o
HARMADIK RÉSZ.
Az egyes l1yomozó cselekmények. I. A helyszini szelnIe. A bűnvádi perrendtartás 225. §-a szerint a bűn vádi ügyre nézve fontos tényköriilmények megfigyelésére a szemle szolgál. A nyomozónak nemcsak joga, hanem kötelessége is a bűncselekményelkövetésének helyét tüzetes megszemlélés tárgyává tenni. A megszemlélés azért bir különös jelentőség'gel, mert kettős célra s.zolgál : a megfigyelendő és felderítendő tények felkutatására és a talált nyolnok pontos megőr~ésére mindaddig, amíg a- bírói szemle lnegtartatik. Első és főszabálya a szemle megtartásának a tel. jes nyugalom. Nenl szabad jobbra-balra kérdezős- ködni, össze-vissza rendelkezéseket tenni, hanem mindenekelőtt eltávolítva onnan minden idegen egyént, s.zótalanul kell megtekinteni a helyszint s megfigyelni, ami előttünk áll.
1. A helyszin
lllegsz~mlélése.
Mit kell Illegszemlélni ?
Nem elegendő, hog'y csak azt szmnléljiik meg, auli éppen a szen1i.inkbe ötlik; ne felejtsük el, hogya bűnügyekben többnyire a legkisebb és látszólag' leg'jelentéktelenebb dolgok a legnagyobb szerepet játszák; később az ember csak körülbelül enllékszik rájuk, de pontosan, p. o. valami helyzetet, vag'y körülményt már nmn tud meg'állapítani.
156
Egy kastélyban reggel szobájában meggyilkolva tHlálták a földbirtokos,t éSI nejét. A holttestek féHg felöltözve, ágyuk előtt a padlón fekve, találtattak, az ágyak meg vol tak ve,t ve. A helyszini szemle alkalmával elmulasztatott annak a pontos megállapítása, hogy az ágyakban háltak-e, vagyis hogya meggyilkoltak este lefekvés köz,ben, vagy reggel felkelés közben gyilkoltattak-e meg. Az egyedül álló házban rajtuk kívül senki sem lakot,t. A terheltek az esti órákra alibit tudtak bizonyítani. Miután az, hogya cselekmény este, vagy reggel követtetett-e el, ezek szerint megállapíthaJtó nem volt, a vádlottak védelme sikerre vezetett. Miután rendszerint nem a nyomozó a legelső szelnély, aki a helyszinén megjelent, hanem azok, akik p. o. a hullát megtalálták, vagyabetörést, a leégett háZalt felfedezték, ezért mindenekelőtt azzal kell tisztába jönni, hogy ki volt már ott s mit csinált az eset felfedezése óta. Egy bűnperben nagy szerepet játszott egy, a meggyilkolt egyénen talált posZltózeke, míg ki nem derült, hogy ezt a községbíró terítette reá avégből, hogy az arra járó-kelők a hullának kettéhasított koponyájának szemléletétől ne borzadj anak. Mindenesetre meg kell figyelni rendszerint a következőket : 1. A tett szinhelyének fekvését és környékét. Ha a tett szinhelye épület, ismerni kell az egyes helyiségek egymáshoz való v~szonyát, vagyis, hogy egyikből a másikba hogy lehet bejutni. 2. 'A zt a módot, hogy hogyan jöhetett be a tettes és hogyan távozhatott, a zárak, ajtók, ablakok állapotát, a láb-, kéz- és keréknyomokat, valamint a jelenlét, a jövés és menés nyomait. 3. A tettes által ot,t hagyott dolgokat. Sokszor oly dolgokat, melyeket a tettes otthagyott, a házhoztarlozónak nézik, máskor pedig azt, ami a házhoz tartozik,
,
•
157
bűnjelnek nézik.
