APPLE MACINTOSH – A KEZDETEK ÉS A JELEN
FEHÉR ZOLTÁN
Apple Macintosh - A kezdetek és a jelen 1984. január 22-én a Nemzeti Futball Liga döntőjében a Los Angeles csapata 38-9 arányban lemosta a pályáról a Washington gárdáját, azonban erre ma már szinte senki nem emlékszik. Sokkal inkább emlékezetes esemény a mérkőzés szünetében lejátszott reklámfilm, amely az Apple vadonatúj számítógépét, a Macintosht hirdette. A Macintosh volt az első, otthoni felhasználóknak szánt számítógép, amelynek grafikus felhasználói felülete volt és egérrel lehetett irányítani. Noha a vállalat egy évvel korábban már piacra dobta a grafikus felhasználói felülettel rendelkező Lisa gépét, a 12.000 dollárba kerülő konfigurációt egy átlagember nem igen engedhette meg magának. A 2.495 dollárért kínált Macintosh viszont hatalmas sikert aratott. Sokan Steve Jobsnak, az Apple jelenlegi elnök-vezérigazgatójának tulajdonítják a Macintosh megtervezését, ez azonban csak részben igaz. A számítógép eredetileg Jef Raskin fejében született meg, aki a projekt indulásakor az Apple minőségbiztosítási felelőse volt. Raskin matematikai és fizikai diplomával rendelkezett, számítógép tudományt tanított a San Diegoi Egyetemen és zenével is foglalkozott. Amikor belépett az Appe Computer kötelékébe, Steve jobs irányításával már nagyban folyt a Lisa tervezése. A Lisát eredetileg karakteres megjelenítővel képzelték el a vállalat mérnökei, majd Raskin unszolására végül grafikus kijelzőt kapcsoltak hozzá. Így lett a Lisa az első, grafikus megjelenítővel felszerelt számítógép, amely magas ára miatt nem vált népszerűvé. Noha sokan úgy vélik, hogy a Macintosh a Lisától örökölte a grafikus kijelzőt, valójában épp fordítva történt.
A kis létszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál akkoriban még szinte bárki beleszólhatott a dolgok mikéntjébe és amikor Raskint egy olcsó, 400 dolláros videojáték megtervezésére kérték fel, ő azt nem vállalta el, helyette egy sokkal jobb ötlettel rukkolt elő: egy olyan számítógépet képzelt el, amely grafikus felhasználói felülettel rendelkezik és az átlagember is képes használni, képeket rajzolni, megjeleníteni és feldolgozni, zenét lejátszani vagy éppen szöveget szerkeszteni. Így tehát az Annie nevű játékgép tervei a kukába kerültek, Raskin pedig az igazgatótanács jóváhagyásával csapatott toborzott a Macintosh megtervezésére.
1/5
APPLE MACINTOSH – A KEZDETEK ÉS A JELEN
FEHÉR ZOLTÁN
A számítógép bölcsőjénél bábáskodott többek között Brian Howard, akivel Raskin egy zenekarban játszott. Howard feladata elsősorban a dokumentálás lett volna, de a projekt kezdeti szakaszában igazából még nem volt mit dokumentálni, úgyhogy teljes erővel belevetette magát a hardver megtervezésébe. 1978-ra Raskin már majdnem teljesen elkészítette 400 oldalas könyvét, amely a "Book of Macintosh" címet kapta és amelyben a szerző leírta, hogyan képzel el egy olcsó, egyszerűen használható személyi számítógépet. A könyvben egy - monitor nélkül - 500 dollárba kerülő gép leírása szerepelt, amelyhez nyomtató is tartozik. A Macintosh projekt kapcsán említést érdemel még Bud Tribble, Burrell Smith és Bill Atkinson (QuickDraw, Lisa) neve is. Smith hamarosan elkészítette a Macintosh első prototípusát, amely Motorola 6809 processzort és 64 kbyte memóriát tartalmazott és amelyre egy Apple II gépen keresztül lehetett programokat betölteni. Nem sokkal ezután megkezdődött a BIOS, az operációs rendszer, valamint a grafikus felhasználói felület fejlesztése. A Macintosh tervezésénél kezdettől fogva szem előtt tartották a szoftver és a hardver szinergiáját. "A hardvert a