Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Integrált Városfejlesztési Stratégia

2008. május

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: [email protected] www.hbheuroconsulting.hu

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés .............................................................................................................. 6

2.

Vezetői összefoglaló ................................................................................................ 8 2.1.

3.

A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás ......................................... 9

2.1.1.

Természeti és környezeti adottságok ......................................................... 10

2.1.2.

Városszerkezet ........................................................................................ 10

2.1.3.

Társadalom, humán szolgáltatások ............................................................ 11

2.1.4.

Kultúra, közművelődés ............................................................................. 14

2.1.5.

Közműellátottság ..................................................................................... 15

2.1.6.

Megközelíthetőség, közlekedés .................................................................. 16

2.1.7.

Gazdaság ............................................................................................... 17

2.1.8.

Turizmus ................................................................................................ 18

2.1.9.

Városrészek ............................................................................................ 19

2.2.

A város funkciói, szerepe a városhierarchiában ............................................... 21

2.3.

A város jövőképe ........................................................................................ 22

2.4.

Célok ........................................................................................................ 22

2.5.

Az IVS megvalósítását támogató eszközök ..................................................... 28

2.6.

A 2007 – 2013 között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei ......................... 29

Ágazati helyzetfeltárás .......................................................................................... 30 3.1.

Történet .................................................................................................... 30

3.2.

Épített és természeti környezet .................................................................... 33

3.2.1.

A város természeti környezete .................................................................. 35

3.2.2.

A város épített környezetének jellemzői ..................................................... 42

3.3.

Társadalom ................................................................................................ 56

3.3.1.

Népesség számának alakulása .................................................................. 56

3.3.2.

Népesség korösszetétele .......................................................................... 59

3.3.3.

Képzettség ............................................................................................. 60

3.3.4.

A lakosság etnikai összetétele ................................................................... 61

3.3.5.

Szociális helyzet ...................................................................................... 62

3.3.6.

Lakosság egészségi állapota ..................................................................... 67

3.4.

Gazdaság ................................................................................................... 70

3.4.1.

A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban .............. 72

3.4.2.

A gazdaság szerkezetének jellemzői .......................................................... 77

3.4.3.

A vállalati szektor területi jellemzői ............................................................ 86

3.5.

Turisztika ................................................................................................... 89

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia

3.5.1.

Vendégforgalom ...................................................................................... 90

3.5.2.

Idegenforgalmi kínálat ............................................................................. 91

3.5.3.

Lehetséges termék-csoportok / fejlesztési irányok ....................................... 97

3.5.4.

Turisztikai vonzerők a város szövetében ..................................................... 98

3.6.

Egészségügy, sport ..................................................................................... 99

3.6.1.

Alapellátás ............................................................................................. 100

3.6.2.

A fekvőbeteg-ellátás, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet ............................ 102

3.6.3.

Rehabilitáció, Kórház utáni funkciók .......................................................... 104

3.6.4.

Kiemelt fontosságú területek: prevenció .................................................... 105

3.6.5.

Az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése a város szövetében .............. 106

3.6.6.

Sport, mint az egészséges élet feltétele .................................................... 106

3.7.

Szociális ellátás ......................................................................................... 109

3.8.

Oktatás .................................................................................................... 117

3.8.1.

Az óvoda, illetve az alsó és középfokú oktatás ........................................... 119

3.8.2.

Az intézményi struktúra változása: ........................................................... 121

3.8.3.

Az oktatási intézményrendszer eredményessége ........................................ 124

3.8.4.

Fejlesztési igények ................................................................................. 126

3.8.5.

Felsőoktatás .......................................................................................... 128

3.9.

Közművelődés, kultúra ............................................................................... 131

3.9.1.

A város kulturális öröksége ...................................................................... 131

3.9.2.

Kulturális intézmények és létesítmények ................................................... 133

3.9.3. Az intézményrendszer problémái .................................................................. 141 3.10.

3.10.1.

Vizek, vízellátás .................................................................................. 144

3.10.2.

Hulladékgazdálkodás ........................................................................... 149

3.10.3.

Energiaellátás ..................................................................................... 150

3.10.4.

Hírközlés, elektronikus kommunikáció.................................................... 153

3.11.

4.

Közmű ...................................................................................................... 143

Közlekedés ............................................................................................... 156

3.11.1.

Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség.......................................... 156

3.11.2.

Városi közlekedés ............................................................................... 159

3.11.3.

Területi vonatkozások .......................................................................... 162

Városrészi helyzetfeltárás ..................................................................................... 165 4.1.

Belváros – Hódtó ....................................................................................... 166

4.2.

Tabán – Tarján .......................................................................................... 171

4.3.

Csúcs – Béketelep ...................................................................................... 175

4.4.

Susán....................................................................................................... 179

4.5.

Újváros .................................................................................................... 182 4


4.6.

Kertváros - Kishomok ................................................................................. 185

4.7.

Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág ...................................... 188

4.8.

Mártély üdülőterület ................................................................................... 190

5.

Funkciók, város elhelyezkedése a magyar városhierarchiában ................................... 192 5.1.

6.

A város pozíciója a városhierarchiában ......................................................... 192

Jövőkép .............................................................................................................. 197 6.1.

Pozitív jövőkép .......................................................................................... 197

6.2.

Negatív forgatókönyv ................................................................................. 202

7.

Célok ................................................................................................................. 204

8.

A stratégia koherenciája ....................................................................................... 218 8.1.

Illeszkedés ................................................................................................ 218

8.2.

A célrendszer koherenciája ......................................................................... 218

8.3.

Agglomerációs - térségi együttműködés ....................................................... 220

8.3.1.

Az együttműködés területei ..................................................................... 221

8.3.2.

Az együttműködés módszerei ................................................................... 222

8.3.3.

Az együttműködés továbbfejlesztésének területei ....................................... 223

8.4. 9.

Környezeti kompenzáció ............................................................................. 224

Akcióterületek kijelölése, a 2007-13-as városrehabilitációs fejlesztések bemutatása .... 226 9.1.

Belváros - a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program .................... 226

9.1.1.

A program elemei ................................................................................... 226

9.1.2.

A Program költségvetése ......................................................................... 228

9.1.3.

A Program forrásai.................................................................................. 229

9.1.4.

Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme ..................... 229

9.1.5.

Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. üteme .................... 230

9.2. 10.

Szabadság tér - Szociális Városrehabilitációs Program .................................... 231 Stratégia megvalósíthatósága, utánkövetése ....................................................... 233

10.1.

Ingatlangazdálkodási terv ........................................................................... 233

10.2.

Nem fejlesztési jellegű eszközök .................................................................. 234

10.3.

Partnerség ................................................................................................ 236

10.3.1.

Partnerség, mint az IVS egyik tematikus célkitűzése ................................ 236

10.3.2.

Partnerség az IVS készítése során ......................................................... 236

10.4.

Városfejlesztés szervezeti feltételrendszere ................................................... 238

10.4.1.

Általános szervezetfejlesztési szempontok .............................................. 238

10.4.2.

A városfejlesztő társaság ..................................................................... 240

10.5.

Településközi koordináció mechanizmusai ..................................................... 243

10.6.

Stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring ........................................ 243

5


1.

Bevezetés

2007 végén indult az az intenzív munka, melynek eredményeként elkészült a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülő Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). A Stratégia megfogalmazásának közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség: a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusban a megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába. Az

IVS

elkészítése

ugyanakkor

illeszkedik

a

város

fejlesztés-politikájába:

Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció 2007-2013. Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány előírja. Hódmezővásárhely IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek iránymutatásai alapján elkészült az IVS mellékletét képező Anti-szegregációs Program, mely szintén illeszkedik a város fejlesztési dokumentumainak sorába: a város vezetése kiemelt feladatának tekinti a városban meglévő szociális különbségek csökkentését, a szociális típusú problémák kezelését. Az IVS első fejezete, a Vezetői Összefoglaló a megszokott néhány oldal terjedelmű összegző fejezeteknél a téma összetettsége, illetve a pályázatokban elvárt mindenre kiterjedő információmennyiség nagysága miatt 25 oldal terjedelmű. A fejezetek sorrendje a Kézikönyvben foglaltakhoz képest annyiban módosult, hogy az IVS kiegészült a város jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos történeti fejezettel, illetve, hogy

a

helyzetelemzés

megelőzi

az

„A

város

szerepének

meghatározása

a

településhálózatban” című fejezetet, hiszen a városhierarchiában betöltött szerep, a városi funkciók meghatározása a helyzetelemzésből levont következtetések alapján lehetséges. Az Anti-szegregációs Program, mely az IVS bizonyos elemeinek részletes kifejtése, a könnyebb kezelhetőség érdekében mellékletbe került. 6


A város célja, hogy minél hatékonyabban használja fel a forrásokat és látványos, további fejlesztéseket indító eredményeket érjen el. Ennek érdekében szükséges a fejlesztések bizonyos fokú koncentrációja: a 2007-2013-as funkcióbővítő típusú városfejlesztési forrásokat a város teljes egészében egy akcióterületre (AT), a Belvárosra kívánja fordítani. Az IVS az elvárt

módszertani

követelményeknek

megfelelően

természetesen

kijelöli

a

fejlesztési

irányokat a város teljes területére, a többi városrészre vonatkoztatva is. A város társadalmi- gazdasági jellemzői alapján az IVS 7 városrészt határoz meg a főleg természetföldrajzi alapon meghatározott hagyományos városrészek helyett: 1.

Belváros - Hódtó

2.

Tarján-Tabán

3.

Csúcs-Béketelep

4.

Susán

5.

Újváros

6.

Kertváros

7.

Egyéb belterületek

A városi- városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy a városrészi adatok esetében csak a 2001-es népszámlálási adatokra lehetett támaszkodni. Városi szinten a KSH által adott 2006-ra vonatkozó adatok mellett, ahol lehetett a legfrissebb adatok kerültek rögzítésre. A városrészi tendenciák elemzésénél az IVS a KSH adatait csak akkor használja, ha 2001-hez képest komolyabb változás nem történt. Problémát okozott egyes esetekben az azonos évre vonatkozó adatbázisok eltérése is, például a KSH és az önkormányzati adatszolgáltatások, az egyes stratégiai tervek eltérő mutatói. Ilyen esetekben az IVS a saját, önkormányzati adatokat használja. Az IVS készítése az önkormányzat vezetői és munkatársai, valamint a szakértő csapat szoros együttműködésén alapult. A munkamódszer leglényegesebb elemét a Hivatal szakemberei

és

a

civil

társadalom

képviselőinek

közreműködésével

megtartott

műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a javaslatok alapvetően segítették a célok meghatározását. A vásárhelyiek felelős tenni-akarását jellemzi, hogy a fórumokon sokan vettek részt. Vásárhely jövőjét alapvetően meghatározó program előkészítésének egyik első lépése az IVS.

7


2.

Vezetői összefoglaló

Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan - erre építve - 2007 végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az

IVS-t

az

Önkormányzati

és

Területfejlesztési

Minisztérium

által

kidolgozott

„Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és

a

közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a 2007 – 2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely szakértőinek

fejlődése,

közreműködésével

fejlesztése

több

megalkotott

éve

az

adott

tervekbe

szakterület

foglalt,

városi

országos

összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program,

folytatódhat

egyebek

mellett

az

Egészséges

Vásárhely

Program,

az

oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént:

8

IVS


a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város – remélt – jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak – ellátórendszerek országos szinten is mintaértékű programszerű modernizálásnak folytatása, illetve a „Kultúra városa” funkció megerősítése - kijelölése, melyek megvalósítása feltétele a Dél-Alföldi régióban és a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégióban jelentős pozíciót betöltő, élhető és prosperáló város megteremtésének. Megtörtént a 7-8 éves távlatban elérendő tematikus célok, egyebek mellett a város kulturális értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehabilitációs cél kijelölése, valamint a fentiek teljesülését rövid távon támogató városrészi célok meghatározása; a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a 2007 – 2013 alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése:

elsősorban

a

Belvárosban

megvalósuló

Tornyai

János

Kulturális

Városrehabilitációs program kereteinek meghatározása.

2.1.

A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás

A város fejlesztési stratégiájának meghatározásához elengedhetetlen a „hova igyekszünk?” kérdés mellett a „hol tartunk most?” kérdésre felelni. Az IVS készítése lehetőséget teremtett a város helyzetének részletes vizsgálatára: a jelen helyzet értékelésére a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével; a fejlődési tendenciák kimutatására az 1998 / 2001 / 2005 – 2006-os mutatók összehasonlításával; a város helyének kijelölésére a régiós megyei jogú városokkal való összehasonlítás eszközével. A dokumentum első részében rögzített helyzetkép az adatok értékelése mellett a közelmúltban készült ágazati típusú stratégiák eredményeinek figyelembe vételével és a tervező munka során készült helyi interjúk, műhelybeszélgetések, konzultációk keretében elhangzott vagy írásban az Önkormányzathoz eljuttatott vélemények alapján kapta meg végleges formáját. 9


Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedése szempontjából pedig a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor – elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt – számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában. Fejlődésének stratégiai feltétele: Szeged – pólusváros sikeressége; a két város kapcsolatának szorosabbá válása.

Természeti és környezeti adottságok

2.1.1.

A város az ország napsütésben gazdag, csapadékban szegény területén fekszik, az ország legalacsonyabban fekvő városa, melynek fő természeti adottsága a szántóföldi művelésnek kedvező, jó minőségű talaj. Kiemelkedő természeti tőke a víz: a térség jelentős felszíni és felszín alatti artézi vízkészlettel rendelkezik. A víz ugyanakkor problémákat is okoz, csapadékos időben jelentős a térségben az ár- és belvízveszély, a vízhiányos, aszályos periódusok pedig a mezőgazdasági termelésben okoznak károkat. A térség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése.

Városszerkezet

2.1.2.

A város dél-alföldi város, melynek struktúráját a mai napig meghatározza a város mezővárosi múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban, a mai külterületen álltak a harmadik építési övezetet jelentő tanyák, melyek egy részén fejlődött tovább a mai tanyavilág, tanyaközpontok. A város épített örökségének jelentős része megsemmisült a város 20. századi történelme során. A megmaradt értékeket, a város épített környezetét és a városkaraktert vizsgáló

10


Műemlékvédelmi

Koncepció

2007-ben

készült,

listázta

az

érintett

épületeket,

tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a 10-11. században létrejött Csomorkány nevű település temploma; jellegzetes

vásárhelyi

műemlék

az

árvíz-védelmi

„kűfal”,

melynek

folyamatos

karbantartása szükséges; a műemléki épületek jelentős része a Belváros központi részében koncentrálódik, jórészt 18-19. századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány külterületi épület, tanya: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a Magtár, a Szélmalom, a Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújításra került a zsinagóga. A

szakértők

fő

megállapítása,

hogy

az

országos

védettségű

műemlékek

mellett

figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége: kiemelkedő

értéket

képviselnek

a

döntően

a

19-20.

század

fordulójáról

fennmaradt

téglaépületek és a száz évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanyák. A 21. századi építészet vásárhelyi ékköve a városképbe illeszkedő, ugyanakkor valóban modern Emlékpont. Az épített értékek megóvásához kapcsolódó kiemelt feladat a Tornyai János Múzeum és a ma már műemléki védettséget élvező, Janáky István által tervezett

Petőfi Sándor

Művelődési Ház megújítása.

2.1.3.

Társadalom, humán szolgáltatások

A város társadalmát közel 50 000 fős lakossága jelenti: e lakosság, mint az ország nagyvárosainak lakossága általában, elöregedő, az idősek a város terében koncentráltan élnek. A városlakók száma csökken, a prognózisok szerint az elkövetkező időszakokban jelentős további fogyatkozás várható. Probléma, hogy a város nehezen őrzi meg a fiataljait, jellemző, hogy a másutt diplomázó vásárhelyiek közül sokan nem térnek vissza a városba, nem jellemző a bevándorlás. A város a megtartóerejét növelő intézkedések keretében - sokat tesz a folyamat fékezéséért: létrehozta egyebek mellett a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása (a helyi „babakötvény” sikerét mutatja, hogy ma már 830 regisztrált kisgyermeknek utalja havonta a meghatározott összeget 11


az alapítvány). Szintén a fiatalok megtartását célozzák a kialakított minőségi bérlakások, az ingyen rendelkezésre bocsátott építési telkek (az elmúlt időszakban összesen 102 db), illetve a városban való letelepedést vállaló egyetemi hallgatók részére pénzügyi támogatást biztosító Bakay ösztöndíj. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3%-a külterületeken él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete. A város a foglalkoztatási gondok enyhítésére hozta létre a munkahelyteremtési alapját, melynek pénzügyi hozzájárulásával 2007 óta 560 új munkahelyet létesítettek a vásárhelyi vállalkozók. A város egyéb eszközökkel is küzd a szegénység és a szegregálódás ellen: a szociális ellátórendszerének fejlesztése során

kiemelt

szempontnak

tekinti

a

szolgáltatásokhoz

való

egyenlő

hozzáférés

feltételrendszerének megteremtését. A város humán szolgáltatásai jellemzően magas színvonalúak. Az önkormányzat sokat költ mind a szociális, mind az oktatási, mind az egészségügyi ellátó intézményrendszerének fejlesztésére. A szociális típusú problémák kezelésére a város pénzbeli támogatásokat nyújt, valamint alap- és szakosított feladatellátó intézményrendszert működtet. A szociális szempontból halmozott problémákat mutató területeket, a szegregátumokat, melyekben az alacsony státusú lakosság koncentrálódik, az antiszegregációs program keretében kívánja orvosolni. A város saját forrásainak terhére elindította a telep-felszámolási programját, jelenleg az Észak utcai

telep

felszámolásának

városrehabilitációs

program

előkészítése által

folyik.

nyújtott

A

város

lehetőséggel

élni

kíván

a

szociális

(a

2007

–

2013-as

városrehabilitációs program 2. üteme), a megvalósítandó beavatkozások tervezése elindult. Az önkormányzat tudatában van a problémáknak, folyamatosan figyeli a lakosság szociális helyzetének alakulását, számos, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó dokumentum javaslatainak megfelelően kezeli a területet. Az ellátórendszerre komoly feladatok hárulnak, az önkormányzat szociális típusú kiadásai évről évre növekszenek, jelentős terhet rónak a város költségvetésére.

