A bankrendszer előtt álló kihívások

2009.03.16. 14:46

A bankrendszer előtt álló kihívások Bankkonferencia 2006. november 13-14. PSZÁF

Előadó:

Dr. Csányi Sándor Elnök-vezérigazgató OTP Bank

2006. november 13.

Rövid távon a megszorító program hatásai, középtávon az ügyfelek elvárásainak való megfelelés és a verseny fokozódása a fő kihívás a bankok előtt - Agenda A gazdasági megszorító csomag hatására 2007-ben a korábban vártnál 1,3%kal kisebb lehet a GDP növekedés, 10%-kal kisebb a háztartások rendelkezésre álló jövedelme és ~200 bázisponttal magasabb a kamatszint. Rövid távú kihívások

Megnő-e a hitelkockázati költség a nagyobb kamat- és törlesztési teher miatt? Milyen mértékben lassul le a pénzügyi közvetítés mélyülése, a hitel- és betétállományok növekedése?

Az elmúlt évek magas jövedelmezősége új szereplőket vonz a banki, pénzügyi közvetítői piacra, fokozódik a verseny. Közép távú kihívások

Sikerül-e a bankoknak elkerülniük értékajánlatuk kommoditizálódását? Javul-e az ügyfelek banki élménye? Hogyan változik az értékesítési/ügyfél-kapcsolattartási csatornák szerepe? Hogyan hatnak a szabályozói változások a bankszektorra?

A bankrendszer előtt álló kihívások 2

A kiigazító csomag intézkedései elsősorban bevételnövelésre irányulnak, miközben a kiadásoldalt érintő reformtörekvések hosszabb távú hatásai még nem láthatók A költségvetési megtakarítások szerkezete

Az eddig megismert kiigazító csomag jellemzői Az összes egyenlegjavulás 64%-a a bevételek növeléséből származik. A többlet adóteher 60%-a az alkalmazottak egy kis – az adófizetők mindössze 10%-át – sújtja. A növekvő adóelkerülés veszélyeztetheti a tervezett adóbevételek teljesülését. Az adóemelések rontják a nemzetközi versenyképességet, növelik az inflációt, és lassítják a növekedést.

A költségvetési kiigazítás hatása az egyes szektorokra

A kiadásoldali megtakarítások nagy része az ártámogatások visszafogásából származik. A jóléti kiadások és a közszolgáltatások rendszerének (egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer, közigazgatás) mélyreható átalakítása nélkül kétséges, hogy az államháztartás egyenlege tartósan javítható-e. Az államháztartás kiadási oldalának átalakítását célzó intézkedések közül – főként az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén – az utóbbi hetekben jelentek meg kormányzati elképzelések.

A bankrendszer előtt álló kihívások

Forrás: OTP Bank Elemzési Központ

3

A kormányzat stabilizációs csomagja valószínűleg nagyobb növekedési áldozattal jár majd, mint azt korábban várni lehetett Év eleji előrejelzések Költségvetési deficit

ESA-95, a GDP %-ban

Fogyasztási kiadások növekedése %

GDP növekedés, %

7,7 6,5 7,3 6,0

A stabilizációs csomag hatása 4,7

3,7 3,7

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

3,9

3,6 1,4

2,5 2,7 2,8 3,3

Háztartások: a reáljövedelem 4%-kal, a fogyasztás 3%-kal csökken 2007-ben.

6,5 7,5

10,4 6,1

4,0 4,8

6,1

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

3,6

3,8 4,4

1,4 2,1

0,7

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

-3,0 '04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

5,2

5,2

4,1 4,5 3,7 3,6 4,1 4,4

Gazdasági növekedés: 2007-ben 1,3%-kal lassabb lesz.

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10 6,7

Infláció átlag %

Deficit: A vártnál magasabb szintről, de gyorsabb csökkenés várható (a 2006-os 10,4%-ról 2008-ra 4%-ra).

Új előrejelzések

3,6

1,8

3,0 3,5 3,0 3,3

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

4,1 4,1

2,4

3,7 4,3

5,4

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

Infláció: Az adóemelés és ártámogatás- csökkentés 1-2 százalékponttal magasabb inflációt eredményez.


