A SZTRÁJK KIALAKULÁSÁNAK GYÖKEREI, EURÓPAI TÖRTÉNETÉNEK A SZAKASZAI

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK

A SZTRÁJK KIALAKULÁSÁNAK GYÖKEREI, EURÓPAI TÖRTÉNETÉNEK A SZAKASZAI

SZERZŐ: GULYÁSNÉ GYURICZA KRISZTINA IGAZGATÁSSZERVEZŐ ALAPSZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. LEHOTAY VERONIKA EGYETEMI TANÁRSEGÉD

MISKOLC 2014

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF LEGAL HISTORY

THE ROOTS OF THE STRIKE, HISTORIC PERIODS OF STRIKE IN EUROPE

AUTHOR: KRISZTINA GYURICZA GULYÁSNÉ BA IN JUDICIAL SYSTEM ADMINISTRATION Part-time course

CONSULTANT: DR. VERONIKA LEHOTAY Instructor

MISKOLC 2014

2

Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................. 4 I. A sztrájk jellemzői ................................................................................................ 5 1. A sztrájk fogalma ............................................................................................. 5 2. A sztrájk fajtái .................................................................................................. 9 3. A nyomásgyakorlás egyéb eszközei .................................................................12 II. A sztrájk európai története: sztrájk Nagy-Britanniában és a Németországban......15 1. A kezdetektől az I. világháborúig ....................................................................15 a.) Anglia .........................................................................................................15 b.) Németország ...............................................................................................22 2. A két világháború közötti időszak ....................................................................26 a.)

Anglia ...................................................................................................26

b.) Németország ...............................................................................................29 3. A második világháború után ............................................................................31 a.) Anglia .........................................................................................................31 b.) Németország ...............................................................................................33 III. A sztrájk hatályos szabályozásának áttekintése néhány európai országban.........35 1. Németország .......................................................................................................37 2. Anglia .............................................................................................................39 IV. A sztrájk szabályozása Magyarországon ...........................................................42 Összegzés ...............................................................................................................45 Irodalomjegyzék .....................................................................................................47

3

Bevezetés

Szakdolgozatomban a sztrájk kialakulásának európai történetét mutatom be a kezdetektől, figyelembe véve az egyes történelmi szakaszokat. A sztrájk európai fejlődéstörténetének széleskörű áttekintését a dolgozatom terjedelmi kötöttsége nem teszi lehetővé, ezért alapvetően a rendelkezésre álló magyar források feltárásával törekedtem a dolgozatom feldolgozására. Témaválasztásom indoka az, hogy a sztrájk az évszázadok során fejlődésen ment át, de az alapvető cél nem változott, napjainkban is jelenlévő probléma: a munkavállalók egyik legfontosabb eszköze a jobb életfeltételek elérésére, bérkövetelésekre,

munkakörülmények

javítására,

politikai

követelések

érvényesítésére. A sztrájk megítélése egyes emberek számára alapvető emberi jog, az igazságtalannak ítélt cselekedet elleni tiltakozás eszköze, míg mások károsnak, a közrend és közbiztonság akadályozójának tartják. Ezért volt fontos már az iparosodás kezdete óta és fontos napjainkban is a sztrájkhoz való jog szabályozása. Különösen fontos azokban az országokban, amelyekben a demokrácia felépítését tűzik ki célul. Dolgozatomat négy fejezetre osztottam. Az első fejezetben bemutatom a sztrájk fogalmát, fajtáit. Ennek a résznek a megírásában felhasználtam az Új Magyar Lexikon meghatározását, de elsősorban Berki Erzsébet Sztrájk! és Halmos Csaba: Sztrájkjog Magyarországon című műveit. A második fejezet a dolgozatom meghatározó témaköre, melyben ismertetem a sztrájk kialakulását, fejlődését. A nagyobb sztrájk események történetét tárom fel Nagy Britannia és Németország különböző történelmi szakaszain keresztül. A harmadik fejezetben ismertetem a sztrájkhoz való jog hatályos szabályozását, példaként említve Európa néhány országának közös, illetve eltérő elveit. A negyedik fejezetben magyarországi sztrájkjog, sztrájk szabályozás alakulását tekintem át a sztrájktörvény megszületése után.

4

I. A sztrájk jellemzői

1. A sztrájk fogalma SZTRÁJK

– az angol strike magyar átírása; több munkavállaló által közösen

végrehajtott munkabeszüntetés a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából. A munkavállalói érdekérvényesítés végső eszköze, amelynek története egészen a XIV. századig nyúlik vissza. A dolgozók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására kezdeményezhetnek jogszerű sztrájkot. A sztrájk ideje alatt a munkavállaló nem köteles munkát végezni, viszont erre az időszakra munkabér sem illeti meg. Egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása pl.: a munkaviszony megszüntetése tilos.1 A sztrájknak ez a megfogalmazása a leglényegesebb elemeket tartalmazza. A több munkavállaló arra utal, hogy a sztrájkban résztvevők száma legalább tíz fő, akik munkaviszonyban állnak. A sztrájk a munkáltatóra irányul, vagyis a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására és védelme érdekében kerül rá sor. Fontos, hogy jogszerű legyen a sztrájk, ennek feltétele, hogy az előzetes egyeztetések nem vezettek eredményre, illetve az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható oka miatt nem jött létre. A sztrájk sajátossága, hogy a munkaviszony fennáll, de munkabér nem illeti meg a munkavállalókat, vagyis az általában őket megillető jogok a sztrájk ideje alatt is fennállnak. Például nem szűnik meg a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége. A jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni. Elmondhatjuk, hogy a sztrájk minimális kellékei a szervezettség a cél és a munkabeszüntetés. 2

1

Magyar Virtuális Enciklopédia letöltés http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/sztrajk.htm. 2 Berki, 2000. 31. o.

5

ideje:

2013.

február

24.

A jogtudomány képviselői is kimunkáltak sztrájk definíciót. Radnay József megfogalmazása szerint a sztrájk: „Több

munkaviszonyban

álló

munkavállaló

által

közösen

végrehajtott

munkabeszüntetés a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából”.3 A meghatározásból kitűnik, hogy a sztrájkban résztvevőknek munkaviszonyban kell lenniük, a sztrájk pedig a munkáltatóra irányul.4 A századelő sztrájkjainak elemzéséből Ferenczi Imre által megfogalmazott definíció is hasonló. „…a sztrájk szabad bérmunkások kisebb-nagyobb körének a koalíciójog alapján megengedett munkabeszüntetése, mely a munkaviszonynak a résztvevő, vagy más bérmunkások javára való közvetlen, vagy közvetett befolyásolását célozza.”5 Ez a meghatározás a bérmunkások koalíciós szabadságát hangsúlyozza, de nem zárja ki a szolidaritási sztrájkot az, hogy más munkáltató ellen, valamely koalíció létrejöjjön, sztrájkba lépjen. Kiss György szerint a sztrájk a munkavállalók többségének ideiglenes munkabeszüntetése meghatározott céllal, a munkaviszony előzetes felmondása nélkül.6 A jogértelmezés a köznyelvi sztrájk fogalomra támaszkodik. Ennek felelnek meg a különböző lexikonokban, enciklopédiákban definiált sztrájk fogalmak. Az

Új

munkabeszüntetés

Magyar gazdasági

Lexikon és

megfogalmazása

politikai

célok

szerint:

kiharcolása

„…szervezett érdekében,…A

sztrájkolók a munkamegszakításával vagy a munka megszüntetésével igyekeznek új gazdasági előnyöket kivívni (pl.: munkanap rövidítése, béremelés, emberibb munkakörülmények stb.) vagy a meglévő munka és bérviszonyokat megvédeni.”7 A Magyar Jogi Lexikon szerint a sztrájk: „A munkavállalók részéről történő munkabeszüntetés, amelyre akkor kerül sor, ha érdekeiket, főleg bérköveteléseiket a munkáltatókkal szemben nem tudják másként érvényesíteni.”8 Megállapíthatjuk, hogy a sztrájk követelések fogalmát gyakran kötik bérkövetelésekhez a bérek rendezése az egyik leggyakoribb sztrájkkövetelés.

3

Radnay, 1990. 5. sz. 30. o. Berki, 2000. 31. o. 5 Ferenczi, 1919. (kiemelés: Berki, 2000.) 31. o. 6 Kiss, 1996. 496. o. 7 ÚML, 1962. 327. o. 8 MJL, 1992. 566. o. 4

6

Ezt támasztja alá a Pallas Nagy Lexikon sztrájk definíciója is: „…céljuk mindig az, hogy a munkaadóktól a munkásokra nézve kedvezőbb bérszerződést csikarjanak ki.”9 A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO a sztrájkkal kapcsolatos nemzetközi irányelveket dolgozott ki. Eszerint: „a sztrájk a munkavállalók egy, vagy több csoportja, illetve a szakszervezet által kezdeményezett, a munkavállalók közös gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgáló, időleges munkabeszüntetés, annak érdekében, hogy a munkavállalók kikényszerítsék, valamilyen követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben, vagy szolidaritás vállaljanak azokkal sérelmeikben.”10 Az ILO definíciója a sztrájk alanyaként nemcsak a munkavállalók csoportját határozza meg, hanem a szakszervezeteket is. A csoportos jelző kizárja az egyéni demonstrálást. Az egyéni sztrájkot munkamegtagadásának kell tekinteni. Ebből következik, hogy a sztrájkot csak több dolgozó együttesen gyakorolhatja, ezáltal válik jogszerűvé. Egy másik meghatározás szerint a sztrájk „több munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából.”11 Ebben a meghatározásban a sztrájk alatt a munkáltatók munkaviszonyban állnak, tehát a sztrájk alatt is fennállnak a munkavállalóként megillető jogaik. (pl.: társadalombiztosítás) A sztrájk tágabb értelmezése szerint azok is sztrájkolhatnak, akik nem állnak munkaviszonyba.12 Felvetődik az a kérdés, hogy a munkaügyi sztrájk a munkáltatóra, a politikai pedig „nem a munkáltatóra, hanem az államra kíván nyomást gyakorolni.”13 Vagyis, ha a sztrájk politikai célok elérését szolgálja, akkor politikai, ha a munkaviszonyok, munkakörülmények, munkafeltételek megváltoztatására irányul, akkor munkaügyi sztrájk.14 A sztrájk, tiltakozás, a nézeteltérés, a felháborodás, vagy a vállalatvezetés döntéseivel szemben, egy igazságtalannak ítélt helyzettel való elégedetlenség 9

Pallas Nagy Lexikon letöltés ideje: 2013. február 24. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/097/pc009797.html#3. 10 Tóth, 2008. 396. o. 11 Radnay, 1990. 5. sz. 30. o. 12 Fabók, 1995. 174. o. 13 Radnay, 1990. 5 sz. 31. o. 14 Berki, 2000. 32. o.

7

természetes reakciója, illetve valamilyen követelés megítélésére alkalmazott nyomás eszköze. Információk terjedése a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül és az erősödő iparosodás erősíti az emberek igényeit az iránt, amit a jövedelemelosztás igazságtalanságainak tartanak és kevésbé készek elfogadni a vélt, vagy valós egyenlőtlenségeket, vagy igazságtalanságokat.15 A sztrájk hajlandóságot befolyásolják a felek közötti erőviszonyok, a gazdasági helyzet és a munkanélküliség. A szakszervezet véleménye, hogy a sztrájk általában csak végső eszköz lehet, ha már minden erőfeszítés, amely a munkaügyi vita megoldására irányult kudarcot vallott.16 A következőkben érdemes áttekinteni a sztrájk egyes fajtáit.