szoftverhez, a szoftvert a hardverhez terveztük, összehoztuk a kettőt, együtt fejlődtek." A csapat rendkívül jó hangulatban dolgozott, a tervezők szobájában állandóan szólt a zene, pihenésképp frizbiztek és dartsoztak. Mindenkinek lehetett ötlete, mindenkit meghallgattak. Raskin javasolta a tervezőcsapat tagjainak és az Apple vezetőinek, elsősorban Steve Jobsnak, hogy látogassák meg a Xerox PARC-ot, hiszen ott már rendkívül előrehaladott kutatások voltak grafikus felhasználói felületekkel kapcsolatban. Szintén a PARC-ból indult a számítógépes egér, amelyet Raskin ki nem állhatott, Jobs viszont első látásra beleszeretett és döntött: a Macintosht egérrel kell irányítani. Jobs annyira bízott az egér sikerében, hogy a számítógép billentyűzetén nem is voltak nyíl billentyűk. Tehát eldőlt, hogy grafikus beviteli eszköz kell a Macintosh-oz. Raskin számos különféle beviteli eszközt tervezett és készített el. A PARC-ban látott egereknek három gombja volt, Raskin volt az, aki úgy döntött, hogy egy gomb elég lesz az egérre. Érvelése szerint a felhasználóknak így nem kell tudniuk, melyik gomb mire való, a szoftverek kezelése egyszerű, magától értetődő lesz.
A Macintosh - és a Lisa - egerének első prototípusához az alkatrészeket Dean Hovey tervezőmérnök egy vegyesboltban vásárolta meg. Szappantartó volt az egér teste, a golyó pedig egy golyós dezodorból származott. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a golyó gyakran megcsúszott az asztalon, Hovey ezért eleinte érdes felületű acélgolyókkal próbálkozott, később a golyót gumírozott anyaggal vonták be. Hovey elmondása szerint a PARC-ban látott egerek azért sem voltak annyira felhasználóbarátok, mert csak teljes szétszedés után lehetett őket kitisztítani. Így született meg az egér alján látható gyűrű és az eltávolítható golyó ötlete. A ma kapható golyós egerek mechanikailag még mindig Hovey húsz éves elképzeléseire épülnek.
2/5
APPLE MACINTOSH – A KEZDETEK ÉS A JELEN
FEHÉR ZOLTÁN
A számítógépet eredetileg a Motorola 6809 processzora köré tervezték, mivel akkoriban kedvező áron lehetett hozzájutni. Az első prototípusok összeszerelése után azonban hamar kiderült, hogy a 6809 teljesítménye túl kicsi. Mivel a processzor a teljes számítógép árának csak töredékébe került, ezért érdemes volt megfontolni, hogy egy nagyobb teljesítményű chipet építsenek be. Így esett a választás a 8 MHz-es Motorola 68000-ra, ő már elég erősnek bizonyult a grafika kezeléséhez. Burrell Smith készítette el azt az áramkört, amelynek segítségével a 16 bites busszal rendelkező processzorhoz 8 bites memóriákat lehetett csatolni. Tribble és Burrel négy napon át folyamatosan dolgoztak, mire megszületett a 68000-ás processzorral, 64 kbyte memóriával, grafikus kijelzővel és billentyűzettel felszerelt számítógép prototípusa, amelyen a QuickDraw szoftver futott. Mindezt bemutatva Steve Jobsnak, ő azonnal rábólintott. Raskin ekkor került először komoly összeütközésbe Jobsszal, ugyanis ragaszkodott az olcsó 6809es processzorhoz, Jobs viszont úgy érvelt, hogy a számítógépnek elsősorban a képességei, a szolgáltatásai a fontosak, nem pedig az ára. A tervezőknek - köztük Raskinnak - azonban be kellett látni, hogy a grafikus felhasználói felület, valamint az erre írt programok futtatása nagy számítási teljesítményt és nagy memóriát igényel. Így lett a 8 kbyte kapacitású ROM-ból 64 kbyte, a 64 kbyte RAM-ból 128 kbyte és így került szalagos egység helyett 3,5" lemezmeghajtó a gépbe, amely 400 kbyte kapacitású floppykat kezelt. A billentyűzetet eredetileg egybe akarták építeni a számítógép házával, Jobs javaslatára