe tartozó rovarokat
könnyen
is
leggyorsabbak
és
kerítsék.
De más
elcsábít a csalóka fény
esnek
így
ren-
;
trbe, mig a
lomha mozgású rovarokat restségük megóvja ettl a veszélytl. Ily úton még a kezd rovarász is mondhatni fáradság nélkül juthat gyakran érdekes rovarfajokhoz. Magam sem tartozom az mégis 1884 július 14-én este rövid id alatt nagyszámú rovart fogtam ez egyszer módon. A mondott napon esti 9 óra tájban Pancsován egy városi ház udvarán vacsoráltam a nappali rekken forróság után tikkasztó meleg este következett, az avatottabbak közé,
;
ég derült és csillagos
volt,
de a hold
délnyugati szell enyhítette kissé
gyobb
odacsalatva,
abroszra
a fehér
hullottak
szembeötlöttek. Borszeszes üveget vettem lan vendégeket,
mik néhány
ragadozó bogarakból,
m.
u.
csupán lanyha
;
Annál na-
éjjeli
Bembidion
:
s
azon könnyen
ós
beleszedtem a hívat-
csaknem kizárólag
pillén kívül
felét a futrinkafélék családja szolgál-
laticolle Duft.,
culatum L. és quadripustulatum Anisodactylus signatus
el
poloskákból és apró kabóczákból állottak.
vízi
A bogaraknak majdnem tatta,
világított
élénkség a fürge rovarok között, melyek a gyertya-
volt az
világtól
nem
nyomasztó levegt.
a
lll.,
Sérv.,
minimum
Fabr.,
quadrima-
Badister bipustulatus Fabr.,
Pseudophonus griseus Panz., Stenolophus
teutonus Schr. var. abdominalis Géné, dorsalis Fabr. és suturalis Dej.,
Agonum
viridicupreum
Goeze.
Staphylinidákból telt ki Er.,
mundus
Gyll.,
másik fele a csonka szárnyfedj
következ
fajokból
állott:
quisquiliarius
micans Grav. ós fidvipes Fabr
,
Scopaeus
Actobius
im-
Gyll.,
laevigatus
De
Bledius fracticornis PayJc. és Trogophloeus memnonius Er.
Gyll.,
kiválóan érdekes, hogy
hazánk
a
Heydeni Epp.
még
A
Phüonthus punctus Grav.,
prolixus
nom
a
és
a magy.
déli
név
itt
egyszerre három példányt
részébl és Dél-Oroszországból
nemrég
alatt
példánynyal volt eddig képviselve, és
B
i
Compsochüus
leirt ritka Staphylinida-fajból *)
nemz. múzeum gyjteményében
megyében Makónál
fog-
sikerült
r ó Lajos
melyet
is
;
ez
csak azzal a két
Fodor
János
Csanád-
Baranyamegyóben Besencze
falu-
nál talált.
E
két bogárcsaládon kívül csak egy vízibogárfaj, a Laccophi-
lus hyalinus
De
Geer és a ganéjban
él
Cercyon quisquilius L. csapó-
dott le a fehér abroszra.
f
j
V.
ö.
Rovartani Lapok.
I.
p.
255
4*
44
A Hemipterák közöl vízi poloskák és apró kabóczafélék jelenmeg nagyobb számmal, míg a Peritrechus nubilus Fali. és Na-
tek bis
ferus L. szárazföldi poloska-fajokból csak egy-egy példány tévízi poloska négy Corisa-fajhoz tartozott;
vedt közéjük. Valamennyi
leggyakoribb Duf., de
a
közönséges
mindenfelé
a
volt
Corisa striata
Corisa
L., Falléni Fieb.
hieroglyphica
Bogenhoferi
és
Fieb.
már csak egyes példányokban mutatkoztak. A kabóczafélék közöl coronifera Marsh.
csak a Cicadula sexnotata Fali. és Thamnotettix
mig a többiek, u. m. egy Athysanus- és a hazai faunára, hanem a tudományra nemcsak Delphacida-faj négy nézve is alkalmasint mind újak. sikerült felismerni
fajokat
;
Az általam itt név szerint felsorolt rovarfajok hitelességéhez semmi kétség sem férhet, minthogy azok közöl a Staphylinidákat Dr.
