BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelezı Tagozat EU kapcsolatok szakirány
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EU-S TÁMOGATÁSSAL A TISZA-TÓ KÖRNYEZETÉBEN, A MŐKÖDÉS KEZDETI TAPASZTALATAI
Készítette: Papp Vera
Budapest, 2010
Tartalomjegyzék Bevezetés I. A hulladékgazdálkodás általános alapelvei I./2 A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata
II. Az EU csatlakozás környezetvédelmi háttere III. Az EU csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelıséget elısegítı legfontosabb pénzügyi források III/I. ISPA prioritások a települési hulladékkezelés területén
IV. A hulladékgazdálkodás általános irányelvei Magyarországon IV/1. A hulladékgazdálkodási törvény alapelvei IV/2. A GFK Hungária kutatása a magyar lakosság körében
2 4 8 10
12 13 16 18 18
V. Miért van szükség a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerre?
21
VI. Települési környezet – Táj
24
VII. Érintett települések köre
25
VIII. A beruházás pénzügyi forrásai
26
IX. A telepítési helyszín kiválasztásának szempontjai
29
IX./1. A környezeti hatásvizsgálat fıbb megállapításai IX./2. A beruházás elmaradásából származó környezeti hatások
29 30
X. A hulladéklerakó fıbb ismérvei
31
X./1. A lerakón elhelyezhetı hulladékok fajtái és mennyisége
XI. PR tevékenység
32
34
XI/1. A népszerősítést akadályozó tényezık XI/2. A célkitőzések és a megvalósulás összehasonlítása XI/3. A célcsoport meghatározása XI/4. A kérdıív összeállításának szempontjai XI/5. Eredmények XI/6. A kutatást elısegítı és akadályozó tényezık XI/7. Az elmúlt két év (2006-2008) tapasztalatai
XII. A szolgáltatással való megelégedettség, javaslatok XII/1. Problémák a szolgáltatással kapcsolatosan XII/2. Megoldási javaslatok a hulladékgazdálkodás színvonalának javítása Érdekében
Mellékletek Összegzés Irodalmi jegyzék
35 36 37 38 39 41 42
43 44 48
51 53 55
1
BEVEZETÉS
„A múzeumok a múltat ırzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövıt.” T. Ansons
A környezetvédelem – mint intézményesült társadalmi tevékenység – Magyarországon csak az 1960-as, 1970-es évtizedben jelent meg. A tudatos környezetvédelmi cselekvés kialakulása a legfejlettebb országokban az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére tehetı, amelyet fıként a népességrobbanás, a gazdasági teljesítmények gyors növekedése, valamint az urbanizációs folyamatok következményei kényszerítették ki. Magyarországon az említett nemzetközi tendenciák érvényesülése mellett a környezetvédelmi gondolat megjelenése, megerısödése, majd intézményesülése a gazdaságilag fejlett országokhoz képest késıbb következett be. Az elmúlt évtizedek mőszaki, gazdasági fejlıdése, a fokozódó urbanizáció következtében rendkívüli mértékben megnıtt szintén a hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentısége is, amely ma már a környezetgazdálkodási tevékenység egyik kiemelt feladatkörének tekinthetı.
A
hulladékok
környezetkárosító
hatásának
felismerése
mellett
egyre
nyilvánvalóbbá vált a hulladékok szerepe a természeti erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodásban, valamint az anyag- és energiagazdálkodásban. Világszerte növekvı gond az anyag- és energiatakarékos gazdaság kialakítása, amely törekvés jelentıs kihívás a hulladékgazdálkodás számára.
A hulladékok keletkezésének megelızése, a keletkezı hulladékok hasznosítása, feldolgozása, illetve a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítása csökkenti a természeti erıforrások igénybevételét, valamint az elhasználódott anyagok hulladék formájában a természetbe való visszakerülését, továbbá eredményesen segíti a gazdaság hatékonyságát.
Napjainkban Magyarországon évente 300-450 kg/fı háztartási és összetételében ahhoz hasonló ipari-kereskedelmi hulladék keletkezik, amely jelenleg nagyrészt lerakásra kerül. A fejlett
országokban
e
hulladékok
jelentıs
részét
értékes
alapanyagként,
másodnyersanyagként és másodlagos energiaforrásként hasznosítják.
A települési hulladékok elhelyezése ma településeink egyik legégetıbb gondja.
2
illetve
E hulladékok elıkészítése, a hasznos összetevık (fémek, mőanyagok, üveg, papír, illetve szerves anyagok) elkülönítetten történı kinyerése nemcsak az elhelyezés gondjait enyhíti, illetve oldja meg, hanem hasznos nyersanyagokat szolgáltat a gazdaságnak.
Összességében a hulladék hasznosítása a települési hulladék kezelését gazdaságossá is teheti, mind a nemzetgazdaság, mind az adott település számára. Nem hagyható figyelmen kívül a hulladékkezelés és -felhasználás mint új iparág gazdaságélénkítı szerepe sem.
Magyarország Európai Uniós csatlakozása által nagyon fontossá vált, hogy a régi lerakók helyett, modern korszerő és a környezetet kevésbé terhelı hulladékgazdálkodási rendszereket használjunk. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a környezetkárosító lerakókat rekultiválják, és új hulladékgazdálkodási rendszereket hozzanak létre. A dolgozatom során bemutatom, hogy mennyire fontos egy ilyen beruházás és miként épül fel egy ilyen nagymérető projekt. Kutatásaim egyik része arra irányul, hogy milyen a tájékozottság a lakosság körében a környezetvédelemmel kapcsolatban, milyen lépések történtek a hulladéklerakóval való megismertetésük érdekében, és hogyan lehetne még ezen javítani. Másrészt szerettem volna választ kapni, hogy milyen a szolgáltatással való megelégedettség, és a színvonal javulása érdekében milyen lépéseket lehetne még tenni.
Az elsı részben felvázoltam a hulladékgazdálkodás általános irányelveit, az Európai Unió általános környezetvédelmi irányelveit, valamint a megfogalmazott célokat, amiknek a megvalósítása égetıvé vált a csatlakozásunkkal. A dolgozat második felében mutatom be a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert. Fontosnak tartottam, hogy leírjam miért is van szükség az épülı hulladéklerakóra, milyenek a beruházás paraméterei, mennyire tartja fontosnak a beruházást és egyáltalán a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket a lakosság. Kutatásom során választ szeretettem volna kapni, hogy a megvalósulás után milyen a szolgáltatásokkal való megelégedettség.
3
I. A hulladékgazdálkodás általános alapelvei A hulladék fogalma:
Az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkezı, helyben feleslegessé váló anyag, tárgy, melléktermék stb. melyet eladni és felhasználni nem tud, s melynek elhelyezésérıl gondoskodni kell, hulladék mindaz, ami az egyénnek adott helyen és idıben használhatatlanná válik, vagyis a hulladék nem jó helyre közvetített energia-források összessége.
I/1. A fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem
Mindenekelıtt szeretném tisztázni a fenntartható fejlıdés fogalmát és azt, hogy miként kapcsolható össze a környezetvédelemmel. A szemléletmód, amelyre utal a fogalom, felismerhetı az Európai Unió hulladékgazdálkodási stratégiájában, ezáltal tükrözıdnie kell a Magyarországon kitőzött célokban is, melyek erre a területre vonatkoznak. A fenntartható fejlıdés fogalma világszerte közismerten a Brundtland, a WHO elnökének jelentésében került megfogalmazásra, mely szerint „A fenntartható - harmonikus - fejlıdés a fejlıdés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetıségétıl”. (Forrás: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1., Köztisztasági Egyesülés munkacsoport, 2002.) A megfogalmazás két kulcsfontosságú fogalommal dolgozik: a szükségletek és a korlátozások eszméjével, azaz a szükségletek kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. A növekvı szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak a harmonikus fejlesztés lehet hosszútávon fenntartható. Az a fejlesztés harmonikus, melyben az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével. A világ fejlett ipari országaiban a környezet-gazdaság-társadalom hármas viszonyrendszerét illetıen az utóbbi évtizedben jelentıs váltás tapasztalható. A kormányzati környezetpolitikák a korábbi szőken értelmezett környezetvédelemtıl érzékelhetıen
elmozdultak
a
fenntartható
fejlıdés
széleskörő
célrendszerének
megfogalmazásáig, mely a korszerő környezet-politikai programok vezérelvévé vált. A fenntartható fejlıdés lényege, hogy az általános fejlıdés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, mőszaki és környezeti feltételek között. A
4
fogalomban nemcsak az ökológiai kölcsönös függıség és az egyensúly-fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelısség is. Olyan fejlıdésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövı generációk életfeltételeit. Ennek alapját képezi a természeti erıforrásokkal való ésszerő és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása. A fenntartható fejlıdés szemléletmódját tükrözik az EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei, melyekbıl a legfontosabbak a következık: •
A megelızés elve, amely a következı hatásokkal jár: - adott projekt tervezésének elsı szakaszában figyelembe kell venni a mőszaki beruházások környezeti hatásait, - technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével, - elkerülendı a természeti erıforrások használatának ökológiai egyensúlyt károsító hatása.
A megelızésnek két lehetısége van:
a technológia útján történı megelızés, illetve
a termékek útján történı megelızés.
Ma már a legtöbb környezetpolitika a megelızés elvét követi és nem utólagosan próbálja elhárítani a bekövetkezett káros hatásokat. A technikai fejlıdésnek olyan irányt kell szabni, amely a lehetı leghatékonyabban és elfogadható társadalmi költséggel oldja meg az életminıség javítását és a környezet védelmét. Hosszú távon valódi megoldást a szennyezés elkerülése, olyan fogyasztási és termelési gyakorlat kialakítása jelenti, amely eleve kisebb környezetszennyezéssel jár.
•
Az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.
•
A gyártói felelısség elve alapján a termék elıállítója felelıs a termék és a technológia jellemzıinek
a
hulladékgazdálkodás
követelményei
szempontjából
kedvezı
megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsı behatásokkal
szembeni
ellenálló
képességét,
a
termék
élettartamát
és
újrahasználhatóságát, a termék elıállításából és felhasználásából származó, illetve a termékbıl keletkezı hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történı hozzájárulást is. 5
•
A megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük.
•
Az elvárható felelıs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetıségeinek megfelelıen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelı hatása a legkisebb mértékő legyen.
•
Az elérhetı legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mőszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentı folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentı anyagok kiváltására, illetıleg a környezetkímélı hulladékkezelı technológiák bevezetésére.
•
A szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is.
•
A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehetı legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor.
•
A regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelı létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelı területi győjtıkörő létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.
6
Az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének
•
figyelembevételével - a képzıdı hulladékok teljes körő ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelı ártalmatlanító hálózatot célszerő kialakítani és üzemeltetni.
A fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel,
•
egymásra épülı lépésekben, az érintettek lehetıségeinek és teherviselı képességének figyelembevételével kell elérni.
A példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban
•
érvényesítik a törvény céljait és elveit.
A költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a
•
hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendı költségek a lehetı legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
•
A végleges ártalmatlanítás optimalizálása alapelvként azon hulladékokra vonatkozik, amelyeket nem lehet újrahasználni vagy újrafeldolgozni. A legelterjedtebben alkalmazott módszerek a rendezett lerakás és a termikus ártalmatlanítás.
A környezetet érı szennyezések és káros hatások a különféle gazdasági-társadalmi tevékenységekhez (termelés, elosztás, fogyasztás) kapcsolódnak ezért ezek megelızése, csökkentése vagy utólagos felszámolása a környezeti szempontoknak más politikákba (pl. ipar-, energetika-, közlekedés-, mezıgazdasági politika stb.) való beépítését teszi szükségessé. Ez konstruktív partneri viszony kialakítását feltételezi a központi, a regionális és a helyi kormányzatok között. (Feladatok a XXI. Századra – Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia dokumentumai – Föld napja Alapítvány Bp. 1993., 2000. évi XLIII. törvény alapján)
7
I./2 A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata
Mint ahogy említettem a fenntartható fejlıdés három dimenziót foglal magában (környezet, gazdaság, társadalom). Ezek közül most a környezetvédelem céljait szeretném ismertetni: •
az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása,
•
az emberi beavatkozás hátrányaitól a levegı, a víz, a talaj és a növény- és állatvilág megvédése,
•
az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.
E célok érdekében a környezetvédelmi tevékenység kiterjed: •
a környezetet szennyezı és károsító kibocsátások csökkentésére, illetve megakadályozására (termelés- és termékintegrált környezetvédelem),
•
a környezetet szennyezı és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére,
•
valamint ezen hatások döntıen mőszaki eszközökkel és módszerekkel történı redukálására (additív-környezetvédelem),
•
végül, de nem utolsósorban a bekövetkezett környezetszennyezések, környezeti károk felszámolására (szanáló környezetvédelem).
