Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

● Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről (monetáris közvetítőkről) beszélünk.

● MNB története – 1924 MNB önálló jegybank – 1946-1947: • forint bevezetése • államosított bankrendszer • jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmei banki feladatok • irányítása kormányzati fennhatóság alá került – 1987 kétszintű bankrendszer bevezetése – 1991 jegybank függetlensége

● Egyszintű bankrendszer Főbb jellemzői: • adott területen kizárólagos jogosítvánnyal rendelkező bankból áll • gazdasági szereplők adott bankügylet esetén csak a számukra kijelölt pénzintézethez fordulhatnak • bankok közötti munkamegosztás funkcionális elhatároláson alapszik • élesen elkülönül egymástól – – – –

a beruházások finanszírozása, forgóeszközökkel kapcsolatos hitelnyújtás, lakossági pénzügyek intézése, nemzetközi pénzfolyamatok lebonyolítása

• pénz- és hitelfolyamatok közvetlenül szabályozhatók

• MNB momopóliuma: – – – –

Pénzkibocsátás Deviza, valuta forgalom Hitelezés Tartalékképzés, -kezelés

• Működési elvei: – központosítás – szakosítás

• Bankok – – – –

Magyar Nemzeti Bank Állami Fejlesztési Bank OTP, valamint a takarékszövetkezetek Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

Előnyei: könnyebb irányítás, mert minden 1 kézben van, áttekinthetőség, a központi bank jobban összhangban van a gazdasági irányítás többi elemével

Hátrányai: rugalmatlan, hitelmonopóliummal rendelkezik, így visszautasíthat jó hiteleket is jegybanki (makro) és hitelbanki (mikro) funkciók csak egymás terhére érvényesíthetők

● Kétszintű bankrendszer, felépítése (ábra) – MNB – Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozás – Gazdaság szereplői (vállalatok, háztartások, ÁH)

• Bankok – – – – –

Magyar Hitelbank Országos Kereskedelmei és Hitelbank Rt. Budapest Bank Magyar Külkereskedelmi Bank Általános Értékforgalmi Bank

• MNB jogállása • •

2001. évi LVIII. Törvény Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi XXXIX törvény Magyar Nemzeti Bankról

– Részvénytársasági formában működik – Részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni – Cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni – A magyar Köztársaság központi bankja – Jegyzett tőkéje 10 milliárd forint – Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak – A tulajdonost az ÁH –ért felelős miniszter képviseli – Az MNB elnöke az országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel

• Az MNB szervei – – – –

Monetáris Tanács Pénzügyi Stabilitási Tanács Igazgatóság Felügyelő Bizottság

• MNB elsődleges célja: – Árstabilitás elérése és fenntartása – Pénz- és a hitelkínálat szabályozásán keresztül – Monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját

• MNB alapvető feladatai és egyéb feladatai a jegybank törvény alapján

– Kizárólagosan jogosult a feladatok ellátására (1-5) – Alapvető feladatok (1-7) 1. Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát 2. Kizárólagos joggal bankjegyet és érmét bocsát ki 3. A gazdság stabilitása érdekében aranyból és devizából tartalékot képez és kezeli 4. Devizatartalék kezelésével és az árfolyam politika végrehajtásával devizaműveleteket végez

5. Felvigyázza a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapír elszámolási rendszereket 6. Statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé (az EU működéséről szóló szerződés értelmében)

7. Kialakítja a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát Egyéb feladatok: amelyeket elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat

8. Külön törvénybe meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el 9. Ellátja pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét 10. Ellátja a vitás ügyek bíróságon kívüli rendezését

Előnyei: • jegybanki – hitelbanki funkciók elhatárolása, • banki versengés az ügyfelekért, • hatékonyabb ügyleteket finanszírozzák, • nyereségorientáltak Hátrányai: • hitelkereslet meghaladja a kínálatot, vagy fordítva • szükség van monetáris irányításra és ennek költségei vannak

Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ország központi bankja Pénzügyi intézmények

Hitelintézetek

Pénzügyi vállalkozások

Bankok

Szakosított hitelintézetek

Szövetkezeti hitelintézetek

Államháztartás szervei

Gazdálkodó szervezetek

Háztartások

• MNB más feladatai • • • • • • • •

kapcsolat az államháztartással hitelezés értékpapírügyletek bankok bankja funkció monetáris eszköztár számlavezetés árfolyampolitika MNB kapcsolata más szervekkel

●Monetáris politika azt a pénzpolitikát és annak gyakorlatát értjük, amely a pénz- és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, a gazdaság egyensúlyának megőrzését tekinti elsődleges feladatának

• Pénzkereslet, pénzkínálat – Pénzkereslet motivációs tényezői: – Tranzakciós – Óvatossági – Spekuláció

– Pénzkínálat: a pénzügyi piacokon megjelenő pénz állomány, pénztömeg. A jegybank által kibocsátott pénz és a hitelintézetek által teremtett pénz mennyisége határozza meg a pénztömeg nagyságát.