Eppelsheim
irat
szerkesztsége volt szíves meghatározni.
európai
Gyertyafénynél fogott fennebbi
magam
állítását
tapasztalataim szintén
hír
Wénu
— Wény
poloskák.
vízi
is
bogarász, a többit pedig e folyó-
János úrnak
mennyiben
saját
hogy a gyertyafénynél való
éjjeli,
megersíthetem,
igazolják,
János.
a
Az ember ezen a ké-
illetleg esti rovarászás mennyire háládatos.
nyelmes módon néha olyan ritkább és becsesebb rovarfajokra szert tehet, a
is
hogy hosszas keresés
melyeket különben meglehet,
daczára sem sikerül kézre kerítenie.
A
gyertyafényhez
közé tartoznak a
ken naplemente
vízi
után
repül rovarok között a leggyakoriabbak Ezek ugyanis csendes nyári esté-
poloskák.
elhagyják
vízi
lakásukat és
szárnyra kelve
vándorolnak egyik tócsából a másikba; ilyenkor vakon neki rohan-
nak aztán minden
potyognak
világosságnak és kábultan
le
a fény
gyjtöttem én is a legérdekesebb fajokat. így péld. felemlíthetem, hogy 1883. július 16-án este a bánsági homok úszta éjszaki szélén fekv Károlyfalván, Temesmegyében, a vendégl udvarán vacsoraközben az elmaradhatatlan forrása köri. Ilyen alkalmakkor
Corisa hieroglyphica Duf., továbbá a Corisa
gara minutissima L. jutott
még
két
distincta
Fieb. és Si-
példányain kívül szerencsésen kezeim közé
nstény a
Corisa atomaria
Iliig,
fajból
is,
melylyel
hazánkban ezenkívül sem az eltt, sem az óta még senki sem
ta-
lálkozott.
Budapesten asztalain ilyen
a
Duna-parti
módon gyakran
vendéglknek
szabadba helyezett
szintén jó fogásokat
Corisa concinna Fieb. és Bogenhoferi Fieb. igy
lehet tenni.
kerültek
itt
A
birto-
:
45
június 23-án este, midn a fvárosi vigadó eltt a szabadban vacsoráltam, a többi között a Corisa coleoptrata Fabr.
komba; st 1881.
tökéletesen kifejlett repül szervekkel
egy
fajból
nstény
biró
is
lecsapódott asztalomra.
Ez
a fogás annál neve-
zetesebb, minthogy e fajnak tökéletesen kifejlett biró alakjából ez
Az els
efféle
még
csak a második,
példányt 1852-ben
barátom Dr.
tüzetes
Puton*)
megvizsgálása
repül szervekkel
az
után igen
faj
Francziaország-
gyanánt irták
illet (szintén
példány.
felfedezett
MulsantésRey
ból Corixa fasciolata név alatt önálló telt
eddig
le
;
de
tisz-
nstény) példánynak
helyesen úgy vélekedik, hogy az
annak ma-
csak a közönséges Corisa coleoptrata fajhoz
tartozik és
cropter alakja.
