A hazai bankrendszer: a múlt, a jelen és a jövő
Dr. Nyers Rezső
Budapest, 2014. március 19.
Tartalom 1. 2.
3. 4. 5.
A kétszintű bankrendszer kialakulása: főbb szakaszok Korszerű intézményi és szabályozási keretek Az 1999-2007 közötti fejlődés Külső és belső sokkok A jelen fő kérdései
A kezdet 1987: kormánydöntés: 3 új kereskedelmi bank 1979-1985: 3 vegyesbank: CIB, CITIBANK, UNICBANK OTP, MKB, ÁÉB, PK
A PÉNZÜGYI KÖZVETITŐRENDSZER 1987-BEN A pénzügyi közvetítés mélysége: 60-70% A pénzügyi szektor részaránya a GDPben: 3-4% Intézményrendszer: 22 bank, 260 takarékszövetkezet, 15 befektetési szolgáltató, 2 biztosító Intézményvédelmi és felügyeleti szervezetek hiányoznak
A főbb jellemzők A korszerű banktechnika teljes hiánya A banküzemi korlát hiánya(MNB refinanszírozás) Korlátozott tevékenység (lakossági,deviza-, tőkepiaci, pénzforgalmi műveletek) A korszerű banki ismeretek hiánya
A pénzügyi közvetítőrendszer 2013ban A pénzügyi közvetítés mélysége: 110120% A pénzügyi szektor részaránya a GDPben: 6-7% Intézményrendszer: 41 bank és fiók, 81 tőkepiaci szervezet, 102 pénztár, 59 biztosító, kb. 43-44 ezer ügynök Pénzügyi felügyelet, intézményvédelmi alapok
A bankrendszer fejlődésének fő állomásai
1987-1990: a piaci működés szimulálása (a kemény költségvetési korlát hiánya) 1990-1995: transzformációs válság 1994-1998: bankkonszolidáció és privatizáció (a konszolidáció költsége a GDP 6-9%-a) 1991-1996: liberalizáció (lakossági és devizaműveletek) 1991-1996: alapvető szabályozási keretek (hitelintézeti tv., tőkepiaci tv., biztosítási tv., számviteli tv., csődtörvény) 1990-1993: a felügyeleti szervezetek kialakulása (2000-től egységes és önálló pénzügyi felügyelet, 2013-ban a felügyelet integrálása az MNB-be ) 1993-1998: intézményvédelmi alapok létrehozása
A bankrendszer konszolidálódása:1994-1999
A bankrendszer normális működésének és a jövedelmezőségének helyreállása (19921994:credit crunch,crowding out) , Az időszak jellemzője néhány bankcsőd: Ingatlanbank,takarékszövetkezetek, Postabank, Reálbank, 2011-től: nyílt bankcsődök helyett: az üzleti volumen szűkítése, üzletágak felszámolása, bankok kivonulása
A hazai bankrendszer fejlődésének fő jellemzői a bankkonszolidáció lezárulta (1999) és a nemzetközi pénzügyi válság kitörése (2008) között
A „napos oldal”: ◦ A pénzügyi mélység növekedése ◦ Dinamikus mérlegfőösszeg növekedés (vállalati és 2001-től lakossági hitelezési boom) ◦ Magas jövedelmezőség nemzetközi összehasonlításban ◦ Jó portfolió minőség
Összefoglalóan: „aranyévek”
Pénzintézeti mérlegfőösszeg, háztartási és vállalkozási hitelek éves növekedési ütemei 70%
60%
50%
40%
ebből: vállalkozói hitelek*** háztartások hitelei
30%
20%
10%
0%
-10% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Banki ROE 0,236
25% 20%
0,178 0,155
15% 10% 5% 0%
0,233
0,227 0,175 0,113 0,091
0,016
A fejlődés árnyoldalai Gyorsan romló hitel-betét arány A devizaalapú eszközök gyorsan növekvő részaránya A háztartások gyors eladósodása Okok:
◦ Makrogazdasági ◦ Monetáris politikai ◦ Nemzetközi ◦ Banki viselkedés Következmény: felhalmozódó kockázatok 12
Lakossági betétállomány éves növekedési üteme 30%
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10%
13
Forint növekedési ütem
Deviza növekedési ütem
Hitel/betét mutató alakulása 180%
600%
160%
500%
140%
400%
120% 300% 100% 200%
80% 60%
100%
40%
0% 14 Forint
Összesen
Deviza ( jobb)
Devizaeszköz/összes eszköz a bankoknál 60%
55% 54% 55% 49%
50% 40% 30% 20% 10% 0%
43% 36% 34%
34% 32% 30%
38%
A hazai bankrendszert komoly külső és belső sokkok érték 2007-2010 között