,
De megesik az is, hogy a tettes valamit csak' azért tesz oda, hogy a hatós,á got félrevezesse.. 4. Meg kell figyelni a tettes cselekményénerk a hatásait. Miután eleve nem tndhatjuk, hogy a tettes hogyan járt el, el kell képwinünk a különböző lehető ségeket, hogy hogyan játszódhatott lea bűntett és azután meggondolunk minden lehetőséget, hogy a talált következmények megfelelnek -e annak, ahogy a bűncselekmény lefolyását elképzeltük. Ha ezen elképzelés és az előtalált helyzet között ellentmondás mu tatkozik, biztosra vehetjük, hogy feltevésünk téves volt s új feltevést kell keresnünk mindaddig, míg az ellentmondások teljesen ki nem küszöböltetnek. Hogyan kell szemlélni? Mindenekelőtt szemle előtt, sem
arról kell gondoskodni, hogy sem a a swmle alatt a helyszinen se'm miféle változás ne történjék. Mielőtt tehát akármit megfogunk, előbb azt pontosan meg kell állapítani, hogy az illető tárgy hogyan fekszik, mi látható rajta és ezt fel kell jegyeznünk, mielőtt tovább mennénk. A nyo mozó vegyen fel a helyszini szemléről jegyzőkönyvet. Feltétlenül szükség'es, hogy a helysz ini szemlén tapasztaltakat már ott a helyszini szemle alatt lépés,ről lépésre feljegyezzük. A pontatlanság és egyetlen szerencsétlen hiba helyrehozhatlan kárt okozhat. Egy gyujtogatás alkalmával lábnyomot találtak, arnelyről kétségtelenül megállapítást nyert, hogy az a ierhelttől ered. Utóbb derült ki, hogy a nyomozó a tett szinhell yére vezette a terheltet és e lábnyom akkor került oda. Egy más,i k esetben a helyszini szemléhez hivott orvos belépett az ot't talált vértócsába s a lakásban össze-vissza járVla, vérnyomokat idézett elő, anli természetesen, nagy zavart okozott.
158
Az átvizsgált helyiségeket le kell zárni; a lábnyoInokat edénynyel vagy egy megfordított nyílt ládával kell letakarni. A szemle megejtése után a helyszint szigorú őrizet a lá kell venni, különöseu, ha a tettes még' nincs fogva, Inert az gyakran valami különös erőtől vonzva, tettének szinhelyére vissza szokott t érni.
'/
,
2. Lábnyomok. A lábnYQmok fontosságát a nyomozók eddigelé azért nem mél tányolták eléggé, mert megtalálásukhoz és felhasználál sukhoz ke~eset értettek. A j8l1entésekben ritkán • fordulnak elő a lábnyo·· mok és ha előfordulnak, a ! bűnvádi eljárás számára t kevés értékkel birnak. Lo, pási esetekben olvassuk i oly kor a nyomozók által ;kész~tett jelenrtés'ekben, hog'Y lábnyomok vezetnek a káros házától a gyanusí tott lakása felé, de f i iután ezek a nyomok a 15. ábra. Mezítelen lábnyom megfelel ő ismeretek hiáfelvétele fényképpel. nyában ne'm tétetnek sern kellő vi~sgálódás t3.rgyává, SeIn pedig a nyolnozó közegek többnyire nem ismerik annak a módját, hog'y hog'yan kell ezeket a lábnyomokat felvenni s így a bűnvádi eljárás számára szeInléltetővé tenni s értéke~
r
4
L_
~
•
159
sHeni, az eljárásban hasznuk sem vehető. Sok esetben ily felületes jelentés egyenesen megtéveszti és zavarba hozhatja a bíróságot. A lábnyomok ismeretének értékelése mindenekelőtt előkészületet, begyakorláslt és sok fáradságot kiván. Nagyon ajánlhatjuk előgyakorlatul azt, hogy aki ezzel foglalkozni kiván, figyelgesse meg a járásakelése közben elébe kerülő lábnyomokat. U5. ábra.) A nyomozó járőrnek igen sok alkalma van arra, hogy szolgálati ut jai és portyázásai közben, különösen nlidőn egyik községből a másikba Ineg'y, a sáros, beha.vazott vagy porosországuton a lábnyo111okat Jl1egfigyelje. Ilyenkor vegye szelnügyre különböző alakjukat, nagyságukat, a lábnyomoknak egymástól való távolságát; kisérelje meg annak a megfigyelését, hogyalábnyomok össze-visszaságában, melyik ered nagy vagy kis . elnbertől, cipőtől vagy 111ezítlábtól, nagy szeges csizmától, állatoktól. Kocsik kereKeinek, kerékpárnak a nyornait is szemlélj e meg. Ha talál egyes lábnyomokat, amelyek ugyanazon szenlélytől