Dr. Horváth Géza,
KÜLÖNFÉLÉK —
A földmivelés-, iparSelyemtenyésztési törvényjavaslat. kereskedelemügyi m. k. miniszter 1884 deczember 16-án a hazai selyemtenyésztés ügyének biztosítását czélzó, következ törvényjavaslatot terjesztette a képviselház elé »1. §. Selyembogarakat tenyészteni csak egészségesnek ismert és
petébl szabad. 2. árulása vagy kiosztása, továbbá selyem§. Selyempetének gubók beváltása, vásárlása vagy eladása csak külön engedély mellett szabad. Az engedély feltételeit, valamint az engedményben ré-
—
intézeteket és egyéneket a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. 3. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter meg§. bizatik a szükséges intézkedések megtételére oly czélból, hogy a tenyésztésre alkalmas peték kivánt mennyiségben rendelkezésre álljanak. 4. §. ki a jelen törvény intézkedései ellen vét, kihágást követ
szesíthet
A
A
el
közigazgatási utón 100 frtig és ismétlés esetén 200 frtig terpénzbüntetéssel fenyítend. 5. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés-, ipar- és ke-
és
jed
reskedelemügyi miniszter bizatik meg.«
E
törvényjavaslat »indoklása«
igy szól: selyemtenyósztés Magyarország déli vidékein és a volt határrvidéken a jelen század elején nagy lendületet nyert, mely tetpontját érte el a 40-es években, a midn a termelt gubók értéke
A
800,000
frtot ért el.
Ezen idben
lépett fel a hernyók közt a » foltkór « betegség, mely oly pusztítást okozott a tenyésztésben, hogy az ipar rohamosan csökkent, és végre az 50-es évek vége felé, majdnem teljesen megsznt. *) Dr.
Puto
n,
Synopsis des Hémiptéres-Hétéroptéres de Francé
I
p. 237.
;
46
Pasteur
vizsgálódásai nyomán megállapittattott, hogy a » foltbetegség a beteg peték által terjesztetik, és hogy az egészséges petékbl származó hernyók ezen betegségnek nincsenek alávetve megállapittatott továbbá az is, hogy a betegség górcsövi vizsgálat útján már a pilléken fölismerhet, s igy azután lehetséges az, hogy a beteg pillék petéi a tenyésztésbl kirekesztetvén, csakis egészséges peték használtatnak tenyésztésre. Ezen fölfedezés következtében a selyemtenyésztéssel foglalkozó országokban, kivált Francziaországban és Olaszországban, külön intézetek állíttattak fel, melyekben selymérpillék megvizsgáltattak és csakis az egészséges pillék petéi kerültek forgalomba, illetleg tenyésztésre. Ezen eljárás meghonosítása czéljából a kormány 1872-ben Szegszárdon selyemtenyésztési intézetet állított, melynek ugyanezen eljárás
kór*
feladatává.
tétetett
nem
—
Azonban
—
miután ez intézet kell szakerkkel
továbbá, mert az intézet mködésével nem járt karöltve a tenyésztk oktatása és selyemtenyésztési szakismeretek terjesztése az ipar meghonosítását czélzó törekvések sikerre nem vezettek, mindaddig, 'inig 1880-ban a selyemtenyésztés a jelenlegi alapon az ipar összes föltételeit felkaroló módon nem szerveztetett. Habár a külföldön, nevezetesen azon országokban, melyekben a selyemtenyésztési ipar századok óta virágzott és már ezreknek kizárólagos kenyérkeresetét képezte, az említett intézetek felállításával a bajt elhárítani és az ipart újonnan feléleszteni sikerült, azért nálunk, hol az ipar csakis mellékkeresetet képez, s hol az egész ügyet rendszeresen vezet vállalkozók még nem találkoztak, szükséges, hogy a kormány vegye kezébe a tenyésztés ügyét és fejleszsze oly fokra, hogy az a népben ers gyökeret verve, idk folytában népünk jövedelmez és gazdaságos foglalkozásává legyen. Ugyanazért nemcsak az ipar egyik ffeltételét képez szakismeret terjesztése, valamint a selymérek táplálkozásához szükséges szederlevelek biztosítása czéljából a szederfa-tenyósztés emelése kell, hogy a kormány feladatát képezze, hanem a kormánynak az ipar rendelkezett
:
;
—
—
részét
üzleti
mérpete
irányítania kell. Nevezetesen szükséges, hogy a selymegbízható módon állittassék el oly egészséges mely a tenyésztés eredményét biztosítja, s ez által egyis
teljesen
minségben,
szersmind biztositékot nyújt arra nézve is, hogy a tenyésztéssel foglalkozók a tenyésztést sikeres foglalkozásnak tekintsék, és attól el ne kedvetlenittessenek.