Egyebek

mellett

ennek

ellensúlyozása

érdekében

az

ellátó

intézményrendszerben modell értékűen megvalósult a hatékonyság- és minőségjavító racionalizálás: a közel 350 fővel működő Kapcsolat Központ minőségi szolgáltatásokat nyújt a rászorulók számára. Sikeres pályázatoknak köszönhetően az intézményrendszer bizonyos elemei korszerűek (Csodaház, hajléktalanok számára kialakított nappali melegedő), más elemei jelentős megújításra várnak (Kovács-Küry Idősek Otthona).

12


A város teljes körű oktatási intézménystruktúrát működtet, melyet kiegészít az egyéb fenntartói

kör

által

működtetett

alsó-

és

középfokú

oktatási

intézmények

hálózata.

Vásárhelyen a lakosság számára biztosított minőségi oktatási ellátás befektetés a jövőbe. Az elv gyakorlat is: megfelelő szakmai előkészítést követően az esélyegyenlőség megteremtése, a korszerű tudásátadás, illetve a költséghatékonyság égisze alatt gyökeresen átalakult az önkormányzati fenntartású intézmények rendszere. Az

átalakítási

és

fejlesztési

programnak

köszönhetően

megvalósult

-

a

várható

demográfiai változások figyelembe vételével - az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere, jelenleg folyik a középfokú intézmények átalakítása. Felsőfokú oktatás is

van

a

városban:

Hódmezővásárhelyen

működik

a

Szegedi

Tudományegyetem

Mezőgazdasági Kara, melynek helyzete nem megnyugtató a város vezetői számára, az intézmény megtartása fontos feladat. A város - költségvetését jelentősen terhelve - kötelező feladatain túlmutató feladatokat is felvállal

(mindennapos

testnevelés,

tanszervásárlási

kedvezmények,

sportutalvány,

gyermekétkeztetés), sokat fordít a gyermekek egy harmadát jelentő hátrányos helyzetű, illetve

a

sajátos

folyamatosan

nevelési

igényű

érzékelhetővé

gyermekek

válnak:

helyzetének

2006-ban

javítására.

negyedik

Az

alkalommal

eredmények került

sor

kompetenciamérésre az iskolákban, s míg az általános- és középiskolák jelentős része 2003ban nem érte el az országos átlagot, 2006-ra az országos átlagon (nagyvárosok között is kiemelkedően) felül teljesítő intézmények kerültek túlsúlyba. A város folyamatos pályázással kívánja orvosolni a nagy költségű infrastrukturális típusú problémákat. A

vásárhelyi

lakosság

hazai

összehasonlításban

átlagos

–

tehát

uniós

összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegségek megelőzése, azaz a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás ösztönzése. A város számára ezért kiemelt fontosságú a város egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése. A fejlesztés a rendszerváltás óta nyomon kísérhető. Az utóbbi években a folyamatnak keretet adnak a város egészségügyi szakemberei által készített stratégiai anyagok, valamint az országos szinten is példaértékűen működő Egészséges Vásárhely Program (EVP). Az EVP célja a lakosság egészségi állapotának javítása / egészségmegőrzés a prevenció, szűrés, az egészséges életmódra ösztönzés, a kockázatok elkerülésének elősegítése eszközeivel: a koncepció szerint a feladat a „Kórház előtti funkciók” működési rendszerének felállítása és működtetése. Az átfogó program keretében megvalósult a több 13


mint 2000 fő közintézményben dolgozó szűrése, elindult a dohányzásellenes program, folyamatosak az egészségmegőrzést „tanító” események és a kapcsolódó szűrési kampányok. A 2007. évben megkezdődött országos egészségügyi reform jelentős mértékben érintette a város kórházát: a 430 ágyból mindösszesen 344 ágy maradt, s a korábbi 315 aktív ágyból a miniszteri döntésnek köszönhetően ma csupán 116 az aktív. Ez a régióban példátlan mértékű, 63 %-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. A kórház az átszervezéskor a létéért küzdött, ma azonban – sikeres helyi reformoknak köszönhetően – anyagi helyzete stabilizálódni látszik, pályázati források segítségével fejlesztésekre is sor kerülhetett. Az egészségügyi intézményrendszer leginkább hiányzó eleme a korszerű járóbeteg-ellátást biztosító szakorvosi rendelő.

2.1.4.

Kultúra, közművelődés A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai

Vásárhely

alkotó

művészeinek

alkotásaiban

megtestesülő művészi alkotóerő. Ma még a kultúra mecénása a város. Nem alakultak ki igazán a vállalati szponzoráció módjai – sem központilag ösztönző szabályozói -, kevés a tőke a művészet, a kultúra világában. A Város Önkormányzata ezért kiemelt feladatának tekinti a kultúra és a közművelődés támogatását: a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását, valamint a lakosság és kiemelten a gyermekek és az ifjúság kultúraszeretetének kialakítását, kultúrához férésének elősegítését. Jelenleg folyik a Mindennap kultúra! program koncepciójának kialakítása, melynek központi eleme az iskolás gyermekek, a

fiatal

felnőttek,

valamint

az

olvasókörök

közösségei

számára

a

minőségi

kultúra

fogyasztásához szükséges feltételek és programok megteremtése. A kulturális és közművelődési kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése lényeges, hiszen mind a helyi lakosság életminőségének javítása (a város, mint lakóhely vonzóvá tétele), mind pedig - a város identitását, arculatát meghatározó legfontosabb turisztikai vonzerőként a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése (a város, mint turisztikai célpont vonzóvá tétele) szempontjából fontos tényező. Ezen koncepció alapján a város az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a

14


tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében. A város a kulturális intézmények működésének hatékonyabbá tétele érdekében a hasonló tevékenységet ellátó intézményeket egy anyaintézményben, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban egyesítette. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett fokozatosan jelentkeznek a szakmai előnyök: az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is, megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A városban számos, minden évben megrendezésre kerülő kulturális nagyrendezvény van: ezek azonban ma még – a képzőművészek világában kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat kivételével – csak regionális jelentőségűek. A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. Problémát jelent, hogy a kulturális intézmények jelentős része

–

a

pozitív

kivételt

jelentő,

nívós

programkínálatának

köszönhetően

jelentős

látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével – nem korszerű, közösségteremtésre alkalmatlan, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A közösségekbe szerveződő kreatív befogadó és alkotó vásárhelyiek és az idelátogatók számára ugyanakkor nagyon fontos a kreativitást sugárzó, a hagyományokat tükröző, ugyanakkor modern városi környezet. Ennek megteremtését tűzi ki célként a Tornyai János Kulturális Városrehabititációs program, melynek akcióterülete a Belváros, ezen belül a Kossuth tér, az Andrássy út, illetve a Dr Rapcsák András út és közvetlen környezete.

2.1.5.

Közműellátottság

A városok fejlődőképességének egyik feltétele a megfelelő közműellátottság. Az adatok alapján megállapítható, hogy Vásárhely jó pozícióban van, az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában az országos átlag feletti, Csongrád megye átlaga feletti, a megyei jogú városokban tapasztalhatóknak megfelelő. Ki kell emelni, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzat jelentős fejlesztéseket valósított meg a város ellátó rendszerének tökéletesítése érdekében. Egyebek mellett ennek elismerését is jelenti a város által 1997-ben elnyert Európa-díj Becsületzászló fokozata, mely az intézményi fejlesztések mellett az infrastrukturális fejlesztéseket (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep, geotermál rendszer, kerékpárút-hálózat, közvilágítás-korszerűsítés, kórház rekonstrukció) honorálta. A város az azóta eltelt időben is – és jelenleg is – folyamatosan fejleszti rendszerét. Mára a központi belterület ivóvíz- / szennyvízelvezetés- / elektromos áram- és gázellátása teljes mértékben kiépített. Figyelembe kell venni, hogy a város szerkezeti tulajdonságai miatt

15


(hatalmas külterület, a tanyaközpontok, szórvány-tanyák) fajlagosan sokkal nagyobb befektetéssel tudja biztosítani az ellátást, mint a többi megyei jogú nagyváros. Jellemző, hogy a mennyiségi igények gyakorlatilag teljesülnek, szükség van azonban a minőségi fejlesztésekre. A lakosok ellátásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű a geotermián alapuló távfűtési rendszer, a korszerű és még jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkező regionális hulladéklerakó vagy az e-önkormányzati szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra. A hiányosságok leginkább a külterületen, illetve a vízelvezetési, öntözési és a termálvíz további hasznosítását lehetővé tevő rendszerekben vannak.

2.1.6.

Megközelíthetőség, közlekedés

Hódmezővásárhely közúti megközelíthetősége viszonylag jó, a város Budapestről 2 óra alatt elérhető, az M5 autópálya szegedi lehajtója 25 km távolságra van. Csongrád megye egyik sajátossága a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely fizikai közelsége, s ebből adódó igen intenzív kapcsolatuk. A régióközpont a városból a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11600 jármű/nap), ami indokolta/-ja az út jelenleg folyó négynyomásúvá alakítását. A város közlekedési helyzetében fő probléma a városközpont túlterheltsége, melynek megszűntetését, a minőségi „ugrást” a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A közlekedésért felelős szaktárca vezetése ígéretet tett a városnak a beruházás 2009-re tervezett indítására. A város az IVS készítésével egy időben pályázott a Dél-Alföldi Régió ROP-os forrásaira, sikerrel, így indítható lesz az Ipartelepi feltáró út építése a 47. sz. főút felé. Ezzel egyszerre két cél is megvalósul, várhatóan jelentősen csökken majd a 47-es és 45-ös főútvonalon a városra zúduló, Makó felé haladó, illetve onnan érkező forgalom, s az ipari park közvetlenül és könnyen elérhetővé válik a 47-es út irányából. A város közlekedési szakemberei vizsgálják a kevéssé kihasznált vasútvonal fejlesztésének lehetőségeit: a tervezés jelenlegi szakaszában a regionális vasút rendszerének kialakítása látszik a hatékony és megvalósítható megoldásnak. A közlekedés témaköréhez kapcsolódik a város egyik alap problémája, a belváros közlekedési túlterheltsége,

melynek

legfontosabb

oka,

hogy

a

városba

vezető

utak

jelenleg

Hódmezővásárhely belvárosán keresztül alkotnak hálózatot. A város legnagyobb forgalmú és egyben átmenő forgalmat is bonyolító útvonalai a városközponton vezetnek keresztül. A 45ös út gyakorlatilag kettészeli a városrészt, elválasztva egymástól például a város kulturális intézményeit vagy a város főterét és a központi sétáló utcát. A város számára prioritást élvező fejlesztés az élhető, azaz közösségi terek, sétáló utcák mentén szerveződő 16


forgalommentes

városközpont

megteremtése.

Az

ennek

megvalósítására

vonatkozó

projektelemeket a város be kívánja emelni a város-rehabilitációs források által támogatott programjába. Kiemelten fontos a Dr. Rapcsák András út – több ütemben megvalósítható – átadása a gyalogosoknak, illetve a parkolási gondok megoldása. A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és –sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút (külterületen 12 758m, belterületen 16 959 m), amit a város folyamatosan tovább fejleszt. Folyamatosan bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig, illetve a Mindszentig vezető kerékpárút is.

2.1.7.

Gazdaság

Hódmezővásárhely

az

ország

egyik

legelmaradottabb

régiójában

található,

gazdasága

magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat. A városban az adottságoknak, a jó minőségű földnek köszönhetően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Ez a szektor ma is viszonylag nagy foglalkoztató (sok a családi vállalkozás, sok az őstermelő és jelentős az időszakosan foglalkoztatott munkaerő is) és az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A mezőgazdasági termeléshez ugyanakkor nem kapcsolódik szervesen más gazdasági tevékenység. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik és fejlődik a hagyományokra is épült kerámiaipar, illetve a precíziós műszerek gyártása. Jelentősebb súllyal bír még a textilipar, a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban az alacsony hozzáadott érték teremtés, a K+F hiánya jellemző. Ez alól elsősorban a mérleggyártó, illetve orvosi műszergyártó cégek kivételek. A vállalatok ágazati szerkezete a szolgáltató vállalatok dominanciáját mutatja. A KKV-k magas aránya az országos és nemzetközi trendeknek megfelelő, kedvezőtlen ugyanakkor a társas vállalkozások viszonylag alacsony, illetve a mikro-vállalkozások meghatározó aránya. A vállalati struktúra nem kedvező a város versenyképessége szempontjából, hiszen a város vállalatai által kínált munkahelyek jellemzően viszonylag alacsony jövedelmek realizálását teszik csak lehetővé. A városban mindezek mellett viszonylag

17

magas a


munkanélküliség is, alacsony a foglalkoztatás, a városra jellemző adatok kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak, mint a nagyobb megyei jogú városokban. A vállalati szövetben sok a kis forgalmú, kevéssé jövedelmező cég, így alacsony a városegyebek mellett fejlesztésekre fordítható - iparűzési adóbevétele is. Vásárhely gazdasági mutatói a régiós megyeszékhelyeknél kedvezőtlenebb helyzetre utalnak, a város vezető pozíciót a kisvárosok közötti összehasonlításban nyer. Vásárhely gazdaságának ugyanakkor a környező kisvárosoknál jelentősen nagyobb számú lakos megélhetését és színvonalas ellátását kell biztosítania. A város az országhatárhoz közeli fekvése következtében nem csak a régió nagyvárosaival versenyez, hanem a nagy ütemben fejlődő román városokkal (pl. Temesvár) is. E városok gazdasági potenciáját (tőke-

és munkaerővonzó képességét) csak egy nagyobb léptékű térségi

eredményeként

létrejövő,

Szeged

központú,

a

környező

összefogás

középvárosokat,

így

Hódmezővásárhelyt alközpontként magában foglaló gazdasági régió tudná ellensúlyozni. A

város

folyamatosan

tesz

a

vállalatok

működési

feltételeinek

javításáért:

a

foglalkoztatást támogató programja mellett kiépítette és fejleszti az Ipari Parkot, segíti a kerámia szektor szereplőinek együttműködését, nemzetközi példák segítségével (Interreg program keretén belül) kívánja támogatni a kreatív iparágak fejlődését. A város gazdasága rendelkezik fejlődési potenciállal, ezek kihasználásához további céltudatos fejlesztés-támogató politikára, koordinált és integráló típusú beavatkozásokra van szükség.

2.1.8.

Turizmus

Hódmezővásárhelyen minden megtalálható ahhoz, hogy az ideérkező turista jól érezze magát: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek,

termál-

és

gyógyvizek.

Hasonlóan

a

Dél-Alföld

nagyobb

városaihoz.

Az

idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg nem elég erősek, nem jól működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként azonban két irány, két húzó turisztikai termék körvonalazódik: kultúra / kulturális turizmus, illetve az egészség /wellness és a kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. A két fő terméktípus

szervesen

kapcsolódik

a

város

két

kiemelt

fejlesztési

területéhez:

továbbfejleszthetőek / kiegészíthetőek és turisztikai vonzerővé válhatnak egyrészt az Egészséges Vásárhely Program keretében indított projektek / szolgáltatások, másrészt és 18


kiemelten a Mindennap Kultúra! - Tornyai János kulturális város-rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések.

Városrészek

2.1.9. Mint

minden

városnak,

Vásárhelynek

is

megvannak

a

maga

történelmileg

kialakult

városnegyedei. Ezek az alapvetően földrajzi típusú szerkezeti egységek azonban nem minden esetben

rendelkeznek

eltérő

társadalmi,

gazdasági

jellemzőkkel.

A

városfejlesztéssel

foglalkozó önkormányzati szakemberek a funkcionalitást szem előtt tartva 7 nagyobb, funkcionálisan és térben összefüggő városrészt határoltak el. Belváros – Hódtó a 2007 – 2013-as városrehabilitációs projekt, a Tornyai János kulturális Városrehabilitáció elsődleges akcióterülete: itt találhatók a megújítandó kulturális és közművelődési intézmények, melyek befogadják, teret és szakmai hátteret biztosítanak a Mindennap Kultúra! programnak. Itt találhatók a paraszt polgári gazdagság városi emlékei, a város legjellegzetesebb / legszebb, az épített örökség részét képező –épületei. Korszerű működésüket akadályozza azonban az épületek nem megfelelő fizikai állapota; városképi – esztétikai érvényesülésüket gátolják a közvetlen környezetükben is található ipari technológiával létrehozott lakóépületek, illetve az üzletek és portáljaik heterogeneitása. A Belvároson két országos főútvonal halad át: a 45-ös, mintegy kettészelve a városrészt, illetve a 47-es, mely el/leválasztja a Hódtó lakótelepet. A Belváros egyes számú problémája az ezeken az útvonalakon zajló jelentős forgalom. A Belváros a város adminisztratív és szolgáltató központja. Az adminisztratív / kulturális központhoz közvetlenül kapcsolódik, a Belvároshoz hozzá nő, fejlődik Hódtó, melyben az eredeti lakófunkció mellett erőteljesen fejlődik a gazdasági - kereskedelmi – szolgáltató funkció. Tabán – Tarján a város nyugati határáig húzódó városrész, keleten a Szántó Kovács utca, illetve a Madách / Hunyadi utcák, északon és délen a Tisza felé vezető Zrínyi utca, az árvízvédelmi fal /, illetve a Kodály Zoltán utca határolja. A terület kertvárosias – falusias jellegű, elsősorban lakó funkciót betöltő városrész. A Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Tarján városrész szerkezete jól mutatja a régi jegyeket: kis kanyargós utcák körül szerveződik a városnegyed, melyben 100 - 120 éves, sok esetben a város arculatára jellemző tégla homlokzatot őrző lakóházak állnak. Tabánban érződik a központtól való távolság, jellemzőek a széles, tág utcák, terek. A város legészakibb sávja ma a város szociálisan legérzékenyebb területe, a legszegényebb rétegeknek ad otthont: itt találhatók a város legproblematikusabb lakóterületei. Ennek megfelelően ez az antiszegregációs program elsődleges célterülete, a Hivatal szakemberei jelenleg dolgoznak a mintegy 40 19


lakást magában foglaló Észak utcai roma telep felszámolásához szükséges források és intézkedések feltételrendszerének megteremtésén. Csúcs – Béketelep a 45-ös és a 47-es főutak városi szakaszai által határolva, a Belváros és az északi városhatár között elterülő terület. Csúcs régi településrész, melyhez a II. világháborút követően fokozatosan hozzá nőtt Béketelep, ahol a ma is bővülő lakóterületeket ipari funkciójú területek ölelik körbe. A városrész több arcú: a terület délkeleti csücskében található Vásárhely második központi funkciójú magja, a Kálvin tér; maga a városrész ugyanakkor alapvetően

kertvárosi-falusias jellegű, rendezett;

ugyanakkor speciális városnegyed a Szabadság tér és környezete, ami egykor modernnek számító, félkomfortos, komfortos téglaépületekből áll. (A tér a tervek szerint a 2010-2011re ütemezett szociális városrehabilitáció akcióterülete lesz.) A Béketelep új városnegyed, fokozatosan kiépülő és továbbfejlesztendő infrastruktúrával, fiatal lakossággal: itt található az önkormányzat által a közelmúltban kiosztott, fiatal családok letelepedését segítő ingyen telkek egy jelentős része. A városnegyedet keleti és nyugati oldalról is ipari terület veszi közre, ez volt a szocialista ipartelepítés egyik célterülete, ma is számos vállalat működésének helyszíne. A városrészben azonban a lakóterületi terjeszkedésnek a város északi külterületein található jó minőségű föld, az ipari célú terjeszkedésnek pedig az újvárosi ipari területbővítés városfejlesztési preferenciája vet gátat. Susán a 47-es főút / Kutasi út és a vasúti sín között fekvő terület, melyet dél-nyugaton a Bajcsy-Zsilinszky út határol. Szintén régi településrész, szerkezete őrzi ennek nyomait. Susán nyugati kiszögellése a polgári város emlékeit, épületeit és az urbánus hangulatot őrző

