Területi államigazgatási szervek együttműködésének kezdeti tapasztalatai, különös tekintettel a hatósági tevékenységre

El terjesztés: 2008. április 22. ülésre

Területi államigazgatási szervek e g yü t t m k ö d é s é n e k k e z d e t i t a p a s z t a l a t a i , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a h a t ó s á g i t e v é k e n ys é g r e

El terjeszt : Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Elemz – Értékel Bizottsága

Tartalomjegyzék

1.

KÖZIGAZGATÁSI TÉR BEMUTATÁSA________________________________________________ 3 1.1. 1.1.1.

A terület______________________________________________________________________ 3

1.1.2.

A gazdaság ___________________________________________________________________ 3

1.1.3.

A lakónépesség ________________________________________________________________ 7

1.2. 2.

A RÉGIÓ F BB JELLEMZ INEK BEMUTATÁSA ____________________________________________ 3

TERVEK, STRATÉGIÁK ______________________________________________________________ 8

KÖZIGAZGATÁS __________________________________________________________________ 11 2.1.

ÖNKORMÁNYZATOK, TÁRSULÁSOK __________________________________________________ 11

2.2.

TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK _______________________________________________ 12

2.2.1.

Regionális reform megvalósítása _________________________________________________ 12

2.2.2.

A RÁK tagjai feladat-ellátás szervezetének alakulása _________________________________ 14

2.2.3.

Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül _____________________________________________________________ 17

2.2.4.

Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellen+rzések száma, tapasztalatai, ellen+rzési módszerek ______________________________________________ 21

2.2.5.

Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érint+ ügyféli panaszbeadványok, közérdek. bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemz+i, f+bb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága ____________________________________________________________ 24

2.2.6.

A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra _____________________________ 25

3.

TERÜLETI KOORDINÁCIÓ _________________________________________________________ 29

4.

TAPASZTALATOK _________________________________________________________________ 35

2

Közigazgatási tér

1. Közigazgatási tér bemutatása 1.1. A régió f bb jellemz inek bemutatása 1.1.1. A terület A Közép-Dunántúl három megyét: Fejért, Komárom-Esztergomot és Veszprémet öleli fel, mint egy 11 116 km2 nagyságú területen. A legnagyobb Veszprém, a legkisebb Komárom-Esztergom megye. Számos említésre méltó kultúrtörténeti emlék található a régióban. A Közép-Dunántúlt, - három, a magyar államiság szempontjából kiemelked történelmi események színhelyéül szolgáló városa: Esztergom, Székesfehérvár és Veszprém miatt - szokták királyi régiónak is nevezni.1 E jeles történelmi helyek mellett másik jellemz je változatos természeti környezete. Érinti ezt a tájat a Kisalföld síksága, a Bakony-, a Vértes-, a Gerecseés a Pilis hegyvonulata, a Duna, a Balaton, a Velencei-, és a tatai Öreg tó. Két nemzeti parkja a Balaton – felvidéki Nemzeti Park, a Duna- Ipoly Nemzeti Park, ezen túl számos védett természeti területe is van. A régió gazdag ásványkincsekben, az ország legnagyobb kiterjedés; vízkészletével rendelkezik, term földi adottságai jók, sz l kultúráját hét történelmi borvidék jellemzi.

Régió gió terü területe

11236, 43 km2

4358,76

4612,59

Fejér Komárom Veszprém

2265,08

1.1.2. A gazdaság A gazdasági fejl dés ütemét nagymértékben befolyásolja a közlekedési infrastruktúra, mert az új építés; vagy fejlesztett út csökkentheti a szállítási költségeket, ezzel pedig növeli a vállalkozások és háztartások termelékenységét. 1

Esztergom: 1000-ben Istvánt itt koronázták királlyá. István király uralkodásától a XIII. század elejéig itt m;ködik az ország egyetlen pénzverdéje. Ekkor épül ki az esztergomi vár, amely 1241-ig (a tatárjárásig) királyainak székhelye, de nemcsak a magyar állam, hanem az egyház, és egyúttal Esztergom vármegye központja is. Az esztergomi érsek az István király által alapított tíz püspökség feje, és kizárólagos joga a királyok koronázása. Székesfehérvár: István emelte Fehérvárt várossá. Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. A magyar királyok koronázási és temetkezési helye. 43 magyar királyt koronáztak, és 15 királyt temettek Fehérváron. Veszprém Szent Mihály Székesegyházat az államalapító István királyunk bajor származású felesége, Boldog Gizella királyné emeltette. Ezt követ en a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrn je, a várban királynéi palota épült – ezért is nevezik Veszprémet a Királynék Városának

3


A régióban a közlekedési infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. Mind közúton, mind vasúton jól megközelíthet , területét több nemzetközi közlekedési folyosó szeli át. A személygépkocsi állomány 2006. év végén megközelítette a 328 ezret. Ezer lakosra 296 személygépkocsi jutott, amely 28%-os növekedést jelent 2000-hez képest. Bár úthálózata s;r;, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdül körzeteket köt össze, de els sorban a f közlekedési utak fejlettek, a mellékutak fejlesztésre szorulnak. A régió vasúton is könnyen elérhet (Budapest – Hegyeshalom, Budapest – Szombathely). A korábbi katonai repül tereken a légi közlekedés lehet sége is biztosított (Pápa, Kecskéd, Esztergom). A Duna jelent s mennyiség; ipari, továbbá nemzetközi, vízi közlekedésre is alkalmas utat biztosít (Komárom–Esztergom, Fejér megye). 2007. jelent s fejlesztéseket hozott a közlekedésben: Az útépítések területén kiemelked feladatként jelentkezett a kormány gyorsforgalmú úthálózat fejlesztési programja keretében megvalósuló, M6 autópálya Dunaújváros és Fejér megye megyehatára közötti szakaszához kapcsolódó országos közúti csomópontok, útkorrekciók és az autópályával párhuzamos és az azt keresztez földutak engedélyezési eljárásainak lefolytatása. Megkezd dött a Székesfehérvárt nyugatról elkerül 63. sz. f út III.–IV. szakaszának építési engedélyezési eljárása és a 8. sz. f út Csór elkerül szakasz végleges forgalomba helyezési eljárása. Befejez dött a 8. sz. f út és a 72. sz. f út keresztezésének külön-szint; csomóponttá történ átépítés engedélyezése. Kiadásra került a 62. sz. f út Perkáta elkerül szakaszának építési engedélye (1 híddal), az Európai Uniós támogatással megvalósuló Velence vasútállomás átépítésével összefügg közlekedési létesítmények (aluljáró, útkorrekciók, csomópontok, kerékpárutak) engedélye és a Székesfehérvár - Börgönd repül téri beköt út és kapcsolódó létesítményeinek építési engedélye. Megkezd dött Veszprémben a Multifunkcionális rendezvénycsarnokhoz kapcsolódó közlekedési létesítmények építése. Jelent s feladat volt a bevásárló központok, kereskedelmi létesítmények közlekedési létesítményeinek engedélyezése: ALDI, LIDL Élelmiszer Áruház, Park Center Áruházak és SPAR áruház, Plusz Áruház, CBA Áruházak és Hofer Áruház. Forgalomba helyezték Székesfehérváron az autóbusz-állomás közlekedési létesítményeit, Tatabányán a Gy ri úti PLAZA Áruház és az alatta kiépített autóbusz pályaudvar közlekedési létesítményeit, valamint a tatai és sümegi TESCO Áruházak közlekedési létesítményeit. Jelent s feladat a GKM által kiírt és az EU-s pályázatokon nyert támogatásokból, a Dömös és Esztergom között, a Tát és Nyergesújfalu között, a Velence-Gárdony között, Abán a Kossuth és Fehérvári utcák mellett és Baracskán a Vasút u. mellett építend kerékpárutak engedélyezési eljárásai, amelyek egy része jelenleg még folyamatban van. Hét szakaszra bontva került kiadásra az Ajka Kistérségi Többcélú Társulás Költségvetési Intézetének a Hanság Balaton felvidéki kerékpárút elnevezéssel futó kerékpárúti szakaszokra, valamint az Agárd - Dinnyés között két szakaszra bontva az építési engedély.

4


Befejez dött a Tapolca – Diszel közötti kerékpárút I. ütem kivitelezése és lefolytatásra került a forgalomba helyezési eljárás, valamint befejez dött a II. ütem engedélyezési eljárása. Kiadásra került a Pápa-Tapolcaf települések közötti kerékpárút építési engedélyének módosítása és befejez dött a Zirc Vasút u. és Alkotmány u. közötti gyalog- és kerékpárút építési engedélyezési eljárása. Folyamatban van a Várpalota kistérség déli szakasz (Berhida-Vilonya között) kerékpárút építési engedélyezési eljárása. A 6. sz. f út rehabilitációs munkáinak keretében, az elmúlt évben engedélyezett 3 db híd közül 2 db-ot helyeztek forgalomba. Az év folyamán 13 db – 30m szabad nyílást meg nem haladó – híd építési engedély került kiadásra és jelenleg folyamatban van 6 híd engedélyezése. A forgalomtechnikai területen a 2004-2006. évekre vonatkozó, vasúti átjárók biztonságnövel beruházásainak – a Nemzeti közlekedési Hatóság jogel dje a Közlekedési F felügyelet és a MÁV Rt. Vezérigazgatóság által egyeztetett – a 2006. évre ütemezett félsorompós kiegészítések végrehajtása 2007. évre került elrendelésre. Ez a régióban 6 db vasúti átjárót érintett. A 2007. december 15-ei határid vel el írt feladat végrehajtása csak 1 vasúti átjárónál történt meg, a többi átjárónál a közbeszerzési eljárás elhúzódása miatt várhatóan 2008. március 31-ig kerülnek felszerelésre az el írt félsorompók. Az Európai Uniós projekt keretében megvalósuló Budapest - Murakeresztúr vasútvonal 160 km/ó sebességre történ felemelése is érintette a terület közlekedését. EU pályázat keretében 5 db vasúti átjáró építésének engedélyezése van folyamatban. A Hajmáskér - Balatonf;zf vasútvonal átalakítását érint vasúti átjárók biztosítási mód meghatározási eljárásainak helyszíni szemléi megtörténtek, jelenleg a hiányok pótlása van folyamatban. Befejez dött a 29. sz. Szabadbattyán - Tapolca vasútvonalon lév vasúti átjárók id szakos felülvizsgálata, továbbá az elmúlt évek gyakorlatának megfelel en a nyári üdül idény beindulása el tt lezajlott a Velencei-tavi vasúti átjárók és gyalogos vasúti átjárók felülvizsgálata, a hiányosságok megszüntetésére intézkedések történtek. Folyamatosan n a közüzemi csatornahálózattal rendelkez települések száma, mára a lakások 72,5%-a csatlakozik a szennyvízcsatorna hálózatba (országosan 67,4%).

5


Közép-Dunántúl az országos GDP 10,3%-át állította el , amivel a második a régiók sorában. A régiós GDP-hez Fejér megye hozzájárulása a legnagyobb (39,3%).

Egy f re jutó jutó GDP és nettó nettó jövedelem regioná regionális kü különbsé nbségei

3500 3000 K.M.o. Ny.d.t. K.d.t. D.d.t. D.alf. É.M.o. É.alf

2500 2000 1500 1000 500 0

GDP

Nettó jöv.