Ha
a selymórpetének akár készítése, akár kiosztása magánomegengedtetik, ez a czél, az eddigi tapasztalatok szerint, veszélyeztetve van. vállalkozó, a ki esetleg rossz vagy beteg petét oszt ki oly czélból, hogy az azok után termelt gubót beváltsa és azon nyerészkedjék, nincsen érdekelve abban, hogy a termel egészséges pete után nagyobb mennyiség gubót állítson el, miután csakis a kész gubót váltja be, és az szempontjából inkább hajlandó lehet arra, hogy hibás, tehát kevés érték petét oszszon ki a tenyésztk között, miután az ilyen jelentékenyen kevesebb költséggel kapható, vagy állitható el.
soknak
A
A
:
47
részérl
magánvállalkozók
fenyeget
ezen
veszély kiváltképen áll a
külföldi vállalkozókra nézve, kik a selyemiparral foglalkozó országokban nehezebben értékesíthet 2- és 3-ad rend petéket behozván,
emiitett üzletökre nézve nálunk hálás talajt lelhetnek.
Ezen indokok valának irányadók a jelen törvény 1. §-ára nézve, melyben kimondatik, hogy selyembogarakat, tenyészteni csak egészségeseknek ismert petékbl szabad. A 2. §-ban hasonló indokból miniszteri engedélytl tétetik függvé a selyempete készitése, árulása és kiosztása. Ugyanezen §-ban a gubó vételára és beváltására vonatkozó hasonló intézkedés azon indokból vétetett föl, miután elfordultak oly esetek, hogy a kormány által kiosztott peték után termelt gubókat a magánvállalkozók váltották be. Minek magyarázata abban fekszik, hogy a kormány a jelentékeny költséggel készített petéket a tenyésztknek díj nélkül osztván ki, a petekószitésre fordított költség csak ugy térülhet meg, ha a gubó megfelel alacsonyabb áron váltatik be. Önként értetik, hogy a magánvállalkozó, ki a petét sem nem termelte,
sem
ki
került, az illet
nem
osztotta, tehát
kinek a pete
költségébe
nem
termeltl a gubót jelentékenyen magasb áron képes
ha megengedtetnék, a kincstárra a petekészités évrlévre fokozódó, utóbb elviselhetlen, terhet róna. beváltani, mi,
A
3. §., tekintettel arra, hogy a magánvállalkozás egyelre nem képes azon föltóteleknek eleget tenni, melyek mellett petetermeutasítja a földmivelés-, ipar- és kereskedelemlés megengedhet, ügyi m. kir. minisztert, hogy jó petéknek a kívánt mennyiségben való elállításáról gondoskodjék. 4. §. büntet intézkedései a törvény ellen kihágást elkövetkkel szemben részletesb indokolást nem igényelnek. külön indokolást szintén nem igényl 5. §. szerint ezen törvény végrehajtása a földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi m. kir.
lesz
—
A
A
miniszterre ruháztatik.
Pótrendelet a
nemzetközi
phylloxera-egyezményhez.
