Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja 2011

„ Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, amely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége.” (Thomas Gordon)

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Program ja

2011.

Készítette: Patócs Anikó intézményvezető

1

HTKT Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék 1. Bevezető Az intézmény jogi státusza Az intézmény szakfeladatai Helyzetelemzés 1.3.2. Infrastrukturális feltételek 1.3.3. Humánerőforrás 1.4. Törvényi háttér 1.1 1.2. 1.3.

2.

4. 4. 6. 7. 10. 11.

Nevelési program 12. 2.3. Pedagógiai elvek, célok, feladatok 12. 2.3.2. Pedagógiai alapelvek 12. 2.3.3. Gyermekképünk 13. 2.3.4. Óvodakép 14. 2.3.5. Céljaink, feladataink 14. 2.4. A célok megvalósításának lehetséges formái 19. 2.4.2. Oktató-nevelő munkánk eljárásai 19. 2.4.3. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink 20. 2.2.2.1 A csoportmunka módszerei 20. 2.2.2.2. A differenciált egyéni munka módszerei 21. 2.2.2.3. A magatartásra ható módszerek 21. 2.2.2.4. A nevelési módszerek 21. 2.5. Tárgyi tudás mellé használható eszköztudás 22. 2.6. Tanórán kívüli foglalkozások 24. 2.7. Szervezeti és időkeretek az óvodában 24. 2.8. Hagyományok, ünnepek intézményünkben 27. 2.8.2. Óvodai hagyományok 27. 2.8.3. Iskolai hagyományok és ünnepek 31. 2.9. Óvodai nevelés fő feladatai 33. 2.27.1. Óvodai élet tevékenységformái 42. 2.10. Személyiségfejlesztés az iskolában 60. 2.11. Gyermekek életkorának és képességeinek megfelelő programok biztosítása, közösségfejlesztés lehetőségei az iskolában 63. 2.12. A tehetséges gyermek, a fejlődésben akadályozott gyermek, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztése az óvodában 64. 2.10.1. Tehetséges gyermekek 64. 2.10.2. Szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése 65. 2.13. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek az iskolában 66. 2.14. A tanulási zavarra veszélyeztetett gyermekek és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 69. 2.15. A tehetség képességkibontakoztatása az iskolában Tehetséggondozó, képességfejlesztő programunk 75. 2.16. Gyermek és ifjúságvédelem 77. 2.17. Szociális hátrányok enyhítése 81. 2.18. Egészségnevelési, egészségfejlesztési, drogprevenciós program az iskolában 94. 2.19. Környezeti nevelés az iskolában 103. 2.20. Partneri kapcsolatok 110.

2


2.21. Multikultúra 117. 2.22. Fogyasztói kultúra fejlesztése 118. 2.23. A szülők által igényelt, nem kötelező szolgáltatások az óvodában 121. 2.24. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke az általános iskolában 123.

3


1. Bevezető rész 1.1. Köszöntő 1.2.

Preambulum

1.2.1 Az intézmény jogi státusza Az intézmény neve: OM azonosító: Az intézmény címe: Telefon/Fax: E-mail: Honlap: Tagintézményei: 1. Telefon: e-mail: 2.

Telephelyei: 1.

Telefon: 2.

Email:

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda 200957 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u.63. 62/222-316 [email protected] www. klauzalgabor.hodtav.hu Nádor Utcai Tagintézmény 6800 Hódmezővásárhely, Nádor u. 35. 62/242-149 [email protected] Gregus Máté Tagintézmény Iskolai egysége 6821 Székkutas József Attila u. 1. 6821 Székkutas Murgács Kálmán u. 01. Hódmezővásárhelyi Óvodai intézményegység 6800 Hódmezővásárhely, Nádor u. 23. 6800 Hódmezővásárhely, Tornyai János u. 15. 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u. 33. 62/244-016 Gregus Máté Tagintézmény Óvodai egysége 6821 Székkutas Murgács Kálmán u. 20. [email protected]

Az intézmény igazgatója: Az intézmény alapítója:

Patócs Anikó Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Az intézmény típusa: óvoda és nyolc évfolyammal rendelkező általános iskola Jelenlegi létszáma: 1019 fő Az hódmezővásárhelyi intézmény alapításának éve: 1877 Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján szakmailag önálló jogi személy. A rábízott vagyonnal, költségvetésével részben önállóan gazdálkodik. Az iskola igazgatója gyakorolja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a munkáltatói jogokat.

4


1.2.2 -

-

-

Az intézmény szakfeladatai

óvodai nevelés - 851020 iskolai előkészítő oktatás - 851011 óvoda-iskola program a kijelölt nagycsoportban – 851000 hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - 851012 gyermekek részére napközis ellátás - 80511-3 óvodai intézményi étkeztetés - 562912 általános iskolai nevelés, oktatás - 852010 általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon - 852011; általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon - 852021; beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása az ép intellektusú, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók körében, az 1-4. évfolyamon - 852012 o az 5-8. évfolyamon – 852022 Megvalósítja a testi-, érzékszervi fogyatékos tanulók ellátását, oktatását, fejlesztését. (1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a)-b) pont.) 1-4. évfolyamon: 852012. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § és a 39/E. §-ban meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott programok szerint Iskolaotthonos nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamon a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ban meghatározottak szerint általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás - 852024 iskolai diáksport-tevékenység - 931204 általános iskolai napközis ellátás - 855911; sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855912, általános iskolai tanulószobai nevelés - 855914, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése - 855915 iskolai intézményi étkeztetés – 562913 Biztosítja a kábítószer – megelőzés programjait, tevékenységeit: 869045 Biztosítja a fogyatékossággal élők iskolai, diáksport – tevékenységét és támogatását: 931205 Biztosítja az alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatását: 852000 iskolai könyvtárat működtet - 856099, Pedagógiai szakmai szolgáltatás nyújtása - 856020 (A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése) Szakmai konferenciák, tréningek, továbbképzések szervezése – 855935 oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása - 856000 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység - 856099 Rövid Időtartamú közfoglalkoztatás: 890441 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása: 890442 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 682002

5


a. Helyzetelemzés A település közoktatás politikájának és a városi szintű esélyegyenlőségi terv alapgondolata, hogy megteremtse azokat feltételeket, mely mindenki számára lehetővé teszi az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, a szociális különbségek kiegyenlítését. Ennek a törekvésnek a részeként Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata alapján 2007-ben átszervezésre kerültek a város közoktatási intézményei. A „Hódmezővásárhelyi modell” felállítása során egy igazgatás alá került a susáni és az újvárosi iskolák irányítása, bezárásra kerültek a külterületen lévő tanyasi iskolák, az ott élő családok gyermekeit iskolabusz segítségével a városi intézményekbe integrálták. Így jött létre a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Klauzál Gábor Általános Iskola. Ehhez hasonlóan egy szervezeti rendszerbe helyezték a körzetben lévő óvodákat is, mely összevont intézmény Exner Leó Óvoda néven működött. A pedagógiai folyamatok azonban azt igazolták, hogy egy egységes elvek mentén folyó oktató-nevelő munka, mely az átmeneteket is támogatja a szocializáció terén is eredményesebb lehet. Ezt az alábbi tények igazolják: Az óvoda és az iskola közös körzete a település szociálisan leghátrányosabb része. Az egy főre jutó alacsony jövedelem a munkanélküliség magas arányából valamint a szülők iskolázatlanságából ered. Ebből adódóan az iskola és az óvoda legfontosabb pedagógiai alapelve az integrált nevelési környezetben a hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása. Az óvoda és az általános iskola megegyező körzetének jelentős része a várost körülvevő tanyavilág, ahol a gyermekek elszigetelten nevelődnek. Hátrányaik kompenzálásának egyetlen lehetősége az oktatási intézmény. A gyenge szociális készségekkel rendelkező gyermekek különös gondoskodást, plusz fejlesztéseket igényelnek. Az előző évek tapasztalatai, hogy a tanköteles kort elért gyermekek 30%-a marad az óvodában, akiknek az iskolaérettségi vizsgálat javaslatában gyakran szerepel fejlesztő foglalkozásokon való részvétel. Miután a szülők a várostól távol élnek az óvodai napirend mellett nehezen tudják megoldani, hogy a gyermekek a Nevelési Tanácsadó fejlesztő foglalkozásain részt vegyenek. Így gyakori jelenség, hogy a megismételt nagycsoport alatt mégsem történik megfelelő szakember által végzett fejlesztés. A lassabban fejlődő gyerekek annak ellenére, hogy még egy évet eltöltenek az óvodai keretek között, társaikhoz képest 4-5 éves elmaradással érkeznek az iskolába. Az iskola első tanévében általános tapasztalat, hogy a szociális hátrányokból eredően nem alakulnak ki a tanuláshoz szükséges alapkészségek, melyek a későbbiekben a tanulási zavarokat, magatartási problémákat generálják. A fenti tényeket a két intézmény felismerte, és ez alapján hozta létre kísérleti jellegű „ovisuli„ programját. A program továbbgondolásra késztette a fenntartót, mely egy összevont közoktatási intézmény létrehozását indukálta. 2011. júliusában a Székkutason működtetett Gregus Máté Általános Iskola és Óvoda átkerült a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába, mely úgy döntött, hogy ezt az intézményt a Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda tagintézményeként működteti tovább. A székkutasi iskola mai formájában 1970-ben jött létre. Elődeinek tekinthetők a székkutasi tanyavilágban 1899 óta állami felügyelet mellett Csicsatéren, Öthalmon, Pusztafeketehalmon, Szőkehalmon, Csajágon, Hatablakon, Kispusztán, Kakasszéken, valamint a faluban működő három iskola. A külterületi iskolák az elnéptelenedés következtében 1970-ben felszámolásra kerültek. A szorvány tanyákon élő gyermekek a faluban lévő iskolákban folytatták tanulmányaikat. Az intézmény életében jelentős fejlődést jelentett az 1980-ban átadott korszerű iskolaépület. Nyolc tanteremmel és tornateremmel ellátott épület ekkor minden igényt kielégített. A XIX. század követelményeinek megfelelő infrastruktúra kialakítására

6


2007-ban elnyert DAOP 4.2.1-es projekt biztosított forrást. Ennek keretében új 200 m2-es épülettel bővült az iskola, melyben ebédlő és két tanterem kapott helyet. Az iskola udvara is új arculatot kapott, az alsósok számára mászóka került beszerzésre, a sportpálya is megújult. A kialakított fűszer és gyógynövénykert és a hozzákapcsolódó üvegház egyaránt a gyermekek környezettudatos nevelését szolgálja. A TÁMOP 3.1.4-es pályázatnak köszönhetően megtörtént a módszertani kultúra megújítása, pedagógusaink továbbképzésen frissíthették fel ismereteiket. A Kompetencia alapú oktatás, az esélyegyenlőség biztosítása ma már elvárás az iskolákkal szemben. A Székkutas község területén élő családok anyagi, szociális és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez alkalmazkodik. Tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését.

7


1.3.1 Infrastrukturális feltételek Óvoda intézményegységben Telephelyeink tárgyi feltételeit két szempontból lehet megítélni. A legfontosabb az épületek álaga, komfortfokozata valamint a hozzájuk tartozó udvarrészek állapota. A másik a szakmai munkához tartozó feltételek minősége, mennyisége. Feladataink ellátásához óvodáinknak rendelkezésére áll: Óvoda

Alapterület

Csoportszobák alapterülete

Nádor u. 23.

1561 m2

145 m2

Tornyai János u. 15.

1609 m2

187 m2

Klauzál u. 33.

1849 m2

95 m2

Székkutas Murgács Kálmán u. 20.

4322 m2

Épületeink megfelelően szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. A környezet minden telephelyen rendezettséget, nyugalmat, harmóniát sugároz. Fontos tartjuk, hogy óvodásaink számára balesetmentes, családias hangulatú, otthonos környezetet biztosítsunk. A csoportszobák berendezése, színvilága, felszereltsége az óvodapedagógusok személyiségét és a neveléssel kapcsolatos tudatosságát fejezi ki. A játékeszközök minden csoportban a gyermekek életkorához, fejlődéséhez, tevékenységéhez igazodnak. A Nádor utcai óvoda rendelkezik szakmai kiskönyvtárral melyet, igyekszünk folyamatosan fejleszteni az újonnan megjelenő pedagógiai, módszertani kiadványokkal. Technikai felszereltségünk jónak mondható. Minden telephelyen található számítógép, fénymásoló, nyomtató, magnós rádió, TV és videomagnó. Minden óvoda csoportunk rendelkezik a Helyi Nevelési Program és a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósításához szükséges eszközellátottsággal. Iskolai intézményegységben Az általános iskola három feladatellátási helyen és két telephelyen működik. Klauzál u. 63.

Nádor u. 35.

Székkutas József A. 1.

Székkutas Mágocsi út 1.

Székkutas, Vásárhelyi út 3

Helyrajzi szám

9723

6772

198/46

218

315

Telek területe

7.224 m2

6.443 m2

9.102 m2

2.118 m2

9809 m2

Épületek száma

2

1

1

1

1

8


Tantermi adottságaink: Székkutas József A. 1.

Székkutas Mágocsi út 1.

Székkutas, Vásárhelyi út 3

7

2

-

2

1

-

-

1

1

3

-

-

Könyvtár Számítástechnika terem Ebédlő

1

1

-

-

-

1

1

-

1

-

1

1

-

1

-

Vizesblokk

4

2

4

3

2

Tornaszoba

-

1

-

-

-

Szertár

2

3

2

-

1

Tornacsarnok

1

-

-

Klauzál u. 63

Nádor u. 35.

14

13

1

Tanári szoba

Tantermek, szaktanterem Fejlesztőszoba

1

A Klauzál utcai és a Nádor utcai telephelyek állaga közepes. Az 1800-as években épült épületek a régi típusú iskolák hangulatát őrzik. A folyamatos karbantartás, fejlesztés ellenére felújítást igényelnek. A Klauzál utcán a felső tagozatnak megfelelően szaktantermi rendszerben folyik az oktatás. A tantermek bútorzata folyamatosan megújult. Számítástechnikai szaktantermünkben 15 gép van hálózatra csatlakoztatva. A tanári szobában 3 és a könyvtárban 4 számítógép van internet hozzáféréssel. Iskolai könyvtárunk alapterülete kicsi, ezért az 5000 kötetes állomány egy része a könyvtár melletti folyosón zárt szekrényben került elhelyezésre. Tornacsarnokunk városi szintű sportesemények lebonyolítására alkalmas. A Nádor Utcai tagintézményben az alsó tagozatosok tanulnak, ennek megfelelően osztálytermi rendszer működik. A tantermekben internet elérhetőség biztosított. A rendelkezésre álló könyvtár megfelelő a korosztály kutató munkájához, az olvasás igényének felébresztéséhez. Az egyéni fejlesztéseknek két jól felszerelt fejlesztő szoba ad teret. Itt található az „ovisuli” csoport, melynek szobája az óvodai feltételeknek megfelelő. Az udvar egyrészt játszótere, másrészt a gyermekek sporttevékenységének színtere. Iskolánk pedagógiai sajátosságai az IKT elemek erősítését szolgálták. Jelenleg 12 tanterem van felszerelve interaktív táblával. A nyertes TIOP-1.1.1.-09/1. pályázatnak köszönhetően a Nádor utcán 6 a Klauzál utcán 8 tanteremben indult el a tanulói laptop program összesen 306 db tanulói laptoppal és 14 felügyeleti rendszerrel. A TIOP-1.1.1-07/1-es projektnek köszönhetően számítógépparkunk megújult és a Nádor utcai Tagintézményben 1 db szavazószett is beszerzésre került. Az elmúlt 4 évben a PHARE, HEFOP 2.1.3, HEFOP 3.1.3, HEFOP 2.1.5, TÁMOP 3.1.4 pályázatok keretében nagymennyiségű taneszköz beszerzésére nyílt lehetőségünk. A sajátos nevelési igényű tanulók képzéséhez megfelelő eszközparkkal rendelkezünk, fejlesztő játékok és programok állnak a rendelkezésünkre.

9


A Gregus Máté Tagintézmény informatikai eszközellátottsága a TIOP-1.1.1-07/1-es projektnek köszönhetően megfelel a XIX. század elvárásainak a számítástechnika teremben új gépek kerültek elhelyezésre és a tantermek 40%-a interaktív táblával felszerelt. A TÁMOP 3.1.4-es pályázatból számtalan a kompetencia alapú oktatást támogató taneszköz és szemléltető eszköz került beszerzésre. Az iskolában könyvtár nincs, mert az intézmény a község könyvtárát használja. Minden feladatellátási helyen a kötelező taneszköz jegyzékben foglaltak 80%-a rendelkezésünkre áll. 1.3.2 Humánerőforrás A feltételek számbavételekor a humán erőforrások oldalát sem hagyhatjuk ki. Egy iskola szempontjából különösen meghatározóak a személyi, pedagógiai feltételek. Iskolánkban a nevelőtestület jól felkészült, magasan kvalifikált pedagógusokból áll. Az innovatív testület szívesen szervez városi - regionális szintű bemutató tanításokat; bázisintézményként szakmai műhelyeket, találkozókat. Statisztikai létszámunk: engedélyezett státusz: Hódmezővásárhelyen 73,7 pedagógus, 19,5 technikai és 4,25 közcélú foglalkoztatott, Székkutason 16 pedagógus, 3,5 technikai. A két településen összesen 5 fő prémium éves pedagógus található az állományban. Igazgató Igazgatóhelyettes Tagintézmény-vezető Óvodai intézményegységvezető Óvodapedagógus Főiskolai végzettségű tanár Szakvizsgázott tanár Egyetemi végzettségű tanár Főiskolai végzettségű tanító Szakvizsgázott tanító :

Hódmezővásárhely 1 1 1 1

Székkutas 1 -

24 20 2 2 26 6

4 5 6 -

Nem pedagógus munkakörben az intézményben folyó munkát segíti: Ifjúságvédelmi felelős Gazdasági ügyintéző Pedagógiai asszisztens Adminisztrátor Dajka Udvaros Takarító közcélú foglalkoztatott

Hódmezővásárhely 2 (1 státusz) 1 2 (1,5 státusz) 2 12 1 1 6

Székkutas 1 (0,5 státusz) 1 (0,5 státusz) 2 1 (0,5 státusz) -

10


b. Törvényi háttér Munkánk során az alábbi jogszabályoknak megfelelően dolgoztunk:

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény /2003. évi LXI. törvény/ A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet Az 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LXXI. Törvény A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 202/2007 (VII.31.) Kormányrendelet rendelkezik a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17. ) Kormányrendelet módosításáról Kt. 48.§ (1) és (4) iskola pedagógiai programjának tartalmáról való meghatározás (érvényes 2005. január 1.-jétől) Kt. 38.§ (1) Az intézmény feladatainak ellátására szükséges feltételekről szóló módosítása (hatályos: 2005. január 1-től) Az oktatási miniszter – 10/2003. (IV. 28.) és 24/2003 (VIII. 19.) OM rendeletekkel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Kt. 40.§-ának új (11) bekezdése: az intézményi minőségirányítási programról (mely meghatározza a hosszútávra szóló intézményi elveket és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket) Kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, ennek módosításait az intézmények működéséről Az oktatási miniszter 8/2000. (V. 24.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról A NAT 11/A – 11/B. § - a meghatározza az oktatás szervezési módjait, lehetőségeit

A 9/B – 9/G. § - ban szabályozott nevelő-oktató munka kerettanterv alapján az oktatási és kulturális miniszter rendelete szerint szervezhető meg, Amíg a kerettanterv nem kerül kiadásra, az oktatás a 11/ 1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 39/B – 39/F. § - a szerint szervezhető meg.

A Kt. 133. §-a a helyi tanterv átdolgozásáról A 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kt. 99.§ (5)-(6). Bekezdése az alapkészségek fejlődésének vizsgálatáról és az országos mérés értékeléséről Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról

11


2. Nevelési Program 2.1 Pedagógiai elvek, célok, feladatok 2.1.1. Pedagógiai alapelveink Pedagógiai alapelveink tükrözik intézményünk szellemiségét. A preferált értékek meghatározzák szervezeti kultúránkat, pedagógusaink ezeket elfogadva hisznek a nevelés lehetőségében, munkájuk fontosságában, tisztában vannak felelősségükkel. Alapelveink:

Dinamikus változáskövetés, Szervezettség, Bizalom, Intimitás tiszteletben tartása, Tolerancia, empátia, Megújulás, motiváció, Tervszerűség, Fokozatosság, Rugalmasság, Tudatosság, Aktivitás, Következetesség, rendszeresség, Prevenció, Kooperáció Gyermekközpontúság Az ismeretek – készségek és attitűdök kölcsönhatására épülő kompetenciafejlesztés A NAT valamennyi műveltségi területe a kulcskompetenciák fejlesztését szolgálja Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal A konstruktív életvezetésre történő felkészítés A harmonikus személyiség fejlesztése A különböző kultúrák iránti nyitottság elve A pedagógus és növendék kölcsönös partneri kapcsolata Következetes követelés és igényesség, valamint a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása Óvodás korban játékba integrált cselekvéses tanulás, iskolás korában tevékenységközpontú tanítási gyakorlat, Alkotó pedagógiai klíma Szociokulturális hátrányok kompenzálása Inkluzió és esélyegyenlőség biztosítása, A képességek differenciált fejlesztése Teljesítményorientált attitűd kialakítása Motiváló tanulási környezet megteremtése A komplexitás elve Az óvoda – iskola átmenet támogatása Környezetünk megismerése és megóvása A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben Tudatos életpálya-építés

12


Humán szocializáció Fejlett kommunikációs- és viselkedéskultúra kialakítása 2.1.2 Gyermekképünk „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére. S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik...” (Kodály Zoltán)

Gyermekképünk egy vidám, nevetni, felfedezni, csodálkozni tudó, a felnőtteket tisztelő, nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Hisszük és valljuk, hogy gyermekeink befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé válnak, valamint a különbözőségekkel természetes módon együtt tudnak élni. A gyermek tiszta, jó szándékú, nyitott a világra. Születésétől fogva kíváncsi, szomjazza tudást, az ismereteket. Mindegyikőjükben értékek rejlenek és szeretetre méltóak. Minden gyermek azt szeretné, ha szeretnék. A mi feladatunk tehát, hogy kíváncsiságukat életbe tartsuk, jó szándékukat megőrizzük, és feltétel nélkül elfogadjuk őket. Intézményünk szociokulturális hátteréből eredően az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten kezeljük a személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. A szülői és társadalmi elvárásoknak megfelelően nevelésünk gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy óvodás korban majd az iskolában is őrizzék meg sokáig az őszinte mosolyukat, szeretettel forduljanak társaik felé, másokra figyeljenek, képesek legyenek társaikért tenni, a másságot fogadják el. Kéréseiket, kérdéseiket, véleményüket bátran, őszintén mondják el, őrizzék meg természetes kíváncsiságukat. Az általános iskolai tanulmányaik végén pedig egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Gyermekeink rendelkezzenek olyan önismerettel, melynek segítségével el tudják dönteni, adottságaik alapján hol találják meg helyüket a társadalomban. Tudnak élni lehetőségeikkel, sikerekre törekszenek, a kudarcokat, konfliktusokat kezelni tudják. Céljaink között szerepel, hogy a megújulásra, önművelésre képes tanulók alkalmazkodni tudjanak a felgyorsult, kitágult világhoz, a tudományok gyors fejlődéséhez, az információáradathoz. Ennek megfelelően rendelkeznek a tanulni tanulás kognitív kompetenciájával, képesek az információforrásokat megfelelően, a számukra szükséges mértékben felhasználni.

13


2.1.3 Óvodakép Óvodáinkban biztosítjuk a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, a nevelési folyamat tegye lehetővé és segítse a gyermekek személyiségfejlődését, az egyéni képességeik kibontakoztatását. Óvodába lépéstől gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, befogadó óvodai légkör megteremtéséről, a sokszínű – életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő – tevékenységekről, tapasztalatszerzésről. Óvodásaink önbizalmát és énképét a pozitív tulajdonságaik erősítésével, alakítjuk ki. Nevelésünk egyik fontos eleme a befogadó nevelés, a kölcsönös bizalom, amelyek a következő kapcsolatokra épülnek: gyermek-óvodapedagógus, szülő-óvodapedagógus, gyermek-gyermek, szülő-gyermek. Óvodai nevelésünk alapvetésként kezeli a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását. „Kis gyermekem csak nézzél szerteszét éretted, van itt minden, ami szép” (Várnai Zseni) 2.1.4 Céljaink, feladataink Általános iskola és óvoda egységes intézmény az alábbi közös célok, feladatok mentén alakítja ki nevelési programját: -

Az intézményünk körzetében élő családok számára egyenlő hozzáféréssel megfelelő színvonalú oktatás biztosítása. Kisgyermekkortól egészen az általános iskolai szakasz lezártáig gyermekközpontú nevelés biztosítása Szocializációs folyamatok segítése Hátránykompenzálás Tehetséggondozás Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megfelelő kialakítása Inkluzív óvodai illetve iskolai légkör megteremtése A halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának biztosítása Az óvoda-iskola átmenet komplex programjának működtetése A differenciált nevelés megfelelő feltételeinek kialakítása Olyan személyiségfejlesztő program biztosítása, mely harmonikus, egészséges önismerettel rendelkező gyermekeket nevel.

Az óvodai nevelés céljai -

-

Az óvodás gyermekek nyugodt, érzelemgazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése. Fontos számunkra, hogy boldog, kiegyensúlyozott, környezetével és önmagában harmóniában élő gyermekeket neveljünk. A gyermekek fejlettségéhez igazodó fejlesztési, nevelési stílus megvalósítása. Minden gyermek egyéni szükségletének megismerése, kielégítése.

14


-

-

-

Személyiségük kialakítása sokszínű tevékenységekkel, különös tekintettel a játékra és az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítésére. Hangsúlyt kap a szabad játék. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés övezze, ami segíti a gyermekek egyéni képességeinek kibontakozását. Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak kialakítása valamint az egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A gyermekek szociális érzékenységének és éntudatának, énérvényesítő törekvéseinek segítése, összehangolt munka a nem pedagógusokkal. Az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődésű ütem figyelembe vétele. Alapozzuk az egész életen át tartó tanulás kialakítását segítő alap és kulcskompetenciákat,- melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlenek. Az iskolai beilleszkedés közvetetett segítése.

A nevelési célok és feladatok az egész intézményegységre nézve azonosak: - a komplex nevelés - a játékba integrált cselekvéses tanulás, - a gyermeki aktivitás, motiváltság, a kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, - a kreativitás előtérbe helyezése. Nevelési céljaink megvalósulása érdekében faladataink Általános feladatunk az óvodások testi és lelki szükségleteinek kielégítése. - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, közösségi életre való felkészítés - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Iskolai nevelés céljai Legfőbb célunk a NAT-ban foglalt kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Oktató-nevelő munkánk célja, hogy A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlessze Megvalósítsa az egyénre szabott fejlesztést A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével növelje a tanulók motiváltságát Digitális írástudást alakítson ki

15


A tanulási tevékenységek közben és a közösségi életben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét Olyan együttműködési és kommunikációs képességeket alakítsunk ki, amelyek segítségével a tanulók tudásukat önmaguk és a mások számára hasznosítani tudják A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága A tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, Tanítványaink ismerjék meg és alkalmazzák a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit A belső mérések, kompetenciamérések eredményeinek felhasználásával, javító tevékenységeket szervezzünk Neveljük együtt az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulókat Környezettudatos magatartásra neveljünk Igénnyé alakítsuk a rendszeres testmozgást, az egészséges életmódot Az idegen nyelvi kompetenciákat alkalmazható tudássá alakítsuk

Általános feladataink - A NAT-ban továbbra is megtalálhatók a kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A személyre szóló fejlesztés kialakítása és megvalósítása A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását szolgáló tanulásszervezési eljárások alkalmazása A tanulási nehézségeket figyelembe vevő differenciált oktatás bevezetése A szociális hátrányok csökkentésére mentorálást szervezése Az életkori sajátosságokat figyelembe véve az info-kommunikációs technológia alkalmazása A szociális- életviteli valamint az életpálya-építés kompetenciaterület moduljainak adaptálása Kooperatív technikák alkalmazása a gyakorlatban Az iskolai élet minden terén a személyiségfejlesztés előtérbe helyezése Kidolgozott tanulás tanulása modul beépítése az oktató-nevelő munkába Kompetenciamérések elemzése, belső mérések megszervezése, intézkedési terv készítése Heterogén osztály- és csoportszervezés

16


Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4 évfolyam) Céljaink: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; Feladataink:

a tanulói kíváncsiságot, érdeklődést felkeltő és fenntartó módszertan alkalmazása a motiváltság fenntartása közben a kisgyermekek felelősségtudatának, a kitartás képességének fejlesztése, érzelemviláguk színesítése; példamutatás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; a tanulási szokások megalapozása; az egyéni képességek kibontakozásának támogatása; a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékek felfedeztetése; a humánus magatartásminták, szokások megerősítése; a gyermekek jellemének formálása; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; a konstruktív magatartásformák, szokások megerősítése; a gyermek jellemének formálása;

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Céljaink: folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; o a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz o 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás;

17


tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására; munkáljuk ki az alapkészségeket (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és fejlesszük azokat differenciáltan; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket neveljünk; járuljunk hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása; fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; alakítsuk ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; tanulóink legyenek képesek az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; tanulóink személyiségében legyenek: humánusak, erkölcsösek, fegyelmezettek, kötelességtudóak, nyitottak, kreatívak; diákjaink alakítsák ki a saját hatékony tanulási stratégiájukat, célszerűen alkalmazzák a tanulási módszereket;

Feladataink

olyan helyzetek megteremtése, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságukat, becsületességüket, szavahihetőségüket; a tanulói demokratikus normarendszer, a természeti és az épített környezet iránti felelősség elmélyítése a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igények, az Európához való tartozás tudat fejlesztése; a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése; az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmának és jelentőségének tisztázása a globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni elv tudatosítása; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; folyamatos visszajelzés a tanulók tanulmányi teljesítményéről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel a számítógép, s az info-kommunikációs technikák alkalmazása;

18


2.2 A célok megvalósításának lehetséges formái 2.2.1

Oktató-nevelő munkánk eljárásai

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mindennapos testnevelés keretében a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék a koncentráció és a relaxáció képességének alapozására, fejlesztésére törekszünk fejlesztő értékelésünk alapja a gyermek önmagához képest történő változásainak rögzítése, az önértékelés képességének fejlesztésére törekszünk a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés egyrészt hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához, másrészt segíti az elfogadás, befogadás szemléletének alakítását is a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésben részesülnek a kortárs kapcsolatok megerősítésére, a demokratikus életszemlélet kialakítását szolgálja a diákönkormányzat az újszerű tanulási eljárások keretében tantárgytömbösítést, epochát, műveltségterületi tantárgyi bontás nélküli oktatást, moduláris oktatást; projektet, témahetet és erdei iskolát valósítunk meg; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; tanórán kívüli tevékenységeinkben a szocializációs folyamatokat segítjük; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;

19


2.2.2 Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink

Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Drámapedagógia Projekthét Témahét Egyéni és csoportos projektmunka Átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Prezentációs technikák IKT technológiák Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka és a differenciált egyéni munka alkalmazását. 2.2.2.1.                

