FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 5
Fûköh Levente
AZ ORCZY-KASTÉLY ÉS KERT REVITALIZÁCIÓJA: A KEZDETEK
A kastély és az Orczyak Gyöngyös keleti felén emelkedik a klasszicista stílusú Orczy kastély épülete, mely az 1900-as évek közepétõl, a folyamatos fejlesztések eredményeként mára a város egyik kulturális központja lett. Itt kapott helyet közel fél évszázada a Mátra Múzeum. A kastély építéstörténete a történeti adatok ismeretében a XVIII. század végétõl követhetõ nyomon. Története leginkább az építtetõ Orczy család nevével fémjelezhetõ. Orczy István 1699-ben érkezett Heves vármegyébe, s 1708-ban Petrovay Zsuzsannával kötött házassága révén lett birtokos Gyöngyösön. 1742-ben, a birtokot végrendeletileg egyetlen fiára, (I.) Lõrincre hagyta. Orczy (I.) Lõrinc tovább folytatta atyja birtokszerzõ, építtetõ politikáját. Bár idejének nagy részét Tarnaörsön és Pesten töltötte, mégis 1769-70-ben itt, az egykori majorság helyén barokk kastélyt építtetett. Az épület, mint a család tervtárában lévõ helyszínrajzból kiderül „U” alaprajzú barokk kastély. 1770-ben elkészült az emeletes barokk kastély. Az Orczyak után leányági örökösödés révén a birtokok, így a kastély is a Szapáryak, a herceg Auerspergek, a Westphalenek, majd a Wildburgok tulajdonába kerültek. A család, illetve annak leányági leszármazottai egészen az 1930-as évekig „jelen voltak” a településen. Az 1930-as évek közepén Wildburg Arthúrné eladta a kastélyt a városnak. Ezzel az Orczy család birtoklása végérvényesen megszûnt Gyöngyösön.1 A kastély és kert felújítása, revitalizációja I. ütem elõkészítése A város tulajdonába került épület az elmúlt közel nyolcvan év alatt igen változatos, nem ritkán hányatott sorsú volt. Évtizedeken keresztül több „bérlõje” is akadt, de gazdája tulajdonképpen nem volt, egészen 1984-ig, mikor a teljes épületet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága kapta meg, múzeumi célra. Ettõl 1
B GÁL Edit 2005.
Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007.
5
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 6
az idõponttól kezdve a Mátra Múzeum fokozatosan alakította ki igen nagy érdeklõdésre számot tartó állandó kiállításait, melyeket a 2005. évi bezárásig több millió látogató keresett fel. A múzeumnak helyet adó épület, és az idõközben mindössze 2,5 hektárra szûkült kert felújítása hosszú elõkészítõ munka után, 2000-ben indult el. Elsõ lépésként a kert régészeti feltárása történt meg, mely több ponton hitelesítette a történeti dokumentumokban, a kastélyról írottakat.2 Az egykori épületek alapfalai mellett, több, a talajvíz elvezetésére kialakított ciszterna, és hozzá kapcsolódó vízelvezetõ rendszer kerül elõ. A kert revitalizációjánk elõkészítéseként történt meg a park dendrológiai állományának felmérése, ami a késõbbi kertépítészeti munka alapját biztosította.3 A város finanszírozásában elkészült a kastély szennyvíz hálózatának kiépítése. 