AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİ ADATAI • A költségvetési szerv hivatalos neve: Kispesti Zöld Ágacska Óvoda • Az költségvetési szerv OM azonosítója: 034689 • Az költségvetési szerv hivatalos elérhetısége: 1191. Bp. Berzsenyi u.6. Tel- Fax: 06-1-282-9842 Email:
[email protected] Web: http:// zoldagacska.kispest.hu • Az óvoda fenntartója: Budapest Fıváros Önkormányzata
XIX.
Kispest
Az költségvetési szerv alapító okiratára vonatkozó adatok: • Kelte: 2013.05.16. • Határozat: 352/2013.(V.16) • Engedélyezı szerv neve: Kispest Önkormányzata • Az óvodánk csoportjainak száma: 6 • Az óvodánk férıhelyeinek száma: 180 fı • Az intézmény tevékenységei: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása Integrált nevelés szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - Az a különleges bánásmódot igénylı gyermek, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetı. - Autista gyermek ellátása ( intézményi szinten összesen 2 fı – csoportonként 1 fı) - Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı különleges bánásmódot igénylı gyermek, aki életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, társas kaocsolatai problémákkal, tanulási magatartási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlıdése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat. Táplálékallergiás és különleges diétára szoruló gyermekek integrált nevelése 562912Óvodai intézményi közétkeztetés 890441 Rövid idıtartamú közfoglalkoztatás
2
• A nevelés és fejlesztés nyelve: • Helyi Nevelési Program Alkotója:
magyar A Kispesti Zöld Ágacska Óvoda nevelıtestülete Szegediné Török Tünde Óvodavezetı
• Benyújtója:
Az intézmény alapítványa Az alapítvány hivatalos elnevezése: Bejegyzés dátuma: Adószám:
Zöld Ágacska Alapítvány 2001. 018244205-1-43
A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK JOGSZABÁLYI HÁTTERE
• 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésrıl, és annak módosításai. • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet • 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve. • Kt. 103.§(2) a, b, Kt. 121.§29. bekezdésének b) pontja a feladatellátásról. • A Kormány 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról • Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezménye. • 2008. évi XXXI. tv. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról • 255/2009.(XI. 20.) Korm. rendelet 21.§. • 1992. Évi, többször módosított XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.
3
KÜLDETÉSNYILATKOZAT Óvodánk nevelıközössége vallja, hogy a gyermeki boldogság, testi-lelki, szellemi egészség megóvása, a személyiség fejlesztés csak a szülıi házzal való közös munkálkodás eredményeként valósítható meg. Hisszük, hogy mindezt, játék- és mozgásközpontú tevékenységek biztosításával, a természet megismertetésével, megszerettetésével, annak védelmére és tiszteletben tartására neveléssel érhetjük el. Felvállaltuk, s így különleges odafigyeléssel tekintünk a táplálékallergiás, sajátos nevelési igényő gyermekeinkre, akik különbözıségükkel együtt is teljes értékő tagjai közösségünknek. Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezett a folyamatos, mérésre épülı, minıségfejlesztési rendszer mőködtetéséért, melynek segítségével növeljük partnereink elégedettségét.
4
AZ ÓVODÁNK JÖVİKÉPE BEVEZETİ GONDOLATOK Óvodánk nevelıtestülete kiemelten a környezeti nevelésre épülı programot dolgozott ki. Programunkat az Óvodai nevelés országos alapprogramjára építettük. Programunk szellemiségét tekintve szinkronban van az alapprogrammal, az egyes gyermeket állítja középpontba, valamint a helyi sajátos körülményekhez igazítottan magába foglalja és megırzi a magyar óvodapedagógia mindazon nevelési értékeit, amelyek a gyakorlatban jól beváltak. Az óvodánk nevelésközpontú, ahol a gyermeket nyugalom és szeretet veszi körül, tevékenységeire elegendı idı jut, ahol minden eszköz eljárás, egyéb hatás az egészséges testi-lelki – szellemi fejlıdést szolgálja. Az intézményünk stabil dolgozói körére építkezve, a sikeresen bevezetett pedagógiai programot küldetésének megfelelve kívánjuk fejleszteni a ránk bízott gyermekeket. Az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének, módszertani szabadságának érvényesülése a gyermek védelmében és harmonikus fejlıdésének érdekében történik. A család-óvoda kapcsolatát a nagyfokú nyitottság jellemzi, amelyben kezdeményezıek vagyunk. A szülıket tájékoztatjuk a szakmai irányultságunkról, az óvoda életérıl, véleményükkel, javaslataikkal gazdagítják a nevelési törekvéseinket, és a családi nevelésben is érvényesítik azokat. A minıségi munka magas szinten tartása érdekében, rendszeresen mérjük partnereink elégedettségét. A szülık körében végzett felmérések eredményei is azt igazolják, hogy elégedettek a pedagógiai programunkkal. Folytatni kívánjuk a már megkezdett évrıl-évre több tapasztalattal kidolgozott pedagógiai programunkat. A nevelıtestület tagjai színes egyéniségek. Továbbra is arra törekszünk, hogy saját személyiségünkkel, tudatos nevelıi ráhatással, biztosítsuk a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatását. Valljuk, hogy vonzó célokat kijelölni közösen érdemes, megvalósítani csak együttesen lehet. E hosszú távú folyamatban nevelésünket továbbra is gyermek és családcentrikus szemlélet vezérli annak érdekében, hogy óvodásaink érzelmi biztonságban, szeretetben, szép élményekkel gazdagodva minél önállóbban élhessék meg a kisgyermekkort.
Óvodavezetı
5
GYERMEKKÉP A gyermek, fejlıdı személyiség, fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermek, mással nem helyettesíthetı, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ennek következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévı hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle elıítélet kibontakozásának.
ÓVODAKÉP Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsıdleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı- személyiségfejlesztı funkció. Az óvodai élet során a gyermekben megteremtıdnek a kisiskolás korba való átlépés pszichikus feltételei. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását.
LEGFONTOSABB NEVELÉSI ALAPELVEINK • • • • • •
A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítı, esetenként hátránycsökkentı szerepet tölt be. Bízunk a gyermekek fejlıdésében és nevelésünk tudatos hatásaival, segítjük személyiségük kibontakozását. Tiszteletben tartjuk a gyermekek életformáját, a mással nem helyettesíthetı játékhoz, mozgáshoz való jogát, e két tevékenységet az óvodás gyermek alapvetı életmódjának, szabad gyermekkora zálogának tekintjük. Fontos számunkra, hogy személyiségét szeretet, elfogadás, bizalom, megbecsülés övezze. Nevelıközösségünk tudatosan felelısséget vállal a környezet ügyéért, a környezet alakítása, fejlesztése, védelme érdekében. A környezettel való ismerkedés óvodai nevelésünk egészében érvényesül, áthatja az óvodai életet.
6
E folyamatban a gyermekek egyénenként változó életmódbeli lehetıségeinek figyelembevételével alakítjuk az egészséges életmódbeli szokásokat, a mozgásigény kielégítésére, a mozgás fejlesztésére törekszünk, megalapozzuk a környezettel való konstruktív viszonyt meghatározó attitődöket és magatartásmódokat. Az élet és egymás iránti tiszteletre, együttmőködésre, a természet csodáinak és az ember által létrehozott értékek megbecsülésére, felelıs cselekvésre nevelünk. Nevelıközösségünk környezeti szemlélete, magatartása, humanisztikus, értékátadó környezetpedagógiánk együttesen teszik lehetıvé nevelésünk hatékonyságát. Óvodánk a családok felé nyitott, a családi neveléssel kölcsönös kapcsolatban, azt kiegészítve nevelünk. Magatartásunk a szülık felé toleráns és a gyermekek érdekében kezdeményezı. Bevonjuk a szülıket az óvodai életbe és igényeihez igazodva, támogatást nyújtunk a családi neveléshez. A hazájukat elhagyni kényszerülı családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, társadalmi integrálását.
ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA: • Az óvodások életkori és egyéni sajátosságainak, eltérı fejlıdési ütemének figyelembevételével egészséges, harmonikus személyiség kibontakoztatása, hátrányok csökkentése ideértve a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek ellátását is. • Testi, lelki, szellemi és szociális szükségleteinek kielégítésével az élethez való alkalmazkodás és a különbözı közösségekbe való beilleszkedés segítése. • Kiemelt célunk a környezetismereti nevelés, mely óvodai nevelésünk egészét, mindennapi tevékenységünket átszövı természetszeretetre, annak védelmére nevelés. • Egy önmagával és környezetével harmóniában élı személyiség kibontakoztatása.
7
A MI ÓVODÁNK
l979 óta mőködı, Kispesti Zöld Ágacska Óvoda, kerületünk elsı lakótelepi óvodája. Földrajzi adottságai jónak mondhatók, megközelítése könnyő. Az óvoda környezete parkosított, forgalomtól elzárt. Intézményünk egészséges, kellemesen főtött, célszerő helységekkel rendelkezik. Udvarunk méretét tekintve ideális. Az árnyas fák alatt, nyáron lehetıség nyílik zuhanyozásra is. Udvarunk fajátékait, KRESZ-pályánk kiegészítı eszközeit, és a homokozó játékainkat folyamatosan cseréljük. Az óvodánk jól felszerelt tornateremmel is rendelkezik. 2008-ban, majd 2011-ben elnyertük a Zöld Óvoda címet. 2009-tıl Madárbarát óvoda vagyunk. Minden óvodáskorú gyermeket és szüleit szeretetettel várunk, aki a kerületünkben él, illetve a pedagógiai program választása miatt óvodánkat megkeresi. Nevelési és oktatási feladatainkat az önkormányzat számunkra biztosított éves költségvetésbıl, és a „Zöld Ágacska Alapítvány” bevételeibıl fedezzük, ezen kívül a különbözı pályázati lehetıségeket megragadva igyekszünk bıvíteni tárgyi feltételeinket. Az esélyegyenlıség megteremtése egyre nagyobb feladatot ró a nevelıtestületre. Óvodánk felvállalta egyfajta egészségügyi veszélyeztetettségnek kitett gyermekek fogadását, az ételallergiás (tej, liszt, szója cukros, stb.) óvodás korúak ellátását. E tekintetben egyedülállóak vagyunk a kerületünkben. Óvodánk, sajátos nevelési igényő – autista gyermekek- gyermekeket integrál.
8
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Célunk: Gyermekeink egészséges életre megerısítésére történı felkészítés.
nevelése,
az
egészség
megtartására,
Az óvodapedagógus feladata: − A gyermek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. − A gyermek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése, testi képességük fejlesztése, harmonikus mozgásuk kialakítása. − A gyermek egészségének védelme, mindennapi edzési lehetıségek biztosítása, prevenció, korrekció. − Az egészséges életmód, betegség megelızés és egészségmegırzés szokásainak megalapozása. − A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása.
Az egészségmegırzés területei 1. Az egészséges táplálkozás: A gyermekek egészséges fejlıdésének egyik alapja a rendszeres és helyes étkezés. A napi tápanyagszükségletük jelentıs részét az óvodában kapják, ennek kiegészítıje a mindennapi gyümölcs-, és zöldségfogyasztás. A gyermekek számára biztosítjuk, hogy a nap bármely szakaszában, igényeikhez mérten igyanak, jellel ellátott pohárból. Kulturált körülmények között, esztétikus környezetben, életkoruknak megfelelı eszközök használatának gyakoroltatása mellett igyekszünk megkedveltetni az új ízeket. Az óvodánkba szállító konyha részt vesz a „Minta Menza” programban. Kiemelkedı figyelmet fordítunk a táplálékallergiás gyermekek étkezési szokásaira, és erre felhívjuk a szülık és a gyermekek figyelmét is! Ennek szabályait a Házirendünk tartalmazza.
9
Óvodánk dietetikusának bevonásával tanácsokat, ötleteket, szórólapokat adunk, szükség esetén a gyermek helyes táplálkozását segítve alakítjuk a szülık otthoni, korszerő, egészséges étkezési szokásait. 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás: A gyermekek mozgásigényének kielégítése, testi képességük, harmonikus mozgásuk fejlesztése a heti 1 kötelezı testnevelés foglalkozással, a mindennapi mozgással a szervezett sétákkal, ill. minél hosszabb ideig tartó udvari játékkal történik. A hidegebb évszakokban, (ködben és -5 fok alatt valamint viharos szélben) a mozgást bent szervezzük. A nyári napirendet az egész napos levegın való tartózkodás jellemzi, figyelembe véve a hıségriasztás elıírásait. Óvodánk udvara a gyermekek tevékenységének sokféleségét szolgálja. Minden csoport rendelkezik saját udvarrésszel. A gyermekeknek lehetıségük van homokozni, csúszdázni, mászókázni, a KRESZ pályán rollerozni, ill. a füves területen különbözı labdajátékokat, versenyjátékokat játszani, futkározni, nyáron zuhanyozni. A tevékenységek megszervezésénél kiemelt figyelmet fordítunk testi épségük megóvására, a balesetveszély elkerülésére, elhárítására. A csoportszobában a mozgásfejlesztı eszközök bevitelével tesszük változatossá mozgáslehetıségeiket, a tornatermet naponta használják csoportjaink (esınapos beosztással is, ami hosszabb idıt jelent). 3. Személyi higiéné: A gondozási folyamat alapja az óvónı és a gyermek, ill. a dajka és a gyermek között kialakuló szeretetteljes viszony megléte. A természetes testközelség az egész folyamatot alapvetıen áthatja. A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. Egyéni fejlıdési ütemüket figyelembe véve már kiscsoporttól alakítjuk az önálló testápolást, étkezést, öltözködést, pihenést. Az egészséges életmód szokásrendszerérıl kiscsoportban, az elsı szülıi értekezleten tájékoztatjuk a szülıket, felhívjuk figyelmüket együttmőködésük fontosságára. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A napirend keretei között elegendı figyelmet, és idıt biztosítunk a gondozási teendık egyéni tempóban történı elsajátítására. Megismertetjük a helyes sorrendet és technikát, az egészségügyi szokásokat. A tisztaság alapvetı fontosságát a betegség megelızésében és a fertızések elkerülésével kapcsolatban fokozottan fontosnak tartjuk. Ezen belül a bır, a fogak, a szájüreg, a haj, az érzékszervek és a körmök tisztaságát emeljük ki. Óvodánkban minden gyermeknek saját jellel ellátott törülközıje és fogmosó pohara van, amelyet heti rendszerességgel illetve szükség esetén váltunk. A ruházat higiéniája a mosás és tárolás feladatait is tartalmazza, illetve közvetlen környezetünk tisztántartására is nagy hangsúlyt fektetünk. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk. Fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. Az öltözködésnél saját zsákjuk, mint „kisszekrény” nyújt segítséget. A saját ruházat megismerésében és használatában fokozott segítséget kérünk a szülıktıl abban, hogy minden darabban találja meg a gyermek a saját jelét. A megfelelı viselet kiválasztásában összefüggéseket fedeztetünk fel gyermekeinkkel az idıjárás és öltözködés között, segítve ıket abban, hogy idıvel saját hıérzetüknek megfelelıen
10
öltözzenek. Folyamatos a kapcsolattartás a szülıkkel is a váltó ruhadarabok megfelelı mennyiségének biztosításában és a kényelmi szempontok elıtérbe helyezésével kapcsolatban. Ezt kiemelten kezeljük a lábbelik egészséges, és biztonságos szempontjainak kiemelésével. Az öltözködés fejlesztheti a gyermekek ízlését, önállóságát. Az idıjárásnak megfelelı öltözködés hozzájárul a gyermekek egészségének megırzéséhez. Tájékoztatjuk a szülıket a réteges öltözködés célszerőségérıl, a praktikus ruházat elınyérıl. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy gyermekük szekrényében legyen tartalék fehérnemő, váltóruha. A fertızések terjedését kézfertıtlenítéssel, papírtörülközı használatával, gyakori szellıztetéssel, megfelelı öltözködéssel, külön törülközı használatával gátoljuk. Felhívjuk a szülık figyelmét, hogy ha betegség tüneteit észlelik gyermekükön, ne hozzák ıket közösségbe, forduljanak orvoshoz. Kiemelt feladatunk a szervezett mozgásos tevékenységekben tartásjavító gyakorlatok végeztetése, melyekkel megelızhetı, ill. korrigálható a helytelen testtartás. Ha bármely gyermeknél tartási rendellenességet, vagy egyéb elváltozást észlelünk, tájékoztatjuk róla a szülıket. Pihenés alkalmával ebéd után minden gyermekünk nyugodt feltételek között pihenhet, frissen átszellıztetett csoportban, kellı távolságra elhelyezett ágyakon, saját ágynemőben és pizsamában. Elalvásukat, nyugalmukat segítjük elı biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. meséléssel, énekléssel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. A pihenés idıtartamát a csoport szükségleteihez igazítjuk. Az ágynemőnél óvodánk a takarókat biztosítja, az alsó takarót, a pizsamát, szükség esetén a párnát a szülı biztosítja és tartja tisztán. (A pizsamát kéthetente, az ágynemőt havonta, illetve betegség esetén alkalomszerően.) A gyermekek pihenésének kielégítéséhez elsısorban nyugodt, egészséges környezet megteremtésére van szükség, ehhez nyújt segítséget mind a hat csoportban elhelyezett LEVEGİTISZTÍTÓ berendezés. 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függıségek, a szenvedélybetegségekhez vezetı szerek fogyasztásának megelızése: Az óvoda dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára, nagyobb felelısséggel tartoznak a személyes példamutatásukért. Kapcsolatot tartunk a GONGOLKODJ EGÉSZSÉGESEN alapítvánnyal, akik minden évben a kiscsoportosnak egészségzsákot küldenek. Ennek tartalma évente változó: egészséges élelmiszerek, tisztálkodó szerek, tájékoztató füzetek töltik meg tartalommal. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermekeknek kedvezıtlen mintaként szolgálhat. A szabad beszélgetések alkalmával a pedagógus feladata az egészségmegırzés lehetıségeinek pontosítása. Kirándulások alkalmával a szabadban töltött egészségmegırzı tevékenységek, a mozgás, a tiszta levegı fontosságának kiemelése. A városokban, falvakban töltött idı megbeszélése, az utcák forgalma, a gépkocsik füstje, a gyárak környékének kedvezıtlen viszonyai, utazás a tömegközlekedésen, az utcai por képzıdése, mind-mind beszélgetésre szolgáló témák.
