A nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottság 1999 január – 2001 december között végzett tevékenységéről szóló jelentés I. Bevezetés A magyar Nemzeti Tanácsadó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) alábbi jelentése összefoglalja az elmúlt két és fél éves tevékenységét, és egyben tájékoztatni kívánja munkájáról a Miniszterelnöki Hivatalt és azokat a minisztériumokat, amelyek képviselőt delegáltak a Bizottságba. Közismert, hogy a nemzetközi humanitárius jog, amit a fegyveres konfliktusok jogának is neveznek, olyan nemzetközi jogi normák összessége, amelyek a nemzetközi és nem nemzetközi jellegű konfliktusok áldozatainak védelme érdekeit szolgálják. A nemzetközi humanitárius jog humanitárius szempontok alapján korlátozza a szemben álló feleket abban, hogy milyen módszereket és eszközöket alkalmazhatnak a hadviselés során, valamint szabályokat állapít meg arra nézve is, hogy mely személyek és javak részesülnek védelemben. Magyarország folyamatosan és következetesen támogatta a nemzetközi humanitárius jog fejlődését és érvényre juttatását. A Magyar Köztársaság részese szinte minden fontos nemzetközi humanitárius jogi egyezménynek. A Magyar Kormány nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetközi humanitárius jog érvényre juttatásának és széles körű terjesztéssel történő megismertetésének, amely területen régóta együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (International Committee of the Red Cross, a továbbiakban: ICRC) és a Magyar Vöröskereszttel. Az 1995-ben Genfben megrendezett Vöröskereszt és Vörösfélhold XXVII. Nemzetközi Konferencián került elfogadásra a terjesztési feladatok hatékonyabb ellátásával kapcsolatos I. sz. határozat, amely a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre juttatásával foglalkozó nemzeti tanácsadó bizottságok létrehozására tesz ajánlást a háború áldozatainak védelméről szóló 1949. évi Genfi Egyezmények részes államainak. II. A Bizottság megalakulásának előzményei − A fenti határozat szellemében 1996-ban a Magyar Vöröskereszt - saját keretein belül létrehozta a nemzetközi kapcsolatokkal és a humanitárius joggal foglalkozó munkabizottságot, amelynek ülésein a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselői állandó
2
meghívottként vettek részt. Ez a bizottság tevékenységével hozzájárult a határozatban ajánlott Nemzeti Tanácsadó Bizottság megalakulásához. − A belga kormány az ICRC-val közösen 1999-ben, Brüsszelben megrendezte a humanitárius jogi nemzeti tanácsadó bizottságok első európai találkozóját. A belga külügyminiszter meghívására a magyar Külügyminisztérium képviseletében az értekezleten dr. Prandler Árpád vett részt. Az értekezlet záródokumentuma szorgalmazta további nemzeti tanácsadó bizottságok létrehozását. − A fenti előzmények alapján a Magyar Vöröskereszt elnöke levélben fordult az érintett minisztériumok - a Külügy-, Honvédelmi, Belügy-, Igazságügyi, Szociális és Családügyi, Oktatási, Egészségügyi Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőihez a bizottság létrehozása érdekében. Az előzetes konzultációk eredményeként az első ülésre 1999 júliusában került sor. A Bizottság elkészítette Működési Szabályzatát és meghatározta tevékenysége főbb céljait, nevezetesen: tájékoztatás és javaslattétel a Kormánynak a nemzetközi humanitárius jog hazai terjesztésére és érvényre juttatására vonatkozóan; javaslattétel az illetékes szerveknek a nemzetközi humanitárius jog beiktatására az iskolai és iskolán kívüli oktatásba, tantervekbe, elsődlegesen a fegyveres erőknél. III. A kormányhatározat A Bizottság kormányzati támogatása érdekében a Külügyminisztérium kormányelőterjesztés benyújtását kezdeményezte, amelynek alapján a Kormány 2000 májusában elfogadta a 2095/2000. (V.9.) Korm. határozatot. A határozat megerősítette a Bizottság megalakulását, és többek között kimondta, hogy: "1. ... Nemzeti Tanácsadó Bizottság működjön