A bankrendszer elmúlt évtizedéről távirati stílusban
Karvalits Ferenc alelnök 2010. december 16.
1
A magyar bankrendszer fejlődése a Lehman-bukás előtti évtizedben •
A privatizációs folyamat végével külföldi bankok dominanciája jellemezte a magyar bankrendszert, a lokális bankok vezető piaci helyzete megszilárdult
•
Az új évezredben a verseny áthelyeződik a háztartási szegmensbe – Eleinte főként költség alapú versenyt láthattunk – Később a kockázat alapú verseny válik dominánssá – Áralapú verseny nem jellemző a magyar bankrendszerben részben a lakosság mobilitásának hiánya miatt
•
Javuló, de még mindig alacsony hatékonyság
•
A hitelnövekedést finanszírozni kellett – Magas külföldi hitelekre és FX swappiacra való ráutaltság
•
Magas jövedelmezőség, de ennek ára a hitel és likviditási kockázatok felépülése – Relatíve magasabb hitelkockázatok jellemezik a külföldi bankokat, míg a lokális bankok esetén a likviditási kockázatok a magasabbak. 2
Az átalakulás folyamán a külföldi szereplők (főként osztrák, német, olasz) váltak dominánssá A hazai bankrendszer tulajdonosi struktúrájának alakulása 100%
80%
60%
40%
20%
Hazai tulajdon
Ausztria
Németország
Olaszország
Belgium
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
0%
Egyéb
3
A verseny legfőbb terepévé a lakossági piac válik a hazai bankrendszerben a ’90-es évek végétől Néhány Herfindahl index a magyar bankrendszerben 3 000
10 000
2 700
9 000
2 400
8 000
2 100
7 000
1 800
6 000
1 500
5 000
1 200
4 000
900
3 000
600
2 000
300
1 000
0
0 1998
1999
2000
2001
2002
Mérlegfőösszeg Vállalati hitel Lakossági fedezett hitel (jobb skála)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Háztartási betét Lakossági fedezetlen hitel
4
A hazai bankok részesedése csökken a háztartási szegmensben, de még mindig dominánsak Hazai tulajdonú bankok piaci részesedése néhány mérlegtételnél 100
%
%
100
90
90
80
80
70
70
60
60
50
50
40
40
30
30
20
20
10
10
0
0 1998
1999
Vállalati hitel
2000
2001
2002
Fedezetlen lakossági hitel
2003 Mérlegfőösszeg
2004
2005
Háztartási betét
2006
2007
2008
Fedezett lakossági hitel
5
Áralapú verseny helyett kockázat alapú verseny jellemezte a magyar bankrendszert, uralkodóvá vált a devizaalapú hitelezés Ingatlannal fedezett háztartási hitelek devizális szerkezete Mrd Forint
4 500
%
90
%
Mrd Forint
2 250
Külföldi bankok leányai
90
Hazai tulajdonú bankok
4 000
80
2 000
80
3 500
70
1 750
70
3 000
60
1 500
60
2 500
50
1 250
50
2 000
40
1 000
40
1 500
30
750
30
1 000
20
500
20
500
10
250
10
CHF
2009.júl.
2008.júl.
2009.jan.
2007.júl.
2008.jan.
2006.júl.
2007.jan.
2005.júl.
2006.jan.
2004.júl.
2005.jan.
2003.júl.
2004.jan.
2002.júl.
2003.jan.
2001.júl.
2002.jan.
2000.júl.
0 2001.jan.
2009.júl.
2008.júl.
JPY
2009.jan.
2007.júl.
2008.jan.
2006.júl.
2007.jan.
2005.júl.
EUR
2006.jan.
2005.jan.
2004.júl.
2003.júl.
2002.júl.
2003.jan.
2001.júl.
2002.jan.
2000.júl.
2001.jan.
2000.jan.
2004.jan.
HUF
0 2000.jan.
0
0
Devizahitelek aránya az állományon belül (jobb skála)
6
A hitelezési feltételek folyamatosan lazultak, a korábban igen alacsony LTV-k elkezdtek növekedni LTV-k az új kibocsátású, ingatlannal fedezett hiteleknél Hazai tulajdonú bankok
Külföldi bankok leaányai
0
30
50
2009. I.
0% III.
