Pszichológia 1. A. A pszichológia fogalma, tárgya, ágazatai B. A személyiség fogalmának különböző megközelítései C. Az írástevékenység fiziológiai háttere 2. A. A pszichológiai mérés és tesztelés iránt támasztott általános követelmények B. Hippokrátesz tipológiájának ismertetése C. A képesség és készség fogalma, az íráskészség fejlesztésének lehetőségei 3. A. Az agy szerkezeti felépítése, a lateralitás fogalma és ismertetése B. Kretschmer tipológiájának ismertetése C. Az írástanulás szenzoros alapjai 4. A. Az érzékelés fogalma, fiziológiai alapja, fajtái Egy szabadon választott érzékelési folyamat ismertetése B. Spranger tipológiájának ismertetése C. Az írástanulás pszichológiai alapjai 5. A. Az észlelés fogalma, szakaszai, az észlelés mint sémaképzés B. A Jungi mélylélektan fogalmai: a személyes és kollektív tudattalan, az archetipusok, a Selbst, a perszóna és árnyékszemélyiség C. Az írástanulás nehézségei 6. A. A figyelem meghatározása, fiziológiai háttere, fajtái, szűrőelméletek B. Jung személyiségtipológiájának ismertetése C. A differenciáció és individuáció folyamata az írástanulásban 7. A. Az emlékezet fogalma, fajtái, jellemzői, emlékezetzavarok, téves emlékezések B. A pszichoanalitikus személyiségfelfogás ismertetése Freud elmélete alapján C. Az írás mint pszichomotoros jelenség 8. A. A képzelet fogalma, szerepe a megismerési folyamatban. A képzeleti képekkel végzett kísérletek közül egy szabadon választott kísérlet ismertetése B. Szondi ösztönelméletének és „személyiségtípusainak” ismertetése C. A dinamikus sztereotípia fogalma, folyamata 9. A. A gondolkodás fogalma, funkciója, a fogalomalkotás folyamata B. Berne személyiségelméletének ismertetése C. Pophal írásfiziológiai elméletének ismertetése 10. A. A gondolkodási alapműveletek ismertetése B. A pszichoanalitikus személyiségfelfogás ismertetése Adler elmélete alapján C. A diszgráfia (dysgaphia) írászavar ismertetése 11. A. A tanulás fogalma, fajtái, egy szabadon választott tanuláselmélet ismertetése B. Sullivan szociálpszichológiai személyiségfelfogása 2
C. Az íráskészség kialakulásának szakaszai, az egyes szakaszok jellemzői 12. A. Az intelligencia körülhatárolása, mérése (Binet, Wechsler, Guilford, Cattel). A kreativitás és intelligencia összefüggése, a kreativitás legfontosabb összetevői. B. Maslow motiváció-elméletének ismertetése C. A látás zavarai és hatása a kézírástanulás folyamatára 13. A. Az érzelem fogalma, összetevői, egy érzelem-elmélet ismertetése B. Rogers személyiségfelfogása és kliensközpontú terápiájának alapjai C. A hallás zavarai és hatása a kézírástanulásra 14. A. A motiváció meghatározása, a motívumok csoportosítása B. A humanisztikus személyiségpszichológia ismertetése Fromm elmélete C. Az afázia, agráphia fogalmak és azok jellemzőinek ismertetése 15. A. A kommunikáció, a nyelv és beszéd fogalma, funkciója, a beszéd fajtái B. Az identitás fejlődésének ismertetése Erikson elmélete alapján C. Az első és második jelzőrendszer fogalma és ismertetése 16. A. A tudat, tudattalan, tudatelőttes fogalmai a különböző irányzatok alapján B. A behaviorista személyiség-megközelítés és Skinner elméletének ismertetése C. Az írás zavarainak csoportosítása, egy szabadon választott írászavar ismertetése 17. A. Az önszabályozó funkciók, a büntetés és jutalmazás fajtái és funkciói B. Allport