A közelmúlt és a jelen a kórházban

Jeles napok, neves gyógyítók

A közelmúlt és a jelen a kórházban

Jubileumok a Markusovszky Kórházban

213

Jeles napok, neves gyógyítók Lakner László

És a történet folytatódik… A 2004. évi jubileumi ünnepségek óta foglalkoztat az a gondolat, hogy valójában mi akkor a megyei kórház alapításának 85. évfordulóját ünnepeltük. Igyekeztünk igazolni magunkat, hogy valójában a 75. évfordulóról van szó, mert ez a kerek szám illik jobban egy jubileumhoz. És igazodtunk eleinkhez, akik 1979-ben egy ,,kegyes hazugsággal” a megyei kórház 50 éves jubileumát ünnepelték, holott ez csak a központi telephely felépítésének és átadásának volt félévszázados évfordulója, mert a kórházat 1919-ben alapították, s 1919-ben kezdte meg mûködését dr. Petõ Ernõ vezetésével a kámoni telephelyen. Hogy 1969ben eleink miért nem ünnepelték meg az alapítás 50 éves évfordulóját, én nem tudhatom, csak találgatásokba bocsátkozhatok. Valószínû a hatvanas évek nem kedveztek a jubileumi ünnepségeknek, nem volt divat a kerek jubileumokról megemlékezni. Még valószínûbb, hogy az 1969-es igazgatóváltás során távozó igazgató ezzel már nem foglalkozott, az új igazgatónak pedig ezernyi gondja és problémája között nem volt ideje ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Nagy valószínûséggel ez utóbbi igaz is, ugyanis 1969-ban kellett elõkészíteni a következõ ötéves ciklus fejlesztéseit, amely a Markusovszky Kórház történetében az alapítás óta a legnagyobb beruházásokat, rekonstrukciókat hozta magával. 1972-ben felépült a belgyógyászati tömb ,,kékcsempés” épületszárnya, 1974-ben pedig befejezõdött az ideggyógyászati szárny rekonstrukciója. Lehet, hogy a ,,kegyes hazugság” teória nem állja meg a helyét, hanem eleink tudatos szándéka volt, hogy az 1919-ben alapított kámoni katonakórházban 10 évig szerény – mondhatnám, hogy mostoha – körülmények között mûködõ megyei kórházról nem kívánnak megemlékezni, hanem a kórházi jubileumot az 1929-ben nagy pompával, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében átadott, európai színvonalú központi épületegyütteshez kötik. Kétségtelen tény, hogy ez utóbbi sokkal elegánsabb, könnyebben felvállalható volt – Nagybányai Horthy Miklós és dr. Vass József szerepének különösebb hangsúlyozása nélkül – abban a politikai környezetben. Nekünk, kései utódoknak már történelem a megyei kórház 1919. évi alapítása, az 1929-es kórházépület átadási ünnepsége, de nem nyomaszt bennünket az elmúlt, az utókor által ,,átkos” jelzõvel illetett korszak politikája sem. Tehát minden következmény nélkül felvállalhattuk, hogy rendbe tesszük a kórház történetét, és 2009-ben már a megyei kórház alapításának 90 éves évfordulóját ünnepeltük.

214


Jeles napok, neves gyógyítók A 2004. évi jubileumi ünnepségek sorát mi is egy ,,kegyes csalással” kezdtük, ugyanis az indító ünnepség már 2003. április 22-én megtörtént a Markusovszky Lajos-emlékünnepéllyel. Így is rendkívül sûrûre sikerült a kétéves program, a Markusovszky Kórház – kinek-kinek ízlése szerint – 75 vagy 85 éves jubileumi ünnepségsorozata. A 2004-ben megjelent ,, A Markusovszky Kórház története” címû kiadványban a szerkesztõk beszámoltak a 2004. június végéig lezajló ünnepségekrõl. Annyi kiegészítést szeretnék tenni a leírtakhoz, hogy a Dr. Görög Dénes-emlékülésen az édesapáról fia, dr. Görög Sándor akadémikus (és nem ,,ifjabb dr. Görög Dénes”) emlékezett meg. A Reumatológiai Osztály fejezetében leírtakat úgy javítanám, hogy az osztály kialakításában részt vett dr. Hodinka (és nem ,,Hodiska”) László az ORFI szaktanácsadójaként, aki jelenleg a reumatológia egyik kiemelkedõ hazai szaktekintélye. A 2004-es kiadványban tévesen jelent meg dr. Salamon Antal egyetemi docens kinevezése a Baleseti Sebészeti Osztály élére. A leírtakkal ellentétben dr. Salamon Antal – késõbb c. egyetemi tanár – 1979 helyett 1975. május 1-jei hatállyal lett osztályvezetõ fõorvos a Markusovszky Kórházban. A jubileumi ünnepségek a nyári szünet után folytatódtak, s 2004. szeptember 3-án a Dr. Zoltán Tibor-emlékülésnek az Új-Ebergényi Kastélyszálló adott helyet Vasszécsenyben. Dr. Molnár István fõorvos az Urológiai Sebészeti Osztály múltjáról számolt be, dr. Pánykó Éva fõorvos pedig az alapító osztályvezetõ fõorvosról, dr. Zoltán Tiborról emlékezett meg. A tudományos programban dr. Papp György és dr. Farkas László professzorok, továbbá dr. Engert Zoltán Vendel PhD, az Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa tartottak szakmai elõadást. Dr. Zoltán Tibor posztumusz Dr. Vass József-emlékplakettet, a vendégelõadók Jubileumi Emlékplakettet, az osztály nyugdíjas és hosszú ideig a szakmában dolgozó aktív fõorvosai, nyugdíjas szakdolgozói Dr. Zoltán Tibor-emlékplakettet, illetve emléklapot kaptak. Az alapító fõorvos részére posztumusz adományozott emlékplakettet unokája vette át dr. Lakner László fõigazgató fõorvostól. 2004. szeptember 17-én a kórház elõadótermében – mai nevén a Romhányi-teremben – került sor a Dr. Prugberger József-emlékülésre. Dr. Kovács Árpád nyugalmazott megyei gondozóvezetõ fõorvos személyes hangú megemlékezést tartott a 75 éve alakult tüdõgyógyászati osztály alapító osztályvezetõ fõorvosáról, majd dr. Szima Barna osztályvezetõ fõorvos számolt be az osztály múltjáról, valamint az elmúlt néhány év szakmai fejlesztéseirõl. Tudományos elõadást dr. Herjavecz Irén, valamint dr. Strausz János és dr. Böszörményi Nagy György professzorok, továbbá dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet mb. fõigazgató fõorvosa tartottak. Kerekasztal beszélgetés keretében dr. Magyar Pál professzor (Buda-


215

Jeles napok, neves gyógyítók pest), dr. Somfay Attila egyetemi docens (Szeged-Deszk) és dr. Balikó Zoltán PhD osztályvezetõ fõorvos (Pécs) vitatták meg a pulmonológiai posztgraduális képzés helyzetét. Az emlékülés névadójának családja nevében dr. Prugberger Emil meghatottan emlékezett édesapjára, megköszönte a tüdõgyógyászat hazai vezetõinek a rendezvényen való megtisztelõ részvételt. A dr. Prugberger József részére posztumusz adományozott Dr. Vass József-emlékplakettet az alapító osztályvezetõ fõorvos özvegye vette át dr. Lakner László fõigazgató fõorvostól. Jubileumi Emlékplakettet a vendégelõadók, Dr. Prugberger Józsefemlékplakettet a megye és a Vas megyei tüdõgyógyászati ellátáshoz szorosan kapcsolódó nyugalmazott tüdõgyógyász fõorvosok, Dr. Prugberger Józsefemléklapot a nyugalmazott szakdolgozók kaptak. A jubileumi ünnepségsorozat legrangosabb eseményére 2004. október 28án került sor. A Markusovszky Kórház központi jubileumi ünnepségét, – amely egyben a Dr. Vass József-emlékülés nevet is viselte –, dr. Lakner László fõigazgató fõorvos nyitotta meg, majd köszöntõt mondott Markó Péter, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke, dr. Ipkovich György, Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere, továbbá dr. Prugberger Emil, a Markusovszky Kórház Intézményirányító Konzultatív Tanácsának elnöke. Ezt követõen dr. Rácz Jenõ egészségügyi miniszter ,,Jót s jól” címmel tartott aktuális egészségpolitikai tartalmú elõadást. Az ünnepség keretében dr. Lakner László emlékezett meg dr. Vass Józsefrõl, az elmúlt évszázad 20-as éveinek népjóléti és munkaügyi miniszterérõl, kórházunk nagy patrónusáról, felépítésének anyagi támogatójáról. Ezt követõen dr. Rácz Jenõ miniszter Batthyány-Strattmann László-díjat adományozott dr. Lakner László fõigazgató fõorvosnak, Pro Sanitate Díjat kapott Csuka Lajosné gazdasági igazgató, Békési Éva osztályvezetõ ápoló és dr. Padányi János nyugalmazott osztályvezetõ fõorvos. A Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály, valamint az Idegsebészeti Osztály ápolói kollektívája Elismerõ Oklevélben részesült. Miniszteri Dicséretet kapott Gergye Imréné csecsemõgondozó, Moócz Györgyné fizioterápiás asszisztens, Németh Józsefné osztályvezetõ ápoló, Nagy Károlyné közgazdasági elemzõ és Setét Péter mûszerész. A kórház elismeréseit dr. Lakner László fõigazgató fõorvos adta át. Dr. Vass József-emlékplakettet kapott dr. Petõ Ernõ posztumusz, dr. Gelencsér József nyugalmazott fõigazgató fõorvos és az Annunciáta Szerzetes Ápolónõvérek. Jubileiumi Emlékplakettet kaptak dr. Rácz Jenõ mellett volt és jelenlegi városi, valamint megyei állami vezetõk, dr. Konkoly István megyés püspök, a muraszombati és felsõõri kapcsolatokat ápoló szlovén és burgenlandi egészségügyi vezetõk, Mészáros László festõmûvész, továbbá dr. Németh István, a Büki Gyógyfürdõ Rt elnök-vezérigazgatója mûpártoló tevékenységéért.

216


Jeles napok, neves gyógyítók Az ünnepség keretében rakta le a Sürgõsségi Betegellátó Tömb alapkövét dr. Rácz Jenõ, Markó Péter, dr. Ipkovich György, Beleznay László, dr. Lakner László és dr. Németh László, a Sürgõsségi Betegellátó Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa. Ezután a sebészeti tömb felújított belsõ udvarán Beleznay László, a Vas Megyei Közgyûlés alelnöke mondott beszédet. A felújítással – a Vasber Zrt gondos munkájának köszönhetõen – elõkerültek a befalazott falifülkékbõl azok a dombormûvek, amelyek Mayer Sándor szobrászmûvész alkotásai voltak, s a kórház alapítóit és patrónusait ábrázolták. Több mint 50 év után kerültek elõ sértetlenül Bethlen István miniszterelnök, dr. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, gróf Mikes János megyés püspök, dr. Tarányi Ferenc fõispán, Horváth Kálmán alispán, Kiskos István polgármester, dr. Petõ Ernõné szül. Szegedy Georgina, báró Szegedy Györgyné, dr. Petõ Ernõ, Bezerédy István miniszteri tanácsos és a tervezõ, Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsos mellképeinek dombormûvei. Faragó János kõfaragó mester soproni mûhelyében a korabeli fotók alapján rekonstruálták a fõépület oromzatán álló magyar címert, valamint Vas megye és Szombathely város címereit tartó két angyalt, a lépcsõházban az 1929-es avatáson résztvevõ Horthy Miklóst megörökítõ márványtáblát, valamint a bejárat fölötti homlokzatról fél évszázada eltávolított eredeti kórházelnevezés betûit: ,,Vasvárm. és Szombathely V. Közkórháza”. Az avatásra minden a helyére került. Az onkológiai tömb mínusz 2-es szintjén lévõ váróteremben Mészáros László festõmûvész körképének mûvészi értékeit Markó Péter, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke méltatta. A kórház emlékparkjában elhelyezett két emléktáblát, – amelyek a kórház régi és a 2004. évben hivatalban lévõ felsõ- és középvezetõit név szerint örökítik meg –, Feiszt György, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere avatta fel. A Faragó János kõfaragó mester soproni mûhelyébõl kikerült emléktáblákat a történelmi egyházak képviselõi is felszentelték, illetve megáldották. Az ünnepség befejezéseként Markó Péter, Beleznay László, Kovács Ferenc országgyûlési képviselõ és dr. Lakner László jubileumi emlékfát ültettek a kórház emlékparkjában. A Dr. Bohuss Károly-emlékülést a Szakorvosi Rendelõintézet szervezte meg 2004. november 23-án. Elõször dr. Lakner László idézte fel dr. Bohuss Károly életútját, majd Dobos Imre, a Rendelõintézet vezetõje szólt a szombathelyi járóbeteg szakellátás történetérõl. Szakmai elõadást Józsa Katalin osztályvezetõ-helyettes gyógytornász és Marosi Orsolya diplomás ápoló tartott. Dr. Lakner Lászlótól Szombathelyen élõ leánya vette át a dr. Bohuss Károly részére posztumusz adományozott Dr. Vass József-emlékplakettet. Sok nyugalmazott és több évtizede dolgozó rendelõintézeti fõorvos kapott Dr. Bohuss Károly-emlékplakettet, a szakdolgozók közül pedig emléklapot.


217

Jeles napok, neves gyógyítók 2004. november 26-án a Krónikus Belgyógyászati és Tüdõgyógyászati Osztály rendezésében került sor a Dr. Stubenvoll Ferenc-emlékülésre. Dr. Lakner László méltatta dr. Stubenvoll Ferenc életútját, majd dr. Figler Mária PhD fõiskolai tanár és dr. Illei György c. egyetemi tanár tartottak szakmai elõadásokat. Végül többen emlékplaketteket, illetve emléklapokat kaptak. 2004. december 2-án a Dr. Szabolcs Zoltán emlékére tartott tudományos ülés keretében emlékezett a Higiénés Osztály és a Központi Mûtõszolgálat a régmúlt idõkre. Dr. Lakner László elevenítette fel dr. Szabolcs Zoltán életútját, majd visszaemlékezõ és szakmai elõadások hangzottak el dr. Kõfalvi István intézetvezetõ fõorvostól, dr. Angyal Márta megyei tisztifõorvos-helyettestõl, Gallen Zsuzsa ÁNTSZ-munkatárstól, dr. Farkas Tamás infektológus adjunktustól és Péczeli András vezetõ mûtõsasszisztenstõl. Dr. Vass József-emlékplakettet dr. Baráz Erzsébet és dr. Torma Zsuzsanna, Jubileumi Emlékplakettet dr. Angyal Márta, Pölöskei Mária-emlékplakettet Bodonczy Lászlóné és posztumusz Õsze Terézia kaptak. Több nyugdíjas szakdolgozó vehette át dr. Lakner László fõigazgató fõorvostól a Dr. Szabolcs Zoltán-emléklapot. A Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat 2004. december 4-én tartotta a Dr. Gál László-emlékülést. Dr. Szipõcs Jenõ, a Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat vezetõ fõorvosa, nyugalmazott üzemi fõigazgató-helyettes fõorvos elevenítette fel az üzemegészségügyi szolgálat múltját, és emlékezett dr. Gál László megyei üzemegészségügyi szakfõorvosra. A szakmai elõadásokat dr. Béleczky Lajos fõtanácsos (OKK-OMFI) és dr. Horváth Judit megyei foglalkozásegészségügyi szakfelügyelõ fõorvos tartották. Dr. Gál Lászlónak posztumusz adományozott Dr. Vass József-emlékplakettet az ünnepelt özvegye, életében hû társa, szakmai partnere, dr. Dobos Teréz fõorvos vette át dr. Lakner László fõigazgató fõorvostól. Dr. Gál László-emlékplakettet dr. Szipõcs Jenõ mellett az üzemegészségügyi ellátás ,,nagy öregjei”, emléklapot több nyugalmazott szakdolgozó kapott. Jubileumi Emlékplakettet vehetett át dr. Lakner Lászlótól dr. Béleczky Lajos. 2004. december 7-én került sor a jubileumi ünnepségsorozat utolsó eseményére, a Dr. Cselkó László-emlékülésre. A kórház elsõ függetlenített kórházigazgatójáról dr. István Lajos professzor és dr. Göbl Gábor, az Országos Mentõszolgálat tudományos és oktatási fõigazgató-helyettese emlékezett meg. A szakmai elõadásokat a sürgõsségi ellátásról dr. Puskás Tivadar, a Vas Megyei Mentõszervezet vezetõ fõorvosa és dr. Németh László mb. osztályvezetõ fõorvos tartották. Utóbbi az építés kezdetétõl szakmai tanácsadó szerepet töltött be a sürgõsségi tömb tervezése és kialakítása során, valamint feladatául kapta, hogy elõkészítse a sürgõsségi ellátás beindítását az épület felépítését és berendezését követõen.

218


Jeles napok, neves gyógyítók A jubileumi ünnepségsorozat végén is több emlékplakettet és emléklapot adott át dr. Lakner László fõigazgató fõorvos. Dr. Vass József-emlékplakettet kaptak posztumusz régi kórházi és egészségügyi vezetõk (dr. Stranz Gyula, dr. Cselkó László, dr. Bencze József, dr. Gyuk Béla, dr. Smidt Lajos, dr. Szvoboda Jenõ, Varga István), továbbá ma már nyugdíjas, illetve aktív kórházi és megyei egészségügyi, valamint szakszervezeti vezetõk (Somogyi Józsefné, dr. Flamis László, dr. Molnár László, dr. Horváth Miklós, Limpár József, Ruborics László, Kocsis László). Dr. Cselkó László-emlékplakettet kaptak a kórház vezetésében jelentõs szerepet betöltött személyiségek posztumusz (Horváth Lajos, Polgár Imre, Nádas Gyula), valamint ma már nyugdíjas vagy még aktív kórházi vezetõk (Jäger Magdolna, Pölöskei Lászlóné, Szalay Zsuzsanna, Dobos Imre sen., dr. Oblidál Zoltán). Dr. Cselkó László-emléklapot kapott 16 aktív és nyugdíjas dolgozó az egészségügyet támogató gazdasági szakemberek közül. A fentieken kívül szinte minden emlékplakettbõl került átadásra azoknak, akik a szakmájuk ünnepségén nem tudtak részt venni, vagy akkor megfeledkeztünk róluk. Így kapott Pölöskei Mária-emlékplakettet posztumusz dr. Rákli Kálmánné, az aktívak közül Nagy Magdolna. De többen kaptak dr. Görög Dénes (dr. Pócza Károly), dr. Hutás Imre (dr. Horváth György posztumusz), dr. Orsós Sándor (dr. Kiss István), dr. Scháb Rezsõ (dr. Réthly András posztumusz), dr. Bohuss Károly (dr. Cserfalvi Irma, dr. Végvári Róbert, dr. Vártok Jenõ posztumusz és dr. Halasi Sándor, dr. Kövesdi Imre, dr. Sebestyén Mária, dr. Szabó Eszter), továbbá dr. Zoltán Tibor (dr. Faludi Jenõ, dr. Torjay Valter) nevét viselõ emlékplakettet. Hasonló okokból az utolsó ünnepségen kapott Jubileumi Emlékplakettet a festõ- és szobrászmûvészek közül posztumusz Kéky-Magyar Éva, Radnóti Kovács Árpád, Majtényi Károly és Kiss Sándor. Ugyancsak posztumusz elismerésben részesült Andráskay Müller Ede, az 1929-es kórházi épületek többségének építési vállalkozója. Jubileumi Emlékplakettet vettek át a kórház támogatásáért Csermely András és Feiszt György alpolgármesterek, Kiss Károly, a Vas Megyei Szív Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Patyi Elemér, a Vas Megyei Közgyûlés képviselõje, dr. Göbl Gábor, dr. Puskás Tivadar, továbbá Kovács Ferenc és Szabó Lajos országgyûlési képviselõk, valamint Miklósi H. Csaba kórházi fotós is. A kórházban éves rendszerességgel több jeles ünnepség megrendezésére kerül sor. Rendszeresen minden év április utolsó hetében a Markusovszky Lajosemlékünnepség keretében emlékezünk a kórház névadójára. Itt kerül átadásra a Markusovszky-emlékplakett egy olyan tudós részére, aki tudományos és szakmai munkájával hozzájárult a kórházban folyó tudományos és szakmai munka színvonalának emeléséhez. Továbbá az ünnepségen a Markusovszky-


219

Jeles napok, neves gyógyítók pályázat díjazottjai veszik át a helyezetteknek járó okleveleket és pénzjutalmakat. Évente május hónapban az Ápolók Nemzetközi Napja rendezvény keretében kerül nevesítésre az Év Szakdolgozója elismerés külön-külön az ágymelletti és az egyéb területen dolgozó szakdolgozók kategóriájában. Természetesen ebben az esetben is az elismerõ oklevél mellett pénzjutalomban is részesülnek a díjazottak. A Semmelweis-emlékünnepséget rendszerint július 1-je elõtti napokban rendezi meg a kórház. Ezen az ünnepségen a kórház legkiválóbb dolgozói a Kórház Kiváló Orvosa, a Kórház Kiváló Szakdolgozója és a Kórház Kiváló Dolgozója érmet veszik át pénzjutalom kíséretében. 1 fõ orvos kapja meg az Év Orvosa érmet jelentõs pénzjutalommal. A dr. Tiroler Zoltánné Elismerõ Oklevelet a legjobb fizikai, szakképzetlen dolgozók kapják, és az õ jutalmukat a dr. Tiroler Zoltán fõorvos által felajánlott pénzbetét kamatai fedezik. Minden évben néhány háziorvos, házi gyermekorvos és más – nem a kórház szervezetében dolgozó – Vas megyei orvos kap Címzetes Kórházi Fõorvos címet. Az ünnepségen kerülnek átadásra a fõorvosi és adjunktusi elõléptetések, kinevezések is. Õsszel emlékeznek a kórház és Vas megye szakdolgozói Kossuth Zsuzsannára. A szakdolgozói tudományos rendezvény keretében hirdetik ki a Kossuth Zsuzsanna-pályázat eredményét. Minden évben november elsõ hetében emlékezünk a kórházalapító dr. Petõ Ernõre. Az emlékünnepség kertében a kórház nyugdíjas orvosai közül 1 fõ, az elhunyt orvosok közül szintén 1 fõ kap – utóbbi posztumusz – Petõ Ernõemlékplakettet. Ezen az ünnepségen a kórház volt nyugdíjas orvosait Születésnapi Jubileumi Emlékéremmel, a kórház volt nyugdíjas szakdolgozóit pedig Születésnapi Jubileumi Elismerõ Oklevéllel köszöntjük 70, 75, 80, 85 és 90 éves születésnapi évfordulójukon. Természetesen nem kizárt a 95 és a 100 éves jubileumi elismerés sem, de eddig ilyen magas kort a kórház nyugdíjas dolgozói közül még senki sem ért meg. Az egyes szakmák kerek évfordulóin lehetõség van – fõleg a több évtizedes munkát maguk után tudó, illetve nyugdíjas dolgozók részére – Jubileumi Díszoklevél adományozására. 2 éve a Markusovszky Kórház Támogatásáért éremmel tiszteljük meg azokat a külsõ személyeket, akik egyszeri alkalommal, különösképpen elõadással hozzájárulnak a kórház orvosai, szakdolgozói, egyéb dolgozói szakmai ismereteinek gyarapításához. Az elmúlt években a Markusovszky emlékelõadók sora további kiváló tudósokkal gyarapodott:

220


Jeles napok, neves gyógyítók 2005. Prof. dr. Tulassay Zsolt egyetemi tanár, akadémikus: Az orvosi iskolák helyzete. 2006. Prof. dr. Kásler Miklós egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet fõigazgatója: Új utak a fej-nyak sebészetben. 2007. Prof. dr. Fehér János egyetemi tanár, az Orvosi Hetilap fõszerkesztõje: Markusovszky útján – Orvosi Hetilap 2007. 2008. Prof. dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus, a Semmelweis Egyetem rektora: Az orvostudomány kihívásai a XXI. században. Fenntartható-e a fejlõdés? 2009. Prof. dr. Dóczi Tamás intézetigazgató egyetemi tanár, akadémikus: Idegsebészet – klinikai idegtudományok. 2010. Prof. dr. Bódis József egyetemi tanár, intézetigazgató, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, a PTE megválasztott rektora: Minimálisan invazív nõgyógyászati mûtétek. A kórház tudományos munkáját reprezentáló Markusovszky-pályázatok is tovább folytatódtak, és a fõorvosi, valamint a másodorvosi kategóriákban az alábbiak kaptak elsõ helyezést: 2004. Fõorvosi kategóriában (megosztott 1. helyezés): dr. Márkus Béla, dr. Döbrönte Zoltán, dr. Patai Árpád, dr. Pintér Gábor, dr. Tamási Tamás: A hasnyálmirigy-rák kezelési algoritmusa kórházunkban. dr. Prugberger Emil: Új megfontolások a sarcoidosis terápiájában. Másodorvosi kategóriában: nem volt díjazott. 2005. Fõorvosi kategóriában: nem volt díjazott. Másodorvosi kategóriában: dr. Pintér Gábor, dr. Bajner Ágnes, dr. Csejtei András, dr. Firisz Borbála, dr. Hegedûs Ágnes, dr. Kovács Beáta, dr. Márkus Béla, dr. Tóth Csaba: Az emlõrák szûrés sebészeti vonatkozásai kórházunkban. 2006. Fõorvosi kategóriában (megosztott 1. helyezés): dr. Kiss Gyula, dr. Vándor Balázs, dr. Pácz Miklós, dr. Nemes István, dr. Korcsmár József, dr. Rajki Csaba, dr. Jahya Al Jalal, dr. Kardos László: Daganatmûtétek következtében kialakult segmentális mandibula- és lágyrészhiányok rekonstrukciója microvascularis osteo-septo-myocutan fibulalebeny átültetéssel. dr. Lõcsei Zoltán, dr. Toldy Erzsébet: A thyreoglobulin és a thyreoglobulin antitest szintek együttes mérésének jelentõsége a differenciált pajzsmirigy carcinomás betegek gondozása során. Másodorvosi kategóriában: dr. Méhes Mónika, Szalay Sámuelné: A mintavételtõl az analitikáig – in


221

Jeles napok, neves gyógyítók vitro gyakorlati tapasztalat, diagnosztikus konzekvencia. 2007. Fõorvosi kategóriában: nem volt díjazott. Másodorvosi kategóriában: dr. Bagoly Andrea, dr. Pozsgai Zsolt, dr. Bartalis Krisztina: A vestibulárisan kiváltott myogén potenciál egy új vizsgáló eljárás a fül-orr-gégegyógyászatban. 2008. Fõorvosi kategóriában: dr. Toldy Erzsébet, dr. Lõcsei Zoltán: A tesztoszteron szintek mérése és értelmezése: törekvések a biológiailag aktív frakció meghatározására. Másodorvosi kategóriában (megosztott 1. helyezés): dr. Szabó Erika, dr. Erdélyi Zsófia, dr. Csire Judit, dr. Andits Miklós, dr. Masát Péter: Schönlein-Henoch vasculitis miatt csecsemõ- és gyermekgyógyászati osztályunkon ápolt gyermekek kórtörténetének feldolgozása 19992008-ig. dr. Jáger László, dr. Döbrönte Zoltán, dr. Jáné Zoltán, dr. Márkus Béla, dr. Patai Árpád, dr. Pintér Gábor: Felsõ gastrointestinalis ulcus vérzés kezelési stratégiája kórházunkban. Sebészeti vonatkozások. 2009. Fõorvosi kategóriában (megosztott 1. helyezés): dr. Horváth Boldizsár, dr. Kovács Lajos, dr. Riba Mária, dr. Farkas György, dr. Bödecs Tamás, prof. dr. Bódis József: Metabolikus tünetegyüttes és egyes szülészeti szövõdmények kapcsolata. dr. Iványi János László, dr. Marton Éva, dr. Plander Márk, dr. Gyánó Gabriella, dr. Czumbil László: Központi idegrendszeri lymphomás betegek kezelése osztályunkon. Másodorvosi kategóriában (megosztott 1. helyezés): dr. Plander Márk, dr. Tahin Balázs, dr. Marton Éva, dr. Czumbil László, dr. Iványi János László: Fludarabin tartalmú kezelést követõ myelodysplasia és elhúzódó csontvelõi hypoplasia. dr. Horváth Dóra, dr. Nagy Rita, dr. Jáger Rita, dr. Toldy Erzsébet, dr. Lõcsei Zoltán: A pajzsmirigy diszfunkció kivizsgálási algoritmusának összefüggése a TSH referencia értékével. 2010. Fõorvosi kategóriában: dr. Horváth Boldizsár, dr. Kovács Lajos, dr. Bödecs Tamás, dr. Turay András, dr. Lakatos Ferenc, dr. Tóth Csaba, prof. dr. Bódis József: Tünetmentes peteûrfertõzés és a szüléskimenetel. Másodorvosi kategóriában: dr. Horváth Dóra, dr. Lõcsei Zoltán, dr. Móricz András, dr. Toldy Erzsébet: A plazma renin-aldoszteron rendszer vizsgálata két módszerrel különbözõ klinikai állapotokban.

222


Jeles napok, neves gyógyítók A kórház a legjelentõsebb tudományos munkák közlése érdekében 1969tõl 6 esetben az ,,Orvosképzés” címû szakmai folyóirat különszámának megjelentetésével lépett ki a tudományos nagyközönség elé. A jubileumi évben, 2004-ben a ,,MOTESZ Magazin” címû szakmai folyóirat supplementuma adott helyet a kórház néhány tudományos közleményének. Ezekben a közleményekben döntõen orvosok, s mellettük más diplomások – gyógyszerész, diplomás ápoló – tettek bizonyságot arról, hogy a mindennapi kemény gyakorlati munka mellett sokan képesek komoly tudományos eredményeket is felmutatni. 2009-ben, a megyei kórház alapításának 90 éves évfordulója alkalmából az Orvosi Hetilap 3 reguláris – 29., 33. és 43. – számában 19 közleménnyel jelentkezett ismét a megyei kórház tudományt mûvelõ kollektívája, köztük orvosok és szakdolgozók. 2006-ban került a hagyományoknak megfelelõen kiadásra a kórház 10 évét (1996-2005) felölelõ, a kórház tudományos munkásságát felvonultató Bibliográfia. A tudományos munka terebélyesedését, kórházi szinten történõ fejlõdését jelzi, hogy az 1986-1995 közötti Bibliográfia hivatkozott 747 közleménye helyett a legutóbbi kiadvány már 1072 tudományosan jegyzett folyóiratban megjelent közleményrõl tudott számot adni. Az elmúlt években tudományos minõsítést, PhD-fokozatot szerzett dr. Kovács Imre kardiológus fõorvos, dr. Puskás Tamás radiológus fõorvos és dr. Salamonné dr. Toldy Erzsébet szakgyógyszerész, fõtanácsos. Eközben kapott c. egyetemi tanári címet dr. Márkus Béla, az Általános és Érsebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa, dr. Garzuly Ferenc, a Patológiai Osztály fõorvosa, dr. Nagy Lajos centrumigazgató, a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa, továbbá dr. Engert Zoltán Vendel centrumigazgató, az Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa, és lett rendes egyetemi tanár dr. Döbrönte Zoltán, nyugdíjba vonulásáig a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa, jelenleg részfoglalkozású fõorvosa, illetve egyetemi magántanár dr. Oroszlán György, a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa. 2010-ben szereztek PhDfokozatot dr. Csejtei András, az Onkoradiológiai Osztály, valamint dr. Lakner Lilla, a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosai. Többen folytatnak tanulmányokat tudományos minõsítés megszerzése érdekében. Habilitációs tanulmányokat folytat dr. Horváth Boldizsár fõorvos, dr. Iványi János László osztályvezetõ fõorvos és dr. Salamonné dr. Toldy Erzsébet szakgyógyszerész. PhD-képzésben vesz részt Lorencz Péter fizikus, Péczeli András egyetemi okleveles ápoló, a pszichológusok közül Márián Renáta és Tóth-Sallai Judit, továbbá dr. Bátor György, dr. Csákváry Violetta,


223

Jeles napok, neves gyógyítók dr. Hadarits Ferenc, dr. Lõcsei Zoltán, dr. Sümegi András, dr. Szabó József, dr. Szima Barna fõorvosok és dr. Plander Márk adjunktus. A Markusovszky Kórház tudományos munkájának elismerését jelentette, hogy 2007-ben – az Orvosi Hetilap alapításának 150 éves évfordulóján – a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében tartott Markusovszky Lajosemlékülésen több szombathelyi szerzõ kapott hosszú idõ után ismét Markusovszky Lajos-díjat. A Csókay András dr. és Csókay Gergely ,,I., II., III. (fogó) újhegy-kitámasztási technika a mikrosebészetben a kézremegés csökkentésére” címû közlemény szerzõpárosából dr. Csókay András kórházunk Idegsebészeti Osztályának osztályvezetõ fõorvosa volt a kitüntetés idején. A Horváth Boldizsár dr., Grasselly Magdolna dr., Turay András dr. és Öreg Zsolt dr. ,,Az intrauterin fertõzés és a szülés körüli agysérülések közötti összefüggés” címû közlemény szerzõi közül az elsõ 3 szombathelyi, kórházunk aktív és már nyugdíjas orvosai. A Kajtár Béla dr., Méhes Gábor dr., Jáksó Pál, Kereskai László dr., Iványi János László dr., Losonczy Hajna dr., Egyed Miklós dr., Tóth Péter dr., Tóth Antal dr., Gasztonyi Zoltán dr., Dömötör Mária dr. és Pajor László dr. ,,A krónikus myeloid leukaemia citogenetikai és molekuláris monitorozása” címû közlemény szerzõcsoportjából dr. Iványi János László jelenleg is kórházunk Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztályának osztályvezetõ fõorvosa. 2008-ban szombathelyi szerzõpáros, prof. Salamon Antal dr. és Toldy Erzsébet dr. ,,A fibroblastok szerepe fiziológiás, reparatív és patológiás folyamatokban” címû közleményével érdemelte ki az Orvosi Hetilap Szerkesztõbizottságától – több más kitüntetettel együtt – a Markusovszky Lajos-díjat. 2009-ben prof. Cholnoky Péter dr., a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály ny. osztályvezetõ fõorvosa ,,Markusovszky Lajos és Semmelweis Ignác együttmûködése” címû írása, valamint Kiss Zoltán dr., Kulcsár Imre dr. és Kiss István dr. ,,Haemoglobin variabilitás krónikus veseelégtelenségben szenvedõ betegekben” címû munkája részesült az Orvosi Hetilap Szerkesztõbizottsága által elismerésben, Markusovszky Lajos-díjban. Utóbbi szerzõk közül dr. Kulcsár Imre a megyei kórház Általános Belgyógyászati Osztálya Nephrológiai Részlegének profilvezetõ fõorvosa. 2010-ben Csejtei András dr., Ember István dr., Kiss István dr., Tibold Antal dr. ,,Allélpolimorfizmusok vizsgálata colorectalis és fej-nyaktáji daganatos betegségekben”, Lakner Lilla dr., Bene Judit dr., Bári Zsolt dr., Csöngei Veronika dr., Döbrönte Zoltán dr., Járomi Luca dr., Magyar Lili dr., Melegh Béla dr., Miheller Pál dr., Orosz Péter dr., Sarlós Patrícia dr., Sipeky Csilla dr., Sáfrány Enikõ dr., Takács István dr., Tulassay Zsolt dr., Varga Mária dr. ,,Az 5q31 IBD5-régióban található IGR és SLC22A4/SLC22A5 variánsok lehet-

224


Jeles napok, neves gyógyítók séges szerepe a gyulladásos bélbetegség kialakulásában”, valamint Iványi János László dr., Czumbil László dr., Gyánó Gabriella dr., Marton Éva dr., Plander Márk dr., Tóth Csaba dr. ,,Központi idegrendszeri lymphomás betegek kezelése osztályunkon” címû közlemények kaptak Markusovszky Lajos-díjat. Mindhárom elsõ szerzõ a Markusovszky Kórház osztályvezetõ fõorvosa, sõt a harmadik dolgozat társszerzõi szintén valamennyien kórházunk dolgozói. Dr. Puskás Tamás, a Markusovszky Kórház Radiológiai Osztályának osztályvezetõ fõorvosa kiemelkedõ referensi munkájáért 2006-ban emléklapot kapott az Orvosi Hetilap Szerkesztõbizottságától. A Lege Artis Medicinae orvostudományi továbbképzõ folyóirat LAM Díját 2009-ben az ,,Összefoglaló közlemények” kategóriában prof. dr. Döbrönte Zoltán fõorvos kapta meg ,,Az acut pankreatitis kezelése – Fókuszban a gyógyszeres terápia lehetõségei” dolgozatáért. A kórház tudományos munkáját színesítik azok az alkalmi rendezvények, amelyek az egyes szakmai osztályok szervezésével valósulnak meg. Ugyanakkor szinte félévszázados múltra tekintenek vissza a klinikopatológiai konferenciák, amelyek újabban kazuisztikai konferencia néven évente 4 alkalommal kerülnek megszervezésre. Ezeknek a rendezvényeknek a szervezésében a legfontosabb szerep a dr. Tóth Csaba által vezetett patológusok csapatára hárul. Viszont a rendezvények sikeréhez nagyban hozzájárul a konferencia állandó levezetõ elnöke, dr. Gautier Barna bölcsességével, nagy szakmai és élettapasztalatával. Az Orvosi Hetilap Szerkesztõbizottsága – méltányolva kórházunknak a Markusovszky-kultusz folyamatos ápolásában vállalt szerepét – meghívta kórházunk fõigazgatóját, dr. Lakner Lászlót 2007-ben a lap Szerkesztõbizottságába. A jövõben a szerkesztõbizottsági tagság a Markusovszky Kórház mindenkori elsõszámú orvosszakmai vezetõjét illeti meg. A szakdolgozók tudományos munkájának megmérettetését szolgálja 1960tól a – dr. Tiborcz Sándor osztályvezetõ balesetsebész fõorvos által beindított – Kossuth Zsuzsanna-pályázat. Terjedelmi okokból az elsõ helyezettek listáját a kezdetektõl nem tudjuk közölni, de az utóbbi évek nyerteseivel megismertetjük az olvasóközönséget. A pályázatok során két kategóriában folyik a versengés, az A-kategóriában a fõiskolai és egyetemi diplomával, a B-kategóriában a középfokú végzettséggel rendelkezõ szakdolgozók közül az alábbiak szereztek elsõ helyezést (2002-ben, 2005-ben és 2009-ben az A- és B-kategóriában sem volt elsõ helyezett, de több más évben is gyakran csak A- vagy Bkategóriában adtak ki elsõ helyezést):


225

Jeles napok, neves gyógyítók 2000. A-kategóriában: Némethné Németh Edit (Szombathelyi Hospice Alapítvány): A Bornoutszindróma vizsgálata a Markusovszky Kórház ápolóinak körében. B-kategóriában: Kõvári Lászlóné, Lendvai Imréné (Vas Megyei Szakosított Szociális Intézmény Szombathely): A Hospice Szombathelyen. 2001. A-kategóriában: Lászlóné Holtay Andrea (ÁNTSZ Körmend): Szájüregi rákmegelõzõ állapotok és daganatos betegségek, valamint a megelõzés kérdései szûrõvizsgálati tapasztalatok alapján. B-kategóriában: Somlai Mátyásné, Nadrai Józsefné (OVSZ Szombathelyi Területi Vérellátó Intézete): Hemofiliások kontrollált otthoni kezelésével szerzett tapasztalatok. 2003. A-kategóriában: Szabó Péterné (Markusovszky Kórház Idegsebészeti Osztály): A betegek helyzete a szakmai gyakorlat idején. (Tapasztalatok a Szombathelyi Markusovszky Kórházban.) B-kategóriában: Varga Anikó (Markusovszky Kórház Központi Laboratórium Genetikai Részlege): A hepatitis-C vírus kimutatásának molekuláris biológiai lehetõségei. 2004. B-kategóriában: Sági Teodóra (Markusovszky Kórház Mellkassebészeti Osztály): Az ápolók szerepe a mellkassebészeti mûtéten átesett betegek ápolásában, különös tekintettel a pulmonektomizált betegekre. 2006. A-kategóriában: Lászlóné Holtay Andrea (ÁNTSZ Körmend): A körzeti ápolók és a Burnout-szindróma. 2007. A-kategóriában: Németh Tamás (Markusovszky Kórház Idegsebészeti Osztály): Az ápolók pszichés terhelése, a stressz hatása a mindennapi feladatokra. 2008. B-kategóriában: Kovács Dóra (Markusovszky Kórház Szülészet-Nõgyógyászati Osztály): Reális ismeretek az endometriózisról az egészségügyi dolgozók és hallgatók körében. 2010. A-kategóriában: Szakonyi Eszter (Markusovszky Kórház Sürgõsségi Betegellátó Osztály): Koponyasérültek ellátása a sürgõsségi osztályon az ápoló szemével.

226


Jeles napok, neves gyógyítók Az elmúlt évben megalakultak az új szakmai kollégiumok. A Bõr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumában dr. Telegdy Enikõ PhD, a Fül-OrrGégészeti Szakmai Kollégiumban dr. Kisely Mihály PhD, a Gyermeksebészeti Szakmai Kollégiumban dr. Lazáry György, az Infektológiai Szakmai Kollégiumban dr. Schneider Ferenc, az Orvosi Laboratóriumi Szakmai Kollégiumban dr. Salamonné dr. Toldy Erzsébet PhD fõiskolai tanár, az Oxykológiai-Sürgõsségi, Honvéd- és Katasztrófavédelmi Szakmai Kollégiumban dr. Engert Zoltán Vendel PhD c. egyetemi tanár, a Patológiai Szakmai Kollégiumban dr. Tóth Csaba, továbbá a Sebészeti Szakmai Kollégiumban dr. Kecskés László István országos mellkassebészeti szakfelügyelõ fõorvos képviseli kórházunkat. A Markusovszky Kórház mûködése során több egészségügyi intézményt – Erdei Iskolát, Bábaképezdét, Gyermekkórházat, Kõszegi Kórházat, Emberbaráti Kórházat – olvasztott magába, és többségének ez a végzetét is jelentette. Erre a sorsra jutott a Hegyfalun mûködõ Vas Megyei Tüdõgyógyintézet is. A kastély mellett felépített pavilonban indult be a háború utáni elsõ újonnan létesített tüdõszanatórium az egészségügyi minisztérium felügyelete alatt 1949-ben, amelynek ágyszámát az idõk során 100-ról 252-re fejlesztették. 194951 között dr. Katona László, 1952-53 között pedig dr. Seri István látta el az igazgatói feladatokat. Az intézmény 1953-ben került Vas megye tulajdonába. 1953-57 között dr. Fauszt Imre, 1957-65 között pedig dr. Marczinkievicz Andor volt az intézet igazgatója. Az intézet elsõ korszaka 1949-tõl 1965-ig tartott. Fõleg a tbc-s betegek ellátása tartozott a profiljába, amelyet a kor színvonalának megfelelõ technikai feltételekkel – radiológiával, bronchológiával, tbc tenyésztési decentrummal, klinikai laboratóriummal – és személyzettel, a tüdõgyógyászok mellett többek között tüdõsebész, fogszakorvos, gégész, belgyógyász konzíliárussal látott el. Az intézet második korszaka az 1965-96 közötti évekre esett. Az igazgatói feladatokat 1965-73 között dr. Simonkay Ferenc, 1974-96 között pedig dr. Gautier Barna látta el. A tbc-s epidemiológiai helyzet javulása miatt az intézet profilja kibõvült az aspecifikus tüdõbetegségek – a tüdõrák, a krónikus aspecifikus légzõszervi betegségek – ellátásával is. A dr. Gautier Barna által vezetett intézményben sok tüdõgyógyász szakorvos nevelõdött, akik közül többen – dr. Somlai Géza, dr. Várkonyi János, dr. Tóth E. Zsuzsanna, dr. Balogh József, dr. Kóbor Judit, dr. Tehenes Sándor, dr. Major Miklós – intézetvezetõi, osztályvezetõi, gondozóvezetõi feladatokat kaptak, illetve a szakma kiváló mûvelõivé váltak. 1996-ban 15 orvos dolgozott Hegyfalun. Dr. Gautier Barna folytonos fejlesztései eredményeképpen korszerû bronchológiai, invazív laboratórium, légzés- és keringésfunkciós laboratórium, korszerû radiológia (képerõsítõ, SEF, rétegberendezés), cytológiai, vérgáz- és klinikai laboratórium,


227

Jeles napok, neves gyógyítók központi szívó és oxigénellátó rendszer szolgálta a betegellátást. Közben korszerûsítésre került a kórház hotelszolgáltatása is. Az intézet mûködõképességének biztosítása érdekében a 80-90-es években sor került a kardiológiai rehabilitációs profil kialakítására, és ezzel párhuzamosan elkezdték a gyógytornász, továbbá a fizioterápiás tevékenység mûvelését is. A 70-es és 80-as évek jelentették Hegyfalun az “aranykort”. 1996-tól elkezdõdött a harmadik korszak, az intézet hanyatlásának idõszaka, 2 év alatt 9 orvos távozott. Az orvosigazgatói feladatokat 1996-tól dr. Balogh József látta el. Erõfeszítései ellenére az eróziót nem lehetett megállítani. A várható pénzügyi és szakmai összeomlás megelõzése érdekében a Vas Megyei Önkormányzat a Vas Megyei Tüdõgyógyintézetet 1999-ben megszüntette, s a Markusovszky Kórházba olvasztotta be. A 40 ágyas rehabilitációs osztály 2000-ben, a 40 ágyas aktív tüdõgyógyászati osztály pedig 2001-ben költözött be Szombathelyre. Ezzel szinte megpecsételõdött a hegyfalui betegellátás sorsa. 2002-ben a 40 ágyas krónikus tüdõgyógyászati, valamint a 40 ágyas krónikus belgyógyászati osztály is elhagyta Hegyfalut, és beköltözött Szombathelyre a kámoni kórházba. Azóta az országosan is elismert és neves tüdõgyógyintézet helyén szociális otthon mûködik. A közelmúlt másik integrációja szerencsésebben végzõdött. A Vas Megyei Közgyûlés 2007. február 15-ei hatállyal megszüntette a Vas Megyei Rehabilitációs és Gyógyfürdõ Kórházat, és integrálta a Markusovszky Kórházzal. A szentgotthárdi intézmény jó szakmai színvonalú munkája megkérdõjelezhetetlen volt, gazdaságilag sem fenyegette semmi veszély, jól gazdálkodott, mégis sor került az integrációra. Egyik napról a másikra történt a döntés, és azóta a Markusovszky Kórház székhelye is Szentgotthárdon van. Az egész történetre nyilván magyarázatot találunk a megyei önkormányzat korabeli jegyzõkönyveibõl, vagy a megye és a megyeszékhely akkori vezetõ tisztségviselõinek visszaemlékezéseibõl. De aki abban az idõben a kórházi döntések közelében volt, mindenki pontosan tudja, hogy mi volt elõbb, a tyúk vagy a tojás. És ezzel a két önkormányzat több mint 4 éves harmonikus együttmûködésének is vége lett. Bár ezt megelõzõen a 2006. év végével lejárt megállapodást az önkormányzatok már meg sem újították, és a 2 önkormányzat és a kórház által mûködtetett Intézményirányító Konzultatív Tanács is befejezte tevékenységét. A tbc-s fertõzöttség és halálozás hazai rendkívül magas arányszámai miatt – nyugati mintára – a Magyar Iskolaszanatórium Egyesület 1929-ben a szentgotthárdi Óragyár épületében alakította ki az elsõ magyar Iskolaszanatóriumot. Az 1930-ban mûködésbe lépõ intézménynek 1951-ig dr. Kovács Medárd volt az igazgató fõorvosa. Pár év múlva már 130 tanulót gyógyított az igazgató mellett dolgozó 4 orvos, és 9 tanár, illetve 3 hitoktató végezte az

228


Jeles napok, neves gyógyítók elemi, polgári és középiskolai oktatást. A szubalpin klima, a déli fekvésû hálóés tanulószobák, az épület korszerû infrastruktúrája – központi fûtés, folyamatos melegvízellátás, a fürdõszobák és zuhanyozók, az udvaron lévõ fürdõmedence és fürdõház, a játszótér, a sportpályák – és a kitûnõ konyha is nagyban hozzájárult az eredményes gyógyító és oktatói tevékenységhez. 1945-47 között az épületben katonakórház mûködött, majd ismét visszakapta iskolaszanatóriumi szerepét, eredeti funkcióját. 1949-ben államosították az intézetet, és 200 ágyszámmal Állami Tüdõbeteg Gyermekotthon és Gyógyiskolaként mûködött tovább. 1952-ben dr. Farkas Ferencet nevezték ki igazgató fõorvosnak. Ebben az idõben egyetemi hallgatókat is kezeltek az intézetben, az itt dolgozó középiskolai tanárok készítették fel a diákokat az egyetemi vizsgákra. 1955-ben Vas megyei tulajdonba került az intézet. A gyermekkori tbc csökkenése miatt 1969tõl már felnõtt tüdõbetegeket kezeltek Szentgotthárdon. 1976-ban dr. Székely Ernõ lett a tüdõgyógyintézet igazgatója. A megye megbetegedési struktúrájának, a betegellátás szükségleteinek megváltozása miatt 1979-ben kisebb rekonstrukcióra került sor Szentgotthárdon, és 150 ágyon – mint Általános Rehabilitációs Kórház – folytatta munkáját az intézet. Kezdetben szakemberhiány miatt a kórház krónikus utókezelõként mûködött, de egyre bõvült az ellátási profil azokkal a betegekkel, akik neurológiai, traumatológiai, ortopédiai, reumatológiai, belgyógyászati és gerontológiai rehabilitációra szorultak. A kórház rehabilitációs tevékenységének fellendülését hozta magával 1988ban dr. Kókai Károly igazgató fõorvosi kinevezése, aki 2005-ig állt az intézet élén. Felgyorsult a rehabilitációs szakemberek – szakorvosok, gyógytornászok, logopédusok, pszichológusok, gyógyfoglalkoztatók – képzése, letelepítése és bevonása a rehabilitáció sokrétû munkájába. A tárgyi feltételek jelentõs fejlesztésére kerülhetett sor 1998-2000 között, amikor központi címzett kormányzati támogatásból sikerült a fekvõ- és járóbeteg szakellátás rehabilitációs hátterét biztosító hydro- és fizioterápiát európai színvonalon kialakítani, s a rehabilitációs jellegû gyógyfürdõ és nappali kórházi ellátást megteremteni. Sor kerülhetett a hotelellátás színvonalának emelésére is, bár az épületegyüttes teljes rekonstrukciója pénz hiányában nem valósult meg. 2005-tõl dr. Ferenczy Valéria kapott megbízást az igazgatói feladatok ellátására, aki az 2007-es integrációt követõen elõször fõigazgató-helyettes fõorvosként látta el, majd 2007. október 1-jétõl osztályvezetõ fõorvosként látja el a Szentgottárdi Rehabilitációs Osztály keretében mûködõ 130 ágyas osztály és 30 ágyas nappali kórház, valamint a járóbeteg rehabilitációs ambulancia irányítását.


