Bevezetés
A magyar közoktatásban körülbelül másfél évtizede kezdett kibontakozni az a tendencia, melyet a szaknyelvben integrált oktatás névvel illetnek. E folyamat során a mindenkori oktatásirányítás lényegében felszámolta azokat az intézményi kereteket, infrastruktúrát, (vele párhuzamosan pedig leépítette azt a megfelelő szakemberállományt is), ami/aki az ezredforduló környékéig lehetőséget teremtett arra, hogy a tanulásban valamilyen módon akadályoztatott, nehézségekkel küzdő diákok oktatása-nevelése (speciális, rájuk szabott feltételek között) elkülönítve történjen. Az integrált oktatás bevezetésével teljes mértékben megszűntek az addig – képességek és teljesítmény terén – bizonyos homogenitást mutató tanulócsoportok; mind az akadályoztatott, mind pedig az átlagos vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók tekintetében. Képességek, hozzáállás és viselkedés terén szélsőségesen heterogén osztályok alakultak, melyekben immár az aktuális órát adó szaktanár feladatává tették a csoportba integrált, valamilyen módon akadályoztatott diák differenciált oktatását (a tanóra keretein belül). A gyakorlati alkalmazás során az elmúlt években egyértelműen bizonyítást nyert, hogy az említett folyamat hátrányosan befolyásolta a nehézségekkel küzdő diákok teljesítményét csakúgy, mint ahogyan átlagos vagy kiemelkedő képességű társaikét is. (Elég, ha az elmúlt évek folyamatosan romló PISA-felméréseit nézzük, ahol a középiskolába bekerülő, 15 esztendős diákok szövegértési, matematikai, illetve természettudományos kompetenciáit mérik fel az OECD-országok körében. A magyar tanulók teljesítménye – egy rövid, átmeneti stagnáló időszakot követően a 2000-es évek közepén – folyamatosan romlik. Mára sereghajtókká váltunk nemcsak a vezető ázsiai országokhoz képest, de Európában is. A magyar közoktatás – ezzel párhuzamosan – képtelen volt beilleszkedni a rendszerváltozás után azon európai országok körébe is, ahol a megfelelő anyanyelvi kompetenciák elsajátításán túl alapvető elvárás egy vagy több idegen nyelv beható ismerete. Magyarország az utolsók közt kullog az Európai Közösség országai között az idegen nyelvet beszélő polgárok tekintetében.) Megállapítható tehát, hogy az integrált oktatás bevezetésével sérült mind az akadályoztatott, mind az átlagos és kiemelkedő képességű diákok azon érdeke, hogy a tanórán a tanár teljes figyelmét élvezhessék. Hiszen egyetlen pedagógus képtelen ellátni egyszerre egy időben azt a feladatot, hogy a tanóra menetébe illesztve differenciált feladatokkal lássa el a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat, miközben a többiek tehetségét is gondozza. Az eredmény egyértelmű, elkeserítő és empirikus úton bizonyítható: az akadályoztatott tanulók végletesen lemaradnak és az alapkészségeket sem sajátítják el, a tehetségesek pedig elsikkadnak. Egyik réteg számára sincs motiváció: a gyengébb képességű diákot csak 1
kudarcélmény érheti sokkal erősebb társai között, míg a tehetséges nem érzi szükségét kiemelkedő teljesítmények elérésének, hiszen átlagos teljesítménye is elegendő a heterogén csoportban.
Az első év: a kezdetek
Az ötlet A 2010/11-es tanév elején öltött testet néhány kollégánkkal közös azon elképzelésünk, hogy – mivel gyógypedagógiai végzettséggel és tapasztalattal nem rendelkezünk – azoknak a tanulóknak próbáljunk meg a német és az angol idegen nyelv terén némileg kibővített ismereteket adni, akik az említett tárgyakból átlagos vagy e feletti előmenetelt tanúsítanak. Kísérleti jelleggel egy olyan hat napos nyári nyelvi tábort szerveztünk a 2011. év júliusának elején a kelebiai Farkas László Általános Iskola 7-8. évfolyamos diákjainak, ahol egy német és egy angol csoportban öt tanítási napon át napi öt tanórán vehetett részt iskolánk 23 tanulója.