A fenntartható fejlıdés szempontjából domináns szerepe van a megelızést szolgáló környezetvédelmi szemléletnek, amely lényegében a termelésbe integrált - annak szerves részét képezı - környezetvédelmi tevékenységet jelent. A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési, fogyasztási technológia teljes vertikumába szorosan beépült, annak tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenırzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese, amely alapvetıen a technológia és az ennek révén elıállított termék környezetszennyezı hatásainak megelızésére szolgál. Az ember tevékenysége szükségletei kielégítésére irányul, amely a termelés és a fogyasztás folyamatában valósul meg, e folyamat létfenntartásunk alapvetı feltétele. A termelési folyamatba nyersanyagokat vagy alapanyagokat, energiát, segédanyagokat és közegként levegıt és vizet viszünk be. Ennek következtében a termelési folyamat során hulladék keletkezik, amelyrıl szintén nekünk kell gondoskodnunk. Az 1992-ben Rio De Janeiro-ban tartott környezetrıl és fejlıdésrıl szóló ENSZ konferencia (UNCED/Earth Summit) volt az elsı globális fórum, ami a fenntarthatóság jegyében az egész világra kiterjedı összefogást és cselekvést szorgalmazta. A találkozón a tagállamok közösen elfogadtak egy átfogó munkaprogramot, amit Agenda 21 (Forgatókönyv a 21. századra) névre
8
kereszteltek. A program 150 alapprogramot és 2509 tevékenységet foglal magába. Bár számos ellentmondás található benne és helyenként látásmódja sem elég gyakorlatias, a program mégis több szempontból forradalminak tekinthetı: ez az egyetlen globálisan elfogadott és elismert alapkı, ami segíthet felkészülni a világ lakossága elıtt álló környezeti és fejlıdési kihívásokra; példa nélkül álló kezdeményezés az emberek széles körben történı bevonására az ıket közvetlenül érintı folyamatba. A program 9 „fıcsoportba” (major groups) sorolja a civil társadalom tagjait (Nık, Gyerekek és Ifjúság, İslakosok, Civil Szervezetek, Munkások és Szakszervezetek, Önkormányzati szervek, Üzleti szféra és Ipar, Tudományos és Mőszaki Szervezetek és Farmerek) alapvetı szerepet tulajdonítva nekik a fenntartható fejlıdés jegyében folyó tevékenységek végrehajtásában és értékelésében. Az Agenda 21 szemlélete szerint a fenntarthatóság elérésében mindenkinek feladatot és felelısséget kell vállalnia, nem szőkíti azt le csupán néhány kormányközi testület vagy a nemzeti politikák hatáskörévé. A globális Agenda 21 része és megvalósulásának feltétele a „Local Agenda 21” (Helyi Forgatókönyvek a 21. századra). A fenntartható fejlıdés gondolata és gyakorlati megvalósítása központi eleme úgy a globális, mint a regionális, nemzeti és lokális programoknak (beleértve ezekbe az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramját és a magyar Nemzeti Környezetvédelmi Programot is). Ennek keretében az Európai Unió környezetpolitikájának célkitőzései és elvei legfıképpen azt a célt szolgálják, hogy megelızzék, csökkentsék és - amennyire lehet – küszöböljék ki a szennyezést (fıleg a forrásnál), szennyezı fizet elv alapján biztosítsák a források megbízható kezelését, és tiszta vagy tisztább technológiák használatát. Mindez teljes összhangban van az Európai Unió Alapító Szerzıdésének 130-as cikkelyével, az Európai Bizottság, a Szerzıdésben meghatározott és az Európai Unió Tanácsának valamint a tagállamok kormányai 1993. február 1-jén a környezetre és a fenntartható fejlıdésre vonatkozó politika és intézkedés közösségi programjával. (Tiszafüred város Környezetvédelmi Programja – Környezeti állapotfelmérés)
9
II. Az EU csatlakozás környezetvédelmi háttere Ahhoz, hogy tisztában legyünk az elvárásokkal a hulladékgazdálkodás területén, meg kell ismernünk a csatlakozással együtt járó kötelezettségeket, és az ezeket megfogalmazó környezetvédelmi politikát. Az Európai Unióhoz történı csatlakozás nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget jelent a fejlett országok közösségéhez, mivel az EU polgárai – a gazdasági jólét mellett – az életminıség fontos tényezıjének tekintik az egészséges környezetet, amit – a környezetszennyezések határokon átterjedı volta miatt – csak a régió országainak közös és összehangolt erıfeszítésével lehet biztosítani. Ez a magyarázata annak, hogy a csatlakozási tárgyalások során a környezetvédelem ügye mindenütt hangsúlyosan jelenik meg és – annak ellenére, hogy az EU az egységes belsı piac feltételrendszerének
megteremtését
és
betartását
tartja
a
legfontosabbnak
–
a
környezetvédelmi vívmányok átvételét, bevezetését és ellenırzési rendszerének kialakítását kiemelten kezelik, azaz a környezetvédelmi erıfeszítések a belépéshez megkívánt, elengedhetetlen feltételként jelentkeztek. Fontos szempont továbbá az EU részérıl az is, hogy a tagországaiban kiépített környezetvédelmi háttéripar a hazai igények kielégítése után újabb piacokat keres, s az Unió alapvetı érdeke, hogy gazdasága egyik legdinamikusabban fejlıdı szektorának további prosperitást biztosítson. Az EU már csak ezért is ragaszkodni fog a környezetvédelmi jogszabályok mielıbbi átvételéhez és bevezetéséhez, mivel annak igen jelentıs beruházási vonzata van. A környezetvédelem és a természeti kincsek megırzése döntı kihívásként jelentkezik az ezredfordulón Magyarországon. Az Európai Unióba vezetı úton Magyarországnak meg kell szüntetnie a környezeti minıség fejlesztése érdekében hozott jogalkotásban és végrehajtásban jelentkezı hiányosságokat, ugyanakkor gondoskodnia kell a társadalmi jólét és a gazdaság versenyképességének a fejlesztésérıl. A
Közösség
elızı
környezetvédelmi
politikáját
az
1993-ban
elfogadott
Ötödik
Akcióprogram, a „Fenntartható Fejlıdés” irányába határozta meg, egyidejőleg meghatározva a fıbb irányvonalakat, követelményeket, prioritásokat. Ezek közül néhány a következıkben foglalható össze: Az elıvigyázatosság elve alapján a veszély, illetıleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;
10
A megosztott felelısség elve, a gyártói felelısség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplıknek együtt kell mőködniük; A szennyezı fizet elv alapján a hulladék termelıje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, illetıleg elıidézıje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; A regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelı létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelı területi győjtıkörő létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; Az Európai Unió létrejöttének alkalmából - Maastrichtben - aláírt Szerzıdésben az elıvigyázatosság és a megelızés elve hangsúlyt kapott és azon alapszik, hogy a környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, a szennyezınek fizetnie kell, és hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell építeni a Közösség egyéb politikájának meghatározásába, és annak végrehajtásába. A Európai Unió jelenlegi környezetvédelmi politikáját a VI. Akcióprogram határozza meg (2001-2010). Ennek az akcióprogramnak a jelmondata: „Környezet 2010: a jövınk a választásunk”, és azt a célt fogalmazza meg, miszerint a környezetvédelmi tennivalókat nemzeti, regionális és helyi szinten kell megvalósítani. Prioritások: -éghajlatváltozás kezelése -természet és biodiverzitás -egyedülálló erıforrás védelme -környezet és egészség -a természeti erıforrások és a hulladékok fenntartható kezelésének biztosítása. Jelenleg a hulladékgazdálkodási szakterületen az EU joganyag átvétele (hazai jogrendbe illesztése) megtörtént, néhány kivételtıl eltekintve, amely esetekben az ország átmeneti mentességet (derogációt) kért. A jogszabályok elıírásai „frissek", hiszen 2001. január 1-én lépett hatályba a hulladékgazdálkodási törvény, majd ezt követıen az összes végrehatási jogszabály. A végrehajtás megkezdıdött, fokozatosan épülnek ki azok a létesítmények, intézmények, amelyek ebben segítenek. A személyi állomány fejlesztése folyamatosan zajlik. 11
2009. július 16-tól minden tagállamnak biztosítania kell – hacsak haladékot nem kapott –, hogy a területén a hulladéklerakókról szóló irányelv hatálybalépése elıtt már meglévı szeméttelepek megfeleljenek az irányelv elıírásainak. Az irányelv célja megakadályozni vagy csökkenteni a hulladék lerakásából eredı, a környezetre, különösen a felszíni vizekre, a talajvízre, a talajra és a levegıre, valamint az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásokat, ezért szigorú elıírásokat határoz meg a lerakók kezelése tekintetében. A 2008-ban győjtött legfrissebb statisztikák szerint a 12 új tagállamban hozzávetıleg 1600 szabálytalan hulladéklerakó mőködik. A Bizottság az egész Unióban ırködik az elıírások betartása felett. Ha egyes tagállami lerakók az európai elıírásoknak való megfelelés hiányában is folytatják tevékenységüket, a Bizottság jogi fellépést mérlegelhet a tagállam ellen.
III. Az EU csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelıséget elısegítı legfontosabb pénzügyi források A
környezetvédelem
feladatainak
teljesítése
csak
nagy
volumenő
beruházások
megvalósításával lehetséges. A feladatok végrehajtásáért felelıs gazdasági szféra, illetve az önkormányzatok anyagi helyzete azonban az esetek döntı többségében nem képes a szükséges környezetvédelmi beruházások teljes mértékő finanszírozására. Így történt ez a Tisza-tavi hulladéklerakó esetében is, melynek megvalósulása az ISPA elıcsatlakozási alap segítségével jöhetett létre. A finanszírozási hiányok részbeni pótlását az állami költségvetés szolgálja a címzett- és céltámogatási
rendszereken,
a
környezetvédelmi
célelıirányzatokon
(Nemzeti
Környezetvédelmi Program, Környezetvédelmi Alap Célfeladat, Önkormányzatoknak nyújtott környezetvédelmi támogatások), a területfejlesztési, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési, valamint a gazdaságfejlesztési célelıirányzatokon keresztül. A strukturális változásokat eredményezı beruházások támogatásához már az EU pénzügyi forrásait is igénybe kell venni. A közös finanszírozás hatékony megvalósítása érdekében a
12
hazai támogatási formák esetén igyekszünk olyan feltételrendszert kialakítani, hogy azok feleljenek meg az EU által biztosított, a csatlakozást elısegítı támogatások feltételeinek. A csatlakozást elısegítı fontosabb EU-os pénzügyi programok a következık:
•
a Phare (Poland, Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) program, a gazdaságfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, emberierıforrás-fejlesztés, környezetvédelem, közigazgatás-fejlesztés területén,
•
az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program, az infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem területén,
•
a Sapard (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program, a mezıgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítı támogatás,
•
a LIFE Környezetvédelmi és Természetvédelmi program, amely az innovatív tevékenységeket, ipari bemutatókat, a helyhatóságok részére mőszaki támogatásokat, a jogalkotást és politikát támogató elıkészítı tevékenységet, valamint a természetes élıhelyek, a vadon élı állatvilág megırzését szolgáló tevékenységeket támogatja.
Hangsúlyozni kell, hogy az elıcsatlakozási alapokat szigorúan csak a tagjelöltek használhatják fel. Miután egy ország csatlakozott, számára már az új tagállamoknak szánt (egyébként jóval jelentısebb) források állnak rendelkezésre. (www.kvvm.hu)
III/I. ISPA prioritások a települési hulladékkezelés területén A hulladékgazdálkodási törvény szellemének megfelelıen a hulladékok kezelésének prioritási sorrendje: 1. Megelızés A megelızésen a hulladékképzıdés megelızését értjük, a keletkezı hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése a feladat. 2. Hasznosítás: A hasznosítás során a hulladéknak – arra alkalmas eljárások alkalmazásával – a termelési ciklusba történı ismételt bevitele történik meg (újrafeldolgozás, hasznosítás, anyagában
13
történı hasznosítás). Tehát a hulladék újrahasznosításáról van szó és energetikai hasznosításról. 1. Ártalmatlanítás Az ártalmatlanítás történhet lerakással, égetéssel vagy hıkinyeréssel, ezenkívül ismertek még fizikai, kémiai, fiziko-kémiai és biológiai módszerek.
A hulladékgazdálkodási célok (a megelızés, hasznosítás, valamint az ártalmatlanítása terén) megvalósításának alapfeltétele a kezelési lehetıségekhez igazodó hulladékgyőjtési, szelektív begyőjtési és elıkezelési módszerek alkalmazása, amelyeket a hulladék feldolgozó kapacitások fejlesztésével párhuzamosan, összehangoltan kell megvalósítani: •
Létre kell hozni az Európai Közösség elıírásainak és normáinak megfelelı és azzal kompatibilis, átfogó jogi, intézményi és érdekorientált alapon mőködı hulladékkezelési rendszereket, továbbá meg kell valósítani a hulladékkezelés tervezési rendszerét és a vonatkozó informatikai hátteret.
•
Meg kell akadályozni a hulladékképzıdést, valamint a hulladékok kezelési igényét – veszélyességük csökkentésével – a minimálisra kell csökkenteni.
•
Növelni kell a hulladékoknak az iparban és a mezıgazdaságban történı hasznosítási arányát, valamint a hasznosításra alkalmas feldolgozó kapacitásokat.
•
Prioritást kell biztosítani a települési hulladékkezelés fejlesztésének.
•
Támogatni kell a települési hulladék szelektív győjtését, a hasznosítható, biológiailag lebomló és a veszélyes összetevık elkülönített kezelését, valamint a komplex regionális begyőjtési és kezelési rendszerek létesítését.
•
Támogatást kell adni integrált kezelési hálózatok kifejlesztéséhez, különös tekintettel a veszélyes hulladékokra.
•
Minthogy az egyetlen mőködı települési hulladékégetı berendezés szennyezıanyag kibocsátása nem felel meg sem a magyar, sem az EU jogszabályoknak, azt új füstgáztisztító részegységekkel kell felszerelni.
•
A települési hulladéklerakóra alapozott projektekben – megfelelı mőszaki eljárásokkal – biztosítani kell a környezet védelemét, valamint a meglévı hulladéklerakók mőszaki elıírásoknak megfelelı rekultivációját/rehabilitációját.
•
Regionális hulladékégetıre, illetve a térségi szilárdhulladék-lerakóra alapozott komplex hulladékkezelési rendszereket kell kialakítani, ahol a szelektív
14
hulladékgyőjtés alkalmazásával a hulladék minél nagyobb hányada hasznosításra kerül. •
Kiemelten kell kezelni a kapcsolódó adminisztratív, felmérési, ellenırzési, tudatformálási feladatokat.