229

Jeles napok, neves gyógyítók A megyei kórház 90 éves története során számos névváltozáson ment keresztül. Az 1919-es alapításkor Vasvármegye Közkórháza nevet viselte. 1924ben a Gyermekkórházzal történõ integrációkor vette fel a Vasvármegye és Szombathely Város Közkórháza elnevezést. A második világháború után még néhány évig ezen a néven szerepelt, de a tanácsrendszer megalakulását követõen elõször a Vas Megyei Tanács Kórháza és Rendelõintézete nevet viselte. Ezt követõen 1955-ben lett Vas Megyei Tanács Markusovszky Kórháza és Rendelõintézete. 1990-tõl Vas Megyei Markusovszky Kórház és Rendelõintézet, majd egyszerûen Vas Megyei Markusovszky Kórház néven mûködött. 2004-ben a Szombathely várossal kötött megállapodás, s az abban foglalt 100 millió forintos évenkénti mûszertámogatásra tekintettel – amely 300 millió forint után elapadt – felvette a kórház a Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Egyetemi Oktatókórház nevet. 2007. február 16-án – a Szentgotthárdi Rehabilitációs Kórházzal történt integrációt követõen – lett Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdõ Kórház, Egyetemi Oktatókórház, a gazdasági társasággá történõ átalakuláskor, 2007. október 1-jével pedig Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános Rehabilitációs és Gyógyfürdõ Kórház, Egyetemi Oktatókórház, Zártkörûen Mûködõ Nonprofit Részvénytársaság, rövidebb nevén Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. A Zrt elsõ elnöke Németh Árpád építési vállalkozó, vezérigazgatója az intézmény volt fõigazgatója, dr. Lakner László lett. 2008. október 1-jével a megyei közgyûlés Németh Árpádot kérésére felmentette tisztségébõl, s az új elnöknek dr. Lakner Lászlót választotta meg, aki azóta elnök-vezérigazgató fõorvosként irányítja a Zrt-t. Az Zrt Igazgatóságának a kezdetektõl az elnökön túl további 2 tagja van, dr. Nagy Lajos professzor, osztályvezetõ fõorvos és centrumigazgató, valamint Horváth Melinda, a Vas Megyei Önkormányzati Hivatal kabinetfõnöke. A Zrt Felügyelõ Bizottságának elnöke a kezdetektõl Pajor András, a Vas Megyei Közgyûlés Polgári Együttmûködési Frakciójának frakcióvezetõje. A kórházi dolgozókat 2010-ig a 11 tagú Felügyelõ Bizottságban Harangozó Bertalan gazdasági igazgatóhelyettes, logisztikai osztályvezetõ, dr. Engert Zoltán Vendel professzor, osztályvezetõ fõorvos és centrumigazgató, Békési Éva osztályvezetõ ápoló és általános ápolási igazgatóhelyettes, továbbá Kajdiné Tuba Andrea, az Alkalmazotti Tanács elnöke képviselték. A Felügyelõ Bizottság további tagjai voltak Hor-váthné Stukics Erzsébet, Kovács Endre, Nagy Gábor, Preininger Ferenc, Szijjártó László és Szûcs Gábor. 2010-tõl a Felügyelõ Bizottságnak 3 tagja van, elnöke Pajor András, tagjai Szûcs Gábor és a kórházi dolgozókat képviselõ prof. dr. Engert Zoltán Vendel. A gazdasági társasággá történõ átalakulást az a formaváltási igény indokolta, amely a megyei kórház esetében már másfél évtizede felmerült.

230


Jeles napok, neves gyógyítók Az elsõ próbálkozás 1995-ben volt, amikor külsõ vállalkozó részvételével a 4 kórházat mûködtetõ megyei és 3 városi önkormányzat – Celldömölk, Körmend és Sárvár – megalakított egy olyan egészségügyi szolgáltató Kft-t, amely fokozatosan átvette volna a megye valamennyi kórházának mûködtetését, s az egységes kórházi rendszer megteremtése után – megszüntetve a párhuzamosságokat – a költségeket illetõen racionálisabb mûködéssel kecsegtetett, a szakmai ellátást illetõen pedig színvonalemelkedést ígért. Mint minden átalakuláshoz, formaváltáshoz pénz kell, többletforrásokat igényel, így az 1995-ös kísérlethez is egyszeri pénzügyi befektetésre lett volna szükség. Ezzel viszont sem a külsõ vállalkozó, sem az önkormányzatok nem rendelkeztek, s az ígért néhány százmillió forintos kormányzati támogatás sem teljesült. De a megyei kórháznak sem voltak pénzügyi tartalékai, sõt ezidõben kezdõdött el az intézmény történetének egyik legsúlyosabb pénzügyi válsága. Valójában ez utóbbi elkerülése érdekében is jött létre a tiszavirág életû Kft, de funkcióját nem töltötte be, egy évet sem élt meg, s tevékenységét beszüntette. 2005-ben a megyei kórház viszonylag jó anyagi kondíciók között mûködött, mégis felmerült a funkcionális privatizáció gondolata. Ugyan a kórházban átmenetileg megszûntek a mindennapos anyagi gondok, de a folyamatos fejlesztési igények olyan plusz pénzügyi többletbefektetéseket jelentettek és jelentenek ma is, amelyeket kormányzati címzett támogatásokból, és az azt felváltó európai uniós pályázatokból, továbbá önkormányzati és saját intézményi forrásokból sem lehet fedezni. Erre keresett a megyei önkormányzat olyan tõkeerõs partnert, aki hajlandóságot mutatott középtávon nagyobb beruházásokra a megyei kórházban. Végül a megyei politika nem vállalta fel a funkcionális privatizációt. Aki tudja, hogy nagy valószínûséggel – mert más érdeklõdõ nem volt – a befektetõ partner az a Hospinvest Zrt lett volna, amely 2009ben csõdbe jutott, s az általa mûködtetett kórházakat a tulajdonos önkormányzatok visszavették, joggal véli azt, hogy az akkori megyei politika jó döntést hozott. És ez bizonyára igaz is. Viszont tudni kell a Hospinvest Zrt-rõl, hogy a cég csõdjéhez valószínû hozzájárultak azok a tõkeerõs tulajdonosok, akik kiléptek a Hospinvest Zrt mögül, de másutt még továbbra is mûködtettek kórházakat. Aztán õk is ,,bedobták a törülközõt”. Ebbõl még nem kell feltétlenül arra következtetésre jutni, hogy valószínûleg a szombathelyi kísérlet is kudarccal végzõdött volna. Viszont erre választ már nem fogunk kapni, mert az események másképpen alakultak, a funkcionális privatizáció gondolatát a tulajdonos megyei önkormányzat végérvényesen elvetette. A 2007-es gazdasági társasággá történõ átalakulást elsõsorban az indokolta, hogy a másfél évtizede teljesítményfinanszírozásra kényszerített kórház számára a költségvetési intézményi lét túl merev jogszabályi kereteket tett


231

Jeles napok, neves gyógyítók lehetõvé. A közalkalmazotti jogviszony olyan bérelemeket írt elõ a kórház dolgozói esetében, amely az adott bértömeg mellett nem tette lehetõvé a teljesítményeket tükrözõ javadalmazást. A kórház 2006-os – kezdetben még a 2007es – pénzügyi helyzete alapján is úgy tûnt, hogy a Munka Törvénykönyv szabályozásait alkalmazva a nagyobb teljesítményeket, a minõségibb munkát az átlagosnál jobban meg tudjuk fizetni anélkül, hogy a kórház dolgozóinak tömegeit rosszabb jövedelmi helyzetbe kellene hozni. Sajnos ennek a filozófiának a megvalósítása jobbára külsõ okok miatt nem sikerült, mert olyan központi szabályozók – Teljesítmény Volumen Korlát, majd a TVK volumenének csökkentése, 5 perces szabály, HBCS-ék visszanormálása, 70 százalék feletti lebegtetett finanszírozás, stb – léptek életbe, amelyek folyamatos forráskivonást jelentettek a kórház esetében. Ez akkor is igaz, ha 2008-ig nominálisan az OEPbevételek évrõl évre némileg növekedtek is, de az inflációt nem követték, következésképpen a bevételek reálértéke évrõl-évre számottevõen csökkent. A folyamatos forráskivonást is felülmúlta – volumenét tekintve – a 2009. április 1-jei hatállyal életbe lépõ szabályozás, amely a 70 százalék feletti teljesítmények ,,lebegtetésérõl” rendelkezett. Ez a Markusovszky Kórházban 2009ben a harmadik negyedévet tekintve 250 millió forintos forráskivonást eredményezett. A létszámleépítés, a gyógyszer- és anyagfelhasználás korlátozása, a mûszerfejlesztések és felújítások befagyasztása, a különbözõ bérelemek, pótlékok csökkentése, a várólisták növelése ellenére a megyei kórház 2009 szeptemberére rendkívül nehéz helyzetbe került. És ezután következett volna csak a ,,feketeleves”. 2009. október 1-jétõl – a több mint 15 éves teljesítményelvû finanszírozást megszüntetve – a Kormány azt tervezte, hogy visszatér az egészségügyi intézmények bázisfinanszírozására, amely az OEP-bevételek 2008. évi volumenének 20 százalékos csökkentését jelentette volna. Végül a kórházak, más egészségügyi intézmények és érdekvédelmi szervezeteik tiltakozására a Kormány visszakozott, s továbbra is fennmaradt a teljesítményelvû finanszírozás, de az egészségügyre fordítandó pénzösszegek jelentõs csökkentésével. Ez a kormányzati intézkedés a 2009. év két utolsó hónapját illetõen a Markusovszky Kórházat az aktív fekvõbetegellátásban 13, a járóbetegellátásban 19 százalékos pénzkivonással sújtotta. Végül az év befejeztével a kórház 2009-ben a 2008. évhez képest 800 millió forintos bevételkiesést szenvedett el. A távozásra készülõ kormány 2009 végén és 2010 elején némi pénzügyi segítséget nyújtott a kórházaknak, de ezek mindegyike egyszeri pénzügyi támogatást jelentett. A rések betömésére elég volt, de a tartós pénzhiányt, alulfinanszírozottságot nem szüntette meg. A legnagyobb segítség az utólagos – a teljesítést követõen 3 hónappal késõbb történõ – finanszírozás 2 hónapra történõ csökkentése ugyan közel egy hónapnyi finanszírozást tett plusz

232


Jeles napok, neves gyógyítók a rendszerbe, de a kórházak teljes összeomlásának megakadályozására ez nem elég, erre csak azt lehet mondani, hogy ,,egy csepp a tengerben”. Ezek után csak az Isten a megmondhatója, hogy kórházunk meddig tudja fenntartani likviditását. A kórház minõségügyi rendszerének kiépítése 2004-ben kezdõdött meg. 2004-ben a Minõségirányítási Rendszer (MIR), 2006-ban a Környezetirányítási Rendszer (KIR), 2007-ben a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonságirányítási Rendszer (MEBIR), 2009-ben pedig a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) tanúsítására került sor. Minden évben eredményesen végzõdtek a felülvizsgálatok is. Az elmúlt években újabb szolgáltatások kiszervezésére nem került sor. Érvényes szerzõdés szerint a kórház hõenergia ellátását 2012-ig a Dalkia Zrt biztosítja. A karbantartási szolgáltatást 2008-ban újabb 5 évre ismételten a Vasber Zrt nyerte el. A biztonsági szolgálat közbeszerzése során 2007-ben a H-Komplex Kft helyett a P-Dussmann Kft lett a nyertes. Az élelmezés esetében a 2009-es pályáztatás ismét az Eurest Kft-t hozta ki nyertesnek. 2007-tõl a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft helyett – a kórház mosoda elavultsága miatt – külsõ mosoda, a Salesianer Miettex Magyarországi Kft végzi a kórházi textília mosását, amelyet közbeszerzési eljárás keretében kapott meg. 2004. október 28-án került felavatásra az a két márvány emlékmû, amely megörökíti a kórházban a kezdetektõl az avatás pillanatáig vezetõ szerepet betöltött dolgozók neveit. Az 1999-ben elhelyezett dr. Petõ Ernõ szoborral és a márvány emléktáblák avatásával egy emlékpark kialakítására került sor. 2005. december 14-én ugyanitt dr. Görög Dénes mártír fõorvos és az életmentõ dr. Prugberger József fõorvos szobrát avattuk fel. Mindkét szobor Lesenyi Márta zsennyei szobrászmûvész alkotása. 2007 augusztusában 85 éves korában meghalt dr. István Lajos professzor, a ,,vérrel történõ gyógyítás hazai úttörõje”. 2008. március 22-én az emlékparkban felavattuk a legendás professzor szobrát, Némethy Balázs szombathelyi fiatal mûvész alkotását. 2007. december 19-én felavatásra került a Sürgõsségi Tömb harmadik emeletén kialakított kórházi kápolna. A történelmi egyházak képviselõi – dr. Veres András római katolikus megyés püspök és Molnár Árpás római katolikus kórházi lelkész, Rostáné Piri Magda evangélikus esperes és GregersenLabossa György evangélikus lelkész, Szakál Péter református esperes és Jakab Bálint Mihály református lelkész, valamint Révész Árpád baptista lelkész – szentelték fel, illetve áldották meg a kápolnát. Azóta minden héten 2 alkalommal római katolikus és 1 alkalommal ökomenikus istentiszteletre kerül sor az imateremben.


233

Jeles napok, neves gyógyítók A kápolnában elhelyezett Krisztus keresztútjának stációit Gregosich Ferenc fafaragó mester diófából készítette el. A Keresztény Egészségügyiek Batthyány László Társasága nagyobb rendezvényeit rendszeresen a kórházi Romhányi-teremben tartja. Következésképpen így vendégül láthattuk Eperjes Károly színmûvészt, dr. Freud Tamás akadémikust, agykutatót, dr. Kellermayer Miklóst, a PTE nyugalmazott egyetemi tanárát, dr. Papp Lajos szívsebész professzort és dr. Veres András szombathelyi megyés püspököt. Több politikus is megfordult kórházunkban. Volt szerencsénk üdvözölni kórházunkban dr. Orbán Viktort, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség elnökét és Varga Mihályt, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség alelnökét, aki szombathelyi látogatásakor betöltötte az Országgyûlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevõszéki Bizottságának elnöki tisztét is. Jártak a kórházban az ellenoldalról is, többek között dr. Kökény Mihály és dr. Rácz Jenõ egészségügyi miniszterek, valamint dr. Kincses Gyula és dr. Horváth Zoltán államtitkárok, továbbá dr. Szily Katalin, az Országgyûlés elnöke. A kórház klinikai és diagnosztikai egységeinek 2004-2010 közötti történeteit az osztályvezetõ fõorvosok, a vezetõ fõorvosok segítségével igyekeztem röviden felvázolni. Az alapanyagot minden osztály esetén más-más személy adta, ezért a történetek eléggé eklektikusak, sõt mindenkinél más-más idõpontban – 2010. I. félévének végén, több esetben 2010. szeptember-októberében – fejezõdtek be, tettek pontot a történet végére. Az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály az évek alatt folyamatosan veszítette el regionális szerepét. Ezt pecsételte meg a szaktárca, amikor 2007. április 1-jétõl csak Vas megye arc-, állcsont- és szájsebészeti betegeinek ellátására jelölte ki az osztályt, viszont ahhoz 15 – a szükségesnél lényegesen több – ágyat rendelt. Az osztályvezetõ fõorvos, dr. Pácz Miklós nyugállományba vonult, és tanítványa, dr. Nemes István kapott osztályvezetõ fõorvosi megbízást 2007. október 1-jétõl. Az osztály kevés ágyszámára való tekintettel az ápolást már 7 éve a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztállyal közös szervezésben – ún. ápolási matrixban – végzik, s elsõ osztályvezetõ ápolója Simon Ferencné lett. Õt követte 2007-ben Szabó Rita, aki 2009-ben szülészi szabadságra ment, majd GYED-et vett igénybe. Jelenleg az osztályvezetõ-helyettes ápoló, Orsós Brigitta diplomás ápoló irányítja a matrix szervezet ápolási tevékenységét. Vas megye ellátására túlzott volt a 15 ágy, ezért a kórház vezetésének kezdeményezésére az ÁNTSZ az ágyszámot 2009. december 1-jei hatállyal 12-re csökkentette. 15 ágy alatt viszont önálló osztályszervezet nem tartható fenn, ezért az arc-, állcsont- és szájsebészeti profil a Fül-Orr-Gégészeti és

234


Jeles napok, neves gyógyítók Fej-Nyaksebészeti Osztály része lett, és Fül-Orr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztály néven orvosszakmai értelemben is matrix osztály jött létre dr. Kisely Mihály PhD osztályvezetõ fõorvos vezetésével. Ugyanakkor az arc-, állcsont- és szájsebészeti profilt orvosszakmailag teljes önállósággal viszi a társosztályvezetõ fõorvosi rangban lévõ dr. Nemes István által vezetett orvos-team. Az arc-, állcsont- és szájsebészeti szakma 7 éve nem ad orvosi ügyeletet, viszont készenléti szolgálatot látnak el hétköznapokon munkaidõn túl és szombat-vasárnap, illetve egyéb ünnepnapokon. Szakmai megfontolásból – a szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt – 2007-ben megszûnt az osztályon a szisztémás és lokoregionális kemoterápia, amelyet az Onkoradiológiai Osztály vett át. Az osztály szakmai profiljának többségét megtartották, tovább mûvelik. Foglalkoznak dentoalveoláris sebészettel, gyulladásos folyamatok ellátásával, arccsonttörések és lágyrész sérülések ellátásával, onkosebészettel, rekonstrukciós protetikával, dentális implantációval, állcsont plasztikával, csontpótlással, lézer-sebészettel, góckutatással, szájüregi rákszûréssel, antikoagulált és vérzékeny betegek ellátásával, gyermekek szájsebészetével. 2010-ben a gyártó cég támogatásával bevezették a Straumann-féle dentális implantátumok alkalmazását daganatos betegeknél. 2006-tól felszívódó lemezeket használnak az arccsonttörések ellátása során, ami szükségtelenné teszi a korábban alkalmazott mûtéti fémeltávolítást. Az osztály orvosállománya az elmúlt években néha kritikus szám alá csökkent. Jelenleg úgy tûnik, hogy kórházunkban van jövõje az arc-állcsont- és szájsebészeti szakmának. Dr. Nemes István mellett dr. Erményi Imre szakorvos részfoglalkozásúként dolgozik az osztályon, és 2 arc-állcsont- és szájsebész szakorvosjelölt – dr. Rõthy Ákos és dr. Bicsák Ákos – jelenthet biztonságot középés hosszútávon. Az osztály a PTE Fog- és Szájsebészeti Klinikájának részleges akkreditációjával rendelkezõ szakorvosképzõ helye. A fogászati szakrendeléssel együtt alkalmasak különbözõ fogszakorvosi – konzerváró fogászat és protetika, paradontológia, dentoalveoláris sebészet, fogszabályozás – és arc-állcsont- és szájsebészeti szakvizsgákat megelõzõ gyakorlati képzésre. Az osztály ambulanciája – 2 helyiségben – 2005-ben a sebészeti tömb földszintjén került kialakításra. A korszerû rendelõkbe új fogorvosi mûtõszékek, mûtõlámpák, vízhûtéses csontfúró készülékek, fogászati kezelõegység, kompresszor, fogászati röntgenkészülék, UH-s depurátorok kerültek. A Fogászati Járóbeteg Szakrendelést a Rendelõintézetben dr. Kiss Géza vezetõ fõorvos irányítja dr. Nemes István szakmai felügyelete mellett. Dr. Kiss Géza a gnathológiát, dr. Horváth Gertrúd parodontológus szakorvos – dr. Vecsei László nyugdíjazását követõen – a paradontológiát egyedül látja el. A


235

Jeles napok, neves gyógyítók szájsebészetet dr. Kocsis Csaba dentoalveoláris szakorvos végzi. Dr. Bártfai Ernõ távozása után dr. Szendrõdy Adrienn szerzett gyermekfogászati szakvizsgát, és a szakterület ellátása rá hárul. A fogszabályozáson 4 szakorvos és 2 rezidens fogorvos dolgozik. Hazai tudományos konferenciákon megközelítõleg 15 elõadást tartottak, 5 közleményt jelentettek meg. Számos hazai és néhány külföldi tudományos kongresszuson, továbbképzésen – többek között Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Spanyolországban, Németországban, Romániában és Svájcban – képviselték kórházunkat. Az utóbbi években 2 akkreditációs továbbképzést szerveztek fogorvosok és háziorvosok részére. 2010-ben megszervezték Szombathelyen a Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Dunántúli Szekciójának tudományos ülését. Az osztály mûszer- és eszközfejlesztései kisebb mértékben a fekvõbeteg, de többségében az ambulancián folyó járóbeteg szakellátás munkáját segítik. Többek között infúziós pumpákat, EKG-t, mennyezeti mûtõlámpát, mûtõasztalt, sebészeti motorrendszert, fúróegységet, szívókészüléket kaptak. A Fogászati Járóbeteg Szakellátás fogászati kezelõegységei, kézimûszer készlete, de a rendelõk egészében is felújításra szorulnak. A közeljövõ feltételezhetõen eldönti, hogy ezekre a felújításokra mikor, hol és mibõl kerül sor. A fogászati járóbeteg szakellátásban a szájsebészeten 1 hónap, a paradontológián 1 hét, a gyermekfogászaton 2 hét a várakozási idõ. Viszont fogszabályozásra 730 napot, vagyis 2 évet kell várakozni. Az Általános Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa – dr. Varga László professzor tanítványa – dr. Lõcsei Zoltán, helyettese dr. Riba Mária fõorvos, aki egyben az osztály angiológiai profiljának is gazdája. A diabetológia profilvezetõ fõorvosa dr. Baranyai Marietta. Az elmúlt években 5 orvos – közülük 4 szakorvos – távozott az osztályról, és helyettük csak 3 orvos érkezett. A 3 fõorvos, 1-1 adjunktus és szakorvos, valamint 2 szakorvosjelölt közül 2 fõ GYED-en van, így az osztály 70 aktív és a hozzárendelt néhány krónikus ágyát, valamint a járóbeteg szakellátást 5 orvos látja el. Ezzel az orvoslétszámmal nem képesek megbirkózni a Vas megyei betegeken túl az angiológiai és immunológiai profilú regionális feladatokkal. Lõcsei fõorvosnak a jövõben részben új orvoscsapatot kell verbuválni az osztályon. Sajnos semmivel sem áll jobban az ápolólétszám. Régi tapasztalt nõvérek hagyták el az osztályt, pótlásuk a mai jövedelmi viszonyok között szinte megoldhatatlan feladat. Helyükre még szakképzetlen és munkamelletti képzésben résztvevõ dolgozót sem lehet kellõ számban kapni. Az osztályvezetõ ápoló Benkõ Lászlóné után Horváthné Wéber Andrea lett. Utóbbi GYED miatti távolléte alatt az osztályvezetõ ápolói feladatokat Németh Márta látta el a

236


Jeles napok, neves gyógyítók Bõrgyógyászati Osztály vezetése mellett. Jelenleg a szervezet mb. osztályvezetõ ápolója Gombásné Judt Magdolna, aki emelett egyben további 2 osztály – a Tüdõgyógyászati Osztály és a Bõrgyógyászati Osztály – ápolásvezetõje is. 2006-tól a haemodinamikai laboratórium telepítésével rendszeressé vált az osztály betegeinek arteria carotis sztent implantációja annak ellenére, hogy az OEP az eljárást a mai napig nem fogadta be, és nem is finanszírozza kórházunkban. Ugyancsak lehetõvé vált – a Nukleáris Medicina Osztállyal együttmûködve – a benignus pajzsmirigy betegségek radioizotóp kezelése, mindez jelentõsen javította a Vas megyei lakosság endokrin ellátásának színvonalát. Az osztály szerves részét képezõ nefrológiai betegellátásnak gazdája dr. Kulcsár Imre nefrológus profilvezetõ fõorvos, aki fõfoglalkozásban a B. Braun Egészségügyi Szolgáltató Avitum Zrt 6. Sz. Dialízis Központjának igazgatója, s egyben a cég által mûködtetett magyarországi nefrológiai hálózat nyugati régióját is vezeti. Jelenleg a Dialízis Központ 4 nefrológus szakorvosa mûködteteti a kórház nefrológiai és hypertonia járóbeteg szakellátását, nefrológiai konziáriusi tevékenységet végeznek, és 2 nefrológus-belgyógyász szakorvos részt vesz a nappali és ügyeleti belgyógyászati sürgõsségi betegellátásban. A nefrológiai járóbeteg szakellátás forgalma évrõl-évre növekszik, 2009-ben megközelítõen 1.400 beteget láttak el. A betegek számának növekedése visszavezethetõ a 2. típusú diabetes és a hypertonia népbetegséggé válására, továbbá a vesekárosodás kockázatát növeli az idõs kor, a kemoterápiás kezelések és az egyre szaporodó kontrasztanyagos – angiográfiás, coronarográfiás, CT, MR – vizsgálatok. Némi nehézségek ellenére a nefrológus szakorvosok közremûködésével az osztály keretein belül mûködött egy nefrológiai profilú fekvõbeteg részleg is. Sajnos 2007-tõl dr. Kulcsár fõorvos és a nefrológus szakorvosok – létszámproblémák és a tágyi feltételek hiányosságai miatt – nem vállalták a részleg mûködtetését. A jövõben a kórház állományában lévõ fõfoglalkozású nefrológus szakorvossal kellene a helyzetet normalizálni, ha lenne erre a feladatra vállalkozó nefrológus szakorvos. Megoldásra vár a kórházban a sürgõsségi dialízis kezelés kivitelezése is. Természetesen kezelnek az Általános Belgyógyászati Osztályon nefrológiai betegeket, de akkreditált nefrológus szakorvosképzõ hely csak akkor lehet, ha a kórház ismételten mûködõképes nefrológiai részleget alakít ki. Az osztály közel 80 tudományos kongresszusi részvételrõl tud számot adni. Többek között képviselték az osztályt külföldön – Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Csehországban, Dániában, Görögországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Skóciában, Spanyolországban, Svájcban és Törökországban – is. Közel 25-25 elõadással és poszterrel léptek fel elsõsorban magyar, de néhány esetben nemzetközi tudományos kong-


237

Jeles napok, neves gyógyítók resszuson is. 4 közlemény jelent meg külföldi – impakt faktorú – lapban, és emelett külföldi lapokban 10 absztrakttal is szerepteltek. Magyar szaklapokban 12 közleménnyel, 2 kommentárral és 39 absztrakttal jelentkeztek, továbbá 2 magyar könyvfejezet írásában vettek részt. 2007-ben a Pannon Endokrin Klub ülését az osztály rendezte meg Szombathelyen, amely elismerést váltott ki egyetemi körökben is. A szombathelyi nefrológus szakorvosok és szakdolgozók 122 tudományos és továbbképzõ – ebbõl 13 külföldi – elõadással vettek részt különbözõ rendezvényeken. 13 közleményükbõl 1 angol nyelven jelent meg. 2005-ben és 2006-ban is megrendezték a Nyugat-dunántúli Nephrológiai Napot és minden évben a Dializáló Nõvérek Találkozóját. A nefrológiai team mintegy 70 tudományos rendezvényen történõ részvételt tud felmutatni. Az osztályon nagyobb épületfelújítás nem volt, néhány betegfürdõt és orvosi szoba vizesblokkját újították fel. A mûszer- és eszközpark fejlesztése keretében oxygén koncentrátort, antidecubitus matracot, infúziós pumpát, EKGkészüléket és szívókészüléket kapott az osztály. Az osztály által mûködtetett járóbeteg szakellátásokra való bejutás többkevesebb várakozással lehetséges. Az endokrinológiai és a diabetológiai szakellátásra 50 napot, az angiológiára 40 napot és a nefrológiára 60 napot kell várni. Az EU-s pályázati forrásokból megvalósuló új belgyógyászati tömb I. emeletén – egy-, két- és háromágyas kórtermekben – 70 aktív ágyat kap az Általános Belgyógyászati Osztály. Ezen az ágyszámon belül a mainál lényegesen színvonalasabb nefrológiai profilú részleget kell kialakítani és mûködtetni a nefrológiai betegek érdekében. Az osztály járóbeteg szakellátásainak mûködtetéséhez a neurológiai épület földszintjén kialakításra kerülõ rendelõk adnak helyet. Az Általános és Érsebészeti Osztály nehéz pár évet tudhat maga mögött. Az orvosokat illetõen rendkívül nagy volt a fluktuáció. Többen a közeli Ausztriába és más nyugati országokba távoztak. Néhányan a közeli kiskórházakban kötöttek ki, ahol könnyebben, kevesebb felelõsséggel járó munkával keresik a kenyerüket. A távozók helyett többen jöttek is az osztályra, de az egyenleg így is negatív. Ugyanakkor a jövõ biztató, dr. Márkus Béla osztályvezetõ fõorvos, c. egyetemi tanár 2 szakorvostársával, 3 részfoglalkozású vállalkozó szakorvossal elkezdheti az osztály újjáépítését, mert 6 fõ vesz részt a szakorvosképzésben szakorvosjelöltként, illetve rezidens orvosként. A távozók közül dr. Rakos Gyula sárvári és celldömölki kitérõk után végül a Soproni Erzsébet Kórházban lett sebész osztályvezetõ fõorvos. Nem különb az ápolói helyzet sem, nagy a jövés-menés. Ráadásul 2010ben Csonka Gáborné osztályvezetõ ápoló is eltávozott, és feladatait átmenetileg mb. osztályvezetõ ápolóként Jáger Árpádné vette át. Jelenleg viszont Sza-

238


Jeles napok, neves gyógyítók bó Péterné, az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály osztályvezetõ ápolója látja el az Általános és Érsebészeti Osztály vezetését is, Jáger Árpádné pedig osztályvezetõ-helyettes ápolóként dolgozik tovább. Az osztályon emberfeletti munka hárul orvosra és szakdolgozóra egyaránt. Ez az elviselhetetlen nagy teher 2007. április 1-jével vette kezdetét, amikor Sárváron a kórházi aktív ágyak megszûntek, továbbá Celldömölkön és Körmenden is kiszorultak a kórházakból – elsõsorban hatósági beavatkozások miatt, másrészt finanszírozási indokból – a nagyobb mûtétek. Különösen nagy az osztály leterheltsége ügyeleti idõszakban, tehát éjszakánként és hétvégeken, ünnepnapokon. Ugyanakkor a 3 városi kórháznak is meg kell élni, s a kisebb mûtéteket, az egynapos sebészeti beavatkozásokat vállalják inkább fel, amelynek során fõleg Sárvár – az egynapos sebészeti ellátásra külön súlyszámokat, finanszírozást kapva –, de Celldömölk és Körmend szintúgy a Markusovszky Kórház vonzáskörzetébe tartozó könnyebb sebészeti eseteket, betegeket is ellátják. Kapacitásaikat az ilyen beavatkozásokra átrendezve, lényegesen rövidebb várakozással fogadják a betegeket mûtéti beavatkozásra Celldömölkön, Körmenden és Sárváron, mint a Markusovszky Kórházban. A megyei kórháznak pedig maradnak a heroikus beavatkozást igénylõ, nagy költségû sebészeti mûtétek. Elsõbbséget adva a nagy, sokszor halaszthatatlan mûtéteknek, az epemûtétek, sérvmûtétek kórházunkban várólistára kerülnek, és csak 3 hónap múlva kerülnek a betegek mûtéti ellátásra. A betegelõjegyzési listák alapján a járóbeteg szakellátásban a várakozási idõ 1 hónap. A 2007. április 1-jétõl 50, majd 2009. december 1-jétõl 52 aktív ágyon és 16 krónikus – fõleg a hosszú ápolási igényû szeptikus betegek ellátását végzõ – ágyon gasztroenterológiai, általános és onkológiai sebészeti, érsebészeti és plasztikai sebészeti profilú tevékenység folyik. A plasztikai sebészeti ellátás súlya csökkent, ugyanis dr. Gerencsér József plasztikai sebész szakorvos Ausztriában vállalt munkát. Viszont a plasztikai sebészeti profil megtartása mégis sikerült, mert Gerencsér dr. részmunkaidõben továbbra is ellátja az osztályon ezt a feladatot. Az osztály terhe azáltal is növekedett, hogy szakmai megfontolásokból át kellett venni a Traumatológiai Osztálytól a hasi baleseti sérültek ellátását. Ezen túl az 1 fõ szakorvosra csökkent gyermeksebészeti ellátásba is be kell segítenie az osztálynak. Erre a megnövekedett mûtéti igényre a kórház aneszteziológus és intenzív szakorvosi állományával nem tudott felkészülni, mert nem volt és ma sincs megfelelõ számú érdeklõdõ orvos, akik utóbbi szakmát választanák hivatásként. A kórház a kisebb felelõsséggel járó, kevesebb és megtérülõ költséggel járó, a szakorvosképzésben nélkülözhetetlen egynapos sebészeti ellátás rész-


239

Jeles napok, neves gyógyítók beni feladásával is csak nagy nehézségek áron tudja biztosítani a halasztást nem tûrõ onkológiai, akut hasi és érsebészeti mûtéteket. Évente 2.000 mûtéti beavatkozásra került sor az osztály részérõl. Évente kb. 50-70 a gyomormûtétek, kb. 150 a vastagbél mûtétek, 300 – ezen belül 200 feletti a laparoszkópos – epemûtétek, kb. 250-300 az érsebészeti rekonstrukciós mûtétek és kb. 50 a carotis mûtétek száma. Jelentõs a máj és pancreas, endokrin – pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese – sebészeti tevékenység, és nagy számban végeznek – országosan az elsõ 10 kórház között vannak – emlõmûtéteket is. Laparoszkópos technikával történnek a thoracalis sympathectomiák, az epe-, sérv-, reflux- és mellékvese mûtétek, valamint az appendectomiák. A lágyék- és hasfali sérvek mûtétei során hálóbeültetést alkalmaznak. A szakrendeléseken és szakambulanciákon évente 10-11 ezer járóbeteget látnak el. A kevés orvoslétszám mellett ezzel a feladattal csak úgy tudnak megbirkózni, hogy valamennyi járóbeteg szakellátás a kórházban mûködik. Különösen nagy terhet jelent a sürgõsségi ambulancia egyre növekvõ éjjel-nappali konziliárusi igényeinek ellátása. Az elmúlt 6 évben az orvosok által írt közlemények száma 52 volt, ebbõl 25 absztrakt és 2 könyvfejezet, továbbá 54 elõadást tartottak. 31 tanfolyamon, továbbképzésen vettek részt, köztük dr. Jáger László és dr. Jáné Zoltán szakorvosjelöltek 3-3 hetet töltöttek el 2010-ben Németországban. 73 tudományos rendezvényen vettek részt, amelybõl 20 külföldi kongresszus volt, ahol többségében Szombathelyt dr. Márkus Béla professzor és dr. Nagy István osztályvezetõ-helyettes, érsebész profilvezetõ fõorvos képviselte Ausztriában, Csehországban, Görögországban, Finnországban, Franciaországban, Horvátországban, Németországban, Norvégiában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban, Szerbiában és Törökországban. Rendszeresen részt vettek a háziorvosok továbbképzésében. 2007-ben Miskolcon 8 elõadással mutatták be az osztály tevékenységét. 2009-ben tudományos ülés keretében emlékeztek dr. Szabolcs Zoltánra születésének 100 éves évfordulóján. 2004-ben a szeptikus mûtõ, – amelyet más sebészeti szakmák is igénybe vesznek –, teljes építészeti rekonstrukciója és mûszerfejlesztése mellett megtörtént az osztály részbeni rekonstrukciója is. Az utóbbi mára már – az épületállományt és a berendezést illetõen is – teljesen amortizálódott. Jelentõs mûszerfejlesztések is történtek. Mindkét aszeptikus mûtõben asztal- és lámpacserékre került sor. 2004-ben diatermiás készüléket, 2005-ben és 2010-ben laparoscopos tornyokat, 2008-ban ultracision-készüléket, rectoscopokat, szívókészüléket és ágytálmosót kapott az osztály. Az Ápolási Osztály a 11-es Huszár úton alakult meg, majd az Egészség-

240


Jeles napok, neves gyógyítók ügyi Gyermekotthonban biztosított az osztálynak helyet a Vas Megyei Önkormányzat. Ezt követõen Hegyfalut is megjárta az Ápolási Osztály, majd visszaköltözött Szombathelyre a kórház központi telephelyére. Szombathelyen – a visszaköltözést követõen – a szervezeti egységet a diplomás ápoló képzettségû Nagy Tiborné osztályvezetõ ápoló vezette, majd az urológiai épületbõl a sebészeti tömbbe történõ átköltözést követõen az osztályvezetõ ápoló Benkõ Lászlóné diplomás ápoló lett, helyettese Kelemen Péterné. Az osztály ágyszáma 2007. április 1-jén 33-ról 27-re csökkent. A szervezeti egységnek 2 tanácsadó orvos is volt dr. Tamás László sebész szakorvos és dr. Gautier Barna tüdõgyógyász szakorvos személyében. 2007 õszén dr. Tamás László nyugdíjba vonult, s az osztályon csak 1 tanácsadó orvos – dr. Gautier Barna fõorvos – maradt. Ma is õ az osztály orvostanácsadója. Az Ápolási Osztályon állandó orvosi felügyelet, ellátás biztosítása nem kötelezõ. Mivel a kórház Ápolási Osztálya állandó orvosi ellátást nyújt a betegeinek, ez plusz szolgáltatásnak számít, ezért a betegekkel a szolgáltatásért 2008 óta havi díjat fizettetünk. Annak ellenére, hogy az ellátásért a betegeknek vagy hozzátartozóinak fizetni kell, rendkívül nagy az igény a szolgáltatás iránt. Innen a betegek ritkábban otthonukba, többsége szociális otthonba távozik. A betegek nagyobb száma hónapokat, éveket tölt az Ápolási Osztályon, amely valószínû már nem kórházi feladat lenne, hanem ezeket a betegeket szociális otthonba kellene elhelyezni. Kedvezõtlen összetételû az ápolószemélyzet. Az osztályvezetõ ápoló mellett 4 szakápoló, 6 segédápoló és 2 takarító dolgozik az Ápolási Osztályon. Viszont a személyzet stabil, elkötelezett a többségében súlyos betegek ápolásában. A kórház tervei szerint az Ápolási Osztálynak nem ez a végleges helye, ez év végén vagy a jövõ év elején várhatóan kiköltözik a kámoni kórházba. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász és más civil szervezetek is rendszeresen látogatják az osztály betegeit. Részvételükkel rendszeresek a kulturális programok, amelyek mindig kapcsolódnak a nevezetes ünnepekhez. Ez utóbbiak során különösen fontos a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár képviselõjének aktív közremûködése. Az ápolásról általában el lehet mondani, hogy az anyagi megbecsülés hiánya miatt nagyon kevesen választják ezt a hivatást. A nappali ápolóképzés szinte teljesen megszûnt az országban. A segédápolónõnek felvett érettségivel rendelkezõ dolgozóknak levelezõ képzésre történõ beiskolázásával évente 2030 fõ vesz részt az ápolóképzésben, de ezzel az utánpótlás nem biztosítható. A kórházban 470 fõ ápoló dolgozik a szükséges 520 helyett, de ezen belül is kedvezõtlen a szakápolók aránya, közel negyedének nincs szakápolói képe-


241

Jeles napok, neves gyógyítók sítése. Ezen túl 450 egyéb szakdolgozót – mûtõsasszisztenst, mûtõssegédet, diagnosztikus asszisztenst, általános asszisztenst, stb – foglalkoztat a kórház. Az ápolók korfája kedvezõtlen, egyre többen közelítenek a nyugdíjas korhoz, de sokan dolgoznak nyugdíj mellett is. Új jelenségként – négyszeres fizetés ellenében – egyre több ápolónk vállal munkát a szomszédos Ausztriában, Burgenlandban, fõleg szociális otthonokban, valamint házi ápolóként intézményes keretek között vagy magánszemélyeknél. A magyar lakosság elöregedése miatt egyre több ápolóra lenne szükség, viszont a képzés elégtelen, sõt akit kiképez a magyar állam, azok egy része is elõbb-utóbb a szomszédos Ausztriában fog dolgozni. És ki fogja néhány év múlva ápolni a magyar betegeket? Az utóbbi években rengeteg ápolót veszítettünk el nyugdíjazás, de a jobb megélhetést másutt keresõk miatt is. Olyan legendás osztályvezetõ és csoportvezetõ ápolók, asszisztensek távoztak a kórházból, mint Csemez Miklósné, Peitli Ottóné, Vörös Gáborné, dr. Kovács L. Gáborné, Gáspár Tiborné, Nagy Tiborné, Berkes Sándorné, Németh Józsefné, Dombóváriné Varga Zsuzsanna, Csonka Gáborné, Simon Ferencné, Ács Ibolya, Zsoldos Ferencné és még sokan mások. A kórház maga is sokat tesz a kórházi szakdolgozók képzése érdekében, évente 10-15 továbbképzés szervezésére kerül sor. Ezek közül is kiemelkedik a minden évben megrendezésre kerülõ Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából tartott tudományos fórum, valamint a Megyei Szakdolgozói Tudományos Ülés. A minõségi ápolást, asszisztensi munkát segítik az ápolási protokollok kidolgozása, megújítása és karbantartása. Az általános érvényû szakdolgozói betegellátási utasítások száma 46, a speciális betegellátási utasításoké pedig 400. Az ápolói munkát könnyítõ ápolási eszközök beszerzése folyamatos, de a források nem elégségesek a látványos javuláshoz. Az elmúlt 6 évben 52 ágy, 127 takarítókocsi, 460 antidecubitus matrac, 1070 antidecubitus matracvédõ huzat, 500 matracvédõ huzat, 20 sarokvédõ, 70 gördíthetõ infúziós állvány, 60 betegrögzítõ csuklópánt, 16 betegágy-asztal, 19 kerekes ülõkocsi, 40 pár lehajtható oldalrács, 10 járókeret, 9 betegszállító kocsi, 20 kartámlás szék, 30 mûanyag szék, 25 várótermi pad, 10 háttámlás állítható szék, 9 ágytálmosó, 8 mûszerkocsi, 6 ágyazó kocsi, 7 betegszállító és kezelõ kocsi, 12 teströgzítõ, 3 takarítógép, 2 betegemelõ, 8 toilett szék, 10 szoba wc, 2-2 felhajtható zuhanyülõke és wc-ülõke magasító került beszerzésre. Ha figyelembe vesszük, hogy a kórháznak 26 fekvõbeteg osztályán 1.321 ágya van, a beszerzések száma nagyon kevés. A PTE Egészségtudományi Kar hallgatóinak – diplomás ápolók, szociális munkások, védõnõk, szülésznõk, gyógytornászok, mentõtisztek, dietetikusok, orvosdiagnosztikai laboranalitikusok, képalkotó diagnosztikus analitikusok és egészségbiztosítási szakemberek – gyakorlati képzése folyik kórházunkban, amely meglehetõsen leterheli a szakdolgozói személyzetet. Az elmúlt 6 évben

242


Jeles napok, neves gyógyítók mintegy 13 ezer munkanapot töltöttek el a gyakorlaton lévõ nappali és levelezõ hallgatók a különbözõ kórházi osztályokon. A Bõrgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Telegdy Enikõ PhD, aki Pécsett a Bõrgyógyászati Klinikán – a hajdani szombathelyi osztályvezetõ – dr. Schneider Imre professzor tanítványa volt. Helyettese dr. Nagy Éva, aki 2 évig mb. osztályvezetõ fõorvosként is dolgozott a bõrgyógyászaton. Az osztály szervezeti keretei között mûködõ Bõr- és Nemibeteg Gondozó vezetõ fõorvosa dr. Varga Marianna. Dr. Nagy Éva és dr. Varga Marianna fõorvosok is a ,,Schneider iskola” tanítványai. A Gondozó orvosi állománya dr. Varga Marianna és dr. Horváth Erika fõorvosokkal stabil, viszont ugyanez nem mondható el az osztályról. A 2 fõorvos mellett 2 szakorvos dolgozik az osztályon, de GYED és tartós táppénz miatt munkájukra még hosszú ideig nem lehet számítani. Az osztályvezetõ ápoló 2009. június 1-jétõl Gombásné Judt Magdolna, elõtte Németh Márta töltötte be ezt az állást. Az elmúlt években 8 tapasztalt ápoló távozott az osztályról, és az utóbbi idõben 5-6 ápoló és segédápoló látja el a fekvõbetegeket. A létszámgondok mellett az osztály profilja jelentõsen bõvült. A cryosebészet 2005-ben indult be, mert megteremtõdtek a tárgyi – cryospray és folyékony nitrogén – feltételek. 2007-tõl megkezdte mûködését a psoriasis centrum, és az eredményes biológiai kezeléssel egyre bõvül a betegek száma, jelenleg 60 beteget kezelnek. Ugyanettõl az évtõl megkezdõdött a bõrgyógyászati daganatos betegek gondozásszerû ellátása, követése. A már évtizedek óta mûködõ fényterápia lehetõségei – független ápoló alkalmazásával és új fényterápiás készülék beszerzésével – bõvültek. A festékes bõrelváltozások, az anyajegy szûrések – a mûszerfeltételek megteremtésével – korszerûsödtek. Dr. Telegdy Enikõ PhD fõorvos 2007 második felében elkezdte a bõrgyógyászati ambuláns mûtéteket. Tehát a bõrgyógyászat a kórházunkban invazív szakmává vált. A sürgõsségi tömb és a belgyógyászati tömb fedett összeköttetésének megvalósítása érintette a Bõrgyógyászati Osztályt is. Kórtermek korszerûsödtek, ambulanciákat alakítottunk ki, és végre a beosztott orvosok is kaptak szobát. Ezzel együtt – az épületek fedett összeköttetése miatt – nagyszámú beteg halad át az osztályon. Dr. Nagy Éva fõorvos találóan a Bõrgyógyászati Osztályt a ,,kórház országútjának” nevezte. Az osztály profiljának bõvítését az eszköz- és mûszerpark fejlesztése tette lehetõvé. Kryoterápiás készüléket, ideg-izomstimulátort, fényterápiás (kéz és láb) készüléket, fényterápiás kabint, nagyfrekvenciás vágókészüléket, videodermatoscopot kapott az osztály.