A csoportmunka módszerei Munkalappal irányított csoportmunka. Csoportos problémamegoldás Vita Játék Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték Projekt Esettanulmány Mastery Learning Beszélgetés, megbeszélés Kísérletezés Kiállítás Kirándulás Ötletroham Jövőkerék Döntésfa Tutor módszer

20


2.2.2.2. A differenciált egyéni munka módszerei o o o o o o o o o o o o 2.2.2.3.

Munkalappal végzett tevékenység Problémamegoldás egyéni munkában Játék Kísérletezés Kirándulás Kiállítás Tárgykészítés, történetírás, rajzolás Mastery Learning Esettanulmány Mestermunka Verseny Számítógéppel végzett munka A magatartásra ható módszerek

Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, Gátlást kiváltó módszerek felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;

2.2.2.4.

A nevelési módszerek

nyelvi (verbális) eszközök beszéd, beszélgetés - tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos, interjú; nem nyelvi (non verbális) eszközök beszélgetést kísérő gesztikulálás, nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, szociális készségfejlesztő technikák a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;

21


Tárgyi tudás mellé használható eszköztudás

2.3.

Az eszköztudás a tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzést és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. Az önálló tanulás eszközeinek ismeretére és aktív alkalmazására nagy szükség van a műveltség elsajátításának megalapozásában. Intézményünk a kompetencia alapú oktatás, nevelés bevezetésével az elméleti ismeretek mellett a jártasságok, készségek, képességek folyamatos, állandó fejlesztését tűzte ki célul. A kompetenciafejlesztés folyamata már az óvodai nevelésben érvényesül, majd átível az általános iskolai tanulmányokon. Az iskolai tudás eredményességét – szinte valamennyi tantárgy területén jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különböző típusú szövegeket és hogyan tudnak matematikai problémákat megoldani a tanulók. A számítástechnika az információhoz jutás és az információ kezelésének fontos eszközeként jelent a tanuláshoz eszközjellegű tudást. A tantárgyi fejlesztésekbe beépül a szociális készség valamint az életpálya építéshez nélkülözhetetlen önismereti készségek fejlesztése. Iskolánk arculatának megfelelően az idegen nyelv oktatást is ehhez a programhoz igazítjuk Az eszköz alapú tudás megteremtése minden tantárgy feladata. Így tanítási óráinkon a teljes tanórai lefedettség mellett a kereszttantervi fejlesztéseket is megvalósítjuk. Feladatok Tanórai Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület:      

Képességfejlesztés Alkalmazható tudás fejlesztése Kapcsolatteremtés Ismeretszerzésre használt tudás megalapozása Logikus érvelés fejlesztése Szövegértési műveletek fejlesztése

Matematika kompetenciaterület:  Logikai gondolkodás fejlesztése  Olyan képességek fejlesztése melyek a mindennapi élet problémáinak megoldásához szükségesek  Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó problémamegoldás  Matematikai eszköztár készségszintű használata  Olyan képességfejlesztés melynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét valós világban  Matematikai eszközök használata a társadalmi kommunikációban és együttműködésben

22


Információ és kommunikációs technológiák (IKT) kompetenciaterület:  Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése  Informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez, feladataihoz használjanak informatikai eszközöket  Algoritmikus gondolkodás fejlesztése  Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás  Együttműködésre, alkotó munkára nevelés Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület: -

-

pozitív énkép kialakítása, melynek segítségével a diák jól ismeri önmagát, helyes önértékelésre képes döntési képesség kialakítása, adott élethelyzetben képes mérlegelni és helyes döntést hozni. felelősségtudat kialakítása, bármely helyzetben vállalja tetteinek következményeit szabálykövetés és szabályalkotás képességének kialakítása során ismerjék meg a jogok és kötelességek viszonyát, vegyenek részt szabályalkotásban, alkalmazzák azokat, tudják a szabályszegés következményei véleményalkotás és véleménynyilvánítás képességének kialakítása során ismerjék meg a diákok vita kereteit, a véleménynyilvánítás formáit, csatornáit környezettudatos magatartás kialakítása során törekedjünk az egészséges környezet kialakítására otthon és az iskolában, óvják természeti kincseinket.

Idegen nyelvi kompetencia terület - nyitottság a más nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt - a nyelvtanulás iránti kedvező attitűd és motiváció kialakítása, mely alapvető az élethosszig tartó nyelvtanulás szempontjából. - a hatékony nyelvtanulási stratégiák használatának elsajátítása a továbbhaladás és az önálló nyelvtanulás céljából. - A tanuló ismerje meg azokat a sajátos munkaformákat és feladattípusokat, amelyek a nyelvórákon rendszeresen előfordulnak. - A nyelvi készségek közül elsődlegesen a beszédértés és beszédkészség területén érjen el eredményeket, de tanulja meg az olvasást és az írást a beszédértés és beszédkészség fejlesztésének szolgálatába állítani, és induljon el ezek önálló fejlesztésének útján is. Életpálya építés - Információkezelés - Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek fejlesztése - (normaismeret, szerepviszonyok) - Tudatosság kialakítása - Adottságok, attitűdök, képességek felmérése, önismeret fejlesztése - Az életpálya-építés szűkebb-tágabb, társadalmi – kulturális – szociális – gazdaságikörnyezetének megismerése - Saját személyiségének fejlesztése, kreativitás. Az óhajtott, elérni kívánt státusz, identitás körvonalazása

23


2.4. Tanórán kívüli foglakozások: Napközis foglalkozás Tanulószobai foglalkozás Iskolaotthonos foglalkozás Könyvtárhasználat Szakkörök Sportfoglalkozások Erőforrások:  Megvalósításhoz szükséges eszközök  Szakmai továbbképzéseken új ismeretekkel rendelkező pedagógusok  Digitális tábla  Informatikai taneszközök Sikerkritériumok:  Az értékelés után az eredmények javulási indexének emelkedése  Az országos mérések eredményeihez közelítő értékek elérése  Eredményes részvétel a továbbképzéseken (kompetencia), a tanult módszerek, munkaformák eredményes átadása 2.5. Szervezeti és időkeretek az óvodában A gyermekek ajánlott napirendje: A gyermekek testi-lelki harmóniájának alapvető feltétele a napi életritmus kialakítása. Tervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. A folyamatosság és a rugalmasság az egész nap során érvényesül. Székhelyintézményünk sajátos arculatának megfelelően kiemelt hangsúlyt kap a gyermekek napi rendszeres edzése (ebéd előtti kocogó futás), mozgásos igényük folyamatos kielégítésére. Óvodai napirendünk hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Időtartam 700 – 1030

1030 – 1200 1200 – 1300

Tevékenység - Személyes percek - Játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában, a szabadban. - Mindennapi testmozgás, kötelező mozgás. - Tervszerű kötött, vagy kötetlen tevékenységek. - Tisztálkodás, előkészület a reggelizéshez, étkezés. - Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek. - Játék a szabadban, szabadban szervezett mozgásfejlesztés, tapasztalatszerzés. - Mindennapi edzés: kocogás, futás - Testápolási teendők. - Naposi munka, terítés. Ebéd. - Testápolási teendők.

24


1300 – 1445 1445 – 1515 1515 – 1700

-

Csendes pihenő, altatás mesével, alvás Teremrendezés Testápolási teendők Uzsonna Játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően a szülők érkezéséig. Részképesség fejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában.

A gyermekek ajánlott hetirendje:

Napok

Kötött vagy közvetve kötelező tevékenységek

Kötetlen tevékenységek

Hétfő

Vers, mese

Rajz, mintázás kézimunka

Vers, mese Külső világ tevékeny megismerése (matematika tapasztalatok szerzése)

Kedd

Szerda

Vers, mese Mozgás

Csütörtök

Vers, mese

Péntek

Vers, mese Ének, zene, énekes játék

A szervezett tanulás formái: Kötött tevékenységek

Mozgás Ének, zene, énekes játék

Közvetve kötelező

Vers, mese

Kötetlen tevékenységek

Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tapasztalatok szerzése)

25


A szervezett tanulás munkaformái:

Frontális

Mozgás Ének, zene, énekes játék Vers, mese Mindennapi testnevelés Mindennapi edzés: kocogás, futás

Mikrocsoportos

Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tapasztalatok szerzése)

Egyéni

Igény szerinti részképesség-fejlesztés

A szervezett tanulási folyamatban, hetente minden tevékenységből minimum egyet tartunk.

26


2.6.

Hagyományok, ünnepek intézményünkben

Célunk egy olyan szellemiség kialakítása, amely hozzájárul az intézményi hagyományok ápolásához, az itt felnövő gyermek gondolkodásmódjának megváltoztatásához és az iskola értékeihez való ragaszkodáshoz. Az intézmény hagyományossá váló rendezvényei, eseményei nem csak a részt vevők számára nyújtanak maradandó élményeket és ismereteket, hanem fontos szerepet játszanak a közösségi szerepek, a hovatartozás eszméjének alakításában. A visszatérőünnepek, hagyományok a közös élmény erejével hatnak, az érzelmi nevelés fontos részterülete, erősítik a közösséghez való tartozás érzését. Emellett legfőbb célunk, hogy pedagógiai munkánkat hassa át a hagyományőrzés szellemisége, tanulóink legyenek képesek múltunkat saját tapasztalataik által megismerni, így kreativitásukat és tehetségüket kibontakoztatni. Olyan értékeket közvetítünk diákjaink számára, amely nem csupán egy érdekes ismerethalmaz, hanem lelkük, szellemük egyik fontos építőköve lehet. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink őrizzék a múlt értékeit, Hódmezővásárhely tradícióit. 2.6.1. Óvodai hagyományok Jellegük szerint az óvodában megkülönböztetjük a: 1. Naptári ünnepeket: Nemzeti ünnepek, Jeles napok, ünnepi szokások - Szüret - Mikulás - Advent - Farsang - Március 15. - Húsvét - Anyák napja - Gyermeknap - Pünkösd 2. Természet ünnepei: - Takarítás világnapja - Környezetvédelmi világnap - Autómentes világnap - Madarak és fák napja - Föld napja - Állatok világnapja - Víz világnapja - A zene világnapja - Sportnap 3. Egyéb ünnepek: - Gyermekek születésnapjának megünneplése - Évzáró, óvodai búcsú

27


2.6.1.1.

Óvodai ünnepeink szokás- és hagyományrendszere:

Szüret (október 15.) „Szedegetett szőlőszemek” projektünk a külső világ komplex módon történő megismerését szolgálja, a szüreti népszokások, néphagyományok közvetlen megismerésével, átélésével, ápolásával a kompetencia alapú óvodai nevelés hatékony módszereinek alkalmazásával. A gyermekek hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüret előkészítésében, a szüreten, valamint a szüreti mulatságban. Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. Játszanak az óvodapedagógusokkal népi játékokat, préseljék a mustot, népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. Szervezzék meg a szüretet óvónőjük segítségével szőlőskertben, vagy ha nincs más az óvoda udvarán. Díszítsék fel a kaput gyümölcsökkel. Szemezzék, préseljék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről. Aktív részesei legyenek a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játszanak szüreti népi játékot. Mikulás (december 06.) Ezen a napon minden kisgyermek kipucolja a cipőjét óvodába érkezése után, aki igényli óvónői vagy dajkai segítséggel. A kitisztított cipőket kitesszük a csoportok elé. Dalokkal és versekkel várjuk a Mikulást. Advent, Karácsony Ismerkedjenek az Advent jelképeivel: Koszorú, naptár. A naptár alapján mindennap készüljenek egyszerű feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű ajándékot, asztaldíszeket szüleiknek. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, készítsenek egyszerű fenyődíszt az otthoni karácsonyfájukra, valamint öntsenek gyertyát, a nagyobb gyermekek segítsenek az adventi naptár és a koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Mikulás és karácsony előtt tudjanak egy ünnepi köszöntő verset, mondókát, éneket. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, gyűjtsenek tombola tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalt vagy bálba hívogató mondókát, hallgassanak tréfás mesét, éneket, verseket, ha kedvük van, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. Vegyenek részt az iskolások táncházában, az ügyességi játékokban. Március 15. A gyermekek előtt elkészített kokárdát feltűzzük a ruhájukra. Nemzeti színű zászlót, virágcsokrot (a virágot az óvodai virágoskertből szedjük) visszük a Petőfi szoborhoz, s ott megemlékezünk Március 15-éről. Az úton keresünk olyan épületeket, ahol a homlokzaton megtalálható a Nemzeti színű zászló. Ismerkedünk nemzetünk szimbólumaival. A nagyobb gyermekek a Kossuth Lajos szoborhoz is ellátogatnak. A szabadságharc eseményeiről és jeles személyeiről fényképek alapján tájékozódjanak. Énekeljenek indulókat és Kossuthról szóló népdalokat. Húsvét A csoportszobában barka és aranyeső ágakat hajtatunk. Megfigyeljük, hogy a melegben gyorsabb a virágba borulás, mint kint a természetben. Különböző technikákkal a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve díszítjük ki, a szülők segítségével összegyűjtött tojásokat (berzselés, festés, írókázás stb.) A húsvéti néphagyományokról illetve népszokásokról a nagyobb gyermekek már fényképek nézegetésével, történetek legendák

28


elmesélése alapján tájékozódhatnak. A kicsik látogassák meg a nagyobbakat a húsvéti készülődés alatt. Gyönyörködjenek a feldíszített teremben és az elkészített húsvéti tojásokban. Ismerjenek életkori sajátosságaiknak megfelelő terjedelmű húsvéti rigmusokat, mondókákat, verseket. Anyák napja Az anyák napját minden telephelyen nyílt műsor keretein belől ünnepeljük meg, melyre óvodásaink minden évben szeretettel várjuk a nagymamákat is. A gyermekek különböző technikákkal, ajándékot készítenek erre az alkalomra, valamint örömmel lepik meg vendégeinket a tanult versekkel, énekekkel, köszöntőkkel, jókívánságaikkal. A nagy szeretettel készített meglepetést a közös műsor után meghitt, bensőséges (édesanya ölébe ülve) hangulatban adják át. Gyermeknap Gyermeknap alkalmával minden óvodánkba járó gyermek kap ajándékot. Ezen a napon a nagyobb gyermekeknek közös kirándulós programot szervezünk városunkban és a környező települések adta lehetőségek kihasználásával (Szegedi Vadaspark, Szegedi Füvészkert, Mártély, Tanyamúzeumok, Ópusztaszeri Nemzeti Park stb.) A kisebb gyermekeknek természetesen óvodán belül biztosítunk örömteli élményeket, helyi programokkal (óvónői bábműsor, stb.). Pünkösd A kisebbek részt vesznek a nagyok király – királyné választásán. Az ügyességi próbákon biztatják, drukkolnak a résztvevőknek. A nagyobbak a piacon vásárolt és az otthonról hozott virágokkal feldíszítik a csoportszobákat, verssel énekkel szerepelnek a közös ünnepen. A legnagyobbak pünkösdi műsorral kedveskednek társaiknak, melyben versenyjátékkal illetve dalos-játékokon keresztül választják meg a pünkösdi királylányt. Majd csoportról, csoportra járnak pünkösdölni. Takarítás világnapja (szeptember 20.) Ezen a napon „nagytakarítást” tartunk a csoportszobákban és az óvoda udvarán, a gyermekekkel közösen. Előzményként beszélgetünk a szűkebb, tágabb környeztünkben való takarítás jelenségeiről, szükségéről, hasznáról. Környezetvédelmi világnap (június 05.) Autómentes világnap (szeptember 22.) Óvodánk Helyi Nevelési Programjában kiemelt jelentőséggel bír a környezeti nevelés. Ezt minden nevelőnk szemelőt tartja, és ennek megfelelően tervezi a gyermekek mindapját. Ezeken a napokon ismét tudatosítjuk (játékos módon, vetélkedőkkel, gyakorlati tapasztalatszerzésekkel), hogy védenünk kell az élő és az élettelen világot, a táj és az épített környezet állapotát valamint részt veszünk a városi „Környezeti Munkaközösség” által szervezett óvodás programokban. Madarak és fák napja (május 10.) Az ünnepen természeti megfigyeléseket tervezünk. Előzményként a csoportok heti témájukban a fáról, madarakról beszélgetnek. A fa tiszteletére nevelés a központi faladata a hétnek. Képeket gyűjtünk, nézegetünk a különböző fákról, erdőkről, madarakról melyet séták alkalmával, illetve az udvarunkban is megfigyelünk.

29


Föld világnapja (április 22.) A Föld napján alkalmunk nyílik környezetünk ismét rendbetételére, szépítésére. A heti témában a csoportok feldolgozzák, megbeszélik, tapasztalatokat szereznek, a Föld szerepéről, védelmének fontosságáról. Föld napi plakátot készítenek a nagyok, óvodán belüli rajzversenyt rendezünk „Föld” témakörben. A legjobb munkákat telephelyenként és csoportonként díjazzuk. Állatok világnapja (október 04.) Ezen a napon megfigyeléseket tervezünk a közvetlen környezetünkben lakó, állattartással foglalkozó szülőknél, nagyszülőknél illetve lehetőség szerint a Szegedi Vadasparkban, ahol megtekinthetik, esetleg megsimogathatják az állatokat. Előzményként beszélgetünk az állatokról, hasznukról. Állatokról szóló népmeséket, verseket, történeteket mondunk, melyek közel állnak az óvodáskorú gyermekekhez. Különböző játéklehetőségekkel kötjük össze az állatokkal való témakör hangsúlyozását: pl.: állatokkal kapcsolatos társas és asztali játékok. Víz világnapja (március 22.) Az óvodapedagógusok vízzel kapcsolatos témákat szerveznek a beszélgetés témájaként a hétre, melyben a vízvédelem, a vízzel való kapcsolatuk sokféleségét hangsúlyozzuk. Ezen a héten a gyermekeknek játékeszközként biztosítjuk a vizet, víz és vízparti fényképeket gyűjtünk. A nagyobbak albumot készítenek a képekből. A zene világnapja (október 01.) A zene világnapján hangszerbemutatót és tanulói kishangversenyt mutatunk be gyermekeinknek a helyi Zeneiskola és az Általános Iskola diákjai közreműködésével. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jussanak minél több zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. „Hetedhét zenehét” projektünk célja, hogy olyan kompetenciákat alapozzon meg, illetve alakítson ki, amely felkelti a 3-7 éves korú gyermekek zenei érdeklődését, megteremti a közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetését, formálja zenei ízlésüket, az esztétika iránti fogékonyságukat, megalapozza zenei anyanyelvüket, gazdagítja érzelemvilágukat s biztosítja a zenei kultúra elsajátításának lehetőségét. Sportnap Ezen a napon a szülőkkel együtt, a szülők bevonásával sportnapot szervezünk. A játékos vetélkedőben megjelennek a futás, kerékpározás, célba dobás, valamint a különböző ügyességi gyakorlatok is. Gyermekek születésnapjának megünneplése Óvodáinkban a gyermekek születésnapjáról emlékezünk meg. Tízórai után a csoporttársak versekkel, dalokkal az óvodapedagógusok pedig az ünnepelt kedvenc meséjével tartja meg a köszöntőt. Majd ezt követően átadjuk a csoport nevében a születésnapi ajándékot, melyet az óvónők egységesen, előre elkészítettek. Igyekszünk azt hangsúlyozni, hogy nem az ajándék, hanem a megemlékezés a fontos. Arra törekszünk, hogy ne csak annak a gyermeknek legyen örömteli várakozás, akinek a születésnapja lesz, hanem a csoporttagok is várják az ünnepet az örömszerzés végett.

30


Évzáró, óvodai búcsú Az évzáró nevelési évünk legutolsó közös ünnepe, melyet május végén és június elején tartunk. Ezen a napon délelőtt vagy délután egy vidám, közös, szabadban eltöltött ünnepséget tartunk, melyen a szülők, nagyszülők a gyermekekkel közösen vesznek részt. A kisebb gyermekekkel közösen elbúcsúztatjuk az iskolába menő társakat ballagó tarisznyájuk kíséretében. Végezetül a gyermekek által szélnek eresztett (léggömbök, galambok) jelképezik a „fészekből kiröppenő fiókákat” vagyis az iskolába menő nagy-óvodásainkat. 2.6.2. Iskolai hagyományok, ünnepek Névadónkhoz kapcsolódó hagyományok Városi történelem versenyhez kapcsolódóan Klauzál Gábor és kora vetélkedő szervezése Történelmi szemlélet alakítása az Emlékpont Múzeum rendezvényeinek látogatása Klauzál-díj adományozása a ballagó diákok körében, melynek feltétele 8 éves kitartó szorgalom, kiemelkedő tanulmányi eredmény, a közösségi életben való aktív részvétel Az iskola fennállásának évfordulóján Klauzál est megrendezése Hagyományőrző programok (Jogelőd intézményünk Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajzkutató nevét viselte. A vásárhelyi kötődésű kutató emlékét hagyományőrző programunkba beépítve kívánjuk megőrizni) Az óvodával közösen „Népi játékok találkozója” minden év márciusában Kiss Lajos sírjának gondozása Halottak napján és a néprajzkutató születésnapján Hagyományőrző témanapok Ének-zenei oktatásba ágyazott néptánc oktatás Kiss Lajos állandó emlékkiállítás a tagintézményben Kézműves foglalkozások, táncház szervezése az óvodásokkal közösen Olvasóköri fellépések. Nemzeti ünnepeink – Az 1956-os forradalom ünnepe és a 3. magyar köztársaság kikiáltásának napja (okt. 23.) – A forradalom és szabadságharc megünneplése (márc.15) – Az október 6-a osztályonkénti megünneplése (emléknap) Szervezeti kultúránkhoz kapcsolódó hagyományok Évnyitó ünnepség a székhely intézményben, évzáró ünnepség a tagintézményben Ballagás, bankett, tabló Iskolakarácsony - Farsangi ünnepkör alsó és felső tagozaton Sünitábor Iskolaotthonos oktatás az alsó tagozatban Mindennapos testnevelés Iskolarádió működtetése, iskolaújság kiadása Szaktárgyi versenyek, vetélkedõk Városi történelem verseny Madarak és Fák Napja alsós természetismeretei városi vetélkedő Kistérségi balladamondó verseny

31


Angol szépkiejtési verseny Iskolai versenyek: Versmondó verseny Mesemondó verseny Magyar Kultúra Napja vetélkedő Erdei iskola, témahét, projekthét Pályaorientációs program Emelt szintű angol nyelvoktatás Emelt óraszámú számítástechnika oktatás Énekkar Egészségnap szervezése Mentorálások Egyéni fejlesztések, felzárkóztatás

Szülői kapcsolattartás hagyományai Bemutató órák Szülők hete 3 havi esetmegbeszélés Anyák napi szülői értekezlet Szülői értekezletek Fogadóórák Pályaválasztási szülői értekezlet Első osztályosok beiskolázási szülői értekezlete Szülői klub: Töknap Adventi készülődés Májusi zsongás Bogrács party Diákönkormányzat hagyományai Papírgyűjtés évente kétszer Szuperosztály pontverseny Mikulás buli DÖK nap Diákügyelet Diákfórum

32


2.7.

Az óvodai nevelés fő feladatai

Nevelési céljaink megvalósulása érdekében faladataink Általános feladatunk az óvodások testi és lelki szükségleteinek kielégítése. - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, közösségi életre való felkészítés - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének óvásához, megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához. Megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A környezeti tényezők azonban befolyásolhatják ezt a folyamatot, ezért - a családi körülmények ismeretében - nagy hangsúlyt fektetünk az egészségvédelemre, az egészséges életmód, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, a testápolás szokásainak alakítására. Megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Ennek érdekében - a rendszeres napi tisztálkodáshoz szoktatjuk a gyermekeket - megismertetjük velük és gyakoroltatjuk a helyes fogmosást - kielégítjük mozgásigényüket különböző testedzésekkel, játékos formában - biztosítjuk az egészséges táplálkozást, nyugodt pihenést - az időjárásnak megfelelő öltözködéshez szoktatjuk a gyermekeket - fejlesztjük szociális érzékenységüket Testi higiénia - Odafigyelünk a gyermekek testének tisztaságára (haj, fül, köröm, orr) - Ruházatuk tisztántartását szorgalmazzuk a szülőknél, különös gonddal a fehérnemű cseréjére - Megtanítjuk a gyermekeket a helyes fogmosásra - Megismertetjük a gyermekekkel a WC, WC-papír helyes használatát Étkezés - Odafigyelünk a gyermekek egyéni igényeinek kielégítésére, ügyelünk arra, hogy éhező gyerek ne legyen az óvodában - Figyelmet fordítunk egyéni érzékenységükre (liszt-, tejallergia stb.) - Az egészséges táplálkozás kialakítása érdekében - a szülők együttműködésével alkalmanként gyümölcsöt, zöldséget, ivólét kapnak a gyermekek. Öltözködés - Folyamatosan felhívjuk a szülők figyelmét a réteges öltözködés fontosságára. - A váltócipő használatával az egészséges életmódra szoktatunk. Pihenés - Biztosítjuk a gyermekeknek az ebéd utáni nyugodt pihenést, alvást, egyéni igényüknek megfelelően, ágyneműben, pizsamában.

33


-

Az óvoda gondoskodik a gyermekeknek az ágyneműről és annak tisztántartásáról. Szükség esetén pizsamát és párnát is biztosítunk.

Mozgás, edzés - A termek kis mérete miatt mozgásos tevékenységeket főleg az óvoda udvarán biztosítjuk. - Az időjárás függvényében igyekszünk minél többet a szabadban tartózkodni, így biztosítva óvodásaink edzettségét (víz, levegő, nap). Az óvodapedagógus feladatai -

-

Az óvodapedagógus alkalmazkodjon a gyermekek egyéni igényeihez, otthoni szokásaikhoz. Működjön közre a gyermekek testápolási szokásainak (haj-, köröm-, bőrápolás, fogmosás) kialakításában. Alakítsa ki a gyermekekben a tisztaságigényt. Késztesse a gyermekeket szükségleteiknek, kívánságaiknak jelzésére, szóbeli kifejezésére. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek bármikor kimehessenek szükségleteiket elvégezni. Biztosítsa az ebéd utáni száj- és fogápolás lehetőségét. Segítse elő a helyes orrfúvás és zsebkendőhasználat kialakulását. Hívja fel a szülők figyelmét a célszerű, kényelmes, réteges öltözködés előnyeire. Javasolja - különösen a 3-4 éves gyermekek számára - a tartalék fehérneműt, váltóruhát. Szorgalmazza a váltócipő, pizsama és tornaruha beszerzését, használatát Kezdeményezze, szervezze meg a gyermekek mozgásigényének kielégítését, fejlesztését a testnevelés foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek során. Biztosítsa a lehetőséget a természetes mozgások, a változatos mozgásformák gyakorlására. Kezdeményezzen a nap folyamán többször is rövidebb mozgásos játékokat. Ügyeljen arra, hogy más gyermekek játékát a mozgásos játékok ne zavarják. Szervezzen sétákat, kirándulásokat, ezek során is ügyeljen a természeti környezet védelmére. Az óvodapedagógus feladata a légfürdőzés, napfürdőzés biztosítása. Tegye lehetővé, hogy nyáron, ha a levegő hőmérséklete megfelelő, a gyermekek minél nagyobb testfelülete szabadon érintkezhessen a levegővel. Biztosítsa a víz edző hatását, amennyiben az intézmény rendelkezik ezen feltételekkel. Vegye figyelembe a gyermekek egyéni érzékenységét, edzettségét. Teremtsen az étkezéshez megfelelő, nyugodt körülményeket. A nap folyamán biztosítsa az ivás lehetőségét a gyermekek számára. Ismerje a gyermekek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységüket. Fokozatosan ismertesse meg a kívánt étkezési követelményeket. Esetenként a család együttműködésével biztosítson lehetőséget gyümölcs, zöldség fogyasztására. Ügyeljen arra, hogy az evőeszközök megfelelő méretűek legyenek. Biztosítsa a gyermekek számára a kultúrált étkezést és alakítsa ki bennük ennek igényét. Tartsa tiszteletben a gyermekek alvási szokásait és engedje meg, hogy kedves játékukkal alhassanak. Biztosítson nyugodt körülményeket a gyermekek pihenéséhez, mesével, énekkel dúdolással, halk, megnyugtató beszéddel altassa a gyermekeket. Törekedjen a betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzésére, korrekciójára. Gondoskodjon a napközben megbetegedett gyermekről, értesítse szüleit.

34


-

Törődjön fokozottan a neurotikus tünetekkel rendelkező gyermekekkel. Védje meg a megszégyenüléstől a bevizelő, beszékelő, nemi szervével játszó gyermekeket. Ügyeljen a gyermekek helyes testtartására, a gerincoszlop és a mozgásszervek elváltozásainak megelőzése érdekében. Iktasson be olyan lábboltozatot erősítő speciális játékos gyakorlatokat, amelyekkel megelőzhető a lúdtalp. Tekintse természetesnek a balkezességet. Biztosítsa annak lehetőségét, hogy az orvos, védőnő elvégezhesse vizsgálatait. Igényelje, javasolja, kérje speciális szakemberek közreműködését. Az óvoda udvarán lévő eszközök biztosítsanak sokfajta lehetőséget a gyermeki tevékenységekhez. Legyen különböző talajfelületű (füves, kavicsos, betonos) része, mivel mindegyik terület más célt szolgál, legyen napos és árnyékos része is. Az udvar tárgyi felszerelése alkalmazkodjon a gyermekek mozgásos tevékenységeihez (mászóka, csúszda, homokozó, babaház). Álljon a gyermekek rendelkezésére a csoportszobában végzett tevékenységek eszközei is (gyurma, festék, ceruza, stb.) Az óvodapedagógus biztosítsa a gyermekek számára, hogy a csoportszobában megkezdett tevékenységet az udvaron is folytathassák. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek az udvaron együtt játszhassanak óvodás testvéreikkel, más csoportba járó barátaikkal. Biztosítsa, hogy a gyermekek bármikor ihassanak az udvari ivókútból. Az óvoda helyi adottságait, a rendelkezésre álló helységeit a pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében használja fel. Szellőztetéssel biztosítsa a folyamatos légcserét. Törekedjen arra, hogy az óvoda helységeiben a természetes és mesterséges megvilágítás valamint a hőmérséklet megfelelő legyen. Vegye figyelembe, hogy a berendezési tárgyak, játékok, eszközök megfelelő méretűek, könnyen tisztántarthatók és könnyen mozgathatók legyenek. Az óvodapedagógus alakítsa ki a gyermekek helyes életritmusát, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően, fokozatosan, a családdal együttműködve. Szervezze úgy a napirendet, hogy az megfeleljen a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeknek. Az óvodapedagógus kiemelt feladata a gyermekek lelki egészségének megóvása. Vegye figyelembe, hogy a napirend biztosítsa a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés megfelelő váltakozását. Alakítsa úgy a napirendet, hogy a legtöbb időt a játék kapja. Törekedjen arra, hogy a napirend rugalmas legyen, alkalmazkodjon az évszakokhoz, más csoportokhoz. Küszöbölje ki a felesleges és indokolatlan várakozási időt.

