Az EU mezőgazdasága A kezdetek
Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? • Nemzetgazdaságban betöltött szerep: – – – –
GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban játszott szerep Külkereskedelemben játszott szerep
• Önellátottsági fok (a belső igény hány %-a biztosítható a hazai-közösségi élelmiszerelőállítással) • (Meghatározó termékek fogyasztási adatai) • Átlagos birtokméret, stb…. • Fontos: folyamatában értelmezhető adatok!
Látatlanban eldöntendő kérdés=rövid írásbeli feladat • Önök szerint az előző felsoroláshoz társítandó adatok hogyan változtak 1950-2010 között? – Mg kibocsátása (=meghatározó termékek termelésének változása) – Mg részesedése a GDP-ből – Foglalkoztatás – gazdaságok száma – Külkereskedelmi egyenleg (EGK szint) – Önellátottsági fok – Élelmiszerfogyasztás – Átlagos birtokméret
1950-1960 • Hat állam • A mezőgazdaság mindegyikben fontos szerepet tölt be. • Mennyire fontosat?
Az európai mezőgazdaság 1955-1960 között Országok
Mezőgazdaság részesedése a GDP-ből %
Mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból %
Mezőgazdaság részesedése a kereskedelemből (1955-1959 átlag) %
Nettó külkereskedelmi egyenleg (USD – 1950-1959 átlag)
1955
1960
1955
1960
Export
Import
Belgium
7,9
7,3
9,3
7,6
5,4
17,2
-386,4
Luxemburg*
9,3
7,6
19,4
16,4
Hollandia
11,4
10,5
13,2
11,5
33,6
19,6
+310,0
Ny-Németország
8,0
6,0
18,5
14,0
2,8
32,9
-2124,6
Franciaország
11,4
9,7
26,9
22,4
14,9
29,2
-836,0
Olaszország
20,7
15,1
40,0
32,8
22,6
20,6
-114,2
EGK (6)
11,5
9,0
21,2
17,5
15,9
23,9
Egyesült Királyság
4,8
4,0
4,6
4,3
6,5
41,8
-4013,6
Dánia
18,4
14,4
24,9
21,2
65,7
20,3
+502,2
* Luxemburg adatai Belgiummal együtt az utolsó három oszlopra vonatkozóan Forrás: OECD, 1969 (Henrik Zobbe: The economic and historical foundation of the Common Agricultural Policy in Europe)
Az agrártermelés a II. vh. után
Élelmiszerellátás?
Európa szerte • Élelmiszer-ellátási gondok. • USA élelmiszersegélyek jelentősége • A főbb ellátási gondokat az 1950-es évek végére sikerült ugyan leküzdeni, de egyértelművé vált, hogy mennyire fontos a mezőgazdaságot fejleszteni. • „Lehetetlen bármiféle közös piacot kialakítani a mezőgazdaság nélkül”
Mi volt az európai integráció fő motorja? • • • •
Béke Biztonság Stabilitás = az agrárpolitika csak nagyon tág értelemben jelent meg a Római Szerződésekben. • Feladat:a már létrejött EGK alakítsa ki a közös agrárpolitika működésének feltételeit.
Az agrárpolitikai keretrendszer a CAP tagság előtt Ország
Célmeghatározás
Agrárpiaci rendtartás
Belgium
A mezőgazdaságból származó jövedelem biztosítása, a mg-i munkerő elvándorlásának megakadályozása
Árpolitika (magas árak) és importkorlátozás
Franciaország
A mg-i termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása érdekében, egyensúly megőrzése
Piacszabályozás magas árakkal, importkorlátozás és exporttámogatás
Németország
A mg-i termelés növelése a hatékonyság javításával a mg-i jövedelmek biztosítása érdekében. A fogyasztók számára megfelelő áron beszerezhető élelmiszer. A vidéki infrastruktúra fejlesztése
Árpolitika (magas árak) és strukturális politika kombinációja
Olaszország
Mg-i termelés növelése, termelékenység növelése, földreformok támogatása a mg-i jövedelem biztosítása érdekében.
Állami részvétel a bel- és külkereskedelemben. Tág értelemben vett strukturális politika, speciális hitelkonstrukciókkal (elsősorban a déli országrészben élő gazdálkodók számára)
Luxemburg
Termelékenység és termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása céljából.
Árpolitika (magas árak) piaci szabályozással és import korlátozással. Strukturális politika.
Hollandia
Olyan gazdaságpolitika, melynek révén a mezőgazdaság a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a nemzeti jóléthez. Árstabilitás.