a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek (...) minél teljesebb mértékű érvényre juttatása és terjesztése érdekében; 2. a Bizottság az általa kidolgozott működési és eljárási szabályok szerint, valamint elfogadott éves munkatervének megfelelően lássa el tanácsadói feladatát; 3. ...a Bizottság elnökének a kijelölése a külügyminiszter egyetértésével történjék; 5.... (a Kormány) felkéri a Magyar Vöröskeresztet, hogy biztosítsa a Bizottság működéséhez szükséges titkársági feladatok ellátását." IV. Tevékenység A tárgyalt időszakban a Bizottság a következő témákkal foglalkozott:
3
-
Az elsődleges cél megvalósítása - azaz a humanitárius jog minél szélesebb körű érvényre juttatása és terjesztése - érdekében a Bizottság fontosnak tartotta a jelenlegi helyzet felmérését arról, hogy milyen mértékben foglalkoznak a felsőoktatásban (az egyetemeken és a fegyveres erőknél) a humanitárius jog oktatásával. A Bizottság tagjai az általuk képviselt tárcák irányítása alá tartozó intézményekről beszámolót készítettek, amely négy ülés napirendjén is szerepelt. Megállapítást nyert, hogy a humanitárius jog oktatása több-kevesebb óraszámban szerepel a felsőoktatási intézmények tanrendjében a nemzetközi jog oktatásának keretében, a Honvédelmi Minisztérium felsőoktatási intézményeiben, továbbá a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó oktatási intézményekben. Külön említést érdemel a rendőri békefenntartásban résztvevők oktatása (részükre az emberi jogok mellett a humanitárius jog egyes területeit is oktatják, mint pl. hadifoglyokkal és egyéb foglyokkal való bánásmód, hadifoglyok cseréje stb.). A felmérés eredménye és az ennek alapján megfogalmazott javaslatok jelentésünk részét képezik. A Bizottság a jövőben áttekinti a középfokú oktatásban rejlő lehetőségeket is és a beérkezett adatok alapján adatbázis létesítését tervezi.
-
Megvitatta a Nemzetközi Vöröskereszt legfelsőbb fórumai által javasolt - a vörös kereszt és vörös félhold mellett - esetleges új embléma bevezetésének, valamint az ezzel összefüggő III. Kiegészítő Jegyzőkönyv tervezetének kérdését.
-
Több alkalommal foglalkozott a humanitárius jogi és más nemzetközi egyezmények által szabályozott emblémák (vörös kereszt, kék pajzs) magyarországi alkalmazásával és az esetenként tapasztalható visszaélések kérdésével. Tekintettel a vörös kereszt embléma magyarországi használatában tapasztalható gyakori szabálytalanságokra, a Bizottság a Magyar Vöröskereszt kérésére és közreműködésével többször napirendre tűzte az embléma magyarországi használatának kérdését. A külföldi példák felhasználásával és az ICRC észrevételeinek figyelembe vételével, ajánlások megfogalmazására készül az emblémahasználat hatékonyabb
magyarországi
szabályozását
illetően,
javaslatot
téve
egy
külön
emblémahasználati törvény megalkotására. -
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának meghívott képviselője ismertette a kulturális javak védelmét és jelzését szolgáló kék pajzs embléma magyarországi használatával kapcsolatos rendelkezéseket és gyakorlatot.
-
Dr. Prandler Árpád, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma ratifikációjának előkészítésével megbízott tárcaközi bizottság elnöke, több alkalommal adott tájékoztatást a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának folyamatáról és az előkészítő bizottsági üléseken való tevékeny magyar részvételről. (A Statútum ratifikációs okirata magyar részről 2001. november 30-án letétbe helyezésre került.)
4
-
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője rövid tájékoztatót tartott a kulturális javak védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény II. Kiegészítő Jegyzőkönyve magyar megerősítésének helyzetéről.
-
Napirenden szerepeltek a Gyermek Jogairól szóló Egyezménynek a gyermekek háborús konfliktusba történő bevonásáról szóló Fakultatív Jegyzőkönyv aláírásával és ratifikációjával összefüggő kérdések.