Ugyanakkor Komárom-Esztergom megye az átlagosnál nagyobb mérték; gazdasági fejl désének köszönhet en az ország második legfejlettebb megyéje, a régión belüli részaránya pedig 34,5%-ot ért el. Veszprém megye gazdaságát a stagnálás jellemzi, hozzájárulása a GDP-hez 26,2%. A régió - Nyugat-dunántúli Régió után - a harmadik, az egy f re jutó nettó jövedelem szerinti rangsorban is. Mindhárom megyében, az országos átlagnál jóval magasabb a bruttó hazai termék el állításában meghatározó súlyt képvisel ipar részaránya, ami els sorban a gépipai multinacionális cégek jelenlétének köszönhet . A nyereség szerinti „top 500ba” tartozó cégek közül a f város, Pest, illetve Gy r-Moson-Sopron megyék után Komárom–Esztergom és Fejér megye következik. Ugyan ez a sorrend a megyék legnagyobb nyereség; cégei összesített adózott nyereségei szerint is (Budapest: 1532, Pest: 212, Gy r–Moson–Sopron: 151, Komárom–Esztergom: 105,3, Fejér: 98,2 milliárd forint).

A nyeresé nyereség szerinti top 500500-ba tartozó tartozó cégek megoszlá megoszlása

B.pest

250

Pest Gy r Vas Zala

200


150

Somogy Tolna Baranya

100

Bács Csongrád Békés Hajdú

50

Jász Szabolcs Heves

0

Borsod Nográd

A Közép-dunántúli Régió 27 Ipari parkkal rendelkezik. A legtöbb (11) KomáromEsztergom megyében van, mellette Fejér (10) és Veszprém (7) alig marad el. Az ipari parkok mellett több kiemelked ipari központtal is rendelkeznek. A multinacionális ipar mellett, mind a három megyére jellemz , hogy az ipari és a mez gazdasági önálló hazai vállalkozások száma - az országos régiós rangsor 6


szerint - az utolsó helyen van. Fejér, illetve Komárom–Esztergom megyében az országos átlag (3,1%) alatt van a megyei kereskedelmi-, és iparkamarák taglétszám aránya, a regisztrált vállalkozások között (2-2,6%). Veszprém megye éppen eléri az átlagot. A régióban 2006-ban több mint 129 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, melyek hattizede egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (vállalkozási aktivitás) átlagosan 108, a régión belül azonban nem egységes. Legtöbb, els sorban kisebb vállalkozás, a legkevesebb multinacionális céggel rendelkez Veszprém megyében található. A kiemelked történelmi és természeti értékekre épül turisztikai szektor a középdunántúli régió gazdaságának egyik húzóágazata. Az itt található kiemelt üdül körzetek – Balaton, Velencei tó, Dunakanyar – jelent s idegenforgalmat bonyolítanak. 2006-ban a régió kereskedelmi szálláshelyeire 737 ezer vendég – ebb l 214 ezer f külföldi – érkezett, és több mint 2,3 millió vendégéjszakát töltött el ott

1.1.3. A lakónépesség A Közép-Dunántúlt alkotó három megyében 2007. elején 1, 1 millióan éltek, 429 ezren Fejér, 315 ezren Komárom-Esztergom, 364 ezren Veszprém megyében. A néps;r;ség (100 f /km2) a vidéki átlagot meghaladja, ezzel a központi régió után az ország legs;r;bben lakott térsége, de megyénként jelent s eltérésekkel. A legs+r+bben lakott települései Komárom–Esztergom megyének vannak. Allando llando nepesse pesseg megoszla megoszlasa a re regio gioban (2007)

Néps; ps;r;ség

1 851 200 fo fo

160 140 120

0% 33%

39%

100



80 60 40

28%

20 0 F /km2

A régió lakossága – az országoshoz hasonlóan -, de annál kisebb mértékben fogy. 2001 óta 1,2%-kal n tt a városok népessége, miközben a községekben él lakosok száma 2,2%-kal csökkent. Az urbanizáltság mértéke (59,1%) azonban elmarad az országosan jellemz t l. A népességszám változását a népmozgalmi folyamatok alakítják. Az élveszületések száma az elmúlt években emelkedett, 2006-ban 10 462 gyermek született, az élveszületési arányszám (9,4 ezrelék) azonban elmarad az országosan jellemz t l. A halálozások száma inkább növekv tendenciát mutat.

7


2006-ban mintegy 14 ezren hunytak el, a halálozási arányszám (12,6 ezrelék) a Nyugat-Dunántúlt követ en a legkisebb. A vándormozgalom az elmúlt hat évben folyamatosan mérsékelte a népességfogyást. Megyénként azonban eltér a letelepedési kedv. Fejér, és Komárom-Esztergom megyék jelent s vándorlási többletet realizáltak, Veszprém megyében a belföldi vándorlás népességvesztést eredményezett. A legs;r;bben lakott Komárom Esztergom megyében legtöbben a 40-50 év közötti n k, legkevesebben a 90 év feletti férfiak vannak, a legnagyobb létszámú korosztály 30-35 éves. A régió lakosságának korosztály szerinti megoszlása kedvez nek mondható. Ennek következtében az eltartott népesség rátája (43,2%) a legkedvez bb az országban. Az ország régiói közül a közép-dunántúli régió munkaer piaca a második legkedvez bb az 58,1%-os aktivitási és 54,6%-os foglalkoztatottsági aránnyal. A munkanélküliségi ráta (6,1%) elmarad az országosan (7,5) jellemz t l. A családok gazdasági aktivitását vizsgálva azt látjuk, hogy nagyobb részben (88%) alkalmazott, vagy nyugdíjas jövedelemb l élnek.

Háztartá gióban régió aktivitás szerint a ré gazdasági aktivitá megoszlása gazdasá ztartások megoszlá

8%

3%

1%

51% 37%

alkalm. nyugd. munk.nélk vállalkoz egyéb

A foglalkoztatottak között a fels,fokú képesítéssel rendelkez k aránya - országos viszonylatban - alacsony kategóriába tartozik (régió: 16,2%) a veszprémi alkalmazottak a legkevésbé képzettek (15%). Az alkalmazottak többsége középiskolai végzettséggel rendelkezik.

1.2. Tervek, stratégiák Az UMFT elfogadásáról szóló 1103/2006 (X.30) számú kormányhatározat szerint a Közép-dunántúl az innovatív megoldások régiója, ahol a versenyképességének javítása érdekében a következ fejlesztések prioritásáról döntött: Elengedhetetlennek értékelte a helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztését. Szükségszer;nek ítélte, a turisztikai szektor szerkezetváltását. Ennek módja, hogy az a meglév vonzer kre, a kiemelked történelmi és természeti értékekre: a Balatonra, a Balaton-felvidék és a középhegységek (Bakony, Vértes, Gerecse) természeti kincseire, a történelmi városokra (kiemelten a királyi városok), a gazdag kulturális örökségre, a várakra, múzeumokra és a történelmi borvidékre épül , innovatív turisztikai termékek

8


bevezetése során, a turisztikai infrastruktúra és marketing korszer;sítésével valósuljon meg. A versenyképesség megalapozásához és fenntartásához - az oktatási rendszer korszer;sítésén túl – fontosnak tartotta, a tudatos humáner forrás- és foglalkoztatás fejlesztését, infrastrukturális hátterének megteremtését, valamint a vele kompatibilis, innovatív szociális- és egészségügyi ellátórendszer fejlesztését. A régión belüli kohézió er,sítése érdekében, az alsóbbrend+ közúthálózat és a közösségi közlekedési formák támogatását tartotta fontosnak. A kormány által megjelöltek mellett, a régió a lakosság életmin ségét a környezetvédelmet szolgáló, helyi lépték; fejlesztések támogatásával kívánta javítani. A Kormány a Közép-dunántúli régió területi és településfejlesztési fókuszában az általa megjelölt növekedési társközpontokat (Székesfehérvár, Veszprém), a regionális decentrumokként m+köd, megyei jogú városokat (Tatabánya, Dunaújváros), valamint az innovációra leginkább alkalmas közép városokat állította. Térségi szinten kiemelte, hogy - a szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzd , - a leszakadóban lév vagy stagnáló - egyes területeken aprófalvas településszerkezet; -, els sorban agrárhagyományú, és - a regionális szinten kiemelt és jelent s turisztikai vagy nagy gazdasági növekedési potenciállal rendelkez térségek (Balaton-felvidék, Velencei-tó és Dunakanyar térsége, a 8-as f út térsége) fejlesztése a kiemelt feladat. A régió szerepet vállalt a régiók és ágazatok közötti koordinációban megvalósuló, országosan kiemelt Balaton-térségi és Duna-térségi fejlesztésekben is. A kormány 2007-2008 évi, központi döntése alapján eus pénzb,l megvalósuló jelent,sebb kiemelt programok a turisztikai célpontokat er,sítik: • • • • • • •

Az Esztergomi Bazilika pince rendszerének rendbetétele, A Tatai Eszterházi kastély épületének rehabilitációja, és az Öreg tó vízmin ségének javítása, Királyi séta - Történelmi id utazás az ezeréves Székesfehérváron, Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében Monostori Er d Euro - regionális Kulturális és Turisztikai Központ - Küls látogatóközpont Budapest- Kelenföld – Székesfehérvár vasútvonal átépítésének I. üteme. Óbuda – Esztergom Vasútvonal rekonstrukció

A Regionális Fejlesztési Tanács által meghatározott operatív program 2007 – 2008. évi akció programja a következ prioritásokat tartalmazza: Gazdaságfejlesztés: Iparterületek létrejöttének, gazdasági együttm;ködésnek és tanácsadásnak a fejlesztésével 9


Turizmusfejlesztés: kiemelt turisztikai területek fejlesztése (Balaton, királyvárosok) turisztikai együttm;ködések Fenntartható településfejlesztés: településközpontok megújítása, integrált városfejlesztési stratégiák, leromlott település részek rehabilitációja. Környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztése: települési hulladékkezelés, közösségi közlekedésfejlesztés (2009-ben indul) Humán infrastruktúrafejlesztés

A régiósok mellett a megyei és térségi fejlesztési tanácsok is rendelkeznek fejlesztési tervekkel, bár a megyei szint az elmúlt id szakban folyamatosan kiürült, forráselosztó szerep csökkent. Legfontosabb feladata, hogy összehangolja a kormányzat, a kistérség, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A kistérségek területfejlesztési programokat és koncepciókat fogadnak el, melyekkel összehangolják az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. Az elmúlt évben az Országgy;lés a 67/2007 (VI. 28) számú határozatával újra fogalmazta a kistérségek fejlettségének kritériumait. Az új szabályozásnak megfelel en a korábban társadalmi, gazdasági, és infrastrukturális elmaradottsága, illetve ipari szerkezetváltása okán kedvezményezett kistérség száma tizeneggyel csökkent. A régió megyéib l két kistérség érintett: a komárom- esztegom megyei Kisbéri, és eszprém megyei Tapolcai kistérség. Az új szabályozás szerint, öt „csak hátrányos” kistérség maradt (enyingi, sárbogárdi, abai, kisbéri, sümegi) A régió területi államigazgatási szerveinek közös feladat terve nincs. Az egyes területi szervek ágazati irányításnak megfelel éves tervek alapján készítenek munka és ellen rzési terveket.

10

Közigazgatás

2. Közigazgatás Az el z pontban ismertetett közigazgatási tér közügyeit, a bemutatott stratégiák és tervek végrehajtásával, az önkormányzati és államigazgatási szervek - a köztük lév kapcsolatrendszer alapján - együtt oldják meg. Az elmúlt év (a reform folyamatok miatt) dönt mértékben az államigazgatáson belül idézett el átfogó változásokat, ellentétben az önkormányzatokkal, ahol nem lépett túl a rendszerszer; m;ködés keretein Közigazgatá feladatellátó helyek szá száma zigazgatási feladatellá

társult KT. körjegyz. p. hivatal más szerv állig.szerv

2007 2006 0

50

100

150

200

250

. Azon szervezetek, amelyek a Közép-dunántúlon jogszabályok végrehajtásával közhatalmat gyakorolnak, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el – csekély kivételt l eltekintve - valamilyen nevesített kapcsolatban állnak a közigazgatási hivatallal. A helyi közügyekben eljáró önkormányzati közigazgatással ellen rzési, az országos jelent ség; ügyekben eljáró államigazgatási szervekkel felügyeleti és koordinációs típusú kapcsolat áll fenn. A többi területi államigazgatási szerv els sorban hatósági munkáján keresztül els sorban az önkormányzatokkal, szakhatósági tevékenységével pedig más területi államigazgatási szervvel áll kapcsolatban. Ezeket - els sorban az államigazgatási tevékenységre összpontosítva - tekintjük át a következ alpontokban.

