A magyar bakrendszer regionális vetületben
UNICREDIT GROUP
A magyar bankrendszer regionális vetületben Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Az államháztartási stabilitás és a versenyképesség című vándorgyűlése alkalmából Előadó: Dr. Patai Mihály – elnök-vezérigazgató, UniCredit Bank Hungary; elnök, Magyar Bankszövetség; alelnök Magyar Közgazdasági Társaság Társszerző: Halász Ágnes – vezető közgazdász, Közgazdasági & Stratégiai Elemzések, UniCredit Bank Hungary
Kecskemét, 2016. szeptember 15-17.
KKE országok összehasonlításban – a magyar gazdaság relatív lemaradásban a régióban Az egy főre jutó GDP tekintetében hazánk továbbra is kedvezőtlen pozícióban áll Bár a magyar gazdaság teljesítménye erősödött az elmúlt években, a felzárkózás üteme lassú Ebben a magánszféra és az állam egyidejű és túlzott mértékű eladósodása is szerepet játszott Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson, 2015-ben 140
Ausztria Németország
135
Egyesült Királyság Eurózóna
130
Franciaország
125
EU-28
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Németország
EU28
120
Olaszország Spanyolország
115
Csehország
110
Szlovénia Portugália
105
Szlovákia
100
Görögország Lengyelország
95
Magyarország
Forrás: Eurostat, UniCredit Research
2016.I. n.év.
2015.III. n.év.
2015.I. n.év.
2014.III.n.év.
2014. I. n.év.
2013.III.n.év.
2013. I. n.év.
2012. III. n.év.
2012. I. n.év.
2011. III. n.év.
2011. I. n.év.
2010. III. n.év.
40 000
2010. I. n.év.
30 000
2009. III. n.év.
20 000
2009. I. n.év.
10 000
2008. III. n.év.
0
2008. I. n.év.
Bulgária
2007. III. n.év.
Románia
2007. I. n.év.
90
Horvátország
2
GDP növekedés, 2007 I. név=100%
Hazánk sérülékenysége jelentősen csökkent, de az államadósság szintje továbbra is magas
A magyar gazdaság sérülékenysége jelentősen csökkent az elmúlt években a forint finanszírozás erősödésével, valamint a külföldi befektetők arányának csökkenésével A bankok kiszorítása a 3 hónapos jegybanki betétből tovább mérsékelheti a külföldi befektetők arányát Régiós összehasonlításban az államadósság szintje még mindig magas, a kitettséget pedig növeli a magas a megújítási szükséglet
Az államadósság szintje és a megújítási igény alakulása
Forrás: IMF, KSH, ÁKK, UniCredit Research 3
A magyar államadósság jellemzői
A tartósan laza monetáris kondíciók fennmaradnak
A nagy jegybankok laza monetáris politikája lehetővé tette a régiós alapkamatok csökkentését is A FED és az EKB eltérő monetáris politikája fennmarad a következő időszakban, FED idén egy, jövőre két alkalommal szigorít várakozásunk szerint, miközben az EKB fokozhatja lazítását A magyar alapkamat tartósan 0,9%-on maradhat 2016-2017 során Új nem-konvencionális intézkedés: a 3 hónapos jegybanki irányadó eszköz korlátozása; várható hatás: bankközi kamatok további csökkentése, hitelezés és növekedés támogatása, banki állampapír-kereslet további növelése, a hozamok csökkentése, külföldiek kiszorítása az állampapírpiacról Alapkamatok alakulása a régióban 20
15
10
5
0
HU 4
PL
Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
SK
RO
CZ
BG
SRB
HR
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2015-ben
%
50 40
Mérlegfőösszeg változás 2015, %
Veszteséges, de növekvő mérlegfőösszeg
Nyereséges és növekvő mérlegfőösszeg
30 20 10
Adózott eredmény 2015, mrd HUF
0 -10 -20
-30 -40 -50
Veszteséges és csökkenő mérlegfőösszeg -150
5
-100
Nyereséges, de csökkenő mérlegfőösszeg -50
0
X tengely: Adózott eredmény 2015 (Mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás 2015/2014 (%pont) A buborékok nagysága a 2015. évi piaci részt mutatja Megjegyzés: MSZSZ, egyedi adatok
50
100
150
Forrás: Anyabanki jelentések alapján számolva, Banki jelentések, MNB, UniCredit Bank Hungary
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2016 I. Negyedévében
20% Veszteséges, de növekvő
Nyereséges és növekvő mérlegfőösszeg
Mérlegfőösszeg változás év/év %
mérlegfőösszeg 15% 10% 5%
Adózott eredmény mrd HUF