2001. novemberében, a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat, a tovább nem halogatható épület rekonstrukció érdekében egy tervpályázatot írt ki, melynek célja volt az egykori kastély épületének állagmegóvása, a közönségforgalom számára a korszerûsítés. Az ekkor készült szakmai koncepcióterv általános célkitûzésként az alábbiakat fogalmazta meg: „A jövõben a kastély és a kert revitalizációjának eredményeként a mûemlék együttest, mint környezet- és természetvédelmi oktatócentrumot szeretnénk hasznosítani, mely tevékenység jól megfelel a múzeum profiljának és a mûemlék együttes adottságainak. Ennek érdekében továbbra is a természettudományi jellegû kiállítások lesznek a meghatározók az épületben, ill. a park revitalizációja során javaslatot tettünk egy zárt angolpark megépítésére, melyben az egykori növényház helyreállítása mellett jelentõs parképítési feladatok szerepelnek. A jövõbeni hasznosítás része a két gloriett is, melyek közül a nyugatit kiállítási és közönségforgalmi célokra, a keletit parkgondozási célokra kívánjuk felhasználni. Az ezzel kapcsolatos elképzelések Gyöngyös Város Önkormányzata Városüzemeltetési Igazgatósága által megjelentetett: B.Gál Edit–Földessy Mariann: Az Orczy-kastély és kert építéstörténete, kertészeti és biológiai revitalizációja, felújítási programja c. kiadványban részletesen szerepel.” A 2001. évi elképzelések ekkor még csak a közel 20 éves helytörténeti kiállítás (Gyöngyösi évszázadok) újrarendezését, és az ehhez kapcsolódó mûszaki munkákat tûzték ki célul: „2004-ben, a város 670. évfordulóján szeretnénk megnyitni az új állandó helytörténeti kiállítást, melynek muzeológiai munkálatai elõtt jelentõs mûszaki, építészeti vonatkozásai is vannak (ennek részletei a következõkben kerülnek kifejtésre).”
2 3
6
SIMON Zoltán 2005. FÖLDESSY Mariann 2005.; B. GÁL Edit 2005.
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 7
A mûszaki, építészeti elképzelésekben ekkor jelennek meg elõször a mára már megvalósult, akkor igen merész gondolatnak tûnt elképzelések. Természetesen a folyamatos szakmai egyeztetések, az épület falszerkezet kutatásai, s az ennek következtében kialakult mûemlékvédelmi szempontok figyelembe vétele következtében több helyen változott az eredeti elképzelés, azonban úgy gondoljuk, nem árt most elsõ alkalommal közzétenni a 2001. november 11-én megfogalmazott elképzeléseket, vázlatrajzokat, hogy összevethetõ legyen a megvalósulással. „… az alábbi fejlesztési elképzeléseink vannak, melyeknek mûemléki vonatkozásai nincsenek tisztázva, így alternatívákban kell gondolkozni. 1. A múzeum bemutató (közönségforgalmi) funkciójának növelése érdekében szükséges lenne a belsõ udvarrész befedése. Ezáltal az így kialakított zárt térben kerülhetne bemutatásra a múzeum legjelentõsebb tárgya a mamut. Ez az elhelyezés, mely egyben reklám is, nem idegen a szakmától, hiszen több neves intézmény él ezzel a lehetõséggel (pl. Berlin Humboldt Egyetem Múzeuma, Washington Smithsonian Institution, Natural History Museum). (Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult, mára a múzeum zárt, multifunkciós központi térrel rendelkezik.) 2. A praktikusabb közönségforgalmi szempontok miatt az új kiállítás (várostörténeti) rendezését megelõzõ mûszaki munkák során szükséges lenne egy új bejárat nyitása az udvar bal felsõ sarkában. Erre talán lehetõséget biztosít, hogy a folyosó, mely az egykori barokk kastély része, eredetileg nyitott volt csak késõbb került beépítésre. (A tervezés és kivitelezés során nem csak egy ajtó, hanem az egész egykori kosáríves folyosó kinyitásra került.)
1. ábra. A belsõ udvar a tervezett új bejárattal és közönségforgalmi térrel.