15 16

Johaness Schregle (kiemelés: Halmos, 2010.) 21. o. Johaness Schregle (kiemelés: Halmos, 2010.) 22. o.

8

2. A sztrájk fajtái A sztrájkot több szempont alapján csoportosíthatjuk. Különbséget lehet tenni rendes sztrájk és figyelmeztető sztrájk között. A sztrájk megkezdését mindenekelőtt egyeztetésnek kell megelőznie. A hét napos határidő leteltével van mód a sztrájk megkezdésére. A hét napos tárgyalás alatt egy alkalommal maximum kettő óráig sztrájk tartható. Ezt nevezzük figyelmeztető sztrájknak.17 Ténylegesen is figyelmeztetésnek szánják, erre utal Radnay József következő meghatározása: „…a munkavállalók átmenetileg szüntetik be a munkát annak kifejezésére, hogy bizonyos munkáltatói intézkedésekkel, nem értenek egyet, ehhez járulhat annak lehetősége, vagy szándéka, hogy az intézkedés megváltoztatásának elmaradása esetén harci sztrájkot fognak alkalmazni.”18 Ebből következik, hogy a figyelmeztető sztrájk párhuzamos fogalma a harci sztrájk, amely „közvetlenül a sztrájk céljának elérésére irányul,”19 vagyis már nem figyelmeztet, hanem kényszeríteni akar. A sztrájktörvény szerint: sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.20 A sztrájkokat kiterjedésük szerint általános, teljes és részleges típusokba sorolhatjuk. Általános sztrájk „a munkabeszüntetésének az a neme, amely az iparág összes vállalataira, az egész helységre, országrészre, vagy az egész országra terjed ki.”21 Egy sztrájkot általánosnak nevezhetünk akkor is, ha az egész ország minden ágazatára kiterjed, de akkor is, ha egy szakmára, vagy egy munkáltatóra terjed ki, de az egész országban. A teljes sztrájk „valamely gazdasági ágazat dolgozóit érinti.”22 A részleges, vagy súlyponti sztrájk „…az ágazat kulcsszerepet betöltő üzemeire, illetve az üzem ilyen részlegeire terjed ki úgy, hogy a sztrájk az egész ágazat (üzem) működőképességét megzavarja.”23 17

Berki, 2000. 39. o. Radnay, 1990. 5. sz. 31. o. 19 Radnay, 1990. 5. sz. 31 o. 20 Sztrájktörvény 2§ (1) bek. 21 ÚML, 1962. 6. 327. o. 22 Radnay, 1990. 5. sz. 31. o. 18

9

Földrajzi elhelyezkedés szerint, az alapján csoportosíthatjuk, hogy megyékre, településekre, vagy az egész országra kiterjedően szerveztek-e sztrájkot. Az országos sztrájk lehet általános szektorális, ágazati, szakmai vagy egy munkáltatóra kiterjedő. A sztrájk lehet támadó és védekező. A megkülönböztetés azokban az országokban bír jelentőséggel, ahol a kizárás jogszerűen igénybe vehető. Hazánkban nem alkalmazzák a kizárás eszközét. A támadó sztrájk a tárgyalások előtti első lépés elvben nem kizárt, azonban minden sztrájk jogellenesnek minősülne, mivel a Sztrájktörvényben előírt tárgyalási kötelezettség be nem tartásával járna.24 Védekező sztrájk a munkaadó intézkedésével szembeni elégedetlenség miatti sztrájk. A támadó és védekező sztrájknak Ferenczi Imre szerinti értelmezése: „védekező sztrájkról akkor beszélünk, ha az elért állapot megőrzése a sztrájk célja, még támadó a sztrájk akkor, ha a munkafeltételek további javítására törekszik.”25 Jogi megítélés szerint megkülönböztetünk jogszerű és jogellenes sztrájkot. Jogszerű a sztrájk, ha a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmére irányul és a törvény betartásával alkalmazzák. Jogellenesnek minősül a sztrájk, ha az egyeztetés hét napja még nem telt le, vagy van eredménye, mégis sztrájkba lépnek. Nem gazdasági és szociális érdekek biztosítására fordítják. Továbbá, amikor a sztrájkot olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben folytatják, amelynek megváltoztatása bírósági hatáskörbe tartozik.26 A sztrájkot csak indokolt esetben, törvényi rendelkezés alapján lehet jogellenessé nyilvánítani.27 Egyes országokban (pl.: Németország, skandináv államok) jogellenes sztrájk az úgynevezett vad sztrájk, ahol a kezdeményezés joga csak a szakszervezeté. Ezért a dolgozók által tartott sztrájk jogellenesnek, vadsztrájknak minősül. Ami nehezen kézben tartható, szervezést nélkülöző, sokszor erőszakba átmenő sztrájk.28

23

Radnay, 1990. 5. sz. 31. o. Berki, 2000. 34. o. 25 Ferenczi, 1919. 107. o. 26 Berki, 2000. 39. o. 27 88/B/1999. AB határozat, Halmos, 2010. 221. o. 28 Nacsa, 2010. 61. o. 24

10

Önállóság szerint a sztrájk lehet fő és szolidaritási sztrájk (szimpátia sztrájk). A fő sztrájk kifejezést nem használja sem a hétköznapi nyelv, sem a szakirodalom. A szolidaritási sztrájk nem saját célokért, hanem más munkavállalói csoport céljaival való szolidaritás érdekében zajlik. A szolidaritási sztrájkok rövidek, általában fél-egy óra, ami elégséges ahhoz, hogy kifejezzék támogatásukat más sztrájkolókkal. Magyarországon törvényi rendelkezés értelmében a szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés mellőzhető.29 A sztrájkolók magatartása szerint megkülönböztetünk ülősztrájkot és okkupációs sztrájkot, váltakozó sztrájkot, gördülő sztrájkot, vagy megszakításos sztrájkot. Ülősztrájk „A sztrájknak az a formája, amikor a munkások abbahagyják a munkát, de munkahelyükről nem távoznak el.”30 Okkupációs sztrájk „az üzem elfoglalás abból a célból, hogy az adott üzem működését, továbbá a munkáltató rendelkezési jogát megakadályozzák.”31 Váltakozó sztrájk, gördülő sztrájk vagy megszakításos sztrájk esetén a sztrájkban érintettek nem egy időben, hanem egymás utáni időszakban szüntetik meg a munkát. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a sztrájkok különböző fajtáinak előfordulása nagymértékben függ az egyes országok gazdasági fejlettségétől és a politikai kultúrától.

29

Berki, 2010. 34-37. o. MÉK, 1987. II. 1442. o. 31 Kiss, 1996. II. 302. o. 30

11

3. A nyomásgyakorlás egyéb eszközei A sztrájk típusai mellett létezik egyéb nyomásgyakorlási eszköz, amely nem felel meg a sztrájk kritériumának, nem jár munkabeszüntetéssel. Ezek a másodlagos akció fajták lehetnek üzemen belüli, vagy üzemen kívüli akciók. Üzemen belüli akciók: munkalassítás, túlbuzgósági sztrájk, fordított sztrájk és blokád.32 A munkalassítás más néven „amerikázás”33. „A „munkaviszonyok megjavítása végett szándékosan vontatottan végzi munkáját, hogy a csekélyebb teljesítménnyel a munkáltatót követelésének teljesítésére kényszerítse.”34 A munkavállalók nem tagadják meg a munkavégzést, de a munka lassításával a munka teljesítmény csökkentésére törekszenek. A másik nyomásgyakorlási eszköz a túlbuzgósági sztrájk, túlzottan előírásszerű munkavégzés. A munkavállalók kínosan ügyelnek a munkafolyamatokra vonatkozó előírások betartására. Fordított sztrájk, mint a neve is jelzi a sztrájk ellentéte, amikor a gyáros vagy földbirtokos akarata, utasítása ellenére a dolgozók tovább folytatják a munkavégzést.35 A blokád „meghatározott akadályok, őrhelyek felállításával csupán az üzem funkcionálást akadályozzák meg, azonban a munkáltató belső rendelkezési jogát nem kívánják korlátozni.”36 Pl.: 1990-ben a drasztikus benzin áremelés ellen tiltakozó taxisok blokádja megbénította az ország közlekedését. Üzemen kívüli akciók a tüntetés, a demonstrációs sztrájk, a bojkott és az ülősztrájk. A tüntetés más néven demonstráció „meghatározott osztályok, csoportok gazdasági

és

politikai

harcának

egyik

formája,

amikor

követeléseiknek

tömegfelvonulással adnak kifejezést gyakran jelszavakkal.”37 Gyakran demonstrációnak nevezik a felvonulás nélkül közterületen történő nagygyűlést és a tüntetést is. A követeléseket transzparenseken is megfogalmazzák.

32

Berki, 2000. 44-45. o. Először Amerikában fordult elő. 34 Idegen szavak és kifejezések szótára, 1983. 35. o. 35 MÉK, 1987. 1315. o. 36 Kiss, 1996. II. 303. o. 37 ÚML, 1962. 528. o. 33

12

Bojkott „a politikai és gazdasági harc egyik módszere, a kapcsolatok teljes, vagy részleges megszüntetése valamely személlyel, szervezettel, állammal, vagy tartózkodás bizonyos áruk vásárlásától, kiközösítés.”38 A munkavállalók harca a munkáltató ellen úgy, hogy követeléseik teljesítéséig a bojkottált cégnél nem dolgoznak, áruját nem vásárolják, és erre mások figyelmét is felhívják. A bojkott szó egy brit katona, Charles C. Boycott nevéből származik, akinek az ír munkások a magas földbérleti díjak elleni tiltakozásul nem voltak hajlandók sem szolgálni, sem neki szállítani, vagy kiszolgálni a boltban, így, visszakényszerültek a brit szigetekre.39 Az ülősztrájk olyan (politikai) tüntetés „amelynek résztvevői az utcán (esetleg középületben) csoportosan a földre ülve igyekeznek a forgalmat feltartani s követelésüknek érvényt szerezni.”40 A definícióból következően ez nem sztrájk, hanem a tüntetés egy fajtája, ahol a résztvevők ülnek. A demonstrálók akár a passzív ellenállásig is elmenve nem hajlandók egy adott helyszínt elhagyni, akár hosszabb ideig, több napig, hetekig is a helyszínen maradnak.41 A hazai gyakorlatban előfordulnak egyéb nyomásgyakorlási eszközök is, ilyen a tiltakozó nagygyűlés, amelyen a munkavállalók nagy tömege vesz részt a munkavállalók elégedetlenségüknek hangot adva megfogalmazott szónoklatokkal, követelésük hangoztatásával próbálnak nyomást gyakorolni.42 Ide sorolhatjuk az aláírásgyűjtést is, amely a követelések megfogalmazása után aláírások gyűjtése, abból a célból, hogy a gyűjtő bebizonyítsa, hogy nagyobb támogató tömeg ért egyet a követelésekkel. Más esetben valamely közügy tömeges támogatását akarja bizonyítani az aláírások gyűjtésével.43 A nyomásgyakorlás eszköze még a petíció, amikor a követeléseket tartalmazó felhívást a hatáskörrel rendelkező szerv felé juttatják el, tőle várva a követelések teljesítését, vagy intézkedés megtételét annak rendezésére. Sajátos válfaja a nyílt levél, amely nemcsak a címzetthez, hanem a közvéleményhez is eljut, számítva annak támogatására.44

38

Idegen szavak és kifejezések szótára, 1983. 180. o. http:// www.valtozovilag.hu/valtozo_vilag_enciklopedia.htm. 40 MÉK, 1987. II. 1442. o. 41 Lápossy-Szabó-Zeller, (kiemelés: Halmos, 2010.) 75. o. 42 Juhász, 1987. 491. o. 43 MÉK, 1987. I. 20. o. 44 Berki, 2000. 46. o. 39

13

A hazai gyakorlatban néhányszor előfordult, hogy éhségsztrájkot folytattak kollektív érdekek érvényesítésére. A nyomásgyakorlási eszközök közül ez a leginkább nem megfelelő eszköz a munkavállalói problémák rendezésére.