Árpolitika és importkorlátozás. Exporttámogatás. Tág értelemben vett strukturális politika
Megjegyzés: 1955-től a három Benelux állam közös döntéshozatali rendszerről határozott, melynek keretein belül 7 éven át harmonizálják agrárpolitikájukat. Forrás: OEEC (1956, 1957, 1958) -
Az 1 ha-t meghaladó méretű gazdaságok számának csökkenése 1950-1980 között Ország
Farmok száma (ezer db)
Farmok számának csökkenése (%)
1950
1980
1950-1980
1950-1960
1960-1970
1970-1980
Belgium
252
91
64
24
32
30
Dánia
204
116
43
5
26
18
Franciaország
2130
1135
46
17
20
20
NyNémetország
1648
797
52
16
22
26
Görögország
1000
732
27
n.a.
n.a.
n.a.
Írország
307
225
27
9
4
17
Olaszország
3500
2192
37
21
21
0
Luxemburg
14
5
67
24
33
28
Hollandia
241
129
47
5
21
29
Egyesült Királyság
480
249
48
8
30
20
EGK
9776
5671
42
17
21
14
Megjegyzés (Görögország kivételével) Forrás: Hugh Clout: A Rural Policy for the EEC? Methuen and Co. Ltd, 1984
Gazdaságok száma Európában Ország
1970-’71 ezer db Belgium 184,0 Dánia 146,0 Németország 1074,6 Görögország 1046,3 Spanyolország .. Franciaország 1587,6 Írország .. Olaszország 2849,9 Luxemburg 7,6 Hollandia 184,6 Ausztria .. Portugália .. Finnország .. Svédország .. Egyesült 326,7 Királyság EU 15 EU-12 EU-15
.. ..
1975 % -24,95 -9,39 -15,52 .. .. -17,17 .. -6,52 -18,43 -11,92 .. .. .. .. -11,12
1979-’80 % -16,66 -7,26 -6,39 -4,541 .. -4,55 -1,983 +6,31 -16,13* -8,55 .. .. .. .. -4,28
1985 1989-’90 % % -15,04 -13,09 -24,7 -12,02 -12,84 -11,74 -4,74 -10,67 .. .. -15,81 -12,62 -1,48 -22,53 -1,11 -4,88 -15,39 -9,10 -8,61 -8,17 .. .. .. -22,194 .. .. .. .. +6,29 -14,86
1995 % -16,48 -15,38 -13,27 -8,98 -19,832 -20,45 -10,09 -6,85 -20,00 -9,30 .. -24,44 .. .. -3,5
1997 % -2,7 -4,2 -2,9 +1,2 -2,8 -3,8 -1,8 -3,4 -3,2 -2,4 -2,7 -3,8 -4,8 +0,4 -0,3
1997 ezer db 67,2 63,2 534,4 821,4 1208,3 679,8 147,8 2315,2 3,0 107,9 210,1 416,7 91,4 89,6 233,2
-2,6 .. ..
Ezer gazdaság .. .. .. ..
7993 ..
6930 7370
-
6490 6989
Átlagos gazdaságméret az EU-ban 19701997 között /ha/ O rszág Belg ium Dánia Vo lt NSZK Németo rszág Gö rögország Spanyo lország Franciao rszág Írország O laszo rszág Luxe mburg Ho lla ndia Au sztria Portugália Finnország Svédország Eg yesü lt Királyság EU-12 EU-15
1970-’71 8,4 20,3 11,8 // 3,4 .. 18,9 .. 6,0 17,8 11,6 .. .. .. .. 54,2
1975 10,6 22,4 18,8 39,6 .. .. 22,4 22,3 6,2 21,9 12,8 .. .. .. .. 58,7
1979-’80 12,3 23,8 14,4 // 3,6 .. 23,3 22,6 5,6 25,2 13,7 .. 4,3 .. .. 63,7
1985 14,1 30,7 16,0 // 4,3 13,8 1 27,0 22,7 5,6 28,6 14,9 .. 5,2 1 .. .. 65,1
1989-’90 15,8 34,2 18,6 26,1 4,3 15,4 26,0 26,0 5,6 32,1 16,1 .. 6,7 .. .. 67,9
13,3 1
15,0
1995 18,8 39,6 21,7 30,3 4,5 19,7 28,2 28,2 5,9 39,7 17,7 15,4 8,7 21,7 34,4 70,1
1997 20,6 42,6 32,1 4,3 21,2 41,7 29,4 6,4 42,5 18,6 16,3 9,2 23,7 34,7 69,3
17,2
18,4
Forrás: Eurostat-Working Document on Forestry Statistics (1997, 2000) for EU Cestat Database for Central Europe
Farmok számának a csökkenése egyedülálló európai jelenség?
A búza és árpatermesztés hozamának változása az Egyesült Királyságban
Átlagos farm méret az EU-ban
•
1995-1999
Húsfogyasztás