Kálvin

tér,

amelynek

környékén

sűrűsödik

a

városrész

néhány

jellegzetes

intézménye, egyebek mellett a mai formáját 1906 – 1908 között elnyert, a közelmúltban megújított Zsinagóga. Susánban a közösségi és a közszolgáltatási funkciók mellett a lakófunkció dominál, ennek a hagyományos kertvárosias területek mellett letéteményese a Kistóparti, az 1978-tól indult beruházás eredményeként elkészült Hódtó / B lakótelep. A telep nem nagy kiterjedésű, a házgyári technológia ellenére városképi és életminőségi szempontokból elfogadható terület. Újváros a Szeged-Békéscsaba vasútvonaltól délkeletre terül el, ehhez a városrészhez tartozik a déli ipari terület. A városrész ma jellemzően két funkciójú: egyrészt lakófunkciót lát el a jellemzően a két makói (a Földeákon és a Maroslelén át vezető) út körül kialakult, s a körtöltéssel határolt terület, míg az Erzsébeti és a Makói utak mentén egyértelműen a gazdasági funkció dominál. Itt épült meg a 20. század elején a Majolika gyár, ide telepítették a szocialista ipartelepítés során a nagyvállalatok másik részét. Ma is Újvároson működnek a kerámiaipari cégek, a nagy építőipari cégek, a textil cégek jelentős

20


része, s látványos a továbbfejlődés: itt található és bővül a Hód Ipari Park, itt épül a közeljövőben az ipari parkot feltáró út, újra működni fog az iparvágány, várhatóan itt létesül a Bio Fuels beruházása. Kertváros – Kishomok városrészt északról Tarján és a Belváros, keleti és déli irányból a vasút és a 47-es főút határolja. Kertváros – Kishomok a város legzöldebb területe: itt található a nyugati közigazgatási határvonalig húzódó Kása erdő, illetve a városrész keleti oldalát képező Népkert. A városrész a közelmúltban bővült a belterületbe vont - volt zárkertes - kis-homoki területtel. A városrész ennek megfelelően elsősorban lakó- és rekreációs funkciókat ellátó két városnegyedből áll: a vasúttól északra elterülő Kertváros, illetve a délen található Kis-Homok részből. Kertváros, mint neve is mutatja a város kertvárosias, de nem falusias jellegű része, itt él a város legmagasabban képzett, jellemzően legmagasabb jövedelmekkel jellemezhető lakossági csoportja. A volt zártkerti Kishomok belterületbe vonása jelentős infrastruktúrafejlesztési feladattal terheli a város költségvetését, azonban a város vezetése az intézkedésekkel az irány / szabályok nélküli fejlesztéseknek kívánt gátat szabni. Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág körülöleli a várost. Az 1950-es évekig a város határában mintegy 7000 tanya volt, ma 750 db körüli tanyát tartanak nyilván a mező-őrök. A tanyaközpontok 1950-től épültek ki a tanyavilág ellátása érdekében, óvodával, iskolával, postával, bolttal, olvasókörrel. A tanyaközpontok a tanyák megszűnésével, a tanyasi lakosság kicserélődésével párhuzamosan maguk is funkcióikat veszítve elsősorban az urbánus létből ki/leszakadó rétegek kiszolgálóivá lettek. A város erejéhez mérten próbálja orvosolni a tanyákon élők problémáit, a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés céljának megfelelően fenntartja a tanyaközpontokon működő óvodákat, ugyanakkor az iskolai integráció keretében a gyerekeket - a lakók kérésére még az alsó osztályok vonatkozásában is – a megszűntetett tanyaközponti iskolák helyett a város belső területein fekvő iskolákba viszik az iskolabuszok. A terület infrastrukturális fejlesztése folyamatos.

2.2.

A város funkciói, szerepe a városhierarchiában

Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedését tekintve a legnagyobb dél-alföldi város. 1990 óta megyei jogú, hazai viszonylatban a középvárosok közé tartozik. Mint megyei jogú város a városkutatások jelenlegi állása szerint ellentmondásos helyzetű: megyei jogú város, mely a városhierarchiában nem a megyeközpontok, hanem a középvárosok közé illeszkedő város. A városnak ugyanakkor lakosságszáma és kiterjedése miatt nagyvárosi jellegű ellátó típusú (közszféra, városi vagy közösségi) funkciókhoz kapcsolódó

szolgáltatásokat

és

megfelelő 21

infrastruktúrát

kell

működtetnie,

a

valódi


nagyvárosi gazdasági háttér nélkül, jelentősen a város funkcióira utalt, alapvetően falusias kistérségi környezetben. A város a megyei városok közötti fejlettségi sorrend utolsó harmadában van – lakossága a legalacsonyabb

jövedelmekkel

rendelkező

lakosság

-,

arculata

ugyanakkor

kezd

karakteressé válni. A részletes összehasonlító elemzések ma még azt mutatják, hogy a város pozíciói nem csupán az örök vetélytárs, a várostól alig 10 – 15 perc utazással elérhető Szegeddel szemben, hanem a régió többi nagyvárosaival szemben sem elég jók. Ugyanakkor a tudatosan felvállalt, beindított és végrehajtott fejlesztési programoknak köszönhetően a város olyan környezetet épített ki, melyben magán-, önkormányzati saját- és több típusú központi (ROP, TIOP, Interreg) forrás koordinációjával és koncentrálásával megvalósuló Tornyai János Kulturális Városrehabilitáció és a Mindennap Kultúra! Program eszközével új fejezet kezdődhet a város életében.

2.3.

A város jövőképe

Hódmezővásárhely fejlesztésének célja az alábbi szlogenszerűen megfogalmazott pozitív szcenáriónak megfelelő helyzet, az élhető, így jelentős megtartóerővel rendelkező város kialakítása: Hódmezővásárhely a kultúra városa a dél-alföldi nagyvárosi tér kreatív, nyitott helye műhelye, fejlődése rugalmas, partnerségre épülő programok mentén alakul. Az élhető, vonzó és mozgalmas városban korszerű közszolgáltatások és digitális infrastruktúra segítségével, európai együttműködések révén, a kultúra, a hagyománytisztelet és a modernitás szellemében, egészséges és szolidáris vásárhelyiek, egyének és közösségek gazdagodnak.

22


2.4.

Célok

A jövőképben megtestesülő célrendszert egy gondolatba sűrítve a város hosszútávú célja: Hódmezővásárhely, legyen olyan országos jelentőségű kulturális funkciókkal rendelkező közép-város, a szegedi nagyvárosi tér alpólusa, melynek vonz- és megtartó erejét hagyományainak tisztelete, kreatív szellemisége, valamint nemzetközi

/

térségi

/

helyi

szinten

együttműködő

társadalmi,

gazdasági és intézményi hálózatok és önművelő közösségek, a város életébe erőteljesen bekapcsolódó felsőfokú oktatási intézmény, korszerű önkormányzati ellátó rendszer, a megfelelő gazdasági hátteret adó vállalati szövet; minden területen megnyilvánuló esélyegyenlőség adja.

A helyzetkép következtetései mentén a város a városfejlesztés ÁTFOGÓ CÉLjaként (20 -25 éves távlat) egyrészt a VÁROS MEGTARTÓ- ÉS VONZEREJÉNEK NÖVELÉSÉT, másrészt és ezzel szoros összefüggésben A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK KÖZÖTT EGYEDISÉGET KÖLCSÖNZŐ FUNKCIÓK KIALAKÍTÁSÁT határozta meg.

Az átfogó cél teljesülésének alap feltétele középtávon a KIEMELT TEMATIKUS CÉLOK (10 15 éves távlat) megvalósulása. Annak érdekében, hogy a város lakossága ne csökkenjen a prognózisokban előre jelzett módon és a város bevételei – fejlesztési forrásai – a megfelelő mértékben növekedjenek; azért hogy a város megfelelő környezetet tudjon nyújtani friss diplomás fiatal betelepülők, a városban több napot eltöltő turisták, illetve betelepedő vállalatok számára, ki kell alakítania 1. A REGIONÁLIS, SŐT ORSZÁGOS SZINTEN EGYEDISÉGET KÖLCSÖNZŐ „KULTURÁLIS VÁROS” TERMÉKET; 2. ORSZÁGOS PROBLÉMÁKRA MEGOLDÁST KÍNÁLÓ HELYI VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI LÉTREJÖVŐ

MINTAPROJEKTEK

MINŐSÉGI

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET

–

és

a

KÖSZÖNHETŐEN

szolgáltatásokhoz

való

EGYENLŐ ESÉLYŰ hozzáférést BIZTOSÍTÓ VÁROSI KÖRNYEZETET.

Az átfogó cél megvalósulásának középtávú, 7-8 éves viszonylatban elérendő mérföldköveit, a kulturális város termék, illetve a befogadó, korszerű életteret nyújtó városi környezet kialakítását szolgáló 6 tematikus cél elérése jelenti. E tematikus célok Vásárhely esetében nem a hagyományos ágazati területeket fedik le: a stratégia integrált jellegének

23


megfelelően - különböző ágazati jellegű intézkedések ötvözését, komplex programok megvalósítását feltételezik. i

Országos / regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti, kiemelten a képzőművészeti hagyományokra építve: a Tornyai János Kulturális Város-rehabilitáció programjának megvalósítása: a 2007 –

2013

közötti

funkcióbővítést

szolgáló


források

terhére

megvalósítandó program, melynek részleteit az Akcióterületi Terv tartalmazza; AGORA program megvalósítása: a közművelődés rendszerének és infrastruktúrájának átalakítása és korszerűsítése: a szervezetében átalakult Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai működésének finomra hangolása, a „Mindennap Kultúra!” Program megvalósítása, modern közösségi művelődési helyszín és kreatív alkotó környezet kialakítása; kerámia-program

–

hagyományos

mesterségek

fejlesztése:

európai

partnerek

tapasztalatainak segítségével és támogatásával közép-európai kisugárzású kerámia központ és klaszter kialakítása a városban. A

klaszter legfontosabb szereplői:

művészek, kerámia-művészek, kapcsolódó kis- és nagyvállalatok, főiskola, térségi TDM szervezet. felsőoktatási intézmény bekapcsolása a város szellemiségébe, a kulturális (és a gazdasági életbe): külön tematikus célként kiemelve. rendezvények továbbfejlesztése: a már ma is jelentős képzőművészeti rendezvények országos kulturális nagyrendezvényekké fejlesztése: kísérő programok, turisztikai szolgáltatások, alkotó táborok stb. mellérendelésével, országos marketing kampány biztosításával. ii

Az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: a megkezdett, modell értékű programok

folytatása:

mely

egyszerre

jelenti

az

egészséges

városi

környezet

(környezetvédelem – víz – energia) kialakítását, az egészségvédelem feltételrendszerének mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltató hálózatának (testnevelés, egészségügyi alap- és szakellátás, prevenció és rehabilitáció stb.) létrehozását, a színvonalas oktatás rendszerének megteremtését és a korszerű technológiák (pl.: IKT, megújuló energia) infrastrukturális feltételeinek megvalósítását. Az ellátórendszer modernizációját szolgáló intézkedések során kiemelt szempont az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. (E szempontot szolgálja kiemelt tematikus célként az program.)

24

antiszegregációs célrendszer /


a vásárhelyiek egészségi állapotának javulását, az egészségesebb felnövekvő generáció lehetőségének megteremtését szolgáló Egészséges Vásárhely Program folytatása, kiteljesítése; az iskolarendszer átalakításának befejezése, a szükséges szakmai tudásbázis, valamint

korszerű

kialakítása,

térségi

épület-

és

eszközpark

integráció,

minőségi

kialakítása:

oktatási

képzés

szakképzés

/

esélyegyenlőség feltételeinek

megteremtése; e-önkormányzat és kapcsolódó szolgáltatások továbbfejlesztése; víz-program:

ivóvízminőség

javítása

/

csatornázás

/

vízelvezetés

/

öntözés

/geotermia; energia-hatékonysági program: energia-gazdálkodási rendszer kidolgozása városi szinten, melynek célja a lakossági és intézményi energia-felhasználás racionalizálása; energia-takarékos,

megújuló

energia

felhasználására

alkalmas

technológiák

bevezetése; termál-program folytatása; lakóhelyteremtés: egyrészt az anti-szegregációval összefüggő projektek (l. külön tematikus cél)megvalósítása, másrészt a megtartóerő növelése érdekében a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása (bérlakás program, ingyen telkek juttatása). iii

A mezőgazdasági főiskola (a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Kara) integrálása a város társadalmába, gazdaságába: a város számára kiemelt fontosságú a felsőfokú oktatási intézmény megtartása. A főiskolát hagyományai, a térség gazdasága számára meghatározó jelentőségű profilja a városhoz kötik. Az intézmény jövője azonban a felsőoktatás rendszerében bekövetkezett változások miatt ma kérdéses, fenntartható működéséhez az önkormányzat támogatására van szükség. A bizonytalan helyzet stabilizálásában a város a közvetlen pénzügyi hozzájárulás mellett egyéb eszközökkel is élni kíván: a kerámia ágazathoz kapcsolódó új oktatási profil kialakítása a kerámia művészekkel együttműködésben, közreműködésükkel; a kerámia-művészeti képzés továbbfejlesztése műszaki / technológiai irányba a helyi kerámia / szilikátipari cégek bekapcsolásával; a

mezőgazdasági

képzési

profil

és

a

helyi

gazdasági

igények

közvetlen

kapcsolódásának elősegítése; a főiskolán meglévő tudás alapján a mezőgazdasági vállalatok fejlődéséhez hozzájáruló kutatási tevékenységek ösztönzése, közös K+F tevékenység feltételrendszerének megteremtése;

25


AGORA-program: a főiskola társadalmának – diákoknak és oktatóknak – bevonása az alkotó, kreatív közösségekbe: kultúra / közművelődés biztosításáért cserében a főiskola részéről szerepvállalás a város életében. iv

Gazdaságfejlesztés: a város, mint a legtöbb magyar nagyváros jelentős mértékben eladósodott. Bár a város ellátó rendszereinek modernizációja, korszerűsítése egyben költséghatékonyságot is jelent, az egyes elemeiben már megújult rendszer további fejlesztésre szorul, a szolgáltató hálózat fenntartása további jelentős befektetéseket igényel. A városban jelentős a munkanélküliség. A városnak e kihívással a nem kedvező országos gazdasági klímában, az ország gazdasági szempontból hátrányosnak mondható régiójában kell szembenéznie. A gazdasági pólus Szeged fejlődése nem indult be. A város, bár eszköztára nem túl széles, tenni kíván a gazdaság fejlődése érdekében. megközelíthetőség javítása – utak, iparvágány kiépítése: a városnak ki kell használnia minden pályázati lehetőséget a város általános megközelíthetőségének, ezen belül is egyrészt a mezőgazdasági úthálózat, másrészt az ipari park infrastruktúrájához kapcsolódó fejlesztések, harmadrészt a várost elkerülő út megépítésének érdekében; ipari infrastruktúra biztosítása: szintén meg kell ragadni a lehetőségeket az ipari park bővítése érdekében. A jelenlegi terület szinte magától betelt, további területeket kell biztosítani a potenciális betelepülők számára. A betelepülést megfelelő marketing tevékenységnek kell kísérnie. Célszerű a Park honlapjának megújítása, a város honlapjával való összekapcsolás; a továbbiakban is folytatni kell az önkormányzat munkahelyteremtést ösztönző támogatási programját; a 2008 / 2009-es tanévtől kezdve megindul a szakképzés rendszerének átszervezése: a TISZK-program bizonytalanságai ellenére / annak köszönhetően pozíciókat nyerve kell átalakítani a város hagyományaiban gazdag, mára azonban az országos problémákat mutató szakképzési rendszerét; gazdaságfejlesztési

mintaprojektek

indítása,

generálása:

integráló

szerep

felvállalása a gazdaság szereplői között, a főiskola bevonásának ösztönzése (kutatási programok, oktatási programok); a város fő terméke a kultúra, melynek ma még egyedüli effektív támogatója a város: a kultúra-fejlesztés és a turizmusfejlesztés így összekapcsolódik, a városnak feladatot kell vállalnia a területen: desztinációmenedzsment szervezet kialakításának támogatása, részvétel a szervezetben; 26


termékfejlesztés – kultúrára építve; marketing; magánerő mobilizálása. v

Anti-szegregáció: a városban magas az alacsony státusú lakossághoz tartozók aránya. A város folyamatosan tesz a leszakadás meggátlásának, a város szövetében található szegregátumok megszűntetésének, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés teljes rendszerének kialakítása érdekében. A város számára a továbbiakban is kiemelt fontosságú e cél megvalósulása, melynek részleteit az IVS mellékletében található AntiSzegregációs Program tartalmazza. A célkitűzéshez tartozó legfontosabb intézkedések. integrált oktatás rendszerének fenntartása; Egészséges Vásárhely Program, mindennapos testnevelés program AGORA program: „Mindennap kultúra” a város minden iskolás korú gyermeke számára; telepfelszámolás: Észak-utca felszámolása; szociális

város-rehabilitáció:

leromlott

területek

szegregálódásának

megakadályozása; szociális

ellátó

rendszer

fejlesztése:

a

Kapcsolat

Központ

fejlesztése,

intézményfejlesztési projektek. vi

Közösségépítés, partnerség-építés, hálózatfejlesztés: a városban hagyománya van a közösségépítésnek, hálózatoknak. Az olvasókörök közösségei, azok hálózata, a város művelődni vágyó paraszt polgárainak közössége teremtette meg a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen „elitet”, melynek szinte teljes cseréje nyomán veszítette el a város gazdasági erejét. A partnerség-építés, a közösségteremtés a modern városok fejlődésének kulcsa: többszintű, sokszereplős nemzetközi kapcsolati háló építése tapasztalatcsere, közös projektek megvalósítása, uniós források / pályázati lehetőségek kihasználásával; gazdasági hálózatfejlesztés: a mezőgazdaságban a kis birtokokkal rendelkező gazdák

továbbélésének

feltételeként

megvalósuló

integráció,

szövetkezetek

létrehozásának ösztönzése; az ipar területén: klaszterek fejlesztése, kiemelten a kerámia klaszter fejlesztése; gazdaság és civil társadalom kapcsolati hálójának kialakítása: vállalatok – főiskola; vállalatok – önkormányzat; vállalatok – kultúra kapcsolatrendszerének fejlesztése: magánerő mobilizálása a fejlesztésekhez;

27


civil társadalom közösségeinek újjáélesztése: a „Mindennap Kultúra! Program”, a felnőtt fiatalok, az olvasókörök számára nyitott Agora, mint korszerű befogadó hely és minőségi programokat kínáló szolgáltató intézmény segítségével. A közösségfejlesztés kiemelt célja a társadalmi különbségek csökkentése.