Tevékenységek: A gyermekek az óvodapedagógussal együtt tevékenyen részt vesznek környezetük ápolásában, védelmében. Kihasználják az udvar adta lehetőségeket, azokat a felszerelési tárgyakat, amelyek változatos tevékenységekre késztetik őket. Ízlésesen megterített asztal mellett kulturáltan étkeznek, megfelelően használják az evőeszközöket. Ismerkednek az ízekkel, az egészséges táplálkozást elfogadják.

35


Rendszeresen, szükség szerint végzik testápolási teendőiket. Segítséget kérnek, ha szükséges a testápolás és az öltözködés műveleteinek elvégzéséhez. Gyakorolják a helyes fogmosás technikáját. Használják a papír zsebkendőt, orrfúváskor, köhögéskor, tüsszentéskor. Kialakul bennük a személyes gondozottság, a tisztaság igénye. Gyakorolják a változatos mozgásformákat, tapasztalatot és önbizalmat szereznek. Az óvoda, edzési lehetőségeit szívesen kihasználják. Szükségleteik szerint pihennek. Egészségvédelem - a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése - a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása - mozgásigényük kielégítése - harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztése - a gyermekek egészségének védelme - a gyermekek edzése - speciális nevelési feladatok ellátása szakemberek bevonásával A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - a testápolási teendőket a szokásoknak megfelelően teljesen önállóan felszólítás nélkül végzik (kézmosás, fogmosás, stb.) - a tisztálkodó szereket, eszközöket (fogkefe, fogkrém, szappan, körömkefe) rendben tartják - szokássá vált a rendszeres, gondos tisztálkodás - önállóan szükség szerint használják a zsebkendőt - megfelelő sorrendben, önállóan öltözik, vetkőzik - ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik - ruháit gondosan összehajtja, szekrényén rendet tart - esztétikusan terít, kulturáltan étkezik, evés közben halkan beszélget - helyesen készségszinten használja az evőeszközöket Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, közösségi életre való felkészítés Az óvodás gyermek legfőbb igénye az érzelmi biztonság. Ezért fontos, hogy szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkörrel vegyük körül őket. Szükséges, hogy a gyermeket óvodába lépésekor pozitív érzelmi hatások érjék. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka kapcsolatokat pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Elősegítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, az én-tudat alakulását, teret engedve önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Feladatunk a gyermekeket a különbözőségek elfogadására, más véleményének tiszteletben tartására, a társas együttélés szabályaira, szokásaira nevelni. A szocializáció szempontjából nagy szerepe van a közös élményekre épülő együttes tevékenységek gyakorlásának. A szocializáció folyamán kialakítjuk a gyermekekben a társak közötti jó viszonyt, az összetartozás érzését, toleranciát, udvarias magatartást. Az együttes tevékenységekkel, a másokra figyeléssel elősegítjük a közösségi magatartás fejlődését valamint az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás – és a normarendszer megalapozása is megvalósul. Növeljük a gyermekek önállóságát, alakítjuk magatartásukat. Mindezt erősítjük közösen megtartott ünnepeinkkel, kirándulásokkal. Ezzel is megalapozzuk és mélyítjük az összetartozás, a közösséghez tartozás érzését a csoportokon és az óvodán belül. A szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét.

36


A gyermek nyitottságára építve az óvodapedagógus segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni az őt körülvevő természetben, környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Elősegítjük, hogy a gyermekekben kialakuljon és erősödjön: - Az érzelmi beleélés és kifejezés képessége. - Szociális érzelmek: együttérzés, segítőkészség, bizalom, örömszerzés. - Esztétikai érzelmek: a szép iránti fogékonyság, a művészeti, művelődésre való igény, a szép felismerése és tisztelete. - Erkölcsi érzelmek: felelősség érzése, lelkiismeretesség, igazságosság, őszinteség, igazmondás igénye. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációs folyamatot, amelyet a családi életre építve az óvodai nevelés egészít ki, ezzel szélesítve a gyermekek bevezetését a társadalmi környezetbe. A szociális tanulás a gyermekek születésekor kezdődik - tudatos és spontán hatásrendszer - amely befolyásolja a gyermekek személyiségének alakulását. Az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. Az alacsonyabb fejlettségi szinten álló nehezen szocializálható, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése egyaránt biztosított a megfelelő szakemberek közreműködésével (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus).

Feladat -

-

-

Az óvodapedagógus mindig törekedjen a barátságos, derűs légkör kialakítására, ezzel is biztonságérzetet adva a gyermekek számára. Legyen a gyermekekkel határozott, de barátságos, szeretetteljes, őszinte és toleráns. Törekedjen arra, hogy a gyermekekkel legyen mindig igazságos. Igyekezzen differenciáltan, az egyéni sajátosságokhoz igazodva bánni a gyermekekkel. Vegye figyelembe, hogy személyisége modellértékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermekek egyéni fejlődésének, miközben maga is a közösség tagja. Ügyeljen arra, hogy egy-egy gyermekhez fűződő viszonya hat a csoporton belüli kapcsolatokra, a gyermekek egymás iránti érzelmeire és magatartására. Éreztesse a gyermekekkel, hogy mit és miért tart helyesnek, vagy helytelennek, vegye figyelembe a gyermekek jó szándékát, törekvéseit, egyéni fejlettségét. Fordítson nagy gondot a személyes érintkezésre, kommunikációra. Segítse a szocializációt, a gyermekek bevezetését a környezetbe, a gyermekeket ért előző környezeti hatások ismeretében. Alakítsa ki a közösség értékes szokásait. Biztosítsa, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjék. Igyekezzen elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, vegyék tudomásul társaikat, legyenek képesek beleélni magukat más gyermekek helyzetébe, érdeklődjenek egymás iránt. Segítse az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, a barátságok alakulását, hogy a pozitív tulajdonságok érvényesüljenek. Engedje meg, hogy a barátok igényeik szerint együtt tevékenykedjenek. Ügyeljen arra, hogy a gyermekek vállaljanak különböző feladatokat és teljesítsék is azokat.

37


-

Érje el, hogy a gyermekek megtanulják elfogadtatni véleményüket, vagy saját akaratukat alávetni másokénak. Fejlessze a felelősségérzést és kötelességtudatot. Fogadtassa el a többiektől eltérő társaikat is. Szoktassa a gyermekeket az egymás iránti türelemre. Alakítsa fokozatosan a gyermekek tűrő- és konfliktusmegoldó képességét. Tekintse a gyermekek fejlődése szempontjából meghatározónak a közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatását.

Beóvodázás, befogadás, elfogadás Az óvoda körzetében lakó (minden) óvodáskorú gyermek maradéktalan beóvodázása érdekében az intézményvezető minden évben „Beóvodázási” folyamattervet készít. Melyben fontos feladat:  Nyitott óvodai programok „Nyitott kapuk” óvodába hívogató program.  a teljes körű óvodaköteles gyermekek felkutatása, beóvodázása,  a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának  támogatása,  a 3-8 éves korú, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél annak  elérése, hogy minden gyermek óvodába járjon,  a társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés a hátrányos és a halmozottan  hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű beóvodázásáért. A sikeres beóvodázáshoz a helyi szakemberek tartós és jóhiszemű együttműködése elengedhetetlen, valamint a helyi társadalom fokozatosan erősödő támogatása, de nehezen megtartható bizalma szükséges. Az első találkozás az óvodával, annak emberi, érzelmi és tárgyi környezetével, szinte minden gyermek esetében befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A gyermek óvodai beilleszkedése, későbbi szokásainak kialakítása nagyfokú nevelői tapintatot igényel. A tapintat a törődés, a szeretetteljes odafordulás nem csak a csoport két óvodapedagógusával, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben támasztott követelmény. Az óvodába kerülés előtti családlátogatás segíti a gyermekek megismerését, a gyermek családban betöltött helyzetéről, érzelmi kapcsolatairól elsődlegesen az anya-gyermek kapcsolatról. Az óvodába kerülő gyermekeket kiemelt védelemmel kell kezelnünk, hiszen érzelmileg bizonytalanok, nagyon kötődnek a felnőttekhez, baráti kapcsolatot még nem teremtenek, biztonság igényük óriási. Biztosítjuk a szülővel történő beszoktatást is, a szülők igényeihez igazodva. Feladat - Az óvodapedagógus a befogadás során segítsen, hogy a családdal együttműködve a gyermekek megtalálják helyüket az óvodában. - Legyen körültekintő, türelmes, gyengéd a családból közvetlenül óvodába kerülő gyermekekkel, de ugyanilyen gonddal törődjön a bölcsődéből jött gyermekekkel is. - Készítse fel a már óvodába járó gyermekeket az újak fogadására. - Engedje meg, hogy a gyermekek kedvenc tárgyaikat, játékaikat magukkal hozzák. - Törekedjen arra, hogy a gyermekek életkoruknak és saját képességeiknek megfelelő tevékenységet folytathassanak. - Engedje meg, hogy a gyermekek minél több alkalommal maguk választhassák meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet éreznek. - Biztosítsa az egy időben egymás mellett folyó tevékenységek zavartalanságát.

38


Szokások A szokások kialakításakor az óvodapedagógus ügyeljen arra, hogy azokhoz pozitív érzelmek társuljanak, és a gyermekek ismerjék fel a szokások értelmét. Törekedjen a szokások fejlesztésére, finomítására és arra, hogy a gyermekek azokat minél önállóbban alkalmazzák. Fejezze ki a gyermekek előtt a sikerrel végzett közös feladatok feletti örömét, tudatosítsa a gyermekekben, hogy az eredmények együttesen érhetők el. Bíztassa a gyermekeket arra, hogy keressék az óvodapedagógus, a csoport, a társak és a család számára hasznos, örömet jelentő tevékenységet. Tevékenységek: A gyermekek jól érzik magukat az óvodai környezetben, a saját csoportjukban, társaik körében. Bensőséges kapcsolatba kerülnek az óvodapedagógussal, társaikkal. A 3-4 éves gyermekekre jellemző, hogy először egymás mellett játszanak, majd kisebb csoportokban. Később 4-5 éves korra kialakulnak a barátságok, baráti párok, baráti csoportok. A gyermekek el tudják fogadni társaik másságát, ennek érdekében kialakul bennük a tűrő- és konfliktusmegoldó képesség. A gyermekek részt vesznek azokban a tevékenységekben, amelyekben közös élményekhez jutnak. A rájuk bízott feladatokat, kisebb megbízatásokat teljesítik. Szeretettel fogadják új társaikat. Érdeklődnek egymás felől. Segítséget nyújtanak a kisebbeknek és egymásnak. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

Az eddig kialakult szokások a gyermekek igényeivé válnak, amelynek természetes módon eleget tesznek. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, elfogadják a megkívánt magatartási formákat. Észreveszik, hogy kinek, miben van szüksége segítségre. Figyelmesen hallgatják meg az óvodapedagógusok és társaik közlését. Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire. Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. Az óvodapedagógus, vagy társaik kérésére a közösség számára hasznos feladatot végeznek.

Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelv használata szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, áthat minden gyermeki tevékenységet az óvodai élet minden területén. Az anyanyelvi nevelés által erősítjük a gyermekek biztonságérzetét, növeljük tájékozottságukat, fejlesztjük beszédkészségüket, anyanyelvi kultúrájukat. Két forrásból merítünk: a népnyelvből (népmese, népdal, mondóka) és a klasszikus irodalomból. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy otthoni, egyéni élményeiket gátlás nélkül bármikor elmondhassák a nap folyamán. Ehhez sok kötetlen helyzetet, beszélő környezetet teremtünk helyes minta és szabályközvetítéssel, javítgatás elkerülésével. Nyílt, derűs óvodai légkört teremtünk pedagógiai rugalmassággal, hogy kialakuljon bennük a természetes beszéd – és kommunikációs kedv. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy megismerjük a család anyanyelvi kultúráját. A szülők nagy részének iskolázottsága alacsony, ezért igyekszünk a köznyelvtől eltérő szavak használatát kiküszöbölni. Mindez a helyi táj jelegű beszédre nem vonatkozik, mert ezt hagyományőrzésünk érdekében ápoljuk. A

39


gyermekek a nap folyamán kívánságuknak megfelelően bármikor kérhetnek tőlünk mesét, verset, mellyel irodalmi élményekhez juttatjuk őket. Cél: - az anyanyelv ismeretére, - megbecsülésére, - szeretetére nevelés, - a kommunikáció, - a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése. Feladat: - az óvodapedagógus törekedjen a szemléletességre, képszerű kifejezések alkalmazására, - legyen elfogadó, kezdeményező, együttműködő, - ismerje a gyermekek szokásait, játékait, örömeit, - beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan, egyszerű, de változatos, - fejlessze a gyermekek beszédkészségét, beszédészlelését, beszédértését, anyanyelvi kultúráját, - gyarapítsa a gyermekek szókincsét, alapozza meg szófaji gazdagságukat, - ösztönözze őket folyamatos, összefüggő tiszta beszédre, - alakítsa nyelvi kifejezőkészségüket, - működjön együtt a családdal a megelőzés és a korrekció területén, - vegye figyelembe a gyermekek eltérő szociokulturális hátterét, - különös figyelmet fordítson a differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítására, - differenciáltan támogassa a migráns gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában, - szűrje ki a beszédhibás gyermekeket és irányítsa őket a megfelelő szakemberhez. Tevékenységek: A gyermekek végighallgatják társaikat. Tisztelettel beszélnek a felnőttekkel. Új fogalmakat ismernek meg. Beszélgetést kezdeményeznek az élményeikről az óvodapedagógussal és gyermekekkel. Részt vesznek az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékokban, dramatizálásban, bábozásban. Történeteket találnak ki. Használják a kapcsolatteremtés udvarias formáit. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

A gyermekek bátran és szívesen beszélnek. Elmondják a velük történt eseményeket, az átélt élményeiket, ismerik és használják azokat a szavakat, amelyek tárgyakat és személyeket jelölnek. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni. Alkalmazzák beszédük során a párbeszédet és annak jellegzetes fordulatait. Használják az állító és tagadó mondatokat. A gyermekek aktívan használják a tapasztalataik során bővült szókincsüket. Összefüggően, többszavas mondatokban beszélnek. Az anyanyelvi szabályokhoz illően jól érthetően, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéddel fejezik ki magukat. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják az óvodapedagógust és egymást, nem vágnak egymás szavába. Saját kérdésüket - párbeszéd során - válaszukat, gondolataikat a beszélgetéshez igazítják. Minden hangot tisztán, érthetően ejtenek.

40


Az értelmi fejlesztés a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra épül, és a változatos tevékenységek során tapasztalatokat, további élményeket szereznek az öt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi fejlesztés az anyanyelv és a kommunikáció különböző formáinak alakításán keresztül történik. Ezért kiemelt jelentőségű az óvodai nevelő tevékenység egészében. Különösen fontos a beszédkedv felkeltése, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések érvényesülése. Az óvodapedagógus válaszai példamutatóak, modellértékűek legyenek. Cél - A gyermekek értelmi képességeinek alapozása. - Az értelmi, kognitív képességek széleskörű fejlesztése. - Aktív cselekedtetéssel, érzelmi hatások felerősítésével eljuttatni a gyermekeket a szimbolikus, egocentrikus gondolkodástól a szemléletes, a tapasztalatokon alapuló gondolkodásig, fogalomalkotásig. Feladat - A játékba integrált tevékenységek változatos cselekvéseken alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeinek megvalósítása. - A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása - Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás, képzelet) és kreativitás fejlesztése. - Eltérő képességű gyermekek egyéni fejlesztése. - Az egyéni képességek és fejlettségi fokok mutatói szerint a sajátos nevelési igényű, szociálisan hátrányos helyzetű, az alacsonyabb fejlettségi szinten álló, vagy sérült (mozgás, érzékszervi és egyéb), illetve a kiemelkedő képességű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésük segítését, az óvodapedagógusaink képzettségének megfelelően helyben, a napirendben beépítve, illetve szakemberek közreműködésével oldják meg. - Óvodánkban csak óvodapedagógus által irányított tevékenységi formák fogadhatók el. - A gyermeki tevékenységeknél kiemelt fontosságú számunkra az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás, az élethelyzetekben való gyakorlás, a kompetencia alapú óvodai nevelés alapelvének alkalmazása, a differenciált tevékenységek tervezése, vezetése. - Minden gyermek esetében tudatosan, tervszerűen segítjük a szociális és értelmi képességek kibontakozását, az iskolai beilleszkedéshez szükséges pszichikus funkciók fejlesztését.

41


2.7.1. A z ó v o d a i é l e t t e v é k e n y s é g f o r m á i Játék A játék a kisgyermekkor legmeghatározóbb és legfejlesztőbb tevékenysége, mert nincs olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. A játék szabadon választott öntevékenység, mely külső céltól független, melyet örömérzés kísér, és amelyben legsokoldalúbban és legtipikusabban mutatkozik meg a gyermek önkifejezése és környezethez való viszonya. A szabad játék a gyermeki tevékenységek rendszerében elsőrendű semmivel sem helyettesíthető. A gyermeknek a játék elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékba tagolja. Így válnak kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé a mozgásos játékok, a szerepjátékok, az építő, konstruáló játékok, a szabályjátékok, a dramatizálás és a bábozás. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Cél: - A gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. - Intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokhoz jussanak. - A gyermek saját értékének megmutatása az önkifejezésben, az őt körülvevő környezet eszközeinek, alkotó felhasználására való törekedtetése. - Érdeklődő, a környezetének megismerésére, az összefüggések megértésére törekvő, kommunikációra és kreativitásra képes, érzelmekben gazdag személyiség kibontakoztatása a nevelés által. Feladat: - A szabad játék túlsúlyának érvényesülése minden körülmények között meg kell, hogy valósuljon. - A játszás helye, tere segítse a gyermeki elképzelések megvalósulását. Mérete, berendezése ösztönzőleg hasson a gyermeki játék kialakítására és játszásra. - A játékszerek, játékeszközök, alapanyagok változatossága, minősége és esztétikuma nagy hatással legyen a játék megkezdésére és folyamatára. - A kellő játékidő biztosítása, megteremtése fontos tényező, mert elmélyült, gazdag játékhoz időre, méghozzá megszakítás nélküli, hosszú időre van szükség, mert csak a spontán tanulási forma érvényesülhet. - Az élmények, a környezet hatása döntő és meghatározó kell, hogy legyen egy-egy játéktéma alakulásában. - A gyermek fejlődése, fejlesztése belülről kifelé valósuljon meg - A tárgyi környezet kiszolgáló funkciójának bővítése. - A gyermeki játék jellemzőinek pontos megismerése kapjon olyan hangsúlyt, mint a személyisége általában. - A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. - Derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott, bizalomteli légkör megteremtése, melyben a gyermekek felszabadultan élhetik meg mindennapjaikat. - A gyermekek játékának mindenféle külső kényszertől mentesnek kell lennie. - Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságaink figyelembevételével.

42


-

-

Adjunk minél több teret az élmények, felkészültségek, tapasztalatok feldolgozására a „szabad játékban”, hogy a gyermekek általa szerezzenek ismereteket, jussanak örömhöz, sikerélményhez. Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító metódusainak alkalmazása.

A tevékenység tartalma: Gyakorlójáték: A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermeket, ezek az újraismétlések nagy örömöt jelentenek számára. - Mozgásos: mozgását ugyanabban a formában végzi. - Manipulációs: rakosgatható, mozgatható, tologatható játékokkal játszanak. - Verbális: ritmusérzéküket fejleszti, ritmus, hozzá kapcsolódó mozgás. - Testséma fejlesztés: testhelyzetek mozgása, mozgás közben saját testével ismerkedik Fontos figyelni arra, hogy egy-egy gyermek hosszú időszakon áttartó gyakorló játéknál milyen részfunkciók fejlődési lemaradása jelent problémát. Szerepjáték: A szerepjátékok a gyermekben kialakuló belső reprezentációkat, a részfunkciókban elsajátított konkrét mozgásos, képi és szimbolikus elemek egyedi kombinációit jelenítik meg. - A szerepjáték a gyakorlójátékból bontakozik ki. - A gyermekeknek szükségük van arra, hogy kipróbálhassák elképzeléseiket játékosan az általuk fontossá vált szituációkról, személyekről, eszközökről. - Játék közben gyakorolja: - társakkal való együttműködést, - átéli az alá és fölérendeltségi viszonyokat, - fejlődik szervezőképessége, empátia készsége, - fejlődik alkalmazkodóképességük, kommunikációs képességeik. - A játék közben felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát, erkölcsi érzékét. - Verbális fejlesztésre nagyon sok lehetőség van, játék közben beszélnek, különböző kifejezéseket használnak. Szabályjáték: E játék közben is érzelmeket tanul, tanulja indulatainak fékezését, a siker és a kudarctűrést. - Helyes magatartásformákat sajátít el. Mozgásfejlesztő: - lehetőség van a nagymozgások fejlődésére, - finommotorika fejlesztésére labdázással, - szem – kéz koordináció fejlesztésére Értelemfejlesztő: - társasjáték, dominó, logikai játékok, - szociális és értelmi érettségeket fejleszt - fejleszti önuralmukat, türelmüket, toleranciájukat, kudarc, sikertűrő képességüket - észlelés fejlesztése - verbális fejlesztés

43


Építő konstruáló: Az építőjáték a maga tárgyi eszközeivel és azok variatív felhasználásával kínál lehetőséget a kreatív gondolkodáshoz. A gyermekek játékszerekből összeraknak, létrehoznak valamit. - átéli az alkotás örömét - fejlődik kreativitása - tapasztalja rész- egész viszonyát - megtanul tervezni, szerkeszteni - fejlődik megfigyelő képessége, gondolkodása képről a síkból átfordít térben Az építés összerakás technikáját a felnőtt mindig mutassa be, segítse a gyermeket, de ne kösse meg a gyermek fantáziáját. A megvalósítást bízza a gyermekre. - szem – kéz koordináció fejlesztése - percepció fejlesztése - Gestalt – látás Barkácsolás: - A barkácsolás mindig a játék igényéből indul, és kötetlen. - Sokféle eszközre van szükség, ezért fontos a folyamatos gyűjtőmunka, az eszközökhöz bármikor hozzáférjenek. - Az óvodapedagógus felkelti érdeklődésüket, magyarázattal kíséri tevékenységet. - Később a gyermekek segítenek a játékok megjavításában. - Cél, hogy a barkácsolás a szerepjáték és a bábozás természetes eszköze legyen. - A tevékenység közben rengeteg ismeretet és tapasztalatot szerezzenek. - Matematikai ismereteik gyarapodjanak. - Sok technikát, munkaformát ismerjenek meg. - Éljék át az alkotás örömét, fejlődjön kreativitásuk. - Társas kapcsolatok alakuljanak, ezzel együtt a viselkedés szabályai is. - Percepció fejlesztése: - vizuális ritmus kirakása díszítéskor, szövéskor - tapintásos észlelés fejlesztése különböző formák, méretek alakítása - alaklátás, formaállandóság fejlesztése - rész – egész viszonyának felismerése Bábozás – Dramatizálás: - A gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai szociális élményeit. - Gyermek bábjátéka: a gyermeknek megfelelő méretű báb, ujjbáb, fakanálbáb, síkbáb - Az óvodapedagógus az óvodába érkezés pillanatában ismertesse meg a gyermekeket a bábbal. - A közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására. - Verbális fejlesztés: - A bábozás egyik lényeges eleme a beszéd, így nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat. - hangutánzás, - érzelmi állapot kifejezése hanglejtéssel, hangszínnel, a beszéd gyorsaságával - mozgásfejlesztés, - testséma fejlesztés,

44


Dramatizálás: - A bábozás és a dramatizálás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban áll egymással. - Dramatizáláskor a gyermek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon, ennek az a feltétele, hogy ezek tartalma érzelmileg megragadja, hasson a gyermekre. - Fontos, hogy a csoportban az aktuális játékhoz, jelenethez a kellékek, jelmezek kéznél legyenek. - mozgáson, látványon, beszéden alapszik, - emlékezet fejlesztés, - mozgásfejlesztés, - testséma fejlesztés, - percepciófejlesztés, - verbális fejlesztés A tevékenység formái: - önálló, szabadon választott tevékenység A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: - A tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás alapja: kíváncsiság, rugalmasság, kreativitás. Ezek a képességek csak a játékban és a játék által alakulhatnak ki, fejlődhetnek. - Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. - Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. - Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlen szerepeket is. - Képesek olyan helyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle szokásait. - Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek, eszközök megválasztásában, szabályok betartásában. - A játszó csoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakuljon ki. Vers, mese A mese a gyermek érzelmi - értelmi, erkölcsi, etikai fejlődésének és fejlesztésének legfőbb eszköze. Képekre, szimbólumokra, cselekményekre fordítja le a világ jelenségeit s így kínál lehetőséget a tudattalan feszültségek feldolgozására. A vers és a mese emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A mesék mágikussága, a csodás meseélmények, a versek zeneisége, rímeinek csengése valamint a mesék, feldolgozása adjon a gyermeknek igazi irodalmi művészi élményt. A mindennapi mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermekek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyermeknek az irodalom: „Mindennapi lelki edzés” mert: gyönyörködtet, humanizál, beszélni tanít meg. Cél: - A mesevilág megteremtésével lehetőséget kell felkínálnunk a gyermekeknek a gyönyörködtetésre, a gyermek belső világának felépítésében való segítségadásra, kommunikációs készségük kialakítására, fejlesztésére. - A gyermekek szívesen hallgassanak verset, mesét. - A gyermekek pozitív személyiség jegyeinek megalapozása.

45


-

A versek zeneiségével rímeinek csengésével esztétikai élmény nyújtása, érzelmi, értelmi, etikai fejlődésük elősegítése. Váljék igényükké a többször hallott mesék dramatizálása, megjelenítése. Anyanyelvi kultúra megalapozása a gyermekek nyelvi kifejezőkészségének fejlesztése.

Feladat: -

-

Változatos irodalmi élmények nyújtása. Az érdeklődés felkeltése és fenntartása az irodalmi értékek iránt. A különböző életkorokban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A választott versek, mesék erősítsék a gyermekekben a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést és az évszakok szépségét. A 3-6-7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (verselés, mesélés, dramatizálás, bábozás és dramatikus játék) A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel. Az anyagválogatásban megteremtjük az egyensúlyt. Teremtse meg az óvodapedagógus a meséléshez szükséges családias, szeretetteljes, nyugodt, harmonikus légkört. Igényes, körültekintő irodalmi anyagot állítson össze. A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbélése. Az óvodapedagógus előadásmódjában érvényesítse a beszéd zenei elemeit, közvetítsen igaz, emberi érzelmeket, empátiájával segítse a műalkotások befogadását Az óvodapedagógus egész lénye árasztja azt, amit közvetíteni kíván, valamint a mesét változatos eszközökkel és előadásmódban adja elő. Használjon rendszeresen visszatérő hangulatkeltő elemeket: zenei effektusok, furulyaszó, gyertya. Mesélése, előadása összhangban legyen metakommunikációs jelzéseivel. Állandó helyen és időpontban – a délelőtt lezárásakor – kezdeményezzen. A kezdeményezéseket átgondolt anyagválogatása, az irodalmi anyag tudatos időrendi ütemezése előzze meg, A magyar és külföldi írók műveinek válogatása, ezek megfelelő arányban történő beillesztése az éves anyagba. Udvari játék, séták, kirándulások közben spontán az adott helyzetnek megfelelően verseljen, mondókázzon a gyermekekkel. A feltételeket megteremti a szükséges eszközök beszerzésével és azok esztétikus elhelyezésével a csoportban, amit a gyermekek bármikor használhatnak: könyvnézegetéshez bábozáshoz dramatizáláshoz A gyermeket önálló verselésre, mesélésre ösztönzi. Adott időben és helyzetben alkalmaz közmondást, szólást, találós kérdést. Régi magyar szavak használatával bővíti a gyermek szókincsét. Az óvodapedagógus feladata a külső és belső aktivitást kiváltó érdeklődés felkeltése a megfelelő motiváció megteremtésével Az óvodapedagógus feladata teret engedni a gyermeki önkifejezés olyan formáinak is, hogy a gyermek saját vers és mese alkotásait kísérhesse mozgással, vagy bármilyen ábrázolási technikával. Óvodánkban a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek is helye van.

46


Tevékenységek tartalma: - Népi mondókák: - A felnőttek játékai a kicsinyekkel - A természettel kapcsolatos mondókák - Mese: - Népmesék: állat-, novella-, tündérmesék. - Találós kérdések - Szólások - Közmondások - Dramatikus népszokások - A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink, gyermekek számára írt versei, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi anyagban. - Főleg a gyermekek számára kedvelt: ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló, költői képeket tartalmazó, és humoros verseket válogatunk, tanítunk. -

-

-

-

Három-négy éves korban egyszerű állatmeséken és játékos mozdulatokkal kísért mondókákon keresztül a fokozatosság elve alapján szoktatjuk rá a gyermekeket a mesék végighallgatására és dramatizálására. Cselekményében egyszerű, érthető, ritmikusan ismétlődő, verseket, meséket választunk Minél több alkalmat teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére, az állathívogatók, altatók, kiolvasok spontán gyakorlására anélkül, hogy a gyermekekben sohase keltsünk gyakorlás érzetet. Ismerkedjenek meg a nevelési év során 10-12 mondókával, 10-14 új mesével s ezeket minél többször ismételgessék. A nagyobb gyermekek bábozzanak, dramatizáljanak kisebb társaiknak, valamint az óvoda ünnepein, rendezvényein. Az anyagválogatásban megteremtjük az egyensúlyt. A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgassanak leporellókat, színes képeskönyveket, otthonról hozott kedvenc könyveiket. Elalvás előtti mesélést csendben, nyugalomban, egyfajta altatóként - akár folytatásban is meghallgatják. Nagyobb korban a gyermekek maguk is kezdeményeznek önállóan mesemondást ismert vagy kitalált mesével. A 4-5 éves gyermekek ismerkedjenek meg a nevelési év során 4-4 mondókával, 5-6 rövid verssel, és 10-14 új mesével. Az 5-6-7 éves gyermekek legalább 15-18 új mesét halljanak, 10-12 mondókát és 8-10 verset ismerjenek meg.