11
A kirándulási élmények, a madárdal, a napsütés, a szabad levegı, a füst-, és pormentesség, a sok mozgás, az erıkifejtés jól példázhatja testünk-lelkünk egészségének védelmét. 5. A bántalmazás, erıszak megelızése: A WHO definíciója: „ A gyermek bántalmazása és elhanyagolás (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlıdésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelısségen, bizalmon, vagy hatalmon alapul” Az óvodánk közremőködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, ennek során együttmőködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. A gyermekeink szüleit az elsı szülıi értekezletünkön tájékoztatjuk a gyermek-, és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, valamint megkeresésének lehetıségérıl. Nevelıközösségünk vallja, hogy a kisgyermek minden erıszakos cselekvéssel kapcsolatban érzékeny. Nemcsak az erıs fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erıszakos cselekmények (brutalitást, vérengzést közvetítı filmek, események) látványa is. Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben a gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl –ismételten- fizikailag, lelkileg bántalmaz. A probléma kezelését igen fontosnak tartjuk, szükségét látjuk, hogy az áldozat és az elkövetı egyaránt kapjon segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ezzel kapcsolatban kötelessége, hogy együttmőködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Az óvodánk ellátja a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat is, felderíti a gyermekek fejlıdését veszélyeztetı okot, és pedagógiai eszközökkel törekszik azok a káros hatások megelızésére, és ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. 2010 óta mőködik óvodánkban az Ovi - Zsaru Program. Az óvodáskorú gyermek játékosságából és kíváncsiságából fakadóan fokozottan ki van téve kisebb-nagyobb baleseteknek. Nincs elég tapasztalata, vagy még nem ismeri fel a veszélyt sem és nem tud megfelelıen viselkedni. Enek a programnak a célja, hogy a gyermekek védelme, a bőnözéssel szemben.
12
A program átöleli, feldolgozza mindazon életszerő – veszélyforrást- tartalmazó élethelyzeteket, melyek otthon és közvetlen környezetükben érheti ıket. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az Ovi – Zsaru program segítségével is nagyon sok gyermek lett nyitottabb a megbeszélt témák iránt. A programban szereplı mesék és szituációs játékok során mélyítjük el elızetes tapasztalataikat, ismereteiket. A program tematikája jól beilleszthetı óvodai programunkba.
6. Baleset megelızés és elsısegélynyújtás: Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezzük be. A csoportszoba berendezési tárgyai megfelelnek a gyermekek testméreteinek, sokféle tevékenységi lehetıséget biztosítanak számukra. A csoportszobát a különbözı játéktevékenységekre, mozgásosés más tevékenységek végzésére, valamint az étkezésre és a pihenésre tesszük alkalmassá. Arra törekszünk, hogy minél barátságosabbá, otthonosabbá tegyük a gyermekek környezetét, egyben megfelelı munkakörnyezetet biztosítsunk magunk számára. Ügyelünk arra, hogy balesetveszélyes tárgyak ne legyenek a teremben, ezzel is óvva a gyermekek testi épségét. A természetes fény adta lehetıségeket maximálisan kihasználjuk. Beszélgetések alkalmával ráirányítjuk figyelmüket, hogy egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a velejáró fájdalom elkerülhetı. Felhívjuk figyelmüket a veszélyhelyzetekre, a segítséghívás fontosságára. A gyermekeinkkel év elején, valamint aktualitáskor (kirándulás, egyéb ritkábban szervezett tevékenység) ismertetjük az óvó-védı elıírásokat. Az óvodában megbetegedett, balesetet szenvedett gyermekeket szükség esetén elkülönítjük, ágynyugalmát biztosítjuk, szüleit azonnal értesítjük. Lehetıségeinkhez mérten a balesetveszély elhárításáról azonnal gondoskodunk. Egészséghét A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód számtalanszor hangoztatott probléma, amivel nekünk is foglalkoznunk kell. Nevelıtestületünk célként tőzte ki, hogy pozitív mintát nyújtsunk a gyerekeknek, és szüleiknek. Lássák meg a jó példát, és ha apró lépésekkel is, de valamit tehetünk azért, hogy gyermekeink többet mozogjanak a friss levegın, és egészségesen táplálkozzanak a jövıben. Az egészségnevelési program keretében igyekeztünk a gyerekek számára minél több érdekes, újszerő dolgot bemutatni, a saját tapasztalatszerzésre lehetıséget biztosítani. Ebben az idıszakban a gyerekeknek olyan játékokat, tevékenységeket ajánlottunk fel, ami az egészséggel, a táplálkozással, mozgással, vagyis az egészséges életmóddal volt kapcsolatban. Egészségnevelési programunk egy héten átívelı idıszakra készült, de maga az egészséges életmódra nevelés a gyermekek egész óvodai életét végigkísérı folyamat. A tevékenységeket, nevelési területeket úgy terveztük, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos dolgok legyenek hangsúlyosak az óvodai napirend minden idıszakában. A részterületek megvalósításánál is igyekeztünk egységként kezelni az egészséges életmód témakörét, a napi tevékenységek megtervezésében mindig más tartalomra helyeztük a hangsúlyt.
13
A részterületek: 1. A testünk / személyi higiénia 2. Egészséges táplálkozás 3. Mozgás, lelki egészség – relaxáció, - gyermektánc, - preventív torna Általános célok: • az egészséges életmódra nevelés, • az egészséges életvitel igényének kialakítása, • a gyermekek testi fejlıdésének elısegítése, • mozgásformák népszerősítése, • az egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, az egészségmegırzés szokásainak alakítása, • Esélyegyenlıség biztosítása a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek tekintetében. Várható eredmények: • A gyerekek tudjanak jó és rossz, egészséges, és egészségtelen között különbséget tenni. • Mozgás iránti vágy felkeltésével, kialakul bennük ez az életforma. • Fejlıdik téri tájékozódó képességük, együttmőködésük, mozgáskoordinációjuk, mozgáskultúrájuk • A közös tevékenykedés, játékok, ismeretszerzés során szociális kompetenciáik fejlıdnek/ pl.: önmaga egészségéért felelısségérzet, önbizalom, akaraterı, stb.…/ • Az óvoda a szülıkkel együttmőködve, azonos célokkal biztosítja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlıdéséhez az optimális környezetet. Célok, feladatok megvalósítása: • a szabad játék, • a környezeti megismerıtevékenységek, • az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó, kíváncsiságát, érdeklıdését fenntartó változatos ismeretek, • a mese-vers, kommunikációs kezdeményezések, • az éneklés-zenélés, • a különbözı vizuális technikák mind lehetıvé teszik a programban szereplı célok, feladatok megvalósítását. Módszerek: A program megvalósítása során újszerő módszerekkel, csoportbontási technikával, különbözı játékokkal ismertettük meg a gyerekeket. / kooperatív módszerek, páros foglalkoztatás, csoportszoba - helyszínváltás./ A program indítását megelızı feladatok: • Nevelı testületi megbeszélés, a konkrét témák egyeztetése, feladatok kijelölése.
14
• Gyerekek figyelmének kíváncsiságának felkeltése a téma iránt • Szülık tájékoztatása, bevonása. Szervezés, elıkészítés • Nevelési területek kidolgozása • Megfelelı eszközök, idı, hely biztosítása • Gyermekcsoportok együttmőködésének megszervezése • Séták megszervezése A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE • A gyermekeink önállóan végzik a testápolási teendıket, tisztálkodnak, fogat mosnak, törülköznek. Ügyelnek az eszközök tisztán tartására. • Zsebkendıjüket önállóan szükség szerint használják. Köhögéskor, tüsszentéskor kezüket a szájuk elé teszik. • Önállóan képesek eldönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak el. Saját maguk öntenek vizet a kancsóból. Ügyesen használják a kanalat, villát, a kést. Ügyelnek az esztétikus terítésre, ill. a kulturált étkezési szokások betartására. • Önállóan, hıérzetüknek megfelelıen öltöznek, cipıjüket bekötik, ruhájukat ki-, begombolják, a cipzárt felhúzzák. • Ügyesen kifordítják, összehajtják ruhájukat, ügyelnek a rendezettségére, a zsákjukban rendet tartanak. • Felnıtt felügyelete mellett vigyáznak maguk és társaik testi épségére, igyekeznek elkerülni a megismert veszélyforrásokat. • Ismerik az egészségmegırzés alapjait. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 85 %, egyén szintjén minimum: 90 %
2. ÉRZELMI ,ERKÖLCSI, ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Célunk: Olyan pozitív élményekben, tevékenységekben gazdag, kiegyensúlyozott, környezetével harmonikusan együtt élni tudó gyermekek nevelése, akik a közösségért cselekedni és ahhoz alkalmazkodni is tudnak. Továbbá az óvodai közösségben való biztonságos eligazodást segítı magatartásformák, erkölcsi tulajdonságok kialakítása, a különbözıségek elfogadása, tisztelete. Az óvodapedagógus feladatai: − Érzelmi biztonság, állandó értékrend kialakítása, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylı gyerekekre. − A gyermek én tudatának erısítése,erkölcsi, szociális érzékenységének alakítása, önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek támogatása.
15
− A gyermek önállósági vágyára építve, a reális önértékelés segítése. − A gyermek egyéniségéhez igazodó nevelıi magatartás biztosítása. − Erkölcsi tulajdonságaik, szociális érzelmeik alakítása: együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, ıszinteség. − Akarati tulajdonságaik alakítása – önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat- szokás-és normarendszerük megalapozása. − A táplálékallergiás gyerekek viselkedésében jelentkezı problémák oldása. − A tehetséges gyermekek beilleszkedését segíteni, ha szükséges szakember bevonásával. − Együttmőködés a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek speciális fejlesztését végzı szakemberekkel Az óvodánk gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Az óvodás korú gyermek jellemzı sajátossága magatartásának, cselekedeteinek érzelmi vezéreltsége. Érzelmein keresztül közelíthetı meg, formálható. Az óvónıgyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek közötti pozitív viszony kialakításának elsı és legfontosabb állomása az óvodai beszoktatás. Minden gyermek más és más érzelmi befogadást igényel. Igaz ez azért is, mert a gyerekek érkezhetnek az óvodába közvetlenül a családból, bölcsıdébıl, egyéb közösségekbıl is. A beszoktatás megkezdése elıtt, - lehetıség szerint -, családlátogatást végzünk, amelynek célja – a személyes kontaktus kialakításán túl – a gyermek közvetlen környezetének, a család nevelési elveinek megismerése. Fontosnak tartjuk, hogy a késıbbiekben állandó és folyamatos nevelıpartneri viszony bontakozzon ki a szülıkkel. A bölcsıdébıl érkezı gyerekek gondozónıivel is felvesszük a kapcsolatot, ellátogatunk hozzájuk. Az óvodakezdés milyensége meghatározhatja a gyermek késıbbi érzelmi kötıdését az óvodához. Biztonságérzetének megteremtése érdekében a beszoktatás ideje alatt lehetıséget adunk gyermeknek-szülınek, hogy együtt tartózkodhassanak az óvodában. Így a szülı is megismeri az óvoda életét, napirendjét, szokás-, és normarendszerét, s egyben megkönnyíti gyermeke beilleszkedését a közösségbe. Arra törekszünk, hogy a gyermeket érzelmi biztonság, otthonosság, kiegyensúlyozott légkör vegye körül a csoporton belül és kívül egyaránt. Feladatunk olyan hangulat teremtése, amely segíti a gyermek eligazodását, és megfelelı attitőddel erısítjük én-képét. Egyéniségéhez igazodva segítjük saját kifejezésmódját elıhívni, s azt sokszínővé tenni. A szocializáció szempontjából különös jelentıségő a közös élményekre épülı közös tevékenységek gyakorlása. Az ilyen programok, játékok az összetartozás érzését erısítik. Az óvoda fontos feladata az alapvetı erkölcsi normák, illetve az együttélés szabályainak kialakítása. Ezért fokozott figyelmet fordítunk a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlıdésére. Ehhez sok-sok közös, élménnyel teli tevékenységen, játékon keresztül vezet az út. Segítjük, bátorítjuk a gyermekek felnıttekhez, társakhoz való kötıdésének kibontakozását, a barátságok születését.
16
Tudatos neveléssel érhetjük el, hogy szőkebb környezetüket lépésrıl-lépésre ismerjék meg, érezzék magukénak. A természeti- és tárgyi-építészeti értékek felfedezésével (pl.: Wekerle-telep) pozitív viszony kialakulását segíthetjük elı. Nagyobb séták, kirándulások, mesék, elbeszélések, illetve a néphagyomány felhasználásával a szülıföldhöz való kötıdést és a hazaszeretetet alapozhatjuk meg. A közösségbe történı beilleszkedés során két nagy terület fejlesztése fontos számunkra. Az egyik a szociális fejlettség, melyen a gyermek kapcsolatteremtı képességét, beilleszkedését, feladatmegértését, feladattartását és érzelmi életét értjük. A másik terület a szociális érettség, amelynek körébe az önállóság, feladatvégzés, a munkatempó és a várakoztatásra való reagálás (önuralom, önfegyelem, tőrıképesség) tartozik. Ezeket a gyermek óvodába lépésétıl kezdve figyeljük, dokumentáljuk, és egyénileg fejlesztjük. Így idıben képet kapunk arról, hogy kinek lesz szüksége szakember segítségére. Ezt nemcsak az utolsó évben kérjük, hanem szükség esetén folyamatosan bármikor. Komolyabb probléma esetén nemcsak a Nevelési Tanácsadó szakembereihez fordulunk, hanem egyéb szakterület segítségét is igénybe vesszük. Ebben a szülık nagyfokú segítségére is szükségünk van. Fokozott figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet igénylı gyermekre - akik sajátos foglalkozást, egyéni törıdést igényelnek – és szükség esetén kérjük a megfelelı szakember segítségét. A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • Megismerik az együttélés alapvetı formáit, szokásait. • Önismeretre tesznek szert: képesek felmérni saját helyzetüket a csoporton belül, és elfogadni a másságot is. • Készek, a társakkal való együttmőködésre és megegyezésre. • Elismerik társaik kezdeményezéseit a játékban, munkában és különbözıtevékenységekben. • Képesek önállóan megoldani a konfliktus helyzeteket. • Kialakul feladattudatuk, szabálytudatuk. • Kialakul esztétikai érzékük, környezetük iránt: megtanulnak rácsodálkozni társadalmi és természeti környezetünkben jelenlévı szépségekre. Igyekeznek megbecsülni az esztétikai értékeket. • Kialakul empátiás készségük. • Ki tudják fejezni érzelmeiket, örülnek saját és társaik sikerének, elviselik a kudarcot. • Törekednek érzelmeik, indulataik kezelésére. • Fejlıdik szociális érzékenységük, esztétikai és erkölcsi tulajdonságuk. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 80%, egyén szintjén minimum: 85 %
17
3. AZ ANYANYELVI , AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS, ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés Célunk: A gyermekek beszédkészségének gondozása, és beszédértésének fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása. Az óvodapedagógus feladatai: − Olyan derős nyugodt légkör megteremtése, amelyben a gyermek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtı készsége fejlıdik. − Beszédértésük alakítása pontos, kulturált megfogalmazással. − Tudatos fejlesztés céljából kezdeményezett beszélgetések egy-egy gyermekkel vagy gyermekcsoporttal. − A gyengébb beszédkészségő, beszédértéső gyermekek felzárkóztatása. − A kiemelkedı beszédképességő gyermekek számára plusz önkifejezı lehetıségek biztosítása. − Beszédtechnikájuk, beszédértési szintjük figyelemmel kísérése. A beszédhibás gyermekek logopédushoz irányítása. (5 éves kortól) − Képi eszközökkel a beszélı környezet megteremtése. − A helyes minta és szabályközvetítéssel az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása. − Az óvónı kommunikációs kultúrájának folyamatos fejlesztése önképzéssel, gyakorlással, tanulással. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelés szerves része, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Óvodai nevelésünk nyelve a magyar. A mindennapi mondókázás, mesélés, verselés, éneklés során a gyermekek intenzívebben részesülnek az anyanyelv élményében, szépségében. Az anyanyelv jelrendszerét a gyermek a játékos tevékenységek, és a társas kapcsolatok során, utánzás alapján sajátítja el. Az óvodában a hangsúly a beszéd tartalmi részének a fejlesztésén van. A beszéd szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz, így tágabb értelemben a szocializációhoz, a gondolkodáshoz. A beszéd az önkifejezés eszköze. Ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bıvítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása és 6-7 éves korra az önálló történet elmondása fontos alapja az iskolára való közvetett felkészülésnek. A kiscsoportba kerülı, de még nem beszélı gyermekek szüleivel felvesszük a kapcsolatot, egy mélyrehatóbb anamnézis felvétele után kikérjük a logopédus véleményét.
18
Középsı csoport év végén felvesszük a kapcsolatot a logopédiával a gyermekek felmérése céljából. Szükség esetén a nagycsoportos gyermekek szüleit tájékoztatjuk a logopédiai foglalkozások lehetıségérıl, fontosságáról. A gyengébb beszédkészségő, beszédértéső gyermekekkel külön anyanyelvi, és beszédfejlesztı játékokat játszunk. A kiemelkedı képességő gyermekeknek tovább fejlesztı lehetıséget biztosítunk, pl. elkezdett történetek folytatása stb. Az anyanyelvi nevelés fontosságára felhívjuk a szülık figyelmét is, és kérjük ıket, hogy lehetıségeikhez mérten hallgassák meg gyermekeiket, támogassák a válaszok igénylését, beszélgessenek velük.
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • Élményüket képesek folyamatosan elmondani, mondatokban kifejezni. • Helyesen használják a nyelvtani kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát. • A gyakori mondókázás közben a gyermekek érzik a beszéd dallamát, az anyanyelv ritmusát. • Végig tudják hallgatni és megértik mások beszédét. Beszédfegyelmük alakulóban van. • Figyelmük, koncentráló készségük fejlıdik, gondolkodásuk fogalmi szintre tevıdik. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum 85%, egyén szintjén minimum: 90%
Az értelmi fejlesztés és nevelés Célunk: A gyermekek egyéni érdeklıdésére, kíváncsiságára építve, meghatározó élményeket nyújtani a környezı világ sokszínőségébıl. A gyermekek az általunk felkínált változatos tevékenységeket valódi élményként éljék át. A gyermekek a megszerzett tapasztalataikat, ismereteiket minél sokrétőbben tudják a különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben alkalmazni, és gyakorolni. Az óvodapedagógus feladatai: − A gyermek testi, szellemi egészségének fejlesztése. − A gyermekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése és gyakorlatban történı alkalmaztatás, a pedagógus szervezı segítsége mellett.