2.1. Önkormányzatok, társulások A 2007 elejei közigazgatási beosztás szerint a régió területén 36 város – ebb l 4 megyei jogú –, 365 község található. A három megye eltér településszerkezeti sajátosságokkal bír. (3.1. sz. melléklet) A községek fele 1000 f nél kisebb lélekszámú aprófalu, amelyek háromnegyede veszprémi település. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a nagyobb, népesebb községek dominálnak. A régió területén 91 körjegyz ség m;ködik. A tavalyi évben a települési önkormányzatok 8 esetben hoztak létre új körjegyz séget, 3 esetben pedig a megszüntetésr l döntöttek.

11

Közigazgatás

A kistérségek száma 26, amelyb l legkevesebb település (6-6) az oroszlányi és várpalotai kistérségben van, a legtöbb település pedig az aprófalvas területek egyes körzeteiben (Pápai 49, Ajkai 39) található. Legnépesebbek a megyeszékhelyek térségei, sorrendben a székesfehérvári, tatabányai és veszprémi. Az abai kistérség kivételével, valamennyinek város a központja.

Önkormá nkormányzati munkahelyek hivatali forma szerint

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

P. Hivatal Körjegyz. Társult KT.

2006

2007

2.2. Területi államigazgatási szervek 2.2.1. Regionális reform megvalósítása A területi államigazgatási szervek 2007. évi feladat végrehajtása a területi refom jegyében zajlott. Az államigazgatási feladatellátás tárgyalása szempontjából megkerülhetetlen ezeknek a változásoknak rövid áttekintése. A 2118/2006. (VI. 30) számú kormányhatározat, valamint a 2006. évi CIX tv. alapján, 2007. január 1-jére a területi államigazgatási szervek regionalizációjának és integrációjának jogi alapjai megteremt dtek, és a Közép-Dunántúlon is végrehajtást nyertek. A reform els sorban strukturális változásokat hozott, a feladat- és hatáskörgyakorlás terén végrehajtott változások az ágazati specializáció támogatására születtek. Az egyes szervek szervezetében, illetékességében, hatáskörében, valamint az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából is jelent s változások történtek. Az államigazgatási szervek reformját az ágazati összerendezés, és a sokszín;ség jellemzi

12

Közigazgatás

Terü Területi államigazgatá llamigazgatási szervek szá száma a ré régió gióban (ágazati bontá bontásban) 7070-46

2007 2006 0

20

40

60

80

Eü FVM GKM IRM KVM MEH OKM ÖTM PM SZMM

A három megye területén m;köd területi államigazgatási szervek száma 70-r,l 46ra csökkent. A csökkenés valamennyi ágazat esetén érvényesült. A területi reform megvalósítása - kormányzati irányítás hiányában – ágazatonként különböz megoldásokat eredményezett. Az egyes ágazatok – saját szervezetükön belül törekedtek az egységességre, de ez az ágazatba centralizált szervek különböz sége miatt, több akadályba ütközött. Az átalakítás irányát a regionalizáció mellett, a megyei illetékesség, és az integráció jellemezte. Egy-egy ágazat, azon belül szerv esetében akár több alternatíva is megvalósításra került. Az egyes szervek illetékességi területe tekintetében továbbra is jelen van mind a (kis) térségi, a megyei, a régiós, mind az országos. A megyei csökkenést, az országos - a régiós mellett - enyhe növekedést mutat. Az országos illetékesség; szervek számának növekedése mellett megvalósuló integrációk (21%), ágazati szeparációra utalnak.

Terü Területi államigazgatá llamigazgatási szervek illeté illetékessé kességi terü területe ágazatok szerint

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

országos

régiós

megyei

Terü Területi államigazgatá llamigazgatási szervek m ködési terü terület szerint

90

EüM FVM GKM IRM KVM MEH OKM ÖTM PM SZMM

80 70 60

megyei régiós országos térségi

50 40 30 20 10 0

2006

2007

Az ágazaton belül, több esetben – f leg a funkcionális feladatoknál – centralizált megoldások születtek. Ezekben a kérdésekben, csak a régiós, illetve az országos központ jogosult dönteni. A szervi önállóság megyei szinten csökkent. A szakmai feladatok tekintetében valamennyi ágazat – de különösen a nagy ügyfélforgalommal rendelkez k – ügyfél közeliségüket, térségi (megyei vagy város környéki) kirendeltségekkel, vagy ügyfélszolgálati irodákkal biztosítják, melyek területe nem feltétlenül egyezik meg a többcélú társulások területével.

13

Közigazgatás

A regionalizációs szervezések, a területi szervek központjai kijelölésénél, nem követték a fejlesztési régió központot. Az egyes szervek székhelyének jelenlegi képe, a korábban regionalizált, vagy más illetékességi okok alapján végrehajtott szervezésekkel együtt, országosan és regionálisan is, igen változatos képest mutat.

2.2.2. A RÁK tagjai feladat-ellátás szervezetének alakulása Az ágazatok területi feladat- és hatáskörgyakorlása szervezeti jellemz it a Regionális államigazgatási Kollégium tagjai által adott tájékoztatók alapján mutatjuk be. Általánosságban elmondható, hogy nincs olyan ágazat, amelyik középszinten, valamennyi területi államigazgatási szervét regionális formában m;ködteti. A legnagyobb méret; regionalitás a KVM, PM és SZMM szerveinél tapasztalható. A legkevésbé regionalizált az IRM és az FVM ágazata. A Pénzügyminisztériumi ágazatba 1. az Adó-és Pénzügyi Ellen rzési Hivatal Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága Székesfehérvár, 2. a Magyar Államkincstár Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága Veszprém és 3. a Vám-és Pénzügy rség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága Székesfehérvár tartozik. Mindegyik szervezet regionális illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. A Vám-és Pénzügy rség regionális átszervezése 2000. évben történt meg az APEH és a MÁK átszervezésére 2007. évben került sor. A szervezeti változás jelent sen csökkentette a vezet i szinteket, az irodavezet k, osztályvezet k létszámát az APEH-nál illetve a MÁK-nál. A tapasztalatok alapján a regionális átszervezés el nyeként az eljárások egységesítése, az egységes jogszabály értelmezés, az arányos feladatmegosztás megteremtése említhet . Földm+velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Az ágazatban - a már korábban említett szervezeti integrációk végrehajtása mellett – többségében megyei, és egy országos illetékesség; szervezetek gyakorolják a hatásköröket. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Fejér megyeiFöldhivatal , Komárom- Esztergom megyei Földhivatal, Veszprém megyei Földhivatal, Fejér megyei mez gazdasági szakigazgatási Hivatal Komárom Esztergom megyei mez gazdasági szakigazgatási Hivatal Veszprém megyei mez gazdasági szakigazgatási Hivata, Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal fejér, Komárom Esztergom, Veszprém megyei Kirendeltsége.

Gazdasági és közlekedési Minisztérium 14

Közigazgatás

Fejezeti szinten a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium alá tartozó területi államigazgatási szervek a 1. Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága, 2. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Székesfehérvári Mérésügyi és M;szaki Biztonsági Hatóság, 3. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága Mind a három szervezet országos illetékesség;, melyek regionális szervezeti egységgel képviseltetik magukat. A 2007. évi szervezeti átalakításokban a Nemzeti Közlekedési Hatóság volt érintve, mely önálló megyei szervekb l egységes nemzetivé alakult át. Igazságügyi és rendészeti Minisztérium Az ágazatot a 2007. évi regionalizációs reform nem érintette. A minisztérium, a beszámolási id szakban továbbra is egy - a reform folyamatokat megel z en alapított – regionális, és kilenc megyei illetékességi területtel m;köd szervet tart fenn. Az els csoportba a BÁH Közép-dunántúli Igazgatósága tartozik. A második csoportba tartozók: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Fejér megyei Büntetés végrehajtási Intézet, Komárom Esztergom megyei Büntetés végrehajtási Intézet, Veszprém megyei Büntetés végrehajtási Intézet, Fejér megyei igazságügyi Hivatal, Komárom Esztergom megyei igazságügyi Hivatal, Veszprém megyei igazságügyi Hivatal, Fejér megyei rend rkapitányság, Komárom Esztergom megyei rend rkapitányság, Veszprém megyei rend rkapitányság.

Környezetvédelmi Minisztérium A minisztérium a Nemzeti parkok mellett, kétféle regionális szervvel képviselteti magát. Sajátos módon a közép- dunántúli regionális illetékességt l eltér en, Komárom Esztergom megye területén az Észak- dunántúli regionális illetékesség érvényesül. 1. 2. 3. 4.

Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi felügyel ség Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi felügyel ség, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság.

Miniszterelnöki Hivatal ágazatába egy szerv tarozik a KSH, mely szintén országos illetékességgel látja el feladatait. A területi államigazgatási szervek regionalizációjának egyik els képvisel je volt. Az egyes régiókban m;köd igazgatóságok között kompetencia alapon oszlik meg a szervezet hatásköre.

15

Közigazgatás

- A KSH Veszprémi Igazgatósága, mint regionális szervezet feladatköre 2007. február 15-t l átalakult. Mint a népesség és népmozgalmi statisztika kompetenciaközpontja, országos illetékességgel látja el feladatát. Oktatási és kulturális Minisztérium Az országos illetékességgel eljáró Hivatalt 1999-ben alapította a Magyar Köztársaság Kormánya. Ett l az id t l központi szerv, mely 7 regionális igazgatóságból állt, így regionális átszervezésre nem volt szükség. A szervezeti felépítés lehet vé teszi, hogy a közoktatás országos feladatait egységes, központi irányítással, de a regionális és a helyi sajátosságok figyelembe vételével, az érintett intézményekkel napi kapcsolatban állva végezzék. Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium A minisztérium egy regionális és három megyei illetékesség; területet tart fenn. Az elmúlt évi reform folyamatokban a közigazgatási hivatalokkal vett részt. A közigazgatási hivatalokban – az ágazati profiltisztításnak köszönhet en – hatáskörcsökkenést - a regionalizációnak köszönhet en – els sorban a koordináció terén feladat növekedést hajtottak végre. Ezek a következ k: 1. 2. 3. 4.