14

II. A sztrájk európai története: sztrájk Nagy-Britanniában és a Németországban

1. A kezdetektől az I. világháborúig Már az ókori műhelyekben, majd a középkorban is előfordultak munkabeszüntetések a céhes ipar és még inkább a manufaktúrák keretében.45 Ezek a szervezkedések a munkakörülmények javításáért folytak, de még hiányzott a harci cél. A sztrájk történetében az ipari forradalom hozta meg az áttörést. Hatalmas méretű kiszolgáltatott társadalmi réteg alakult ki, mely társadalmi feszültséghez vezetett.46

a.) Anglia A 18. század utolsó évtizedeiben Nagy-Britanniában jelentős gazdasági folyamat kezdődött, az úgynevezett ipari forradalom. Az ipari forradalom népes ipari városokat hozott létre. A kézimunkán alapuló manufaktúrát és hagyományos házi ipart felváltja a gyárakban, üzemekben koncentrált és gépek segítségével folyó termelés. Az angol ipari forradalom a textiliparban, s azon belül a pamutiparban bontakozott ki. A mechanikus szövőszéket felváltja a gőzgép. A lázas iparosodás, seregével létesült manufaktúrák, a kedvező bérek, a városba szívta a vidék lakosságát. Amikor a munkahelyek száma telítődött, az ipari bérek drámaian zuhantak. A vállalkozó az egészségtelen, veszélyes munkáért sem fizetett többet. Fütyülni, énekelni, sőt beszélgetni is tilos volt. Erről a munkába lépéskor készült szerződés intézkedett. Aki a monoton munkát mégis énekléssel próbálta színesíteni, pénzbüntetést kapott, amit béréből vontak le. A város peremén megtelepedő munkásság egyre többet és egyre nehezebb körülmények között dolgozott. Az iparban nem volt ritka a 18 órás munkaidő. A

45 46

ÚML, 1962. 8. 327. o. Kajtár, 2011. 17. o.

15

családfő mellett gyakran segédkezett a feleség és a gyerek is. London – fa hiányában – egyre több szenet tüzelt el a gyárakban, üzemekben, műhelyekben, lakásokban. 1811-1817. között az ipari térségben géprombolásokra került sor, amely a gépesítés miatt elkeseredett takácsoktól indult ki.47 A géprombolóknak ez a mozgalma a történelembe „luddista-mozgalom” néven vonult be. A luddisták azért semmisítették meg a gépeket, mert azokban látták bajaik okát, a munkaerő-fölösleget és a munkások munkanélkülivé válását. A kormány, csapatokat vonultatott fel a luddisták ellen és mozgalmukat könyörtelenül vérbe fojtotta. Parlamenti törvények sora rendelkezett a gépek védelméről. Géprombolásért halál járt. Akit rajta kaptak, hogy a gépben kárt tesz, felakasztották.48 A munkásság öntudatosságának növekedésével, egyre szélesebb körben bontakozott ki a demokratikus reformokért, valamint a munka és létfeltételek megjavításáért vívott szervezett, tudatos harc.49 A szervezkedés nagy akadályokba ütközött, mert az egyesületeket törvénytelennek minősítették. Mégis a titkos szövetségek egy-egy városban, üzemben

állandóan

újjá

alakultak,

sztrájkokat

is

indítottak –

többnyire

eredménytelenül.50 A munkások a sztrájkok előkészítésével és lebonyolításával ideiglenes bizottságokat szerveztek, amelyekből a szakszervezetek, angol nyelven a tradeunionok kialakultak.51 1818-ban némi gazdasági fellendülés mutatkozott, átmenetileg nyugalom következett. 1819-ben a szakszervezeti agitáció megújult. 1819 augusztusában Manchesterben 80 ezer főnyi gyűlés tragédiában torkollott. A tömeget lovasság rohanta le. A feloszlatás eredménye 9 halott, 400-500 sebesült, köztük nagyszámmal asszonyok. Ezt követően erősen korlátozták a gyülekezési és sajtószabadságot. A szervezetlen munkások több próbálkozása is kudarcba fulladt.52 A francia forradalom hatásától megijedt angol kormány félt a munkásság egyre erősödő szervezettségétől, ezért az 1800-as években törvényekkel tiltotta be a sztrájkokat, valamint a munkásszövetségek szervezését és tevékenységét. 47

19. századi Egyetemes Történet, 1789-1890 szerkesztette: Vadász Sándor. 19. századi Egyetemes Történet, 1789-1890. szerkesztette: Vadász Sándor. 49 N. Matkovszkíj, 1955. 10-11. o. 50 Bognár, 1969. 2. o. 51 N. Matkovszkíj, 1955. 10. o. 52 19. századi Egyetemes Történet, 1789-1890. szerkesztette: Vadász Sándor 48

16

A munkások illegálisan, félig legálisan, úgynevezett baráti és kulturális társaságokban, kölcsönös segélypénztárakban, betegsegélyező pénztárakban, stb. folytatta szervezeteinek létrehozását. A munkások nehéz helyzete miatt a sztrájkok mindennaposakká váltak, s azokat a munkások letartóztatása a szakszervezetek szétszórása ellenére szívósan folytatták. Erre az időszakra jellemző például a tengerészek hosszú ideig tartó sztrájkja 1815-ben, amelyet a kormánynak csak fegyveres erővel sikerült letörnie. A fejlődő munkásmozgalom nyomására a kormány 1824-1825-ben visszavonta a szakszervezetek betiltásáról szóló törvényt. Anglia 1825-ben éli át az első túltermelési válságot. Ezzel kapcsolatosan erősödött a sztrájkmozgalom. 1826-ban Londonban, Glasgowban és más városokban gyakran robbantak ki sztrájkok, amit rendkívül kegyetlen módon, gyakran katonai erővel fojtottak el. A sztrájkban résztvevő munkásokat letartóztatták, börtönbe zárták. Az 1830-as években megalakultak a világ első szakszervezetei, amelyek a dolgozók kollektív érdekeit képviselték a munkaadóval szemben.53 Az üldözés ellenére a szakszervezeti mozgalom tovább fejlődik. 1829-ben megalakították az angol, skót és ír textilmunkásokat egyesítő „Egyesült Királyság Általános Szövetségét”. 1834-ben megszervezik a szakszervezetek országos egyesülését, amelynek 800 ezer tagja volt. Ez a szövetség komoly szerepet játszott az angol munkás és szakszervezeti mozgalomban és elősegítette annak számos sikerét. Csak rövid ideig állt fenn, ennek ellenére a munkásosztály szervezettsége egyre növekedett, harca egyre szívósabbá vált.54 Angliában az első szakszervezetek azonos szakmájú munkások szakmai egyesüléseként keletkeztek. Körülbelül 1600 szakmai szövetséget tartottak nyilván. Előfordult, hogy egy városban a gépészek, kazánfűtők és más szakmájú dolgozók több szövetséget hoztak létre. A 19. század 60-as éveinek végén keletkeztek azok a szakszervezetek, amelyek országos méretekben egyesítették az azonos szakmájú szakmunkásokat. Az ipari forradalom Angliában a 19. század 30-as éveiben lényegében befejeződött, a munkásság rátért a politikai harc útjára.

53 54

Szántó, 1997. 173. o. Szántó, 1997. 174. o.

17

1836-ban Angliában kifejlődött a „chartizmus” (az angol „charter” – okmány – „charta” szóból) néven ismert mozgalom, amely első széleskörű valóban tömegjellegű, politikailag megszervezett forradalmi proletár mozgalom volt.55 A chartisták elsősorban politikai követelésekkel (választójog, lordok házának eltörlése, parlamenti reform) léptek fel, s a százezreket megmozgató forrongás idején gyakran megfogalmaztak gazdasági követeléseket is. A chartista mozgalom aktivistái között első helyen álltak a szakszervezeti vezetők. A mozgalom a petíciók mellett, sztrájkokkal párosult, s ezért nem lehetett éles határvonalat húzni a szakszervezetek és a chartisták közé.56 Tevékenyen vettek részt a chartista mozgalomban a textilmunkások és a bányászok. 1836-ban a chartista mozgalom vezetője Williom Lovett, Londonban megszervezte a Munkásszövetséget. A szövetség a munkások érdekeinek védelmében számos követelést állított fel, többek között a munkanap szabályozását, szegénytörvény hatályon kívül helyezését stb. 1838-ban politikai programként megszövegezték a Népi Chartát. Ez az okmány kérvény volt, amellyel a munkások választási reformot követelve a parlamenthez fordultak. 1842-ben, miután a kormány visszautasította a második „nemzeti kérvényt” a chartisták általános sztrájkot hirdettek. A kormány kegyetlen megtorlásokat alkalmazott és ideiglenesen elfojtotta a chartista mozgalmat, amely 1848-ban újult erővel támadt fel. Több mint ötmillió ember írta alá a választójogi reformról szóló kérvényt, amit a parlament ismét elvetett. A kormány a mozgalom óriási méreteitől megriadva, egyrészt tömeges megtorlásokkal élt, másrészt néhány engedményt tett a munkásoknak. Kénytelen volt törvényt hozni, amely megtiltotta a bányákban a női és gyermekmunkát. 1847-ben a parlament törvényt fogadott el, amely 10 órában határozta meg a nők és gyermekek munkanapját. Azelőtt ugyanis a munkanapjuk, mint más munkásoké 12 órás, sőt annál hosszabb is volt. „Az angol burzsoáziának a megtorlás és bizonyos engedmények politikájával, sikerült felszámolnia a chartista mozgalmat. Sikerült elérnie, hogy az angol proletáriátus szakmunkás rétegei, a tömegmozgalomról a szűk körű szakmai harcra, a munkaadókkal való együttműködés politikájára, az „igazságos nyereségrészesedés” kunyerálására térjenek rá. Ez károsan nyomta rá 55 56

N. Matkovszkíj, 1955. 13. o. Bognár, 1969. 6. o.

18

bélyegét az angol munkás és szakszervezeti mozgalom egész további fejlődésére, és a harcot rendszerint a szakmai érdekek szűk körére korlátozta.”57 A chartista mozgalom hanyatlása után új típusú szakszervezetek jöttek létre. Ezek tevékenysége, harci szelleme élesen eltért a korábbiakétól. Kerülték a sztrájkokat, úgy vélték, hogy a bérek alakulása nagyrészt a munkáskereslettől függ, ezért törekedtek a túlórák csökkentésére.58 A szigetország gazdasági ereje győztesen került ki a napóleoni háborúkból. 1850-es években lakosságának 50%-a városban élt és ez az arány csak fokozódott. Vas és acéliparban, hajóépítő és gépiparban és a textiliparban is nőtt a munkások száma. A brit ipar lendületes fejlődése jóvoltából a növekvő lakosság foglalkoztatása sem okozott gondot.59 1864-ben Londonban az angol, francia és olasz munkások képviselőinek részvételével

gyűlést

tartottak,

amelyen

megalakították

a

Nemzetközi

Munkásszövetséget, az „I. Internacionálét”.60 A szakszervezet megerősödését mutatta, hogy 1868-ban Manchesterben összehívták a szakszervezetek és szakszervezeti tanácsok országos konferenciáját, amelyen megalakult a Szakszervezeti Kongresszus (TUC), ami az ország szakszervezeteinek többségét tömörítette.61 Ekkora már elérték, hogy az angol jog a demonstrációkat politikai eseménynek, nem pedig csoportos zendülésnek tekintette. 1871-ben megkezdték a sztrájkot tiltó rendelkezés feloldását. Az angol munkaadók szívesebben alkalmaztak szervezett munkásokat, mert ezek józanul gondolkodtak, pontosabban dolgoztak.62 1871-ben a törvény legálissá tette a szakszervezeteket, megtiltotta a sztrájkőrséget és a megfélemlítést, ugyanakkor szigorította a sztrájkok elleni fellépést. 1872-ben hozott törvény teljesítette a chartisták követelését: bevezette a titkos szavazást. 1875-ben módosították a törvényt, amiben pontosan meghatározták a sztrájkjogot, engedélyezték a békés sztrájkőrséget, de a szerződésszegés büntetendő, ha az életet veszélyeztet, vagy súlyos anyagi kárt okoz, vagy a víz és gázszolgáltatás megszüntetéséhez vezet.63 57