6,7

6,7 3,6 3,8

3,7 3,5 3,5

'04 '05 '06 '07 '08 '09 '10

Forrás: NSO, OTP Bank Elemzési Központ

4

A háztartások reáljövedelme 10%-kal alacsonyabb lesz a korábbi várakozásnál, a jövedelemsokk hatása megoszlik a fogyasztás és megtakarítás között

Háztartások nettó reáljövedelmének alakulása 2006-2010 120

A vártnál nagyobb adóbevételek és a magasabb infláció miatt

% (2005 = 100%)

A bruttó bérek emelkedése 2007-2008-ban csökken.

115 110 105

- 10%

100

A nettó bérszint visszaesik 2007-ben az emelkedő jövedelemadó és TB-járulékok következtében.

95 90 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Bérből származó nettó reáljövedelem - Korábbi előrejelzés Bérből származó nettó reáljövedelem - Jelenlegi előrejelzés Reál rendelkezésre álló jövedelem - Korábbi előrejelzés Reál rendelkezésre álló jövedelem - Jelenlegi előrejelzés


A reáljövedelem csökkenése 2006-ban felefele arányban érinti a fogyasztást és a megtakarítást, 2007-ben az arány 2/3-1/3.

Forrás: OTP

5

Magas rövid kamatszint jellemezheti a következő éveket, de nem számolunk az árfolyam jelentős gyengülésével A jelenlegi, a tavaszi előrejelzés, és a forward hozamgöbével konzisztens alapkamat-pálya

A kamatvárakozások lényegesen emelkedtek: 1. a vártnál magasabb 2006. évi hiány,

+200 bp

2. a kiigazító csomag bevétel oldali túlsúlya, 3. a megugró infláció, 4. az MNB vártnál határozottabb monetáris politikája miatt.

A régiós devizák relatív teljesítménye

Egy jelentős árfolyamválság kockázata csökkent.

A forint gyengülésének nagy része valószínűleg átmenetinek bizonyul majd, de a régiós devizákhoz képest alulértékelt marad a forint.

Középtávon magas maradhat a volatilitás.

(2004.12.31 =0)


Az elhúzódó árfolyamgyengülés a deviza hitelezés visszaesését és a minősített vállalkozói hitelállomány emelkedését okozta Lengyelországban ESETTANULMÁNY 1. Deviza hitelkereslet visszaesett Lakossági hitelek árfolyamkorrigált állományváltozása, 1997-2005 PLN/EUR árfolyam 2001-2006

5,0 4,6 4,2

~35% leértékelődés

3,8

2. A deviza hitelek minősége romlott

3,4


2005. dec.

2005. jún.

2004. dec.

2004. jún.

2003. dec.

2003. jún.

2002. dec.

2002. jún.

2001. dec.

2001. jún.

3,0

VAR-modell becslések a zloty egyszeri, hirtelen 15%-os leértékelődésének hatása: • Vállalkozói hiteleknél két negyedév múlva ~1,8%ponttal magasabb irreguláris hitelarány, amely az ötödik negyedévben ~4,5%-ponttal az eredeti érték felett tetőzik • Lakossági hiteleknél két negyedév múlva 0,3%ponttal romló irreguláris hitelarány, 0,75%-ponttal az eredeti érték felett éri el a maximumát. Forrás: NBP, Financial Stability Report 2003, Modeling the impact of the zloty deprecitation on the quality of foreign currency assets of banks; OTP

7

A kiigazító intézkedések hatására csak kisebb mértékű hitelkockázati költségemelkedést várunk Magyarországon A hitelkockázati költség alakulását meghatározó tényezők Makroökonómiai tényezők

A forint gyengülése nagy eséllyel csak kisebb mértékű és átmeneti lesz (<15%) A jövedelem-visszaesés csak átmeneti (12 éves)

Népszerűek maradnak a devizahitelek Devizahitelek aránya a lakossági hitelfelvételben

