A PÉNZ FOGALMA, FUNKCIÓI. A MAGYAR BANKRENDSZER

A PÉNZ FOGALMA, FUNKCIÓI. A MAGYAR BANKRENDSZER. SEGÉDLET A GAZDASÁGI ALAPISMERETEKHEZ

1. A pénz „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el.” (Szophoklész: Antigoné) „A pénznek nincs szaga. (Pecunia non olet.)” (Titus Flavius Vespasianus római császár) A pénz kialakulása, a pénztörténet szakaszai 1.

Egyszerű v. véletlen csere (árut áruért) korszak: termékfelesleget adtak egy másik, egyéni szükséglet kielégítésére alkalmas áruért Jellemzői: – az ősközösségi társadalomra jellemző – a csere csak akkor jöhetett létre, ha olyan felek találkoztak, akiknek kölcsönösen éppen egymás termékére volt szüksége (a felesleg és a szükséglet találkozott) – lebonyolításában gondot okozott az egyes javak oszthatatlansága, pl. 1 db kőbalta = ? db bivaly

2.

Árupénz korszak: a fejlődés folyamán a termékek közül kiemelkedett néhány áru, amelyek különleges tulajdonságai alapján alkalmasak voltak arra, hogy csereeszközül szolgáljanak. Ilyen árupénz volt pl. a só, állati bőr, gabona stb. Hosszú időn át az árupénz töltötte be az általános csereeszköz szerepét. Jellemzői: – az ősközösségi társadalomra jellemző – az árupénz kelendőbb volt a többi árunál, – mindenki szívesen elfogadta (még akkor is, ha az árupénzt nem kívánta elfogyasztani, hiszen tudta, hogy bármikor megfelelő termékre cserélhető), – az árucsere létrejöttének nem folt feltétele a feleslegek és szükségletek kölcsönös találkozására, – az árupénznek értéke (munkatermék, azaz munka testesül meg benne) és használati értéke (szükséglet kielégíthető vele) is volt.

3.

Nemesfémpénz korszak: a pénz szerepét később a nemesfémek (arany, ezüst, réz) töltötték be. A nemesfém előnyös tulajdonsága, hogy kis mennyiségben is jelentős értéket képvisel. A pénz értékét a fém értéke fejezte ki (nevezhetjük névértéknek v. képviseleti értéknek is). Jellemzői: – használati értéke nincs (szükséglet nem elégíthető ki vele), – a különböző címletek miatt az oszthatóság követelményének jól megfelelt, – a jelentós használat miatt a kopás számottevő lehetett (így az értéke is csökkent), – csonkítással (a nemesfém tartalom csökkentésével) csökkent az értéke, ennek eredményeként a névérték (ami rá volt írva) és a fémértéke elszakadt egymástól. A nemesfémpénz-rendszerek fajtái:  monometallizmus: az a pénzrendszer, amelyben csak egyféle fémből készültek az érmék (egyes országokban ez az arany, másokban az ezüst volt)  bimetallizmus: az arany és az ezüst együtt töltötte be a pénz szerepét. Egy idő után az egyiket értékesebbnek ítélték, ezért ezt fokozatosan felhalmozták (megtakarították), míg a másikat, mert rosszabbnak tartották, többet használták (igyekeztek megszabadulni tőle), s így a jobb pénz fokozatosan kiszorult a forgalomból.

4.

Pénzhelyettesítők korszaka: a megnövekedett áruforgalom lebonyolításához egyre több pénzre volt szükség. Ennek kielégítése megnövelte az előállítási költségeket (a rosszabb hozamú bányákat is művelés alá vették), egyre több gondot jelentett a pénz szállítása és őrzése is. A javak előállítása nagyobb mértékben növekedett, mint a nemesfémek kitermelése, ezért egy idő után – mivel pénzhiány keletkezett – megjelentek a papiros alapú pénzhelyettesítők. A pénzhelyettesítők két fajtája keletkezett, melyek sorrendben a következők:  klasszikus papírpénz: aranyat vagy ezüstöt képvisel (helyettesít), névleges értéke szerint aranyra vagy ezüstre átváltható

(Összeállította: Naár János)

V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium

1


5.

