A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI
A VÁROSRÉGIÓ SZERKEZETE
Központi város FUNCTIONAL URBAN REGION (FUR) Elővárosi öv (agglomeráció)
AZ URBANIZÁCIÓ CIKLUSAI Urbanizáció
Szuburbanizáció
Dezurbanizáció
Reurbanizáció
Városrégió Agglomeráció Központi város
Koncentráció
Dekoncentráció
Koncentráció
I. URBANIZÁCIÓ (AGGLOMERÁLÓDÁS)
Az AGGLOMERÁLÓDÁS előnyei I. A népesség szempontjából: ¾ bőséges munkahelykínálat; ¾ magasabb bérek; ¾ oktatási és kulturális intézmények megléte; ¾ bőséges és jobb minőségű lakáskínálat; ¾ széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.);
JOBB ÉLETMINŐSÉG
Az AGGLOMERÁLÓDÁS előnyei II. A gazdaság szempontjából: ¾ bőséges „minőségi” munkaerőkínálat; ¾ kooperációs lehetőségek; ¾ innovációs előnyök (kutatás stb.); ¾ olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés); ¾ piacok közelsége;
NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG
London 1840-1929
Berlin közigazgatási változása
1920: 66 → 880 km2
A Budapesti Agglomeráció kialakulása • Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején • Villamosvonalak kiépülése 1900-1907 között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) • Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata (Bárczy István és Harrer Ferenc kora) • 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra • 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest
II. SZUBURBANIZÁCIÓ (relatív dekoncentráció)
SZUBURBANIZÁCIÓ ¾ a központi város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik ¾ a munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik
¾ a városrégió gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul
1. A népesség szuburbanizációja Okok: ¾ elégtelen lakáskínálat a városban;
¾ elégtelen lakókörnyezet a városban; ¾ közlekedési infrastruktúra fejlődése;
2. Az ipar szuburbanizációja ¾ a.) kiköltözés, b.) zöldmezős beruházás, c.) országos telephelyváltás; ¾ high-tech ipar (just in time) + beszállítók;
3. A tercier szektor szuburbanizációja ¾ nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem); ¾ logisztika; ¾ szabadidős tevékenységek (Disneyland); ¾ irodai funkció;
III. DEZURBANIZÁCIÓ (abszolút dekoncentráció)
A dezurbanizáció jelentése • A nagyvárosi régiók népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970es évek elejétől) • Az urbanizáció által korábban érintett falusias térségek gyors növekedése • Brian Berry (1976) „counterurbanisation”
Népességszám változás a Ruhr-vidéken
Az USA leggyorsabban növekvő és csökkenő városai 1980-90 Moreno Valley (Kalifornia) Rancho Cucamonga (Kalifornia) Plano (Texas)
% 319,6
% Gary (Indina)
-23,2
83,5
Newark (New Jersey)
-16,4
77,9
Detroit (Michigan)
-14,6
Irvine (Kalifornia)
77,6
Mesa (Arizona)
76,1
Pittsburgh -12,8 (Pennsylvania) St. Louis (Missouris) -12,4
Oceanside (Kalifornia)
67,4
Cleveland (Ohio)
-11,9
A dezurbanizáció okai • Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) • A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) • A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi régiók népességmegtartó ereje csökken • A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik • Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (a munkavégzés elszakadhat a nagyvárosoktól)
IV. REURBANIZÁCIÓ (relatív koncentráció)
A reurbanizáció jelentése • A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) • A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be • „Vissza a városba” folyamat zajlik • 1980-91 között 241 európai FUR-ből 47%-nál találtak ismét növekedést a belső magban
A reurbanizáció okai • Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. – A humántőke lehetőségei – Történelmi múlt vonzereje – Föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Mindezek a sunbeltben hiányoznak!
1. Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) 2. Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) 3. Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz
VÁROSFELÚJÍTÁS • Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) • Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) - a terület megtisztítása - a közművek kiépítése - a közlekedési hálózat kiépítése - a telkek értékesítése, befektetők felhajtása.
• Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk-negyed
London Docklands Development Corporation
ÚJ TÁRSADALMI RÉTEG • A posztfordi gazdaságon megerősödött fiatal technokrata réteg („újgazdagok”) • Szolgáltató szektorban dolgozik • Fiatal, magasan képzett • Extrajövedelemre tesz szert • Karrierorientált (belváros lakó) • Sznob (vonzódik a történelmi értékekhez) • Magányos, ill. gyermektelen – Yuppie (young urban professional person) – Dinkie (double income no kids)
KÖVETKEZMÉNYEK • A történelmi városrészek luxusszínvonalú megújulása és funkcióváltása (ipar és közlekedés helyén lakó és irodai funkció) • Népességcsere, fiatal, magas státuszú népesség beáramlása, hátrányos helyzetű népesség kiszorítása (dzsentrifikáció)
Falumorfológia
