Állásfoglalás a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben fennálló különféle szolgáltatói közzétételi kötelezettségek teljesítési módjával kapcsolatban A pénzügyi intézmény állásfoglalás iránti kérelemmel (Beadvány) fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben fennálló különféle szolgáltatói közzétételi kötelezettségek teljesítési módjával kapcsolatban. I. TÉNYÁLLÁS A Beadványban foglaltak szerint a Bank vizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy az általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben, a vonatkozó jogszabályok által az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben (bankfiókjaiban) közzétenni, kifüggeszteni rendelt üzletszabályzatok és egyéb szabályzatok, hirdetmények, kondíciós listák, valamint ügyféltájékoztató anyagok (a továbbiakban együtt: Tájékoztatók) elhelyezésére irányuló kötelezettségének a jelenlegi, papír alapú kifüggesztés helyett elektronikus ügyfélterminálon keresztül tegyen eleget. A Bank jelenleg bankfiókjai ügyfélterében papír alapon, nyomtatott formában elérhetővé tett - azok nagy száma miatt az ügyfelek által nehezebben kezelhető, és kereshető, kevésbé ügyfélbarát - tájékoztató anyagok helyett valamennyi bankfiókjának ügyfélterében egy egyértelműen jelölt, feltűnő helyen, kizárólag a Tájékoztatókat megjelenítő elektronikus ügyfélterminált helyezne el, melyen keresztül a Bank ügyfelei különösebb informatikai tudást nem igénylő nagy méretű érintőképernyős felületen, felhasználóbarát, könnyen kezelhető, egyszerű és áttekinthető módon érhetnék el a Tájékoztatókat. A Beadvány szerint az ügyfélterminál fentieken túlmenően szükség szerint a Tájékoztatók adott időszakon belüli módosulásának kiemelt megjelenítésére, ily módon a hirdetmény figyelemfelhívó céljának fokozottabb ellátására, továbbá az elektronikus megtekintésen túl a kívánt tájékoztató ügyfél általi kinyomtatására is alkalmas lenne. II. A JOGKÉRDÉS A Bank a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal, valamint befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben fennálló közzétételi kötelezettségek módjával kapcsolatban az alábbi jogértelmezési kérdéssel fordult az MNB-hez: Eleget tesz-e a Bank a Tájékoztatók bankfiókban történő hirdetményi közzétételére, kifüggesztésére, nyomtatott formában elérhetővé tételére irányuló, a vonatkozó jogszabályok - ide értve különösen a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 271. §, 279. § (13) bekezdése, 288 § (13) bekezdése, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009 évi LXXXV. törvény (Pft.) 29. §, 31. § és 62/J. §-a, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (Fnyht.) 18. § (3)-(4) bekezdései, a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről szóló 22/2008 (II.7.) Korm. rendelet (ÜszR.) 5. § (1) bekezdése, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI torvény (Kbftv.) 139. § (1) bekezdése - által előírt kötelezettségének, ha ezen közzétételre a Beadványban megjelölt elektronikus módon kerül sor? III. A BANK JOGI ÁLLÁSPONTJA A Bank álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a II. pontban hivatkozott jogszabályok egyike sem határozza meg a hirdetmény fogalmát, annak formai megjelenítési módját szabályozó, korlátozó rendelkezést, továbbá nem rögzíti, mit tekint „kifüggesztés” alatt, miközben a technikai lehetőségek rohamos, jelentős fejlődése jellemzi napjainkat, a hirdetménnyel/kifüggesztéssel elérhetővé tétel általános céljából, a jogalkotó által ennek előírásával elérni kívánt célból kell kiindulni. A Bank álláspontja szerint ez vélhetően nem más, mint hogy az ügyfelekkel való elsődleges, hagyományos kapcsolattartási pontokon (jelen esetben a bankfiókokban) ezek a
