Betekintés a Könyvvizsgálati munkába Könyvvizsgálói munka szakaszai, Könyvvizsgálói jelentés változás
Könyvvizsgálati munka szakaszai: - megbízás elfogadása, - tervezés, - vizsgálat, -
áttekintés, értékelés
-
véleményalkotás
Ügyfél megismerése
(megbízás elfogadásakor, tervezéskor, vizsgálat során)
- felelős vállalatirányítás működik,
(szakmai hozzáértés, prémiumban érdekeltség, beszállítók kiválasztása, ..)
- kontroll mechanizmusok megismerése, elemzése, megállapítások, (folyamatokba épített és vezetői ellenőrzés hatékonysága..)
-
Vezetés tisztességének felmérése.
Tervezés I. -
Kockázatbecslés (iparági, piaci, cégi…)
-
Lényegességi küszöbök meghatározása, (mérlegadatokból számított mutató, ami a vizsgálat mélységében ad igazodást)
-
Kritikus területek kiválasztása, (A társaság tevékenységére legjobban jellemző mérlegsor, jelentős mozgású, fontos terület kiemelése. A terület vizsgálatának eredménye a beszámolóra kivetíthető.)
Tervezés II.
-
Könyvvizsgálati stratégia meghatározása, (Vizsgálati módszerek, eljárások meghatározása-mintavétel…, becslések ellenőrzése, értékelése, a vizsgálat körülményekhez való igazítása...)
-
Rendszerfelmérések, kontrollpontok kijelölése, tesztelések, minősítések, munkaprogramok elkészítése.
,
Vizsgálat – programvégrehajtása I. (részlet)
-
Piaci értéknek megfeleltetés,
(értékvesztések elszámolása, értékhelyesbítések alkalmazása…)
-
Csalási helyzetek vizsgálata,
(szokatlan könyvelési tételek, jogcím nélküli utalások, készpénzmozgások, aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtás, amit nem indokol a vállalkozás működése, ténylegesen nem folytatott üzleti tevékenység számlázása…)
Vizsgálat – programvégrehajtása II. (részlet)
-
-
Fordulónap utáni események hatása az időszaki beszámolóra, Vállalkozás folytatás elvének megvalósulása, (helyén való-e, hogy a vezetés a pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás folyatásának feltételezésével állotta össze…)
-
Jelentős események és azok hatásának bemutatása (az események számszerűsítése és azok hatása a beszámolóra és a következő évekre…)
Véleményalkotás – jelentéskészítés -
-
-
-
Dokumentáció áttekintése, Végzett munka és a kinyert információk elegendőek-e a véleményalkotáshoz, Lényeges hibás állítások kockázatának felmérése,
A beszámoló megbízható és valós képet ad a gazdálkodó tevékenységéről, eredményéről.
(megfelelő következtetések levonása…).
Könyvvizsgálói jelentés I. A 701. témaszámú standardváltozása szerint a könyvvizsgáló köteles ismertetni minden egyes főbb megállapítást, megfelelő alcím használatával a könyvvizsgálói jelentésben. A változás hatályba lépése, először a közérdeklődésű gazdálkodókra 2016-tól, majd azt követően a többi vállalkozásra is alkalmazandó. -
-
A legjelentősebb felmért, téves állításokból származó kockázatok leírását, A könyvvizsgáló válaszát ezen kockázatokra, Ezen kockázatok kapcsán felmerülő legfontosabb megfigyeléseket, Egyértelmű utalást a pénzügyi beszámolóhoz csatolt dokumentumokra.
Könyvvizsgálói jelentés II. -
-
-
-
Elmagyarázza, hogy a könyvvizsgálat mennyire volt képes a szabálytalanságok –beleértve a csalás - feltárására, Tanúsítja, hogy nem történt tiltott, nem audit jellegű szolgáltatásnyújtás és a könyvvizsgálat független maradt az ügyfél számára végzett könyvvizsgálói tevékenység során, Lényegesség definiálása a lényegesség meghatározása, ismertetése, Kulcsfontosságú könyvvizsgálati ügyek bekezdést követi a vélemény alapja bekezdés.
Még több kommunikáció A 260. témaszámú standardváltozás bővítette az irányítással megbízott személyekkel való kommunikációt. A változás hatályba lépése, először a közérdeklődésű gazdálkodókra 2016-tól, majd ezt követően a többi vállalkozásra is alkalmazandó. A vezetéssel kommunikálni kell: -
A könyvvizsgáló által azonosított jelentős kockázatokat, A tervezett könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését, Az alkalmazott becsléseknél feltárt bizonytalanságot, Jelentős kockázatok és bizonytalanságok bemutatásával a közzétételével kapcsolatos megítélést.