0%
2008. I.
10%
III.
10%
2007. I.
20%
III.
20%
2006. I.
30%
III.
30%
2005. I.
40%
III.
40%
2004. I.
50%
2009. I.
50%
III.
60%
2008. I.
60%
III.
70%
2007. I.
70%
III.
80%
2006. I.
80%
III.
90%
2005. I.
90%
III.
100%
2004. I.
100%
70
7
Működési költség/ Mérlegfőösszeg 2003.jún.
2009.jún.
%
2008.dec.
2008.jún.
2007.dec.
2007.jún.
2006.dec.
2006.jún.
2005.dec.
2005.jún.
2004.dec.
2004.jún.
2003.dec.
Külföldi bankok leányai
2002.dec.
2002.jún.
2001.dec.
0 2001.jún.
0 5
2000.jún.
100
2000.dec.
%
1999.dec.
2009.jún.
%
2008.dec.
2008.jún.
2007.dec.
2007.jún.
2006.dec.
2006.jún.
2005.dec.
2005.jún.
2004.dec.
2004.jún.
2003.dec.
2003.jún.
2002.dec.
2002.jún.
2001.dec.
2001.jún.
2000.dec.
5
2000.jún.
1999.dec.
A gyakran használt hatékonysági mutatók csökkentek Működési költségek a mérlegfőösszeg és a működési eredmény arányában %
Hazai tulajdonú bankok 100
4,5 90 4,5 90
4 80 4 80
3,5 70 3,5 70
3 60 3 60
2,5 50 2,5 50
2 40 2 40
1,5 30 1,5 30
1 20 1 20
0,5 10 0,5 10
0 0
Működési költség/ Működési eredmény (jobb skála)
8
A hazai megtakarítások kevésnek bizonyultak a magánszektor hitelfelvételének finanszírozására, a hitel/betét mutatók jóval 100 fölé emelkedtek Hitel/betét mutató alakulása (árfolyamszűrt adatok) %
%
%
%
190
190
170
170
170
170
150
150
150
150
130
130
130
130
110
110
110
110
90
90
90
90
70
70
70
70
50
50
50
50
30
30
30
30
Hitel/Betét mutató
190
2008.dec.
2007.dec.
2006.dec.
2005.dec.
2004.dec.
2003.dec.
2002.dec.
2000.dec.
1999.dec.
1998.dec.
1997.dec.
2008.dec.
2007.dec.
2006.dec.
Hazai tulajdonú bankok
2005.dec.
2004.dec.
2003.dec.
2002.dec.
2001.dec.
2000.dec.
1999.dec.
1998.dec.
1997.dec.
Külföldi bankok leányai
2001.dec.
190
Hitel/Betét mutató a külföldi leányok figyelembevételével
9
A külföldi források szerepe folyamatosan nőtt. A külföldi bankok a hazai hitelexpanziót, a hazaiak pedig a külföldi terjeszkedést finanszírozták belőle Külföldi eszközök és források aránya a mérlegfőösszegen belül 45
%
%
45
%
45
%
Külföldi bankok leányai
45
Hazai tulajdonú bankok
10
10
10
10
5
5
5
5
0
0
0
0
Külföldi források/mérlegfőösszeg
2008.dec.
15
2007.dec.
15
2006.dec.
15
2005.dec.
15
2004.dec.
20
2003.dec.
20
2002.dec.
20
2001.dec.
20
2000.dec.
25
1999.dec.
25
1998.dec.
25
1997.dec.
25
2008.dec.
30
2007.dec.
30
2006.dec.
30
2005.dec.
30
2004.dec.
35
2003.dec.
35
2002.dec.
35
2001.dec.
35
2000.dec.
40
1999.dec.
40
1998.dec.
40
1997.dec.
40
Külföldi eszközök/mérlegfőösszeg
10
ROE 2001.jún.
2003.jún.
2009.jún.
%
2008.dec.
2008.jún.
2007.dec.
2007.jún.
2006.dec.
2006.jún.
2005.dec.
2005.jún.
2004.dec.
2004.jún.
2003.dec.