A vers, mese iránti érdeklődéskeltés megvalósítási formái: -

Spontán kezdeményezési mód. Indirekt kezdeményezési mód Direkt kezdeményezési mód. A gyermek kérésére verselés, mesélés motiváló eljárás nélkül.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

A gyermekek játék közben mondogatnak odaillő szövegeket, rigmusokat. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában.

47


-

-

Figyelmesen, csendben hallgatják a meséket, önállóan nézegetik a mesekönyveket, kérik az óvodapedagógust, hogy meséljen a képekről vagy maguk is képesek kitalálni a képekhez illő szöveget. A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Egyénenként vállalkoznak a mesék, versek és a mondókák elmondására. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak kisebb gyermekeknek, maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.

Ének, zene, énekes játék Az óvodai zenei nevelés a művészeti nevelés körébe tartozik, amely a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődését. Kihat az egész személyiségfejlődésére, miközben formálja bontakozó zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát, s az érzelmi nevelésben is döntő szerepet játszik, fogékonnyá teszi a gyermeket a szép befogadására. A zenei élmény serkenti a gyermek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, fejlődik zenei emlékezetük, esztétikusan formálódik mozgásuk. A zenei nevelés a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vétele mellett megismerteti a gyermekeket a népi gyermekjátékokkal, dalos játékokkal, mondókákkal és műdalokkal, a világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres klasszikus művekkel egyaránt. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. A gyermekek számára fontos, mert: - A zenei élmény serkenti a képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságot, alkotókedvet. - A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány, mellyel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés, a zenei nevelés színvonalának megőrzése. - A zenei nevelés az óvodai élet egész napja során érvényesül. - A gyermekek ízlésvilágának formálása során hat a szülőkre is. - A zenei nevelés hatása megmutatkozik testtartásukban, esztétikus, rendezett mozgásukban Cél: -

Felkeltse a gyermekek zenei érdeklődését és a közös énekléssel, a közös énekes játék örömének megéreztetésével formálódjon zenei ízlésük és esztétikai fogékonyságuk. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. A zenehallgatási lehetőségek (az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek) fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát.

Feladat: -

Teremtse meg az alapvető feltételeket a zenei nevelés megvalósításához.

48


-

Tegye lehetővé, hogy a gyermekek alkotókedve, egyéni ötletei, új elképzelési felszínre kerülhessenek. Keltse fel a gyermekek zenei érdeklődését, igényesen megválasztott népi, kortárs és/vagy klasszikus művészeti alkotásokkal. Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, kultúránk énekes játékait, szoktassa őket a szép és tiszta éneklésre. Biztosítson lehetőséget a vidám, kötetlen énekelgetésre a zenei foglalkozáson kívül is. Fejlessze a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, játékos zenei alkotókedvét. Biztosítsa a gyermekek mozgásának esztétikai formálódását. Tegye lehetővé, hogy a gyermekek megismerkedhessenek környezetük hangjaival, zörejeivel. A zenehallgatási anyag összeállításánál igyekszünk olyan műveket kiválasztani, amelyeket legfőképpen magunk tudunk előadni, valamint előtérbe helyezzük környezetünk illetve településünk népdalgyűjteményét.

A tevékenység tartalma - Mondókák, énekes játékok kezdeményezése a gyermekek által. - Játékdalok, énekes játékok (kétszemélyes felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek utánzó mozgással kísért szerepjáték, körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó). - Egyszerű tánclépések. - Dalfelismerés dúdolásról, hangszerről. - Halk-hangos megkülönböztetése. - Magas-mély megkülönböztetése, térbeli érzékeltetése. - Egyenletes lüktetés megéreztetése. - Dalok mondókák ritmusának kiemelése, változatos mozdulatokkal való kísérése. - Dallamok, ritmikus mondókák improvizálása. - Különböző tárgyakkal, eszközökkel zörejhangok létrehozása. - Hangszerek használata. A tevékenység formái: - Kötetlen énekelgetés, mondókázás, játékok a nap folyamán bármikor. - Kötelező foglalkozás. - Zenehallgatás. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

Tudnak több mondókát. 6 hangterjedelmű dalokat, néhány alkalmi dalt tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek. A mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondják. Felismerik és alkalmazzák a magas és a mély éneklés közötti különbségeket. Felismerik és alkalmazzák a halk és hangos közötti különbségeket. A dallamokat dúdolásról és hangszerről is felismerik. Érzékelik a természet és a környezet hangjait, megfigyelik és megkülönböztetik azokat. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is. Összehasonlítják és bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és lassúbbat. Képesek egyszerű, játékos, táncos mozdulatokat végezni. Képesek különböző térformákat kialakítani esetleg az óvónő segítsége nélkül is. Képesek ütőhangszerekkel lüktetést és ritmust kiemelni. A bemutatott élőzenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket figyelmesen hallgatják.

49


Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái a műalkotásokkal való ismerkedés és fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az építő-, ábrázoló-, alakító tevékenység segíti a gyermekek téri formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. Elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi rajzok, festmények, szobrok, épületek, népi alkotások nézegetésével a szépség iránti vonzódás alakulását. A megfigyelés és az ábrázolási tevékenységek során formálódnak a gyermekek képzeletei, gazdagodik élmény és fantázia világuk, tartalmasabbá válnak fogalmaik, valamint sokféle látásélmény befogadására és hasznosítására ad lehetőséget. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A tudatosan irányított szemlélődés és tevékenységek útján való felfedezés során, ha a gyermekek képesek rácsodálkozni, gyönyörködni a látványban, képesek a látványolvasásra, képesek élményként megélni a vizualitást. Cél: - A sokoldalú tapasztalatszerzéssel, esztétikai élménynyújtás, valamint a gyermekek fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. - A gyermek tér, forma és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. - A teljes személyiség és az az iránti fogékonyság fejlesztése. - A több érzékszervre ható képességfejlesztés. - Cselekvési képességük és ízlésviláguk fejlesztése. Feladat: - A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. - Rácsodálkozás, felfedezés érzésének erősítése. - Az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeinek és eljárásainak megismertetése. - Helyi adottságainkból adódóan rajz, mintázás, kézimunka tevékenységeinkben különös hangsúlyt fektetünk a helyi népművészeti értékek megismertetésére, megőrzésére, közvetítésére, átörökítésére. - A plasztikai munkák elkészítésénél törekszünk a természetes anyagokból történő anyagfelhasználásra pl: agyagozás, mely nagymértékben hozzájárul a gyermeki alkotóalakító tevékenység feltételeinek megteremtéséhez. - A kreativitás, fantázia, ízlésvilág fejlesztése. - A komponáló, sík és térbeli tájékozódó és rendező képesség fejlesztése. - Az óvodás korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. - A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása. - A színészlelés és a finommotoros mozgás fejlesztése. - Ritmus és díszítőérzék fejlesztése. - A variáló, kombináló, képalakító készség formálódása valamint a rész-egész viszonyának megtapasztalása, összeillesztés képességének fejlesztése. - Az ismeretszerzés, és az új iránti fogékonyság fejlesztése. - Türelem, kitartás, feladattartás fokozása.

50


-

látványolvasás, asszociációs képesség fejlesztés. Az alkotókedv és az esztétikum iránti fogékonyság, igényesség fokozása. A gyermekek alkotó magatartásának érvényre juttatása. Konstruáló képesség fejlesztése. Kollektivitás, közösségi érzés fejlesztése. Valóság érzékeny szemlélet kialakítása.

A tevékenység tartalma: -

Rajz, mintázás, kézimunka eszközeivel való ismerkedés. Kezdetben ujjal, kezükkel, szivaccsal, vastag ecsettel festés, csöpögtetés. Kezdetben a gyermekek nagy lendületes kézmozdulataival élénk nyomok keletkeznek. Festés több színnel, vonalvezetéssel. Tapasztalatszerzés az agyag, gyurma képlékenységéről, formálhatóságáról. Különböző tárgyak, termények nyomot hagynak az agyagban. Faágak, kavicsok, termések tulajdonságainak megfigyeltetése, képalakítás, barkácsolás. A környező világ során szerzett ismeretek, tapasztalatok képi kifejezése. Közös kompozíciók létrehozása. A megismert technikák együttes alkalmazása, a technikai megoldások gazdagítása. A téri tájékozódás szintjének megfigyeltetése. A papír, textil, fonal tulajdonságainak megismertetése, térbeli formák létrehozása (fonás, szövés, varrás, hajtogatás). Téri formák létrehozása homokból, hóból. A színek varázsának megismertetése (csöpögtetés, festés, vonalvezetés). Közvetlen környezetükben néhány népművészeti alkotás, régi használati tárgy, szobor, építmény, festmény megtekintése. A felkínált lehetőségek közül a gyermek azt választhatja, mellyel sikerélményhez jut ez újabb tevékenységre ösztönzi.

A tevékenység formái: -

Mindennapi rajzolás. Egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenység.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére: -

Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, téralakításban. Tevékenyen rést vesznek az őket körülvevő tér rendezésében. Meglevő tapasztalataik alapján képek, tárgyak, térbeli kiterjedések több formai jellemzőit megneveznek. Képalakításaikban egyéni módon jelzik elemi térviszonylatokat. Többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Segítséggel képesek észrevenni a környezet, a műalkotások és saját munkájuk színhangulatát. Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a jellemző formákat, megkülönböztető jegyeket (fiú, lány, nyuszi, tulipán). Emberábrázolásukban megjelennek a részformák (haj, ruha). Egyszerűbb mozgások jelzésével is próbálkoznak. Saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak

51


-

Tudnak formázni saját elképzeléseik alapján. Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, maketteket Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat (papírhajtogatás, nyírás, összeszerelés, varrás, kötözés). Véleményt nyilvánítanak az óvodai környezetről, részt vesznek annak szépítésében. A gyermekek többsége önmaga is elkezdi javítgatni saját készülő alkotását.

Mozgás A 3-7 éves gyermekekre jellemző a nagyfokú motorikusság. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információt környezetükről. Fejlődési sajátosságuk, hogy szeretnek mozogni, játékaik nagy része is mozgásos játék. A mozgásos cselekvések révén fejlődnek a természetes mozgásformák, a testi képességek, valamint ezzel együtt fejlődnek azok a pszichikus funkciók is, amelyek az adott életkorban szükségesek. A mozgás elősegíti a gyermeki szervezet fejlődését, növeli teherbíró- és teljesítő képességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában, kiegészíti az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgás az egész személyiség fejlődését elősegíti, kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A mozgás, mint a gyermekek egyik fő tevékenységi formája a nagy mozgásoktól a finommotoros manipulációig mindent magában foglal. A mozgás nemcsak a testnevelés keretein belül valósul meg, hanem az egész napi gyermeki tevékenységbe szervesen illeszkedik. Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve. Az egészséges életmód biztosítása érdekében minden nevelési évben gyermekeink részt vehetnek a játékos vízhez-szoktatás programban. Cél: -

A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése. A mozgáskészségek fejlesztése, mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlási lehetőség biztosításával. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A gyermek egészségének védelme, edzése. A mozgáskultúra alakítása. A teljes személyiség fejlesztése. Rendszeres mozgással az egészséges életvitel megalapozása.

Feladat: -

A gyermekek testi fejlődésének elősegítése. A szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése. A testi képességek fejlesztése (erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság). A mozgáskészségek fejlesztése. Koordinációs és kondícionális képességek fejlesztése.

52


-

Teherbíró-és teljesítőképesség fokozása. Téri tájékozódás, helyzetfelismerés, társra figyelés képességének fejlesztés. Fogalomalkotás, verbális képességek fejlesztése. Keresztcsatornák fejlesztése. Testséma, lateralitás fejlesztése. Társas kapcsolatok segítése (alkalmazkodás, együttműködés, tolerancia, kudarctűrő képesség). A személyiség akarati tényezőinek alakítása.

A tevékenység tartalma: -

Játékok: szerep, utánzó, futó, fogó, szabályjátékok, sor-váltóversenyek, labdajátékok, egyéb játékok. Sorakozás, fordulatok. Gimnasztika: szabad, páros, társas, pad, bordásfal, labda és kéziszer (szék, bot, kendő, szalag, karika, babzsák) gyakorlatok. Járások: természetes járás, irányok változtatása, alakzatok, speciális járások, járás feladattal. Ugrás: távol- és magasugrás, mélyugrás, felugrások. Futás: természetes futás, alakzatok, versenyfutás, futás feladattal. Mászás: hely-és helyzetváltoztatás különböző formában (pók, rák, sánta róka, medve, fóka, óriás, törpe stb.) és párokban, talicskázás, mászás akadályokon át, szereken. Lengések. Gurulás: gurulóátfordulások helyből, akadályokon keresztül, párokban, hossztengely körül. Egyensúlyozás: természetes módon, padon járással, különböző szereken, karlábmozgásokkal összekötve, fordulatokkal, kerüléssel. Dobás: kétkezes alsó és felsődobás különböző nagyságú és súlyú labdával, dobás távolba, vízszintesen, függőlegesen, tárgyakba, területekre, kislabda hajítás kidobó állásból. Labdagyakorlatok: labdavezetés, járás és futás közben, párhuzamos vonalak, padok között, mellett, labda előre dobása, elkapása, felpattanó labda elkapása, labda átadása párokban társnak egy és két kézzel.

A tevékenység formái: -

Mindennapi testmozgás. Kötelező testnevelés. Kötetlen, szabad mozgás. Mindennapi edzés, kocogás, futás.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére: -

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Fejlődik téri tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást. Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak az óvodapedagógus segítségével, a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással váltakoztatják.

53


-

Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Talicskáznak combfogással. Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Hátsó függőállásban lábmozgást végeznek. Hat-nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat talajéréskor fékezni tudják. Kislabdát hajítanak távolba. Labdát vezetnek helyben.

A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése alapozó jellegű, így meghatározható szerepet játszik a gyermekek környezetkultúrájának alakításában. Fontosságát, személyiségformáló, szokás kialakító szerepét tekintjük nevelésünk vezérfonalának, és a tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb..) mint egy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodába járó gyerekek környezeti tapasztalatait, melyek később ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. A természet az, ami a legközelebb áll az emberhez, s megfelelő alapot teremt a fejlődéshez. Nevelésünk alapvető színtere, táptalaja. Naponta változó csodái, gazdagsága változatos lehetőséget biztosít a játékhoz, munkához és a tanuláshoz. A természetszeretetre és védelemre való nevelést lakóhelyünk élővilágának, a helyi értékek megismertetésével kezdjük. A rácsodálkozást követi a természet megszerettetése, megismertetése, majd az érte való cselekvés kialakítása. A gyermekek ismerjék meg a szülőföld az ott élő emberek a hazai táj a helyi hagyományok, néphagyományok szokások a családi a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretét, védelmét is. Nevelőtestületünk egyöntetűen vallja, hogy az ember, így a kisgyermek is nem elszigetelt lény, hanem a természeti és társadalmi környezet része. Azért, hogy ennek tudatára ébredjen, és feladatát betölthesse, meg kell ismernie a világot, és benne elsősorban önmagát. A külső világ tevékeny megismerésében fontos, hogy nem csak a foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. Irodalmi vagy zenei művek segítségével még színesebbé, még maradandóbbá tesszük a látott élményt. Cél: - Ismerjék meg szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a környezetükben levő élővilágot, szerezzenek minél több tapasztalatot, ezáltal fejlődjenek erkölcsi és akarati tulajdonságaik. - Alakuljon ki a gyermekekben a természeti és társadalmi környezetükhöz, szűkebb lakókörnyezetükhöz fűződő pozitív attitűd, mely a környezettel való harmonikus együttélésre alkalmassá teszi őket. - Egészséges életmód igényének felkeltése. - Környezettudatos magatartás kialakítása. - A szépségre, harmóniára, tisztaságra való igény felkeltése. - Értelmi képességek sokoldalú fejlesztése. - A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér és síkbeli szemléletének alakítása. - A gyermek elemi ismerete alakuljon ki önmagukról és közvetlen környezetükről.

54


Feladat: - Az óvodapedagógus tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalatszerzésekre, megfigyelésekre. - A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek ismerkedjenek meg közvetlen környezetükkel (család, óvoda, iskola, város, szülők munkahelye, jeles napok és a népszokásokkal kapcsolatos helyi hagyományokkal. - A felfedezéses tanulás, a problémamegoldás fejlesztése élményközpontú tanulási helyzetek megteremtésével. - Séták, kirándulások szervezése olyan helyszínekre, élőhelyekre, ahol jól megfigyelhetők a természet változásai. - Megfelelő szelektív hulladékgyűjtés kialakítása. - A gyermekek aktívan vegyenek részt elemi környezetvédelmi tevékenységekben (téli madáretetés és - védelem, élőlények óvása, gondozása) - A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. - A gyermekek önálló vélemény alkotásának elősegítése, döntési képességeinek fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. - Ok-okozati összefüggések felfedezése, élmények feldolgozása; - Analízis-szintézis, gondolkodási műveletek fejlesztése kooperatív tanulási környezetben. - Az óvodapedagógus törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására. A tevékenység tartalma: - A gyermekek beszélgessenek az óvodai élet első élményeiről. - Ismerkedjenek óvodai környezetükkel, a velük foglalkozó felnőttekkel, az óvoda környékével, a közlekedéssel. - Kísérjék figyelemmel az évszakok változásait, szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. - Ismerkedjenek a színekkel és nevezzék meg környezetük tárgyain. - Séták alkalmával tapasztalatokat szerezzenek a környezetükben lévő növényekről, állatokról. Vegyenek részt az állatok etetésében, gondozásában, védelmében. - Ismerkedjenek testükkel, nevezzék meg testrészeiket, érzékszerveiket. - A gyermekek beszéljenek családjukról, nézegessenek közös családi képeket. - Az óvoda környezetében élő háziállatokat ismerjék meg, figyeljék meg, hogy hol élnek. - Az óvodapedagógus a gyermekeknek mutassa be a vadonélő állatok környezetét életmódját óvodás gyermekek szóló kiadványokból. - A gyermekek ismerkedjenek meg a felnőttek munkájával, látogassanak el többféle munkahelyre. - Legyen sok ismeretük a vízi, légi és szárazföldi közlekedéssel. - A közvetlen környezetben, az óvoda környékén, a lakóhelyen a természeti és épített környezet összetevőinek megismertetése, spontán és irányított megfigyeléssel valósuljon meg, különös tekintettel a helyi sajátosságokra. Matematikai tapasztalatok szerzése: A környezet mennyiségi, méreti, formai, sík és térbeli jellemzőinek megfigyeltetése a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építve a környezeti tapasztalatszerzések alkalmával valósul meg.

55


-

-

A természeti környezetben végzett megfigyelések alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján. Végezzenek sorba rendezést megnevezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok szerint. A számfogalom megalapozására mérési, összemérési feladatokat végezzenek mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. Tapasztalatokat szereznek a geometria körében építéssel, alkotással síkban és térben. A tevékenységek során olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek lehetőséget biztosítanak az ok-okozati összefüggések felfedezésére, valamint az analízis-szintézis, gondolkodási műveletek fejlesztésére.

A tevékenység formái: - A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében közvetlen tapasztalat és élményszerző séták, tevékenységek alkalmával történik. - Hetente egy természeti, emberi vagy tárgyi környezetei téma megfigyelése. A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére -

-

Ismeretekkel rendelkeznek önmagukról, családjukról, az őket körülvevő emberi környezetről. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglakozását. Jól tájékozódnak szűkebb környezetükben. Ismerik a környeztükben élő állatokat, növényeket, azok gondozását és azok védelmét. Azonosítani tudják az évszakokat, jellemző jegyeik alapján, tudnak tájékozódni az időben, ismerik az időjárást. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket. Tudják megnevezni testrészeiket, ismerjék érzékszerveiket és azok funkcióit. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket, kifejező névutókat.(alá, fölé, közé, mellé) Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük. Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Olyan tapasztalatok birtokába jutnak, melyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Képesek környezetükre vonatkozó matematikai relációk felismerésére. Elemi, mennyiségi ismeretekkel rendelkeznek. Tíznél kisebb elemi halmazban tudnak tájékozódni. Ítéleteket alkotnak matematikai tevékenységek során. Képesek tárgyak, személyek, jelenségek csoportosítására, osztályozására, elrendezésére. Biztosan tájékozódnak térben és síkban egyaránt. Ismeretekkel rendelkeznek a geometriai alakzatokról.

56


Munka jellegű tevékenységek Az óvodában a munka jellegű tevékenység elsősorban közösségért végzett tevékenység. Magában foglalja a naposságot, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkákat. A gyermekek a munka jellegű tevékenységeket általában könnyedén, örömmel végzik. Az önként végzett feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét, ami normák, értékek, szabályok, kialakulásához vezet. A tevékenységek végzése közben a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti, társadalmi környezetükről. Hozzájárul képességek fejlődéséhez, megalapozódik a munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, fontosságának és hasznosságának értelme. Cél: - Olyan készségek és tulajdonságok kialakítása a gyermeki munka megszerettetésén keresztül, amely pozitívan befolyásolja közösségi kapcsolataikat, kötelesség teljesítésüket. - A gyermekek együttműködésének és szervező képességének fejlesztése. Feladat: - A munkajellegű tevékenységek megtervezése valamint a feltételek biztosítása. - Az óvodapedagógus ismertesse meg a gyermekekkel a munka eszközeit, azok használatát, a munka célszerű fogásait, sorrendjét. - Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét. - Biztosítsa a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő munka jellegű tevékenységet. A tevékenység tartalma: - Az önkiszolgálással kapcsolatos munkák: Testápolás, étkezés, öltözködés. - Közösségért végzett munka: Naposság, megbízásos munkák, alkalmi feladatok, a környezet rendjének megóvása, egyéni megbízatások. Tevékenység formái: - Önálló szabadon választott tevékenység. A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére - Szeretnek közösen dolgozni. - Az eszközöket rendeltetésszerűen használják. - Teljesen önállóan és igényesen végzik a naposi munkát. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. - Örömmel közreműködnek a növények és állatok gondozásában. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodáskori „tanulás” folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység. Nem szűkül le az ismeretszerzésre. A természetes és szervezett környezetben, helyzetekben, szituációkban, kirándulásokon a felnőttek által kezdeményezett közös játéktevékenységek során valósul meg, mert a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. A „tanulás” feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása valamint a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

57


Óvodai nevelésünk útja a játékba integrált cselekvéses tanulás, mely a gyermekek előzetes tudására épít. A megvalósításra kerülő projektek célja kettős: - új, fontos produktum létrehozása - cél maga a folyamat, amely a produktum létrejöttéhez vezet: a tevékenységek, - az alkalmazott módszerek, az új ismeretek, a fejlődő készségek, az alakuló - kompetenciák, a személyiségfejlődésben bekövetkezett változások. Az óvodai tanulás célja nem csak az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése, mely egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyermekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, és a gyermekekhez mért tempóban lesz hatékony. Cél - Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek során megvalósuló „tanulás”. - A spontán játékos tapasztalatszerzés, a gyermekek kíváncsiságára építve. - A gyermekek aktivitását felhasználva, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. - Gyakorlati probléma, feladatmegoldás. - Az együttműködés, a feladattartás, az irányíthatóság fokozatos elérése. Feladat - Az óvodai „tanulás” játékos jellegű, fokozza a gyermekek érdeklődését, kitartását, fejlessze gondolkodásukat, csalogató legyen, igazodjon a gyermekek életkorához, valamint a csoport sajátosságaihoz, a gyermek számára kedves legyen, ne törekedjünk az iskolás jellegre. - A tanulás a gyermekek mindennapi tevékenységében jelen van, hassa át az összes nevelési területet. - A játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeinek megteremtése. A tevékenység tartalma - A gyermek tanulását a spontán érdeklődés, érzelem határozza meg. Tanulását kíváncsisága, nagyfokú mozgásigénye irányítja. - A gyermek csakis cselekvésben, tevékenységben biztosítható. - A gyermek ismereteit spontán szerzi meg a legkülönbözőbb cselekvések, tevékenységek során. - A tanulási folyamat alapja a gyermeki aktivitás és öntevékenység. Ez a gyermek alapvető tevékenységében, szabad játékában valósul meg, mely elemi szükséglete. - Tanul a gyermek, ha játszik és ez értékesebb, mivel az így beépülő tudás igazán eredményes. - A gyermekek, akik 3-4 évet töltenek el az óvodai nevelésben, folyamatosan részesülnek a fejlesztésben. Nem a formálisan emlegetett módon, hanem játékkal, a játékon keresztül történő képességfejlesztésben. Tevékenység formái - Az utánzásos, minta - és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás, szokásalakítás. - A tanulási formák az óvodában tudatosan tervezett tevékenységek rendszerét alkotják. - „Minden” beletartozik, amit a gyermek csinál. A felnőtt: a szülő, az óvodapedagógus teremti meg hozzá a tanulási környezetet, melyet a gyermek szempontjainak megfeleltetve kell kialakítani és működtetni.

58


-

A tanulás szervezési módja helyi adottságainktól, helyi programunktól, az általunk képviselt módszertani értékektől függ, melyeket a telephelyeinken dolgozó óvodapedagógusaink képviselnek.

59


2.8. Személyiségfejlesztés az iskolában Személyiségfejlesztő tevékenységünk legfőbb alapvetése, hogy oktató-nevelő munkánk középpontjában maga a gyermek áll, teljes egyéniségével, külső és belső tulajdonságaival. A mi feladatunk pedig, hogy önbizalmában megerősített, a felnőtt életre felkészült érett személyiségeket neveljünk. Nevelési folyamatunkban pedig figyelembe kell vennünk a különböző életkorra jellemző sajátosságokat, a gyermekeket szélesebb és tágabb körben körülvevő külső környezetet, az öröklött tulajdonságokat. Mindezek interakciójának köszönhetően vállnak az adottságokból készségek, melynek alakításának egyik legfontosabb színtere az oktató-nevelő intézmény. A tanuló életében mindez egy olyan beavatkozás, amely a kommunikáció, az interakció, az emberi kölcsönhatás révén igyekszik pozitív változásokat elérni a tanulók viselkedésében. Iskolánkban az általunk képviselt értékek, az egységes és alapvető követelmények, valamint az ezekre épülő differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, személyre szabott értékelés egyaránt segítik a gyerekek személyiségének fejlődését. Hangsúlyos szerepet kap a komplex személyiségfejlesztés, amely az intellektuális fejlesztés mellett a nevelési funkciók vállalását is jelenti. Az intézmény arra törekszik, hogy a negatív társadalmi tendenciák ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. Legfőbb partnereink a szülők, felismerve azt, hogy a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. Ennek érdekében hatékony és személyes jellegű kapcsolat ápolására törekszünk. A szocializációt, a társadalmi különbségek enyhítését segítjük a szociális-életviteli kompetenciák fejlesztésével. Módszertani kultúránkat úgy alakítottuk ki, hogy a tanítási órákon az önmagukhoz történő fejlődés, az egymástól tanulás, az együttműködés képességeinek fejlesztése egyszerre valósulhasson meg, így az ismeretek elsajátítása, az alapkészségek fejlődése mellett hatunk a tanulók személyiségének alakulására. Kiemelten kezeljük, hogy a pedagógus saját személyiségével, szakmai felkészültségével éri el a legtöbb eredményt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) Alapelvek - Komplex személyiségfejlesztés - A személyiség megismerése - A reális önismeret alakítása - Szociális attitűd kialakítása - Társas kapcsolatok formálása - Az életkori pszichikus sajátosságokhoz való alkalmazkodás - Motiváló pedagógus személyiség (magatartási modell, partner) - A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelés

60


-

Adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes). Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

Célok -

-

-

-

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi életének harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen rátekintésük saját személyiségük összetevőire, képességeik és tehetségük határaira és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. A tanulók sikerorientált beállítódásának kialakítása Hatékony tanítási stratégiák, nevelési stílus kialakítása a motiváció emelésének érdekében Az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőinek figyelembe vétele (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie! A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása

Feladatok - Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében - Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! - Átlátható, kiszámítható, következetes iskolai szabályokra épülő értékrend kialakítása. - Konfliktushelyzetek higgadt kezelésének kialakítása - Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük - A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. - A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét. - A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit - egészség,

61


-

- önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával

Eljárások - Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését - Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat - Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását - Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak - Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt - A szociális befolyásolás folyamatai közül az azonosulás és interiorizációra törekszünk, amelyet a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni - Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint - A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése - A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk - Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! - Az ember és társadalom műveltségterület, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával - A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése Eszközök - Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak, - Szociális modulok beépítése a tanórába - Az alacsony, vagy a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre. - Kooperatív technikák - Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, személyes példamutatás, drámajáték, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése - A kreativitást segítő foglalkozások - Életkoroknak megfelelő módszertan alkalmazása - Aktivitásra törekszünk - Professzionális tanári kommunikációs elemek alkalmazása - Partneri kapcsolat, demokratikus, bizalmi légkör kialakítása - Korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlat - Mentorálás - Háromhavi esetmegbeszélések - Problémamegoldó fórumok

62


-

Szülők hete A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok

2.9. Gyermekek életkorának és képességeinek megfelelő programok biztosítása, közösségfejlesztés lehetőségei az iskolában A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását, az inkluzív iskola megteremtését, a másság elfogadását. Megvalósítás színterei:  tanórák: o szaktárgyi órák, o osztályfőnöki órák;  tanórán kívüli foglalkozások: o o o o

napközi, tanulószoba, iskolaotthon szakkörök erdei iskola kirándulások, séták, túrák;

 diákönkormányzati munka; – szabadidős tevékenységek A megvalósítás formáitól függetlenül céljuk és feladatuk: - a gyermek közösségi magatartásának alakítása, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlesztése, - a közösségi szokások, normák elfogadása, - az együttérző magatartás kialakulása, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése. 1. Tanórán Az osztályközösségek értékrendje eltérő, mégis valamennyi értéknek kettős funkciója van: - egyrészt közösségfejlesztő, - másrészt individuálisan fejlesztő. A tanórai közösségfejlesztés legfontosabb célja valódi osztályközösség formálása, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.

63


-

Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, olyan nevelőkollektívára van szükség, mely egységes nevelői eljárásaival és összehangolt követeléseivel az egyes osztályokat vezeti, és tevékenységüket koordinálni tudja.

Feladataink -

-

Az évfolyamok kapcsolatának erősítése, közös iskolai, ill. osztály szintű programok szervezésével. A közösségben végzett tevékenység során emberi értékek és készségek elsajátításának megismerése a különböző változatos munkaformákkal (pl. differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny, kooperatív technikák) az együvé tartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése MI - tudat kialakítása Tiszta kommunikációs helyzetek megteremtése Problémamegoldó készség fejlesztése Kölcsönös bizalmon alapuló közösség megteremtése A közösségben kialakult szokások, szabályok megteremtése, betartatása A hagyományok ápolása iskolai és családi ünnepek, közös versenyek szervezésével. Részvétel az osztályközösségeket érintő döntések meghozatalában, programszervezésben és lebonyolításban.