eredőnek mutatkoznak, próbálja azokat, anlennyire lehet, követni. Ezzel bizonyos gyakor lottságra tes;t; szert a . lábnyomok keresésében, aluelyet azután a bűnügy ek nyomozása közben jól felhasználhat. Azt határozottan Inondhatjuk, hogy ha az ember ·i gy előre nem gyakorolja magát, a nyolnozás eseteiben soha sem ér el s81nmit. . A nyomozás alatt az első szabály: hogy senlnlHse rontsunk el a lábnyolllokból s arra vigyázzunk, hogy új lábnyonlok za.vart ne okozzanak. Tehát Illeg ltell akadályozni, hogy a házbeliek és falubeliek azon a helyen, ahollábnyomok találhatók, ide-oda járjanak. A fontosnak látszó lábnyoluokat edénnyel, ládával va.gy pedig feltánlasztott deszkadarabokkal kell befedni; szükség eset én elegendő az is, hogya lábnyoInokat addig is, an1Íg velük tüzetesebben lehet foglal-
160
koznunk, akként biztosítj uk, hogy melléjük kis fácskákat szurunk a földbe. A lábnyomokat nemcsak ~ helyszin közelében kell keresnünk, hanem a helyszin távolabbi tájékán is. A tettes ugyanis rendszerint vigyáz arra, hogy közvetlen a helyszine körül Jehető leg úgy járjon, hog'y nyoniok utána ne maradjanak, Pl. lábujjhegyen jár. Vagy mint a cigányok szokták: rongyot köt a mezítelen lábára, mikor abeltelekbe hatol. Márészt pedig nem tévesztendő szem elől, hogy a helyszin közvetlen közelében azok, akik a t.ettet felfedezték és azok, akik annak hirére odagyültek, az udvart és környékét össze-vissza szoik ták taposni. Igy tehát ott lábnyomokat, kii.lönösen olyanokat, alnelyekből valami hasznunk lenne, nem igen fogunk találni. N em így lesz aJZ eset, ha a háznak, kertnek s a házkörüli területnek a tájékát figyeljük Ineg. Gondoljunk arra, hogy hogyan szokott a tettes a tett elkövetése után menekülni. Rendesen nem a házhoz vezető uton old ker~ket, hanem arra rohan, amerre tnd. A kerten át és azután ki a földekre, tehát a ház nlÖgött és a mellett kutassunk nyomok után. Tegyük fel Pl. az esetet, hogya lopás előtti nap szárazság volt, a lopás éjjelén eső vagy hó esett s a lopás az eső vagy hóesés után követtetett el, a háziak pedig aludtak; itt egész két~ég'elen, hogyha reggel a nyomozó lábnyolllOkl'a talál a kert mögötti gyepen, azok a tolvajoktol eredtek. Jellemzők lehetnek a lábnyornok, ha a cselekmény éjjel követtetett el s így a tettes vagy nem isrnerte, vagy nern látta az utat, alnelyen menekült; ilyenkor megfigyelhetjük, hog'Y a tettes ide-oda tántorgott, kőbe, cövekbe, vagy valami bokorba botlott, az utat kereste és ezért össze-vissza járt-kelt és így járásának a nyolnai semmi esetré sem lesznek olyanok, mint azé, ~ki az utat ÍSlneri vagy pedig nappal jár. Olyan cbctekben is jellelnző nyomokat fogunk találni, amikor a tettes valami
"
161
t.árgyat Ina.gával vitt, s azt vng'y leüjtette, vagy pihenés céljából letette, Ilyenkor Illég az elvitt tárgy lenYOlnatának alakjából is következtetés vonható. A lábnYOlll pedig azokban az esetekben, amikor a tettes valanli nehéz tárgyat. cipelt, feltétlenül erősebb, lnélyebb és így a megfigyelé sre is alkalmasabb lesz. Ha a követett lábnyom okba más nyonlok is vegyülnek bele, akkor attól a pontt ól, ahol találkoznak, távolabbra is kutassunk az eredetihez hasonló lábnyonl után. Ha. a láhnyom megszünik, jelöljük Ineg valaIni pálcikával az utolsót és kutassunk a távolabbi környezetben ismét a nyom után, Inert lehet, hogy azon a területen egy darabon a föld felületének sajátosságai folytán az egyes nyomok nem vehetők észre, de utóbb ujra előjönnek. Nagyon jó szolgálatot tehet a lábnyolllok nlegfigyelésénél egy iigyesebb cipész vagy csizlnadia; s ugyancsak ugy az enlber, mint az állati nyonlolk keresésénél egy értelmes, tapasztalt vadászenlber, aki TIlegszokta az állatok nyomait fig'yelni, végiH igon sikeresen lehet alkalnl azni ilyen esetekben a betanított rendőrkutyákat is. . 3. "Vérnyomok.
