A CSOPORT FOGALMA A CSOPORT A CSOPORTFOLYAMATOK
• Az egyének között társadalmi interakció és kommunikáció zajlik. • A csoport funkciója: – Normarendszert, tapasztalatrendszert és tevékenységi rendszert közvetít
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu
A csoport formái – társadalmi nagycsoport
– kiscsoport
A csoportszerveződés típusai Elsődleges és másodlagos csoport 1. Elsődleges: rendszeres interakció; érintkezés 2.
közvetlen és gyakori; magas érzelmi involváltság; (pl. család, vagy egy zárt közösség) szimpátián alapuló, intim kapcsolatok. Másodlagos: felülről alakítva, szervezetten jönnek létre; formális keretek; kisebb érzelmi involváltság;
Formális és informális csoport 1. Formális: meghatározott célból mesterségesen
A kiscsoport jellemzői • Tagjai személyes ismeretségben vannak egymással • létszámuk korlátozott (3-20 fő) • spontán módon alakulnak • a csoporttagok között folyamatos interakció zajlik • minden tagnak meghatározott pozíciója van a csoportban
A csoportfejlődés szakaszai I. • Alakulás (forming)
• Viharzás (storming)
létrehozott csoport.(iskolai osztály)
2. Informális: rokonszenv, vagy közös érdeklődés alapján szerveződik.(baráti csoport, klub)
1
A csoportfejlődés szakaszai II. • Normázás (norming)
• Működés (performing)
A csoportfejlődés eredménye: egy társas egység, amelynek tagjai bizonyos NORMÁKban osztoznak, kialakulnak a csoportbeli SZEREPEK, viszonylag állandó CSOPORTSTRUKTÚRA jön létre.
A NORMA JELLEMZŐI • A norma: szabályok, elvárások rendszere, amelyet a csoport hoz létre, s tagjai önmagukra kötelezőnek tartják.
A NORMA FUNKCIÓI – a csoport fenntartása – a csoportcélok elérése – a releváns viselkedés létrehozása – a csoporthoz tartozás erősítése
• Fenntartására szankciókat dolgoz ki a csoport
SZEREPEK A CSOPORTBAN I. • Konstruktív – kezdeményező – véleménynyilvánító – kérdező – informátor – szabályalkotó – általánosító – engedelmeskedő
SZEREPEK A CSOPORTBAN II. • Destruktív – akadékoskodó – vetélkedő – mindentudó – hírharang
2
SZEREPEK A CSOPORTBAN A vezető • A vezető jellemzői: – kapcsolatorientált – teljesítményorientált (A vezetői magatartást meghatározó motivációk: teljesítmény kapcsolat hatalom)
A szociális hatalom jellemzői Kontrolláló • kényszerítő • jutalmazó
Szakértői Törvényes Vonatkoztatási
A VEZETÉSI STÍLUSOK
Demokratikus Légkör: belátáson alapuló • A vezető
• Lewin: – demokratikus – autokratikus – laissez-faire (ráhagyó)
– a teljesítéshez tanácsot ad – a tevékenységben segít – tárgyilagos az értékelésben
• A csoport – tevékenységében kreatív, egyenletes teljesítményt nyújt – eredményes, nem „túlteljesítő”
Demokratikus II. • A csoport tagjai: – segítik és megbecsülik egymást – vitatkoznak, véleményt cserélnek, de együttesen döntenek – tevékenységük az együttműködésen alapul
Autokratikus • Légkör: a) engedelmes, beletörődő b) engedelmes, renitenciára hajló
• A vezető – a teljesítéshez parancsokat ad – a tevékenységben kifogásol és hibát keres – személyeskedő, fölényes, lekicsinylő, kritikus az értékelésben
3
Autokratikus II. • A csoport – tevékenységében kiemelkedő teljesítményt nyújt, amikor a vezető „jelen van” – a kreativitást nélkülözi, utasítás szerint dolgozik
• A csoport tagjai: – ellenségesek, kritikusak egymással /bűnbak-képzés/ – vitatkoznak, – tevékenységük a vezetői dresszúrának való engedelmességen alapul
Ráhagyó (laissez-faire) • Légkör: – szabadjára engedő
• A vezető – nem szabályoz, nem vezet, nem szervez
• A csoport – tevékenysége esetleges – az eredmények az egyéneké
A vezető és a csoport • A csoportba került vezető és a csoport viszonyának kísérlete (Mérei Ferenc) • Vezetői magatartások: – parancsoló – a tulajdont megszerző – a kerülő utat választó
A parancsoló • A vezető utasításokat ad – a csoport tradicionális tevékenységére – a csoporttól tanult szabályok alapján
• A tevékenységben nincs változás
A tulajdon „zsarnok” vezető, ellenállást nem tűr • A vezető – kezdeményezését nem követik – tekintélye mégis érvényesül – alkalmazkodni kényszerül a csoport szabályaihoz és tradícióihoz
A tulajdon II. • A csoport – a vezetőnek átadja a tárgyak tulajdonjogát – ékes szavakkal dicsérik a vezető műveit, amelyek elkészítését tőlük tanulta
A vezető látszólag erősebb, mint a csoport tagjai, de valójában gyengébb, mert alkalmazkodni kényszerül a csoport tradícióihoz, tevékenységeihez.