Közép- dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal, Fejér megyei katasztrófa védelmi Igazgatóság, Komárom Esztergom megyei katasztrófa védelmi Igazgatóság, Veszprém megyei katasztrófa védelmi Igazgatóság

Egészségügyi Minisztérium ágazatába az 1. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézete, (a továbbiakban: ÁNTSZ) 2. a Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, 3. a Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és 4. a Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szervei tartoznak. A vizsgált id szakban az ÁNTSZ regionális, a MEP szervei megyei illetékességgel látták el feladataikat. Az ÁNTSZ az 1991. évi XI. tv., mint ágazati jogszabály és a szolgálat szervezetér l, m;ködésér l rendelkez 7/1991. (IV.26.) NM rendelet alapján Országos Tisztif orvosi Hivatal – Megyei (F városi) Intézetek – Városi Intézetek szerinti szervezeti tagolásban m;ködött 2006. december 31-ig. A regionális átalakulást és integrációt az ÁNTSZ-r l és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet rendelte el 2007. január 1-t l kezd d hatállyal. A jogszabály értelmében a szolgálat, mint központi hivatal szervezete az alábbi: - központi irányító, koordináló szerv: OTH - az OTH közvetlen irányítása alatt m;köd területi szervek: regionális intézetek

16

Közigazgatás

- a szolgálat helyi szervei: a kistérségi (f városi, kerületi) intézetek, amelyek a regionális tiszti f orvos közvetlen irányítása alá tartoznak. A kistérségi intézet a regionális intézet jogi személyiséggel nem rendelkez , önálló feladatkörrel felruházott szervezeti egysége. A regionális átalakulás következtében megsz;ntek a szolgálat megyei intézetei és általános jogutódként a jogszabályban meghatározott illetékességi területtel a regionális intézetek m;ködnek tovább. A Közép-dunántúli Regionális ÁNTSZ székhelye Veszprém lett, a Komárom-Esztergom és a Fejér Megyei Intézet 2007. január 1-t l nem m;ködik, megyei szint; kirendeltségek létrehozására nem került sor. A korábbi városi intézeteknél sor került összevonásra, 2007. január 1-t l tíz kistérségi intézet m;ködik, öt kirendeltséggel. A MEP-ek esetében a megyeszékhelyen m;köd pénztárak mellett a biztosítottak igényeinek jobb kielégítése érdekében találhatók olyan szervezeti egységek, „kirendeltségek”, kihelyezett osztályok, amelyek kisebb, térségi illetékességi területen járnak el. Szociális és Munkaügyi Minisztérium ágazatába tartozó szervek között regionális szervek a 1. Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság) 2. Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) Országos szervek, de regionális illetékesség; szervezeti egysége van az 1. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi F felügyel ség Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyel ségnek (a továbbiakban: munkaügyi felügyel ség) 2. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi F felügyel ség Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyel ségnek (a továbbiakban: munkavédelmi felügyel ség), 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Középdunántúli Regionális Felügyel sége.

2.2.3. Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül

Bár a területi államigazgatási szervek tevékenységének, átlagosan alig több, mint felét adja a hatósági munka, a régió teljes közigazgatásának (önkormányzati + államigazgatási) figyelembe vételével azt látjuk, hogy az elmúlt évben hozott 4 700 812 határozat 78%-át a területi államigazgatási szervek hozták.

17

Közigazgatás

I. és II. fokú fokú államigazgatá llamigazgatási ható hatósági dö dönté ntések szá száma és megoszlá megoszlása

4 700 812 hatá határozat szü született 2007. évben

0% 22%

önkorm állig.szerv

78%

A legnagyobb arányban (összes tevékenység 80%-a), az egyik legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító ágazat, a pénzügyi ágazat döntött. Emellett a viszonylag szerény ügyfélforgalommal rendelkez GKM összes tevékenységének is 80%-át a sokrét; hatósági munkája teszi ki. A másik legnagyobb ügyfélforgalmú ágazat, az SZMM többségében sajátos szerz dés jelleg; tevékenysége miatt kevés, tevékenységének mindössze 10%-a a hatósági munka. Vannak olyan szervezetek, ahol egyáltalán nem végeznek hatósági tevékenységet, mint például a MEH ágazatába tartozó KSH, vagy a KvVM-hez tartozó nemzeti park igazgatóságok, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A területi államigazgatási szervek államigazgatási hatósági tevékenységének bemutatását, ágazati bontásban, ügyszámra, jogorvoslati arányra, az ügyintézési határid k betartására, az ágazatpolitikai célkit;zések teljesülésére és a jogi szabályozás problémáinak, a jellemz jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatására vonatkozó adatok elemzésével végezte el a Bizottság •

Els fokú hatósági tevékenység

A hatósági statisztika adatai szerint, a területi államigazgatási szervek hatósági munkája szinte teljes egészében I. fokú, mértéktartó mennyiség; szakvéleményadást, és csekély számú II. fokú tevékenységet jelent. A 2006 és 2007 évi hatósági statisztikai adatok összehasonlítása alapján az els fokú hatósági ügyek intézésében ugrásszer; növekedés állt el . A határozatok száma 1 636 961-r,l 3 650 382–re n,tt. A növekmény, f leg a következ területekr l származik: Igazgatási terület Adó(PM) Állat-eü (FVM) Munkaügy(SZMM)

2006 81 466 8 158 230 687

2007 227 242 1 815 619 300 050

növekmény 180 % 22 155 % 30 %

A rendkívüli növekedés okai a szervezeti változásokkal csak részben magyarázhatók. A változás egyrészt a statisztikai adatkör megválasztásával, a

18

Közigazgatás

korábbi és a jelenlegi vizsgált id szak eltér adatgy;jtésével, másrészt egyes feladatok 2007. évi felértékelésével, magyarázhatók. A vizsgált statisztikai adatsor nem tartalmazza a megyei f jegyz , a közigazgatási hivatalok és a velük egy szervezetben lév igazgatási szervek, gyámhivatal, fogyasztóvédelem adatait, mert ezek – a f jegyz kivételével - önálló fejezetekben kerülnek megtárgyalásra. A pénzügyi ágazathoz tartozó, adó igazgatási ügyek növekedésében minden bizonnyal az a körülmény játszik szerepet, hogy a 2006 évi megyei önkormányzati státuszában megszüntetett illeték hivatalok nagyszámú döntése, most az adó ügyek között jelenik meg. Az FVM ágazatához tartozó korábbi állategészségügyi állomások a mez gazdasági szakigazgatási hivatalokba integrálódtak. A hatósági tevékenység adatgy;jtése megváltozott. A jelenlegi statisztikai adatokkal ellentétben, korábban a hatósági húsvizsgálatokat nem tartották számon. A 2007-es évben a fogyasztóvédelmi tevékenység felé fokozott kormányzati figyelem fordult. Ennek köszönhet az ezt megvalósító szervezet önálló szervezeti keretek között megszervezése is. Akciószer; ellen rzéseiket többnyire komplex módon, más adott fogyasztási cikk tekintetében érintett szakágazattal (ÁNTSZ, Mez gazdasági szakigazgatási Hivatal stb.) együtt hajtották végre. S t ezek az ágazatok – így az állategészségüggyel foglakozó, élelmiszer vizsgálatot végz k is -a korábbiakhoz képest látványosan több önálló ellen rzést is tartottak. Vélhet leg a kormányzat által kiemelten kezelte a fekete munka felszámolása is megmutatkozik az e téren keletkez nagyobb SZMM ágazati figyelemben és ellen rzésben, ami növekedést eredményezett a munkaügyi hatósági döntések terén. A Közigazgatási Hivatal tevékenységének meghatározó, de nem kiemelked en nagyarányú részét képezi az els fokú hatósági munka. Általában azok a hatáskörök kerültek a hivatalokhoz, amelyek csekélyebb számban fordulnak el , és kiemelt szakértelmet igényelnek, s ezért nem célszer; a jegyz höz telepítésük. Az elmúlt évi statisztikai adatok még tartalmazzák a Fogyasztóvédelmi hatóságok nagyszámú els fokú határozatait, de a szervezet önállóvá válásával ezek az adatokat már a SZMM ágazatához tartoznak. (ÖTM) Az els fokú döntések stabilitásában nincs változás: Szinte ugyan olyan arányban támadják meg fellebbezéssel az els fokú ügyeket, mint az elmúlt beszámolási id szakban. A keresettel megtámadott ügyek, és a nyertes/ vesztes perek száma, aránya is nagyjából megegyezik. •

A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység.

Helyi szinten a hatósági munkát a jegyz k látják el. E hatáskörök jelent s részében, a közigazgatási hivatalok járnak el másodfokon. Err l a regionális Közigazgatási Hivatal beszámolójában részletes elemzés született (ÖTM). Az egyéb, más területi államigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozóan a következ megállapításokat tehetjük. A jegyz i hatáskörgyakorláson túl vannak helyi els fokon és megyei másodfokon eljáró szervek (földhivatalok), ezen túl 2006. évben volt néhány sajátos fórumrendszeri megoldás (az igazgatóságok els fokon, a szerv vezet je, másodfokon jár el (MEP)).

19

Közigazgatás

A másodfokú eljárásban csak néhány ágazat érintett. Ezek a következ k: • PM – adóigazgatás, vám és jövedéki eljárás, • EüM ágazat – egészségügyi igazgatás, SZMM – nyugdíjbiztosítási igazgatás, • IRM – igazságügyi igazgatás, • FVM – ingatlan nyilvántartás, fölm;velés ügy, állat-egészségügy, növényegészség ügy. • EüM. - Az ÁNTSZ regionális szerve a változás bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság sérelmezése, m;ködési engedély kérelmek elbírálása miatt járt el másod fokon, a MEP megyei szerveihez, az általuk felügyelt társadalombiztosítási kifizet helyek által megállapított pénzbeli ellátások miatt érkeztek fellebbezések • SZMM. A régió központ hivatal II fokú hatáskört gyakorol a kirendeltségek vonatkozásában. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál az els fokú döntések ellen benyújtott fellebbezések aránya 4.7%, a fellebbezések dönt többsége nyugellátási ügyekben keletkezett, amelyben az ügyfelek a rokkantság mértékét vitatták (orvosszakért i döntésen alapul). A munkaügyi központ másodfokú hatósági tevékenységével kapcsolatosan elmondható, hogy az ügyfelek a fellebbezésükben az ellátások megállapításának összegszer;ségét, azok folyósításának, megszüntetésének szabályszer;ségét, továbbá a nyilvántartásból való törlések jogosságát vitatták. Az els fokú döntések ellen benyújtott fellebbezések aránya 2007. évben a 0,1%-ot sem érte el (SZMM). Másodfokú államigazgatási hatósági tevékenységet a rend,rf,kapitányságok is folytattak. Az. I. fokú döntések viszonylag stabilak, pl. Veszprém megyében az I fokú döntések 10%-ában került sor azok megváltoztatására. (IRM). A Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatalok korábbi II. fokú hatáskörei a szervezeti integrációt követ en a budapesti központba kerültek. A földhivatalok II. fokú döntései is csökken tendenciát mutatnak. (FVM) •

A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban)

A szakhatósági eljárások száma, bár jóval kevesebb, mint az I. fokú tevékenység, de a két vizsgált év összehasonlításában a 2007. évben jóval több eljárásra került sor, mint az el z évben. Mintegy 16 000 szakvéleménnyel több került kiadásra. Ebben az EüM ágazathoz tartozó ÁNTSZ szakvélemények emelkednek ki. Közel kétszer annyi szakvéleményt adtak ki, mint az elmúlt évben (növekmény: 14 227) A Pénzügyi, a MEH, OKM, SZMM ágazatok kivételével valamennyi ágazatban van egy-egy szerv, amelyik szakhatósági tevékenységet végez. Az egészségügyi ágazat keretében mind a két szervtípus ellát szakhatósági feladatokat, de az ÁNTSZ régóta (építésügyek, sürg sségi ellátást végz gépjárm;, szociális jelleg; tevékenységek), a MEP-ek 2006. évt l, az új közgyógyellátás szabályait követ en. Az FVM ágazatán belül a földhivatalok szakhatósági feladatai szigorodtak. Építésügyekben és földvédelmi ügyekben született a legtöbb vélemény. A Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatalok az integrációt követ en szakhatósági tevékenységüket megtartották. A KVM ágazatában a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel ségnél a kérelemre indult eljárások jelent s részét teszik ki a szakhatósági állásfoglalások. 20