N. Matkovszkíj, 1955. 14-15. o. Bognár, 1969. 7. o. 59 19. századi Egyetemes Történet, 1789-1890. szerkesztette: Vadász Sándor. 60 N. Matkovszkíj, 1955. 15. o. 61 Bognár, 1969. 10. o. 62 Szántó, 5. sz. 1997. 63 19. századi Egyetemes Történet, 1789-1890. szerkesztette: Vadász Sándor. 58

19

Az angol iparban 1882-ben súlyos válság tört ki, ami 1887-ig tartott. Az ipari válság során jelentősen romlott a munkások anyagi helyzete. A válság alatt új irányzatok jöttek létre a szakszervezeti mozgalom fejlődésében. Megalakultak olyan szakszervezetek, amelyek olyan szakképzetlen munkásokat egyesítettek, akiknek azelőtt nem volt lehetőségük arra, hogy szervezett munkások legyenek. Harcoltak a munkásvédelmi törvényekért, a munkások élet- és munkafeltételeinek javításáért. 1888-ban a gyufagyári munkásnők, majd a londoni dokkmunkások folytattak sikeres sztrájkot.64 1890/1891-ben több bányász és dokkmunkás sztrájk elbukott, a tőkések összehangolták megtorló akciójukat, a szakszervezetekben pedig visszaszorították a radikálisokat. 1893-ban megalakult Független Munkáspárt, amely igen erős szakszervezeti mozgalomra támaszkodott. A munkáltatók szakszervezet ellenes terrorja, arra késztette a szakszervezeti vezetőket, hogy létrehozza a Labour Party-t, a Munkáspártot.65 A munkáltatók az 1890-es évek végén több kizárást rendeltek el, hogy munkásaikat szakszervezeteik elhagyására kényszerítsék. 1901-ben a Tafe-Vale vasúttársasági sztrájk okozta anyagi kárt a bíróság a szakszervezettel kívánta megfizettetni. A bírói ítélet országos felháborodást váltott ki, és a tőkések várakozásával ellentétben a szakszervezetek megerősödéséhez vezetett.66 „A századforduló után az angol szakszervezetek gyors ütemben növelték befolyásukat, s a háborúra való készülődéssel együtt fellépő drágaság, politikai nyugtalanság, ugyancsak megalapozta, hogy a munkások ezrével csatlakoztak a szakszervezetekhez, amelyek nemcsak védekeztek, hanem támadtak is, megkövetelték legalitásuk

elismerését,

amit

olykor

hatalmas

sztrájkok

nyomán

sikerült

elismertetni.”67 Az 1905-1907. évi orosz forradalom hatására Angliában nemcsak a gazdasági sztrájkok lendültek fel, hanem a munkások politikai harca is erősödött. 1906-1910-ben zajlottak le a dél-wales-i szénbányászok, a clyde-i hajógyári munkások, a pamutipari munkások és a vasutasok nagyméretű sztrájkjai. Az angol munkások 1905-ben kivívták, hogy helyezzék hatályon kívül azt a munkásellenes 64

19. századi Egyetemes Történet, 1789-1890. szerkesztette: Vadász Sándor. Bognár, 1969. 12. o. 66 Bognár, 1969. 14. o. 67 Bognár, 1969. 12-14. o. 65

20

törvényt (1901.), amely a munkaadóknak jogot adott követelni a szakszervezetektől a sztrájkok okozta káruk megtérítését. 1907-ben kénytelenek voltak elfogadni a bányászok 8 órás munkanapjáról szóló törvényt.68 Nyugdíjrendeletet hoztak a 70 éven felülieknek, rövidesen pedig betegség esetére rendszeresítettek társadalombiztosítást.69 Közvetlenül az első világháború előtt hatalmas sztrájkok zajlottak le, amelyek közül meg kell említeni a bányászok 1912. évi 35. napig tartó sztrájkját. 1912-ben a sztrájkolók száma Angliában 1.400.000 volt. 1913 őszén Dublinben kirobbant a közúti villamos dolgozóinak és más szakmájú munkásoknak egy hatalmas sztrájkja. Ebben a városban a munkások helyzete különösen nehéz volt. A dublini sztrájk, annak ellenére, hogy a kormány a megtorlás során még a sortűztől sem riadt vissza, majdnem öt hónapig tartott. 1914-ben

létrejött

a

vasutasok,

szállító

munkások

és

bányászok

szakszervezeteinek hármas szövetsége. Megállapodtak abban, hogy kölcsönös segítséget

nyújtanak

egymásnak,

szolidárisak

egymással,

és

életfeltételeik

megjavításáért közösen harcolnak.70 Az ipari forradalom Angliából indult ki. A gőzgép feltalálása a gazdasági élet fejlődésében jelent meg, de jelentős társadalmi és szociális változásokat is elindított. Hosszú idő telik el, amíg a munkások az ösztönös géprombolástól eljutnak annak felismerésére, hogy érdekeik védelmében szervezetekbe tömörüljenek. A szakszervezetek irányításával Angliában zajlottak le az első sztrájkok amelyek, később minden fejlett államban tért hódított. A következőkben áttekintem, hogy Németország hogyan vált Európa legnagyobb ipari hatalmává, bemutatva, hogy a növekvő szociális feszültségek hogyan vezettek a sztrájkok intenzitásának növeléséhez.

68

N. Matkovszkíj, 1955. 24. o. Bognár, 1969. 15. o. 70 N. Matkovszkíj, 1955. 24-25. o. 69

21

b.) Németország

Az 1800-as években Poroszország lakosságának kétharmada mezőgazdasági munkából élt. Feudális agrárviszonyok érvényesültek. Az iparosítás Németországban csak a 19. század közepén kezdődött. „A munkásság száma 1830. után egyre nagyobb ütemben nőtt. Az alacsony munkabérek, a rendkívül hosszú munkanapok, a lakásnyomor,

a

munkanélküliség,

a

teljes

kiszolgáltatottság

és

politikai

jogfosztottság állandó forrásává vált a tömegelégedetlenségnek.”71 Ez robbantotta ki a sziléziai takácsok 1844-es felkelését. A magasabb bért követelő takácsok megrohanták és szétrombolták a tőkések házait és üzemeit, a tüntető tömegre sortüzet nyitó katonaságot pedig megtámadták és visszavonulásra kényszerítették. A megmozdulást végül vérbe fojtották, mint egy hetven takácsot letartóztattak, közülük sokat súlyos büntetésre ítéltek.72 A munkásérdekek képviseletére már 1848 előtt alakultak szerény szervezettségi fokon álló munkás egyesületek. 1848 elejére forradalmi helyzet alakult ki a német államokban. Ehhez hozzájárult a meglévő szociális feszültségeket felfokozó gazdasági válság. A párizsi felkelés és az olaszországi forradalom hatására, először Dél-Németország, majd más államokban is forradalmi tömegdemonstrációk szerveződtek, petíciókkal ostromolták az uralkodókat. Ezzel egy időben a parasztok sok helyen megrohanták a földesúri kastélyokat, megtagadták az adók fizetését. Bár a polgárság és a parasztság között nem jött létre tartós szövetség, a megmozdulások a városokban és falvakban spontánul, egymástól függetlenül zajlottak le. Berlinben több tüntetésszerű megmozdulás zajlott le. Egyes üzemekben sztrájkok törtek ki.73 1848-ban megalakult az Általános Német Munkás Testvéregyesület, az első német politikai munkás szervezet. 1854-ben betiltották és csak politikamentes munkásegyletek fojtathatták tevékenységeiket.74 Az 1848-1849-es forradalom elbukott, a haladó erők ellen irányuló politikai nyomás ellenére a gazdasági fejlődés számára szabad utat biztosítottak a kormányok. Nagyarányú gazdasági fellendülés az 50-es, 60-as években következett be.

71

Tokody-Niederhauser 1972. 165. o. Tokody-Niederhauser, 1972. 165. o. 73 Tokody-Niederhauser, 1972. 169-170. o. 74 Tokody-Niederhauser, 1972. 173. o. 72

22

Az ipari forradalom a kézi munkáról a gépi-gyári termelésre való áttérés ebben az időben jelentős. Miközben a könnyűipar is gyorsan fejlődött, leggyorsabb előretörés a nehéziparban mutatkozott.75 1863. május 23-án megalakult Általános Német Munkásegylet célja: a békés meggyőzés révén, általános, egyenlő, közvetlen választójog elérése. A 70-es évek elején hatalmas vállalatalapítási hullám indult. Különösen a jó nyersanyag tartalékokkal rendelkező területeken alakultak ki nagyüzemek, amelyek az elszegényedett, tulajdon nélküli kisparasztságot vonzották. A gyár környékén néhány év alatt munkás városok nőttek ki. A korábbi kézi munkát tömeges termelés váltotta fel. A vasút hálózat gyors kiépülése forradalmasította a közlekedést. Kifizetővé vált az áruszállítás, rohamosan fejlődött a vas- és acélipar és a bányászat. A Ruhr-vidék Európa legnagyobb ipari területévé fejlődött. A gyors fejlődést felszívta a kezdeti iparosodással járó munkanélküliséget. 1878-ban életbe lépett törvény betiltotta „az állami és társadalmi rendszer megdöntésére irányuló” szociáldemokrata, szocialista vagy kommunista törekvésű egyesületeket. A munkáspárt rendőri elnyomásával egyidejűleg az állam szociálpolitikával igyekezett javítani a munkásság helyzetén, hogy ezzel őket az állam számára megnyerje. Az 1883-as első törvény a munkások betegbiztosítását szabályozta, a járulékok összegét fele-fele arányban a munkaadók és a munkások fizették. 1884-ben megjelent balesetbiztosítási törvény szerint a baleset teljes költségét a vállalkozók szakmai szövetkezete vállalta, halálos baleset esetén. A hátramaradottaknak nyugdíjat fizetett. 1889-ben öregségi és rokkantsági biztosítást vezettek be. Minden 70 év feletti munkásnak öregségi nyugdíjat, munkaképtelenség esetén rokkant nyugdíjat fizettek. Ezzel a munkafeltételek javultak, de a munkáskérdés politikai oldala megoldatlan maradt. 1900-ban újabb 1903-ig elhúzódó gazdasági válság tört ki. A termelés visszaesése, amely különöse a textilipart érte, számos bank még inkább kis- és közép üzem összeomlása, az árak gyors emelkedése, és ami ezzel együtt járt: a reálbérek süllyedése volt a válság következménye.76 Nagyméretű sztrájkok zajlottak le 1903. augusztus és 1904. január, amit crimitschoui textilmunkások kezdeményeztek. Sztrájkjukat egész Németországra kiterjedő szolidaritási mozgalom támogatta. Béremelést, tíz órás munkanap 75 76

Tokody-Niederhauser, 1972. 179. o. Tokody-Niederhauser, 1972. 234-238. o.