243

Jeles napok, neves gyógyítók Mintegy 15 belföldi és külföldi – osztrák, francia és svájci – kongresszusi részvételrõl tudnak számot adni. A Gondozóval együtt közel 25 tudományos, illetve továbbképzõ elõadást tartottak. 1 hazai és 2 angol nyelvû közleményük jelent meg, utóbbiak esetében impakt faktorral és 1 esetben citációs indexszel. Dr. Nagy Éva és dr. Horváth Erika fõorvosok az egészségügyi fõiskolai oktatásban, dr. Varga Marianna pedig a gyógymasszõr képzésben vesz részt. Dr. Nagy Éva 2001-ben allergo-immunológiai második szakvizsgát tett. A Bõr- és Nemibeteg Gondozó az osztály keretei között részbeni önállósággal mûködik dr. Varga Marianna gondozóvezetõ fõorvos irányításával. A csoportvezetõ asszisztensi feladatokat Horváthné Módos Éva látja el. 2010tõl a HIV-pozitív esetek ellátását a Gondozó végzi. Erre a feladatra felkészítést kapott dr. Horváth Erika fõorvos és Horváthné Módos Éva, 2010-ben részt vettek Budapesten egy HIV/AIDS counselling tanfolyamon. A Gondozóban már 5 éve elõjegyzéssel fogadják a betegeket, a várakozási idõ átlagosan 1 hónap. Ugyanakkor azonnal fogadják a háziorvosi beutalóval érkezõ sürgõs eseteket, mint az acut urticaria, gyógyszerallergia, erysipeles, pyoderma, szóródó acut ekcema. Ugyancsak a jelentkezés napján kapnak ellátást a nemibetegek és a szexuális úton terjedõ fertõzõ betegségekkel, illetve annak gyanújvával jelentkezõ betegek. Az EU-s struktúraátalakítási pályázat megvalósulása után a Bõrgyógyászati Osztály 15 aktív ággyal az új belgyógyászati tömb V. emeletére kerül. A bõrgyógyászati fekvõbeteg szakellátást a szomszédos megyei kórházakkal szemben fenn kívánjuk tartani, a jövõben regionális szerepet szeretnénk betölteni. A Bõr- és Nemibeteg Gondozó végleges elhelyezésére a tervek szerint a Vérellátó épületében kerül sor. A Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztályon az elmúlt években orvosok mentek és jöttek. Nyugdíjba vonult dr. Szabó László, dr. Gagyi Dénes, dr. Szemlédy Ferenc, többen háziorvosi vagy magánpraxisokban folytatták tevékenységüket, illetve külföldön vállaltak munkát. Közülük néhányan – dr. Major Miklós, dr. Simon József, dr. Zsolnai Gyöngyi és dr. Gabriel András – részmunkaidõben speciális szakterületük járó-, illetve fekvõbeteg szakellátásában továbbra is részt vesznek. Viszont szerencsére egy tehetséges fiatal orvosgárda készül arra, hogy átvegye az elmúlt években eltávozott 10 szakorvos helyét. A fiatal orvosgárdából dr. Szakáll Orsolya neonatológiából már megszerezte második szakvizsgáját, dr. Dávid Éva pedig pulmonológiai, dr. Sinkó Gabriella pedig neurológiai szakvizsgára készül. Dr. Gagyi Dénes méltó utódaként a PIC-et dr. Grasselly Magdolna vezeti, aki egyben az osztályvezetõ fõorvos, dr. Oroszlán György professzor helyettese is. Dr. Szemlédy Ferenc távozásával dr. Lazáry György profilvezetõ gyermeksebész fõorvos –

244


Jeles napok, neves gyógyítók némi általános sebészeti segítséggel – egymaga oldja meg a gyermeksebészeti feladatokat. Sajnos a gyermekkardiológia szombathelyi megteremtõje, legendás alakja, dr. Buzás Emil 2007-ben eltávozott az élõk sorából. A szakdolgozói vezetésben nyugdíjazások miatt, – amellyel Tóth Margit osztályvezetõ ápoló, Kyncl Rudolfné, az ambulancia vezetõ asszisztense, Horváth Lajosné, a csecsemõrészleg vezetõje élt –, továbbá GYED miatt, amely érinti Császár Bernadett okleveles egyetemi ápolót, osztályvezetõ ápolót, továbbá Kondor Mónikát, a Gyermekgyógyászati A-részleg vezetõjét –, a vezetõi feladatokat mb. osztályvezetõként Horváth Sándorné látja el, s további változások is történtek. Az ambulancia vezetõ asszisztense jelenleg Tóth Katalin diplomás ápoló, a Gyermekgyógyászati A-részleget Fazekas Norbertné, a C-részleget Merészné Princesz Adrienne, a csecsemõrészleget Simonné Rácz Lívia, a 2006-ban beinduló Gyermek Intenzív Részleget pedig Molnárné Nagy Anett vezeti. Az Intenzív Részleg átadása elõtt 10 intenzív szakasszisztens kiképzése történt meg. A pszichopedagógusok mellett 2010-tõl klinikai szakpszichológus is dolgozik az osztályon. Az osztály szakmai profilja az évek során bõvült. 2004-ben megkezdte mûködését a gyermekbronchológiai laborabórium. A Gyermek Intenzív Részleg vezetõje dr. Király Péter fõorvos lett. Beindult a gyermeknõgyógyászati és gyermekbõrgyógyászati szakellátás is. Utóbbit dr. Vincze Magdolna fõorvosnõ részfoglalkozásban látja el. A csecsemõ- és gyermekgyógyászati szakrendelések és ambulanciák betegelõjegyzési listái alapján a gyeremek-tüdõgyógyászaton 5 hónap, a gyermekneurológián 3 hónap, a neonatológián, a csecsemõ- és gyermekkardiológián, a gyermek-gasztroenterológián, valamint a gyermeksebészeten 2 hónap a várakozási idõ. Az osztály tudományos munkáját 147 elõadás és 40 közlemény fémjelzi. Emellett 8 országos jelentõségû tudományos konferenciát szerveztek nefrológia, neurológia, haematológia, sebészet, diabetológia, endokrinológia témakörökben, s õk rendezték meg 2008-ban a gyermekgyógyászok kötelezõ szintentartó továbbképzését, valamint 2009-ben a Fiatal Gyermekgyógyászok VIII. Konferenciáját. 13 régionális konferencia szervezése öregbíti az osztály hírnevét, többsége már országosan is Konzultációs Napok néven vált ismertté. Az osztály orvosai az elmúlt 7 évben 11 külföldi és 256 hazai tudományos rendezvényen, továbbképzésen vettek részt. Az osztályon folyó munka elismerését jelzi az is, hogy szakmai kollégiumi tagok (dr. Lazáry György, dr. Szemlédy Ferenc, dr. Oroszlán György) és szakmai testületek vezetõségi tagjai (dr. Balogh Márta, Dr. Masát Péter, dr. Oroszlán György) kerültek ki soraikból. Dr. Major Miklós és dr. Oroszlán György jelenleg is regionális szakfelügyelõ fõorvos.


245

Jeles napok, neves gyógyítók A mûszerbeszerzések folyamatosak, a legfontosabbak közé tartoznak a bronchoscopos laboratórium, a felújított PIC és az újonnan kialakított Gyermek Intenzív Részleg mûszerei, többek között lélegeztetõgépek, betegõrzõ monitorok, defibrillátor, infúziós pumpák, polysomnograph, bronchofiberoscopok, EKGkészülék, antidecubitus matracok, inkubátorok, párásító, ultrahangos gyógyszerporlasztó, vérgázanalizátor, termosztát, mûtõlámpa, pulzoxymeter. A Gyermek Intenzív Részleg kialakítása és a PIC teljes rekonstrukciója mellett – a Szombathelyi Rotary Klub támogatásával – sor került az Onkohaematológiai Részleg légkondicionáló rendszerének kiépítésére is, amely a megfelelõ hõmérséklettel együtt a csiramentességet is biztosítja. Ez a tartósan immunszuprimált betegek esetében a légúti fertõzések megelõzése szempontjából rendkívül fontos. A tejkonyha az alagsorból felkerült a PIC-be. 9 baba-mama szoba került felújításra, zuhanyfülkékkel. 3 szoba átalakítását a Mensdorff család finanszírozta, ezzel kívántak emléket állítani Erdõdy Ilona grófnõnek, aki Ausztriában Alexander de Mensdorff-Pouilly gróf felesége volt, s a II. világháború idején a szombathelyi kórházban mûtõsasszisztensként vett részt a betegek ellátásában. Minderrõl az osztály folyosóján elhelyezett márványtábla is megemlékezik. Korszerûsítettük a gyermeksebészeti – egyben nõgyógyászati – mûtõ klimaberendezését. Bõvítésre került az osztály orvosi gázellátása. Az osztály fejlesztéseit nagyon sok civil és más szervezet pénzügyi, illetve természetbeni támogatással segítette. Az említetteken túl az osztály támogatást kapott a Tûzoltóságtól, az ING-tõl, az Aranyág Alapítványtól, a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítványtól, az Informed Alapítványtól. A Szombathelyi Szimfónikus Zenekar és a Grazi Zenemûvészeti Egyetem hallgatói hangversenyük bevételét ajánlották fel az osztály javára. A támogatók között találjuk a Falco Rt-t és a Raiffeisen Bankot is. De az osztályon található adományfa még sok más támogató nevét is õrzi. Prof. dr. Oroszlán György néhány éven keresztül betöltötte a Berzsenyi Dániel Fõiskolán a tudományos rektorhelyettesi állást is az osztályvezetõ fõorvosi teendõi mellett. Dr. Lazáry György 2006-ig éveken át a Magyar Orvosi Kamara egyik titkára volt, jelenleg a Vas Megyei Orvosi Kamara elnöke. Az osztály ágyszámát 2007-ben törvényben rögzítetten 66-ra csökkentette a Kormány. 2009 végén viszont a törvényes kereteket betartva az ágyszámot 70-re emeltük fel. A 2007. évi intézkedéssor legnagyobb hibája, hogy több specialitás regionalitását megszüntették, viszont az onkohaematológiát és a PIC-et illetõen továbbra is kénytelenek vagyunk betegeket fogadni a környezõ megyékbõl. Azonban ehhez nem kaptunk megfelelõ HBCS-ét, tehát nincs finanszírozásunk rá. Következésképpen ezeket a betegeket finanszírozás nélkül gyógyítjuk, mert nem maradhatnak ellátás nélkül.

246


Jeles napok, neves gyógyítók A Fizioterápiás Osztály osztályvezetõ fõorvosi teendõit dr. Andits Tamás látja el, helyettese Józsa Katalin vezetõ gyógytornász, a Nappali Kórház részlegvezetõje Lengyel Andrea. Az osztály részlegei a Nappali Kórházban, 4 háziorvosi rendelõben, Kõszegen és 2010-tõl a kórházban mûködnek, ugyanis a Rendelõintézet fizioterápiás egysége beköltözött a kórház központi telephelyére. A kórházban a zsúfoltság elkerülése érdekében a fizioterápiás részlegen korareggeli mûszak kezdéssel és késõ délutáni mûszak befejezéssel szervezzük a munkát, s továbbra is fenntartjuk a betegelõjegyzési rendszert. Az osztály szakmai profilja bõvült különbözõ fizioterápiás technikákkal, mint a McKenzie-terápia, a Terriere-féle lágyrészmobilizicáió, a Schrott-terápia, stb. 2 gyógytornász 2010-ben gyermekrehabilitációs szakképesítést szerzett, amellyel bõvült az osztály terápiás profilja. A kórházi fekvõbetegek számára a Nappali Kórházban lévõ vizes medence által nyújtott balneoterápiás kezelések szállítási problémák miatt nehezen kivitelezhetõek. Ugyanis az OEP a kórházi telephelyek közötti szállítást nem finanszírozza, következésképpen ezeket a betegeket a betegszállító szolgálatok csak külön térítés ellenében szállítják át a Nappali Kórházba. Az osztály betegelõjegyzési listái alapján a gyógytornára 1 hónap, hydroterápiára pedig 3 hét a várakozási idõ. Az osztály dolgozói 53 hazai és 4 külföldi tudományos konferencián történõ részvételrõl tudnak számot adni. Hazai konferenciákon 12 elõadással és 8 poszterrel, külföldi konferenciákon 2 elõadással és 1 poszterrel szerepeltek, és 2 közleményük jelent meg szaklapban. 2005-ben a Nappali Kórház, valamint az osztály alapításának 20, illetve 10 éves évfordulójára emlékeztek tudományos ülés keretében, amelyen neves országos szakemberek – dr. Gömör professzor az ORFI-ból, dr. Csépei fõorvos a Sportkórházból – is elõadást tartottak. Az osztály eszközparkja teremkerékpárral, futópaddal, ellipszistrénerrel, stepperrel bõvült, az elektroterápiás készülékeket pedig folyamatosan cseréljük. Az is igaz, hogy anyagi okok miatt a fejlesztések nem tudnak lépést tartani a terápiás géppark amortizációjával. A Nappali Kórház vizes (súlyfürdõ) medencéjét több alkalommal is felújítottuk. A 2008-as felújítást követõen a medencében gyógyvizet használnak. A fizioterápia fejlesztésére a jövõben némi lehetõségeket biztosíthatnak az EU-s pályázatok. A Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat ,,nagy öregje”, dr. Szipõcs Jenõ vezetõ fõorvos, aki 2006. január 1-jétõl visszavette dr. Kádár Gézától a vezetõi feladatokat, végleg nyugdíjba vonult. A vezetõ fõorvosi feladatok és a foglalkozásegészségügyi szakrendelés teendõinek ellátására, amely szakmai alkalmassági vizsgálatokból, alkalmassági vizsgálatok II. fokú elbírálásából,


247

Jeles napok, neves gyógyítók egészségügyi vállalkozók alkalmassági vizsgálatából, foglalkozási betegségek kivizsgálásából, stb áll, 2010 áprilisában dr. Horváth Magdolna kapott megbízást. A szakellátás hatásköre évekig Szombathely vonzáskörzetére terjedt ki, de 2009-ben pluszban megkaptuk Szombathely város ellátását is. A foglalkozásegészségügyi alapellátási feladatokat 2005. december 31-ig dr. Kádár Géza, 2006. január 1-jétõl dr. Lecza Gizella Sára látta el. Utóbbit követték 2008. augusztus 1-jétõl 3 hónap idõtartamig dr. Seres Sturm Zsuzsanna és dr. Seres Sturm Lajos. Jelenleg dr. Csaba-Tordai Éva Ilona adjunktus látja el a foglalkozásegészségügyi alapellátás feladatkörébe tartozó tevékenységeket nagy szakértelemmel és teherbírással. Az 1 fõ szakorvos feladata a kórház 1.650 dolgozójának, továbbá 55 további munkáltató kb. 1.900 dolgozójának – a kórházzal kötött szerzõdésben foglaltak szerinti – ellátása. Ezek többsége a Vas Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális, gyermekvédelmi, oktatási és kulturális intézmény. A feladat nagyságrendje miatt további foglalkozásegészségügyi szakorvos alkalmazására lesz szükség a jövõben. A szûkebb szakma 2010-ben gyászolt, váratlanul elhunyt a foglalkozásegészségügy legkiválóbb szakdolgozója, Németh Istvánné. Õ még együtt dolgozott az üzemegészségügy – csak késõbb lett foglalkozásegészségügy – legendás alakjával, dr. Gál Lászlóval. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály a 2003-ban – városi támogatásból – beszerzett mûszerparkkal az ország egyik legmodernebb osztályává vált. Sajnos a kórház strukturális átalakítása miatt az ambulanciák és a Rendelõintézetbõl – a korábbi orvoslétszám szûkössége miatt – beköltözött szakrendelések ideiglenes helyen mûködnek, végleges elhelyezésükre a kórházi struktúraátalakítási pályázat részeként a sebészeti tömb földszintjén kerül sor. A fekvõbeteg osztály a sebészeti tömb I. emeletén marad, de valószínû nem a jelenlegi helyén. Az osztály korszerûtlen mûtõjét bezártuk, és a fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti mûtétek a KAM-ban, illetve az egynapos sebészeti mûtõben történnek. Az orvoslétszám szempontjából jelenleg a kórház egyik legstabilabb klinikai szervezeti egysége a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyakse-bészeti Osztály. Dr. Kisely Mihály PhD osztályvezetõ fõorvos mellett a helyettesi feladatokat dr. Liszt Attila fõorvos látja el. Ezen kívül 4 fõfoglalkozású, 2 részfoglalkozású szakorvos és 2 szakorvosjelölt dolgozik az osztályon a fekvõ- és járóbeteg szakellátásban. A valós helyzet viszont nem ilyen kedvezõ, mert többen – 3 orvos – GYED-en vannak. 2007-ben megszûnt az orvosi ügyelet, az orvosok készenléti szolgálatot látnak el hétköznap munkaidõn túl és szombat-vasárnap, illetve egyéb ünnepnapokon. Éves átlagban 1.500 fekvõbeteget látnak el, a mûtétek száma évente kb.

248


Jeles napok, neves gyógyítók 1.000. A járóbeteg forgalom elérte a 40 ezer fõt. Az altatásban végzett mandula- és orrmandula mûtétek várakozási ideje 2 hónap. A helyi érzéstelenítésben végzett mûtétekre nem kell várni. A járóbeteg szakellátásban az otoneurológián 2 hét a várakozási idõ. Az osztályvezetõ ápoló, Simon Ferencné nyugdíjba vonulása után helyét Szabó Rita vette át, aki jelenleg GYED-en van, és a mb. osztályvezetõ ápolói feladatokat Orsós Brigitta látja el. Az osztály az ápolást tekintve matrix szervezetként mûködött, de 2009. december 1-jétõl már orvosi értelemben is matrix, mivel az Arc-Állcsont- és Szájsebészeti Osztály ágyszáma 12-re csökkent, amellyel önálló szervezeti egységként nem mûködhetett. Így jött létre a FülOrr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztály 28 ággyal, amelybõl 16 ágy szolgálja a fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti betegeket. A matrix szervezet osztályvezetõ fõorvosa dr. Kisely Mihály PhD, társosztályvezetõ fõorvosa pedig dr. Nemes István. Utóbbi teljeskörû szakmai felelõsséggel viszi és irányítja az arc-állcsont- és szájsebészeti járó- és fekvõbeteg szakellátó tevékenységet. Természetesen a két terület szakmai helyettesei is megmaradtak dr. Liszt Attila és dr. Rõthy Ákos személyében. A fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészetben több posztgraduális továbbképzést szerveztek. Már 10 éve tartanak az õszi szemeszterben témareferátumokat. 5 alkalommal szervezték meg a funkcionális orrmelléküreg sebészeti kurzust. A neves vendégelõadók közül kiemelésre érdemes dr. Pytel József és dr. Gerlinger Imre professzorok Pécsrõl, dr. Hirschberg Andor Budapestrõl, dr. Heinz Strammberger professzor és dr. Fabinyi Balázs fõorvos Ausztriából, valamint dr. Wolfgang Draf professzor Németországból. A Pécsi Egyetem égisze alatt 2008-ban szakorvosok részére 50 kreditpontos kötelezõ szintentartó tanfolyamot szerveztek. 2009-ben az osztály rendezte meg a Magyar Fül-OrrGége és Fej-Nyaksebész Orvosok Egyesülete Andiológiai Szekciójának 46. Vándorgyûlését. Az osztály 11 szakmai közleményt jelentetett meg különbözõ szaklapokban, és 43 elõadással szerepelt hazai és külföldi – Ausztria, Brazilia, DélKorea, Egyiptom, Görögország, Németország és Olaszország – tudományos kongresszusokon. Az osztályvezetõ fõorvos a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Tudományos Egyesületének vezetõségi tagja, az Otoneurológiai Szekció titkára, és 2010ben az Audiológiai Szekció elnökévé választották. A megyei fül-orr-gégész szakfelügyelõ fõorvosi tisztséget közel 10 éve tölti be. Elõadó a PTE Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központján, a Debreceni Tudományegyetem fülsebészeti kurzusán. A Pécsi Tudományegyetem audiológiai kurzusán elõadóként dr. Pozsgai Zsolt szerepelt.


249

Jeles napok, neves gyógyítók Az osztály az elmúlt években is kapott néhány mûszert, páciensszéket, szívókészüléket, klinikai audera-GSI rendszert, fejlámpákat, sebészeti motorrendszert, optikai rendszert (endoszkópok, operációs mikrószkóp), fejhallgatókat, Xenon hidegfényforrást, tympanometert, EKG-készüléket. A Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály az utóbbi években elég nehéz idõszakot élt át. Több gasztroenterológus távozott, közülük dr. Patai Árpád a Soproni Erzsébet Kórházban gasztroenterológus fõorvos lett. További 1 gasztroengerológus más intézményben, 2 fõ pedig Angliában vállalt munkát. Dr. Novinszky Zoltán fõorvos az angliai munka mellett alkalmanként közremûködõi szerzõdéssel kórházunkban is vállal feladatot. Dr. Döbrönte Zoltán professzor – aki 2006-ban lett a POTE egyetemi tanára – 2008. december 31-i hatállyal nyugdíjba vonult, de részmunkaidõben részt vesz a gasztroenterológiai endoszkópos laboratórium munkájában, a gasztro- és enteroszkópiák mellett az ERCP-beavatkozásokat végzi. Ebben a munkában vesz részt részfoglalkozásúként vállalkozói szerzõdéssel dr. Vizer Gábor belgyógyász és gasztroenterológus szakorvos. Az osztályvezetõ fõorvosi feladatokat 2009. január 1-jétõl május 31-ig dr. Bokor Nándor vállalta. 2009. június 1-jétõl az osztályvezetõ fõorvos dr. Lakner Lilla belgyógyász, gasztroenterológus és klinikai farmakológus szakorvos lett, aki 2010-ben – dr. Döbrönte Zoltán professzor és dr. Bokor Nándor fõorvos tanítványaként – PhD tudományos fokozatot szerzett. Az osztály orvosi állományának gerincét az osztályvezetõ fõorvos mellett dr. Bokor Nándor belgyógyász és infektológus, továbbá dr. Sarang Krisztina belgyógyász és gasztroenterológus fõorvosok, dr. Pataki Zoltán adjunktus, belgyógyász szakorvos és dr. Denkler Gábor adjunktus, belgyógyász és diebetológus szakorvos jelentik. Ezen kívül 3 szakorvosjelölt és 3 rezidens orvos dolgozik az osztályon. Az osztály orvosi létszámhelyzetét az is rontja, hogy 3 havonta 2 belgyógyász szakorvos a sürgõsségi ambulancia munkájában vesz részt, és ez alatt az osztály nem számíthat a munkájukra. Az osztályvezetõ ápoló Szétag Andrea, helyettese Csöglei Andrea. Az endoszkópos laboratórium vezetõ asszisztense, Gáspár Tiborné nyugdíjba ment, és utóda 2006. szeptember 1-jétõl Mersich Ibolya lett. A szûkös ápolólétszám miatt alkalmanként korlátozzák az osztályon a betegfelvételeket, hogy az ápolók ki tudják venni szabadságukat. Az osztály hepatológiai centrum szerepet tölt be a krónikus vírus-hepatitises betegek interferon-ribvirin kezelésében. A centrumvezetõ dr. Lakner Lilla PhD mellett dr. Döbrönte Zoltán professzor és dr. Sarang Krisztina fõorvos vesznek részt a centrum munkájában. Gasztroenterológiai centrumként a gyulladásos bélbetegek biológiai kezelését és gondozását is végzik. 2004-tõl – a város anyagi támogatásával beszerzett eszközökkel – vi-

250


Jeles napok, neves gyógyítók szonylag korszerû körülmények között dolgozik az endoszkópos laboratórium. Központi leszívó és oxigén adagoló berendezés, valamint egy C-karos képerõsítõ rtg-készülék is rendelkezésükre áll. Az eszközfertõtlenítést 2 automata mosó-fertõtlenítõ gép szolgálja. A szedatív analgéziás praemedikáció után az endoszkópos vizsgálatokra kerülõ járóbetegeket korszerûen kialakított fektetõben tartják megfigyelés alatt. A DSA-berendezés rekonstrukciójával és korszerû körülmények közé történõ helyezésével az ERCP-beavatkozások tárgyi feltételei kiválóak. Új eljárásként bevezetésre került az endoszkópos varixligatio és az endoszkópos UH-vezérelt szövettani mintavétel. Azonban az endoszkópos ultrahang lineáris, amely elsõsorban szövettani mintavételre alkalmas, viszont korrekt diagnosztikához radialis endoszkópos UH-ra lenne szükség. Kulturált viszonyok közé került a funkcionális gasztroenterológiai laboratórium is. Azonban a vizsgálatok számát korlátozza a személyi feltételek szûkössége. A kapszulás endoszkópos vizsgálatok számának nemcsak a személyi feltételek szabnak korlátokat, hanem a finanszírozás is, ugyanis az OEP a mai napig nem fogadta be az eljárást. A sürgõsségi tömbben elhelyezett videoendoszkópos és elektrokoagulációs tápegység biztosítja, hogy a vérzõ betegek endoszkópos diagnosztikus vizsgálata és a vérzéscsillapító beavatkozás helyben is elvégezhetõ. Orvosi létszámgondok miatt a gasztroenterológiai szakambulancia is beköltözött a Rendelõintézetbõl a központi telephelyre. Külföldi továbbképzésen vett részt dr. Lakner Lilla PhD, 2006 áprilisában Németországban Aue-ben, a Helios-Klinikum Egyetemi Oktatókórház II. Sz. Belgyógyászati Osztályán és endoszkópos laboratóriumában, 2007 április-májusában Angliában, a Liverpooli Egyetem Élettani Intézetében töltött gyakorlatot. Mellette – közben az osztályról eltávozott – dr. Kovács Attila Rómában vett részt egyéni továbbképzésen. Az osztály az Általános és Érsebészeti Osztállyal közösen 2010-ben Szombathelyen szervezte meg a VEAB Gasztroenterológiai Munkacsoportjának 10 kreditpontos éves soros ülését. Az osztály részérõl mintegy 120 tudományos és továbbképzõ elõadás hangzott el, illetve posztert mutattak be különbözõ fórumokon. A tudományos közlemények száma 64, 26 teljes terjedelmû cikk, 26 idézhetõ absztrakt, valamint 12 könyvfejezet. A teljes terjedelmû cikkek közül 9 cikk impakt faktorral rendelkezõ angol nyelvû lapban jelent meg. Az osztály orvosai számos hazai és külföldi tudományos rendezvényen vettek részt. Dr. Döbrönte Zoltán professzort 2010-ben a Közép-Német Gasztroenterológiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Ma is ellátja a megyei belgyógyász szakfelügyelõ fõorvosi, valamint a regionális gasztroenterológiai szakfel-


251

Jeles napok, neves gyógyítók ügyelõ fõorvosi feladatokat. Dr. Bokor Nándor 2009-ben újraszerkesztett formában megjelentette az ,,Általános ápolástan és gondozás” címû könyvet. Döbrönte professzor a PTE Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központján tanszéki csoportvezetõi feladatokat is ellát. Mellette az egészségtudományi oktatásban dr. Bokor Nándor, dr. Lakner Lilla PhD és dr. Saring Krisztina fõorvosok vesznek részt. Dr. Lakner Lilla PhD 2010-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán orvos-közgazdász és egészségügyi menedzsment szakértõi diplomát szerzett, és elnyerte a ,,mester of science” fokozatot is. Az osztályon fürdõszobák felújítására, 2 emelt szintû hotelellátást nyújtó kórterem kialakítására került sor. Az endoszkópos laboratóriumban javultak a funkcionális vizsgálatok, a gasztro- és duodenoszkópiák, a kolonoszkópiák, az UH-vizsgálatok és az ERCP-beavatkozások feltételei, körülményei. Az osztály az ambuláns helyiségek korszerûsítése mellett több eszközt és mûszert is – szívókészülékeket, ágytálmosót, rtg-képerõsítõt, oxygén koncentrátort, izotóp analizátort, átröngenezhetõ vizsgálóasztalt, kapszulás endoszkópos rendszert, endoszkópos mosó-fertõtlenítõt, vérzéscsillapító készüléket, UH-s gasztroszkópot, hõszondát, kolonoszkópokat, duodenoszkópokat, gasztroszkópokat, infúziós pumpát, pulzoxymétereket, monitort – kapott. Ugyanakkor a fejlesztés üteme nem tart lépést – a nagy igénybevétellel párhuzamosan – az eszközés mûszerpark amortizációjával. Az Olympus-típusú mûszerpark javítása 2009ben jó kezekbe került, az Anamed Kft vette át a karbantartásokat, és azóta zökkenõmentesen zajlik az eszközpark felújítása. Az EU-s struktúraátalakítási pályázattal a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály az új belgyógyászati tömb egy teljes szintjét foglalja majd el egy-, két- és háromágyas komfortos kórtermekkel, a földszinten pedig építészetileg modern ambulanciák kerülnek kialakításra. Sajnos az eszköz- és mûszerpark teljes cseréjére – az EU-s pályázat pénzügyi forrásainak szûkössége miatt – nincs garancia. A gasztroenterológia – a költséges eszköz- és mûszerpark következtében – meglehetõsen drága szakma. Jelenleg a gasztroenterológiai szakambulancián a várakozási idõ 3-4 hét. A Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Iványi János László, aki PhD tudományos fokozattal rendelkezik. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Domján Mihályné diplomás ápoló látja el. A nyugdíjba ment Nagy Józsefné helyére, aki az ambulancia vezetõ asszisztense volt, nem került új vezetõ kinevezésre. Az osztály egyik nagy orvosegyénisége, dr. Marton Éva fõorvos 2010ben nyugállományba ment. A haematológia embematikus alakja, dr. István Lajos professzor viszont 85 éves korában 2007-ben meghalt. Más szakmákkal

252


Jeles napok, neves gyógyítók ellentétben az osztály orvosutánpótlása biztosított dr. Plander Márk haematológus adjunktus és további 3 haematológus szakorvosjelölt személyében. Kiképzésük helyben megoldható, ugyanis az osztálynak a teljes szakképzési idõre vonatkozó akkreditációs engedélye van. Az orvosok munkáját jól képzett szakdolgozói kollektíva – ápolók és asszisztensek – segítik. Az osztály haematológiai centrumként mûködik, a progresszív ellátás III. szintjének megfelelõ jogosítványokkal rendelkezik. Végzik a heveny és krónikus leukaemiák, a nagy és alacsony malignitású lymphomák agresszív cytostatikus kezelését, egyéb malignus és nem-malignus vérképzõszervi betegségben szenvedõk ellátását. Dunántúlon hasonló jogosítványokkal rendelkezõ haematológiai osztály csak a Pécsi Tudományegyetemen mûködik. A szombathelyi osztály közremûködik a csontvelõ átültetésre szoruló betegek elõkészítésében, amelynek során csontvelõ aplasiát kiváltó agresszív cytostatikus kezeléseket végeznek, ellátják a különleges – szûrt, besugárzott – vérkészítmények beadását, a csontvelõ átültetésre szorulók felterjesztését, részt vesznek a HLA-identikus donorok szervezésében. Szoros együttmûködésben dolgoznak a haemophiliások járóbeteg szakellátását végzõ Szombathelyi Területi Vérellátó Haemophilia Gondozójával, és a haemophiliás betegek fekvõbeteg szakellátása során – fõleg sebészi, fogászati és egyéb mûtétek elõkészítéseként – az alvadási fektorok beadását az osztályon végzik, véralvadási betegségekben egyéb haematológiai-haemosztazeológiai ellátást és tanácsadást is végeznek. A magas színvonalú komplex daganatellenes kezelést nagymértékben megkönnyíti az a körülmény, hogy egy épületben van az Onkoradiológiai Osztály Sugárterápiás Részlege, tehát helyben van lehetõség korszerû sugárforrással, lineáris gyorsítóval történõ nagy energiájú megavoltos sugárkezelésre. Az osztállyal egy szinten került kialakításra a Kórházi Gyógyszertár részét képezõ cytostaticum elõkészítõ laboratórium, amellyel jelentõs mértékben javultak az ápolók munkavédelmi körülményei. Az osztály 20 aktív ággyal rendelkezik. 3 egyágyas csíraszegény, félsteril kórtermben cytostatikus kezelések után kialakult súlyos neutropeniás betegeket különítenek el. 2 ún. szubintenzív ágyon központi intenzív ellátást nem igénylõ, de intenzív megfigyelésre szoruló betegeket gyógyítanak. Ezeknek a betegeknek a fokozottabb védelme érdekében megkezdõdött az osztály klimarendszerének felújítása, a 3 egyágyas szobában a zsilipelés lehetõvé tétele. A felülfertõzõdés veszélyének csökkentését szolgálja az osztályon a padlóburkolat cseréje is. Az osztály gép-mûszerparkja mikroszkóppal, EKG-készülékkel, infúziós pumpával, betegõrzõ monitorral és vér-infúzió melegítõ készülékkel bõvült. Tudományos érdeklõdésük a klinikai haematológia nagy témái felé for-


253

Jeles napok, neves gyógyítók dult. Az utóbbi években kazuisztikákon kívül a nagy malignus non-Hodgkin lymphomások, a Hodgkin-kóros betegek, az extranodális non-Hodgkin lymphomák különbözõ formáiról, azok újabb kezelési lehetõségeirõl számoltak be. A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Patológiai Intézetével dolgoznak együtt a krónikus lymphoprotektív betegségekben a molekuláris biológiai módszerek alkalmazásáról. Az elmúlt években több hazai és nemzetközi gyógyszerkipróbálási tanulmányban vettek részt. Fokozott tromboemboliás kockázatú malignus haematológia betegségben perventive adott kis molekulatömegû heparinnal szerzett kedvezõ tapasztalataikról több nemzetközi tudományos fórumon is beszámoltak. Az osztály dolgozóinak közremûködésével 3 idegennyelvû, 7 magyar közlemény és 2 könyvrészlet jelent meg. Nemzetközi és hazai tudományos kongresszusokon 12 elõadással, poszterrel és absztrakkal szerepeltek, amelybõl 3 külföldi volt, Koppenhágában és Kairóban. Egy-egy esetben pedig referátummal, illetve üléselnökként vettek részt a tudományos rendezvények sikerében. A szombathelyi haematológiai szakmai centrum mûködése 2007. április 1-jével nagy csorbát szenvedett. Széleskörû jogosítványai ellenére ellátási kötelezettséget csak Vas megyét illetõen kapott, tehát csak a Vas megyei betegek ellátására állapítottak meg számára HBCS-ét, finanszírozást. 2009-ben Zala megyében a haematológiai betegek ellátásában orvoshiány miatt nagy zavar támadt, ezért a 2 megyei önkormányzat megállapodott abban, hogy a szomszéd megye haematológiai fekvõbetegeit a jövõben Szombathelyen látják el. Viszont ehhez az OEP nem csoportosított át elég súlyszámot. Annak ellenére, hogy nincs ellátási kötelezettségünk Veszprém és Gyõr-Moson-Sopron megyét illetõen, sok beteget kell ellátni ebbõl a 2 megyébõl is, amelynek pénzügyi háttere nincs biztosítva. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? Beteg emberekrõl van szó, tehát valahol, valakinek az ellátásukról gondoskodni kell. Nem a betegek hibásak a lehetetlen állapotokért, hanem azok a kormányzati szereplõk, akik ezt a helyzetet 2007-ben elõidézték, hibát-hibára halmozva összekuszálták a betegutakat, az addig jól mûködõ progresszív ellátási rendszert romba döntötték. Az Ideg- és Gerincsebészeti Osztálynak a vezetését dr. Csókay András PhD távozását követõen dr. Huszár Béla, majd dr. Takáts Lajos látta el ideiglenesen. Utóbbi dr. Bobest fõorvos tanítványa. 2008. április 14-tõl dr. Szabó József osztályvezetõ fõorvosi kinevezésével – aki sebészetbõl, traumatológiából és idegsebészetbõl szerzett szakképesítést – a vezetés stabilizálódott. Dr. Szabó fõorvos Gyuláról, a megyei kórház idegsebészetérõl került Szombathelyre. Az osztályvezetõ ápolói teendõket Szabó Péterné látja el, mi-

254


Jeles napok, neves gyógyítók után 2004-ben Peitli Ottóné nyugdíjba vonult. Az osztályon részmunkaidõben még ma is dolgozik az osztályt alapító dr. Bobest Mátyás. Kórházunk idegsebészete regionális szerepet töltött be, amelyet egy tollvonással 2007. árpilis 1-jei hatállyal a Kormány megszüntetett. Ugyanakkor Zala megye – fõleg neurotraumatológia vonatkozásban – igénybe veszi a szombathelyi idegsebészetet. Viszont erre a tevékenységre a kórház ellátási kötelezettséggel nem rendelkezik, így HBCS-ét sem kaptunk hozzá, vagyis a tevékenységet az OEP nem finanszírozza. Említett külsõ körülményekre való tekintettel az osztály ágyszámát középtávon csökkenteni kell, a jelenlegi 20 aktív ágy csak a Vas megyei idegsebészeti esetek ellátására túlzott. Az idegsebészeti szakma számára jelentõs fejlesztések történtek a kórházban. Ide sorolható a 2006-tól mûködõ CT-berendezés, valamint a 2009-ben üzembe állított 3-Teslás MR-berendezés, amelynek keretében lehetõség van MR-spektroszkópiára, MR-angiográfiára és diffúziós vizsgálatokra. A sürgõsségi tömb felépülésének és tevékenységének elindulásával is sokat nyert az idegsebészet. A 24 órás CT-vizsgálati lehetõség, a 2 aszeptikus mûtõ, a helikopteres szállítás, valamint az optimális leszállás és fogadás lehetõsége nagyban emelte az idegsebészeti ellátás színvonalát. 2005-ben dr. Takáts Lajos idegsebész fõorvos tervei alapján hazai gyártású új csigolyarögzítõ eszközök – ágyéki és nyaki cage – kerültek forgalomba és felhasználásra. A módszer elõnye a minimális invazivitás és az alacsony költségigény. Több idegsebész szakorvos nemzetközi tanfolyamon elsajátította a csigolya ballon-kyphoplasztika mûtéti technikáját. Ezt követõen rendszeresen és sikeresen végzik az összeroppant csigolyákat perkután módon csontcementtel rögzítõ mûtéteket. Az onkológiai géppark 2006-os fejlesztésével lehetõvé vált az agydaganatok esetében a csúcstechnológia körébe tartozó sugársebészeti, frakcionált stereotaxiás kezelés. Ez ideig a kezelések száma meghaladja a 100 esetet. Ugyancsak lehetõvé vált a stereotaxiás biopszia is. Az osztály eszköz- és mûszerparkja bõvült idegsebészeti ultrahangos vágókészülékkel és operációs mikroszkóppal, de a mûtéti feltételeket javította a mûtõasztal és mûtõlámpa cseréje is. A kórház EU-s források bevonásával tervezi neuronavigációs eszköz beszerzését is. Az EU-s munkaidõs szabályokra történõ áttérést követõen az osztály munkaidõn túl csak készenléti szolgálatot adott, viszont az igények miatt ezt meg kellett változtatni, s ma már hétközben az osztály idegsebész ügyeletes szakorvost, hétvégeken és ünnepnapokon pedig készenlétes, vagyis behívható szakorvost állít ki. Az osztály orvosai szinte minden évben részt vesznek a Markusovszkypályázaton. Dr. Bobest Mátyás, dr. Papp Vilmos és dr. Takáts Lajos fõorvo-


255

Jeles napok, neves gyógyítók sok az elmúlt években részt vettek a dr. Palkovits Miklós professzor, akadémikus által vezetett agykutatási programban, és ennek révén a világ vezetõ szaklapjaiban megjelent tudományos közlemények társszerzõi lettek. Az osztály orvosai és szakdolgozói számos hazai és külföldi tudományos konferencián vettek részt. Az elmúlt 7 évben az orvosok 10, a szakdolgozók 5 közleménnyel, valamint kb. 20-20 elõadással vettek részt a tudományos közéletben. Az osztály 2010-ben tudományos ülés keretében emlékezett meg a szombathelyi idegsebészet szervezett beindulásának, az Idegsebészeti Osztály alapításának 30 éves évfordulójáról. Az Infektológiai Osztály ágyszáma az 1995-ös 40-rõl szinte minden évben csökkent, és a végsõ 20 aktív ágyat 2007. április 1-jei hatállyal jogszabályban rögzítve állapította meg a szaktárca. Évente 900-1.000 fekvõbeteget, 2.500-3.000 járóbeteget látnak el, az átlagos ápolási nap évrõl-évre csökken, 2009-ben 4,5 nap volt. Az osztály szakmai profilja – a felnõtteket és a gyermekeket illetõen is – a klasszikus fertõzõ betegségek ellátása, az ismeretlen lázas betegségek kivizsgálása. Kijelölt országos centrumként 1993 óta végzik a krónikus B- és Cvírushepatitises betegek kivizsgálását és antivirális kezelését. Ehhez azonban az OEP nem biztosít finanszírozást, nincs mögötte TVK. A fekvõbetegek többsége enterális és légúti beteg, köztük hepatitis és mononucleosis, kisebb része egyéb lázas fertõzõ beteg, köztük ritkábban elõforduló infekciók, mint a meningitis, encephalitis, zoonózis, Lyme-kór. Az Infektológiai Osztály a kórházi infekciókontroll keretében rendszeresítette a nosocomiális vizitek rendszerét, amelynek során tanáccsal szolgálnak multidrog-rezisztens kórokozók által okozott infekciók kezeléséhez Az osztályvezetõ fõorvos, dr. Schneider Ferenc csecsemõ-gyermekgyógyász, belgyógyász és infektológus szakorvos, regionális infektológus szakfelügyelõ fõorvos, aki vezetõségi tagja a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaságnak, 2006-tól fõtitkára, majd 2009-tõl elnöke. Dr. Schneider Ferenc 2009-tõl megbízottként ellátja a kórházhigiénés fõorvosi feladatokat is. Az osztály szakmai elismertségének bizonyítékaként 2009-ben az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Intézete a szombathelyi osztályt jelölte ki rövid idõre regionális centrumnak az ,,új” influenzás (H1N1) esetek ellátására. Az osztályvezetõn túl 1 orvos rendelkezik infektológiai szakvizsgával, 1 fõ – az osztályvezetõ-helyettes dr. Gábor Beáta – csecsemõ- és gyermekgyógyászati szakorvosi képesítéssel, 2 fõ pedig szakorvosjelölt státuszban van. Az osztály orvosi ügyeletét más osztályok orvosaival együtt látják el, viszont minden alkalommal biztosított az infektológiai készenléti szolgálat.