Magyarország 2004. május 1-jével az Európai Unió tagjává vált. Ettıl az idıponttól kezdve megszőntek az elıcsatlakozási alapok által nyújtott támogatások, helyükre pedig a Strukturális Alapok négy alapjának és a Kohéziós Alapnak a forrásai léptek, igaz eleinte csak korlátozott mértékben. 2004 és 2006 között Magyarország az Agenda 2000 által javasolt támogatásnak csak nagyjából a felét kapta, hiszen a dokumentum létrejötte után megváltozott a bıvítés ütemterve, és így az egy-egy ország számára allokált források nagysága csökkent. A keretösszeg csökkentésének másik indoka az volt, hogy a 2004-ben csatlakozott országok – a korábbi bıvítések tagjelöltjeivel ellentétben – jelentıs elıcsatlakozási támogatásban részesültek. (Horváth Gy. – Szaló, 2003) Bár a források elnyeréséhez vezetı utat az elıcsatlakozási programokon keresztül már többször bejárta az ország, igazán komoly kihívásokkal ekkortól szembesült. Már a csatlakozási folyamat során el kellett készíteni egy ún. Nemzeti Fejlesztési Tervet, amelyet minden olyan NUTS II-es szintő régió elkészít, amelynek a támogatási igénye meghaladja az egymilliárd eurót. (Amennyiben az ország teljes területe vagy a régiók jelentıs többsége szeretne egymilliárd eurót meghaladó támogatásban részesülni, célszerő inkább országos szintő fejlesztési tervet készíteni.) Magyarországon ez a terv országos szinten készült el, és meghatározta azokat a prioritásokat és fejlesztési célokat, amelyeket az ország a közösségi juttatások segítségével kíván megvalósítani. Az NFT alapjául szolgált a Közösségi Támogatási Kerettervnek, amely az Európai Bizottsággal megkötött, a 2004-2006-os idıszakra vonatkozott pénzügyi megállapodás volt. A Bizottság tehát e dokumentumban határozta meg, és hagyta jóvá a Magyarország számára e két és féléves idıszakban hozzáférhetı támogatás mértékét.
15
IV. A hulladékgazdálkodás általános irányelvei Magyarországon A hosszútávon fenntartható fejlıdés biztosításának alapvetı feltétele a természeti erıforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erıforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékő terhelését kívánja meg. A következı részben ezeket az irányelveket szeretném bemutatni, hiszen egy hulladéklerakó megvalósulása projektje során ezeket fontos figyelembe venni. A magyar környezetpolitika a fenntartható fejlıdést elısegítı elveit és céljait a hulladékkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. Évi XLIII. Törvény határozza meg. A természeti erıforrások fenntartható használata érdekében támogatja a hulladékképzıdés megelızését
biztosító
anyag-
és
energiatakarékos,
hulladékszegény
technológiák
alkalmazását, a veszélytelenebb, kisebb kockázatot jelentı hulladékot eredményezı anyagfelhasználást, másodsorban a képzıdı hulladék anyag- és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítását, végül a nem hasznosuló hulladék környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot kizáró ártalmatlanítását, ezen belül a környezete hosszú távon is terhelı, hasznos területeket igénybe vevı hulladéklerakás minimalizálását.
A célok elérése érdekében a Hgt. 33.§-a –összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel- a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írja elı, amelyet az Országgyőlés fogad el. Az OHT elfogadását 270 nappal követıen a Környezetvédelmi Fıfelügyelıségek irányításával a területi tervezési statisztikai (nagy) régiókra kiterjedı területi hulladékgazdálkodási terveknek kell készülniük, amelyeket a környezetvédelemért felelıs miniszter rendeletben hirdet ki. A területi tervek kihirdetését 270 nappal követıen a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. Az átfogó tervezési rendszert megalapozó elsı Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelıen elemzi a magyarországi hulladékképzıdés és kezelés mai helyzetét, meghatározza az NKP tervezési periódusához igazodóan a 20032008. között elérendı célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Ezek keretében kijelöli a feladatokat mind a különbözı hulladéktípusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározza a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági
16
szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezıgazdaság és a szolgáltatások területén mőködık között. Az OHT célkitőzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van az Európai Unióhoz történı csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történı igazodásra, a már harmonizált vagy késıbb harmonizálandó vonatkozó közösségi jogi szabályozás tartalmára, illetıleg a „Környezet 2010: A jövınk a mi választásunk” címő, az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára.
Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendı fıbb feladatok: •
csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképzıdési arányt,
•
emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást,
•
meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagkénti felhasználását,
•
minimalizálni kell a lerakással történı ártalmatlanítás igen magas arányát,
•
növelni kell a számos esetben nem megfelelı hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét,
•
fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelı hulladékelhelyezésbıl származó veszélyeztetı forrásokat és szennyezett területeket,
•
növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövetı magatartásnak a mértékét,
•
teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát,
•
erısíteni
kell
a
hatósági
jogérvényesítés
személyi,
szakmai
és
intézményi
feltételrendszerét, •
fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérésellenırzés) eszközrendszerét, különös tekintettel az adatok megbízhatóságára,
•
piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlıdés elvének megfelelı,
hosszú
távon
elınyös
megoldásokat,
a
korszerő,
komplex
hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosítására, •
ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítı kutatást és mőszaki fejlesztést,
17
•
erısíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttmőködést, támogatni kell a helyi. illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített győjtésére és hasznosítására,
•
hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet.
IV/1. A hulladékgazdálkodási törvény alapelvei
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény célja mindenekelıtt az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlıdés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel. Ezen kívül foglalkozik a természeti erıforrásokkal való takarékoskodással, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálásával, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelızésével, a képzıdı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a keletkezı hulladék minél nagyobb arányú hasznosításával, a termelésfogyasztás körforgásában tartásával, továbbá a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélı ártalmatlanításával.
IV/2. A GFK Hungária kutatása a magyar lakosság körében Ezek után szeretnék bemutatni egy felmérést, amelyet a GFK Hungária készített. 2007 májusában 1000 fıt kérdezett meg arról, mennyire tartják fenyegetı veszélynek a klímaváltozást, és mit lennének hajlandóak megtenni a természeti környezet megóvása érdekében. Az eredmények nem túl biztatóak és igaz, hogy sokat fejlıdtünk az EU csatlakozás óta ezen a területen, de van még mit tennünk a környezettudatosabb élet érdekében. A magyar felnıtt lakosság mindössze egyharmadát érdekli a környezetvédelem, mint téma és hasonló arányban vannak azok, akik azt vallják, hogy hajlandóak is tenni környezetünk védelméért. A GFK megvizsgálta a lakosság környezettudatos életmódhoz való viszonyát. Az eredmények rámutatnak, hogy a lakosság mindössze 45 százaléka vallja magáról, hogy valaha is győjtötte
18
szelektíven a szemetet. Legnagyobb arányban az értelmiségiek, legcsekélyebb arányban pedig a társadalom legalsó rétege teszi mindezt. Csak néhányat említve a környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmak közül, amit nap mint nap hallhatunk: klímaváltozás, szelektív hulladékgyőjtés, energiatakarékosság, társadalmi felelısségvállalás, fair trade. Néhány, amelyekbıl építkezve egyre több környezettel kapcsolatos üzenet éri a fogyasztókat, akik sokfélék, sokféleképpen viszonyulnak a környezetvédelmi kérdésekhez. A GfK Hungária kutatásainak eredményei szerint a felnıtt lakosságot különbözı mértékben érdeklik az egyes témák. Amíg a szelektív hulladékgyőjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelısségvállalás még mindig idegenül csengenek az embereknek, a fair trade kifejezést pedig ma még alig ismerik. A kutatás során megállapították, hogy a zöld gondolkodás a kultúrafogyasztás része, ezért nagymértékben kultúrafüggı. A magyarok 45 százaléka állítja magáról, hogy valaha is győjtött szelektív módon szemetet. Azonban ahogy az átlagok megtévesztıek szoktak lenni, ez ezúttal is így van. A szelektív hulladékgyőjtés terén a társadalom egynegyedét kitevı értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyőjtık aránya eléri a 60 százalékot is. Csekélyebb mértékben aktívak a szelektív hulladékgyőjtés terén a kevésbé tehetıs csoportokba tartozók. Ami még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy ma még a fiatalok többsége alacsonyabb hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyőjtés iránt. Ezért mindennél fontosabb, hogy környezettudatos nevelésben részesüljenek, és minden fórumon felhívják a figyelmüket, hogy a kezükben van a jövınk kulcsa. A társadalmilag legszegényebb réteg hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet. Íme az eredmények: • Tízbıl heten hajlandók energiatakarékos izzót használni • Tízbıl hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják • Hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hőtıgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak • A fogyasztók fele állítása szerint elınyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idı kevésbé szennyezi a környezetünket), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le
19
Azok százalékos aránya, akik biztosan vagy valószínőleg hajlandóak megtenni az alábbi tevékenységeket a felmérés szerint: • a hagyományos izzókat energiatakarékosra cserélem 71% • az elektromos készülékeket, mint például televízió vagy a számítógép, nem hagyom készenléti módban (stand by) bekapcsolva 62% • új háztartási készülékeket vásárolok, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak (mosógép, mosogatógép, hőtı) 61% • elınyben részesítem a helyi termékeket, mert ezeknél rövidebb a szállítás útja és így a szállító jármővek kevésbé szennyezik a környezetet 53% • jobb hıszigetelést alakítok ki a házamban/lakásomban 49% • kevesebbet utazom autóval, mint korábban 27% • kevesebb húst eszem, mint korábban 20% A szelektív hulladékgyőjtésen kívül tehát sok más lépéssel tudunk tenni a környezetünk védelméért. Viszont annak érdekében, hogy ez Magyarországon megvalósuljon, szükség van továbbra is a lakosság megfelelı tájékoztatására, hogy minél többen válasszák a környezettudatos életmódot.
A dolgozatom elsı része tehát rávilágít arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk által mennyire fontossá vált a környezetünk minél hatékonyabb megóvása, ezen belül pedig a megfelelı hulladékgazdálkodás. A csatlakozás következtében Magyarországon is meg kellett határozni azokat az irányelveket, melyek iránymutatásul szolgálnak a környezetvédelemben, és amelyeket az Európai Unió már régóta követ.
A dolgozat második felében mutatom be a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszert. Fontosnak tartottam, hogy leírjam miért is van szükség az épülı hulladéklerakóra, milyenek a beruházás paraméterei, mennyire tartja fontosnak a beruházást és egyáltalán a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket a lakosság. A továbbiakban bemutatom a projekt elızményeit, a projektben résztvevık körét, a beruházás pénzügyi forrásait, a telepítési helyszín kiválasztásának körülményeit, a hulladéklerakó paramétereit. Kutatásom során választ szeretettem volna kapni, hogy a megvalósulás után milyen a szolgáltatásokkal való megelégedettség, és szeretnék javaslatokat tenni a szolgáltatás színvonalának emelésére.
20
V. Miért van szükség a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási rendszerre? A hulladékgazdálkodási, környezet- és egészségvédelmi szempontok megkövetelik a települési szilárd hulladékok szervezett győjtését és rendezett elhelyezését. A Tisza-tavi térségben a településeken keletkezı kommunális hulladékok szokásos kezelési módja a hulladékok lerakása az erre a célra kijelölt, de engedéllyel többnyire nem rendelkezı, mőszaki védelem nélküli lerakóhelyen. A tervezett hulladékártalmatlanítási rendszerbe bevont települések mindegyikének területén üzemel ma is kommunális hulladéklerakó, és ezek mellett számos illegális vadlerakó is található a települések környékén. A meglévı legális kommunális hulladéklerakók sem elégítették ki teljeskörően a jelenlegi elıírásokat, távlati hulladék-elhelyezésre pedig egyáltalán nem voltak alkalmasak. Ennek oka részben a telítettségük, részben pedig az hogy nem felelnek meg a környezetvédelmi elıírásoknak és elvárásoknak. A mőködı hulladéklerakó-helyek többsége ugyanis felhagyott agyaggödrökbe mindenféle szigetelıréteg és egyéb mőszaki védelem nélkül létesült. Sok helyen nem volt szervezett hulladékgyőjtés sem, ezeken a területeken a hulladékok jelentıs része illegális lerakásra, a kertes házakban elégetésre került. Összefoglalva
a
Tisza-tavi
térség
jelenlegi
hulladékártalmatlanítási
gyakorlatát,
megállapítható, hogy: - A vizsgált településeken nagyobb részt nem volt szervezett hulladékgyőjtés, döntıen az egyéni hulladékkihordás a jellemzı. - A meglévı lerakók kiépítettsége nem volt megfelelı, mőszaki védelmük nem megoldott, nincs meg a megfelelı védıtávolság. - Problémát okozott a hulladéklerakók elıírásszerő üzemeltetése is. A Lerakók rendezése, földdel történı takarása csak rendszertelen idıközben - elsısorban hatósági felszólítás után – történt meg. - Ennek következtében a meglévı hulladéklerakók környezetében a környezetszennyezés (levegı-, talaj-, talajszennyezés) folyamatos volt. - Gyakori volt a lerakók öngyulladása, mely további környezet terheléssel jár együtt. - A lerakóként használt jelenlegi területek egy része már megtelt. Ez a lerakási gyakorlat tehát környezetszennyezı és környezetveszélyeztetı, jelentıs területigényő, nyersanyag- és energiapazarlással járó tevékenység, melyet a legtöbb település önállóan, saját (térbeli és költség) keretein belül próbált megoldani. A Tisza-tó térségében ez
21
a lerakási gyakorlat különösen veszélyes, hiszen a Tisza-folyó korábbi meanderövében a szigetelés nélküli hulladéklerakás közvetlenül veszélyeztetheti a felszín alatti vizeket, esetlegesen a távlati vízbázisokat. E komplex problémát - mint azt a tapasztalatok mutatják – az Önkormányzatok többsége egyedül, saját erıbıl már a jelenlegi hazai szabályozásnak megfelelı módon sem tudta megoldani. A környezet veszélyeztetésébıl adódó regionális/kistérségi, mőszaki védelemmel ellátott, korszerő lerakók kialakításával és üzemeltetésével csökkenthetık. Ezért a Nemzeti Környezetvédelmi
Program
célként
fogalmazta
meg,
hogy
az
országban
olyan
hulladéklerakók mőködjenek, amelyek kielégítik a környezetvédelmi követelményeket, és térségi jellegük miatt egyszerre több települést képesek kiszolgálni. Így a magasabb mőszaki és környezetvédelmi követelményeket is kielégítı, ám fajlagosan kisebb költséggel épült lerakók kapacitásával ésszerőbben lehet gazdálkodni és ellenırzésük is könnyebb. Az új a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elıírásai is ennek megfelelıek, amihez a jövıben az önkormányzatoknak is alkalmazkodniuk kell. Ezért a Tisza-tó térségében is olyan hulladékgazdálkodási rendszer valósítottak meg, mely a fenti követelményeket kielégíti, tehát a hulladékot korszerő, mőszaki védelemmel ellátott, engedéllyel rendelkezı regionális hulladéklerakó fogadja,
és e mellett képes a
hulladékmennyiség jelentıs csökkenését (szelektív győjtés, komposztálás, utóválogatás), részben újrahasznosítását is elérni. A Tisza-tó térségében megvalósuló komplex települési hulladékgazdálkodási rendszer három nagy fázisra osztható:
-
Az elsı fázis a szelektív begyőjtést foglalja magába a hulladék keletkezési helyeirıl. A szelektív győjtés megvalósulása környezetvédelmi szempontból többszörösen is
hasznos. Az újrafeldolgozható anyagok egy részének külön győjtése a hulladékmennyiség csökkentését
jelenti,
így
csökken
a
lerakással
ártalmatlanítandó
mennyiség.