23

bevezetést követelő szász textilmunkásokkal szemben az állam és a tőkés szervezetek együttesen léptek fel. Elsősorban ez adott politikai jelleget a sztrájknak, bár elbukott, a német munkásmozgalomnak nem okozott törést. Az oroszországi forradalommal szinte egy időben a Ruhr-vidéken hatalmas bányász sztrájk kezdődött. Ez a sztrájk magával ragadta a nem szervezett munkások tömegeit is, s a résztvevők száma 200.000 körül mozgott. S bár ezúttal is leszerelték a sztrájkot, 1905-ben újabb és újabb bérmegmozdulásokra került sor.77 Lipcsében, Drezdában és más városokban 1905 végén tömegdemonstrációk zajlottak le, és a demokratikus választójog központi követelés lett. 1906 januárban, Hamburgban került sor először politikai tömegsztrájk alkalmazására. A példa nem talált követésre, sőt a szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy az adott körülmények között nem lehet általános politikai tömegsztrájkot alkalmazni.78 1910-re Németország Európa legnagyobb ipari hatalma lett, és nemcsak gazdasági téren, hanem a fegyverkezési verseny terén is túlszárnyalta vetélytársait. Mindez fokozta a német uralkodói körökben a világháború kirobbantására irányuló törekvéseket. 1907-1909 közötti gazdasági visszaesést, az 1913. második feléig tartó virágzási periódus követte. A társadalmi összeütközések azonban ennek ellenére napirenden voltak. A választójogi harc 1910-ben újult erővel lángolt fel Poroszországban. Tüntetések zajlottal le Berlinben, összeütközésekre került sor a munkásság és az ellenük bevetett katonaság között. Megmozdulások voltak Poroszországon kívül is, így Brémában, ElszászLotaringiában, a délnémet területek pedig demonstrációk sorozatával mutatták ki rokonszenvüket és szolidaritásukat. A sztrájkok intenzitása nőtt. Az építő iparban 1910-ben került sor először országos méretű, egy egész iparágat magával ragadó megmozdulásra. Berlin egyik munkás kerületében a béremelésért harcoló sztrájkolók és a rendőrség között utcai ütközések zajlottak le. A rendőri terror ellen számos városban tömegtüntetésen tiltakoztak.79 A háborút közvetlenül megelőző évek legnagyobb sztrájkja a Ruhr-vidéken zajlott le. Több mint 300.000 munkás megmozdulása idején Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Csehországban is bányászsztrájkok voltak. A

77

Tokody-Niederhauser, 1972. 240-241. o. Tokody-Niederhauser, 1972. 242. o. 79 Tokody-Niederhauser, 1972. 248-249. o. 78

24

nemzetközi jelentőségűvé nőtt sztrájk azonban végül is elbukott, ami egyrészt az uralkodó körök elszántságára, másrészt a szakszervezeti vezetés erőtlenségére figyelmeztetett.80

80

Tokody-Niederhauser, 1972. 251. o.

25

2. A két világháború közötti időszak 1914: kitör az első világháború, amelyet a nagyhatalmak egyenlőtlen történeti fejlődéséből adódó érdekellentétei robbantottak ki. Az első világháború ideiglenesen megállította a munkásmozgalom fellendülését. A háború kirobbanásával a megtorlások özönét zúdította a munkásokra. Kegyetlenül elfojtották a munkásoknak életszínvonaluk és munkafeltételeik romlása elleni mindenféle tiltakozást. A II. Internacionálé már a háború első napjától felhívta a dolgozókat, hogy szüntessék meg a sztrájkokat, valamint mondjanak le a gazdasági és politikai követeléseikért vívott harcról.81 Követve témaválasztásom felépítését ismét Angliával folytatom a sztrájk fejlődés történetének bemutatását.

a.) Anglia

„Az árak emelkedtek a bérek alig, az üzemekbe szervezetlen munkásokat vettek fel alacsony bérért, gyakran túlórákra kényszerítették a munkásokat, a sztrájkjogot felfüggesztették, bevezették a kötelező döntőbíráskodást. Hamarosan kirobbantak az első ösztönös sztrájkok Dél-Wales bányászai és a Clyde-vidék skót vasmunkásai körében.”82 A londoni szakszervezeti vezetők a kormánnyal karöltve szembefordultak ezekkel a sztrájkokkal. 1917-től munkásgyűléseken hozott határozatokban szolidaritást vállaltak az orosz munkásokkal. 1919-20-ban a szállító munkások sztrájkkal akadályozták meg a fegyverszállítmányok továbbjutását.83 A londoni kikötő munkások megtagadták a „Jolly George” hajóra a szén berakodást és 1920. május 15-én kirakták a hajóról a fegyvereket. Az angol munkások fellépése komoly akadályokat jelentett.84 1920-21-ben bekövetkezett az első túltermelési válság. A termelés egyes iparágakban a felére is visszaesett, nőtt a munkanélküliek száma.

81

N. Matkovszkíj, 1955. 26. o. Bognár, 1969. 16. o. 83 Bognár, 1969. 17. o. 84 N. Matkovszkíj, 1955. 34. o. 82

26

A kormány a háborús években állami gondozásba vett szánbányákat visszaadta a tőkéseknek, akik ezután általános bércsökkentést jelentettek be. Válaszul a bányászok a vasutasok és szállító munkások segítségét kérte, akik az utolsó pillanatban meghátráltak, így az általános sztrájk elmaradt. A bányászok kilenc héten át kitartottak, de a sztrájkjuk vereséggel végződött. 85 A régi nagyipar és bányavidékek munkanélküliséggel küszködtek. A válság 1926-ban kirobbant általános sztrájkban tetőzött. A bányatulajdonosok tömeges elbocsátásokkal fenyegetőzött, erre a bányászok sztrájkkal feleltek, amely kiterjedt az egész széniparra. A bányászok sztrájkja olyan általános sztrájkká nőtt, amelyben körülbelül 6 millió angol munkás vett részt. A chartizmus óta ez az általános sztrájk volt a munkások egyik legnagyobb csatája az angol munkásmozgalom történetében. A sztrájk napjaiban Anglia legnagyobb ipari központja – Newcastle, Nottingham, Bristol, Sheffield stb. – teljesen megbénultak. A sztrájkhullám teljes egészében elborította Skócia és Wales iparvállalatait.86 A tárgyalások kudarca odavezetett, hogy a szakszervezetek sorsukra hagyták a bányászokat, akik három hónapi munkabeszüntetés után, gazdasági eredmények nélkül tértek vissza a bányákba. 87 A kormány 1927-ben törvényt fogadtatott el a parlamentben, amely megtiltotta a politikai és szolidaritási sztrájkokat és megnyirbálta a szakszervezetek jogait.88 A szakszervezetek vagyonát újra megterhelhetővé tették a sztrájkok okozta károkért, a munkanélkülieket kötelezték a felkínált munkaalkalom elfogadására.89 Az 1929/33 években kirobbant gazdasági világválság erősen megtépázta Anglia gazdasági életét. A munkanélküliek száma a többszörösére emelkedett. Gyárak, üzemek álltak le. A munkanélküliek többsége semmilyen segély nem kapott. Anglia iparvárosaiban a munkanélküliek hatalmas tüntetéseket rendeztek. A tüntetők és a rendőrség között gyakran éles összeütközések voltak. Több „éhségmenetet” szerveztek a nagyobb városokba, többek között Londonba.90 1933-ban a gazdasági válság enyhülni kezdett, lassan a munkanélküliek száma is csökkent. A Munkáspárttal tartó tömegek elítélték a háborút és elhatározták, 85

Bognár, 1969. 18. o. N. Matkovszkíj, 1955. 44-46. o. 87 Szántó, 5. sz. 1997. 88 N. Matkovszkíj, 1955. 48. o. 89 Bognár, 1969. 20. o. 90 N. Matkovszkíj, 1955. 49-50. o. 86

27

hogy többé nem fognak fegyvert, pedig 1933 januárjában Hitler ragadta magához a hatalmat Németországban.91 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadja Lengyelországot. Megkezdődött a II. világháború. A háborúban résztvevő országok munkásai a háború alatt a fasiszta Németország elleni harcra irányított fő erejét. Az angol kormány – kihasználva a háborús helyzetet, olyan törvényt fogadott el, amely megtiltotta a munkásoknak, hogy sztrájkoljanak, valamint a munka és létfeltételeik megjavítását követeljék.92

91 92

Szántó, 5. sz. 1997. N. Matkovszkíj, 1955. 68. o.

28

b.) Németország

A háború az ipartól és a mezőgazdaságtól teherbíró képességüket meghaladó erőfeszítéseket követelt. A gazdasági nehézségek Németországban 191617-ben különösen nagy méreteket öltött. Fokozták a nehézségeket az élelmezési, közellátási zavarok. „A katonai kudarcok, az iszonyatos véráldozatok, más felöl a életszínvonal rohamos csökkenése, a munkaviszonyok rosszabbodása, egyre nagyobb méretű elégedetlenséget váltottak ki.”93 A háborúellenes mozgalmak egyre erősödtek. A legjelentősebb 1916-ban Berlinben volt, ahol több tízezer munkás, Brémában a hajógyári munkások léptek sztrájkba.94 Időközben alapvetően megváltozott a világpolitikai helyzet. 1917-ben februárjában győzött a polgári demokratikus forradalom Oroszországban, amely óriási ösztönző erőt jelentett a nemzetközi háborúellenes mozgalmak számára. A francia hadseregben a katonák gyakran megtagadták az engedelmességet, lázongtak a kormány háborús politikája miatt. Angliában sztrájkhullám söpört végig. Berlinben mintegy 300.000 munkás sztrájkolt.95 1918-ban politikai tömegsztrájkok zajlottak le, követelték a háború befejezését és tiltakoztak a mind súlyosabbá váló élelmezési nehézségek miatt.96 A sztrájkhullámok közül a legjelentősebbek: 1919 elején Olaszországban lezajlott

általános

sztrájkok

és

az

általános

vasutassztrájk

1920-ban

Franciaországban.97 Az 1923-as válság után Németországban is kialakultak a hosszabb stabilizálódás feltételei. A külföldi tőke beözönlése mindenekelőtt a nehézipar számára volt kedvező. Jelentősen nőtt a termelékenység, fokozódott a munka intenzitása. Bár a bérviszonyok javultak, a munkanélküliség nem szűnt meg. 1928-ban ismét fellángolt a sztrájkmozgalom. A magasabb bérekért folytatott harc különösen heves volt a Ruhr-vidéken, ahol több mint 200.000 vasipari dolgozót bocsátottak el. Bár a kormány közbelépett és a munka nélkül marad dolgozóknak némi segélyt biztosított, a feszültséget ez nem oldotta meg.98 93

Tokody-Niederhauser, 1972. 259. o. Tokody-Niederhauser, 1972. 262. o. 95 Tokody-Niederhauser, 1972. 263-264. o. 96 Tokody-Niederhauser, 1972. 267. o. 97 ÚML, 1962. 6. 327. o. 98 Tokody-Niederhauser, 1972. 294-295. o. 94

29

1929. május 1. megünneplését Berlinben a kormány betiltotta. Amikor mégis felvonulásra került sor, a rendőrség erőszakot alkalmazott. A munkásság ellenállt, s két napos utcai harc következett. Németország

egyike

volt

azoknak

az

országoknak,

amelyeket

a

legsúlyosabban érintett a gazdasági világválság. 1929 őszétől szinte hónapról-hónapra erősödött a fasizmus. Felszámolták a politikai pártokat, szervezeteket.99 1933-ban az SA osztagai megrohanták a szakszervezek helyiségeit, elhurcolták a vezetőket, lefoglalták a szakszervezetek összes vagyonát. Ezzel megszűnt a német szakszervezeti mozgalom. A fasiszta államok korlátozták vagy megszűntették a munkások jogát, egyes a fasiszták megszállása alatt álló államokban, mint például Hollandiában nagyméretű hitlerista ellenes tömegsztrájkok zajlottak le.100

99

Tokody-Niederhauser, 1972. 300. o. ÚML, 1962. 6. 327. o.