2.5.

Az IVS megvalósítását támogató eszközök

Az IVS-ben foglalt stratégia megvalósítását a városrehabilitációs program mellett egyrészt a 2007-2013-as

tervezési

periódusban

rendelkezésre

álló

további

uniós

forrásokból

finanszírozható projektek, másrészt az önkormányzat által indított és folytatandó nem beruházási jellegű

támogató

programok

/ tevékenységek

fogják

segíteni:

az

önkormányzat által alkalmazott adópolitika, a munkahelyteremtés támogatása, a városi közösségépítés elősegítése, a fiatalok be- és letelepedésének támogatása, a babakötvény program, az ösztöndíj rendszer, a korszerű város – marketing stb. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a város fejlesztési stratégiája csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha a fejlesztés húzó projektjeit megvalósító önkormányzat sikeresen ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását és mindehhez maga mögött tudja a lakosság támogatását és felelős tenniakarását. Ennek feltétele az önkormányzat gyakorlata, a partnerségben (a civil társadalom megkérdezésével) kialakított hosszútávú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és kommunikációja, a lakossággal való folyamatos párbeszéd. A fejlesztések megvalósításához megfelelő emberi erőforrások szükségesek. Ennek érdekében

az

önkormányzati

hivatalon

és

egyes

intézményeken

belül

szervezetfejlesztésre kerül sor. A város létrehozta a városfejlesztő társaságot. A térségi együttműködés

hatékonyságának

érdekében

bővülni

fog

a

kistérségi

társulás

munkaszervezete. Az IVS a városban megindult stratégiai tervezés kiinduló pontja, meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további finomra hangolásoknak. A város számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek alapján folytatódhat a partnerségre épülő operatív tervezés és program-megvalósítás. Az IVS-ben megfogalmazott célokat és a megvalósulás mikéntjét / eredményeit a város vezetése a következő tervezési periódust (várhatóan 2013 – 2020) megelőzően fogja részletesen

felülvizsgálni.

Az

operatív

akcióterv

előrehaladását

éves,

illetve

félévi

értékelések kísérik. A számszerű eredményeket / hatások mutatóit az IVS során használt adatok – a monitoring rendszer kiinduló adatai – és az adott időpontban rögzített adatok összehasonlítása fogja adni. 28


A 2007 – 2013 között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei

2.6. A

város a

források

koncentrálása érdekében

egy funkcióbővítő, illetve egy szociális

városrehabilitációs akcióterületet jelölt ki. A funkcióbővítés, a Tornyai János Kulturális Városrehabilitáció célterülete a Belváros, a szociális célú fejlesztés akcióterülete pedig Csúcs-Béketelep városrészben a Szabadság tér területe. Az IVS egyik első operatív kibontása az Akcióterületi Terv (AT), a funkcióbővítő városrehabilitáció lépéseit ismertető dokumentum a város korszerű és vonzó kulturális központjának

kialakítására

vonatkozó

beavatkozások

részletes

terve.

A

program

első

ütemében megvalósuló fejlesztések keretében a város kulturális intézményeinek, a Tornyai János Múzeumnak, az Alföldi Galériának a korszerűsítésére, a Dr. Rapcsák András utca, Andrássy utca és a Kosssuth tér keleti oldalán található közterületek rendezésére, valamint a központban található épített örökségi elemek, a Görögkeleti ortodox egyházközség műemlék templomának felújítására kerül sor. Az

AT

tartalmazza

a

Dél-Alföldi

régió


forrásaiból

finanszírozandó

programból kimaradó, de annak szerves részét képező projektet is: a Janáky István által tervezett Petőfi Művelődi Központnak az építész fiai által megálmodott megújításának részleteit.

A város 2008 májusában beadta pályázatát a nagyvárosok közművelődési

intézményeinek modernizálását támogató AGORA program pénzügyi forrásainak elnyerése érdekében. Az önkormányzati fejlesztések elindították a magán befektetőket: a program keretén belül magán erős szállodafejlesztésre, illetve a kereskedelmi funkciókat erősítő Hód-Udvarház kialakítására, mélygarázs építésére kerül sor.

29


3.

Ágazati helyzetfeltárás

3.1.

Történet

Hódmezővásárhely két egymástól eltérő tájegység, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség letelepedésre kedvező feltételeket nyújtó találkozásánál fekszik. A régészek a város határában közel hétezer éves településnyomokat fedeztek fel, a feltárt kulturrétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. 1 A 8. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. A folyamatos fejlődés során templomos falvak jönnek létre: a 12-13. században. A területen 15-16 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg a régészek. A Hód-tó partján terjeszkedő Hód és Vásárhely települések - a térségben lévő többi helységgel együtt - az akkori terepviszonyok szerint meglehetősen elzárt, Szeged felől sokszor csak vízi úton megközelíthető falvak voltak. A terület fölötti jogviszony gyakran tisztázatlan volt: a gazdagon termő birtokokért egyszerre több nemesi család is pereskedett. A várossá fejlődés a 15. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött a jellegzetes nagyhatárú alföldi mezőváros. Az 1437-ben Hód-Vásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében mint uradalmi központ szerepelt. Ezt a státust, a saját kiskörzetében betöltött gazdasági vezető szerepet elsősorban szerencsés, előnyös földrajzi fekvésének köszönhetően vívhatta ki a város, így alakulhatott ki piachálózata, majd a többi településnél kedvezőbb jogi, közigazgatási helyzete. A kereskedelmi utak csomópontjában fekvő Hód-Vásárhely - a két vármegyeszékhelytől, Csongrádtól, Csanádvártól,

de

Szegedtől,

Makófalvától

is

arányos

távolságra,

egyformán

25-30

kilométerre -, a városok között létrejött kereskedelmi vákuumot töltötte ki.2 Hunyadi kormányzóvá választása évében, 1446-ban a településnek megadta az oppidum, vagyis mezővárosi rangot. A vásártartó joggal rendelkező földesúri mezővárost (oppidum) a török hadjáratok jelentős mértékben feldúlták, az elmenekült lakosság csak 1699-ben kezdett visszatelepülni:

1

A különböző korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg.

Kr. e. az V. ezer év utolsó harmadában és a IV. ezer év első negyedében. 2

A Csanádból Csongrádba vivő út Vásárhelyen ment keresztül, de Szer felől a körtvélyesi réven át is jött út a

településre, ugyanakkor vízen át is megközelíthető volt a helység több felől. 30


a 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A maroknyi visszatelepült őslakó és telepes (1720-ban 314 háztartásfő) a városból használta, művelte a járásnyi nagyságú, baromtartásra befogott, meg eke alá vett hatalmas határt.3 A mezőváros a 17-18. századra jutott abba az állapotba, hogy az addig életét, fejlődését segítő földrajzi adottságok már gátló tényezőkké váltak: a vizek közé szorított árvízmentes terület már szűknek bizonyult, a házak, utcák, s a népesség szaporodásával a zegzugos, annakidején tetszés szerint foglalt telkeket megkezdték feldarabolni, a belső szántóföldeket házhelyeknek fölosztani, a 19. század derekától a tavakat, ereket építésre alkalmas terület nyerése céljából lecsapolni. A Rákóczi-szabadságharc évei alatt gróf Bercsényi Miklós, majd 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város, mely az 1848−49-es szabadságharc idején rendezett tanácsú város lett. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, és új betelepülőkkel gyarapodott a város. Az 1879-es nagy szegedi árvizet követően megkezdődött a régióban egyedülálló körtöltés építése, Szeged felől 3 km hosszú téglafallal. Hódmezővásárhely 1873-ban kiszakadt

a megyéből,

és a

magyar

városok jogi

átszervezése során az alföldi mezővárosok között elnyerte az önálló törvényhatósági jogot4. Ettől kezdve a város dinamikusan fejlődött. Ekkortól mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei, a villamosítás, a vasút kiépítése, s szembetűnően növekedett a népesség: 1890-ben 55 475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századfordulóra befejeződtek az árvízvédelmi földmunkák és a mezőgazdaságban terjedni kezdtek a gépek. Sok kétkézi munkásember vált munkanélkülivé. Ezek a szociális gondok agrárzendüléshez vezettek. Ugyanekkor megindult az iparosodás, elsősorban a búzára alapozott malomipar és az építkezéshez szükséges téglagyártás páratlan fejlődése, valamint az urbanizáció és a parasztpolgárosodás. 3

A határ különböző használatú részei koncentrikus körökben, gyűrűként övezték a várost. Legbelül a nyomás, vagy

belső legelő, amely a kezes jószág tartására szolgált, ezt övezték az úgynevezett tuguriális vagy szállásföldek, ahol már inkább gabonát termeltek, majd a külső legelők, ahol félrideg állattartás folyt. Az időszak fejlődési iránya: egyre intenzívebbé váló, messzeföldön híres állattartás, erősödő földművelés, szállások, majd tanyák kialakulása a szállásföldeken. 4

Az új jogi helyzet alapján mindössze 23 település kapott közülük törvényhatósági státust, 50 volt szabad királyi

várost minősítettek „rendezett tanácsúvá” a többi nem érdemelte ki a városi rangot. A volt mezővárosok közül csak Hódmezővásárhely és Baja vált törvényhatósági jogúvá, míg rendezett tanácsú városi státust 56 település kapott.” Mózes Mihály: Urbanizáció a keleti régiókban (1867–1914) Városfejlesztő tényezők és a növekedés 31


A

19−20

század

fordulóján

bontakozott

ki

az

az

építkezési

hullám,

amelynek

eredményeképpen a város arculata gyökeresen megváltozott, és kialakult a városközpont mai

képe.

Sajátos

településszerkezet

jött

létre,

nagy

határra

kiterjedő

tanyarendszerrel. Az 1910-es népszámlálás szerint, városunk lakosságának 39,3 százaléka tanyán élt. Az országban a harmadik legtanyásabb vidék Vásárhely volt. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából, ugyanakkor a vásárhelyiek az állattartásról fokozatosan áttértek az extenzív gabonatermesztésre, amely a későbbiekben a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. A fejlődés jele, hogy 1866-ban megalakul az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet, és elindult a gazdag kulturális élet. Tornyai János 1908-ban első kollektív tárlatát rendezi Vásárhelyen. 1910-ben megindul Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó „A Jövendő” c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában

gyűjtötte a

népművészet emlékeit −, és együtt hozzák létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető első világháború megakasztotta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezettek. A Horthykor első évtizedében ugyanakkor jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek: a jó minőségű búza értékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, a Kalmár Rostagyár, a Kokron Kötszövőgyár, vagyis ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. 1922-ben alakult meg például az Állatforgalmi és Húsipari Rt, melynek 80%-a angol érdekeltségű volt. A nagy világgazdasági válság azonban a kezdeti fellendülést tönkretette: növekedett a munkanélküliség, keveset javított a helyzeten a beindult néhány nagyobb üzem. A második világháború tovább fékezte a fejlődést: a kereskedő és iparos zsidókat elhurcolták, az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült a szovjet csapatok elől. A gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. 1948-tól a vagyonosabbak ezreit internálták, vetették börtönbe hamis vádak alapján, a zsidók megsemmisítését követően ez volt a város második, meghatározó elitcseréje. Az elkobzott földekből állami gazdaságot és termelőszövetkezetet hoztak létre. A város határában ipartelepet alakítottak ki, noha a nehézipari termelés soha nem jellemezte a várost: az 1960as évek végére nagyüzemek jöttek létre, amelyek elsősorban a könnyűiparhoz, a gépgyártáshoz, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódtak.

32


1950-ben a város 76 ezer hektáros határából mintegy 28 ezer hektárt elcsatoltak, itt alakultak ki a mai hódmezővásárhelyi kistérséget alkotó községek. Ekkor alakult meg a mai Csongrád megye, amelynek első székhelye Hódmezővásárhely volt, Szeged ezt a szerepet 1962ben vette át. A város az 1990-es rendszerváltás után lett megyei jogú város. Erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt

tüntették

ki

az

Európa

Tanács

Európa

Díjának

Becsületzászló

fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi

kapcsolatok

ápolásában,

az

infrastruktúra

fejlesztésében

és

a

környezetvédelemben. Hódmezővásárhely helyes várospolitikája révén ma is nyitott és fejlődőképes. Bizonyítja ezt a nagyszabású Tornyai Kulturális Városrehabilitációs Program ésszerű kidolgozása; azzal a világos és mindig értéket teremtő kulturális beruházással, amely a jövő nemzedéknek pótolhatatlan

szellemi

fejlődési

lehetőséget

hoz,

valamint

az

Európai

Unióba

való

integrálódásunk simán zajló és biztos zálogát jelenti.

3.2.

Épített és természeti környezet

Hódmezővásárhely a Dél-alföldi régióban, Csongrád megyében, Szegedtől 25km távolságra helyezkedik el. A Dél-alföldi régió az ország délkeleti régiója; három megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye alkotja.

A régió

33


területe: 18 339 km²; népessége: 1 367 000 fő; népsűrűsége alacsony: 75 fő/km²; Szerbiával és Romániával, illetve az Észak-Alföldi, Közép-Magyarországi, KözépDunántúli és a Dél-Dunántúli régióval határos.

A Dél-Alföld ma még az ország egyik legelmaradottabb régiója, melynek fejlődését a természeti adottságok és a történelem határozta meg. A török által nagy mértékben elpusztított vidék a Rákóczi szabadságharcot követően indult fejlődésnek: a régió keleti része is benépesült, Kecskemét és leginkább Szeged Magyarország meghatározó városaivá fejlődtek. A 20. század elejének eseményei következtében a régió déli – és keleti részei a mai Szerbiához és Romániához kerültek, a térség elveszítette számos jelentős nagyvárosát, az új határok mellett fekvő települések perifériális helyzetűekké váltak, fejlődésük megállt. Bár a háborúk körüli mezőgazdasági konjunktúra pozitívan hatott az alapvetően mezőgazdasági jellegű vidékekre, az urbanizáció és a gazdasági fejlődés az alföldi mezővárosi világban jóval lassabb volt, mint az ország hagyományosan ipari, kereskedelmi térségeiben. A kiváló minőségű termőtalajon, az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses óráknak köszönhetően kialakult gabonatermesztés és állattenyésztés, valamint az erre épülő feldolgozóipar ugyanakkor ma is a gazdaság alapja. A II. világháborút követő iparosítás eredményeként

létrejött

nagy

ipari

vállalatok

egy

része

a

rendszerváltást

követően

tönkrement, jelentős munkanélküliséget hagyva maga után, más része viszont lehetőséget teremtett a gazdaság megújulására. A mezőgazdasági szektor rendszerének és helyzetének megváltozása nem kedvezett a régió fejlődésének, megindult a gazdasági szerkezetváltás, a régiót átszelő M5-ös autópálya mentén jelentős mennyiségű külföldi befektetésre is sor került.

Fekvéséből adódóan a Dél-Alföld az országnak a nemzetközi tranzitforgalom által egyik legjobban érintett régiója, amiben jelentős jövedelemtermelési lehetőségek is rejlenek. Ezek azonban egyelőre jórészt kihasználatlanok, a közlekedési problémák megoldatlansága akadályozza a határmenti együttműködések, illetve a régió nemzetközi gazdasági és kulturális szerepköreinek fejlődését.

A régióban négy nagyobb méretű város van, négy megyei jogú város: a régió és Csongrád megye központja Szeged, hazai léptékben nagyváros, egyetemi város, fejlesztési pólus. A

34


másik

két

megyeszékhely

Kecskemét,

illetve

Békéscsaba,

megyeközponti

funkciókkal

rendelkező, közepes méretű városok.

Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedését tekintve a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor – elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt – számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában.

Fejlődésének

stratégiai

kérdése

a

város

és

a

régióközpont

Szeged

kapcsolatának alakulása.

3.2.1.

