Innovációs járulék a kezdeti két év tapasztalatai

A D Ó V I L Á G

48

Innovációs járulék – a kezdeti két év tapasztalatai A háttér

novációs, illetve K+F tevékenység

dasági társaság.” (a kis- és közép-

Az Országgyûlés 2003-ban fogadta

támogatására fordítható központi

vállalkozásokról szóló 2004. évi

el a Kutatási és Technológiai Inno-

forrás összege. Ez a fizetési kötele-

XXXIV. törvény (KKV) szerint

vációs Alapról szóló XC. törvényt

zettség megteremti annak lehetôsé-

mikrovállalkozásnak minôsül az a

(Atv.) melynek legfontosabb célja a

gét, hogy az üzleti szféra is hozzájá-

10 fônél kevesebbet foglalkoztató

kutatás-fejlesztés irányítási, finan-

ruljon e kiemelten fontos tevékeny-

vállalkozás, amelynek éves nettó ár-

szírozási és intézményi rendszeré-

ség finanszírozásához. Nem elha-

bevétele, vagy mérlegfôösszege leg-

nek átfogó reformja volt. A törvény-

nyagolható szempont, hogy az Alap

feljebb 2 millió eurónak megfelelô

alkotók kifejezett szándéka a nem-

a két fô bevételi forrása mellett ön-

forintösszeg.

zetgazdaság összes K+F ráfordításá-

kéntes befizetéseket, visszatérítése-

A jelzett jogi szabályozás indoka

nak érzékelhetô növelése, ezáltal a

ket, segélyeket és adományokat fo-

elsôsorban az adott vállalkozói

nemzetközi trendhez történô foko-

gadhat – belföldrôl és külföldrôl

szféra terhelhetôségére vonatkozó

zatos felzárkózás.

egyaránt.

közgazdasági

megfontolásokban

A Kutatási és Technológiai Inno-

A befizetési szabályozás fontos

rejlett. A központi kalkulációk sze-

vációs Alap egy elkülönített állami

jellemzôje a mérsékelt köztehervi-

rint a mikrovállalkozások kivonása

pénzalap. Az általa kezelt pénzesz-

selés. Ezt a törvény a befizetési kö-

a befizetôi körbôl, mintegy 3 milli-

közök képezik azt a központi for-

telezettség viszonylag széles körre

árd Ft-tal csökkentette az Alapba

rást, amelybôl a kutatási –fejlesztési

történô (de korántsem totális) kiter-

befolyó összeget. A döntés révén vi-

tevékenység, valamint az innováció

jesztésével, valamint az ehhez társu-

szont közel 300 ezer érintett társas

állami támogatása megvalósítható.

ló meglehetôsen alacsony elvonási

vállalkozás mentesült a befizetési

Az Alap célja pénzeszközöket biz-

kulcsok alkalmazásával kívánja rea-

kötelezettség és az ezzel összefüggô

tosítani ahhoz, hogy a K+F és az in-

lizálni.

adminisztrációs feladatok alól.

nováció válhasson a gazdasági nö-

Az elôzôek alátámasztásául: az

Ez a szabályozás egy évig volt ha-

vekedés motorjává. Az elôzôek rea-

Atv. 14 § (1) bek. alapján: „A járu-

tályban. A 2004. évi CXXXV. tör-

lizálása érdekében költségvetési és

lék éves bruttó összege ……a meg-

vény ugyanis bôvítette a járulékfi-

államháztartáson kívüli forrásokat

határozott vetítési alap

zetés alól mentesülôk körét. A ko-

egyesít (a legfontosabbak: központi

a) 0,2 százaléka 2004-ben,

rábban hivatkozott Atv. 3 § (2) bek

költségvetési támogatás; innovációs

b) 0,25 százaléka 2005-ben,

megváltozott normaszövege ugyanis

járulék).

c) 0,3 százaléka 2006-tól”.