• Monetáris politika eszközei 1. Számlavezetéssel kapcsolatban betéteket fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt 2. Nyílt piaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetíti az azonnali és származtatott piacokon • Értékpapírokat ad el, forgalomban lévő pénztömeg csökken • Értékpapírokat vásárol, forgalomban levő pénztömeg nő 3. Saját értékpapírokat bocsát ki 4. Szabályozza a kötelező jegybanki tartalékot: • A hitelintézetek rendelkezésre álló idegen pénzforrások, egyes eszközeik, és mérlegen kívüli tételek meghatározott %-át (jelenleg 2, 3, 4, 5 %) a jegybanknál vezetett számlájukon tartalékként kötelesek elhelyezni. • Mértékéről és az utána fizetett kamatokról a Monetáris Tanács dönt

5. Árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg: Kamatok • Jegybanki alapkamat • Piaci (üzleti) kamatláb • Preferenciális kamatláb • Napi pénzpiaci kamatláb Árfolyam • Leértékelődés, • Felértékelődés gazdasági hatásai 6. Értékpapírokat számítol le (viszontleszámítol) 7. Egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz

A kötelező tartalékráta mértéke százalék Időponttól 1994. március 1. 1994. május 1. 1995. január 16. 1995. április 1. 1995. május 1. 1995. június 1. 1996. február 16. 1996. március 1.

Kötelező tartalékráta általános 13,00 12,00 14,00 15,00 16,00 17,00 16,80 16,00

egyéb 6,00 6,00 7,00 7,50 8,00 8,50 8,50 8,50

1996. április 1. 1996. április 16. 1996. május 1.

15,30 13,30 12,70

8,50 8,50 8,50

1996. június 1.

12,00

8,50

1997. január 1.

12,00

8,00

1999. január 1.

12,00

4,00

2000. július 1.

11,00

4,00

2001. február 1.

7,00

4,00

2001. július 1.

6,00

-

2002. augusztus 1.

5,00

-

2008. december 1.

2,00

-

2010. november 1.

2,00; 3,00; 4,00 vagy 5,00

-

Jegybanki alapkamat változása (2000-2014) 2000. január 20-tól

13,00%

2000. március 01-től

12,00%

2004. december 21-től

9,50%

2000. április 03-tól

11,00%

2005. január 25-től

9,00%

2001. július 13-tól

11,25%

2005. február 22-tól

8,25%

2001. szeptember 10-tól

11,00%

2005. március 30-tól

7,75%

2005. április 26-tól

7,50%

2005. május 24-től

7,25%

2005. június 21-től

7,00%

2005. július 19-től

6,75%

2005. augusztus 23-tól

6,25%

2005. szeptember 20-tól

6,00%

2006. június 20-tól

6,25%

2006. július 25-től

6,75%

2006. augusztus 29-től

7,25%

2006. szeptember 26-tól

7,75%

2006. október 25-től

8,00%

2007. június 26-tól

7,75%

2007. szeptember 25-től

7,50%

2008. április 01-től

8,00%

2001. október 25-től

10,75%

2001. november 13-tól

10,25%

2001. december 11-től

9,75%

2002. január 08-tól

9,50%

2002. január 22-tól

9,00%

2002. február 19-től

8,50%

2002. május 22-tól

9,00%

2002. július 09-től

9,50%

2002. november 19-től

9,00%

2002. december 17-től

8,50%

2003. január 16-tól

7,50%

2003. január 17-től

6,50%

2003. június 11-től

7,50%

2003. június 19-től

9,50%

2003. november 28-tól

12,50%

Jegybanki alapkamat 2008. április 29-től

8,25%

2008. május 27-től

8,50%

2008. október 22-tól

2008. november 25-től

2008. december 09-től

2008. december 23-tól

11,50%

11,00%

10,50%

10,00%

2010. január 26-tól

6,00%

2010. február 23-tól

5,75%

2010. március 30-tól

5,50%

2010. április 27-től

5,25%

2010. november 30-tól

5,50%

2010. december 21-től

5,75%

2011. január 25-től

6,00%

2011. november 30-tól

6,50%

2011. december 21-től

7,00%

2012. augusztus 29-től

6,75%

2012. szeptember 26-tól

6,50%

2012. október 31-től

6,25%

2012. november 28-tól

6,00%

2012. december 19-től

5,75%

2013. január 30-tól

5,50%

2009. január 20-tól

9,50%

2009. július 28-tól

8,50%

2009. augusztus 25-től

8,00%

2013. február 27-től

5,25%

2009. szeptember 29-től

7,50%

2013. március 27-től

5,00%

2009. október 20-tól

2013. április 24-től

4,75%

7,00%

2013. május 29-től

4,50%

2009. november 24-től

6,50%

2013. június 26-tól

4,25%

2009. december 22-tól

6,25%

2013. július 24-től

4,00%

2013. augusztus 28-tól

3,80%

2013. augusztus 28-tól

3,80%

2013. szeptember 25-től

3,60%

2013. október 30-tól

3,40%

2013. november 27-től

3,20%

2013. december 18-tól

3,00%

2014. január 22-tól

2,85%

2014. február 19-től 2014. Július 24-től

2,70% 2,10%

Megszűntek, de gyakorolja – Rendkívüli hitelnyújtás: szükség helyzetben levő hitelintézeteknek nyújtott hitel – Napi likviditási tartalék: a bankok likvid eszközökben kötelesek tartani a korrigált mérlegfőösszegük meghatározott (5%) százalékának megfelelő összeget – Erkölcsi ráhatás