Külföldi bankok leánybankjai
2002.dec.
2002.jún.
2001.dec.
60
2000.jún.
6
2000.dec.
%
1999.dec.
2009.jún.
2008.dec.
%
2008.jún.
2007.dec.
2007.jún.
2006.dec.
2006.jún.
2005.dec.
2005.jún.
2004.dec.
2004.jún.
2003.dec.
2003.jún.
2002.dec.
2002.jún.
2001.dec.
2001.jún.
2000.dec.
60
2000.jún.
1999.dec.
Magas jövedelmezőség a külföldi bankok leányainál a hazai bankok azonban még ezt is túlszárnyalták Jövedelmezőségi mutatók %
Hazai tulajdonú bankok 6
50 5 50 5
40 4 40 4
30 3 30 3
20 2 20 2
10 1 10 1
0 0 0 0
ROA (jobb skála)
11
A bankok tőkemegfelelése az expanzió alatt is jócskán meghaladta a szabályozói minimum szintet… Tőkemegfelelési mutató alakulása %
%
20
20
Anyabankkkal rendelkező bankok
2009.jún.
2008.dec.
2008.jún.
0 2007.dec.
0 2007.jún.
2 2006.dec.
2 2006.jún.
4
2005.dec.
4
2005.jún.
6
2004.dec.
6
2004.jún.
8
2003.dec.
8
2003.jún.
10
2002.dec.
10
2002.jún.
12
2001.dec.
12
2001.jún.
14
2000.dec.
14
2000.jún.
16
1999.dec.
16
1999.jún.
18
1998.dec.
18
Hazai tulajdonú bankok
12
…amit a magas profitok visszaforgatásával értek el Osztalék-kifizetési ráta 90%
90%
80%
80%
70%
70%
60%
60%
50%
50%
40%
40%
30%
30%
20%
20%
10%
10%
0%
0% 2001
2002
2003
2004
2005
Hazai bankok (hazai leányok nélkül)
2006
2007
2008
Külföldi bankok
13
A Lehman utáni időszak – 1. szakasz • A likviditási kockázatok realizálódtak • A válság új szakaszba lép – bizonytalanság lesz úrrá – pénzpiacok kiszáradnak – likviditási feszültségek • A forrás költségek ugrásszerűen megnőnek – különösen a külföldi anyabankkal nem rendelkező bankoknál • A finanszírozás nehézkessé válik – a swap-finanszírozás szerepe tovább nő a hazai bankoknál (illetve néhány külföldi bank esetében is) • A likviditási feszültségekre a bankrendszer gyorsan alkalmazkodott, elsősorban a vállalati hitelezés esett vissza • A likviditási helyzetet a külföldi tulajdonú bankoknál főként az anyabankok stabilizálták • A hazai bankok helyzetének stabilizálásához főként állami szerepvállalására volt szükség • A korábbi kockázat alapú verseny lezárult. Elsődleges cél a likviditás biztosítása lett. A hiteloldali alkalmazkodás folytatódása mellett elindult a harc a betétekért. 14
Unicredit Intesa Sanpaolo Raiffeisen Zentral Erste KBC Group 2009.máj.
2009.márc.
bázispont
2009.jan.
2008.nov.
2008.szept.
2008.júl.
2008.máj.
2008.márc.
2008.jan.
2007.nov.
2007.szept.
2007.júl.
2007.máj.
2007.márc.
2007.jan.
2009.máj.
2009.márc.
2009.jan.
2008.nov.
2008.szept.
2008.júl.
2008.máj.
2008.márc.
2008.jan.
2007.nov.
2007.szept.
2007.júl.
2007.máj.
700
2007.márc.
2007.jan.
Mind az anyabankok, mind a hazai bankok forrásköltsége jelentősen megemelkedett válság során CDS szpredek az anyabankoknál és hazánkban bázispont
0
700
600
600
500
500
400
400
300
300
200
200
100
100
0
Magyarország 5 éves CDS felára
15
A hazai bankok (és néhány külföldi bank) swap piacra való ráutaltsága megnövekedett Swapállományok alakulása %
%
30
30
2009.júl.
2009.ápr.
2009.jan.