kimondja, hogy „Nem tartozik e

Az Alap kezelését, Kormányrendelet alapján a 2004 óta mûködô Nemzeti Kutatási és Technológiai

A kisvállalkozások 2004-ben egy évig 0,05 százalékos járulékot fizettek).

törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlôdésük támo-

A törvény megszületésekor a befi-

gatásáról szóló 2004. évi XXXIV.

zetésre kötelezettek körébôl kivon-

törvény 3. § (2)-(3) bekezdése sze-

A törvényben szabályozott befize-

ta a mikrovállakozásokat. Az Atv. 3

rint kis- vagy mikrovállalkozásnak

tési kötelezettség formája: járulék.

§ (2) bek. ugyanis kimondta, hogy

minôsülô gazdasági társaság, továb-

Ez azt jelenti, hogy az adóktól eltérô-

„nem köteles járulékot fizetni a kis-

bá a Magyar Nemzeti Bank, az Álla-

en a vállalkozások ennek fejében el-

és középvállalkozásokról, fejlôdé-

mi Privatizációs és Vagyonkezelô

lenszolgáltatásra tarthatnak igényt.

sük támogatásáról szóló 1999. évi

Részvénytársaság, továbbá az Igaz-

XCV.

szerint

ságügyi Minisztérium felügyelete alá

mikrovállalkozásnak minôsülô gaz-

tartozó, a fogvatartottak kötelezô

Hivatal (NKTH) látja el.

Az innovációs járulék befizetése révén jelentôs mértékben nô az in-

törvény

3.

§-a

A D Ó V I L Á G

49

foglalkoztatására létrehozott gazda-

hangban szabályozza a járulékköte-

éves nettó összegének idôarányos

sági társaság.”

lezettség bevallásának és a befize-

része. Nem lehet járulékelôleget be-

tésnek rendjét.

vallani arra a negyedévre, a negyed-

Az elôzôekre tekintettel 2005. január 1.-tôl már a kisvállalkozások-

A járulékfizetésre kötelezett társa-

év azon naptári hónapjára, amelyre

nak sem kell innovációs járulékot

ságoknak mindenekelôtt járulék-

az adózó már vallott be járulékelô-

fizetniük. (kisvállalkozásnak minô-

elôleg bevallást is be kell nyújtani-

leget.

sül az 50 fônél kevesebbet foglal-

uk, melynek külön szabályai van-

(8) A befizetett elôleg és a járulék

koztató vállalkozás, amelynek éves

nak. Ezeket az Atv. a leglényege-

éves nettó összege közötti különbö-

nettó

sebb elemeket kiemelve, az alábbi-

zetet, az adóévet követô adóév ötö-

ak szerint állapította meg:

dik hónapja utolsó napjáig kell befi-

árbevétele,

vagy

mér-

legfôösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelô forintösszeg.)

„5. § (2) Az adóévben járulékfize-

zetni, illetôleg a többletbefizetést et-

tésre kötelezettnek háromhavon-

tôl az idôponttól lehet visszaigé-

kisvállalkozások nettó járulékfize-

ként

nyelni.”

tési kötelezettségét 2004. évre mint-

elôleget…kell fizetnie a harmadik

egy 420 millió forintra valószínûsí-

hónapot követô hó 20. napjáig.

Az idôközi modellszámítások a

(elôlegfizetési

idôszak)

Az innovációs járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaságnak

tették. Ez az akkori kalkulációk

(3) A járulékfizetésre kötelezett-

évente az adóévet követô esztendô

szerint az elôzetesen prognosztizált

nek…a járulékbevallással egyidejû-

ötödik hónapjának utolsó napjáig

összes járulékbevételnek még a 4

leg a járulékbevallás esedékességét

kell benyújtania bevallását.

százalékát sem érte volna el.