 klasszikus bankjegy: a bank önmagára szóló váltója (feltétlen fizetési ígérete), amely forgatható (az üzleti forgalomban továbbadható), és a kibocsátó bank bármikor visszaváltotta törvényes nemesfémpénzre. Forgalomképesebb volt a klasszikus papírpénznél. mert a bankár váltója iránt nagyobb volt a bizalom. Ebben a korszakban sok bank bocsátott ki bankjegyet, de egyik sem volt törvényes fizetési eszköz, mert nem volt elfogadási kényszerük. Ezt a helyzetet felismerve a hatalom (uralkodó vagy állam) létrehozta a saját bankját, melyet kizárólagos joggal ruházott fel, a bankjegykibocsátás jogával (ettől kezdve más bank nem bocsáthatott ki bankjegyet). Erre a bankjegyre elfogadási kényszert vezetett be. Mai pénz korszak: belső érték nélküli pénz (tehát nem pénzhelyettesítő, mert pl. aranypénzre nem váltható át), az állam közreműködésével teremtett törvényes fizetési eszköz (azaz adott államban mindenki köteles fizetésnél elfogadni), számára kényszerforgalmat biztosít, és az állam is elfogadja (pl. adók, vám, illetékek stb. fizetésekor). Hitelpénz, mivel hitelnyújtással keletkezik, és annak visszafizetésével szűnik meg. A hitelpénz olyan bankpasszíva, amely ellátja a pénznek a forgalmi, fizetési és felhalmozási eszköz funkcióját. (Ezekről a funkciókról a következő részben szólunk.)

A pénz fogalma és funkciói Pénz: az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. Az áruvilágból fejlődött ki. Tulajdonságai: – forgalomképesség (adott országban a fizetés során mindenki elfogadja), – oszthatóság (a nagyobb címlet kisebb címletekre átválható), – tartósság (nem romlik meg), – könnyű felismerés lehetősége (vizuálisan vagy tapintással, a valódisága speciális vizsgáló eszközzel) A pénz funkciói: 1. Értékmérő: kifejezi az egyes termékek (áruk) árát. A termék (áru) ára annak értéke pénzben kifejezve. Az ár kifejezi, hogy a termék (áru) hány pénzegységért (forintért, dollárért, stb.) vásárolható meg. A pénzben kifejezett árak ismeretében a termékek érték összemérhető (összehasonlítható). 2. Forgalmi eszköz: a pénz közvetíti az áruk cseréjét, tehát mint a csere eszköze jelenik meg. Ebben a funkciójában az áru és a pénzmozgás időben egybeesik (tehát csak a készpénzes vásárláskor érvényesül a forgalmi eszköz funkció). 3. Fizetési eszköz: az adós-hitelezői viszony jelenik meg a funkcióban, azaz előbb vásárolunk és később fizetünk, vagy előbb fizetünk (előleget adunk) és később kapjuk meg az árut - tehát az áru és pénzmozgás elszakad egymástól, sőt lehetséges, hogy árumozgásra nem kerül sor (pl. adót fizetünk). 4. Felhalmozási eszköz: azaz alkalmas arra, hogy a felesleget összegyűjtve megtakarítsuk (felhalmozzuk) azzal a céllal, hogy a pénzzel későbbi szükségleteket elégítsünk ki, vagy a pénz hozadékából jövedelemre tegyünk szert. A pénz fajtái Megjelenési formáját tekintve: 

készpénz: bankjegy és érme  a készpénzfizetés eszköze (a pénz fizikailag is részt vesz benne)



bankszámlapénz: ez is pénz, amely bankszámla jóváírás v. terhelés formájában „él”  készpénz nélküli fizetés eszköze (a pénz fizikailag nem jelenik meg)



pénzhelyettesítők: a pénz forgalmi eszköz funkcióját javítják úgy, hogy a fizetés során technikailag helyettesítik azt, miközben a pénzhelyettesítőnek megfelelő névértékű számlapénz- vagy bankjegymennyiség valahol letétben van. Ismertebb fajtái: – bankkártya (betéti kártya, hitelkártya) – mobiltelefonnal történő fizetés (pl. útdíj, parkolási díj stb.) – saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák – pontgyűjtő kártyák – Erzsébet-utalvány – Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya)