Prudensebb hitelbírálat Banki tényezők

További tennivalók

Fejlettebb scoring Rendszeres stressz-tesztek Hitelekhez kapcsolódó kockázatkezelési eszközök elérhetők az ügyfél számára (árfolyam-garancia, forintban fix részlet, törlesztési biztosítás) Ügyfelek tájékoztatásának, oktatásának erősítése Hitelgondozási programok kialakítása (átütemezés, szerződésmódosítás sztenderdizálása)


A nem pénzügyi vállalatok hitelkeresletét és betételhelyezését a gazdaság és a beruházások lassulása mellett egyszeri hatások is mérsékelik 2007-ben Hitelfelvétel és betételhelyezés (a GDP %-ában)

Penetráció és növekedési ütemek

2006 Erős a vállalati hitelkereslet A betételhelyezést egyszeri tétel is emeli

2007 A vállalkozásokra jellemző: – Magasabb bér és egyéb költségek – Romló jövedelmezőség és mérsékelt beruházási aktivitást Emiatt enyhén mérséklődő, GDP arányosan 3,4%-ról 2,8%-ra csökkenő hitelkereslettel számolunk. Az erősödő árfolyam hatása 2007-ben csökkenti az állományokat


Az önkormányzatok eladósodottsága feladataikhoz képest Uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony, a jövőben jelentős hitelkereslet várható a szegmensben Az önkormányzatok GDP arányos adóssága Európa egyes országaiban

Az önkormányzatok hiteleinek és betéteinek növekedése a választási ciklushoz igazodik


A hazai önkormányzatok adóssága európai összehasonlításban kifejezetten alacsony A önkormányzati szektor hitelkeresletét eddig döntően két tényező jellemezte: – A hitelfelvétel meghaladta a betétnövekedést az elmúlt években a költségvetési források csökkentésével, – A választási években jelentősen nőtt a hitelkereslet az ekkorra időzített beruházások miatt A jövőben az európai uniós projektek - a társfinanszírozási rendszer miatt - is növelik az önkormányzatok forrásigényét.

Forrás: Eurostat, MNB

10

A háztartások eladósodásának trendje a kevésbé fejlett EU országok példáját követheti, … Háztartások hitelpenetrációja*

Spanyolországban, Portugáliában 1995-től, Görögországban 2000-től a hitelkamatok csökkenése, a futamidő növekedése és a jövedelem emelkedése a háztartások hitelkeresletének élénkülését eredményezte a törlesztési teher mérsékelt növekedése mellett.

A hasonló kiinduló gazdasági helyzet miatt hasonló növekedés várható Magyarországon is.

Az év elején fokozatos és hiteles fiskális kiigazítást, a kamatok csökkenését és a három országban tapasztaltakhoz képest – főleg a 2007-2008-as megszorítási időszakban – mérsékelt hitelfelvételt, lassabb penetráció-növekedést prognosztizáltunk.

Háztartások nettó hitelfelvétele*


* Banki és nem banki hitelek összesen

11

… de a költségvetési kiigazítás átmenetileg visszavetheti a hitelkeresletet, és 2007-2008-ban megtörheti a háztartási eladósodottság erőteljesen növekvő trendjét Háztartások nettó hitelfelvétele (a GDP %-ában)

Háztartások hitelállománya (a GDP %-ában)

A hazai kiigazítás nagyobb egyszeri sokk, bevétel-orientált, várhatóan jelentős növekedési áldozattal jár, és emelkedő kamatszint kíséri. A meglévő hitelek rendelkezésre álló jövedelem arányos terhe 10%-ról – ami az európai átlag szint – 11% fölé nő és a jövőbeli jövedelem-alakulással kapcsolatos bizonytalanság is emelkedik. A fenti tényezők alapján 2007-ben a 2006. évi szint 50-60%-ára visszaeső, 3% alatti GDP arányos, nettó hitelfelvétellel számolunk.


A pénzügyi közvetítés hitelvezérelt mélyülésének lassulása a háztartások teljes megtakarításait, azon belül elsősorban a likvidekét is csökkenti A szektor nettó pénzügyi pozíciója (a GDP arányában)

A megtakarítások növekedését a háztartások nettó megtakarítói pozíciójának csökkenése mellett a lassuló hitelfelvétel is visszafogja. Emiatt a bruttó megtakarítások növekedési üteme 13%-ról 2007-ben 10%-ra lassul.