256


Jeles napok, neves gyógyítók Az osztály szakápolói feladatait 15 fõ látja el. Az osztályvezetõ ápoló 2005-ig Németh Józsefné volt, õt Sági Teodóra követte. A kórház egyetlen szervezeti egységeként az Infektológiai Osztálynak csak ideiglenes mûködési engedélye volt, amely 2008. december 31-ig adott haladékot, hogy az osztályt áttelepítsük a központi telephelyre. Ennek az ÁNTSZ részérõl egyetlen indoka az volt, hogy a kámoni tömbben nem volt diagnosztikus – rtg, laboratóriumi – háttér. A volt urológiai épület emeleti traktusainak és az akadálymentes közlekedést biztosító lift teljes rekonstrukciójával 2008 novemberében az Infektológiai Osztály beköltözött a központi telephelyre, és végleges mûködési engedélyt kapott az ÁNTSZ-tõl. Az osztály végleges helye az EU-s pályázati forrásokból megvalósuló belgyógyászati tömb földszintjén lesz 20 aktív ággyal, továbbá egy 3 ágyas tbc-s részleggel. A kórházi eszköz- és mûszerpark fejlesztése keretében és az Infektológia Jövõjéért Vas Megyei Alapítvány támogatásával az Infektológiai Osztály antidecubitus matracot, infúziós pumpát, szívókészüléket, immerziós lencsét, EKG-készüléket, pulzoxymetert, defibrillátort, centrifugát, mikroszkópot és termosztátot kapott. Az osztály tudományos munkájából kiemelésre érdemes a 14 közlemény, a 57 tudományos rendezvényen való részvétel és a 49 elõadás. 2010-ben Kõszegen az osztály szervezte meg az Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Szakdolgozók 29. Vándorgyûlését. Az Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály dr. Király István mb. osztályvezetõ fõorvos vezetésével 2006. január 1-jén alakult meg. Ezt a megyei önkormányzat beruházásával megvalósított Haemodinamikai Laboratórium tette lehetõvé. Elõtte ehhez hasonló munka a Központi Radiológiai Osztály DSA-berendezésén folyt. Az osztályvezetõ asszisztensi feladatokat Németh Rita látta el, aki az osztály 2009. december 31-ei megszûnésével csoportvezetõ asszisztensként a részleg szakdolgozóinak irányítását végzi. Dr. Király István 2010. január 1-jével a Soproni Erzsébet Kórház Radiológiai Osztályának osztályvezetõ fõorvosa lett. Az osztály dr. Nagy Lajos professzor irányításával ellátta a diagnosztikus és terápiás célú szívkatéterezéseket, viszont a többi orvosi feladat dr. Király Istvánra hárult, amely éves viszonylatban 500-600 beavatkozást jelentett. Diagnosztikus angiográfiákat végzett a test egész területén. Ballonos angioplasztikát (PTA) és sztent implantációkat végzett az egész testben, kivéve az intracranialis beavatkozásokat. Tevékenységi köréhez tartozott a daganatos betegek szelektív kemoterápiája, valamint a – kevés helyen mûvelt – speciális vaszkuláris beavatkozások (TIPS) és a perkután biliáris, epeúti intervenciók végzése, továbbá a vérzések lezárása. 2006-tól új mûtéti eljárásként bõvült az


257

Jeles napok, neves gyógyítók osztály ellátási palettája a dialízis fisztulák szervizével, amelyet az országban csak néhány helyen végeznek. Az agyi aneurysmák kimutatására ma már a CT-vizsgálat a legalkalmasabb eljárás. Az agyi aneurysmák katéteres ellátásában nem sikerült szerepet kapnunk, mert kialakultak az ország megfelelõ helyein erre a feladatra specializálódott centrumok. De ezt a törekvésünket az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály szakmai profilja sem erõsítette meg, mert a mûtéteket igénylõ agyi aneurysmás betegeket a PTE Általános Orvostudományi Karának Idegsebészeti Klinikájára küldik. Joggal hivatkoznak arra, hogy a katéteres technika miatt kevés a mûtéti szám, így kellõ rutinjuk nincs a mûtéteket illetõen. Az Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológia Osztály 24 órás készenlétet lát el, amely megterhelõ orvosnak és szakdolgozónak egyaránt. Az osztály megszûntetésével a készenléti szolgálat továbbra is mûködik, orvosi vonalon a Központi Radiológiai Osztály, valamint a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály tartja fenn, illetve látja el a feladatokat. Az osztály 2009. december 31-ei megszûnése után az egység a Központi Radiológiai Osztály részlege lett, de mindazokat a profilokat megõrizte, mint amit még az osztályszerkezetben mûködõ szervezet kiharcolt magának. Ebben a munkában részfoglalkozású orvosként továbbra is részt vesz dr. Király István fõorvos. Az is igaz, hogy néhány tevékenység, amelyet az egység végez, az OEP által nincs befogadva, tehát finanszírozás nélkül végezzük a Vas megyei betegek javára, érdekében. Az osztály kialakításához és a SIEMENS gyártású haemodinamikai agiográfiás géppark beszerzéséhez a megyei önkormányzat 250 millió forinttal járult hozzá. Egyébként a szervezet a komplex tömb I. emeletének déli szárnyában került elhelyezésre. Az osztály mûködése alatt 11 közleménnyel és 29 elõadással vett részt a tudományos közéletben. A Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Nagy Lajos PhD, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának c. egyetemi tanára. Az osztályvezetõ ápoló Krajczár Ferencné. Orvosi állománya viszonylag stabil, bár néhány fõs orvosfejlesztésre szükség lenne az osztályon. Az osztály szakmai profiljában gyökeres változás állt be 2006-tól, ugyanis 2005 végére megyei önkormányzati támogatással telepítésre került a Haemodinamikai Laboratórium, s megnyílt a lehetõség a Vas megyei betegek szívkatéterezésére. Elõször a munka diagnosztikus coronarographiákkal, elektív percutan intervenciókkal kezdõdött, és 2006 szeptemberétõl végzik a kórházba felvett akut szívinfarktusos betegek folyamatos ellátását, sztentelését is,

258


Jeles napok, neves gyógyítók szakmailag indokolt esetben gyógyszerkibocsátó sztenttel. Ezzel egyidõben bevezették az intraaortikus ballon pumpa kezelést is. 2007-ben az elõbbieket követte a szívelégtelenségben szenvedõ betegek reszinkronizációs pacemakerezése. 2008-tõl végeznek intracoronariás nyomásmérést. 2009-ben a 3Teslás MR telepítésével megkezdõdtek a szív MR-vizsgálatok. Az éves szívkatéterezések száma eléri az 1.150 esetet, amelybõl 700 diagnosztikus vizsgálat, 450 pedig diagnosztikus coronarographiát követõ intervenciós beavatkozás. Az acut coronaria syndromás betegek száma 300 körüli évente. A szívkatéterezés következményeként a Vas megyei infarktuson átesett betegek 3 hónapon belüli halálozása 10 százalékkal csökkent ahhoz az idõszakhoz képest, amikor még nem volt lehetõség a szívkatéteres terápiára. Az osztály kiemelkedõ tudományos tevékenységének legjobb bizonyítéka, hogy 2 orvos szerzett PhD tudományos minõsítést. Dr. Nagy Lajos professzor 2008-tõl elnöke a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának. 2005-ben az osztály rendezte a MBT Dunántúli Szekciójának Vándorgyûlését Bükfürdõn. 2008-ban akkreditált kötelezõ szintentartó belgyógyász továbbképzést szerveztek. Az osztályról 13 közlemény került ki, és 25 elõadás hangzott el. Nemzetközi tudományos kongresszusokon 43, hazain 85 részvételrõl tudnak számot adni. Az osztály aktívan részt vesz a Vas Megyei Szívprogramban, ezzel jelentõs mértékben járul hozzá a szívbetegségek megelõzését szolgáló széleskörû egészségnevelõ tevékenységhez. Dr. Nagy Lajos professzor több elõadást tartott a koszorúér betegségek megelõzésérõl és kezelésérõl, illetve a ,,francia paradoxonról”, a vörösbor mértékletes fogyasztásának elõnyös hatásáról a szívinfarktus megelõzésében. Ennek a tevékenységnek a kiegészítéseként létrehozták 2007-ben a metabolikus ambulanciát, ahol kardiológus szakorvos mellett gyógytornász és diabetikus dolgozik azon, hogy a páciensek és betegek rizikóinak sokaságát közös erõvel csökkentsék. A betegelõjegyzési listák lassan nõnek a kardiológiai járóbeteg szakellátásban is. A várakozási idõ a kardiológiai szakrendelésre kb. 6 hét, a diagnosztikus szívkatéterezésre és a kardiológiai ultrahangra pedig 3 hét. Sürgõs esetben természetesen soron kívül is fogadnak beteget. Az osztály mûszer- és eszközfejlesztései közül kiemelkedik a Haemodinamikai Laboratórium telepítése. Emellett ultrahangokat, UH-fejeket, antidecubitus matracot, perfuzort, 24 órás vérnyomásmérõt, külsõ pacemakert, EKG-készüléket, terheléses EKG-rendszert, defibrillátort, videoprintert, videorekordert, mûködtetõ szoftvereket, infúziós pumpákat, haemoglobin mérõt, kapnográfot, laryngoscopokat, vér-infúzió melegítõt, szívókészüléket kapott az osztály. A mobil kardiológiai ultrahang beszerzése lehetõvé tette a


259

Jeles napok, neves gyógyítók Haemodinamikai Laboratóriumba válságos állapotban bekerülõ betegek azonnali vizsgálatát helyben, továbbá a koronária õrzõben fekvõ akut betegek ágy melletti vizsgálatát. Az osztály szakmai fejlõdéséhez járult hozzá 2005-ben a szívkatéteres beavatkozásoknak is helyt adó Haemodinamikai Laboratórium és a hozzátartozó fektetõ kialakítása. 2006-ben megújultak és bõvültek a kardiológiai szakambulanciák a belgyógyászati tömb földszintjén, és ezzel a Rendelõintézetben megszûnt a kardiológiai járóbeteg szakellátás. A belgyógyászati tömb, valamint az onkológiai tömb földszinti és elsõ emeleti fedett összeköttetése az aktív kardiológiai ellátás céljait is szolgálta, mivel a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály a belgyógyászati tömbben, a Haemodinamikai Laboratórium pedig a komplex tömbben található, és ezzel az összeköttetéssel fedett útvonalon kerül a szívkatéterezésre kerülõ beteg az osztályról a katéteres laboratóriumba, s onnan vissza. Az EU-s pályázati forrásból és megyei önkormányzati hozzájárulással a közeljövõben új belgyógyászati pavilon épül a régi helyén, amely 10 egyágyas, 12 kétágyas és 12 háromágyas, fürdõszobás kórtermekben fogadja pár év múlva a betegeket. Ebbõl egy szintet majd a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály foglal el 60 aktív és 10 krónikus rehabilitációs kardiológiai ággyal. A kardiológiai ambulanciák a földszinten kerülnek kialakításra. A Kórházi Gyógyszertárat 2000-2005 között a Pharmadose Kft mûködtette. A pénzügyi csõdbe jutott kórház megmentésére olyan koncepciók születtek, hogy a gyógyszertár, a Központi Laboratórium, a Központi Radiológiai Osztály kiszervezésével, funkcionális privatizációjával menthetõ meg az intézmény. Ennek a folyamatnak a beindítását nem lehetett megállítani. Az egészben az a szerencse, hogy a folyamat megállt a gyógyszertár kiszervezésével. Bár a funkcionális privatizációnak egy másik fontos oka az volt, hogy a kórház anyagi helyzetét tekintve nem tudta a feladatai ellátására alkalmatlan gyógyszertárat modernizálni. A mûködtetõ cég az átalakítás során az ideiglenes gyógyszertárat elég mostoha körülmények között, az Izotópdiagnosztikai Osztály helyén, a belgyógyászati tömb földszintjén mûködtette. Kétségtelen, hogy a mûködtetõ Kft mintegy 70 millió forintos ráfordítással a fõépület volt gyermekgyógyászati szárnyának földszintjén és alagsorában rövid idõ alatt korszerû intézeti gyógyszertárat, valamint egy zártforgalmú gyógyszertárat alakított ki. Ez utóbbi egységben csak a kórházi orvosok által felírt recepteket, valamint a kórház dolgozóinak receptjeit lehetett kiváltani. Az akkori forgalomra rálátásunk nem volt, de a kialakítás költsége valószínû 1-2 év alatt megtérült, ugyanis a Kft-n keresztül kapta a kórház a betegellátás során felhasznált gyógyszereket, illetve más gyógyászati anyagokat, valamint a Központi

260


Jeles napok, neves gyógyítók Laboratórium által felhasznált vegyszereket is. És ebben a köztes közvetítõi szerepben feltételezhetõen a Kft megtalálta a számítását. Elõbbit az is igazolja, hogy a Kft a szerzõdés leteltével – 2006. január 1jét követõen – is szerette volna tovább mûködtetni a kórházi gyógyszertárat. Ebben a kérdésben támogatókra találtak a megyei közgyûlés akkori ellenzéki frakciójának tagjaiban. Végül a testület többségben lévõ jobboldali frakciója segítségével a kórház visszavette a gyógyszertár mûködtetését. Az átvétel nem volt probléma mentes, azonnal eltávozott a Zártforgalmú Gyógyszertárban dolgozó 3 gyógyszerész és 3 asszisztens. Utóbbi egység bútorzatának átvételérõl a pénzügyi kondíciókat illetõen sem sikerült megegyezni, ezért a távozó Kft a bútorzatot elszállította. Ennek ellenére már 2006. január 15-én kinyitott a Zártforgalmú Gyógyszertár, amely késõbb a közforgalmú gyógyszertárakhoz hasonló szintû jogosítványokat kapott, s évente kb. 1,2 milliárd forintos forgalmat bonyolít le. Ezt a nehéz idõszakot a kórház dr. Gagyi Dénesné fõgyógyszerész szakmai hozzáértésével és kompromisszum készségével sikeresen átvészelte, aki az átvételt követõen új gyógyszertári kollektívát szervezett a kórházi állományba visszakerült és az újonnan belépõ dolgozókból. A magángyógyszertárakkal a jövedelmeket illetõen nem tudjuk felvenni a versenyt, ezért elég nagy a fluktuáció. Jelenleg 6 gyógyszerésszel, 12 asszisztenssel, 2 adminisztrátorral, 3 takarítóval és 1 segédmunkással történik a gyógyszertári feladatok ellátása. Sajnos a gyógyszerész szakma egyik nagy egyénisége, dr. Szigetváry Ferencné nyugállományba vonult. 2009-tõl a részben Közforgalmú Gyógyszertárként is mûködõ szervezet kénytelen hatósági rendelkezésre részt venni a szombathelyi városi gyógyszertári ügyeleti ellátásban. 2006-ban az onkológiai tömb épületében kialakításra került az onkológiai citosztatikus készítmények oldására szolgáló laboratórium. A gyógyszertárnak ebben az egységében dr. Csaba Miklós részfoglalkozású gyógyszerész irányításával 3 asszisztens dolgozik. Az elmúlt években számítógépekkel és nyomtatókkal, valamint digitális mérlegekkel bõvült a gyógyszertár eszközparkja. 2009-ben a gyógyszertárban klimaberendezés került felszerelésre. Az integrációt megelõzõen Szentgotthárdon megkezdett intézeti gyógyszertár kialakítását befejeztük. Viszont a 2 intézmény egyesülésével Szentgotthárdon már nem kellett intézeti gyógyszertárat fenntartani, ezért az egységet bérbe adtuk. A gyógyszerészek 9 hazai és 5 nemzetközi – franciaországi, skóciai, portugál és svájci – tudományos konferenciai részvételrõl tudnak számot adni. Tudományos konferenciákon 2 elõadással szerepeltek.


261

Jeles napok, neves gyógyítók A Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály vezetését dr. Morvay Balázs távozását követõen megbízott osztályvezetõ fõorvosként egy évig dr. Németh László, azt követõen pedig napjainkban is dr. Schaffer Éva fõorvos látja el. Mindketten még a híres ,,Széll Kálmán-iskola” tanítványai. Az osztályvezetõ intenzívterápiás helyettese dr. Bene Szilvia, aneszteziológus helyettese pedig dr. Farkasdi József. A nyugállományba vonuló legendás fõnõvér, Csemez Miklósné helyett az osztályvezetõ ápolói beosztást Zadarozsni Gabriella kapta meg. Dejcsics Józsefné, az osztályvezetõ-helyettes ápoló szintén nyugdíjba ment, és a helyettesi feladatok ellátására dr. Kanyóné Hajdú Noémi kapott megbízást. Ugyancsak a nyugdíjba vonuló Ács Ibolya helyett dr. Horváth Sándorné lett a vezetõ aneszteziológus asszisztens. Az osztályon elég nagy a fluktuáció, csak 2005-ben 7 szakorvos munkaviszonya szûnt meg, többen pedig részfoglalkozásban vállaltak munkát. Általában 15-20 közötti szakorvossal történik a szakmai feladatok ellátása, s ez a létszám látja el a szakorvosképzéssel kapcsolatos feladatokat is. Az EU-s munkajogi szabályok miatt, hogy az ügyelet után szabadnapot kell biztosítani, néhány orvos felvételével lehetne a helyzetet normalizálni, s a mûtéti szakmák igényeit maximális mértékben kielégíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kórház jelenlegi TVK-ja a jelenleginél nagyobb volumenû mûtéti számot nem bír el. A szakdolgozókat illetõen problémát jelent, hogy egyre több a szakképzetlenek aránya. A helyzetet ebben az esetben úgy tudjuk rendezni, hogy ezek a dolgozók munkamelletti képzés keretében szerezhetnek szakképesítést. Az osztály a szívsebészeti anesztéziát és intenzív ellátást kivéve valamennyi specialitást mûveli. 2010-tõl a környezetszennyezés csökkentése érdekében az altatásokat – nitrogénoxidul mellõzésével – oxigén-levegõ keverékhez korszerû inhalációs narkotikumot és intravénás gyógyszereket kombinálva valósítják meg, fájdalommentességet és ideális mûtéti feltételeket teremtve. Egyre több kiterjedt mûtéthez használnak kombinált – regionális és általános – érzéstelenítést, többek között az általános sebészet, a mellkassebészet, az érsebészet, az urológia és a nõgyógyászat esetében, amely a posztoperatív szövõdmények megelõzését célozza. A szülészeti anesztéziában – a császármetszések adatai ismeretében – évrõl évre egyre több a gerincközeli érzéstelenítés. Az osztály képes egyes különleges technikák alkalmazására is, mint pl. a gégészetben alkalmazott JET-technika, amely nélkülözhetetlen a légcsõmetszést elkerülõ hangszalag-fixációs mûtéthez, a beavatkozással a hangszalag rögzítését érik el. Manuális beavatkozással segítik más szakmák betegellátását, pl. kemoterápiás ellátás célját szolgáló vénás kanül, valamint dialízist biztosító kanül behelyezése. Készenlétet biztosítanak a reumatológiai biológiai kezelésekhez,

262


Jeles napok, neves gyógyítók invazív radiológiai beavatkozásokhoz, valamint a kórházon belüli újraélesztésekhez. A fájdalom rendszeres mérését végzik a mûtétet követõen az ébredõben, pontosan mérik az alkalmazott fájdalomcsillapító hatását, s ezzel segítséget adnak a beteget a továbbiakban ellátó osztálynak a terápiához. 2006-tól foglalkoznak az agyi károsodás csökkentése érdekében az újraélesztett betegek mielõbbi hûtésével. Tapasztalatuk szerint a hûtés neuroprotektív hatása nem elhanyagolható. A Mentõszolgálattal együtt kidolgozott protokollnak megfelelõen a reanimáció alatt a helyszínen megkezdett hûtést az osztályon – az egyéb szokásos eljárások mellett – folytatják. A gyógyítás során nem elhanyagolható a betegek tápláltsági állapota. Az altatás elõtti aneszteziológiai vizsgálaton tájékozódnak a beteg tápláltságáról, és az alultáplált beteg elõkészítése során klinikai táplálási javaslatot is adnak. Az optimális parenterális és enterális táplálás megvalósulása költséghatékony módszer, s a szövõdmények megelõzése révén bõven megtérül. Az enterális táplálás biztosítása érdekében évente 70-80 PEG behelyezésében vesznek részt onkológiai és neurológiai betegségben szenvedõkön. Szervtranszplantációs aktivitásunk révén országosan a donorjelentõ kórházak vezetõ tízes mezõnyébe kerültünk, sõt 2007-ben a rangsorban a 2. helyet értük el. Az osztály tudományos tevékenysége jó irányt vett. Az elmúlt években 5 közleményük jelent meg, 29 orvosi és 6 szakdolgozói elõadást tartottak, továbbá 4 fõ képviselte az osztályt külföldi kongresszusokon, Bécsben, Koppenhágában, Madridban, Valenciában és Celljében. Az osztály orvoskara 68 alkalommal vett részt hazai tudományos rendezvényeken. A Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Tudományos Társaság Észak-dunántúli Szekciójának ülését az osztály szervezte meg 2008-ban Szombathelyen, amelynek során egyben az osztály alapításának 40 éves évfordulójára is emlékeztek. 2006-ban az osztály szakdolgozói rendeztek tudományos konferenciát. Az osztály 2 szakorvosa oxyológiai és sürgõsségi szakvizsgát tett. Az osztályon az utóbbi években jelentõs mûszer- és eszközfejlesztések történtek. Megyei önkormányzati támogatásból, miniszteri pályázati és kórházi forrásokból, alapítványi támogatásokból beszerzésre kerültek olyan mûszerek és eszközök, mint gázelszívók, infúziós pumpák, vér- és infúzió melegítõk, altató- és lélegeztetõ gépek, antidecubitus matracok, defibrillátor, laryngoscop készlet, intenzív ágyak, betegõrzõ monitorok. A következõ években az EU-s struktúraátalakítási pályázat forrásaiból rekonstrukcióra kerülhet az osztály, s megújulhat a mûszer- és géppark. A Központi Laboratórium osztályvezetõ fõorvosa, dr. Kovács L. Gábor professzor, az MTA levelezõ tagja – ma már az MTA rendes tagja – 2004-


263

Jeles napok, neves gyógyítók ben Pécsre távozott tanszékvezetõ egyetemi tanárnak. Ezt követõen 1 évig dr. Soroncz Mária Márta megbízott osztályvezetõ fõorvosként vezette az osztályt. 2005 augusztusában pályázati úton dr. Hadarits Ferenc nyerte el az osztályvezetõ fõorvosi állást, aki azt megelõzõen 2 éves tanulmányúton volt az Amerikai Egyesült Államokban. Az osztályvezetõ asszisztens, Vörös Gáborné nyugdíjba ment, de azóta is elnöke a szakdolgozókat tömörítõ MOLSZE-nek, és 2005-ben az Egyesület nagygyûlését Bükön rendezte. Utóda Szalay Sámuelné orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus lett, aki mellett további 5 diplomás orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus dolgozik az osztályon. Az osztályvezetõ fõorvoson túl még 3 orvos – fõ-, illetve részfoglalkozásban –, 11 szakgyógyszerész, biológus és vegyészmérnök áll alkalmazásban az osztályon. Az említetteken túl 17 szakasszisztens, 16 laboratóriumi asszisztens, 3 vegyésztechnikus és 10 segédasszisztens is dolgozik a Központi Laboratóriumban. Az osztály éves vizsgálati száma meghaladja a 2 és fél milliót. A kórház saját fekvõ- és járóbetegek laboratóriumi igényei mellett biztosítja Szombathely város, valamint vonzáskörzete háziorvosainak és házi gyermekorvosainak klinikai laboratóriumi szakellátását. A szombathelyi és a városkörnyéki körzetekbõl a vérminták zömét laborkörjáratos gépkocsi szállítja be a Központi Laboratóriumba. Ma már a Rendelõintézetben és a Kõszegi Szakorvosi Rendelõben is csak vérvételre van lehetõség, és a vizsgálati anyag bekerül a kórház központi telephelyére. A megye többi klinikai laboratóriuma – Celldömölk, Körmend, Sárvár, Szentgotthárd, Vasútegészségügyi Kft – által nem végzett kvalifikált vizsgálatok is kórházunk laboratóriumára hárulnak. A laboratórium feladata több különleges, regionális szervezésû vizsgálat tekintetében a megyehatáron túlra is kiterjed, mint a flow-cytometria (áramlásos sejtmérés), HPLC-analitika (magas nyomású folyadék kromatográfia). 2002 óta adottak a lehetõségek a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokra (PCR) is, de 2006-tól finanszírozását az OEP jelentõsen csökkentette. Sõt az elõbbiekben említett regionális vizsgálatokat az OEP nem is finanszírozza. Ezt a helyzetet még súlyosbította, hogy 2009. április 1-jétõl az OEP a teljes értéken finanszírozott laborpontok számát 20 százalékkal csökkentette. A Központi Laboratórium által vizsgált anyagok száma jelentõsen megemelkedett a Sürgõsségi Betegellátó Osztály, de fõleg a sürgõsségi ambulancia jelenlegi formájában – 2007-tõl – történõ beindulásával, illetve mûködésével. A csõposta adta lehetõség miatt a sürgõsségi igények ma már nem bizonyos idõközönkénti elfoglaltságot, hanem folyamatos munkát jelentenek a gyakorlatban. Az osztály palettája rendkívül széles, mintegy 300 fajta – klinikai kémiai,

264


Jeles napok, neves gyógyítók vérképzési és véralvadási, hormonális, immunológiai, vizelet-analitikai, valamint genetikai – vizsgálatot végeznek. Az elmúlt években új vizsgálati eljárások bevezetésére is sor került. Szérum-kreatinin kérés esetén automatikusan megadják a krónikus veseelégtelenség stádiumát meghatározó GFR-értéket. A cukorbetegek gondozása során rendszeresen meghatározták önmagában a mikroalbumin szintet, s ezt újabban kiegészítik a mikroalbumin szintet a kreatinin szinttel összehasonlító ACR (Albumin/Creatinin Ratio)-értékkel. A liquor vizsgálatoknál jelenleg már a sejtszámot képesek ügyeleti idõben is megadni, mert a jelenleg alkalmazott módszerrel orvos nélkül is képesek a vérkép vizsgálatára használt automatával – bizonyos elõkészítések és speciális feltételek teljesítése után – elvégezni az ilyen típusú vizsgálatokat. Az alacsony molekulatömegû heparin-készítményekkel történõ kezelés hatékonysága laboratóriumi ellenõrzésének nagy jelentõsége ma már nincs, de speciális esetekben ez elengedhetetlen, s ezekben az esetekben vizsgálják az X. véralvadási faktort. A Központi Laboratórium hazai és nemzetközi minõségellenõrzési szervezetek állandó kontrollja alatt áll. 2004-ben a Nemzeti Akkreditációs Testület – az országban elsõként – átadta azt az akkreditációs okiratot, amellyel laboratóriumunk tevékenységét a minõségbiztosítás, a minõségi munka tekintetében a legmagasabb szinten ismerte el. 2007-ben viszont az akkreditációt anyagi megfontolásból nem újítottuk meg. 2007-ben megtörtént a laboratóriumi informatikai rendszer modernizálása (Roche PSM-LIS). Jelenleg folyik a PSM-LIS rendszer és az ISH által mûködtetett MedSol-rendszer egymáshoz történõ illesztése, hogy a klinikai szakmák orvosai a mindennapi gyakorlatban hozzáférjenek a Központi Laboratórium adatbázisához. Megvalósult a Központi Laboratórium és a háziorvos, valamint a házi gyermekorvos kollégák közötti elektronikus kapcsolat, az online leletközlés. A laborvegyszer közbeszerzési tenderek mindig tartalmazzák a laboratóriumi gép-mûszerpark telepítését is. Ennek következtében minden közbeszerzés után számítani kell arra, hogy a Központi Laboratórium kollektívája egyegy laboratóriumi vizsgálatot az eddigiektõl eltérõ gépparkon kell, hogy elvégezze, s így minden ilyen esetben a vizsgálati metodikákat újra kell tanulni. Ez történt bizonyos vizsgálatok esetében 2006-ban és 2010-ben is. Kórházunkban mûködött prof. dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár, tanszékvezetõ irányításával a PTE Egészségtudományi Kar Diagnosztikai Tanszéke. Távozása után Szombathelyen a kórházban maradt a Diagnosztikai Gyakorlati Tanszék, amelynek tanszékvezetõ fõiskolai tanára dr. Salamonné


265

Jeles napok, neves gyógyítók dr. Toldy Erzsébet PhD lett, aki jelenleg a megszûnt tanszéket felváltó Diagnosztikai Gyakrolati Tanszéki Csoport vezetõje. A Központi Laboratórium tudományos munkássága rendkívül sokrétû. 33 hazai közlemény és 26 hazai poszter, 17 külföldi közlemény írásában vettek részt. 74 hazai és 8 külföldi kongresszuson fordultak meg, a hazai tudományos rendezvényeken 51 elõadást tartottak. Dr. Hadarits Ferenc 3 szakkönyv kiadásában lektorként mûködött közre, dr. Salamonné dr. Toldy Erzsébet 15 könyvfejezet írásában és lektorálásában vett részt. Az osztály gép- és mûszerparkja a vegyszertenderekkel együtt eldõlt eszközökön túl saját forrásokból és alapítványi támogatásokból is bõvült. Többek között beszerzésre került 1-1 ioncserélõ mûszer, mikroszkóp, kariotipizáló rendszer, centrifuga, termosztát, osmometer, EC-detector, laboratóriumi programcsomag, haematológiai készülék, vérkép automata, vizeletüledék-mérõ automata. A flow-cytometeria vizsgálatokhoz szükséges mûszer amortizációja miatt újabb eszköz vásárlása – a PTE Általános Orvosi Kara mellett Dunántúlon csak Szombathelyen vannak ilyen vizsgálatok – a funkció további fenntartása érdekében elodázhatatlan. Az is fontos, hogy a feladat ellátásához megfelelõ gyakorlattal rendelkezõ szakorvos is van kórházunk alkalmazásában dr. Plander Márk adjunktus személyében. Fejlesztések történtek a Központi Laboratórium Genetikai Részlegén is, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a részleg vezetésére megfelelõ végzettséggel rendelkezõ szakorvost is alkalmazni tudunk. A részleget 2005 óta dr. Siposné dr. Wessely Judit fõorvosnõ vezeti. A Központi Laboratóriumban csak néhány millió forintos építészeti munkákra került sor az aktuálisan használatba kerülõ új géppark telepítése során. A Központi Mûtõszolgálat szervezetéhez a Központi Aszeptikus Mûtõblokk (KAM), a sürgõsségi mûtõk, az ambuláns (10-es) mûtõ, a szeptikus mûtõ, az urológiai mûtõk, a gyermeksebészeti és nõgyógyászati mûtõ, a császármûtõ, a szülészet-nõgyógyászati ,,kismûtõ”, valamint a gyermek fül-orrgégészeti mûtõ tartozik. A szolgálat állományában mintegy 70 fõ dolgozik. A Központi Mûtõszolgálat osztályvezetõ fõorvosi teendõit az orvosigazgatói feladatok mellett dr. Kõfalvi István látja el, aki elõzõleg dr. Salamon professzor tanítványaként traumatológus szakorvos lett. A vezetõ mûtõsasszisztens Péczeli András, aki elõször fõiskolai diplomás ápoló, majd egyetemi okleveles ápolói végzettséget szerzett. A vezetõhelyettesi feladatokat Kovácsné Töreki Magdolna 2008-ban történt nyugdíjba vonulása után Horváthné Barasits Rita látja el. Az arc-, állcont- és szájsebészeti mûtõt követõen 2006-2007-ben a korszerûtlen szemészeti, majd fül-orr-gégészeti osztályos mûtõ is bezárásra került, s a mûtétek a KAM-ba kerültek át. 2007 nyarán a sürgõsségi mûtéti

266


Jeles napok, neves gyógyítók ellátás a Sürgõsségi Tömbben létesített 2 mûtõhelyiségbe került. Eredetileg a sürgõsségi ellátás céljait szolgáló 10-es mûtõ a továbbiakban az ambuláns sebészeti, bõrgyógyászati, fül-orr-gégészeti és szemészeti beavatkozásoknak ad helyet. Az EU-s munkaügyi jogszabályok alkalmazása, hogy a Központi Mûtõszolgálat ügyeletet adó személyzetének – mûtõsasszisztensnek, mûtõssegédnek, beteghordónak – másnap szabadnapot kell biztosítani, kezdetben zavart okozott a mûtéti ellátásban. Ez a probléma az aneszteziológiai asszisztensek és az aneszteziológus orvosok esetében is jelentkezett. Ma már azonban fõleg az aneszteziológus orvosi szûk kapacitás miatt vannak néha fennakadások a mûtéti tevékenységgel kapcsolatban. A KAM-ban a mûtõsasszisztensek és mûtõssegédek forgó rendszerben látják el a munkájukat, és ezáltal olyan széleskörû szakmai ismeretekre tesznek szert, hogy sem a nappali mûszakban, sem az ügyeleti idõben nem okozhat gondot bármely mûtét mûszerelése. Természetesen az operatõrök elsõsorban az egyes szakmákra specializálódott szakdolgozókra esküsznek, viszont a takarékosabb létszámgazdálkodás az elõbbi foglalkoztatási formának ad prioritást. A mûtõsasszisztensek magas szakmai kvalifikáltságának ékes bizonyítéka, hogy Péczeli András vezetésével részt vesznek az ETI által szervezett mûtõsasszisztensek, valamint a mûtõssegédek szakmai vizsgagyakorlatának és vizsgáztatásának lebonyolításában. Péczeli András pedig 2006-ban bekerült a mûtõsasszisztens és mûtõssegéd képzésben részt vevõk vizsgáztatását végzõ vizsgaelnökök regiszterébe. A távozó, egyéb okból kiesett szakdolgozók pótlására 2004 óta 1-1 mûtõsasszisztensi és mûtõssegédi tanfolyamra került sor kórházunkban, amelynek végén a beiskolázott dolgozóink valamennyien sikeres vizsgát tettek. A Központi Mûtõszolgálat szakdolgozói folyamatosan vesznek részt továbbképzõ rendezvényeken, amelybõl több Szombathelyen került megrendezésre. 2 elõadást tartottak szakterületüket érintõ kérdésekrõl. 2010-ben szervezésükben került sor Szombathelyen az Országos Mûtõsasszisztensi Konferenciára. 2010-ben tudományos konferencia keretében emlékeztek meg a KAM alapításáról, lényegében a Központi Mûtõszolgálat létrejöttérõl. A KAM-ban évente megközelítõen 10 ezer mûtétre kerül sor, amelynek 40 százalékát az Általános és Érsebészeti Osztály, valamint a Traumatológiai Osztály végzi. A 2 osztályt az Ortopédiai Sebészeti Osztály, az Ideg- és Gerincsebészeti Osztály, valamint a Mellkassebészeti Osztály követi. A KAM-ba került 2 mûtéti osztály, a Szemészeti Osztály, valamint a Fül-Orr-Gégészeti Osztály is jelentõs mûtéti számot produkál. Kisebb mértékû mûtéti beavatkozásra került sor az Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály részérõl, ez az osztály végezte a pacemaker implantációt, de ez a tevékenység átkerült a


267

Jeles napok, neves gyógyítók Sürgõsségi Betegellátó Osztály ellátási körébe. Ma már a Fül-Orr-Gége-FejNyaksebészeti és Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti Osztály keretében elvégzett arc-, állcsont- és szájsebészeti mûtétek számát illetõen az utóbbi években a kezdeti csökkenést folyamatos emelkedés váltotta fel. Sárváron a kórház aktív ágyainak megszüntetése, Celldömölkön és Körmenden a mûtéti paletta szûkítése miatt fõleg az Általános és Érsebészeti Osztály terhei növekedtek meg jelentõsen, fõleg ügyeleti idõben. Nõtt a szeptikus mûtõben operált esetek száma is. Az összes mûtéti esetek 13 százaléka esik ügyeleti idõre. Megvalósult az egyszerhasználatos mûtéti izoláció teljeskörû bevezetése. Megtörtént az összes mûszertálca revíziója, s ennek eredményeképpen a mûszertálcák száma félezerrõl 365-re csökkent. Ugyanakkor összeállításukat tekintve maximálisan megfelelnek a mai kor operációs technikáinak, követelményeinek. A Központi Mûtõszolgálatot érintõ beruházások közül kiemelném a sürgõsségi mûtõ létesítését, a császármûtõ klimatizált rekonstrukcióját, a gyermeksebészeti-nõgyógyászati mûtõ klimájának rekonstrukcióját, a szülészetnõgyógyászati ,,kismûtõ”, a szeptikus és 2 urológiai mûtõ felújítását, valamint a KAM-ban a sûrített levegõ- és vákuumközpont, valamint a KAM klimarendszerének, továbbá az elektromos hálózatnak a rekonstrukcióját. A beszerzésre került gép-, eszköz- és mûszerpark név szerinti felsorolása szinte lehetetlen. Mindenképpen megemlítésre érdemes a mûtõasztalok teljes cseréje mobil tönkû Maquet-típusú mûtõasztalra, ugyanakkor a szemészet speciális mûtõasztalt kapott. Teljesen megújultak a mûtõlámpák, s mindenütt az Angénieux-típusú mennyezeti mûtõlámpák kerültek beszerelésre. Ezen kívül szállítókocsik, szennyesgyûjtõ kocsik, nagyfrekvenciás vágókészülékek, videobronchoscop, csontdaráló készülék, laparoscopos tornyok, arthroscopos torony, gerincmûtéti fektetõ matrac, sebészeti motorrendszerek, operációs mikroszkópok, videokamera-rendszer, mûszermosogató berendezés, velõûrszegezõ tálcák, fixateur-készletek, csavarkivevõ készlet, keverõ-adagoló fertõtlenítõ gép, mikrofrakturás szett, sztereo társnézõ, különbözõ szakmák kézimûszerkészletei, orvosi lézerkészülék, thoracoscopos torony, monitorok, optikai rendszerek, hemalok kliprakó, radiofrekvenciás vágókészülék, sebészeti furómotor, sterilizáló dobozok, sterilizáló-tároló dobozok, videomediastinoscop, exeter-szárkivevõ, shaver-rendszer, sebészeti kitt, 2 sürgõsségi mûtõ komplett felszerelése – Maquet-típusú mûtõasztalok, Argénieux-típusú mûtõlámpák, vértelenítõ készülék, diatermiás készülék, craniotom, képerõsítõ, sebészeti motorok, mosogatógép, takarítókocsi, számítógép, kézimûszerek, mûtõi bútorzat – kerültek beszerzésre. A KAM komplex építészeti felújítására és az amortizálódott mûszerkész-

268


Jeles napok, neves gyógyítók let cseréjére a közeljövõben az EU-s struktúraátalakítási pályázat nyújt lehetõsége. A Központi Radiológiai Osztály élérõl dr. Barta Miklós PhD 2005 végén távozott, s rövid ideig részfoglalkozásúként még az osztály állományában maradt, az UH-diagnosztikában vett részt. Ezt követõen dr. Puskás Tamás PhD kapott megbízást, majd végleges osztályvezetõ fõorvosi kinevezést. Mindketten a kiváló radiológus, dr. Molnár Zoltán fõorvos tanítványai. Az osztályvezetõ szakasszisztens Krajczárné Szalai Anikó, aki egészségtanári fõiskolai diplomát szerzett. A sárvári és a celldömölki intézmény is kórházunk radiológus szakorvosaiból választotta ki a Radiológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosait dr. Halmai Edit és dr. Szalay Andrea személyében. Elõbbi emellett kórházunkban is dolgozik részfoglalkozásúként. Egyébként a radiológiában is elterjedt az a gyakorlat, hogy a radiológusok több intézményben vállalnak munkát, de részfoglalkozásúként. Az orvosi személyi állományban a nyugdíjazások miatti távozások néha jelentõs nehézséget jelentettek. Dr. Barta Miklós mellett nyugállományba vonult dr. Perendy Mária, dr. Takács Ilona. Sajnos 43 éves osztályos orvosi tevékenység után véglegesen elveszítettük dr. Batiz Annát. Aztán új orvosok jöttek, akik radiológiai szakvizsgát tettek, sõt jelenleg is dolgozik rezidens orvos az osztályon. De visszatért nyugdíjas éveiben a kórház kötelékébe a szakorvosi alapokat Szombathelyen megszerzõ dr. Horváth Zoltán is. Dr. Molnár Zoltán ny. osztályvezetõ fõorvos pedig vállalta, hogy heti rendszerességgel közremûködik a rezidensek és szakorvosjelöltek képzésében, szakvizsgára történõ felkészítésében. A szakdolgozók képzése is folyamatos. Halász Szabolcs a PTE Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központjában képalkotó diagnoszta (radiográfus) fõiskolai diplomát szerzett, és tudását jól kamatoztatja a 3-Teslás MR diagnosztikai vizsgálatai során. 2007-ben további 2 fõ hasonló képzése indult el, akik közül 1 fõ már diplomát szerzett. Az osztályvezetõ asszisztens mellett még 1 fõ szakasszisztens szerzett a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában egészségtanári diplomát. Létszámgondok és egyéb szakmai megfontolások miatt 2007-ben a Rendelõintézetben megszûnt a radiológiai ellátás, s ezek a betegek az SBO, valamint az osztály központi részlegén kerülnek ellátásra. Amortizálódott az SSBER röntgengépe is, így azt ki kellett vonni a forgalomból. A jövõben megfontolandó, hogy a Mellkassebészeti Osztály rendelkezésére álló röntgengép milyen módon, s milyen idõhatárok között vonható be a sebészeti tömbben mûködõ szakrendelések és szakambulanciák, valamint a fekvõbeteg osztályok betegeinek rtg-vizsgálataiba.


269

Jeles napok, neves gyógyítók A kórház széleskörû szakmai profilja miatt elkerülhetetlen volt a kórház képalkotó diagnosztikájának radikális megújítása. 2005-ben a SIEMENS nyerte el a 16 szeletes CT-berendezés (SIEMENS Emotion CT) telepítését, valamint egy lokális PACS rendszer került beszerelésre. Az új CT-vel 2005-ben elindult vizsgálatok egy olyan történelmi pillanatot jelentettek, amellyel megszûnt az osztálynak, a kórháznak a szomszéd megyei kórházakkal szembeni több mint 10 éves elmaradottsága a radiológiai gépparkot – elsõsorban a CT-berendezést – illetõen. Az új CT-berendezéssel a vizsgálati lehetõségek köre is bõvült. Bevezetésre kerültek a CT-angiográfiák, amelyek alkalmasak a hagyományos angiográfiák kiváltására. Új eljárásként bevezetésre került az akut ischaemiás stroke utáni perfúziós CT-vizsgálat is. 2007-ben elkészült a sürgõsségi tömb, amely a pavilonrendszerû kórház központi részén épült fel, s az egyes tömböket fedett folyósokkal kötötték össze. Ez fõleg a radiológiai szakellátást igénylõ fekvõbetegek szállításában jelentett elõnyõs változást, de télen még a járóbetegek számára sem mellékes körülmény. A sürgõsségi tömb földszintjén – az ambualnciák gyûrûjében – került kialakításra a sürgõsségi ambuláns, vagyis a járóbetegek, valamint a tömbben lévõ Sürgõsségi Betegellátó Osztály és a Traumatológiai Osztály fekvõbetegeinek radiológiai vizsgálatát ellátó részleg. A 24 órában folyamatos ellátást nyújtó részleg gyakorlatilag egy önálló ,,kis radiológiai osztálynak” is felfogható. Rendelkezik full-digitalizált röntgengéppel, ultrahang-berendezéssel és egy 2 szeletes CT-vel. Kórházunkban itt valósult meg elsõként a film nélküli radiológia. Sajnos a sürgõsségi indokkal éjjel-nappal bekerülõ betegek – sok esetben indokolatlan vizsgálatai – rendkívül leterhelik a klinikai szakmák mellett a Központi Laboratóriumot és nem utolsó sorban a Központi Radiológiai Osztályt is. És utóbbi osztály – az EU-s munkaidõ szabályok miatt – naponta nélkülözni kényszerül az ügyeletben lévõ orvost és szakdolgozókat, akiknek szabadnapot kell biztosítani. 2008-ban az amortizálódott MR teljes felújítására került sor, és elkezdõdött egy új 3-Teslás MR telepítése, amely 2009 januárjától mûködik. A 3Teslás MR-berendezéssel új – idegrendszeri, mozgásszervi, onkológiai – vizsgálatok lehetõsége valósult meg. Bevezetésre kerültek a diffúziós vizsgálatok, amelyekkel a korlátozott lehetõségû PET-CT vizsgálatok részben kiválthatók. A mozgásszervi és részben az idegrendszeri vizsgálatok leletezése során bekapcsolódtunk egy vállalkozási alapon mûködõ cég távleletezési rendszerébe, s ez nemcsak az orvosi személyzet szûkössége miatt fontos, hanem szakmai, szakmapolitikai szempontból is hasznos. 2006-ban kezdõdött a Radiológiai Osztály röntgen gépparkjának rekonstrukciója, és 2007-re az osztályon 2 új átvilágításra és felvételek készítésére

270


Jeles napok, neves gyógyítók egyaránt alkalmas Philips DuoDiagnost berendezés került beszerzésre. A radiológia járóbeteg szakellátásnak a központi telephelyre történõ áttelepítésével annyira megnõtt a forgalom, hogy még egy röntgengép – már full-digitális technikával – beszerzése vált szükségessé. A dr. Kovács Beáta fõorvos által vezetett mammográfiás részlegen a szûrések megkezdésének elsõ körében a behívottak 70 százaléka jelent meg, amely országosan a megyék sorrendjében Vas megye számára a 2. helyet jelentette. Az ismételt behívásokon is 60-65 százalékos a megjelenés, és ezzel továbbra is tartjuk a kedvezõ helyünket a megyék sorrendjében. A csontritkulás vizsgálatok népegészségügyi jelentõsége miatt több vizsgáló berendezést is beszereztünk. Kezdetben napi 50-70 beteg vizsgálatát végeztük. A 2007-es finanszírozási restrikció, valamint a vizsgálati szabályok többszöri változása miatt a forgalom jelentõsen csökkent, de 2008-tól ismét lassú emelkedésnek vagyunk tanúi. 2006. január 1-jével kivált az angiográfiás részleg az osztály keretébõl, és dr. Király István vezetésével megalakult az Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály. Dr. Király István távozásával, aki részfoglalkozású munkaviszonyban egyenlõre elvégzi ma is az intervenciós beavatkozásokat, említett osztály megszûnt, és a Központi Radiológiai Osztály Intervenciós és Kardiovaszkuláris Részlege lett. A diagnosztikus angiográfiás vizsgálatokat dr. Aradi Richárd, dr. Kovács László és dr. Puskás Tamás végzi, de az új radiológus generációt is be kell vonni ebbe a tevékenységbe, akik egy idõ után az intervenciós és diagnosztikus angiográfia széles spektrumát is képesek lesznek mûvelni. Tudományos közleményeik száma 4, s 1 könyvrészlet, továbbá hazai kongresszusokon 6 orvosi és 9 szakdolgozói elõadás hangzott el. Rendszeresen részt vesznek a szakma hazai tudományos kongresszusain, de a külföldi rendezvényeken is, kiemelten a radiológusok minden évben Chicagoban megtartott világkongresszusán. Az osztály szervezésében 2009-ben Sárváron tartották a Magyar Radiológus Asszisztensek XIV. Országos Kongresszusát. Néhány részterületen betegelõjegyzési listák vezetésére került sor. CTvizsgálatra 3 hetet, MR-vizsgálatra 3-4 hetet, UH-vizsgálatra 2 hetet kell várni, mammográfiás szûrés esetén 5 hét a várakozási idõ. Annak ellenére, hogy ezek nem olyan hosszú várakozást jelentenek, amely az életet, az addigi életminõséget veszélyeztetnék, napról-napra ki vagyunk téve az orvoskollégák és a betegek türelmetlenségének, támadásainak, a sürgõsségi ellátási igény lehetõségének kihasználásával a várakozási idõ lerövidítésének. Viszont ezek a technikák növelik a sürgõsségi ellátás zsúfoltságát, ami újabb konfliktusokat generál.


271

Jeles napok, neves gyógyítók A Központi Radiológiai Osztályt az épületberuházások annyiban érintették, hogy a sürgõsségi tömbben a képalkotó részleg kialakításra került, továbbá az új CT, MR, röntgengépek telepítésével kapcsolatban építészeti munkákat is kellett minden alkalommal végezni. Sõt a komplex tömb radiológiai részlegén a klimarendszer is felújításra került. Az osztály részére az említett nagyértékû gépeken – MR, CT, rtg-készülékek – túl röntgenfilm elõhívókat, csontsûrûség vizsgáló berendezéseket, UHkészülékeket és vizsgálófejeket, lézerkamerát, mobil rtg-készüléket, CCD kamera-rendszert, pulzoxymetert, biopsziás pisztolyt, foszforlemezes kiolvasót, MRI komfort csomagot, stimulációs berendezést, Ambilipht világító rendszert szereztünk be, és megvalósult a PACS-DICOM rendszer telepítése is. A Központi Rehabilitációs Osztály élére 2004-ben Szigetvárról visszatért dr. Záborszky Zita elõször mb. osztályvezetõ fõorvosként, majd végleges kinevezést kapott. Az osztályvezetõ fõorvos a Semmelweis Tudományegyetem Egészségügyi Menedzser Központjában egészségügyi szakmenedzseri diplomát szerzett. Osztályvezetõ-helyettes fõorvos dr. Niklai Erzsébet. Az osztályvezetõ ápoló feladatokat Csóka Péter látja el, helyettese 2009-ig Mátéfi Alíz, majd jelenleg Lakosi Margit. A további 1 szakorvos mellett még 5 gyógytornász, 2-2 diplomás ápoló és szociális munkás, 1 konduktor, 1-1 részfoglalkozású logopédus, Vassné Zóna Judit, pszichológus, Freyler Anita és gyógymasszõr dolgozik. Az osztályhoz valójában 130 ágy tartozik, viszont az ágyak többsége az aktív osztályok mellett kerültek elhelyezésre, és ezáltal mód van a belgyógyászati és sebészeti osztályok többségének az aktív szakasz után a rehabilitációra szoruló betegek esetében helyben a korai rehabilitációt elkezdeni. A Központi Rehabilitációs Osztály keretében jelenleg 49 rehabilitációs ágy mûködik, amelybõl 2007. április 1-ig 4, azóta – a Szentgotthárdról átcsoportosított 9 ággyal – 13 speciális rehabilitációs ágy. A súlyosabb betegek nyilvánvalóan nagyobb terhet jelentenek a személyzetnek, emiatt csökkent az ellátott fekvõbetegek száma, ugyanakkor nõtt az átlagos ápolási nap. Évekig – mint Szentgotthárdon – az OEP Szombathelyen is csökkentette a mozgásszervi rehabilitációs ágyak korrekciós szorzóját, amely pénzt vont ki a kórházból. Végül a szorzószámot 2010-ben visszakaptuk. A rehabilitációs ambulancián évrõl-évre nõ az ellátott betegek száma. Az ellátandó betegek egy része akut gerincbeteg, akiknél a kivizsgálást általában infúziós kezelés, extenzió, mágneses terápia és gyógytorna követ. Ezen túl az osztályon korábban ellátott betegek kontrollvizsgálatát, osztályos felvétel elõtti vizsgálatát végzik, és ellátják a gyermekrehabilitációs feladatokat is. Itt történik a gyógyászati segédeszközök indikációja, felírása.