2


A modern pénznek a felsorolt technikai formái egyikből a másikba általában bármikor átalakulhatnak. Napjainkban a pénzforgalom túlnyomó hányada számlapénzben kerül lebonyolításra és a készpénzforgalom visszaszorul a kiskereskedelembe. Nemzeti pénzrendszer: a pénzforgalom államilag szabályozott formája (meghatározza a pénz szerepét betöltő dolgot, pl. az MNB által kibocsátott bankjegy és érme, annak egységét, pl. 1 Ft, a pénzjegyek fajtáit (címletek: 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000, 20000) A pénzteremtés mechanizmusa, a pénz megszűnése Általános szabály: a modern pénzrendszerben pénzt csak bank (bankrendszer) teremthet. A teremtett pénz mennyiségével növekszik a forgalomban lévő pénz mennyisége. A pénz csak a bankrendszeren kívül töltheti be funkcióit. A pénzteremtés során arra kell ügyelni, hogy a pénz iránti kereslet és kínálat egyensúlyát tartósan fennmaradjon. Pénzteremtő képességgel rendelkezik a 1. Jegybank: készpénzt és számlapénzt teremthet jegybanki pénzteremtés 2. Kereskedelemi bankok: számlapénzt (hitelpénzt) teremthetnek  kereskedelmi banki pénzteremtés A jegybanki pénzteremtésének elvileg nincs korlátja, de a forgalom szükségletét meghaladó pénzteremtésnek komoly inflációs következményei lehetnek. A kereskedelmi bankok pénzkibocsátási képességét a jegybank (monetáris tanács) szabályozza (a kötelező tartalékrátán keresztül). A pénzteremtés alapvető módjai: 1) Hitelnyújtás: a bank az adós betétszámláján jóváírja a hitel összeget. 2) Külföldi fizetőeszközök (valuta, deviza) vásárlása: a bank a vállalkozástól megvásárolja a devizát, melynek forintra átszámított ellenértékét a vállalkozás betétszámláján jóváírja. 3) Értékpapír-vásárlás: a bank értékpapírt (váltó, kötvény, stb.) vásárol, és ennek ellenértékét a papír korábbi birtokosának rendelkezésére bocsátja Nem minősül pénzteremtésnek, ha a bank átrendezi az eszközeit (pl. értékpapírt vásárol deviza ellenében). A pénz forgalomból való kivonása (megsemmisülése, megszűnése) a teremtéssel ellentétes módon történik: 1) Hitelek visszafizetésével 2) Devizák eladásával 3) Értékpapírok eladásával A jegybank pénzteremtésének lehetőségei: = emisszió (bankjegy és érme kibocsátása) = hitelnyújtás a kereskedelmi bankok részére, = külföldi fizetőeszköz vásárlása a kereskedelmi bankoktól (ennek révén hazai pénz juttatása egyes gazdasági szektorokba) = betéti kamat fizetése a kereskedelmi bankoknak, = értékpapírok vásárlása (visszavásárlása) révén pénz juttatása a forgalomba. A kereskedelmi bankok pénzteremtésének lehetőségei: = hitelnyújtás a háztartás vagy a vállalkozás szektorának (pénzteremtő hitel)  a bank jóváírja az összeget az ügyfél (gazdálkodó szervezet, magánszemély) bankszámláján (ez a pénz tehát hitelpénz, a cég vagy személy a bankkal szembeni követelése), = értékpapírok vásárlása vagy visszavásárlása a háztartás vagy a vállalkozás szektorától, = külföldi fizetőeszköz vásárlása a háztartás vagy a vállalkozás szektorától, = betéti kamat kifizetése a betéteseknek. A modern pénzteremtés alapvetően könyvelési művelet. Fontos újra kiemelni, hogy a jegybank ugyanakkor készpénzt is képes teremteni. A hitelpénz-mechanizmus körforgás jellegű. Ezt mutatja be a következő példa:  a bankok a vállalati szektornak nyújtott hitelek révén pénzt juttatnak a gazdaságba (forgalomba)  a pénz innen a további szektorokhoz (háztartás, állam) kerül;  miután a hitelfelvevő vállalat értékesítette áruit, a bevételeiből törleszti a felvett hitelt;  a pénz visszakerül a bankhoz, ezáltal megszűnik.