Elsősorban a likvid megtakarítások esnek vissza (flow-k a GDP arányában)

A stratégiai megtakarításokba (biztosítások, pénztárak, részesedések, üzletrészek) áramló vagyon trendje alig változik. A bruttó megtakarítási ráta csökkenése – mint általában – elsősorban a likvid megtakarításokba (betétek, készpénz, kötvények, befektetési jegyek) áramló vagyon nagyságát veti majd vissza.


*A nettó vagyonhoz való hozzájárulás határozza meg az előjelet, így a tartozások esetén a negatív előjel hitelfelvételt jelent.

13

A lakosság hitelfelvételi kedvén egyelőre nem látszik a megszorító csomag hatása GDP arányos lakossági hitelfelvétel és a fogyasztói bizalmi index alakulása Hitelfelvétel szezonálisan igazított, egyéb hitelek 2006. augusztus-szeptemberi egyszeri elmozdulásával korrigált Fogyasztói bizalmi index 100

Hitelfelvétel a GDP %-ában 10

80

8

60

6

40

4

20

2

0

0

Fogyasztói bizalmi index

2006. július

2006. január

2005. július

2005. január

2004. július

2004. január

2003. július

2003. január

2002. július

2002. január

2001. július

-6 2001. január

-60 2000. július

-4 2000. január

-40 1999. július

-2

1999. január

-20

Hitelfelvétel a GDP arányában

Szemben a bizalmi indexekkel, a lakossági hitelezésen egyelőre nem látszik, hogy a megszorító csomag hatására a háztartások bizonytalanabbnak látnák jövőbeli jövedelmi helyzetüket. A bankrendszer előtt álló kihívások

Forrás: MNB, GKI, OTP

14

Az elmúlt évek kiemelkedő profitnövekedése várhatóan lelassul a következő években Bankrendszerek profitnövekedése a 8 közép- és kelet-európai EU tagállamban Fokozatos Illúziók Kreatív rombolás „Aranykor” konvergencia?

0 1990 1995 Zsugorodó gazdaságok Magas marzsok, kevés szereplő Vállalati fókusz Illúzió: portfolió minőség és kockázatkezelés rossz volt

2000 Elhatalmasodó rossz hitelek, bankkonszolidációk* Gazdasági növekedés beindul Új banki folyamatok, IT rendszerek bevezetése Fejlett kockázatkezelési módszertan átvétele Alacsony profitabilitás


2005 2010 Nő-e a versenyzők Erős gazdasági száma? növekedés és a pénzügyi Sikerül-e a bankokközvetítés gyors nak elkerülniük mélyülése értékajánlatuk kommoditizálódását? Költséghatékonyság javulása Javul-e az ügyfelek banki élménye? Portfolió minőség javulása Hogyan hat az EU szabályzás a Erős bankszektorra? profitnövekedés

* Az időszak elején, Magyarországon néhány évvel korábban Forrás: OTP, CEMI, nemzeti bankok

15

A nemzetközi bank-univerzumban is mind több jel mutat a konszolidáció, az összeolvadások, felvásárlások felgyorsulására Bankok piaci kapitalizációja 2006. november 8., millió USD Európai bankok sorrendje 1

HSBC

2

UBS AG

Amerikai TOP 5 sorrendje 225 226

4

Banco Santander

5

BNP Paribas

6

Barclays

89 339

7

UniCredito Ital

87 813

8

BBVA

9

HBOS

78 851

10

Credit Suisse Gp

78 036

11

Societe Generale

77 654

12

Deutsche Bank

66 347

13

Credit Agricole

65 106

109 658

Wachovia Goldman Sachs

83 225

Lloyds TSB

60 274

15

ABN AMRO Hold

56 701

17

Banca Intesa SpA

19

KBC Banc Holding

23 29

HypoVereinsbank

A 2. bank kétszer akkora, mint a 12.