19
− Az értelmi képességek : érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség-és a kreativitás fejlesztése. − Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlıdését elısegítı ösztönzı környezet biztosítása. − Kommunikációs képességek alakítása, fejlesztése. − Önálló gondolkodásra és logikus értékítéletek alakítására nevelés. − A gondolatok szóban, mozgásban, ábrázolásban való megjeleníttetése. − A látási, hallási, tapintási percepció (érzékelés) fejlesztése. − A gyermek egyéni képességeinek megfelelı, differenciált fejlesztése. − A gyermekek meglévı tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve változatos, sokszínő, kis csoportokban történı tevékenységek biztosítása, a gyermekek további élményekhez, tapasztalatokhoz juttatása.
Óvodánk gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Fejlesztı munkánk során elsıdlegesen a gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára, meglévı tapasztalataira, élményeire, ismereteire építünk. Lehetıségeket biztosítunk a változatos tevékenységekre, melyek során további élményeket, tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek. A tevékenységek közben a gyermekek természetes, egymás közötti beszélgetéseit támogatjuk. A gyermeket meghallgatjuk, ösztönözzük a kérdések feltevésére és arra, hogy igényelje válaszainkat. Fejlesztımunkánk az értelmi képességek kibontakoztatása tekintetében a következı területekre összpontosít: az érdeklıdés, az érzékelés, észlelés, az emlékezet, a képzelet, a figyelem, a gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztésére. S miután az óvodás korú gyermek alaptevékenysége a játék, így az értelmi képességek kibontakoztatása is a játékon keresztül történik, nem szakítjuk ki a nevelés többi területétıl. A rendszeres és közös játékok, kezdeményezések alkalmával jó lehetıségünk nyílik megállapítani egyes gyermekek érdeklıdési körét, érdeklıdésének irányát, melyre a beszélgetések közben feltett kérdéseikbıl következtethetünk. A megismerı folyamatokon belül az érzékelés-észlelés három területét fejlesztjük: a látási, a tapintásos, és a hallásérzékelésüket. Játék és közvetlen tapasztalatszerzı séták, kirándulások közben szereznek élményeket arról, hogyan beszélgetnek, viselkednek különbözı szituációkban az emberek egymással. Hogyan bánnak az emberek a különbözı tárgyakkal, érzékelik környezetük és a külvilág jelenlétét. Amit látnak, hallanak, ízlelnek, szagolnak, tapintanak, nem mind ismerik, ebben mi segítjük ıket. Olyan tevékenységeket szervezünk, ahol kísérletezhetnek, felfedezéseket tehetnek. De itt találkozhatnak a tévesztés, a nem sikerült kifejezésekkel, és az újra próbálkozás lehetıségével. Segítjük ıket, hogy egymásra figyelve, kisebb csoportokban is tudjanak együtt tevékenykedni. Emlékezetüket hangok, képek, versek, mesék, énekek, mondókák tanulásával, együtt átélt, vagy az otthon tapasztaltak felelevenítésével alakítjuk. Összefüggések felismerésére ösztönözzük ıket, mely jól fejleszti logikus emlékezetüket. Fontos számunkra felidézı képességük alakítása, melynek bevésési és felidézési idıtartamát
20
egyre növeljük. Pl. a nagyobbak milyen gyorsan tanulnak, ill. milyen régi dolgokra emlékeznek vissza. Képzeletük az átélt élmények, és megszerzett tapasztalatok hatására nagycsoportra gazdagabbá válik. Pl.: képessé válnak megkülönböztetni a mesét a valóságtól, elkezdett mesét folytatni. Figyelmük fejlesztése során elsısorban szándékos figyelmük, és koncentráló képességük fejlıdését segítjük, majd figyelemmegosztásra ösztönözzük ıket. Erre nagyon jó szolgálatot tesznek a különbözı társas-, és szabályjátékok. Gondolkodásuk életkoruktól és fejlettségüktıl függıen három területre tagolódik, melynek legmagasabb szintje természetesen az utolsó. A szemléletes cselekvı gondolkodásnál még tevékenység közben gondolkodik. A szemléletes képszerőnél már nem rakosgat, csak nézi a tárgyat, és úgy gondolkodik, az elvont fogalmi gondolkodásnál már nincs szüksége semmire, szóban oldja meg a feladatot. A gondolkodási mőveleteken belül az analízis (részekre bontás), a szintézis (egységesítés), az általánosítás, a kiegészítés, az összehasonlítás, és a rendezés mőveletei már matematikai tartalmat hordoznak, fejlesztési lehetıségei a játék során kifogyhatatlanok. Itt kerül fejlesztésre a számolási képesség, és a számfogalom alakítása. A spontán kialakuló illetve az általunk tudatosan szervezett problémahelyzetben önálló megoldásra ösztönözzük ıket, ezáltal is fejlesztve kreativitásukat. A gyermekek rengeteg tapasztalatot szereznek az óvodában töltött éveik során közösen, kisebb csoportokban és egyéni tevékenységekben az óvó nénik segítségével. Igyekszünk megtanítani ıket, hogyan lehet ezek között rendet tenni, új ismeretet létrehozni. Fontos feladatunk kíváncsiságuk, érdeklıdésük fenntartása, erısítése, hogy kialakuljon bennük a valami önálló megoldásának igénye. A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • Az elsajátított ismereteket és megszerzett tapasztalatokat hasznosítani tudják a mindennapi tevékenységek során. • Érzelmeik útján az ıket körülvevı valóságot tapasztalati úton ismerik, az egyszerő összefüggéseket észreveszik. • Észlelési képességeiket finommotorikus képességekkel összerendezetten használják. • Reproduktív emlékezetük, gazdag képzeletük segítségével a megszerzett tapasztalataikat, gondolataikat érthetıen, kifejezıen elmondják. • A problémamegoldó és kreatív gondolkodásra képesek. • Egyéni képességeiknek megfelelıen kisebb csoportokban a feladatok irányított és önálló megoldását végzik. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum:85%, egyén szintjén minimum: 90%
21
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. JÁTÉK Célunk: hogy gyermekeink a szabad játék folyamán, a külvilágból és a saját belsı világukból származó tagolatlan benyomásaikat a játékban és a játékos tevékenységekben tagolják. Így váljék a játék egész személyiséget fejlesztı, élményt adó tevékenységgé.
Az óvodapedagógus feladatai: - Közösségi, magatartási szabályok – szokásrendszer – kialakítása. - Megfelelı hely, idı, eszköz biztosítása. - Természetes mozgásigény kielégítése. - Mozgásdifferenciálódás, finommotorika, térorientáció, mozgáskoordináció fejlesztése. - Játék közben az egymás közötti kommunikációkészség fejlesztése. - Az alkotóvágy fejlesztése, feszültség – félelem oldása, élmények feldolgozása és az önállósodási törekvés segítése. - A szabad játék adta lehetıségek kihasználásával az érdeklıdés és a kíváncsiság felébresztése a világ dolgai iránt. - Az indirekt módon és tudatos jelenléttel irányított szabad játék során segítıként, szervezıként, bevonható, utánozható társként élményszerzés biztosítása. - A szabadjáték folyamatában a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakítása.
Óvodánk gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: 3-4 évesek A kisgyermek elsı valódi játszótársa a családban, az óvodában a felnıtt. Biztosítjuk a nyugodt, szereteten alapuló légkört, amelyben, a gyerek biztonságban érzi magát – ezzel is segítve a beilleszkedést az óvodai életbe. A balesetmentes környezet biztosításának elve mellett kis játékkuckók kialakításával lehetıséget adunk az elvonulásra, az egyedül játszásra. A játékidıt csak a gondozási tevékenységek és a kötött tevékenységet szakítják meg. A játékeszközöket a csoport fejlettségi szintjének és összetételének alapján kínáljuk a gyerekeknek. Törekszünk rá, hogy lehetıleg természetes anyagból készüljenek, tartósak, esztétikusak legyenek. E korosztály számára a nagymérető játékeszközök a leginkább alkalmasak, amelybıl több ugyanolyan is megtalálható a csoportban. Ezekkel, a játékeszközökkel elsısorban gyakorlójátékot játszanak a gyerekek, amely fejleszti a mozgáskoordinációt, beszédkészséget, erkölcsi normák alapjait képezik a szokás-, szabályrendszer kialakulásaként, valamint a közösségi magatartási szabályok elsajátítását segítik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek megtanulja a játékeszközök használatát, azokkal való bánásmódot. Tiszteletben tartjuk a gyermek önkéntes szabad játékválasztását. 22
Az együttjátszás során utánozható viselkedési-, cselekvési-, beszédmintát adunk a gyerekeknek, melynek során megvalósítjuk az egyéni differenciált fejlesztést. A kialakult konfliktushelyzetek feloldásához mindig segítséget nyújtunk. Az egy csoportba bekerülı gyerekek otthoni játéklehetıségei nagyon eltérıek lehetnek. Tájékoztatjuk a szülıket az együttjátszás lehetıségeirıl és annak fontosságáról, valamint a játékeszközök megválasztásának szempontjairól. Igény szerint segítséget adunk. Amint az idıjárás engedi a játékidı nagy részét, a szabadban töltjük. Ez a korosztály elsısorban a homokozó adta lehetıséget keresi, biztosítjuk a minél több lapátot, vödröt, formát. E mellett szívesen labdáznak, karikáznak. Ezáltal fejlıdik a szem-kéz koordinációjuk. Lehetıségük van háromkerekő kerékpár, illetve háromkerekő roller használatára is a KRESZ pályán, ahol az alapvetı közlekedési szabályok elsajátítását kezdjük. A rúgós játékok, illetve az ökrös szekér, valamint a kismérető csúszdás mászóka is ennek a korosztálynak a mozgásigényének kielégítését szolgálja. 4-5 évesek A csoportszoba kialakításában figyelembe vesszük, hogy a játékformák – a fejlıdés következtében – a szimbolikus játék irányába tolódnak. A gyerekek már nem egymás mellett játszanak, hanem egymással. Elıtérbe kerül az orvosos, fodrászos, anyás-apás játék. E mellett intenzívebbé válik a szınyegi játék is, valamint az asztalnál játszható társas játékok: dominó, puzzle, memória és a vizuális tevékenységek. A játékkínálat szélesebbé válik, melynek helyeit úgy biztosítjuk, hogy ne zavarják egymást a gyerekek, jól elférjenek. A játékidıt továbbra is csak a gondozási tevékenységek, és a kötött foglalkozások szakítják meg. A játékeszközöket a csoport igényeihez igazítjuk, szem elıtt tartva az egyéni fejlesztés lehetıségének a megvalósítását is. A szerepjáték során fejlıdik a gyerek kommunikációs képessége, egymáshoz való alkalmazkodása, udvariassági szokások kialakulása, szervezıképessége, tőrıképessége. A már kialakult játékba segítı szándékkal ötletek adásával csak akkor kapcsolódunk be, ha azt a gyerek igényli. A gyerekek játékában tükrözıdnek az átélt élményei. Ezért sétákat, rövidebb programokat szervezünk a gyerekek fejlettségének megfelelıen. Az udvaron a nagyobb mérető mászókákat az óvó nénik jelenléte mellett, a kialakított szabályok szerint használhatják. A KRESZ pályán háromkerekő, és kétkerekő roller, illetve a kétkerekő kerékpár használata közben bıvítjük tovább közlekedési ismereteiket. 5-7 évesek A csoportszoba berendezésénél nagy tagolatlan teret hozunk létre, hiszen a gyerekek már önállóan alkotják ki a játszóhelyüket. A játékidıt a délelıtt folyamán úgy alakítjuk ki a folyamatos reggelizés bevezetésével, hogy a gyerek az egyéni igényeihez mérten választhassa meg a játéktevékenységének végét. Ezáltal nincs kényszerő megszakítás, folyamatosabbá válik a játéka. A játékformák közül elıtérbe kerül a konstruáló, szabályjáték, dramatizálás, bábozás.
23
A szerepjáték tovább gazdagodik. A szabályjáték meghatározott szabályok szerint zajlik. Ha már rögzült a játék szabálya a gyerekek önállóan, óvónıi részvétel nélkül is képesek a játékra. A szabály betartása, vagy megszegése, nyerés-veszítés, különbözı érzelmeket vált ki a gyermekbıl. Ezáltal fejlıdik a felelısségtudatuk, szabálytudatuk, erkölcsi érzékük, értelmi képességeik, magatartási formái. Az 5-7 évesek szívesen készítik el a játékhoz szükséges eszközöket (barkácsolás) s több napon keresztül is játsszák ugyanazt a játékot. Ez fejleszti a kreativitást, kézügyességet, képzeletet. Szorgalmazzuk, hogy a kialakult konfliktushelyzetet próbálják meg egymás között elrendezni. Az udvaron nagyobb teret játszanak be, ügyességi-, mozgásos játékok, akadályverseny, ugráló kötél, foci, ugróiskola a kedvelt játékformák. Egyszerő szabályok közös megalkotása mellett játszhatnak a füves futballpályán, a KRESZ pályán megismerkedhetnek az alapvetı közlekedési táblákkal is. Módot adunk a gyerekeknek a környezetbıl vett tapasztalatok, élmények felelevenítésére, eljátszására. A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • • • •
Önálló eszközválasztás jellemzi ıket, a szerepeket elosztják, elfogadják azokat. Bármilyen játékot önállóan kezdeményeznek. Egyéni vagy közös ötleteiket a már meglévı eszközökkel képesek megvalósítani. A játék eszközöket kérésre – kivárás után – átadják, vigyáznak azokra. • Örülnek a sikernek, elviselik a kudarcot, segítik egymást a játékban. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 85%, egyén szintjén minimum: 90%
2. VERSELÉS, MESÉLÉS Célunk: A mese és a vers varázslatos világán keresztül a gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlıdésének elısegítése. Élménynyújtás, az irodalmi érdeklıdés felkeltése, az anyanyelv szépségének kifejezı erejének megismerése, biztonságos önkifejezés megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: − A gyermek életkorának megfelelı igényes irodalmi anyag összeállítása, a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi mővekbıl egyaránt. − Verselés, mesélés, bábozás, dramatizálás biztosítása az egyéni differenciálódás – felzárkóztatás, tehetséggondozás – figyelembevételével. − A gyermek szemléletmódjának, világképének alakítása.
24
− Irodalmi élmény feldolgozásának elısegítése. − A gyermek önkifejezésének biztosítása, ösztönzés a saját mese, vers alkotásra, annak mozgással, ábrázolással történı kombinálásra. − Mindennapos mesélés, verselés, mondókázás biztosítása. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az iskolába lépésig: A meséket és verseket többnyire a magyar gyermekirodalom alkotásaiból válogatjuk. A mondókától a láncmeséken keresztül jutunk el az állatmesékig és a fordulatokban gazdag népmesékig, valamint a kortárs, klasszikus hazai és külföldi irodalom alkotásaihoz. A mondókák, versek ismételgetését a napi tevékenységek közé is beillesztjük. 3-4 évesek Megismerkedünk a gyermekek otthonról hozott élményeivel és a beszédértésük mértékével. Az érzelmi biztonság megteremtésének és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze a játékos mozdulatokkal is kísért mondóka, vers. A mondókák közül az ölbe vevık, tenyérsimogatók, höcögtetık állnak a kisgyermekekhez a legközelebb. 2-3 szereplıs egyszerő cselekményő meséket mesélünk, mint a láncmesék, állatmesék. Rövid történeteket is mondunk a valóságból: a napi eseményekrıl, amit a gyerek maga is átélt. A meséket gyakran ismételjük, akár a gyerekek kérésére is. A versek 4-6 sorosak, a közvetlen környezet eseményeirıl szólnak, amelyeket ritmikus, játékos mozdulatokkal kísérhetünk. Építünk a spontán helyzetekre, a gyermekek kezdeményezéseire. A hallott beszédminta alapján, a gyakorlás során a gyermek kiejtése csiszolódik, szókészletük gyarapodik. A mesélés, verselés kedvelt eszközei a bábok és a fejdíszek, amiket a gyerekek maguk is szívesen használnak. Ezeknek állandó helyük van a csoportban a mesekönyvekkel együtt. A képeskönyvek megbecsülésére nagy hangsúlyt fektetünk. A szülıket tájékoztatjuk a javasolt irodalmi anyag kiválasztásának szempontjairól. Ötleteket adunk a mesekönyvek kiválasztásához. 4-5 évesek A versek között helyet kapnak a humoros, vidám tartalmúak. A mesék között már megjelennek a halmozó és hosszabb láncmesék, valamint az egyszerőbb szerkezető tündérmesék. A gyerekek várják és kérik is a mesét. Van kedvenc meséjük és mesehısük, akik iránt pozitív vagy negatív érzelmeket táplálnak: öröm, boldogság, lelkesedés, rácsodálkozás, derő, igazságtalanság, szomorúság. A mesében lévı jellemzı beszédfordulatokat már együtt mondják így fejlıdik aktív szókincsük. Használjuk a metakommunikációs jelzéseket, melyek hitelesebbé teszik az elıadást, ennek során fantáziájuk is fejlıdik.
25
5-6-7 évesek A gyerekek számára cselekményesebb népmeséket, mőmeséket választunk. Ezek a mesék a párbeszédekkel és a jellemek színes ábrázolásával a szövegrészletek ismétlıdésével örömöt, esztétikai és erkölcsi élményt nyújtanak. Az ismétlések, dramatikus játékok, a bábozás lehetıséget adnak az élmény újra átélésére, önálló fantáziájuk megnyilvánulására. A mesék, versek mondogatása során erısödik az egymás iránti figyelem, az összetartozás élménye. A bábozáshoz és dramatizáláshoz szükséges eszközök bıvülnek, nagyobb bábparaván, kesztyőbábok, kendık, szoknyák, kalapok, melyek állandóan hozzáférhetıek a gyerekek számára az átváltozáshoz. Dramatizálás során fejlıdik kifejezı-, helyzetfelismerı-, szervezı készségük, gondolkodásuk, belsı képi világuk. Lehetıséget adunk arra, hogy meseélményeiket eljátsszák, saját vers, és mesealkotásaikat feldolgozzák mozgás, ábrázolás formájában.