A vérnYOlTIok a bűnügyi esetekben rendkivül nagy szerepet játszanak. Ezeknek felkeresése, pontos lejrása és rnegőrzése elsőrendü 'kötelessége annak a llyomozónak, aki a bűntett szinhelyén először InegjeleniIe Itt is mindenekelőtt nem lehet eléggé figyellnébe ajánlani a nyomozónak azt a különös elővigyá zatot, hogy Bemlni olyasmi ne történjék, ~nni ezeket a nyonlokat eltörli, vagy pl. hogy valaki a vértóc-.;áb a belépj en és anyomokat elváltoztassa s ujabb nyolllokat taposson. E végből ismét első dolog InegállapÍtani azt, hogy ki volt nlár előbb a helyszilléll, n~nl-(\ változtatott elott valanlit, vagy nelll-e kent el valaBünügyi nyomozás.
11
•
162
Illi nY0111ot. Célszerü a házbeliek ruháit, cipőit megfig-yelni, annak lnegállapítása végett, hogy valaki nelll-e kente be mag'át véletlenül vérrel. Azután zár juk el azt a helyet, ahol a vérnyomokat keresni akarjnk. Ha a bűntett szobában követtetett el, úgy a házhól, nlint az udvarból lehetőleg mindenkit el kell távolítani. ha pedig szabadban követtetett el a bűn eseleknlény, akkor meglehetős nagy területről kell el távolítani mindenkit. De magunknaJk is nagyon vigyáznunk kell a keresésnél arra, hogy valanlit el ne töröljünk azzal, hog·y valamibe ütközünk, falhoz iálllaszkodnnk vagy a falhoz surlódunk vagy valaluely tárgyat nlegfognnk. Rendesen egy vagy legfeljeb b két eg'yén fogjon a vérnyomok kereséséhez, mert ha különösen a kis parasztlakás szobájában többedmagunkkal iartózkodunk s a teret teljesen elfoglalj uk, mindez a vigyázatlanság' könnyebben megtörténhetik. Szobában, zárt helyen mindig gyertyával és jó nagyítóüveggel keressük a vérnyomokat és pontrólpontra nézzük meg' az egész helyiséget. Főképen azt vegyük figyelembe, hogya többnyire vörösharna festésű bú torokon különösen nehezen vehető észre it vérnyom. A megszáradt vér többnyire vörösbarna, nagyon hasonlít a firniszhez és ha jobbról is, balról is gyufa- vagy gyertyavilággal nézzük s a gyertyát ide-oda mozgatjuk, csillámló fénye van. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bizonyos anyagokon, pl. szöveteken la meg'száradt vérnyom kék, ró~sa.szinű és gyakran zöld is .szokott lenni, de a firnisz:szerű mázát nem VJszti el. . Minden ilyen g'yanus foltot meg ken tehát figyelni. N agyon gondosan szemügyre keH venni azonkívül minden tárgyat, hogy megállapítsuk, nincs-e rajta vércsepp. A padlót, a falakat, az ágyterítőt, bútorokat, mosóedényt, szekrényeket, fiókos szekrényt ; igen gyakran találni vérnYOlmot az asztal
163
táblájának alsó oldalán is, mert közönségesebb embernek rendes szokása pis.zkos kezét az asztal aljába törölni. Találni vérnyomokat a k ilin csen vagy a tornácon is, amerre a tettes távozott. Sokszor eldobott véres papirt vagy ruhát is találhatunk, amelybe a tettes a kezét megtörölte. Semmi esetre sem szabad a vérnyom megfigyelését mellőzni, még akkor sem, ha olyant találunk, ami szemmell láthatólag V1alami leölt állat vérétől eredhetett, vagy pedig amire a házbeliek azt akarják bizonyítani, hogy az orrvérzéstől, bolhacsipéstől vagy havi tisztulástól eredt. l\1indezt meg kell figyelni s az alább előadandó módon megőriz...'l1.i, mert az orvosi és vegyészi tudomány manapság már pontosan meg tudja állapítani azt, hogy a vér honnan eredt. E szakértők ilyenekre nézve felvilágosítást fognak adni a bűnvádi eljárás során, nekünk tehát kötelességünk minden vérnyomot összegyüjteni. A