Közigazgatás

Az IRM ágazaton belül csak a rend rhatóságok végeznek jelent s szakhatósági tevékenységet, els sorban a bányakapitányságok robbanóanyag felhasználásával kapcsolatban. A legtöbb vélemény a Fejér megyei kapitányságon született. Jelent s a GKM ágazatán belül a közlekedési hatóság ilyen tevékenysége is: Szakhatósági nyilatkozatok ebb l -építésügyi hatósági eljárásban -egyéb hatósági eljárásban

2006. év 3967

2007. év 3794

Változás %-a 96

2813 1154

2808 986

100 85

2.2.4. Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellen rzések száma, tapasztalatai, ellen rzési módszerek Általában a hatósági tevékenység gyenge pontja az ellen rzés. A hatáskörrel rendelkez területi szervek adatszolgáltatása mégis ennek ellenkez jét bizonyítja: a munka szinte valamennyinél kiemelt figyelmet kapott a beszámolási id szakban. A hatáskörgyakorlás során, munkatervek és a felügyeleti szervek által meghatározott szempontok szerint végzik az ellen rzéseket. Összehangoltság els sorban az ágazaton belül tapasztalható. Ágazaton kívül csak akkor, ha az ellen rzési esemény nagy jelent sége ezt indokolja. Ezekben az esetekben az összehangoltság, a külön végzett ellen rzéseknél el forduló hatásköri viták, összeütközések elkerülése is biztosítva van. (pl. fogyasztóvédelem, ÁNTSZ, mez gazdasági szakigazgatási szerv) Az ÁNTSZ által végzett ellen rzések száma 2006. és 2007. évben is jelent s volt (3069, 2125), melyeket éves ellen rzési terv, és az OTH által kiemelt ágazat politikai célki;zések megvalósítása érdekében végeztek. Részben protokol, részben komplex módon. Összességében jó tapasztalataik vannak, intézkedésre csak az esetek 10% ban került sor. A MEP szervei féléves ellen rzési terv alapján, átfogó, cél, utó, és eseti vizsgálatokkal ellen rizték az egészségügyi szolgáltatókat, foglalkoztatókat és kifizet helyeket. Tapasztalataik rosszak, a nyilvántartási fegyelem romlik, a foglalkoztatók elt;nnek, az alkalmazottak egyre kiszolgáltatottabbak (EüM). A földhivatal hatósági ellen rzései dönt en a földvédelmi hatáskör gyakorlásával függenek össze. Az elmúlt évben a term területek 20%-át ellen rizték, határszemle keretében. A korábbi évekhez hasonlóan a hasznosítatlan területek nagy része zárt kert, a külterületek rendezettek. A parlagf; elleni egységes fellépésnek köszönhet en a gyomos, elhanyagolt területek száma csökken. A Mez%gazdasági hivatalok széleskör; ellen rzési tevékenységéb l kiemelkedik - a terület jellemz tulajdonsága alapján – a vadgazdálkodás, s bár nem els sorban a családi gazdaságok a meghatározó foglakozási ágak, de a családi gazdaságok, hegyközségek m;ködése sok ellen ri tevékenységet igényel. Megyénként átlagban, 500 ellen rzésre került sor (FVM). A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel%ségnél a helyszíni ellen rzések tapasztalatai igen sokrét;ek. Uniós segítség is rendelkezésre áll, mely az ellen rzések minimum-kritériumait határozza meg szakterület-specifikusan. Külön említend , a több hatóságot integráló „Zöld kommandó” akciósorozat, mely

21

Közigazgatás

jellemz en egy-egy tipikusan problémás környezethasználat ellen rzésére alakult és hatékony eszközévé vált a több szempontot egyesít ellen rzéseknek. (KVM). A hatósági ellen rzések törvényi szabályozása, valamint módszere eltér . Az igazságügyi hivatalok nem éltek ezzel a hatáskörükkel. A rend%r-f%kapitányságok mindkét évben jelent s számú helyszíni szemlét és ellen rzést tartottak. A rend ri ellen rzések száma a 2006. évhez képest kis mértékben csökkent. A BÁH helyszíni ellen rzéseibe bevonta az együttm;köd partnereit is (IRM). A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága Ellen%rzési Osztály Képzésfelügyeleti csoportja az értékelés id szakában tematikus és cél vizsgálat keretében 45 képz szerv, valamint 275 szakoktató ellen rzését végezte el. A képz szervek az el írt rendeletek, Elnöki szabályzatok szerint végezték tevékenységüket. Az autósiskolák ellen rzése során kiemelt szempont volt az ügyfélfogadás feltételeinek megléte. Ennek hiánya miatt egy esetben a képzési engedély meghatározott idej; felfüggesztésére került sor. Az érintett képz szerv a felfüggesztés idejének lejárata el tt teljesítette az el írt feltételeket. A képz szervek átfogó ellen rzése során az el írt nyilvántartások, dokumentumok hiányos vezetése volt tapasztalható. Több esetben a tanulmányi napló lezárása, valamint az utólag beiskolázott jelöltek pótfoglalkozása nem történt meg. Az elkövetett szabálytalanságok miatt hét esetben írásbeli figyelmeztetés, két esetben közigazgatási bírság szankció került alkalmazásra. Szakoktatók ellen rzése alkalmával több hiányosságot észleltek. Az elkövetett szabálytalanság miatt 72 esetben alkalmaztak írásbeli figyelmeztetést, valamint 5 esetben közigazgatási bírság került kiszabásra. Az Ellen rzési Osztály Járm;felügyeleti csoportja az értékelt id szakban elvégezte a közúti ellen rzési pontok felülvizsgálatát és kijelölését, a közúti ellen rzési akciók régiós szint; összehangolását, továbbá saját szervezésben tematikus akciók végrehajtását. Több alkalommal, szúrópróbaszer; ellen rzések történtek a közúti ellen rök tevékenységének felülvizsgálata céljából, amelyek során további intézkedést igényl hiányosságok nem kerültek megállapításra. A kijelölt vizsgáló állomások ellen rzésének területén az értékelt id szakban összesen 180 db felülvizsgálatra került sor, amelyek valamennyi kijelölt vizsgáló állomást érintették, beleértve a kijelölésre váró vizsgáló állomások el zetes vizsgálatát is. Az ellen rzések során 22 esetben került hiányosság megállapításra. (GKM). A szociális ágazatban tevékenyked szervek mindegyike végez hatósági ellen rzést. A munkaügyi és munkavédelmi felügyel ségek kiemelt feladatként, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a munkaügyi központ jogszabályban el írt részfeladatként valósítják meg azokat. A feketegazdaság felszámolása, foglalkoztatási jogszabálysértések megel zése és kiküszöbölése megkülönböztetett központi céllá vált, ami a munka intenzitásának, hatékonyságának fokozásával járt. A feladatellátás sikerét a munkafeltételek jelent s fejlesztése segítette el . Továbbá ezen ellen rzések eredményességét hosszútávon nagyban er síti azok társadalmi elfogadottsága és támogatása. E munkában ezért elengedhetetlen a magasfokú szakmai felkészültség, a következetes és differenciált szankcionálási gyakorlat, a megel zések el segítése. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság szakemberei a megel z évben 2289 ellen rzést végeztek. Az ellen rzéseket konkrét nyugdíjügyekben a nyugdíj megállapítása során folytatják. Az ellen rzések során az adatszolgáltatók nagyfokú nyilvántartási és adatszolgáltatási mulasztásait tapasztalták. A szakterület átlagos ügyintézési ideje 21 nap volt. A munkaügyi központ 2007. évben 380 hatósági ellen rzést végzett. Az ellen rzések hatósági helyszíni ellen rzések voltak, esetenként kiegészítve tanú-meghallgatással. Természetesen a helyszíni ellen rzést 22

Közigazgatás

minden esetben megel zte a vonatkozó központi, kirendeltségi iratanyag áttanulmányozása. A hatósági ellen rzés a helyszínen tapasztaltak, az ügyfél, a tanúk meghallgatása, okiratok, bizonylatok egyéb iratok áttanulmányozása alapján felvett jegyz könyvvel zárult. A hatósági ellen rzések nagyobb részét a munkaterv szerinti vizsgálatok adták, a különböz munkaer -piaci támogatások ellen rzései, illetve a munkanélküli ellátások jogosultságának, a munkáltató által kiadott igazoló lapoknak a vizsgálata, illetve a képz k, magán-munkaközvetít k, munkaer kölcsönz k hatósági ellen rzései. A különböz támogatások felhasználása általában jogszer;en történt. A támogatási szerz dés megsértése, valótlan adatközlés esetén a támogatás megsz;ntetését, visszakövetelését javasolták. A munkaadói igazolólap kiadásának jogsért elmulasztása, abban valótlan adatok feltüntetése esetén rendbírságot szabtak ki, módosított igazolólap kiadására utasították a foglalkoztatót. A munkavédelmi felügyel%ség hatósági munkája teljes egészében hatósági ellen rzéshez köt dik. Munkájuk alapja a helyszíni ellen rzés, amely indulhat saját kezdeményezésre, panasz és közérdek; bejelentésre, más hatóság jelzése, valamint munkatervben rögzített cél és akcióellen rzések kapcsán, illetve balesetvizsgálat keretében. Az ágazati célkit;zések, aktuális feladatok illetve felügyel i jelzés figyelembevételével havi kiszállási tervet készítenek, ez alapján történnek az ellen rzések. A konkrét ellen rzési célt a felügyel k az ellen rzés napján ismerik meg. (SZMM) Az ellen rzések összehangoltságát, a PM ágazathoz tartozó beszámoló emelte ki a legjobban. Az APEH és a Vám-és Pénzügy rség napi munkakapcsolatban van a jövedéki adót, export-import ügylethez kapcsolódó áfa-t, illetve áfa raktárt érint ellen rzésekkel kapcsolatban. A MÁK feladataiból adódóan ilyen jelleg; ellen rzésekben nem vesz részt. Az ágazaton kívüli szervek közül is sokkal napi munkakapcsolat alakult ki A fekete gazdaság visszaszorítása érdekében – „négy hatósági” együttm;ködés keretében – az APEH, a VP, az OMMF, valamint az FVF közös ellen rzéseken is fellépett. Az operatív ellen rzések keretében „akciós” ellen rzéseket szerveztek, melyek során a rend rséggel, ÁNTSZ-szel, munkafelügyel séggel, állategészségüggyel történ együttm;ködés sikeresnek bizonyult. (PM). A Közigazgatási Hivatal ellen rzési tevékenységében az építés-felügyeleti munkát, valamint a gyámhivatal szociális ellen rzési hatásköreit kell kiemelni. A fogyasztóvédelmi ellen rzések a szervezet önállósulását követ en az SZMM ágazatához kerülnek. E tevékenységekr l A Közigazgatási Hivatal beszámolója részletes elemzéseket tartalmaz, melyet terjedelmi okok miatt külön mutatunk be. A katasztrófa védelmi tevékenység új hatásköre gyakorlása során, hatósági ellen rzésre 2007. évben összesen 150 alkalommal került sor. Ezen ellen rzések során 348 veszélyes árut szállító gépjárm;vet ellen riztek a megye különböz útjain. ADR-es telephely ellen rzést 25 esetben végeztek. A közúti ellen rzések kiterjedtek a veszélyes anyagot szállító gépjárm;vekre, és több hiányosságot találtak, a telephelyi ellen rzések tapasztalatai megállapításai zömében jó eredménnyel zárultak (ÖTM). A közoktatási intézmények hatósági ellen rzéseit – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény felhatalmazása alapján – a központi szerv által készített, meghatározott id szakra vonatkozó (általában tavaszi, nyári és szi id szakok) ellen rzési ütemterv alapján folytatja le a hivatal. Az ellen rzés tárgya: a jogszabályban meghatározott el írások megtartásának vizsgálata (pl. csoport- és osztálylétszámok megtartására, az alkalmazási feltételekre, a kötelez tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a kötelez eszközök és felszerelések 23

Közigazgatás

meglétére vonatkozó rendelkezések megtartásának ellen rzése). Az ellen rzések legfontosabb módszere a helyszíni ellen rzés (szemle), illetve a dokumentumok bekérése. A szabálytalanságok megszüntetése érdekében az esetek 90%-ban felügyeleti bírság került kiszabásra a 2007. évben (OKM). A nemzeti Park igazgatóságok a védett természeti területek és értékek ellen rzését a Természetvédelmi -rszolgálat útján látják el. Az Trszolgálat els sorban az intézkedési hatékonyság növelése, illetve az elkövet k személyazonosságának megállapítása érdekében, az ellen rzések végzése során együttm;ködik a területileg illetékes rend rkapitányságokkal. Szintén el fordul egyes rszolgálati akciók kapcsán együttm;ködés a többi nemzeti parkigazgatóságnál állományban lév természetvédelmi rökkel. A fentieken túlmen en a természetvédelmi rök eseti jelleggel közrem;ködnek a felügyel ségek, a VPOP, a közterület-felügyelet, valamint a rend rség által végzett ellen rzésekben is. (KvVM).