272


Jeles napok, neves gyógyítók Az osztály végleges elhelyezésére – a kórház középtávú tervei szerint – a neurológiai épület elsõ és második emeletén kerül sor. Az ambulanciára az új belgyógyászati tömb alagsora biztosít lehetõséget. A neurológiai épületben 90 ágyat lehet elhelyezni. A további 40 ágy az új belgyógyászati tömbben a neurológiai, a kardiológiai és a gasztroenterológiai aktív ágyak mellett elhelyezve az említett szakmák korai rehabilitációját fogja szolgálni. Az osztály részérõl mintegy 15 elõadás hangzott el tudományos rendezvényeken és továbbképzéseken. Megközelítõen közel 30 tudományos rendezvényen való részvételrõl tudnak számot adni. Részt vesznek a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Rekreációs és Egészségfejlesztõ Szakán a rehabilitáció oktatásában, továbbá az Ipari Formatervezõ Szak gyakorlati terepe is az osztály. A Központi Rehabilitációs Osztály részére antidecubitus matracok, vállmozgató berendezés, ellipter, futószõnyeg, labdák beszerzésére került sor. Ezekkel a beszerzésekkel többirányú gyógytorna lehetõség áll a betegek rendelkezésre. A Kõszegi Szakorvosi Rendelõ csak néhány alapszakmában – belgyógyászat, fizioterápia, fül-orr-gégészet, nõgyógyászat és terhesgondozás, pszichiátriai szakrendelés és gondozás, reumatológia, szemészet, UH-diagnosztika – lát el betegeket heti pár órában. Az ellátó személyzetbõl a szakdolgozók helyi alkalmazottak, néhány orvos a Markusovszky Kórházból jár ki, többségük viszont vállalkozás keretében látja el az adott szakrendelést és gondozót felkeresõ betegeket. Laboratórium Kõszegen nem mûködik, a Szakorvosi Rendelõben levett vért gépkocsin szállítják be a kórház Központi Laboratóriumába. Az épületben nincs biztosítva az akadálymentes közlekedés, többek között nincs lift. Tehát alkalmatlan egészségügyi funkció ellátására. Sajnos az eszközpark is eléggé amortizálódott. A kórháznak nincs pénze és nincs is szándéka a Kõszegi Szakorvosi Rendelõ rekonstrukciójára, s az eszközpark felújítására. Viszont Szombathelyen sokkal jobb körülmények között – fejlett eszköz- és mûszerparkkal, kvalifikált szakszemélyzettel – szívesen fogadja a szakellátást igénylõ kõszegi járóbetegeket. A kórház központi telephelyén, a sebészeti tömb földszintjén mûködik a Krónikus Belgyógyászati és Geriátriai Osztály, amelynek mb. osztályvezetõ fõorvosa dr. Gautier Barna, osztályvezetõ ápolója pedig Benkõ Lászlóné. Utóbbi egyben az Ápolási Osztály osztályvezetõ ápolói feladatait is ellátja. Az osztály 62 ágyának többsége az aktív osztályok mellett mûködik, és az ott elhelyezett – krónikus ágyakon fekvõ – betegek nem terhelik néhány osztály aktív – egyébként is szûkös – ágykapacitását. Ezek a betegek általában


273

Jeles napok, neves gyógyítók az adott osztályon aktív betegként kerültek felvételre, s a betegség aktív szakaszának leteltével kerültek ugyanazon az osztályon elhelyezett krónikus ágyakra. Ezek azok a krónikus betegek, akik – az aktív szakaszt követõen – néhány napos, többségében egy-két hetes további ápolás után kikerülnek a kórházból, általában otthonukba távoznak. Különösen jól mûködnek ezek a krónikus ágyak a belgyógyászati típusú osztályokon, köztük is elsõsorban a 3 belgyógyászati osztályon, valamint a Neurológiai Osztályon. A Krónikus Belgyógyászati és Geriátriai Osztály szervezeti keretei között mûködõ krónikus ágyakon már hosszabb, többségében többhónapos ellátást igénylõ betegek fekszenek. Ezeknek a betegeknek a zömét nemcsak betegségek gyötrik, hanem szociális problémák is terhelik. Sok esetben az otthonukba bocsátás nem a betegség súlyossága miatt nem valósul meg, hanem a szociális körülmények nem teszik lehetõvé. A krónikus ellátásban a szociális tényezõk szerepének bõvülése miatt az OEP negyedéves kórházi tartózkodás után a finanszírozást fokozatosan csökkenti. Viszont a betegeket valakinek, valahol el kell látni. A kórház ezekre a krónikus betegekre és hozzátartozóikra való tekintettel nem azon dolgozik, hogy milyen módon szabaduljon meg a negyedéven túl ápolt betegeitõl, hanem felvállalja további ellátásukat, de ezért napidíjat számít fel. Ezt egyszerûen azzal lehet magyarázni, hogy az OEP a finanszírozás csökkentésével kivonult ezeknek a betegeknek a teljeskörû ellátásából, tehát módot kellett találni a kiesõ források pótlására. Egyébként a betegek ellátását az osztályon dietetikus és gyógytornászok segítik. Szociális támogatást a kórház szociális munkásától kaphatnak. A betegség jellegétõl függõen a betegek diétás étkezést kaphatnak. A betegek kényelmét korszerû ágyak és antidecubitus matracok segítik. Szükség esetén oxigénellátásra, korszerû seb- és decubitus kezelésre is mód van. A kórházi környezet elõnyeként bármikor igénybe vehetik bármelyik osztály orvosi – diagnosztikus és terápiás – konziliárusi lehetõségeit. Az említetteken túl több más ápolási kényelmi eszköz szolgálja a betegeket. A Krónikus Belgyógyászati, Tüdõgyógyászati és Geriátriai Osztály osztályvezetõ fõorvosa, dr. Balogh József 2010-ben nyugállományba vonult, és az új mb. osztályvezetõ fõorvos – többirányú egyéb elfoglaltsága mellett – dr. Gautier Barna. Az osztályos orvosi feladatokat dr. Mogyin Dimitrij és a nyugdíj mellett ismét munkát vállaló dr. Tamás László látja el. Az osztályvezetõ ápoló Gazsi Lilla, helyettese Bognár Bernadett. Az osztály 75 ággyal a kámoni kórházban, az 1889-ben átadott pavilonban mûködik. A közel 10 éve felújított épület nagyobb karbantartására ebben az évben került sor. A fekvõbetegek ellátásra 25 ápolói státusszal rendelkeznek. Az osztályon

274


Jeles napok, neves gyógyítók diplomás ápolók, szakápolók és segédápolók dolgoznak. Az ápolói csapat viszonylag stabil, évente 1-3 belépõ és kilépõ dolgozóval számolnak, amely a kórházi szakdolgozói fluktuációhoz képest alacsony. Az osztály ágykihasználtsága 90 százalék felett van, amely krónikus ellátás esetében elvárható arány. A nagy halálozási rátát magyarázza a polimorbid, sok esetben hospice ellátást igénylõ betegek számának növekedése. Az osztályon folyó munka eredményessége 75-80 százalékban a szakdolgozók teljesítményétõl függ. Az orvosi tevékenység mértéke kisebb arányú, viszont interdiszciplináris tudást, ismereteket igényel. A diabetestõl, a coronáriabetegektõl, a kardiális dekompenzációtól, a cerebrovasculáris betegektõl kezdve a végstádiumban lévõ daganatos betegségekig az orvoslás legszélesebb sprektumát kell az osztályon mûvelni. Ennek az elvárásnak – az osztály betegeinek korfája alapján – geriáter szakorvos tudna megfelelni, de ilyen képzettségû orvosa a kórháznak nincs, de nem is érdeklõdik iránta senki sem. Az is igaz, hogy az interdiszciplináris tudásra az ápolók esetében is szükség lenne. Az osztály speciális problémája a krónikus betegek körében egyre nagyobb számban elõforduló MRSA-pozitív betegek ellátása. Ezeknek a betegeknek a kezelése nagy költségeket gerjeszt, de a szervezet nincs is felkészülve erre a feladatra. A mai egészségügy egyik jelentõs problémájára a szaktárca szintjén kellene megoldási alternatívákat kidolgozni, de a kórháznak magának kell a konkrét kérdésekre a legoptimálisabb megoldásokat megtalálni. A közelmúltban végbement társadalmi változások fokozzák a szociális problémákat, amellyel párhuzamosan nem épült ki megfelelõ szociális hálózat azok kezelésére, a szociális ellátás nem fejlõdött kellõ mértékben. Emellett a mai család sem alkalmas, nem készült fel arra, hogy a családot érintõ szociális problémák megoldásában részt vegyen. Így a krónikus osztályok menedéket nyújtanak azok számára, akik csak a szociális szféra inszufficienciája miatt kerülnek hosszabb idõre, sok esetben több hónapra, több évre kórházba. A Krónikus Belgyógyászati, Tüdõgyógyászati és Geriátriai Osztály is félig-meddig szociális feladatokat lát el, ami miatt az OEP negyedéves kórházi tartózkodás után a finanszírozást csökkenti. Ennek pótlására a kórház napidíj bevezetésére kényszerült. Az osztály keretében történik a Tüdõgyógyászati Osztály néhány kihelyezett aktív ágyán az aktív tbc-s fekvõbetegek ellátása. A terápia szakszerûségét biztosítja, hogy az osztályon folyamatosan dolgozik tüdõgyógyász szakorvos. A tbc-s fekvõbeteg szakellátásnak a Krónikus Belgyógyászati, Tüdõgyógyászati és Geriátriai Osztályhoz való rendelését az utóbbi indokolta, de ebbe az is belejátszott, hogy itt volt lehetõség a környezettõl izolálható osztályrész kialakítására. Az osztályrész ágykihasználtsága rendkívül alacsony, éven-


275

Jeles napok, neves gyógyítók te néhány tíz beteg ellátása hárul az osztályra. A 2004-es 25 betegszám 2009ben 12-re csökkent. A struktúraátalakítási pályázat foglalkozik a probléma jövõbeni megoldásával, és az új belgyógyászati tömbben kialakításra kerülõ Infektológiai Osztály egy 3 ágyas izolált részlegében kívánja a kérdést kezelni, az épülettömbben lévõ Tüdõgyógyászati Osztály tüdõgyógyász szakorvosainak felügyeletével. Az osztály eszköz- és mûszerfejlersztései a legszükségesebbekre – antidecubitus matracok, szívókészülékek – terjedt ki. A Mellkassebészeti Osztály szakmai ellátási kötelezettsége 4, GyõrMoson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye 1,4 millió lakosságára terjed ki. 2007. április 1-jei hatállyal történt átrendezés során vitát váltott ki a szaktárca részérõl Gyõr-Moson-Sopron megye nevesítése annak ellenére, hogy szervezett keretek között mellkassebészeti ellátás nincs a szomszéd megyében. Végül olyan központi szakmapolitikai döntés született, amely kórházunkat ruházta fel a kérdéses megye mellkassebészeti ellátásával. Ugyanakkor ehhez nevetségesen alacsony súlyszámot rendeltek, féléves viszonylatban 45 súlyszámot kaptunk, amely az ellátottak töredékének a finanszírozását biztosítja. Az osztály stabil orvosgárdával rendelkezik. Az orvosok korfája indokolná egy fiatal orvos beépítését a kollektívába. Az osztályvezetõ fõorvosi teendõket dr. Kecskés László István látja el, aki a Markusovszky Kórházból egyedüliként lát el országos szakfelügyelõ fõorvosi feladatokat. Dr. Bátor Gyõzõ viszont a regionális mellkassebész szakfelügyelõ fõorvosi feladatok ellátására kapott megbízást. 2005-ben Sági Teodóra diplomás ápolót az osztályvezetõ ápolói poszton Némethné Czövek Anikó diplomás ápoló váltotta. Az ambulancia vezetõ ápolója 2007-ben Novákné Bozzai Márta helyett Tavasz Csilla lett. 2007-ig az osztályvezetõ-helyettes ápoló Mórocz Józsefné volt, õt Némethné Simon Judit követte. Gond az osztályon, hogy a szakápolók és segédápolók aránya romlik, pedig a rendkívül súlyos betegállomány nagy szakmai hozzáértést kíván az ápolóktól. A mellkassebészet szakmai profilja teljes. Mûvelik az általános mellkassebészet teljes spektrumát, a trachea- és nagyhörgõk sebészetét, a nyelõcsõsebészetet, valamint néhány határterületi sebészetet, mégpedig substernális struma, mediastinális és rekeszkörüli elváltozások sebészetét. 2007-ben bevezették a pectus excavatus minimálisan invaziv Nuss-mûtétét. Fokozatosan növekszik a videothoracoscopos minimálisan invaziv beavatkozások száma is. Az osztály hotelkomfortosítása évrõl-évre halasztódik, pedig a 30 aktív és 4 intenzív ágy nem méltó körülmények között mûködik. Az osztályon az egyetlen komoly beruházás az intenzív-postoperatív kórterem kialakítása volt. Ugyan-

276


Jeles napok, neves gyógyítók akkor az ambulancia 2007-ben megújult, és modern feltételeket biztosít a mellkassebészeti betegek rtg-vizsgálataihoz is. Középtávon az osztály fekvõbeteg egységének rekonstrukciójára is sort kell keríteni. Kiterjedt tudományos tevékenységet fejtenek ki. 11 könyvfejezet, 18 közlemény, 10 absztrakt és 63 elõadás jelzi aktivitásukat. Az elõadások közül 7 külföldi tudományos rendezvényen hangzott el. 3 országos hatáskörû szakmai irányelvet készítettek, vagy vettek részt annak elkészítésében. Ezt egészíti ki még mintegy 70 hazai és 20 külföldi kongresszuson való részvétel. Az osztályvezetõ fõorvos vezetõségi tagja a Magyar Sebészeti Társaságnak, a Magyar Tüdõgyógyászati Társaságnak és nem utolsó sorban a Magyar Mellkassebészeti Társaságnak is. Az osztály eszköz- és mûszerparkja jelentõs mértékben fejlõdött. Mûtõasztalt, mûtõlámpát, digitális képerõsítõt, defibrillátort, lélegeztetõ készüléket, betegellenõrzõ monitorokat, bronchofiberoscopot, rtg-berendezést, UH-os vágókészüléket, nagyfrekvenciás vágókészüléket, argon-lézerkészüléket, pletizmográfot, pulzoxymetereket, videothoracoscopokat kapott az osztály kórházi, városi önkormányzati és alapítványi támogatásokból. A nehézségek – az osztály amortizálódott infrastruktúrája, az alacsony súlyszám, az aneszteziológus kapacitás alkalmankénti szûkössége – ellenére a Mellkassebészeti Osztály a vidék – beleértve a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemi centrumokat is – legerõsebb és teljesítményét illetõen is a legnagyobb mellkassebészetévé vált. A stratégiai és minõségirányítási igazgató, dr. Káldy Zoltán felügyelete alatt mûködik a Minõségirányítási és Kórházhigiénés Osztály. A minõségügyi szervezete 2003-ban alakult meg, majd az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) beindításával osztállyá szervezõdött Minõségügyi és Ellátásszervezési Osztály néven dr. Káldy Zoltán osztályvezetõ fõorvos vezetésével. Az IBR megszûnésével, s a kórház gazdasági társasággá válásával elõzõ szervezet helyett létrejött apró névváltoztatások után a Minõségirányítási és Kórházhigiénés Osztály. Osztályvezetõ fõorvosa dr. Lakner Lilla lett, aki egyben a higiénés fõorvosi teendõket is ellátta 2008. április 1-jétõl 2009. május 30-ig, mikor a kórházi szervezetben új feladatot vállalt. Dr. Káldy Zoltán igazgató és dr. Lakner Lilla MEES belsõ auditori minõsítést szerzett. Az osztály Minõségirányítási Csoportjának csoportvezetõje, Takácsné Papp Judit minõségbiztosítási auditor OKJ-s képesítést szerzett. Az osztály szervezeti keretei között mûködõ Epidemiológiai és Kórházhigiénés Csoport csoportvezetõjének közelmúltban történt távozása miatt jelenleg az egységet 2008. június 1-jétõl a mb. higiénés fõorvosként is tevékeny-


277

Jeles napok, neves gyógyítók kedõ dr. Schneider Ferenc – egyébként az Infektológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosa – irányítja. Az osztály keretein belül mûködik az új osztályszervezet kialakításával a Központi Sterilizáló is, amelynek csoportvezetõje dr. Kecskés Lászlóné diplomás ápoló. A sterilizálás munkafolyamatának legfontosabb kritériuma az egyirányúság, vagyis a szennyes, a sterilizálásra váró, illetve a folyamat végén a kisterilizált, becsomagolt eszközök nem találkozhatnak egymással. A Központi Sterilizálóban ez az elv maradéktalanul nem érvényesül, mivel a sterilizáló területére ugyanazon az ajtón hozzák be a szennyest, mint amelyik ajtón elviszik a steril dobozokat az egységbõl, tehát az utak keresztezik egymást. További probléma, hogy az egymást követõ munkafázisok nincsenek hermetikusan elzárva egymástól. Következésképpen a személyzetnek szabad átjárása van az egyik helyiségbõl a másikba, továbbá a teljes izoláció hiánya miatt egy adott helyiségen belül érintkezhetnek a különbözõ fázisban lévõ sterilizálandó anyagok, eszközök. A Központi Sterilizáló eszköz- és gépparkja a 30 év alatt teljesen amortizálódott. Csak néhány eszköz, gép – használt autókláv, hõlégsterilizáló, plazmasterilizáló, fóliahegesztõk, sterilizáló dobozok, sterilizáló-tároló dobozok – beszerzésére került sor. A sikeres EU-s struktúraátalakítási pályázat lehetõvé teszi a közeljövõben a Központi Sterilizáló építészeti – a kor szakmai elveit tükrözõ – átalakítását, valamint eszköz- és mûszerparkjának teljes megújítását. Az osztály részérõl – tevékenységi körébe tartozó témákban – megközelítõen 20 elõadás hangzott el. 4 továbbképzõ rendezvény szervezésében vettek részt, amelybõl 2 pontszerzõ kurzus volt szakdolgozók részére. A Minõségirányítási és Kórházhigiénés Osztály vezetését – mb. osztályvezetõ fõorvosként – 2009. június 1-jétõl dr. Káldy Zoltán stratégiai és minõségirányítási igazgató látja el. A Neurológiai Osztály életében a folyamatosságot dr. Hahn Katalin fõorvos képviseli. A kinevezett osztályvezetõ fõorvosok – dr. Garzuly Ferenc, dr. Káposzta Zoltán és dr. Szupera Zoltán – közötti interregnumok idején és dr. Szupera fõorvos távozását követõen is mb. osztályvezetõ fõorvosként õ látta el a szervezeti egység vezetését. Jelenleg az osztályvezetõ fõorvos dr. Kristóf Piroska, aki Kecskemétrõl, a megyei kórházból került Szombathelyre. Az orvosok körében nagy volt a mobilitás. Néhányan a kórházon belül választottak más osztályt, de többen kiléptek a kórház kötelékébõl. Dr. Miklós Egon Ajkán lett osztályvezetõ fõorvos, dr. Mészáros Erzsébet pedig végleg nyugállományba vonult. Az osztály egyik fiatal, nagy tehetségû orvosát, dr. Perlaky Petrát tragikus hirtelenséggel veszítettük el. Újabban több fiatal – dr. Pál Eszter szakorvos és dr. Eredics Zsuzsanna szakorvosjelöltek, valamint dr. Tyuskay

278


Jeles napok, neves gyógyítók Ágnes általános orvos – választották hivatásul a neurológus szakmát. Az osztály fekvõ- és járóbeteg szakellátásának gerincét a dr. Hahn Katalin, dr. Báger Rózsa és dr. Gyenes Éva alkotta fõorvosi kar, valamint az osztály részét képezõ, de részben önálló EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum vezetõ fõorvosa, dr. Horváth Ágnes jelenti. Az osztályon folyó orvosi munkában jelenleg nélkülözni kénytelenek a GYED-en lévõ 2 doktornõt. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Barti Péterné látja el, helyettese 2008ig Süléné Bõsze Hajnalka, majd Gróf Tamásné. Az osztály rendkívül súlyos betegeinek ápolását itt is nehezíti – a kórház egészéhez hasonlóan – az ápolói hiány és szakápoló-segédápoló arány eltolódása a szakképzetlenek irányába. Az osztályon 2006-ban megszervezték és elindították a stroke ambulanciát. 2008-ban új eljárásként bevezették a trombolysist, mint terápiás eljárást. Újabban bevezetésre került a Botox-kezelés is. Az osztályon mellékhelyiségek felújítására került sor. Korszerûsítésre kerültek az EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum rendelõi is. A neurológiai szakrendelés – az orvoslétszám szûkösségére hivatkozva – beköltözött a fekvõbeteg osztály mellé. Az osztály, valamint az EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum eszköz- és mûszerparkjának fejlesztésére jelentõs összegeket fordítottunk. Decubitus matracokat, szívókészülékeket, embólia detektáló szoftvert, szondatartó rögzítõt, kórtermi ágyakat, éjjeliszekrényeket, epilepszia betegnyilvántartó rendszert, EMG, ENG és kiváltott válasz készüléket, modern UH-készüléket, amely color Doppler és TCD-vizsgálatokra is alkalmas, valamint digitális video-EEG-t kapott az osztály. Az osztályról dr. Kiss Tünde és dr. Nagy Zsuzsanna neurosonográfiai jártassági tanúsítványt szerzett. Az eltávozott dr. Miklós Egon helyett az elektrofiziológiai vizsgálatokat részfoglalkozású alkalmazottként dr. Hajdú Ágnes látja el. Az osztály dolgozói mintegy 100 hazai és külföldi – Ausztria, Anglia, Finnország, Franciaország, Izrael, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország – tudományos konferencián való részvétellel tudnak elszámolni. Közel 100 tudományos és továbbképzõ elõadást tartottak fõleg hazai rendezvényeken, többségében dr. Szupera Zoltán és dr. Horváth Ágnes fõorvosok. Az osztály szervezésében rendezték meg 2004-ben és 2008-ban a Nyugat-Pannon Neurológiai Fórumot, 2008-ban pedig a Szombathelyi Neurológiai Kerekasztal Konferenciát. Évente 1-2 háziorvosi továbbképzõ rendezvényen is szerepeltek neurológiai jellegû témákban. Dr. Horváth Ágnes oktatóként részt vesz a fõiskolai képzésben, továbbá a Magyar Epilepszia Liga vezetõségi tagjaként az epilepsziások ellátásának módszertani fejlesztésében, protokol-


279

Jeles napok, neves gyógyítók lok kidolgozásában. 6 hazai és 3 külföldi lapban publikáltak, és 2 könyvrészletet írtak. Az osztály részét képezõ EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum az utóbbi idõben jelentõs létszámcsökkentést szenvedett el. Dr. Szupera Zoltán távozásával dr. Horváth Ágnes ismét egyedül végzi az epilepszia gondozást és az EEG-leletek értékelését. Az egységben jelenleg csak 1 fõfoglalkozású szakasszisztens dolgozik, holott jelentõs forgalmat bonyolítanak le. Évente 1.0001.200 EEG-vizsgálatot végeznek, és éves átlagban a gondozott estek száma 3 ezer. A részleg munkájában egyre nagyobb teret nyer az epilepsziás betegek mûtét elõtti kivizsgálása, családfa kutatása, az epilepsziás terhesek gondozása, valamint a genetikai vizsgálatok. Az EU-s struktúraátalakítási pályázat keretében megvalósuló új belgyógyászati tömb IV. emeletére kerül a tervek szerint a Neurológiai Osztály 70 ággyal, egy-, két- és háromágyas kórtermekkel. Az 50 aktív és 20 krónikus ágystruktúra módosítása kívánatos az aktív ágyak javára, amelyet egyenlõre törvényi szabályozás nem tesz lehetõvé, mivel az osztály ágykihasználtsága jelentõs mértékben az országos átlag alatt van. A Nukleáris Medicina Osztály élérõl dr. Palatka János 2004-ben eltávozott. Rövid átmeneti zavart követõen, amely miatt az osztály a Központi Radiológiai Osztály részlege is lett néhány hónapig, 2005. január 1-jétõl dr. Bajner Ágnes az osztályvezetõ fõorvosa az ismét önállósult osztálynak. Õ a zalaegerszegi izotópdiagnosztikai vezetõ fõorvosi állását adta fel és jött Szombathelyre. Az osztályvezetõ asszisztensi feladatokat Lancsák Károlynétól 2005 végén Lengyelné Kasztner Mónika vette át. Az osztályvezetõ-helyettes Dudásné Helyes Gyöngyi vegyész. 2005-tõl végzi az osztály a pajzsmirigy túlmûködés radiojód terápiáját, 2008ban pedig bevezették a fájdalmas csontáttétek radioizotóp kezelését. 2010-tõl in vitro leukocyta szcintigráfia során a vér alakos elemeinek szeparálását a legmagasabb színvonalon végzik, amelyre az országban csak néhány helyen van lehetõség. A diagnosztikus tevékenységben külsõ okok, az elõállító kapacitás szûkössége miatt problémát jelent az izotópellátás, ezért a sokszor indokolatlan csontszcintigráfiás vizsgálatok szabályozására, korlátozására került sor. Ezzel az intézkedéssel 1-2 hetes elõjegyzésekkel tudjuk fogadni az izotópdiagnosztikára szoruló betegeket. 2006-ban – a pár éve épült 2 kórteremmel is rendelkezõ korszerû osztályhoz építészetileg is hozzá kellett nyúlni – az izotópdiagnosztikai vizsgálatban résztvevõ betegek számára ,,aktív várót” alakítottunk ki. Az osztály részére gammakamerát, felületi szennyezettségmérõ készüléket, sugárvédõ paravánokat, fecs-

280


Jeles napok, neves gyógyítók kendõ árnyékolót, izotópszállító kazettát, ólomszemüvegeket, ólomgumiköpenyeket, pajzsmirigyvédõket, valamint asztali centrifugát szereztünk be. A SPECTkészülék gyakori meghibásodása megszûnt – bár az nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem szorul javításra – a gép karbantartását, szervizelését végzõ cég lecserélésével. A jövõ tervei között szerepel egy új SPECT-CT beszerzése. A Nukleáris Medicina Osztály egyik sarkalatos problémája, hogy kellene még a kórházban egy izotópdiagnosztikai szakvizsgával rendelkezõ orvos, aki részmunkaidõben dolgozna az osztályon. Az osztályról 2 közlemény került ki, s 5 elõadással szerepeltek különbözõ tudományos és továbbképzõ rendezvényeken. Részt vettek hazai és külföldi tudományos konferenciákon is, többek között Ausztriában, Dániában, Görögországban, Finnországban, Németországban, Spanyolországban és Törökországban. Az Onkoradiológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Csejtei András, aki 2010-ben PhD-tudományos fokozatot szerzett, és több szakorvosi képesítése mellett fizikusi diplomával is rendelkezik. Az osztály elõzõ osztályvezetõ fõorvosa, majd osztályvezetõ-helyettese dr. Padányi János nyugállományba vonult, de 2010-ben részfoglalkozásúként ismét munkát vállalt. 2007-tõl az osztályvezetõ-helyettes fõorvosi feladatokat dr. Zsálek Judit látja el. Az osztály 2 ,,nagy öregje”, dr. Wenczl Miklós belgyógyász és klinikai onkológus fõorvos, továbbá dr. Pesti Lajos szülész-nõgyógyász fõorvos fontos szerepet tölt be a szervezet életében, mindennapi tevékenységében. Az Onkoradiológiai Osztály gerincét a dr. Bokor Anita, dr. Végh Gabriella, dr. Dankovics Zsófia fõorvosi hármas jelenti, bár utóbbi 2010 õszétõl csak részfoglalkozásúként dolgozik kórházunkban, s klinikai onkológus szakorvosi képzettségét részben Sopronban kamatoztatja. Az orvoskollektívát további 1-1 belgyógyász és sugárterápiás szakorvos erõsíti. Az elmúlt években 2 szakorvos távozott az osztályról, a friss diplomás orvosok viszont ritkán választják ezt a szakmát. A fizikusi állomány is folyton változik. Sajnos Berta Ilona 2006-ban elhunyt. Az osztály fizikusainak gerincét jelenleg Kiss Balázs, Heim András és Lorencz Péter alkotják, utóbbi egyben a kórház sugárvédelmi vezetõje is. 1 fizikus távozása mellett 2 újonnan jött fizikus bontogatja szárnyait az Onkoradiológiai Osztályon. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Altmajer Beáta diplomás ápoló látja el, aki egyben az ápolási igazgató egyik helyettese is. Vezetésével egy tehetséges, jó színvonalú ápolásra képes csapat dolgozik az osztályon. És ez vonatkozik a sugárterápiás asszisztensekre is. Csöppenszkyné Bóka Zsuzsanna sugárterápiás csoportvezetõ asszisztenst 2007-ben Tóth Mónika váltotta. Az osztályvezetõ-helyettes ápoló Gõdérné Poór Mónika.


281

Jeles napok, neves gyógyítók Vas megyében az országban az elsõk között jött létre az új típusú Megyei Onkológiai Centrum, amely az onkológia, az onkoradiológia és az onkológiai gondozó összevonásával alakult ki, és ezzel egységes elvek érvényesülnek a fekvõ- és járóbeteg szakellátásban egyaránt. Az onkológiai tevékenység minõségét jelentõsen javította 2004-tõl, hogy kórházunkban minden onkológiai beteg kezelésérõl, további sorsáról onkológiai team dönt, s minden héten csütörtökön tartják ülésüket. A mellkassebészeti onkológiai betegek Vas megyébõl és a szomszédos 3 megyébõl kerülnek az onkológiai team elé. Az emlõtumorok sorsáról Vas megye egészét illetõen az onkológiai team dönt. Sajnos nem kórházunkon múlik, hogy más szakmai területeket illetõen nem minden Vas megyei onkológiai beteg kerül az onkológiai team látókörébe, ha nem a Markusovszky Kórházban kerül a betegség diagnosztizálásra, illetve további ellátásra, elsõsorban sebészeti mûtétre. Az Onkoradiológiai Osztály a sugárterápiát illetõen Veszprém, Vas és Zala megye betegeit látja el, viszont a kemoterápiás kezelésekre vonatkozóan csak a Vas megyei betegek ellátására kapott hatáskört, s ezzel finanszírozást. Pedig a sebészeti jellegû szakmákban a daganatos beteg mûtéti ellátását követõen térben és idõben sokszor lehetetlen a sugár- és kemoterápiás kezelést szétválasztani. Fõleg vonatkozik ez a 4 megyét ellátó Mellkassebészeti Osztály daganatos mûtéteinek utókezelésére. Az osztály betegeinek a fele, a sugárkezelésre kerülõ betegek több mint egyharmada megyén kívüli. Az ellátott onkológiai betegeken belül a legnagyobb arányt az emlõtumorosok jelentik, amely egyértelmûen a nagy tekintélynek örvendõ és évtizedek óta sikeresen mûködõ emlõteamnek, az emlõtumor diagnosztika és a sebészeti ellátás magas színvonalának köszönhetõ. A jelentõs számú tüdõ- és vastagbél tumoros beteganyag az országosan is vezetõ szerepet játszó mellkassebészet nagy vonzáskörzetének, továbbá a tüdõgyógyászat és a gasztroenterológia eredményes diagnosztikai tevékenységének tudható be. A kórház 2005-ben közbeszerzési tendert írt ki nagyértékû gép-mûszerpark telepítésére, amelyet a Siemens Rt nyert el. Ez a haemodinamikai laboratórium és a 16 szeletes CT mellett 2 db 18 MV-os lineáris gyorsító, valamint CT-szimulátor szállítását, telepítését, illetve a sugárterápiás bunkerek rekonstrukcióját, az új sugárterápiás gépparkhoz igazodó sugárvédelem biztosítását jelentette. 2005-ben elkészült a gyógyszertári szervezethez tartozó, de többek között az Onkoradiológiai Osztály igényeit is szolgáló citosztatikus keverékinfúziót összeállító laboratórium. Ez a beruházás az osztály ápolóinak munkavédelmét is szolgálja. A lineáris gyorsítók és a CT-szimulátor üzembe állításaval 2006ban Szombathelyen a sugárterápiás ellátás európai szintre emelkedett. Beindultak a sztereotaxiás kezelések, és Szombathelyen egyedülálló módon lehe-

282


Jeles napok, neves gyógyítók tõvé vált a frakcionált sztereotaxia. Sajnos ezt a törekvésünket egyenlõre az OEP nem díjazza, ugyanis a beavatkozásokat nem finanszírozza. Az osztályon 71 ágy, a korszerû ambulancián 10 kezelõfotel és 4 kezelõágy szolgálja a járóbeteg onkológiai szakellátást. Az Onkoradiológiai Osztály fejlesztése során EKG-készülék, antidecubitus matracok, kötõzõkocsi, sugárzásmérõ, besugárzás-tervezõ munkaállomás, infúziós pumpák, ADAC-Pinnacle rendszer, dozimetriai rendszer, grafitkamera, vízfantom, dózisteljesítmény mérõ, betegrögzítõ rendszer, CT-szimulátor, sztereotaxiás rendszer, verifikációs rendszer, hulladékcsomagoló gép, 2 db lineáris gyorsító kerültek beszerzésre 1,2 milliárd forint értékben a kórház által felvett hitelekbõl. Az osztály látszólag a kórház kevés nyereséges egységeinek egyike. Ha azonban figyelembe vesszük a gép-mûszerparkhoz szükséges invesztíciót, a hitelek nagyságát, visszafizetési ütemét, akkor már megdõl a nyereséges osztály teória, s egyenlege legfeljebb nullszaldós. A kórház a sugárterápiás eljárások fejlesztését tervezi. EU-s pályázati forrásokból kíván beszerezni egy újabb kisenergiájú gyorsítót, fel szeretné újítani a sugárterápiás tervezõrendszert, telepítene egy új közelterápiás (afterlooding) berendezést, kialakítana onkogenetikai és sugárbiológiai laboratóriumot, kapcsolódna a Honcology informatikai rendszerhez. Az 1,6 milliárd forintos pályázati összeg az említetteken túl tartalmazza az idegsebészeti neuronavigációs rendszer beszerzését, továbbá a gasztroenteroszkópos és bronchoszkópos diagnosztika fejlesztését is. A 10 százalékos önrészt a megyei önkormányzat felvállalta. Ennek a fejlesztésnek a megvalósulása után a jövõben szeretnénk betölteni a regionális onkológiai centrum szerepét. Az osztály tudományos tevékenységének jellemzõi a 15 orvosi, 10 fizikusi és 20 szakdolgozói elõadás, valamint az osztály dolgozói által megjelent mintegy 5 közlemény. 2008-ban a Megyei Szakdolgozói Tudományos Ülést szervezték meg, amelynek témája a daganatos betegek ellátása volt. Az onkoradiológia a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály, a Szülészet-Nõgyógyászati Osztály és a Sürgõsségi Betegellátó Osztály után a legtöbb fekvõbeteget fogadó osztály. Problémájuk, hogy a Sürgõsségi Betegellátó Osztály közvetítésével – fõleg ügyeleti idõben – sok olyan beteget kapnak, akik kemoterápiás és sugárterápiás kezelésre már nem alkalmasak, csak ápolásra van szükségük. Ezek a betegek sokszor megakadályozzák a kezelésre alkalmas onkológiai betegek osztályos felvételét, terápiás kezelésének megkezdését. Ezen csak egy hospice-részleg, osztály létrehozásával lehetne segíteni. Erre alkalmasnak látszik középtávon az urológiai épület jelenleg használaton kívül lévõ földszinti traktusa.


283

Jeles napok, neves gyógyítók Az Ortopédiai Sebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa – dr. Szepesi János professzor nyugdíjba vonulása után – rövid ideig dr. Feith Sándor volt, majd dr. de Jonge Tamás PhD került kinevezésre az osztály élére. Dr. de Jonge fõorvos a pécsi klinikán dr. Bellyei Árpád professzor tanítványa volt. Az elmúlt 7 évben 9 orvos távozott az osztályról, közülük 5 fõ az osztály régi dolgozója, illetve a kórház támogatásával kiképzett szakorvos. Jelenleg 3 szakorvos és 1 rezidens orvos látja el az osztály orvosi feladatát. Segítséget jelent alkalmanként egy-egy traumatológus rezidens részvétele az osztály munkájában, ugyanis az egységes traumatológiai-ortopédiai szakvizsga miatt jelentõs idõt kell eltölteniük az Ortopédiai Sebészeti Osztályon. Az már most látszik, hogy a traumatológus-ortopédiai szakvizsgára készülõ rezidens orvosok és szakorvosjelöltek többsége egyenlõre a traumatológiát preferálja. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Békési Éva látja el, aki egyben az ápolási igazgató általános helyettese. Az orvosok távozásának hátterében általában a könnyebb, kisebb felelõsséggel járó munka, s emellett a jobb megélhetés áll. Ez vonatkozik a belföldre és a külföldre távozó orvosokra is. A távozásokat fõleg a lábsebészeti ellátás sínylette meg, és jelenleg ez a mûtéti paletta kórházunk vonzáskörzetéhez tartozó betegek esetében is többségében kikerült az osztály repertoárjából, s a vidéki kórházakban – fõleg Sárváron – kerülnek betegeink ellátásra. A lábsebész specialista dr. Görgényi Szabolccsal kötött vállalkozó orvosi szerzõdéssel igyekszünk az anomáliát rendezni, egyelõre nem nagy sikerrel Az osztály fõ tevékenységét a nagyizületi endoprotetika teszi ki. A kórház onkológiai profilja minden szakmában nagyon meghatározó, ezért a sebészeti szakmákban is elsõbbséget élveznek az onkológiai mûtétek. Viszont a kórház TVK-ja véges, és már nincs elég kapacitás a protézismûtétek igény szerinti végzésére, sõt az aneszteziológiai kapacitás szûkössége is negatívan hat az ortopédiai nagymûtétek számszerûségére. Ennek következtében a csípõprotézis mûtét esetében 1.900 nap, a térdprotézis esetekben pedig 2.000 nap a várakozási idõ. Tehát a most bejelentkezõ betegek 2015 második felében, illetve 2016 elején kerülnek mûtétre. Holott 2007-ben még csak fél év volt a várakozási idõ. Az egészségügy 2007-ben kezdõdõ ámokfutásának ez lett az eredménye. Az osztályon bevezették az arthroscopos térd keresztszalag plasztikát, a minimál invaziv technikával végzett térd- és csípõprotézis beültetést. Az osztály elnyerte a degenerativ lumbosacralis stabilizációs mûtétekhez az OEP eseti finanszírozását, s ezzel lehetõvé váltak a lumbosacralis belsõ fixációs mûtétek. Nyitottak a mûtétes gyermekortopédia felé is. A veleszületett lábdeformitások mûtétes korrekciója, a spasticus gyermekeken végzett alsó

284


Jeles napok, neves gyógyítók végtagi tenotomiák, Achilles-ín nyújtások, de a csontos mûtétek is elérhetõk Szombathelyen. A nagy kihívást jelentõ dongaláb deformitások konzervatív és mûtétes kezelése is biztosított az osztályon. A legmodernebb elveket figyelembe véve megvalósították a cement nélküli implantátumokkal végzett ún. revíziós csípõ endoprotetikát, amikor törés vagy lazulásos szövõdmény miatt protéziscserét kell végezni. Bevezették mind a térd, mind a csípõ reviziós mûtéteknél az antibiotikumot magából közvetlenül a sebbe kibocsátó, mozgó spacer (távtartó) beültetéseket. Garden-féle mûtéteket alkalmaznak az epicondylitis lateralis kezelésében. Az ultrahangos csípõszûrés végzésére átmenetileg nem volt lehetõség, mert az erre a specialitásra kiképzett Görgényi dr. feladta fõfoglalkozású munkaviszonyát a megyei kórházban. Azonban dr. de Jonge Tamás PhD – a csípõizületi sonographiás tanfolyam elvégzését követõen – ma már heti rendszerességgel végez ultrahangos csípõszûrést a gyermekortopédiai szakrendelésen. Az osztály orvosai 2004-tõl hazai rendezvényeken 19, külföldi rendezvényeken 1 elõadással szerepeltek, és 1 tudományos közleményük jelent meg. Tudományos kongresszusokon történõ részvételek száma 54, ebbõl 47 hazai és 7 külföldi, utóbbiak az Amerikai Egyesült Államokban, Argentinában, Ausztriában, Csehországban, Franciaországban és Olaszországban. Az osztály egy kreditpontszerzõ továbbképzést szervezett 2008-ban. Az elmúlt évek osztályos mûszerfejlesztései – EKG-készülék, térdmozgató berendezés, motorrendszer, arthroscopos torony és kézimûszerei, általános ortopédiai, térdszalag plasztikai és mozaikplasztikai mûszerkészlet, mûtõlámpa, mûtõasztal, elektrokauter berendezés – biztosítják a színvonalas ortopédsebészeti tevékenységet. Az osztály aktív ágyszáma 2007-ben 20-ra csökkent, de a jövõben újabb restrikcióra kerülhet sor. Mindezt a mûtét utáni ápolási idõk lerövidülése, valamint az ortopédiai mûtéti kapacitás szûkössége indokolják. A Patológiai Osztály meghirdetett osztályvezetõ fõorvosi állását 2010ben dr. Tóth Csaba nyerte el, aki 8 éven át volt megbízott osztályvezetõ fõorvos. Helyettese dr. Gábor Valéria fõorvos. Az osztály orvoslétszáma nem stabil, az osztályvezetõ fõorvoson túl 3 nyugdíjas részfoglalkozású fõorvos, 1 szakorvos, 1 patológus szakorvosjelölt és 2 rezidens orvos dolgozik a Patológiai Osztályon. Sajnos 2 tapasztalt szakorvos külföldre távozott. A nyugdíjasok közül dr. Rohonyi Béla Sopronban osztályvezetõ volt, dr. Garzuly Ferenc c. egyetemi tanár pedig kórházunkban töltötte be nyugdíjba vonulásáig a Neurológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosi állását, és neuropatológusként 40 éve végzi kórházunkban a neuropatológiai diagnosztikát. Újabban szépírói tevékenységet is folytat, 2 könyve jelent meg az utóbbi években. 4 éve szervezi a


285

Jeles napok, neves gyógyítók kórház klinikopatológiai-kazuisztikai konferenciáit. Ezekbõl a ritka betegségekbõl készül egy új könyve, amely értékes szakkönyvként segítheti majd az orvosok képzését, továbbképzését. A kazuisztikai konferenciák szervezésében Garzuly doktort az osztály teljes orvoskara támogatja, segíti. Kiemelésre érdemes dr. Tahin Balázs szakorvos tevékenysége, aki a szövettani minták fotódokumentációinak készítésével is hozzájárul a konferenciák sikeréhez. Az osztály szervezésében évente 4 klinikopatológiai-kazuisztikai konferenciára kerül sor a kórházban. Dr. Tóth Csaba osztályvezetõ fõorvos az általános patológiai feladatok mellett dr. Gábor Valériával és dr. Romhányi Bélával együtt részt vesz a cytodiagnosztikai tevékenységben. Õ végzi a kiszállásos boncolásokat, és a speciális aspirációs cytológiai tevékenységet a megyében egyedül õ látja el. 2004-tõl az osztályvezetõ asszisztensi feladatokat Vigh Andrea látja el, aki vezetõségi tagja a Patológus Asszisztensek Magyarországi Egyesületének. Országos konferenciákon 8 elõadással szerepelt, s 2 alkalommal az õ vezetésével szervezett az osztály országos patológus asszisztensi továbbképzést. 2010-ben felkérést kapott a patológus szakorvosképzésben használatos rutin hisztotechnikai tematika kidolgozására. A 16 asszisztensbõl 6 szövettani szakasszisztens. A nõgyógyászati kenetek értékelésében 5 cytodiagnosztikai elõszûrõ vesz részt, közülük 4 fõ nemzetközi vizsgával is rendelkezik. Az osztály munkáját további 3 boncmester, 3 adminisztrátor és 3 takarító segíti. Az elmúlt évek során a szövettani minták száma 25 százalékkel nõtt, ugyanakkor a dolgozói – orvosi és szakdolgozói – létszám minden területen csökkent. A kórházban meghaltak boncolási aránya 25 százalékról 45 százalékra emelkedett. Ennek szakmai jelentõsége nem vitatható, de a kórház pénzügyi kondícióit is javítja, ugyanis a boncolások finanszírozása nem terheli a kórház TVK-ját. A Patológiai Osztály részérõl hazai és nemzetközi fórumokon 30 elõadás hangzott el, és 12 közleményrõl tudnak számot adni. Az osztály orvosai és szakdolgozói évente mintegy 10 hazai, továbbá 4-5 külföldi tudományos rendezvényen vettek részt. 2010-ben az Ifjú Patológusok Fórumán dr. Szép Enikõ rezidens orvos elsõ díjban részesült. Az osztály szövettani részlege 2010 szeptemberében a volt mosoda épületében európai színvonalon kialakított és felszerelt laboratóriumba költözött. A kórbonctani részleg kisebb felújításai – fürdõszobák rekonstrukciója – ellenére a kórház vezetése tisztában van azzal, hogy elkerülhetetlen az 1928-ban átadott épület teljes újjáépítése. Csak mindehhez meg kell találni a pénzügyi forrásokat. Az elmúlt években a Patológiai Osztálynak az eszköz- és mûszerparkja

286


Jeles napok, neves gyógyítók bõvült. Termosztátok, mikroszkópok, szövetkiágyazó rendszer, elektromos mérleg, vízfürdõ, szövetelõkészítõ, szövetfestõ és metszetfedõ automaták, szánkás mikrotomok, asztali centrifuga, fluoreszcens mikroszkóp, laboratóriumi mikroszkóp, Nikon fényképezõgép és szkenner, hûtõk, a digitális mikrofotózáshoz szükséges kamera, digitális diktafonrendszer, mikrohullámú szövetfeldolgozó, kriosztát, elektromos hõcsípesz, koponyafûrészek beszerzésére került sor többségében kórházi pénzügyi forrásokból. A regionális onkológiai centrum szerepre készülõ kórházunkban meg kell oldani a közeljövõben a molekuláris patológia személyi, finanszírozási és tárgyi feltételeit. Ez utóbbi megteremtését lehetõvé teheti a regionális onkológiai centrumok fejlesztését célzó EU-s pályázat, amelyen kórházunk is részt vesz, sõt a pályázati anyagot a közelmúltban be is fogadta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Pszichiátriai Osztály 2007. április 1-jei hatállyal rendkívüli restrikciót szenvedett el, a szaktárca az aktív ágyak számát 30-ban állapította meg. Ezt a kórház indítványára 2009. december 1-jétõl az ÁNTSZ 35 aktív ágyra emelte, sõt 2010-ben további 5 ággyal kívánja bõvíteni. A betegellátás biztosítása érdekében az osztály szervezetét a kórház vezetése 40 krónikus – 25 rehabilitációs és 15 krónikus betegellátást szolgáló – ággyal támogatta meg. A pszichiátriai rehabilitáció személyi feltételei megteremtõdtek, ugyanis 2 pszichiáter szakorvos pszichiátriai rehabilitációs szakvizsgát is szerzett, de ezzel együtt az OEP a szakmai szorzó emelésére nem mutat hajlandóságot. Az osztály az orvosi létszámot illetõen egy rendkívül válságos idõszakon van túl. Dr. Szabó Mihály osztályvezetõ fõorvosnak sikerült egy új csapatot építeni. Ebbõl a munkából kivette részét a 2 nyugdíjas fõorvos, a kórházba néhány évig visszatérõ dr. Garai Márta és az ügyeleti ellátásban még ma is tevékenykedõ dr. Nyúli László. Aztán orvosok jöttek és mentek. Sajnos mire dr. Halász Gyöngyi megszerezte az addiktológiai szakvizsgát és hasznára lett volna az osztálynak, elhagyta a pszichiátriai szakmát. Közben 2 orvos pszichiátriai szakvizsgát tett, s erõsödött az osztály orvosszakmai munkája. 2007-ben érkezett a Pszichiátriai Osztályra dr. Sümegi András, a Pszichiátriai Társaság titkárhelyettese, aki ma már az osztály osztályvezetõ-helyettes fõorvosa. A fekvõbeteg szakellátásban jelenleg 5 szakorvos és 2 szakorvosjelölt vesz részt, akik természetesen besegítenek a Felnõtt Pszichiátriai Gondozó munkájába, továbbá a pszichiátriai és addiktológiai szakambulancián végzik a járóbetegek ellátását is. Az osztályvezetõ fõorvos és helyettese mellett erõs pszichiátriai csapatot képeznek dr. Varga Éva fõorvos, továbbá dr. Sturcz Ildikó és dr. Szilágyi Enikõ adjunktusok. Az osztály orvosi kara az idegtudományok minden szakterületérõl rendelkezik képesítéssel és gyakorlattal. Nuerológiai, pszichi-


287

Jeles napok, neves gyógyítók átriai rehabilitációs, gyermekpszichiátriai és gyermekneurológiai szakvizsgát szereztek, illetve tapasztalatuk van az EEG-leletek készítésében és értelmezésében, de a neuroradiológiai vizsgálatok értékelésében is. A pszichiátriai és a neuropszichiátriai szakma teljes vertikumát átfogják. Osztályvezetõ ápolói megbízást Dombóváriné Varga Zsuzsanna távozását követõen Lakicsné Holpár Gabriella kapott, mindkettõ helyettese Östör Mónika volt. Utóbbit 2010. szeptember 1-jétõl Kovácsné Karikás Judit követte az osztályvezetõ-helyettes ápolói funkcióban. Az orvoskollektívát nagyszerûen egészíti ki a pszichológusok csapata. Buzás Tibor klinikai szakpszichológus nagyon hasznos munkát végez az addiktológia és a pszichiátriai rehabilitáció területén. Tóth-Sallai Judit klinikai szakpszichológus – bár jelenleg GYED-en van –, valamint Márián Renáta és Freyler Anita pszichológusok – utóbbi részfoglalkozású alkalmazottként – szintén nélkülözhetetlen munkát látnak el az osztályon. Az optimális pszichológus létszám lehetõvé teszi, hogy a betegellátás során a pszichológiai diagnosztikai és terápiás lehetõségek széles repertoárja álljon az osztály rendelkezésére. 2007-ben a Sürgõsségi Betegellátó Osztály beindulásával megoldódott az alkoholosan, illetve suicidium következtében intoxikált betegek ellátása. Ettõl a súlyos tehertõl az osztály megszabadult, a sürgõsségi ellátóhelyrõl csak a legfontosabb diagnosztikus vizsgálatok és terápiás beavatkozások után kapnak ügyeleti idõben betegeket. Problémát okoz a – Mentõszolgálat hatáskörébe nem tartozó – betegszállítás elégtelensége, a hazabocsátást meghiúsító, kórházban felejtett betegek tanulságos esetei. Rendezõdtek az osztály kapcsolatai a belgyógyászati osztályokkal. A 2007-ben vásárolt – EEG-vel és EKG-val kiegészített – modern ECTkészülék segítségével az országban azon kevés osztályok közé tartoznak, akik ezt a rendkívül fontos, szükség esetén életmentõ szereppel bíró pszichiátriai kezelést képesek alkalmazni. A nehéz pénzügyi helyzetben támaszkodhattak néhány gyógyszercég ingyenes adományaira, kiemelve az osztály számára biztosított gyógyszereket, szakkönyveket, valamint a kongresszusi részvételek finanszírozását és a kollektíva összekovácsolását segítõ családi esteket. Dr. Sümegi András Halász Szabolcs radiográfussal együtt 2009-ben kezdte kidolgozni a 3-Teslás MR spektroszkópiás eljárás agyi hippocampalis regióra specializált módszerét, amelynek eredményeként 2010-tõl a Pszichiátriai Osztály a pszichiátriai diagnózisalkotásban ezt a módszert az országban szinte egyedüliként alkalmazza. Emellett 2010-ben kezdték kidolgozni affektív betegségeknél a plazma neutrofin szintjének mérési módszertanát, amelynek segítségével a hangulatzavarok diagnosztikájában objektív eredményeket adó kiegészítõ vizsgálati repertoárral gazdagodik a szakma.