követô második naptári hónap elsô

(Atv. „5. § (1) A járulékfizetésre

A felsorolt kritériumok mellett a

napjával kezdôdô 12 hónapos idô-

kötelezett gazdasági társaság

törvény azt is rögzíti, hogy milyen

szakra járulékelôleget kell bevallania

a) a járulék éves bruttó összegét,

esetben nem minôsül valamely gaz-

az elôlegfizetési idôszakokra esô

b) a 4. § (3) bekezdése szerint elszá-

dasági társaság kis-és középvállal-

egyenlô részletek feltüntetésével.

kozásnak. E szerint: „Nem minôsül

(4) A járulékelôleg

molható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkentô

KKV-nak az a vállalkozás, amely-

a) az adóévet megelôzô adóév fize-

ben az önkormányzat közvetlen,

tendô járulékának összege, ha az

c) az a) és b) pont szerinti összegek

vagy közvetett tulajdoni részesedése

adóévet megelôzô adóév idôtar-

különbözeteként megállapított

– tôke vagy szavazati joga alapján –

tama 12 hónap volt,

éves nettó kötelezettségét (a to-

külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot.” Az Atv. hatálya a már jelzett körön kívül nem terjed ki a Magyar

tételek éves összegét,

b) az adóévet megelôzô adóév fizeten-

vábbiakban: a járulék éves nettó

dô járulékának a mûködés naptári

összege)maga állapítja meg és

napjai alapján 12 hónapra számított

vallja be az állami adóhatóság-

összege minden más esetben…

hoz az adóévet követô adóév

Nemzeti Bankra, az Állami Privati-

(7) A járulékfizetésre kötelezett-

ötödik hónapja utolsó napjáig.”)

zációs és Vagyonkezelô Részvény-

nek a járulékfizetési kötelezettség

Látható, hogy a megadott határ-

társaságra, továbbá az Igazságügyi

keletkezésének évében…az adóévet

idô irányadó az innovációs járulék

Minisztérium felügyelete alá tarto-

megelôzô adóév adatai alapján kell

elszámolására is. A tényleges járu-

zó, a fogvatartottak kötelezô foglal-

járulékelôlegét megállapítania és ar-

lékfizetési kötelezettséget ekkor

koztatására létrehozott gazdasági

ról az adóév ötödik hónapjának

kell egybevetni a már befizetett járu-

társaságra.

utolsó napjáig járulékelôleg-beval-

lék elôlegek összegével. A még fize-

lást benyújtania. A járulékfizetési

tendô járulékot erre a határnapra

Bevallási kötelezettség

kötelezettség keletkezése évének el-

kell megfizetni, illetve többletfizetés

Az Atv. az adózás rendjérôl szóló

sô két elôlegfizetési idôszakában az

esetén a különbözetet ettôl az idô-

2003. évi XCII. törvénnyel össz-

elôleg mértéke a járulék várható

ponttól lehet visszaigényelni.

A D Ó V I L Á G

50 A bevallás viszonylag egyszerû,

fektetô vállalkozások terheit. (Az elô-

A tények

tartalma néhány érdemi sorra korlá-

zetesen elvégzett központi háttérszá-

Ez ideig két gazdálkodási év beval-

tozódik. Az érintett adóalanyoknak

mítások alapján a jogalkotók azt va-

lásai kerültek benyújtásra és feldol-

mindenekelôtt ki kell számítaniuk

lószínûsítették, hogy ez a levonási le-

gozásra. 2004. évre vonatkozóan a

az innovációs járulék éves bruttó

hetôség legfeljebb 9-10%-kal csök-

kisvállalkozásokat is beleértve vala-

összegét. Ehhez meg kell határozni-

kenti az Alap forrásait. Mindezt azzal

mivel több, mint 24 600 cég (ebbôl

uk a járulék vetítési alapját. Ez fô-

indokolták, hogy a kalkulált 28 ezer

nem egészen 7 900 kisvállalkozáson

szabály szerint nem más, mint a net-

befizetésre kötelezett vállalkozásból

kívüli vállalkozás) nyújtotta be be-

tó árbevétel, csökkentve az eladott

kezdetben csak néhány száz élhet

vallását. Egy évvel késôbb - döntô-

áruk beszerzési értékével, a közvetí-

majd a levonás lehetôségével.)