A helyszín Táborunkhoz a tökéletes helyszínt a Baranya megyei Orfűn találtuk meg, az OrfűTekeresi Ifjúsági Szállás területén. Ez a kis település festői szépségével, a Mecsek lejtőivel, tórendszerével ideális választásnak tűnt (és bizonyult azóta is minden évben) a délelőtti tanuláshoz, és a délutánonkénti kikapcsolódáshoz: túrázás; fürdőzés a tóban, élményfürdőben; barlanglátogatás Abaligeten; bográcsozás; tábortűz melletti beszélgetések, sütögetés; sporttevékenységek.
2
Finanszírozás Mivel iskolánkban a hátrányos helyzetű tanulók aránya kimagasló – a tanulólétszám 51%-a –, fel sem merülhetett a tábor „piaci áron” történő finanszírozása. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak az önköltségi ár alatti összeg befizetésével lehetőségük nyílt részt venni a táborban; befizetéseik gyakorlatilag szállásköltségeiket fedezték, sőt nagyjából a tanulók felét községünk önkormányzata támogatta az említett költségek felének átvállalásával. Ezen a ponton tehát csupán a szállás díját tudtuk volna rendezni, ezért Kelebia Község Önkormányzata vállalta a résztvevők oda- és hazaszállítását is.
3
Iskolánk Szülői Munkaközössége és néhány helyi vállalkozó anyagi támogatása tették lehetővé, hogy a fentebb említett programok, belépőjegyek költségét – ha rendkívül szűkösen is – de finanszírozni tudjuk. Ám még mindig nem említettük diákjaink ellátását. Táborunkban önellátásra rendezkedtünk be. Ez azt jelentette a gyakorlatban, hogy községünk alpolgármestere és felesége látták el tanulóinkat a pedagógusok segítségével a napi háromszori étkezés során (legtöbbször kétszeri meleg és egyszeri hideg) élelemmel. Az alapanyagok jelentős részét ehhez a táborozó diákok szülei bocsátották rendelkezésünkre. A fenti kondíciók figyelembevételével természetesen a személyzet (a három pedagógus és az ellátást intéző két fő) semmiféle juttatásban nem részesült.
Céljaink Vidéki általános iskola lévén a fő célunk egyértelmű volt (és az ma is): amennyire csak lehet felkészíteni diákjainkat a különböző középiskolák kihívásaira, értékes és használható tudást átadni nekik, valami „olyan pluszt”, ami legalábbis elegendő ahhoz, hogy egyenlő eséllyel induljanak középfokú tanulmányaik kezdetén azokkal a társaikkal, akik nagyobb, több lehetőséggel rendelkező, városi iskolákból érkeznek. Angol nyelv terén az öt fő idegen nyelvi kompetencia: olvasás-, hallásértés, beszéd-, íráskészség, illetve nyelvhelyesség közül utóbbira helyeztük a hangsúlyt az első tábor alkalmával. A megtartott 25 tanóra alatt átvettük (mind képzés, mind alkalmazási területek tekintetében) és gyakoroltuk mind a 12 igeidejét a nyelvnek. Közben igyekeztünk egy olyan átfogó képet kialakítani az igeidőkről, mely a későbbi tanulmányok során gyakorlati előnyökkel jár a diákok számára, hiszen bármikor elővehetik jegyzeteiket és átismételhetik a tanultakat. Álljon még itt néhány szó az említett számokról: a 25 tanóra „rendes”, iskolai körülmények között több, mint 8 heti, azaz 2 havi idegen nyelvi órát takar, hiszen heti 3 óra szerepel az általános tantervben. Lényegesen több azonban az a munka, ami elvégezhető tábori körülmények közt a 2 havi iskolai tanulmányi munkánál, hiszen itt a csoportok szinte teljesen homogének, nincsenek képességbeli különbségek, motivációs problémák. 4
A német nyelvvel kapcsolatban elmondható, hogy a kitűzött és megvalósított célok a következők voltak a 25 tanóra alkalmával: nyelvtani ismereteiket bővítettük, valamint a meglévő nyelvtani ismereteik bizonyos részét elmélyítettük, fejlesztettük a diákok német nyelvi szöveg- és hallásértését későbbi, nyelvvizsgán és érettségin is előforduló feladattípusok megoldásával, valamint játékos programcsomagok segítségével a beszédkészségük fejlesztésére fektettünk még hangsúlyt.
