Tansegédlet „A polgári eljárás szakaszai” c. pp vizsgatétel elsajátításához
A tétel címe némileg megtéveszt , ugyanis nem általában a polgári eljárásról, hanem konkrétan a peres eljárásról, annak szakaszairól van szó. A tétel címére magyarázatul az szolgál, hogy a szakaszok közül az els és az opcionális utolsó nem tekinthet peres szakasznak: a keresetindítási szakasz még nem kétoldalú eljárás, a végrehajtási eljárás pedig a tételes jog szerint önálló nemperes eljárás. Mindent egybevetve tehát azt az alábbi modellt kell a vizsgán ismertetni, amely tág értelemben a polgári per tipikus folyamatát mutatja be annak nemperes jelleg szakaszaival együtt. Az alábbiakban leírtak egy elméleti modellt ábrázolnak, amely a polgári per tipikus folyamatát vázolja. Léteznek atipikus helyzetek (pl. az ugró fellebbezés esete), illetve párhuzamosságok (részleges permegszüntetés, viszontkereset, stb.), amelyek ábrázolása elvileg lehetséges a modellben, de megjelenítésük esetén az egész folyamat megértését szükségtelenül bonyolítanák, így ezek a modellben inkább nem szerepelnek. A polgári per szakaszai tehát: 1. Keresetindítási szakasz 2. Tárgyalási szakasz 3. Fellebbezési szakasz 4. Felülvizsgálati szakasz 5. Végrehajtási szakasz
1. A keresetindítási szakasz A kés bbi peres eljárásnak els (nemperes jelleg ) szakasza; ezen szakasz eredményes lezárultával az eljárás peres jelleg vé válik, és a tárgyalási szakasszal folytatódik. Maga a keresetindítási szakasz azért nem tekinthet peres szakasznak (csak a per „el szobájának”), mert egyoldalú eljárás, hiszen egyel re csak a kés bbi felperes (a Pp. – dogmatikailag talán kifogásolható módon – már itt felperesnek nevezi) és a bíróság részvételével zajlik. Ezen szakasz célja és egyben feladata az, hogy a kés bbi peres eljárás lefolytatásának feltételeit a bíróság megvizsgálja, tisztázza. Amennyiben a per el feltételei – akár sikeres hiánypótlást követ en – fennállnak, a per megindulhat, a második szakaszba léphet az eljárás. 1.1 Ez a szakasz tipikusan a keresetlevélnek a bírósághoz való benyújtásával (Pp. 121.§) kezd dik. Annak nincs jelent sége, hogy ez személyesen vagy postai úton történik, tehát ez utóbbi két lehetséges technikai megoldás nem tekinthet két különböz keresetindítási módnak. (Sz k körben már lehet ség van – és ezek a lehet ségek a jöv ben b vülni fognak – a keresetlevél elektronikus úton való el terjesztésére. Ez természetesen szintén nem tekinthet dogmatikai értelemben külön keresetindítási módnak.) 1.2 A keresetindítás két másik módon is történhet: - a kereset jegyz könyvbe mondásával (Pp. 94.§) és - a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulásával (Pp. 315.§).
El bbinél nincs keresetlevél, a bíróság a keresetlevélre vonatkozó el írásokra (Pp. 121.§) is figyelemmel jegyz könyvbe veszi a felperes szóban el adott keresetét. A második esetben jellemz en kisérték per (Pp. Hatodik Rész) indul, és különlegessége, hogy itt már az iratok bírósághoz érkezésével pernek tekinthet az eljárás, hiszen a fizetési meghagyásos eljárásban az alperessel (ott még kötelezett az elnevezése) már közölték a követelést. 1.3 A szakasz lehetséges végpontjai: Eredménytelen vizsgálat esetén a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja (Pp. 130.§), és ez a végzése (els - vagy másodfokon) joger re emelkedik. Ez természetesen nem kívánt „eredmény”, alaki okokból sikertelen keresetindítás. Ekkor a második szakaszra (alábbi 2. pont) nem kerül sor. Ha a bíróság meglév nek tekinti a perel feltételeket, akkor tárgyalást t z ki, amire (az alperest a keresetlevél kézbesítésével egyidej leg) megidézi a feleket. Ekkor a szakasz a perindítással, azaz a keresetlevélnek az alperes részére történ kézbesítésével (Pp. 125.§) zárul le.