Külső sokkok:
◦ Szabályozási sokk: tőkekövetelmény, fogyasztóvédelem ◦ A nemzetközi pénzügyi válság hatásai: Nemzetközi likviditás Bizonytalanság, kockázati költségek (forrásköltség) emelkedése Reálgazdasági hatások (gyorsan romló portfolió minőség)
Szabályozási sokkok: ◦ CRD III, CRD IV Likviditási követelmények, pótlólagos tőke Hitelezési képesség csökkenése Reálgazdasági hatások
◦ Bankválság kezelési mechanizmus felépítése (bankbiztonsági alap, bankadó) ◦ Betétvédelem: Betétvédelem alá eső összegek növelése, A betétvédelem szabályainak egységesítése (pl. banki értékpapírok) ex-ante, ex-post rendszerek egységesítése Kifizetés időtartama
◦ Tőkepiaci szabályozás
Fogyasztóvédelem Egyoldalú szerződésmódosítás, Felelős hitelezés, Bankváltás Banki díjak átláthatósága és összehasonlíthatósága Kártyadíjak
A politika gyakran a fogyasztóvédelmet használja népszerűségszerzésre
Belső sokkok
A hazai pénzintézeti szektor – szemben a legtöbb nyugat-európai ország gyakorlatával – állami segítséget gyakorlatilag nem vett igénybe a válság időszakában ◦ Ezzel szemben: A nemzetközi gyakorlatban példátlan mértékű extra adók sújtják
Bankadó Európában Ország
Bankok mérlegfőössz ege (M €)
Adóalap
Franciaorszá g
7 155 460 Basel II min. tőke
Németorszá g
7 423 967 mfö + mk** egyes források 934 534 Kötelezettség áll.
Svédország
Adókul cs (‰)
Felhasználá s
2,5 költségvetés
Várt bevétel (≈ M €)
Adóterhel és/mfö* (‰)
504
0,0704
0,2-0,4 stabilitási alap
1200
0,1616
0,36 stabilitási alap
280
0,2996
NagyBrittania
9 420 998 Kötelezettség áll.
0,5*** költségvetés
3000
0,3184
Ausztria
1 036 597 mfö - saját tőke – biztosított betétek
0-0,85 költségvetés
500
0,4823
1,5-5,3 költségvetés
510
4,0425
Magyarorszá g
126 160
*mfö: mérlegfőösszeg **mk: mérlegen kívüli tételek ***: mértéke 0,75‰-ra emelkedhet
A vállalati portfolió minősége 14,0 12,0 10,0 8,0 %
3
6,0
2,6 2,2
4,0
2,2
2,0
1,3
1,7
1,8
1,9
,0
2,1 2,6
2,6 2,6
3,2
4
3,9
3,9
5
5,2
4,3
3,3
2,8 3,1
3,7
4,3
3,3
3,8
4,5
2008 2009 I. 2009 II. 2009. 2009. 2010. I. 2010. 2010. 2010. IV. III. IV. II. III. IV. Átlag alatti
Kétes
Rossz
Vállalati hátralékos hitelek összetétele 1900251900ral 1900201900ral %
1900101900 1900101900 1900101900 190081900r ral 1900151900ral ral ral al 1900101900ral
190071900r 190071900r 190081900r 190081900r al al al 190051900ral al 190041900r 190031900r 190021900r 190011900r al al 190001900ral al al 2010 I. 2010 II. 2010 III. 2010 IV. Újratárgyalt/átstrukturált 90 napon túl lejárt
90 napon belül lejárt
A bankrendszer nemteljesítő vállalati hitelállományának aránya (ügyfelenkénti számbavétellel)
Forrás: MNB
Lakossági hitelek portfolió minősége 1900121900ral 1900101900ral
190021900ral 190021900ral 190081900ral 190021900ral 190021900ral 190031900ral 190021900ral 190061900ral 190011900ral % 190031900ral 190021900ral 190021900ral 190011900ral190021900ral 190041900ral 190011900ral190021900ral 190011900ral 190001900ral 190011900ral 190041900ral 190041900ral 190021900ral 190031900ral 190001900ral 190031900ral 190031900ral 190021900ral 190021900ral 190011900ral 190011900ral 190001900ral 2008. 2009. 2009. 2009. 2009. 2010. 2010. 2010. 2010. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. Átlag alatti
Kétes
Rossz
Lakossági hátralékos hitelek összetétele 190041900ral 1900301900ral 1900251900ral
190081900ral 190081900ral 190091900ral 190071900ral
% 1900201900ral 1900151900ral 1900101900ral 190051900ral
190001900ral
1900171900ral1900171900ral1900151900ral 1900151900ral
190041900ral 190041900ral 190051900ral 190061900ral 2010 I.