7
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 8
A megnyitás által az eredeti állapot bemutathatóvá válna. Az új bejárat nyitását közönségforgalmi okok indokolják. Jelenleg a kapu alatt találkozik a kétirányú forgalom, s a jegyváltás miatt a bejövõ csoportok itt állnak meg. Ez csúcsidõben, mikor 1500 látogató/nappal kell számolni komoly gondokat okoz. Másrészt a jelenlegi szûk keresztmetszet nem teszi lehetõvé a látogatók kulturált fogadását. Az új bejárat nyitásával ez a probléma megszûnne. Itt van lehetõség pénztár és ruhatár kialakítására, ami ma már alapkövetelmény. Ennek kialakítása 2003-ra szükséges lenne ennek hiányában a jelenlegi koncepció terveknek megfelelõen a kiállítás nem készíthetõ el! (A ruhatár a felújítás során megvalósult.) 3. Amennyiben az említett elképzelések nem valósíthatók meg, a fentiekben jelzett idõpontra, akkor a jövõre nézve a következõ átalakítással lehet tervezni. Az 1. ábrán a tervezett új közönségforgalmi helyiség mellett jelölt kis helyiség, jelenleg iroda, építészetileg egy egységet képviselt az utóbbi idõben, az jelenleg csak egy farost lemezzel van leválasztva. A tér összenyitásával kialakítható lenne egy idõszaki kiállító terem. Ennél a változatnál a közönségforgalmi részt, pénztár, ruhatár, múzeumi bolt a jelenlegi irodák helyén lehetne kialakítani.
2. ábra. A kastély déli földszinti szárnyának tervvázlata.
Ennél a változatnál a harmadik helyiség mint kutató szoba jöhetne számításba, itt fogadhatnánk a külsõ kutatókat, ahol a szomszédos könyvtár lehetõséget biztosítana a kutatásra. Itt kerülne elhelyezésre a multimédia centrum is. 8
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 9
(Ezek helyett az elképzelések helyett a 2. pontban leírt elképzelések valósultak meg.) A jelenlegi szerviz folyosó megnyitásával lehetne biztosítani a kijárást a kertbe, ami egyben az épületbõl való távozást is biztosítaná, ezzel megszûnne a fõbejáraton a kétirányú forgalom. (A folyosó megnyitásra került, jelenleg itt történik a vendégek be- és kiléptetése az épületbõl.) 4. A múzeum egyik nagy problémája, hogy a közönségforgalom számára nem megfelelõ a jelenlegi vizes blokk. Mivel eredetileg a kastély nem volt csatornázva, ezért a WC-ket a lépcsõfeljáróban alakították ki, mely igen szûkös. Ezért az új vizesblokk kialakítására az udvarban, a pince szintjére süllyesztve lehetne lehetõség. Ezt a csatornák jelenlegi helyzete lehetõvé teszi. A jelenlegi WC helyiségeket a mozgáskorlátozottak számára lehetne átalakítani.
3. ábra. A pinceszint tervvázlata.
(A vizesblokkok kialakítása nem itt, hanem a fõforgalmi folyosó mentén került végül kialakításra.) 5. A földszinti részrõl az irodák a padlástérbe kerülhetnek. Ott amennyiben a tetõszerkezet átalakítása lehetõvé teszi, ki kell alakítani: titkárságot, igazgatói irodát, történészi irodát, közönségforgalmi munkatárs irodáját, gondnoki irodát, 9
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 10
kézi könyvtárat és számítógépes termet, kutatószobát, raktárakat (számuk késõbb egyeztetendõ). Amennyiben erre mûemléki vagy egyéb okok miatt nincs lehetõség, akkor az elõzõekben elmondott funkciók, idõszaki kiállítás, új közönségforgalmi helyek nem hozhatók létre a földszinten. (A mûemlékvédelem nem engedélyezte a padlástér hasznosítását, ezért az irodák többnyire eredeti helyükön maradtak.) 6. A kiállító tereket érintõ átalakítások: Amennyiben a park a terveknek megfelelõen alakul ki, s a belsõ udvar is lezárásra kerül, úgy a jelenlegi „Mátra” c . kiállítás elsõ két terme felszabadul. Itt kialakítható akár egy idõszaki kiállítótér, akár egy konferencia terem, ami a jövõben jól hasznosítható. Ennek érdekében a jelenlegi közönségforgalmat meg kell fordítani. A kiállításból a kijárat a jelenlegi történészi szobán keresztül rögtön a 2. ábrán szereplõ új közlekedõ térre vezethetõ, s onnan a kert felé tudnak távozni a látogatók. Ebben az esetben ismét megszüntethetõ a keskeny keresztmetszetû lépcsõn a ma még mûködõ kétirányú forgalom.