2. A tárgyalási szakasz A tárgyalási szakasz a perindítással (azaz a keresetlevélnek az alperes részére történ kézbesítésével) veszi kezdetét. Ekkor válik kétoldalúvá az eljárás, hiszen az alperes ekkortól vesz rész az eljárásban (másik szóhasználattal: ekkor áll be a perfügg ség). Szigorú dogmatikai értelemben a felperes is csak ekkor válik felperessé, mint ahogy az eljárást is ekkortól lehet pernek tekinteni. A jogirodalomban bevett elnevezésével ellentétben a tárgyalási szakasz nemcsak a tárgyalás(oka)t foglalja magában, hanem a perindítást követ egész els fokú eljárást. Célja a per érdemi eldöntése, a Pp. 1.§-ban foglaltaknak megfelel en. A tárgyalási szakasznak három lehetséges végpontja van. 2.1 A bíróság a pert a Pp. 157.§-ben vagy a különleges perek egyes speciális szabályainak (pl. Pp. 337.§ (2)-(3) bekezdések) megfelel en megszünteti, és ez a végzése joger re emelkedik. Bár hangsúlyos különbség van a per megszüntetése és megsz nése között, ennél a pontnál mégis említhet , hogy a per szünetelés folytán bekövetkez megsz nése is hasonlóan eredménytelenül zárja le a pert abban az értelemben, hogy ítélethozatalra nem kerül sor. (A szünetelés folytán bekövetkez megsz nés a megel en joger re emelkedett részítélet vagy ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti, tehát lehetséges, hogy a megsz néssel nem jár teljesen eredménytelen befejezés.) 2.2 A bíróság ítéletet hoz, majd azt megfelel en kézbesíti (Pp. 219.§) Ide tartozik az az alternatív eset is, amikor a per egyezséggel (Pp. 148.§) zárul, mert az egyezséget jóváhagyó végzés ítélet hatályú határozat (kvázi-ítélet), így érdemi befejezésnek min sül. Az ítélet közlésével megnyílik a fellebbezési határid , amely kétféle eredménnyel zárulhat. 2.2.1 Az ítélettel szemben nem fellebbeznek, így az els fokon joger re emelkedik, ezzel pedig lezárul a tárgyalási szakasz, egyben a pernek is vége szakad. (Ebben az
esetben is nyitva áll természetesen a perújítás lehet sége [lásd az alábbi 4. szakaszt], illetve helye lehet végrehajtási eljárásnak [lásd az alábbi 5. szakaszt].) 2.2.2 Az ítélet ellen fellebbezést nyújtanak be, amelynek a bírósághoz való beérkezésével vége szakad a tárgyalási szakasznak, egyidej leg megindul a harmadik – fellebbezési – szakasz. (A perbeli egyezség esetében jellemz a gyakorlatban, hogy az egyezségben a felek lemondanak a fellebbezési és megtámadási jogukról, így amennyiben a bíróság jóváhagyja az egyezséget, a végzés közlésével beáll a joger , és a 2.2.1 pontnak megfelel helyzet áll el . Hasonló a helyzet akkor is, ha a felek el zetesen lemondtak a fellebbezésr l [Pp. 228.§ (2) bekezdés]).
3. A fellebbezési szakasz A fellebbezési szakasz jelenti a másodfokú eljárást. Bekövetkezése a fenti 2.2.1 – 2.2.2 pontban írottaknak megfelel en opcionális, nem szükségszer . Kezdetét a fellebbezésnek az els fokú bírósághoz való beérkezése jelenti. A fellebbezési szakasz esetében lényeges, hogy terjedelme gyakran korlátozott, hiszen a bíróság mozgástere a fellebbezés terjedelmére tekintettel kötött. (Ez alól azok az esetek jelentenek kivételt, amelyeket a Pp. 251.§ és 252.§ (1) bekezdése szabályoz, és amelyek esetében a másodfokú bíróság nincs kötve a fellebbezéshez. Lásd ehhez az alábbi 3.2 pontot.) A fellebbezési szakasznak több lehetséges végpontja van. 3.1 A bíróság a pert megszüntetheti (a Pp. 157.§ és 251.§ együttes alkalmazásával). Ez az eset nem jellemz a gyakorlatban, mindazonáltal elvileg számolni kell vele. A permegszüntet végzés joger re emelkedése jelenti szoros értelemben az eljárás végét. Ez ellen fellebbezésnek (a Pp. 233/A. § alapján) és felülvizsgálati kérelemnek még helye van. 3.2 A bíróság a Pp. 252.§–ban írott esetekben végzéssel határoz. Ez azt jelenti, hogy az els fokú eljárást részben vagy egészben meg kell ismételni, tehát a fellebbezési szakaszt újra egy tárgyalási szakasz fogja követni, amelyet aztán – fellebbezés folytán – ismét követhet egy újabb fellebbezési szakasz. 3.3 A másodfokú bíróság ítélettel zárja le a másodfokú eljárást. Ekkor a másodfokú ítélet közlésével az ítélet joger re emelkedik (hiszen további fellebbezésnek nincs helye), ami lezárja a fellebbezési szakaszt.