A második év
A folytatás Iskolánk második nyelvi táborát az előző évi pozitív visszhangokon felbuzdulva a 2012. év júliusának első felében rendezte meg; ismételte meg. Valóban megismétlése volt ez az előző évi vállalkozásnak, hiszen gyakorlatilag változatlan kondíciókkal került megrendezésre a második tábor: a diákok létszámában, személyében, a finanszírozásban, a helyszínben, a szervezésben nem történtek érdemi változások. Azonban tanulva előző évi hibánkból, miszerint az öt nap folyamatos tanulás kifárasztotta diákjainkat, beiktattunk egy pihenőnapot a tábor félidején, amikor az egész napot kikapcsolódással, a magyarhertelendi termálfürdőben töltöttük. Angol nyelvből két csoportot alakítottunk ki: az egyikben iskolánk végzős diákjai, a másikban az első tanévüket középiskolában már teljesítő diákok tanultak, olyan módon, hogy míg az egyik csoportnak tanórája volt, a többiek a következő órára készültek feladatok megoldásával, levél írásával, stb. A középiskolás korúaknál – előzetes egyeztetés alapján – igyekeztünk azokra a problémákra fókuszálni, amik különféle új középiskoláikban felmerültek az első tanév folyamán. Végzős tanulóink esetében pedig célul tűztük ki nyelvtani ismereteik további elmélyítését: átvettük a passzív mondatok szerkezetét, tulajdonságait, használatának eseteit, valamint megismerkedtünk a feltételes mód használatával.
5
Német nyelv terén szintén elmondható, hogy két csoportban folyt a tanulás, felváltva. Az általános iskolai csoporttal elsősorban a tanév során megtanultakat mélyítettük el, mind nyelvtani, olvasásértési és hallásértési szinten, változatos feladatokkal. A középiskolai korosztály számára hangsúlyt fektetettünk az érettségin, valamint nyelvvizsgán előforduló feladattípusok begyakorlására, különös tekintettel a nehezebb nyelvtani fogalmakra és ismereteikre B2 szinten. Ebben az évben az íráskészségre és önálló szövegalkotásra nagyobb hangsúlyt fektettünk.
A harmadik év: a bővítés
A bővítés indokai A 2012/13-as tanév derekára olyan mértékű érdeklődés körvonalazódott iskolánk táborával kapcsolatban, amit az eddigi keretek között már lehetetlen lett volna kiszolgálni:
6
-
Eddigi táborozó diákjaink már első, illetve második középiskolás tanévüket töltötték, ám nagy részük változatlan lelkesedést, érdeklődést mutatott a tábor iránt.
-
Egyidejűleg igény mutatkozott tulajdonképpen az összes – még általános iskolába járó – évfolyam jól teljesítő diákjai részéről is a nyári tanulásra, kikapcsolódásra.
Megoldandó problémák Az érdeklődés eredményeképpen 45 fős tanulói létszámmal vágtunk neki a szervezésnek, azonban rögtön számos problémával szembesültünk: -
A megnövekedett létszám kiszolgálására már nem volt alkalmas az Orfű-Tekeresi Ifjúsági Szállás azon része, amit az előző években béreltünk, így szükségessé vált a tábor egész területének lefoglalása. Ez lényegesen megnövelte önkormányzatunk terheit, azonban szerencsére a finanszírozásba iskolánk Gyermekeinkért Alapítványa is be tudott szállni.
-
A megnövekedett létszám minden eddiginél nagyobb kihívás elé állította az önkénteseket a tanulók ellátásában. Ezért csapatunkhoz csatlakozott egy alsó tagozatos pedagógus kolléganőnk párjával, napköziotthonos konyhánk élelmezésvezetője és egy lelkes szülő is (aki saját kisbuszával saját költségén még a szállításban is segédkezett).
-
Résztvevőink megközelítőleg egyharmada német nyelvet és kétharmada pedig angol nyelvet tanul; korosztályban és tudásszintben is annyira nagy változatosságot mutattak már ekkorra, hogy szükségessé vált egy kiváló, Siófokon élő és dolgozó angoltanárnő kollégánk bevonása is az oktatásba. Mivel ő nem pedagógusként dolgozik jelenleg, így saját szabadsága terhére vállalta a felkészülést, oktatást, utazást, amiért természetesen (jelképes) díjazásban részesült.
-
A diákok még mindig egy kissé megerőltetőnek érezték a tanulás terhét, ezért amikor két tanóra között egy tanórányi szünete volt a csoportoknak, akkor alsó tagozatos kolléganőnkkel kézműves foglalkozásokon vehettek részt – a szálláshoz tartozó, felújított pajta épületében –, melyet délutánonként folytattak.
-
Ekkora létszám esetén az ellátás is jelentős költségekkel jár, amit a szülők igyekeztek enyhíteni azzal, hogy minden eddiginél nagyobb mennyiségben adtak össze élelmiszereket a táborra.