288


Jeles napok, neves gyógyítók A Pszichiátriai Osztály 23 közleményt jelentetett meg különbözõ szaklapokban. 107 tudományos, illetve továbbképzõ elõadással vettek részt hazai és külföldi rendezvényeken. Ez utóbbiból dr. Sümegi András 2010-ben 24 elõadást tartott külföldön – Nagy-Británniában, Németországban és Szlovákiában – a modern antipszichotikus terápiák témájában. 2009-ben dr. Sümegi András a Nagykállói Pszichiátriai Szakkórház, a Szent-Györgyi Albert Egyetem Általános Orvostudományi Karának Pszichiátriai Klinikája és a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának Pszichiátriai Tanszéke képviselõivel együtt kidolgozták az aripiprazol elsõ magyar teljes szakmai és módszertani ajánlását, illetve útmutatóját. 2010-ben dr. Sümegi András betegtájékoztató füzetet készített szkizofréniában szenvedõ betegek és hozzátartozóik számára. Dr. Szabó Mihály minden évben kiemelkedõ szerepet vállalt a háziorvosok továbbképzésében, valamint a pszichiátriai továbbképzésekben. Minden évben több elõadást tartott az affektív megbetegedések és a pszichotikus zavarok témakörében. A PTE Egészségtudományi Kar Szombathelyi Képzési Központjának óraadójaként részt vesz a diplomás ápolók, védõnõk, szülésznõk és mentõtisztek oktatásában. Szabó fõorvos mellett dr. Szilágyi Enikõ és dr. Varga Éva szintén jelentõs szerepet vállalnak a fõiskolai hallgatók oktatásában. A Felnõtt Pszichiátriai Gondozó dr. Cseresnyés János vezetõ fõorvos távozása miatt kényszerûségbõl veszítette el önállóságát, és lett a Pszichiátriai Osztály egyik szervezeti egysége. Több szakorvos megfordult 2004-tõl a Gondozóban, de végül a sorozatos távozások miatt az osztály szakorvosaira hárult – dr. Szabó Mihály vezetésével – a gondozott pszichiátriai járóbetegek ellátása. A távozók között véglegesen nyugállományba vonult dr. Németh Margit, de ezt követõen rövid idõ múlva örökre eltávozott az élõk sorából. Végül a stabilitást dr. Kliment Edit jelentette, aki 2009. július 1-jétõl adjunktusként a Gondozó vezetõje lett, és az osztályon dolgozó orvosok segítségével látja el feladatát. Nagy volt a vándorlás a gondozónõk között is, és végül a vezetõ gondozónõk is kikoptak a szervezetbõl, Rákos Gáborné, Székelyné Jakab Adrienn, majd Királyné Dávid Éva távozása után jelenleg nincs vezetõ szakdolgozója a Gondozónak. A mb. csoportvezetõ asszisztens Unger Erika. A szervezetben 1 klinikai szakpszichológus is dolgozik Nagy Beáta Magda személyében. 34 alkalommal vettek részt különbözõ tudományos rendezvényeken, és 2 közleményük jelent meg szaklapokban. Dr. Kliment Edit és dr. Sümegi András osztályvezetõ-helyettes fõorvos a Szent-Györgyi Albert Egyetem Általános Orvostudományi Kar Kútvölgyi Klinikai Tömb Pszichiátriai Munkacsoportjával együttmûködve szerepet vállalt egy minõségileg új típusú depresszió profil kérdõív kidolgozásában.


289

Jeles napok, neves gyógyítók A Pszichiátriai Osztály szervezeti keretei között a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó a 11-es Huszár úton mûködik. A rendelkezésükre bocsátott épületet jól belakták. A Gondozó munkáját a Vas Megyei Gyermekek és Ifjúkorúak Lelki Egészségéért Alapítvány a tulajdonában lévõ tesztek – viselkedési kérdõív, intelligencia vizsgálat, figyelemvizsgáló eljárás – használatba adásával, játékok, berendezések vásárlásával, kisebb felújításokkal segítette, de ma is segíti. A túl nagy kiadással járó épületet a Gondozónak fel kellett adni, és a pszichiátriai épületszárny földszintjére költözött 2009 végén, ahol 6 helyiséget kapott. A 11 dolgozóból 4 dolgozónak felmondott a kórház. Dr. Lukovics Olga vezetõ fõorvos mellett 1-1 részfoglalkozású gyermekpszichiáter és pszichológus, és jelenleg 1-1 pszichológus, pszichoterapeuta, gyógypedagógus, fejlesztõpedagógus, gyógytestnevelõ és gondozónõ dolgozik a szervezetben. Az elmúlt években megközelítõen 15 elõadást tartottak különbözõ továbbképzõ és szakmai rendezvényeken. A Rehabilitációs Osztály 2007. február 16-án szervezõdött a Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdõbõl Szentgotthárdon. 2007. április 1jétõl a szaktárca az ágyszámot 120-ról 130-ra emelte. Ugyancsak a szaktárca jóvoltából a 9 speciális ágy – a szakmai feltételek hiánya miatt – átcsoportosításra került Szombathelyre a Központi Rehabilitációs Osztályra, és helyette 9 mozgásszervi rehabilitációs ágyat kapott Szentgotthárd – a 130 ágyas kontingensen belül – a szombathelyi mozgásszervi rehabilitációs ágyak terhére. Az osztályvezetõ fõorvos az átalakulástól kezdve – dr. Székely Ernõ és dr. Kókai Károly igazgató fõorvosok tanítványa – dr. Ferency Valéria, helyettese dr. Nátkai Tamás fõorvos. Mellettük 2 fõfoglalkozású szakorvos és 2 részfoglalkozású szakorvos vesz részt a rehabilitációban. Sajnos az orvosi létszám bõvítése nem sikerült, az új orvosok 1-2 év után távoztak Szentgotthárdról. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Móricz Józsefné látja el 3 részlegvezetõ ápoló – Gáspár Éva, Nagy Ferencné és Horváthné Tóth Timea – segítségével. Jelentõs számú diplomás – 9 gyógytornász, 1 részfoglalkozású logopédus, 1-1 pszichológus, konduktor, szociális munkás és dietetikus, valamint 2 beosztott diplomás ápoló – dolgozik az osztályon. 2010-ben sajnos végleg elveszítettük a Vas megyei rehabilitációs szakma megteremtõjét, országosan elismert emblematikus alakját, dr. Kókai Károly ny. igazgató fõorvost, aki még nagy hasznára lehetett volna a Vas megyei rehabilitációnak. Ugyanis szinte az utolsó pillanatig részfoglalkozásúként dolgozott Szentgotthárdon a Rehabilitációs Osztályon. A 2007-es átszervezés a szakdolgozói létszámot nem érintette, viszont leépítésre került a fizikai és gazdasági-pénzügyi dolgozók többsége. Távozott

290


Jeles napok, neves gyógyítók a szentgotthárdi intézet volt gazdasági igazgatója, Szegedi Mária is, a további foglalkoztatás helyett a nyugdíjat választotta. Az OEP idõközben – a személyi feltételek hiányára hivatkozva – a rehabilitációs szakmai szorzót 1,7-rõl 1,4-re csökkentette, s így az elmúlt években az osztály pénzügyi egyenlege negatív irányba fordult, mûködési költségeit nem tudta kitermelni. Több éves küzdelem után végre sikerült visszaszerezni az 1,7-es szakmai szorzót a Rehabilitációs Osztály részére. A szakmai profil ergoterápiával bõvült, ennek gyakorlati megvalósítása érdekében ergoterápiás helyiség kialakítása és felszerelése történt meg. Szentgotthárd és Szombathely között IP-telefon összeköttetést hoztunk létre, hogy csökkentsük a 2 telephely közötti kommunikációs költségeket. Elkészült a telephely hõenergiai ellátó rendszerének optimalizáló szabályozása. Sor került az elõzõ rekonstrukciókból kimaradt épületszárny, a B-épület tatarozására, nyílászárók cseréjére. Hatósági nyomásra befejeztük a már nagyrészt elkészült intézeti gyógyszertár kivitelezését. Közforgalmú gyógyszertárként történõ hasznosítása gyógyszerész hiányában nem sikerült, ezért 2009-tõl bérbe adtuk gyógyszertári feladatok ellátására magángyógyszerésznek. Megkezdtük a fizioterápiás eszközpark cseréjét UH-készülékek, elektroterápiás és rövidhullámú készülékek beszerzésével. A több mint 10 éves eszközpark cseréjének lendületét a 2009. évi finanszírozási problémák leállították. Az elmúlt 7 évben 23 elõadást tartottak különbözõ rendezvényeken. 99 fõ vett részt hazai tudományos és továbbképzõ rendezvényeken. 2007-ben az ORFMMT Neurorehabilitációs Szekciójának tudományos ülését, 2009-ben a Nyugat-Pannon Neurológiai Fórumot szervezték meg Szentgotthárdon. A fekvõbeteg osztály ágykihasználtsága nem éri el a 90 százalékot, holott ideális helyzetben 90-95 százalék között kellene lennie. A 30 ágyas nappali kórház ágykihasználtsága alig éri el a 70 százalékot. Ezek az adatok felvetik azt a kérdést, hogy a Rehabilitációs Osztály struktúráját esetleg meg kellene változtatni, valamilyen más – Szentgotthárd és a vonzáskörzet lakossága számára szükséges – profillal bõvíteni. A Reumatológiai Osztály jelenleg 25 aktív ágyon látja el a fekvõbetegeket. 2010-ben a kórház vezetése néhány ágyas csökkentést tervez az osztályon. Az osztályvezetõ fõorvos – dr. Varga László professzor tanítványa – dr. Náfrádi Lilla, helyettese dr. Varga Eszter fõorvos. Az osztályvezetõ ápoló Kiss Anita, mb. helyettese Némethy Zoltánné. Az osztályon – a reumatológia hazai vezetéséhez hasonlóan – szemléletváltás történt, a krónikus degeneratív izületi betegek kezelése helyett az immunológiai betegek ellátása került elõtérbe. Ma már elsõdleges feladatuknak tartják a gyulladásos reumatológiai kórképek kivizsgálását és gondozását. 2004-


291

Jeles napok, neves gyógyítók tõl ,,arthritis centrumként”, 2006-tól pedig a Reumatológiai Szakmai Kollégium javaslatával és az OEP engedélyével biológiai kezelés végzésére kijelölt centrumként mûködnek. Ezzel a Vas megyei betegek számára a legmagasabb definitív ellátást helyben tudják biztosítani. Jelenleg 144 beteget – 63 beteget rheumatoid arthritis, 35 beteget arthritis psoriatica és 46 beteget spondylarthrosis ankylopoetica miatt – részesítenek biológiai kezelésben. A Reumatológiai Osztály betegei nem sürgõs jelleggel, hanem elõjegyzéssel kerülnek felvételre. Emiatt a kórházban a reumatológia az az egyik szakma, amely elszenvedi az intézményi TVK külsõ okok miatti hektikus változásait, illetve a hiányból fakadó belsõ átcsoportosításokat. Következésképpen az utóbbi néhány évben nem egy esetben az elégtelen TVK miatt, azaz finanszírozási okokból korlátozni kellett az osztály által felvehetõ betegek számát. Ennek eredményeként évrõl évre csökken a fekvõbetegek száma, a 2004-es 837rõl 2009-ben 563 fekvõbetegre. Ugyanakkor nõ a szakambulancia forgalma, a járóbetegek száma 2004 és 2009 között 1.650-rõl 4.200-ra emelkedett. A komplex tömb földszintjén ideiglenesen kialakított reumatolgóiai szakambulanciát adományokból, kórházi forrásokból infúziós székekkel, infúziós pumpákkal, számítógépekkel szerelték fel. Itt végzik nappali kórházi felfogással járóbetegként az osteoporosis és lumboishialgia miatt indikált infúziós kezeléseket. 2 szakrendelést mûködtetnek. Egyik szakrendelés általános reumatológiai profilú, a másik viszont az általános reumatológiai betegek mellett osteoporosisos betegek diagnosztikájában, gyógyszeres kezelésében és a betegek utánkövetésében játszik fontos szerepet. A reumatológiai szakrendelésre igényt tartó betegeknek közel 2 hónapot kell várakozni a bejutáshoz. A szakorvosokat nehezen tartja meg a kórház, mivel komoly anyagi csábítást jelentenek számukra a környékünkön mûködõ gyógyfürdõk és gyógyszállók. Az 5 szakorvos – közülük 2 fõ részfoglalkozásban – és 2 szakorvosjelölt elég lenne a jelenlegi kapacitáshoz, de a betegek egyre növekvõ száma és a kórházat anyagi megfontolásból elhagyó szakorvosok folyamatos lehetõsége miatt további szakorvosok képzését kell a kórháznak felvállalni. Az osztály vizesblokkja felújításra került, tornaszobát alakítottak ki, továbbá 2 fizioterápiás készüléket, EKG-t kaptak. 2009-ben tartotta a Reumatológiai Osztály alapításának 20 éves évfordulóját. Ebbõl az alkalomból szervezett tudományos ülést megtisztelte és elõadást tartott a debreceni, valamint a pécsi egyetem immunológus professzora, dr. Szekanecz Zoltán és dr. Czirják László, továbbá dr. Hodinka László PhD, a Magyar Reumatológiai Társaság fõtitkára, aki 1989-ben az ORFI megbízásából részt vett – dr. Varga László c. egyetemi tanár, belgyógyász osztályvezetõ

292


Jeles napok, neves gyógyítók fõorvos mellett – a Reumatológiai Osztály megszervezésében, az osztály mûködésének beindítását elõkészítõ szakmai munkában. Az osztály részérõl 47 hazai és 16 külföldi tudományos rendezvényen vettek részt. Országos rendezvényeken megközelítõen 15 elõadást tartottak. Mintegy 25 regionális pontszerzõ elõadást szerveztek országos szaktekintélyek és a kórházi társszakmák képviselõinek részvételével. 2 szakcikket publikáltak. Dr. Chende Judit Edingola, – aki 2010-ben távozott a kórházból –, 2009-ben a Fiatal Orvosok Fórumán elsõ díjat nyert. Középtávon a Reumatológiai Osztály az EU-s forrásokból megvalósuló új belgyógyászati épület V. emeletén kap végleges elhelyezést 20 aktív ággyal. A járóbeteg szakellátás – szakambulancia és szakrendelés – elhelyezését a kórház vezetése a neurológiai épület földszintjén tervezi, annak felújítását követõen. Ez utóbbinak a forrását viszont elõ kell teremteni. A Sürgõsségi Betegellátó Osztály a sürgõsségi tömbben a 2007. július 17-ei ünnepélyes átadással kezdte meg mûködését. Valójában már évekkel azelõtt is nevesítésre került 13 aktív ágy a sürgõsségi ellátás céljaira a balesetsebészeti és a belgyógyászati szakma keretei között, de ezek az ágyak ténylegesen nem mûködtek. A sürgõsségi tömb tervezését és kivitelezését követõen 16 aktív ágyas Sürgõsségi Betegellátó Osztály került átadásra 2007 nyarán. A beruházás az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával, 2,5 milliárd forintos címzett támogatásával valósult meg, amely a hatóság tudtával 16 sürgõsségi ággyal számolt. Ennek ellenére az átadást megelõzõen pár hónappal, 2007. április 1-jei hatállyal a Kormány 13 sürgõsségi ágy mûködését engedélyezte. Végül a kórház vezetésének kezdeményezésre az ÁNTSZ 2009. december 1-jétõl belsõ átcsoportosítással a Sürgõsségi Betegellátó Osztály aktív ágyszámát 16-ra emelte. A Sürgõsségi tömb átadásáig a sürgõsségi járóbeteg szakellátást az osztályok ambulanciái, többségében a külön-külön épületben lévõ belgyógyászati és balesetsebészeti ambulanciák végezték. Ez utóbbi ambulanciák hétköznap, valamint hétvégeken és egyéb ünnepnapokon is 24 órás szolgálatot adtak. 2007. július 17-tõl kezdõdött a sürgõsségi tömbben az ,,egykapus” sürgõsségi betegellátás. Azóta hétköznap, továbbá hétvégén és ünnepnapokon a nap 24 órájában a sürgõsségi ambulancián keresztül kerülnek be a sürgõsségi ellátást igénylõ betegek a kórházba. Ez alól kivételt képeznek a nem traumás csecsemõ- és gyermekgyógyászati, valamint a szülészet-nõgyógyászati sürgõsségi esetek. Az ambulanciára a fekvõbetegek a fedett mentõbeállón, ritkábban a tetõn kialakított helikopteres leszállón keresztül érkeznek. A fekvõ- és járóbetegeket a földszinten a triage fogadja, ahol felkészült szakdolgozók osztályozzák a be-


293

Jeles napok, neves gyógyítók tegeket, vagyis döntenek az ellátás sürgõsségérõl, sorrendiségérõl. A fekvõbetegek azonnali fektetésére és elsõ orvosi vizsgálatára a triage 4 ágyas részlegében kerül sor. Szükség esetén a betegek ellátása a dekontaminálóban kezdõdik. Az életveszélyes állapotban lévõ betegek elsõ orvosi ellátására a shocktalanítóban kerül sor. A sürgõs ellátást igénylõ járóbetegeket a sebészeti rendelõkben – többek között a traumatológiai rendelõben, valamint a gipszelõben – és a belgyógyászati rendelõkben a mai napig traumatológusok, illetve belgyógyászok látják el. A többi szakma a nap 24 órájában hétköznap, hétvégeken és ünnepnapokon konzíliárusi segítséget ad az ambulancián dolgozó traumatológusoknak és belgyógyászoknak. Az ambulancián helyben biztosítottak az UH-, rtg- és CT-vizsgálatok, utóbbiak full-digitális technikával. A levett vérminták csõpostán keresztül jutnak a Központi Laboratóriumba. A II. emeleten 2 mûtõ szolgálja a sürgõsségi betegellátást. 2004-ben a sürgõsségi ambuláns esetek száma 14 ezer fõ volt, 2010-ben pedig 40 ezer esetre számítunk. Ebbõl várhatóan a betegek fele balesetsebészeti, negyede belgyógyászati, 10-10 százaléka neurológiai és sebészeti, továbbá néhány százalékban egyéb szakma ellátási körébe tartozó betegek. Az ambulancia vezetõ asszisztense Bõczén Henrietta, helyettesei Les Beáta és Harsányi András, mindhárman diplomás ápolói végzettséggel rendelkeznek. A triage-ban többségében diplomás és OKJ-s ápolók, a balesetsebészeti és belgyógyászati ambulancián szakápolók és általános ápolók dolgoznak. Sajnos a szerény jövedelmek miatt elkezdõdött a sürgõsségi ambulanciáról is a szakdolgozók elvándorlása. Triage-képzettségû szakdolgozók hiányában állandó igényként merül fel triage-orvosok foglalkoztatása. A kórházban foglalkoztatott orvosok jelenlegi szakmai összetétele és száma miatt erre egyenlõre nincs lehetõség. A Sürgõsségi Betegellátó Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa dr. Németh László belgyógyász, kardiológus, valamint aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, helyettese dr. Árvai Ferenc. Németh fõorvos 2004-ben kapott osztályvezetõ fõorvosi megbízatást a sürgõsségi ellátás megszervezésére és 2007. augusztus 17-tõl az osztály tényleges vezetésére. A fekvõbeteg osztály 4 tapasztalt – belgyógyász, traumatológus, aneszteziológus és intenzív terápiás – szakorvossal kezdte a tevékenységét. Néhány hónap múlva 2 fõ távozott, és fiatal orvosok kerültek az osztályra. A legnehezebb idõszakot a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály szakorvosainak konzíliáriusi segítségével sikerült átvészelni. Közben az osztályon 2 orvos neurológus, 1-1 orvos pedig belgyógyász és kardiológus szakképesítést szerzett. Aztán újabb orvosok távoztak. Jelenleg 9 orvos dolgozik az osztályon, közülük 5 fõnek van egy vagy több

294


Jeles napok, neves gyógyítók szakorvosi képesítése, 3 fõ oxyológus és sürgõsségi szakorvosjelölt, 1 fõ pedig rezidens. Az osztály legnagyobb problémája, hogy az osztályvezetõ fõorvosnak nincs oxyológus és sürgõsségi szakorvosi képzettsége, emiatt az osztály nem akkreditálható a szakorvosképzés egyik fokozatára sem. Ez a probléma a közeljövõben várhatóan megoldódik. Az osztály orvosai súlyos – polytraumatizált, kómás – betegeknél már az ambuláns ellátásba is besegítenek, a diagnosztika és a shocktalanítás közben felelnek a betegekért, és követik a beteg sorsát a végleges elhelyezésig. A jövõben az ambuláns ellátást is az osztály orvosainak kell átvenni, de ehhez az osztály létszámát meg kell kétszerezni, és többségének oxyológia és sürgõsségi szakorvosi képesítést kell szerezni. Az orvosok a szakdolgozókhoz hasonlóan mûszakoznak. A sürgõsségi ellátást igénybe vevõ betegek az ambulanciáról otthonukba távoznak, vagy a további kórházi ellátásra szoruló betegek – a betegség szakmai jellegének pontosítása esetén – a megfelelõ aktív osztályra kerülnek. A bizonytalan diagnózisú és további kivizsgálást, valamint folyamatos terápiát igénylõ betegeket a Sürgõsségi Betegellátó Osztályra veszik fel, ahol 6 ágyon intenzív ellátásra is lehetõség van. Az osztály 1 napig – 24 óráig – kezelheti a betegeket, azon belül kell dönteni, hogy otthonába bocsátják vagy kihelyezik-e valamelyik osztályra az adott beteget. 2010-ben a fekvõbetegek száma el fogja érni a 4 ezer fõt. Az elõzõ évben 3.832 beteget kezeltek, és ebbõl 1.990 otthonába távozott, 121 beteget más intézménybe és 1.628 beteget a kórház más osztályára helyeztek át. Az osztályon 95 beteg halt meg. A kezeltek közül 190 intoxikált, 372 pedig alkoholos intoxikált beteg volt. Ez utóbbi tevékenységgel több évtizedes szombathelyi probléma oldódott meg. 2009-ben az osztályon ápolt betegeken 110 mûtétet végeztek, fele idegsebészeti, negyede pedig sebészeti, 10-10 százaléka balesetsebészeti és mellkassebészeti, további néhány százalék egyéb – érsebészeti, urológiai, nõgyógyászati és fül-orr-gégészeti – mûtét. Hosszú ideig, de még esetenként ma is problémát jelent a betegek 24 órán belüli átadása a Sürgõsségi Betegellátó Osztályról a betegség jellegének megfelelõ kórházi osztályra. Javításra szorul a Sürgõsségi Betegellátó Osztály és a többi kórházi osztály közötti kommunikáció. A Sürgõsségi Betegellátó Osztály nagy költséggel dolgozik, amelyet nem fedeznek a bevételek. Ez nem azt jelenti, hogy pazarolnak az osztályon, hanem inkább az osztály által használt HBCS-ék költségtartalmát a finanszírozó rosszul kalkulálta ki. Annak ellenére, hogy a kórház aktív osztályainak többségét a Sürgõsségi Betegellátó Osztály tehermentesíti a nagy költségigényû sürgõsségi betegellátás alól, az aktív osztályok kiadásai nem csökkentek.


295

Jeles napok, neves gyógyítók A sürgõsségi ambulancián néha nagy tömegek torlódnak fel. Ez abból is adódik, hogy sokan indokolatlanul élnek a sürgõsségi ellátás lehetõségével. Sok beteg és hozzátartozó türelmetlen, sokan agresszíven viselkednek, fõleg ha hosszú ideig kell várakozni. A sürgõsségi ambulancia, a mûtõk és az osztály gép-mûszerparkja teljeskörû, többségét az állami címzett támogatás fedezte. Azonban mintegy 100 millió forinttal a megyei önkormányzatnak és a kórháznak is hozzá kellett járulni az eszköz- és mûszerpark beszerzéséhez, pl. a beruházás nem tartalmazott kórházi ágyakat. Az osztályvezetõ ápoló Szakonyi Eszter egyetemi okleveles ápoló, helyettese Pista Adrienn diplomás ápoló. Az osztályon többségében egyetemi okleveles, diplomás és OKJ-s ápolók, valamint néhány segédápoló dolgozik. Több továbbképzõ konferencián vettek részt, és több továbbképzõ elõadást tartottak. A Szakorvosi Rendelõintézetbõl sok szakma a kórház központi telephelyére költözött. A Rendelõintézetben mûködik jelenleg is a szájsebészet, a gnathológia, a paradontológia, a fogszabályozás, a gyermekfogászati prevenciós szakellátás. Az Általános Belgyógyászati osztály járóbeteg szakellátásai a mai napig a Rendelõintézetben vannak, pedig az orvoslétszám szûkössége miatt biztonságosabb betegellátásra lenne lehetõség a központi telephelyen. Továbbá a Március 15 tér 6. szám alatt vannak a bõrgyógyászati gondozó, a reumatológiai szakrendelés, a szülészet-nõgyógyászati járóbeteg szakellátások, a foglalkozásegészségügy és a szemészet. Laboratóriumi tevékenység is már csak a kórház központi telephelyén van, bár a Rendelõintézetben még létezik vérvételi hely. Viszont a levett vér feldolgozására már a Központi Laboratóriumban kerül sor. Az EU-s pályázatok remélhetõleg lehetõséget teremtenek a Rendelõintézet teljes feladására, kiürítésére. Néhány év múlva – ha a pénzügyi források elõteremthetõk – a járóbeteg szakellátások elhelyezhetõk a kórház fennmaradó telephelyein. A tervek szerint a gondozási és szûrõtevékenység a Vérellátóba, a sebészeti típusú szakmák a sebészeti tömb, a belgyógyászati szakmák a neurológiai épület, a szülészet-nõgyógyászat pedig a komplex tömb földszintjére kerülnek. Ezzel együtt jelenleg az egyes osztályok fekvõbeteg kórtermei közé beékelõdõ szakambulanciák is az adott épülettömb földszinti traktusaiba költöznek. A Szemészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Bátor György, helyettese dr. Ferentzi Judit fõorvos, aki nyugdíj mellett részmunkaidõben vesz részt az osztály munkájában. Az osztályon nagy volt az orvosok fluktuációja. Dr. Ferentzi fõorvosnõ mellett 2007-ben nyugdíjba vonultak dr. Kováts Mária, dr.

296


Jeles napok, neves gyógyítók Papp Ágnes és dr. Káldi Ildikó fõorvosok is. Utóbbi és fõfoglalkozásként az optikai szalont választó dr. Zabó Éva részfoglalkozásban vesznek részt a kancsal gyermekek gondozásában, sõt Zabó doktornõ szürkehályog mûtéteket is végez. 3 szakorvos távozott az osztályról, és más hazai, illetve külföldi munkahelyet választottak. 2 szakorvosi képesítéssel rendelkezõ doktornõ – dr. Kovács Mariann és dr. Kovács Ágnes – lesz tartósan távol GYED, illetve várható szülés miatt. Dr. Halmosi Ágnes adjunktus viszont visszatért a GYED-rõl, és ellátja a glaukomás betegek gondozását. 1 fõ szemésznek készülõ orvos más szakmát választott a kórházban, 1 fõ pedig szemész szakorvosjelöltként Pécsett folytatja tanulmányait, vagyis Pécsett dolgozik. A fiatal orvosok közül keveset tudnak megtartani, az osztálynak jelenleg 1 szakorvosjelöltje van. Az osztályon 2006-tól megszûnt az ügyeleti szolgálat. Azóta készenlétet tartanak az orvosok munkaidõn túl hétköznapokon, valamint szombat, vasárnap és ünnepnapokon. Az ügyeleti szolgálatban részt vett dr. Gruber Mária fõorvosnõ, de celldömölki lakhelye miatt készenléti szolgálatot már nem tudott vállalni. A készenléti szolgálatban részt vesz dr. Varga Csilla szakorvos is. A szemészeti fekvõ- és járóbeteg szakellátás gerincét az osztályvezetõ fõorvoson túl dr. Kósa Éva fõorvos, továbbá dr. Halmosi Ágnes, dr. Miletits Erzsébet és dr. Kovács Márta adjunktusok jelentik. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Joó Edina látja el, helyettese Káldos Irén. A fekvõbeteg szakellátásban 7 ápoló, a szakambulancián és a szakrendelésen 3-3 szakasszisztens dolgozik. Az osztályon 2004-tõl 65 perforáló keratoplasztikát végeztek. 2005-tõl a hagyományos üvegtest sebészet mellett a – varrat nélküli sebzárást biztosító 25G-s és 23G-s – pars plana vitrektómiát is meghonosították az országban elsõk között Szombathelyen. 2006-ban a nedves típusú macula degenerációban szenvedõ betegek FLAG-vizsgálattal történõ diagnosztizálásával, nyomon követésével és szükség esetén gyógyszeres kezelésükkel értek el eredményt. 2008-ban gyógyszergyári támogatással lehetõvé vált a nedves típusú macula degenerációk legmodernebb kezelése, amelynek keretében 6 betegnél az üvegtesti térbe adott Lucentis injekcióval jelentõs eredményt értek el. Ugyancsak 2008-ban a súlyos cukorbetegek szövõdményei miatt elvégzett vitrektomia elõtt bevezették a triamcinolone vagy anti-VEGF intravitreálisan történõ beadását, csökkentve ezzel a mûtéti idõt és az anyagfelhasználást, a mûtéti kockázatot, továbbá elõsegítve a gyorsabb és biztonságosabb sebgyógyulást. Ugyenettõl az évtõl gyógyszergyár által adományozott pachymeterrel mérik a szaruhártya vastagságát, annak értéke rendkívül fontos a glaucomás betegek gondozása során. A szaruhártya vastagságától függ a tényleges intraocularis nyomás mértéke. Vastagabb szaruhártya esetén magasabb, vékonyabb szaru-


297

Jeles napok, neves gyógyítók hártya esetén alacsonyabb intraocularis nyomást mérnek az applanációs tonometriával, mint a valós érték. Újabban a glaucoma gondozóba került – átmenetileg gyógyszergyári adományként – egy pneumatikus tonométer, amely non kontakt módon, érzéstelenítõ szemcsepp használata nélkül alkalmas intraocularis nyomásmérésre. 2009-ben bevezették a felsõ szemhéj ptosisánál a szilikonos frontális szuszpenzió használatát, más egyedi esetekben a tarsus resectioval egybekötött szemhéjemelõ izomzat rövidítést. 2009-tõl – a HRA + OCT készülék beszerzésével – többféle szemfenéki vizsgálatot végeznek, mint a stereophotographia, flurescein- vagy indocyanin-zöld angiográphia, autofluorescencia, vörösmentes és infravörös fénnyel történõ fényképezés. Az OCT (optikai coherencia tomográfia) részegységgel a látóhártyát, az üvegtesti határfelszint, azaz a látóhártya és az üvegtest találkozását, valamint a látóhártya alatti érhártya felszíni rétegét, a látóhártyán az éleslátás helyét – vagy más néven a sárgafoltot – és a vakfoltot mikroszkópikus méretben vizsgálják. 2006-ban a korszerûtlen szemészeti osztályos mûtõ megszüntetésre került, és a szemészeti mûtétek bekerültek a KAM-ba. Az osztály szakmai fejlõdését jelentõs mûszerfejlesztések – EKG-készülék, kézimûszerek, idegentest furó, szemészeti lézer, réslámpa, vitrectomiáskészülék, digitális diagnosztikus rendszer beszerzése – tették lehetõvé. Az osztályon a szürkehályog mûtét várakozási ideje 750 nap, vagyis több mint 2 év. A betegelõjegyzési listák alapján szemész szakvizsgálatra, köztük szemüvegrendelésre több mint 2 hónapot kell várni. A Szemészeti Osztály tudományos munkáját dr. Rácz Péter professzor, akadémiai doktor tanácsadóként segíti. 33 hazai és 10 külföldi – Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Hollandia, Hongkong, Németország, Franciaország – tudományos kongresszusi részvételrõl, továbbképzésrõl tudnak számot adni. 19 közleményük jelent meg, 51 elõadást tartottak. Dr. Bátor György oktatóként részt vesz Budapesten a gyógyszerészek és optometristák, Szombathelyen a diplomás ápolók és mentõtisztek, dr. Kósa Éva a védõnõk képzésében. Prof. dr. Rácz Péter tudományos minõsítések során opponensi feladatokat lát el. A 2005-ben Szombathelyen rendezett országos jelentõségû szemészeti továbbképzés azért bírt nagy jelentõséggel, mivel az elsõ széleskörû mûtéti palettát bemutató, szemészeti élõ mûtéti konferencia volt Magyarországon. A Szülészet-Nõgyógyászati Osztály ágyszámát 2007. április 1-jétõl kormányzati intézkedés felére csökkentette, de 2010-ben más osztályok ágyszámcsökkentésével a 40 aktív ágyat 50-re kívánjuk emelni. Az osztályvezetõ fõorvosi állásról dr. Kneffel Pál lemondott azzal, hogy tovább dolgozik a kórházban. Az osztályvezetõ fõorvosi teendõk ellátására dr. Koppány Csaba kapott

298


Jeles napok, neves gyógyítók 2010. szeptember 15-tõl megbízást. Koppány dr. elõtte rövid ideig – dr. Horváth Boldizsár PhD nyugdíjba vonulását követõen – már betöltötte az osztályvezetõ-helyettesi állást. Az osztály orvoslétszámában jelentõs változás volt az utóbbi években. 6 szülész-nõgyógyász ment nyugdíjba, de 1 fõ kivételével fõvagy részfoglalkozású alkalmazottként, illetve vállalkozóként továbbra is dolgoznak az osztályon. Közülük dr. Horváth Boldizsár PhD fõiskolai tanár ellátja a tudományos és oktatási igazgatói feladatokat, valamint centrumigazgatóként is tevékenykedik a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály, valamint a Szülészet-Nõgyógyászati Osztály irányításában. 7 szakorvos távozott. Többen magánorvosként dolgoznak tovább, dr. Kovács Lajos viszont a Vasútegészségügyi Kft Szombathelyi Rendelõintézetének lett az igazgatója. Többen a magánpraxis mellett részmunkaidõsként szerzõdéses munkaviszonyban ismét munkát vállaltak a kórházban. Új orvosok is jöttek, 2 szakorvos, 2 szakorvosjelölt és 3 rezidens orvos. Sajnos a kilépõk és a belépõk egyenlege negatív, ugyanis egyre kevesebb orvos választja végsõ hivatásául a szülészet-nõgyógyászatot. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Nagy Ferencné látja el, helyettesei Dancsecs Valéria, Gáspárné Pécz Csilla és Molnár Mária. A betegágy mellett dolgozók száma 28-31 között változik, közülük 5 diplomás ápoló, 2 segédápoló és 1 szakoktató, Gáspár Antalné. Az osztály 3 mûtõasztalát 3 mûtõsasszisztens és 3 mûtõssegéd mûszereli, közülük a részlegvezetõi feladatokat Zanati Endréné látta el 2010-ig, jelenleg Pupp Lajosné a részlegvezetõ. Az ambulancia vezetõ asszisztense Bíró Lászlóné volt 2010-ig, jelenleg Schwahoferné Horváth Katalin látja el a feladatokat. Az osztály munkaszervezését nehezíti, hogy a járóbeteg szakellátások többsége – bár tervezzük a betelepítését a komplex tömb földszintjére, de egyenlõre nincs hozzá pénzügyi forrás – a Rendelõintézetben mûködnek. Ez a térbeli különállás viszont nem akadálya annak, hogy a rendelõintézeti asszisztensek is részt vegyenek – 4 ambuláns asszisztenssel és az 1 terhespatológián dolgozó szülésznõvel együtt – az ambulancia ügyeletében. A sárvári szülészet 2007. április 1-jei megszüntetése után nem nõtt az osztály fekvõbeteg forgalma, inkább a járóbeteg forgalomban volt némi emelkedés. Jelentõsen csökkent viszont a fekvõbetegek átlagos ápolási ideje. Évente az osztályon 1.400 szülésre kerül sor. A császármetszések aránya 28-32 százalék. A perinatalis halálozás 8,9-12,6 ezrelék. Az elmúlt években 1 anyai halálozás volt, oka szeptikus shock-syndroma. Évente 85-95 rosszindulatú daganatos beteget operálnak, közülük 12-17 esetben végeztek kiterjesztett mûtétet. A szakmai profil bõvülését jelenti a vizelettartási zavarok szalagplasztikai mûtéttel történõ megoldása. Egyre növekszik az endoszkópos mûtétek száma is.


299

Jeles napok, neves gyógyítók Az osztály tudományos tevékenységének oszlopa dr. Horváth Boldizsár PhD fõiskolai tanár. Az osztályról 28 hazai és 9 külföldi közlemény került ki, s 2 könyv szerkesztésében mûködtek közre. Tudományos kongresszusokon, továbbképzéseken 36 elõadást tartottak, ebbõl 30 hazai és 6 külföldi, konkrétan Ausztráliában, Olaszországban, Skóciában, Szerbiában és Szlovákiában hangzottak el. Az osztályon történt rekonstrukciók közül legjelentõsebbek a császármûtõ komplett felújítása, a 3 egyszemélyes, alternatív szülési módszert is lehetõvé tevõ szülõszoba és kisegítõ helyiségei, a szülészeti-nõgyógyászati ,,kismûtõ”, vajúdószobák, az egynapos szülészeti-nõgyógyászati beavatkozások utáni ápolást szolgáló kórtermek, továbbá 2 – a fizetõképes páciensek igényeit is kielégítõ – emelt komfortfokozatú szoba kialakítása. A császármûtõ és a gyerekgyógyászati-nõgyógyászati mûtõ klimaberendezése is megújult. Az osztály mûszer- és eszközfejlesztései sem elhanyagolhatóak. Mûtõasztal, UH-vizsgálófejek (köztük transzvaginális), nagyfrekvenciás vágókészülékek, kardiotokográf és vizsgálófejek, infúziós pumpák, variotherm újszülött ellátó egység, babydoppler, 4D UH-készülék és vizsgálófejek, magzatszívvizsgáló, Toco-érzékelõfejek, szülészeti UH-készülékek, autokláv, vizsgálólámpák, mennyezeti mûtõlámpák, pulzoxymeter, videocolposcop, EKG-készülék, szülõágyak, monitorok, laparoscopos mûtéti rendszer, képarchiváló rendszer, optikai rendszer, kézimûszer csomag kerültek beszerzésre. A járóbeteg szakellátásban 2 hét a várakozási idõ a nõgyógyászati UHvizsgálatra. A jóindulatú elváltozások nõgyógyászati mûtéteinek várakozási ideje viszont már 8 hónap. A rosszindulatú daganatok elsõbbségének, illetve sürgõsségének biztosítása miatt kerültünk ilyen helyzetbe, és az – idõfaktort tekintve – elõbbi mûtéteket illetõen nem vagyunk versenyképesek a szomszédos városi kórházakkal szemben. A Traumatológiai Osztályon dr. Kiss Gyula távozásával átmeneti ideig dr. Vidó Sándor, majd 2009. július 1-jétõl dr. Vadon István lett a mb. osztályvezetõ fõorvos. Dr. Vadon fõorvos 1 évet töltött Németországban, ortopédiai és traumatológiai szakvizsgát a Semmelweis Egyetem Ortopédia Klinikáján szerzett. Szombathelyre a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház Traumatológiai Osztályáról érkezett. Több orvos – fõleg kézsebész – távozásával ez a specialitás látszólag nem mûködik az osztályon. A valóság azonban egészen más, ugyanis jártasság szintjén többen mûvelik ezt a profilt, de más specialitásokat is, sõt dr. Rajki Csaba szakvizsgájával a kézsebészeti probléma hamarosan rendezõdik. Az osztályon 13 orvos dolgozik, közülük 10 szakorvos. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Berkes Sándorné nyugdíjba vonulása után 2007-tõl Békési Éva látja el egyéb megbízatásai mellett. Az osztály a balesetsebészeti ellátás progresszivitását tekintve megkapta

300


Jeles napok, neves gyógyítók a III. szintet, amely alapján Vas megyén túl Zala megye kétharmadából kórházunk fogadja a polytraumatizált sérülteket, fõleg a neurotraumatológiai ellátást is igénylõket. Mellkassebészeti sérüléssel rendelkezõ polytraumatizáltakat pedig Gyõr-Moson-Sopron, Veszprém és Zala megyébõl is bõven kapunk, mivel csak nálunk van szervezett mellkassebészet. Következésképpen évrõl évre emelkedõ sérültszámot kell ellátni. A nagy betegforgalom, valamint az aneszteziológiai kapacitás elégtelensége miatt alkalmanként a sürgõsségi mûtétek besorolása átszervezést igényel az osztályok között és az osztályon belüli mûtétek sorrendiségét illetõen. Létszámgondok miatt a balesetsebészeti szakrendelés és a szakambulancia átmenetileg a sürgõsségi tömb földszintjén mûködik, ugyanis a sürgõsségi sebészeti járóbeteg szakellátást is – megfelelõ képzettségû sürgõsségi szakorvosok hiányában – egyenlõre traumatológusok látják el, s napközben egymás munkáját segítik. A baleseti sebészeti szakrendelés, – amint a sürgõsségi orvosok szakmailag és számbelileg is alkalmasak lesznek a sürgõsségi sebészeti járóbeteg szakellátásra –, átköltözik a régi SSBER helyére. Sajnos ügyeleti idõben – hétköznapokon munkaidõn túl, valamint szombat-vasárnap és egyéb ünnepnapokon – mindez a járóbeteg sebészeti eset 1 traumatológus orvosra hárul. Természetesen mögötte áll minden sebészeti szakma – hasi sebészet, mellkassebészet, arc-állcsont- és szájsebészet, urológia, fül-orr-gégészet, szemészet, idegsebészet, nõgyógyászat – szakorvosi konziliárusi lehetõsége, de az elsõ döntõ lépések a diagnosztikában és a terápiában is a traumatológus sürgõsségi ügyeletesre hárulnak. A szakmai profil kibõvült, köztük kiemelésre érdemes az új típusú csípõszeg (PFNA), valamint a felkar velõûrszegezés bevezetése, a térdizületi keresztszalag pótlás rögzítése endo Button lemezhurokkal, a térdízület elülsõ keresztszalag sérülésénél kétköteges keresztszalag pótlása, súlyos deformitás és rotátor köpeny hiánya esetén inverz vállprotézis (DELTA-protézis), felkarfej törésnél rotátor köpeny megtartó anatómikus vállprotézis (EPOCA-protézis) beültetés, Garden-mûtét, hemicarpectomia, érnyeles csontblokk beültetés naviculare törés után, combnyaktörések ellátása során kanulált combnyak csavarozás, izület közeli törések ellátásánál szögletstabil lemezrendszer bevezetése, csípõizületi endoprotézis mûtétek esetén a nagyobb primer stabilizálást biztosító 30-as belméretû vápa alkalmazása. Az osztályos mindennapi megterhelõ munka mellett tudományos munkát is végeznek, 4 közleményük jelent meg és 28 elõadást tartottak különbözõ fórumokon. 2008-ban dr. Salamon Antal professzor 80 éves születésnapjáról tudományos rendezvény keretében emlékeztek meg. Az osztályról 5 orvos vett részt 2010-ben a kórházunkban megszervezett újraélesztési tanfolyamon. Többen vettek részt a Magyar Ortopédiai Társaság és a Traumatológiai Tár-