Az
újrafeldolgozás során kímélhetık a természeti erıforrások (pl. papír esetén fakivágás kerülhetı el). A szelektíven győjtött szerves anyagok komposztálásával új nyersanyag elıállítása történhet, a komposzt akár a hulladéklerakókon felhasználható, akár értékesíthetı. A lakossági szemétbe korábban bekerülı veszélyes hulladékfrakció lerakása az arra nem alkalmas kommunális hulladéklerakókba komoly környezetveszélyeztetéssel járt. Az elkülönítéssel, és a megfelelı ártalmatlanítással ez a veszély elkerülhetı.
22
Összességében a szelektív győjtés megvalósulása komoly környezeti elınyökkel jár, ehhez képest a környezeti igénybevétel és terhelés növekedése (pl. szállítási többletterhelés) elhanyagolható. -
A második fázist a begyőjtött hulladékanyagok feldolgozási ill. ártalmatlanítási helyre történı elszállítása jelenti. Feldolgozás természetesen csak a válogatás ill. a szelektív győjtés beindulása után jöhet számításba. A kommunális hulladékot a hulladéklerakó beüzemelését követı évtıl utóválogatják (azaz kiszedik a nagyobb darabos anyagokat, a fémet, az üveget stb.). Ezeket különválogatva, szétszedve értékesítik és közvetlen a feldolgozás, újrahasznosítás helyére szállítják.
A szállítási útvonal meghosszabbodása, valamint a szelektív győjtés miatt valamivel nı a forgalom terhelése ebben a fázisban. A kibocsátások valamivel megnövekednek, de ezt a terhelés össznövekedése a környezeti elemekre, rendszerekre nézve nem követi. Ennek oka kettıs: a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása során lehetıség van a szállítójármőveket zártrendszerő, korszerő gépjármővekre cserélni, ami a kibocsátások fajlagos csökkenésével jár együtt. Másrészt sok helyen (forgalmas közutak, átmenı forgalommal terhelt kisebb települések) a kibocsátások az alap(háttér)terheléshez képest elenyészı, sokszor ki nem mutatható többletterhelést jelentenek.
-
A harmadik fázis a szelektíven begyőjtött hulladékanyagok újrahasznosítása, illetve a megmaradó hulladékok lerakással történı ártalmatlanítása.
A hulladékgazdálkodási rendszer térségi átalakításának a legnagyobb környezeti elınye a Tisza-tavi térségre nézve az lehet, hogy a korábban illegálisan, vagy legálisan, de nem megfelelı
körülmények
között,
nem
elıírásszerően
mőködı
települési
kislerakók
felszámolása a térségi hulladékártalmatlanító telepek megvalósulásával párhuzamosan elindult. Így a térségben számos helyen konkrét környezetvédelmi problémák (pl. darabos anyagok szél általi elhordása kerítés, védıháló hiányában; bőzterhelés a rendszeres, napi takarás elmaradása miatt; fertızésveszélyt jelentı rágcsálók, rovarok elszaporodása; vizuálisesztétikai megjelenés gondjai), valamint környezeti veszélyeztetés (itt elsısorban a talaj-, talajvizek elszennyezıdésének veszélye a nem megfelelı szigetelés miatt) számolható fel. A korábbi hulladéklerakó területek pedig rekultiválhatók.
23
VI. Települési környezet – Táj A vizsgált térség településhálózata az Alföldre jellemzı ritka településszerkezető. A települések síkvidéki beépítettségőek, a belterületeken belül igen kis szintkülönbséggel. A beépítés minden településen falusias, családházas jellegő. Az intézmények általában a települések központjában találhatók meg. Ipari tevékenység gyakorlatilag csak szolgáltató jelleggel található meg a községekben. A vizsgált települések össznépessége közel 100 000 fı. A vizsgált térségben egy városias jellegő település van, a térség központja Tiszafüred. Itt több mint 15 ezren laknak. A települések többsége alacsony lélekszámú, általában 1000 és 3000 fı között. A területen az utóbbi évtizedekben folyamatos a népességvesztés, elıreláthatóan további népességfogyás (kb. 8 %) várható. A népesség fogyásának okai elsısorban az élve születések számának csökkenésében és a hagyományos gazdasági szerkezet felszámolását követı elvándorlásokban gyökereznek. A fokozatosan mérséklıdı élve születések és az átlagos élettartam meghosszabbodása következtében az elmúlt negyed század alatt lényegesen módosult a lakosság korösszetétele. A Tisza-tó térsége kiemelt üdülıkörzet, amely a területrendezési terv szerint: -
A térség regionális helyzetét tekintve távol esik az Alföld urbanizáltabb területeitıl, és így az országos makroszerkezeti fejlıdési zónákból is kiesik. A jellemzıen mezıgazdasági térség városhiányos, belsı periféria. A fejlesztési források ide áramlását gátolja az is, hogy a térség négy megye területén helyezkedik el.
-
A természeti adottságok a mezıgazdaság szempontjából nem kedvezıek. Az Alföldön elterjedt tájhasználatokat gátolta a Tisza medrének folyamatos alakulása, a folyó áradásai, majd szabályozása. Ezek a folyamatok alapvetıen befolyásolták a térszerkezet, a település hálózat kialakulását és a táj hasznosítását. A térség vízszegénységével és kiépített öntözırendszereivel, igen alacsony erdısültségével, szemi-arid klímájával, különlegesen gazdag, eltérı adottságú védett-védendı tájaival és állandó alkalmazkodásra kényszerített településeivel az Alföld igen változatos és jellegzetes térsége.
-
A társadalmi erıforrásoknál az elmúlt idıszakok kedvezıtlen folyamatainak összegzıdése mutatható ki a térségben. A ’90-es évek elején a térség lakos-száma meghaladta az 55 000 fıt, de az ezredfordulóra mintegy 7-8 %-os fogyás prognosztizálható. Az életkor összetételbıl megállapítható, hogy egyre szőkül a munkaerıpiacra lépı fiatalok száma, és
24
ezzel párhuzamosan nı az eltartottak száma. Növekszik a térségben a roma lakosság aránya is. -
A térség gazdasági potenciálja igen gyenge. Ezt a beruházások alacsony aránya, a magas munkanélküliség és az elöregedés is jelzi.
A vizsgált térség jól megközelíthetı, természeti adottságaitól fogva (tó, természeti értékek, stb.) regionális üdülési célpont. Az üdülés fogadására elsısorban Tiszafüred, Tiszaörs és Abádszalók térségében vannak megteremtett feltételek. Célirányos fejlesztéssel további igények kielégítésére is lehetıség nyílik. Az utóbbi idıben a húzó ágazatként jelentkezett az üdülés-idegenforgalom, a települések újra erıteljesen a Tisza felé fordultak. A fejlesztést, az üdülési lehetıségek bıvülését azonban az utóbbi idıszakban a Tiszát érı súlyos szennyvízterhelések teljesen ellehetetleníthetik. Tájképi szempontból a térség kultúrsztyepp jellege meghatározó, erdı alig-alig található. A sík vidékben minden új létesítmény így jelentıs, messzirıl is felismerhetı változást okoz. A Tisza-tavi térség infrastruktúrájára a következık jellemzık: -
Megközelíthetısége jónak ítélhetı, fı hálózatai kialakultak mind közúti, mind a vasúti közlekedésben. A Tiszán való átkelés Kiskörén, valamint a Jászság és a Nagykunság között nem kielégítı. A közlekedési létesítményeinek mőszaki színvonala és paraméterei sok helyen nem megfelelıek.
-
A térség közmőves ellátása közepesen megoldott. A vízellátás gyakorlatilag teljeskörő, a települések túlnyomó része helyi mélyfúrású kútra alapozott vízmőrıl nyeri az ivóvizet. A vízminıség viszont gyakran kifogásolható, a szennyvízelvezetés és - kezelés terén még jelentıs elmaradottságok vannak. A villamosenergia ellátás teljeskörő, a gáz- és a telefonellátás az utóbbi években épült ki.
VII. Érintett települések köre A Tisza-tavi regionális Hulladékgazdálkodási Társulást négy megye 42 települése alkotja. Jász-Nagykun-Szolnok megyébıl 13 település: Tiszafüred, Tiszaszılıs, Abádszalók, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaörs, Tiszaigar, Tszaroff, Tiszaszentimre, Tomajmonostora, Kunhegyes. Heves megyébıl 10 település: Poroszló, Sarud, Füzesabony, Újlırincfalva, Mezıszemere, Dormánd, Egerfarmos, Szihalom, Besenyıtelek, Mezıtárkány. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébıl 17 település: Borsodivánka, Tiszadorogma, Tiszavalk, Négyes,
Bogács,
Bükkzsérc,
Cserépfalu,
25
Cserépváralja,
Egerlövı,
Mezınyárád,
Mezınagymihály, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard, Tiszabábolna, Mezıkövesd. HajdúBihar megyébıl 2 település: Egyek és Tiszacsege. (1. számú melléklet) A szerzıdı települések társulását gesztorként Tiszafüred Önkormányzata vezeti. A város 2001-ben nemcsak a program teljes koordinálását vállalta, hanem azt is, hogy a település közelében épülhessen meg a regionális hulladékkezelı. A tiszta közterületek és egy magasabb színvonalú hulladékkezelés megteremtésével erısítheti a turisztikai vonzerıt. A hulladékok újrafelhasználásának, másodlagos hasznosításának lehetıségével élve új munkahelyek jöhetnek létre, komoly bevételi forrásokra tehet szert a város. Mezıkövesden a már meglévı hulladéklerakót alakítják át úgy, hogy mellé megépül egy átrakóállomás is. Erre az átrakóállomásra 15 település hulladékát szállítják majd, amit itt tömörítenek, s így az már kisebb térfogattal kerül a tiszafüredi hulladékkezelıbe. Mivel ez a térség igen szegény, a pénzügyi források rendkívül fontos részét képezik a projektnek.
VIII. A beruházás pénzügyi forrásai A beruházás a Kohéziós Alap segítségével valósul meg, mely a korábbi ISPA projektek utódja. Ezeket a rendkívül költséges beruházásokat az Európai Unió nagy összegekkel támogatja, de a fejlesztésekhez a helyi önkormányzatoknak, a szolgáltató cégnek, és így közvetve a helyi lakosoknak is hozzá kell járulniuk. Jelen beruházást legnagyobb részben, vagyis 60 %-ban az Európai Unió, kisebb részben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül a Magyar Állam, valamint 10 %-ban a helyi önkormányzatok állják. Az érintett önkormányzatok a rájuk jutó mintegy 360 millió forintot nem tudják megfizetni, ezért vált szükségessé a szakmai befektetı, a Rethmann Hungária Recycling Kft. Bevonása a finaszírozásba. Még a konzorcium felhatalmazása alapján a gesztor, Tiszafüred Város Önkormányzata a 241/200. (XII.23.) Kormányrendeletben megfogalmazottak alapján tendert írt ki a létrehozandó szelektív hulladékgyőjtési és regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítására és a megvalósuló hulladéklerakó hatékony mőködtetésére.