A város természeti környezete

A város 48 798 ha területen, átlagos 80 – 85 m tengerszint feletti magasságon fekszik. E területből külterület: 46 598 ha Belterület: 2200 ha. A város természeti környezetének jellemzőit, állapotát, problémáit és a megfelelő beavatkozás lépéseit bemutató környezeti stratégiai anyag még nem készült, ugyanakkor a 2008 júniusában

elfogadandó

Hosszútávú

Városfejlesztési

Koncepció

megfelelő

fejezetei

foglalkoznak a város ökológiai helyzetének bemutatásával, illetve a szükséges fejlesztési irányok meghatározásával. A város természeti adottságait, illetve környezeti állapotát kistérségi összefüggésben célszerű vizsgálni: a Hódmezővásárhelyi Kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja című 2005-ben készült dokumentum írja le részletesen a város és térsége adottságait és a természeti táj megőrzésének programját.

A térség fekvése „5A Hódmezővásárhelyi Kistérség Csongrád megye K-i részén, a Körös–Maros köze és az AlsóTisza-vidék középtájakban helyezkedik el. A várost és térségét döntően a Csongrádi-sík kistáj

5

Hódmezővásárhelyi Kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja 35


foglalja magába, a nyugati, Tisza menti területei a Dél-Tisza-völgy, a déli részei a Marosszög kistájhoz tartoznak. A kistérséget ÉK-en érinti a Békési-hát kistáj is.

A kistérség domborzatát a Tisza ártere, valamint a Körösből és a Marosból kiszakadt egykori erek által meghatározott ártér, illetve az ezek között húzódó hátságok alkotják.

A térség legmélyebb része 76,5 mBf6, míg a legmagasabb térszint 87 mBf körül alakul. A tíz méteres szintkülönbség tagolt, enyhén a Tisza felé lejtő felszínt takar, amely alkalmassá teszi a térséget a vizekkel való ártéri gazdálkodásra.

A kistérség éghajlatára jellemző a meleg, száraz, forró nyár, viszonylag meleg ősz, mérsékelten hideg tél. A napfénytartam évi összege 2050-2100 óra között változik, az évi középhőmérséklet 10,2-10,6 °C között alakul. A terület csapadékban szegény, az évi csapadék összege átlagosan 540-580 mm körüli. A legtöbb

csapadék

májusban

és

júniusban,

a

legkevesebb

pedig

januárban

hullik. A

Hódmezővásárhelyi kistérség alapvető jellemzője a szélsőséges csapadékmegoszlás.

Miután a kistérség az Alföld legmélyebb részén fekszik, a nedves periódusra jellemző belvizesedés nagy területeket érint. Ugyanakkor belvíz száraz években is jelentkezhet a csapadék éven belüli szélsőségeinek következtében. Ilyenkor ugyanabban az évben egymást rövid időn belül követheti a belvíz és az aszály.

A kistérség a Tisza vízgyűjtőmedencéjéhez tartozik. Egészében száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, de a csapadékos időszakokban a belvíz problémát jelent. A magasabban fekvő területen kisebb-nagyobb lefolyástalan területek húzódnak, amelyeken csapadékosabb időszakokban megrekedhet a víz.

A 19. században végrehajtott árvízmentesítés máig ható, súlyos adóssága, hogy a tavaszi árhullám vizének nem építettek megfelelő tározókat, ahonnan a nyári időszakban alacsony költségű vízhez jutna a termőföld, hanem hagyták az árhullámmal együtt a térségből gyorsan távozni. 6

Balti tenger szintje feletti magasság 36


A kistérség állóvizei közül a Kakasszéki-tó és két Tisza menti holtág a Körtvélyesi- és a Mártélyi-holtág a legjelentősebbek. Mellettük néhány kisebb mesterséges tó, időszakos vízállás, nádas-zsombékos területek is előfordulnak.

A kistérség fontos természeti erőforrásai a felszín alatti vízkészletek. Az itt élők ivóvízigényét a pleisztocén folyóvízi összlet7 rétegzett vízadó szintjeit megcsapoló 250 – 600 m mélységbe telepített, jó vízhozamú kutak biztosítják. A talajvíz általában 2-4 m között található,

szennyezett.


(90°C)

és

Székkutason

(100°C)

nátriumhidrogénkarbonátos jellegű termálvíz található.

A kistáj földtani adottságára jellemzően az agyagos, iszapos felszín-közeli üledékeket keletről nyugatra egyre vastagodó infúziós (ártéri) lösztakaró fedi. Ehhez jelentős hasznosítható építőipari nyersanyag előfordulások kötődnek: téglaagyag, illetve az egykori medrek vonalain homok. A talajtakaró összfelületének nagyobb részét csernozjom talajtípusok teszik ki, melyek a szántóföldi művelésnek kedveznek elsősorban. A szántóművelésre kevésbé alkalmas (réti szolonyecek) területek, nagyobb részt rét vagy legelőként hasznosíthatók.

A kistérség növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékén (Eupannonicum) növénytársulásai

Tiszántúl sziki-,

(Crisicum)

pusztai

flórajáráshoz

tölgyesek,

míg

a

tartozik.

nyílt

A

társulások

vidék közé

potenciális tartoznak

a

löszpusztarétek és a homoki legelők. A Tisza menti területek természetes vegetációjában fűzligetek, bokorfüzesek, tölgy-kőris-szil ligeterdők, valamint pusztai tölgyesek maradványai figyelhetők meg. A száraz klíma és az antropogén hatások miatt ma már kevés az összefüggő fás vegetáció a területen. A 19. században elkezdődött folyószabályozási munkálatok jelentősen átalakították a vidék ökológiai viszonyait.

A térségre gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán) jellemző, de vadászható nagyvadként megjelenik az őz, néha szarvas és a hullámtéren vaddisznó.”

7

Összlet: meghatározott szempontok (pl. kor, kőzet-, nyersanyagtípusok, fizikai tulajdonságok) alapján összetartozó

földtani képződmények együttese. 37


A térség környezeti jellemzői Levegőminőség, levegőtisztaság Vásárhely levegőminőségét a transzmisszió útján a városba kerülő légszennyező anyagok, valamint

a

városban

működő

légszennyező

források

alakítják.

Nagyobb,

kifejezetten

szennyező, összefüggő ipari környezet a város közvetlen térségében nem található, a város levegőminősége megfelelő, azonban nem kifogástalan.

A városban az ipari jellegű levegőszennyezés gyakorlatilag megszűnt, jellemző viszont a háztartásokból – fűtés – és a mezőgazdaságból származó szennyezés mellett a közlekedés – mint légszennyező forrás – utóbbi években tapasztalható hatványozott erősödése: A

városnak

a

környezetvédelem

szempontjából

egyik

legfontosabb

problémája

a

levegőszennyezés, melynek elsődleges oka a helyi- és az átmenő közúti forgalom. A várost elkerülő utak hiánya mind a jelentős szállítási igényekkel jellemezhető ipari tevékenységhez, mind a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó forgalmat be- és átvezeti a város központi területein. A város természeti környezetében kevés az erdő, a városban jelentősen megfogyatkozott a zöldterület, így nincsen természetes légtisztulás. A város uralkodó széliránya Ény-i, mely az északi ipari területeken keletkező port, illetve az Állati Fehérje-feldolgozó üzem kellemetlen szagát a városba irányítja.

A városban a környezeti levegő minősége szálló por tekintetében pl. a még mindig számos háztatásban használt szénfűtés miatt fűtési időszakban szennyezett.

Zaj A forgalmi utak mentén a zaj- és rezgésterhelés gyakran jóval meghaladja a megengedett határértéket. Az elkerülő út megépülésével várhatóan ezen környezeti ártalmak mértéke is csökken.

Vízminőség, vizek állapota Vásárhelyen kiemelkedő természeti tőke a víz, a térség jelentős felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. A Tisza Csongrád alatti szakaszának mindkét oldalán a felszín alatti

38


vizek tekintetében feláramlási zóna található, azaz pozitív rétegnyomású artézi vizek tárhatók fel.

Ugyanakkor, hívja fel a figyelmet a már idézett vidékfejlesztési stratégia: „a térség nem gazdálkodik megfelelően az ide érkező vízzel, ami mind a gazdálkodás, mind a biológiai vízszükségletek felől közelítve annyit tesz, hogy a felhasznált víz mennyisége kevesebb a területre ténylegesen jutó víz mennyiségénél. A különbözet kisebb részben természetes folyamatok (párolgás, elfolyás), nagyobb részben emberi beavatkozások (belvízelvezetés) következtében elvész. Ugyanakkor a ténylegesen itt maradó víz mennyisége sem a vegetációs, sem pedig a gazdálkodási vízigények kielégítésére nem elegendő. Vízbőség idején tehát belvizekkel, a szárazabb időszakokban viszont aszállyal találkozhatunk, így elmondható, hogy a kistérség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától”. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése.

A térség meghatározó élővize a Tisza. Vizének minősége mind ökológiai és rekreációs, mind pedig

mezőgazdasági

célú

vízgazdálkodási

(öntözés, halászat) szempontból

megfelelő.

Hódmezővásárhely igazgatási területén két holtág található: a mártélyi Holt-Tisza komplex hasznosítású, fejlesztése elsősorban turisztikai, rekreációs célú; a körtvélyesi Holt-Tisza és környezete szigorúan védett. A vízminőséget tekintve a város szempontjából kritikus a Mártélyi holtág vizének minősége az üdülőterület megoldatlan a szennyvízelvezetése miatt. A probléma a rehabilitációs munkák ellenére továbbra is fennáll.

A terület talajvizeinek elhelyezkedésére a terep alatti 2-4m a jellemző, mely jellemzően szennyezett: egyrészt a közüzemi csatornahálózat hiánya miatt elszikkasztott szennyvizek okoznak jelentős környezetterhelést, másrészt az állattartó telepek. Az ivóvízkészlet biztosítására megfelelő mennyiségű vízkészlet áll rendelkezésre, azonban ez a víz a határértéket meghaladó arzén-, ammónium- és alárendelten vastartalom miatt vízkezelést igényel.

A városban működő hévízkutakból 90°C hőmérsékletű nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű gyógyhatású hévíz nyerhető.

Talaj 39


A városban és térségében természeti eredetű talajkárosodások legjellemzőbb formája az elsősorban

homokterületeket

veszélyeztető

szélerózió.

Egyebek

mellett

a

nagytáblás

területhasználat, illetve az erdős területek hiánya növeli a talajok deflációját, illetve fokozza a levegő porszennyezettségét.

A nem természeti eredetű talajkárosodást elsősorban a város közigazgatási területén belül – a még nem csatornázott külterületeken – keletkező szennyvizek okozzák.

A mezőgazdasági eredetű talajszennyeződések a növényvédő szerek és a különböző kemikáliák nem körültekintő alkalmazásából adódnak, de jelentősek az állattartó telepek hígtrágyájának nem megfelelő kezeléséből és elhelyezéséből adódó problémák is. A helytelenül alkalmazott intenzív művelési technológiáknak a talaj savanyosodásában van nagy szerepük. A közforgalmú utak mentén részben ólom-feldúsulás, részben a sózásból eredő nátriumtartalom-növekedés jelent problémát.

A tájhasználat A térség agrár- és környezetvédelmi szakembereinek véleményét összegzi a vidékfejlesztési stratégia, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy „a térségben (mint a Tisza mentén általában) a jó termőhelyi adottságú hátak kivételével a tájhasználat sehol sem illeszkedik az adottságokhoz.

Emiatt

a

kistérség

híresen

jó

mezőgazdasági

adottságaiban

és

így

eredményességében is romlással kell számolni. A földhasználat egyoldalúsága miatt maguk a szántók is védtelenek mind a szél-, mind a vízerózió ellen, a kistérségi közösség pedig nem gazdálkodik a területére érkező, gazdasági és ökológiai működéséhez szükséges vízzel. A tájhasználatnak az adottságokhoz való alkalmazkodása tehát fontos volna mind a gazdálkodás,

mind

az

árvíz,

belvíz,

aszály

problematika

oldása

szempontjából.

Az

adottságokhoz való alkalmazkodás a kistérségben mozaikos tájszerkezet kialakítását jelenti, amelyben helye van a víznek is. A táj tagolásának nemcsak a szélerózió elleni védekezésben van szerepe, hanem a vízmegtartásban is. Ehhez a szántóművelés mellett a terület legalább ötödén természetszerű erdőket kellene kialakítani.”

A Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció meghatározza a városrendezési terv tervezett módosításának szempontjait, melyek közül kiemelt a Csongrád Megyei Területrendezési Tervben foglalt terület-felhasználási kategóriák / övezetek érvényesítése. Ezek, a város területi 40


egységeinek általános természeti és környezeti jellemzőinek megfelelően megszabják a lehetséges fejlesztések irányait.

A város vezetése és a szakértők szándéka szerint a város a közeljövőben elkezdi részletes környezetvédelmi stratégiájának kidolgozási munkáját.

A város környezet- és tájvédelmi elkötelezettségét mutatja a 2003-ban épült Bodnár Bertalan

Természet-

és

Környezetvédelmi Oktatóközpont

létrehozása

a

Mártélyi

Tájvédelmi Körzet 1971 óta védett, 2232 hektáros területén. (A terület 1979. óta szerepel a "Ramsari jegyzékben", mint nemzetközi jelentőségű vízi vadvédelmi terület). Az Oktatóközpont a Tisza-menti táj és a Tiszához kapcsolódó Alföld természeti értékeinek bemutatását, valamint a felnövekvő nemzedék környezettudatos cselekvésre ösztönzését szolgálja. A Központ az ártéri túraútvonal mellett számos ismeretszerzésre és a természet / környezet szeretetére és védelmére lehetőséget adó programot kínál folyamatosan. A vásárhelyi óvodások, iskolások speciális oktatási anyagok segítségével a Központban tartott foglalkozásokon ismerkednek Vásárhely és térsége környezetével.

SWOT-analízis Erősségek

Gyengeségek

A környezeti elemek és rendszerek jellemzői hévíz, gyógyvíz jó minőségű talaj sok napsütés természetes vizek közelsége Mártélyi TK

közlekedési forgalomból adódó fokozódó légszennyezés az Uniós előírásoknak nem megfelelő ivóvíz szennyezett talajvíz zöldfelületek, erdők hiánya belvíz és aszályveszély elleni védekezés gyengesége

Környezeti hatótényezők, a környezetminőséget meghatározó infrastrukturális/gazdálkodási jellemzők Bodnár Bertalan Oktatási Központ belterület megfelelő csatornázottsága termálvíz széleskörű hasznosítása kerékpárutak

vasúti közlekedés kihasználatlansága növekvő forgalomból adódó fokozódó levegőszennyezés és zajterhelés külterületen szennyvízkezelés megoldatlansága mezőgazdasági talajszennyezés mezőgazdasági feltáróutak hiánya 41


Lehetőségek

nem megfelelő vízkormányzás, infrastrukturális problémák Veszélyek

erdőtelepítés prioritása Tisza / Vásárhelyi program folytatása elkerülő út megépítése uniós pénzből a közlekedéspolitika kedvező alakulása, a kötöttpályás közlekedés előtérbe kerülése termálvíz tartalék

a védőterületek lehatárolása hiányában a vízbázist veszélyeztető tevékenységek megjelenése elkerülő út megépülése hiányában a tranzitforgalom fokozott terhelése a közlekedéspolitika kedvezőtlen alakulása, a kötöttpályás közlekedés háttérbe kerülése a mezőgazdasági politika kedvezőtlen alakulása miatt a fenntartható tájgazdálkodás háttérbe szorulása

Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióban rögzített legfontosabb, középtávú feladatok: útfejlesztési programok; fasorok, erdősávok telepítése; északi iparterület bővülésének megállítása; a Belváros forgalomcsillapítása, gyalogos központi terület kialakítása; közparkok, zöldfelületek nagyságának növelése. ivóvízkérdés végleges megoldása; termálvíz hasznosítása a mezőgazdaságban; mezőgazdasági talajszennyezés megállítása; természeti / táji adottságoknak megfelelő gazdálkodás.

3.2.2.

A város épített környezetének jellemzői

A város természeti, táji, topográfiai és funkcionális tagoltsága ma jellemzően egyensúlyi állapotot mutat, a városszerkezet több évszázados, döntően szerves fejlődés során kialakult elemei jellegzetes, hármas – önmagukban jórészt homogén – tagoltságú egységet alkotnak.

Térszerkezeti jellemzők

Hódmezővásárhely városszerkezetét a mai napig meghatározza a város mezővárosi, múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; 42


az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban álltak a harmadik építési övezetet jelentő szórványtanyák.

A várost kutató szerzők részletesen beszámolnak a mezővárosok modelljeként is szolgáló Vásárhely városszerkezetének alakulásáról: A belterület közigazgatási tagozódása városrészek szerint történt (Tabán, Tarján, Susán, Csúcs, Oldalkosár, Újváros stb.), a külterület tagolódásában pedig a művelési ágak játszották a főszerepet. A város közvetlen közelében terültek el a szőlők és a belső legelő, ahová naponta kihajtották a jószágot, a Tisza szabályozásáig a déli részen, kb. 130 szigeten a réti földek (kaszálók), majd a távolabbi övezetben a szállások, a tanyák, végül pedig az Orosháza felé eső részen a külső legelő feküdt, ahol télen-nyáron részben szabadon, félrideg-tartással legeltek a lovak, marhák és juhok. A

belterület

és

a

külterület

szoros

gazdasági

egységben

állt

egymással,

ami

a

közigazgatásra, a műveltségre, az árucserére, a családi életre is kihatással volt. A lakosság kb. 60%-a a tanyás gazdálkodás virágkorában (20. sz. eleje) a mezőgazdaságból élt, mégpedig úgy, hogy nagy részben a városban lakott, míg munkahelye a tanyán volt: itt termelték a javakat, amit részben helyben vagy a városi háznál fogyasztottak el, halmoztak fel, részben pedig a városban értékesítettek. Ez a rendszer együtt járt a gyakori városba járással: piaci napokon és vasárnap, illetve télen a család – főleg a polgárosodó paraszti rétegeknél – a városi háznál tartózkodott. A közlekedés fejlett rendje jellemezte a külterület és a város kapcsolatát.

Szenti Tibor Vásárhelyi Emlékeim című művében8 beszél részletesen a város urbanisztikai fejlődéséről: „A kiegyezés után, az 1880-as évektől az első világháborúig robbanásszerű urbanizálódás és városközpont-fejlesztés indult el a belvárosban állnak fontos középületeink, amelyek stílusukkal, méretükkel és szépségükkel kitűntek a mögöttük elterülő egyszintes, többnyire vályogból épült házak közül. A belvárosban megtalálható volt a polgárosodás jelképeként a tornyos városháza, az Úri Kaszinó, a Fekete Sas szálloda és étterem, a Zsidó Kávéház, a bank és postaépület, a bíróság, az Erzsébet Kórház épülete, az Imre József ház, a

8

www.szenti.com 43


Tárkány-palota, a többszintes régi bérházak stb. Rajtuk az eklektika, a neobarokk, a klasszicizmus, és néhány esetben a magyar szecesszió stílusa is érvényesült.”