2.2.5. Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érint ügyféli panaszbeadványok, közérdek bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemz i, f bb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága Az elemzés csak a 2007. évi tevékenységet, és azokat az ágazatokat érinti, amelyek panasz ügyekr l és eljárásról tájékoztatást adtak. Ezek f leg a nagy ügyfél forgalommal rendelkez ágazatok. A panaszok közel fele a szerv m;ködését érinti. Az egészségügy struktúra váltása az ÁNTSZ-hez érkezett panaszbeadványok számában is érzékelhet vé vált. A panaszok száma az elmúlt éviekhez képest emelkedést mutat: 2006. évben csak 74, 2007. évben 168 érkezett. A vizsgálatok eredményei szerint 5% bizonyult megalapozottnak (EüM). A panaszok a földhivatalok szinte valamennyi területét érintik. Sokszor fordul el térképészeti hibák esetén, de a leggyakoribbak a részarány- kiadási ügyekben keletkeznek. Sok panasz van a kiszabott fölvédelmi bírság sérelmezése, és a parlag füves területek miatt. A mez gazdasági szakigazgatási szerveknél a szomszéd állattartása, vagy természetvédelmi korlátozás miatt születik a legtöbb panasz (FVM). A közúti szakágazat munkájával kapcsolatban két esetben történt panaszbejelentés, amelynek a kivizsgálása megtörtént. A kivizsgálás során megállapításra került, hogy a kollégák a jogszabályi keretek között, a t lük elvárható gondossággal végezték munkájukat. (GKM) A szociális ágazatban a nyugdíjbiztosítási igazgatóság tekintetében feladataik nagyságrendjéhez képest csekély a panaszügyeik száma: 21, amelyb l 4 min sült megalapozottnak. Az ügyfelek sérelmezték pl.: a megállapított korkedvezményes szolgálati id tartamát, a jogszabályokról adott helytelen tájékoztatást, az adatbeszerzések idejének az elhúzódását. A munkavédelmi felügyel%séghez beérkezett panaszokban legtöbbször a munkahelyi környezettel, a munkaeszközök biztonságával, valamint a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések min sítésével, eltitkolásával kapcsolatban kérték a felügyel ség kivizsgálását és intézkedését. A felügyel séghez érkezett panaszbejelentések száma 25%-kal, a közérdek; bejelentések száma 65%-kal növekedett, együttesen meghaladja a 200-at. A panaszbejelentések nagyobb része megalapozott volt, a közérdek; bejelent k közül számos névtelen, megalapozatlan indítvány is érkezett. Ezen bejelent k sajnálatosan visszaéltek alkotmányos jogaikkal. 24

Közigazgatás

A munkaügyi központhoz 2007. évben írásban 3 panasz beadvány érkezett, amelyek nem bizonyultak megalapozottnak (SZMM). Az igazságügyi ágazatban, a rend r-f kapitányságok értékelésében megtalálható, hogy a rend rségi panaszok jellemz en a közterületen tevékenyked rend rök intézkedésivel és az általuk kiszabott helyszíni bírság utólagos megkérd jelezésével, összegének vitatásával, a rend ri viselkedéssel kapcsolatban kerültek benyújtásra. Pl.: egy megyei adat szerint 2006. évben összesen 88 panasz érkezett, ebb l 6 volt megalapozott, 2007. évben 90 kivizsgált panaszból 8 volt megalapozott, 11 pedig részben megalapozott (IRM). A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyel%ségnél a közérdek; bejelentések száma a legtöbb. A beadványok száma évr l évre növekv tendenciát mutat (2007-ben 425 bejelentés érkezett), ebben azonban megmutatkozik a szervezet hatásköreinek 2005-t l történt nagymérték; növekedése – a környezetvédelmi problémákat feszeget beadványokon túl egyre nagyobb hányadot képviselnek a vízüggyel és természetvédelemmel összefügg bejelentések. Megalapozottságuk valós mértékének megállapítása nem minden esetben lehetséges, mert az esetek egy részében a bizonyítottság hiányában nincs lehet ség – és sokszor szükség sem – hatósági intézkedés megtételére. Az esetek dönt hányada azonban olyan problémát vet fel, ahol az elkövet felderítésének hiányában megjelenik mögöttes felel sként a terület tulajdonosa, használója, így a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárások a legtöbbször azzal végz dnek, hogy a felügyel ség kötelez és bírságol. (KVM).

2.2.6. A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra A bevezetésben már említettek miatt a 2007. évi regionális átalakulás, a területi államigazgatási szerveknek csak egy részét érintette. Ezek a közigazgatási hivatalok mellett, a következ k: • APEH, • ÁNTSZ, • Magyar Államkincstár, • Nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, • Munkaügyi központok, • Közlekedési hatóság. Ennek megfelel en, csak ezeknek a tapasztalatait összegeztük. Általános, hogy a vélemények els sorban a saját bels szervi megoldásokat értékelik. A küls kapcsolatok még kevésbé kerülnek a figyelem középpontjába. Az ÁNTSZ szerveinél a kistérségi intézetek hatósági ügyei n ttek meg, a hatásköri szabályok változása miatt. Ugyanezért a regionális intézeteknél is új ügycsoportok jelentek meg. Valamennyi szerv típusa esetén többletfeladatot jelent a jelentések és adatszolgáltatások teljesítése. A MEP szervei az elmúlt kormányzati ciklusban megéltek egy regionális átszervezést, melyet megyei visszarendezés követett, ezért az átalakulással kapcsolatban már tapasztalatokkal rendelkeznek. A jelenlegi átszervezési hullám - az egészségügyi reform miatt – az újabb regionális átszervezést háttérbe szorította (EüM). A Földhivatalok és a Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatalok továbbra is megyei szinten m;ködnek. Az ágazatot a korábbi növényvédelmi, állategészségügyi, és mez gazdasági önálló megyei szervek integrációja érintette, ami elmondásuk szerint

25

Közigazgatás

a bels adminisztrációt nehezítette és növelte, de a hatósági munkára nem volt hatása (FVM). A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága munkájában a regionális átalakítás a közúti-vasúti hatósági feladatok ellátását meghagyta a megyei képviseleteken, így az ügyfélbarát ügyintézés nem sérült. Közúti járm; területen a feladatkörök átszervezése, ésszer;sítése még 2008. évben is várható. Jelent s változást terveznek az ellen rzések végrehajtásában, hogy az állampolgárok, illet leg vállalkozások jogkövet magatartását a szabálytalanságok nagyobb számú felderítésével ösztönözzék. Visszajelzések alapján a szakmai munkát zökken mentesen, az eddigi színvonalnak megfelel en tudták ellátni. Ugyanakkor a bels átszervezések az ismert okok miatt óriási többletmunkát, adott esetben kapkodást, rossz hangulatot idéztek el . Jelen pillanatban ezek a problémák letisztulni látszanak, a feladatok végrehajtásának rövid határideje nem teszi lehet vé a gondos, precíz eredmény elérését. A M/szaki Biztonsági Hatóság tevékenysége részér%l a következ% megállapításokat lehet tenni: A 2007. január 1-i integráció a m;szaki biztonsági szakterületen, az illetékességi területen nem javította a hatósági feladatok ellátását. Komárom-Esztergom megye vonatkozásában át kellett venni a feladatokat. Ehhez át kellett venni a feladatokat addig ellátó társszervezett l a veszélyes berendezések iratanyagát. Ez kb 100 fm, több tízezer iratot jelentett. Az átvételre nem volt felkészülési id , mivel a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a születése után mintegy 10 nappal lépett hatályba. Legfontosabb feladat a két szervezet összeköltözésének megoldása volt. Mindezt a napi tevékenység mellett, túlfeszített munkával, de sikerült megoldani. Az összeköltözéssel létrejött a fizikailag is integrált szervezet, mely elhelyezésére, a munkahelyek kialakítására nem az „egymás mellett”, hanem az „együtt” jellemz . Menet közben kellett a m;szakibiztonsági szakterületen Komárom-Esztergom megye szakmai átvételét megoldani. Ez a Gy ri MMBH segítségével sikerült. A mérésügyi szakterületen, - a Veszprémi 3 f s mérésügyi csoport kivételével - valamint a m;szaki biztonsági szakterületen nem voltak megyei szervezetek. A régiós átállás miatt, a viszonylag kis létszám mellett nem is célszer; újakat kialakítani. Azonban, a megnövekedett terület ellátása logisztikailag nehezebbé és drágábbá vált. Tekintve, hogy mindkét szakterület az ellen rzései zömét a berendezések telepítési helyén végzi, a tevékenység sok utazással jár. A megnövekedett távolságok a költségeken túl, a munkaer hatékony kihasználási arányát is rontják. A regionális átalakulás el nyei közé sorolható, hogy n tt az azonos illetékességi területtel rendelkez hatóságok száma, ami az egymás közti kapcsolattartásban és az ügyfelek számára is könnyebbséget jelent. A Bányakapitányság feladatainak ellátását a regionális átalakulás minimálisan, de kedvez en érintette, mivel csökkent a szükséges koordinációs partnerek köre, ugyanakkor egyes ilyen feladatok ellátását nehezíti a regionálistól eltér illetékesség – mint ez esetben is. (GKM). A szociális ágazatban a regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra az eltelt id rövidsége okán és számos közvetett összefüggése (kevesebb vezet i szint, az ügyviteli apparátus csökkenése, szakmai képzések stagnálása, kapacitás kivonás az átalakítás bels igazgatási feladatainak ellátására) kevéssé mérhet , vagy torzító hatású. Fontos és általánosított megállapítás, miszerint a regionális átalakítás az ügyintézés zavartalanságát, színvonalát nem befolyásolta. A Közép-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság regionális m;ködésre történ áttérése zökken mentesen megtörtént, amely alapvet en az alapos el készít munkának és a célirányos szervezésnek köszönhet . Az igazgatóság 26

