2011.10.12.
A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció 3. témakör
A pénz fogalma
A pénzzel alapvetıen kétféle gazdasági folyamatban találkoznak: pénzzel bonyolítják le az áruk cseréjét, a tranzakciókat. a pénzt meg lehet takarítani Funkciói: Forgalmi eszköz // forgási sebesség, Értékmérés eszköze // ár, Fizetési eszköz: Felhalmozási eszköz: Világpénz: Tulajdonságai:
keresett homogén szállítható könnyen felismerhetı
értékálló osztható tartós
A pénzfejlıdés szakaszai árupénz aranypénzrendszer elsı szakasza, aranypénzrendszer második szakasza, modern hitelpénzrendszer :
1. 2. 3. 4.
Olyan bankkal szembeni kötelezettség, amely képes betölteni a pénz funkcióit. Eredetét tekintve a pénz lehet: jegybankpénz, üzleti bank-pénz. Megjelenési formáját tekintve: készpénz, Számlapénz,
1
2011.10.12.
A bankrendszer történeti kialakulása, fıbb jellemzıi
Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük. Két fı szereplı: Jegybank, Kereskedelmi bankok, A bankrendszer két típusú lehet: egyszintő Kétszintő
A Jegybank fogalma, funkciói
Hazánkban a központi bankot MNB-nek nevezik. Részvénytársasági formában mőködik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam. A MNB jogállása: az állam bankja a bankok bankja Az MNB alapvetı feladatai:
A kereskedelmi bankok fogalma, funkcióik
Pénzügyi intézmény részvénytársaságként, szövetkezetként, vagy fióktelepként mőködhet. A második szinten elhelyezkedı pénzügyi intézmények: Hitelintézetek:
1. 1. 2. 3. 4.
2.
Kereskedelmi bankok, Szakosított hitelintézetek, Szövetkezeti hitelintézetek, Fióktelepi formában mőködı intézmények,
Pénzügyi vállalkozások
A bankrendszer második szintjén elhelyezkedı pénzügyi intézmények mőködési mechanizmusának jellemzıi:
2
2011.10.12.
A jegybanki eszköztár (monetáris politika eszközei)
Az MNB három alapelvet követ az alkalmazott eszköztár felépítésénél: egyszerőség és átláthatóság, költséghatékonyság, az EKB eszköztárával való kompatibilitás. Eszközök Indirekt eszközök kötelezı tartalékráta, refinanszírozás
klasszikus refinanszírozás, repóhitel: aktív vagy passzív,
kamatpolitika, nyíltpiaci mőveletek, árfolyam-politika, Direkt eszközök hitelkorlátok, kamatplafon,
A pénzkereslet
8
9
A makrogazdasági pénzkereslet
A pénztartás csak annyiban racionális, amennyiben egy késıbbi vásárlás vagy beruházás érdekében történik, Az önmagáért történı pénztartás csak hátrányokkal jár, mert azzal a fogyasztás és a befektetés lesznek kisebbek, A pénztartás fenti egyik formája sem biztosít kamatot pénzkereslet független a kamatlábtól Ezt fejezi ki a Fischer féle forgalmi képlet (f = a pénz forgási sebessége):
M =
P*Y f
3
2011.10.12.
10
A pénz mennyiségi elmélete A forgalmi egyenlet:
P*T = M*f Ár * tranzakciók = pénz * forgási sebesség Tranzakciós forgási sebesség (V): adott idı alatt végbemenı pénzcserék száma Mivel a tranzakciók számát nehéz mérni, az egyenletben a tranzakciókat a jövedelemmel helyettesíthetjük:
P*Y = M*f
A pénztartás céljai
A tranzakciós pénzkereslet: M dt = M dt (Y) (+) Óvatossági pénzkereslet: M dó = M dó (Y, r) (+), (-) Spekulációs pénzkereslet: M ds = M ds (r) (-) A makrogazdasági pénzkeresleti függvény kétváltozós függvény, amely a jövedelmek pozitív (növekvı), a kamatlábnak pedig negatív (csökkenı) függvénye: M d = M d (Y, r) (+) (-)
A pénzkínálat
12
4
2011.10.12.
A pénzkínálat fogalma
Pénzkínálat: A gazdaságban levı pénzmennyiség ami függ: a pénzáru termelési költségétıl (árupénz) pénzkereslettıl
Mai pénz:
belsı érték nélküli,
nem reáljószág,
mőködése bizalmon alapul
Mai pénz mennyiségét, kínálatát:
A bankrendszer határozza meg!
A magánszektornak a bankrendszerrel szembeni likvid követelései alkotják
Pénzteremtés, megsemmisülés Alapfogalmak:
Hitel: a bank követelése, vállalat tartozása Betét: vállalat követelése, bank tartozása
A pénzteremtés módjai: Világszinten: 1 mód, hitelnyújtással Nemzetgazdasági szinten: 2 mód
Banki szinten: 3 mód
hitelnyújtással valuta-, devizavásárlással hitelnyújtással valuta-, devizavásárlással jegybankpénz ellenében
A pénz megsemmisülése (az elızıek ellentétje)
A pénzmennyiség szabályozása A jegybank a kereskedelmi bankok által teremthetı pénz maximális mennyiségét határozza meg. A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetıségeiket akkor tudják kihasználni:
van hiteligény megbízhatók az adósok feltételezzük: a pénzkínálat független a kamatlábtól (csak a jegybanki szabályozás befolyásolja)
A monetáris politika lehet:
Expanzív Restriktív
5
2011.10.12.