2008.okt.
2008.júl.
2008.ápr.
2008.jan.
2007.okt.
-20 2007.júl.
-20 2007.ápr.
-15 2007.jan.
-15 2006.okt.
-10
2006.júl.
-10
2006.ápr.
-5
2006.jan.
-5
2005.okt.
0
2005.júl.
0
2005.ápr.
5
2005.jan.
5
2004.okt.
10
2004.júl.
10
2004.ápr.
15
2004.jan.
15
2003.okt.
20
2003.júl.
20
2003.ápr.
25
2003.jan.
25
Mérlegfőösszeg arányos állomány (külföldi leányok) Mérlegfőösszeg arányos állomány (hazai tulajdonú bankok)
16
Az alkalmazkodás részeként a bankok visszafogták hitelezésüket (először főként a vállalatoknál), illetve elindult a harc a betétekért Hitel / Betét mutató változása összetevőnként (2008. december és 2009 augusztus között) 5
százalékpont
0
-5
-10
-15
-20 Teljes bankrendszer (144)
Háztartási hitelek Háztartási betétek
Hazai tulajdonú bankok (104)
Vállalati hitelek Vállalati betétek
Külföldi tulajdonú bankok (155)
Egyéb hitel (főként PV-knek nyújtott) Egyéb betét (főként pénzpiaci alapoktól)
Megjegyzés: zárójelben a 2009 augusztusi adatok. Az ábrán a negatív elmozdulás betét beáramlást, vagy hitelállomány csökkenést jelent
17
A külföldi tulajdonú bankok helyzetét főként az erősödő anyabanki szerepvállalás stabilizálta Anyabanki források aránya %
%
80
80
2009.jún.
2009.márc.
2008.dec.
2008.szept.
2008.jún.
2008.márc.
2007.dec.
2007.szept.
2007.jún.
2007.márc.
2006.dec.
2006.szept.
20 2006.jún.
20 2006.márc.
30
2005.dec.
30
2005.szept.
40
2005.jún.
40
2005.márc.
50
2004.dec.
50
2004.szept.
60
2004.jún.
60
2004.márc.
70
2003.dec.
70
Tulajdonosi források arány a külföldi forrásokon belül Csoporton belüli swap állomány aránya a teljes állományon belül
18
A hazai bankok helyzetének stabilizálásában pedig az állam, illetve a jegybank játszott jelentős szerepet A Magyar Nemzeti Bank mérlege
Egyéb eszközök Külföldi eszközök (tartalék) Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Belföldi hitelek
2009.jún.
2009.márc.
2008.dec.
2008.szept.
0 2008.jún.
0
2007.dec.
5
Források
2007.szept.
5
2009.jún.
10
2009.márc.
10
2008.dec.
15
2008.szept.
15
2008.jún.
20
2008.márc.
20
2007.dec.
25
2007.szept.
25
2007.jún.
30
2007.márc.
30
2007.márc.
% 35
2008.márc.
Eszközök
2007.jún.