nyomozÓIlak mindebből folyólag szorgos teendője a községi bírákat, előljárókat állandóan ahhoz szoktatni, hogy semmiféle nyomhoz ne nyuljanak, hanem ha ilyet találnak, akkor úgy ezek, mint a nyomozó, rögtön foganatosirtsák a vérnyom megőrzését akként, hogy azokra edényt vagy kosarat vagy feltámasztott deszká t, fadarabot tesznek. l\1eg k'e ll említenünk, hogy olyan vérnyomok után is lehet kutatni, amelyek nem találhatók azonnal fel, mert a terhelt iparkodott a vérnyomokat eltávolítani. Ez azért rendkívül fontos, mert ha valakire rá tudjuk hizonyí tani, hogy ő akár a testéről, akár a ruhájáról vagy valamely tárgyról vérnyomokat iparkodott eHüntetni, ezzel egyúttal rábizonyítottuk azt is, hogy vagy ő a tettes vagy a bűntettben valami része volt. A bűntettes, aki kezét idegen vérrel bepiszkít.otta, azt többnyire lefogja lTIOsni. Munkás mnber héL 11=11
164
köznapokon nenl szokta kezét gondosan n1egnlosni. Ha tehát a gyannsítottnak a keze feltünő gondosan van lmnosva, Jnindenesetre célszerü a kezét alapos lnegfigyelés alá venni, Inert hátha a tisztoga.tás ilmIl sikerült teljeRen. Nagyoll fontos az arcnak s különösen a hajna k a 11legvizsgálása, mert a tettes vagy lleln gondol arra, hogy ott is vannak odafröccsent vérnyon1ok vagy pedig rendszerint nem képes azt olyan gondosan kitisztogatni, mint a kezeit. Úgy a kézen mint az arcon és a hajon a vérnyonlok megvizsgálását egy jó nagyító üveggel végezzük. Gondosan meg kell azután vizsgálni a terhelt a1lsó és felső ruháit és cipőit is. A bban a sietségben, amellyel a bűntettes bűn tette nyomait elti.lntetni iparkodik, olykor rnégis elfeled valamit. Egy vizsgálati fogoly, egy paraszt, aki ruháit gondosan kitisztogatta a ráragadt vértől, a csizmájáról teljesen megfeledkezett. A ruhák feltünó gondos kimosás a ilyen esetekben mindig gyanus; ha a gyanusítottnál ilven feltünő mosás gyanuját találjuk, " . első feladat azt kutatni, hogy miért lettek ezek ilyen erőszakosan kimosva. }i"'érfiak többnyire nmn értenek ügy a vérfoltok kin10sásához, mint a nők, akik a havi tisztulás vérnyontait kimosni megszokták s a férfiak elkövetik olykor azt a hibát, hog'y a vért hideg víz II elyett meleg vízzel mossák, ami csak a ruhanen1 ű erősebb dörzsölése utján sikerül és ez esetleg észrevehető. Úgy a ruhanenlű, mint az egyéb tárgyak, ball ta, kés, bot, rlorong ki tisztítása többnyire nem sikerül ügy, hogya rnhaneműek valami ránc ában, a zseb szögleteiben, a gombok hátsó felén, a bot vagy dorong hasadékaiban ne maradjon vissza valami vérnyom. Zsebkéseknél, azon a helyen, ahol a penge a nyélhez van illesztve, a fejszénél ott, ahol a fejsze a nyélhez illesztve van, szorul be a' vérnyolTI. Néha épp azért lesz itt-ott megtalálha.tó, mert a bűntettes
165
letisztítás közben nyomta be oda. Ugyanígy, ha a padló felmosatott, a padló deszkái közé juthatott vérnyom, hiszen jÓl tudjuk, hogy midőn a; padlót felszedik, a deszkák között mindenféle por, piszok, lllorzsa szokott lenni. A talált vérnyom alakjából is lehet olyan következtetéseket vonni, alnelyek a bűncselekmény lefolyására felvilágosítást adnak. A fa:lra vagy valalnely tárgyra fröccsent vér arra Illutat, hogy hol állhatott a sértett. A vércseppek pedig következtetést engednek vonni arra, hogy milyen irányban cseppentek le a földre. Ha a vérző egyén állt, akkor a földre hullt cseppek korek foltok, ha pedig szaladt, akkor a cseppek hosszukásak (L 34. ábra.) Épp úgy különböznek ezek a cseppek, mintha valaki valami nlásféle folyadékot csöppent a. földre, ennek is egész rnás nyoma marad, ha az illető állt, mintha valaki lnenőfélben csepegtet el valamit. Egy fogoly nleggyilkolt egy fogházőrt. A halott az ágyban feküdt. Á\' tettes úgy védekezett, hogy lnidőn szökést kisérelt meg, a fogházőr lnegakadályozta és őt ütlegeini kezdte; ő önvédelemből járt el és a fogházőrt 111cgölte s azután a holtat ágyba fektette. Az ágy fején azonban agyvelővel kevert, odafröccsent vér találtatott. Ebből következőleg tehát a tényállás az volt, hogy a fogházőr ágyában gyilkoltatott meg. Ott, ahol az enlber elvérzik, oly vértócsának kell lennie,mely 1-2 liter vérmennyiségnek felel meg. Ha tehát a huUa nem ezen a helyen fekfizik, ez annak a jele, hogy halála után lett oda cipelve. Ez különösen olyan esetekben fordul elő, ha valakit nlegölnek s azután hulláját Pl. vasuti sinekre fektetik, hogy úgy lássék, mintha a yonat gázolta volna el. MegenlHtjük végül azt, hogy a fényképezés Ina annyira ki vaú rnHr fejlődve, hogy arra való fényképező készülékkel oly vérnyomokat is le lehet fény-
..
166
képezni, alnelyeket szabad szemmel nem lehet észrevenni. Bizonyítéka. ennek az, hogy finomabb ki dolgozásu arcképeken sokszor oly sebhelyek is láthatók az arcon, allle]yeket eddig észre sem vettünk.
4. I{éznyomok. Más helyütt szólunk az ujjnyomato'król yag'yis arról, hogy az elnber kezének belső felületén, jelesül az ujjak utolsó izén, finom vonalak tal~lhatók cunely ek nagyjában össze-vissza futnak, de pontosabb Illegfigyelés szerint különböző íveket, hurkokat és örvényeket alkotnak. Ezeknek az alakzatoknak meg van az a tulajdonságuk, hogy először minden elubernél az egész életen át ugyanolyan alakjuk van (ha.csak sebhely nincs a kézen), másodszor, hogy ezek az alakzatok nlinden embernél mások és mások. (l. 3538. ábra.) Ha tehát valaki valamely tárgyat megfogott és ez a tárgy puha volt, úgy hogy a kéz nyomu ott Jna.l'adt vagy pedig valaki piszkos kézzel fogott Illeg valamely tárgyat és azon kéznyomai észrevehetők, az illető egyén ujjlenyoma.ta ott maradt, ezekei az ujjnyonlatokat szakértők képesek levenni s a gyanusított egyén ujjlenyomatával összehasonlítani. N ekünk tehát első feladatunk azokat a tárgyakat, alllelyeken ilyen kéznyomok láthatók, biztosítarj. Mert amint azt az igazságügy- és belügyminisztereknek 24300/908. számn rendeletéhez csatolt függelék 4. pontja előírja, azoka.t a tárgyakat, amelyeken ujjnyom van, az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalhoz kell beküldeni. Ezt a beküldést akir. ügyészség vagy a vizsgálóbiró eszközli, de természetes, hogy a tett szinhelyén megjelent csendőrnek vagy rendőr nek kell első sorban gondoskodni arról, hogy ezek a tárgyak megőriztessenek s gondosan biztosíttassanak, nehogy irlegen ké7. összefogdossa őket,
,t
167 Előfordult
egy eset, amelyben szerepet játszott egy olyan postatakarékpénztári könyv, rnelyen a gyanusítottak ujjlenyomatai megtaláltattalL A nyomozás alkalmával a nyomozó rendőrtisztviselő, midőn a gyanusította.kat kihallgatta, többször a kezükbe adta megtekintés végett ezt a takarékpénztári könyvet. Miután így nem volt megállapítható, hogy az njjnyomatok mikor kerültek a könyvre, a vádlott.aka t fölmen tették. A már említett miniszteri rendelet elrendeli, hogy azok a tárgyak, rnelyeken ujjnyom van, alakjuknak