301

Jeles napok, neves gyógyítók saság ez évben tartott közös kongresszusán, valamint az Insbruckban megrendezett nemzetközi kurzuson és az EFORT nemzetközi ortopédiaitraumatolgóiai kongresszuson. Az osztály eszközparkjának és mûszerkészletének bõvítése és fejlesztése folyamatos volt. A megújulást jelentették a combcsont velõûrszegezõ, valamint a lábszárcsont velõûrszegezõ készletek, LCP tálca, cerclage tálca, kanulált combnyakcsavar tálca, medence clamp, fixateur-készlet bõvítése, shaver-motor, antidecubitus matrac, mûtõasztal, mûtõlámpa, de a Központi Mûtõszolgálat egyéb más beszerzései, amelyet a balesetsebészet is használ a mûtétek során. Az osztálynak az elmúlt évek során néhány költözést kellett túlélnie. Elsõként az eredeti traumatológiai osztály rekonstrukciója miatt a sebészeti tömb földszintjén mûködött az osztály, majd visszakerült a korszerûen kialakított II. emeletre 2004-ben. Közben lehetõség nyílt a sürgõsségi ellátás fejlesztésére, amelynek során – a traumatológiai szakma sok akut sérültet ellátó jellege miatt – az osztály végsõ elhelyezését a sürgõsségi tömbben terveztük megoldani. 2007-ben kormányzati címzett támogatásból és megyei önkormányzati pénzügyi hozzájárulásból elkészült épületbe költözött be a traumatológia egyenlõre 40 aktív ággyal. Ugyanezen címzett támogatás részeként megvalósult a sebészeti tömb gyermekgyógyászati szárnyának rekonstrukciója is, amelynek I. emeletén 10 aktív ágy a balesetsebészethez fog tartozni. Az elmúlt évek rekonstrukciói és a közeljövõ beruházásai miatt ezt a részleget más szakmák használják, s csak a közeljövõ beruházásainak befejeztével kerülhet vissza a balesetsebészet használatába. Az osztály fekvõbeteg elhelyezési gondjainak enyhítésére az Általános és Érsebészeti Osztályon 4 krónikus ágyat biztosítunk a szeptikus traumatológiai betegek ápolására. Az új és korszerû körülményeket biztosító Balesetsebészeti Osztályon utólag 2008-ban az orvosi szobákat klimatizáltuk. A Tüdõgyógyászati Osztály életében rendkívüli jelentõségû volt a 2003. évi városi pénzügyi forrásokból megvalósult mûszerfejlesztés. Ezzel 2004-tõl több vizsgálati módszer – autofluorescens bronchoscopia, bronchoscopos UH, transthoracalis tüdõbiopsia, endobronchialis elektrokauterizáció, transbronchiális tûaspiráció – vált standard eljárássá az osztályon. 2005-ben az emphysema endobronchiális kezelésének egyik módszere, az endoscopos volumen redukció került bevezetésre, amely azóta nemzetközileg elfogadott módszerré vált. Az osztály alváslaboratóriumát az Európai Alvástársaság akkreditálta, dr. Hajdu Krisztina a vizsgálatok értékeléséhez szükséges diplomát kapott. Több éves próbálkozás után 2010-ben a vizsgálatokat az OEP befogadta, tehát a finanszírozása végre megoldódott. Az osztály fõ profiljai közé tartozik a bronchoscopos diagnosztikus és

302


Jeles napok, neves gyógyítók terápiás feladatok ellátása, alváslaboratórium mûködtetése, COPD, asthma bronchiale, tüdõgyulladás, pulmonális embólia ellátása, tüdõdaganatok kemoterápiája. A Tüdõgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Szima Barna, helyettese dr. Tóth E. Zsuzsanna fõorvos. Ezen kívül a fekvõbeteg szakellátásban még dr. Szilas Gábor fõorvos, dr. Kondora Zsanett szakorvosjelölt és az örökifjú, fáradhatatlan dr. Gautier Barna vesz részt. Gautier doktor elsõsorban az ambulancia munkáját segíti, emellett még ellátja a 2 krónikus osztály mb. osztályvezetõ fõorvosi feladatait, sõt az Ápolási Osztály orvostanácsadója is. Az osztály állományában van még a GYED-en lévõ dr. Hajdu Krisztina. Az osztály foglalkoztatni tudna még több fiatal orvost, remélhetõleg a szakma iránti érdeklõdés hazai szinten is javulni fog. Az osztályvezetõ ápolói feladatokat Gombásné Judt Magdolna látja el, helyettese Wertmüllerné Takács Enikõ. Az osztály fekvõbetegeinek összetétele miatt nehéz – az orvoslétszámhoz hasonlóan – az ápolók utánpótlásának biztosítása is. Az osztályon fürdõszoba felújítása, alváslaboratórium kialakítása, a vezetékes oxigénellátás biztosítása igényelt pénzügyi befektetést. Jelentõsebb mûszerfejlesztések között lehet megemlíteni az EKG, szívókészülékek, spirometer, oxigén koncentrátor, elektrokauter, plethysmograph beszerzését. Az osztály 43 aktív ággyal rendelkezik, amelybõl alkalmanként 1-2 ágyat lefoglalnak a kámoni kórházban a Krónikus Belgyógyászati, Tüdõgyógyászati és Geriátriai Osztály tbc-s részlegén gyógykezelésre szoruló aktív tuberkolitikus betegek. 2010-ben az osztály aktív ágyszámának csökkentését tervezi a kórház vezetése, természetesen az ambuláns ellátási lehetõségek bõvítésével. Az osztály részt vesz a tudományos közéletben. A hazai és külföldi fórumokon tartott elõadásaik, közleményeik, könyvfejezeteik és posztereik együttes száma 44. Jelentõs számú klinikai gyógyszervizsgálatban vesznek részt. 2008-ban a Magyar Bronchológus Egyesület az osztály szervezésében rendezte meg Szombathelyen – 250 résztvevõvel – az éves kongresszusát. A daganatos betegek egyre nagyobb aránya miatt az osztály végsõ elhelyezéseként megfogalmazódott az onkohaematológiai tömb IV. emeleti traktusa, ahol jelenleg a Központi Rehabilitációs Osztály mûködik. Ezzel az átrendezéssel a Tüdõgyógyászati Osztály – mint nagyszámú onkológiai beteget ellátó szervezet – a Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztállyal, valamint az Onkoradiológiai Osztállyal együtt egy tömbbe kerülne. Az osztály szervezeti keretei közé tartozó Tüdõszûrõ és Tüdõgondozóban 3 tapasztalt szakorvos dolgozik, közülük a vezetõ fõorvosi feladatokat dr. Cseke Zsuzsanna látja el. Az elmúlt években a rtg-aszszisztensi létszám 8 fõvel csökkent, fõleg nyugdíjazások miatt. Ez az ellátásban nagyobb fennakadást nem


303

Jeles napok, neves gyógyítók okozott, mivel a mozgó ernyõképszûrések, a kiszállások jelentõs számban megfogyatkoztak. A vezetõ asszisztensi feladatokat Taródi Lajosné látja el, helyettese Büki Gertrúd. Közel 50 tudományos és továbbképzõ rendezvényen vettek részt. A Tüdõszûrõ és Tüdõgondozó gép-mûszerparkja amortizálódott. A jövõben az egységet a Vérellátóban tervezzük elhelyezni a gép-mûszerpark teljes rekonstrukciójával. A Tüdõgondozó egy teljes szintet foglalna el, viszont kikerülne innen a tbc-gondozás. Ez utóbbira az új belgyógyászati tömb földszintjén az Infektológiai Osztály 3 ágyas tbc-s részlegéhez kapcsolódó, csak a tbc-s gondozás célját szolgáló, teljesen izolált váró-rendelõ traktusban kerülne sor. A tüdõszûrés szintén a Vérellátóban folyna egy szinten a mammográfiával és a csontdenzitometriával egyetemben. Ezzel a tüdõgondozásra szoruló nagyszámú beteg nem kerülne be a kórház központi telephelyére. Sõt ma a kórházban szûrt és nagy tömeget képviselõ páciens – mammográfiás és csontdenzitometriai szûrésre érkezõ – kikerülne a kórházból, s ezzel csökkentené a zsúfoltságot a központi épületegyüttesben. Mindennek a megvalósulásához szükséges, hogy megkezdõdjön az EU-s pályázati forrásból az új belgyógyászati tömb beruházása, s mellette a Vérellátó építészeti rekonstrukciójához és mûszerfejlesztéseihez elõ kell teremteni mintegy 300 millió forintot. A tüdõgyógyászati ellátások többségét a betegek várakozás nélkül vehetik igénybe, egyedül tüdõgondozás címen kell 1 hetet várakozni. Az Urológiai Sebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa dr. Engert Zoltán Vendel PhD, c. egyetemi tanár. Nyugdíjba vonult dr. Pánykó Éva, dr. Molnár István viszont részmunkaidõs vállalkozóként még dolgozik. A jelenlegi és a részmunkaidõs nyugalmazott osztályvezetõ fõorvoson kívül még 6 szakorvos – dr. Varga László osztályvezetõ-helyettes fõorvos, dr. Márkus Endre és dr. Farkas József fõorvosok, dr. Scheid Sándor és dr. Hajós György adjunktusok, valamint dr. Könyves Károly szakorvos és dr. Rajnai Ildikó rezidens orvos dolgozik az osztályon. Az osztályvezetõ ápoló Ráczné Varga Bernadett. Grófné Tomasits Eszter távozása után 2008-tól Bugovics Tivadarné lett az osztályvezetõ-helyettes ápoló. Az osztály közvetlen szomszédságában került kialakításra és megszervezésre az emelt szintû hotelellátást (VIP) nyújtó ápolási részleg, ahol 1-2 ágyas – külön fürdõszobás, TV-vel, hûtõvel, telefonnal, internet csatlakozási lehetõséggel rendelkezõ – kórtermeket vehetnek igénybe napidíj ellenében a sebészeti típusú osztályokon mûtéten átesett, de egyéb más ápolást igénylõ betegek is. Ez a részleg az ápolást tekintve az Urológiai Sebészeti Osztályhoz tartozik, az ápolási teendõk összehangolását Döme Béláné csoportvezetõ ápolóként végzi. Magának az osztálynak a 13 fõs ápolói létszáma, szakmai képzettsége a

304


Jeles napok, neves gyógyítók kórház egészéhez hasonlóan kedvezõtlen, mivel közülük 5 fõ segédápolói minõségben dolgozik az osztályon. Az Urológiai Sebészeti Osztály 2004-ben elköltözött az un. urológiai tömbbõl, és helye elõször a sebészeti tömb földszintjén került kialakításra, majd a Traumatológiai Osztálynak a sürgõsségi tömbbe történõ beköltöztetésével annak helyét foglalta el a sebészeti tömb II. emeletén. Így egy néhány éve rekonstruált osztályrészt vehettek birtokba. Az urológia 2 mûtõje a II. emeleten már 2004-ben elkészült. Ugyanebben az évben a sebészeti tömb földszintjére került az urodinamiás szakellátás, a vesekõzúzás, az endoszkópia és az urológiai szakambulancia, majd 2009-ben a Rendelõintézetbõl a szakrendelés is. 2010-ben elkezdõdött az a rekonstrukció, amelynek befejezése után az urológiai járóbeteg szakellátás rendelõi az SSBER-ben és az ahhoz csatlakozó sebészeti tömb földszinti traktusában egy blokkban elhelyezve fogadják majd a betegeket. Az osztály szakmai profilja bõvült az urodinámiás vizsgálatokkal, valamint a benignus prosztata hyperpláziás betegeknél bevezetett alternatív terápiával, a termoterápiás kezeléssel. Országosan is jelentõs a tumorsebészeti tevékenységük, köztük a hólyagpótlások, valamint a radikális prosztatektómiák. Az osztály ágyszáma 2007. április 1-jétõl 34-rõl 24-re csökkent, amelyet kórházi kezdeményezésre az ÁNTSZ 25 aktív ágyra emelt. Ez az ágyszám viszont csak abban az esetben használható ki hatékonyan, ha szerepet kap az osztály – s erre szakmailag alkalmas is – néhány súlyos mûtéti beavatkozást illetõen a regionális ellátásban. Sajnos a kórház jelenlegi TVK-ja csak nagyon kis számban teszi lehetõvé, hogy megyén kívüli betegeket is ellássunk. Ez a Zala megyei betegek esetében azonban teljesen nem korlátozható, mivel két zalaegerszegi lakosú urológus is dolgozik az osztályon. A szakmai fejlõdést követte az osztály eszköz- és mûszerparkjának bõvülése is. Kórházi, alapítványi és városi önkormányzati forrásokból EKG, nagyfrekvenciás vágókészülék, hidegfényforrás, gõzsterilizáló, komplett cystoscop és resectoscop, optikai-rendszer, uretero-renoscop, UH-os hólyagkõzúzó, urodinámiás-készlet, urológiai mûtõasztal, antidecubitus matrac, ágytálmosó, kézimûszerek, laparoscopos torony, mobil UH-készülék, UH-vizsgálófej kerültek beszerzésre. A laparoszkópos eszközpark beszerzésével megkezdõdött egy új mûtéti technika bevezetése. Meghívott operatõrökkel, továbbképzéseken folyamatosan sajátítják el a laparoszkópos mûtéti módszereket. A prosztatamûtétek várakozási ideje több mint 1 hónap. Az andrológiai szakrendelés elõjegyzési listája szerint 3 hetet kell várakozni a speciális vizsgálatra. Dr. Engert Zoltán Vendel a Magyar Urológus Társaság vezetõségi tagja.


305

Jeles napok, neves gyógyítók 2010-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán orvos-közgazdász és egészségügyi menedzsment szakértõi diplomát szerzett, s elnyerte a ,,master of science” fokozatot is. Jelentõs – 200 – tudományos kongresszusi részvételrõl tudnak számot adni, amelybõl 173 hazai, 27 pedig külföldi, mégpedig az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban, Szlovákiában. 25 hazai és 7 külföldi tudományos, illetve továbbképzõ elõadást tartottak, 3 posztert prezentáltak. 7 közleményük, illetve kommentárjuk jelent meg, melybõl egy ,,citált” cikk. Jelentõs szakmai rendezvényük a Vasszécsenyi Urológus Napok és az osztály fennállásának 60 éves jubileumáról megemlékezõ tudományos rendezvény. A kórház Vérellátó Szolgálata 1999. december 31-én szûnt meg, és 2000. január 1-jén megalakult az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szombathelyi Területi Vérellátó Intézete. Az intézetvezetõ fõorvos dr. Jáger Rita maradt továbbra is, aki az ,,István Lajos-iskolában” nevelkedett. Az OVSZ a 63 vérellátóból 28 intézetet vett át, és a nyugat-dunántúli régió vezetõ intézete Gyõrben került megszervezésre. Az OVSZ vezetése a vérkészítmények elõállításának, az ahhoz kapcsolódó laboratóriumi munkának és az oktatásnak a centralizációját, a vérvételeknek és a betegek részére végzett szerológiai vizsgálatoknak a decentralizációját tûzte ki célul. 2004-ben a regionális intézeteken túl már csak 4 területi vérellátó – Miskolc, Sopron, Szombathely és Zalaegerszeg – állított elõ vérkészítményeket. A tervek szerint Szombathelyen megszûnt volna a vérkészítmények elõállítása, mivel az 1965-ben átadott vérellátó épülete annyira leromlott, hogy nem felelt meg a korszerû vérkészítmény elõállítás igen szigorú feltételrendszerének, az EU-s szintû minõségbiztosítási rendszer követelményeinek. A kórház kezdeményezésére 2005-ben megállapodás született az OVSZ, valamint a Vas Megyei Közgyûlés és Szombathely Megyei Jogú Város Közgyûlése között. Ennek értelmében a 2 önkormányzat – a terheket egymás között egyenlõ arányban megosztva – 150 millió forint értékben felújította az épület egyharmadát a vérellátó számára, az OVSZ pedig a berendezést, az eszköz- és mûszerparkot biztosította. 2006 május 31-én került sor az ünnepélyes átadásra. Az új vérellátóban sikerült az addigi funkciókat – donor vérvétel, donorvér kivizsgálás, készítmények elõállítása, a betegek számára vércsoport szerológiai vizsgálatok végzése, véralvadás vizsgálatok, vérzékeny betegek részére szakellátás biztosítása, haemoforézis szakellátás – megtartani. 2006 õszétõl a Zala megyében levett vért is Szombathelyen dolgozzák fel.

306


Jeles napok, neves gyógyítók A szombathelyi intézet 45 dolgozót foglalkoztat. Az intézetvezetõ fõnõvéri feladatokat Éderné Szenczi Edit látja el. A dr. Jáger Rita által vezetett kollektíva dr. István Lajos örökségét sikeresen fenntartotta, a transzfúziológiát ma is a betegágy melletti interdiszciplináris szakmaként mûvelik. A szombathelyi intézet jelenleg is regionális központként gondozza Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyék vérzékeny betegeit, és haemoferezis központja Vas és Zala megyék betegeinek. Dr. Jáger Rita meghívottként részt vesz a Markusovszky Kórház Transzfúziológiai Bizottságának munkájában is. Az Igazgatás és a Gazdasági Hivatal egyes szervezeti egységeinek 2004-2010 közötti rövid történetéhez szintén az adott szervezetek vezetõi, osztályvezetõi szolgáltattak információkat. A Munka-, Bérügyi és Humánpolitikai Osztály egységes szervezete a 2007. október 1-jével alapított Zrt-ben alakult ki. Azt megelõzõen a szervezet vezetését Szabó Dénesné, de közben néhány évig Németh Lászlóné látta el, aki több éven át Szabó Dénesnének helyettese is volt, mint ahogy 2007 október 1-jével az osztályvezetõi feladatokat ellátó dr. Csiszár Adriennek ma is osztályvezetõ-helyettese. 2005-ben felújításra került az igazgatási épület alagsorában az irodacsoport és az informatikai géppark is megújult, számítógépeket, monitorokat, fénymásolót és nyomtatót kapott az osztály. Az osztály életében a legjelentõsebb változást a kórház Zrt-vé történõ átalakulása jelentette. Minden zökkenõ nélkül bonyolították le a közalkalmazotti szférából az alkalmazotti körbe áttérõ és a felmondást választó dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi feladatokat. A kórház – mint nonprofit gazdasági társaság – önálló kifizetõhelynek minõsült, ezért létre kellett hozni a Társadalombiztosítási Csoportot. Mellette a Magyar Államkincstártól átkerülõ feladatok – számfejtés, bevallások, adatkezelések – jelentõs terhet ruháztak a Bérügyi Csoportra is. Az osztály viszonylag kiegyensúlyozott létszámmal és megfelelõ tapasztalattal végzi feladatait. Dr. Csiszár Adrienn osztályvezetõ 2010-ben munkajogi szakjogász szakképzettséget szerzett. A Munka-, Bérügyi és Humánpolitikai Osztály a gazdasági igazgató felügyelete alatt a Gazdasági Hivatal részét képezi, és irányítását a munkáltatói jogosítványokkal rendelkezõ igazgatókkal, valamint az elnök-vezérigazgató fõorvossal történõ együttmûködésben Csuka Lajosné gazdasági igazgató, általános vezérigazgató-helyettes látja el. A Fotólaboratórium egyszemélyes szervezetében Miklósi H. Csaba a kórházi rendezvények technikai lebonyolításában, a különféle események képi


307

Jeles napok, neves gyógyítók megörökítésében, továbbá az orvosok, egyéb diplomások és szakdolgozók tudományos munkájának támogatásában vesz részt. Ezen kívül szerkeszti a kórház lapját, a Gyógyhírmondót, amely 10 éve jelenik meg, többségében évente 5 számban ad hírt a kórház fontosabb eseményeirõl. Az egység a tudományos és oktatási igazgató, dr. Horváth Boldizsár PhD felügyeletével mûködik. Az Informatikai Osztály a kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgató által felügyelt szervezeten belül látja el feladatát. Osztályvezetõje Gelencsér Mária. A 15 fõs szervezetben rendkívül nagy volt a fluktuáció, s a létszám 10 fõben stabilizálódott. A távozók közül többen – Koppány Géza és Kálmán Gyõzõ – nyugdíjba mentek, másoknak a kórház megrendült pénzügyi helyzete miatt fel kellett mondani, de a többség esetében a távozást a rendkívül alacsony jövedelemi viszonyok váltották ki. Az osztály legszomorúbb eseménye volt, amikor Rohnené Máté Beatrix 2006-ban véglegesen eltávozott, súlyos betegségben meghalt. Az informatikai szervezet a sebészeti tömb volt gyermekgyógyászati szárnyának elsõ emeletén mûködött 2005-ig. A sürgõsségi tömb központi elhelyezése és fedett folyosóval történõ összeköttetése a sebészeti tömbbel érintette a szervezetet, onnan új helyre kellett költözni. Végül a számítógép terem a telefonközpont épületébe került, a rendszergazdák pedig az igazgatási épület alagsori irodáiban kaptak helyet. Ezzel párhuzamosan megvalósult a központi telephely informatikai hálózatának korszerûsítése, amely a gerinchálózat optikájának és a hálózat mûködését biztosító eszközöknek a cseréjét is jelentette, ami a mai digitális képarchiválási feladatoknak is megfelel. A két folyamat összefuttatása révén a csillagpontos hálózat központja és a szerverek már az új számítógép terembe kerültek. A kórház medikai informatikai rendszerét eredetileg az ISH biztosította. A 2009-es közbeszerzési eljárás után a kórház továbbra is az ISH-t, illetve az általa fejlesztett MedSol rendszert választotta. Jelenleg folyik a MedSol és a Roche PSM-LIS rendszerének összekapcsolása, hogy végül a laboratóriumi adatok megjeleníthetõk legyenek a MedSol rendszerben. A kórház gazdasági társasággá történt átalakulásával a más szemléletû könyvelés igénye miatt új gazdasági informatikai rendszerre volt szükség 2007. október 1-jétõl. Végül a kórház vezetése a Computrend Kft Ecostat integrált gazdasági rendszere mellett foglalt állást. A bérszámfejtést az átalakulásig a Magyar Államkincstár területi szervezete végezte, mint költségvetési intézménynek kötelezõ jelleggel, térítés nélkül. Gazdasági társaságként viszont a kórháznak önállóan kellett megoldani a feladatot, és a lehetõségek közül az Orgware Kft jDolber rendszerét vezettük be.

308


Jeles napok, neves gyógyítók Hosszú ideig a kontrolling és finanszírozási feladatokat külön-külön szervezet látta el. A mindkét feladatot ellátó Kontrolling és Finanszírozási Osztály 2007. október 1-jével alakult meg. Elõzõleg a kontrolling tevékenységet Szabó Dénesné, majd dr. Kovács Lajos, a finanszírozást Gyuk Tamás irányította. Az egységes szervezet osztályvezetõje Marton Cecília lett dr. Kovács Lajos kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgató felügyelete alatt. Dr. Kovács Lajos távozását követõen Marton Cecília lett az igazgató, de rövid idõszaktól eltekintve – amikor Reszneki Zsuzsanna volt a mb. osztályvezetõ – ellátja igazgatói teendõi mellett az osztályvezetõi feladatokat is. A kontrolling tevékenységnek fontos szerepe van a vezetés döntéselõkészítõ és végrehajtási folyamataiban. Koordinálja a tervezést, az ellenõrzést és az információáramlást. A kórház már 11 éve a kontrolling feladatok ellátása céljából informatikai programot – Kórházi Vezetést Támogató Információs és Kontrolling Rendszert – mûködtet, és ennek segítségével gyors és pontos képet kap a szervezet egészének, illetve egyes szervezeti egységeinek legfontosabb teljesítmény mutatóiról, bevételi és kiadási adatairól. A finanszírozási feladatok körébe tartoznak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötendõ szerzõdések elõkészítése, az OEP-tõl származó, teljesítmények után járó bevételek tervezése és elemzése, a finanszírozási szabályváltozások figyelése, az ÁNTSZ-nél a különbözõ szakmai engedélyek, azok módosításainak kezdeményezése. A kis szervezetben nagy volt a jövés-menés. Amíg 2004-ben a finanszírozási feladatokat 3, a kontrolling feladatokat pedig 4 fõ látta el, jelenleg 1 fõ a finanszírozás, 2 fõ pedig a kontrolling területén dolgozik. A távozások okai nyugdíjazások, illetve más munkahely választása volt. Sajnos Kis Róbert súlyos betegségben fiatalon elhunyt. A közbeszerzések bonyolításával jelenleg Polgár Miklós vezetésével a Közbeszerzési Osztály foglalkozik. A 2004-es közbeszerzési eljárásban lefolytatott beszerzések összege 300 millió, 2009-ben pedig 8,2 milliárd forint volt. 2004 és 2009 között éves átlagban a közbeszerzési eljárások száma 27, a közbeszerzés útján beszerzett anyagok, eszközök és építési beruházások értéke éves átlagban 3 milliárd forint volt. A kórházi közbeszerzési eljárásokkal szemben 5 esetben kezdeményeztek jogorvoslatot. 1 esetben a Közbeszerzési Döntõbizottság elmarasztalta a kórházat, pedig az ajánlattevõ hibázott, mert a pályázatot nem a megadott címre küldte, ezzel annak bontására nem kerülhetett sor. Az osztály a Gazdasági Hivatal keretei között ugyan a gazdasági igazgató felügyelete alá tartozik, de a Közbeszerzési Osztály irányításában közvetlen


309

Jeles napok, neves gyógyítók részt vesz az elnök-vezérigazgató fõorvos is, tehát kettõs irányítás alatt mûködik. A Logisztikai Osztálynak az osztályvezetõje Harangozó Bertalan, helyettese Némethné Nagy Anikó. A csoportvezetõi, részlegvezetõi feladatokat Henits Imre, Sarang Péter, Horváth Róbert és Borbás Zsolt látják el. Az osztály feladatait közé tartozik a gép-mûszer beszerzés és karbantartás, a fogyóanyagok beszerzése, raktározása és biztosítása a felhasználó belsõ szervezetek részére. Tehát az osztály a kezelõje a kórház szakmai gép-mûszer vagyonának, emellett gondoskodik a szakmai fogyóanyagok takarékos felhasználásáról, az egyes szakmai szervezetek számára megadott költségkeretek betartásáról. 2004-ben 264 millió forint értékben került sor gép-mûszer és egyéb eszközök beszerzésére, amelybõl 186 millió forintot tett ki a kórház saját forrása, 62 millió forint a Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítványtól származott, és egyéb forrás 14 millió forint volt. Az eszköz- és mûszerfejlesztések elsõsorban az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztályt, a Gasztroenerológiai és Belgyógyászati Osztályt, a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztályt, a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztályt, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztályt, a Mellkassebészeti Osztályt, a Neurológiai Osztályt és a Nukleáris Medicina Osztályt érintették. 2005-ben a tárgyi eszközberuházás 847 millió forintot tett ki. A legnagyobb beruházás az Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztályt érintette, ekkor került telepítésre a haemodinamikai laboratórium. Jelentõs fejlesztések történtek még a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztályon, a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály intenzív részlegén, a Központi Mûtõszolgálatnál és az Urológiai Sebészeti Osztályon. Az összköltségbõl a kórház 723, az Alapítvány 116 millió forintot vállalt magára. 8 millió forint viszont egyéb forrásból származott. 2006-ban a gép-mûszer fejlesztések során a Radiológiai Osztály és az Onkoradiológiai Osztály kapott prioritást. Ekkor került beszerzésre és telepítésre a CT, a CT-szimulátor, a PACS-rendszer, a 2 lineáris gyorsító. Az 1.616 millió forintos összköltségbõl a kórház terhe 1.546 millió forint lett, amelynek kifizetését tartós hiteltörlesztés formájában vállaltuk. Az Alapítvány már csak 20 millió forinttal járult hozzá a beruházási költségekhez, és egyéb forrásokból 50 millió forintnyi mûszerbeszerzést lehetett kifizetni. A fenti szakmák mellett még jelentõs volt a Központi Mûtõszolgálat, a Központi Laboratórium és a Szülészet-Nõgyógyászati Osztály gép-mûszer fejlesztése. 2007-ben felépült a sürgõsségi tömb, megindult a Sürgõsségi Betegellátó Osztály tevékenysége. A tömb gép-mûszer fejlesztése 613 millió forintot tett

310


Jeles napok, neves gyógyítók ki, amelybõl több mint 500 millió forint az állami címzett támogatásból származott, de mintegy 100 millió forinttal kellett a megyei önkormányzatnak és a kórháznak kiegészíteni a forrásokat. Egyébként éves viszonylatban gép-mûszerre és egyéb eszközre fordított összeg 983 millió forintot tett ki. Ebbõl a kórházi forrás 289 millió forint volt, az Alapítvány 51 millió forint értékben járult hozzá a költségekhez, és az egyéb forrás – fõleg az állami támogatás és önkormányzati hozzájárulás – 643 millió forintot tett ki. A sürgõsségi ellátáson túl 2007-ben a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, a Központi Mûtõszolgálat, a Központi Sterilizáló, a Bõrgyógyászati Osztály, a Patológiai Osztály mûszerparkja is szépen gyarapodott. A 2008. év elsõszámú nyertese a Központi Radiológia Osztály volt a 3Teslás MR telepítéssel, amelynek a terheit a megyei önkormányzat vállalta. Ezen túl nagyobb támogatást kapott a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály, a Központi Mûtõszolgálat, a Patológiai Osztály, a Pszichiátriai Osztály és a Szülészet-Nõgyógyászati Osztály. A gép-mûszer és egyéb eszközök költsége 892 millió forintot tett ki. Ebbõl kórházi forrás 864, alapítványi támogatás 24, egyéb forrás 4 millió forint volt. 2009-ben 373 millió forintos gép-mûszer fejlesztésre volt lehetõség. Az 11 millió forintnyi alapítványi támogatás és egyéb forrás mellett 371 millió forintot a kórház biztosított. A Központi Radiológiai Osztály mellett jelentõs mûszerfejlesztések történtek a Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztályon, a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályon, a Szemészeti Osztályon, a Szülészet-Nõgyógyászati Osztályon, továbbá a Központi Mûtõszolgálatnál. 2010-ben prioritást a Központi Mûtõszolgálat és a Neurológiai Osztály kapott. 2010. I. félévében 89 millió forintot fordítottunk a gép-mûszerpark fejlesztésére, és ebbõl a kórházi forrás 78, alapítványi támogatás 10, egyéb forrás pedig 1 millió forintot tett ki. A Logisztikai Osztály – a Gazdasági Hivatal keretei között – a gazdasági igazgató felügyelete alá tartozik. A Gazdasági Hivatal részét képezõ Mûszaki Osztály osztályvezetõje Máté Péter fõmérnök. Az osztályezetõ-helyettes Saly Tibor 2005-ben nyugdíjba ment, s azóta két osztályvezetõ-helyettese van a szervezetnek, az épületkarbantartás és felújítás területén Kecskésné Fekete Katalin, az üzemeltetés területén pedig Falusi Kálmán. 2004-tõl Hirschl József látja el a munkavédelem, tûzvédelem, a rendészet és a fuvarozás, gépkocsihasználat irányítását. Az osztály infrastruktúra- és épületfenntartással, karbantartással és felújítással, valamint a beruházások felügyeletével foglalkozik. Tehát kezeli a kórház épített vagyonát, az épületeket és az épületekhez tartozó infrastruktúrát.


311

Jeles napok, neves gyógyítók A 2004. év legnagyobb kiadását a a kazánház, hõközpontok, hõtávvezetékek, a sebészeti tömb fûtésszerelvényeinek rekonstrukciója jelentette (380 mFt). 100 millió forintot fordítottunk az urológiai és szeptikus mûtõk teljes felújítására. Közel 10 millió forintból tataroztuk a Petõ-villát. 2004-ben az alapkõ elhelyezésével megkezdõdött a sürgõsségi tömb beruházása, amelynek kivitelezési munkáit a Fertõdi Építõ és Szolgáltató Zrt nyerte el. 2005-ben a sürgõsségi tömb beruházásának elõkészítéseként kiemelésre kerültek a – kazánházakat korábban tüzelõanyaggal ellátó – pakuratartályok, és a kiszivárgó olaj miatt a szennyezett talajt ártalmatlanítani kellett (38 mFt). Az informatikai és a szerverterem költöztetése, valamint az új informatikai alaphálózat kiépítése 75 millió forintba került. 2 milliárd forintos fejlesztés keretében valósult meg a CT, lineáris gyorsítók, haemodinamikai laboratórium telepítésével együtt a szükséges infrastruktúra kialakítása, köztük a sugárterápiás bunkerek rekonstrukciója. Ennek a beruházásnak egyik részét a megyei önkormányzat vállalta, többségét viszont a kórház biztosította hitel formájában. Ambulanciák korszerûsítésére, liftek felújítására, fotocellás ajtók telepítésére került sor (30 mFt). Megvalósult a belgyógyászati és az onkoradiológiai tömb közötti fedett összeköttetés (11 mFt). Folytatódott a sebészeti tömb homlokzatának felújítása (44 mFt). 2006-ban újabb ambulanciák felújítására, autóparkolók, orvosi szobák kialakítására, gyógyszertári bútorzat beszerzésére, újabb liftek korszerûsítésére és több kisebb volumenû beruházásra került sor (123 mFt). 2006-ban az Egészségügyi Minisztérium struktúraátalakítási pályázatán a kórház 218 millió forintot nyert, amelybõl 2007-ben a Vérellátó részbeni rekonstrukciója, a volt urológiai épület elsõ emeletének korszerûsítése, Szentgotthárdon gyógyszertár kialakítása, a sebészeti tömb volt gyermekgyógyászati szárnya tetõterének beépítése és a neurológiai épületben kórtermek, továbbá a lift korszerûsítése valósult meg. A 2007-ben elnyert újabb pályázat tette lehetõvé a volt urológiai épület elsõ emeleti rekonstrukciójának befejezését (25 mFt), valamint a szülészeti mûtõtraktus és szülõszobai egység rekonstrukcióját (116 mFt), amelynek kialakításához a kórház még 45 millió forinttal járult hozzá. 2007. július 17-én megindulhatott a munka az újonnan megépült sürgõsségi tömbben, amelynek kivitelezése 1.995 millió forintba került, és a 2,5 milliárd forintos címzett támogatás adott rá fedezetet. Befejezõdött a sebészeti tömb tatarozása is, amire az évek során 115 millió forintot fordítottunk. A sürgõsségi tömbbe telepített DECT-rendszer alaphálózatát bõvítettük (25 miFt), és ezzel egy olyan kommunikációs rendszer jött létre, amely lefedi a központi telephely területét, bõvíthetõ, az orvosi mûszereket nem zavarja, és biztosítja az ügyeletben lévõ orvosok könnyebb elérhetõségét.

312


Jeles napok, neves gyógyítók 2008-ban tovább folytatódott a Vérellátó rekonstrukciója (az eddigi ráfordítás 111 mFt). A volt urológiai épület elsõ emeletére beköltözhetett az Infektológiai Osztály a 11-es huszár útról. Összességében az épületre az évek során 181 millió forintot fordítottunk. A sebészeti épület emelt szintû kórtermeinek kialakítása 27 millió forintba került. 2009-ben a PIC rekonstrukciójára 134 millió forintot fordítottunk. Megkezdõdött az új patológia kialakítása a régi mosoda helyén. Az Eurest Kft megkezdte a konyha és kiszolgáló helyiségeinek építészeti rekonstrukcióját. 2010-ben a Fertõdi Építõ és Szolgáltató Zrt kivitelezésében elkészült a Patológiai Osztály Szövettani Laboratóriuma (400 mFt). Az Eurest Kft beruházásaként megújult az étterem, a konyha és kiszolgáló helyiségei. Megkezdõdtek a volt urológiai épület földszintjén egy 22 ágyas krónikus osztály kialakítási, az SSBER sebészeti jellegû ambulanciáinak átalakítási munkái. Kórtermeket alakítunk ki a sebészeti tömbben a Patológiai Osztály átköltözésével kiürült elsõ emeleti épülettraktusban. Több EU-s pályázaton indultunk. A struktúraátalakítás, regionális onkoradiológiai centrum kialakítása, energia racionalizálás, PIC mûszerfejlesztés és rehabilitációs fejlesztés címen mintegy 9 milliárd forintot szeretnénk elnyerni. Ebbõl a Vas Megyei Önkormányzat a saját erõt, az 1,5 milliárd forintot átvállalta, biztosítani fogja. A Mûszaki Osztály a Gazdasági Hivatal részét képezi, felügyeletét, irányítását a gazdasági igazgató látja el. A Dr. Petõ Ernõ Orvosi Könyvtár helyi könyvtár használatot és kölcsönzést biztosít a kórház dolgozóinak, de mások – orvosok, orvostanhallgatók, egészségügyi fõiskolások – is igénybe veszik a könyvtár szolgáltatásait. A könyvtárközi kölcsönzés keretében megszerzik a szükséges irodalmat, kérésre hazai és külföldi szakirodalmat keresnek, illetve biztosítanak. Jelenleg 1 db – a könyvtári munkát segítõ – és 2 db olvasói számítógép – mindegyike internet elérési lehetõséggel – áll a könyvtár, valamint az olvasók rendelkezésére. Szalay Zsuzsanna vezetõ könyvtáros 2010-ben 46 éves szolgálat után ment nyugdíjba, és a vezetõ könyvtárosi feladatokat jelenleg – napi 6 órára csökkentve munkaviszonyát – Szigetváry Katalin látja el. Természetesen, – mivel egyedül dolgozik a könyvtárban –, a nyitvatartási idõt is csökkenteni kellett. A pénzügyi problémák miatti restikció a személyzet mellett érintette a megrendelhetõ folyóiratok számát is. 2004-ben még 102 külföldi és 92 magyar szakmai folyóiratra fizettünk elõ. 2009-ben lemondtuk a külföldi folyóiratok megrendelését, ugyanakkor egy konzorcium tagjaként több teljes szövegû – ScienceDirect, SpringerLink, OVID, Wiley – és 1 indexelõ – Web of Science


313

Jeles napok, neves gyógyítók – adatbázisra fizettünk elõ. 2010-re 2 teljes szövegû – ScienceDirect, SpingerLink – adatbázis és 80 magyar folyóirat, valamint az Orvosi Hetilap online változatának elõfizetését tartottuk fenn. A hazai szakkönyvekre legutóbb 2008-ban 1 millió forintot fordítottunk. A részfoglalkozású könyvtárosra hárul a könyvtári szolgáltatások biztosítása, a 35 ezer dokumentumot tartalmazó szakkönyvtári gyûjtemény kezelése, valamint az 55 év alatt felduzzadt állomány – helyszûke és a részbeni korszerûtlenné válás miatti – selejtezése. A könyvtár a tudományos és oktatási igazgató felügyeletével végzi feladatait. Az eléggé lepusztult Petõ-villa – amely helyet ad a könyvtár mellett az oktatási centrumnak is – külsõ tatarozására 2004-ben került sor. A pénzügyi és számviteli feladatokat 2003-tól 2 különálló szervezet végezte. A Pénzügyi Osztályt Fábián Zoltánné, a Számviteli Osztályt pedig Csáky Istvánné irányította. Utóbbi szervezethez tartozó leltárellenõrzési csoportot nyugdíjazásáig Oláh Éva, majd azt követõen szintén a nyugdíjba vonulásáig Nagy Károlyné, a Vas Megyei Tüdõgyógyintézet volt gazdasági igazgatója vezette. Az ismét egységes Pénzügyi és Számviteli Osztály – a gazdasági igazgató által felügyelt Gazdasági Hivatal keretében – 2007. október 1-jével alakult meg. Az egységes osztály vezetésére Fábián Zoltánné kapott megbízást, helyettese nyugdíjazásáig Csáky Istvánné, majd Szendi-Zsigmond Eszter lett. Utóbbi 2010-ben távozott a kórházból, felmondta munkaviszonyát. Ezt megelõzõen a szervezet jogelõd egységeinek meg kellett birkózni a Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdõ, valamint a megyei kórház integrációjával járó pénzügyi, számviteli és leltározási feladatokkal. Viszont igazi kihívást a 2007. október 1-jei gazdasági társasággá történõ átalakulás jelentett. A költségvetési – kiadási – szemléletrõl át kellett térni egy üzemgazdasági – a tényleges teljesítményt követõ – szemléletre, gondolkodásra. Az újszerû feladatok korszerû informatikai gépparkot igényeltek, következésképpen új számítógépek, monitorok, nyomtatók és másoló került beszerzésre, s az irodák is megújultak. Az osztályvezetõ mellett jelenleg 1 pénztáros, 7 pénzügyi-számviteli ügyintézõ, 2 leltárellenõr és 1 részfoglalkozású számviteli tanácsadó dolgozik az osztályon. Közben többen tanulmányokat is folytattak, és 2 fõ vállalati mérlegképes könyvelõi, 1 fõ adótanácsadói és mérlegképes könyvelõi, 1 fõ pedig pénzügyi-számviteli képesítést szerzett. A Szervezési és Jogi Osztály az egyetlen szervezeti egység, amelyet az elnök-vezérigazgató fõorvos direkt módon irányít. 2007. október 1-jén ala-

314


Jeles napok, neves gyógyítók kult meg, ugyanis azt megelõzõen kisebb önálló egységként külön-külön mûködött a Titkárság, a Központi Nyilvántartó, a kórház jogi képviselete. A kórház jogi képviseletét 2000. január 1-jétõl dr. Fejesné dr. Márton Zsuzsanna ügyvéd látja el. Az egységes szervezet osztályvezetõje kezdetben dr. Csiszár Adrienn volt, jelenleg pedig dr. Nagy Eleonóra. Az osztály összehangolja az igazgatók munkáját, adminisztrációs hátteret biztosít számukra. A bizottsági elnököket és a Zrt Igazgatóságát segíti a testületek koordinálásában. Végzi a kórházi szerzõdések jogi véleményezését, elõkészíti azok megkötését. Kezeli, karbantartja a kórházi irattárat. Jelenleg az osztály keretei között mûködõ Jogi Iroda végzi a panaszügyek kivizsgálását. A közel 10 év alatt 38 esetben folyt per a kórház ellen egészségügyi tevékenységbõl eredõ károkozás címén. 26 esetben a bíróság elutasította a kárigényt, 6 esetben történt elmarasztalás a kórházzal szemben, és 1 esetben az eljárás során a felek egyezséget kötöttek. 5 bírósági tárgyalás van folyamatban. Az elmúlt 4 év alatt 138 panaszbejelentés érkezett a kórház vezetéséhez. Ezek közül a kivizsgálást követõen a vezetés több mint 100 panaszbejelentést nem tartott megalapozottnak, 8 esetben adott helyt a panasznak, és peren kívül megegyezett a károsulttal, a többi ügy pedig folyamatban van, kivizsgálása folyik. A panaszbejelentések közül 34 megjárta az Egészségbiztosítási Felügyeletet is. Ezideig kisebb adminisztrációs hiányosságok miatt az elõbbi hivatal 4 esetben 20 ezer és 50 ezer forint közötti bírsággal sújtotta a kórházat, 1 esetben kellett nagyobb bírságot fizetni. A szülészeti szabad orvosválasztással kapcsolatban az Egészségbiztosítási Felügyelet a belsõ vezetõi utasítás módosítására hívta fel a kórházat, amelynek szellemében készítette el a kórház vezetése az új szabályzatot. A tudományos és oktatási igazgató felügyelete alá tarozik a Dr. Tiborcz Sándor Oktatási Központ, mint egyszemélyes szervezet. A feladatokat dr. Baráthné Kerekes Ágnes vezetõ oktatási menedzser látja el. Az egység a Petõ-villa földszintjét foglalja el, rendelkezik az oktatási feladatokhoz szükséges infrastruktúrával. A 4 tantermet a kórház 4 nagy orvosegyéniségérõl, dr. Barta Ottóról, dr. Frank Kálmánról, dr. Orsós Sándorról – mindhárman egyetemi tanárok lettek – és dr. Szabolcs Zoltán c. egyetemi tanárról neveztük el. A szervezet orvosok, egyéb diplomások és egészségügyi szakdolgozók képzésének, továbbképzésének megszervezésével, workshopok, szakmai megbeszélések, konferenciák, elõadások és vizsgák lebonyolításával foglalkozik. 2010-tõl szervezi a rezidens orvosok döntéselõkészítõ felvételi beszélgetését. Tanácsadási feladatot lát el továbbtanulási, beiskolázási kérdésekben, tanulmányi szerzõdésekkel, pályázatokkal, ösztöndíjakkal, képzõhelyi akkreditációval kapcsolatos ügyekben.


315

Jeles napok, neves gyógyítók Az elmúlt években több akkreditált pontszerzõ továbbképzés szervezésére került sor, 96 esetben orvosok részére, rendezvényenként 15-120, szakdolgozók részére pedig 39 rendezvény, alkalmanként 100-150 fõ hallgatóval. A kórház történetének legnehezebb korszakát 1979-ben dr. Széll Kálmán dolgozta fel. 50, illetve 60 év történetét szorgalmas levéltári kutatás, kortársak visszaemlékezései alapozták meg. 2004-ben dr. Széll Kálmánnak és dr. Horváth Boldizsárnak már csak 25 év kórházi történetét kellett feldolgozni, amelyet dr. Széll Kálmán maga is átélt, és még éltek minden szakmában olyanok, akiknek részletes emlékei voltak a kórház elmúlt negyedszázadáról. A mostani kötet elsõsorban színesíteni kívánta személyes visszaemlékezésekkel a kórház történetét, az 1979-ben és 2004-ben kiadott köteteket. Egyben az elmúlt 7 év története is feldolgozásra került, amely meglehetõsen egyszerû feladat volt, hiszen még frissek az emlékek, könnyen felidézhetõk az egyes szakmák történetei. A közelmúlt történeteibõl élénken emlékezünk a sikerekre és a kudarcokra egyaránt. Ebbõl kifolyólag az elmúlt 7 évre történõ visszatekintés több problémát vet fel, mint a régmúlt idõkre történõ visszaemlékezések. Annak ellenére, hogy sokan ezzel nem értettek egyet, szerintük a kórház közelmúltjából csak a sikerekrõl kellene írni, a problémákat pedig el kell hallgatni. Pedig a történet a sikerek és problémák feltárásával lesz hiteles, teljes. Most pedig a történetet befejezem, pontot teszek a végére. Már csak az a kérdés, hogy ki fogja 10, 25, 50 és 100 év múlva a kórház jövendõ történetét megírni. Dr. Széll Kálmánnak és dr. Horváth Boldizsárnak – reméljük – lesznek követõi, és lesznek sokan, akik a történetírónak, történetíróknak információt szolgáltatnak, beavatják õket a mindennapi részletekbe. Ugyanúgy, ahogy az elmúlt 7 év történetének megírásában segítségemre voltak a kórház igazgatói, osztályvezetõi, osztályvezetõ és vezetõ fõorvosai és dr. Jáger Rita intézetvezetõ fõorvos. Köszönöm a segítségüket!