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • • • • • • • •
Szívesen és örömmel hallgatnak mondókát, verset, mesét. Tudják a megismert szavak jelentését, megfelelıen használják azokat. Elhangzó meserészleteket önállóan ki tudnak egészíteni. Képessé válnak a hallottak képi megjelenítésére. Megjegyzik a mesék legfontosabb jellemzıit, (szereplık, események). A könyvekben a képek alapján önállóan tájékozódnak, a könyvek állagát óvják. Kialakul az igényük a hallott irodalmi mővek újrahallgatására. Figyelmesen végighallgatják a felnıtteket és a társaikat. • Alkalmazzák a kapcsolatteremtés elemi szabályait. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 87%, egyén szintjén minimum: 92%
3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK , GYERMEKTÁNC Célunk: A gyermekek zene iránti érdeklıdésének felkeltése, a zenei élmények befogadására való képességek megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: − A zene megszerettetése, szép, tiszta éneklésre szoktatás az énekes játékokon keresztül, zenei ízlésformálás. − A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. − Zenei alkotókedvük ösztönzése. 26
− − − −
Zenei anyanyelv megalapozása. Esztétikai fogékonyságuk formálása. Mozgáskultúrájuk alakítása. A zenehallgatás anyagában a gyermeki hovatartozás figyelembe vétele.
Tartalma: − Népi mondókák, kiolvasók. − Pentaton és hexachord hangkészlető dalok, népdalok, dalos játékok. − Népszokások dalai. − Gyermekeknek szánt értékes mővészi, kortárs gyermekdalok. − Zenehallgatás anyaga: népdalok, mődalok, mőzenei szemelvények. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Óvodai zenei nevelésünk során – az esztétikai nevelés valamennyi területével egységben – megismertetjük és megszerettetjük a gyerekekkel az értékes muzsikát, a kifejezı elıadást. Zenei nevelésünk saját kultúránkból, a néphagyományokból indul ki. A népdalok, a népi játékok évszázadok óta változnak, csiszolódnak, így a legértékesebbet innen meríthetjük. A mondókák külön értéke, hogy témakörük a gyerek életének minden mozzanatára kiterjed (évszak, állat, növények, stb.). A tartalom mellett a hangzó csoportok tréfás játéka is felkelti érdeklıdésüket. Ügyelünk arra, hogy mődalok, alkalmi dalok kiválogatásában is az igényesség domináljon. A zenehallgatás anyagában szerepeltetünk néhányat a rokon-, és más népek dalai közül. 3-4 éveseknél: Az óvodai élet, így a beszoktatás szerves része az éneklés és a hozzá kapcsolódó mozgás. Az óvónı énekkel kísért bábozása és ölbéli játékai (hintáztatók, lovagoltatók, tapsoltatók, stb.) segítik a gyermekek biztonságérzetének kialakulását s e mellett jó játéknak, zenei élménynek bizonyulnak. Eleinte az óvónı maga énekel és játszik egy-egy gyerekkel, késıbb a többiek is bekapcsolódnak. A gyakori együtténekelgetés és együttjátszás során év végére megtanulják az egyszerő mozgásokat, guggolást, körsétát, szerepcserét. A halk-hangos éneklést, magas-mély hangokat térben és hangzással, a gyerekek utánozzák, miközben fejlıdik éneklési készségük, zenei hallásuk. Játék közben érzik az egyenletes lüktetést és játékos mozdulatokkal ki is tudják fejezni. A ritmusérzék mellett fejlesztjük, mozgásukat, térérzékelésüket. Az óvónı éneklését érdeklıdve hallgatják, rácsodálkoznak a zenei élményekre. Már ennél a korosztálynál felhívjuk a szülık figyelmét a zenei nevelés fontosságára, amely a gyermek egész személyiségére jótékonyan hat. Tájékoztatjuk ıket arról, hogy mit értünk az óvodai zenei nevelés tartalmán.
27
A beszoktatás idején tapasztalatot szerezhetnek arról is, mennyire fontos érzelmileg a gyermek-felnıtt kapcsolatában az éneklés, dúdolás, együttjátszás. 4-5 éveseknél: Az egyszerő körséta bonyolultabb mozgásokkal bıvül (guggolás, taps, visszafordulás). Az utánzó mozgásokat továbbra is játsszák, de már megtanulják a változatosabb sorformákat is, pl. kígyó, csigavonal, szerepcsere. Dúdolásunk után felismerik a jól ismert dalokat szöveg nélkül is, miközben fejlıdik zenei emlékezetük. Belsı hallásukat fejlesztjük úgy, hogy a motívumokat váltva, halkan hangosan énekeljük. Megfigyeltetjük a hangszíneket, a finomabb zörejeket, egymás hangját, a természet, környezetük zörejeit. Fejlıdik figyelmük, koncentráló képességük, amikor zenehallgatás során néhány percig tudatosan figyelnek a zenére, énekünkre, és egymás hangjára. Fejlesztjük ritmusérzéküket, tempóérzékelésüket azzal, hogy gyakorolják a dalok, mondókák ritmusának tapsolását, a gyorsabb- lassabb éneket, beszédet, mozgást. Zenei formaérzékük fejlıdik, ha, a dalok motívumok hangsúlyát kiemelik játékos mozdulatokkal, valamint ritmusmotívumok visszhangszerő ismétlésével. Zenei alkotókedvüket fokozzuk, ha ık találhatnak ki dallamokat, játékokat. Ezek a játékok fejlesztik a gyermekek gondolkodását, képzeletét, verbális kifejezıkészségét. A tiszta éneklés érdekében –önkéntesség alapján- gyakran énekelnek önállóan. Gyermekeknek szóló, értékeket közvetítı zenei programokat ajánlunk a szülıknek, pl. zenés bábszínház. Felhívjuk figyelmüket a különbözı játékos énekeskönyvekre.
5-6-7 éveseknél: Több szereplıvel, komplikáltabb mozgással, nagy térben mozgó játékokat játsszunk kötött formában. Ismerkednek a gyermek-és néptánc elemeivel, s maguk is állítanak fel variációkat. A csoport tiszta, önálló éneklését gyakori, egyéni énekléssel segítjük elı. Zenei formaérzéküket tovább fejleszti a ritmusvisszhang, dallamvisszhang, kérdés-felelet játékok. Ritmusfejlesztés során felismerik a ritmus és a lüktetés közötti különbsége , s megtanulják, hogy a szünet is része a dalnak. A hangszereket önállóan használják az éneklés kísérésére is. A tehetséges gyerekek zenei képességeit differenciált feladatadással fejlesztjük. A szülık figyelmét felhívjuk a tehetséggondozás egyéb lehetıségeire, valamint segítséget nyújtunk az iskolaválasztásban. Elmondjuk a szülıknek, hogy a fogékony gyermekben éppen alakuló zenei ízlését károsan befolyásolja az életkorának nem megfelelı, igénytelen zene. A gyermek beszédfejlıdésében, gondolatainak pontos kifejezésében óriási segítséget nyújt a mindennapos éneklés. A dalok szövege és a közös játék számtalan lehetıséget kínál a szókincs bıvítésére, és arra is, hogy a gyerekek a magyar nyelv szabályait megérezzék, és helyesen alkalmazzák.
28
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • • • • • • • •
Az óvónıvel együtt megfelelı hangmagasságban énekelnek. Felismerik és megnevezik a zenei fogalom párokat. Érzik az egyenletes lüktetés és a ritmus közti különbséget. Használják a ritmushangszereket. Megtanulják hallgatni az énekes és hangszeres zenét. Szívesen kezdeményeznek énekes játékokat. Fejlıdik értelmük, zenei emlékezetük, képzeletük, akaratuk. A zenei nevelés hatására alakulnak társas kapcsolataik, érzelemviláguk színesebbé válik. • Megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni énekben, játékban, táncban. • Megtapasztalják az együtténeklés, együttjátszás közösségformáló erejét. • Egész személyiségükben fejlıdnek. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 83%, egyén szintjén minimum: 88%
4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Célunk: Az ábrázolás különbözı fajtái által gyermekeink személyiségfejlesztése. Igény kialakítása az kreatív önkifejezésre. A gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása. Az esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság megalapozása.
sokoldalú
Az óvodapedagógus feladata. − A megfelelı tárgyi feltételek biztosításával, az egyéni fejlettségi szintek és egyéni képességek figyelembe vételével a képi, plasztikai kifejezıképesség, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezı képesség alakításának segítése. − A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása és az kreatív önkifejezés egyes területeinek segítése. − A gyermekek megismertetése az változatos eszközök használatával és a különbözı technikákkal. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: A gyermekkel való ismerkedés során egyéni fejlettségi szintjüket figyelembe véve, élményeikre és tapasztalataikra támaszkodva tervezzük meg a feladatainkat. Nem tanítjuk a vizuális kifejezési módokat, hanem engedjük rátalálni a gyermekeinket 29
az önkifejezés eszközeire. Ehhez minél több spontán és szervezett közös és egyéni élményt, tapasztalatszerzést biztosítunk. Megismertetjük a gyermekeket a különbözı anyagok tulajdonságaival, változatos technikákkal, és az eszközök biztonságos, helyes használatával. A tevékenységekhez tartozó, szokásokra, szabályokra neveljük ıket. Minél több idıt és lehetıséget biztosítunk a begyakorlásra. Úgy alakítjuk ki az eszközök helyét, hogy azok könnyen elérhetıek legyenek, elısegítve azok igény szerinti alkalmazását. Úgy alakítjuk a vizuális nevelés színterét, hogy az, az alkotó mőhely hangulatát tükrözze. Az elkészült gyermekmunkákat az óvodánkban folyamatosan kiállítjuk, melynek nézegetése minden gyermek számára ösztönzıen hat. Biztatjuk a gyermekeket, hogy bátran mondják el gondolataikat munkáikról, fogalmazzák meg érzéseiket. Biztatjuk ıket arra, hogy szavakkal fejezzék ki azokat az érzéseket, amelyeket nem tudnak megjeleníteni. Közösen éljük át a gyermekekkel a felfedezés örömét, az alkotás adta élményt. Egész nap folyamán teret adunk a gyermekek szabad próbálkozásainak, hagyjuk, hogy fantáziájuk szárnyaljon. A gyermekekre ható legerısebb inger a közvetlen környezet, ezért nagyon fontos, hogy esztétikus és egymással is harmonizáló tárgyakkal vegyük ıket körül. Közösen fedezzük fel a tágabb környezet sokszínőségét, formai gazdagságát. Az érzelmileg motivált témajavaslat a továbblendítés legjobb eszköze, segíti, és vizuális gondolkodásra készteti a gyermekeket, mégis teret enged az egyéni elképzeléseknek. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, az ábrázolás különbözı fajtái a mőalkotásokkal, a népmővészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az óvodába lépéskor minden gyermek képességét felmérjük. A feltárt hiányosságokat dokumentáljuk, megfigyeléseinket folyamatosan adminisztráljuk. A hiányosságokkal rendelkezı gyermekek számára fejlettségüknek megfelelı feladatokat adunk. A szülıkkel közösen - esetleg szakember segítségét is igénybe véve – fejlesztjük a gyerekeket. A szülı felé a korrekt tájékoztatás elengedhetetlen feltétele a gyermek egyenletes fejlıdésének. Feladatunk, hogy az átlagosnál jobb vagy kimagaslóan jó képességő gyermekeket felfedezzük. Számukra olyan tevékenységeket, változatos eszközöket biztosítunk, amelyekkel képességeik tovább fejlıdhetnek. Tájékoztatást nyújtunk a megfigyelésekrıl, tapasztalatokról a szülıknek. Ötleteinkkel, javaslatainkkal segítjük a szülıket tehetséges gyermekeik nevelésében.
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • • • •
Megfelelı módon fogják és vezetik a ceruzát. Változatos, egymással kombinálható technikákat alkalmaznak. Képesek a valóságot megjeleníteni ábrázolásában. Képesek – megfelelı élmények hatására – képzelt helyzeteket, hangulatokat megjeleníteni. • Ábrázoló tevékenységeikben az arányokat megfelelıen alkalmazzák.
30
• Ismerik a sík és térbeli irányokat. • Képesek a részletek megfigyelésére és azok sík és térbeli megjelenítésére. • Törekszenek az esztétikus megjelenítésre. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 83%, egyén szintjén minimum: 88%
5. MOZGÁS Célunk: hogy a mozgás a gyermekek örömszerzı tevékenységévé váljon, továbbá, az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének kialakulása, természetes mozgásuk, testi képességeik és a szervezet sokoldalú fejlıdése, mozgásigényük kielégülése.
Az óvodapedagógus feladatai: − Az egészség megóvása, megırzése, prevenció. − A természetes mozgáskedv megırzése. − Megfelelı, igény szerinti mozgás kielégítése. − Élményt nyújtó teljes személyiségre ható fejlesztés. − Öndifferenciálás lehetıségének biztosítása. − Kondicionális képességek (erı, állóképesség, gyorsaság) fejlesztése. − Koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódás, ügyesség, mozgásérzékelés) fejlesztése. − Mozgáskultúra fejlesztése. − A spontán játékban kialakult mozgásos tevékenységek támogatása. − A teljesítmény és a versenykényszer kerülése. − A kiemelkedı képességő gyermekeknek KAC napon való részvétel biztosítása. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: A mozgásos tevékenységek kedvezıen befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, az egyes szervek teljesítıképességét illetve az értelmi képességek fejlıdését.. Megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkori és fejlıdési sajátosságait, egyéni képességeit, és tempóját. Az óvodai mozgásfejlesztés legértékesebb anyaga a játék. A mozgásos játékok szerepe a mozgásigény kielégítésében, a képességfejlesztésben, az ismeretszerzésben és a feladatmegoldó képesség alakításában jelentıs. Segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek (önuralom, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) alakulását, illetve a társra figyelést. A mozgáson keresztül több területet is kedvezıen befolyásolhatunk, mint pl.: a pszichés fejlıdést. 31
A mozgásos játékban fejlıdik a gyermekek mozgásszerve, idegrendszere, izomzata, csontozata, emellett lehetıségünk van a már kialakított mozgásmódok változatos gyakorlására. Kis- és középsı csoportban szerep vagy utánzó játékokat játszunk, amelyek a mozgás központi feladatát jelentik. Nagycsoportban elsısorban a bemelegítést szolgálják, itt már inkább a szabályjátékok kerülnek elıtérbe. A mozgásos játékok szervezésénél fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek számára örömet okozzon, képességeikhez mérten vehessenek részt benne, sokszínő és változatos legyen, illetve építünk a gyermekek ötleteire. A 3-4 éves gyermekek fı mozgásanyaga a nagymozgásokra épül (csúszás, kúszás, mászás, járás és futógyakorlatok). Megtalálhatók még az egyensúly és labdagyakorlatok, a hossztengely körüli gurulás. A gyakorlatokat játékos, utánzó módon vezetjük le. A 4-5 éves gyermekek mozgásanyaga bıvül az ugrásokkal és dobásokkal. Még nagy hangsúlyt kapnak a támaszgyakorlatok, bıvülnek az egyensúly-, és labdagyakorlatok, illetve gurulóátfordulást is végeztetünk. Az 5-6-7 évesek mozgásanyaga már igen bı választékot mutat. A gimnasztikai feladatokban a sokféle kéziszergyakorlatok, az ugrásokban a távol- és magasugrás, ill. a mélyugrás dominál. A támaszgyakorlatok bıvülnek a pók- és rákmászással, sánta róka járással. A függıgyakorlatok fıleg erre a korcsoportra jellemzıek. Bıvülnek a dobás- és labdagyakorlatok is. Differenciált feladatadással, elegendı idı biztosításával teremtünk lehetıséget arra, hogy a gyakorlatokat a gyermekek saját képességeikhez mérten hajtsák végre, ezáltal pozitív kompetenciaérzetet alakítunk ki bennük ( „ meg tudom csinálni” ) A gondozási feladatokban már megemlített tartásjavító gyakorlatokat beépítjük a szervezett mozgásfejlesztı tevékenységek anyagába. Az óvoda könyvtárában több ehhez kapcsolódó szakirodalom található, melyek segítik a prevenciós munkánkat. Óvodánkban a mozgásfejlesztés többféle színtéren történik. Kötött tevékenységként naponta, délelıtt mindhárom korcsoportban, melynek központjában a mozgásos játék áll, illetve heti 1 alkalommal,testnevelés foglalkozás formájában a tornateremben . A gyermekek egészségének megırzése érdekében fontos, hogy minél többet tartózkodjanak a szabad levegın, ezért ha az idıjárás megengedi, az udvaron tartjuk a kötött mozgásos tevékenységeket is. Mindemellett korcsoporttól függıen sétákat szervezünk az óvod a környékére, a közeli játszótérre, Wekerlére, ill. kirándulásokat a kerületen kívülre. Kötetlen tevékenységként a gyermekek fokozott mozgásigényének, egyéni szükségletének kielégítése szempontjából a csoportszobában is lehetıséget biztosítunk mozgásra, kis helyigényő mozgásfejlesztı eszközökkel. Kötetlen tevékenység az udvari játék is mely hatékonyan fejleszti a gyermekek természetes mozgását. A fa mászókákon a kúszást, függést, egyensúlyozást gyakorolják. A füves terület és a sportpálya sokféle futó-, ill. labdajáték szervezésére ad lehetısséget. A mozgásos tevékenységek megszervezésénél ügyelünk a balesetmentes helyszín megteremtésére, az eszközök megválasztására, melynél szintén fontos
32
kritérium, hogy megfeleljenek a gyermekek életkori sajátosságainak, többféle mozgásra aktivizálja a gyermekeket. Munkánk eredményessége céljából nagy hangsúlyt fektetünk a szülıkkel való együttmőködésre. Tájékoztatjuk ıket a mozgás fontosságáról, a gyermekek testi képességeinek fejlıdése, ill. egészségük megırzése érdekében. Felhívjuk figyelmüket, hogy lehetıségeikhez mérten minél több idıt tartózkodjanak gyermekeikkel a szabad levegın, biztosítsanak számukra mozgásos tevékenységeket. Az átlagtól eltérı gyengébb képességő gyermekek szüleivel beszélgetést kezdeményezünk, ötleteket, ill. tanácsokat adunk, amellyel ık is fejleszthetik gyermekük mozgását. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermek a mozgás területén kiemelkedı képességő, akkor errıl tájékoztatjuk a szülıket, és továbbfejlesztési lehetıségeket ajánlunk. (testnevelés tagozatos iskola, ill. egyéb sportfoglalkozások) A tehetséges gyermekek KAC- napon való részvételét a szülıkkel közösen szervezzük, ill. bonyolítjuk le, ügyelünk a megfelelı tájékoztatásra. Az eltérı fejlıdéső, hátrányos helyzető és táplálékallergiás gyermekek szüleivel olyan kapcsolat kialakítására törekszünk, amelynek révén elfogadják tanácsainkat gyermekük otthoni helyes napirendjének kialakítására az életkoruknak megfelelı mozgásigényük kielégítésére.