később mégis a különálló változat mellett döntöttek, ami szintén megemelte a költségeket. A társaság kettészakadt, Jobs, - a Lisán is dolgozó - Atkinson és Howard a nagyobb teljesítmény és az ezzel járó emelkedő végfelhasználói ár mellett érveltek, Raskin viszont mindenképpen egy olcsóbb, széles körökben elérhető számítógépet szeretett volna építeni. A felek közötti ellentétek végül oda vezettek, hogy Raskint 1982-ben az Apple egy másik részlegéhez irányították át és Jobs vette át a Macintoshprojekt irányítását. Raskin nem sokkal később elhagyta a vállalatot és saját céget alapított. A Macintosh végül 1984-ben került a piacra és nem csak műszaki tartalom tekintetében volt újító, hanem a marketing-kampánya is egyedülálló volt. Korábban a számítógépeket a gyártók szinte kizárólag a megszállott felhasználóknak és szakembereknek kínálták, a reklámok szinte csak műszaki adatokat tartalmaztak, az üzeneteket csak kevesen értették meg. A Macintoshnál ezzel szemben az volt a cél, hogy az átlagember is felismerje, a számítógép megvásárlásával hasznos eszközhöz jut, amely sok tekintetben megkönnyíti, megváltoztatja az életét. Az azóta sokat emlegetett, Ridley Scott által rendezett "1984" reklámfilm bombasztikus sikert aratott a vállalat alkalmazottai, elsősorban az értékesítésért felelős munkatársak körében, ám nem nyerte el az Apple igazgatótanácsának tetszését, akik megbíztak egy irodát a futballdöntőre lekötött méregdrága reklámidő értékesítésére, de nem jártak sikerrel. Az igazgatótanács ekkor az Apple II valamelyik reklámját szerette volna sugároztatni, azonban végül mégis a Macintosh filmje mellett döntöttek. A szóban forgó reklám azóta már számtalan díjat nyert és nem mellesleg elindította útjára a Macet, amely azóta meghódította a világot.
3/5
APPLE MACINTOSH – A KEZDETEK ÉS A JELEN
FEHÉR ZOLTÁN
S hogy jelenleg hol tart a Macintoshok térhódítása, fejlődése? Lássunk rá néhány példát…
Mac Pro Az átütő teljesítmény korszakát fémjelezve a Mac Pro a 64-bites, kétmagos Intel Xeon „Woodcrest” processzorra épül. A Mac Pro modellek két, egyenként kétmagos Intel Xeon processzort tartalmaznak amelyek órajelei a következők lehetnek: 2 GHz, 2,66 GHz, vagy akár 3 GHz. Ennek köszönhetően a leggyorsabb Mac Pro akár kétszer gyorsabb is lehet, mint az eddigi csúcsmodell a Power Mac G5 Quad. Az Intel igyekezett gazdaságosra tervezni a Xeon processzorokat, így azonos teljesítmény mellett kevesebb hőt adnak le, ezért kevesebb ventillátor-zajjal jár a hűtésük. A Mac OS X Tiger operációs rendszerrel 64-bites számítási teljesítményt biztosít. A tudományos alkalmazások számára is nagy lebegőpontos aritmetikai pontosságot nyújtanak és akár 18 milliárdszor milliárdnál is nagyobb egész számok kezelésére is képesek. S egyben lehetővé teszik a Mac Pro számára, hogy átlépje a 32-bites rendszerek 4 GByte-os tárkapacitás-korlátját. A processzorok nagy sebességéhez illeszkedő két, egyenként 1,33 GHz-es független előoldali busz segíti a négymagos rendszer teljesítményének kihasználását és processzoronként 21,3 GByte/s sávszélességet biztosít. Fejlett SSE3 vektoraritmetikai egységeket is tartalmaznak. Képes 128-bites vektor-számításokat egyetlen ciklusban feldolgozni, az SSE3 meggyorsítja a tömeges adatfeldolgozást, egy műveletet nagyobb adatcsomagon végrehajtva — ideális megoldást biztosít számításintenzív feladatokhoz, mint például a videó-effektek fázisképeinek kiszámítása. A teljesítményt processzoronként 4 MByte másodszintű gyorsítótár is tovább fokozza, ahogy ekkora adatmennyiséget a processzormagokhoz közel, nagy sávszélességgel elérhető módon