% 35
Egyéb források Külföldi tartozások Devizaswap MNB kötvény (belföldieknél) Bankok betétei Kormányzat betétei Készpénz
19
A Lehman utáni időszak – 2. szakasz • A hitelkockázatok realizálódtak • A bankrendszer likviditási helyzete sokat javult 2008 októbere óta – szolvencia kerül középpontba • Több bank esetében tőkeemelésre kerül sor, a külföldi bankoknál az anyabank által, a hazaiak esetében pedig állami segítséggel • A gazdasági visszaesés miatt jelentősen romlik a banki portfolió minőség, különösen a külföldi tulajdonú bankok esetében • A bankok kockázatvállalási hajlandósága drasztikusan visszaesik, kiemelt cél az RWA és a hitel/ betét mutató csökkentése • Az új kibocsátású hitelek volumene visszaesik • A forint alapú hitelezés válik meghatározóvá
20
Aktuális pénzügyi stabilitási üzenetek • Az erős svájci frank árfolyam fennmaradása, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása kedvezőtlenül érinti a bankrendszer jövedelemtermelő képességét. • A regionális versenyképességi előny elvesztése miatt a hazai bankrendszer hátrányos helyzetbe kerülhet a külföldi anyabanki finanszírozás elosztásában • A gazdasági növekedést követve jövőre már bővülő hitelállományokat várunk, de lefelé mutató kockázatok veszélyeztetik a fordulópontot • A portfolióminőség nagymértékben romlik: a vállalatoknál döntően a projekthitelek rossz teljesítménye, a háztartásoknál az erős svájci frank miatt • Az NPL arány kissé meghaladhatja a 15 százalékot 2011 végére, a hitelezési veszteségek aránya idén tetőzhet valamivel 3 százalék felett • A külföldi refinanszírozásra való ráutaltság továbbra is magas, a sérülékenységet a külföldi források rövidülése tovább növeli • A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, alappályán a pótlólagos tőkeigény minimális, stresszpályán is kezelhető mértékű
Az idei visszaesés után, jövőre már keresletoldali hitelnövekedés várható, de a kockázatok jelentősek (A belföldi hitelezés előrejelzése (árfolyamszűrt nettó állományváltozás)) 500
Mrd Ft
Mrd Ft
500 Előrejelzés
400
400
300
300
200
200
100
100
0
0 -100
-200
-200
-300
-300 2003. I. II. III. IV. 2004. I. II. III. IV. 2005. I. II. III. IV. 2006. I. II. III. IV. 2007. I. II. III. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV.
-100
Belföldi lakossági hitelek
Belföldi vállalati hitelek
Forrás: MNB.
A vállalatoknál növekvő nem-teljesítési arány és jelentősen bővülő értékvesztés szükséglet a projekthiteleknél Nem-teljesítő hitelek aránya
%
14
12
12
10
10
8
8
6
6 4
2
2
0
0 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III.
4
30-90 napon túl lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek aránya
4.5
%
Értékvesztés eredményrontó hatása
%
4.5
4.0
4.0
3.5
3.5
3.0
3.0
2.5
2.5
2.0
2.0
1.5
1.5
1.0
1.0
0.5
0.5
0.0
0.0
-0.5
-0.5
-1.0
-1.0 2007.I. II. III. IV. 2008.I. II. III. IV. 2009.I. II. III. IV. 2010.I. II. III.
14
%
Értékvesztés eredményrontó hatása az állományhoz -éves görgetett Projekthitelek értékvesztésének eredményrontó hatása az állományhoz - éves görgetett Vállalati hitelek értékvesztésének eredményrontó hatása projekthitelek nélkül - éves görgetett
Forrás: MNB.
A háztartásoknál minden termék esetén növekszik a nem-teljesítési arány (NPL) (A 90 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek állományon belüli aránya az egyes lakossági terméktípusoknál) 22
%
%
22
10
10
8
8
6
6
4
4
2
2
0
0
III.
12
II.
12
2010. I.
14
IV.
14
III.
16
II.
16
2009. I.
18
IV.
18
III.
20
2008. II.
20
Forrás: MNB.
Alappályán az értékvesztés eredményt rontó hatása idén tetőzhet, stresszpályán 2012-re tolódhat a csökkenés (Az alap-, illetve a stresszpálya mentén feltételezett hitelezési veszteségráták szektorok szerint) 4,5
%
%
4,5
Előrejelzés 4,0
4,0 Vállalatok - alappálya Vállalatok - stresszpálya Háztartások - alappálya Háztartások - stresszpálya
3,5 3,0
3,5 3,0
2,5
2,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
1,0
0,5
0,5
0,0
0,0 2006.dec.
2007.dec.
2008.dec.
2009.dec.
2010.dec.
2011.dec.
Forrás: MNB.
Csökkenő jövedelmezőség, növekvő aszimmetria R
350
%
ROE és súlyozott relatív szórása %
300
ROE megoszlása a mérlegfőösszeg alapján
% 35 30
45 40 35
250
25 30
200
20
25
150
15
20
100
10
15 10
ROE bankok közötti súlyozott relatív szórása ROE (jobb skála)
2009.dec.
2010.jún.