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁS KOR VÉGÉRE: • Növekszik teljesítı képességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelı ritmusúvá válik. • Cselekvıképességük gyors, mozgásban kitartóak. • Fejlıdik tér-, idı- és tájékozódó képességük. • Megszeretik és igénylik a mozgást. • Egyéni, csoportos, játékokat játszanak. • Az óvónı segítségével megértik az egyszerő vezényszavakat. • Ügyelnek a szabályok pontos betartására. • Figyelnek társaikra. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 90%, egyén szintjén minimum: 95%
33
6. KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk: A természethez és a szőkebb lakókörnyezethez való pozitív érzelmi viszonyuk megalapozása, a szülıföld, a néphagyományok, a családi és tárgyi kultúra, valamint a természet értékeinek megismertetése. A környezetét, természetet szeretı, védı gyermek nevelése. A környezettudatos magatartásforma megalapozása, alakítása. A környezı világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felismertetése, megtapasztaltatása játékos formában., illetve spontán módon. Az óvodapedagógus feladatai: − A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva életkorának megfelelı új ismeret nyújtása, mely segíti a biztos eligazodásban, tájékozódásban. − A gyermek már meglévı ismereteinek elmélyítése, rendezése. − A gyermek személyiség fejlesztése, a képességeik alakítása, tapasztalás, emlékezés, megértés, ítélıképesség, konstruálás területén. − Önálló véleményalkotásra ösztönzés, a gyermek döntési képességének fejlesztése kortárskapcsolatokban és a környezetalakításban. − A természethez főzıdı pozitív érzelmi viszony alakítása, az élet tiszteletére, a növények, állatok szeretetére nevelés. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: A környezet megismerése során a lakóhely és környékének sajátosságait vesszük figyelembe. A természeti és társadalmi környezet témái, ezekrıl szerzett tapasztalatok, ismeretek, az életkor elıre haladtával bıvülnek és elmélyülnek. Ez teszi lehetıvé az alapos megismerést. A valóság bemutatása során elsısorban „látni” tanítjuk meg a gyermeket. Folyamatos és alkalmi megfigyelésekkel tesszük lehetıvé a számukra, hogy maguk fedezzék fel a közvetlen környezetüket, ösztönözzük ıket tapasztalataik megfogalmazására, véleményalkotásra. A lehetıségekhez mérten, amit csak lehet, a helyszínen, a természetben, élıben figyeltetünk és tapasztaltatunk meg a gyermekekkel. A tapasztalatszerzések során gyakorlási lehetıséget biztosítunk a kommunikáció, az érzelmek feldolgozása, az alkalmazkodás, a problémamegoldás, a véleményalkotás az önértékelés terén. A természeti környezet megismerése. Jeles napok az óvodában: Állatok világnapja: Október 04. Víz világnapja: Március 22. Föld napja: Április 22. Madarak és fák napja: Május 10.
34
Ezek a napok különös hangulatú, meghitt, izgalmas eseményeket tartalmaznak, melyeket a szülık segítségével ünneplünk meg. Ezekre a jeles napokra, egy héten keresztül készülünk, mind a három korcsoportban, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikhoz igazodva. A témakörök keretében kiemelt helyet kap a növényi és állatvilág, az élılények védelme, gondozása. Kiállításokat szervezünk, győjtı munkákat folytatunk. A nagycsoportosok kirándulásokon szereznek tapasztalatot, melyet egy alkalommal az alapítványunk támogat. A csoportok ajtaján egységes képpel irányítjuk figyelmüket az ünnepekre, melyek utolsó napján Zöld Ágacskás pólót viselünk. A társadalmi környezet megismerésének területei: Az óvoda és környéke A család A testünk A közlekedés Az évszakok Az állatok 3-4 évesek Minden kisgyermek elsı, és legfontosabb élménye a családhoz kötıdik. Szívesen játszanak a babaszobában, reprodukálják eddig megszerzett élményeiket. Itt adódik a legjobb alkalom e témakör feldolgozására. Kisebb csoportokban, beszédkedvük fokozása mellett rendszerezzük ismereteiket, irányítjuk figyelmüket a családi és tárgyi kultúra értékeire megfelelı hely, idı és eszköz biztosításával. A test témakörén belül az önmagukon való tájékozódást tartjuk elsıdlegesen fontosnak. Páros és csoportos játékokat szervezünk, amelyben felfedezhetik önmagukat, és egymást. Különbözı matematikai tartalmú tapasztalatok alapján fedezhetik fel hasonlóságaikat és különbözıségeiket, érzékszerveik fontosságát, megismerkedhetnek győjtıfogalmakkal. A közlekedést elıször az udvarról figyeljük, illetve a KRESZ pályán gyakoroljuk, majd lehetıségeinkhez mérten, kellı számú kísérıvel az óvoda körül séta során pontosítjuk a járda és az úttest használatában fellelhetı különbséget. Beszélgetéseink során egyszerő következtetések megfogalmazására ösztönözzük ıket, illetve, hogy meglévı tapasztalataikat bátran fogalmazzák meg. Felfedezhetik a gyors-lassú, hosszú-rövid, alacsony-magas közötti különbségeket. A természeti környezet megismerésére az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik lehetıség. Tapasztalatot szerezhetnek az idıjárás és az öltözködés összefüggéseirıl, jellemzı jegyeirıl, az évszakra jellemzı gyümölcsökrıl és zöldségekrıl. A folyamatos megfigyelések, és a közvetlen tapasztalatszerzés jelen van a változások figyelemmel kisérése során. 4-5 évesek A család témát folyamatosan bıvítjük a családtagok megnevezésével, a családnév, lakáscím tudatosításával. A témában helyet kap a család lakása, a lakás helységei is.
35
A testünk témakör a kiscsoportos ismeretekre épül. Részeinek megnevezése tovább bıvül, ismerkednek az érzékszervekkel és azok funkcióival, valamint a lehetıségeinkhez mérten természetes környezetben az orvos gyógyító munkájával. Tovább bıvítjük a gyalogos közlekedés szabályait, lehetıségeinkhez mérten, gyakoroljuk is azt, (átkelnek a zebrán és az úttesten). Ismerkednek a közlekedési lámpa fontosságával, és színeinek jelentésével, a személy- és teherszállítással. Az évszakok megfigyelésén keresztül a meglévı ismeretek elmélyülnek és kiegészülnek. Megjelenik az évszak tábla és az idıjárás tábla. A lehetıségeinkhez mérten, a gyermekek minden évszakban végeznek megfigyelést a piacon. Vásárlás során nagy figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozás kiemelésére, a zöldségek, gyümölcsök tisztára mosása után történı fogyasztás egészségmegırzı szerepére. Az óvoda veteményes kertje lehetıséget kínál arra, hogy a gyermekek megtapasztalják az elültetéstıl, a betakarításig tartó folyamatot, és a kerti munka egymásra épülését. Lehetıség szerint tapasztalatot szereznek az állatok jellegzetes külsı jegyeirıl, életmódjáról az óvoda környékén. 6-7 évesek A család témaköre kiteljesedik a család nevével, tagjaival, (gyerek, szülı, nagyszülı, rokonsági kapcsolatok). Megismerkednek – lehetıség szerint természetes környezetben – néhány jellegzetes foglalkozással (busz- és villamosvezetı piaci eladó,rendır, postás, tanító, orvos, tőzoltó). Beszélgetések alakalmával, a hét napjai megismerése során különbséget tesznek munkanapok, pihenı napok és ünnepnapok között. Felfedezik környezetük hagyományait, tárgyi értékeit, olyan tapasztalatok birtokába jutnak, amelyek segítik ıket szőkebb környezetükben való eligazodásban. Kiemelkedı helyen szerepel a test gondozása, azon belül az otthoni tisztálkodás, és a betegségek megelızése. Már fokozottan hangsúlyozzuk az egészségünk védelmét, az orvos gyógyító munkáját, az egészséges táplálkozás fontosságát. A gyermekek tapasztalataira, ismereteire építve tovább bıvítjük a közlekedés témakörét. Közlekedés helye, (úttest, járda, forgalmi jelek). Közvetlen tapasztalatot szereznek a gyalogosok és a jármővek viszonyáról. Ismernek szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. A gyermekek az évszakok változásai során ismerkednek a hónapok nevével, és tudják a napok nevét, figyelik a napszakokat, és gyakorolják, megnevezik az ehhez kapcsolódó tevékenységi formákat. Az idıjárás változásai, a fények, a színek, a formák szépségei, alapvetı tapasztalatokra adnak lehetıséget, a megfigyelések során folyamatos kommunikációra ösztönözzük ıket. Az állatok témaköre kibıvül a környezetükben élı állatokkal. Lehetıségeinkhez mérten természetes élıhelyükön figyeljük meg ıket, illetve Állatok világnapja keretében kiállítást rendezünk az otthonról hozott kisállatokból. Ezen alkalmakon nagy figyelmet fordítunk az állatok biztonságos elhelyezésére, nyugalmuk fenntartására, s jó alkalom nyílik a kiállításokon való helyes viselkedés gyakorlására is.
36
Környezetünk mennyiségi és formai viszonya. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok ismeretek birtokába jutnak a gyerekek. Szétválogatásokkal, sorba rendezésekkel, mennyiségek összemérésével, tájékozódással térben és síkban önálló véleményalkotásra ösztönözve biztosítjuk döntési képességeik fejlıdését kortárskapcsolataikban, és a környezetük alakításába. A felfedezés, tudás öröme fokozza a gyermekek akaratát, önbizalmát, ezáltal önfegyelmük is erısödik. Ezek a területek jól szolgálják, a gyermek matematikai érdeklıdésének felkeltését, elemi ok-okozat összefüggések felismertetését, nyelvi kultúrájuk fejlıdését. A pozitív viszony kialakítása, a problémahelyzetek megoldása, megalapozza a logikus gondolkodásukat. Környezet védelmére nevelés. Óvodánk kiemelten kezeli a természeti és környezetvédelmi feladatokat, eleget téve a fenntarthatóság pedagógiai követelményének. Óvodás korban a természet megszerettetésére, megbecsülésére, az élı és élettelen környezet gondozására, megóvására a közvetlen környezetükben lévı világ értékeinek felismerésére és megszeretésére neveljük a gyerekeket. ZÖLD ÓVODA:
Intézményünk 2008-ban elnyerte a ZÖLD ÓVODA címet, melyet háromévente pályázat útján megújítunk. A gyermekekben tudatosítjuk, hogy a közvetlen környezet rendjének, tisztaságának megırzése, megtartása az életünk szerves részét képezi. Folyamatos a környezet kultúra utáni igény felkeltése. Tanítjuk a megfelelı szokások, viselkedési formák kialakulását, ezáltal fejlıdnek erkölcsi- és akarati tulajdonságaik. Sokat tehetünk a családok környezetvédelmi szemléletének alakításáért, arra törekszünk, hogy gyermekeink vigyék haza az óvodában kialakított környezetbarát szokásokat. A környezeti nevelés óvodai céljairól, feladatairól minden évben tájékoztatjuk a szülıket. Hangsúlyozzuk a fenntarthatóságot. Különös tekintettel rávilágítunk, a feladatrendszer helyi sajátosságaira. A megvalósításba bevonjuk a szülıket, mint nevelıpartnereinket. A természeti kincseket védeni, óvni kell, ha elpusztulnak soha többé nem lehet visszahozni ıket. Terveinkben minden hónap elején jelenik meg, az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A tapasztalatszerzésben döntı helyet foglal el az óvodánk madárbarát udvara, növényes kert, zöldségeskert, sziklakert. A lehetıségekhez mérten élünk a séták, kirándulások, múzeumlátogatások adta ismeretszerzéssel. Minden csoportban élı sarkot alakítottunk ki, ahol központi helyen az akváriumok állnak. Növény és állat gondozásra a csoportszobában, és a kertben is teremtünk lehetıséget. Fali újság, könyvek, lemezek, hangkazetták, videó, CD, DVD filmek stb. is az ismeretszerzést segítik.
37
Bevezetésre került a szelektív hulladékgyőjtés, melyet középsı és nagycsoportosok minden hónap utolsó hetében tartanak, ezzel is alakítva felelısségtudatukat a közvetlen környezet rendjének megtartására. Csoportjuk ajtaján egy héten keresztül az újrahasznosítás emblémája jelzi, hogy győjtik a hulladékot. Csak megtisztított, balesetmentes, egészségre ártalmatlan hulladékot kérünk a szülıktıl. (papír, mőanyag flakon, üveg, fém) MADÁRBARÁT ÓVODA: 2009 óta a Magyar Madártani Egyesület tagjai vagyunk, használhatjuk a „Madárbarát Óvoda” emblémát. A madárbarát kert szemlélető udvarunk megfelelı növényzetével és felszerelésével (madáretetık, madáritatók, madárodúk, önetetık, darázs-garázs, sün- házikó), és ezek által ide vonzott állatvilággal sokrétő megfigyelési-, és tapasztalási lehetıséget biztosítunk a gyerekeknek. Az élı-, és szaporodó helyek (fák, bokrok, odúk) gondozása ápolása a konkrét nevelési feladat mellett komplex szocializációs lehetıséget teremt. (környezettudatos gondolkodásmód, együttmőködı képesség, felelısségvállalás) A Zöld jeles napok megünneplésekor a „Madarász ovi” keretein belül lehetıség nyílik terepi bemutatókon, madárgyőrőzéseken való részvételre is. A természettel való pozitív együttélés szempontjából az alábbiakban felsoroltakat tartjuk fontosnak. Kiscsoport. - Kezdeményezéseken, szabadidıben érzelmekre hatóan nyilvánul meg az állatok növények szeretete. - Aktív megfigyelıi a kiskert gondozásának. - Ismerkednek a termésekkel, magvakkal, segítenek az óvónıknek a tavaszi ültetésben, kerti növények gondozásában, (öntözés, gyomlálás, termések begyőjtése). - Figyelik a növények fejlıdését. - Élı sarkokat közösen győjtött kincsekkel gazdagítják, segítenek annak gondozásában. - A tél végén ágak, vesszık hajtatásában, magvak csíráztatásának elıkészítésében vesznek részt, megfigyelik a csíra fejlıdését. Középsı csoport - Gyakorolják a kulturált viselkedés szabályait a természetben. - Az élı sarkot bıvítik, gondozzák. - Felhasználják a begyőjtött terméseket, faleveleket a csoportszoba, az óvoda helységeinek dekorálásánál, az ábrázolás kezdeményezéseken, barkácsolásokon. - Az akváriumot segítséggel gondozzák. - Aktívan részt vesznek a kerti munkában, növények ültetésében, gondozásában, közben megismerkednek a növények életfeltételeivel.
38
-
Részt vesznek az ágyások megtisztításában, az ıszi betakarításban, a téli pihenıre való elıkészítésben. Megfigyelik a növények életében évszakonként bekövetkezı változásokat. Egyszerő kísérleteket, természeti megfigyeléseket végeznek az évszakok változásával, az idıjárással, a különbözı csapadékféleségekkel kapcsolatban. Felfigyelnek a környezetükben élı rovarokra, apró állatokra.
Nagycsoport - Saját ötleteik alapján gazdagítják az élısarkot. - Csak olyat győjtsenek össze, amivel nem okoznak kárt az élı környezetben. - Győjtsenek az élı és élettelen természettel kapcsolatos képeket, folyóiratokat. - Óvják a fák, cserjék ágait, vesszıit, nem szedik le a virágokat! - Megismerik az óvoda udvarán élı néhány fa, cserje, virág nevét, gyönyörködnek bennük, érzékelik szépségüket, tudják fontosságukat. - Télen gondozzák a madáretetıt, tudatosodik bennük, hogy miért fontos a madarak, állatok etetése. - Óvónıi irányítással az óvoda udvarát rendben tartják. - Ismerik a szelektív hulladékgyőjtés szabályait. - Odafigyelnek a környezet rendjének megtartására.
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • Tudja személyi adatait /lakcím, név, szülık neve, testvérek neve,/ • Olyan matematikai tapasztalatok birtokában van, amelyek segítik eligazodását a világban. • Alakulóban van tér-, sík-, és mennyiségszemlélete. • Matematikai tartalmú tapasztalatait tevékenységeiben alkalmazza. • Megnevezi saját testrészeit, érzékszerveit. • Tudja az évszakok nevét, jellemzıit, a napok nevét, sorrendjét, a napszakokat. • Ismeri néhány környezetében lévı épület funkcióját. • Megnevezi a közlekedés eszközeit, ismeri az alapvetı szabályokat. • Ismeri a színeket. • Fıbb csoportokba helyezi az élılényeket. • Ismer néhány növény és állatgondozási mőveletet. • Ismer néhány természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet. • Alakulóban van környezettudatos életvitele. Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 90%, egyén szintjén minimum: 95%
39
7. MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK Célunk: Gyermekeink elsajátítsák azokat a készségeket és jártasságokat, melyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. Az óvodapedagógus feladatai: − A munkajellegő tevékenységek megszerettetése. − A saját és mások munkájának megbecsülésére nevelés. − A felelısségérzet és szervezıképesség fejlesztése. − A kipróbálási vágy sokrétő kielégítése, kezdeményezıkészség formálása. Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Az óvodában a munka a gyermek önmagáért és a közösségért örömmel és szívesen végzett tevékenysége, melyet egyedül és csoportosan is végezhet, mindvégig megırzi önkéntes és játékos jellegét. A gyermekek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetben látott felnıtt munkacselekvéseket játékában utánozza (takarít, mos, mosogat, terít, stb.) Állandó cselekvés közben tapasztalja az ıt körülvevı világot, miközben állandóan beszélgetünk és beszéltetjük ıket. Mindennapjainkban nagyon sok alkalomszerő vagy állandó munka adódik: a játékok javítása-, tisztítása-, készítése, egyéni megbízatások, az udvar-, és teremrendezés, üzenetek teljesítése, ünnepi készülıdések, étkezések elıkészítése, befejezése. Az ezekbe történı bekapcsolódást folyamatosan ösztönözzük, s erre a szülık figyelmét is felhívjuk, hogy otthon is kérjék ezt. Az alkalomszerő munkákba való részvétel lehetıségét már az óvodába lépés pillanatától felkínáljuk, miután felmértük a gyerekek önkiszolgálási szintjét. Gyakoroltatjuk azokat a fogásokat, készségeket, amelyek az egyéb munkafajták elvégzésére alkalmassá teszik. Értékelésünk elismerı, megerısítı, buzdító, egyéni fejlettséghez igazodó, mindig konkrét, reális, személyre szabott. 3-4-5 éves korosztálynál a munkajellegő tevékenységek magukba foglalják az önkiszolgálást, az óvó nénik és más felnıttek vagy társaik segítését, egyszerő kerti munkákat (gereblyézés, avar söprés, öntözés, madáritató feltöltés). A növény és állatgondozást az óvó nénik végzik a gyermekek elıtt, mutatva és magyarázva mit, miért csinál. 5-6-7 éves korosztálynál az egyéni megbízatásokat, az önkéntesen vállalt naposi munkát, a növény és állatgondozást, a kerti munkát jelenti, melybe érdeklıdésüktıl és fejlettségüktıl mérten kapcsolódnak be. A kertészkedés segíti a gyermeket az alapvetı törvényszerőségek felismerésében, a természet élı és élettelen elemei közötti kapcsolat megfigyelésében, és annak megértésében, hogy egyes beavatkozás milyen változást hoz. A közvetlen találkozás az élı természettel lehetıséget ad a környezetet védı, természetbarát szokások kialakítására és gyakorlására. Óvodánkban veteményes, virágos és sziklakerti növények gondozásába egyaránt bekapcsolódhatnak. Erısíti együttmőködési készségüket és mások munkájának megbecsülését. Önállóságra, önbecsülésre nevel, kötelezettségek vállalására és teljesítésére kötelez. A
40
gyermekek közvetítésével igyekszünk formálni a szülık természet-, és környezetbarát szemléletét is. A naposság vállalásában az önkéntesség dominál. Kiskötények és a gyermekek jelének elhelyezésével igyekszünk már középsı csoporttól vonzóvá tenni a tevékenységet. Feladatuk fokozatosan bıvül a terítık leterítésétıl az eszközök kiosztásán át a kenyér, sütemény, gyümölcskínálásig, valamint az étkezés befejezése utáni elpakolásig. Fontosnak tartjuk a feladatvégzést megelızı alapos elıkészítı munkát az óvó nénik és a dajkák részérıl, hogy egyértelmő, mindenki számára jól végezhetı cselekvéssor elé állítsuk a gyerekeket. Így jól alakítható kitartásuk, a megkezdett tevékenység befejezésére való igényük, felelısségtudatuk.