szolgáltatás ügyfelek általi igénybevétele szempontjából kiemelt fontosságú információkat tartalmazó dokumentumok figyelem felhívására alkalmas módon kerüljenek megjelenítésre, azokat a tudatosan, elvárható gondossággal eljáró ügyfél könnyen észlelhesse, bármikor megtekinthesse. A Beadványban kifejtett elektronikus ügyfélterminál annak hivatkozott jellemzőivel és funkcionalitásával – külön is hangsúlyozva azt a körülményt, hogy az ügyfelek továbbra is választhatják az elektronikusan megtekintett dokumentum kinyomtatását, így papír alapon történő elérését – a Bank álláspontja szerint mindenben eleget tesz a hirdetményi tájékoztatás előírásával elérendő jogalkotói célnak, sőt a Tájékoztatók rendszerezettebb, könnyebben kereshető megjelenítésével ügyfélbarátabb, egyben környezetbarátabb tájékoztatási forma, mely alkalmas a hivatkozott jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésére. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Az MNB előzetesen rögzíteni kívánja, hogy a felügyeleti tevékenységgel összefüggő állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése vagy keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. Az állásfoglalások kiadásának célja, hogy jogi normák által nem szabályozott kérdésekben vagy többféleképpen értelmezhető, adott esetben egymásnak ellentmondó jogi szabályozás esetén az MNB saját álláspontját ismertesse annak érdekében, hogy az állásfoglalást kérő az MNB – nem kötelező erejű – állásfoglalása ismeretében kialakíthassa saját jogi álláspontját. Az állásfoglalás kiadásának keretei között nincs lehetőség arra, hogy az állásfoglalás iránti kérelmet előterjesztő megvalósítani tervezett konkrét intézkedéseit, eljárását az MNB előzetesen jóváhagyja. Az MNB a felügyelt intézmények tevékenységét, egyedi gyakorlatát hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében vizsgálja és értékeli. A fentiekre figyelemmel a Bank által felvetett jogértelmezési kérdésben az MNB álláspontja az alábbi: Ad.1. A Hpt-ben foglalt közzétételi kötelezettség A Beadványban megjelölt jogszabályi rendelkezések különböző módon határozzák meg a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben fennálló, Bankot terhelő közzétételi kötelezettség módját. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 271. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi intézmény az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi a) általános szerződési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait, b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket, c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét. (2) A pénzügyi intézmény az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja a) üzletszabályzatait, és b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat. A Hpt. 279. § (13) bekezdés szerint a Hpt. 279. § (4) bekezdésben nem szabályozott szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. A Hpt. tehát rögzíti, hogy a pénzügyi intézménynek elérhetővé kell tennie általános szerződési feltételeit, üzletszabályzatait, az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal és jogügyletekkel kapcsolatos konkrét szerződéses feltételeit, a szolgáltatások nyújtása során alkalmazott
kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét is. A Hpt. továbbá leszögezi azt is, hogy amennyiben azt az ügyfél kéri, a pénzügyi intézmény ingyenesen köteles rendelkezésre bocsátani az üzletszabályzatát és a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatait is. Ezen kérésnek a teljesítése a gyakorlatban az ügyfelek számára nyitva álló helyiségekben kifüggesztett dokumentumok kézbeadásával történik. A Hpt. fenti rendelkezései a közzététel módjaként hirdetményi, illetve elektronikus utat írnak elő. Az elektronikus úton történő hozzáférhetővé tétel jellemzően a pénzügyi intézmény honlapján történő megjelenítést jelent, ugyanakkor a hirdetményi közzétételre vonatkozóan a jogszabály nem ad pontos meghatározást. Az MNB álláspontja szerint azokban az esetekben amikor a jogszabály a Tájékoztatók közzétételéről rendelkezik, lehetőség van a papír alapú közzététel helyett a Tájékozatók – Beadványban foglaltak szerinti – elektronikus ügyfélterminálon keresztül történő közzétételére is. Az elektronikus közzétételre azonban kizárólag ugyanazon feltételek mellett van lehetőség, mintha az adott tájékoztatás papír alapon történne meg, vagyis a Bank az elektronikus ügyfélterminál használatát díjmentesen köteles az ügyfelek számára biztosítani. A Banktól a fentieken túl elvárható továbbá, hogy amennyiben a tájékoztatás fenti formáját választja, papír alapon továbbra is nyújtson tájékoztatást az ügyfelek részére a bankfiókban arról, hogy mely