Újratárgyalt/átsrukturált
2010 II.
2010 III.
90 napon belül lejárt
2010 IV.
90 napon túl lejárt
Fogyasztóvédelem Végrehajtási és kilakoltatási moratórium Egyoldalú szerződésmódosítás (előtörlesztési díj, devizaváltási margin, oklista) Adósmentő megoldások, adósságkönnyítő lépések
Adósságkönnyítő lépések
Jogszabályon alapuló segítés (2009. évi IV. törvény) ◦ 1500 db (banki gyűjtés)
Banki saját adósmentő programok ◦ 160 000 db (PSZÁF adat), ◦ Árfolyamgát
A jelenlegi helyzet fő jellemzői A bankrendszer általános szűkülése: befagyott hitelezés, kiszorítás Gyenge jövedelmezőség
A vállalati hitelállomány éves növekedési üteme és kumulált változása intézménytípus szerint
Forrás: MNB
A hitelintézetek vállalati hiteleinek állományváltozása eredeti lejárat szerint (2008. szeptember 100 százalék)
Forrás: MNB
Háztartások és külföld részesedése a hazai állampapír piacon, illetve a lakossági betétek és állampapírok kamata
Forrás: MNB
A háztartási hitelállomány éves növekedési üteme és nettó negyedéves változása kétféle megbontásban
Forrás: MNB
A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban
Deviza
Forint
Összesen
2013.jún NPL (Mrd Ft) NPL (ezer db) NPL arány NPL (Mrd Ft) NPL (ezer db) NPL arány NPL (Mrd Ft) NPL (ezer db) NPL arány
Összes hitel
Jelzáloghitelek
1 092
900
747 17,7%
120 18,0%
328
191
593 12,8%
42 10,9%
764
709
154 21,2%
79 21,8%
Lakáshitelek 407
Szabad felhasználás ú hitelek
Egyéb hitelek
493
192
12,9%
26,7%
627 16,6%
113
77
138
7,9%
24,0%
552 16,9%
293
416
54
27,2%
75 15,9%
17,0%
A lakossági betétállomány, az alapkamat és a reálkamat alakulása
Forrás: MNB
Az adózás utáni ROE-mutató nemzetközi összehasonlításban
Forrás: MNB
A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és felárai hitelösszeg szerint, valamint a jegybanki alapkamat
Forrás: MNB
Banki létszám alakulása 36000,0 35000,0 34000,0 33000,0 32000,0 31000,0 30000,0 29000,0 28000,0 27000,0 26000,0 25000,0
34585,0 33302,0 31242,0 28826,0
30968,0 30931,0
30500,0
29600,0
A devizaalaalapú hitelek Téves nézetek: hibás termék,nincs konkrét összeg, nincs mögötte deviza,semmis a szerződés, Bírósági döntések, kúria ,alkotmánybíróság
Romló jövedelmezőség – korlátozott jövedelemszerzési lehetőségek A bankrendszer mintegy fele veszteségessé vált A hitelállomány csökkenése, valamint a nem kamatjellegű jövedelmekre vonatkozó szigorodó szabályozás beszűkíti a jövedelemszerzési lehetőségeket
A legfontosabb feladatok
A bankrendszer hitelezési képességének helyreállítása (legfontosabb: makrogazdasági konszolidáció) ◦ Lakossági üzletág: moratórium ◦ Vállalati üzletág: garanciák
A bankrendszer jövedelemszerző képességének helyreállítása ◦ Bankadó
A devizaeszközök arányának csökkentése A hitel/betét arány javítása
Ajánlott irodalom Banai Ádám-Király Júlia-Várhegyi Éva: A rendszerváltás egy egyedi fejezete: a külföldi bankok dominanciája a kelet-közép-európai régióban. http://www.mnb.hu/Kiadvanyok/mnbhu_mnbtanul manyok/mnbhu_mt89 Király Júlia: Válságspirál, avagy a magyar bankok tőkevesztésének egy lehetséges értelmezése. Közgazdasági Szemle, 1995 szept. Mihályi Péter: A bank- és biztosítási rendszer átalakítása. Bankszemle, 2000 1-2. 3. szám.