7
A kivitelezés A harmadik tábor 2013-ban ismét július első felében került megrendezésre a következő kondíciókkal: 7 éjszaka (érkezés, 2 tanítási nap, pihenőnap, majd 3 tanítási nap), immár a tábor teljes területén, valamint a hozzá tartozó pajta épületében is folyt az oktatás és a kikapcsolódás. Angol nyelvből 4 tanulócsoportot szerveztünk: 4. osztály, 5-6. osztály, 7-8. osztály, valamint középiskolás korúak csoportja. Oktatásukat két pedagógus felváltva látta el úgy, hogy egyikük a 4.eseknek és a középiskolásoknak tartott órákat 2, illetve 3 óra/nap megoszlásban, a másik pedagógus pedig ugyanígy járt el az 5-6., illetve a 8. osztállyal kapcsolatban. „Lyukasórákban” a diákok kézműveskedhettek, munkájukat pedig délután fejezhették be. A két alsóbb korcsoportban a diákok a tanév folyamán nehézségeket okozó témákban oldottak meg feladatokat, gyakoroltak és mélyítették nyelvtani ismereteiket; a 8. évfolyamosok az igeidők rendszerével ismerkedhettek meg, a középiskolások pedig mind az öt nap alatt érettségi szóbeli feladatokat, szituációkat oldottak meg. Német nyelvből immár három csoport vett részt a tanórákon: 4. évfolyam, 7-8. évfolyam és a középiskolás korcsoport. A fennmaradó, tanórán kívüli időben a diákok mindvégig a feladott feladatok megoldásával foglalkoztak (hiszen egy némettanár volt). A németesek számára a kézműveskedésre inkább a délutáni időszakban nyílt lehetőség. Az általános iskolás korúak a tanév során megtanultakat (elsősorban nyelvtani és szóbeli készségek terén) alkalmazták, a 7-8.-osok pedig mindezt országismereti témákkal bővítették. A középiskolásokkal készültünk a szóbeli érettségire, valamint írásbeli feladatokat oldottak meg. Programjaink is új elemekkel bővültek a tavalyi évben. A megszokott és már említett állandó kirándulásokon, fürdőzéseken, tábori programokon túl új elemként emeltük be a kézműves foglalkozásokat, a kerékpártúrákat a tó körül és Orfű környékén, kipróbáltuk a sárkányhajózást, illetve az utolsó estén a tábortűz előtt nagy sikerű jelmezes felvonulást szerveztünk.
8
A negyedik tábor: a tervek, a jövő…
Iskolánk nyelvi tábora – a tervek szerint – az idei évben július 5-e és 14-e között kerül megrendezésre. A dátumból is kitűnik, hogy a vállalkozás minden eddiginél nagyobb léptékűnek ígérkezik, hiszen az eddigi 7 éjszakát 9-re bővítjük, hogy két pihenőnapot tudjunk beiktatni az immár hat tanítási nap közé. Sajnos ezúttal már a szervezés korai fázisában igen komoly problémával szembesültünk, hiszen eddigi szállásadónk számunkra teljesíthetetlen anyagi feltételeket szabott, ezért kénytelenek voltunk új szálláshely után nézni, ami a jelenlegi tanulólétszám és helyigény figyelembevételével nem volt egyszerű feladat. A szerencse azonban ránk mosolygott, és megfelelő táborhelyre leltünk szintén Orfű tekeresi részén. A 2014-es angol és német idegen nyelvi, valamint kézműves táborunkba eddig több, mint 50 diák jelentkezett a 10 és 18 év közötti korosztályból, a 4. évfolyamtól egészen a 11. 9
osztályig. Idén is komoly várakozások előzik meg az eseményt, melyeknek igyekszünk megfelelni úgy is, hogy ez évben anyai örömök elé néző német nyelvtanárunk helyett egy remek kolléganő fogja az említett nyelv oktatását ellátni. Terveink szerint az angol tanítása és a kézműves foglalkozások változatlan formában fognak zajlani. Mivel két nappal bővítettük az időtartamot, és tovább nőtt jelentkező tanulóink létszáma is, szeretnénk a szabadidős programokat is tovább színesíteni. Tervezzük a következőket: gyalogtúrák; kerékpártúrák; többszöri evezés, sárkányhajózás; barlanglátogatás Abaligeten; fürdőzés az orfűi tóban, a magyarhertelendi termálfürdőben és az orfűi élményfürdőben (akár több alkalommal is); az orfűi tájház meglátogatása, kenyér- és kalácssütés... Természetesen az anyagi lehetőségek megint rendkívül szűkösnek ígérkeznek. Idáig csupán a szállás és az utazás finanszírozása megoldott, ezért szívesen veszünk és várunk minden támogatást.