en a kisvállalkozások innovációs já-

tett szolgáltatások értékével és az

Miután a bevallásra kötelezett

rulék alóli mentesítése miatt - már

anyagköltséggel (teljes pontossággal

vállalkozások pontosan kiszámítot-

csak 6 700 társas vállalkozás beval-

lásd: a helyi adókról szóló 1990. évi

ták az elôzô két sorban szereplô

lásának feldolgozására kerülhetett

39. § (1) bek.)

összegeket, úgy azok különbsége-

sor.

A korábban idézett normaszöveg szerint az Atv. taxatíve meghatá-

ként meghatározható a fizetendô innovációs járulék nettó összege.

A bevallói létszám közel harmadára szûkülése az érdemi bevallási adatokban valójában nem tükrözô-

rozta a járulék százalékos mérté-

A következô fontos bevallási

két. A vetítési alap és az aktuális já-

adat a még befizetendô, illetve

dik.

rulékkulcs szorzata adja az innová-

visszaigényelhetô innovációs já-

ugyanis eltérô. Ezt szemlélteti a kö-

ciós járulék éves bruttó összegét.

rulék összege. A járulékfizetésre

vetkezôkben bemutatott táblázat:

A

változások

intenzitása

A vállalkozásoknak az elôzôeket

kötelezett vállalkozásnak ebben a

2004. évben a kisvállalkozások

követôen a kötelezettségcsökkentô

sorban az elôzôek szerint kiszá-

nem egészen 1,2 milliárd forint ösz-

tételek éves összegét kell meghatá-

mított és az annak teljesítésére

szegû bruttó járulékfizetési kötele-

rozniuk és a bevallásban szerepeltet-

ténylegesen befizetett járulékelô-

zettségrôl adtak számot. Ez a szféra

niük. A törvény lehetôvé teszi, hogy a

leg összegek különbözetét kell

mindössze 40 millió forintot fordí-

saját forrásból kutatási-fejlesztési te-

megjelenítenie. A sorban szereplô

tott K+F célra, azaz adóból levon-

vékenységet végzô, illetve azt finan-

számadat elôjele – értelemszerû-

ható kiadásokra, ami a bruttó járu-

szírozó vállalkozások e tevékenység

en – egyaránt lehet pozitív, vagy

léknak mindössze 3,4 százaléka.

számvitelileg kimutatott közvetlen

negatív attól függôen, hogy az

Nettó járulékkötelezettségük alig

költségeit levonják bruttó járulékfize-

adóalanynak a számítások ered-

volt több mint 1,1 milliárd forint.

tési kötelezettségükbôl. Ezáltal a sza-

ményeként további befizetési kö-

Fizetési fegyelmük jó volt, amit a

bályozás mérsékli a tudástôke felhal-

telezettsége, vagy visszaigénylési

gazdálkodási év során befizetett

mozásába saját döntésük alapján be-

jogosultsága keletkezett.

elôlegek 96,5 százalékos aránya iga-

A D Ó V I L Á G

51

zol. (A továbbiakban a két év adata-

lék, illetve az ismertetett elszá-

sokban

it már a kisvállalkozások figyelmen

molási konstrukció ösztönözte a

tényezôként megjelenô saját erôs

kívül hagyásával hasonlítom össze.)

cégeket arra, hogy bátrabb fej-

ráfordításokat, akkor 21,6 Md Ft

A bruttó járulék éves összege a

lesztési politikával éljenek a járu-

a vállalkozási szféra innovációs

lékcsökkentés lehetôségével.

szerepvállalása.( Mindezt termé-

kötelezetti körben dinamikusan, csaknem 58 százalékkal emelke-

Az említett okok együttesen,

dett. A növekedési index nem egé-

egymással szoros összefüggésben

szen felét a járulékkulcs 0,2 –rôl

vezettek a látható eredményre.