4. ábra. A kastély emeleti részének tervvázlata.
(Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult.) 7. A park revitalizációja során mind a történeti, mind a természettudományi bemutatóhelyek bõvülnek. Egyrészt a nyugati gloriett részben kastély és parktörténeti kiállításnak adna otthont, másrészt városi közönségforgalmi 10
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 11
feladatokat (Turinform) látna el. A parkban, az északi oldalon, a kastély vonalában kerülne visszaállításra az egykori pálmaház, melyben egy oktatótermet is ki kell alakítani. Ezzel ide ill. a szabadba helyezõdik át a jelenleg még az állandó természetrajzi kiállításban látható botanikai rész. A pálmaház által nevelt növények árusításra kerülnek. A kertben szükséges egy újabb vizes blokk kialakítása, mely az északi fal mentén valósítható meg, mert ott van csatlakozási lehetõség a városi csatornára. A keleti gloriett a parkgondozás céljára alakítandó ki.” (Ez az elképzelés adta az alapját a késõbb megtervezésre kerülõ un. Természettudományi Pavilonnak.) A régészeti munkákat követõen, 2004-ben kezdõdött el a kastély épületének mûemléki feltárása, melynek eredményeként a belsõ udvar homlokzati részén, a keleti, déli és nyugati falszakaszokon befalazva megmaradtak az egykori árkádos emelet és földszint faragott oszlopai illetve az emelet téglából rakott mellvédje.4 A feltárt részeket bemutató képeken jól látszik, hogy az épület több átépítést ért meg.
1. kép. A kastély belsõ klasszicista stílusban átépített nyugati homlokzatának feltárt részlete.
A belsõ terekben (szobák, folyosók) olyan, korabeli falfestmények kerültek elõ, melyek további adatokat szolgáltattak a kastély építéstörténetéhez.5 A már korábban (2002. október 04.) megkötött együttmûködési megállapodás a kastély tulajdonjogával rendelkezõ megyei önkormányzat, valamint a kertet tulajdonló városi önkormányzat között, illetve az elõkészítõ munkák lehetõvé tették, hogy a két fenntartó a kastély felújítására és a kert revitalizá4 5
SIMON Zoltán 2005. M. BÁN Beatrix–M. NAGY Éva, 2005.
11
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 12
ciójára közös pályázat benyújtását készítse elõ. A már ismertetett elõzetes koncepciótervek alapján kiírt tervezési pályázatot, a gyöngyösi Grafit 37 tervezõiroda nyerte. Az elkészített részletes megvalósíthatósági tanulmány egy olyan komplex felújításnak teremtette meg az alapját, mely nem csak a kastélyt, hanem annak környezetét, az egykori angol kert megmaradt részének revitalizációját, illetve, a múzeum jelenlegi és jövõbeni funkcióit is figyelembe vette. A megvalósíthatósági tanulmány összegzéseként, a felújítási program PR tevékenységének keretében került kiadásra 2002 októberében B. Gál Edit–Földessy Mariann– Kurta Zsolt: Az Orczy-kastély és kert fel2. kép. Freskórészlet az ún. pásztorlánykás teremben. újítási programterve – Gyöngyös c. munka, mely mindazokat a leglényegesebb elemeket tartalmazta, melyek a teljes kivitelezés során megvalósítandók. A történeti kutatások alapján ismert, hogy a kertben, annak északkeleti szegletén állt az igen kecses formájú, neogót üvegház, az orangerie. Ez teremtett lehetõséget, a jövõbeni un. természettudományi pavilon tervezésére, mely elkészülte után komplex múzeumi feadatokat lát majd el. Itt kerül kialakításra az új természettudományi kiállítás, pálmaház, raktárak, dolgozószobák, s nem utolsó sorban oktatóterem. Ez az ún. II-es ütem.
