A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései „ A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt.”
Dr. Patai Mihály: Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban című vándorgyűlése alkalmából
1 Eger, 2012 szeptember 27.
Új globális realitás
A pénzügyi szektor társadalmi-politikai beágyazottsága megváltozott. Új fejezet nyílt a bankolás történetében. - A politikai és pénzügyi elit viszonyrendszerében elmozdulás következett be, az előbbi javára; - A nemzetközi és hazai szabályozási környezet szigorodott; - A fogyasztói érdekvédelem és érdekérvényesítés erősödött. Világgazdasági okok következtében a pénzügyi likviditás drágább és ritkább, különösen régiónkban (mivel likviditás importőrök vagyunk) 2
A magyar bankok tőke-megfelelési (TMM) mutatója %-ban
3
Hitelintézetek hitelei folyóáron, MRD HUF-ban
4
Hitelintézetek hitelei árfolyam- és inflációszűrten, MRD HUF-ban
5
Inflációval szűrt GDP és vállalati hitelállomány változása 1993-2012 nem p.ü. vállalati hitelek (reálérték) éves változás
1992
nem p.ü. vállalati hitelek, reálérték, éves változás
GDP változás
GDP változás
-3,10%
2002
0,51%
4,10%
1993
-14,07%
-0,60%
2003
13,45%
4,00%
1994
-2,89%
2,90%
2004
5,93%
4,50%
1995
-7,85%
1,50%
2005
9,70%
3,20%
1996
4,61%
0,70%
2006
8,99%
3,60%
1997
18,53%
3,90%
2007
3,76%
0,80%
1998
1,57%
4,80%
2008
3,58%
0,80%
1999
7,77%
4,10%
2009
-8,72%
-6,70%
2000
20,84%
4,90%
2010
-5,51%
1,20%
2001
0,27%
3,80%
2011
-2,03%
1,60%
2012. I. f.é.ann ul
6 -25,13%
-2,40%
Beruházások a GDP %-ában 33 Csehország Magyarország EU27 Ausztria Lengyelország
31 29 27 25 23 21 19 17
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
15
■A beruházási ráta 2009 óta meredeken zuhan, 2010 óta pedig már az EU átlagával szemben is „nyílik az olló” ■ 2012 II.né-ben a ráta statisztikai mélypontra esett: 16.4% 7 Forrás: Eurostat, MNB
Vállalati hitelezés nemzetközi összehasonlításban 115
%
%
115 110
105
105
100
100
95
95
90
90
85
85
80
80
75
75
2008. okt. nov. dec. 2009. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2010. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2011. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2012. jan. feb. márc. ápr. máj. jún.
110
BG
PL
CZ
HU
RO
SK
Balti államok
Eurozóna
A válság kitörése óta és jelenleg is a vállalati hitelpiacot a zsugorodás jellemzi. 8 Forrás: Eurostat, MNB
Eszközarányos banki eredmények félévenként (évesítve) 2002-12. 1) Csökkenő kamat+nem kamateredmény, 2) Javuló működési költség, 3) Romló értékvesztés változás + nem egyéb nem kamateredmény (benne banki különadó)
9
Féléves ROE értékek (évesítve) 2002-2012
Extra alacsony profitabilitás 1994-2012 között! - 3,2% ROE átlag!