A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: • A feladatokat önállóan oldják meg, szívesen segítenek társaiknak és a felnıtteknek. • Pontosan, igényesen végzik a naposi munkát. • Örömmel vállalkoznak egyéni és kisebb csoportokban megbízatások teljesítésére. • Tevékenyen közremőködnek a növények és állatok gondozásában, a kertrendezésben. • Az eszközöket kellı ügyességgel használják, óvják.
Sikerkritériumok: Csoport szinten minimum: 85%, egyén szintjén minimum: 90%
8. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk: Sokrétő, irányított tapasztalatszerzés biztosításával a gyermek szabad képzettársításának elısegítésével, egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatásával a tudás, tanulás iránti vágy felkeltése, kompetenciáinak (készségek, képességek, attitőd) fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai: − Megismerı képességek fejlesztése. − Attitődök erısítése. − Minél több lehetıség biztosítása a problémahelyzetek gyakorlati megoldására − Érdeklıdés, kitartás fokozása játékos tevékenység közben. − Közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalatszerzés,felfedezés lehetıségének biztosítása.
41
− A helyes magatartás – és viselkedésformák, a belsı fegyelem, türelem, együttmőködı képesség alakítása. − Kreativitás erısítése. − Beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezıkészség fejlesztése . Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az óvodáskor végéig: Ebben a korban a tanulás és a játék szorosan egybefonódnak. A gyerekek játékba ágyazottan tanulnak. A tanulás, utánzással, cselekedtetéssel, kitalálással mintaés modellkövetéssel történik. Többnyire észrevétlen marad, mert nem szándékos, és nem tudatos. Óvodánkban a gyerekek egyéni fejlettségüktıl függıen egyrészt spontán (ösztönös, önkéntelen), másrészt szervezett játékos helyzetekben vesznek részt. Igyekszünk elfogadó, tanulást támogató környezetet teremteni, amelyben a gyermekek számára az önkéntelen tanulás lehetısége az egész nap folyamán adott, melynek során építünk a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire. A gyerekek ezekben, az önkéntelen folyamatokban többször átélhetik (tanulhatják) miként, milyen formában figyeljenek a környezı világra, megfigyelhetnek, tapasztalatot szerezhetnek, felfedezhetnek. Cselekvı aktivitásuk során fejlıdik gyakorlati problémamegoldásuk. Igyekszünk ıket minél több sikerélményhez juttatni, érzelmi fogékonyságukat kihasználni, erre tudatosan építeni. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben szokásai jól rögzíthetık, feladattartása, pontos feladatvégzése alakítható. Ezek a helyzetek nemcsak értelmi fejlıdését segítik a gyerekeknek, hanem testi-, és érzelmi fejlıdésüket is. E tanulást támogató környezetben egyénre szabott, pozitív értékeléssel fejlesztjük teljes személyiségüket. A szervezett tanulásnak két formáját alkalmazzuk, az egyik a kötetlen a másik a kötött. Mindkét tanulási típust egyaránt a játékosság, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztaltatás jellemzi. A kötetlenség azt jelenti, hogy a tevékenységben addig vehet részt, ameddig érdeklıdése és figyelme terjed. Saját tempójában, sürgetésmentesen tevékenykedhet, így több idınk, és lehetıségünk adódik az egyéni fejlesztésre. A kötött tanulási helyzet más magatartást kíván. Részvételük már nemcsak belsı igényeiktıl, hanem az óvó néni által kitőzött feladattól is függ. A kötöttség azonban nem jelenti a gyermekek spontán érdeklıdésének, aktivitásának korlátozását. Ezekben a tevékenységekben minden gyermek részt vesz. Ilyenkor tapasztalatot szerezhetnek a közös feladatmegoldások, az együttes tevékenységek lehetıségeirıl, a türelem és az elfogadás módjairól. KÖTETLEN TEVÉKENYSÉGEK:
KÖTÖTT TEVÉKENYSÉGEK:
Verselés, mesélés
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Mozgás
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külsı világ tevékeny megismerése,
42
Az oldottság, a játékosság, az élményszerőség, a pozitív megerısítés, itt is nagyon fontos követelmény. KIEMELT FELADATUNKNAK TARTJUK, HOGY TÁJÉKOZTASSUK A SZÜLİKET AZ ÓVODAI TANULÁS TARTALMÁRÓL.
Lemaradást tapasztalva igyekszünk a hiányos ismereteket pótolni, vagy a tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni. Minden alkalommal fogadó óra keretében tájékoztatjuk a szülıket a felmerülı nehézségekrıl, és a segítségadás módjairól. Súlyosabb lemaradás esetén szakember segítségét kérjük. A kiemelkedı képességő gyermekek szüleit is tájékoztatjuk. Igyekszünk megfelelı tárgyi feltételeket biztosítani a tehetség kibontakoztatására. Keressük a lehetıségeket, szakembereket a tehetség és a kiemelkedı képesség továbbfejlesztéséhez.
43
HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEK, ÉS JELES NAPOK AZ ÓVODÁBAN A környezeti kultúra kialakításában jelentıs szerepe van az óvoda hagyományainak és a jeles napoknak. A sok-sok részfeladat egymásra épülésével a folyamatosság biztosítja a kívánt nevelı hatás elérését. A hagyományok ereje a közös élményben, az erıs érzelmi átélésben rejlik. Az ünnepek az óvodás gyermek életében kiemelkedı jelentıségőek. A hétköznapokból tartalmukban és külsıségeikben különböznek, elızményeiket és következményeiket a mindennapok óvodai eseményei jelentik. A hagyományos ünnepek között vannak társadalmi és vallási eredetőek, valamint néphagyományokhoz kapcsolódóak. Ilyen ünnepek Miklós napja, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, évzáró, ballagás, március15, gyermeknap, születésnapok, Zöld Ágacska Nap. Ünnepeink kiegészültek az élı és élettelen természet nevezetes napjairól való megemlékezéssel. Természeti világnapok: Állatok napja okt.04. Víz világnapja márc.22. Föld napja ápr.22. Madarak és fák napja máj. 10. Társadalmi ünnepeinket minden csoportunkban a gyerekek életkori sajátosságaihoz mérten, kellı elıkészítéssel, érzelmi ráhangolódással tesszük emlékezetessé. Környezetüket saját munkáikkal és az óvó nénik esztétikus díszeivel alakítjuk. Nemzeti ünnepünkre elsısorban a nagycsoportban életkoruknak megfelelı vers és énekek kíséretében emlékezünk. A természeti világnapok mind a négy témaköre egy héten keresztül (a nevezetes dátum elıtt) kerül feldolgozásra. Mindhárom korcsoportban az óvó nénik tudatosan tervezik a heti programokat, melyben a közvetlen tapasztalatszerzés az elsıdleges: kirándulásokon, kísérletezések alkalmával, vagy a csoport szobákban és az udvaron.
44
AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI INKLUZÍV, BEFOGADÓ NEVELÉS – INTEGRÁCIÓ Az inkluzív nevelés során, a valóságos képességek, és kompetenciák alapján valósul meg a nevelési folyamat. Az elfogadó-befogadó, differenciált bánásmód minden óvodás gyermekre érvényes, így válik mindenki számára elemi szintővé. KIEMELT FIGYELMET, KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLİ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK
A sajátos nevelési igény az állapot, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az általánostól, hogy annak alapján- a lehetséges fejlıdés eléréséhez – sajátos pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosítása szükséges. A sajátos nevelési igény megállapítására a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértıi és rehabilitációs tevkenységet ellátó bizottságok komplex- orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat alapján kerül sor. A sajátos nevelés igényő gyermek óvodai integrálása a szakértıi és rehabilitációs bizottságok által kiállított szakvélemény alapján történik. Óvodánk, a szakértıi rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a következı sajátos nevelési igényő gyermekeket fogadja: - autista gyermekek - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı különleges bánásmódot igénylı gyermek, aki életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási magatartási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlıdése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat. Az alapdokumentumhoz igazodó helyi nevelési programban foglaltak összhangban állnak a sajátos nevelési igénnyel. Az elvárások igazodnak a gyermekek fejlıdési üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelı területeken jelenik meg. A fejlesztést minden esetben a gyermek egyéni állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének alapelvei megegyeznek az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alapelveivel és kiegészülnek a Sajátos Neveléső Igényő gyermekek óvodai nevelésére vonatkozó irányelvekkel.32/2012.(X.8) EMMI
45
Célunk: A sajátos neveléső igényő gyermekeknél is a nevelés általános céljainak megvalósítása, a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakozásának elérése. Az óvodapedagógus faladatai: -
-
a gyermek sokoldalú harmonikus fejlıdésének segítése az egészséges életmódra szoktatás egyéni képességek és fejlettségi szint mellett elérhetı legjobb szociális adaptáció és önállóság megteremtése szociális adaptáció:- szociális ( alkalmazkodó készség, akaraterı, önállóságra törekvés, érzelmi élet, együttmőködés) és kommunikációs készségek fejlesztése a sztereotip, szociálisan nem megfelelı viselkedések kialakulásának megelızése ill. korrekciója annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek egyes területen kiemelkedı teljesítményre is képesek a pedagógiai munkát segítı alkalmazottak és a szülık megfelelı tájékoztatása a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadására együttmőködés a családdal
A sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésében a következı óvodapedagógusi attitüdöket tartjuk fontosnak: - szociáli érzékenység - empátia - másság elfogadása - különbségek kezelésének képessége - a magas szintő szakmai felkészültség igénye - a szakemberekkel és a szülıkkel való együttmőködés képessége Autizmus /Pervazív fejlıdési zavar/: Az autizmus olyan pervazív ( átható ) fejlıdési zavar, amelyben a következı három területen jelenik meg minıségi károsodás: a kommunikáció, a szociális viselkedés és a rugalmas viselkedésszervezés területein. Az óvodai élet megszervezésének elvei: Személyi feltételek: A gyermek fejlesztését az óvodapedagógus végzi, szoros együttmőködésben a fogyatékosság típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı utazó gyógypedagógussal valamint a pedagógiai asszisztenssel, a logopédussal és az óvoda teljes testületével, team munkában. Az óvodapedagógus a fejlesztést egyéni fejlesztési terv alapján végzi Tárgyi feltételek: A szociális és kommunikációs készségek sérülése, valamint a tevékenységek megszervezésének nehézsége miatt a világ kaotikus, átláthatatlan számukra. Ahhoz, hogy megteremtsük a biztonságos hátteret, átláthatóvá kell tennünk számukra a
46
környezetet, amelyet a tér, és idı szervezésével, vizuális segítségekkel érhetünk el. Óvodánkban lehetıség van egyéni fejlesztı szoba használatára is, melyet a gyógypedagógus és a pedagógiai asszisztens szükség szerint igénybe vehet. A sikeres integrációhoz szükséges a gyermek speciális igényeihez alkalmazkodó autizmus specifikus eszköz- és módszertár. Feladatunk, hogy a gyermek érthetı információt kapjon arról, hogy mikor mit kell, vagy lehet tenni, hol történik az adott tevékenység, hogyan kell egy tevékenységet elkezdeni, illetve befejezni, milyen eszközöket és hogyan használhat hozzá. Eszköztár részei: - Napirend: Személyre szabott, a gyermek képességeitıl függıen –tárgyas, fényképes, képes. - Vizuális támogatás eszközei – zsetonok, fényképek, hely és idı strukturálásának eszközei. - Folyamatábrák, folyamatleírások – tevékenységek megszervezéséhez - Szabadidı megszervezéséhez szükséges eszközök – dobozba szervezett játékok, szabadidıtábla. - Az önálló munkavégzés fejlesztésének eszközei – egy és többlépéses feladatok. - Rajzolt viselkedési szabályok. - Kommunikációs készségeket fejlesztı eszközök – PECS – képkártya csere módszere. - Kommunikációs napló, füzet. Az óvodapedagógus feladatai: Az autizmussal élı gyermekek elemi adaptív viselkedések kialakítása a következı területeken: - szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése, - az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredı fejlıdési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, - a sztereotíp, szociálisan nem megfelelı viselkedések kialakulásának megelızése, illetve korrekciója, - a fogyatékosságspecifikus, protetikus, augmentatív környezet, eszközök, módszerek és szokásrendszer kialakítása és használatának elsajátítása. Az autizmussal élı gyermek, elemi szintő önkiszolgálási készségeinek egyéni módon és ütemben történı fejlesztésének segítése. A rendszeresség és idıbeniség biztosítása. Az autizmussal élı gyermek képességszintjének megfelelı szociális viselkedés, illetve az azt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. Kognitív és viselkedésterápiás eljárások feltételeinek a biztosítása. Az autizmussal élı gyermek fejlesztése, gyógypedagógus irányítása mellett a következı területet érinti: - Taníthatóságot megalapozó szociális készségek: más személyek jelenlétének, a pedagógus segítségének az elfogadása, a csoport szokásrendszerének az elfogadása, az utánzási készség fejlesztése.
47
-
-
Önmagáról való tudás tanítása: személyi adatok tanítása, saját külsı tulajdonságok tanítása, elemi élménymegosztás tanítása, megszokott tevékenységek felsorolása. Kapcsolatteremtés és fenntartás: a metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése, ismerıs személyek felismerése, szociális rutinok megtanítása, információcsere és szociális helyzetek szabályainak tanítása.
A fejlesztésben alkalmazott módszert a gyermek egyéni állapotából fakadóan a gyógypedagógus határozza meg. A fejlesztés lehet, egyéni, csoportos, elıre megtervezett többszemélyes helyzetben. Az autizmussal élı gyermek kommunikációs készségének fejlesztése a gyógypedagógus által összeállított fejlesztési terv alapján történik, annak érdekében, hogy a gyermek komplexebb kommunikációs kompetenciára tegyen szert. Kommunikációja váljon funkcionálisabbá, rugalmasabbá, tartalmilag, térben és aszociális környezetet érintıen bıvüljön. Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek A sajátos nevelési igényő gyermekek e csoportját a különbözı súlyosságú és komlexitású- az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlıdését nehezítı- részképesség- zavarok, vagy azok halmozott elıfordulása jellemzi. Ezen képességek eltérı fejlıdése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. Ezek a gyerekek az átlagnál nehezebben viselik a váratlan zajokat, a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket. Nyugtalanabbak, aktivációs szintjüket erısebb ingadozás jellemzi. Fokozottabban igénylik a szabályokat, az egyes tevékenységeket meghatározó állandó kereteket. Kiemelten fontos számukra a dicséret, a pozitív visszajelzés, a sikeres teljesítmények megerısítése. Az óvodai élet megszervezése: Személyi feltételek: A gyermek fejlıdését az óvodapedagógus végzi, szoros együttmőködésben a részképesség-zavar típusához igazodó, szakképzettséggel rendelkezı utazó gyógypedagógussal és az óvoda teljes testületével, team munkában. Az óvodapedagógus a fejlesztést egyéni fejlesztési terv alapján végzi. Tárgyi feltételek: A fejlesztés az óvoda kötelezı eszközjegyzékében szereplıkön kívül a gyógypedagógus által meghatározott eszközökkel történik. Ezen eszközöket folyamatosan bıvítjük a gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógus ajánlásának megfelelıen. Számukra is biztosított az egyéni fejlesztési szoba, illetve az ott megtalálható eszközök.
48
Az óvodapedagógus feladata: - a részképesség- zavarok korrekciója, kompenzálása, szakmai módszerek alkalmazása, a gyógypedagógus iránymutatása alapján - a szülı aktív bevonása a fejlesztésbe - megelızni a teljesítménykudarcokra épülı másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását - az eredményes iskolai elımenetelhez szükséges készültség megalapozása A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére nem határozhatók meg, mindenkor az a sajátos nevelési igény specifikussága a gyermek mentális képességei és fejlıdési üteme közösen alakítják a képet. Sikerkritériumok: Célunkat akkor értük el, ha ezen gyermekeink beilleszkedtek a közösségbe, önmagukhoz mért fejlıdésük kimutatható és ezáltal integrált iskolai oktatásban vehetnek részt.
BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI ZAVARRAL KÜZDİ GYERMEKEK
Nevelési alapelvek: - Messzemenıen építünk a gyermekek érzelmi, belsı motivációjára. - Az óvodai nevelés egész idıtartamára elosztott, folyamatos következetes alkalmazás. - A különbözıség elfogadására nevelés. - A megfelelı pozitív nevelıi beállítódás. - Képzéseken, tanfolyamokon való aktív részvétel, tapasztalatok átadása az óvoda dolgozóinak. - A korai fejlesztésben való együttmőködés a szakszolgálatokkal és szakemberekkel.
Célunk:A gyermekek differenciált felzárkóztatása, a hátrányok csökkentése. Az óvodapedagógus feladata: - Egyénre szabott konkrét feladatokkal differenciált fejlesztés. - A családi nevelés hiányosságaiból adódó hátrányok csökkentése, kiegészítı, pótló nevelés alkalmazásával. - A nevelési ártalmak ellensúlyozása. - A társ óvónık munkájának összehangolása a gyermek érdekében – pozitív reális énképének kialakításában. - A szülı nevelıpartnerként való megnyerése. - Együttmőködés a kerületi jelzırendszer megfelelı tagjaival, intézményeivel. A felzárkóztatás a differenciált egyéni fejlesztés a fokozatosság módszereivel, elsısorban fejlesztı játékban és egyéb tevékenységben játékosan zajlik az elmaradástól függıen.
49
Ettıl eltér a logopédiai és pszichológiai fejlesztés, amely rendszeres. A lemaradás mértékétıl függıen ütemezett alkalmakkal – fıként nagycsoportban, az értékelés folyamatos. A felzárkóztatást végzi: óvodapedagógus fejlesztıpedagógus logopédus pszichológus
KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK, TEHETSÉG ÍGÉRETEK
A kiemelten tehetséges gyermekek nevelési alapelvei megegyeznek a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdı gyermekeknél megfogalmazottakkal. Célunk: A gyermekek kimagasló adottságainak és motiváltságának a megfelelı területen történı kibontakoztatása.
A tehetség felismerés általános szempontjai: - Óvodapedagógusi jellemzés - Szülıi jellemzés - A gyermek motiváltsága, érdeklıdési köre - A gyermek személyisége - A gyermek speciális képességeinek szintje Az óvodapedagógus feladata: - A tehetségígéretek felismerése az intellektuális , a mővészi, a pszichomotoros és a szociális területeken. - A tehetségígéretek fejlesztése az elkülönítés, gazdagítás, dúsítás módszerével. - Ösztönözni intellektusát, kreativitását – felhasználni azokat az egész csoport érdeklıdésének fejlesztésére. - Beiskolázásnál, iskolaválasztásnál a szülık figyelmének felhívása gyermekük potenciális erısségeire. Programunkban a tehetséggondozás tartalmi elemei az egyes tevékenységi formáknál került kifejtésre. Intézményünkben tehetségmőhelyt is mőködtetünk, melynek tevékenységi körét a nevelıtestület határozza meg a következı nevelési év tehetségígéretei függvényében.
50
KIEMELT FIGYELMET, DIFFERENCIÁLT BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLİ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE HÁTRÁNYOS, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS GYERMEKEK. GYERMEKVÉDELEM
A gyermekvédelem védı-óvó funkciója a 3-7 éves korú gyermekek életkori kiszolgáltatottsága miatt, minden óvodás gyermekre figyelemmel van. Az óvoda, a gyermekvédelem egyik legfontosabb „jelzı intézménye”, ahol a gyermekek, a nap jelentıs részét töltik. A gyermekek családjaikkal, környezetükkel a kapcsolat folyamatos. A gyermekek jogairól szóló, és a gyermekvédelmi törvényt alapul véve óvodánkban olyan pedagógiai tevékenységet folytatunk, amely kizárja, hogy bármelyik óvodásunk bármilyen oknál fogva hátrányos, vagy megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. Munkánk során a gyerekek mindenek felett álló érdekét tartjuk szem elıtt. A gyermekvédelmi munka a gyermekek ellátása során áthatja a mindennapjainkat.
A gyermekvédelmi munka törvényi háttere: • 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésrıl • 1997. 04. 22-én kiadott (1997. Évi XXXI. tv.) és módosításai • 2008. évi XXXI. tv. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról • 2012. évi CXVIII. Törvény és módosításai Célja: - A gyermekek veszélyeztetettségének megelızése. - A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet korai felismerése, okainak feltárása. - A károsító tényezık enyhítésében, megszüntetésében való segítségnyújtás. - Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása. - A szociálisan hátrányos helyzetben lévık felzárkóztatása. - A gyermek biztonságérzetének kialakítása, megszilárdítása. Feladatai: - A gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartása. - A testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlıdés feltételeinek megteremtése a biztonságos, egészséges, derős környezet biztosításával. - A gyermek családi hátterének, környezetének megismerése, feltérképezése családlátogatás alkalmával (új gyermekeknél). szokások, sajátosságok figyelembe vétele - A hátrányos és veszélyeztetett helyzető gyermek kiszőrése. - A gyermeket veszélyeztetı körülmények megelızése segítıkész odafigyeléssel, türelemmel, szeretettel. - Ok feltárás: az információk összegyőjtésével, értékelésével (2 társ óvónı, gyermekvédelmi megbízott, a vezetı óvónı).
51
-
-
Csökkentés, megszüntetés – a legjobb megoldás megkeresésével, alkalmazásával. A megoldás sikerének utólagos értékelése. A gyermek beilleszkedésének segítése a baráti kapcsolatok támogatásával, a másság elfogadásával. A veszélyforrások elkerülése, szokások, szabályok kialakításával és azok betartatásával. A gyermekek toleranciára való nevelése. A nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontása. Segítıszándékú együttmőködés a szülıkkel, családhoz illesztett megoldások keresése. Felvilágosító, tájékoztató jellegő programok szervezése. Rendszeres egészségügyi felügyelet. Középsı csoport II. félévében logopédiai szőrés, nagycsoportban év elején újra, majd rendszeres logopédiai kezelés beszédhibától függı gyakorisággal. Képességük szerint segítjük beiskolázásukat, iskolaválasztásukat, a 11/1994 (VI.8) MKM rendelete alapján. Bántalmazás, erıszak jeleinek, nyomainak felismerése után a Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálathoz fordulunk az ügy megfelelı kezelése és az orvoslás érdekében. Fokozott figyelmet fordítunk a táplálékallergiás, SNI –s a halmozottan hátrányos helyzető a tehetséges, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı ill. a migráns gyermekekre.
Gyermekvédelmi gondoskodást igénylı körülmények: A hátrányos helyzető gyermek az, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak: jelölése: HH Halmozottan hátrányos helyzető gyermek: A hátrányos helyzető kategórián belül az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje illetve szülei az óvodai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket megilletı szolgáltatás megállapításához a szülı nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. Jelölése: HHH A veszélyeztetett gyermek: A veszélyeztetettség az 1997.évi XXXI. tv. /A gyermek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásnál /5.§ értelmében súlyosabb, halmozottabb állapot. Nem a tünetek jellemzik, többnyire károsodottak valamilyen szinten – a pedagógiában ennek korrekciója szükséges. Veszélyeztetett helyzet: - Alacsonyfokú veszélyeztetı magatartás. 52
- Mérsékelten súlyos veszélyeztetı magatartás. - Nagyon súlyos veszélyeztetı magatartás. - Életveszélyes veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség okai: - Környezeti ok: család, család szerkezet, nevelési hiányosságok, erkölcsi fejlıdést veszélyeztetı környezet, lakásviszonyok. - Gyermek személyiségében mutatkozó ok. - Anyagi ok. - Egészségügyi ok. - Egyéb ok. A gyermekvédelmi tevékenység tartalma, szervezeti formái, módszerei: - A gyermekvédelmi megbízott a csoportok óvónıivel, az óvoda vezetıjével együttmőködve végzi munkáját. A gyermekvédelmi munkatervet a pedagógia programhoz csatoljuk. Évelején az új gyermekek adatait begyőjtjük, a régieket felülvizsgáljuk. - A gyermekvédelmi helyzetek pontos felismerése, kezelése tılünk nagy tapintatot, a szülık felé fordulásban empátiás készséget, meggyızı és megértı magatartást kíván. - Elsıként pedagógiai eszközökkel igyekszünk segíteni, ha ez nem célravezetı, akkor irányítjuk szakszolgálathoz a szülıt. - Alapos megfigyelés, konzultálás alapján tesszük meg azokat a pedagógiai, szociális vagy egyéb intézkedéseket, amelyet az adott eset megkíván. A gyermekvédelmi munka folyamata: - A gyermek felvételi állapotának feljegyzése: (Miért tartjuk veszélyeztetettnek vagy hátrányos helyzetőnek, mit tudunk tenni a helyzet megszőnése érdekében?) - A fejlıdésben bekövetkezett változások leírása. - A szakszolgálat dolgozóival folyamatos konzultáció megszervezése. - Beiskolázás, iskolaválasztás segítése. - Felderítı munkával a szociális egyéni rászorultság fokának megállapítása, étkezési kedvezmények elosztása. Az óvodavezetı feladata: - Intézményi Esélyegyenlıségi Program megvalósítása. - A munkáját segítı intézményekkel kapcsolattartás – jelzırendszerbe dolgozó szakemberek együttmőködése - A gyermekvédelmi munka megtervezése az adott nevelési évre. - SNI, HH, HHH és veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása, nyomon követése - Az integrált óvodai nevelés személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása. - Az étkezési kedvezmények dokumentáció vezetésének és karbantartásának irányítása. - A veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülésének elısegítése. - Kerületi gyermekvédelmi munkaközösségben történı részvétel.
53
-
Évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munka eredményességét. Rendszeres támogatás iránti kérelmekrıl az érintett óvónıkkel folyamatosan egyeztet és a megfelelı intézkedéseket megteszi. A gyermekek sérelmére elkövetett bőncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt / gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Tájékoztatja a szülıket a lehetıségek elérhetıségérıl. Segítségére van a szülıknek problémáik megelızésében és megoldásában.
Az óvodapedagógus feladata: - Biztosítja a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését, szükség esetén védı – óvó intézkedésre javaslatot tesz. - Preventív gyermekvédelmi tevékenység, szülık tájékoztatása, szakemberhez irányítása, pedagógiai vélemény készítése - A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, és okokat felismeri szükség esetén az óvodavezetıvel, szakember segítségét kéri. - A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja / fejlıdési napló/. - A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelıen, javaslatot tesz a szociális támogatásra. - A szülıkkel együttmőködı kapcsolatot alakít ki, családlátogatások – fogadó órák biztosítása - Együttmőködik a nevelést segítıkkel. - Közremőködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében. - Igazolatlan hiányzás dokumentálása. Dokumentáció: - éves munkaterv - csoportnapló - fejlıdési napló - gyermekvédelmi napló - jegyzıkönyvek A gyermekvédelmi munkát segítık: - Nevelési Tanácsadó - Családgondozó pedagógus - Pszichológus - Logopédus - Kerületi gyámügy - Szociális osztály - Gyermekorvos (az óvoda orvosa) - Védını - ÁNTSZ - Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat
54
A gyermekvédelmi munka értékelése A gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát félévenként rendszeresen felülvizsgáljuk, értékeljük. Megvalósítottuk-e célkitőzéseinket? Sikerült-e feladatainkat eredményesen megoldani? Vizsgálnunk kell az esetleges eredménytelenség okát. Az értékelés tapasztalatait fel kell használnunk az új terv készítésekor.
MIGRÁNS GYERMEKEK
Célunk: A migráns gyermekek zökkenımentes beilleszkedésének megvalósítása az identitástudat megtartásával. Az óvodapedagógus feladata: - Emberi jogok érvényesítése. - Egyenlı hozzáférés biztosítása. - Önazonosság megırzése, ápolása, erısítése az integráció során. - A gyermek fejlıdési ütemének és képességeinek megfelelı fejlesztés. A hazájukat elhagyni kényszerülı családok gyermekeinek, óvodai nevelésünk során biztosítjuk mindazon lehetıségeket, melyek az intézmény gyermekközösségének minden tagját megilleti. Interkulturális nevelésen alapuló integrációval, egyenlı hozzáférést biztosítunk számukra az óvoda szervezett programjain, tevékenységein. Nevelésünk során az emberi jogok és szabadságjogok védelmét érvényesítjük. Teret adunk az önazonosságuk megırzésére, ápolására, erısítésére. Erre irányulva felkínáljuk számukra – a „Föld Napja” heti rendezvénysorozat keretében – hogy bemutassák kultúrájukat, értékeiket. Gyermekközösségünkben az egymás segítése – kortárs segítés -, az együttmőködés, a tolerancia kiemelt szerepet kap a migráns gyermekek beillesztése során. Egyénre szabott pedagógiai gyakorlatot folytatva – az egyéni képességfejlesztés során - a gyermek a maga ütemében a saját képességeinek megfelelıen tudja kibontakoztatni személyiségét.
55
TÁPLÁLÉKALLERGIÁS GYERMEKEK
Célunk: A táplálékallergiás gyermekek zökkenımentes beilleszkedésének megvalósítása, a saját étkezésével kapcsolatos felelısségtudat kialakítása. Az óvodapedagógus feladata: - A táplálékallergiás gyermekek szakszerő ellátása. - A másság elfogadtatása, tolerancia kialakítása. - A gyermekek felelısségtudatának kialakítása a táplálékallergiás gyermekek irányában. - A gyermeki kíváncsiság kielégítése az allergiákkal kapcsolatban. - Az egyes táplálékallergiák testi tüneteinek az ismerete illetve felismerése. - A vércukorszintmérı kezelése. Tárgyi feltételek: - A szülık által biztosított fém ételhordók – névvel, jellel, óvoda nevével, táplálékallergia megjelölésével ellátva - Mérleg - Mikrohullámú sütık - Külön hőtıszekrény - Edények a tálaláshoz,konyhán és a csoportban lévı kiegészítı dobozok – jellel ellátva, melyben a gyermekeke felszerelései találhatóak - Névjegykártyák a tálaláshoz Óvodai dolgozók feladatai: - Óvodapedagógusok napközbeni ellátás, étkeztetés, kapcsolattartás a szülıkkel - Dajkák étel átvétele, tálalása, kiadása - Óvodatitkár orvosi igazolások nyomon követése, ebéd megrendelés – lemondás, kapcsolattartás a kórház dietetikusával A leggyakrabban elıforduló allergiás tüneteket a következı ételek válthatják ki: olajos magvak, bizonyos zöldségek, gyümölcsök, gabona, főszerek, tej, szója, tojás A táplálékallergiás gyermekek a korcsoportjuknak megfelelı gyermekközösségben vannak elhelyezve, azaz integrálva valósul meg a nevelésük. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy az egészséges gyermekek szüleinek közössége pozitív módon fogadja a helyzetet, sıt a segítség szándéka nap, mint nap megmutatkozik a táplálékallergiás gyermekek irányában. A gyermekközösségek elıször kíváncsisággal fordulnak új társaik felé, de hamar megtanulják, hogy ık mást esznek, olykor máskor.
56
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK: Nevelıtestület A nevelıtestület tagjai megfelelı képzettségekkel, nagy munkabírással, és sokéves gyakorlattal rendelkeznek. Folyamatos az igény a szakvizsgák megszerzésére illetve az egyéb továbbképzési formákra. Nevelıtestületünk törekszik arra, hogy a választott továbbképzések tartalma egyrészt illeszkedjen az óvoda profiljához, másrészt a továbbképzésben részt vevı pedagógus személyiségéhez, érdeklıdési köréhez. Programunk eddigi megvalósítása érdekében a következı témájú továbbképzéseken vettünk részt: Környezetkultúra az óvodában Óvodai gyermekvédelem és ifjúságvédelem A pedagógus lelki egészség védelme Az autizmussal élı gyermekek integrációja A gyermeki agresszió Zöld Óvoda Zöld Óvoda találkozó Gyógy testnevelési konferencia Egészségügyi továbbképzés Tehetséggondozó Játék és tánc gyermekeknek A nevelıtestületen belül szakmai munkaközösség mőködik, mely hozzájárul a színvonalasabb, hatékonyabb munkavégzésünkhöz.
Technikai személyzet Fontosnak tartjuk a szakmai gyakorlatot és a képesítést, ennek birtokában eredményesebb az intézményben a nevelıpartneri kapcsolat kialakítása az alkalmazottak között. Minden csoportban dolgozó dajka, képesítéssel rendelkezik. A személyi feltételeket a fenntartó, külön határozat alapján biztosítja a törvényi kötelezettségnek megfelelıen. A pedagógiai asszisztens az óvodatitkár, a kertész az óvodapedagógusok munkájának közvetlen segítıi. Dolgozói létszám Óvodapedagógus Dajkák száma Egyéb segítı munkatárs
13 fı 7,5 fı Óvodatitkár Kertész-karbantartó Gyógypedagógiai asszisztens
57
1fı 1fı 2 fı
Külsı segítı szakemberek Logopédus * Sajátos nevelési igényő gyermekek ellátásához. Gyógypedagógus *
1 fı 1 fı
Dolgozói képzettség Fıiskolát végzett óvodapedagógusok 13 fı Szakvizsgával rendelkezı óvodapedagógus 1 fı – Vezetı óvodapedagógus 1 fı - Közoktatás vezetı 1 fı – Gyermektánc oktató Másoddiplomával rendelkezı pedagógus 1 fı - Tanító 1 fı - NEM PEDAGÓGUS DIPLOMA Szakirányú képzettséggel rendelkezı pedagógus 1 fı – Fejlesztıpedagógus Szakképzett dajkák száma 7 fı
TÁRGYI FELTÉTELEK: Csoportszobáink tágasak, berendezésükben a természetes anyagokból készült eszközök, gyermekmérethez igazodó bútorok találhatók. Tornatermünk jól felszerelt, mozgásos képességek fejlesztésére bı készlet áll rendelkezésünkre. A logopédiai szobában valósul meg az egyéni/ kiscsoportos beszédfejlesztés. Az autista – fejlesztı szoba ad helyet a gyermekek egyéni fejlesztéséhez, a velük foglalkozó szakembereknek. A külsı környezetünk célszerő és esztétikus továbbfejlesztése az elkövetkezı évek feladata. Bár az épület karbantartása folyamatos, az épület egész felújítása már idıszerő. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE: Napirend: 6–7
Gyülekezés összevont csoportban 6- 7-ig az ügyeletes zsibongóban, ill. csoportban 7- 10.30 Szabadon választott tevékenység, szabad játék, egyéni fejlesztés. Tízórai. Nyers zöldség, ill. gyümölcs fogyasztása. Kötetlen, ill. kötött játékos ismeretszerzés, mindennapi mozgás. Tisztálkodás, öltözködés. 10 – 12 Játék a szabadban. Séta, kirándulás, kertrendezés, tapasztalatszerzés együtt, ill. kisebb csoportban. 12 – 13 Öltözködés, tisztálkodás, ebéd. Készülıdés a pihenéshez. 13 - 15.15 Pihenés. (Az ébredés idıpontja, korcsoporttól függıen változik.) 14.45 -15.30 Folyamatos ébredés, öltözködés, tisztálkodás, uzsonnázás. 16 – 17 Az évszakhoz igazodva udvari vagy csoportbéli játék. 17 – 18 Ügyelet a zsibongóban, ill. csoportban idıjárástól függıen.