4. A felülvizsgálati szakasz A felülvizsgálati szakasz jogirodalmi elnevezése szintén megtéveszt lehet, hiszen nemcsak a felülvizsgálati eljárást értjük alatta, hanem a rendkívüli perorvoslatokat együttesen; ide tartozik tehát a perújítási eljárás is. Már a rendkívüli perorvoslatok elnevezése is arra utal, hogy ennek a szakasznak a sorra kerülése nemcsak opcionális, hanem egyenesen kivételes – még ítéletek esetében is. (A perújítás végzések ellen egyáltalán nem vehet igénye, a felülvizsgálati kérelem is csak rendkívül korlátozott körben.)
Ez a szakasz azzal veszi kezdetét, hogy az els fokon eljárt bíróság el tt az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet (perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet) el terjesztik. Innent l kezdve az eljárás nagyon különböz utat jár be attól függ en, hogy perújítási vagy felülvizsgálati eljárásról van szó. 4.1 Perújítás esetében az els fokon eljárt bíróság jár el, és amennyiben a perújítás egyáltalán megengedhet (Pp. 266.§ (1) bekezdés), úgy az els fokú eljárást a szükséges mértékben megismétli. A fenti 2. pontban írottak itt is megfelel en alkalmazandók, azzal, hogy a perújítás során a bíróság jellemz en ítéletet hoz, bár elvileg nem kizárt pl. az sem, hogy megszüntesse a pert. A perújítás során hozott ítélet ellen fellebbezésnek van helye, tehát az ilyen eljárást követheti újabb fellebbezési szakasz, majd azt adott esetben újabb felülvizsgálati szakasz is. 4.2 A felülvizsgálati eljárást a Kúria folytatja le. Az eljárás során a Kúria kizárólag a kérelemben megjelölt jogszabálysértést vizsgálja, tehát bizonyítást nem vesz fel. Ebben a szakaszban az eljárás végpontjai a következ k lehetnek (ezek az esetek nagymértékben hasonlítanak a 3.1 – 3.3 pontokban írottakhoz): 4.2.1 A bíróság a pert megszüntetheti. Ez az eset nem jellemz a gyakorlatban, mindazonáltal elvileg számolni kell vele. A permegszüntet végzés joger re emelkedése jelenti szoros értelemben az eljárás végét. További felülvizsgálati kérelemnek már nincs helye. 4.2.2 A bíróság a Pp. 275.§ (2) és (4)-(5) bekezdésekben írott esetekben végzéssel határoz. Ez azt jelenti, hogy az els fokú vagy másodfokú eljárást részben vagy egészben meg kell ismételni, tehát a felülvizsgálati szakaszt újra egy tárgyalási vagy fellebbezési szakasz fogja követni, amelyet aztán – fellebbezés folytán – ismét követhet egy újabb fellebbezési szakasz. Fontos, hogy a Kúria azt a bíróságot kötelezi az eljárás megismétlésére, amely el tt az észlelt jogszabálysértés történt; ennek alapján d l el, hogy az ügy az els fokú vagy a másodfokú eljárás megismétlésével folytatódik. 4.2.3 A Kúria ítélettel zárja le a felülvizsgálati eljárást. Ekkor az ítélet közlésével az ítélet joger re emelkedik, ami lezárja a felülvizsgálati szakaszt. További fellebbezésnek és felülvizsgálatnak már nincs helye, perújítási kérelem azonban az arra vonatkozó szabályok alapján el terjeszthet .
5. A végrehajtási szakasz A végrehajtási szakasz ismét nemperes eljárásban realizálódik, amennyiben egyáltalán sor kerül(het) rá. Egyfel l ugyanis csak a marasztaló rendelkezéseket tartalmazó joger s határozatok hajthatók végre (kivéve az el zetesen végrehajtható határozatokat, amelyek a joger re tekintet nélkül végrehajthatók), másfel l a kötelezett önkéntes teljesítése az els dleges; csak ennek hiányában és a jogosult (az eljárásban végrehajtást kér ) kérelmére indul meg a hatósági kényszer útján foganatosított bírósági végrehajtás. Az erre vonatkozó
rendelkezéseket a bírósági végrehajtásról szóló 1995. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza. A végrehajtási eljárás részletesen a polgári nemperes eljárások tantárgya keretében kerül ismertetésre. A fentiekhez adalék még, hogy az egyes szakaszok egymással párhuzamosan is folyhatnak. Példa lehet erre egy önállóan fellebbezhet végzés (pl. perköltségben marasztalás) alapján induló másodfokú eljárás, amely párhuzamosan folyik az alapügy elbírálásával, hiszen el bbinek nincs halasztó hatálya utóbbira. Másik példa lehet az, amikor az els fokú eljárással párhuzamosan folyik a végrehajtás egy olyan határozat alapján, ami már az ítélethozatal el tt el zetesen végrehajtható (ilyen pl. ideiglenes intézkedés). Hasonlóképpen párhuzamosan folyhat a másodfokú eljárás (az ítélet egy részével szemben benyújtott fellebbezés alapján) a fellebbezéssel nem támadott, így joger re emelkedett részekre történ végrehajtással.