MELLÉKLETEK
A hazai hitelintézetek vállalati hitelállományának változása intézménytípusonként 2008. decemberéhez képest (árfolyamszűrt) Mrd Ft
%
2
0 -2 -4 -6 -8 -10
II.
2013.I.
IV.
III.
II.
2012.I.
IV.
III.
II.
2011.I.
IV.
III.
II.
2010.I.
IV.
III.
II.
-12
Nagybankok Külföldi fiókok Pénzügyi vállalatok
Forrás: MNB
6 4
2009.I.
500 250 0 -250 -500 -750 -1 000 -1 250 -1 500 -1 750 -2 000 -2 250 -2 500 -2 750 -3 000
Egyéb belföldi bankok Takarékszövetkezetek Összesen, év/év (jobb skála)
A bankrendszer és fiókok háztartási hitelei devizális és termékmegbontásban Szabad Összes Jelzálogfelhasz Egyéb hitel hitelek . hitelek Támogatot Összesen Piaci hitelek t Lakáshitelek
Deviza
Forint
Összesen
2013.jún
Forrás: MNB
Állomány (Mrd Ft)
6 633
5 377
3 298
882
2 416
2 079 1 256
Darab (ezer)
5 687
1 030
673
243
431
357 4 605
Állomány (Mrd Ft)
2 789
1 878
1 485
882
604
393
Darab (ezer)
4 822
584
450
243
208
134 4 237
Állomány (Mrd Ft)
3 844
3 498
1 812
0
1 812
1 686
345
865
446
223
0
223
222
368
Darab (ezer)
911
A hitellel rendelkező háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe jövedelmi decilisenként
Forrás: MNB
CHF-jelzáloghitelek mögötti átlagos becsült külföldi forrásköltség és az átlagos kamatfelár
Forrás: MNB
A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepe a bankrendszerben
Forrás: MNB
A vállalati hitelek tranzakció alapú éves növekedési ütemének alakulása az eurozóna országaiban
Forrás: MNB
A magyar szuverén 5 éves CDS-felár és 2011. június vége óta bekövetkezett változásának dekomponálása, valamint a 10 éves állampapír hozam alakulása
Forrás: MNB
Devizaswap felárak
Forrás: MNB
Az új háztartási forinthitelek hitelköltség-mutatója (THM)
Forrás: MNB
Bankrendszeri háztartási hitel/GDP az európai országokban negyedéves bontásban
Forrás: MNB
A vállalati hitelek értékvesztéssel való fedezettsége
Forrás: MNB
A bankrendszer nemteljesítő háztartási hitelállományának aránya (szerződésenkénti számbavétellel)
Forrás: MNB
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a vállalati szegmensben
A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása a háztartási szegmensben
A vállalati és háztartási hitelek állományának alakulása az egyes klaszterekben
A hitel/betét arány alakulása az egyes klaszterekben
A jövedelmezőség (ROE) alakulása az egyes klaszterekben
A tőkemegfelelés (TMM) alakulása az egyes klaszterekben