elmélete, a vonáselmélet-felfogás ismertetése C. Az agykéreg szerepe a mozgás irányításában 18. A. Az érdeklődés fogalma, funkciója, jellemzői, fajtái B. Cattel személyiségfelfogásának ismertetése C. Az írás elsajátításának „háttértényezői” 19. A. Az aktiváció fogalma, funkciója, mutatói B. Eysenck személyiségfelfogásának ismertetése C. A piramis és extrapiramidális pályák fogalma, funkciója az írás folyamatában 20. A. A pszichológia és grafológia kapcsolata, egyező és eltérő módszereik ismertetése B. A személyiségtipológiák értékei és hátrányai a személyiségfeltáró munkában C. Az írómozgás kvalitatív és kvantitatív sajátosságai, az írásmozgás strukturális adottságai
3
Grafológiaelmélet 1. A grafológia fogalma, tárgya, alkalmazási területei, a grafológiai és az igazságügyi kézírásszakértés egyező és eltérő vonásai 2. A grafológiai személyiségvizsgálat tárgyi, személyi és etikai feltételei. Az írásminta felvételének szabályai, az írásmintával szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények. 3. Az írásképet befolyásoló külső és belső tényezők ismertetése, azok értékelése 4. A kézírás elemezhető jellemzőinek bemutatása, rendszerezése, a mérhetőség problémái és lehetőségei 5. A kézírás vizsgálatának menete, az egyes fázisok funkciójának ismertetése a komplex vizsgálat szempontjából 6. A kézírás összbenyomását, a kézírás színvonalát meghatározó jellemzők (homogenitás, spontaneitás, eredetiség, szabályosság) ismertetése és azok értelmezése. 7. A mozgás- és formahangsúly fogalma, ismertetése és értelmezési lehetőségei 8. A Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok bemutatása és azok értelmezési lehetőségei. 9. A különböző mozgásfajták típusai és azok értelmezési lehetőségei. 10. A ritmus grafológiai fogalma, a tér-, forma- és mozgás- (eloszlási) ritmus fokozatai és értelmezési lehetőségei. 11. Az térelosztás vizsgálati szempontjai, a beírt és beíratlan felületek lehetséges variációi, az egyes margófajták és azok értelmezése 12. Az írásértékelő táblázatok alapelvének ismertetése, egy szabadon választott írásértékelő táblázat bemutatása 13. Az írás horizontális kiterjedésének vizsgálata, a tágító és szűkítő tendenciák grafikus megjelenése 14. Pulver szimbolikai rendszerének bemutatása 15. A sorok vizsgálati szempontjai, a sorfajták ismertetése és az egyes típusok értelmezési lehetőségei 16. A teltség vizsgálatának szempontjai, a telt és sovány írás értelmezésének lehetőségei. A hurokelmélet ismertetése és kritikája 17. Az írás nagyságának (vertikális kiterjedésének) mérése, az egyes írásnagyságok értelmezési lehetőségei 18. A zónadominancia fogalma, zónaarányok a magyar normaírásban. Az egyes zónák és lehetséges zónaarányok bemutatása és értelmezési lehetőségei 19. Az írástempó mérésének lehetőségei, a lassú és gyors írás ismérvei és értelmezési lehetőségei 4
20. Az írás kötöttségének fokozatai, az illesztés formái, a különböző kötöttségi fokok értelmezési lehetőségei 21. A duktus (kötésmód) fogalma, típusai és értelmezési lehetőségei 22. A vonal fogalma, vizsgálati szempontjai, az egyes vonalfajták értelmezési lehetőségei 23. A szabadjegyek (ékezetek, áthúzások, kezdő- és végvonalak) vizsgálati szempontjai, az egyes típusok értelmezési lehetőségei 24. Az aláírás szerkezeti elemei, vizsgálati szempontjai és az egyes típusok értelmezési lehetőségei
5