A tanórán kívüli közösségfejlesztő tevékenységek fő területei A tanórán kívüli foglalkozások kötetlen tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: Feladatok          

a tanulókat egymás segítésére és ellenőrzésére nevelés, a közösségért érzett felelősség kialakítása a gyerekek környezetük iránti felelősségének érzékenyítése, a társas együttélési szabályok megismerése, legyenek nyitottak a különböző multikulturális tartalmak iránt, az iskolai hagyományok, értékrend megismerése, a családi és az osztályközösség normáinak közelítése /családlátogatás/, nemzeti kultúránk megismerése a helyes viselkedéskultúra kialakítása, a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

2.10. A tehetséges gyermekek, a fejlődésben akadályozott gyermekek, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése az óvodában 2.10.1. Tehetséges gyermekek Azok a gyermekek, akiknél már kisgyermekkorban feltűnik, hogy adottságaik valamilyen készség vagy képesség területen az átlagosnál lényegesen jobbak. Ezek a gyermekek messze túlhaladó teljesítményt tudnak létrehozni egy bizonyos vagy több területen.

64


Feltétele: A gyermek spontán érdeklődéséből fakadó tapasztalásnak, ismeretszerzésnek több teret, időt, lehetőséget kell hagynunk. Cél: A tehetséges gyermekek „kiemelkedő” képességének fejlesztése mellett a tehetségével összefüggő gyengébb területek erősítése, olyan légkör megteremtésével, amely őket elfogadja, és személyiségüknek fejlődését segíti. Feladat: - Biztosítsunk lehetőséget, hogy a gyermekek felfedezhessék önmagukat minden téren. - Kellő figyelemmel és több ismeretnyújtással segítsük tehetségük kibontakoztatását. - Egy-egy ismeretanyagot minél több megközelítésből, minél több oldalról „járjunk körül” a gyermekekkel. - A logikai gondolkodás fejlesztésére – képességeiktől függetlenül – sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. - A kiemelkedő területeket minden gyermeknél differenciált feladatokkal fejlesszük. - A szülőknek megfelelő segítségnyújtás. - A vegyes életkorú csoportokban a fiatalabb „tehetséges” gyermekek vegyenek részt a nagyobbak tevékenységeiben, miközben a saját életkoruknak megfelelő készségeket is elsajátítja. 2.10.2. Szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése Az ingerszegény környezetben nevelkedő szegényebb családok gyermekei lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermek fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek, okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. A hátrányos helyzetű gyermekeket a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vette és rendszeres gyermekvédelmi támogatást, folyósít számukra. Súlyosan hátrányos (veszélyeztetett) helyzetű gyermekek a nem megfelelő magatartás, mulasztás vagy körülmény miatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük gátolva, vagy akadályozva van. Cél: - A családi nevelés hiányosságainak kompenzálása, a szociális beilleszkedés segítése, biztonságérzet megalapozása, érzelmi kötődés az óvodához, ösztönző társas kapcsolatok pozitív kialakítása. - A kisebbségi identitástudat kialakítása és fejlesztése, a kisebbségi etnikum együttnevelése más gyermekekkel. Feladat: - A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek feltárása, nyilvántartása, segítése. - Az óvodai nevelés váljon a családi nevelés kiegészítőjévé. - Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a szociális hátrányból eredő hiányok kompenzálására. - A rendszeres életritmus, napirend megalapozása, kiemelkedő képességek felismerése és gondozása.

65


-

Minden gyermeket a maga fejlettségi szintjéről, a maga ütemének megfelelően a közösségi hatásokat és kereteket felhasználva fejlesztünk, egyénileg és közösségen belül differenciáltan egyaránt.

2.11. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek az iskolában Az alapfokú intézmény feladata, hogy tanulóit eljuttassa ahhoz a minimális felkészültséghez, amely a felnőtt világban való sikeres beilleszkedéshez szükséges. Teszi ezt annak tudatában, hogy a szociális környezet szempontjából és az adottságok szempontjából igen nagy különbségek vannak a gyerekek között. Az alapfokú iskola gyengesége világszerte az, hogy még a minimális követelmények elsajátításához sem tud kellőképpen igazodni a gyermekek nevelhetőségében fennálló különbségek terén. Évről-évre nő az iskolába kerülő gyerekek között azoknak a száma, akiknek figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akiknek komoly nehézségei vannak a tanulásban, akik magatartásukkal zavarják az órát, társaik munkáját. A Közoktatási Törvény 30.§-a részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe tartozó tanulókkal kapcsolatban. A (7) bekezdés értelmében: „A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel,magatartási rendellenességgel küzdő gyermek,tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás, a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg”. A törvény a szülő szerepét is meghatározza:”A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért.”30.§ (9) bekezdése szerint a szakértői vélemény alapján az ilyen tanulók egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthetők az értékelés alól. Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbelivel (súlyos diszlexiás, diszgráfiás tanuló) a szóbelit írásbelivel kell felváltani (dadogó tanulónál). A magatartási, beilleszkedési zavar okai: - A tanuló adottságai, organikus tényezők, mentális tényezők. - Családi környezet (túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.) - Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképességzavar gyakran vezet oda, hogy a gyermek (nem tud lépest tartani az osztálytársaival) beilleszkedési nehézséggel küzd. - Beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször ismételt osztályt, és nem a korának megfelelő korcsoportban tanul. - Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és tanulók közötti viszony nem megfelelő. Legfőbb jelei: - az együttműködési készség hiánya - a túlmozgásosság, - feltűnni vágyás, - ellenséges, tekintélyellenes magatartás, - az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága, - gyenge kudarctűrés, - az agresszivitás, kötekedés, - a dekoncentráltság, - durva hang, trágár beszéd, - az engedetlenség,

66


-

megbízhatatlanság, a szándékos rendzavarás, a túlérzékeny reakciók, peremhelyzet a csoportban

A BTMN-nel kapcsolatos jelzések, melyre fokozott figyelmet kell fordítani: - közöny, - passzivitás, - érzelemszegénység, - érdeklődés hiánya, - elkülönülés, - közömbösség a társak iránt, - túlzott félelem, - szorongás, - ok nélküli sírás, - irigység vagy féltékenység más gyerekkel kapcsolatban, - koncentrációzavar, - teljesítményromlás, - beszédzavar stressz-helyzetekben, Teljesítménycsökkenés jelei: - késések, - gyakori igazolt vagy igazolatlan hiányzás, - a felszerelés gyakori hiánya, - a házi feladatok elkészítésének gyakori, illetve tömeges elmulasztása, - az órára való felkészülés sorozatos és tömeges elmulasztása, - a tájékoztató füzet otthonhagyása, illetve elvesztése, - az üzenetek aláíratásának elmulasztása, - iskolai üzenetek „aláhamisítása”, - rongálások - teljes érdeklődéshiány, - elkülönülés a társaktól, - gyakori hangulatváltozás, - fokozott kapcsolatigény, - fokozott érzékenység, - tartósan nyomott hangulat, - gyakori betegség. A helytelen viselkedés célja lehet: - Figyelemfelhívás - Hatalomszerzés - Bosszúállás Feladatok A problémák enyhítését segítő tevékenységi formák, feladatok: -

-

Megelőzés, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartás minden nevelő részéről. Professzionális tanári kommunikáció eszközeinek használata

67


-

-

-

-

Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, bíztatás minden tanórán a nevelőtestület minden tagja részéről. Közös kedvelt tevékenységek szervezése.(szakkörök, diszkó, kirándulások szervezése, papírgyűjtés, természetjáró szakkör). Szabadidős tevékenységek ajánlása. Tanórákon sikerélményhez juttatás. Együttműködés a szülővel. Az okok feltárása. A szülő bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő módszerek megismertetésével. Szociális helyzetfelmérés, család megismerése, környezettanulmány. Esetmegbeszélő fórum, konkrét esetek tekintetében Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a problémák megoldásába. Súlyos esetben szakszolgálati szakember segítségének kérése. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott feladatok adása. Az évismétlés vagy költözés miatt közösséget váltó gyerekre külön odafigyelés. Előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről iskolaorvos, védőnő bevonásával. Helyes konfliktus kezelés megtanítása osztályfőnöki órán. A tanulókban lévő feszültség oldása játékos helyzetgyakorlatokkal, drámapedagógiai módszerekkel (pl. megtanítani a tanulókkal a célirányos tervezést, szervezést, szabályok alkotását azok elfogadását és betartását) a tanítási órákon. Szoros kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, súlyos esetben a Gyermekjóléti Szolgálattal. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Az óvodából az iskolába való átmenet program keretében „ovisuli” program működtetése a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltak fokozott figyelembe vétele Tanórai feladatok a beilleszkedési és magatartási zavar enyhítésére: - A követelmény teljesítéséhez hosszabb idő biztosítása, egyénre szabott segítő differenciálás, önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése. - Egyéni bánásmód - Egyénre szabott feladatok kijelölése - A pozitív megnyilvánulások erősítése, sikerhez juttatás - Hosszabb türelmi időszak biztosítása Tanórán kívüli feladatok: - az iskola és környezetének tisztántartására nevelés - felkészítés a közösségi életre - együttműködés a családdal - egyéni foglalkoztatás fejlesztő pedagógussal Erőforrás

1. Az ifjúságvédelmi felelős, aki koordinátori szerepet tölt be. 2. Iskolavezetés 3. Tantestület 4. Mentor, aki a feladatokat koordinálja 5. Fejlesztőpedagógus 6. Iskolapszichológus

68


2.12. A tanulási zavarra veszélyeztetett gyermekek és a ta nulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Az iskolai szakaszban kialakuló tanulási kudarcoknak már az óvodában vannak érezhető előjelei. Ezért már az óvodásoknál fel kell figyelnünk a pszichikus funkciók elmaradására, a részképesség problémáira, a viselkedési, magatartási, beilleszkedési zavarral, a tanulási nehézséggel, és a logopédiai eltérésekkel küzdő gyermekekre. Ha az egyéni foglalkozás nem hoz eredményt, szakemberhez kell irányítani a gyermeket. Nagy felelősséget jelent az óvoda részéről az iskolaérettség igazolása. Habár első osztályba csak iskolaérettnek nyilvánított gyerekeket vehetünk fel, mégis minden évben kiderül 1-2 gyermekről, hogy az általános iskolai követelményeknek nem vagy csak nagyon gyenge szinten tud majd megfelelni. Ennek kiküszöbölésére valamint prevenciós jelleggel működtetjük a tanköteles, de nem iskolaérett gyermekek részére „kísérleti jellegű ovisuli programunkat”. Fontos feladatunk a tanulási esélyegyenlőség segítése. Ennek érvényesítéséhez kiemelten kezeljük a kulcskompetenciák megalapozását, a tanulási nehézségek feltárását, a tanulók személyiségének megismerését, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazását, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket alkalmazunk. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása esetében az a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják. A Kt. módosítása szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az általános iskola szerepe nő a módosítás szerint, elsősorban ezen intézmény felel azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése egyik kiemelt feladatunk. Az óvodában és az iskolánkban a tanulásban akadályoztatott és részképesség hiányos tanulók fejlesztése történik. Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermek:

a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható az iskolát a bizottság alkalmasnak találja, kijelöli, mert rendelkezik azokkal a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek megléte feltétel, hogy biztosítsa a tanuló részére az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást, az iskolának, a gyermek sajátos igényeihez igazodó egyéni fejlesztő programot kell kidolgoznia.

Az ilyen tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni, de a tanuló sajátos igényeihez igazodva, az érvényes jogszabályok alapján, a szakértői véleményt figyelembe véve:

a feladatok időkerete, a követelmények teljesítése a Kt. 50. § alapján akár egy tanítási évnél hosszabb időben is meghatározható a tanuló részére az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép)

69


alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. a tankötelezettséget az iskola igazgatója további két évvel meghosszabbíthatja a Kt. 30. §-ának (9) bekezdése alapján az egyes tantárgyakból, témakörökből, az értékelés és a minősítés alól az igazgató köteles mentesítést biztosítani a tanulót egyéni foglalkozási keretben, egyéni fejlesztési terv alapján kell segíteni a tanuló felzárkóztatását a többiekhez

A helyi tanterv figyelembe vételével kell a fejlesztési programot elkészíteni. Ez a program része kell, hogy legyen a helyi tantervnek, mivel az iskolánk ezt a feladatot az alapfeladatoknál vállalta. Az intézményben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, az oktatásban eltöltött (óvodától az általános iskola végéig) pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Azok a gyermekek, akik már az óvodában megélik, hogy egyik társuk hallókészüléket, másik szemüveget visel, nehezebben jár, vagy nehezen formálja a hangokat, a későbbiekben és felnőttként természetesen fog viszonyulni embertársai másságához. A sérült gyermekek számára eredményeiket értékelő, másságukat elfogadó, fejlődésüket elősegítő környezetet alakítunk ki. Olyan környezet kialakítására törekszünk, melyben a tolerancia, a másság elfogadása érvényesül. A gyermekek egyéni adottságait, képességeit figyelembe véve biztosítjuk az egyéni bánásmódot és az optimális fejlődés lehetőségeit. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének célja -

az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában és a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott lehetőségek alapján, az integrált nevelés során a sérült illetve lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb, folyamatosan biztosított speciális fejlesztése mellett a gyermekek életminőségének javítása, beilleszkedésük segítése a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az óvoda/iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, szükség esetén a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a gyermekek/tanulók fejlesztéséből adódó túlterhelés elkerülése. a sajátos nevelési igény kialakulásának megelőzése, a hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése. a tanulási zavarral küzdő tanulók hatékonyabb nevelése/oktatása motiváció a tanulás és iskola iránt, iskolai kudarcok enyhítése/megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése

70


önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása önállóságra nevelés

A tanulási zavar prevenciójának, alakulásának figyelemmel kísérő mérési rendszere 1. Difer mérés: Az óvodai nagycsoportban minden gyermeket az iskola kezdés előtt fejlesztőpedagógus vagy annak útmutatása alapján a csoportvezető óvónő méri. Az első és második évfolyamon szeptember és május hónap során a gyermek fejlődésének nyomonkövetése céljából az iskolában dolgozó fejlesztőpedagógusok mérik a gyermekeket. 2. Egyéb mérések: Harmadik és negyedik évfolyamon a tanév elején és tanév végén mérjük a tanulók alapkészségeit a két fő kompetencia területhez kapcsolódóan, valamint szociális kompetenciájukat is vizsgáljuk. Ötödik-nyolcadik évfolyamon évente három mérés történik a két fő kompetencia területhez kapcsolódóan. A mérést a szaktanár végzi az elemzést a szakmai munkaközösség. A mérések eljárásrendjét az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza. 3. szakértői vizsgálat eljárásrendje: problémafeltárás: tanító, szaktanár, fejlesztőpedagógus, ha szükséges pszichológus. A szülővel az észlelet probléma megbeszélése és vizsgálat kérése a helyi Nevelési Tanácsadótól. A további eljárást a Nevelési Tanácsadó véleménye határozza meg. Az egyéni fejlesztések megvalósítási formái

-

Egyéni fejlesztés: A fejlesztő szakemberek (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus) szükség szerint, külön helyiségben foglalkoznak a gyermekekkel. Az egyéni fejlesztési terv azokra a funkciókra, képességekre terjed ki, amelyek elmaradást vagy zavart mutatnak.

Mikrocsoportos fejlesztés: - A fejlesztő szakemberek (gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus) 2-3 hasonló problémával küzdő gyermekekkel foglalkoznak. - Ebben a tevékenységformában már a gyermekek képesek együtt dolgozni, figyelmesek egymás iránt, örülnek egymás sikereinek, mely ösztönzőleg is hat rájuk. Fejlesztés az óvodai csoportban ,duál óravezetés az iskolában: - A csoportban/osztályban dolgozó pedagógus a szakemberekkel együttműködve, azok útmutatásai alapján, fejlődést elősegítő játékos módszerek alkalmazásával végzik a fejlesztést. Tanórai differenciálás formái: - A gyermek a tanórán képességei alapján egyénre szabott önálló feladatokat kap. - A gyermek több időt kap a kijelölt feladatokra. - A gyermek heterogén csoportban dolgozik. - A gyermek homogén csoportban dolgozik.

71


Fejlesztés otthon: - A fejlesztés fontos részét képezi az érintett szülőkkel való együttműködés. - Tájékoztatási kötelezettségünkből adódóan fel kell tárnunk a szülő előtt gyermeke állapotát. - Éreztetjük a szülőkkel, hogy gyermekeik optimális fejlődése érdekében nekik is van tennivalójuk, ötleteinkkel és javaslatainkkal segítjük és támogatjuk az otthoni fejlesztést. A gyermekek fejlesztése során arra törekszünk, hogy olyan készségek és képességek (teljesítmény igénye, nagyobb kitartás, jó beszédkészség, problémaérzékenység, stb.) alakuljon ki, amelyek az iskolai beváláshoz szükségesek. Minden pedagógus feladata

a pedagógus, a gyermek/tanulói és a szülői attitűd formálása, együttműködés személyes példaadás, melynek hatására a gyermekek toleranciát tanulnak, elfogadják társuk többiektől eltérő tulajdonságát, másságát - a közvetlen ismeret és tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése - pozitív érzelmi viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozásához - szabályjátékok segítségével a feladattudat, feladattartás, szabálykövetés kialakítása a szülők tájékoztatása arról, milyen segítséget, fejlesztési lehetőséget vehet igénybe gyermeke empátiára, toleranciára, a különbözőség kezelésének képességére, az eltérések elfogadására nevelés kooperatív tanítási és kooperatív tanulási gyakorlat a sajátos nevelési igényű gyermekeknek leginkább megfelelő nevelési, tanulási módszerek kiválasztása, rugalmas alkalmazkodás a tanulásszervezésben, heterogén csoportok kialakításában segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg segíteni, hangsúlyosan értékelni a gyermek önmagához viszonyított fejlődését folyamatos együttműködés, együtt dolgozás a speciális ismeretekkel rendelkező szakemberekkel, az óvodai és az iskolai intézményegység hangsúlyozott együttműködése. minden tanórán: az értő olvasás, a kommunikációs képességek, az önálló ismeretszerzés képességének kiemelt fejlesztése, valamint az információszerzés, szelektálás, felhasználás képességének fejlesztése felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése, lehetőség szerint csoportbontások, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése /differenciálás/, tanulásmódszertan oktatása, nevelők és tanulók személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek, családlátogatás A fejlesztést végző szakember feladatai

diagnosztika csoportos és egyéni szűrő vizsgálatok osztálytermi megfigyelés egyedi estek megbeszélése, megoldási módok keresése a lemaradás mértékének megállapítása, fejlesztési célok meghatározása

72


komplex fejlesztő program kidolgozása (egyénre szabottan maximum 3 hónapra előre) a gyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentáció szakemberek/intézmények/tanárok, tanítók együttműködése differenciálás, speciális eljárások alkalmazása egyéni fejlesztés (1-3 fővel) kiscsoportos fejlesztés (5-6 fővel) segítségnyújtáskor az öntevékenység erősítése optimális támogató környezet kapcsolattartás a szülőkkel óvoda-iskola átmenet megkönnyítése személyre szabott fejlesztőprogram kidolgozása (gyógypedagógus irányítása mellett) Szoros kapcsolat a környező óvodákkal, Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. a tanulási kudarc mérséklése érdekében az iskola és a családi ház együttműködésének erősítése

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén -

önmagához képest fejlődjön a gyermek, a sérülés arányában legyen alkalmazkodó, törekedjen önállóságra, együttműködésre, legyen képes önmagát elfogadó beilleszkedésre, személyisége oly mértékben fejlődjön, hogy képes legyen az iskolai élet megkezdésére.

Sikerkritériumnak a beilleszkedést, a többi gyermekkel való együtt haladás tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

Az együttnevelést megvalósító intézmény pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

A felzárkóztatást segítő tevékenység akkor eredményes

ha a gyermek megkapja tőlünk a megfelelő segítséget ha az érzelmi élete gazdagodik és elfogadja saját magát ha zökkenőmentes a beilleszkedése ha a mérések azt igazolják, hogy önmagához viszonyítva fejlődnek ha az érintett gyermekeknek az okok kellő idejű felismerése és a megfelelő pedagógiai eszközökkel való segítés során a tanulási kudarcok mérséklődnek vagy egyes optimális esetekben meg is szűnnek

73


ha az óvodai szakasz végére személyisége oly mértékben fejlődik, hogy képes az iskolai szakaszba való átlépésre ha az alapozó évek során (1-4. évfolyam) biztosítani tudjuk a NAT-ban meghatározott követelmények (legalább minimumkövetelmények) elsajátítását. ha az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatásával a tanulók integrálódni tudnak a felső tagozatos követelményekhez, és ezáltal hozzásegíthetjük őket a középfokú oktatásba való továbbjutáshoz is ha a megfelelő tárgyi feltételek (fejlesztő szoba, megfelelő eszközök) rendelkezésre állnak ha megfelelően képzett pedagógusok végzik a fejlesztést

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében partnereink - Aranyossy Ágoston Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó - Csongrád Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság

74


2.13. A tehetség képesség kibontakoztatása az iskolában Tehetséggondozó, képességfejlesztő programunk „Mindenki tehetséges valamiben ” Európai uniós elvárásoknak megfelelő oktatási rendszer elsősorban a kreativitást, az átlag feletti általános és speciális képességek felismerését és azok aktivizálását helyezi előtérbe. Nevelőtestületünk oktató-nevelő tevékenységét azzal a szemlélettel végzi, hogy tanulóink egyéni adottságainak, képességeinek felderítésére, a kallódó tehetségek felkarolására, kibontakoztatására építve, a legoptimálisabb pályaválasztást segítse elő a családdal együttműködve. Olyan irányba indítsa el a tanulót, mely hozzásegíti, hogy adottságait és képességeit maximálisan kihasználva alkotó, önképző felnőtté váljon. A tehetség fogalma „ Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létre hozni." (Harsányi István) Tényezői: - Átlagon felüli képességek Intellektuális képességek (általános és specifikus) Művészi képességek Pszichomotoros képességek Szociális tehetség - Motiváció Kíváncsiság, érdelkődés, tudásvágy Szorgalom kitartás Becsvágy, teljesítménymotiváció Emocionális stabilitás - Kreativitás Eredetiség (originalitás) Szellemi rugalmasság (flexibilitás) Szellemi könnyedség (fluencia) Intézményünk integráló tehetséggondozást végez. A gyermekek felkarolása, fejlesztése természetes közegben differenciált óraszervezés mellett a többi gyermekkel együtt zajlik. Célok

a tehetséggondozás szervezeti feltételeinek megteremtése a gyermekek képességeinek feltérképezése, intenzív fejlesztése személyiségfejlesztés kreativitás felismerése, fejlesztése motiváció növelése a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése – átlagon felüli képességek beazonosítása, fejlesztése egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése;

75


„megelőzés” – a tehetséges tanulók motiváltságának megtartása, emelése, „légkörjavítás” – az adott osztályközösségben a kevésbé tehetséges gyermekek motiváltságának fenntartása; olyan területek támogatása, amelyek kiegészítik a direkt tehetségfejlesztést (pl.: relaxáció) az alulteljesítő tehetség-gyanús tanulók megfigyelése, motiválása, kapcsolattartás a tehetségpontokkal, hálózatokkal szakmai műhely működtetése

Tehetséggondozás szakaszai, feladatai Óvodáskor Az óvodáskor igazán „csak” alapozó korszaknak tekinthető: Mindenekelőtt a megfelelő érzelmi fejlődést biztosítjuk azzal, hogy „törődünk” a gyerekekkel, s engedjük őket játszani. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a korban a társakkal együtt, nem elkülönítve zajlik a tehetséggondozás. Kisiskoláskor Alapozó korszaknak tekinthető. Ezekben az években elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeinek hatékony fejlesztése zajlik. A felbukkanó tehetségeket egyéni programokkal fejlesztjük. A tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált szervezésével induló első osztályokban a tehetséget sugárzó tanítványokat megfigyeljük. Másodiktól kezdve megkezdődnek a tanulmányi- és a sportversenyeken, a pályázatokon, a vetélkedőkön, az ünnepségeken való részvétel és felkészülés. Felső tagozat A tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztése továbbfolytatódik. Megjelenik a speciális tehetségfejlesztés. Ötödik osztály év elején a tehetségesnek ítélt tanulók személyiség- és képesség struktúrájának megfelelő képességtérkép készül. A szakemberek által elkészített mérési anyag alapján elemzés, egyénre szabott tehetséggondozás. Megtörténik a tehetségpontokba való irányítás. A megvalósítás színterei: Óvodában a csoporton belül a társakkal együtt Iskolai szakaszban tanórán differenciált óraszervezéssel, Tanítási órakeretben: - hagyományőrző program – ének-zenei oktatásba ágyazott néptánc oktatás 1-2. évfolyamon - angol nyelvi nívócsoportok - második idegen nyelv oktatás - emelt óraszámú informatika oktatás - tanulói laptop program

Tanórán kívül: mentorálás szakkör

76


iskolai, városi, területi versenyekre felkészülés, részvétel alapfokú művészetoktatás kihelyezett tagozat énekkar sportágakhoz köthető mindennapos testnevelés az alsó tagozaton (kézilabda, futball, BMX-Cross, aerobic) sportkörök (kézilabda, futball, aerobic) diákújság szerkesztés kulturális programok szervezése, aktív részvétel

Az iskola által megrendezésre kerülő tanulmányi versenyek: Házi versenyek: Városi szintű versenyek: o Időutazás – kistérségi történelem verseny o „Mondd ki szépen” angol szép kiejtési verseny o Kistérségi balladamondó verseny o Népi játékok találkozója o Madarak és Fák Napja – természettudományi verseny o Városi kézilabda bajnokság Városi, regionális versenyeken való részvétel: Módszer: o o o o o o

képességfejlesztésen alapuló oktatás differenciált tanulásszervezés kooperatív oktatásszervezés interaktív személyiségfejlesztés kérdőívezés, tehetségtérkép elkészítése egyéni és kiscsoportos fejlesztések

Tehetséggondozó programunk akkor eredményes, ha - Felkészült szakemberek végzik a tehetségek fejlesztését - Minél több tanulót tudunk a tehetségpontokba irányítani - Fent tudjuk tartani a kellő motiváltságot - A pályaválasztás során érvényesíteni tudjuk az egyéni adottságokat - Tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelünk 2.14. Gyermek- és ifjúságvédelem Az 1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 5§-a meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.” A gyermek személyiségfejlődését a szülő vagy a környezet nem biztosítja, a gyermek fejlődését veszélyeztetik. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi hatások, az értékek és a normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák káros hatása az óvodában is megjelenik, a gyermekek teljesítmény-, magatartás- és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvodai gyermekvédelem egyik legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a

77


gyermekek minden problémája (az agresszivitása, a szorongása, az éhsége, a hiányzások, stb.) itt érzékelhető először. A pedagógiai munka legfontosabb alapelve a gyermek érdekeinek szem előtt tartása illetve személyiségi jogainak tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség biztosítása. Toleráns szemléletet kell kialakítani az egész intézményben, azaz egyetlen gyermeket/tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más rajta kívül álló ok miatt Az ifjúságvédelmi munka során törekedni kell a családban nevelkedés megtartására mindaddig, míg a körülmények a gyermek családból való kiemelését valóban szükségessé nem teszik. A problémák mielőbbi feltárása érdekében bizalmi kapcsolatot és érdekközösséget kell kialakítani a szülővel, hogy a szülő is érezze, hogy a gyermekkel kapcsolatos problémák megoldása közös feladat. Cél - A prevenció, a gyermekek/tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - A veszélyeztetettség feltárása - A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek rendszeresen járjanak óvodába/iskolába A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai -

-

-

-

A veszélyeztetett gyermekek kiszűrése a csoportvezetők, az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelősök segítségével személyes beszélgetés formájában Közreműködés a veszélyeztetettnek ítélt gyermekekről/tanulókról vezetett egységes ifjúságvédelmi nyilvántartás készítésébe A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek óvodai felvételének megszervezése, az előzetes környezettanulmány elkészítése A gyermekek rendszeres óvodába járásának ellenőrzése Ezen gyermekek szüleinek fokozottabb ösztönzése szülői értekezleteken, rendezvényeinken való részvételre A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációjának segítése A szociális kompetenciák fejlesztése Családlátogatás szervezése a veszélyeztetett gyermekek/tanulók körülményeinek felmérésére az óvónő, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős és halmozottan hátrányos tanuló esetén a mentor részvételével Családlátogatások alkalmával meggyőződés az indokolatlan hiányzások okáról, ezek megszűntetése Indokolt esetben a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Gyámhatóság, Népjóléti Iroda, Önkormányzat, Rendőrség közreműködésének kezdeményezése a pedagógusok javaslatára az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közvetítésével Javaslatot, intézkedési tervet kell kidolgozni a hátrányok kompenzálására a pedagógusok és szükség esetén külső partner bevonásával értékelő esetmegbeszélés formájában Tankönyv és taneszköz biztosítása tartós tankönyvek vásárlásával és kölcsönzésével a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítésére Rászorultságnak megfelelő étkezési támogatás biztosítása. Minden veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítani kell a napközis és tanulószobai foglalkozás lehetőségét, amelynek keretében biztosítjuk egyrészt a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a tanulók felkészítését a másnapi tanítási órákra. A nevelési program keretében elkészített egészségnevelési - ennek részeként kábítószerellenes - program kidolgozásában közreműködni kell (elsősorban e feladatkör felelősének

78


-

és a védőnőnek), végrehajtását figyelemmel kell kísérni. Szükség esetén intézkedést kezdeményezzen az igazgatónál, nyújtson tájékoztatást a szülőknek, pedagógusoknak. Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni. Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni.