100

30

3. A második világháború után 1945-ben befejeződött II. világháború felülmúlta az összes korábbi háborúkat, méretei jóval nagyobbak és hosszabb ideig tartott, nagyobb pusztulást okozott. Meggyengült a kapitalista világrendszer.101 A romló gazdasági körülmények között a sztrájkmozgalmak is hanyatlást mutatnak.

a.) Anglia

Anglia a II. világháborúból meggyengülve került ki. Az acél és színesfém hiánya oda vezetett, hogy fontos exportra dolgozó iparágak (hajóépítő stb.) termelését csökkenteni kellett. Hanyatlásnak indult például a textilipar, szénipar. A szén árának emelkedése maga után vonta a gáz, villamos energia, és a közszükségletek cikkek árának növekedését. A nyersanyag hiány egy sor iparágban a munkanap csökkentéséhez vezetett. A

dolgozók

anyagi

helyzetének

romlását

még

súlyosbítja,

a

munkanélküliség növekedése. A háborús kölcsönök visszafizetése, a súlyos gazdasági helyzet érdekében 1948-49-ben a kormány befagyasztotta a béreket. A Vasutasok Országos Szövetsége 1950-ben tiltakozott a bérek befagyasztása és az árak emelkedése miatt. 1950-ben a legjelentősebb sztrájkok egyike London, Liverpool, és Manchester kikötő munkásainak sztrájkja. 11 napra megbénította a Londoni kikötő forgalmát. 1951 augusztusában a tömegek nyomására visszavonták azt a rendeletet, melynek értelmében a munkásnak tilos volt elhagynia az üzemet, ha tarthatatlanná vált a helyzete és, ha mégis elhagyta a munkahelyét, a tőkés háromnapi munkabérét visszatarthatta. Ez a jogszabály tiltotta meg a sztrájkokban való részvételt és sztrájkokra való felhívásért szigorú büntetést helyezett kilátásba. Ez a törvény 1940-1951-ig volt érvényben.

101

ÚML, 1962. 6. 680. o.

31

1952-ben 700.000 bányász többszöri elutasítás ellenére harcot indított munkabér emelésért munkaviszonyok megjavításáért. 1952-ben 600.000 vasutas és metródolgozó hasonló követelésekkel lépett fel.102 Anglia legjelentősebb sztrájkja 1953. december 2-án folyt le. Ez a sztrájk kiterjedt majdnem valamennyi ipari központra. A gépipar és hajóépítő ipar több mint 2 millió munkása 15%-os munkabéremelést ért el. E sztrájk alatt körülbelül 4.200 üzem és gyár szakította meg a munkát (1926. óta ez volt a legjelentősebb sztrájk.). 103 Az angol munkások szolidaritásukat kifejezve segítséget nyújtottak a többi országok munkásainak is. Például 1953-ban a francia munkásoknak az augusztusi tömegsztrájk idején.104 A központi költségvetés és a mindenkitől behajtott társadalombiztosítási hozzájárulás

terhére

általános

egészségügyi

ellátás,

ingyenes

oktatás,

új

munkahelyek teremtése, munkanélküli segélyek, kulcsiparágak állami támogatása segítette a fogyasztói társadalom kibontakozását. 1957-re Anglia történelmének legmagasabb átlag életszínvonalát érte el. A szakszervezetek az angol belpolitika meghatározó tényezőjévé fejlődött, minden állami testületben, képviseletben befolyáshoz jutott. Nélküle gazdaságpolitikai döntés nem születhet.105

102

N. Matkovszkíj, 1955. 49. o. N. Matkovszkíj, 1955. 50. o. 104 N. Matkovszkíj, 1955. 106. o. 105 Szántó, 5. szám 1997. 244. o. 103

32

b.) Németország

1949-ben Németország nyugati övezetében a kapitalista hatalmak érdekeinek megfelelően megalakult a Német Szövetségi Köztársaság. A szovjet megszállási

övezetben

válaszul

megalakították

a

Német

Demokratikus

Köztársaságot.106 A Német Szövetségi Köztársaságban egy un. tekintélyuralmi demokrácia alakult ki. A szakszervezetek képviselői részt vesznek a részvénytársaságok és üzemek vezetésében, de ez nem jelentette a munkásság tényleges befolyását a gazdasági életre. A magas fizetésű szakszervezeti képviselők gyakorlatilag a tőkések támogatóivá váltak, elszakadtak a munkástömegektől.107 1954. második felében némileg megélénkült a sztrájkmozgalom. A munkabérek emeléséért indított sztrájkokban több millió nyugatnémet munkás vett részt. A sztrájkok az esetek jelentős részében a dolgozók győzelmével fejeződtek be. Az 1955-ös év 240.000 Ruhr vidéki bányász és fémmunkás sztrájkjával kezdődött. A januári megmozdulások közül kiemelkedett a Rajna mentén és Ruhr vidéken megtartott 24 órás tiltakozó sztrájk, amelyet a dolgozók jogai és életszínvonala elleni támadások váltottak ki. 1955-ben összesen több mint 2 millió munkás vett részt sztrájk harcban. A megmozdulások azonban nem voltak képesek belpolitikai változások előidézésére.108 Az 1957-es sztrájkmozgalomban a dolgozók mind szélesebb körei lépnek fel a kormány külpolitikája ellen, követelve az európai béke biztosítását, tárgyalásokat az NDK kormányával és a kereskedelmi kapcsolatok kibővítését a szocialista országokkal.109 A dolgozók gazdasági helyzete az elkövetkező években fokozatosan javult, ezáltal a sztrájkok száma csökkent. Az NSZK gazdasági tekintetben az európai kapitalista országok élére került. Az NDK fejlett gazdasággal rendelkező szocialista állammá vált. Az egységes össztársadalmi érdeket hirdető tervgazdasági modell tagadta az önálló

106

ÚML, 1962. 6. 142. o. Tokody-Niederhauser, 1972. 372-373. o. 108 Tokody-Niederhauser Emil, 1972. 382. o. 109 ÚML, 1962. 6. 158. o. 107

33

munkavállalói, illetve munkáltatói érdek létét, a kollektív konfliktust és a sztrájkot a szocialista rendszer elképzelhetetlen devianciaként kezelte.110 A Britannica Hungarica Világenciklopédia is arról számol be a sztrájkról szóló szócikkében, hogy a szocialista kelet-európai államok jogrendjéből hiányzott a sztrájk szabályozása, a munkabeszüntetés törvényellenes volt.

110

Rézler-Korcsmáros, 1999. 55. o.

34

III. A sztrájk hatályos szabályozásának áttekintése néhány európai országban A sztrájk szabályozása nem függetleníthető az adott ország történelmi, politikai, ideológiai és főként gazdasági viszonyaitól (ez utóbbi alatt értve olyan tényezőket, mint gazdasági prosperitás, infláció, munkanélküliség, a különböző ágazatok sajátosságai.). 111 A sztrájkjog fejlődésében három nagy korszakot figyelhetünk meg: a kollektív munkabeszüntetést kezdetben tiltották és büntetőjogi szankciókkal büntették, majd korlátok között megtűrték, de jogilag nem ismerték el, végül alkotmányos alapjog lett.112 A sztrájkjog több szinten szabályozható, úgy, mint alkotmány, törvény, kollektív szerződés, bírói gyakorlat, s a nemzeti hagyományoktól függően szerepet kaphat a jogirodalom. Alkotmányi szinten szabályoz Európában például a magyar, francia, lengyel, olasz, spanyol, német. Nem alaptörvény szabályoz például Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban. Nincs sztrájkra vonatkozó rendelkezés, a gyakorlatban azonban elismert a sztrájk az Egyesült Királyságban, valamint Írországban. A törvényi szintű szabályozás kiterjedhet a sztrájkokra általában, illetve a sztrájk egyes fajtáira. Franciaországban csak a közszféra sztrájkjait szabályozza törvény.

Olaszországban

a

sztrájkot

általában

nem,

csupán

az

alapvető

közszükségletet kielégítő munkáltatóknál folyó sztrájkot szabályozza speciális törvény. Más országokban sztrájktörvény híján egyéb törvények (például: munkatörvénykönyv, polgári törvénykönyv, vagy a munkaügyi vitákról szóló törvény) adnak eligazítást. Spanyolországban például a Királyi Dekrétum első fejezetében nyert szabályozást a sztrájk. A

bírói

jogértelmezés

a

sztrájkjog

szabályozásában

például

Franciaországban, Dániában, Belgiumban, Hollandiában kap szerepet. Dániában és Írországban a kollektív szerződések töltenek be kiemelkedő szerepet.

111 112

Kajtár, 2011. 3. o. Kajtár, 2011. 11. o.

35

A jogirodalom több állam sztrájk szabályozásában kiemelkedő. Az osztrák modellben, mivel törvényi szabályozás nincs, illetve a sztrájk aktivitás csekély, a jog tartalmát a tudományos álláspontok alakítják.113 Az európai jogok közül a sztrájk, jogi szabályozása tekintetében vezető a német és a brit jog.

113

Kajtár, 2011. 22-24. o.

36

1. Németország Németországban igen kifejlett a sztrájk jogi gyakorlata. Elismerik a sztrájkot, de törvény, jogszabály nem szabályozza, kizárólag a bírói gyakorlat foglalkozik ennek kérdéseivel. Németországban a sztrájk a munkavállalók, illetve a szakszervezetek munkaharcának elsődleges nyomásgyakorlás eszköze, közösen végrehajtott munkabeszüntetés. Nemcsak munkavállaló sztrájkolhat, közömbös, hogy szakszervezeti tag, vagy nem. A követelmény, hogy a sztrájkot szakszervezetnek kell szervezni.114 A nem szakszervezet által szervezett sztrájk (un. vadsztrájk) jogellenes. Ez azon alapul, hogy a sztrájk a kollektív szerződéses szabadság következménye, ezért csak a kollektív szerződés alanyait illeti meg.115 A németek nem kollektív szerződésről beszélnek, hanem tarifaszerződésről. A sztrájknak csak olyan célja lehet, ami a tarifaszerződésben, kollektív szerződésben szabályozható. Ebből következik, hogy a szimpátia, illetve szolidaritási sztrájk jogellenes. A sztrájk csak végső eszköz lehet, annak arányban kell állnia a céljával. A sztrájk jogszerűségéhez tartozik az is, hogy a békés megegyezés minden lehetőségét kimerítsék. A sztrájkot csak a kollektív szerződésben előírt egyeztető eljárást követően szabad megkezdeni. A sztrájkot meghirdető szakszervezetnek a tagság jóváhagyását követően meghozott sztrájkhatározatról az ellenérdekű felet tájékoztatni kell, amelyben közlik a sztrájk kezdetét. Ha ezt nem teszik meg a sztrájk jogellenes. Különösen jogellenes a kollektív szerződéses, tarifaszerződéses békekötelezettségbe ütköző sztrájk.116 Németországban a békekötelem túlterjeszkedhet a kollektív szerződés időbeli hatályán. A nehéziparban a szerződés megszűnése után négy hónappal lehet sztrájkolni. A vegyiparban csak azután van helye munkaharcnak, ha a felek közös erőfeszítése a vita megoldására nem vezet eredményre.117 A jogszerű sztrájkban való részvétel nem szerződésszegés. Az a munkaszerződés felfüggesztésével jár, vagyis felfüggeszti a munkavállalók 114