0% -5% -10% -15%
Nyereséges, de csökkenő mérlegfőösszeg
Veszteséges és csökkenő -20% mérlegfőösszeg -25
6
0
25
50
X tengely: Adózott eredmény (mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás év/év (%pont) A körök nagysága a becsült piaci értéket mutatja Megjegyzés: Konszolidált, IFRS adatok, OTP Core – Magyarországi alaptevékenység, Takarék adatok a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektort mutatja
Forrás: Anyabanki jelentések alapján számolva, Banki jelentések, MNB, UniCredit Bank Hungary
75
A magyar bankszektor főbb szereplőinek teljesítménye 2016 I. Félévében
20% Veszteséges, de növekvő
Mérlegfőösszeg változás év/év %
Nyereséges és növekvő mérlegfőösszeg
mérlegfőösszeg 15% 10%
Adózott eredmény mrd HUF
5% 0% -5% -10% -15%
Veszteséges és csökkenő -20% mérlegfőösszeg -25
7
Nyereséges, de csökkenő mérlegfőösszeg 0
25
50
X tengely: Adózott eredmény (mrd HUF), Y tengely: Mérlegfőösszeg változás év/év (%pont) A körök nagysága a becsült piaci értéket mutatja Megjegyzés: Konszolidált, IFRS adatok, OTP Core – Magyarországi alaptevékenység, Takarék adatok a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektort mutatja
Forrás: Anyabanki jelentések alapján számolva, Banki jelentések, MNB, UniCredit Bank Hungary
75
Magyarországon régiós viszonylatban alacsony a külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben
Régiós viszonylatban Magyarországon magasnak mondható a hazai irányítású banki szereplők súlya Az elmúlt években az arány tovább növekedett, közelítve ezáltal a nyugat-európai országok szintjét A régióban jellemző, hogy a nagyobb hazai irányítás mögött magas állami tulajdon húzódik meg (pl. Lengyelország, Szlovénia). Külföldi tulajdon aránya a bankrendszerben a mérlegfőösszeg %-ában
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 HU
PL
SK 2006
8
Forrás: BSCEE, MNB, UniCredit Strategic Analysis
RO
CZ 2015
BG
SRB
HR
A válság hatására a magyar bankszektor zsugorodása hazánkban erőteljesebb volt mint a régió többi országában
A kétezres években a banki eszköz- és hitelállomány felduzzadása általánosan megfigyelt jelenség volt az erősödő gazdasági teljesítménnyel, az integráció mélyülésével összhangban. A hitelállomány felépülését hazánkban nagyrészt a devizahitelezés, kisebb részt a projektfinanszírozás hajtotta. Az elmúlt öt évben a magánszektor adósságleépítése, a növekedés lassulása, a banki finanszírozás szerepének csökkenése, a banki reputáció romlása jelentős korrekciót eredményezett A régiós bankszektorok mérlegfőösszegének alakulása (a GDP %-ában)
160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2006 HU
2007
2008 PL
2009 SK
9
Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
2010 RO
2011 CZ
2012 BG
2013
2014 SRB
2015 HR
A hitelállomány zsugorodása különösen jelentős volt a magyar bankrendszerben
Magyarország a régiós átlagot meghaladó növekedéssel az egyik legmagasabb GDP-arányos hitelállományt érte el a válság begyűrűzésekor A belföldi ügyfélhitelek az eszközállomány zsugorodását meghaladó mértékben csökkentek, a GDP 70%-áról 40% alá Az állampapírok arányának jelentős növekedése (az eszközállomány 10%-áról 20% fölé nőtt 10 év alatt) ellensúlyozta a hitelállomány zsugorodását a banki mérlegekben A régiós bankszektorok belföldi ügyfélhiteleinek alakulása (a GDP %-ában)
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006 HU 10
2007
2008 PL
2009 SK
2010 RO
Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
2011 CZ
2012 BG
2013
2014 SRB
2015 HR
A magyar vállalati hitelezés tartósan gyenge és visszafogott, messze alulteljesítő a régióban
A vállalati hitelezés permanensen gyenge, különösen a régió többi országához képest. A hitelezési folyamatok és a beruházási aktivitás szétvált egymástól. A beruházások finanszírozásában a banki hitelek szerepe csökkent részben az EU-s források, részben pedig a rendkívül laza EKB monetáris politika miatt olcsó külföldi hitelek miatt.