3. kép. A természettudományi pavilon látványterve.
12
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 13
A felújítás elsõ üteme A két önkormányzat által benyújtott pályázat – 2004. május 10., gesztor Gyöngyös Város Önkormányzata, támogató partner Heves Megyei Önkormányzat, közremûködõ partner Heves Megyei Múzeumi Szervezet Mátra Múzeum – eredményessége tette lehetõvé, hogy a ROP keretében 2005 tavaszán a múzeum teljes kiköltöztetésével, valamint a régi kiállítások bontásával és további épületszerkezeti kutatásokkal, elkezdõdjenek a kastély és kert felújítási munkálatai. Az elnyert 800 millió forintot biztosító ROP pályázat szerzõdésének aláírására 2005. március 23-án került sor a múzeumban, az addigra már feltárt, de még nem konzervált és nem restaurált freskós szobájában. A közbeszerzési eljárások lebonyolítását követõen 2006 tavaszán kezdte meg a Reneszánsz Zrt. a kivitelezési munkálatokat. A felújítás leglátványosabb elemei közé tartozott az egykori kosáríves nyitott folyosók kibontása, az új terek kialakítása, az egykori nyitott udvar lefedése, valamint az új tetõszerkezet kialakítása.
4. kép. A kastély belsõ udvarának nyugati homlokzata a kinyitott kosáríves folyosóval.
A kert revitalizációjának elsõ lépéseként megkezdõdött a kert egykori kerítésének visszaállítása, mely a nyugati oldalon a Gyöngyösön hagyományos építõanyagból, az un. farkasmályi kõbõl valósult meg. A kert délnyugati sarkán egykor állt, s máig fennmaradt kis sarokbástya, az ún. gloriett is teljes felújításra került, a felsõ termében a felújítás során jó állapotú klasszicista festés került elõ, melynek helyreállítása megtörtént. A történeti forrásokból ismeretes volt, hogy valamikor a kõfal északnyugati végét is egy gloriett zárta le, ez azonban a többszöri területrendezés valamelyikének áldozatul esett. Itt a tervek értelmében új formában, de a mûemléki környezethez illeszkedõen készült el az új gloriett, mely késõbb közönségforgalmi célokat szolgál majd. 13
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 14
5. kép. Kõkerítés az új gloriettel a kert nyugati oldalán.
A legaprólékosabb tervezést a délkeleti egykori földszintes gloriett és a környezete igényelte. Itt az ún oroszlános kapu mellett került kialakításra a múzeum jövõbeni pénztár és idegenforgalmi központja, mely közvetlen a leendõ fõbejárat mellett található. Ennek kialakítása úgy történt, hogy a járda szintjétõl jól kiemelt kertkapuhoz a mozgáskorlátozottak számára is lehetõvé tegye a bejutást. Közvetlen a bejárat szomszédságában alakították ki a mozgáskorlátozottak számára az
6. kép. A múzeum új fõbejárata.
autóparkolót. A kertet lezáró keleti kerítésszakasz is megépítésre került, itt részben zárt, kõfal, részben nyitott kerítés készült el. A kerítés megépítése szükségessé tette itt az útfelület felújítását is, az úttest és járda között autóparkoló került kialakításra, mely a múzeumi látogatók rendelkezésére áll majd a jövõben. 14
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 15
A közönségforgalom jövõbeni zavartalan lebonyolítása, valamint nagyobb múzeumi rendezvények megrendezése érdekében az egykori nyitott belsõ udvar üvegtetõs lezárást kapott. A kialakult közönségforgalmi térben légfûtést alakítottak ki, melynek gépészete a padlástérben kapott helyet Az épületben a teljes közmû és energiaellátás is felújításra került, aminek leglátványosabb eleme a központi tér díszvilágítása.
7. kép. A kastély fedett belsõ udvarának nyugati homlokzata, a megvilágított kosáríves folyosókkal.