3


A pénz időértéke „A pénz tartva tenyész; költögetve vész!” (Dogonics András: Magyar példa beszédek és jeles mondások, 1820) A pénz időértékének értelmezés: A ma kapott pénz többet ér, mint a holnapi, vagyis egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőbeli pénz. A pénznek időértéke van, mert a) a korábban kapott pénzösszeg befektethető és hozamot (pl. kamatot, osztalékot) „termel”, tehát értékesebb, mint a későbbi időpontban megkapott azonos összeg, b) a már megkapott pénzösszeg biztos, a későbbi pénz bizonytalan, a kockázat tehát csökkenti a pénz időértékét. Más megközelítésben: a megtakarítással rendelkező (befektető) áldozatot vállalva lemond egy mai fogyasztásról a hozam reményében, a fogyasztását pedig elhalasztja egy jövőbeli időpontra. A befektető két ok miatt vár „kárpótlást”: a) a pénz időértéke miatt és a b) kockázat miatt. Adott pénzösszeg időértékét az időtartam és a kamat vagy kamatláb befolyásolja. Példa: 100.000 forintot betétként bankba teszünk. Ha a bank 10% kamatot fizet, akkor a pénzünk 1 év múlva 110.000 forintot ér (100.000 + annak 10%-a). Az infláció csökkenti a pénz vásárlóerejét: minél magasabb a várt infláció, annál kevésbé értékes a jövőbeni pénz a maihoz képest (magasabb kamattal kell jutalmazni a várakozást). A pénz időértékének számítása: az az eljárás, amelynek során meghatározzuk egy adott időpontbeli tőkeértéknek „r” kamatláb ismeretében egy másik időpontra számított értékét. Adott pénzösszegnek meghatározhatjuk a jövőbeli értékét és kiszámíthatjuk a jelenlegi, vagy ahogy nevezzük: a jelenértékét. A jövőbeni érték (Future Value, FV): arra ad választ, hogy a ma meglévő pénznek (a mai pénznek) adott kamatlábbal számítva mennyi a kamattal felnövekedett értéke. Számítható egyszerű vagy kamatos kamatozással (általában ezt használják). A kamatos kamatszámítás alkalmazása esetén a kamatot időszakonként (pl. évente) legalább egyszer kiszámítják és azt az induló pénzösszeghez hozzáadják. A mai pénz összegéhez hozzáadott kamat után is számítanak kamatot a következő időszakban. Innen ered az elnevezés: kamatos kamatszámítás. A pénzösszeghez (a tőkéhez) hozzáadott kamatot nevezik tőkésített kamatnak. Számítása évenkénti kamatjóváírás esetén: FVn = PV × (1+r)n FVn = a pénz jövőbeni értéke PV = jelenérték (Present Value), a 0-dik periódusbeli (a kezdő) pénzösszeg r = az évi kamatláb n = kamatozási periódusok (pl. évek) száma (1+r)n = kamattényező (Future Value Inters Factor, FVIF) Példa: 100.000 forintot helyezünk el betétként és 3 évre lekötjük 10 százalékos kamatláb mellett. Mennyi pénzt kapunk három év múlva kamatos kamatozás esetén? Megoldás: FV3= 100.000· (1+0,1)3 = 133.100 Ft A jelenérték: egy jövőbeni fizetési kötelezettség vagy követelés jelenlegi értéke (mennyit kell most betétként elhelyezni ahhoz, hogy ebből a fizetési kötelezettség vagy követelés a meghatározott időben ki elégíthető legyen). Számítása a fenti képlet átrendezése után: FVn PV =  (1+r)n Példa: Egy befektetésből 4 év múlva 1 millió forint hozamra számítunk, 15% pénzpiaci kamatláb mellett. Mennyi ér ma? Megoldás: PV = 1.000.000/(1+0,15)4= 1.000.000· 0,571753 = 571.753 Ft (Összeállította: Naár János)