lnegfelelő Inódon csomagolandók be. E csomagolásnak különös gonddal kell történnie, mert a tárgy felületének azt a részét, melyen a nyom vall, selllnlinek, még a csomagolásra használt papirosnak seln szabad érintenie. A helyszini ujjnyom a levegő hoszszas behatása folytán gyengülésnek van kitéve, ígytehát azt a lehető legsürgősebben 'kell beküldeni 3 kir. ügyészséghez, hogy az az országos bÜnügyi nyilvántartó hivatalhoz továbbítsa. _ Igen természetes. hogy ha találtunk is világos helyszini ujjnyomot, amely a tettestől eredhetett, ez egyéb bizonyítékok hiányában n81ll elegendő a bűnös_ ség bebizonyításához, Inert nevetséges lenne, ha ujjnyomot találunk, hozzá széles e világon embert keresni. Azonban ha egyéb bizonyítékaink is vannak, az a körülmény, hogy a szakértő az általunk valan1ely tárg'yon talált ujjnyomot azonosnak találta valamely gyanus:í.tott ujjnyomatával, Inindenesetre sulyos bizonyíték a gyanusitott ellen. Olyan esetben azonban, ha az ismeretlen tettes rovottInnltu, akkor ujjlenyomata Illeg lesz az országos bűnügyi nyilvántartó hivatalban. Ha tehát ide küldjük be az njjlenyomatot, akkor innen meg'kapjuk a felvilágosítást, hogy kié az ujjnyom. Érdekes esete a helyszini njjnyonl ha,s znának a • következő két példa: "
"
'1
,
,
.
.. •
t:
J~
.
.-
.
.
.
;
16. ábra. 17. ábra. 16. ábra. A dánosi csárda ivójában talált borospohárróllevett ujjnyom. 17. Lakatos Balog jános Párnó jobb mutatóujjárói levett festékes uj'nyom. Minden e es számjelzett ont" a és az azok között lévő fodrok vonalak száma
•
'.
1
!.
2'2
• --
l• i
-~
i
-/
-l
-?!.
~
•
I
J t
'{
l í
JI
;
18. ábra. 19. ábra. 18. ábra. A boros pohárr6l levett másik ujjnyom. 19. ábra. Lakatos Balog János Párnó jobb hüvelykujja.
170
Egy hajón egy pénzzel telt papircsomag tartalInát ellopták. A tettes a pecsétet feltörte, s a göngyöleget ujra bepecsételte, úgy, hogyapecsétviaszt jobb hüvelyével nyomta rá. Valamennyi hivatalnokkal, aki a csomaggal foglalatoskodott, pecsétviaszba nyoInott ujjlenyomatok vétettek fel. Egyik ujjnyomat teljesen egyezett a csonlag lenyoluatával. Egy betörő egy villába való behatoláskor frissen mázolt ablak deszkát fogot.t meg s ujjai világos lenyolnatot hagytak maguk után. A lenyonlatot lefényképezték, összehasonlították a bűntettesek fényJ~épgyüjteményében felvett betörőkével s így a tettesre akadtal\:. A dánosi rab lóg'yilkosságban is nagy sz.e repet játszott a helyszini ujjnyom a járásőrmester különös üg'yessége folytán. A dánosi csárda ivójában az asztalon talált boros üvegeket a nyornozás alatt alapos vizsgálat alá vévén, mivel azok egyikén ujjnyomokat vett észre, azt biztonságba helyezte abban a reményben, hogy az ujjnyomEdrendszer segítségével ez esetleg a tettes kiderítésére vezet. S tényleg később a szakértő által ez ujjnyomokról készített fénykép alapján sikerült is luegállapítani, hogy az. ujjnyom a Lakatos János (Sztojka Párnó) njjlenyomatával azonos. (16-19. ábra.) Egy kereskedő g'épirásos' fenyegető levelet kapott. A levélboríték leragaszt ott fedelét felnyitották és anilinporral lehintették, Inü e njjnyomok ttüntek elő . . Mivel a levélborítékot a fedél belső oldalán ragaszt.áskor a levél csomagolójának dkvetlen meg kellett a 2 hüvelyk ujjával fognia., ezen előtünt ujjnyomok csak az övéi lehettek. Midőn ezeket a gyanusítottról felvett ujjnyomokkal össze hasonIították, kiderült, hogy ezen ujjnyomok teljesen a.zonosak.