A gyermek – és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az intézmény pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladat különösen: -

-

-

-

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthon stb.) és közzéteszi ezen intézmények címét, illetve telefonszámát. Egységes szempontrendszerű ifjúságvédelmi nyilvántartás készítése a veszélyeztetett tanulókról A veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére esetmegbeszéléseken vesz részt, vagy indokolt esetben esetmegbeszélést kezdeményez a pedagógusok és társintézmények képviselőinek bevonásával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében koordinálja a mentorálásokat, közreműködik a háromhavi esetmegbeszélések lebonyolításában. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai kertében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése: szükségesetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

Módszerek - Négyszemközti beszélgetés (gyermekkel, szülővel); családlátogatás. - Értékelő esetmegbeszélés - Egyéni foglalkozás, korrepetálás - Családterápia ajánlása. - Szakemberhez irányítás (pszichológus, orvos, gyámügyi szakember, stb.) - Hatósági közreműködés kérése. Rendelkezésre álló humánerőforrás A székhelyen és a tagintézményben 0,5-0,5 álláshelyen gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

79


Sikerkritériumok - a szociális hátrányok enyhítése - valamennyi gyermek hozzájut a fejlődéséhez szükséges megfelelő táplálékhoz - minden gyermek/tanuló biztonságos családi környezetben nevelkedik - a gyermekek/tanulók társas környezetéből eredő negatív hatások ellensúlyozása - Minden gyermek/tanuló rendszeresen jár óvodába/iskolába - fel kell ismerni a tanuló egészséges fejlődését veszélyeztető tényezőket - a veszélyeztetett tanulókat minél nagyobb számban be kell vonni a napközis, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokra, - a veszélyeztetett tanulók tanulmányi eredménye javul és csökken a lemorzsolódás mértéke. - javul a veszélyeztetett tanulók érettségit adó középiskolai beiskolázási indexe. - a célcsoporthoz tartozó tanulók magatartási problémái csökkennek - a beilleszkedési problémával küzdő tanulók arányának csökkentése. - a veszélyeztetett tanulók is részt vesznek az iskola által felkínált programokban. (kirándulások). - a családok nevelési gondjainak csökkentése– szakszerű tanácsadás, szakemberhez irányítás - drog és bűnmegelőzési programok hatására csökken a káros szenvedélyekkel „élő” és devianciába hajló magatartási zavarral küzdő tanulók száma. Balesetvédelem az intézményben -

A helyes magatartásformák kialakításával a gyermekek vigyázzanak saját és társaik testi épségére egymást ne veszélyeztessék. Ügyelünk arra, hogy az óvoda valamennyi tárgyi felszerelése megfeleljen rendeltetésének, használatuk legyen biztonságos. Az óvoda udvarán lévő játékeszközöket csak felnőtt felügyelete mellett használhatják a gyermekek (csúszda, mászóka, medence). A gyermekek öltözőben való tartózkodásakor minden esetben szükséges a felnőtt jelenléte, különös tekintettel a helyiség szűk mérete miatt. Biztosítjuk a balesetmentes tálalást és ételszállítást. Kirándulások alkalmával meggyőződünk a hely veszélytelenségéről. A gyermekeket önállóan csak a szülő írásos kérelmére engedünk haza, a felelősség vállalása nélkül.

80


2.15. A s z o c i á l i s h á t r á n y o k e n y h í t é s e Az iskolában folyó pedagógiai munka egyik legfontosabb alapelve a negatív diszkrimináció kiküszöbölése, azaz egyetlen tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés családi hátteréből és szociális körülményeiből eredően. Az iskolának saját eszközeivel kell ellensúlyoznia a szociális háttérből fakadó hátrányokat, biztosítani kell minden tanuló számára képességeinek és tehetségeinek kibontakoztatását és a tanuláshoz elengedhetetlen anyagi és tárgyi feltételeket és a szabadidő hasznos eltöltését. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai munkáját, megfelelő segítséget kell nyújtani számukra ismereteik elsajátításában és egyéni ütemű fejlődésükben, amelynek következtében csökkenthető a lemorzsolódás mértéke.

Feladatok - A hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelősök segítségével. - Szükség esetén családlátogatáson tájékozódni kell a tanulók körülményeiről. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése - Az intézményben lévő hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról mentori nyilvántartás készül - A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása tanórán és tanórán kívüli foglalkozások formájában - Minden hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítjuk a napközis és tanulószobai foglalkozás lehetőségét, amelynek keretében biztosítjuk egyrészt a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a tanulók felkészítését a másnapi tanítási órákra. - A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fokozottabb bevonása a tanórán kívüli felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokba - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előrehaladását mentorálással segítik, negyedévente tantárgyakra lebontott szöveges értékelést készítenek. - Mentori tevékenység részeként pályaválasztás koordinálása. - A pályaválasztást elősegítő pályázati lehetőségek kihasználása - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai tanulmányainak nyomon követése kapcsolattartás a középfokú oktatási intézményekkel. - Ellátják az integrációs feladatokat. - Indokolt esetben a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Gyámhatóság, Népjóléti Iroda, Önkormányzat, Rendőrség segítségét kell kérni, és velük kapcsolatot kell tartani. - Javaslatot, intézkedési tervet kell kidolgozni a hátrányok kompenzálására. - Tankönyv és taneszköz biztosítása tartós tankönyvek vásárlásával és kölcsönzésével a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítésére. - Rászorultságnak megfelelő étkezési támogatás biztosítása. - Az iskola nevelési programja keretében elkészített egészségnevelési - ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozását segítenie kell, végrehajtását figyelemmel kell kísérnie. Szükség esetén intézkedést kezdeményezzen az igazgatónál, nyújtson tájékoztatást a szülőknek, pedagógusoknak. - A negyedéves szöveges értékelés kapcsán megbeszélés szervezése a szülők számára. - Szülői értekezlet, fogadóóra és iskolai rendezvények szervezése.

81


A hátrányos helyzetű gyermekek integrációja terén sikeresnek mondható az intézmény        

ha sikerül enyhíti a szociális hátrányokat, (szociális juttatások) ha elérjük, hogy egyetlen gyermekünk sem éhezik, (étkezési kedvezmények) ha a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat minél nagyobb számban be tudjuk vonni a napközis, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásainkba ha a mentori tevékenységnek köszönhetően csökken az évfolyamismétlők száma és ezzel a lemorzsolódás mértéke ha javul a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó középiskolai beiskolázási indexe. ha a mentori tevékenységnek köszönhetően a célcsoporthoz tartozó tanulók tanulmányi munkája eredményesebb ha sikerül a beilleszkedési problémával küzdő tanulók arányát csökkenteni. ha a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóink is részt tudnak venni az iskola által felkínált programokban.(kirándulások).

Iskolánk integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere Az integráció napjaink egyik legnagyobb kihívása. A társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe kerül, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében. Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (39. §) kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, amely normatíva biztosításával ösztönzi a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók integrált keretek között megvalósuló nevelésének-oktatásának megszervezését. Intézményünk beiskolázási körzetére jellemző szociális körülmények kiemelt feladattá emelték a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. A város e körzetében (Susán, Újváros, Batida, Szikáncs, Kútvölgy, Erzsébet) kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű családok száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek csökkenéséből adódik. A tanyavilágban és külterületen hosszú időn keresztül a mezőgazdaság jelentette a megélhetést, ez azonban egyre nehezebb, hiszen anyagi források hiányában a kis gazdaságok nem tudnak lépést tartani a piaccal. Az alacsony szociális tényezők mellett élők egyre inkább kiszorulnak a peremkerületbe, illetve a tanyaközpontokba. Különösen Erzsébeten magas számban fordulnak elő a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermekek. A körzetben az etnikai arányok a városi átlagnál nem magasabbak. A családok kihasználnak minden segélyezési lehetőséget, illetve azokat az előnyöket, amelyek helyzetükből adódóan lehetőségként felvetődnek. Sokan rokkantnyugdíjból élnek, vagy a család egyetlen jövedelme a gyermekek után járó családi pótlék alap vagy emelt összege. Az óvodáskor végéig a gyermekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok

82


lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Az ingerszegény környezetben nevelkedő szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Ezt a lemaradást intézményünknek kompenzálnia kell. A tanulási attitűdre jellemző, hogy sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. A tudás leértékelődött. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak az iskolára. A város olyan iskolája vagyunk, ahol az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Az integráció szempontjai - A jegyző előtt tett nyilatkozatok alapján felmérjük: - a szülők iskolai végzettségét, - hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap-e a család gyermeke után, - a nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, - igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. A felmérés összegzése után az igazgató mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %). Az intézmény vezetője a tanulók osztályba sorolásakor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével –a rendelet előírásainak megfelelően a felmérés adatait figyelembe veszi. Az óvodában -

kiemelt figyelmet fordítunk a HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezésére az óvodai csoportokban nagy létszámú beiratkozó gyermek esetén előnyben részesítjük a HHH gyermekeket. a csoportok közötti aránytalan HHH gyermeki létszám esetén vegyes életkorú csoportokat szervezünk. a HHH gyermek arányra, az óvodai csoporton belüli kiscsoportos foglalkozások szervezésekor is figyelünk. óvodánk csoportjaiba befogadjuk a nem értelmi sérült gyermekeket is. (pl. megkésett beszédfejlődés, mozgási és megfelelően kezet hallás sérült).

Célrendszer Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű gyermekek együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Ezen cél elérése érdekében – közvetlen és közvetett partnereink támogatásával – a gyermekek komplex segítését kívánjuk intézményünkben kidolgozni és megvalósítani. További céljaink: - a körzetünkben lévő minden gyermek járjon rendszeresen óvodába 83


a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók indokolatlan hiányzása csökkenjen a tehetséges gyermekek ne kallódjanak el önálló tanulásra szoktatás, az önművelési igény felébresztése a gyerekek munkakultúrájának megalapozása felzárkóztatás: a részképesség-zavarral küzdő tanulók is elsajátítsák a minimumkövetelményeket művészeti oktatás, tehetséggondozás mentálhigiéné, testi-lelki egészség gondozása partnerkapcsolatok kiépítése pályaorientáció multikulturális tartalmak megismerése szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése)

Munkánkat akkor végezhetjük színvonalasan, ha:

folyamatosan részt veszünk posztgraduális képzéseken; tervszerűség és szervezettség jellemzi tevékenységünket; a gyermek személyiségének összetevőit, családi szociális hátterét megismerjük; pedagógiai optimizmus hatja át a nevelő-oktató munkánkat.

Ezek eredményeként:

hozzájárulunk gyermekeink/tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez, megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait, sikeresen együttműködünk a szülői házzal gyermekeink az oktatási rendszer aktív résztvevői nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

A pedagógusaink és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. A nevelőtestületek felkészültségét az integrációs témakörben végzett magas képzettségek száma igazolja: Fejlesztő pedagógus végzettséggel rendelkezők száma: Szakirányú továbbképzések: - Hatékony együttnevelés tréning Hatékony tanulói megismerési technikák: Árnyalt értékelés a gyakorlatban Professzionális tanári kommunikáció: Tevékenység központú pedagógia: Mentálhigiéniás: Drámapedagógia:

4 fő 34 fő 32 fő 30 fő 40 fő 22 fő 2 fő 7 fő

84


Drogprevenció: Projektoktatás: A tanulás tanítása: Multikultúrális tartalmak, interkultúrális nevelés:

5 fő 50 fő 41 fő 20 fő

A működtetés szervezeti keretei Az óvoda integrációs programjának kiemelt területei 1. Szervezési feladatok 2. A nevelőtestület együttműködése 3. A pedagógiai munka kiemelt területei 4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális kapcsolatos munka. 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel.

segítségnyújtással

Szervezési feladatok -

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Integrációt elősegítő csoportalakítás. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás.

A nevelőtestület együttműködése Az új együttműködési formák: - műhelymunka az óvodapedagógusok számára, - szakmai tapasztalatcserével ismeretek átadása egymásnak, - a nevelőtestület motiválása a rendszeres önképzésre, - az eredményesség jegyében színvonalas szakmai programok szervezése, - a gyermekek diagnosztikus mérésének közös elemzése, értékelése, a fejlesztés helyes irányának meghatározása az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében, - alapkompetenciák megszerzésének elősegítése a sikeres iskolakezdése érdekében, - az IPR – ben megjelenített módszerek beépülése az intézmény napi pedagógiai munkájába, kultúrájába, dokumentumaiba, - a hatékony, átgondolt, megtervezett fejlesztés következtében az óvodában visszamaradó gyermekek számának csökkentése, - az óvodai foglalkozásokon kívüli programokban az egyenlő hozzáférés biztosítása a gyermek és szüleik számára, - szakmaiságon alapuló együttműködés szervezése, ápolása az óvoda társadalmi környezetével, - minél több HHH gyermek kapcsolódjon be a fejlesztést segítő óvodai foglalkozások programjaiba, team munka, - óvoda-iskola átmenet segítése, programfejlesztés, utánkövetés, beóvodázást segítő témákban.

85


Az együttműködés szervezeti formái Esetmegbeszélések: -

a gyermekek fejlesztéséről, fejlesztési eredményeikről, az óvodai mentálhigiéné fejlesztési irányairól, az intézményben megvalósuló események szervezési faladatainak megbeszélése.

Hospitálások: - a hospitálások során erősödjön a nevelőtestületi a szakmai együttgondolkodás, valamint biztosított legyen a rendszeres tájékozódás, - havi rendszerességgel hospitáljanak a kolléganők egymás csoportjaiban, - a könnyebb átláthatóság függvényében hospitálási tervet készítsen az általános helyettes az óvodapedagógusokkal történő megbeszélések, egyeztetések után. A hospitálások fő megfigyelési és konzultációs témái: -

korszerű fejlesztési módszerek bemutatása, fejlesztési technikák változatos alkalmazása, az eredményesség elérhetősége, a gyermekek fejlődésben a várhatóan és váratlanul bekövetkezett változások megbeszélése.

Problémamegoldó fórumok: -

a gyermekek fejlesztésével illetve az óvoda minőségi működésével összefüggő eredmények, események megbeszélése, tervek, pályázati lehetőségek, egyéb problémák, menyek az óvodával kapcsolatban állónak valamint megfelelő kompetencia szinten véleményezési illetve döntési joguk lehet, a fórumokon hangsúlyt kap integrációs programunk szakmai, szervezeti szempontjai.

Az integrációs programot segítő együttműködés során a pedagógusok iránti elvárás. -

Igényesség, önmaguk és a teljes nevelőtestület munkája iránt. Képesség az egyéni és a csoportérdek érvényesítésére. Az integrációs program iránt tanúsított belső elhivatottság. Megújuló felkészültség. Elhivatottság vezérelte team és csapatmunka. Egymás szakmai munkájának, felkészültségének értékelése megbecsülése. Építő kritikát tartalmazó konfliktuskezelés. A jó munkakedv építő ereje. Konszenzusteremtés gyakorlata. Kommunikációs kultúra fejlesztése. Elkötelezettség az óvoda integrációs programja iránt. Szakmai erőfeszítésekre késztetettség. Szakmaiságon alapuló együttműködés. Partnerkapcsolatra készség az iskolahasználók teljes körével (különösen a szülőkkel)

és

86


A pedagógiai munka kiemelt területei: -

az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, kommunikációs nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció, egészséges életmódra nevelés, társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, korszerű óvodapedagógiai módszerek.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Az óvodai munka főbb jellemzői és eredményességet hozó motívumai: - Nyugodt óvodai légkör, szeretetteljes bánásmód, figyelmesség a gyermeke iránt, a türelem minden élethelyzetben, a tapintattal nevelés mozzanata, a biztonságérzet, hogy szükség van minden gyermekre. - Olyan (gyermek – pedagógus) nevelő és fejlődést indukáló környezet biztosítása az óvodában, mely alkalmas pozitív életmódszokások modellezésre, ezáltal is motiválva a komplex együttműködésre. - Olyan pedagógiai műhelymunka valósuljon meg az óvodában, olyan érzékeny pedagógiai uralja az óvodát, mely minden gyermekben megtalálta a belső értéket, és ki tudja mozdítani negatív helyzetéből a gyermeket (különös tekintettel a HHH gyermekek önbizalom hiányára). A beóvodázási programért felelős személy, szervezési szinten első sorban az óvodavezető, akinek munkáját más hivatalos szervek/partnerek is segítik. A beóvodázási programban a konkrét tevékenységet az óvónőkből álló team, - szükség esetén külső segítőkkel – végzi. A team évenként változó összetételű. „Óvodába hívogató” programjuk fontos része az óvodai élet bemutatása működés közben, szórólapok segítségével. Óvodánkban folyó munkánkkal erősíteni szeretnénk a gyermekek játék-örömeit, melyet az örömmel végzett tanulássá szeretnénk fejleszteni.

Az óvodai esélyegyenlőség biztosítása érdekében a HHH gyermek mielőbbi intézményes fejlesztése érdekében létrejött stratégiánk: -

-

-

A naptári év szeptemberétől biztosítandó feltételek (férőhely és szakember) számbavétele, fenntartói döntés a feltételek helyben történő biztosításról. Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői teleülési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban a védőnő segítségével. Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl.: beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, ruházat, óvodai felszerelés költségeinek átvállalása. Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről.

87


Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka. - Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, megszervezése. - Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás. - Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése. - A szociális ellátó rendszerrel való aktív együttműködés. Az óvoda-iskola átmenet és a partneri kapcsolatok, az intézményi önértékelés az iskolai tevékenységsorozattal közösen került kidolgozásra. Az óvodában az IPR program működését az IPR menedzsment biztosítja, mely 2 főből áll (1 a székhelyen, 1 a tagintézményben). A menedzsment koordinálásával végzi feladatát az IKCS csoport (Intézményi Környezteti Csoport) 3 fővel. Feladatuk az intézmény közvetlen környezetében lévő partneri kapcsolatok kiépítése, ápolása. A fejlesztő csoport tagjai még a mentorok, a fejlesztő pedagógusok. Az iskolai program működtetésének területei 1. Heterogén osztályok és csoportok kialakítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójának megfelelően intézményünkben a törvényi előírásoknak megfelelően heterogén osztály- és csoportközösségek működnek. Az iskolai intézményegységben az azonos évfolyamokon működő osztályok között nincs 25%-nál nagyobb eltérés a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya között. A jogszabályi feltételeknek való megfelelést a folyamatos figyelőrendszer segítségével, az első osztályok megfelelő szervezésével, az év közben érkező tanulók irányításával irányítjuk. IPR programunk az integrációs és a kompetencia alapú oktatás módszertanán alapszik. A tanóráinkon képességfejlesztés zajlik, módszertani kultúránk kiemelt eleme a kooperatív óraszervezés, a tevékenységközpontú pedagógia valamint a differenciált oktatás. 2. Integrációs- és képesség-kibontakoztató programunk legfőbb pedagógiai területei: -

Mentori rendszer működtetése Óvoda-iskola átmenet segítése Partneri kapcsolatok kiépítése Kulcskompetenciák fejlesztése Szociális attitűd fejlesztése Pályaorientáció Multikulturális elemek

Mentori rendszer működtetése IPR programunk sajátossága, hogy a mentorálás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztése elválik egymástól. Célja: - Személyre szabott kapcsolat kiépítése

88


-

Életútkövetés Szociális kompetenciák fejlesztése Eredményes felkészülés az előrehaladáshoz, továbbtanuláshoz Kompetencia mérések eredményeinek javítása Kapcsolattartás a családi házzal Hátránykompenzálás

A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát: a tanulóval naponta értékeli a nap eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit, a vele foglalkozókhoz. egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol, a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével), kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket, segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel, a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. Elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök személyében kerülnek kiválasztásra. A fejlesztő pedagógus heti 21 felső tagozaton/24 órában az alsó tagozaton órarendbe beillesztve segíti a tanulmányi munka eredményességét: méréseket végez, melyekre alapozza a tanuló fejlesztését szociális hátrányok csökkentésére, a tanulók személyiségének fejlesztésére törekszik, egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni fejlődési napló ráeső részét vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével), segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel, szükség esetén szakértői vizsgálatra irányítja a gyermeket, melyet előtte a szülővel egyeztet. a háromhavonta kötelező értékeléssel tájékoztatja a szülőt az elért eredményekről és a továbblépés lehetőségéről kapcsolatot tart a hallgatói mentorprogramban részt vevő mentorokkal Eredmény: -

Biztonságérzet

89


-

Önbecsülés megerősödik Sikeres pályaválasztás Országos szint körüli kompetenciamérések

A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés – árnyalt értékelés November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek: -

terjedjen ki az iskolai élet egészére, vegye figyelembe a tanuló személyiségét, törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra, fejlesztő és ösztönző szándékú legyen. ne legyen sablonos, személyre szóló legyen nyújtson lehetőséget a háromoldalú egyeztetésekre (gyermek, szülő, pedagógus)

Felelősök: mentorok, ifjúságvédelmi felelős Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Egységes óvoda és általános iskola lévén intézményünkben különös figyelem jut az óvodaiskola átmenetnek. A program három meghatározó eleme: - „kísérleti jellegű fejlesztő ovisuli program” - óvoda-iskola átmenetet támogató program – kettős mentorálás (óvónő és tanító együttes mentorálása a nagycsoporttól az első osztály félévéig) - az óvodában - iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka - a gyermekek fejlődésének utánkövetése az általános iskola első évében (kidolgozott programjaink pedagógiai programunk függelékének része) Célok: - sni prevenció szoros kapcsolat alakuljon ki az óvodai és az iskolai intézményegység között azonos pedagógiai alapelvek kialakításával segítsük az átmenetet a leendő első osztályosok megismerkedjenek az iskolai környezettel, az elsős tanítókkal a szülők képet kapjanak az általános iskolai oktatás módszertani kultúrájáról a tanító képet kapjon az iskolába kerülő gyermekekről Feladatok: - tanulási kudarcok, részképesség-zavarok kialakulási feltételeinek csökkentése közösen működtetett hagyományőrző program (táncházak, kézműves foglalkozások, népi játékok találkozója) nyílt napon bemutatkoznak az elsős tanítók (óralátogatások) „kettős mentorálás” (óvónő, tanítónő közösen mentorálja az iskolába kerülő HHH-s nagycsoportosokat, majd nyomonkövetés, segítés folyik az első osztályban)

90


a nagycsoportos óvodások szülői értekezletén az iskola bemutatása, megismertetése sünitábor szervezése az iskolára való ráhangolódás céljából

Eredmény - zökkenőmentessé válik az óvoda és az iskola közötti váltás időszaka - csökken a sajátos nevelési igényű tanulók száma - biztosítva van az egyéni ütem szerinti haladás feltétele Partnerségi kapcsolatok Oktató-nevelő munkánk terén különös tekintettel a képesség-kibontakoztató programra legfőbb hitvallásunk a partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása. Külső és belső kapcsolatainkban az egyenrangú partnerségre, a közös problémamegoldásra törekszünk. (Ezt a területet részletesen a Kapcsolatok című fejezet tartalmazza) Együttműködésre törekszünk: - a szülői házzal - a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal - a szakmai és szakszolgálatokkal - a középfokú oktatási intézményekkel - a Cigány- és Kisebbségi Önkormányzattal - a civil szervezetekkel Eredmény - létrejön a hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkarolása érdekében az együttműködés - hozzájárulunk a társadalmi inklúzióhoz Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Önálló tanulási képességet kialakító programok Tanulás tanulása önálló modul kidolgozása, beépítése pedagógiai folyamatainkba. (A program és a modul pedagógiai programunk függelékét képezi) Kompetencia alapú oktatás kiemelt területei: Matematikai-logikai kompetenciaterület Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Idegen nyelvi kompetenciaterület Szociális-életvitelti kompetenciaterület Életpálya építés Info-kommunikációs képességek Eredmény - Javulnak az országos kompetencia mérések eredményei - A HHH-s gyermekek alkalmassá válnak az egész életen át tartó tanulásra Szociális attitűd fejlesztése A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemaradása mögött gyakran a szociális készségek fejletlensége, a mentálhigiénés zavarok húzódnak. Ennek kompenzálására egyrészt tanórai keretekben, projektekben, témahetekben, másrészt tanórán kívüli programjainkban is kiemelt figyelmet fordítunk az önbizalom fejlesztésére, a megfelelő attitűd kialakítására. Ide kapcsolódó programelemeinket tartalmazza a személyiségfejlesztés; a közösségfejlesztés; a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek; a tanulási

91


zavarral veszélyeztetett gyermekek és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása; a tehetség, képességkibontakoztatás; az egészségfejlesztési; környezeti nevelési fejezetek. A kompetencia alapú oktatás keretében kiemelt feladatunk a szociális kompetenciák fejlesztése, a beépített modulokat a helyi tantervünk tartalmazza. A program mentálhigiénés elemei illetve a közösségfejlesztésre vonatkozó elemei a pedagógiai program megfelelő fejezeteiben megtalálható. Eredmény - Pozitív irányban változnak a szociális készségek - Nő az önbizalom, javul a társadalmi beilleszkedés feltételrendszere Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzá vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése¸ a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok. A PP függelékét képező pályaorientációs modul tartalmazza a megvalósítás módját. Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről. Cél: az általános iskolai lemorzsolódás csökkentése és a középiskolában továbbtanulók arányának növelése. Feladat:

Önismeret, önbizalom fejlesztése. Pályaismeret, készségfejlesztés. Pályaválasztási börze szervezése. Nyílt napok szervezése. szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása. Nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon, üzemlátogatáson tájékozódnak tanulóink. A középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak.

Eredmény: a tanulók 100%-a továbbtanul. Multikulturális elemek A multikulturális pedagógia céljaként definiálható: A több kultúrára épülő személyiség-fejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret. A kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását. Átfogó értékek felkarolását, fejlesztését, amelyek, mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak és értékesek. Cél: Multikulturális tartalmakkal megtöltött tananyagok és segédletek elkészítése, amelyek beépíthetők az intézmény helyi tantervébe és jól alkalmazhatók a mindennapi munkában.

92


Feladat:

Toleranciakészség fejlesztése. A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kap (napközis kulturális foglalkozások, iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.), s az alapfokú művészeti oktatás tananyagában is helyet kapnak a multikulturális tartalmak. Másság elfogadása, az empátia készségének kifejlesztése.

Eredmény: a hátrányos megkülönböztetés csökken. Bázisintézményi szerepkör A HTKT Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda IPR-es bázisintézményként működik Cél Célunk, hogy intézményünk része legyen egy olyan közoktatási hálózatnak, mely lehetőséget nyújt a hálózati tanulásra, hospitációkat, szakmai műhelyeket szervez annak érdekében, hogy a hhh tanulók integrált nevelését szolgáló módszertani kultúra széles körben tudjon elterjedni. Olyan fejlesztési bázis kialakítására törekszünk, mely lehetőséget ad arra, hogy a már kialakított jó gyakorlataink mellett további jó gyakorlatok adaptálásával regionálisan és országosan is segítsük a minőségi oktatás kialakítását, az esélyegyenlőség megteremtését. Célunk, hogy a Szegedi Tudományegyetem tanárképzésében segítsük az integrációs modulok beépítését. Segítjük a horizontális hálózaton keresztül a különböző pedagógiai fejlesztések összekapcsolását. Feladat -

Gyakorló iskolai modell kidolgozása Főiskolai hallgatók fogadása Szakmai műhelyek szervezése Találkozók szervezése Integrációs kerekasztal megbeszélések szervezése Fejlesztőcsoportok működtetése o Pályaorientáció o Multikulturális elemek o Óvoda-iskola átmenet

Várható eredmény - Az egymástól tanulás feltételei megteremtődnek - Széles körű szakmai kapcsolatok alakulnak ki - Folyamatosan fejlődik az IPR program - A főiskolai hallgatók képzésébe beépül az integrációs pedagógiai rendszer megismerése, gyakorlati hasznosulása IPR programunk meghatározó eleme a tanév végén elvégzett önértékelés, mely alapját képezi a következő tanév fejlesztési tervének. Fontos eleme a vállalt indikátorok teljesülésének figyelemmel kísérése.

93


2.16. Egészségnevelési, program az iskolában

egészségfejlesztési,

drogprevenciós

„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét állapota.” (WHO egészségdefiníciója) Iskolánk az Egészséges Vásárhely Programhoz kapcsolódva valósítja meg egészségnevelési és drogprevenciós programját. Ennek értelmében elsősorban a primer (elsődleges) prevencióban vállalunk szerepet. Az egészségfejlesztés, és annak megvalósuló formája a korszerű egészségnevelés: ide tartozik az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztonságos környezet megteremtés, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az egészségnevelés mellett feladatunk az egészségügyi állapot felmérése, nyomon követése, szűrővizsgálatok elvégzése, védőoltások beadása és ezek dokumentálása az iskola egészségügyi szolgálat közreműködésével. Korunk egyik legsúlyosabb társadalmi problémája a káros szenvedélyek elterjedése. Különösen érintett ebben a kérdésben a felnövekvő generáció. A fiatalok körében egyre inkább terjednek a szenvedélybetegségek – dohányzás, alkohol, kábítószer – és a velük együtt járó agresszió. A kedvezőtlen tendencia megállítása érdekében az egészségügy mellett felelősség hárul a köznevelési intézményekre is, ezért kiemelt helyet kell, hogy kapjon minden oktatási intézmény pedagógiai munkájában a veszélyforrások kivédése, a prevenció. Iskolánk preventív jelleggel működteti egészségnevelési programjának részeként a drogprevenciós programot. Az egészségfejlesztéstől el nem választhatóan a drogokkal szembeni személyes példamutatást használjuk legfőbb eszközként. Programunkat úgy dolgozzuk ki, hogy az illeszkedjen a Nemzeti Drogstratégiához. A koordinálást egy szakmai team végzi, megvalósítása minden pedagógus feladata:

Tagok Iskolai drogügyi koordinátor, egészségfejlesztő mentálhigiénés tanár, környezetvédő szakember, Csendes Éva: Életvezetési ismeretek című programján végzett trénerek

Belső segítők Iskolavezetés osztályfőnökök, diákönkormányzatvezető, ifjúságvédelmi felelős, munkaközösség- vezetők

Külső segítők helyi önkormányzat, KEF, iskolai védőnő, médiák, iskolaorvos, egészségügyi szakemberek, családgondozók, fejlesztő pedagógusok kortárssegítők

Programunk alapján elnyertük az „Erőszakmentes, egészségtudatos iskola díjat”. Legfontosabb feladatunk tehát:  A megelőzés  Az életstílusra vonatkozó intézkedések  Az egész társadalom szintjén működő egészségnevelés, mintaadás. 94


Kapcsolódva a WHO egészségfejlesztős iskolai modelljéhez, melyet legfőbb célként tűztünk ki, megfogalmaztuk alapelveinket.  Intézményi szinten átfogó szemléletű, gondoskodó közösségek  A testi, lelki, szociális és környezeti aspektusok közötti kapcsolatot figyelembe vevő egészségmodell gyakorlati alkalmazása  A módszerek széles skálájával a diákok aktív közreműködését állítja a középpontba  Az egészségét befolyásoló, az összetevők széles skáláját figyelembe vevő készségfejlesztést folytat, mely figyelembe veszi a diákok értékeit, beállítódását  Az iskola az egészségnevelés terén folyamatokra épít  A pozitív énkép és az önállóság kifejlesztését fontos elemnek tartja.  Figyelmet fordít a diákokra és a pedagógusra ható iskolai környezet kialakítására  A tanárok szerepét modellként ismeri fel  Bevonja és megnyeri a család támogatását  Az iskolai egészségszolgálatot átfogóan szemléli, aktív egészségnevelési programot integrál. Legfőbb cél

 Olyan készség- és képesség fejlesztő program kidolgozása, amely tanulóinkat tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz.  Egészségfejlesztő iskolai modell felállítása Hosszú távú cél  Iskolánkban az együttműködésen alapuló közösségek fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet.  Korszerű ismeretek közvetítésével interaktív formában attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása.  Sikeres és elégedett emberek nevelése, akik jól ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, eligazodnak a tájékoztatás sűrűjében, elérhető célokat tűznek maguk elé és jó döntéseket hoznak.  Kialakítani azokat a kompetenciákat, melyeken keresztül a felnövekvő generáció tudja, hogy hogyan kell testi, lelki erejét fokozni és karbantartani.