4


A pénzügyi szolgáltatások fajtái A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körét az 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 3. §-a határozza meg. Pénzügyi szolgáltatásokat és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat – a pénzfeldolgozási tevékenység kivételével - kizárólag pénzügyi intézmények végezhetnek. Pénzügyi szolgáltatások: a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: 1. betét gyűjtése (a betétes a pénzét ideiglenesen a hitelintézet rendelkezésére bocsátja, amely a betét használatáért kamatot fizet, és a köteles a betét összegét visszafizetni); 2. hitel és pénzkölcsön nyújtása (a hitelintézet pénzt bocsát a hitelt felvevő adós rendelkezésére, az adós pedig kötelezettséget vállal a felvett hitel visszafizetésére és a kikötött kamat valamint az egyéb díjak megfizetésére); 3. pénzügyi lízing (az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a lízingbevevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj törlesztésének ütemezését); 4. pénzügyi szolgáltatás közvetítése; 5. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása (a hitelintézet az ügyfél megbízására részére pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési forgalmát); 6. elektronikus pénz kibocsátása; 7. papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása (pl. utazási csekk, váltó); 8. kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; 9. valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel történő kereskedelmi tevékenység; 10. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység, amelynek célja a hitelintézet betétszerzési, pénzkölcsönző és egyéb szolgáltató tevékenységének elősegítése); 11. letéti szolgáltatás (a hitelintézet ügyfelétől értéket /pénz, értékpapír stb./ vesz át azzal, hogy ügyfele megbízása alapján megőrzi, elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele rendelkezésére), széfszolgáltatás (a hitelintézet vállalja, hogy díjfizetés ellenében ügyfelének állandóan őrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló zárható fiókot/rekeszt bocsát rendelkezésére); 12. hitel referencia szolgáltatás; 13. követelésvásárlási tevékenység. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások fajtái A kiegészítő szolgáltatások kockázata nem olyan mértékű és a tevékenység nem kíván különleges feltételeket, ezért nem indokolt a speciális működési követelmények előírása. A következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: 1. pénzváltási tevékenység (külföldi fizetőeszköz adásvétele belföldi fizetőeszköz ellenében / külföldi fizetőeszközök adásvétele más külföldi fizetőeszköz ellenében); 2. fizetési rendszer működtetése (elszámolásforgalmi ügylet: elektronikus elszámolási rendszerek működtetése); 3. pénzfeldolgozási tevékenység (bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiságuk és forgalomképességük ellenőrzése, az újra forgalomba hozható tételek /kötegek, rolnik/ összeállítása); 4. pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon (a résztvevők között forintügyletek, deviza-hitel ügyletek, devizabetét-ügyletek, devizák adásvételének közvetítése); 5. forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.



5


2. A bankrendszer Bankrendszer: adott ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összessége. Alapvető feladata a társadalom megtakarításainak összegyűjtése és befektetése, a kockázatok elosztása és a pénzforgalom bonyolítása. Az egy és kétszintű bankrendszer sajátosságai 1) Egyszintű bankrendszer (hazánkban 1986. december 31-ig) Az ország központi bankja a jegybank, amely – ellátja a jegybanki feladatokat, – közvetlen kapcsolatban áll a gazdasági élet szereplőivel: = vezeti számláikat, = lebonyolítja fizetési forgalmukat és = hitelt folyósít részükre. A központi bank mellett működő többi szakosított bank (szakbank) meghatározott ügyfélkör számára meghatározott szolgáltatásokat végzett. 2) Kétszintű bankrendszer (1987. január 1-től kétszintű a bankrendszer Magyarországon) Jellemzői: – a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdasági élet szereplőivel, csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal (üzleti bankok: kereskedelmi bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek), ezért nevezik a bankok bankjának; – a második szinten álló pénzintézetek (üzleti bankok, pénzügyi vállalkozások) végzik a pénzintézeti tevékenységeket (pénzügyi szolgáltatásokat), melyek jellemzői a következők: = nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági forma jellemző rájuk, = vegyes profilúak, = területi kötöttség nélküliek, = a pénzintézetek között verseny van. A magyar bankrendszer felépítése A hazai bankrendszer kétszintű. I. (felső) szint: Jegybank (MNB)

II. (alsó) szint:

Pénzügyi intézmények Hitelintézetek

Bankok

Szakosított hitelintézetek

Lakástakarékpénztárak

Jelzáloghitelintézetek


(Monetáris hatóság)

(Monetáris végrehajtók)