A vállalati hitelezés alakulása a régióban (2006 = 100%)
350% 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 2006
2007 HU
11
2008 PL
2009 SK
2010 RO
Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
2011 CZ
2012 BG
2013 SRB
2014
2015 HR
A lakossági jelzáloghitelezésben fontos változások történtek a válság óta, ami a magyar pozícióban jelentős elmozdulást eredményezett
A lakossági hitelek GDP-arányos mértéke az erőteljes felépülést követően jelentősen esett 2012-ben a végtörlesztés hatására. Az adósságleépítés azóta is megfigyelhető, a háztartások a válság óta nettó törlesztőpozícióban voltak Magyarországon. A lakásberuházások növekedésével a hitelkereslet is növekszik, 2016 fordulópontot hoz, de a cseh vagy szlovák szinttől várhatóan tartósan elmarad a magyar állomány Lakossági hitelek a GDP %-ában
45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2006 HU
12
2007
2008 PL
2009 SK
Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
2010 RO
2011 CZ
2012 BG
2013
2014 SRB
2015 HR
A régióban hazánk mellett Romániában és Horvátországban volt jellemző a devizahitelek túlzott mértékű felfutása a jelzáloghitelek piacán
A devizahitelezés felfutásának okai hazánkban többrétűek: 1) a kétezres évek elején elindított a gazdasági ciklus és a lakástámogatási program fokozta a hitelkereslet, ami erősítette a versenyt a bankok között az állami támogatásra nem jogosultak körében is; 2) a magas forintkamatok; 3) stabil árfolyam; 4) az EU-s csatlakozást követően a valutaövezetbe való belépés közelsége Ezzel szemben például Csehországban a korona és az eurókamatok nem tértek el lényegesen; Szlovákia 2007-ben belépett az ERM II-be Devizahitelek a lakossági hitelek %-ában
90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% HU
PL
SK 2006
13
Megjegyzés: Románia esetében 2014 év végi adat Forrás: Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
RO* 2010
CZ 2015
BG
HR
A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, amelyek a legsérülékenyebbek voltak 2008-ban a túlzott devizahitelezés miatt
A bankszektor jövedelmezősége azokban az országokban romlott a leginkább, ahol a sérülékenységet jelentősen növelte az 50% feletti devizaarány a portfolióban, magas ráutaltság a külföldi forrásokra, a hitel/betét mutatót többszörösen meghaladó devizahitel/betét ráta Eközben a csehek, szlovákok és lengyelek jól teljesítettek Sajáttőke-arányos nyereség* (ROE, %)
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15%
-20% HU 2006
14
PL 2007
SK 2008
2009
RO 2010
CZ 2011
BG 2012
SRB 2013
2014
HR 2015
*A rendkívüli tételek nélkül számolt adózás előtti eredményre kalkulált megtérülés, kivéve Magyarország esetében, ahol a hivatalos adózás előtti eredményt vettük figyelembe a devizahitelek elszámolásához kapcsolódó tételek nagyságára tekintettel, melyek a rendkívüli eredményt is érintették Forrás: MNB, Nemzeti Jegybankok, UniCredit Strategic Analysis
A régió több országában is bevezetésre kerültek adminisztratív intézkedések a bajba jutott devizahitelesek támogatására, szanálási alapok, banki különadó. A terhek mértéke ugyanakkor hazánkban a legnagyobb Banki különadó*
Magyarország
2010-től
Pénzügyi tranzakciós Adó/Illeték*
2013-tól
Egyéb szabályozás • •
•
Lengyelország
2016-tól
Szlovákia
2012-től
Románia
2011-től
Végtörlesztés Devizahitelek elszámolása Konverzió
• • •
Szolidaritási Alap Szanálási Alap Konverzió (folyamatban)
•
Szanálási Alap
•
Szanálási Alap
•
Kötelező tartalék
•
Árfolyam és kamatfixálás a CHF fogyasztási hiteleknél, majd konverzió Szanálási Alap
Csehország
Bulgária Szerbia
Horvátország • 15
Forrás: CEE Institutional Affairs, UniCredit Strategic Analysis
Összegzés
A magyar bankrendszer levált a régiós bankrendszer
∑
főáramáról; különös tekintettel: A külföldi / belföldi tulajdonosi arányra; Az állami eredetű, állandó költségekre; A hitel-oldal növekedési lehetőségére; és A potenciális, hosszútávú profitabilitásra.
Köszönöm a figyelmet! 16