dokumentumok érhetőek el az elektronikus ügyfélterminálon keresztül, illetve, amennyiben az ügyfélnek nehézséget okoz az elektronikus ügyfélterminál használata, nyújtson segítséget a bankfiók ügyintézője az ügyfél számára az ügyfélterminál használatában. A Hpt. 288. § (13) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszkezelési szabályzatot a honlapján közzéteszi és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti. A Hpt. a panaszkezelési szabályzat közzétételének módjára vonatkozóan a kifüggesztés fogalmát használja. Az MNB álláspontja szerint mindez azt jelenti, hogy a panaszkezelési szabályzatot a pénzügyi intézmény papír alapon bocsájtja az ügyfelek rendelkezésére, a kifüggesztés fogalma ugyanis nem feleltethető meg a közzététel – pénzügyi intézmény számára szélesebb mozgásteret biztosító – fogalmának. Ad.2. A Pft-ben foglalt közzétételi kötelezettség A Pft. 29. § (1) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfelet az ügyfél egyszeri fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően köteles a 31. §-ban foglaltakról honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni. (2) A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének egyértelműen, közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tesz eleget. (3) A pénzforgalmi szolgáltató e tájékoztatási kötelezettségének az egyszeri fizetési megbízási szerződés egy példányának rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet, ha az tartalmazza a 31. §-ban meghatározott adatokat. (4) Az ügyfél kérésére a pénzforgalmi szolgáltató köteles a tájékoztatást és a szerződési feltételeket papíron vagy tartós adathordozón átadni. A Pft. 31. § (1) bekezdése alapján a pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról köteles az ügyfelet tájékoztatni: a) azokról az adatokról vagy egyedi azonosítóról, amelyek a fizetési megbízás teljesítéséhez szükségesek, b) a pénzforgalmi szolgáltatás teljesítésének időpontjáról, c) tételesen az ügyfél által a pénzforgalmi szolgáltató részére fizetendő valamennyi díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről, és d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó tényleges vagy referenciaárfolyamról. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a pénzforgalmi szolgáltató köteles a 10. §-ban meghatározott adatokról az ügyfelet honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve tájékoztatni.
A Pft. pontokba szedve, egzakt módon határozza meg az adatok és információk azon körét, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatónak az egyszeri fizetésekre vonatkozó szerződés megkötését megelőző szakaszban kell megadnia. Ezeket az információkat az ügyfélnek a szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően kell rendelkezésére bocsátani. A tájékoztatás módját illetően a törvény az egyértelműséget, a közérthetőséget, a pontosságot, a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvének használatát írja elő, mint követelményt, ugyanakkor a Pft. 29. § (4) bekezdése alapján az egyszeri megbízások esetében kizárólag az ügyfél erre irányuló kérése esetén köteles a pénzforgalmi szolgáltató a szerződési feltételeket papíron vagy tartós adathordozón átadni. Egyebekben – vagyis ha az ügyfél erre irányuló kérelmet nem terjeszt elő – ezen információknak az ügyfél számára könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük, vagyis a pénzforgalmi szolgáltató ezeket honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helységben kifüggesztve teszi hozzáférhetővé. A fentieket figyelembe véve abban az esetben, ha az ügyfél erre vonatkozó kérelmet terjeszt elő, a szerződési feltételeket a Bank papír alapon köteles az ügyfél rendelkezésére bocsátani, ennek hiányában az Ad.1.-ben kifejtettek az irányadóak, vagyis ahol a törvény a kifüggesztés kötelezettségét írja elő a Bank számára, az MNB a papír alapú közzétételt várja el. Ad.3. Az Fnyht-ben rögzített közzétételi kötelezettség Az Fnyht. 18. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben kell közzétenni. Az Fnyht. 