Radnay, (kiemelés: Halmos, 2010.) 196. o. dr. Radnay, 1990. 5. sz. 35. o. 116 Radnay, (kiemelés: Halmos, 2010.) 197. o. 117 Weiss–Schmidt, 2008. 196. (kiemelés: Kajtár, 2011.) 171. o. 115

37

munkabér igényét. Tehát sztrájk alatt hiába szabadságon van, beteg vagy anyavédelmi törvény alapján mentesül a munkavégzés alól, akkor sem illeti meg munkabér. A munkavállaló a táppénzhez való jogot a sztrájk alatt is megtartja az első három hét alatt. A német gyakorlat szerint a munkáltató a sztrájkkal szembeszállhat, ennek egyik eszköze, hogy a sztrájkban részt nem vevők munkavállalókat veszi igénybe, és a munkavállalóval egyetértésben másik munkahelyen foglalkoztathatja. Azonban a munkavállaló nem köteles olyan munkahelyen munkát végezni, ahol az állandó beosztott sztrájkol. Megengedi a gyakorlat azt is, hogy munkaerőkölcsönzéssel pótolja a sztrájk miatt kieső munkavégzést, természetesen ezek a munkavállalók is önkéntesen, joghátrány nélkül megtagadhatják a sztrájktörésre irányuló munkavégzést.118 Németországban a jogellenes sztrájkban való részvétel a munkaszerződés megszegését jelenti az rendkívüli felmondáshoz vezethet. Van olyan álláspont, mely szerint a jogellenes sztrájkban való részvétel nem jelent szükségképpen okot a rendkívüli felmondásra, figyelembe kell venni a sztrájk tartalmát, kihatását és indokát, továbbá azt, hogy tudhatott-e a munkavállaló a sztrájk jogellenes voltáról.119 A német gyakorlatban a köztisztviselőket, bírákat és a fegyveres erők nyugdíjra jogosult tagjait, közrendvédelmi és állambiztonsági megfontolásokból nem illeti meg a sztrájkjog. Azonban a közelmúlt gyakorlata, elmozdulást jelez a szigorú tilalom lazítása irányába.120 Németországban, ha nincs is részletes szabályozás, de a gyakorlat messzemenő eligazítást ad a sztrájk vonatkozásában.

118

Radnay, (kiemelés: Halmos, 2010.) 197-198. o. dr. Radnay, 1990. 5. sz. 37. o. 120 Kajtár, 2011. 81. o. 119

38

2. Anglia Nagy-Britannia volt az első ország, amely a koalíciós szabadság 1824-ben történt elfogadásával jogilag elismerte a szakszervezeteket.121 Az angol sztrájkfelfogás eltér az európaitól. A legjelentősebb különbség, hogy a sztrájk nem jog, csupán szabadság. Angliában a sztrájkszabadság annyit jelent, hogy törvénnyel nem szabályozzák a sztrájkhoz való jogot, de annak gyakorlását nem tiltják, illetve nem büntetik.122 A sztrájkszabadság kettős jogforrásból táplálkozik, egyaránt alakítja a common law és a jogalkotás. A sztrájk a common law alapján a mai napig jogellenes, ugyanakkor a gyakorlatban – amennyiben eleget tesz a meghatározott feltételeknek – mentességet élvez a jogalkotás által. A sztrájk egyenlő a szerződésszegéssel, ezzel az indokkal a munkáltató jogszerűen

szüntetheti

munkavállalója

meg

jogviszonyát.

(de A

a

gyakorlatban

csupán

egyes

nem

teszi)

valamennyi

munkavállalók

elbocsájtása

diszkriminációt valósít meg.123 Csak a szakszervezetek általi sztrájkot ismeri el. Erőteljesen fellép az általa nem jóváhagyott munkabeszüntetésekkel.124 Az ebben való részvétel a munkaviszony megszüntetését jelenti. A brit jogban kifejezett sztrájkjog nem áll fönn, a hivatalos sztrájkban való részvétel miatti elbocsátás azonban jogellenes. A sztrájk, jogi szabályozásával a szakszervezeti törvény foglalkozik.125 A védelem arra a szakszervezeti akcióra vonatkozik, mely munkaügyi vita megoldására irányul. A sztrájk a munkaviszony folytonosságát nem töri meg. A sztrájk jogszerű gyakorlása nem szerződésszegés, az abban való részvétel nem minősül munkaviszonyból eredő kötelezettség lényeges megszegésének, vagyis nem szolgálhat sem rendes, sem rendkívüli felmondás alapjául.126

121

dr. Radnay, 1990. 5. sz. 30. o. Berki, 2000. 18. o. 123 Kajtár, 2011. 177-178. o. 124 Szántó, 1997. 244. o. 125 Radnay, (kiemelés: Halmos, 2010.) 198. o. 126 Kajtár, 2011. 179. o. 122

39

A sztrájkot előzetesen közölni kell a munkáltatóval vagy közhatósággal. Az angol jogban a sztrájk jogellenessé válik, ha a sztrájkot megelőzően tartott titkos szavazáson a szavazók többsége a sztrájkot nem hagyta jóvá.127 A sztrájk előzetes szavazáshoz kötése: a ballot, az angol rendszerben rendelkezik a legmélyebb hagyományokkal. Jelentése nem más, mint a törvény által kötelezően előírt szavazás és a sztrájk bizonyos szavazathoz való kötése. Megtartása 50 szavazásra jogosult munkavállaló esetén kötelező. A szavazólapot előzetesen meg kell küldeni a munkáltatónak. Szabályozott, hogy milyen időintervallumon belül érvényes az így meghozott döntés.128 Az angol jog szabályai szerint a kormányzati intézkedések elleni sztrájk, illetve ha a sztrájk tárgya egészben vagy részben nem ipari jellegű, azaz a politikai sztrájk jogellenes és felelősség alapjául szolgálhat.129 A munkáltató számára központi kérdés, hogy hogyan csökkentheti a munkabeszüntetés miatt kiesett veszteségeit. Az angol jogban sajátosan alakul a sztrájktörők helyzete. A munkáltatók sok esetben a munkába szállítás egyedi biztosításával és a védelem, illetve előnybe részesítés ígéretével kecsegtetik a sztrájktörőket.130 Közszolgálati sztrájkkal kapcsolatos szabályozás alapján sztrájkjog nem illeti

meg

a

katonai

és

rendőrségi

személyzetet,

a

nemzetbiztonság

veszélyeztetésének elkerülése érdekében. A kereskedelmi hajók személyzetének és a postai és távközlései munkavállalók sztrájkjoga pedig korlátozás alá esik. Az állam törvényhozása nem rendelkezik a közalkalmazottak sztrájkjogáról, a

közalkalmazottak

szakszervezeteinek

elismeréséből

a

közalkalmazottak

sztrájkjogára lehet következtetni. A társadalom szempontjából nemcsak a közalkalmazottak, hanem más személyek munkája is elengedhetetlen lehet. Ezért számos ország törvényhozása rendelkezik a sztrájkjog korlátozásáról az ún. lényeges szolgálatok tekintetében. A nemzetközi jog elveinek megfelelő álláspont szerint a korlátozás azokra a szolgálatokra terjedhet ki, amelyeknek megszakadása a lakosság egészének vagy egy részének életét, személyes biztonságát, vagy egészségét veszélyeztetné.

127

dr. Radnay, 1990. 5. sz. 36. o. Kajtár, 2011. 161. o. 129 dr. Radnay, 1990. 5. sz. 33. o. 130 Kajtár, 2011. 187. o. 128

40

Az Egyesült Királyságban a jogszabály részletesen meghatározza a lényeges szolgáltatások körét.131 Az angol álláspont szerint a sztrájkjog egy feltételekhez kötött jog, ezeknek a feltételeknek a megszegése a kollektíva szintjén pénzügyi büntetésekhez vezet.132 A foglalkoztatási és a szakszervezeti törvények egyrészt korlátozzák a szakszervezetek működését, szigorúbb keretek közé szorítják,

másrészt

a

szakszervezeti vezetés felett több ellenőrzést adnak a tagságnak, eleve csökkentik a sztrájkok kialakulásának esélyét. Korlátozta a sztrájkőrködést, megtiltotta a saját vállalaton kívül a sztrájkőrséget és más üzemekben szervezett rokonszenv sztrájkot.133 Elmondható, hogy az Egyesül Királyságé Európa egyik legszigorúbb sztrájkrendszere. Nincs sztrájkra vonatkozó kifejezett rendelkezés, a gyakorlatban azonban elismert a sztrájk.

131

dr. Radnay, 1990. 5. sz. 34. o. Radnay, (kiemelés: Halmos, 2010.) 198. o. 133 Surányi, 1988. 7. o. 132

41

IV. A sztrájk szabályozása Magyarországon Európa számos országa döntött törvényi szabályozás mellett, akár sztrájktörvény, vagy egyéb törvény formájában. A hazai szabályozásban a sztrájkról külön törvény rendelkezik. Az 1989. évi magyar sztrájktörvény a rendszerváltás évében, a nagy politikai átrendeződések, módosítások és sarkalatos törvények idején, annak történelmi hátterében jött létre. Az 1989. évi VII. törvény hatályba lépését heves társadalmi feszültségeket felszínre hozó érdemi viták előzték meg. Végül hét szakaszból álló, csak a sztrájk alapvető fontosságú területeit lefedő törvény született, ami számtalan kérdést hagy megválaszolatlanul, s ezzel a bíróságokra hárítja a keret jellegű szabályok tartalommal való megtöltését.134 A sztrájk kapcsán felmerülő valamennyi kérdést lefedő, részletes szabályozás kialakítása nem lehetséges. Ideális esetben a jogalkotó kellően ismeri a szabályozandó viszonyokat, ugyanakkor belátható, hogy a jogalkotó nem gondolja, nem gondolhatja át valamennyi lehetőséget.135 A törvény több mint két évtizedig szinte változatlan maradt. Megadja a sztrájkjog lényegi tartalmát, korlátait, ugyanakkor sok tekintetben joghézagokat hagy, nem felel meg a normavilágosság követelményeinek, mivel tartalma nem világos, nem megfelelően értelmezhető. A törvény hatályba lépése óta kritikák sora érte, számos konferencia, kutatás célja volt, hogyan lehetne változtatni rajta. A módosítást sokáig a kétharmados többség hiánya akadályozta, így várható volt, hogy amint ez a feltétel meg lesz, a törvény is változik. A módosításra viszont egyeztetés és szakmai javaslatok mellőzésével került sor.136 „A 2010. évi CLXXVIII. törvény a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról több jelentős változást hozott: kivette a hatálytalan törvényhelyre való hivatkozást. Kibővítette a jogellenes sztrájk eseteit és új szabályokat vezetett be az elégséges szolgáltatás meghatározására, valamint új eljárási határidőt állapított meg.”137

134

Kajtár, 2011. 138-139. o. Parlagi, 2008. 358. o. 136 Kajtár, 2011. 193. o. 137 Kajtár, 2011. 193. o. 135