Visszajelzések
Immár háromévnyi tapasztalat áll mögöttünk, szervezők mögött. Elmondhatjuk, hogy mind a résztvevő diákok, mind szüleik pozitív visszajelzésekkel jutalmaztak minket a táborokkal kapcsolatban. Az utolsó estét minden évben tábortűzzel zártuk eddig, ahol mindenki (gyermek és felnőtt) elmondhatta pozitív és negatív észrevételeit az aktuális táborral kapcsolatban: mi az, amin változtatna, milyen elemeket emeljünk be a programok közé, mi tetszett és mi nem. Mi, szervezők igyekszünk figyelembe venni az ötleteiket, kiküszöbölni a hibákat és – az anyagi lehetőségekhez mérten – színesíteni a programokat minden évben. A legfontosabb visszajelzés – véleményünk szerint – az, hogy ha egy diák a következő évben is visszatér, fejleszteni tudását és együtt tölteni egy újabb felejthetetlen hetet a társakkal. Mi sem szolgál nagyobb örömünkre, mint hogy a középiskola 10. és 11. évfolyamát idén teljesítő tanulóink ezen a nyáron már negyedszer vesznek részt táborunkban; ez minden szóbeli vagy írásbeli véleménynyilvánításnál többet jelent számunkra. Reméljük, hogy még sok-sok éven át lehetőségünk lesz folytatni ezt a kezdeményezést és mostani 4. osztályos résztvevőinkkel is találkozhatunk majd érettségi előtt, hogy egy kicsit közösen is készülhessünk majd arra, illetve minden egyéb közben adódó idegen nyelvvel kapcsolatos kihívásra.
10
Epilógus
Egy közösség ereje abban áll, hogy mennyire összetartóak egyes tagjai bizonyos célok elérésében. Abban, hogy legyenek bármennyire különböző jellemek, vérmérsékletűek, gondolkodásúak, képesek összefogni, hogyha a helyzet azt kívánja. Abban, hogy személyes, egyéni érdekeik elé képesek helyezni a közösség érdekét, képesek együtt alkotni, feljavítani valami meglévőt, vagy létrehozni valami teljesen újat. Mindez a legtöbb esetben nem pénzügyi, anyagi kérdés, hanem az akaraterő, a tenni akarás és a felelősségtudat diadala a közöny felett. Hisszük, hogy a fentiekben leírt kezdeményezés valami olyan hosszú távú, évről-évre megismétlődő és esetleg bővülő tevékenység néhány első lépcsőfoka, mely hozzájárul majd apró közösségünk megtartó erejéhez, az összetartozás tudatának elmélyítéséhez azon felül, hogy szolgálja a kiművelt emberfők kinevelését, akik továbbra is Kelebiát gyarapítják majd tudásukkal, vagy jó hírünket viszik a nagyvilágba. Mindenki, aki részt vett és részt vesz ebben a kezdeményezésben (és ennek mindenkori előkészítésében), önszántából, anyagi hasznot nem remélve, saját szabadideje terhére cselekszik így. Senki nem érzi azonban tehernek közülünk mindezt abban a pillanatban, amikor egy diákunk mosolyogva megköszöni a tábort, mert jól érezte magát; amikor meglátjuk volt tanulóink kiváló eredményeit, amit a középiskolák küldenek meg számunkra; amikor tanítványaink beszámolnak róla, hogy nem okoz nekik gondot a nyelvtanulás a későbbiekben; esetleg amikor bemutatják nyelvvizsga-bizonyítványukat, mert erre is volt már példa. Köszönjük a Kedves Olvasó figyelmét, aki végiglapozta rövid ismertetőnket, és kérjük, ha egyetért céljainkkal, akkor népszerűsítse azokat! Köszönjük továbbá minden eddigi támogatónknak, aki anyagilag, természetbeni juttatással, ötletével vagy csak néhány jó szóval hozzájárult vállalkozásunk létrejöttéhez!
A kiadványt szerkesztette: Nagy Sára, Ábrahám János, Horváth Jenő és Horváth László Fotó: Kozla H. Márk Kelebia, 2014. február. 17.
11