26
A kiírás alapján a nyertes ajánlattevıvel az ajánlatkérı (42 önkormányzat) a gazdasági társaságról szóló 1997. Évi CXLIV. Törvény rendelkezései alapján kívánt gazdasági társaságot létrehozni a fenti feladatok elvégzésére az alábbi fıbb elvek, ismérvek alapján: -
a Tisza-tavi Térség Komplex Hulladékgazdálkodási Programját a konzorciumba tömörült 42 önkormányzat hulladékgyőjtési és hulladékgazdálkodási rendszere képezi
-
a Társulás minimálisan a projekt megvalósításával kapcsolatosan felmerült költségei fejében biztosítja a régió területére vonatkozó szolgáltatási lehetıséget
-
az ajánlattevınek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy abban az esetben, ha az ajánlata kerül kiválasztásra, akkor minimálisan: - A Társulás eddigi felmerült költségeit 30 napon belül megtéríti a konzorciumnak. - Garantálja a projektben résztvevı Társulást terhelı és fizetendı önrészt. -
Finanszírozza a projekt megvalósulása során elıre nem tervezett, de szükségszerően, és/vagy a projekt elıfinanszírozási igénye miatt felmerülı, társulást terhelı kiadásokat is. Ezen finanszírozásból adódó terhek szolgáltatási árban megjelenı hatását külön kidolgozza.
-
az üzemeltetést az üzemeltetési szerzıdés megkötése és a szükséges engedélyek megszerzésétıl 2006. június 30. közötti idıszakban oly módon szükséges megoldani, hogy az üzemeltetı társaság Tiszafüred Város Önkormányzata kötelezıen ellátandó szemétszállítási, illetve hulladékgazdálkodási feladataira kell, hogy szerzıdést kössön. Itt a finanszírozási igény meghatározásánál figyelembe kell vennie a konzorcium által a program elıfinanszírozása érdekében felmerülı költségek minimális biztosítását (110.000.000 Ft + ÁFA), illetve a Tiszafüred illetékességéhez tartozó 3 bezárandó hulladéklerakó rekultivációs költségigényét. Majd az üzemeltetési szerzıdés a Tisza-tavi Térség Komplex Hulladékgazdálkodási Program sikeres megvalósítása után 2006. július 1-tıl 2026. december 31-ig 42 településre vonatkozó komplex hulladékgazdálkodási rendszer mőködtetésére módosul.
-
a megalakítandó üzemeltetési társaságban az ajánlatkérı, illetve az ajánlatkérı, mint a Társulás gesztora 51 %-os többségi tulajdonát az ajánlattevınek el kell ismernie az alábbiak szerint: - a nyertes ajánlatadóval Tiszafüred Város Önkormányzata üzemeltetı társaságot hoz létre azzal a feltétellel, hogy a konzorciumba tömörült további 41 önkormányzatnak opciós névértéken történı vásárlási jogot engedélyez a tulajdonában kerülı 51 %-nyi tagi részre, a konzorciumi szerzıdésben 27
meghatározott lakosság aránynak megfelelıen. A nyertes ajánlatadó ezen opciós vételi lehetıséget tudomásul veszi és az opció fennállása esetén lemond elıvásárlási jogáról. -
az ajánlatkérı az üzemeltetı társaságot a törvényadta lehetıségeken
belül minimális készpénzes alaptıkével kívánja megalapítani, figyelembe véve, hogy a tıkeemelések során sem változhat Tiszafüred Város önkormányzata, illetve a konzorcium tulajdoni aránya az elfogadott ajánlattevıvel létrehozott üzemeltetési társaságban. - az üzemeltetı társaság az irányításra két ügyvezetıt köteles választani, akikbıl az egyik ügyvezetıt a konzorcium jogosult megválasztásra ajánlani. -
az üzemeltetı társaság ötfıs Felügyelı Bizottságot választ, melybıl
három fıt a konzorcium ajánl megválasztásra. A Felügyelı Bizottságban a konzorcium többségi arányát minden esetben biztosítani kell. Az ajánlati felhívásra az ASA Hungary Kft. és a Rethmann Recyclig Hungária Kft. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok szakmai értékelése után a Társulás tagi Önkormányzatai különkülön döntöttek a nyertes személyérıl. Mind a 42 tagi Önkormányzat Közgyőlése a Rethmann Recycling Hungária Kft. ajánlatát ítélte kedvezıbbnek. Ezt követıen a Társulás tag Önkormányzatai aláírták a Szindikátusi szerzıdést, a regionális területére vonatkozó Üzemeltetési szerzıdést, Tiszafüred Város Polgármestere a Rethmann Tisza Kft. Társasági szerzıdését, a Tiszafüred város közigazgatási területére vonatkozó Üzemeltetési szerzıdést és a Társulás 1. részlet bérleti díját fedezı tagi hitelszerzıdést. A Rethmann Tisza Kft. látja el 2006-tól a regionális hulladékkezelı rendszer üzemeltetését. Ez a vállalat gondoskodik arról, hogy a hulladék szervezetten és biztonságosan jusson el a településekrıl a lerakóba. Miközben sikerült az üzemeltetés problémáit megoldani, ki kellett dolgozni egy szempontrendszert, amely alapján ki lehetett választani a telepítési helyszínt.
28
IX. A telepítési helyszín kiválasztásának szempontjai A jelenlegi tervezési folyamatot alternatíva vizsgálatok elızték meg. Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei Önkormányzata 1995-96-os években kidolgoztatta a megye keleti részén elhelyezkedı települések regionális kommunális hulladéklerakóinak elhelyezési koncepcióját, melynek során környezetföldtani elıminısítést végeztek a megye egészére. Az elıminısítés elsı lépésben nagy méretarányú térképen feltüntették a vizsgált térség természeti és antropogén korlátozó tényezıit (természetvédelmi területek, földhasználat preferált területei, egyéb védelmi területek, rekreációs zónák, geológiai-hidrológiai kizáró elemek, stb.). A korlátozó tényezık által nem érintett területeken feltárták a felszínközeli rétegek geológiai, hidrogeológiai viszonyait. A Tisza-tó térségében az elıminısítés alapján négy terület elıvizsgálatát végezték el általános földtani, földvédelmi, hidrogeológiai, vízgazdálkodási, ökológiai, környezet-, természet- és tájvédelmi szempontok alapján. Ugyancsak figyelembe vették a mőszaki és gazdaságossági szempontokat is. Az elıvizsgálatok alapján Megyei Önkormányzat elsı lépésben Tiszafüred-Tiszaszılıs közigazgatási
területére
esı
helyszínt
fogadta
el.
Erre
a
helyszínre
1999-ben
megvalósíthatósági és környezeti hatástanulmány készült. A tervezés folyamán azonban kiderült, hogy a helyszín ellen Tiszaszılıs lakossága tiltakozik, ezért a korábban vizsgált helyszínek közül egy másik vizsgálatát kellett megkezdeni.
IX./1. A környezeti hatásvizsgálat fıbb megállapításai A hatástanulmányban elvégzett számítások, és becslések eredményeit, a végsı értékelést elemenként, táblázatos formában foglalták össze. A táblázatból megállapítható: -A beruházás megvalósításának hatásai többségében a környezetre csak jelentéktelen változást okoznak (lásd semleges és elviselhetı minısítés). - Néhány esetben viszont jelentıs, megszüntetı hatásokkal is találkozunk. Ezek elsısorban a terület elfoglalása során adódnak. A megszüntetı hatásokat azonban ez esetben elfogadhatónak tartják, mivel a terület-igénybevétel kiterjedése a beruházás megvalósításához
29
még elegendı nagyságrendő, és az igénybevett talajok minısége nem kiemelkedı, az igénybe venni kívánt terület vegetációja már korábban letermelésre került. - Nem gyakori a terhelı vagy károsító minısítések száma sem. Ugyanakkor vannak javító hatások is. - Azt is megállapíthatjuk, hogy a környezeti szempontból kedvezı hatások általában kiterjedtebb területet, jóval magasabb számú lakost érintenek, mint a kedvezıtlen hatásoké. (2. számú melléklet) Összességében
megállapítható,
hogy
a
regionális
hulladéklerakó
megvalósításának
környezetvédelmi elınyei jóval nagyobbak, mint a közvetlen környezetekre kifejtett kedvezıtlen hatások. A telepítési hely úgy került kiválasztásra, hogy a közvetlen környezetben felismerhetı kedvezıtlen hatások nem érintenek sem lakosságot, sem az értékes élıvilágot, hiszen mind a települések, mindaz értékes élıhelyek a telepítési helytıl messze állnak.
A tervezett beruházás a térség egészének fejlesztése érdekében elengedhetetlen, még akkor is, ha ez a közvetlen környezetében kompromisszumok kötésével jár együtt. Természetesen szükséges mindent megtenni, hogy a közvetlen környezetben kialakuló kedvezıtlen hatásokat csökkentsék, ez a környezetvédelmi plusz beruházásokkal (pl.: véderdı) elısegíthetı.
IX./2. A beruházás elmaradásából származó környezeti hatások
A Tisza-tó térségben a hulladékártalmatlanítással érintett településeken eddig többségében saját mőszaki védelemmel, és környezeti engedéllyel nem rendelkezı lerakókra viszik a települési hulladékokat. A lerakók általában építıanyag (homok, agyag) kitermelés után visszamaradt gödrök, természetes mélyedések. Ennek következtében a talaj- és a talajvíz veszélyeztetés igen nagyfokú. A lerakók monitoring rendszerrel nem rendelkeznek, létesítésük elıtt feltárások nem történtek. A lerakók üzemeltetése gyakran nem felszólításra egy-egy alkalommal, vagy egyáltalán nem alkalmazzák, általában a lerakókat nem kerítették körül. Az ırzés nélküli lerakókon gyakori a hulladék égetése (mint hulladékcsökkentı eljárás), illetve a hulladékok öngyulladása. Az üzemeltetéshez szükséges tőzoltási feltételek
30
sem adottak. A megközelítésre szolgáló földutakon jelentıs a kiporzás, rendezetlen a hulladékdomb takarása, locsolása is. Több helyen utóbbi lehetısége sem adott. A takaratlan hulladék felületérıl a szél a hulladékot magával ragadja és akár nagyobb távolságokban is széthordja. Ugyanakkor a szél a mikroorganizmusokat is szállítja, közvetlen vagy közvetett fertızésveszélyt jelentve. Így ezek a lerakók a levegıkörnyezetet is jelentısen veszélyeztetik.
A problémákat fokozza, hogy a jelenlegi hulladéklerakók közvetlen vagy távolabb környezetében számos védett természeti érték található. Ezek a rendezetlen lerakás által fokozottan veszélyeztetettek.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a térségben jelenleg üzemelı lerakók környezeti hatásai alig különböznek az illegális lerakók hatásaitól. E hatások mérséklése, megszüntetése igen fontos térségi feladat. A térségi hulladéklerakó megvalósulása nélkül a jelenlegi áldatlan állapotok állandósulnak, a káros környezeti hatások az idı múlásával fokozódhatnak. A beruházás elmaradása késlelteti a korábbi korszerőtlen lerakók bezárását, a rekultivációt, a táji rehabilitációt. A jelenlegi helyzet megváltoztatását a hulladék törvény, és az EU elıírások is szorgalmazzák.
A beruházás elmaradása nemcsak az itt élık egészségi állapotának és életkörülményeinek romlásával jár együtt, hanem jelentısen szőkíti a térség szinte egyedüli húzóágazatát jelentı turizmus-idegenforgalom fejlesztési lehetıségeit. (Tisza-tavi térség komplex fejlesztése keretében kialakításra kerülı térségi hulladéklerakó elızetes környezeti hatástanulmánya)
X. A hulladéklerakó fıbb ismérvei A hulladéklerakó győjtıterülete tehát négy megyére (Jász-nagykun-szolnok, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén), 42 – a Tisza folyó és a Tisza-tó környékén elhelyezkedıtelepülésre terjed ki. A hulladékártalmatlanítás szempontjából figyelembe vett állandó lakosság száma 86 484 fı, melyhez az üdülési idıszakban 11 150 fı átlagos üdülılétszám adódik hozzá. A hulladéklerakó területéül Tiszafüred 0409/11 hrsz-ú, szántó mővelési ágú földrészletet jelölték ki. A tervezett hulladéklerakó telep a 0409/11 hrsz-ú földrészlet D-i felében került kialakításra.
31
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a hulladéklerakóról, fontos tudni, hogy milyen hulladékokat lehet rajta elhelyezni és mekkora mennyiségben.
X./1. A lerakón elhelyezhetı hulladékok fajtái és mennyisége A hulladéklerakón a következı hulladékfajták helyezhetık el: -
lakossági és szilárd hulladék;
-
háztartási hulladékkal együtt kezelhetı ipari, mezıgazdasági vagy szolgáltatási hulladék;
-
zöldhulladék, nyesedék;
-
építési hulladék.
Nem helyezhetı el viszont veszélyes hulladék; folyékony települési vagy termelési hulladék; fertızı- és robbanásveszélyes, valamint radioaktív hulladék és állati tetem. A kommunális szennyvíztisztító telepen keletkezı víztelenített iszapok az EU vonatkozó direktívája szerint a lerakón szintén nem helyezhetık el, ezért ezek komposztálását végzik. A hulladékösszetevık és ezek aránya a következı: - Fémek
3%
- Üveg
5%
- Mőanyag
10 %
- Textil
5%
- Papír
14 %
- Konyhai és zöldhulladék
29 %
- Egyéb
24 %
A felsorolásból látható, hogy a győjtıterületrıl származó hulladékok nagy részét, mintegy 29 %-át a konyhai hulladék teszi ki. Viszonylag magas az egyéb alkotók aránya is. A győjtés kezdetén vegyes hulladékkal kell számolni, amelynek szétválogatására a hulladéklerakó területén kerül sor. A késıbbi idıszakban a településenkénti szelektív hulladékgyőjtés valósult meg. A szállítási távolságok és a kis hulladék mennyiségek miatt a Heves, a Borsod-AbaújZemplén és Hajdú-Bihar megyei területrıl heti két alkalommal történik hulladékbeszállítás. A fenti megyék településeirıl közvetlenül egy közbensı átrakóra kerül a hulladék, ott összepréselik, majd a zárt felépítményő jármővön átszállítják. Az átrakó Mezıkövesden került kijelölésre.