42

A módosult sztrájktörvény egyes területeken igen jelentős változásokat hozott, ugyanakkor érintetlenül hagyott olyan területeket, ahol indokolt lett volna a sztrájk szabályozása, mint például sztrájktörés, sztrájkőrség, sztrájkbizottság, bejelentési kötelezettség, sztrájkkal okozott kárért viselt felelősség.138 A sztrájktörvény és hozzá kapcsolódó gyakorlat kritikus pontja a még elégséges szolgáltatás rendezése. Alapvető annak meghatározása, hogy mi a sztrájk esetén nyújtandó elégséges szolgáltatás sztrájk esetén. A nemzetközi gyakorlatban több megoldás is előfordul. Az elégséges szolgáltatás meghatározása történhet jogszabályi szinten, bíróság, illetve döntő bíró által csak a felek útján. Előfordul, hogy először a felek kísérlik meg a megállapodást és csak ennek eredménytelensége esetén kerül sor egy másik fórum igénybevételére. A módosított törvény ezt a megoldást választotta. Ez a szabályozás a munkáltatók visszaélésére adhat lehetőséget. A bíróságra átruházni a döntést egy átgondolatlan megoldás.139 Célszerű lenne az elégségi szint minimum-maximum meghatározását ágazati törvények által megadott szabályok között kialakítani, amibe előzetesen bevonnák a feleket. Ezt követően a felek megállapodásra tesznek kísérletet. Amennyiben ez nem lehetséges közvetítőt lehetne igénybe venni. Csak a végső megoldásként javasolható a külső az adott részterületre (például: közúti közlekedés) szakosodott testület (nem bíróság) kötelező erejű döntése. A hazai szabályozás több ponton nem felel meg a nemzetközi előírásoknak és gyakorlatnak. Ezért indokolt lenne, újra szabályozni a békekötelem törvényi előírását. A teljes, vagyis minden munkaharcot kizáró békekötelem előírása Európában nem számottevő. Az országok többsége csak a kollektív szerződésben foglaltak elleni sztrájkot zárja ki, vagyis a kollektív szerződés hatálya alatt, annak megváltoztatására csak békés eszközöket lehet alkalmazni. A magyar szabályozás a békekötelmet törvényi szinten rögzíti, ami Szociális Chartába ütközése miatt korlátozott ideig tartható fenn.

138 139

Kajtár, 2011. 221. o. Kajtár, 2011. 221. o.

43

A rendezetlen viszonyok gyengítik a társadalmi szolidaritást. A sztrájk szabályozása, illetve szabályozatlansága utal az adott ország munkajog felfogására, illetve arra, hogy a köz, illetve a magánjogi hatások a dominánsabbak.140

140

Kajtár, 2011. 222. o.

44

Összegzés A sztrájk európai történetének kialakulását és történetének szakaszait mutattam be, két meghatározó országon, Nagy Britannián és Németországon keresztül. A sztrájk már a történelem korai szakaszában megjelenik. A kollektív munkabeszüntetést kezdetben tiltották, szigorú büntetésekkel sújtották. A sztrájkban való részvétel elbocsájtással, szélsőséges esetben akár halálbüntetéssel is járhatott. Később korlátok között megtűrték, de jogilag nem ismerték el. Évezredek teltek el, míg a sztrájkhoz való jog kérdése felmerült, végül törvényesen elismert, alkotmányos alapjog lett. A sztrájk szabályozása szorosan összefügg az adott ország történelmi, politikai, ideológiai és gazdasági viszonyaival. A sztrájk fejlődéstörténetének áttekintése segít levonni a múlt tapasztalatait és azokból okulva meg kell találni a konfliktusok kezelésének ideális békés úton való megoldását. Igen fontosnak tartom Kajtár Edit következő megállapítását: „A sztrájk nem okozója, hanem következménye a felek közti konfliktusnak.”141 A sztrájk a kollektív önrendelkezés egyik kifejezési formája ettől elválaszthatatlan az első generációs szabadságjog, a gyülekezési és egyesülési jog. A sztrájkot minden demokratikus jogállam elismeri, azt jogként, illetve szabadságként garantálja. A sztrájk a munkavállalókat megillető jog, de annak gyakorlása általában szakszervezetekhez kötődik, hiszen a szervezettsége elengedhetetlen egy békés megegyezés, illetve egy sikeres sztrájkhoz. A szakszervezet kizárólagossága ellen szól az alacsony szervezettsége. Ennek oka, hogy a dolgozók nem kockáztatják a munkahelyük elvesztését, hiszen tudják, a sztrájk ritkán vezet eredményre. A sztrájkjog szabályozása nemzetközi, regionális, európai uniós és nemzeti szinten történik. Ezek eltérő történelmi körülmények között eltérő célokkal jöttek létre, emiatt különbségek jelennek meg normaalkotásban, a felmerülő problémák kezelésében. Európai viszonylatban láthatjuk, hogy sok ország döntött a sztrájk, törvényi szabályozása mellett, sztrájktörvény, illetve egyéb törvény formájában.

141

Kajtár, 2011. 224. o.

45

A magyar sztrájkjogi szabályozásnak külső és belső jogforrásoknak egyaránt meg kell, hogy feleljen, összhangban kell, hogy legyen a nemzetközi európai, illetve uniós követelményekkel. A magyar sztrájktörvény csak a sztrájk legalapvetőbb területeit igyekezett szabályozni. A sztrájk sajátosságából adódik, hogy az összes felmerülő kérdés részletes szabályozással nem lehetséges. A jogbiztonság követelményének egy kiszámítható, világos sztrájktörvény felel meg. A sztrájkjog, illetve a konfliktusok, jogi keretek között tartása az érdekviták kezelése csak úgy szabályozható, ha a kormányok a szociális partnerekkel együttműködnek. A védőszabályok, tilalmak, korlátok szankciórendszer felállítása, vagyis főként a munkavállalói oldal erőteljes szabályozása valójában állami beavatkozást jelent a gazdaság szereplőire. A sztrájk egy alapjog, ebből következik, hogy a cél nem az, hogyan lehetne lefaragni, visszaszorítani, hanem a jogszerű sztrájk kritériumának kiszámíthatóbbá tétele, illetve a sztrájk helyett társadalmi konfliktusok békés megoldásának rendezése. Ez mind a munkavállaló, mind a munkáltató alapvető érdeke.

46

Irodalomjegyzék 1.

Berki, 2000. = Berki Erzsébet: Sztrájk! Sztrájkok és más direkt akciók Magyarországon a rendszerváltás után. Budapest, 2000.

2.

Berki, 2009. = Berki Erzsébet: Illúziók és kiábrándulások. Sztrájkok és más direkt akciók 2008-ban. Budapest, 2009.

3.

Berki, 2011. = A konszenzus vége. Az utóbbi évek direkt akcióinak jellemzői Magyarország Politikai Évkönyve 2010-ről. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány. Budapest, 2011.

4.

Bognár, 1969. = Bognár Ferenc: Az angol szakszervezeti mozgalom. Budapest, 1969.

5.

Csécsy Imre: Sztrájk és politika. (jegyzetek az angol sztrájkhoz).

6.

Csikós-Tóth, 2003. = Csikós Szilvia-Tóth Ferenc: Sztrájk szabályzat: A sztrájk önszabályozása. Munkaügyi szemle, 47. évfolyam 2003.

7.

Fabók, 1995. = Fabók András: A sztrájkról és a sztrájkjogról. Magyar Jog 42. évfolyam 3. szám 1995.

8.

Ferenczi, 1919. = Ferenczi Imre: A munkások szervezkedése. Bevezetés a munkáskérdés ismeretébe. Budapest, 1919.

9.

Ferenczi Imre: Sztrájk és szociálpolitika. Budapest, 1907.

10. Friss Istvánné: Adalékok a két világháború között lezajlott sztrájkokhoz. Budapest, 1971. 11. dr. Halkovics, 1991. = dr. Halkovics László: Adalékok a sztrájkstatisztikák történetéhez. Statisztikai szemle, 1991. 12. Halmos 2010. = Halmos Csaba: Sztrájkjog Magyarországon. Complex Kiadó, Budapest, 2010. 13. História 5. 1988. X. évfolyam: Surányi Róbert: A brit szakszervezetek 7. l. 14. Idegen szavak és kifejezések szótára, 1983. = Bakos Ferenc: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára. Budapest, 1983. 15. Johaness Schregle (kiemelés: Halmos, 2010.) = Halmos Csaba: Sztrájkjog Magyarországon. Budapest, 2010. 16. Juhász, 1987. = Juhász József: Magyar Értelmező Kéziszótár. II. kötet, Budapest, 1987.

47

17. Kajtár, 2011. = Kajtár Edit: A magyar sztrájkjog értékelése. A nemzetközi és európai szabályozás fényében. Pécs, 2011. 18. Kiss, 1996. = Kiss György: Munkajog. I- II. kötet. JPTE, Pécs, 1996. 19. Luxné

Vincze

Judit:

Munkaügyi

kapcsolatok,

konfliktuskezelés

és

érdekvédelem. Gyakorlatorientált képzés. 20. MÉK, 1987. = Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest, 1987. 21. MJL, 1992. = Magyar Jogi Lexikon. Budapest, 1992. 22. Nacsa, 2010. = Nacsa Beáta: A magyar sztrájkszabályozás kritikus pontjai. In. Halmos Csaba (szerk.) Sztrájkjog Magyarországon. Budapest Complex Kiadó 2010. 23. Nacsa Beáta: Sztrájkjog és szabályozás. In: Halmos Csaba (szerk.) Sztrájkjog Magyarországon 24. N. Matkovszkíj, 1955. = N. Matkovszkíj: Az angol szakszervezeti mozgalom története. Budapest, 1955. 25. Parlagi M., 2008. = Parlagi Mátyás: Klasszikus jogértelmezési módszerek a mai magyar jog alkalmazásában. Budapest, 2008. 26. Radnay, 1990. 5. sz. = Radnay József: A sztrájk egyes kérdései a külföldi jogrendszerben. Munkaügyi Szemle, 8. évf. 5. szám 1990. 27. Radnay, 2010. = Radnay József: Sztrájkjog és szabályozás. In: Halmos Csaba (szerk.) Sztrájkjog Magyarországon, Budapest, Complex, 2010. 28. Rézler-Korcsmáros, 2008. = Rézler Gyula-Korcsmáros Iván: Munkaügyi viták rendezése Magyarországon. In: Tóth Pál Péter (szerk.) Döntőbíráskodás, Budapest, 1999. 29. Szántó, 1977. = Szántó György Tibor: Anglia története. V. kiadás Budapest, 1997. 30. Tokody Gyula-Niederhauser Emil, 1972. = Tokody Gyula-Niederhauser Emil: Németország története. Budapest, 1972. 31. Tóth 2008. = Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok rendszere, fejlődése. Gödöllő-Budapest, 2008. 32. ÚML, 1962. = Új Magyar Lexikon: Akadémia Kiadó, Budapest, 1962. 33. Weiss M., 2008. = Weiss Manfred-Schmidt Marlene: 2008.,196. In: Kajtár Edit: A magyar sztrájkjog értékelése a nemzetközi és európai szabályozás fényében. 34. 19. századi Egyetemes Történet. 1789-1890. In: Vadász Sándor (szerk.)

48

35. Pallas Nagy Lexikon letöltés ideje: 2013. február 24. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/097/pc009797.html #3 36. Magyar Virtuális Enciklopédia letöltés ideje: 2013. február 24. http://www.enc.hu/lenciklopedia/mindennapi/sztrajk.htm 37. 1989. évi VII. törvény – a sztrájkról. 38. 2010. évi CLXXVIII. törvény – a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról.

49