A mai Belváros magja a Kossuth tér és a környező utcák, illetve a Belváros, Csúcs és Susán

városrészek

határán

mintegy

csúcspontot

képező

Kálvin

tér

és

közvetlen

környezete. E terület a város adminisztratív, kulturális, egészségügyi központja.

„A belvárosból kivezető fő útvonalak mentén álltak a gazdapolgárság utca felöl vörös téglával

kirakott falú, hatalmas, szárazbejárásos, a terménytárolásra alkalmas, emelt

padlásterű, pincézett, nagy kerttel rendelkező házai, ezek az egész város meghatározó épületei voltak. Bejárati homlokzatukat kiugró vagy eltérő színű téglából mintásra kirakták. A padlás szellőző nyílásaira helyezett díszrácsok, a meszelt vagy kőporos falakon megjelenő stukkódíszek, majolikabetétek nagy változatossága a városnak stílust és egyedi jelleget nyújtott.

„A külvárosban a földből készült házaknál az mutatta gazdájuk vagyonhelyzetét, hogy azokat az utcára kifordított helyzetben, vagy véggel kifelé építették. Utóbbinál nem volt szárazbejárásos kapu, viszont a kiskapukat gazdagon díszítették.”

A tanyavilágban 1949-ig közel 7000 tanya volt, iskola- és olvasóköri hálózattal, boltokkal, szélmalmokkal, kúriákkal, vámházakkal, dűlőutakkal, halastavakkal. 1950-ben kezdődött meg a tanyaközpontok kiépítése (Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs), ami a tanyákon élők ellátását ugyan segítette, de nyitánya volt a társadalom és a gazdaság átszervezésének, egyben a hagyományos tanyavilág felszámolásának.

A város térszerkezetének alakulását folyamatosan meghatározó tényező a Tisza. A város határának a természetes felszíni vizek szabályozásáig meghatározó része volt a Tisza nagy árterületén található, a folyóval rendszeresen vagy időszakosan közlekedő mellékágak, erek és tavak rendszere. A víz a mai napig állandó szereplője a város életének, veszélyként és lehetőségként egyaránt. Az 1950-es évek elejéig a várost még jelentős nádas övezte, különösen a kubikgödrök környékén: Csúcs, Susán, Újváros, Tabán egy részén, a lapos kertek végén ekkor még nádat lehetett szedni.

44


A város szerkezeti egységei

Hódmezővásárhely város igazgatási területének városszerkezeti egységei: központi belterület a kialakult lakókörzetekkel, (Belváros, Tarján, Tabán, Béke telep, Csúcs, Susán, Hódtó, Újváros, Kertváros), és az iparterületek (északi és déli), egyéb belterületek (Batida, Erzsébet, Kútvölgy, Szikáncs és Mártély üdülőterület, Barattyos), kishomoki

lakóterületek

(jelenleg

részben

belterületbe

vonás

alatt

lévő

volt

zártkertek), külterület,

a

máig

fennmaradt

tanyavilággal,

de

alaposan

megfogyatkozott

szórványtanyákkal.

A központi belterület legrégebbi városi magja a Belváros, Tarján, Susán városrészek, melyek

ma

is

garázdálkodások

őrzik

a

régi

városszerkezet

megnehezítésére,

tehát

jellegzetességeit,

történelmi

kényszer

ahogy hatására

Szenti görbe

írja:

„A

utcákat

építettek, amelyekben nem lehet végig látni és lövöldözni. Könnyebb a menekülés, a rejtőzködés és az elbúvás. Ezt a törekvésüket segítette a terep is, és ez a másik fontos adottság a görbe utcák természetes kialakulását tekintve. Az egykori város még tele volt erekkel, árkokkal, kisebb-nagyobb lefolyástalan mocsarakkal, tavakkal. A házak ezek partjára épültek, követve a kanyarulatokat. Tipikus példa erre ma is a Lenkei utca, amely az egykori érparton nagy „S” alakot ír le, vagy a Csúcsban a Daru utca, a Búvár utca, városunk egyik legmélyebb része, amely nevében is őrzi az egykor itt kanyargó vízi világot, és sorolni lehetne a példákat. Ugyancsak a terepviszonyokat követve és a búvóhelyet keresve alakultak ki a Vásárhelyre jellemző vakközök vagy zsákutcák. Susánban a Klauzál utcából több ilyen vakköz is nyílik, de Tabánban, Tarjánban szintén gyakoriak. Ezek a régi, többnyire szűk utcák különös, középkorias hangulatot árasztanak. Bennük a régi, fehérre meszelt, feketével, barnával, zölddel elhúzott tövű vályog- és vert falú házak a paraszthagyományok szerint épültek, többnyire a tulajdonos gazdacsalád segítségével. Jókora porta tartozott hozzájuk, és végük gyakran átnyúlt a másik utcába, vagy a tűszomszéd telkével találkoztak.” A város központi magjában, a Belvárosban találhatók az igazgatási, legfontosabb egészségügyi, számos oktatási és szociális intézmény. Ebben a városrészben, egymáshoz közel, jelentős részükben a Dr Rapcsák András / Szántó Kovács utak mentén helyezkednek el a legfontosabb kulturális intézmények is. (E kulturális intézmények és környezetének megújítását szolgálja majd a tervezett Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program, egyebek mellett a 2007 – 2013-ban rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokból. Az 45


akcióterület

részletes

leírását

az

akcióterületeket

bemutató

fejezet

tartalmazza.)

E

közszolgáltató funkció mellett jelentős lakó- és gazdasági / kereskedelmi funkciót is betölt a városrész. A Hódtó és a lakótelep külön városnegyedet alkot a Belvárosban, egyre erősödő kereskedelmi funkciókat is ellátva: folyamatosan itt alakul a város egyik gazdasági / kereskedelmi alközpontja. A Belváros, Susán és Csúcs városrészek / városnegyedek találkozási pontján van a város másik - a belvárosinál jelentősen kisebb – magja, a térszervező Kálvin térrel. Környezetében közszolgáltató funkciókat ellátó intézmények sora helyezkedik el. Susánban található a város másik lakótelepe, a kistóparti lakótelep. Tabán, Tarján, Csúcs, Susán városrészekben történelem során alakultak a városi alközpontok (templom, iskola, kereskedelmi egységek). A Belvárosi magban található néhány többszintes házon, illetve a lakótelepeken kívül a városra az egyszintes lakóépületek a jellemzőek. A város terjeszkedett, jellemzően a zöldterületek, parkok, erdők, sőt a termőföld rovására.

Béketelep, Kertváros, Újváros a város újabb szerkezeti alegységei, melyek mai városképe elsősorban a II. világháborút követő időszaktól, főként az 1960-as évektől kezdve alakult ki. Béketelep és Újváros szélein jött létre a vásárhelyi „szocialista nagyipar”, Kertváros mellett a laktanya. Az 1960-as évek – mint a legtöbb magyar város esetében – jelentős városképi változásokat hoztak Vásárhelyen is. Meghatározó jellegű házak tűntek el a Belvárosban, s átalakultak az ipartelepítés helyszínei, az északi, illetve a dél-keleti kivezető utak mentén, a Fémipari Vállalat, a Mérleggyár vagy az Alföldi Porcelángyár környéke stb. Létrejöttek a lakótelepek, beépítésre került számos park, zöldfelület. A külvárosi részek is megváltoztak, az egyes korszakok divatjának megfelelően épültek az új lakóépületek, a sátortetős házak, avagy az angol típusú kétszintes épületek.

Ipari területek jelenleg a város két legforgalmasabb kivezető útja mentén helyezkednek el. A dél-keleti ipari terület az Alföldi Porcelángyár, illetve a volt CSOMIÉP területfoglalásai mentén alakult ki és fejlődik jelenleg is folyamatosan. Itt hozta létre a város az ipari parkot, s ezt a területet jelöli ki a város szerkezeti terve a hosszútávon fejleszthető ipari övezetként. A mai Béketelep lakóterület szélein elhelyezkedő északi ipari terület fejlődése megindult. E terület a város belterületi határán fekszik, lakóterületek, illetve értékes termőterületek határolják. További bővülése nem kívánatos.

46


A kishomoki lakóterületek a város speciális része, ide épültek az elmúlt rendszerben a város lakótelepein, kert- és zöldfelület nélkül felnövő generációinak zártkertjei, az úgynevezett hobbi telkek és nyaralók. A városrész a terjeszkedő városfejlődés egyik jellegzetes – és városképi szempontból teljesen eklektikus - területévé vált, a belső területekről kiköltöző lakosság viszonylag nagy alapterületű telkeken, kevéssé szigorú szabályozási környezetben kezdett építkezni. Az új-kishomoki rész, mely a városfejlesztési tervek szerint a város utolsó ilyen típusú növekedésének terepe, a szabályozhatóság érdekében is belterületbe vonás alatt van. A városrészben ugyanakkor hiányoznak az utak és hiányoznak a jóléti szolgáltatások, ezek kiépítése komoly kihívás. A 47-es út négysávossá építésének utolsó fázisát megelőzően jelenleg építi ki a város a terület közműveit, a víz-, gázhálózatot.

A külterületi tanyavilágban a KSH adatai szerint 2006-ban 1284 lakás volt, melyeknek mintegy harmada a négy tanyaközpontban, a többiek a szórványtanyákon. Ezek a lakások általában alacsony komfort-fokozatúak, sok az idős, magányos, illetve az alacsony státusú lakossághoz

tartozó

itt

élő

ember.

A

tanyák

egy

része

üres.

A

2001-ben

végzett

népszámláláskor a négy tanyaközpontban 1176 fő, a szórványtanyákon 1691 fő, összesen 4084 fő, az összlakosságnak már csak 8,3 százaléka élt. A szociográfiai vizsgálatok szerint a vásárhelyi tanyavilág ma már jórészt a megélhetési gondokkal küzdő, segélyeken élő emberek lakóhelyéül szolgál.

Épületállomány, műemléki épületek


épített

környezetének

és

városkarakterének

vizsgálata

1999-ben,

Műemlékvédelmi Koncepciója 2007-ben készült.

A Koncepció listázza az érintett épületeket, tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a 10-11. században létrejött Csomorkány nevű település temploma, a „vásárhelyi egykori negatív szellemiség” egyik elemének, a Németh László által adományozott „csomorkányizmusnak” egyetlen épületi emléke, melynek valorizálása komoly feladat; jellegzetes és az Alföldön egyedülálló vásárhelyi műemlék az árvíz-védelmi kőfal, melynek eredeti állapotú megőrzése és folyamatos karbantartása szükséges;

47


a műemléki épületek egy jelentős része a Belváros központi részében található, jórészt 18-19. századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza,

kaszinó,

szálloda),

melyek

legfontosabb

értéke

létezésük,

a

város

klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány tanyasi épület: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a magtár, szélmalom, Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújított zsinagóga; a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ épületének felújítása és bővítése elsődleges feladat, mely nem csupán a város kulturális, művészeti örökségének tárháza kell maradjon, de a felnövekvő nemzedékek önazonosságának kialakításában is fontos szerepet játszó intézménnyé kell váljon. Műemléki környezet egyrészt a Református Ótemplom, az egyedülálló papi dézsmát gyűjtő paraszbarokk magtárépülettel, a görögkeleti templom, valamint a Belvárosban a Szent Háromság római katolikus templom, a plébánia és az egykori uradalmi inspectori ház, ma a Károlyi Kúria műemléki környezete, továbbá a Református Újtemplom és a Présház (Károlyi borház) környezete.

A dokumentumok fő megállapítása, hogy az országos védettségű műemlékek mellett figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége. A kiemelkedő

értékek

a

döntően

a

19-20.

század

fordulójáról

fennmaradt

igényes

téglaépületeket és a számos 100 évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanya. Ezeknek az épületeknek a megóvása és karbantartása összvárosi érdek.

A város épületállományának nem része, de a városkép fontos elemei a közterületeket díszítő szobrok, kutak. A város kiemelt figyelmet fordít a kultúra – képzőművészetek élővé válására és városképi megjelenésére. Ennek eszköze a köztéri szobrok állításának támogatása, ennek szellemében folyik a körforgalmak díszítése, vagy a Damjanich utcai művészek által tervezett és részben kivitelezett játszótér kialakítása.

Fejlesztési irányok Vásárhely város identitásának fontos része a kultúra. A kultúra szerves része az épített örökség, melynek egy jelentős része elpusztult a szocialista városfejlesztés időszakában. A város számára kiemelt feladat a megmaradt örökségelemek

48


védelme, bemutatása, hasznosítása. Ennek szellemében újult meg a Zsinagóga, a Fekete Sas szálló, illetve ezért határozta el a város vezetése a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program megvalósítását, melynek elsődleges célja a város kulturális életének helyet biztosító legfontosabb, és az épített örökség részét képező épületek megújítása, a bennük folyó szellemi munka méltó és ösztönző környezetének kialakítása. A prioritást élvező és a tervek szerint az elkövetkező 5 évben újjászülető épületek: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, Alföldi Galéria, Görögkeleti templom, Református Ótemplom, Petőfi Sándor Művelődési Központ.

A program megvalósítására lehetőséget teremt egyebek mellett a 2007 – 2013-as időszakban a megyei jogú városok rendelkezésére bocsátott város-rehabilitációs fejlesztési keret, melyet Hódmezővásárhely az IVS további fejezeteiben és a kapcsolódó Akcióterületi tervekben részletesen bemutatott módon kíván felhasználni.

További fejlesztési elképzelés a Promenád projekt megvalósítása, a Kórház-Rendelőintézetet és a Szent István teret összekötő útszakasz polgári hangulatát visszaállító, a városkép minőségi javulását eredményező fejlesztés.

Lakáshelyzet Az önkormányzat testülete 2008 februárjában hagyta jóvá a város Lakáskoncepcióját, mely részletesen

bemutatja

az

–

elsősorban

önkormányzati

–

lakások

helyzetét,

illetve

meghatározza a város lakásgazdálkodási stratégiáját.

Általános helyzet Ma a KSH 2006-os becsült adata szerint 19 506 lakás van a városban, amelynek főbb jellemzői – 2001. éves adatokat idéz a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció– a következők:

db

%

Nem lakott lakás

1.297

6,77 %

1919 előtt épült (80 évesnél idősebb)

4.343

22,65 %

1 szobás:

2.440

12,73 %

50 m -nél kisebb alapterületű:

2.827

14,75 %

Komfort nélküli

2.463

12,85 %

2

49


Paneles épületben

2.573

13,42 %

Összes lakás:

19 171

100,0 %

Jelen stratégiában nehéz pontos bázisadatokkal szolgálni vagy következtetéseket levonni a lakások tekintetében, hiszen az adatok viszonylag régiek. Célszerű a várost jól ismerő építészeknek a Koncepcióba foglalt véleményét rögzíteni, mely szerint: „A különböző besorolások között természetesen több „átfedés” is van, azaz valószínű, hogy a 80 évnél idősebb lakások között található mind az 1 szobás, mind az 50 m2-nél kisebb alapterületű,

illetve

megállapítható, hogy

a

komfort

nélküli

lakások

döntő

hányada.

Az

mintegy 5.000 lakás minőségi fejlesztése

adatok

alapján

(helyben

történő

megújítása, átépítése) volna indokolt. A területi átrendeződés következményeire tekintettel indokolt a jelentős számú lakatlan (esetenként romos) lakás, vagy beépítetlen telkek tulajdonosait

érdekeltté

tenni

a

meglévő

infrastruktúrával

rendelkező

„foghíjtelkek”

értékesítésében, vagy az épület ismételt lakottá tételében.”

A lakóépületekre jellemző, hogy az összes lakóépületnek több mint 92%-a családi ház, csupán 8%-nyi a több-lakásos lakóépület aránya. db Összes lakóépület

% 100

13 273

Összes lakóház Üdülőház 1 lakásos 11-X lakásos 2- 3 lakásos 4-10 lakásos

12 569

94,6

704

5,4

12234

92,2

276

2

560

4,3

203

1,5

Forrás: KSH 2001-es népszámlálás Jellemző, hogy a lakásépítések intenzív, 1970 és 1980 közé eső szakaszát követően (amikor az újonnan használatba vett lakások száma meghaladta az ötezret) csökkent, majd azóta stagnál a városban a lakásépítési kedv. Egyedül a 2003-as év volt kiugró, egyrészt az országos lakástámogatási rendszernek, másrészt az önkormányzati beruházásoknak köszönhetően. A város adatai szerint a vásárhelyi lakásépítési trend a következő adatokkal jellemezhető: időszak 2001

Összes építési

Összes lakóépületre

engedély (db)

vonatkozó eng. (db)

299

72

50

Összes lakás (db) 72


2002

315

77

102

2003

285

93

383

2004

225

137

222

2005

327

94

117

2006

406

75

87

2007

320

83

112

A városban viszonylag kevés új lakás épül. Az adatok szerint Szegeden jelentősen több, de a megye kisebb városaiban is arányaiban több. Jellemző tehát, hogy a pozitív vándorlási egyenlegű városokban, mint Szeged vagy Mórahalom, nagyobb az építkezési kedv. A KSH adatai szerint 2006-ban az épített lakás 10 000 lakosra: Hódmezővásárhely

6,7

Szeged

59,6

Mórahalom

27,5

Szentes

4

Mindszent

33,1

Vásárhelyen ugyanakkor városfejlesztési szempontból nem is indokolt a nagy mennyiségű lakásépítés, hiszen jelentős az üresen álló lakások aránya. Bár pontos adat csak a 2001-es népszámlálás idejéről van -7%-, valószínűsíthető, hogy a mennyiség nem csökkent. Mivel számos tanyát csak az év egy részében használnak, a nem lakott lakások aránya a külterületi részeken a legnagyobb, meghaladja a lakások egyötödét, a Belvárosban is közel 10%-os. A szakemberek szerint ez azonban nem okoz gondot, s a jelenlegi szigorodó ingatlanértékesítési feltételrendszer miatt a spekulációs / csak befektetési szándékból vásárolt és nem lakott ingatlanok száma már a közeljövőben csökkenni fog.

A Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció iránymutatása szerint a városban a demográfiai előrejelzések függvényében a minőségi lakásépítésnek (felújításnak és korszerűsítésnek) kell előtérbe kerülnie. Ezt az igényt alátámasztja a lakásállomány fent bemutatott minőségi összetétele.

51


A 2006-os statisztikák szerint az újonnan épített lakásmennyiségnek a fele magán személy által, saját célra, családi házas formában épített (48 lakás), másik fele (51 lakás) értékesítés céljából, gazdasági társaság által többlakásos épületben épített lakás.

Az újonnan épült, várhatóan jó minőségű lakóházak számát fogják növelni az önkormányzat fejlesztés-politikája eszközeként, fiatal vásárhelyi családoknak kiosztott 104 db ingyenes telken (elsősorban Béketelepen - 66 telek -, illetve Susánban, Tabánban és Újvároson), megépülő épületek. A minőségi épületállomány kialakítását segíti az önkormányzat bérlakás-felújító programjai is, melynek keretében jelenleg 52 lakás megújítása van folyamatban.

Területi vonatkozások A lakott lakások 18 ezres állományából való részesedés alapján Susán és a Belváros Hódmezővásárhely legnagyobb városrészei.

A

várható

Belvárosban

népességcsökkenés és

Hódtóban

a

esetén

számítani

népességszám

kell

az

csökkenni

átrendeződési fog,

de

a

folyamatra:

többi

a

lakókörzet

„foghíjasodása” is jellemzővé válhat. A várostervezők várakozása szerint – és a lakossági igények ezt alátámasztják – a kishomoki területek vonzereje hosszú távon is fennmarad, aminek következtében az új építkezések zöme itt várható.

Komfortosság szerint a lakások negyven százaléka összkomfortos, és körülbelül ugyan ennyi komfortos. A legmagasabb komfortfokozatú lakásokkal rendelkező, a lakótelepszerű Hódtóhoz képest minden további városrészben lényegesen kisebb az összkomfortos lakások hányada. A Kertvárosban, a túlsúlyban lévő egyedi fűtések miatt a komfortos lakások a legjellemzőbbek. A félkomfortos lakások aránya 8%, a komfort nélküli és szükséglakások aránya 14%-ot tesz ki.

A lakásállomány legrosszabb elemei az Anti-szegregációs szakértők által meghatározott belterületi tömbök mellett a tanyavilágban vannak. Itt a 2006-os adatok szerint 1284 lakás van, melynek jelentős része lakatlan (a 768 tanya mintegy negyede lakott csak állandóan), s 78%-a alacsony komfort-fokozatú. Az önkormányzat elsősorban az állandóan lakott tanyák infrastrukturális ellátását, különösen a villanyárammal történő ellátásukat tekinti feladatának.

52


Önkormányzati lakásgazdálkodás Vásárhely önkormányzata 1992. május 1-től átvette a Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt-től a volt állami és vegyes tulajdonú ingatlanokat (állami bérlakások, üzletek, garázsok), aminek köszönhetően 844 db állami, 153 db vegyes tulajdonú, és 288 db egyéb bérlemény került a Polgármesteri Hivatal kezelésébe. A tulajdonszerzéssel együtt jöttek a problémák, az elmaradt felújítások, karbantartások következményei. A ’90-es évek elején indult privatizációra Vásárhelyen is sor került, s itt is jellemző, hogy a megmaradt bérlakás-állományból az átlagnál sokkal kedvezőtlenebb minőségű lakások maradtak az önkormányzat tulajdonában, melyekben jellemzően az alacsony státusú lakosok maradtak.

A lakásprivatizáció egy további lényeges következménye volt, hogy kialakultak ún. vegyes tulajdonú épületek, társasházak, amelyek mind magán- mind önkormányzati tulajdonú lakásokat

(és

természetszerűleg

akár

magán-bérlakásokat)

tartalmaznak.

(A

szociális

városrehabilitáció egyik kihívása ennek a problémának a kezelése pl. a Szabadság-tér esetében.)

A Lakáskoncepció szerint az önkormányzati lakásállomány Vásárhelyen (Nyugdíjas Lakóparkkal együtt) a következőképpen alakult: 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

748

712

695

674

662

618

607

809

894

912

895

2007. évben a Közgyűlés döntése alapján 28 db lakás került megvásárlásra azokban a társasházakban, ahol a város már eddig is rendelkezett lakásokkal. 2007. évben Vásárhely önkormányzata 923 db lakással rendelkezett, összesen 27.717 m2 alapterülettel.

Az adatok mutatják, hogy Vásárhelyen 2002 óta folyamatosan nő az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások száma, a folyamat 2008-ban folytatódik: újabb 52-vel bővül majd ez a szám (Lázár utca 10.-ben, a volt Hódút-székházban, illetve a Dr. Rapcsák András út 52. szám alatt kialakítás alatt levő bérlakásokkal).

Az önkormányzati bérlakások egyrészt szociális típusú lakások, melyekben a hátrányos helyzetű lakosok élnek kedvező bérleti díj fizetése ellenében. A bérlakások másik típusa 53


fejlesztés-politikai célú: az önkormányzat vonz- és megtartóerejét növelendő, fiatal családok számára biztosít ezzel az eszközzel letelepedésre lehetőséget.

Az önkormányzati tulajdonú lakásállomány állapotára jellemző ez a kettősség: összkomfortos

komfortos

félkomfortos

Komfort nélküli

259

336

65

142

1 szobás

1+½

2

2 + 1/2

3

3-

338

151

257

43

11

2

Az összkomfortos és viszonylag nagy lakások mellett a lakások többsége csak komfortos és 1 szobás. Ez problémát jelent, hiszen az Önkormányzat elsősorban gyermekes családok elhelyezéséről gondoskodik. Sok minőségi cserekérelem kerül benyújtásra, mert a családok részére kicsinek bizonyul az 1 szobás lakás. A lakásállomány állapotára összességében elmondható, hogy az ingatlanok jelentős része felújításra szorul. A lakások közül az elmúlt években több életveszélyessé lett nyilvánítva. Ennek megfelelően a város ezekből a lakásokból a bérlőket elhelyezte és a lakások lebontásra, majd azt követően a telkek értékesítésre kerültek.

Lakásonként átlagosan négy fővel számolva az önkormányzat mintegy 3200 vásárhelyi elhelyezéséről gondoskodik. (Amennyiben egy lakás megüresedik, akkor az érvényes lakáskérelemmel rendelkezők között pályáztatás útján bocsátja rendelkezésre a lakást az önkormányzat.)

A

lakások

többsége

tömbökben

a

Belvárosban

található,

így

jelentős

mennyiségű

önkormányzati lakás van az Andrássy, Szegfű, Zrínyi, Kaszap, Oldalkosár, dr. Nagy György, Éva, Hódtó, Hóvirág, Kohán Gy., Szántó K. J. utcákban, valamint a Szabadság téren. Ezen kívül a városban szétszórtan találhatóak családi ház jellegű ingatlanok, melyek 2-3 család elhelyezésére alkalmas lakrészekből állnak. Nagy számban vannak a belvárostól távolabb eső, leginkább az alacsony státusú lakosság által lakott ingatlanok: a Széchenyi-terv keretében 2003-ban épült az úgynevezett 100 szociális bérlakás a Dobó Katalin, a Janáky István és a Bibó Lajos utcákban. Az Észak utca 90–92. szám alatt 42 komfort nélküli szociális bérlakása van az önkormányzatnak. A város számára fontos kérdés ez utóbbi szegregátumnak tekinthető

54


épületegyüttes felszámolása. Ilyen telepszerű tömb volt még a Tanya 1319, amelyet az önkormányzat 2008 tavaszán felszámolt.9

A városfejlesztés szerkezeti tervben – Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció meghatározott irányai

„A közúthálózat gyűrűs-sugaras rendszerének továbbfejlesztése: külterületi feltáró utak (külső gyűrű) hiányzó szakaszainak kiépítése, továbbá a központi belterületet elkerülő és tehermentesítő utak fokozatos megvalósítása. A beépítésre szánt területek további bővítésének radikális mérséklése: a termőföld,

illetve

a

közparkok,

ligetek,

erdők,

temetők

védelmének

előtérbe

helyezésével a város területi tartalékainak intenzív hasznosítása (pl.: új beépítésre szánt terület kijelölése esetén meg kell követelni ezzel azonos nagyságú igénybe nem vett, korábban ilyen célra jelölt terület beépítésének elhagyását). A központi belterülettől északra, Barattyos déli szélén és a Külső-Kenyerei csatornától délre, továbbá a Csárpateleki úttól keletre erdőtelepítés, annak érdekében, hogy a központi belterületet „zöld – gyűrű” határolja. A város keleti szélén húzódó Tiszát és holt-ágait lehetőleg felület-folytonos erdő, illetve erdősáv – és annak levegője – kösse össze a beépített területekkel. A városközpont komplex, értéknövelő rehabilitációja, a gyalogos belváros fokozatos bővítésével és folyamatos fejlesztésével. A forgalmi tehermentesítés minél teljesebb megvalósítása, ennek érdekében a gépjárművek belvároshoz közeli (esetleg térszint alatti) elhelyezési lehetőségének vizsgálata, illetve biztosítása. A város meglévő, elhatározott és folyamatban lévő lakóterületi tartalékaira (elsősorban Kishomok és Öreg-Kishomok) tekintettel további tartalékolása nem szükséges. A kompakt városszerkezet fenntarthatósága érdekében kerülni kell az indokolatlan és területpazarló megoldásokat. A mennyiségi szemlélet helyett a minőségi javulást eredményező, intenzív hasznosítást kell támogatni. A helyi védelem alatt álló városrészek (Susán, Tarján, Tabán kijelölt részei) értékeinek lehető legteljesebb megőrzése, szükség esetén helyreállítása, az országos jelentőségű műemléki védelem alatt álló – mintegy a város jelképének is nevezhető – „Kőfal” teljes hosszban történő kiszabadítása, az évtizedekkel ezelőtt megkezdett munka folytatása.

9

E telepszerű szociális bérlakások, illetve a benne lakók helyzetének leírását és a felmerülő problémák megoldására

kidolgozott tervet az Antiszegregációs Terv tartalmazza. 55


Az ún. „barnamezős” beruházások ösztönzése, az ipari övezet zöld mezős típusú bővítése a központi belterület DK-i szélén.”

3.3.

Társadalom

3.3.1.

Népesség számának alakulása

Az alföldi kistelepülések közül gazdasági fejlődésének köszönhetően a 15. századra mezővárosi rangra emelkedett Hód-Vásárhely lakossága a török időkben szinte teljesen elpusztult, a város

elnéptelenedett.

A

17.

század

végén

kezdett

betelepülni,

majd

újraindult

az

állattenyésztésen és az intenzív földművelésen alapuló gazdasági fejlődés következtében, a város lakosságának száma 1825-ig meghaladta a 26 ezer főt, 1850-ben pedig a 4183 házban több mint 35 ezren éltek. 1869-ben, az első modern népszámlálás időszakában, az önálló törvényhatósági joggal rendelkező 41 428-as lélekszámmal a város már ötödik helyen állt az ország településeinek népesség szerinti sorrendjében.

Az 1910-ig tartó modernizációs időszakban a fejlődő magyar városokhoz hasonlóan - bár az iparosodó

és

erőteljesebben

urbanizálódó

településeknél

tapasztalt

akár

duplázódó

lakosságszámnál jóval kisebb mértékben - növekedett a város lakosságszáma. A növekedés azonban – szintén az általános folyamatnak megfelelően - lelassult a 20. század eleji kivándorlások miatt, és a két világháború közel 3000-3000 emberáldozatot követelt a várostól. Hódmezővásárhely Időszak 1870 1900 1910 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

Népességszám, fő 41 428 51 337 52 509 51 176 51 865 49 417 53 605 52 644 54 486 51 180 49 382

KSH Szegedi Igazgatóság: A nagyvárosok belső tagozódása 2003.

Az 1949-es mélypontot követően 1980-ig töretlen a növekedés, bár a város a 100200 ezres magyar nagyvárosokhoz képest 50 000 fős népességével lemarad.

56


A növekvő tendencia az 1990-es években fordul, s az elmúlt tíz évben állandósul a fogyás. Míg a régió többi nagyvárosában, Szegeden és Kecskeméten a stagnálás vagy növekedés a jellemző, Hódmezővásárhelyen a régió kisebb városaiban tapasztaltakhoz hasonlóan lakosságcsökkenést regisztrálnak a statisztikák.

Lakosság száma Hódmezővásárhely fő 1998=100% 1998 48605 100,00% 2001 48617 100,02% 2005 47567 97,86%

Szeged fő 1998=100% 159133 100,00% 163699 102,87% 163259 102,59%

Szentes fő 1998=100% 31321 100,00% 31082 99,24% 30001 95,79%

Kecskemét fő 1998=100% 105464 100,00% 107267 101,71% 108835 103,20%

Kiskunfélegyháza fő 1998=100% 32039 100,00% 32081 100,13% 31185 97,33%

Békéscsaba fő 1998=100% 67803 100,00% 67383 99,38% 65384 96,43%

Forrás: KSH megyei Évkönyvek

A KSH adatainak tanúsága szerint az élve-születések számát tekintve az utóbbi 10 év vonatkozásában a régiós megyeszékhelyeknél - Békéscsaba kivételével -kedvezőtlenebb, a kisebb városoknál kedvezőbb a helyzet:

Születés 1000 főre Hódmezővásárhely 1998 9 2001 8,6 2005 9,5

Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba 9,9 9,8 10 8,2 8,38 9,5 8,3 8,8 8,7 7,69 9,8 8,1 10,7 8,7 7,92

Forrás: KSH Megyei Évkönyvek

A halálozások száma szintén magasabb, mint a megyeszékhelyeken, a kisvárosok adataihoz közelít.

Az utóbbi tíz év vonatkozásában a város a régió nagyvárosai és a kisebb városok közötti helyet foglalja el.

Halálozás 1000 főre Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba 1998 14,3 12,9 13,8 12 16 12,64 2001 12,9 11,9 12,2 10,6 14,6 11,59 2005 13,8 11,5 13,4 11,1 14,4 12,2 Forrás: KSH Megyei Évkönyvek

Az 1000 lakosra számított természetes szaporodás értéke negatív érték.

57


Természetes szaporodás 1000 főre Hódmezővásárhely Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba 1998 -5,3 -3 -4 -2 -7,8 -4,26 2001 -4,3 -2,4 -3,9 -1,8 -5,9 -3,9 2005 -4,3 -1,7 -5,3 -0,4 -5,7 -4,28 Forrás: KSH Megyei Évkönyvek

A város lakosságszámát nem növeli a nagyvárosokra a szuburbanizációs folyamatok ellenére is jellemző bevándorlási pozitívum sem: a nyugat-magyarországi nagyvárosokban (pl. Sopron, Győr) vagy Kecskeméten tapasztaltaktól eltérően Hódmezővásárhely vándorlási egyenlege gyakorlatilag nulla.

Vándorlási egyenleg Hódmezővásárhely fő fő/1000fő 1998 -34,02 -0,7 2001 -82,65 -1,7 2005 -4,76 -0,1

Szeged fő fő/1000fő -476 -2,99 -1379 -8,42 139 0,85

fő

Szentes fő/1000fő -50 -1,60 -232 -7,46 -110 -3,67

Kecskemét fő fő/1000fő 464 14,48 -178 -5,55 493 15,81

Kiskunfélegyháza Békéscsaba fő fő/1000fő fő fő/1000fő -86 -2,68 n.a n.a -230 -7,17 n.a n.a -36 -1,15 -29 -0,44

Forrás: KSH Megyei Évkönyvek

A kivándorlás nem jelentős, de jellemző Szeged, illetve a főváros elszívó ereje; jellemző a fiatal felnőttek elvándorlása: a más régióban diplomát szerzők nagy hányada nem tér vissza a városba.

A 2007 első negyedévében készült „Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja – jövője 2020-ig” című tanulmány felhívta a város vezetésének figyelmét a problémára és idézte a KSH által

a

2001-es

adatok

és

vizsgált

jelenségek

alapján

készített

területi

népesség-

előreszámítást, mely 2021-ig a jelentős fogyást eredményező tendencia folytatódását vizionálja. (Az előrejelzést készítő KSH a 2006-os tényleges adatokhoz képest 326 főt tévedett.)

A

KSH-nál

kedvezőtlenebb

folyamatokat

váró

előrejelzések

(Hosszútávú

Városfejlesztési Koncepció) még alacsonyabbra teszik a 2020 körülre várható lakosságszámot.

Területi népesség-előreszámítás 2001 - 2021 2001 2006 Magyarország 10 200 298 10 074 636 Hódmezővásárhely 60 331 58 601 kistérség Hódmezővásárhely 49 382 47 994 MJV Forrás: KSH- www.nepinfo.hu

58

2011 9 999 852 57 218

2016 9 931 296 56 057

2021 9 846 716 54 984

46 861

45 910

45 031


3.3.2.

Népesség korösszetétele

A város lakosságának korösszetételét vizsgálva általánosságban megállapítható, hogy Hódmezővásárhelynek is szembe kell néznie az elöregedő lakosság miatt felmerülő problémákkal. Ezt a problémát kiemelik a város szociális, illetve egészségügyi szakemberei is.

Népesség korstruktúrája 60000 2001

népesség

50000

2002

40000

2003

30000

2004

20000

2005

10000

2006

0 Felnőtt

Gyermek

Időskorú

Lakosság

korstruktúra Forrás: Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja-jövője 2020-ig; KSH

A

problémát

súlyosbítja,

hogy

az

öregedés

csökkenő

lakosságszám

és

csökkenő

gyermeklétszám mellett történik.

Állandó népesség korcsoport szerinti megoszlása

népesség

5000 4000 3000

nők

2000

férfiak

1000 0 0-14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-64

65-x

korcsoport

A lakosság kor szerinti összetétele területi eltéréseket mutat, a KSH 2001-es adatai szerint jellemző

a

volt

tanyaközpontokban,

illetve

a

Belvárosban

és

az

azt

körülölelő

városnegyedekben a 60 éven felüli lakosok viszonylag magasabb (23-25%), a belterület külső 59


városnegyedeiben pedig alacsonyabb aránya (16-20%). A „legfiatalabb” Hódtó (60 éven felüliek aránya 7,5%, a 14 éven aluliak aránya 20,8%) és a ma már belterület Kishomok lakossága (60 éven felüliek aránya 16,8%, a 14 éven aluliak aránya 21,7%).