kötelezettségcsökkentô

szetesen kiegészítik még a központi támogatások is.) 2005-ben a költségvetési elôi-

0,25 százalékra történô emelkedé-

A bemutatott számadatokból

rányzat az elôleg bevallásokhoz

se adja. Abszolút összegét tekint-

látható, hogy 2004-ben a nettó já-

közelállón 23,4 Md Ft volt. A tel-

ve a 12,7 milliárd forintos pozitív

rulék-kötelezettséghez viszonyít-

jesítés ezzel szemben 20,6 Md Ft,

különbség számottevô.

va mindössze 4,5 százaléknyi, a

nem egészen 88 %-os. A második

Látható, hogy bruttó járulék

bevallás benyújtásával egyidejû-

évben a saját erôs K+F ráfordítá-

összegénél is dinamikusabban

leg befizetendô fizetési restancia

sokkal növelt összeg 35,6 Md Ft,

nôttek a kötelezettségcsökkentô

keletkezett. Ez azt jelentette,

ami viszont a bázishoz képest

tételek. Az érintett cégek ugyanis

hogy az érintett gazdasági társa-

kétharmadával több.

a bázis évben még csak 5,6 milli-

ságoknak az adott határidôre,

A következô kérdés a kisvállal-

árd forintot, rá egy évre viszont

743 millió forint összegû pótlóla-

kozások kivonása a kötelezetti

már 15 milliárd forintot számol-

gos befizetést kellett teljesíteni-

körbôl. A jelzett rapid intézkedés

tak el e címen. A növekmény

ük. A következô évi lemaradás

indokairól már korábban szó

több mint két és félszeres! Ez a

arányaiban majdnem 3 és félsze-

esett. A tényszámok tanúsága

jelentôs változás eredményezte

resére nôtt, meghaladva a 3 milli-

szerint a kisvállalkozások „kiesé-

azt, hogy a bruttó járulék lökés-

árd forintot.

se” végül is 1,1 Md Ft-os nagyság-

szerû növekedése ellenére, a net-

rendet jelentett, ami a 2004. évi

Az elôzetes központi ötödével, számszerûen csak 3,3 várakozások milliárd forinttal volt képes emel- és a kezdeti eredmények

kötelezettségeknek

tó kötelezettség mindössze egy-

valamivel

több, mint 6 százaléka, a prognosztizált 4 százalék körüli szint-

A bevezetô gondolatok egyikében

tel szemben. A járulékfizetésre

A kötelezettségcsökkentô téte-

jeleztem, hogy a törvényalkotók

kötelezett vállalkozások számá-

lek dinamikus mozgásának hátte-

legfontosabb célja a nemzetgaz-

nak várt 70 százalékra becsült

re a bevallásokból nem látható.

daság összes K+F ráfordításának

csökkenése viszont „nagy találati

Feltételezéseink szerint ennek

érzékelhetô növelése.

pontosságú” volt. Az eredetileg

kedni.

több oka is lehet. Az egyik lehet-

A kezdeti tényadatok kedvezô-

érintett cégeknek ugyanis a 68

séges ok az érintett cégek kezdeti

ek. 2004. évben a költségvetési

százaléka került ki az adott kör-

bátortalansága, illetve a követen-

elôirányzat igen óvatos volt (10,8

bôl és mentesült a velejáró admi-

dô gyakorlat és az elszámolási

Md Ft). A 16,0 Md Ft összegû

nisztrációs terhektôl.

feltételek tisztázatlansága. Az is

tényleges pénzforgalmi teljesítés

Az elôzetes kalkulációk kiemel-

elôfordulhatott, hogy a vállalko-

közel felével lett magasabb. (Az

ten kezelték a kötelezettségcsök-

zások egy részénél a motiváció, a

elôleg bevallások alapján várha-

kentô tételek problémakörét is.