47 458 40 655 32 627 21 957

32

Erste Bank

39

Raiffsen Intl Bk

46 .. .. .

Alpha Bank AE

12 359

51

OTP Bank

10 442

138 387

JP Morgan Chase

102 720

14

184 586

Bank of America

114 250

3 Royal Bank of Scotland

NBG

241 690

Citigroup

128 919

20 669 16 170


82 303 59 373

Sikeres évek után mind az európai, mind az amerikai bankok jelentős szabad tőkével rendelkeznek Az Európai Unióban erősebbé vált a politikai támogatottsága az országhatárokon átívelő integrációnak A verseny kikényszeríti a méretgazdaságosság erősebb kihasználását A sikeres helyi szereplők más piacokon is kamatoztatni próbálják versenyelőnyeiket

Forrás: Bloomberg

16

A régióra fókuszáló nagyobb pénzügyi csoportok piaci részesedése is 10% alatti a régióban, ami teret ad a további konszolidációra


Kör esetében belépés, aláhúzás esetében további vásárlás

Megj.: a feltüntetett számok a piaci helyezést jelentik, az OTP Bank orosz érdekeltsége még három külön bank: Investsberbank, Omskpromstroibank, Promfinservicebank Forrás: vállalati prezentációk, nemzeti bankok, bankfelügyeletek

17

Bár az EU csatlakozás után nem nőtt a bankok száma, országonként 90-100 határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szolgáltató regisztrálta működését Határon átnyúló szolgáltatások nyújtására regisztrált bankok száma, (2005. dec., HU 2006. okt.) 149

HU SI

105

CZ

102

LV LT

96 92

EE

88

PL

87

SK

A magas jövedelmezőség több nemzetközi bankház érdeklődését kelthette fel a régió és Magyarország iránt Külföldi szolgáltatók bár regisztráltak határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások végzésére, de közülük relatíve kevesen kezdték meg tevékenységüket Több korábbi leányvállalati bank anyabankja fiókjaként folytatja tevékenységét, ami költségelőnyt jelenthet A biztosítókon túl, nem pénzügyi szolgáltatók, mobiltelefon cégek, áruházláncok, internetes portálok is belépnek a bankok tradicionális piacaira Az egészségbiztosítók is konkurenciát a bankoknak

jelenthetnek

81


Forrás: CEE8 országok Nemzeti Bankjai

18

A lakossági ügyfelek megnyeréséért és megtartásáért folyó verseny erősödésének egyik jele a banki médiaköltés ugrásszerű növekedése Magyarországon Bankok médiaköltésének* alakulása 30

Mrd Ft 27

CAGR 49,7%

25 20

16

15

12

10 5 0 2003

2004

2005

A médiaköltés* szerkezete 100% 75%

6% 5% 15%

4% 4% 20%

74%

72%

2003

2004

7% 7% 26%

50% 25%

60%

0% 2005

Lakossági hitelek

Lakossági megtakarítások

Vállalkozói banki szolgáltatás

Egyéb szolgáltatások **


A bankok évről évre aktívabbak a médiákban, a marketing költés/összes bevétel 2003-ban 3,8%, 2005-ben 5,1% volt 2003-2005-ben a legerősebben kommunikált termékek a lakossági hiteltermékek, ezen belül is a lakáshitelek voltak A lakossági megtakarítások, az image és az egyéb termékek közül a befektetési alapok és az elektronikus termékek szerepe a médiaköltésben jelentősen fokozódott

Forrás: AdexNet / TNS MI *Listaáron számított médiaköltés **Egyéb kategória: bankkártya, befektetési alapok, értékpapír, privát bank, elektronikus szolgáltatások, egyéb

19

Kiterjedt termékfejlesztéssel az ügyféligények döntő többségét már a magyar bankok is lefedik… Az ügyféligények lefedése már csaknem teljes Ügyféligények lefedettségi szintje, nyugat-európai bank példája, 1980-2005 Termékszám 1.200

Ügyféligények, elvárások Könnyen érthető, egyszerű, de rugalmas termékek Átláthatóság Egyéni élethelyzethez igazodó termékajánlat