18. § (4) bekezdése alapján a referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek az (1) bekezdéstől eltérően a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a hitelező a fogyasztót rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. Az Fnyht. - a törvényi indoklás szerint - a hitel kamatfeltételeinek módosításával kapcsolatban általános szabályként rögzíti, hogy az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, illetve a törlesztőrészleteket illető módosításokról a hitelező a fogyasztót a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni. Költség- és díjmódosítás esetén e tájékoztatást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal kell nyújtani. A tájékoztatást ebben az esetben papíron vagy más tartós adathordozón, azonosított elektronikus úton kötött hitelszerződés esetén ugyanilyen - azonosított elektronikus - úton kell közölni. Az elektronikus úton történő tájékoztatás valamennyi elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén kötelező. Speciális szabályok vonatkoznak az állami kamattámogatással nyújtott hitelek kamatának, díjának vagy költségének egyoldalú módosítására vonatkozóan, e termék esetén a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal, hirdetményben kell a fogyasztót tájékoztatni. Tekintettel arra, hogy a hirdetmény útján történő tájékoztatásra vonatkozóan a Pft. sem ad pontos meghatározást, az MNB álláspontja szerint ebben az esetben is lehetőség van a papír alapú közzététel helyett – a Beadványban foglaltak szerinti – elektronikus ügyfélterminálon keresztül történő közzétételére is, az Ad.1. pontban kifejtettek figyelembe vételével. Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a feleknek lehetősége van megállapodni abban, hogy a hitelező tájékoztatási kötelezettségének a honlapján keresztül vagy az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett tájékoztatás útján tegyen eleget. Abban az esetben tehát, ha a tájékoztatás módjaként a felek a kifüggesztésben állapodnak meg, úgy a Bank tájékoztatási kötelezettségének papír alapon kell eleget tennie.
Ad.4. Az ÜszR. Beadványban hivatkozott rendelkezése
Az ÜszR. 5. § (1) bekezdés szerint a vállalkozás az üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségeiben kifüggeszti, továbbá elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi, lehetővé téve az ügyfél számára annak tárolását és előhívását. A Korm. rendelet tehát szintén kétféle módon határozza meg a Tájékoztatók ügyfelek részére történő rendelkezésre bocsátását; egyrészt kifüggesztéssel, másrészt elektronikus úton. Ad.5. A Kbftv. hivatkozott rendelkezése A Kbftv. 139. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az a)-r) pontban meghatározott információkat. A befektetési alapokra vonatkozó, jogszabályban meghatározott információkat a pénzügyi intézmény egyrészt köteles a honlapján közzétenni, másrészt nyomtatott formában elérhetővé tenni. Ebben az esetben tehát a Bankot terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítésének módja tekintetében a jogszabály konkrét rendelkezést fogalmaz meg, amelytől eltérni nem lehet. Összefoglalva a fentieket, abban az esetben amikor a jogszabály a tájékoztatási kötelezettség módjaként a Tájékozatók közzétételét, illetve azok rendelkezésre bocsájtását írja elő, az MNB álláspontja szerint lehetőség van az elektronikus ügyfélterminálok alkalmazására. Ebben az esetben az MNB elvárja a Banktól, hogy a bankfiókban papír alapon nyújtson tájékoztatást az ügyfélterminálon elérhető dokumentumok köréről, valamint felhívja az ügyfelek figyelmét arra, hogy az ügyfélterminál használatát illetően a bankfióki munkatársakhoz fordulhatnak segítségért. Mindezekkel párhuzamosan az MNB természetesen szükségesnek tartja annak biztosítását is, hogy az ügyfelek számára valóban folyamatosan rendelkezésre álljon az ügyfélterminál használatában segítséget nyújtó munkatárs. Abban az esetben ugyanakkor, amikor a vonatkozó jogszabályok a Tájékoztatók kifüggesztését, továbbá kifejezetten a papír alapon történő tájékoztatást írják elő, a Bank továbbra is köteles papír alapon eleget tenni a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének. Az MNB álláspontja szerint az ügyfélterminálon történő tájékoztatás szélesebb körben történő alkalmazásának a tárgyalt jogszabályi rendelkezések ilyen irányú módosítása az előfeltétele. Budapest, 2016. február 22.