4
A kerülő út
A kerülő út II.
• A vezető megpróbálja eltéríteni a csoportot hagyományos tevékenységétől. • Nem sikerül neki. • Elfogadja a tradíciókat, gyorsan beletanul a a kialakult szokásokba. • Átveszi a hagyományos tevékenységek vezetését, amit a csoport bizalmatlanul fogad, de belemegy, mert a vezető jól szervezi a tevékenységet,
• A vezető variációkkal módosítja a tevékenységet. • Majd a tradicionális mozzanatokat megőrző, de a variációk révén meglazított tevékenységi rituáléba beleviszi a vezető az új elemeket. • A csoport a régibe ágyazva fogadja el az újat.
A kerülő út III.
A csoport szerkezete
• A vezető elfogadja a tradíciókat és megváltoztatja azokat. • A csoport elfogadja a változásokat és új tradícióként honosítja meg. Csak magas penetrenciával (szociális hatékonysággal) rendelkező vezető képes rá.
Szociometriai szerkezet, kommunikációs háló •hármas •zárt négyzet
• Vizsgálatának módszere: SZOCIOMETRIA (Moreno, Mérei) Eszközei: szociomátrix szociogram
Kommunikációs hálók Kommunikációs struktúra, Leavitt (1951) A csoporton belüli kommunikációs csatornák befolyásolják a csoport teljesítményt és motivációját.
•sztár
•pár
•perem
•lánc
• Hírek terjedése – rokonszenvi választásokon • Kommunikációs háló: hatással van a csoportlégkörre, és a munka hatékonyságára - Centralizált - Decentralizált
Keré Kerék
Kö r
Lánc
Háló
Egyszerűbb feladatoknál a Kerék hatékonyabb, mint a Kör, Háló. Bonyolult feladatnál a Kör hatékonyabb, mint a Háló. A tagok a Hálóban elégedettebbek. A Kerékben a központi figura az elégedettebb.
5
Vonatkoztatási csoport • Hatással van a személy attitűdjeire • Összehasonlításul szolgál saját maga megítélésére • Lehet olyan csoport amelynek a személy nem tagja: pl. szeretne az lenni – anticipált szocializáció • Szerepe: normák közvetítése + összehasonlítás alapja • Normatív funkció: kísérlet - fénypont mozgásának megítélése
• Összehasonlítási funkció: elégedettség, teljesítmény megítélése
A csoportkohézió Csoportkohézió: az az erő, amely a csoportot összetartja. - Személyközi kohézió: az erő a csoporttagok jó kapcsolatából adódik. - Feladat-alapú kohézió: a csoportcél fontossága eredményezi az összetartást. Az erős csoportkohézió hátrányai: • rigiditás, • elszigetelődés, • a „közös ellenség” léte, • előítéletes gondolkodás, • deindividualizáció: csökken a csoporttag felelősség érzete. Ez negatívan hat az egyén motivációjára és a teljesítményére. Ez később ronthatja a csoport teljesítményt.
Csoportnyomás
Csoportdinamika Csoportdinamika = erő, a csoportban ható erő. • Szociális facilitáció (társas hatás): Triplett (1897) Mások jelenléte általában növeli, javítja a teljesítményt. Feladatokban, amelyek ismeretlenek, nehezen tanulhatók, a társas hatásnak nincs facilitáló jellege. • Konformitás vagy a többség hatása az egyéni ítéletekre: változás az egyén ítéletében abban az irányban, amelyet a csoport tagjainak többsége fejez ki.
• • -
Asch kísérlete: vonalhosszúság megítélése A csoportnyomás okai egyén jellemzői csoport jellemzői összehasonlí sszehasonlító vonalak
minta vonal
6