2005: 98%

Ügyfél kockázatainak kezeléséhez eszközök biztosítása 70 10

Vásárlói hűség jutalmazása

1999: 95% ‘80: 33%

1

7

23 Csatornaszám


Jó ár-érték arány („value for money”)

Forrás: CFC, OTP

20

… de a termékek közötti választás támogatásában és a termékhez kapcsolódó szolgáltatási színvonal emelésében van további fejlődési lehetőség


Ügyfél számára látható

A bankok megítélése 2030%ponttal kedvezőtlenebb

Az ügyféligények kielégítését célzó fejlesztések területei Termékválasztási tanácsadás Pontos és naprakész adatkezelés, ügyféladatbázis aktív használata Célzott kampányok Átfutási idők lerövidítése Dedikált ügyintéző Bővülő, integrált értékesítési csatorna kínálat kifejlesztése

Belső folyamatokat érintő

Az ügyfelek hajlamosak a bankok szolgáltatás javítási erőfeszítéseinek alulértékelésére A legjobb ausztrál bank és más szektorok vezető szolgáltatóinak megítélése

Központi back-office funkcióinak kiterjesztése Folyamatos folyamat racionalizálás Panaszkezelési eljárás sztenderdizálása Egyéni teljesítménymérés és rendszeres visszacsatolás Ügyfélelégedettség-mérés Szolgáltatási sztenderdek rögzítése Egyéni teljesítménytől függő ösztönzési rendszerek Alkalmazottak képzése

Forrás: CFC, Harris Interactive, OTP

21

Az ügyfélkiszolgálásban újraértékelődik a hagyományos, bankfióki értékesítési csatorna szerepe, és egyes termékeknél előre tört az ügynöki értékesítés Az 1 millió lakosra jutó bankfiókok száma, 2004 db

237 206

219 210

205 175

112

133 88

CEU átlag 88

23 HU SK BG RO CR

SE

U

RU CZ

Eurozóna 543

PL BIH

A 8 legnagyobb magyarországi bank* tervezett fiókszáma 2008-ra db 1 500

+29%

A 8 legnagyobb magyarországi bank 2008-ra még 315 új fiók nyitását tervezi. A bankok lakossági üzletágai már a kisebb lélekszámú településeket is megcélozzák. Az ügyféligényekhez igazodóan új fióktípusok jelennek meg (pl. hitelpont, in-store fiók, mobil fiók, drive-throught fiók stb.). Egyes termékek értékesítésében (pl. lakáshitel) az ügynökök többségi szerephez jutottak

1 000 500

A bankfiók ellátottság Magyarországon lényegesen elmarad az euro-zóna átlagától.

1 084

1 399

0 2005

2008


*Forrás: banki honlapok, sajtónyilatkotatok

22

Az elektronikus csatornák a nagy tömegű tranzakciók költséghatékony lebonyolítására alkalmasak Az elektronikus banki ügyfelek száma Magyaro.-on Telebanking

3 000

CAGR 33,8%

2 500 2 000 1 500

1 399

1 522 1 614

1 782

1 923

2 093

2 249

2 344 2 505

Az elektronikus csatornák ügyfél tranzakciók száma dinamikusan nő

és

Bővül a szolgáltatási kör, javul a biztonság

1 000 500 0

Internet banking

2004. 2004. 2004. 2005. I. 2005. 2005. 2005. 2006. I. 2006. II. n.év III. n.év IV. n.év n.év II. n. év III. n.év IV. n.év n.év II. név

1 200

CAGR 54,8%

1 096

1 000

846

800 600

457

501

557

633

701

920

767

400 200 0

Mobile banking


CAGR 55,7%

1 500

1 460 1 305

1 250

1 139

1 000 750

603

663

735

750

858

992

500

Az elektronikus csatornák felszabadítják a fiókot a rutin tranzakciók alól, de csökkentik is a keresztértékesítési lehetőségeket Az elektronikus csatornák területén új szolgáltatások állnak készenlétben: - Elektronikus közüzemi számlafizetés (eBPP) - Mobiltelefonos fizetések - Internetes fizetések - Új technológiai alapokon, új szolgáltatások keresése (pl. Interaktív TV, mobiltelefon 3G) - Új biztonsági megoldások kifejlődése (PKI, Token)