Pénzügyi vállalkozások Szövetkezeti hitelintézetek Fejlesztési hitelintézetek

Takarékszövetkezetek

Hitelszövetkezetek


6


A monetáris hatóság Monetáris hatóságon szűkebb értelemben egy ország központi bankját (jegybankját) értjük, míg tágabb értelmezésben a központi bankon kívül az országban működő többi állami pénzügyi ellenőrző szervet is érthetjük. Magyarország központi bankja a Magyar Nemzeti Bank, amely egyben a pénzpiacok állami felügyeletét is ellátja. Az MNB szervezeti jellemzői, elsődleges célja, alapfeladatai Státusza: önálló, feladatai végrehajtása és kötelességei teljesítése során független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi; nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat a Kormánytól, politikai párttól, az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól. Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság; részvényei a Magyar Állam tulajdonában vannak, az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter (jelenleg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) képviseli; jegyzett tőkéje 10 milliárd Ft; a cégjegyzékben nem szerepel, nevében az Rt. elnevezést nem használja, az MNB-ben közgyűlés nem működik (alapítás éve: 1924) Szervei: 

Monetáris Tanács: az MNB alapfeladataival kapcsolatos szakmai kérdésekben a legfontosabb döntéshozó testület



Pénzügyi Stabilitási Tanács: hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal; tagjai: az MNB elnöke (Dr. Matolcsy György), mint a Tanács elnöke, az alelnökök és az elnök által kijelölt vezetők



Igazgatóság: felelős a Monetáris Tanács és Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért; tagjai: az MNB elnöke, mint az igazgatóság elnöke és az alelnökök



Felügyelőbizottság: az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve, melynek irányítása alá tartozik az MNB belső ellenőrzési szervezete; az elnökét (Járai Zsigmond) és három tagját az Országgyűlés választja, egy tagot az államháztartásért felelős minisztert képviseli, egy pedig a miniszter által megbízott szakértő.

Az MNB elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása (a nemzeti pénz értékállóságának megőrzése). E cél veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikájának megvalósulását azzal, hogy kiszámítható és hiteles monetáris politikájával az inflációt alacsony szinten tartja. Az MNB alapvető feladatai:  meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát:  kizárólagosan jogosult a törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegy és éremkibocsátásra:  hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt:  támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását:  a pénzforgalom zavartalan működése érdekében kialakítja, szabályozza és működteti a pénzforgalmi rendszert:  feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra: A Monetáris Tanács, a monetáris politika Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika eszközeit önállóan alakítja ki. A Monetáris Tanács tagjai: a) belső tagok: az MNB elnöke és három alelnöke b) külső tagok: az Országgyűlés által választott 2-5 elismert közgazdász A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A tagokat az Országgyűlés választja, a mandátum 6 évre szól és nem meghosszabbítható. Szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.



7


Monetáris politika: Az MNB elsődleges célja szolgálatában a monetáris politikai eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet. Monetáris politikai eszközök: azok az eszközök, amelyeket a jegybank a monetáris politika gyakorlati végrehajtása során alkalmaz. a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt (az ületi bankoknak). b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki: MNB forintkötvény és MNB devizakötvény (nem kamatozik, jegybanki alapkamattal diszkontált kibocsátási vételáron kerül értékesítésre). d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg:  külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra  irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg e) értékpapírokat visszleszámítol: az MNB a pénzszűkében lévő üzleti bankoktól váltót vásárol (lejárat előtt), ami által pénz kerül a bankokba. (A váltót a bankok a vállalkozásoktól vásárolják, amit leszámítolásnak nevezünk.) Az ellenértéket a bankok hitelezésre használják fel. f) a kötelező jegybanki tartalék szabályozása: a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a tartalékot helyezzenek el az MNB-nél (a tartalék mértékét határozza meg a tartalékráta) g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz. Az MNB hatósági és felügyeleti feladatai Hatóságként jár el  a pénzügyi szervezetek, valamint tevékenységek feletti felügyeletet gyakorolva az o engedélyezési, o ellenőrzési, o fogyasztóvédelmi ellenőrzési és o piacfelügyeleti eljárás során.  a törvényes fizetőeszközről (jelenlegi vagy bevont) utánzat készítésének engedélyezése és ellenőrzése,  a jegybanktörvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése során. Ellátja a pénzügyi intézmények felügyeletét, melynek célja  a zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,  a szervezetek prudens (körültekintő, biztonságos) működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,  a pénzügyi rendszert fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, megelőző intézkedések alkalmazása,  a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme. A monetáris végrehajtók (pénzügyi intézmények) Pénzügyi szolgáltatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. A pénzügyi intézmények a pénzügyi szolgáltatások üzletszerű folytatása mellett kizárólag csak a törvényben meghatározott (pénzügyekkel rokon) egyéb tevékenységeket végezhetik (pl. kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, biztosításközvetítői tevékenység végzése, befektetési szolgáltatási tevékenység végzése, aranykereskedés, részvénykönyvvezetés, elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatás, követelések behajtása stb.)