Rövid távú célok  A program keretén belül tanulók személyiségének fejlesztése oly módon, hogy képesek legyenek a saját belső és külső környezetük iránti figyelemre és igényességre.  A saját és társaik életminőségéért való felelősség kiépítése.  A mindennapos testneveléshez kapcsolódva alakuljon ki a tanulókban a belső igény a rendszeres mozgásra.  A mozgásszervi betegségek csökkentése, javítása.  Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre.  Tudatosuljon a tanulókban, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak

95


 Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás.  Az iskolában olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek.  Legyenek felkészülve a káros hatások, szokások kísértéseivel szemben.  A nemdohányzó intézmény rendszerhez kapcsolódva olyan iskolai közeg kialakítása, mely kapcsán ne találkozhassanak negatív mintával.  A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén.  Értsék saját fejlődésüket, testi- lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat. (párkapcsolat)  Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége, a tudatos családtervezés.  Vigyázzanak magukra, felelősséggel viszonyuljanak a nemi élethez (szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzése)  Legyenek képesek megfelelő döntéseket hozni, ismerjék fel azok következményeit.  Képesek legyen olyan technikákat alkalmazni, melyek segítségével a stresszt drogok nélkül tudja oldani  Segítő kapcsolatok feltérképezése, kialakítása  Az elterjedés megakadályozásának érdekében a szabadidő hasznos eltöltésére történő nevelés  Tanulóink ne váljanak drogfogyasztókká  Váljanak magabiztos társas – szociális lénnyé, alkalmasak legyenek arra, hogy az alkohol, dohányzás és a drogok, jelentette „kísértésnek” ellenálljanak.  Képesek legyenek a bűnügyi ártalmakat és veszélyeket felmérni és kezelni.  Tanulóinkon keresztül igyekszünk hatást gyakorolni közvetlen környezetükre, a családra, a baráti közösségekre.  A szülők felvilágosítása  A szocializációs problémák megoldásának segítése Az Egészségügyi Világszervezet különbséget tesz az egészségmegőrzés és a megelőzés között, az egészségnevelés pedig az egészségvédelem integráns részévé válik a prevenciós feladatokkal együtt. Így elengedhetetlen, hogy olyan iskolai környezet és nevelés valósuljon meg, mely együttesen hat az egyénre. Célcsoport    

Tanulók Az iskola felnőtt dolgozói Szülők Kortársak

Megvalósítás formái  Tanórán kívüli foglalkozások Egészségnap Sportnap Interaktív szülői értekezlet Tréningek DÖK rendezvények Szülői klub rendezvényei  Tanórai foglalkozások (tanterv szerinti órák, kereszttantervi órák)  Iskolaotthonos foglalkozások 96


 Projektek  Témahét  Erdei Iskola  Interaktív szülői értekezlet  A pedagógiai programba rögzített helyi szokásokhoz illeszkedő programok  Az egészségvédelmet szolgáló iskola védőnői szolgáltatások  A segítés egyéb színterei: Kamasz panasz Diákfogadóóra Mentorálás Módszerek Filmvetítés Interaktív foglalkozások Vetélkedők, pályázatok Beszélgetőkör Iskolarádió Dramatikus játék Drogellenes sportprogramok Könyvtári órák Internet DÖK-programok Tematikus előadás Anti-drog disco Megvalósított modulok  A Sulinova Kht. által kidolgozott szociális kompetenciaterület testünk és életműködésünk, illetve pszichikus működésünk, személyiségünk témakörben kidolgozott modulljait  Saját innovációban kidolgozott modul: Egészséges táplálkozás ….. (pedagógiai programunk függeléke alapján)  Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek 1.-8. évfolyam  A-HA Kamasz-útra-való program A megvalósításban való közreműködés minden pedagógus feladata. Kiemelt szerepet kapnak azonban az iskolai védőnők, az egészségnevelő illetve a biológia szakos pedagógusok. Feladatok megvalósítása Óraterv Évfolyam 1. – 4. évfolyam

Tantárgy Környezetismeret

Óraszám 5

Testnevelés Iskolaotthon Egészségnevelés projekt Összesen

2 10 10 27 óra

Tananyag A tanterv szerinti órák Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák Szociális modulok

97


5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Osztályfőnöki Testnevelés Természetismeret

5 2 4

Történelem Rajz és ének Egészségnevelési projekt (nem szakrendszerű oktatás keretében) Összesen Osztályfőnöki Testnevelés Természetismeret

2 2 10 25 óra 5 2 2

Történelem Rajz és ének Egészségtan

2 2 18

Egészségnevelési projekt (nem szakrendszerű) Összesen Osztályfőnöki Testnevelés Biológia

10 41 óra 5 2 4

Földrajz

2

Történelem Rajz és ének Egészségnevelési projekt Összesen Osztályfőnöki Testnevelés Biológia

2 2 10 27 óra 5 2 10

Földrajz

2

Történelem Rajz és ének Egészségnevelési projekt Összesen

2 2 10 33 óra

Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák A tanterv szerinti órák Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák Szociális modulok

Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák A tanterv szerinti órák Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák A tanterv szerinti órák Szociális modulok Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák A tanterv szerinti órák A tanterv szerinti órák Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák Szociális modulok Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák A tanterv szerinti órák A tanterv szerinti órák Kereszttantervi órák Kereszttantervi órák Szociális modulok

98


Iskolaotthonba illeszthető foglalkozások tematikája /évi 10 óra Csendes Éva programja alapján/ Az életvezetési ismeretek és készségek programot projekt rendszerben valósítjuk meg a tanév során. Céljaink: - Olyan foglalkozások szervezése, amelyek élményt nyújtanak a diákok számára, így szívesen maradnak délután is az iskolában. - Készségfejlesztéssel és ismeretnyújtással igénnyé alakítjuk az egészséges életmódot. - Tanulóinkon keresztül igyekszünk hatást gyakorolni közvetlen környezetükre, a családra, a baráti közösségekre. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály Témakörök Ki vagyok én? Újra együtt Tükör rólam Milyennek látjuk I. (növekszem, (tulajdonságaim) egymást Önismeret ügyesedem) Iskolás lettem Miben Vágyaim, vágyaink Céljaim és jeleskedem? lehetőségeim Együttműködés a Helyem a Családfa Ideális család II. családban Én és a helyem családdal a környezetben Rokoni Osztálytársak, Osztályközösség Igazi barátság kapcsolatok barátok Életritmus, Életterem Jól érzem magam Egészségem őre III. (testi, lelki Egészséges és napirend egészség) biztonságos élet Az egészség Természeti Olyan jó, hogy Aktív pihenés érték környezetünk szeretnek! Veszélyes Helyzetek, Élvezeti szerek Drogokról IV. anyagok otthon veszélyes Legális drogok alapfokon Veszélyeztető anyagok tényezők Veszélyes Veszélyes Környezeti hatások Veszélyek anyagok az anyagok az utcán világában iskolában (hulladékok) „Nem”-ek (Tilos) Figyelek Próbatétel Dönts okosan! V. magamra Óvd, védd magad! Szabályok Óvatosság Az elutasítás Pozitív énkép és (segítségkérés) formái értékrend

Egészségfejlesztési témakörök az általános iskolák 1. osztálya számára 1. „Az egészség érték” (Az egészség és a betegség) 2. Napirend 3. Egészséges táplálkozás (Miért eszünk? Helyes táplálkozási szokások) 4. Személyi higiéné (Tisztálkodási formák, hogyan épül be napirendünkben) 5. Fogápolás fontossága 6. Környezetünk és egészségünk 7. Önismeret (Testkép, tulajdonságaink) 8. Közösségépítő játékok 99


9. Veszélyes anyagok 10. Veszélyes helyzetek, biztonságunk megőrzése 

Testnevelés órákon  A mozgás, a sport szerepe mindennapjainkban  Lúdtalptorna



Technika órán  Környezetünk védelme és egészségünk



Rajz és ének órán  A művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai (pl. mandala színezés relaxációs zenehallgatás) Egészségfejlesztési témakörök az általános iskolák 2. osztálya számára

1. Egészséges életmód (Mit tegyek, hogy egészséges maradjak?) 2. Személyi higiéné 3. Egészséges táplálkozás (Helyes arányok az étkezésben) 4. Táplálkozás és a fogápolás összefüggései 5. Fertőző betegségek 6. Önismeret (Külső és belső tulajdonságaink) 7. Kapcsolataink (Családi szokások, íratlan szabályok) 8. Biztonságunkat védő tényezők (Felnőttek szerepe, törvények, szabályok) 9. Veszélyes anyagok (Vegyi anyagok, mérgek) 10. Segítségkérés lehetőségeinek felismerése, igénybevétele 

Testnevelés órákon  A mozgás, a sport szerepe mindennapjainkban  Lúdtalptorna, gerinctorna



Technika órán  Környezetünk védelme és egészségünk



Rajz és ének órán  A művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai (pl. mandala színezés, ralaxációs zenehallhatása) Egészségfejlesztési témakörök az általános iskolák 3. osztálya számára

1. Egészség fogalma (Hogyan vigyázhatunk egészségünkre?) 2. Testi és lelki egészségünk harmóniája (Stresszkezelés) 3. Egészséges táplálkozás Táplálkozási szokásaink, nassolás következménye) 4.Testünk és környezetünk tisztántartása 5. Fertőző betegségek megelőzése 6. Önismeret (Érzéseink)

100


7. Kapcsolataink (Barátság) 8. Tolerancia, másság elfogadása, beilleszkedés nehézségei 9. Veszélyes anyagok (Legális drogok, dohányzás, alkohol) 10. Helyzetfelismerés, helyes döntések (Döntéseim következményei)   

Testnevelés órákon  A mozgás, a sport szerepe mindennapjainkban  Lúdtalptorna, gerinctorna Technika órán  Környezetünk védelme és egészségünk Rajz és ének órán  A művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai (pl. mandala színezés, ralaxációs zenehallhatása) Egészségfejlesztési témakörök az általános iskolák 4. osztálya számára

1. Egészség, a minőségi élet alapjai 2. Testi és lelki egészségünk harmóniája (Vágyaink, céljaink) 3. Egészséges táplálkozás (Vitamin és ásványi anyagban gazdag táplálkozás) 4. Folyadék fogyasztás 5. Önismeret (Változásaim, növekszem) 6. Kiskamaszkor jellemzői (Mit hoz a serdülőkor?) 7. Kapcsolataink (Kortársaink szerepe, konfliktus helyzetek) 8. A média szerepe életünkben 9. Veszélyes anyagok (Drogok fogalma, illegális drogok) 10. Döntéseim következménye (Nemet mondás képességének gyakorlása)   

Testnevelés órákon  A mozgás, a sport szerepe mindennapjainkban  Lúdtalptorna, gerinctorna Technika órán  Környezetünk védelme és egészségünk Rajz és ének órán  A művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai (pl. mandala színezés, ralaxációs zenehallhatása)

Egészségfejlesztési témakörök az általános iskolákban Osztályfőnöki órák keretében Témakörök I. Önismeret

5. osztály foglalkozások Ki vagyok én?

6. osztály foglalkozások Változásaim – hogyan fejlődöm?

7. osztály foglalkozások Leválás a családról, az önállósodás kezdete

8. osztály foglalkozások Hogyan építem önmagam?

101


II. Én és a helyem a környezetben

Én és a helyem a családban

III. Egészséges és biztonságos élet IV. Veszélyeztető tényezők

Az egészség érték életünkben

V. Óvd és védd magad! Bűnmegelőzés

A drog fogalma, hatása a szervezetre, a családra és a társadalomra Személyes biztonság: jogaim és kötelességeim

Helyem az iskolában, osztályban együttműködés Életrend, életritmus Kísértésnek kitéve – Dohányzás, alkohol Hogyan tudok visszautasítani? Véleményalkotás, ítéletformálás, bűncselekmények elkerülése

A baráti társaság és a kortársak szerepe

Felelős felnőtté válás

Mi bánt engem? Válságos helyzetek Az egyén és a drogok

Az én életösvényem

Visszautasítási technikák, döntéshozás Törvények, szabálysértések

A drogok és a társadalom, következmények

Nemet mondani. Határozott ellenállás, alkotó gondolkodás Törvények, szabálysértések

Testnevelési órán 5. osztály Témakörök

6. osztály

7. osztály

8. osztály

A mozgás, a sport szerepe mindennapjainkban Elsősegélynyújtás

Rajz és ének órán 5. osztály Témakörök

6. osztály

7. osztály

8. osztály

A művészeti tevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai

Történelem órán Témakörök 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

Személyi higiéné az ókorban Gyógyítás az ősközösségi társadalomban és az ókorban Az orvostudomány fejlődése, egyéb gyógyító eljárások Higiénia a középkorban Az orvoslás alakulása, történelmi áttekintés Fertőző betegségek a történelem során Orvoslás a háborúk idején A jelenkor betegségei

102


EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROJEKTEK 1-4. osztály 1. osztály Testünk és ételünk Az emberi test Kedvenc ételem Étkezzünk egészségesen Készítsünk uzsonnát

2. osztály Mitől leszünk egészségesek? Életmód és egészség Iskolaorvosnál és iskolafogászaton Napirend

3. osztály Egészségesen minden nap Lehet harmonikusan is! Ami az asztalra kerül

4. osztály Amit rólam tudni kell? Így működik az emberi test Hímnem-nőnem

Mit ettem ma?

Mindennapi kenyerünk

5-8. osztály 5. osztály Hogyan változik szervezetünk? Miért fontos, hogy egészségesen táplálkozzunk? A szervezet jelzései Gyerek, kamasz, felnőtt „Életed az ételed” Melyik részét esszük?

6. osztály Serdülőkor veszélyei

7. osztály A média hatása az egészségünkre

8. osztály A kapcsolatteremtés csapdái

Fiúk, lányok

Csak lógok a neten

„Kóla”

Szenzáció ki-mittud? A rábeszélőgép

Hoztam neked piros rózsát Érted? Érted!

Anyu, ne gyújts rá!

HIV/AIDS

Felhasznált szakirodalom: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület Sulinova Kht. Sikerkritériumok: - Tanítványainkban kialakul az egészségtudatos magatartás - Egészségfejlesztő iskolát működtetünk - Tudatos egészségnevelő programunkkal nem csak az iskolába járókra, de közvetlen környezetükre is hatást gyakorlunk 2.17. Környezeti nevelés az iskolában „Vendég vagy a világban, és ez a világszép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.” /Wass Albert/ A program megalkotásánál alapvető volt, hogy egy jól működő, összehangolt nevelési program jöjjön létre a meglévő értékek felhasználásával. A környezeti nevelési tevékenység

103


váljon mindinkább közüggyé a tantestület szemléletében. A feladatok összehangolása mellett hangsúlyt kell fektetni az egyes elemek tervezésére, a programok eredményességének, hatásainak mérésére, illetve a folyamatos programfejlesztésre. Iskolánk a helyi Zöld Kapocs munkaközösséghez kapcsolódva végzi környezeti nevelő munkáját. A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Iskolánk törekvései, programja alapján alkalmassá vált az „ÖKOISKOLA” cím elnyerésére. Környezeti nevelési tevékenységünk fontos szerves része az erdei iskola, melynek programja a pedagógiai program függeléke.

Ökonaptár Időpont

Program címe

Érintett csoportok

Őszi programok

Öko-osztály verseny kihirdetése

1-8. évfolyamok

Takarítási világnapi (szept. 18.)

Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok

plakát készítés Családi Ökoalkotónap Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap alkalmából (szept. 23.)

Ovisulis csoport, 1-4. évfolyamosok és szüleik Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok, szülők

Őszi papírgyűjtési verseny Alsós erdei iskola táboroztatás Őszi projekthét Egészségnap (rendhagyó tanítási nap) Kapcsolódó világnap: Füstmentes Nap (nov. 17.)

Töknap

Megvalósítás színtere Osztálytermek, udvar, utcafront Iskolarádió, iskolaújság, iskola folyosói Iskola udvara, utcafront Iskolarádió, iskolaújság, iskola udvarai

1-4. évfolyamok

Erdei iskola tábor

Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok, szülők

Tantermek, udvar utcafront, egyéb külső helyszínek Tantermek, tornatermek, étkező helységek, udvar utcafront, egyéb külső helyszínek Tantermek, tornatermek, étkező helységek, udvar utcafront, egyéb külső helyszínek

Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok, szülők, védőnők, iskolaorvos

Ovisulis csoport, 1-4. évfolyamosok, szülők

104


Téli programok

Adventi készülődés kézműves délután Vizes élőhelyek világnapja alkalmából (febr. 2. )

filmvetítés Zöld Karácsony Farsang (Drámajátékok, produkciók)

Tavaszi programok

Rajz pályázat A Víz világnapja alkalmából (márc. 22.)

Mártélyi kihelyezett tanítási nap

Ovisulis csoport, 1-4. évfolyamosok, szülők Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamosok

Tantermek

Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamosok Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamosok, szülők Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamosok

Tantermek, tornatermek Tantermek, tornatermek, étkező helységek Tantermek

1-4. majd 5-8. évfolyamosok

Mártély Természetvédelmi terület Bodnár Bertalan Természetvédelmi Oktatóközpont Tantermek, tornatermek, étkező helységek, udvar utcafront, egyéb külső helyszínek Tantermek, tornatermek, étkező helységek, udvar utcafront, egyéb külső helyszínek Osztálytermek, udvar, utcafront Mártély Természetvédelmi terület Bodnár Bertalan Természetvédelmi Oktatóközpont Tantermek, tornatermek, étkező helységek, udvar utcafront, egyéb külső helyszínek Iskola udvara

Kapcsolódó világnap: Meteorológiai világnap (márc. 23.)

Föld napja vetélkedő, plakátkészítő verseny

1-4. évfolyamosok

„Májusi zsongás” családi nap

Szülők, diákok, védőnők, iskolaorvos, meghívott előadók, vendégek 1-8. évfolyamok

Öko-osztály verseny eredményhirdetése Felsős erdei iskola táboroztatás

Tanév közben folyamatosan zajló programok

5-8. évfolyamok

Madarak és Fák napja városi vetélkedő megrendezése

2-4. évfolyamosok

PET-palack gyűjtő akció

Ovisulis csoport, 1-4. évfolyamosok és szüleik Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok képviselői

Ökoparlamenti ülések

Tantermek

Öko-terem

105


Szárazelem gyűjtése Szelektív hulladékgyűjtés

Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok és szüleik Ovisulis csoport, 1-8. évfolyamok

Kihelyezett gyűjtőedények Kihelyezett gyűjtőedények

Alapelvek, célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben - A természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése - a testi-lelki egészség megőrzése Hosszú távú pedagógiai célok - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Konkrét célok és feladatok -

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése

106


Célcsoport    

Tanulók Az iskola felnőtt dolgozói Szülők Kortársak

Megvalósítás formái -

Környezeti nevelés egyes tantárgyakba való beillesztése

Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemléletformálás, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata a tanórákon a tantervhez illeszkedve. Alsó tagozatban első, második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később erre alapozva alakulhat ki a tudatosság és az elkötelezettség szintje. Fontos, hogy a környezeti nevelés a szokásos napi tevékenységeken belül kapjon helyet. Környezetismeret tantárgy: a környezeti nevelés fókuszpontja, itt tervezetten és intenzíven folyik a környezettudatos magatartás kialakítása és az ismeretek fejlesztése. Magyar nyelv és irodalom órákon: a mindennapi életből, vagy szépirodalmi művekből vett szövegek tanulmányozása, elemzése. Érzelmek és tulajdonságok megfigyelése ebben a témában. Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során. Táblázatok, grafikonok készítése és elemzése. Környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése. Következtetések levonása. Környezeti összefüggések matematikai módszerekkel történő demonstrálása. Természettudományi tantárgyak: A tantervekbe építve itt szerzik a tanulók a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatásának sokaságát. Ezen ismeretek birtoklása a szemléletformálás fontos eszköze. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Társadalomtudományi tantárgyak: Feladatuk, hogy a társadalomszerveződés, az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a problémát. Mutassanak utat a környezeti gondok felismeréséhez, Alkalmazott módszerek:  kooperatív tanulási technikák,  aktív és interaktív tanulás,  modellezés,  projekt módszer,  riport,  játék,  kreatív tevékenységek  Filmvetítés  Interaktív foglalkozások  Vetélkedők, pályázatok  Beszélgetőkör

107


- Tanórán kívüli foglalkozások       

Szakkörök Egészségnap Sportnap Interaktív szülői értekezlet Tréningek DÖK rendezvények Szülői klub rendezvényei

Alkalmazott módszerek:       

Iskolarádió Iskolaújság Dramatikus játék Könyvtári órák Internet DÖK-programok Tematikus előadás

-

Témahét

-

Rendhagyó tanítási napok megrendezése

-

Erdei iskola program Az intézményünk rendelkezik saját erdei iskola programmal. Az erdei iskola táboroztatás 11 éves múltra tekint vissza iskolánkban. Az alsó és felső tagozatos diákok erdei iskola programja egyaránt a játékosság, a tapasztalatszerzés útján fejlesztik a gyermekek kulcskompetenciáit, ismerkednek a környezet- és természetvédelem szabályaival. Az olykor 1 tanítási hetet is meghaladó táborokból a gyermekek teljesen átszellemülve környezettudatos magatartással térnek haza. Fő célunk ennek megtartása, továbbfejlesztése.

-

Ökoparlamenti ülések Minden hónap első hétfőjén gyűlünk össze az ökoparlamenti képviselőkkel. Ők azok a diákok, akiket osztálytársaik delegáltak e körbe, akik elkötelezettséget éreznek a közvetlen és közvetett környezet megóvása és fejlesztése iránt. Fontos elvárásunk feléjük, hogy tájékoztassák az ülésen elhangzottakról az osztálytársaikat. Segítsenek megszervezni és lebonyolítani a különböző Öko-programokat.

-

Iskolai környezet szépítése -

Az iskola folyosójának belső dekorálása elsősorban természetes felhasználásával, az iskola udvarán meglévő zöld növények ápolása, virágládák egynyári növényekkel történő beültetése, gondozása, osztályok közötti teremszépségverseny,

anyagok

108


-

tisztasági ügyelet szervezése.

Hulladékkezelés: -

a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása, igény kialakítása a környezetre veszélyes anyagok kijelölt helyen való elhelyezésére, a lakosság bevonása a hasznosítható papír és fém hulladék begyűjtésébe, PET-palack gyűjtő akciók szervezése hulladékkezeléssel kapcsolatos figyelemfelhívó plakátok készítése.

- Túrák a természetben: A székhelyen természetjáró szakkör működik, mely a környékbeli tanösvényeket, természeti értékeket ismerteti meg a tanulókkal. Pályázati lehetőség esetén távolabbi kirándulások is szervezésre kerülnek, ezek részletes programja az éves tervben szerepel. Érintett tanulók elsősorban alsós diákok jelentkezés alapján. Kísérő nevelők a szakkör vezetői, ill. segítségképpen esetenként 2-3 fő. Feltétel még kerékpár megléte, mert jórészt ezzel történik a közlekedés, ill. busz szervezése, ha adódik rá lehetőség. Partner lehet még a fenntartó, más civil szervezetek. A tagintézményben is folyik túrázás a természetben, itt egyes jeles alkalmakhoz kapcsolódva, pl. Föld napja, az éves tervezésnek megfelelően. - Városi környezeti neveléssel kapcsolatos rendezvényekhez csatlakozás: A város nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, ezzel kapcsolatosan számos rendezvény, kiállítás, verseny zajlik. Jó kapcsolatot ápolunk más iskolákkal, elsősorban a Szent István Ált. Isk. és Halmai Zoltán Sportiskolával. Itt működik a Zöld Kapocs Környezetvédelmi Munkaközösség is. A Bodnár Bertalan Oktatóközpont Mártélyon szintén sok rendezvénnyel kapcsolódik a környezetvédelemhez. Érintett tanulók köre, elbírálás alapján történik. Felkészítő tanárokat és kísérőket szintén a program meghirdetése után szervezi a felsős munkaközösség. Erőforrás még a rendezvényszervezők, versenyt meghirdető iskola. Módszerek: - levelező verseny, - pályázat (foto és rajz), - előadások, filmvetítés, - túrák szervezése. - Zöld könyvtár létesítése: Az iskolai könyvtárban külön polcot kell kijelölni a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, cd-knek, videofilmeknek, vagy időszakos kiállítás rendezése figyelemfelhívó jelleggel.

109


Érintettek a könyvtárosok, ill. segítségül rajz szakos kollégák, környezetkultúra munkacsoport tagjai (az anyaintézményben.) Sikerkritériumok - Tanítványainkban kialakul a környezettudatos magatartás - Hosszú távon fenntartjuk az ökoiskola programot - Tudatos környezeti nevelő programunkkal nem csak az iskolába járókra, de közvetlen környezetükre is hatást gyakorlunk 2.18. Partneri kapcsolatok Intézményünk szellemiségét meghatározza a partneri kapcsolatok ápolása, az együttműködések minél szélesebb körű kiépítése. Ennek keretében nem csak a szülői házzal és a gyermekekkel igyekszünk a partnerségre, de szoros kapcsolatot ápolunk a szakmai munkánkat támogató szervezetekkel, a szociális fejlesztést segítő szervezetekkel, az oktatás különböző szereplőivel. Kapcsolataink kialakítása szoros összefüggésben van az esélyegyenlőség elvének érvényesítésével. Együttműködés a fenntartóval A HTKT Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában áll. Gazdasági és szakmai feladatainak koordinálása szoros kapcsolatban van Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város önkormányzatával. A kistérség és a város közös alapelvek mentén működteti közoktatási rendszerét, így intézményünk részese a város közoktatási politikájának. A működtetés mellett kiemelt közös feladatunk a közoktatási fejlesztési terv valamint az esélyegyenlőségi program megvalósítása. Az együttműködés során kapcsolatban állunk a Kistérségi Csoporttal valamint a helyi önkormányzat apparátusával, kiemelten: - Jogi Iroda – oktatási csoport - Közgazdasági Iroda - Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda - Lakosságszolgálati Iroda - Gyámhivatal Kapcsolattartás formái: - Napi kapcsolattartás: e-mail, telefon, személyes találkozók, igazgatói értekezletek - Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának ülései - Hódmezővásárhely MJV közgyűlése Óvoda – család kapcsolata Kiemelt helyen szerepel óvodánkban a családdal való szoros kapcsolattartás. Az óvodába lépéstől kezdve a családdal együtt vállaljuk azt a felelősséget, hogy a gyermekek személyiségalakulása megfeleljen képességeiknek. Az óvodai nevelés alkalmazása során a szülők biztosítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy a nevelés középpontjában a gyermekük áll, komplex képességei fejlődnek. A szülő megtapasztalja, hogy gyermeke olyan tudástartalmakat kap az óvodában, amelyek megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges kultúrtechnikákat. Gyermekének olyan értékeket (hagyományőrzés, hagyományápolás, a magyar anyanyelv, népdal, mese és mondavilág, egymás iránti tisztelet, szeretet, megbecsülés, elfogadás, a közösségben való együttélés) közvetít, amelyek örök érvényűek.

110


Az együttnevelés segíti az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséggondozást és az esélyegyenlőség megteremtését egyaránt. Az óvodai beiratkozást megelőzi a „nyitott kapuk” program, mely arra hivatott, hogy az óvodaválasztás előtt a szülők és gyerekek tájékozódhassanak az óvodánkban folyó munkáról, betekintést nyerjenek az óvoda mindennapjaiba. A felvételt nyert gyermekek szüleit az intézményvezető szülői értekezleten tájékoztatja óvodánk működési rendjéről, valamint hasznos információkat ad a gyermekek óvodai életének szokásairól, hagyományairól, nevelési elveiről. Óvodába lépés előtt az óvodapedagógusok meglátogatják a gyermekeket a szülői házban, ahol megismerkednek egymással, a család klímájával, a gyermekek családban elfoglalt helyével. Jó kapcsolatot alakítanak ki a szülőkkel, amely kölcsönös bizalmon alapul. A gyermek óvodai élete során kicserélik tapasztalataikat a neveléssel kapcsolatban. A közös programok, családi sportnap, gyermeknap, ünnepek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepek kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségeiben, mint belső tartalmukban. Fontosnak tartjuk, hogy minden évben a csoportok nyílt napot, napokat tartsanak, így biztosítjuk a szülőknek a napi életbe való betekintést. A szülők személyes élményei alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kaphatnak a gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről valamint érzékelheti, hogy gyermeke nevelésében a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. A családi házzal történő kapcsolattartási formáit igyekszünk körültekintően megszervezni, mely az információk áramoltatását, szemléletformálást, tartalmi munkánk szakszerű megismertetését, a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni. Kapcsolattartás formái: - Óvodába kerülés előtt, családlátogatás - Befogadás, elfogadás (anyás beszoktatás) - Napi kapcsolattartás (a gyermek érkezésekor és hazabocsátáskor) - Szülői értekezletek (szülők, szülői szervezet) igény szerint fogadóóra. - Nyílt napok, munkadélutánok. - Szülőkkel együtt szervezett ünnepek, rendezvények A szülő biztosítva érezheti, hogy gyermeke nevelő, fejlesztő intézménybe jár, ahol a szabad játék a nevelés fő eszköze. Óvoda – bölcsőde kapcsolata A gyermekek harmonikus és zökkenőmentes óvodába kerülése érdekében jó kapcsolatot tartunk fenn városunk bölcsődéivel. Intézményünk védőnőjétől és a bölcsődei gondozónőktől igyekszünk tájékozódni az óvodánk iránt érdeklődő szülőkről, gyermekekről. A leendő óvodásainkat meglátogatjuk családjukban, bölcsődei csoportjukban. Részt veszünk a bölcsődei szülői értekezleteken. Megerősítjük, és szilárd alapokra helyezzük a két intézmény közötti szakmai kapcsolatot. Kiemelt figyelemmel kísérjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beóvodázását. Kapcsolattartás formái: - tájékozódó megbeszélések, szülői értekezletek, információ és tapasztalatcsere

111


Együttműködés a tanulókkal és a szülőkkel A tanulókat az iskolai életről, ill. az aktuális feladatokról folyamatosan tájékoztatják az alábbi személyek: -

iskolaigazgató igazgatóhelyettes tagintézmény-vezető óvodai intézményegység-vezető csoportvezetők DÖK vezetője osztályfőnökök szaktanárok napközis/tanulószobát vezető pedagógus szakkörvezető

A tájékoztatás formái - ellenőrző könyv - tájékoztató füzet - osztályfőnöki órák - családlátogatás - információs levelek (rendezvényekről, összejövetelekről) - szülői értekezletek - fogadóórák - SZMK- megbeszélések - Iskolaszék értekezletei - nyílt tanítási napok / órák - DÖK – faliújság (eredményeink-akikre büszkék vagyunk, programjaink) - iskolagyűlés - az iskola web lapja A tájékoztatás köre - az iskola cél- és feladatrendszeréről (éves munkatervekről) - a helyi tantervi (és minimum-) követelményekről - törvényi változásokról - a tanulók tanulmányi- magatartási helyzetének értékelése - a házirendről - taneszközökről (tankönyvekről, a könyvtári kölcsönzés lehetőségeiről, a támogatás mértékéről) - tankönyvellátás rendjéről Sikerkritérium -

a fentiekben vázolt programok magas látogatottsági indexe javulás mértékének nyomon követése egy-egy szaktárgy tekintetében (érdemjegyekben, ill. a szöveges értékelésben) neveltségi szint egyénre szabott mértékének növekedése magatartás- szorgalom jegyekben van-e javulás (osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős)

112


a nevelést segítő, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, szülőknek szervezett programokon történő aktív, munkatervben meghatározott mértékű részvétel a problémafelvetésekre adott kielégítő válasz, ami remélhetően segíti a szülőt estleges problémái megoldásában

-

Együttműködés a szülői házzal Felelős: ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök, szaktanárok Cél: a szülőkkel való kapcsolattartásban az együttműködés változatos formáinak kialakítására törekvés. Feladat: együttműködni a szülőkkel úgy, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Kapcsolattartás formái

Szülői értekezlet Fogadóóra Családlátogatások Háromhavonta esetmegbeszélés Véleménykérés – Írásbeli tájékoztatás Iskolai rendezvényeken részvétel Mentori rendszer

Sikerkritérium A szülői szerep erősödik A szülő bejön az iskolába a szülői értekezleten kívül is Együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Cél A problémák mielőbbi megismerése és hatékony kezelése. Feladat

Tanácsadás Családi helyzet megismerése A veszélyeztető helyzet hátterének feltárása A hátrányos helyzetűek és a veszélyeztetettek számának csökkentése Együttműködés a gyermekjóléti rendszerrel Segítségnyújtás

Kapcsolattartás formái

Esetmegbeszélések Szaktanácsadás Felvilágosító foglalkozások

113


Együttműködési megállapodást kötünk a Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatot minden tanév elején. A családgondozók felkeresik a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőseivel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait, a várható eredményeket tudatosítják. A tanuló és a család segítésére, egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.)