külsô „kényszer” hiányában a

tó befizetés 15,5 milliárd forint

A kérdés kétoldalú. Egyrészt ka-

K+F típusú ráfordítások doku-

volt, ami kis mértékben túltelje-

talizátor szerepet kell játszania a

mentálása volt hiányos. Végül az

sült.) Ha az elôzôek mellett figye-

vállalkozások K+F tevékenységé-

sem kizárt, hogy az új típusú járu-

lembe vesszük a 2004. évi bevallá-

nek ösztönzésében. Másrészt vi-

A D Ó V I L Á G

52 szont nem mindegy, hogy levoná-

A Pázmány Péter Program

suk után milyen összegek marad-

célja olyan regionális egyetemi

nak a központi alapképzéshez.

tudásközpontok

Nos, e téren az arányok messze

amelyben a vállalkozások az

másképp alakultak, mint a vára-

egyetemekkel, továbbá más, ku-

kozások. A vélt levonási lehetô-

tatással, innovációval foglalko-

ség 9-10 százalékos szintjével

zó szervezetekkel együttmûköd-

szemben már az elsô évben 25,

ve, nemzetközi színvonalú, fó-

majd a következô bevallási idô-

kuszált kutatás-fejlesztési és in-

szakban 43 százalékos volt az el-

novációs tevékenységeket vé-

számolt innovációs ráfordítások

geznek, elôsegítve ezzel a régió

miatti járulék-csökkentés. Ez a

gazdasági fejlôdését.

létrehozása,

tény egyelôre döntôen az elsô-

A Jedlik Ányos Program a ku-

ként említett oldal felértékelôdé-

tatás-fejlesztés területén jelentôs

sét eredményezte.

tudományos és gazdasági áttörést ígérô, hosszú távú stratégiai kuta-

A képzôdött források felhasználása

tásokat támogat.

Ez a kérdés ugyan nem tartozik

tást nyújt nemzetközi együttmû-

az adóhivatal kompetenciájába,

ködésben megvalósuló kutatás-

de a téma az ide tartozó néhány

fejlesztési nagyprojektekhez

befejezô gondolat nélkül nem lenne kerek egész. Az Alap kezelését végzô Nem-

A Teller Ede Program támoga-

Az Asbóth Oszkár Program az ország technológiai és gazdasági fejlôdésére jelentôs hatással bíró

zeti Kutatási és Technológiai Hi-

húzóágazatokban

vataltól kapott tájékoztatás alap-

klaszterek kialakítását támogatja.

ján az Alapból történt pályázati

A Baross Gábor Program kis

kifizetések 2004-ben elérték a

és középvállalkozások innováci-

22,5 Md. Ft-ot, 2005-ben pedig

ós ötleteinek kidolgozását, az in-

közel 27,7 Md. Ft-ot tettek ki.

nováció szereplôinek regionális

Az NKTH stratégiájának legfonto-

innovációs

együttmûködését támogatja.

sabb eleme a vállalati K+F ösztönzé-

A Déri Miksa Program a vállal-

se. A pályázati kifizetésekbôl 2005-

kozói szféra, különösen a kis-és

ben 26,7%-os volt a vállalati része-

középvállalkozások nemzetközi

sedés, ami arányaiban 25%-os növe-

kutatás-fejlesztési együttmûködé-

kedést jelentett az elôzô évhez ké-

sét elôsegítô EUREKA program-

pest (2006-ban a legjelentôsebb pá-

ban való magyar részvételt támo-

lyázatokon a támogatásokból már

gatja.

46%-os volt a vállalkozások súlya).

Az Irinyi János Program egyéni

Végül tekintsük át a Kutatási és

innovatív ötletek megvalósítását

Technológiai Innovációs Alapból

és technológiai inkubátorok ki-

finanszírozott fôbb programok

alakítását támogatja.

sorát és azok céljait:

DR SCHABLIK BÉLA