32
Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei egyes településekrıl összegyőjtött hulladékok közvetlenül a lerakóba kerülnek. A lerakó méretének meghatározásához a térség településeirıl begyőjtött éves hulladék mennyiség figyelembevételével a 25 éves idıtartamot vették alapul. A számítások eredményei a következık: -
Az éves hulladék mennyisége a 25 év átlagában 134 00 laza m3/év.
-
Szelektív győjtés utáni mennyisége 98 000 laza m3/év.
-
A 25 év alatt összegyőlt tömörített hulladék mennyisége 440 000 depó m3.
-
A depónia építése során alkalmazott védıtöltések és földtakarások mennyiségét 25 %-kal figyelembevéve a depónia 25 évre tervezett bruttó térfogata 550 000 m3.
-
A fenti számokat figyelembe véve a depónia méretei: Hosszúság 400 m Szélesség
250 m
Magasság
9 m.
33
XI. PR tevékenység A következı fejezetben szeretném bemutatni, hogy milyen intézkedéseket tett a projekt kapcsán kiválasztott PR cég a lakosság tájékoztatása érdekében. Készítettek egy közvélemény kutatást, amelyben a válaszok arra utalnak, hogy van még mit tenni a kampányt követıen, annak érdekében, hogy ismereteiket bıvítsék a környezetvédelemmel és a megfelelı hulladékgazdálkodással kapcsolatban. A PR tender a minisztériumi elfogadást követıen PRAG szerinti egyszerősített eljárás keretében meghirdetésre került. A PR pályázati felhívásra három vállalkozó cég adta be a pályázatát, melyet a Noguchi Porter Novelli cég nyert el. Ezt követıen a 2004. augusztus 16-án a projektindító megbeszélés után a Noguchi benyújtotta a projektre vonatkozó PR végrehajtási tervét, illetve 2004. december 16-án megrendezett Társulási Ülésen a szakmai nap megtartásával hozzákezdett a terv végrehajtásához. A lakosság tájékoztatása és környezeti tudatformálása érdekében kérdıíveket juttatott el a Noguchi
a
polgármestereknek,
melyen
részletes
információt
kértek
a
település
hulladékgazdálkodásáról, a hulladékszállítási díjakról, útviszonyainak kiépítettségérıl és illegális lerakóiról. A Füred TV, Tiszafüred helyi televíziójának munkatársai a Noguchi megrendelésére elkészítették a Hulladéksors címő 9 perces filmet, mely a Tisza-tavi regionális hulladékgazdálkodási program szükségességére hívja fel a figyelmet. Ismerteti a hulladékgazdálkodási gyakorlat jelenlegi állapotát, az illegális lerakók fenyegetését a környezetre, valamint a nem megfelelı módon tárolt hulladék veszélyes következményeit. A film ezt követıen bemutatja a hulladékgazdálkodási programot, valamint annak résztvevıit. A beruházásban résztvevı vállalatok képviselıi interjúban adnak tájékoztatást a program menetérıl. A PR cég kiadott egy lakossági hírlevelet is, mely beszámol a majdani tiszafüredi hulladékkezelı és –lerakó októberi alapkıletételérıl, bemutatja, hogy milyen részekbıl áll a hulladékgazdálkodási program, mely települések vesznek részt benne, illetve milyen forrásokból lesz finanszírozva a beruházás. Szó esik benne arról is, hogy miért fontos nemcsak a szelektív, hanem a hagyományos kommunális hulladékgyőjtés is, a lerakók építése, és hogy miért elengedhetetlen az, hogy végre minden településen bevezessék és kötelezıvé tegyék a szervezett hulladékszállítást.
34
A Noguchi kidolgozta a program weboldalát is, mely bemutatja az ISPA programot és folyamatosan szolgáltat információkat a munkálatokról, eredményekrıl és az aktuális eseményekrıl.
A
honlapra
látogatók
részletes
információt
kapnak
továbbá
a
hulladékgazdálkodási rendszerrıl, a szelektív hulladékgyőjtésrıl és az újrahasznosítható hulladékokról, valamint rendszeresen olvashatnak a lakossági programokról. Ezen kívül elkészült a tevékenység során használatos logó is. Ennek kialakítása során arra törekedtek, hogy a programban részt vevı települések és a Tisza-tó jellegzetes földrajzi vonásai is megjelenjenek. A logó alakja a hulladék újrahasznosításának körforgását szimbolizálja, színei (zöld és kék) a tiszta környezetet, természetet jelképezik.
A következı fejezetben szeretném bemutatni, hogy milyen intézkedéseket tett a PR cég a lakosság tájékoztatása érdekében. Készítettek egy közvélemény kutatást, amelyben a válaszok arra utalnak, hogy van még mit tenni a kampányt követıen, annak érdekében, hogy ismereteiket bıvítsék a környezetvédelemmel és a megfelelı hulladékgazdálkodással kapcsolatban.
XI/1. A népszerősítést akadályozó tényezık Nagy erıbedobással és lelkesedéssel kezdte meg tevékenységét a cég 2004 augusztusában. Az elsı hónapokban a projektmenedzserektıl kaptak nagy segítséget, akik sok információval látták el a Noguchi munkatársait a beruházást illetıen, illetve helyismeretük nagy segítséget jelentett a projekt során. Nehézségeket leginkább az okozott, hogy a települések földrajzi elhelyezkedésüket tekintve nagyon széttagoltak. Ez a széttagoltság sajnos a döntéshozatalban és az együttmőködés során is önkéntelenül meglátszódott. Közös, nagy részvételő rendezvényeket nem tudtak szervezni. Egy kísérletet tettek erre vonatkozóan 2005-ben a Környezetvédelmi Világnapon, de nagy tömegeket sajnos nem sikerült megmozgatniuk. A költségvetésre vonatkozóan is át kellett 35
csoportosítani a pénzeket, hiszen amennyiben el akarták érni a célcsoportokat, egyszerre egy idıben több lapban kellett megjelenniük. Mint már említettem, a legfıbb feladatuk nem a szelektív hulladékgyőjtés népszerősítése, hanem a beruházás szükségességének megértetése volt a lakosokkal, és az, hogy majd elfogadják az új szolgáltatót az új árakkal. Ezzel kapcsolatban nehézséget okozott, hogy a települések, a települések vezetıi között sem volt egység, egyetértés, így nehéz volt egy egységes kommunikációt kialakítani. Sok nehézséget okozott az is, hogy a társulás és a jövıbeni szolgáltató nem mindig volt közös nevezın. Miután átértékelték a tenderajánlatban tett kommunikációs eszközökre vonatkozó javaslataikat, voltak feladatok, melyeket teljesen kihúztak, és helyettük új elemeket alkalmaztak, néhányat pedig egy kicsit átvariáltak. Mint ahogyan azt a következı fejezetben elemzett közvélemény-kutatás is prezentálja, a megkérdezetek 74%-a tudott a beruházásról a kampány végére, tisztában volt a környezetvédelem fontosságával, és felelısséget érzett saját környezetének megóvására. Ez mindenképpen elismerésre méltó eredmény.
XI/2. A célkitőzések és a megvalósulás összehasonlítása
Az általuk készített felmérések alapján az is világossá válik, hogy elég jó eredményekkel zárták a projektet, a munkájuk sikeresnek bizonyult. Azonban ahhoz, hogy kiderüljön, mit értek el ténylegesen azokból a célokból, amiket kitőztek, elemezni kellett az eredményeket. A Noguchi Porter Novelli stratégiája a következı volt: - Egész lakosságra kiterjedı, célcsoportok szerinti kommunikáció - Válaszreakció kiváltása, amely a lakosság hulladékkezelési szokásaival kapcsolatos - Önkormányzatok, döntéshozó részérıl a teljes támogatottság elnyerése - A tevékenység során az összes lehetséges kommunikációs eszközt használni - Átadni a megfelelı üzeneteket A cég egész munkája során igyekezett folyamatos kapcsolatban lenni az önkormányzatokkal és támogatottságot szerezni az egyes projektekhez. Ezt többnyire meg is kapták, így a kitőzött célok is közösek voltak, a polgármesterek végig mindenrıl beszámolókat és kimutatásokat kaptak, amibıl nyomon követhették a cég munkáját
36
A Noguchi Porter Novelli, a hulladéklerakó beindulását megelızı két évben két alkalommal, közvélemény-kutató cégek közremőködésével felmérést végzett, a környezetvédelem és a szelektív
hulladékgyőjtés
megítélésének
változásáról
a
Tisza-tavi
regionális
hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásával kapcsolatban. Ezt a kutatást elemezve kiderül, hogy mennyire volt sikeres a cég népszerősítı kampánya.
XI/3. A célcsoport meghatározása A felmérést Tisza-tavi régió 15, különbözı nagyságú településén (pl.: Tiszafüred, Abádszalók, Borsodivánka) 500 fı megkérdezésével, a beruházás megkezdésekor 2004-ben, és befejezésekor, 2006-ban végezték el. Tehát ugyanazok a települések vettek részt a második felmérésben, mint az elsın. Ezek a következık: 6.000-19.999 fıs település: Füzesabony, Kunhegyes, Mezıkövesd, Tiszafüred; 3.000-5.999 fıs település: Abádszalók, Besenyıtelek, Poroszló, Tiszacsege, Egyek; 2.999 lélekszám alatti település: Borsodivánka, Mezınyárád, Sarud, Szentistván, Tiszabura, Tiszaszentimre. Összesen 500 fıvel készítettek telefonos interjút, melybıl a megkérdezettek 47%-a volt férfi és 53%-a nık. A megkérdezettek életkori megoszlását a következı grafikon mutatja:
8%
24%
15-19 éves
18%
20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves
15%
16% 19%
37
60+ éves
XI/4. A kérdıív összeállításának szempontjai
A PR cég alapvetıen arra volt kíváncsi, hogy a két esztendıben, mennyit változott a helyi lakosságnak a szelektív hulladékgyőjtéssel, valamint a hulladéklerakó mőködésével kapcsolatos véleménye, eljutott-e hozzájuk mindaz az információanyag, amit át akartak adni nekik, illetve mely kommunikációs eszközök voltak a leghatékonyabbak a tevékenységük során. A kérdések összeállításánál ezek voltak a legfontosabb szempontok. Közérthetı és egyértelmő megfogalmazásra volt szükség, mivel a résztvevı települések többnyire falusias jellegőek, így az itt élık számára kellett világosan és érthetıen fogalmazni.
38
XI/5. Eredmények
Az
egyik
legfontosabb
kérdésre,
miszerint:
„Mennyire
tartja
Ön
fontosnak
a
környezetvédelmet?”, egy ötfokozatú skála segítségével lehetett választ adni. A javulás azonnal tetten érhetı, az erre a kérdésre adott lakossági válaszok átlaga két év múltán 4,38ról 4,74-ra javult. A felméréseket összehasonlítva jelentıs javulás látható, abban a kérdéskörben is, miszerint, mit tehetnek a helybéli lakosok személyes környezetük védelméért. A 2004-es eredmények szerint, mindez úgy érhetı el a leghatékonyabban, ha egyáltalán nem szemetelnek. Ehhez képest, 2006-ban már olyan fogalmak is érthetıvé és használatossá
váltak
a
lakosok
számára,
mint:
a
hulladékgazdálkodás,
szelektív
hulladékgyőjtés vagy az újrahasznosítás. 2004-ben, a településmérettıl függıen, átlagosan, az emberek alig több mint 10%-a hallott a készülı Tisza-tavi regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásáról és annak szükségességérıl. Itt is szembetőnı javulás látható, mindez az adat 2006-ban már 74%-os volt a megkérdezettek körében. A Tisza-tavi régióban élık többsége, a beruházás kezdetekor kevés információval rendelkezett a környezetvédelem alapkérdéseirıl, a szelektív hulladékgyőjtés és kezelés fontosságáról. Fontos megjegyezni, hogy a felvilágosító tevékenységben nagy szerepe volt a jól megválasztott kommunikációs csatornáknak, kommunikációs tevékenységeknek.
1%
25% Nincs válasz Nem Igen
74%
39
Honnan értesültek a beruházásról?
A következı ábrán világosan látszik honnan, milyen kommunikációs csatornákon keresztül értesültek a helyi lakosok a regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásáról, mőködésérıl. A lakossági tájékoztatás legcélravezetıbb módja a helyi újságokban megjelentetett PR-cikkek bizonyultak (35%), alig lemaradva ettıl következik a helyi televízióban sugárzott ismeretterjesztı filmek (34%), valamint a szórólapokon közölt hírek (32%) hatékonysága. A 2. évi felmérés végeredményét tekintve, a visszajelzések szerint, a Tisza-tavi régióban kifejtett tájékoztató tevékenység rendkívül jól sikerült. Mi sem jelzi jobban az eredményességet,
miszerint
a
megkérdezettek
96%-a
hallott
már
a
szelektív
hulladékgyőjtésrıl, valamint a válaszadóknak mintegy fele már szelektíven győjti a keletkezett hulladékot. A felmérésbıl kitőnik, hogy a kommunikációs és felvilágosító tevékenység elérte célját, az itt élık környezetvédelemmel, szelektív hulladékgyőjtéssel és a beruházással kapcsolatos ismeretei elismerésre méltóvá váltak a 2006-os évi megnyitó idejére.