=
•
171
5. Egyéb nyomok. Az eddig leirtakon kivül figyelembe kell még vennünk minden egyéb nyomot is, ami a helyszinén visszamarad t. Igy a tettes botjának nyomából lehet lnegállapÍtani, hogy lnily végü bot volt az, s hogy nerrl-e öreg élnber használta, ki arra erősen támaszkodott, nerll-e balkezes volt az illető, mely esetben a bot aballáb oldalán hagy nyomot. A küzdeleIll helyén a bot vagy csak gyenge nyonlot hagy lllaga után, vagy nyoma egyáltaJában 11el11 látható, mert a tettes ne nl támaszkodásra, de ütésre használta. . Rendes menet alkalmával a jobb kézben tartott bot nyoma rninden második jobb lábhegynél, sietve Illenőnél pedig minden ballábnyom oldalán látszik. Alólábak nyomaib6l is sokat lehet következtetni. Az első lábak nyomainak távolsága a hátsóktól a ló hosszára enged következtetni. A lóismerő sok egyebet is tud alóláb nyomokból kiolvasni; így a lópaták netáni 'Szabálytalanságát, a patkolás hiányosságait, a ló járását, menetütemét stb. A kutyalábnyomok sem hagyhatók figyelmen kívül; ebből lehet következtetni a kutya nagyságára, fajára. Az egyik lábán sebesült kutya három lábon szalad s íg'y egy lábnyoma hiányzik, nyájőrző eb hoszs,zúra kötött kölöncét a földön vonszolja. A keréknyomokból lehet következtetni a szeker alakjára és nagyS'ágára ; a taligánáJI a két.-két kerék egymástól Vlaló távolsága kisebb, mint a szekérnél. Kocsinál az első kerekek nyomai a háts6kon belI ül esnek. A kerékpántok nyomait figyelve, az esetleges szegelés hiányosságait is észrevehetjük', p. o. ha minden 5. szeg hiányzik. A keréknyomok mélységéből lehet következ,t et ni, hogy milyen nehezen volt a szekér megrakva. Teherl
172
kocsiknál a kerék alatt a föld a keréknyomban kéregszeriien összesajtolt darabokban fekszik. A lópaták állásábóllehet következtetni, hogy mily irányban haladt a szekér. Volt azonban már arTa is eset - és pedig ezt az üldözöt.t Rákócziról mondja a legenda - hogy lovai patkóit visszájáról verette fel, hogy üldözőit menekü~ lése irányáról megtévessze. Lejtőn lefelé haladó kocsi·· nál a kerékkötő nyomait láthatjuk, mert az egyik
20. ábra. Vérnyomokkal borított bünjelek becsoma' golása : a) léc, bJ fejsze.
hátsó ker~k a földet surolja. Jellegzetes a kerékp'á r és a.z aütomobil gUlllmijának nyoma is; a gummi recéi is más és más alakúak s úgy ezekről, mint az esetle,g es ragasztások, foltok nyomairól is rá lehet is-merni az elhaladf bicikli- vagy autóra. Az áldozat kezében vagy a tett szinhelyén talált kalaphan vagy más helyütt visszamaradt hajszál is megőrzendő: ha ezt 'a zonosnak találják a szakertők a gyanusított hajával: ez 'fontos gyanuok lehet. A helyszinén levő e,m beri ürülékből a vegyész kö-
•
173
vetkeztetheti, hogy mily táplálkozású ember, tehát úr, vagy pór volt-e az illető. Az ugyanitt hátrahagyott papü'darabok is néha nyomravezetők. Egy alkalolulnal ily helyen egy árjegyzéklap találtatott; az árjegyzék küldőjét megkérdezvén, hogy a kérdéses vidékre kinek küldött ál'jegyzéket ezen alapon fel lehet fedezni, hogy ki volt a tettes. A talált bűnjeleket olyképen kell elcsomagolni és sz állí-
":;'
:\
~
" 21. ábra, Hajszál
.
megőrzése
bünjelként.
tani, hogy azokon változás ne történjék. A 20. ábra lnutatja, hogy oly tárgyakat, aluelyeken vérnyolll van, hogyan kell a becsonlagolás előtt elkésziteni: a fejszét pl. falapra kötjük, a lécre fadarabokat kötünk, de úgy, hogy a vérnyolnos hely szabadon Inaradjon s a csomagoló papir ne érje. A 21. ábra a biinjeles hajszálIllegőrzését 11l1Üatja: két papirszelettel van leragasztva, de úgy, hogy az ldhuzható legyen.