8


1) Hitelintézetek: azok a pénzügyi intézmények, amelyek a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet gyűjtenek, valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújtanak. (minimum ezeket végezniük kell!!!) Kizárólag jogosultak a betétgyűjtésre, valamint a pénzváltási tevékenység nyújtására.  Bank: üzletszerűen foglalkozik betétgyűjtéssel, saját tőkét meghaladó mértékű pénzeszköz elfogadásával, hitel és pénzkölcsön nyújtásával és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával. Jogot szerezhet minden pénzügyi szolgáltatás végzésére.  Szakosított pénzintézet: külön törvény által meghatározott pénzügyi szolgáltatások végzésére felhatalmazott pénzügyi intézmény: o Jelzálog-hitelintézet  jelzáloghitelezés (OTP Jelzálogbank, UniCredit Jelzálogbank, FHB Bank) o Lakástakarékpénztár  lakáscélú megtakarítások gyűjtése és lakáscélú hitelnyújtás (Fundamenta-Lakáskassza, OTP Lakástakarékpénztár, Erste Lakástakarékpénztár) o Fejlesztési hitelintézet  fejlesztések finanszírozása (Magyar Fejlesztési Bank) Nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére.  Szövetkezeti hitelintézet: a helyi lakosság, illetve a kisvállalkozások részére nyújt pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat. Nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. Fajtái: o Takarékszövetkezet: kb. 1600 fiókja működik hazánkban o Hitelszövetkezet: a pénzváltás kivételével tevékenységeit csak saját tagjai korében végezheti 2) Pénzügyi vállalkozások: pénzügyi szolgáltatások közül egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet. A pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon a pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti. Nem jogosul a következők végzésére:  betétgyűjtés,  pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása,  elektronikus pénz kibocsátása,  pénzváltási tevékenység. Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás csak a következő két tevékenysége végezheti: = kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, = pénzügyi szolgáltatás közvetítése. A törvény a pénzügyi vállalkozások közé sorolja a pénzügyi holdingtársaságot is. Pénzfeldolgozási tevékenységet pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet is végezhet. A pénzügyi intézmények csak meghatározott társasági formában, meghatározott saját tőkével alapíthatók és tevékenységüket kizárólag az MNB által kiadott engedély birtokában kezdhetik meg. Alapítási feltételek: Pénzügyi intézmény fajtája Szervezeti forma Induló tőke legkisebb összege Bank Rt. 2 milliárd Ft Szakosított hitelintézet Rt. tevékenységtől függő Szövetkezeti hitelintézet Szövetkezet 300 millió Ft (15 tag) Pénzügyi vállalkozás Rt, szövetkezet, alapítvány 50 millió Ft (500 millió Ft a fizetési rendszert működtető, 2 milliárd Ft pénzügyi holding esetében) Pénzügyi intézmény alapításához az induló tőkét kizárólag pénzbeni hozzájárulással lehet teljesíteni. Az induló tőkét a működés megkezdéséig kizárólag olyan hitelintézetnél vezetett fizetési számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.



9


Ajánlott linkek: Dr. Vigvári András: A pénzügyek alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 2010. Digitális Tankönyvtár http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_c4_1070_1072_penzugyekalapjai_scorm/bo rito_rxPqTTRcIho5cvm0.html Naár János: A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer prezentáció http://www.katolikuskeri.hu/tantargyak/gazdalap.htm


V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium 10

A PÉNZ FOGALMA, FUNKCIÓI. A MAGYAR BANKRENDSZER

Recommend Documents