tárol. Ráadásul a kétmagos Xeon képes kihasználni az Intel Advanced Smart Cache technológia kínálta előnyöket is. A Smart Cache lehetővé teszi, hogy bármelyik mag kihasználhassa a teljes 4 MByte gyorsítótárat, ha a másik magon futó programszálak azt éppen nem használják. Memória területén a Mac Pro támogatja a teljesen pufferelt tárkezelési technológiát, amely nagyobb sebességet nagyobb megbízhatóság mellett képes biztosítani. Nyolc DIMM modul 16 GByte 667 MHz-es, teljesen pufferelt DDR2 Error-Correcting Code (ECC) memória beépítését is lehetővé teszik. A 256-bit széles memória-architektúrának köszönhetően a Mac Pro a korábbi csúcsmodell Power Mac G5 tárkezelési teljesítményének akár kétszeresét is elérheti. A Mac Pro háza akár 2 TByte tárolókapacitás beépítését is lehetővé teszi négy SATA modullal; 8 DIMM bővítőhellyel; valamint két SuperDrive meghajtó fogadására is képes. Négy PCI Express csatlakozóval és több I/O kapuval szerelték fel — például előlapi FireWire 800 csatlakozóval is. Ami a Mac Pro grafikus vezérlőjét illeti, itt sem érhet bennünket csalódás. Három korszerű grafikus vezérlő közül választhatunk, köztük az NVIDIA GeForce 7300 GT (256 MByte RAM-al), az ATI Radeon X1900 XT (512 MByte RAM-al), vagy az NVIDIA Quadro FX 4500 (512 MByte RAM-al) kártyákkal. A GeForce 7300 GT kártyából lehetőségünk van akár négyet is beépíteni, melyekkel akár 8 DVI monitort is meghajthatunk mivel ezen grafikus vezérlők mindegyike alkalmas két képernyő meghajtására, melyek között lehet akár a 30"-es Apple Cinema HD Display is.
4/5
APPLE MACINTOSH – A KEZDETEK ÉS A JELEN
FEHÉR ZOLTÁN
MacBook Pro A MacBook Pro az Intel Core 2 Duo processzorra épül — amely két, egyenként 2,33 GHz-es processzormag teljesítményét ötvözi egyetlen lapkára. 4 MByte másodszintű gyorsítótárat tartalmaz, melyet képes a pillanatnyi számítási igényeknek megfelelően megosztani a processzor magok között. A Core 2 Duo processzorok 65 nanométeres eljárással készülnek — melynek eredményeképpen a processzormagokat alkotó tranzisztorok olyan kicsik, hogy akár egyetlen emberi sejtbe is százat be lehetne zárni. Ezáltal az elektronoknak kisebb távolságokat kell megtenniük; a két mag pedig képes egyes erőforrásokat megosztva használni. A Core 2 Duo minden eddiginél nagyobb teljesítményt biztosít, s mindezt kevesebb watt fogyasztás mellett. A kisebb fogyasztással pedig kisebb hőleadás jár, amely lehetővé tette a MacBook Pro modellek alig 2,59 cm vastag házba építését. A MacBook Pro 200 GByte-os merevlemezt is tartalmazhat és 3 GByte DDR2 memóriát. Mindezek mellett rendelkezik FireWire 800 kapuval is, és SuperDrive meghajtója támogatja a kétrétegű lemezeket is.
Mac mini Az Intel Core Duo processzornak köszönhetően a Mac mini akár négyszer gyorsabb elődjéhez képest. Párosítva egy teljesen új architektúrával és a világ legfejlettebb operációs rendszerével, a Mac OS X Tiger-rel, rendkívül gyorsan futtat minden modern és innovatív szoftvert. Mindössze 5 cm magas és 16,5 cm széles alumínium ház belsejében Intel Core Duo processzor lapul, egy 60 vagy 80 GByte-os merevlemez, egy tálca nélküli Combo vagy SuperDrive meghajtó, továbbá beépített vezeték nélküli technológia. A Mac mini rengeteg bővítési lehetőséget tartalmaz. Egyszerűen csatlakoztathatjuk a különböző digitális eszközöket, például fényképezőgépet, iPod lejátszót, nyomtatót, kamerát vagy billentyűzetet USB 2.0 vagy FireWire kapun keresztül. Beépített 10/100/1000 BASE-T Ethernet hálózati kártyával is rendelkezik.
Forrás: http://www.hwsw.hu / Az Apple Macintosh születésének története - Bodnár Ádám http://www.apple.hu
5/5