316


Jeles napok, neves gyógyítók Lakner László, Miklósi H. Csaba, Csiszár Adrienn

Arcok és nevek I. A Markusovszky Kórház történetében van néhány olyan vezetõ, akinek a különbözõ kórházi kiadványokban a neve még megemlítésre kerül, de arcvonásai már teljesen a feledés homályába vesztek. Õk azok, akik a kórház vagy valamelyik szakma vezetésében csupán epizódszerepet kaptak, egy-egy interregnumot hidaltak át megbízott igazgatóként, illetve megbízott osztályvezetõként. A kórház történetében – mint a színpadon is – hálátlan szerepet vállaltak fel az epizodisták, könnyen elfelejtettük õket. Bár ahogy a színházban néhány színész epizódszerepekben is kiválót nyújtott, halhatatlanná vált, kórházunkban is néhány epizodista hasonlóképpen maradandót alkotott. Több szakmában igyekeztünk a vezetés személyi folytonosságának fonalát kibogozni, de sok esetben mindez kudarcba fulladt. Néhány esetben név szerint sem lehetett beazonosítani azt a személyt vagy személyeket, akik az ismert vezetõk közötti interregnum idején vállalták az adott szakma vezetését. Más esetekben ismertek még a nevek, de azáltal váltak bizonyos mértékig ismeretlenekké, hogy nem maradt utánuk fellelhetõ fénykép. Ez a fejezet egyben a 2004-ben kiadott kórháztörténeti kötet folytatásaként az újonnan megbízott vagy kinevezett osztályvezetõket és vezetõket, s a jelenlegi helyzetet is meg kívánja örökíteni. Az Arc-Állcsont- és Szájsebészeti Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa dr. Nemes István volt 2007. október 1-jétõl. Az osztály szakmai önállósága 2009. december 31-én megszûnt. A matrix osztályként megszervezésre került Orr-Fül-Gége-Fej-Nyaksebészeti és Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa 2010. január 1-jétõl dr. Kisely Mihály, és dr. Nemes István társosztályvezetõ fõorvosként viszi az osztályon belül az arc-állcsont- és szájsebészeti profilt. Az Általános és Érsebészeti Osztály jogelõdjét – dr. Szabolcs Zoltán c. egyetemi tanár hirtelen halálát követõen dr. Löblovics Iván kandidátus kinevezéséig – 1970-71-ben dr. Németh Gyula vezette mb. osztályvezetõként. Dr. Löblovics Iván váratlanul nyugatra távozott, s dr. Kántor Elemér kandidátus osztályvezetõ fõorvosi kinevezéséig –1976-ban rövid idõre – dr. Széll Kálmán lett a mb. osztályvezetõ. Az 1997. január 1-jétõl az Ápolási Osztály a 11-es huszár úti telephe-


317

Jeles napok, neves gyógyítók lyen, majd az Egészségügyi Gyermekotthonban mûködött Ráczné Varga Bernadett osztályvezetõ ápoló irányításával. A Vas Megyei Tüdõgyógyintézet önállóságának megszûnését és a megyei kórházhoz történõ integrációját követõen 1999-ben az Ápolási Osztály Hegyfalura került, ahol az osztályvezetõ ápolói feladatokat Toldiné Nárai Aranka látta el. 2002-ben az egészségügyi ellátás Hegyfalun végleg megszûnt, s az Ápolási Osztály Szombathelyre a megyei kórház központi telephelyére került, ahol a szervezeti egységet osztályvezetõ ápolóként Nagy Tiborné, majd Benkõ Lászlóné vezette. Utóbbi jelenleg is az egység osztályvezetõ ápolója. Az I. Sz. Belgyógyászati Osztály vezetését dr. Hankiss János c. egyetemi tanár váratlan távozása után 1983-84-ben megbízottként dr. Wenczl Miklós látta el. 1984-ben két utódnak adta át a stafétabotot, az I. Sz. Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa – késõbb c. egyetemi tanár – dr. Varga László, s az osztályból kiváló III. Sz. Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa pedig dr. Tarján Jenõ kandidátus lett. A Bõrgyógyászati Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa 2004. március 1-jétõl dr. Nagy Éva volt 2006. augusztus 31-ig. Dr. Telegdy Enikõ PhD 2004. május 15-ével kapott osztályvezetõ fõorvosi kinevezést, de az állást ténylegesen csak 2006. szeptember 1-jén foglalta el, mert közben fizetetlen szabadságot kapott külföldi munkavállalás céljából. A Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály történetében a 40-es évek nagy vezetõi fluktuációja idején – 1945-47 között – mb. osztályvezetõként dr. Nagy Margit vezette az osztályt. A Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Osztály élérõl dr. Frank Kálmán c. egyetemi tanár 1969-ben távozott. Dr. Cholnoky Péter kandidátus – késõbb c. egyetemi tanár – osztályvezetõ fõorvosi kinevezéséig dr. Buzás Emil volt rövid ideig a mb. osztályvezetõ. Az 1995-ben megalakult Fizioterápiás Osztály vezetõ gyógytornásza 2000-ben bekövetkezett tragikus háláláig dr. Rákli Kálmánné volt, aki már 1985-tõl vezette a kórházi fizioterápiás részleget. Õt a vezetõ funkcióban Józsa Katalin követte, aki jelenleg is a kórház vezetõ gyógytornásza, illetve a Fizioterápiás Osztály osztályvezetõ-helyettese. A Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat irányítását mb. vezetõ fõorvosként 2010. április 10-ig ismét dr. Szipõcs Jenõ látta el. Sajnos ma már csak emlékezni tudunk a szakma másik ,,nagy öregjére”, dr. Gál Lászlóra, aki hosszú ideig dolgozott a kórház alkalmazottjaként, s többek között ellátta a megyei üzemegészségügyi szakfelügyelõ fõorvosi feladatokat is. A 2000-es évek elején Szipõcs fõorvos helyett rövid ideig a Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat vezetõje dr. Kádár Géza volt. Dr. Szipõcs Jenõ 2010. április 10-én végleg nyugállományba vonult, s utóda 2010. április 11-tõl dr. Horváth Mag-

318


Jeles napok, neves gyógyítók dolna lett, tehát jelenleg õ a Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat vezetõ fõorvosa. A Fül-Orr-Gégészeti Osztály több interregnumot is átélt. 1958-ban vált önállóvá a Gyermek Fül-Orr-Gégészet dr. Ruzsa Gábor fõorvos vezetésével, amelynek közel 23 éves önállósága Ruzsa dr. nyugdíjba vonulásával szûnt meg. Dr. Fábrics Zoltán hirtelen halálát követõen 1979-80-ban dr. Faragó László osztályvezetõ fõorvosi kinevezéséig, valamint 1983-ban dr. Faragó László rokkant nyugállományba vonulásától dr. Sáfrán Antal osztályvezetõ fõorvosi kinevezéséig dr. Varga Margit látta el a mb. osztályvezetõi feladatokat. 2000ben dr. Sáfrán Antal kandidátus nyugállományba vonulása és dr. Kisely Mihály osztályvezetõ fõorvosi kinevezése között dr. Vajda Judit volt a mb. osztályvezetõ. 2010. január 1-jén új osztály szervezõdött a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, valamint az Arc-Állcsont- és Szájsebészeti Osztály integrációjával. Az integrációval létrejött Fül-Orr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa 2010. január 1-jétõl dr. Kisely Mihály PhD. A Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály élérõl váratlanul nyugdíjba vonult 2008. december 31-én dr. Döbrönte Zoltán egyetemi tanár. 2009. január 1-jétõl május 31-ig az osztály vezetését mb. osztályvezetõ fõorvosként dr. Bokor Nándor vállalta. A nyilvános pályázati eljárás keretében meghirdetett osztályvezetõ fõorvosi állást 2009. június 1-jei hatállyal dr. Lakner Lilla nyerte el, s azóta vezeti a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztályt. Az Idegsebészeti Osztályt, majd névváltoztatás után az Ideg- és Gerincsebészeti Osztályt dr. Csókay András PhD távozása után mb. osztályvezetõ fõorvosként 2007. július 16-tól december 31-ig dr. Huszár Béla, 2008. január 1-jétõl április 13-ig pedig dr. Takáts Lajos vezette. A meghirdetett osztályvezetõ fõorvosi állást dr. Szabó József nyerte el, s 2008. április 14-tõl az Ideg- és Gerencsebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosaként vezeti a szakmai szervezeti egységet. 1969-ben a gyermekkorú fertõzõ betegek ellátására külön osztályt szerveztek, amelynek osztályvezetõ fõorvosa 1969-74 között dr. Schmidt Ottó volt. Ezt követõen a gyermek- és felnõttkorú fertõzõ betegek ellátására is a Fertõzõ Osztály – mai nevén az Infektológiai Osztály – keretében kerül sor a mai napig. A haemodinamikai eszközpark telepítését követõen 2006. január 1-jén új szervezeti egység alakult Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztály néven, amelynek mb. osztályvezetõ fõorvosa dr. Király István lett. Király fõorvos 2009. december 31-i távozásával a különálló osztály megszûnt, és a Központi Radiológiai Osztály részlegeként mûködik tovább.


319

Jeles napok, neves gyógyítók A Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály jogelõdje volt az a II. Sz. Belgyógyászati Osztály, amelyet 1954-tõl 1978-ig dr. Péter Pál osztályvezetõ fõorvos vezetett, 1972-tõl a jelenlegi helyén. A ,,kékcsempés” épületben mûködõ I. Sz. és II. Sz. Belgyógyászati Osztályok 1978-ban dr. Hankiss János c. egyetemi tanár vezetése alatt integrálódtak I. Sz. Belgyógyászati Osztály néven. Ezidõtõl a dr. Zsámbéky Pál által vezetett osztály kapta a II. Sz. Belgyógyászati Osztály nevet, amely jelenlegi nevén Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály. Az 1984-es szétválást követõen jött létre az I. Sz. Belgyógyászati Osztály, a mai Általános Belgyógyászati Osztály és a III. Sz. Belgyógyászati Osztály, a mai Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály. A Kórházi Gyógyszertárral kapcsolatban tudjuk, hogy az elsõ fõgyógyszerésze Bánóczi Sándorné volt, de a kutatásban ennél tovább nem jutottunk. Személyét továbbra is mély homály fedi. A gyógyszertár szervezetéhez tartozott a Vérellátó épületében mûködõ Infúziós Laboratórium, amelyet 1968-tól 1979-ig dr. Szalay Kálmán, 1980 és 1988 között pedig Dobó András gyógyszerészek irányítottak. Azt követõen megszûnéséig – 1995-ig – a Kórházi Gyógyszertárban dolgozó dr. Gagyi Dénesné felügyelte az Infúziós Laboratórium munkáját. A Körmendi Városi Kórház a 90-es években néhány évig – 1996-1999 között – a Markusovszky Kórház részlegeként mûködött. A körmendi szervezeti egység Belgyógyászati Osztályának dr. Dobos Jenõ, Sebészeti Osztályának dr. Mazur Sándor és a Szülészet-Nõgyógyászat Osztálynak dr. Molnár Endre volt az osztályvezetõ fõorvosa. Körmenden az ápolás irányítását igazgatóhelyettesként Wágner Vilmosné látta el. A Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály osztályvezetõ fõorvosa, dr. Morvay Balázs 2004. október 31-i hatállyal kilépett a kórház állományából. Mb. osztályvezetõ fõorvosként 2004. november 1-jével dr. Németh László kapta meg az osztály irányítását, amelyet 2005. szeptember 14-ig látott el, mert közben feladatot kapott a sürgõsségi ellátás megszervezésében. 2005. szeptember 15-tõl napjainkig a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa dr. Schaffer Éva. Az 1919-ben alapított kórházban 10 évig a laboratóriumi munkát a belgyógyász dr. Stranz Gyula végezte. A történelmi hûség kedvéért meg kell emlékezni a Központi Laboratóriumnak arról a korszakáról is, amikor dr. Solymoss Béla kandidátus külföldi tanulmányútjai alatt – a 60-as évek végén és a 70-es évek elején – mb. osztályvezetõ fõorvosként a szervezeti egységet egymást váltva dr. Baltavári László, dr. Vásárhelyi Béla és dr. Cholnoky Péter vezették. Az immunológiai laboratórium kialakítása Berkó Györgyi nevéhez fûzõdik, aki dr. Schneider Imre bõrgyógyászati osztályvezetõ fõorvosi kineve-

320


Jeles napok, neves gyógyítók zésével – mint felesége, s férjét követve – került Szombathelyre. Amikor Schneider fõorvost 1982-ben meghívták a POTE Bõrgyógyászati Klinikájának élére, természetszerûleg Berkó Györgyi is elhagyta Szombathelyt, s Pécsre távozott. 2004. július 17-tõl a Központi Laboratórium mb. osztályvezetõ fõorvosa – dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár, akadémikus fizetés nélküli szabadsága idején – dr. Soroncz Mária Márta volt 2005. július 31-ig. Mivel Kovács professzor nem tért vissza Pécsrõl, a meghirdetett osztályvezetõ fõorvosi állást dr. Hadarits Ferenc nyerte el, s 2005. augusztus 1-jétõl Hadarits dr. a Központi Laboratórium osztályvezetõ fõorvosa. Az 1919-ben alapított kórházban az elsõ radiológus a belgyógyász dr. Stranz Gyula volt. A Radiológiai Osztály – mai nevén Központi Radiológiai Osztály – élérõl dr. Hutás Imre 1962-ben távozott, és csak 1965-ben nyerte el pályázati úton az osztályvezetõ fõorvosi állást dr. Álmos Sándor. 1962 és 1965 között a mb. osztályvezetõ dr. Horváth György volt. Dr. Álmos Sándor távozása és dr. Molnár Zoltán osztályvezetõ fõorvosi kinevezése között 1984-85ben a mb. osztályvezetõi feladatokat dr. Szépe Ida látta el. Dr. Barta Miklós PhD, fõiskolai tanár nyugállományba vonulása után 2006. január 1-jétõl mb. osztályvezetõ fõorvos, majd a nyilvánosan meghirdetett pályázati kiírás elbírálása után 2007. november 1-jétõl az osztályvezetõ fõorvos – a közben PhDtudományos fokozatot szerzõ c. egyetemi docens – dr. Puskás Tamás lett. 2007-tõl a kórház központi telephelyén megszervezésre kerülõ Krónikus Belgyógyászati és Geriátriai Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa dr. Gautier Barna lett, aki egyben az önálló Ápolási Osztály orvos szaktanácsadója is. A jelenlegi – 11-es huszár úton mûködõ – Krónikus Belgyógyászati, Tüdõgyógyászati és Geriátriai Osztály jogelõd szervezetének 1975-77 között elsõ vezetõje az Erdei Iskolában – dr. Széll Kálmántól származó források szerint – dr. Pintér Györgyné osztályvezetõ fõorvos volt. Az osztály vezetését dr. Balogh József nyugállományba vonulása miatt 2010. április 1-jei hatállyal dr. Gautier Barna vállalta mb. osztályvezetõ fõorvosként. Dr. Tóth Jenõ nyugállományba vonulását követõen 1985. január 1-jei hatállyal dr. Kecskés László nyerte el a Mellkassebészeti Osztály osztályvezetõi állását. Mivel Kecskés fõorvos 2 hónapig nem foglalta el állását, 1985. január 1-jétõl február 28-ig dr. Györvári Sándor lett a mb. osztályvezetõ. Végül Kecskés dr. 1985. március 1-jén állt munkába a Mellkassebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosaként. 2008. március 31-ével megszûnt a dr. Kõfalvi István által vezetett Higiénés Osztály. Az újonnan kialakított Minõségirányítási és Kórházhigiénés Osztály osztályvezetõ fõorvosi állására kiírt nyílt pályázatot dr. Lakner Lilla


321

Jeles napok, neves gyógyítók nyerte el, s 2008. április 1-jétõl töltötte be az osztályvezetõ fõorvosi státuszt. Dr. Lakner Lilla 2009. június 1-jével a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa lett, s azóta a Minõségirányítási és Kórházhigiénés Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosi feladatait dr. Káldy Zoltán stratégiai és minõségirányítási igazgató látja el. Az ismételten kialakított kórházhigiénés fõorvosi feladatokat megbízottként dr. Schneider Ferenc végzi az Infektológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosi teendõi mellett. A Neurológiai Osztály élérõl dr. Káposzta Zoltán 2004. szeptember 14én távozott. 2004. szeptember 15-tõl 2005. október 31-ig dr. Hahn Katalin mb. osztályvezetõ fõorvosként látta el az osztály vezetését. Az osztályvezetõ fõorvosi állásra kiírt pályázatot dr. Szupera Zoltán nyerte el, és 2005. november 1jétõl 2009. november 30-ig töltötte be az osztályvezetõ fõorvosi állást. Távozását követõen 2009. december 1-jétõl ismét dr. Hahn Katalin lett a Neurológiai Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa. 2010. december 1-jén – a pályázati eljárás lefolytatását követõen – osztályvezetõ fõorvosi kinevezést dr. Kristóf Piroska kapott. A Nukleáris Medicina Osztály dr. Palatka János távozása miatt 2004. szeptember 30-án osztályvezetõ fõorvos nélkül maradt, így az osztály ideiglenesen a Központi Radiológiai Osztályba olvadt bele. Pár hónapig részmunkaidõben az izotópdiagnosztikai feladatokat dr. Bajner Ágnes látta el. 2005. január 1-jén ismét újjáalakult a Nukleáris Medicina Osztály dr. Bajner Ágnes mb. osztályvezetõ fõorvos vezetésével, aki a nyílt pályázati kiírást követõen 2005. augusztus 1-jétõl megkapta az osztályvezetõ fõorvosi állást. Az Onkológiai Gondozó a kezdeti idõkben meglehetõsen önállóan mûködött, s a gondozóvezetõ fõorvosok sorrendben dr. Gyuk Béla, dr. Lexa László, dr. Tichy-Rách Mária és dr. Pesti Lajos voltak. 2000-tõl – az Onkoradiológiai Osztály új helyre költözésével – lényegében a Gondozó az Onkoradiológiai Osztály szerves része lett, s irányítását azóta közvetlenül dr. Csejtei András osztályvezetõ fõorvos végzi. Az Ortopédiai Osztály – mai nevén Ortopédiai Sebészeti Osztály – mb. osztályvezetõje dr. Barta Ottó c. egyetemi tanár távozása és dr. Imreh Gábor osztályvezetõ fõorvosi kinevezése között többek között dr. Perjés Kornél volt, majd az osztály vezetését dr. Massányi Lajos látta el, akit sajnos nem sikerült fellelni. Dr. Szepesi János egyetemi magántanár távozását követõen 2005. január 4-tõl dr. Feith Sándor vállalta a mb. osztályvezetõ fõorvosi feladatokat egészen 2007. szeptember 30-ig. Dr. de Jonge Tamás PhD ugyan már 2005. július 1-jétõl pályázati úton elnyerte az osztályvezetõ fõorvosi állást, de azt – közben fizetés nélküli szabadságot kérve – ténylegesen csak 2007. október 1-jétõl foglalta el.

322


Jeles napok, neves gyógyítók A Patológiai Osztály szervezeti kereteinek kialakulása elõtt 1919 és 1929 között dr. Stranz Gyula belgyógyász fõorvos végezte a patológiai munkát. A patológia története során nem tehetjük meg, hogy ne emlékezzünk sen. dr. Keneffel Pálra, aki dr. Görög Dénes koncentrációs táborba történõ elhurcolását követõen a kórházigazgató felkérésére boncolásokat is végzett minden díjazás nélkül, miközben az OKI Decentrumát is felelõsségteljesen vezette, s elvégezte naponta a töméntelen ráháruló orvosi feladatot. Dr. Romhányi György Pécsre történõ távozását követõen dr. Kádas László megérkezéséig dr. Solymoss Béla látta el a Patológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosi feladatait is. Ugyanis õ dr. Romhányi fõorvos után a laboratórium vezetésére kapott elsõsorban határozatlan idejû osztályvezetõ fõorvosi kinevezést. Dr. Csanaky György 2001-es külföldre távozásával a mb. osztályvezetõ fõorvosi feladatok dr. Tóth Csabára hárultak, aki 2010. november 1-jén kapott véglegesen osztályvezetõ fõorvosi kinevezést. A Pszichiátriai Osztály – abban az idõben Ideg-Elme Osztály – a kórház központi telephelyén elsõként készült el, és már 1928. október 20-án fogadott betegeket. Dr. Szecsõdy Imre közel másfél évig volt osztályvezetõ fõorvos. Pontos távozása nem ismert, de annyi bizonyos, hogy 1930. augusztus 1jétõl már dr. Tanka Dezsõ vezette az osztályt. Dr. Szecsödy Imre fényképét fiától kaptuk meg Svédországból. A Pszichiátriai Osztálynak ma már szerves részét képezõ Felnõtt Pszichiátriai Gondozó gondozóvezetõje 1961-72 között dr. Lõrincz István, 1972tõl 1974-ig dr. Szandtner József, 1974-tõl 1993-ig dr. Faludi Jenõné, 1993 és 1996 között dr. Torjay Valterné dr. Németh Margit, 1996-tól 2001-ig pedig dr. Bender Zsuzsana voltak. A következõ gondozóvezetõ fõorvos, dr. Cseresnyés János váratlanul nyugállományba vonulásával 2007-ben válságos helyzetbe került a Gondozó munkája. Szerencsére 2007. szeptember 1-jén a Felnõtt Pszichiátriai Gondozóban munkát vállaló dr. Kliment Edit rendkívüli munkabírása révén az akut ellátási gondok megszûntek, és 2009. június 1-jétõl õ látja el a gondozóvezetõi feladatokat is – jelenleg már adjunktusi státuszban – a Pszichiátriai Osztály osztályvezetõ fõorvosának közvetlen irányításával. Valójában az osztály vezetése mellett a Felnõtt Pszichiátriai Gondozó vezetése 20072009-ben az osztályvezetõ fõorvosra, dr. Szabó Mihályra hárult. A dr. Varga László c. egyetemi tanár által alapított Reumatológiai Osztályt 1990 és 1994 között osztályvezetõ fõorvosként dr. Oblidál Zoltán irányította. A Sürgõsségi Betegellátó Osztály megszervezése, beindításának elõkészítése mb. osztályvezetõ fõorvosként 2004. május 1-jétõl dr. Németh László feladata lett, miközben 2004. november 1-jétõl 2005. szeptember 14-ig a


323

Jeles napok, neves gyógyítók Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosa is volt. A Sürgõsségi Betegellátó Osztály mb. osztályvezetõ fõorvosaként teljes értékû munkát csak 2007. július 17-tõl végezhetett, amikor átadásra került a sürgõsségi tömb a Sürgõsségi Betegellátó Osztállyal és ambulanciával. A Szakorvosi Rendelõintézet vezetõ asszisztensi feladatait 2004-2009 között Tatai Péterné látta el, jelenleg pedig Vigh Andrea a Patológiai Osztály vezetõ asszisztensi feladatai mellet végzi a Rendelõintézet irányítását is. A Szemészeti Osztály esetében 1980-81-ben dr. Munkácsy Györgyi vállalta a mb. osztályvezetõi feladatokat, amikor már dr. Valu László kandidátus eltávozott a kórházból és dr. Rácz Péter kandidátus kinevezése pedig még nem történt meg. A Szentgotthárdi Rehabilitációs Osztály 2007-ben történt megszervezéséig mûködõ Vas Megyei Rehabilitációs Kórház igazgatói közül csak dr. Székely Ernõt (1976-87), dr. Kókai Károlyt (1988-2005) és dr. Ferenczy Valériát (2005-07) tudjuk bemutatni. Utóbbi a 2007-ben lezajlott integrációt követõen elõször fõigazgató-helyettes fõorvosként, majd a Szentgotthárdon mûködõ Rehabilitációs Osztály osztályvezetõ fõorvosaként dolgozott tovább. A Szülészet-Nõgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosa, dr. Illei György c. egyetemi tanár 1978-79-es angliai tanulmányútja alatt egy évig dr. Horváth Sándor sen. vezette az osztályt mb. osztályvezetõként. 2010. szeptember 14-én dr. Kneffel Pál nyugállományba vonult, 2010. szeptember 15-tõl mb. osztályvezetõ fõorvos dr. Koppány Csaba. Õ az egyedüli, aki az édesapjához hasonlóan osztályvezetõ fõorvosi megbízást kapott a megyei kórházban. Dr. Koppány Károly a Bõrgyógyászati Osztálynak volt az osztályvezetõ fõorvosa 1925-tõl 1945-ig. A Balesetsebészeti Osztályon – mai nevén Traumatológiai Osztályon – dr. Tiborcz Sándor nyugállományba vonulása után dr. Salamon Antal osztályvezetõ – késõbbi c. egyetemi tanár – fõorvosi kinevezéséig 1974-75-ben dr. Birosz Béla volt a mb. osztályvezetõ. A Traumatológiai Osztályt dr. Kiss Gyula távozását követõen mb. osztályvezetõ fõorvosként 2007. április 1-jétõl dr. Vidó Sándor vezette, 2009. július 1-jétõl pedig dr. Vadon István a mb. osztályvezetõ fõorvos. A Tüdõgyógyászati Osztály az Erdei Iskolában 1975-ben szûnt meg. 1974ben vette át a nyugállományba vonuló dr. Szvoboda Jenõtõl az osztály vezetését mb. osztályvezetõ fõorvosként dr. Pintér Györgyné. Ezt követõen a megyei tüdõgyógyászat fellegvára Hegyfalun a Vas Megyei Tüdõgyógyintézet lett. Az igazgatók közül csak dr. Seri Istvánt (1952-53), dr. Fauszt Imrét (1953-57), dr. Simonkay Ferencet (1965-73), dr. Gautier Barnát (1974-96) és dr. Balogh Józsefet (1996-99) tudjuk bemutatni. Az aktív tüdõgyógyászat 2000-ben visszaköl-

324


Jeles napok, neves gyógyítók tözött Szombathelyre, s 2000 és 2002 között dr. Tóth E. Zsuzsanna mb. osztályvezetõként irányította az újjászervezõdõ Tüdõgyógyászati Osztályt. Az Urológiai Osztály – mai nevén Urológiai Sebészeti Osztály – mb. osztályvezetõi teendõit dr. Vecsey Dénes kandidátus távozása és dr. Molnár István osztályvezetõ fõorvos kinevezése között dr. Pánykó Éva látta el. Ugyancsak neki jutott az a szerep, hogy mb. osztályvezetõként vezesse az Urológiai Sebészeti Osztályt 2000-2001-ben dr. Molnár István osztályvezetõ fõorvos felmentése és dr. Engert Zoltán Vendel PhD – késõbb c. egyetemi tanár – osztályvezetõ fõorvosi kinevezése között. Nem lenne méltányos, ha nem emlékeznénk meg néhány kórházigazgatóról, akik ugyan rövid ideig, de jelentõs szerepet játszottak a kórház vezetésében. Gondolok elsõsorban dr. Czeizel János fül-orr-gégész osztályvezetõ fõorvosra, aki 1944 végén és 1945 elején dr. Petõ Ernõ bujdosása idején kénytelen volt átvenni a kórház vezetését. Azt követõen az 1956-os forradalom lélekemelõ, majd tragikus véget érõ idõszaka után – az 1957-ben bekövetkezett igazgatóváltást követõen – dr. Solymoss Béla, a Központi Laboratórium osztályvezetõ fõorvosa látta el laboratóriumi munkája mellett a kórházigazgatói feladatokat. Majd rövid regnálását követõen dr. Kádas Lászlónak jutott az a szerep, hogy dr. Cselkó László 1959-es kinevezéséig a Patológiai Osztály osztályvezetõ fõorvosi munkája mellett még kórházigazgatóként is tevékenykedjen. A klinikumnál is nehezebb áttekintést adni a Központi Igazgatás és a Gazdasági Hivatal legújabbkori történetének szereplõirõl. Dr. Kovács L. Gábor 1990-ben történt orvosigazgatói kinevezését követõen az általános orvosigazgató-helyettesek egymást követõen dr. Kneffel Pál, prof. dr. Szepesi János és dr. Kovács Katalin voltak. Emellett 1999 végéig dr. Szipõcs Jenõ az orvosigazgató járóbeteg-ellátást irányító helyetteseként végezte igazgatási feladatait, dr. Horváth Boldizsár pedig az orvosigazgató oktatási helyetteseként tevékenykedett 1994-tõl 2001. szeptember 30-ig. Az 1999es fõigazgatói státusz létrehozásával prof. dr. Kovács L. Gábor fõigazgató fõorvos lett, s az orvosigazgatói feladatokat néhány hónapig dr. Kovács Katalin, majd 1999. októberétõl dr. Nagy Lajos látták el. Utóbbi késõbb – prof. dr. Kovács L. Gábor lemondása és dr. Lakner László kinevezése között – mb. fõigazgató fõorvosként is dolgozott 2001 elsõ felében, bár már 2000-ben fõigazgató-helyettes fõorvosként is ténylegesen õ vezette a kórházat. Dr. Lakner László 2001. június 1-jei fõigazgató fõorvosi kinevezését követõen 2001. szeptember 30-ig dr. Nagy Lajos orvosigazgatóként folytatta munkáját. 1999 novemberétõl az orvosigazgató mellett orvosigazgató-helyettesek is dolgoztak. Az orvosigazgató klinikai helyettese néhány hónapig dr. Rakos Gyula, majd távozását követõen 2000-tõl dr. Morvay Balázs lett. Az orvosigazgató diag-


325

Jeles napok, neves gyógyítók nosztikai helyetteseként dr. Puskás Tamás, kontrolling és finanszírozási helyetteseként dr. Kovács Lajos, krónikus ellátási helyetteseként pedig dr. Balogh József tevékenykedett 2001. szeptember 30-ig. Dr. Lakner László átszervezte a kórház orvosszakmai irányítását, 2001. szeptember 30-i hatállyal megszüntette az orvosigazgatói és orvosigazgató-helyettesi státuszokat, s az orvosszakmai irányítást tömbönként kinevezett intézetvezetõ fõorvosokra bízta. A Kámoni Tömbben dr. Balogh József, a Sebészeti Tömbben dr. Kõfalvi István, a Belgyógyászati és Onkohaematológiai Tömbben dr. Nagy Lajos, a Diagnosztikai Tömbben dr. Puskás Tamás, a Komplex Tömbben dr. Horváth Boldizsár kapott intézetvezetõ fõorvosi megbízást. Utóbbi a továbbiakban a fõigazgató fõorvos tudományos és oktatási helyetteseként is tevékenykedett. A Szentgotthárdi Rehabilitációs és Gyógyfürdõ Kórház integrációjával dr. Ferenczy Valéria 2007. február 16-tól 2007. szeptember 30-ig fõigazgató-helyettes fõorvosi címet kapott, azt követõen viszont osztályvezetõ fõorvosként irányítja a Szentgotthárdon mûködõ egység munkáját. 2002-2004 között 2 évig orvosigazgatóként dolgozott a kórházban dr. Németh Attila. A kórház ápolásirányításában jelentõs szerepet töltött be Horváth Lajosné, aki 1968 és 1980 között a kámoni kórházként ismert telephelyen látott el intézetvezetõ fõnõvéri teendõket, és vezette az ott mûködõ oktatási decentrumot is. Molnár Erzsébet a 90-es évek elejétõl Dömötör Lászlóné, majd Somogyi Józsefné ápolási igazgatók mellett helyettesként tevékenykedett, mígnem 2006. június 1-jén ápolási igazgatói megbízást kapott. 2001 és 2002-ben Horváth Zsanett, 2003-ban és 2004-ben pedig közel másfél évig az ápolási igazgató általános helyettese Altmajer Beáta, majd 2006-ban és 2007-ben Békési Éva voltak. 2001 végétõl fokozatosan kialakult a tömbönként szervezett ápolásirányítás rendszere intézetvezetõ ápolók megbízásával. A Sebészeti Tömb intézetvezetõ ápolója Krajczár Ferencné, késõbb Péczeli András lett. 2005-tõl Krajczár Ferencné a Belgyógyászati Tömb intézetvezetõ ápolói feladatainak ellátására kapott megbízást. Az Onkohaematológiai Tömbben Altmajer Beáta, a Kámoni Tömbben pedig Dombóváriné Varga Zsuzsanna látta el az intézetvezetõ ápolói feladatokat. Az ápolásirányításnak ez a rendszere a kórház Zrt.vé történõ átalakulásával megszûnt. A Gyuk Tamás vezette Közgazdasági Osztály 2001 októberében Finanszírozási Osztállyá és Kontrolling Osztállyá vált szét. Elõbbi osztályt Gyuk Tamás, utóbbi osztályt másfél évig Szabó Dénesné, majd dr. Kovács Lajos vezette 2007. szeptember 30-ig. A kórházi informatika szervezeti keretei 1987-ben alakultak ki, az akkor megalakuló Számítástechnikai Osztály osztályvezetõje 10 évig Kovács József volt. 1997 és 2003 között a kórházi informatikai feladatokat a 3 városi és a 2 megyei egészségügyi intézmény által létrehozott KORINFO Kht

326


Jeles napok, neves gyógyítók látta el. 2003-tól az informatikai csoportként mûködõ szervezetet rövid ideig Kis István, majd 2003-tõl 2007. szeptember 30-ig Gelencsér Mária vezette. Az informatika hányatott sorsát mutatja, hogy a csoport hol a fõigazgató fõorvos közvetlen alárendeltségében, hol a Kontrolling Osztály vagy a Titkárság szervezeti keretei között, majd a gazdasági igazgató irányításával látta el feladatait. A Titkárság önálló szervezete 2001-ben alakult ki, s elsõ vezetõje dr. Varga Bálint volt 3 hónapig, majd õt követte 2003-ban és 2004-ben dr. Káldy Zoltán, aki másfél évig volt az egység vezetõje. Aztán közel 3 év után 2007ben lett ismét vezetõje a Titkárságnak dr. Csiszár Adrienn személyében. 2007. október 1-jétõl a Szervezeti és Jogi Osztály látja el a titkársági feladatokat. Az Iktató sokáig önálló egységként, majd a Titkárság, végül a Szervezeti és Jogi Osztály keretén belül Központi Nyilvántartás néven mûködött, illetve jelenleg is mûködik. 1994-tõl 10 évig Kiss Lászlóné, majd 2 évig Windisch Éva volt az egység vezetõje. A Titkárság szervezetében jogi ügyintézõként dolgozott dr. Unger Hajnalka és dr. Sáray András. A Máté Péter által vezetett Mûszaki és Eszközgazdálkodási Osztályból 2003-ban kivált a Logisztikai Osztály, és osztályvezetõje Harangozó Bertalan lett. Elõzõ szervezetben dolgozott közbeszerzési referensként 2001-tõl Polgár Miklós, aki késõbb osztályvezetõ-helyettes lett elõször a Mûszaki és Eszközgazdálkodási Osztályon, majd a Logisztikai Osztályon. 2005. május 1-jétõl Polgár Miklós kapott megbízást a Közbeszerzési és Pályázati Iroda vezetésére, amely 2007. szeptember 30-ig mûködött. A Pénzügyi és Számviteli Osztályt már több mint 20 éve Fábián Zoltánné vezeti. Közben egyideig – 2003-tól néhány évig – a számviteli feladatokat a különálló Számviteli Osztály keretei között Csáky Istvánné irányította. A munka- és bérügyi, valamint a humánpolitikai feladatok irányítását – sokáig gazdasági igazgatóhelyettesi feladatai mellett – a 90-es évek elejétõl egészen 2007. szeptember 30-ig Szabó Dénesné látta el. 2001-2003 közötti – Szabó Dénesné kontrolling osztályvezetõi kitérõje alatt – a munka- bérügyi és humánpolitikai osztályvezetõi feladatok Németh Lászlónére hárultak. A minõségügyi szervezet kialakítása 2003 januárjában kezdõdött meg, amikor dr. Rácz Klárát a kórház minõségügyi szakorvosként alkalmazta. Tõle a feladatokat 2004. május 13-tól dr. Káldy Zoltán vette át, s 2005. október 1jei hatállyal megalakult a Minõségügyi és Ellátásszervezési Osztály, amely 2007. szeptember 30-án szûnt meg. A Központi Igazgatás és a Gazdasági Hivatal jelenlegi szervezete 2007. október 1-jén jött létre a kórház gazdasági társasággá történõ átalakulásával. A Zrt Igazgatóságának elnöke egy évig Németh Árpád, a Zrt vezérigazgató fõorvosa dr. Lakner László lett. Utóbbi 2008. október 1-jétõl elnök-vezérigaz-


327

Jeles napok, neves gyógyítók gató fõorvosként tevékenykedik. A Zrt Felügyelõ Bizottságának elnöke Pajor András, könyvvizsgálója Horváth Márta. A Zrt Igazgatóságának megalakulásától a mindenkori elnökön túl tagja Horváth Melinda és prof. dr. Nagy Lajos. Az általános vezérigazgató-helyettesi feladatokat Csuka Lajosné gazdasági igazgató látja el. Az általa közvetlen irányított Gazdasági Hivatalban a Mûszaki Osztályt Máté Péter, a Logisztikai Osztályt Harangozó Bertalan vezeti, mindketten egyben gazdasági igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátnak. A MunkaBérügyi és Humánpolitikai Osztály osztályvezetõje dr. Csiszár Adrienn, a Pénzügyi és Számviteli Osztály élén Fábián Zoltánné, a Közbeszerzési Osztály élén pedig Polgár Miklós áll. Dr. Kõfalvi István 2007. október 1-jén orvosigazgatói kinevezést kapott, s egyben õ a Zrt orvosegészségügyi szakmai igazgatója is. Emellett megbízott osztályvezetõ fõorvosként a Központi Mûtõszolgálat orvosvezetõi feladatait is ellátja. A 2007. október 1-jével szervezett általános orvosigazgató-helyettesi állás a mai napig gazdasági megfontolásokból nincs betöltve. Annak ellenére, hogy elsõszámú feladata a járóbeteg szakellátás – szakambulanciák, szakrendelések, gondozók – irányítása lenne, amely a kórház mûködésében jelentõs számú beteget érint, s nagyon fontos szelete a kórház tevékenységének. Tömbönként az intézetvezetõ fõorvosokat centrumigazgatók váltották fel, mégpedig prof. dr. Nagy Lajos a Belgyógyászati és Onkohaematológiai Tömbben, prof. dr. Engert Zoltán Vendel a Sebészeti és Sürgõsségi Tömbben, dr. Puskás Tamás a Diagnosztikai Tömbben, dr. Záborszky Zita a Rehabilitációs Tömbben, dr. Szabó Mihály a Kámoni Tömbben, valamint dr. Kovács Lajos a Csecsemõ-Gyermekgyógyászati és Szülészet-Nõgyógyászati Tömbben. Utóbbi tisztséget Kovács dr. lemondása miatt jelenleg dr. Horváth Boldizsár látja el, aki egyben a kórház tudományos és oktatási igazgatója is. Felügyelete alatt mûködik a dr. Tiborcz Sándor Oktatási Központ dr. Baráthné Kerekes Ágnes oktatási menedzser vezetésével, a dr. Petõ Ernõ Orvosi Könyvtár 2010. január 1-jétõl Szigetváry Katalin, és a Fotólaboratórium Miklósi H. Csaba irányításával. A Zrt ápolási igazgatója Molnár Erzsébet, helyettesei pedig Békési Éva és Altmajer Beáta. A 2007. október 1jén létrehozott Szervezési és Jogi Osztályt, – amelynek égisze alatt mûködik a Jogi Iroda dr. Fejesné dr. Márton Zsuzsanna, a Központi Nyilvántartás Szántai Krisztina vezetésével és a Titkárság –, egy évig dr. Csiszár Adrienn irányította, majd 2008. október 1-jétõl jelenleg is dr. Nagy Eleonóra az osztályvezetõ. A 2007. október 1-jei hatállyal létrehozott kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgatói posztot dr. Kovács Lajos kapta meg, aki egy év múlva lemondott a tisztségrõl, és 2008. október 1-jétõl az addigi Kontrolling és Finanszírozási Osztály osztályvezetõje, Marton Cecília kapott megbízást az igazgatói feladatok ellátására. Átmenetileg az osztály vezetõje Reszneki Zsuzsanna lett, de

328


Jeles napok, neves gyógyítók jelenleg az igazgatói feladatok mellett ismét Marton Cecília látja el megbízottként az osztályvezetõi feladatokat. A kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgató irányítási körébe tartozó Informatikai Osztályt Gelencsér Mária vezeti. A 2007. október 1-jén megszervezésre került stratégiai és minõségirányítási igazgatói állást dr. Káldy Zoltán tölti be, aki egyben a Minõségirányítási és Kórházhigiénés Osztály megbízott osztályvezetõ fõorvosa is. A szervezethez tartozó Központi Sterilizálót dr. Kecskés Lászlóné vezeti, a Kórházhigiénés Csoportot pedig – a közelmúltban történt távozásáig – Bolfánné Góczán Zsuzsanna irányította. A kórházi döntések elõkészítésében jelentõs szerepet töltenek be a különbözõ bizottságok, testületek. Jelenleg a Tudományos Bizottságot prof. dr. Salamon Antal vezeti, és a bizottság hatáskörébe tartozik a kórház tudományos tevékenységének egésze. Salamon professzor az elnöke a Régionális Kutatásetikai Bizottságnak is. A kórház dolgozóit érintõ etikai kérdésekkel – az orvosok és szakdolgozók esetében is – az Etikai Bizottság foglalkozik, elnöke dr. Hadarits Ferenc. A Gyógyszerterápiás Bizottságot prof. dr. Nagy Lajos, a Diagnosztikai és Terápiás Bizottságot dr. Puskás Tamás, a Transzfúziós Bizottságot dr. Káldy Zoltán, a Gép-Mûszer Bizottságot pedig dr. Kõfalvi István vezeti. Jelenleg a Várólista Bizottság elnöke dr. Záborszky Zita. Prof. dr. Kovács L. Gábor távozásával 2005-ben a Szakmai Vezetõtestület elnökének a tagok prof. dr. Engert Zoltán Vendelt választották meg, aki egyben a kórház katasztrófavédelmi fõorvosa továbbra is. A Kórházi Felügyelõ Tanács elnöke Lakézi Gábor. A 2008-ban megalakult Alkalmazotti Tanács elnöke Kajdiné Tuba Andrea lett, aki a 2010-es újjáalakulás után is megtartotta tisztségét. A kórház életében meghatározó véleményezési és javaslattételi szereppel bíró Osztályvezetõ Fõorvosi Értekezletet dr. Kõfalvi István orvosigazgató, az Osztályvezetõ Szakdolgozói Értekezletet Molnár Erzsébet ápolási igazgató, a Gazdasági-Mûszaki Osztályvezetõi Értekezletet pedig Csuka Lajosné gazdasági igazgató vezeti. A kórház Vezetõi Értekezletének irányítása az elnök-vezérigazgató fõorvos, dr. Lakner László feladata A kórház mûszerfejlesztését, a szakdolgozók továbbképzését támogató Vas Megyei Markusovszky Kórházért Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Széll Kálmánt követõen jelenleg dr. Radnai Endre. A Kuratórium tikári feladatait Horváthné Stukics Erzsébet látja el. Az Alapítvány Felügyelõ Bizottságának a jelenlegi elnöke dr. Szabó Mihály. Az alapítványt az OTP és a Vas Megyei Közgyûlés hozta létre. A tisztesség megkívánja tõlünk azt is, hogy megemlékezzünk azokról a politikusokról, akik a tulajdonos Vas Megyei Önkormányzat képviseletében mindig a Markusovszky Kórház mögött álltak. Az 1990-es években mindig


329

Jeles napok, neves gyógyítók számíthattunk dr. Pusztai Gyula megyei elnökre és dr. Vágó Attila megyei alelnökre, majd Harangozó Bertalan és Koller László alelnökökre. Csak pozitívan szólhatok az 1998-tól 2006-ig terjedõ idõszakról is, amikor minden támogatást megkaptunk Markó Péter megyei elnöktõl, valamint dr. Radnai Endre és Beleznay László megyei alelnöktõl. Szerencsére 2006-ban sem kellett csalatkoznunk, mert az új megyei vezetés – Kovács Ferenc megyei elnök, Marton Ferenc és Majthényi László megyei alelnökök – messzemenõen támogatják a kórházat. A kórház számára megnyugtató módon az elõzõ vezetés kapott továbbra is bizalmat a 2010. október 3-i önkormányzati választáson, valamint a Vas Megyei Közgyûlés 2010. október 8-i alakuló ülésén. Nem különben sokat köszönhetünk dr. Kun László címzetes megyei fõjegyzõnek, valamint az utóbbi évek egészségügyi kérdésekkel foglalkozó megyei bizottságok elnökeinek, dr. Vágó Attilának, Limpár Józsefnek, dr. Németh Attilának és Horváthné Stukics Erzsébetnek, továbbá az egészségügyi ellátásért felelõs titkárságvezetõi poszton a dr. Lakner Lászlót váltó dr. Giczy Saroltának és Fördösné dr. Kardos Erzsébetnek. Ez a jelen, és ennyit sikerült tisztázni a Markusovszky Kórház múltjából. Sajnos továbbra is több homályos pont maradt, ami szinte már megfejthetetlen. Már soha nem tudjuk meg, hogy dr. Görög Dénes 1944. május 25-én történt gettóba hurcolása és dr. Romhányi György 1946. november 1-jei kinevezése között ki vezette, és egyáltalán volt-e vezetõje az egységes osztálykeretben mûködõ patológiának és laboratóriumnak. Kérdés, hogy dr. Stranz Gyula 1940-ben bekövetkezett hirtelen halála és dr. Vásárhelyi Béla osztályvezetõ fõorvosi kinevezése között a Belgyógyászati Osztály vezetésében ki biztosította a folytonosságot. De több osztályvezetõ fõorvosi váltásnál ugyanez a kérdés ismételten felmerül. Ennél talán még sajnálatosabb, hogy több vezetõ neve mögött nincs arc, nem maradt róluk egyetlen kép sem. Így váltak arctalanná sokan. Többek között a 40-es évek két gyermekgyógyász osztályvezetõ fõorvosa, 1944-45-ben fél éven át Szombathelyen dolgozó dr. Újsághy Pál és 1947-49 között az osztályt vezetõ dr. Pomóthy Rudolf, valamint az 1943-46 közötti évek – rendkívül rövid ideig regnáló – szülész-nõgyógyász osztályvezetõ fõorvosai, dr. Korbuly György, dr. Fekete Pál, dr. Végh Lajos és dr. Gyulai Béla. De arctalanná vált dr. Jósa László is, aki 1944 végén és 1945 elején – dr. Petõ Ernõ bujdosása idején – a Sebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosa volt. A feledés homályába merültek – az utolsó osztályvezetõ fõorvos, dr. Simonkay Ferenc kivételével – az 1949-tõl 1964-ig Kõszegen mûködõ Tüdõbelgyógyászati Osztály egymást követõ osztályvezetõinek, dr. Sényi Imrének és dr. Rozgonyi Piroskának az arcvonásai is. És a két utóbbi személy ismeretlenné válásával nem maradt emlék az Erdei Iskolában 1956-61 között

330


Jeles napok, neves gyógyítók mûködõ Tbc-Betegotthonról sem, ugyanis az osztályvezetõi feladatokat egymást váltva említettek látták el. De a mai korosztálynak már nincsenek emlékképei az elsõ fõgyógyszerészrõl, Bánóczi Sándornéról, a dr. Tiroler Zoltán osztályával párhuzamosan mûködõ Mellkassebészeti Osztály osztályvezetõ fõorvosáról, dr. Dreissiger Lászlóról, a szentgotthárdi iskolaszanatóriumot alapító dr. Kovács Medárd igazgatóról, s az õ munkáját folytató igazgatóról, dr. Farkas Ferencrõl sem. Ugyanerre a sorsra jutott a Hegyfalun mûködõ Tüdõgyógyintézet alapító igazgatója, dr. Katona László, és egy késõbbi igazgatója, dr. Marczinkievicz Andor is. A mb. osztályvezetõk szerepe még hálátlanabb. Ki tudja, hogy milyen szakember, egyáltalán milyen ember volt, hogyan nézett ki a mellkassebész dr. Szabó Ferenczi Ernõ, az ortopédsebész dr. Massányi Lajos. Néhány kórházigazgató, 1945 elején dr. Krajcz Raymund és 1952-ben – Petõ Ernõ eltávolítása után 4 hónapon át – dr. Lakatos Károly igazgatók pedig tényleg annyira epizódszereplõk voltak, hogy szinte már említésre sem érdemesek. Így múlik el a világ dicsõsége! Viszont nagyrészt rajtunk is múlik, hogy a múlt értékeit a jövõ számára a kórház közössége megõrizze, ápolja, s a múlt pozitív személyiségeinek példáját kövesse.

II. Arcképcsarnok Elõre nem sejtett nehézséget jelentett a fényképek összegyûjtése. Nem várt problémát okozott ez még az aktívak körében is. Nem egy esetben kellett a fotózást megismételni. De nehogy azt higyjék, hogy ez csak a nõkre jellemzõ, a férfiak egy cseppet sem különbek. Az idõsebb generáció egy részérõl könnyû volt képet szerezni. Ez vonatkozik azokra, akik a múltban valamilyen vezetõ funkció mellett egyéb vezetõi szerepet is elvállaltak a kórházban, és a fotódokumentáció teljessége okán ismét meg kívántuk õket örökíteni. Róluk az elõzõ kórháztörténeti kiadványokban voltak képek. Legnehezebb helyzetben voltunk azzal a vezetõi réteggel, akik rövid ideig töltöttek be vezetõi tisztséget, ezért vagy egyéb okból a hivatalos dokumentációk képileg nem örökítették meg õket. Szerencsére sokan még velünk élnek, s arcképüket még meg tudtuk szerezni. Mások esetében a gyerekek, unokák és özvegyek, távoli rokonok és ismerõsök voltak segítségünkre. Sajnos számos vezetõ arcképe viszont már végérvényesen a feledés homályába merült. Ezen viszont változtatni már nem tudunk. A jövõben jobban kell figyelnünk egymásra!


331

A közelmúlt és a jelen a kórházban

Recommend Documents