-
A Bizottság foglalkozott a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatának zökkenőmentes tevékenységét nehezítő gondokkal. A szolgálat nemzetközi egyezményekben meghatározott feladata a háborús konfliktusok vagy természeti csapások következtében egymástól elszakadt családtagok felkutatása, a családok egyesítése és a családi kapcsolatok helyreállítása. A 90-es évek elejétől az új adatvédelmi törvény és egyéb rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a szervezet alanyi jogon hozzáférjen a - fenti feladatok ellátásához - szükséges személyi adatokhoz. A kérdésben érintett hivatalok és önkormányzatok esetenként méltányosságból kiadták a kért adatokat, ugyanakkor hosszú távon ez a gyakorlat nem nyújt megnyugtató megoldást. Minthogy a nehézségek továbbra is fennállnak, a Magyar Vöröskereszt a kérdés megoldását a vonatkozó jogszabály módosításával tartja elképzelhetőnek. A téma széleskörű áttekintésében Bizottság mellett az ICRC budapesti regionális képviselete is részt vesz.
-
A Bizottság kezdettől fogva szorosan együttműködik az ICRC budapesti regionális képviseletével, amelytől értékes segítséget kap. A képviselet tagjai rendszeresen részt vesznek a Bizottság ülésein és tájékoztatót tartanak a humanitárius jog időszerű kérdéseiről, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt Mozgalom tevékenységéről.
-
Az ICRC kezdeményezésére a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársai jelentést készítettek a Nemzetközi humanitárius jog magyarországi végrehajtása és terjesztése címmel. A Bizottság több alkalommal napirendjére tűzte a jelentés megvitatását. A végleges változat elkészítésekor a jelentés szerzői figyelembe vették a Bizottság tagjainak észrevételeit.
V. Nemzetközi tanácskozások − A Bizottság megalakulása óta tevékenyen részt vesz a nemzetközi humanitárius jog témájában rendezett hazai és külföldi tanácskozásokon. Ezek közül a legfontosabbakat emeljük ki: − 1999 szeptemberében a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az ICRC közös szervezésében nemzetközi humanitárius jogi szimpózium került megrendezésre az 1949. évi
5
Genfi Egyezmények 50. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson a humanitárius jog elismert hazai és nemzetközi szakértői vettek részt. − A Bizottság tevékenységében különös jelentőségű feladat volt a 2001. február 2-3-án, Budapesten megtartott, a humanitárius jog alkalmazásával és terjesztésével foglalkozó nemzeti tanácsadó bizottságok második európai regionális tanácskozásának megrendezése és lebonyolítása. Az értekezlet szervezésében a Külügy-, a Honvédelmi Minisztérium, az ICRC budapesti regionális Irodája, valamint a Bizottság elnöke és titkára működött közre. A 25 nemzeti tárcaközi bizottság küldötteinek, hat ország megfigyelőinek és nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételével megtartott tanácskozás nyilatkozat elfogadásával zárult. A tanácskozáson elhangzottakról külön kiadvány készült, amelyet az ICRC a résztvevőknek is megküld. − 2001. június 21-22-én, Budapesten rendezték meg az ENSZ egyes hagyományos fegyverekről szóló Egyezményének (CCW) felülvizsgálati konferenciáját előkészítő szakértői értekezletet, amelyen a Bizottságot alelnöke képviselte. A találkozón 32 - elsősorban európai - kormány képviselői és több nemzetközi szervezet, így az ICRC szakértői vettek részt, amelyen javaslatokat fogalmaztak meg a hagyományos fegyverekről szóló ún. CCW Egyezmény 2001. december 11-21. II. felülvizsgálati konferenciájára. − A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútuma megerősítéséről nemzetközi konferencia került megrendezésre 2001. október 15-16-án az Alkotmány- és Jogpolitikai Intézet (COLPI), a Külügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közreműködésével, amelyen a Bizottság számos tagja is részt vett. VI. Következtetések és javaslatok: A Bizottság, az általa tanulmányozott kérdések, különösen a nemzetközi humanitárius jog magyarországi oktatásáról készített jelentésben foglaltak alapján, a következő megállapításokat teszi, és az alábbi javaslatokat ajánlja az illetékes minisztériumok és hatóságok figyelmébe: a) Következtetések A Bizottság megállapítja, hogy:
6
1) a Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó területeken és oktatási intézményekben, különösen a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a nemzetközi humanitárius jog oktatása megfelelő; 2) a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó területeken és oktatási intézményekben - pl. a Rendőrtiszti Főiskolán - általában megfelelő súllyal kezelik a humanitárius jog oktatásának kérdését, de bizonyos területeken további erőfeszítések szükségesek; 3) az egészségügyi felsőoktatás intézményeiben nem folyik nemzetközi humanitárius jog oktatás; 4) a vörös kereszt embléma ismertsége megfelelő és használata azonban nem mindig felel meg a nemzetközi előírásoknak; 5) a kulturális javak jelzését és védelmét szolgáló kék pajzs embléma a közvélemény előtt alig ismert és használata kevésbé elterjedt (megjegyzendő, hogy a vonatkozó rendeletek és végrehajtási utasítások már léteznek); 6) a Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatának zökkenőmentes működéséhez szükséges adatokhoz való hozzáférés alanyi jogon történő biztosításához jogszabály-módosításra lenne szükség; 7) a Magyar Vöröskereszt a kormányhatározat alapján biztosította a Bizottság titkársági háttérét és segítette munkáját és a Bizottság a jövőben is számít a Szervezet hatékony közreműködésére. b) Javaslatok 1) Az Oktatási Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó intézményekben, ahol a nemzetközi jog oktatásával foglalkoznak (pl. a jogtudományi karokon, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakokon), a nemzetközi humanitárius jog oktatására fordítsanak fokozottabb figyelmet. 2) Az oktatásban fontos célcsoportok lehetnek a jövőben az újságírók képzésével foglalkozó intézmények, a média- és kommunikációszakok és a teológiai főiskolák. 3) A Nemzetközi és a Magyar Vöröskereszt terjesztési tapasztalatára támaszkodva, az Ifjúsági Vöröskereszttel együttműködve célszerű projekt kidolgozása a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében. 4) Készüljön humanitárius jogot bemutató tananyag az általános és középiskolások számára, amelyhez a Bizottság tagjai felajánlják közreműködésüket. 5) Készüljön tanulmány a Bizottság, a Magyar Vöröskereszt és az ICRC budapesti regionális képviselete közreműködésével, a vörös kereszt embléma védelmének jogszabályi szintű, a jelenleginél hatékonyabb szabályozásáról.
7
6) A vörös kereszt embléma és a kulturális javak védelmét szolgáló kék pajzs embléma tekintetében,
illetve
azok
megfelelő
használatára
vonatkozóan
hasznosnak
látszik
ismeretterjesztő előadások, tájékoztatók tartása, esetleg a média bevonásával felvilágosító kampányok szervezése a közvélemény számára. 7) A Bizottság képviselői vegyenek részt 2002. március 25-27-én, a nemzeti tanácsadó bizottságok Genfben tartandó első világértekezletén. 8) Az ICRC közreműködésével kerüljön sor tudományos tanácskozásra Budapesten, 2002-ben, az 1949. évi Genfi Egyezmények 1977. évi két Kiegészítő Jegyzőkönyvének 25. évfordulója alkalmából. 9) A Bizottság kéri a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, hogy a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában 1954-ben kelt egyezmény 1999. évi II. kiegészítő jegyzőkönyvének megerősítése érdekében tegyék meg a szükséges lépeseket. A Bizottság köszönetet mond a Külügyminisztériumnak, a Honvédelmi Minisztériumnak és a Magyar Vöröskeresztnek az egyes rendezvényeken nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásért. A Bizottság a jövőben is számít valamennyi érintett minisztérium tevékeny és hatékony együttműködésére hazai és nemzetközi rendezvényein. A nyújtott támogatásért kifejezi köszönetét a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Budapesti Regionális Képviseletének és a Magyar Vöröskeresztnek. Budapest, 2002. január 31.
Dr. Prandler Árpád Nemzeti Tanácsadó Bizottság elnöke