Közigazgatás

feladatait f osztályi szervezet keretében hat m;ködési helyen (Tatabánya, Székesfehérvár, Veszprém, Tapolca, Pápa, Esztergom) végzi. Valamennyi szakterületen ugyanazt a feladatot, változatlan munkahelyen látják el a munkatársak. A regionális m;ködés a „fels ” vezet k (igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezet , f osztályvezet k) irányítási-szervezési feladatellátásában okozott jelent s változást. Az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyel%sége 2006. január 1-jét l régiós szervezetben m;ködik. A regionális átalakulás egységesebb hatósági munkát eredményezett. Megyei szinten a területi irodák megmaradtak, ahol az ügyintézés teljes kör;en bonyolítható. A szervezetbe 2007-ben integrálódott az ÁNTSZ-t l a munkaegészségügyi feladat, így jött létre az egységes munkavédelmi hatóság. Az ÁNTSZ-t l átkerült felügyel k év közben kezdték a felügyel ségen munkájukat, ezért a 2006-2007 évi adatok nem összehasonlíthatók. 2006. január elsejével jött létre az OMMF Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyel%sége székesfehérvári székhellyel, régiónként egy-egy szakmai felügyel séggel. A régióközpontok székhelyén létrehozott felügyel ségek mellett a megyékben maradtak a területhez köt d felügyel i csoportok, melyek irodánként (Veszprém, ill. Tatabánya) m;ködnek tovább. A regionális szervezeti átalakítás összhangban van az Európai Unió és a Kormány törekvéseivel, amelyet szakmai oldalról a szociális partnerek (OÉT), valamint munkabiztonsági és munkaügyi szakemberek régóta szorgalmaztak és támogattak. A régiók egységes irányítással m;ködnek, az OMMF közvetlen, direkt irányítása mellett. A megyei szervezetek feladat és hatáskörét veszi át a régió. Az országos szervezet és a régiók közé nem ékel dik be irányító apparátus. A régió látja el a helyszíni ellen rzési feladatokat, mint I. fokú hatóság. A regionális átalakulás során az alábbi eredmények mutatkoztak: • • • • • • • •

Lehet vé vált a munkabiztonsági (2007. évt l munkavédelem) és a munkaügyi ellen rzés szétválasztása területi szinten Szakszer;bb irányítás, egyszer;bb, gyorsabb döntési folyamatok a jellemz ek. N tt a szakmai stabilitás, egységesebbé vált az eljárás, javulnak az arányossági követelmények érvényesítésének feltételei. Az illetékességi terület kiterjesztése miatt a felügyel k jobban mobilizálhatók, kiegyenlít dnek a jelenleg eltér megyei források. Az egy munkahelyre, területre irányítható nagyobb létszámmal átfogó ellen rzések szervezhet k. A helyszíni ellen rzések id tartama csökkenthet , a munkáltatónál jelentkez állásid rövidíthet , a technológiai követelmények jobban figyelembe vehet ek. Az áttételek, és bels megkeresések száma jelent sen csökkent. A felügyel i munkában n az önállóság, az alkotó munka tágabb teret kap.

A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Munkaügyi Központ általános és egyetemes jogutódaként m;ködik, Székesfehérvár székhellyel. A Munkaügyi Központ illetékességi területén jelentkez feladatokat három kirendeltség és szolgáltató központ (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém), valamint huszonegy kirendeltség látja el. A régiós átszervezés az el írásoknak megfelel en történt, a hatósági munkavégzés és szervezet hatáskörébe tartozó feladatok ellátása mellett, biztosítva az álláskeres k részére a folyamatos, szakszer; és zavartalan ügyintézést (SZMM).

27

Közigazgatás

Egy kivétellel, valamennyi pénzügyi ágazatba tartozó szerv a 2007-es reform folyamat alapján lett regionális illetékesség;. A Vám-és Pénzügy rség regionális átszervezése 2000. évben történt meg. A szervezeti változás jelent sen csökkentette a vezet i szinteket, az irodavezet k, osztályvezet k létszámát az APEH-nál illetve a MÁK-nál. A tapasztalatok alapján a regionális átszervezés el nyeként az eljárások egységesítése, az egységes jogszabály értelmezés, az arányos feladatmegosztás megteremtése említhet (PM).

28

Területi koordináció

3. Területi koordináció A területi államigazgatási szervek els sorban ágazati felügyeleti szerveikkel állnak szervi- személyi és szakmai kapcsolatban. Területi szinten csak a Regionális Államigazgatási Kollégium törzskari típusú laza koordinációja köti össze ket. Ezen túl feladat- és hatáskörgyakorlásukkal alakítanak ki atipikus, egyedi kapcsolatokat. Az utóbbiakat rendszerezni a Bizottság – még ágazaton belül sem - tudta, ezért azokat szervenként, az ágazati referensek által adott elemzések alapján mutatjuk be.

SZMM Az ágazathoz tartozó szervek, a társ szervezetekkel megvalósuló államigazgatási kapcsolatai jogszabályi el írásokon és - b vül körben együttm;ködési megállapodásokon alapulnak. Komplex programok végrehajtása a küls és bels igazgatási feladatokhoz igazodóan egyaránt megköveteli az adatok és információk szabályozott áramoltatását, a célkit;zések, az er források összehangolását. A regionalizáció a napi kapcsolatokban csupán minimális gondokat okozott, mert az összekapcsolódó (összetartozó) pontok az új területi, feladat - és hatásköri kiépülést követ en illeszkedtek és rögzültek. Más a helyzet akkor, ha perspektívikusan regionális fejlesztési célzattal az államigazgatási kapcsolatokat (haszon, hatékonyság javítás okán) azonos szinten elhelyezked szervek közötti integrációt el készít konkrét kooperációs feladatként kívánják meghatározni (el bb valamennyi pontot összekötik, majd hálót alkotnak). A regionális középszint szakmai-politikai megalkotásának és elfogadásának hiányában az államigazgatásra jellemz közös sajátosságokat és azok kifejez déseit fordított kohézióban tudják ábrázolni. Egyre halványul - ahelyett hogy er södne – a közös (azonos) pontok illeszthet ségéhez szükséges gerinc. (Ma még biztosan feltétel és megismerhet az eljáró szerv megnevezése, vezet je, illetékessége, feladat és hatásköre). Az állami szabályozási funkciók megrendelés híján kiüresedhetnek. A koordináció irányát az önszervez d együttm;ködések jelzik els sorban. (A RÁK szakbizottságai üdít kivételek) Az államigazgatási feladatot ellátók érdekei megkívánják, hogy minél szélesebb együttm;ködést alakítsanak ki mindazon szervekkel, szervezetekkel, intézményekkel, amelyek el segíthetik célkit;zéseik megvalósítását. Ma ezen kapcsolatokat - a korábban vázoltak szerint – nem valamely célzott állami akarat, hanem a kialakult hagyományok, a média tudósító, feltáró, sokszorozó hatása, és a helyi (területi) önigazgató önkormányzati hatalom inspirálja és élteti. Természetesen ezen együttm;ködések is óriási értéket képviselnek és nélkülük számos fontos célkit;zés nem, vagy nem a kívánt formában valósulhatott volna meg. Külön kiemelend az államigazgatási szervek valamint az érdekképviseleti, illetve civil szervezetek közötti elvi és gyakorlati együttm;ködés. Szociális, kulturális, környezetvédelmi, foglalkoztatási, egészségvédelmi területeken számos példát találhatunk. Ezen partnerség nagy el nye a nyitottság, a rugalmas alkalmazkodás. 29


E trendek alapján megállapítható, hogy helyi önigazgatás, a koordináció és kooperáció tekintetében hatékonyabb mint a sokkal több hatalommal, eszközzel rendelkez állam. A területi államigazgatási szervek és az önkormányzatok közötti együttm;ködés méretnagyságtól függetlenül b színteret és perspektívát kínál, amennyiben az ellátandó feladatok és a források elosztása elég er s konszenzust mutat. Jellemz , hogy az „igazgatottak” közelebb érzik magukhoz a helyi szerveket és (pozitív, negatív) ráhatásuk is itt érvényesülhet a leger sebben. Ez a bázis (ez az alap) ugyanakkor egyre nagyobb er t biztosít az önkormányzatoknak a partnerségi m;ködés kiharcolásában, a hatolommegosztásban. FVM

Földhivatalok Földvédelmi ügyekben tájvédelmi, illetve környezetvédelmi /védett területeken/ szakhatóságként m;ködnek közre I. fokon a Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség, II. fokon pedig az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel ség. A szakhatósági állásfoglalásukat az ügyek nagy részében határid re megadják. A parlagf; elleni hatósági védekezési eljárásban a Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény– és Talajvédelmi Igazgatóság a másik résztvev hatóság, velük az együttm;ködés jó, az esetleges problémák megoldása egyeztetéssel megoldott, kivétel az erd területek beerd sülésének bejelentésével kapcsolatos eljárások esetében. A földmérési szakág területén a Komárom-Esztergom Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, ugyanezen hatóság és Erdészeti Igazgatóságát, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séget kell szakhatóságként megkeresni az osztatlan közös részarány-tulajdon kimérése során. Egyéb kapcsolat a szakág munkájára nem jellemz . Az ingatlan-nyilvántartási ügyekben nincs szakhatósági megkeresés. Az együttm;ködés dönt részben a jogszabályban el írt feladatok ellátására irányul. Pl. az átruházási szerz dések APEH Illeték F osztályára történ megküldése, ritkábban belföldi jogsegély (Ket. 26. §) intézése valamely hatósághoz a tényállás tisztázása érdekében. A még kiadatlan részaránytulajdon tekintetében együttm;ködést folytatunk a Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatallal. Megjegyzend , hogy szoros volt a kapcsolat a Nemzeti Földalapkezel Szervezettel, gyakori hivatalos megkeresések jellemezték a viszonyt. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény azonban megszüntette az NFA-t. Az MNV Zrt.-vel pedig még nem alakult ki kapcsolat. Általában elmondható, bármely hatóságról is legyen szó, hogy segít készség és kollegialitás jellemzi a kapcsolatokat. A kapcsolatok jellege általában hivatalos jelleg; és jogszabályok által meghatározott. Az eseti 30


informális kapcsolatfelvételek lehetnek hivatalvezet i szint;ek. PM

Az ágazaton belül az APEH és a Vám-és Pénzügy rség napi munkakapcsolatban van dönt en jövedéki adót, export-import ügylethez kapcsolódó áfa-t, illetve áfa raktárt érint ellen rzésekkel kapcsolatban. A RÁK feladataiból adódóan ilyen jelleg; ellen rzésekben nem vesz részt. Az ágazaton kívüli szervek közül is sokkal napi munkakapcsolat alakult ki A feketegazdaság visszaszorítása érdekében – „négy-hatósági” együttm;ködés keretében – az APEH, a VP, az OMMF, valamint az FVF közösen lépett fel. Az operatív ellen rzések keretében „akciós” ellen rzéseket szerveztek, melyek során a rend rséggel, ÁNTSZ-szel, munkafelügyel séggel, állategészségüggyel történ együttm;ködés sikeresnek bizonyult.

IRM

BÁH: Jól funkcionáló együttm;ködés alakult ki az illetékességi területükön m;köd ügyészségekkel, rend rségi-, nemzetbiztonsági-, határ rségi-, a vám és pénzügy rségi-, a katasztrófavédelmi szervekkel, a munkavédelmi felügyel ségekkel, az APEH megyei szervezeteivel, a Polgár rség szervezeteivel, a megyei ÁNTSZ-ekkel. Ez a munkakapcsolat napi és operatív, jól hasznosítható a munkánkban. Hasznos együttm;ködés alakult ki mindhárom megye Védelmi Bizottsággal. Igazságügyi Hivatal: Az Igazságügyi Hivatal által folytatott nagyszabású propagandatevékenységnek és a társzervekkel a korábbi évek folyamán kiépített kiemelked en jó együttm;ködési kapcsolatnak köszönhet en sikerült elérni, hogy a b;ncselekmények áldozatává vált személyek és a jogi segítségnyújtásra szorulók egyre nagyobb számban kell id ben tudomást szerezzenek az Áldozatsegít Szolgálat és a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat tevékenységér l és igénybe vehessék a Szolgálatok támogatásait. Tájékoztatóik és a támogatások igénybevételéhez szükséges kérelemnyomtatványok a megye valamennyi rend rkapitányságán, családsegít szolgálatánál és szociális intézményénél elérhet ek. Külön említést érdemel, hogy az elmúlt évek folyamán gyümölcsöz együttm;ködést sikerült kialakítani a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségeinek munkatársaival, akik jogi segítségnyújtás céljából valamennyi esetben Hivatalukhoz irányítják a munkajogi kérdésekkel ket felkeres ügyfeleket. Együttm;köd partnereiket természetesen valamennyi esetben írásban tájékoztatják a Hivatal tevékenységét érint jogszabályi változásokról, nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a korábban kialakított jó kooperációt fokozzák. Ennek érdekében az Igazságügyi Hivatal szervezésében zajló értekezleteken, konferenciákon minden esetben részvételi lehet séget biztosítanak a munkájukat segít szervezetek számára és a Szolgálataik munkatársai részére érkez meghívásoknak is minden esetben eleget tesznek. Az elmúlt évek során a Pártfogó Felügyel i Szolgálat jó kapcsolatot alakított ki országos szinten a bíróságokkal, a rend rségekkel, az ügyészségekkel, büntetés-végrehajtási intézetekkel, valamint a helyi és területi családsegít és gyermekjóléti szolgálatokkal. A kapcsolódó szervek együttm;ködési készsége jónak mondható, az esetek jelent s részében a pártfogoltak érdekeit szolgálja.