10
Vállalati reálhitel általában akkor nő, amikor a banki reál-ROE pozitív
reálroe
vállalati reálhitel (CPI-vel)
1994
-3,77%
-2,89%
1995
-5,41%
-7,85%
1996
0,61%
4,61%
1997
0,66%
18,53%
1998
-2,76%
1,57%
1999
-4,28%
7,77%
2000
1,39%
20,84%
2001
3,40%
0,27%
2002
9,67%
0,51%
2003
12,55%
13,45%
2004
15,76%
5,93%
2005
19,06%
9,70%
2006
18,04%
8,99%
2007
8,78%
3,76%
2008
4,94%
3,58%
2009
4,73%
-8,72%
2010
-4,17%
-5,51%
2011
-13,85%
-2,03%
-5,00%
-25,13%
2012. I. f.é.annul
11
A hazai bankrendszer jövedelmezőségének helyreállítása alapvető fontosságú a forrásokért folytatott versenyben, valamint a gazdaság hitelezhetősége szempontjából! Az alapok (jövedelemtermelés, költséghatékonyság) még biztosítottak…
Románia
Bulgária
Szlovákia
Magyarország
Észtország
Litvánia
Csehország
Szlovákia
Lengyelország
Németország
Lettország
Ausztria
-0,5 Belgium
-5 Bulgária
0,0 Olaszország
0 Mo. - korrigált
0,5
Románia
5
Szlovénia
1,0
Magyarország
10
Csehország
1,5
Lengyelország
15
2,0
ROA (jobb skála)
Szlovénia
ROE
Észtország
20
Litvánia
2,5
Ausztria
25
Lettország
% 3,0
%
(kamatjövedelem/mérlegfőösszeg)
Olaszország
30
Bankrendszerek kamatmarzsa
Belgium
Bankrendszer adózás utáni jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban 2011-ben
%
Németország
4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0
Bankszektor negyedéves adózás előtti eredménye (tény, ill. bankadó és végtörlesztés nélkül)
150 100 50 0
A magyar bankszektor a válság alatt is megőrizte „szokásos üzleti tevékenység” melletti jövedelmezőségét elsősorban a költséghatékonyságának köszönhetően.
-50
1Q 2010
2Q 2010
3Q 2010
4Q 2010
1Q 2011
2Q 2011
3Q 2011
4Q 2011
1Q 2012
-100 -150 -200 -250
12
-300 Tény PbT act.
Banki különadó és végtörlesztés PbT (w/o SBT & ERP) nélkül
2Q 2012
Hitel/Betét arány a bankoknál 2009. március után csökken
13
A külföldi források nemzetközi összehasonlításban
- régiós összehasonlításban gyors forráskiáramlás, mely részben a mérleg-alkalmazkodás eredője, de a hazai bankok veszteséges működése is gyengíti tőke- és forrásvonzó képességüket
14 Forrás: nemzeti bankok
Az anyabanki forráskiáramlással nőtt az anyabanki devizaswapok állománya - jelentős likviditási, lejárati és árfolyamkockázat 26
Mrd EUR
Mrd EUR
16
Közvetlen anyabanki források
IV.
III.
0 II.
10 2011. I.
2 IV.
12 III.
4
II.
14
2010. I.
6
IV.
16
III.
8
II.
18
2009. I.
10
IV.
20
III.
12
II.
22
2008. I.
14
2007. IV.
24
Anyabanki forrás + anyabanki swap
Anyabanki swapok (jobb skála)
15 Forrás: MNB
A válságokat követő mérlegalkalmazkodás – meddig tart?
- 4 évet követően a hitel/betét mutató 90-110% közötti sávban stabilizálódik, melyet fenntartható,
betét-dinamika által irányított hitelezés követ.
A hitel/betét mutatók válságtapasztalatok alapján 150
%
%
150
140
140
130
130
120
120
110
110
100
100
90
90
80
80 t
t+1
t+2
t+3
t+4
Skandináv válság (91') Nemzetközi válságtapasztalatok Japán (92')
t+5
t+6
t+7
t+8
t+9
t+10
USA (2007) Eurozóna (2007)
16 Forrás: MNB
2012 – fő kihívások a magyar bankrendszerben 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. -
A bankok feltőkésítése megtörtént; A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; A külső likviditás bevonása szűkül – kisebb hitel/betét arány. 2. A banküzlet növekedési potenciálja beszűkül •
A lakossági hitelezés újraértelmezése; - expanzióból → optimalizálás; - a hitel szerepe és feltételrendszere.
•
„Real estate financing” új korszakba lép; új feltételrendszer; - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb kockázati feltételek. 17
2012 – fő kihívások a magyar bankrendszerben •
3.
A „souvereign risk” átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek; és - az állami vállalatok terén; - a multinacionális vállalatoknál nő a központi cash-pool szerepe. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; - egy szerény profitabilitású bankrendszer létével.