Sikerkritérium Az esetmegbeszélések eredményeképpen a családi problémákból adódó lemorzsolódás csökken, megszűnik. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal A helyi Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok) – az iskola tanítói, fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az iskola területén az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak:

pszichológiai ellátás családterápia logopédiai ellátás

Az iskola fejlesztőpedagógusa – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát. Cél A problémák felismerése és szakember igénybevétele a megoldásukhoz. Feladat Szakmai-módszertani megbeszélés az érintett pedagógusokkal Szakvéleményhez javaslattétel készítése A tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézségek megelőzése vizsgálatok lebonyolítása Szakmai segítségnyújtás

érdekében


Szakmai-módszertani megbeszélések Felvilágosítás

Sikerkritérium

Megkezdődik a tanulási-, beilleszkedési- és magatartási zavarok korrekciója Könnyebb, gördülékenyebb beilleszkedés a közösségbe Speciális módszerek széleskörű alkalmazása A szakmai kommunikáció fejlődése 114


A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévente a felmerült igényekkel egyeztetésre kerül. Amennyiben az ellátás az iskola területén pénzügyi vagy egyéb okból nem kivitelezhető, úgy az ellátást a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szolgáltatási körében igényli az iskola.

Együttműködés a középfokú oktatási intézményekkel Cél A továbbtanulási arány 100%-os legyen és a legtöbb tanuló érettségit adó középiskolát válasszon. Feladat

A 8. osztályos tanulókat és szüleiket megismertetni a továbbtanulás lehetőségeivel, segíteni a tanulóra szabott pályaválasztást. A 8. osztályosok látogatásának megszervezése a középfokú oktatási intézményekbe. Az intézmények képviselőivel folyamatos kommunikáció a továbbtanulás sikere érdekében. Az Útravaló ösztöndíjprogram és a mentori rendszer segítségével felkészítés az érettségit adó középiskolára A kettős mentorálás rendszerének fenntartartása


pályaválasztási börze pályaválasztási szülői értekezlet nyílt nap utánkövetés – középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként kettős mentorálás

Sikerkritérium A tanulók 100 %-a továbbtanul. Együttműködés a Cigány- és Kisebbségi Önkormányzattal (együttműködési megállapodás rögzíti) Célok

kommunikáció fejlesztése kapcsolatteremtés számának növelése

Feladatok az együttműködési területek megfogalmazása folyamatos kapcsolattartás a multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Kapcsolattartás formái

Cigány- magyar „ Ki mit tud?”-on való részvétel. A kisebbségi önkormányzat által szervezett fórumokon való részvétel 115


Kölcsönös tájékoztatás pályázati lehetőségekről Bekapcsolódás a Tanoda programjaiba Együttműködés pályázatírás és annak végrehajtása területén Problémás esetekben a kisebbségi önkormányzat, az iskola pedagógusai, ifjúságvédelmi felelőse és a családsegítő szolgálat szakembere közös esetmegbeszélést tart, esetleg családlátogatást szervez (szükség szerint).

Sikerkritérium

A tehetséges, szorgalmas tanulók felkarolása Az előítéletek csökkentése, kiküszöbölése Az integráció sikeressége érdekében szorosabb kapcsolat alakul ki a kisebbségi önkormányzat és az iskola vezetése, pedagógusai és a szülői közösség között.

Együttműködés a civil szervezetekkel Célok - Közösségi érzés fejlesztése - Esélyegyenlőség érvényesítése - Közös szakmai érdekek érvényesítése Feladatok - Közös rendezvények szervezése - Szakmai programok működtetése Az együttműködő civil szervezetek köre nyitott. Jelenleg együttműködést alakítottunk ki - Helyi olvasókörökkel - Klauzál Gábor Általános Iskoláért Alapítvánnyal - DARTKE Egyesülettel Kapcsolattartás formái kulturális és sport rendezvények a sport-, a szabadidős-, az életvitel-, életmód tevékenységekkel összefüggő tevékenységeit, rendezvényeit. Sikerkritérium Esélyegyenlőség megteremtése Az egészséges életmód kialakítása Közösségi érzés megerősödése

116


2.19. Multikultúra A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket, plurális értékeket. Gyűjtőfogalom, amely sokféle, egymástól is igen különböző programot, koncepciót, elképzelést foglal magában, így például a multikulturális kommunikációt, interetnikus konfliktusmegoldást, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertanát, a kisebbségi diákok részére azonos oktatási feltételek biztosítását, a demokratikus társadalmi részvétel tanítását, az igazságtalan emberi bánásmód elleni harcot stb. A multikulturális oktatás egyszerre elképzelés, reform-mozgalom és folyamat. A multikulturális oktatással egyenlő lehetőségeket kell biztosítani minden tanulónak, köztük a faji, etnikai, és társadalmi csoportból származó tanulók számára is. A multikulturális oktatás mindenki számára próbál egyenlő esélyeket teremteni azáltal, hogy átváltoztatja a teljes iskolai környezetet úgy, hogy az tükrözze a társadalom és az iskolai osztály eltérő kultúráit és csoportjait. A multikulturális oktatás folyamat, mert a céljai olyan ideálok, amelyek elérésére állandóan törekednie kell. Feladatok - Több kultúrára épülő személyiségfejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg a kulturális hátteret. - Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása. - A kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolása. Kisebbséghez tartozó gyerekek önképének javítása. - Átfogó értékek felkarolása, fejlesztése, amelyek mind a többség számára fontosak és értékesek (pl. tolerancia, empátia, együttműködés élménye ) - Az akkulturáció, azaz a teljes kulturális beolvadás megakadályozása. - Különbségekhez, mássághoz való viszony javítása. Megvalósítás: Tantárgyakba integrálva (természetismeret, történelem, magyar, földrajz, ének-zene, hon-és népismeret, tánc-és dráma) Tanórán kívüli foglalkozások (drámaszakkör, énekkar, rajzszakkör) Módszerek - projekt módszer - élményközpontú tanulás - egyéb, a pedagógus által alkalmazott tevékenység Sikerkritérium - a produktumok bemutatása - produktumot megtekintők magas létszáma - értékelő beszélgetés, melynek résztvevői: a projektben érintett tanulók, pedagógusok - kérdőív kitöltése: a projektben érintett tanulók, a produktumokat megtekintő szülők - szülőkkel történő együttműködés: interjúk, kérdőívek - osztályközösség hangulata: interjúk, kérdőívek - harmonikus tanár-diák kapcsolat: interjúk, kérdőívek Befolyásoló tényezők - tanulók, külső személyi erőforrás projekthez való hozzáállása

117


2.20. F o g y a s z t ó i k u l t ú r a f e j l e s z t é s e Alapelvek A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kifejlesztése a tanulókban (NAT). A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott ismeretek a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív vagyis megelőző fogyasztóvédelem: amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Célok 1.

2. 3. 4. 5. 6.

A tanulókban a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kifejlesztése megkezdődjön. A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása. A természeti értékek védelme. A tanulókon keresztül hatni kell a család fogyasztói kultúrája. A fogyasztói társadalomban jellemző fogalmak jelentésének megismertetése a tanulókkal és az eligazodás elősegítése. A tájékozódás képességének, a döntési helyzet felismerésének, a döntésre való felkészülés képességének a kialakítása.

118


Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok: Tantárgy - technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései - matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások; termékeken és reklámokban olvasható adatok, grafikonok értelmezése - fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) - földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások - magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái - biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, egészséges táplálkozás - kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok - informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrásai - történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem - médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Cél

Évfolyam

1, 3, 4, 5, 6

5-8.

1, 4, 5, 6

5-8.

1, 4, 5, 6

6-8.

1, 4

7-8. 5-8.

1, 3, 4, 5, 6

7-8.

1, 3, 4, 5, 6

7-8.

1, 2, 4, 5, 6

7-8.

1, 2, 4

7-8.

1, 5, 6

5-8.

- osztályfőnöki: reklámok, EU szabályozások értelmezése, adatgyűjtés a lakókörnyezetből, nézőpont kialakítás és 1, 2, 3, 4, 5, 6 ütköztetés, szabálykövető magatartás mint alapfeltétel, stb.

1-8.

Tanórán kívüli tevékenységek:

-

vetélkedők, versenyek, rendezvények; iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása); hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel); az iskola fogyasztóvédelmi működésének megismertetése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac);

Módszertani elemek -

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól; riportkészítés az eladókkal; médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika; problémamegoldás gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel; viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzői piaci magatartás elsajátítása, fogyasztói kosár készítése): egyéni és csoportos döntéshozatal, helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása,

119


-

adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában.

Erőforrások - szaktárgyi oktatás többlet erőforrás igényt nem jelent; - tanórán kívüli foglalkozásokra az éves költségvetésben kell forrást biztosítani; - vetélkedőknél: felhasznált eszközök, felhasznált anyagok, jutalmazás; - külső helyszín látogatása: útiköltség; - hazai és nemzetközi együttműködés: kommunikációs költségek, útiköltség; Ellenőrzéshez, értékeléshez irodai költségek tervezése szükséges az éves költségvetésben. Sikerkritérium Ellenőrzés területei -

tanmenetek ellenőrzése (amennyiben készült egész tanévre előre); óralátogatásokon a megvalósulást; pedagógusok munkaterveinek, félévi és év végi beszámolóinak felhasználásával; tanulók körében történő tanévenkénti felméréssel.

Értékeléshez felhasznált viszonyítás -

célokhoz rendelt feladatok megvalósulásának mértéke korcsoportonként (kevés, elegendő, sok); feladatok a cél megvalósulására milyen mértékben hatottak? (kevésbé, közepesen, erőteljesen); hány tanórai, tanórán kívüli órát fordítottunk az adott célra? Tanulóink célokhoz viszonyított helyzete (felmérésekből következő számszerűsített értékelés); Előző felmérésekből következő fejlesztendő területek beépültek-e a feladatokba? (pedagógusok munkatervei, beszámolói és az óralátogatások tapasztalatai alapján); Az előző felmérés fejlesztendő területei javultak-e? (felmérésből levonható számszerűsíthető értékek);

Befolyásoló tényezők -

-

Foglalkozások hatását tompíthatja az otthoni és más közösségi negatív hatások. Éves költségvetés tervezésének korlátai főként a tanórán kívüli tevékenységek tervezését hiúsítják meg. Céloknak történő megfelelést bizonyos alapkészségek kialakítását követően lehet elkezdeni, melyek egészen fiatal korban alakulnak ki. Ezért alsó tagozatban ezek fejlesztése kiemelt cél. A tanulóknak más-más fogyasztó körből kerülnek ki, így a példákon keresztül történő ráhatás sikeressége változó.

120


2.21. A szülők által igényelt, nem kötelező szolgáltatások az óvodában Az óvodánk a szülők igényei alapján, megfelelő szakmai feltételrendszer és pedagógiai kontroll mellett a következő, alapellátáson túli szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja. - hit- és vallás-oktatás - nagycsoportosoknak úszásoktatás - gyermektánc - gyermektorna - népi mesterségek - bábjáték - idegen nyelvhez szoktatás Az alapellátáson túli szolgáltatásokat úgy kell tervezni, hogy az ne akadályozza az óvodában folyó nevelőmunkát. Az óvoda dokumentációs rendszere Csoportnapló - Gyermekek névsora, óvodai jele. - Gyermekek életkor szerinti felosztása. - A gyermekek születésnapja. - Hetirend - A szervezett tanulás formái. - Napirend, (szeptember 01.-május 31.-ig, június 01.- augusztus 31.-ig). - Nevelési terv Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi életre való felkészítés. (szept. 01-dec.31-ig, jan. 01 - máj. 31-ig, máj. 31-aug. 31-ig) - Szervezési feladatok (szept. 01-dec.31-ig, jan. 01 - máj. 31-ig, máj. 31-aug. 31-ig) - Elemzés, értékelés Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi nevelés, szocializáció, közösségi életre való felkészítés. (szept. 01-dec.31-ig, jan. 01 - máj. 31-ig, máj. 31-aug. 31-ig) - Heti ütemterv (tevékenységek, téma, feladat megjelöléssel) - Megjegyzés, megfigyelések, tapasztalatok (hetente) - Éves értékelés - A csoporttal kapcsolatos egyéb feljegyzések - Az óvodavezető látogatásai - Éves terv - Családlátogatások Felvételi és mulasztási napló - gyermekek pontos adatai - hiányzások - vezetése napi rendszerességgel - óvodai nyilvántartó lap, - vezetése havonta Anamnézis adatlap

121


Beilleszkedési adatlap Bemeneti állapotfelmérés adatlap Személyiség adatlap

122


2.22. A P e d a g ó g i a i P r o g r a m v é g r e h a j t á s á h o z s z ü k s é g e s , n e v e l ő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke az általános iskolában és óvodában Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek (digitális is), munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Képek, betűkártyák, szótagkártyák Hívóképek Kis és nagybetűs nyomtatott ABC - falikép Írott kis és nagy ABC Gyermeklexikon Szólások, közmondások könyve Az ige – falikép A melléknév – falikép A számnév - falikép Helyesírási szabályzat és szótár Szinonima szótár Magyar Értelmező kéziszótár IKT eszközök Számítógépes oktató játékok Magnó, audio CD-k DVD-n mesefilmek, ifjúsági regények Bábok dramatikus játékokhoz Paraván bábokhoz Szőnyeg, párnák

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Számkártyák (1-1000-ig) Táblai körző, vonalzók, szögmérő Terület, űrtartalom, hosszúság, idő mértékegységeinek szemléltetésére szolgáló eszközök. Pl: demonstrációs óra, liter, centiliter, milliliter stb. Kétkaros mérleg és súlysorozat Terület fogalmának kialakítására szolgáló eszközök pl: pentomino, parkettázást modellező készletek Elemi számolási készséget fejlesztő eszközök: Számfogalom kialakítására szolgáló eszközök. Műveletek természetes számokkal: számkártyák, korongok.

123


Műveletek egész számokkal: pl: adósság és vagyon cédula, számolóléc, játékpénzek, korongok, hőmérő-modell, számkártyák Műveletek törtekkel: pl: Színes rúd készlet, körcikk-modell törtekkel, dominó, dobókocka, számkártyák -

IKT eszközök Oktató programok, digitális tananyagok Készségfejlesztő játékok

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő Borszeszégő Domborított földgömb Dunántúli középhegység Dunántúli dombvidék Alpokalján Homokasztal Ásványok Magyar nemzet jelképei Nagyító Fali tabló: Életközösségek (12 db) Európa domborzati térkép IKT eszközök Számítógépes oktató programok Digitális tananyagok Állathangok CD, magnó

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: - Magyar értelmező szótár - Szinonima szótár - Helyesírási tanácsadó szótár - Életrajzi lexikon - Helyesírási szabályzat és szótár - Magyar mondák

124


- Filmek, CD-n, DVD-n: - Magyar Népmesék - János Vitéz - A Pál utcai fiúk - Rab ember fiai - Ludas Matyi (rajzfilm) - Egri Csillagok (film) - Liliomfi (film) - Egy magyar nábob (film) - Kárpáti Zoltán (film) - A kőszívű ember fiai (film) - Szent Péter esernyője - Légy jó mindhalálig (film) -

Harry Potter és a Titkok kamrája Robinson Crusoe A tanú Sorstalanság Ryan közlegény élete Kérdezd meg Alízt!

Könyv:                         

Népmesegyűjtemények Magyar szólások és közmondások Drámajátékok A Pál utcai fiúk Egri csillagok Szent Péter esernyője Légy jó mindhalálig Harry Potter és a Titkok kamrája Robinson Crusoe Ifjúsági szépirodalom Magyar irodalmi lexikon A-Z A magyar irodalom képeskönyve Idegen szavak és kifejezések szótára Idegen nevek kiejtési szótára Magyar Nagylexikon 1-18. kötet Új magyar tájszótár A-D Nyelvművelő kézikönyv A-K Világirodalmi kisenciklopédia l. és 2. kötet Magyar néprajzi lexikon l-5. kötet A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve Szerb Antal: A világirodalom története Ki kicsoda a magyar irodalomban? Crystal: A nyelv enciklopédiája Magyar értelmező kéziszótár A magyar nyelv könyve

125


                      

Nyugat I. és II. kötet A magyar nyelv történeti nyelvtana I. és II. kötet Magyar szófejtő szótár A magyar helyesírás szabályai A magyar irodalom arcképcsarnoka I. és II. kötet Magyar helyesírási tanácsadó szótár Irodalmi fogalomtár A-Z Irodalomtanítás I. és II. kötet Magyar irodalmi helynevek A-Z A magyar irodalom története l-6. kötet Világirodalmi lexikon l-l0. kötet Biblia Bibliai kislexikon Új magyar irodalmi lexikon l., 2., 3. kötet A magyar irodalom története 1945-1975. I. II/l. II/2. IV. IKT eszközök Interaktív tananyagok, digitális tankönyvek Oktatóprogramok Elektronikus könyvtár Szerepkártyák Hangulatértékelő lapok Értékelő korongok Szituációs kártyák

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Falitérkép: -

Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig Magyarország l526-l606 Európa a XIV-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században Európa a XVII. század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén Az 1848/49-es szabadságharc Emberiség az őskorban Európa a XVI: század végén

126


- Európa a XVIII. század közepén - Európa a XII-XIII. században - Európa a IX-XI. században - Magyarország honvédő harcai - Európa a XIX. század végén - Európa 1815-1849 - Európa az I. világháború idején - A gyarmati rendszer 1830-1914 - Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben - Európa a II. világháború idején - Hazánk felszabadulása - Magyarország a X-XI. században - Európa a XII-XIII. században - Tatárjárás és országépítés Magyarországon - Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában - A kereszténység születése és elterjedése - A trianoni béke következményei - Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig - Forradalom és szabadságharc 1848-1849 - A II. világháború DUO térkép (160 x 120) Oktató filmek -

Az ókori Egyiptom A piramisok A kínai Nagy Fa Az ókori Hellász Görögország Róma és Pompei Róma építészete A Colosseum, Róma Honfoglalás, államalapítás Írásvetítő transzparens. Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához. IKT eszközök Digitális tananyagok, oktató programok, digitális térképek

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint -

Hordozható nyelvi labor. London térkép. Tankönyvekhez kapcsolódó hanganyagok Anglia térkép, nyelvtani táblázatokkal. Szótárak: angol-magyar, magyar-angol, szinonima

127


-

Magnetofon. Kép és szókártyák Szituációs kártyák Játékok: angol nyelvű kirakók, memória játékok stb. IKT eszközök Oktató programok, digitális tananyagok

A francia nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

La petite grenouille 1. (tankönyv munkafüzet) Le P’tit Manuel 1. (munkatankönyv) France Euro-Express 1. (tankönyv és munkafüzet, hangkazetta) Szótárak (magyar- francia, francia- magyar) Franciaország, Párizs térkép Hordozható nyelvi laboratórium Hanganyagok, CD-s magnetofon Tematikus kártyák Franciaország természeti értékeit bemutató filmek Franciaország nevezetességeit bemutató filmek Mesekönyvek Francia nyelvű ifjúsági regények IKT eszközök, oktatóprogramok Digitális térképek

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Táblai körző, vonalzók, szögmérő Terület, térfogat, űrtartalom, hosszúság, idő mértékegységeinek szemléltetésére szolgáló eszközök. Pl: Dienes-készlet Kétkaros mérleg és súlysorozat Terület fogalmának kialakítására szolgáló eszközök pl: pentomino Lénárt-gömb Felszín, térfogat fogalmának kialakítására szolgáló eszközök: testek, testhálók, síkmértani és térmodellező készletek. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk modellezésére szolgáló eszközök Elemi számolási készséget fejlesztő eszközök: Műveletek egész számokkal: pl: adósság és vagyon cédula, számolóléc, játékpénzek, korongok, hőmérő-modell, számkártyák Műveletek törtekkel: pl: Színes rúd készlet, körcikk-modell törtekkel, dominó, dobókocka, számkártyák

128


-

Függvények oktatásához szükséges eszközök pl. lyukas tábla IKT eszközök Oktató programok, digitális tananyagok Számológép Készségfejlesztő játékok

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. -

Szerver Router Multimédiás számítógépek, monitorral Minden tanteremben legalább egy db internet végpont IKT eszközök, interaktív tábla, projektor Pen-drive-k

Fali tablók: -

A számítógép belső felépítése IBM-02 Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet

Alapvető programok: -

Windows 98 vagy 2000 Office 97 vagy 2000 Office 2003 Windows XP Comenius Logo WinZip, Total Commander Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez Vírusírtó

A természetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat Magyarország térképe (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Faliképek-életközösségek, (víz, vízpart, rétek, legelők, mezők, szántóföldek) 129


-

Képcsomagok (applikáció) a tanult állatok és növényekről Cserebogár fejlődése Tülök, agancs fogtípusok Csontvázak, preparátumok a tanult állatokról IKT eszközök Oktató programok, digitális tananyagok Digitális térképek

A földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Hőmérő Iránytű Térképjelek Magyarország térképe (falitérkép) A Föld éghajlata (falitérkép) A Föld természetes növényzete (falitérkép) A Föld domborzata (falitérkép) Földgömb A Föld felszíne (dombortérkép) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizei (falitérkép) Európa domborzata és vizei (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak-Európa (falitérkép) Kelet-Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép Európa (falitérkép) A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép) Naprendszerünk Csillagászati földgömb kivilágítható 30 cm FÁK országai (160x120) Közép-Európa domborzata (100x140 cm) Nyugat-Európa domborzata (100x140 cm) IKT eszközök Oktató programok, digitális tananyagok Digitális térképek

130


A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es SI mértéktáblázat (falitérkép) Mágneses készlet (komplett) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz) Mikola cső Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erőmérő Kétkarú emelő Karos mérleg, súlysorozattal Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet Kétütemű motorminta Négyütemű motorminta Áram átalakító Csengő redutkor Dugaszos ellenállásszekrény Generátor minta Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Mérőműszer (Voltax) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára Rugós erőmérő 5 N Demonstrációs hőmérő 50 cm IKT eszközök Oktatóprogramok, digitális tananyagok

A biológia és egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Kézi nagyító Metszettároló Mikroszkóp Sertés koponya

131


-

Juh koponya Madár csontváz Emlős csontváz Fogtípusok Lábtípusok Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Szarvas vagy őzagancs Ürge (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Termések, terméstípusok Az emberi bőr (bőrmetszet) Emberi csontváz Csöves csont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Légzés (oktatótábla) Szív-modell Vese (metszet) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell) Életközösségek I. Életközösségek II. A termés részei és típusai Emberi torzó Emberi test I. fóliasorozat (17 db) Emberi test II. fóliasorozat (17 db) Érzékszervek fóliasorozat (5 db) Szemmodell 6 részes IKT eszközök Digitális tananyagok, oktatóprogramok

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv jegyzékben szereplő tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök:  Tanári és tanulói kísérletek elvégzéshez szükséges taneszközök: kémcső, főzőpohár, borszeszégő, kémcsőfogó, óraüveg, vasháromláb, kettős dió lombikfogó, porcelánbetétes drótháló, üvegtölcsér, szűrőkarika, lombikok, különböző átmérőjű gumicsövek, parafa dugók, dörzsmozsár, üvegcsövek, Bunsen állvány stb.  Táramérleg  Tanári bemutató kísérletekhez szükséges készülékek: Vízbontó készülék, gázfejlesztő készülékek, desztilláló berendezés

132


          

Modellek: Kalotta molekulamodell, pálcika modell, rácsmodellek Ásvány és kőzetgyűjtemény Vegyszerek szakszerű tárolására alkalmas eszközök: porüvegek, folyadéküvegek Veszélyes anyagok tárolására hordó Oktató táblák: Periódusos rendszer Vegyjel és képlet kártyák Bevezetés a kémiába, szervetlen kémia 57 fólia Tanmenet szerinti kísérletek elvégzéséhez szükséges vegyszerek IKT eszközök Oktató programok Digitális tananyagok

l-8. évfolyamig a készségtárgyak tanítását segítő felszerelések és taneszközök Ének-zene: Tankönyv jegyzékben szereplő kompetencia alapú tankönyvek, munkafüzetek, egyéb kiadványok a pedagógus tanmenetében rögzítettek szerint. Egyéb taneszközök: -

Pianínó Szintetizátor A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag CD-n Ritmus eszközök (triangulum, xilofon, kisdob stb.) kották CD lejátszó, lemezjátszó, hangfal Digitális tananyag, oktatóprogramok

Videofilmek: -

Tánctípusok Jeles napok népszokásai

Rajz és média tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Egyéb eszközök: -

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző, vonalzók, szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek (fa) Dia pozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról Gipszformázó kés Festőhenger Mintázó kések IKT eszközök, oktatóprogramok

133


-

CD, DVD olvasó filmek Videómagnó

A technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Fareszelő lapos 25 x 200 Vasreszelő lapos 25 x 200 Laposfogó Kalapács l5-20 dekás Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Kézi fúró (amerikáner) Lemezvágó olló Faliképek a fa megmunkálásáról Elektromos szerelőkészlet I-II. Asztali fúrógép (állványos) A gépek (fali tabló) Kerékpár KRESZ-táblák (oktató táblák) LEGO-DACTA építőkészlet Olló, kés, vonalzó Építőkocka fából Szövőkeret Csiszolópapír Sarokcsiszoló BMG 500 E (fúrógép) kézi fémfűrész kerékpáros ügyességi pályaelemek KRESZ oktató programok és tesztek Háztartási robotgép Mikrohullámú sütő IKT eszközök, oktatóprogramok

A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Tornaeszközök: ugródomb, gyűrű, tornaszekrény, dobbantó, tornazsámoly, gerenda, talajszőnyeg, mászókötél, bordásfal

-

Atlétikai eszközök: magasugrómérce fém, magasugróléc, maroklabda, súlygolyó 3-4 kg, kézi súlyzók, tüsilabda

-

Labdajátékokhoz szükséges felszerelések: Kosárlabda, kézilabda, futball-labda különböző méretben az életkorokhoz igazodóan, pingpongasztal és tartozékai, kosárlabdapalánk, kézilabda kapu, röplabda és röplabdaháló, gumilabda, tollaslabda és ütő, jelzőszalag

134


-

Gimnasztikához szükséges eszközök: ugrálókötél, gumikötél, hullahopp karika, babzsák Egyéb eszközök: tornapad, medicinlabda, mérőszalag, stopperóra, labdatartó háló, térháló, versenyekhez futócipők

Kompresszor a labdákhoz. Napközis és fejlesztő játékok: A szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges társasjátékok, stratégiai játékok és fejlesztő játékok a tanulók igényei szerinti összetételben pl: Mikádó, Twister, Activity, Monopoly, kártyajátékok, sakk, cso-cso asztal, dominó, játékgyűjtemény. Óvodai nevelés Intézmény: Székhely: Nádor u. 23.

Telephely: Tornyai János u. 15.

Telephely: Klauzál u. 33.

Eszközök, felszerelések: Udvari babaház Udvari homokozó Udvari játék: mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszköz. Felnőttszék Textiltároló szekrény Edény és evőeszköz – tároló szekrény Projektor, laptop, vetítővászon Munkajellegű tevékenységek eszközei Udvari babaház Udvari homokozó Udvari játék: mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszköz. Textiltároló szekrény Vetítővászon Munkajellegű tevékenységek eszközei Udvari babaház Udvari homokozó Udvari játék: mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszköz. Felnőttszék Fiókos asztal Textiltároló szekrény

Hiányzó mennyiség: 2 db 2 db 3 db

9 db 4 db 4 db 1/1 db A gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben 2 db 1 db 1 db

4 db 1 db A gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben 2 db 1 db 3 db

6 db 2 x 4 fiókos 3 db

135


Edény és evőeszköz – tároló szekrény Vetítővászon Munkajellegű tevékenységek eszközei

Telephely: Erzsébet telephely

Udvari játék: mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszköz. Vetítővászon Munkajellegű tevékenységek eszközei

3 db 1 db A gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben 2 db

1 db A gyermekek 30%-nak megfelelő mennyiségben

136

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja 2011

Recommend Documents