31


Rend rség: Az MRFK más területi államigazgatási szervekkel történ együttm;ködése f ként a közös ellen rzésekben való részvételben testesül meg. Ennek keretében biztosították a rend ri jelenlétet az ÁNTSZ, APEH, Országos Munkaügyi és Munkavédelmi F felügyel ség Megyei Felügyel sége, illetve a Bevándorlási és állampolgársági Hivatal Megyei Kirendeltsége ellen rzéseihez EüM

Az ÁNTSZ a területi államigazgatási szervek közül a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárakkal m;ködik együtt. Ennek területei els sorban a m;ködési engedélyek alapján megkötend finanszírozási szerz dések, illetve kisebb részben adatok, információk rendelkezésre bocsátása. Mind a korábbi évek, mint a tavalyi év alapján általános tapasztalat, hogy a MEP-ek együttm;ködési készsége rendkívül jó, köszönhet en a személyes kapcsolatoknak és a gyakori információ cserének. A MEP-ek esetében a területi államigazgatási szervekkel történ együttm;ködés a jogszabályon alapuló kötelezettségek kölcsönös teljesítésén túl kialakulóban van. A megyei szervezetben m;köd MEP vonatkozásában a kapcsolatfelvételt megel z kölcsönös információcsere helye a regionális szervezetek viszonylatában leginkább a székhelyünkön található iroda, kirendeltség, stb., majd ezt követi a régióközpont vezet jének megkeresése. F hatóságuk, az OEP országos szint; együttm;ködési rendszeréhez igazodva próbálják kialakítani a területi (megyei, regionális) szint; együttm;ködés kereteit. A MEP-ekre egyöntet;en jellemz , hogy együttm;ködés tapasztalható a szociális-és családsegít területen tevékenyked szervezetekkel, illetve a nyugdíjasokat tömörít szervezetekkel az igényérvényesítés el segítése és a méltányossági (segélyezési) ügyek intézése kapcsán. Következetesen törekszenek valamennyi társadalmi, civil és érdekvédelmi szervezettel a jó kapcsolat kialakítására és m;ködtetésére, a korrekt együttm;ködésre. Ennek jegyében például a Veszprém MEP igazgatója meghívott tagként részt vesz a Megyei Id sügyi Tanács, illetve Veszprém Megyei Jogú Város Id sügyi Tanácsának ülésein, e tevékenység keretében – szükség és igény szerint – szakmai tájékoztatást tartank. Nagyon fontos szerepet töltenek be ezek a kapcsolatok azzal, hogy segítenek a biztosítottak tájékoztatásában, a jogszabályi háttér megértésében, az esetleges konfliktusok megel zésében illetve kezelésében. A MEP-ek Rendszeresen részt vesznek képvisel ik útján a Regionális Államigazgatási Kollégium, valamint annak bizottságainak ülésein, ahol az egészségbiztosítási ágazatot érint változásokról rendszeresen beszámolnak. Az ÁNTSZ, több ágazatot érint kormányzati döntés végrehajtásának összehangolása érdekében, 2007. évben, a fekv beteg-ellátást érint struktúra-átalakítás során, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárakkal összehangoltan tett, az intézményeket érint intézkedéseket. 32


Az egészségügy reformjához kapcsolódik a társadalombiztosítási jogviszony ellen rzése során megvalósuló együttm;ködés és az egységes gyakorlat kialakítása a MEP-el. Ez a feladat, els dlegesen országos szint; összehangolást igényel, amelyet az OEP valósít meg. Az ÁNTSZ önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatai, igen sok rét;ek. Például: egészségügyi szolgáltatók létrehozása, átalakítása, megsz;ntetése, fejlesztése kérdésében szakmai javaslat-tétel, egészségügyi intézmények szervezetével, feladatával kapcsolatos módosító elképzelések véleményezése, orvoshiány esetén egyeztetés, tanácskozási jog önkormányzati testületi üléseken, részvételi jog egészségügyi bizottsági üléseken. Összességében elmondható, hogy az önkormányzatokkal fenntartott kapcsolatot jónak ítélik. MEP-el els sorban az egészségügy finanszírozás, a közgyógyellátás, és az egyszeri segélyezés terén m;ködnek együtt. A MEP-eknek kapcsolata van az eü-i szolgáltatókat fenntartó önkormányzatokkal, mégpedig részt veszünek az általuk szervezett szakmai fórumokon, a szolgáltatást érint testületi üléseiken.

GKM Az ágazatba tartozó szervek együttm;ködése az államigazgatási szervekkel jónak mondható, ezen belül kiemelve hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak a m;szaki biztonsági társhatóságokkal, jól együttm;ködnek a katasztrófavédelmi szervezetekkel. Az összehangolást több területen – id szakosan felülvizsgált, módosított – együttm;ködési megállapodások szolgálják.

ÖTM

A Közigazgatási Hivatal rendelkezik a legsokrét;bb kapcsolatrendszerrel. A területi államigazgatáson belüli sajátos integratív státusza, jelent s mennyiség; felügyeleti, ellen rzési és koordinációs és oktatási hatáskörein keresztül, a központi és területi államigazgatási szervek mellett, élénk munkakapcsolattal bírnak az önkormányzatokkal és a civil szférával is. A regionálizációt követ en a hivatalnak immár három megyére kiterjed feladat és hatásköre van. Igaz ugyan, hogy a hatósági jogköreit a regionalizáció során végrehajtott ágazati specializáció csökkentette, szervezetét homogénebbé tette, de a júliusig hatályba lév , jogállására vonatkozó kormányrendelet koordinációs jogköreit meger sítette. A Katasztrófa védelemi igazgatóságok els sorban az önkormányzatokkal, a közigazgatási hivatalokkal, és a rend rséggel, és a nemzeti közlekedési hatósággal tartanak fenn kapcsolatot. Együttm;ködés jónak mondható.

OKM

Az OKÉV a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatallal, folyamatos kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás els sorban hatósági szakterületen megkeresésekre, illetve szakmai tanácsadásokra terjed ki. A hatósági feladatok ellátása során az önkormányzatokkal els sorban, mint a közoktatási intézmények fenntartóival állnak jogszabályilag meghatározott együttm;ködési, illetve szakmai tanácsadás jelleg; kapcsolatban. Önként 33


vállalt együttm;ködési kapcsolatot tartanak következ a Területfejlesztési Tanáccsal, Közoktatási Közalapítvánnyal, Regionális Fejlesztési Tanáccsal, Munkaügyi Központtal, kamarákkal. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, illetve a Kereskedelmi- és Iparkamarákkal. Az Agrárkamara, mint civil szervezet, a területfejlesztés, stratégiaalkotás és szakképzési területek kapcsán vélemény-nyilvánítási jogkörrel vesz részt munkájukban. A Magyar Államkincstárral a nevelési-oktatási intézmények hatósági ellen rzése során m;ködnek együtt. MEH

A KSH új típusú feladatellátásának speciális területe a haláloki statisztika min ségének javítása. Ennek érdekében valamennyi regionális ÁNTSZ-szel együttm;ködési megállapodást kötöttek, melynek keretében az ÁNTSZ-ek részt vesznek a feladat ellátásában.

34

Tapasztalatok

4. Tapasztalatok Az elmúlt év els felében, miután a 2006. évi CIX törvény a kormány kompetenciájába utalta az államigazgatás szervezet rendszerének kialakítását, a területi államigazgatási szervek regionalizációja illetve integrációja, a Regionális Államigazgatási Kollégium tagjainál is lezajlott. Az átalakítás nem kormányszint;, hanem ágazatonkénti vezérléssel történt. Kevés - els sorban az ágazati jelleget er sít – feladat- és hatáskör-változás mellett, lényegében strukturális integrációra került sor. A változások az ügyfelek szempontjából alig érzékelhet k, mert a szervek száma csökkent, alapfeladata megmaradt, nagyobb illetékességi területen az ügyfélfogadás feltételei mindenhol biztosítva vannak. A statisztikai adatok szerint, hátralékos ügyintézés els sorban ott fordult el , ahol hatáskörváltozás volt. Egyes ágazati tájékoztatók szerint, a régiós központ és a megyei egység közötti ügyiratforgalom n tt, és kis mérték; ügyintézési hatásid növekedést eredményezett. A területi államigazgatási szervek – a reform következtében - méretében és kihívásaiban más, sokszín+bb közigazgatási térbe kerültek, de ez kevéssé érintette a feladatellátást, mert az ügyek intézése (vertikális összevonásnál) továbbra is a korábbi (megyei) kirendeltséggé, igazgatósággá lett szervezeti egységben, vagy a korábbi önálló, most bels szervezeti egységgé lett feladatellátó helyen (horizontális összevonásnál) történik. A feladat- és hatáskörgyakorlás tervezése els,sorban ágazati célkit;zések szerint történik. A régiós feladatok tervezése megoldatlan, de adott közigazgatási térben jelent séggel sem bír. AZ UMFT célkit;zései közül a közlekedési infrastruktúra terén volt a legszembet;n bb el relépés, melynek eredményeir l a Nemzeti Közlekedési Hatóság tájékoztatójából értesültünk. Egységnyi területi igazgatási tevékenység vizsgálatánál az államigazgatási szervek által hozott döntések mennyisége továbbra is jelent,sen meghaladja az önkormányzati feladatellátó helyek hatósági döntéseinek számát. Több szervezet adott hangot annak, hogy a korábbi létszámcsökkentések és a nagyobb mennyiség; bels összehangoló tevékenység jelent s többlet terhet eredményezett. A hatósági munkát a változások érintették, de ez a korábbi eredményeken sokat egyik irányba sem változtatott. A területi államigazgatási szervek kapcsolatrendszere – sokrét; feladat- és hatásköre szerint – szerteágazó és szervenként különböz . A kapcsolatok menetében jelent s változás csak ott volt, ahol a régiós központ gyakorolja a korábbi megyei szint hatáskört. A kapcsolatok min ségét valamennyien jónak ítélték meg. Összességében – a korábbi ügyfél fogadásra vonatkozó bizottsági elemzés tapasztalatait is figyelembe véve – az állapítható meg, hogy a regionális átszervezés els sorban a szervezetek bels kapcsolat rendszerét érintették. Jelent sebb, mérhet küls kapcsolatot érint változást nem okoztak. Székesfehérvár, 2008-04-14.

Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna (bizottsági elnök)

35

Területi államigazgatási szervek együttműködésének kezdeti tapasztalatai, különös tekintettel a hatósági tevékenységre

Recommend Documents