250 0



*Forrás: banki honlapok, sajtónyilatkotatok

23

A bankszektort érintő EU szabályok átvételével új menedzsment eszközök is érkeznek, de rengeteg fejlesztési, nyilvántartási feladat is adódik A magyar pénzügyi szektort érintő főbb EU szabályok Basel II

Stabil és hatékony pénzügyi rendszer biztosítása Megújult és egységes kockázatkezelési és tőkemegfelelési módszertan

SEPA

Egységes fizetési övezet kialakítása Azonos fizetési tranzakciós szabályok az elérhetőség, gyorsaság, költség, tájékoztatás, biztonság területén

MIFID

Európai sztenderdek ügyletkezelésre, termékkörre, teljesítésekre, a befektetési üzletágra Működési lehetőség az EU egész területén

Compliance

Pénzmosás

EU szabályok hatásai a magyar bankrendszerre Gazdaságilag indokoltabb nagyságú, több esetben alacsonyabb tőkeigény Tőkeallokációs módszertanok elterjedése javítja a részvényesi értékteremtést Tranzakciós díjak EU szintre történő csökkentése, a nyugat-európainál lényegesen alacsonyabb penetrációk miatt kisebb elérhető jövedelmezőség Üzemviteli fejlesztési növekedése, priorizálás meghatározódása

feladatok külső

A Committee of European Banking Supervisors irányelve Önálló compliance funkció a prudens, megbízható, szabályteljesítő működésért

Informatikai fejlesztési feladatok

Az Európai Tanács 2005/60/EK irányelve a pénzügyi szektorra ügyfeleik azonosításáról, nyilvántartásukról, belső eljárási szabályokról, pénzmosásra utaló jelek jelentéséről

Költség növekedés

Automatizált szolgáltatásokhoz emberi erőforrás bevonása

újra


A közép-kelet-európai régió országaiban a bankszektor eredményének évente átlagosan 10-17%-os bővülése várható 2006 és 2010 között TOP-DOWN MODELL Feltételezések

Várható hozzájárulás az eredménynövekedéshez

(2006-2010)

Gazdasági növekedés

A magas várható reál GDP növekedési ráták (3,6-7%) és a helyi devizák leértékelődése euróban számítva mintegy 10%os éves átlagos nominális GDP bővülést eredményeznek

+10%

Pénzügyi szolgáltatások penetrációja

A lakossági és vállalkozói hitelek dinamikus növekedési üteme hozzájárul a NyE és KKE közötti ~140-200% közötti penetrációs különbség* évi 3-7%-pontos csökkentéséhez

+3-7%

Árazás

A kamat konvergencia és a tovább erősödő verseny következtében a következő 5 évben a banki marzsok közötti különbség (KKE és EU-15) várhatóan a felére csökken

-4-5%

Bevétel szerkezet

A csökkenő marzsok és a termékfejlesztések eredményeképpen a nem kamatjellegű bevételek aránya közelíti az EU-15 bankjainak szintjét (a különbség kb. a felére csökken)

+1-2%

Költséghatékonyság

A költségcsökkentési lehetőségek kimerülése miatt a jövedelmezőség javításában a méretgazdaságosság kihasználása válhat a fő tényezővé a konszolidációk révén

+1-3%

Portfolió minőség

A portfolió minőség romlása nélkül a kockázati költségek a mérlegfőösszeg arányában 0,3%-os szinten tarthatók (EU-15 szint), de a jövedelmezőség szűkülése miatt az összes bevételhez viszonyított arányuk növekedhet

-1-0%


+10 - 17% átlagos éves profitbővülés

Forrás: Central European Management Intelligence (CEMI), OTP Bank prognózis * Bankrendszer mérlegfőösszege/GDP EU(2003): 257%; Horvátország(2005): 117% (különbség: 140%-pont); Románia(2005): 46% (különbség: 211%-pont)

25

A bankrendszer előtt álló kihívások

Recommend Documents