18
∑ •Stabil tőkemegfelelés és tulajdonosi háttér; •Korlátozott növekedési potenciál a következő években; •Kimeríthetetlen türelem és alkalmazkodási attitűd a társadalmi-politikai beágyazottság okán; •A bankrendszer társadalmi-politikai rehabilitációja elkerülhetetlen.
„ A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt.” 19
Mellékletek
20
Melléklet 1. 2010. jún.- 2012. jún. folyóáron a hitelállomány 14,8-19,2 %-kal csökkent
HITELINTÉZETEK ÖSSZESEN, FOLYÓÁRON MRD HUF ÉS % 2010. június
2011. június
2012. június
2012. 2011. június/ június/ 2010 június 2011 június
KÉTÉVES CSÖKKENÉS(-) NÖVEKEDÉS(+) FOLYÓÁRON %BAN
Pénztár és elszámolási számlák 790
711
855
90,1%
120,1%
7,9%
7 857
8 285
8 454
105,5%
102,0%
7,3%
2 027
1 898
1 813
93,6%
95,5%
-11,2%
20 886 18 569 17 441
88,9%
93,9%
-18,0%
Értékpapírok összesen Jegybanki és bankközi betétek
Hitelek (nettó állomány) vállalkozói hitelek háztartások hitelei
6 981
6 295
6 020
90,2%
95,6%
-14,8%
8 233
7 768
6 794
94,3%
87,5%
-19,2%
34 118 31 724 31 079
93,0%
98,0%
-9,3%
21
Eszközök összesen
Melléklet 2. Reálértéken a havi átlagos csökkenés 42 hónapja, 2008. december óta: Hitelek: 1,10%, vállalkozói hitelek 1,16%, háztartási hitelek: 0,87% HITELINTÉZETEK ÖSSZSESEN
2008. DEC
2008. 2009. DEC=100 JÚNIUS
2010. JÚNIUS
2011. JÚNIUS
2012. JÚNIUS
Pénztár és elszámolási számlák
556
100
94
102
91
99
Forgatási célú értékpapírok Befektetési céllal vásárolt értékpapírok
2156
100
146
135
153
141
2429
100
96
120
111
112
Értékpapírok összesen
4585
100
119
127
131
125
Jegybanki és bankközi betétek
1796
100
88
81
73
66
694
100
66
70
10
45
1102
100
102
88
112
79
92
83
74
63
ebből: jegybanki betétek bankközi betétek
Hitelek (nettó állomány) vállalkozói hitelek háztartások hitelei
16847 100 6029
100
94
79
71
61
6060
100
94
91
85
69
Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök
419
100
90
75
65
68
801
100
102
75
54
64
Saját eszközök
537
100
88
83
82
79
26056
100
97
91
84
76
Eszközök összesen
22
Melléklet 3. Vállalati reál-hitelállomány és a GDP együtt nőtt és csökkent 1992-2012-ben.
23
Melléklet 4. ROA az értékvesztés+egyéb nem kamateredmény függvényében negyedévente
24
Melléklet 5. GDP termelés és felhasználás 2012 II.né. A nemzetgazdasági ágak többségének a teljesítménye stagnált vagy visszaesett. Az elmúlt két év növekedésének hajtóerejét jelentő exportorientált feldolgozóipar bővülése az elmúlt negyedévben megtorpant. Megtermelt és felhasznált GDP -1,3%*
Szolgáltatások -0,2%
Ipar -0,7%
Építőipar -10,7%
Mezőgazdaság -10,4%
Közössgi fogy. -2,9%
*2012 II.né. év/év változás (%), naptárhatás nélkül Forrás: KSH
Belf-i felhasználás -3,4%
Export 2,1%
Végső fogyasztás -1,8%
Bruttó felhalmozás -9,5%
Háztartási fogy. -1,6%
Beruházások -4,5%
Import 0,2%
Készletezés -
25
Melléklet 6. Banki forrásköltségek emelkedése Rövid és hosszú lejáratú bankközi hozamok alakulása
26 Forrás: MNB Megjegyzés: a bankközi hozamgörbe illesztése BUBOR, FRA, IRS hozamok alapján spline interpoláció módszerrel történik.