— A
pénzügyi, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumok, gazdasági terményeknek az osztrák- magyar monarchián való átvitelére vonatkozólag, a mennyiben ezen átvitel vámhivatali csomagzár ós vámellenrzés mellett történik, a következ rendeletet intézték az illet vámhivatalokhoz Az 1881. évi november 3-án kelt nemzetközi phylloxera- con'ventióban (1882. évi XV. t.-cz.) részes államok kormányaival folytatott tárgyalások alapján, az ezen conventió végrehajtására vonatkozó, 1882 évi július 11-én kelt (a Pénzügyi Közlöny 1882. évi 33. számában közzétett) rendelet módosításául a cs. kir. osztrák kormánynyal egyetértleg a következk rendeltetnek 1. Azon gazdasági termények (növények), melyeknek az §. osztrák-magyar monarchián való átvitele az érintett conventió 3-ik czikke, illetleg az idézett miniszteri rendelet függelékének II. tétele szerint, csak föltételesen volt megengedve, jövre nézve, származási :
—
—
,;
48
helyükre
való
tekintet
esetben, ha az átvitel
nélkül,
akadálytalanul átbocsátaudók, és vámhivatali csomagzár
vámellenrzés
azon alatt
történik. 2. §. Jelen rendelet azon napon lép életbe, a melyen az a vámhivatalhoz érkezik.
IRODALOM. Dr.
Dadcty Jen,
Újabb adatok Kolozsvár és Erdély Crustacea-
faunájának ismeretéhez. (Orvos-természettudományi Értesít. IX. Természettud. szak. p. 805 310.) Szerz az erdélyi megyékben eddig a következ kopoltyúlábú rákfajokat (Branchiopoda) találta Branchipus stagnalis Schaeff torvieornis Waga és diaphanus Prev., továbbá Artemia salina L. és Apus caneriformis Schaeff\ a melyeknek eddig felfedezett ottani termhelyeiket czikkében pontosan összeállítja és részletesen ismerteti.
—
:
Mocsári/ Sándor,
E
A
fürkész-darázsok életérl. (Természettudományi Közlöny. XVII. p. 16 21, kilencz ábrával.)
—
népszer modorban
a fürkész-darázsokat és különösen azt a tulajdonságukat vázolja, hogy a nstények petéiket, hosszú tojócsövük segélyével, más rovarok testébe, vagy azoknak petéibe rakják, és hogy aztán álezáik ezekbl s ezeknek rovásái'a táplálkozván, ezeket megsemmisítik. A fürkész-darázsok, melyek közöl a szerz több fajt rajzban is bemutat, eme tulajdonságuknál fogva igen fontos szerepet játszanak a természet háztartásában s a kártékony rovarok irtásával a gazdának is igen hasznos szolgálatokat tesznek. czikk
Lendl Adolf,
A pókok löny.
ismerteti
érzékszerveirl.
XVII.
p.
(Természettudományi
Köz-
30—31.)
A pókok látás és tapintás szerveit már régen ismerjük, a többi három érzékszervüket ellenben mindeddig csak sejtettük. A hallás és D a h 1 vizsgálatai kiderítették, a melyeknek eredményét a szeíz itt röviden ismerteti. E szerint a pókoknál hallásra szolgálnak a lábak és tapogatók fels oldalán lev, sajátságos szrök, mig a szaglás szerve az alsó állkapcsokon van elhelyezve, a melyeknek sima mells felületét számos, sürün hintett, apró likacs töri át. A pókoknak bizonyosan izlelö képességük is van, de ennek szervét eddig még nem sikerült felfedezni. szaglás szerveit ujabban Fr.
Dudinszhy Emil, A lótet életébl. (Természettudományi Közlöny. XVII. p. 31—32.) A szerz tapasztalatai szerint a lótet ( G ryllotalpa vulgáris) fogságban inkább húsev, a mennyiben még saját társait is felfalja különben szükség esetében a növényi eledelt sem veti meg. Véd fegyverül e rovar a potrohúból kifecscsenhet, igen átható kellemetlen szagú és edz hatású folyadékot is használ, melyet azonban csak túlságosan izgatott állapotban bocsájt ki magából. Az 1882-ik évben a
lótet Xagy-Kálló vidékén rendkívül nagy mennyiségben mutatkozott.