35 30 25 20 15 10 5 0 sz la s vá tá llí cs iá ak in N ik kn lm so en lá éb de b é ko gy ak m tv E n is e ze ok ü ez án s ny ór lá zó et ör ko go K ez is ol y s ld n r tá fe ö a ék kt tk t d O la ze ul ye h el a ih K on l ap ı n rt lt te yí ıl N es st m ı ár er g ol sm P l/I ó nt ko o R él v le ír H p la ó ó ór zi Sz ví le te
yi el h
yi el h
ág js ú
40
Miért volt szükség a beruházásra? Ha megnézzük a 2006-os évi, a létesítmény átadása utáni, a felvilágosító tevékenység végeztével mért eredményeket a beruházás szükségességét firtató kérdéskörben, akkor láthatóan az adott válaszok döntı többsége a környezetvédelem elsıdleges feladatai köré összpontosul. A válaszadók szerint a beruházás megvalósítását elsısorban a környezet és a természet védelme (24%) indokolja. A mért eredmények szerint, a beruházás fontosságát indokolja még a környezet tisztaságának (19%), valamint a korszerő hulladékgyőjtés és feldolgozás (17%) megvalósításának a szükségessége. 25 20 15 10 5 0 Kö Kö Hu Ré 42 un Sz Lé NT Ví Ta Eg z g e i l / rn y g t ye rny. ll.fel i le elep ós s lekt sze szen ajsz éb NV n ze í e do rak z Ti ü v n n a n l y tv s ./te zta lgoz óhe és/t bály hull yezé ezé nye s c zé s lye érs ok dék s rm ság ás /g gy mia sö és a yő k el ég s kk csök őj ze jt é a v ze tés tt en tv mé s/ú ult . té kent be se tk jra ak/ és v ez ha me ér d e eté és sz gt n. elt én se ek ek cé me ljá bó g. .. l
XI/6. A kutatást elısegítı és akadályozó tényezık Nehézségeket a kutatás során az okozott, hogy a települések földrajzi elhelyezkedésüket tekintve nagyon széttagoltak. Emiatt került sor a telefonos megkeresésre a személyes megkérdezés helyett. Viszont sokan nem voltak hajlandóak telefonon keresztül válaszolni a kérdésekre, mondván nincs erre idejük. Páran le is tették a kagylót, mikor kiderült, hogy miért keresik ıket. Így igen idıigényessé vált a közvélemény kutatás, viszont a pénzügyi részén kétségtelenül sokat spóroltak, mivel nem kellett utazgatni egyik helyrıl a másikra. Nem volt szükség sok kérdezıbiztosra sem, mivel a telefonos interjúhoz elég volt pár ember bevonása. Amennyiben személyesen utaztak volna ki a településekre vélhetıen sokkal több embert kellett volna mozgósítani, hogy idıben elkészüljön a felmérés.
41
XI/7. Az elmúlt két év (2006-2008) tapasztalatai Amikor 2006-ban átadásra került a Tisza-tavi Regionális Hulladéklerakó, az addig sikeresnek mondható PR kampány véget ért. Jelentıs javulás volt tapasztalható az emberek szelektív hulladékgyőjtéssel kapcsolatos hozzáállásában. Továbbá szinte mindenki tudott már arról, hogy egy új szolgáltató fogja átvenni a szemétszállítással kapcsolatos teendıket. Ez az új cég, A Remondis Tisza Kft., új árakat is jelentett. A lakosság igyekezett elfogadni a megváltozott körülményeket, azonban az ígért elvárásoknak az új cég nem mindig tudott megfelelni. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy az egyes települések lakói nem tudtak kihez fordulni a panaszaikkal, ugyanis miután megszőnt a PR tevékenység, ezzel egy idıben a lakosság tájékoztatása is befejezıdött, az ügyfélszolgálatok pedig nem igazán mőködtek. Megkerestem a hulladéklerakó projekmenedzserét, aki tájékozatott azokról a problémákról, amik az elmúlt két évben jelentısen befolyásolták az új hulladékkezelı állomás mőködését. Elmondása szerint kezdetben nagyon jól mőködött az új rendszer. Azonban a kihelyezett győjtıállomások, amelyekben szelektíven győjthette a lakosság szemetet, nem tudták követni a megnövekedett hulladékmennyiséget. Mivel az emberek felé történı kommunikációt ekkor már nem vette kezébe senki, így jelentıs problémák adódtak. Nagyon sokszor nem ürítette ki idıben ezeket a győjtıállomásokat a Szolgáltató, így a felhalmozódott szemét a konténerek körül állt halmokban. Ezek a késedelmes ürítések sokszor pénzügyi hátterőek voltak, errıl azonban a lakosság nem tudott. További probléma volt, hogy a lakosok nem a megfelelı hulladékot dobták a tartályokba, így a szállító cég ezeket nem ürítette ki. Azonban a lakók errıl sem voltak kellıképp tájékoztatva, így ık csak hordták a szemetet és háborogtak az el nem szállított kupacok láttán. A fogyasztóknak fenntartott ügyfélszolgálat sem mőködött számos településen, így rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt a lakosokra. Nem tudtak sehová fordulni a problémáikkal, kérdéseikkel, kéréseikkel. Az írásban benyújtott panaszokra számos esetben nem érkezett válasz. A fenti problémák legtöbbje ugyan az új szemétszállító szolgáltató hiányosságaiból fakad, azonban a lakosság tájékoztatása nem kizárólag az ı feladatuk lenne. Az önkormányzatok nem fordítottak kellı figyelmet arra, hogy miután megnyílik a lerakó és beindul a tényleges szelektív hulladékgyőjtés, a helyi lakosoknak számos problémájuk adódhat majd az új
42
rendszerrel. Ugyan elméletben már szinte mindent „megtanulhattak” a Noguchi Pr cég jóvoltából, azonban a gyakorlatban még nem voltak tapasztalataik. A PR cég munkája során már bevált lakosságtájékoztatási módszerek további alkalmazásával talán elkerülhetı lett volna a problémák egy része. Számos lakossági hírlevelet adtak ki a megnyitó elıtt, ezeket továbbra is folytatni kellett volna. Ezekben fel lehetett volna hívni a fogyasztók figyelmét az akadozó szemétszállításra, a kiváltó okokra, valamint további segítséget lehetett volna nyújtani a szelektív hulladékgyőjtéssel kapcsolatban. Amennyiben sikerült volna mőködtetni az ügyfélszolgálatokat, az ott elhangzott kérdések és panaszok megválaszolása is eredményes lehetett volna. Az itt elhangzott lakossági problémák megjelenhettek volna a hírlevelekben, ahol közérthetıen mindenki tájékozódhatott volna a gondokról és a megoldásokról is. A helyi tv-csatornák is sikerrel sugározták a kampány során a reklámszpotokat, amelyeket megújíthatott volna az önkormányzat, ezekben is tájékoztatva a lakosságot az új rendszer aktuális mőködésérıl. Összességében elmondható, hogy a már bevált és két évig eredményesen mőködı lakosságtájékoztatási, figyelemfelhívó és népszerősítı reklámeszközöket tovább alkalmazva kevesebb probléma adódott volna az új rendszerrel. Ezeket nem lett volna szükséges ugyanolyan intenzitással használni, azonban az idınkénti emlékeztetı jellegő és az aktuális problémákról tájékoztató hírlevelek és tv-s anyagok hasznosak lehettek volna. Ezeket a jövıben még nem késı alkalmazni, ugyanis az igény a lakosság részérıl megvan az információra, kérdések is vannak bıven, azonban nincs, aki kézbe venné a további programot. Ez pedig az önkormányzat és a környezetvédelmi felelısök feladata lenne.
XII. A szolgáltatással való megelégedettség, javaslatok A
Tisza-tavi
Hulladékgazdálkodási
Társulás
készíttetett
egy
felmérést,
amelyben
összegyőjtötték a problémákat a szolgáltatással kapcsolatosan. A kutatás az érintett települések mindegyikével foglalkozik, a probléma köröket összesítetten szeretném bemutatni néhány diagrammal kiegészítve, a jobb szemléltetés érdekében. Ezután szeretnék javaslatokat tenni az önkormányzat lehetséges feladataira, melyek teljesítésére ugyanúgy szükség lenne, azon kívül, hogy a szolgáltatónak javítania kellene a szolgáltatás színvonalán.
43
XII/1. Problémák a szolgáltatással kapcsolatosan Problémák típusa
Problémák száma
1. Háztartási hulladék kezelése 1.1. A szolgáltató az igényelt edényeket a tulajdonosoknak csak részben adta át
13
1.2. A szolgáltató egy hónapnál hosszabb ideig a győjtı edényeket nem cserélte ki 1.3. A rendes napon, nem történt meg az edények ürítése
1
1.4. A szolgáltató logójával ellátott győjtızsák egy ideig nem vásárolható a szolgáltatótól
2
Érintett önkormányzat Besenyıtelek Egerfarmos Füzesabony Mezıkövesd Nagyiván Sarud Sály Szentistván Szihalom Szomolya Tiszagyenda Tiszaroff Tiszaszentimre Füzesabony
7
Mezıkövesd 4 alkalom Sarud: 3 nap Sály 2 alkalom Szihalom: legalább 2 alkalom Szomolya 2 alkalom Tiszaörs 3 alkalom Tiszaroff: kb.8-10 alkalom Mezıszemere Szihalom
A háztartási hulladék kezelésével kapcsolatos problémák megoszlása
1.1
45% 31%
1.2 1.3 1.4 Elégedett
5%
2% 17%
44
2. Lomtalanítás 2.1. Nem érkezett erre vonatkozó ajánlat a szolgáltatótól
2.2.D) egyéb
19
6
Abádszalók Besenyıtelek Egerfarmos Kunhegyes Mezıkövesd Mezıszemere Nagyiván Poroszló Sarud Sály Szomolya Tiszacsege Tiszafüred Tiszaörs Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszılıs Újlırincfalva Besenyıtelek: nem végezte el az ingyenesen a lomtalanítást Tiszaroff: a szolgáltató késın értesítette az önkormányzatot, ezért a lomtalanítást lemondta az önkormányzat Tiszaszılıs: nem tett eleget a szolgáltató évi egyszeri ingyenes lomtalanítási kötelezettségének Újlırincfalva: nem tett eleget a szolgáltató évi kétszeres ingyenes lomtalanítási kötelezettségének
A lomtalanításra vonatkozó problémák megoszlása
40%
46%
1.1 1.2 Elégedett
14%
45
3. Szelektív hulladékgyőjtés 3.1. A szolgáltató nem győjti külön a komposztálható hulladékot
21
3.2. A szelektív hulladékot egy hetet meghaladóan nem szállította el
8
Abádszalók Besenyıtelek Egerfarmos Füzesabony Kunhegyes Mezıkövesd Nagyiván Poroszló Sarud Sály Szentistván Szihalom Szomolya Tiszacsege Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaörs Tiszaroff Tiszaszentimre Tiszaszılıs Újlırincfalva Egerfarmos több alkalom Egyek 1 alkalom Kunhegyes 1 alkalom Mezıszemere 1 alkalom Nagyiván 1 alkalom Sarud: nem tudja pontosan hány alkalommal Szomolya 2 alkalom Tiszaörs 1 alkalom
A szelektív hulladékgyőjtéssel kapcsolatos problémák megoszlása
31%
19%
1.1 1.2 Elégedett
50%
46
4. Ügyfélszolgálat 4.1. A szolgáltató nem mőködtet ügyfélszolgálatot
18
4.2. A szolgáltató – meghívó ellenére – a fogyasztók tájékoztatóján nem biztosított képviseletet
4
Abádszalók Besenyıtelek Egerfarmos Egyek Füzesabony Kunhegyes Mezıszemere Nagyiván Poroszló Sály Tiszacsege Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaörs Tiszaszılıs Tiszaroff Újlırincfalva Abádszalók Egerfarmos Szihalom Tiszaszılıs
Az ügyfélszolgálattal kapcsolatos problémák megoszlása
47%
43%
1.1 1.2 Elégedett
10%
47
XII/2. Megoldási javaslatok a hulladékgazdálkodás színvonalának javítása érdekében Kutatásaim során tanulmányoztam Miskolc Város Hulladékgazdálkodási Tervét, mely alapján összeállítottam egy javaslatokat tartalmazó listát, melyet a Tisza-tavi térségben szintén meg lehetne valósítani, hozzájárulva a megfelelı színvonalú hulladékgazdálkodáshoz. Azon kívül, hogy a jövıben a szolgáltatónak megoldást kell találnia a különbözı problémákra, az önkormányzatnak is vannak feladatai, amikkel tehet a környezetvédelemért, és a hulladékok mennyiségének csökkentéséért: - az intézményi hulladékkeletkezés megelızését és csökkentését szolgáló intézkedések összegyőjtése, megvalósítása - önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) - önkormányzati intézmények környezetbarát minısítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) - intézményi szelektív hulladékgyőjtés bevezetése - helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyezı fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettentı mértékő szankciók érvényesítése - a fogyasztást és ezáltal a hulladékképzıdést növelı közterületi és önkormányzati médiában megjelenı reklámok korlátozása Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkezı hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkezı hulladék jövıbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív győjtés után hasznosító szervezeteknek történı átadással teljesít. Tekintettel a jogi szabályozásra az alábbi szempontokra kell különös figyelemmel lenni: •
2008-ig elsıdleges prioritása kellett, hogy legyen a zöld- és a biohulladékok komposztálásának.
•
A hasznosítható hulladékok esetében az elıkészítı, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell a területi vagy országos rendszerekhez.
•
A veszélyes hulladékok mennyiségének egyharmada hasznosításra kell hogy kerüljön, ennek érdekében a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített
48
győjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhetı hasznosító szervezetek számára át kell adni.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban az alábbi célok határozhatók meg: •
Az EU el irányzatoknak megfelelıen a csomagolási hulladékok hasznosításában 2005ig el kellett érni az 50 %-os hasznosítási arányt.
•
A lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának 2004ig az 1995-ben képzıdött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %-ára, 2014-ig 35 %-ára kell csökkenteni.