Monetáris aggregátumok M0 – jegybankpénz, monteráris bázis M1 – szűken értelmezett pénz M2 – tágan értelmezet pénz
M3 – M2 + bankok által kibocsátott ép.
M4 – váll-lak. államkötvények
A pénzkínálat és a pénzmultiplikátor
A forgalomban lévı pénz többszöröse a jegybankpénz állománynak (monetáris bázisnak) Pénzmultiplikátor A pénzmultiplikátor függ:
a forgalomban lévı készpénzhányadtól: mk = KP / (KP + KBP),
a jegybank tartalékolási arányától: t = JBB / KBP,
M1=1/[mk + t (1-mk)]•M0 → M1 /M0
A pénzpiaci egyensúly
18
6
2011.10.12.
19
A pénzpiaci egyensúly
Akkor beszélünk pénzpiaci egyensúlyról, ha a makro-pénzkereslet megegyezik a makro-pénzkínálattal: Md=Ms M d (Y, r) = Ms/p Ha a pénzkínálatot adottnak vesszük, akkor az egyensúly a reáljövedelem és a reálkamatláb függvénye Az LM-görbe (liquidity-money) azon reáljövedelem – kamatláb kombinációkat tartalmazza, melyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal.
20
Az LM görbe
r
LM
Y
A termék és a pénzpiac együttes egyensúlya: az IS-LM rendszer 21
7
2011.10.12.
22
A két piac együttes egyensúlya Mindkét piac a kamatláb és a reáljövedelem függvénye, vagyis ha az árszínvonalat és a pénzmennyiséget változatlannak feltételezzük, akkor I (r ; η) = S(Y) a termékpiac vonatkozásában IS görbe M d = M d (Y, r) a pénzpiac vonatkozásában LM görbe
23
Az IS-LM görbe
r
LM Sir John R. Hicks (1904 – 1989)
r* IS
Y*
Y
Az infláció
24
8
2011.10.12.
25
Az infláció fogalma, fajtái
Az árszínvonal a gazdaság összes terméke és szolgáltatása adott idıpontban érvényes árának súlyozott számtani átlaga. Az árak idıszakok közötti mozgását (változását) az árindexszel fejezzük ki, ami lehet növekvı vagy csökkenı.
Infláció, Defláció,
Az általános árszínvonal változását leggyakrabban a fogyasztói árak változásával azonosítják. Az infláció alakulásának mérésére használt inflációs ráta tehát egyben a fogyasztói árindex is (Consumer Price index, CPI).
26
Az inflációs ráta nagyságától függıen: Kúszó infláció Vágtató infláció Hiperinfláció Az infláció negatívan hat a nominálváltozók reálértékére, így: A munkapiacon csökkenti a reálbért, A pénzpiacon csökkenti a reálkamatot, A termékpiacon csökkenti a vásárlóerıt, Az infláció költségei: Az árarányok állandó változásával jár:
zavarja a gazdasági szereplık tájékozódását megnehezíti a pénz értékmérı funkciójának ellátását
Véletlenszerő jövedelem és vagyon újraelosztást eredményez, Kevesebb pénzt tartalékolnak, elesnek a pénztartás kényelmétıl és biztonságától.
27
Az infláció okai
Az infláció legáltalánosabban megfogalmazható oka a termelési és jövedelmi folyamatok között diszharmónia:
Keresleti infláció– árinfláció, pénzinfláció Kínálati vagy költséginfláció
Keresleti inflációt eredményezı fontosabb tényezık: Makrokeresletet közvetlenül megnövelı tényezık:
az autonóm fogyasztás növekedése, minimálbérek áraknál gyorsabb emelkedése a beruházási kereslet megnövekedése a kormányzat túlköltekezése
az expanzív pénzpolitika az anticipált infláció a monopolista árképzés és árpolitika a hazai valuta leértékelése
Makrokeresletet közvetetten növelı tényezık:
Költséginflációt okozó tényezık:
nyersanyagok alapanyagok hirtelen áremelkedése, Importtermékek árának emelkedése, A bér-ár spirál hatása a költségemelkedésre, A kormányzat adópolitikája, Anticipált infláció, A hazai valuta leértékelése,
9
2011.10.12.
28
A Philips-féle összefüggés
A munkanélküliséget a munka és a termékpiac összekapcsolásával magyaráztuk, míg az inflációt pedig a pénz és a termékpiac kölcsönhatásaként. A Philips összefüggés a munka és pénzpiac viszonyát fejezi ki a munkanélküliségi ráta kapcsolatának elemzésével. Eredeti Phillips-görbe: kb. 6 %-os munkanélküliség mellett a nominálbérek
stabilizálódnak, miközben növekvı nominálbérek csökkenı munkanélküliséggel járnak együtt. ez az összefüggés igaz az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolatában is. csökkenı munkanélküliséget ígérni csak növekvı infláció elırevetítésével lehet, és fordítva.
Módosított Phillips-görbe:. 5,5 %-os munkanélküliséget határozott meg.
29
W%
6%
U%
A nominálbérek növekedési üteme (W%) és a munkanélküliségi ráta (u%) fordított arányban van egymással.
10
2011.10.12.
11