8. kép. Az üvegtetõ a beésõ udvar fölött.
A megújult épület és részben revitalizált kert mûszaki átadása 2007. januárjában történt meg, a nagyközönség a 2007, január 17-én megrendezett városbálon alkalmával vehette birtokba elsõ alkalommal. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásában, a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja keretében valósult meg. A mûszakilag átadott épületben megkezdõdött az új állandó kiállítások építése, rendezése. A korábban elkészült forgatókönyvek alapján (helytörténet: Báryné dr. Gál Edit, vadászattörténet: dr. Pálosné Nagy Rózsa, ásványtan: dr. Szakáll Sándor, õslénytan: dr. Hably Lilla, dr. Dávid Árpád) nyújtottunk be pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, az ún. Alfa programhoz. Az elnyert összeg, a fenntartó önrészével biztosította a pénzügyi fedezetet, a kivitelezési munkákhoz. A kiállítások szakmai és technikai tervezésénél messzemenõen figyelembe kellett venni a mûemléki elõírásokat, például azokban a termekben, ahol feltárt és dokumentált, de helyre nem állított falképek vannak (az emeleti nyugati szárny barokk szobái) a falfelületeket nem lehetett használni. Hasonló volt a helyzet a keleti oldal festett klasszicista tereiben is. Ezért speciális tárolóegységeket kellett készíteni, melyek egyrészt a kiállítás szakmai szempontjainak, és az épület mûemléki adottságainak is megfeleltek. A kiállítás belsõépítészeti tervezését Bánkuti Albin és LángMiticzky Gábor készítették. A kiállított tárgy együttesek többnyire a múzeum 15
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 16
gyûjteményébõl kerültek összeállításra, de különösen a történeti részben, az Orczyakat bemutató termekben igen jelentõs segítséget kaptunk a család ma is élõ tagjaitól, valamint több múzeumtól, levéltártól (Magyar nemzeti Múzeum, Petõfi Irodalmi Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Heves Megyei Levéltár). A tárgyak restaurálásának költségeihez, vásárlásukhoz a NKA jelentõs anyagi támogatást nyújtott.
9. kép. Helytörténeti kiállítás részlete, az ún. freskós terem.
10. kép. A vadászattörténeti kiállítás.
11. kép. Az õslénytani kiállítás részlete.
12. kép. Az ásványkiállítás részlete.
Az új épületet és az állandó kiállításokat Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2007. május 15-én adta át. Ezzel lezárult a felújítási program I. üteme.
16
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 17
13. kép. A felújított épület és az állandó kiállítások megnyitása.
IRODALOM
B. GÁL Edit 2005 Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete. In: Mátrai Tanulmányok. 11–30. Gyöngyös. M. BÁN Beatrix–M. NAGY Éva 2005 A gyöngyösi Orczy-kastély (Mátra Múzeum) belsõ festõrestaurátori kutatásáról. Mátrai Tanulmányok. 55–58. Gyöngyös. FÖLDESSY Mariann 2005 Az Orczy-kert napjainkban. Mátrai Tanulmányok. 75–90. Gyöngyös. SIMON Zoltán 2005 A gyöngyösi Orczy-kastély mûemléki falkutatásának eredményei.Mátrai Tanulmányok. 31–54. Gyöngyös. SIMON Zoltán 2005 Régészeti megfigyelések a gyöngyösi Orczy-kastély kertjében, Mátrai Tanulmányok. 69–74. Gyöngyös. 17
FukohLevente.qxd
2007.09.17.
12:47
Page 18
Levente Fûköh The Regeneration of the Orczy Residence and Gardens: The Beginnings
Planning work on the renovation of one of Gyöngyös’s most important buildings, the home of the Mátra Museum and one-time Orczy residence, together with its accompanying gardens, began in 2002. This study focuses on this initial period in the project, now that much has been published on the architectural and other merits of the renovated building, and now the new permanent exhibition is open to the general public.
18