•
A gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiırlemény 2006-tól életbe lépett lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyőjtését és hasznosítását meg kell oldani.
•
Összességében el kell érni, hogy az idıszak végére a képzıdı, nem biomassza jelleg hulladék mintegy felének anyagában történı hasznosítása, esetleg hasznosítással párosult energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen.
•
Ki kell alakítani a hulladékanyagok hasznosításának EU-konform mőszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.
A hulladékgazdálkodás javasolt sorrendje: •
a
hulladék
keletkezésének
megelızése
(K+F
tevékenység,
hulladékszegény
technológiák fejlesztése, szemléletformálás, fogyasztói szokások alakítása) •
a hulladék hasznosítása (anyagában történ hasznosítás preferálása, csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladék elkülönített győjtése)
•
a maradékhulladék kezelése (lerakás csak környezetvédelmi szempontból megfelel lerakóban, biztosítva a további hasznosítás lehetıségét; égetés csak h hasznosítás és pozitív ökológiai mérleg esetén)
A hulladék hasznosítása nem csak környezetvédelmi kérdés, gazdasági kérdés is. A hulladékban elıforduló hasznosítható anyag szekunder nyersanyagforrás, a hasznosítással a primer nyersanyag elıfordulások kímélése is elérhetı. A szilárd települési hulladék hasznosítható összetevınek a kinyerése és újrahasznosítása a kor követelménye.
49
Egyéb javaslatok a lakosság esetleges bevonásával:
•
A környezettudatos magatartási formák, fogyasztói szokások kialakításának segítése, Tanácsadás a hulladékos pályázati lehetıségekkel kapcsolatban
•
Lakossági ismeretterjesztı anyagok kiadása és terjesztése (brosúrák, CD-k, filmek)
•
Lakossági (kerti, közösségi, intézményi) komposztálás népszerősítése
•
Hulladékátvevık, másodnyersanyag hasznosítók címjegyzékének vezetése
•
Lakossági szolgáltatók-javító kisiparosok címjegyzékének közzététele
•
Hulladékos hatáskörökkel kapcsolatos ismeretterjesztés
•
Önkormányzati intézmények környezetbarát minısítése
•
Ismeretterjesztés a háztartási veszélyes hulladék veszélyeirıl, kezelési lehetıségeirıl, illetve a háztartási vegyszerek használatának egészségügyi-környezeti hatásairól
•
Továbbképzés szervezése önkormányzati hulladékos ügyintézıknek
•
Hulladékgazdálkodási,
illetve
ökológiai
fogyasztóvédelmi
ismeretek
oktatása
iskolákban •
Iskolák hulladékos oktatóanyagokkal történ ellátása (oktatócsomagok, CD-k, filmek)
•
Fogyasztóvédelmi
oktatás
(környezetbarát
termékek,
környezeti
információk,
közszolgáltatás) önkormányzati intézmények dolgozóinak, ill. lakosság részére •
A hasznosítható kiválogatott anyagok mennyiségének növelése
•
A lakosság részvételének fokozása a reciklálásban, a következı módokon: - gondolkodás megváltoztatása a hulladékot illetıen - a hulladék miatt érzett felelısség erısítése - hulladékkezelés eszközeinek (hulladékminimalizálás a háztartásban, ill célirányos vásárlás) jobb megértése, elfogadása, és a hulladék szelektív győjtése.
Mint látjuk, rengeteg oldalról lehet hozzátenni a megfelelı hulladékgazdálkodáshoz, mindenkinek megvan a szerepe benne, az önkormányzattól, a szolgáltatón át egészen a lakosságig, hiszen a környezetvédelem közös ügyünk.
50
1. számú melléklet: Képek a hulladéklerakóról (Tisza-tó konferencia, 2008. május 14-16.)
51
2. számú melléklet Forrás: Tisza-tavi térség komplex fejlesztése keretében kialakításra kerülı térségi hulladéklerakó elızetes környezeti hatástanulmánya Érintett elem, rendszer Levegı
Hatótényezı
A hatás idıtartama és kiterjedése
Érintett hatásviselık Minısítés a hatásterületen
1.
Építési tevékenység
Átmeneti, lokális (telephely, szállítási utak + néhány 100 m)
Talajok Növényzet Szállítási utak mellett élık
Semleges Elviselhetı Elviselhetı
Várhatóan nem kimutatható Elsısorban porterhelés Csak rövid ideig zavaró
2
Mőködés 2.a Gépek, berendezések mőködése a telephelyen 2.b Hulladékszállítás 2.c Szél általi elhordás
Tartós, lokális (telephely + max 300 m, szállítási utak + 100 m)
Talajok Élıvilág Szállítási utak mellett található mővi elemek Szállítási utak mellett élık
Semleges Elviselhetı Elviselhetı
Javító
Várhatóan nem kimutatható Elsısorban porterhelés A forgalomnövekedés nem számottevı egy-egy településen belül A forgalomnövekedés nem számottevı egy-egy településen belül A közvetlen környezetben sem település, sem értékes élıhely nem található Kiporzás, szaghatás, szélelhordás csökken
Elviselhetı Semleges
A kockázat minısíthetı megfelelı védıtávolság
elviselhetı
Minimális vált. a lefolyási viszonyokban 80 m mélyre a szennyezés több mint 1000 év alatt jut
2.d Bőz 2.e Biogáz képzıdés
Nincs Hatásviselı
Régi lerakók rekultivációja
Tartós, térségi, meglévı lerakók környezete 3
Átmeneti, lokális (telephely + néhány 100 m)
Felszíni és felszín alatti vitek
5
Havária (gázképzıdés, tőzés robbanásveszély) Tereprendezésdepónia építés Havária
Föld
6
Területfoglalás
Tartós-mintegy 20 ha
Területnyerés
Tartós-kb. 60 ha
10
TereprendezésDepónia építés Szennyvíz és csurgalékvizek keletkezése és kezelése Folyékony és veszélyes hull. keletk. Havária
Tartós, lokális (csak a telephely) Tartós, lokális (a telephely és környezete) Tartós, lokális (az Elhelyezı területek) Tartós, nagyobb térségre is kiterjedhet
11
Területfoglalás
12
Hulladéklerakás-hulladék kedvelı Fajok elszaporodása Véderdı telepítés
Tartós, lokális (csak telephely) Tartós, nagyobb térségre is kiterjedhet
4
7 8
9
Élıvilágökoszisztém ák
13
Mővi elemekTelepülésikörnyezet
Táj
14
15
Mővi elemek fokozott igénybevétele Szállítás során Építkezés
16
Mőködés
17
A hulladéklerakó Mőködése (depónia Megjelenése, szélelhordás stb.)
Tartós, lokális (gyak. a telephely) Tartós, lokális (telephely környezete)
Meglévı lerakók melletti települések lakói Élıvilág Települések lakói Felszíni, felszín alatti vizek Talaj Talajvíz Vízadó rétegek talaj
Elviselhetı
Semleges
Terhelıkárosító Semleges Megszüntetı Javító
talaj
elviselhetı
Talaj, talajvíz
Semleges Semleges
talaj
semleges
Talaj Talajvíz Vízadó rétegek szántó
Terhelıkárosító semleges Megszüntetı
Környezı Élıvilág települések Környezı élıv. táj
Elviselhetıterhelı semleges Javító Javító
Mővi elemek
terhelı
Átmeneti, lokális (teleph.+néhány 100m) Tartós, lokális (teleph.+néhány 100m)
Élıvilág Településen élık Élıvilág településen élık
Elviselhetı semleges Elviselhetı Semleges
Tartós, térségi kiterjedéső
Tájkép Tájhasználat
Elviselhetı Korlátozó
települések
javító
Tartós, lokális (telephely és kb.1 kmes körzete) Tartós, lokális (szállítási utak közvetlen környezet)
52
Megjegyzés
Közepes v. annál rosszabb termékenységő terület a rekultiválandó jelenlegi lerakó területek Fontos a technológiai fegyelem betartása A mőszaki védelem miatt az érintkezés nem lehetséges A technológiai fegyelem betartásával 80 m mélyre a szennyezés több mint 100 év alatt jut
Nincs ternészetvédelmi érték a környéken nagyobb a távolság Terhelés csökkentés Depónia tájképbıl történı kitakarása Forgalom növekedés nem számottevı, de szállítójármővek rezgésterhelése nagyobb Nincs értékes élıvilág Messze van a falvaktól Nincs értéke élıvilág Messze van a falvaktól Kitakarja a képbıl Bizonyos használatok nem kedvelik a szomszédságát Minıségi változás a regionális hulladék-lerakásban
Összefoglalás A gazdasági, mőszaki fejlıdésnek és a fokozódó urbanizációnak köszönhetıen rendkívül fontossá vált, hogy a megfelelı módon védekezzünk a hulladékok káros hatásai ellen. Ezért ez a probléma a hulladékgazdálkodás egyik kiemelt feladatának tekinthetı. Az Európai Unió polgárai – a gazdasági jólét mellett – az életminıség fontos tényezıjének tekintik az egészséges környezetet, amit – a környezetszennyezések határokon átterjedı volta miatt – csak a régió országainak közös és összehangolt erıfeszítésével lehet biztosítani. Mivel Magyarország is csatlakozott az Unióhoz, ezért szem elıtt kell tartania a környezetvédelmi irányelveket és át kell vennie azokat, hogy minél hatékonyabban védjük meg a környezetünknek. A fenntartható fejlıdés alapján megvalósuló helyi környezetvédelmi program szervesen kapcsolódik a Rió-ban 1992-ben elindított programokhoz, valamint a fenntarthatóság elvén felépült magyar Nemzeti Környezeti Programhoz, továbbá közvetlenül az EU Ötödik és Hatodik Környezeti Akcióprogramjához, amely a „Fenntarthatóság felé” és „A mi jövınk, a mi választásunk” címet viselik. Összefogással – ISPA és hazai támogatással – valósítja meg négy megye 42 települése a közigazgatási területeiken keletkezı települési szilárdhulladék kezelését és ártalmatlanítását. Jász-Nagykun-Szolnok megye 13 települése, Hajdú-Bihar megye 2 települése, Heves megye 10 települése és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 17 települése társulást alakított kötelezı hulladékgazdálkodási feladatának egységes és korszerő megoldására. A rendszer az érintett térségben lévı mintegy 112.000 állandó lakos és 11.000 fı feletti szezonálisan ott lakó települési szilárdhulladékát kívánja korszerő módon győjteni, kezelni, hasznosítani, ill. ártalmatlanítani mintegy 30.000 t/év nagyságrendben. A szelektív győjtés a lakosság és az intézmények aktív közremőködésével részben már a hulladék keletkezési helyén megvalósul a szerves és egyéb hulladékhányad egy részének elkülönített győjtésével, és egészül ki a győjtıszigeteken elkülönített győjtéssel. A szelektíven győjtött további hulladékot a Tiszafüreden létesülı válogatón anyagtisztára válogatják, és hasznosításra továbbküldik.
53
Az ömlesztett hulladék lerakásra kerül. A gazdaságosabb szállítási feltételek megteremtése érdekében az ömlesztetten győjtött hulladékot Mezıkövesd térségében átrakóállomásra szállítják. A projekt kiemelt jelentıségő kapcsolódó feladata a települések területén található 33 korábbi – részben ma is üzemelı – lerakó területének bezárása és rekultiválása, és ezzel természet közeli állapotba hozása. .A projekt végrehajtása rendkívüli összehangoltságot és munkát igényel mind a társulás és a lakosság részérıl egyaránt. A szolgáltatás színvonalának emelése mellett szükség van az önkormányzatok munkájára is, mely során bevonja a lakosságot különbözı népszerősítı és felvilágosító kampányokkal a megfelelı hulladékgazdálkodás folyamataiba. Egy-két éven belül tehát minden adott lehet egy környezetbarátabb hulladékgazdálkodás megvalósításához egy olyan térségben, ahol az ott élık, ott dolgozók és oda látogatók egészséges életfeltételeinek biztosítása, valamint az idegenforgalomban jól hasznosítható értékek megırzése egyértelmően indokolják ennek a komplex hulladékgazdálkodásnak a mielıbbi és teljes megvalósítását.
„Az igazi természetvédı az, aki tudja, hogy a világot nem a szüleinktıl örököltük, hanem gyermekeinktıl kölcsönözzük.” John James Audubon
54
Irodalmi jegyzék
Tisza-tavi regionális Hulladékgazdálkodási Társulás 2004 évre vonatkozó szakmai beszámolója
Tisza-tó
környéki
települések
regionális
hulladékgazdálkodási
rendszere
–
ISPA
2000/HU/16/P/PE/006 – A Regionális Hulladékgazdálkodási rendszer bemutatása
Tisza-tavi térség komplex fejlesztése keretében kialakításra kerülı térségi hulladéklerakó elızetes környezeti hatástanulmánya
Lakossági szilárd hulladék kezelési rendszer kidolgozása a Tisza-tó térségében –PR tevékenység és népszerősítı kampány – Kezdı jelentés
Lakossági szilárd hulladék kezelési rendszer kidolgozása a Tisza-tó térségben – PR tevékenység és népszerősítı kampány – Második Negyedéves Jelentés (2005. Február)
Tisza-tó környéki települések regionális hulladékgazdálkodási rendszere – 1. Összefoglaló mőszaki leírás
Társulási Szerzıdés (Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás)
PR Szerzıdés
Tisza-tavi Hulladékgazdálkodási Társulás 2005-re vonatkozó hulladékgazdálkodási terve
Feladatok a XXI. századra – Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia dokumentumai (Föld napja Alapítvány Bp. 1993.)
Miskolc Város Hulladékgazdálkodási Terve (2004-2008.)
Internet: www.kvvm.hu www.tiszatohulladek.hu www.hulladeksors.hu
55