58
A heti rend megszervezésének alapelvei: • Az óvodai csoportok életének, tevékenységeinek összehangolása. • Rendszeresség biztosítása – stabilitás megteremtése. • A szabad játék idejének tiszteletben tartása. • Pedagógiai szabadság a tevékenységi formák megszervezésében. • Komplexitásra törekvés, tevékenységek egymásra építése. • Párhuzamosan szervezıdı tevékenységek optimális egyensúlyának kialakítása. Tervezés: A tervezımunka a tudatos nevelı hatások tervezését jelenti, de biztosítani kell a módszertani szabadságot az óvónınek. A jó terv segíti a rugalmas alkalmazkodást, a gyermekhez való igazodást. Olyan tervet készítünk, ami segíti a gyermekek fejlıdési ütemének követését, jelzi a fejlıdésbeli lemaradásokat, tükrözi a differenciált egyéni bánásmód elvét. A tervezésünk alapelvei: rendszeresség, folyamatosság, fokozatosság, és rugalmasság. A tervezés igényli a közös gondolkodást, a tevékenységek összehangolását. Az óvoda pedagógiai munkaterve az adott nevelési év feladatainak konkrét meghatározásával és ütemezésével a pedagógiai programra épül és a gyermekcsoportokra készített terv alapját képezi. Óvodánkban három fajta naplót használunk. nevelési évenként:, Csoportnaplót, Fejlıdési naplót, nyári idıszakban az egész óvodára vonatkozó Nyári naplót. A Csoportnapló napló tartalmazza: - a gyermekek névsorát és jeleit, - a gyermekek korosztály szerinti felosztását - táplálékallergiás gyermekekre vonatkozó adatokat, - a születésnapok dátumát, - a nevelési év napirendjét, heti rendjét, - balesetvédelmet, - a családlátogatások idıpontjait, - csoportlátogatások célját, idıpontját, látogató szempontrendszerét, eredményét - dokumentáció ellenırzésének idıpontjait, - szervezési feladatokat és a környezet védelmére nevelés, - a beszoktatási vagy visszaszoktatási tervet, - a nevelés tervezését, - a tanulás tervezését értékelését - feljegyzések a csoport életérıl
nevét,
beosztását,
A Fejlıdési napló tartalmazza: - A gyermek anamnézisét - beszoktatás, vagy visszaszoktatás tapasztalatait, - a gyermek fejlıdésével, valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
59
-
-
a gyermek fejlıdését elısegítı megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt, amennyiben a gyermeket szakértıi bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végzı pedagógus fejlıdést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait, a szakértıi bizottság felülvizsgálatának megállapításait, a szülı tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket
A megfigyelés, mint módszer az óvónı mindennapi tevékenységének része, a gyermekek játékának, munkájának nyomon követése. Fontosnak tartjuk, hogy megfigyeléseink közben minden gyermeket önálló személyiségként kezeljünk. Rendkívül precíz, folyamatos megfigyelés szükséges a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek esetében. Az óvónı feljegyzései rögzítik az okok feltárását, viselkedési jegyeket, tüneteket és a pozitív és negatív változásokat, valamint a szükséges fejlesztési feladatokat. A nyári napló tartalmazza: - a nyári napirendet - a három korcsoportra írt általános szokás és szabályalakítást, - a hetente a feldolgozott játékos tanulást. - játékgyőjtemény A nyár folyamán összevont csoportok mőködnek. Erre az idıszakra a tervezés a vegyes csoportnak megfelelıen történik. Minden csoport leadja a gyermekekrıl a legfontosabb információkat (érzékenység, táplálékallergia, egyéni szokások).
A nevelés tervezése: A csoportban dolgozó óvónık megtervezik a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelıen csoportjuk nevelési tervét. A tudatos nevelımunka szerves része az elemzés, értékelés, melyet csoportszinten a csoportnaplóban, gyermekenként a Fejlıdési naplóban rögzítjük, s ez meghatározza a következı tervidıszak feladatait.
A nevelımunkánkat két ciklusra bontjuk: 1. ciklus: IX. X. XI. XII. I. 2. ciklus: I. II. III. IV. V hónapra, ill. a VI. hónapra, az összevonásig. Tartalmában az egészséges életmód területén segítjük önállóságuk fejlıdését az öltözködésben, testápolásban, étkezésben, pihenésnél és mozgásban. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításán belül fejlesztjük a szabad játékot és a játékos tanulást. Harmadikként az anyanyelvi nevelést-, és az értelmi fejlesztést, tervezzük
60
A szervezési feladatok havonkénti lebontásban az aktuális dátumokat, kiegészítı feladatokat,valamint a környezet védelmére nevelés kérdéseit tartalmazza. Az ismeretnyújtást és tevékenységeit heti rendszerességgel „Tanulás tervezése” címszó alatt jelenítjük meg, a téma és a hozzákapcsolódó területekkel együtt. Területei a következık: - A külsı világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatok szerzése. - Verselés, mesélés - Ének, zene, énekes játék , gyermektánc - Rajzolás festés, mintázás, kézi munka - Mozgás - Anyanyelvi játékok A tanulás tervezését segítik a nevelı testület által kidolgozott belsı dokumentumok: - A külsı világ tevékeny megismeréséhez kapcsolható témák kidolgozása a négy évszak tükrében. - Környezet védelmére nevelés az óvodánkban. - Anyanyelvi játékok győjteménye.
A nevelımunka ellenırzése-értékelése: Óvodapedagógus feladatai: Nevelımunkánk ellenırzése és értékelése a gyermekek egyéni lapjának vezetésével történik, mely az adott idıszak nevelési tervére épül. Vizsgált területek, az egészséges életmód, az érzelmi – erkölcsi – közösségi nevelés, anyanyelvi és értelmi fejlesztés. Az elért eredmények függvényében további fejlesztési feladatokat fogalmazunk meg. A gyermekek aktuális fejlettségérıl fél évkor és év végén, a törvényi kötelezettségnek megfelelıen, tájékoztatást adunk a szülıknek. Az intézményünkben folyó pedagógiai munkánk eredményének mutatója a gyermekek fejlesztésének eredményei. Ezért kidolgoztuk a gyermekek mérésének egy másfajta rendszerét, amely bemenet-, folyamat-, és kimenet mérésbıl áll. Óvodánk mérésrendszerének összeállításakor az alábbi területeket emeltük ki: Gondozási tevékenységek fejlettsége Mozgásfejlettség Értelmi képességek fejlettsége Nyelvi képességek fejlettsége Szociális fejlettségre illetve érettségre vonatkozó részeket Finommotoros koordináció fejlettsége Testséma fejlettsége Téri tájékozódás, térbeli mozgás fejlettsége A bemenet és kimenet mérések összehasonlító adatai alapján tudjuk megállapítani a hozzáadott pedagógiai értéket.
61
Óvodavezetı feladatai: DOKUMENTÁCIÓK ELLENİRZÉSE-ÉRTÉKELÉSE
Szempontok: Tartalom és forma egysége Távlati és szakaszos tervezés egysége /ez szorosan összefügg a vezetés folyamatosságával és ciklikusságával / Helyes logika Konkrétság Dokumentumok egymásra épülése Visszacsatolás biztosítása. Ideje: Nevelési évenként három alkalommal NEVELİMUNKA ELLENİRZÉSE-ÉRTÉKELÉSE
Az ellenırzés területei: Csoportban végzett nevelımunka Kapcsolattartás a szülıkkel Szempontok: Az éves munkatervben megfogalmazott feladatok Korcsoport fejlettségi szintje Ideje: Munkatervnek megfelelıen Alkalomszerően A nevelımunka ellenırzése –értékelése csoportlátogatások alkalmával, a megfigyelési és önértékelési szempontok szerint történik. Intézményünkben a tervezés és a nevelımunka ellenırzésének nyomon követésérıl feljegyzés készül megadott szempontsor alapján.
62
AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Kapcsolattartás a szülıkkel Óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. Az elsıdleges szerep a családé. A szülıi ház szokásai, nevelési módszerei meghatározzák a gyermek óvodai életét. A szülık tapasztalatai saját gyermekérıl és a pedagógusok szakmai tudása együtt teheti hatékonnyá a nevelést. Óvodánk nyitottsága jól szolgálja a szülı- óvónı közötti megfelelı partnerkapcsolat kialakítását. Fontos a szülık korrekt és idıszerő tájékoztatása minden olyan eseménnyel kapcsolatban, ami az óvodán keresztül érinti ıket. Véleményüket kikérjük, kéréseiket, javaslataikat, figyelembe vesszük. Feladatunk a családdal együtt, közösen alakítani, fejleszteni a gyermekek személyiségét. Szeretetünkkel, odaadó gondoskodásunkkal igyekszünk megnyerni a szülıket az óvodai nevelés célkitőzéseinek elfogadásához, megvalósításához. Minél több lehetıséget adunk, hogy megismerjék munkánkat, az óvodában folyó életet, örömeinket, gondjainkat. (hospitálási hónap, nyitott délutánok) Segítjük a szülıket abban, hogy gyermeküket olyannak fogadják el amilyen, saját magához mérten értékeljék fejlıdésüket. Fontos feladatunk, hogy a táplálékallergiás, az SNI és az autista gyermekek személyét elfogadtassuk a szülık közösségével. Együttmőködés formái: - Mindennapos beszélgetések (rövid, lényegre törı, gyermeket érintı aktualitások) - Családlátogatások: beiratkozás után, eltérı esetekben szükség szerint. - Szülıi értekezletek: évente két alkalommal, nagycsoportban három alkalommal. Tartalma: pedagógiai témák és aktualitások Dokumentáció: jegyzıkönyv - Fogadóórák: elıre megbeszélt idıpontokban, illetve szükség szerint bármikor. Tartalma: tájékoztatás a gyermekrıl. Dokumentáció: csoportnapló, egyéni fejlesztési napló. - Barkácsdélutánok: évente két alaklommal, karácsonyhoz és húsvéthoz kapcsolódóan. Kapcsolattartás a Zöld Ágacska Alapítvány kuratóriumával A kapcsolattartás kiterjed a kuratórium tagjai számára, évente két alkalommal szervezett értekezletre. A kapcsolattartó személy az óvodavezetı. Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel A kapcsolat kiterjed a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra. Kapcsolattartás formái: fejtetvesség ellenırzése az óvodában. Kapcsolattartó: az óvoda vezetıje. Kapcsolattartás a Heim Pál Gyermekkórházzal A dietetikus nıvérrel napi kapcsolattartás a táplálékallergiás gyermekek
63
ellátása érdekében. Kapcsolattartó: az óvoda vezetıje. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szakszolgálattal Kapcsolattartás: az óvoda vezetıje folyamatos kapcsolatot tart, arról a vezetınek beszámol, a helyi nevelési programban szabályozottak szerint. A Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokon képviseltetjük magunkat. HOP tartalmazza a kapcsolattartás módját, feladatait. A nevelési-oktatási intézmény tanévenként 1 alkalommal kötelezhetı arra, hogy tevékenységérıl átfogó beszámolót adjon a fenntartónak. Az óvoda és a bölcsıde kapcsolata A szomszédos bölcsıdével, rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Augusztusban a leendı kiscsoportos óvó nénik meglátogatják az óvodába készülı gyerekeket. Április utolsó hetében pedig szívesen látjuk mini-, és kiscsoportunkban a volt gondozó néniket, és a leendı óvodásokat. Az együttmőködésben a hozzáértés, és a segítıkészség dominál. A kapcsolattartó személy évente változik a korcsoportokhoz igazodva, személyét az éves munkaterv tartalmazza. Feladatait, megbízás alapján látja el. Az óvoda – iskola kapcsolata Az óvoda vezetıje, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a szomszédos iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába menı gyermekek beilleszkedését megkönnyítı együttmőködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. A nevelési év kezdetén együttmőködési terv kialakítása, óvodások iskolával való ismerkedésére. Volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálatra. Az óvoda eseti kapcsolatot tart egyéb általános iskolákkal kölcsönös, vagy egyoldalú meghívással. Kapcsolattartás formái: iskola–óvodalátogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatás az iskolába készülı gyermekek szülei részére, az iskolai beilleszkedés tapasztalatainak megbeszélése. Kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval A kapcsolattartás formája elsısorban eseti, mely kiterjed a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggı szakvélemény megkérésére, az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására, a gyermek Nevelési Tanácsadóban történı fejlesztésre, foglalkozásra. Az óvodavezetı, konzultációs kapcsolatot tart a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztı foglalkozásokon részvevı gyermekekkel kapcsolatban, a szakvéleményekben foglaltak végrehajtásának ellenırzésére, segítésére. Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetıje.
64
Kapcsolat a logopédussal Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását az EGYMI logopédusa látja el, a fenntartó által megállapított óraszámban, hetente 3 alkalommal, az óvodában. A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvoda vezetıjével, a pedagógusokkal. Kapcsolattartás az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel Az intézmény vezetıje folyamatos kapcsolatot tart az intézettel a SNI gyermekek fejlesztése érdekében. Knt.62.(1,b) Alkalmankénti (legalább heti 1 alkalom) kapcsolattartás jellemzi az óvodapedagógusokat és gyógypedagógiai asszisztenseket a gyógypedagógussal, ahol SNI gyermek van, a fejlesztı foglalkozások tartalmi kérdéseinek egyeztetése érdekében. Az autista gyermekek ellátását, az EGYMI –vel kötött Együttmőködési Megállapodási szerzıdésben foglaltak alapján végezzük. Ennek értelmében az utazó gyógypedagógus biztosítása az EGYMI feladata. Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetıje. Minıségi munkánk színvonalának emelése érdekében a partneri igény és elégedettség mérést fontosnak tartjuk. Ezért közvetlen partnereink véleményére minden évben kíváncsiak vagyunk. Ennek összesítése, értékelése fontos mérföldkı a következı évi munkaterv összeállításában. Meghatározzuk a vizsgálat módját, értékeléseinek szempontjait, a felülvizsgálat idejét, rendszerességét. Meghatározzuk a közvetlen partnerekkel történı kapcsolattartás formáját, rendszerét. Az értékelés, elemzés eredményeit honlapunkon nyilvánosságra hozzuk.
65
SZERVEZÉSI, MŐKÖDÉSI REND Nyitvatartási idı: az óvodánk a családok igényeinek megfelelı 6-18 óráig mőködik. A csoportok szervezése: a csoportok szervezési módját a nevelıtestülettel közösen határozzuk meg. Az óvoda 6 csoportja Pedagógiai Program szerint mőködik. Napirend rugalmas, biztosítja a fejlıdéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelı változását, fokozza a gyermekek biztonságérzetét. Fıbb kereteit mindig megtartjuk a gyermekek tájékozódása a szokások alakulása érdekében. A legtöbb idıt a játéktevékenységekre biztosítjuk. Az egyes tevékenységformák játékba ágyazódva szervezıdnek. A gondozási teendık idıtartamát / a mosdóban, az öltözıben, az udvaron, a déli étkezések és a pihenés idején stb./ a gyermekek tempójához igazítjuk. A többi tevékenységforma megvalósításának napját a heti terv tartalmazza, melyet a gyermekek életkora, a csoport és a helyi sajátosságok, a tornatermi beosztás valamint a kirándulások és egyéb tevékenységek határozzák meg. Fontos a zavartalan mőködéshez a csoportok közötti folyamatos egyeztetés. A napirend összeállításánál figyelembe vesszük, hogy jusson elegendı idı a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására, vagy éppen a közös megvitatására. Idıt fordítanunk a hátrányos helyzető gyermekekkel történı differenciált bánásmódra, ill. a gyengébb képességő gyermekek felzárkóztatására. A rugalmas, az adott helyzethez való alkalmazkodás elısegíti, hogy a napirend a gyermekek életének észrevétlen szabályzója legyen.
66
A Nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az 20/2012.(VIII.31.) EMMI, 2sz. melléklet rendeletben meghatározott nevelési, oktatási intézmények kötelezı minimum eszközök és felszerelések beszerzése és az elhasználódott eszközök pótlása folyamatosan történik. Programunk melléklete részletesen tartalmazza a megvalósítását szolgáló eszközöket és felszereléseket, valamint a beszerzés illetve pótlások ütemezését. A nevelési programunkhoz szükséges speciális felszerelések a következık: • Kiemelten a környezeti neveléshez szükséges felszerelések. • Táplálékallergiás gyermekek ellátásához szükséges eszközök. • SNI gyermekek ellátásához szükséges eszközök - berendezéssel felszereléssel.
és
A beszerzések az alábbi alapelvek figyelembevételével történnek. • A kötelezı eszköz és felszerelés jegyzéknek való megfelelés. • Az eszközök megfeleljenek a gyermek életkori sajátosságainak, és balesetmentes legyen. • Minıségi védjeggyel ellátott termékeket vásárolunk. Az ütemezett beszerzések mellett fontos feladatunk - környezetvédı óvodaként udvarunk, játszóterünk betonfelületének csökkentése, a zöld terület gondos ápolása.
67
TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİ ADATAI A PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK JOGSZABÁLYI HÁTTERE KÜLDETÉSNYILATKOZAT AZ ÓVODÁNK JÖVİKÉPE GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP LEGFONTOSABB NEVELÉSI ALAPELVEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA A MI ÓVODÁNK AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelési program 2. Érzelmi,erkölcsi és közösségi nevelés 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. Játék 2. Verselés, mesélés 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. Külsı világ tevékeny megismerése 7. Munka jellegő tevékenységek 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEK ÉS JELES NAPOK AZ ÓVODÁBAN AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI Inkluzív, befogadó nevelés, integráció AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE SZERVEZÉSI MŐKÖDÉSI REND A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK JEGYZİKÖNYV SZÜLİI SZERVEZET VÉLEMÉNYE
68
2 3 4 5 6 6 7 8 9 9 15 18 22 22 24 26 29 31 34 40 41 44 45 45 57 57 58 58 63 66 67 68
69
70
71