>30 %
25-30 %
20-25 %
15-20 %
10-15 %
5-10 %
0
0-5 %
-
-5-0 %
-
5
<-5 %
5
2006.dec. 2007.márc. 2007.jún. 2007.szept. 2007.dec. 2008.márc. 2008.jún. 2008.szept. 2008.dec. 2009.márc. 2009.jún. 2009.szept. 2009.dec. 2010.márc. 2010.jún. 2010.szept.
50
2010.szept.
Forrás: MNB.
Mind regionális, mind pedig az anyabanki összehasonlításban gyenge jövedelmezőség Egyes anyabanki és hazai ROE és ROA mutatók (százalék)
ROE és ROA mutatók a régióban (százalék) 12
20
CZ
15 10 HU - becsült év végi mutatók
5
PL HU SK BG RO
Raiffeisen
10
0 -5
8 BayernLB
-15
ROE
ROE
-10 -20 -25
6
EE
HU
-30
Erste
Intesa Sanpaolo
4
-35 -40
LV
HU - becsült év végi mutatók
2
-45 LT
-50 -55
0 -5
-4
-3
-2
-1 ROA
0
1
2
0,0
0,2
0,4 ROA
0,6
0,8
Forrás: MNB.
A tőkeellátottság megfelelő
60
12
40
50
11
30
40
10
20
30
9
10
20
8
0
TMM bankok közötti súlyozott relatív szórása TMM (jobb tengely)
2009.dec.
2010.jún.
>13 %
50
12-13 %
13
11-12 %
70
TMM eloszlása mérlegfőösszeg alapon
10-11 %
60
%
9,5-10 %
14
9-9,5 %
%
8,5-9 %
TMM és súlyozott relatív szórása
8-8,5 %
%
2007.jan márc máj júl szept nov 2008.márc máj júl szept nov 2009.jan márc máj júl szept nov 2010.jan márc máj júl szept
80
2010.szept.
Forrás: MNB.
Konklúzió • Pre-Lehman korszak: magas jövedelmezőség fenntartása, de egyre nagyobb kockázatvállalás árán – Hitelkockázat: lakosság gyors, devizában történő eladósodottsága – Likviditási kockázat: hitelezés finanszírozása miatt külföldi forrásokra és az FX-swap piacra való egyre nagyobb ráutaltság
• Post-Lehman korszak: kockázatok realizálódtak – Likviditási kockázat: jelentősen megnehezült a hitelintézetek ( és ezen keresztül főként a háztartások) adósságának refinanszírozása , fenntarthatatlanná vált a magas hitel/betét arány – Hitelkockázat: a túlzott eladósodottság és a deviza hitelek magas aránya miatt a pénzpiaci és makrogazdasági környezet megváltozása radikális portfolió romláshoz vezetett
• A válság rámutatott, hogy a bankrendszer magas jövedelmezősége fenntarthatatlan, a jövőben alacsonyabb, de az anyabankok országainál még magasabb jövedelmezőség várható – Tartalékok: hatékonyság javítás, termék innováció, pénzügyi közvetítés mélyülése, árverseny hiányában még mindig magas profitmarzs a háztartási szegmensben 29
Konklúzió •
Külföldi bankok egyértelmű dominanciája jellemezte a KKE-6 országok bankrendszereit már a válság előtt
•
Ennek köszönhetően a bankrendszerek hatékonysága javult, a verseny erősödött és nőtt a jövedelmezőség
•
A hitelexpanzióval együtt ugyanakkor a régió egyre sérülékenyebbé vált
•
A Lehman-bukás után közvetlenül az anyabankok egyértelműen kiálltak a régióbeli leányaik mellett, meg a legsérülékenyebb országok esetében is (Bulgária, Magyarország, Románia)
•
2009 tavaszától/ nyarától kezdve az anyabankok kockázati étvágya megcsappant, a fő cél az RWA kitettségük csökkentése lett a régióban → a „helyettesítési hatás” válik uralkodóvá
•
A magyar bankrendszer jövedelemtermelő képességének csökkenése, a versenyképességi előny elvesztése növeli annak kockázatát, hogy a pénzügyi rendszer hitelkibocsátása és így a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása tovább csökken, …
•
…, de működési környezet romlása az erős tulajdonosi háttér és a hazai bankok magas tőkeellátottság miatt nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