3.3.3.

Képzettség

A KSH idézi a kutatók megállapításait, amelyek szerint „általánosságban elmondható, hogy a település mérete és lakosságának iskolázottsága között párhuzam vonható. Ez a kapcsolat Csongrád

megye

esetén

is megfigyelhető,

azaz

a


élő

emberek

iskolázottsága nem éri el a szegediekét, ugyanakkor a többi kisvárosok átlagát, ha nem is sokkal, de meghaladja.” (KSH, A nagyvárosok belső tagozódása – Hódmezővásárhely, Szeged, 2005.július)

Hódmezővásárhely lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es népszámlálási adatok szerint az előző vizsgálatokban regisztráltakhoz képest számottevően javult. 2001-ben a 18 évesnél idősebb

népesség

37%-a

rendelkezett

érettségivel,

mint

legmagasabb

végzettséggel

(Szegeden ez a mutató 54%-os) és 11%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával (Szegeden ez 20,7%, Kecskeméten 16,8%).

Iskolai végzettség a megfelelő korúak arányában Megnevezés Hódmezővásárhely Szeged A 10-x éves népességből az általános iskola első osztályát sem végezte el 0,3 0,3 A 15-x éves népességből legalább általános iskolai végzettségű 90,8 93,3 A 18-x éves népességből legalább középiskolai végzettségű, érettségivel 36,9 54 A 25-x éves népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevéllel 11,1 20,7 Forrás: KSH Nagyvárosok belső tagozódása – Hódmezővásárhely, 2005

A területi vizsgálat azt mutatja, hogy az egyetemi / főiskolai végzettséggel rendelkezők a Belvárosban, illetve a Kertvárosban koncentrálódnak. Jellemzően alacsonyabb az iskolai végzettsége a Tabánban, illetve a külterületi tanyaközpontokban élőknek.

60


A 25 éves és idősebb népességből diplomások aránya

Városi átlag Kútvölgy Szikáncs Erzsébet Batida Újváros Kishomok

1

Tabán Béketelep Susán Csúcs 0

5

10

15

20

25

30

Tarján Hódtó

százalék

Belváros Kertváros

3.3.4.

A lakosság etnikai összetétele

Hódmezővásárhelyen a 2001-es népszámlálás során 47 040 fő tekintetében került feljegyzésre a nemzetiséghez tartozás: 46 353 fő magyar mellett 687 fő vallotta magát valamely más nemzetiséghez tartozónak. A legnépesebb nemzetiség a roma közösség, melynek 340 tagja vallotta magát romának, a város vallási és etnikai kérdésekért felelős munkatársának becslése szerint a roma származású lakosok száma ugyanakkor körülbelül 5000 fő. A közösség kisebbségi önkormányzatot hozott létre, illetve 9 civil szervezetet alakított ki, ezeket a Roma Integrációs Tanács fogja össze.

A roma lakosság egy része integráltan, egy másik része a tabáni szociális bérlakásokban, illetve a város szándékai szerint lehetőség szerint mihamarabb felszámolandó telepen él.

A városban a népszámlálás 122 fő német nemzetiségű lakost regisztrált; a közösségnek van aktív kisebbségi önkormányzata.

Magyar

46.353

Bolgár

14

Cigány, romani, beás

340

Görög

18

61


Horvát

14

Lengyel

17

Német

122

Örmény

2

Román

36

Ruszin

7

Szerb

37

Szlovák

47

Szlovén, vend

8

Ukrán

25

Forrás: Hódmezővásárhely demográfiai helyzete, múltja – jövője 2020-ig – közgyűlési előterjesztés 2007.

Az önkormányzat számára elsődleges fontosságú a folyamatok fékezése, a fejlesztések elsődleges célja a város megtartó képességének erősítése. A lakosság fiatalítását, a képzett fők megtartását és vonzását célzott programok is segítik, egyebek mellett: -

a Közgyűlés 2005 végén megalapította a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a (18. életévüket betöltött) vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása. A sikeres helyi babakötvény programba 2008. április 30. napjával bezárólag 850 baba került kötvényjogosultként regisztrálásra;

-

az előző fejezetekben ismertetett telekjuttatási, illetve a minőségi bérlakásépítési programok;

-

Bakay Lajos – ösztöndíj: a város sikeres programja, melynek keretében azon felsőoktatási hallgatók részesülnek a város rendszeres támogatásában, akik a diplomájuk megszerzését követően Vásárhelyen kívánnak letelepedni.

3.3.5. A

Szociális helyzet10

hódmezővásárhelyi kistérség hátrányos helyzetű kistérség.


Salgótarján és Kaposvár mellett az a megyei jogú város - a 22 megyei jogú város között -, amely a többi nagyváros jellemzően prosperáló térségeitől eltérően hátrányos helyzetű kistérség központja. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy

10

A szociális helyzet anti-szegregáció szempontjából releváns elemeinek részleteit az Antiszegregációs Terv

tartalmazza 62


részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3 %-a külterületen él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete, valamint a város elöregedő társadalma.

Munkanélküliség A térségi hátrányos helyzet és a városban megjelenő szociális problémák legfőbb indoka a munkahelyek hiánya: a régiós nagyvárosokéhoz képest a versenyszféra viszonylag alacsony foglalkoztatási kapacitása, illetve a klasszikus nagyfoglalkoztató közintézmények közelmúltban bekövetkezett racionalizálásának eredményeként megszűnt munkahelyek.

A Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2007 júliusi Munkaerőpiaci információi szerint a hódmezővásárhelyi körzetben található a Csongrád megyében nyilvántartott álláskeresők 16%-a, 2548 fő, melyből hódmezővásárhelyi állandó lakóhellyel 2159-en rendelkeznek (ez a kirendeltség regisztrált állományának a 85%-a). A térségben nyilvántartott álláskeresők száma 353 fővel haladja meg az egy évvel korábbit, egy év alatt a megyén belül ebben a térségben nőtt legerőteljesebben a nyilvántartásban lévők száma.

A nyilvántartott álláskeresők arányát (becsült gazdaságilag aktív népesség százalékában) a megye többi térségéhez hasonlóan a szezonális hatások igen erőteljesen befolyásolják. A mutató értéke jelenleg 10,1%, a megyei átlagnál magasabb, s 1,4 százalékpontos emelkedést mutat egy év távlatában (a megyei szint 8,8%).

A helyi munkaerőpiac ellentmondásosságát jelzi ugyanakkor, hogy jelenleg 300 betöltendő álláshelyet hirdet a Honvédség, a város legnagyobb foglalkoztatója, ez azonban nem szerepel a foglalkoztatási szolgálat adatbázisában.

A térségben a közintézményeken kívül nincsen úgynevezett női foglalkoztató, ezért az álláskeresők nemenkénti megoszlására jellemző, hogy magas a női munkanélküliség, a 2007. júliusi adatok szerint a nyilvántartott álláskeresők 57%-a nő (a megyében ez 54 %).

Hódmezővásárhelyen a KSH 2006-os adatai szerint a regisztrált munkanélküliek 10%-a pályakezdő. A fizikai foglalkozásúak az álláskeresők 77%-át képviselik, ez négy százalékponttal magasabb a megyei átlagnál. Az álláskeresők 30%-a legfeljebb általános 63


iskolai végzettséggel rendelkezik, melyből 2,5%-nak az általános iskolát sem sikerült befejeznie. A város munkanélküli állományának 33%-a szakmunkás végzettségű, közel 30% rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közel 6%-ot képviselnek. A munkanélküliek 53%-a 180 napon túli időtartamban munkanélküli.

regisztrált munkanélküliek (KSH 2006. évi adatok) Regisztrált munkanélküliek száma, férfi Regisztrált munkanélküliek száma, nő Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma Regisztrált munkanélküliek száma , fizikai foglalkozású Regisztrált munkanélküliek száma , szellemi foglakozású Regisztrált munkanélküliek száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma általános iskolai végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma egyetemi végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma főiskolai végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma szakiskolai végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma szakmunkásképző végzettséggel Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, férfi Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, nő Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen

% 42,00 58,00 10,04 77,22 22,78

Regisztrált munkanélküliek száma összesen (fő)

1962

2,55 28,39 1,48 4,38 1,43 28,80 32,98 20,34 32,62 52,96

Az önkormányzat tisztában van a helyzettel, s a problémákat a szociális ellátórendszert bemutató fejezetben részletesen ismertetett eszközökkel próbálja enyhíteni. E támogatások mellett

azonban

már

itt

említendő

a

város

munkahely-teremtési

programja

(az

önkormányzat saját forrásaiból 500 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújt azon vállalkozásoknak, melyek új álláshelyek létrehozására, illetve a korábbi statisztikai létszámuk legalább 3 éven át történő fenntartására is vállalnak kötelezettséget), melynek segítségével 2007. márciusa óta mindösszesen 560,5 új álláshely jött létre.

A probléma területi vonatkozásait vizsgálva látszik, hogy a legsúlyosabb a helyzet a Külterületeken, illetve Tabán és Csúcs városnegyedekben.

külterület lakosságának problémái

64


A város 2008 februárjában elkészített Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése hívja fel a figyelmet a város hagyományos településszerkezetét meghatározó, a belterületet körülvevő tanyavilágra, amely szórványtanyák és tanyaközpontok köré szerveződve jelent életteret számos család számára. Az önkormányzat szakemberei szerint a népesség 8,3 %-a ma is e tanyákon él: kis mértékű, de folyamatos fogyás mellett 2007. októberben a 6 évvel korábbi 4086 fővel szemben csak 3878 fő. A külterületeken élő óvodáskorú gyermekek száma 143 fő, 384 fő általános iskolás.

(Területi szempontból érdemes külön kezelni a belterületté nyilvánítás alatt álló Kishomok városrészt, ahol az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt az életvitelszerűen élők száma. E zártkerti részekre jellemzően magasabb státusú lakosság költözik.) Az önkormányzat számára komoly feladatot jelent a távolságok leküzdése, a hátrányok kompenzálása, ennek érdekében létrehozta a Tanyagondnoki Szolgálatot. A 21. század tanyavilága, az ott élő emberek szociológiai ismérvei ellentétei a múlt tanyavilágának. Mára a falusias létforma a periferizálódást jelenti minden vonatkozásban. Jelenleg sok az egyedül élő idős ember, a létminimum alatt tengődő sokgyermekes család, akik a városból költöztek a tanyára a lakásfenntartás magas költségei miatt. Megélhetésük nagyrészt segélyekből, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkákból biztosított. Idővel a tanya romossá válik, a föld műveletlenné.

A

tanyán

élők

problémáit

az

infrastrukturális

típusú

gondok

mellett

elsősorban

a

közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei (pl. orvosi szolgálat, óvodáztatás, iskolai ellátás stb.) jelentik. Az önkormányzat kiemelt fontosságú területként kezeli e kérdéseket.

a szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő roma lakosság A városi szegénység kiemelten tapasztalható a közel 10% -os roma lakosság körében. Az országos problémáknak megfelelően szinte teljes munkanélküliség, alacsony iskolázottság, rossz egészségügyi állapot a jellemző.

Hódmezővásárhelyen a roma lakosság egy része a város szövetébe integráltan, egy másik része szegregáltan él: a város észak-nyugati részén, Tabán városnegyed egyes részein egyértelmű a cigány népesség felülreprezentáltsága. Megoldatlan probléma az Észak

65


utcán található telepszerű környezet. Ugyancsak e városrészben épült az elmúlt 10 évben a 100 szociális bérlakás, melyek közül 18 lakás félkomfortos, a lakóházak műszaki állapota nem kielégítő, a lakások nagy része erősen lelakott.

Hasonlóan rosszak a körülmények a Tanya 1319. és a Tanya 1224. sz. alatti ingatlanokban. Jelentős a cigány családok aránya a belvárosban, a Szabadság tér önkormányzati tulajdonú lakásaiban is, ezek a lakások komfortosak – különböző időpontokban a rászorultság, szociális helyzet figyelembevételével kerültek kiutalásra – az épületek állaga azonban nem kielégítő, a környezet romló helyzetre utal.

Az önkormányzat folyamatosan lépéseket tesz a szegregáció oldásának irányába, országosan példamutató az általános iskolai integrációra tett kísérlet, melynek keretében iskolabuszok szállítják a roma gyermekeket a város különböző általános iskoláiba.

az öregedő városi társadalom Az elöregedő lakosság helyzetének jellemzői: Az idős emberek jelentős része egyszemélyes háztartásban él, hiszen a városban jellemző a viszonylag kis lakásméret, ami több generáció együttélését nem teszi lehetővé. Az egyedül élő idős emberek nagy része szociális támogatásra szorul. (A támogatás nem csupán az egyedüllétből következő anyagi támogatás hiányát hivatott orvosolni, hanem a lelki elmagányosodás terheinek oldását is jelenti.); Az idős emberek bevételeik jelentős részét költik rezsi típusú kiadásokra, illetve gyógyszerre és élelmiszerre, így egyre többen szorulnak önkormányzati támogatásra megélhetésük biztosítása érdekében (sok esetben még a nagyon alacsony térítési költségű szolgáltatásokat sem tudják igénybe venni); Az egészségügy fejlődésével, a várható élettartam növekedésével egyre több idős ember éli túl a korábban halálos kimenetelű betegségeket (tüdőgyulladás, veszélyes csont-törések és a hosszantartó kórházi ellátás következményeit stb.). Ezen idős, betegségből felépült emberek közül viszont sokan a szociális ellátórendszerbe kerülnek.

Az idős lakosság növekvő aránya a város területén viszonylag egységesen, minden városnegyedben jellemző, kiugrik a külterületek, Újváros, Csúcs, Tarján városnegyedekben a 25% körüli arány.

66


Az öregedő társadalom problémáit mutatja a bentlakásos intézményekben ápoltak növekvő – és összehasonlítva is magas száma. A város itt is a megyeszékhelyek és a kisebb városok közötti pozícióban van.

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben gondozott Hódmezővásárhely Szeged Szentes fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő fő 1998 375 7,72 1015 6,38 164 5,24 2001 381 7,84 1079 6,59 150 4,83 2005 385 8,09 1173 7,18 163 5,43

Kecskemét Kiskunfélegyháza fő/1000fő fő fő/1000fő fő 637 19,88 285 8,90 657 20,48 309 9,63 694 22,25 266 8,53

Békéscsaba fő/1000fő 604 8,91 607 9,01 651 9,96


A város a szociális különbségek csökkentését, azaz az alacsony státusú lakosság élethelyzetének

javítását,

az

anti-szegregációt,

illetve

a

munkahelyteremtést

kiemelt

fontosságú területekként kezeli.

3.3.6.

Lakosság egészségi állapota

Hódmezővásárhely helyzetet tükrözi.

lakosságának 11

egészségi

állapota

kisebb

eltérésekkel

az

országos

Mind a demográfiai mutatók, a születés szám, a csecsemőhalálozás, mind

a halálozási, haláloki adatok kedvezőbbek a dél-alföldi regionális átlagadatoknál, az országos átlaghoz közelítenek, azonban valamivel elmaradnak a nyugat-magyarországi, s jelentősen kedvezőtlenebbek az uniós adatoknál.

12

A város lakosságának egészségügyi állapotát alapvetően meghatározzák a fejezet előző részeiben bemutatott öregedési és természetes fogyással járó folyamatok. A lakosságra számolt haláleset 2005-ben az Erzsébet Kórház-Rendelőintézat szakembereinek adatai alapján

11


1237 haláleset / 100 000 lakos;

régióban

1354 haláleset / 100 000 lakos;

A város „Egészséges Vásárhely Program”-ja hívja fel a figyelmet, hogy hazánkban a népegészségügyi programok

kidolgozásához adatok vagy elemzések nagyon korlátozott számban és megkérdőjelezhető hitelességgel állnak rendelkezésre.

Jelenleg

a

lakosság

egészségi

állapotát

monitorozó

rendszer

hiányában,

nehéz

települési

népegészségügyi programokhoz kiinduló alapadatokhoz jutni, melyek a futó programok vagy tervezett programok eredményességének, hatékonyságágának méréséhez szükséges összehasonlító elemzésekhez elengedhetetlen.

12

A fejezet az Egészséges Vásárhely Program, valamint a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház

rendelőintézet szakmai koncepciója 2005 – készítette dr Kállai Árpád szakmai anyag adataira támaszkodik 67


országosan

1298 haláleset / 100 000 lakos.

A természetes szaporodás 1000 lakosra vetített száma negatív, bár az országos, illetve a regionális átlagnál valamivel kedvezőbb.

A csecsemőhalálozás a régiós értéket meghaladja, az országos – magas – átlaggal megegyező: Hódmezővásárhelyen

9,029 eset / 1000 születés;

régióban


országosan


A 100 élve-születésre jutó terhesség-megszakítás szintén magas értéket mutat: Hódmezővásárhelyen


országosan

58,1 eset / 100 születés.

A városban a vezető halálokot a keringési rendszer betegségei adják, mint az országban gyakorlatilag mindenütt. A megbetegedési mutatók azonban az országos átlagnál rosszabbak a cukorbetegség, a magasvérnyomás, az ischaemiás szívbetegség, az asthma bronchiale, a hörgőrákos és a pszichiátriai megbetegedésekben. A haláloki szerkezet évek óta azonos, az észlelt kisebb változásokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, összességében a keringési rendszer és a daganatos megbetegedés dominanciája továbbra is jellemző. A hódmezővásárhelyi lakosságra is jellemző, hogy jelentős a szűrhető betegségek miatt bekövetkező halálesetek száma: az ÁNTSZ regionális vizsgálatai szerint a halálozások majdnem felét összefüggésbe lehet hozni a dohányzással, több mint egy harmaduk pedig összefüggésbe hozható az elsődleges prevenció által megakadályozható halálokokkal. A

férfiaknál

szívbetegségek,

leggyakrabban

előforduló

spondylopathiák

és

a

betegségek

a

cukorbetegség.

magasvérnyomás, Nőknél

a

ischaemiás

magasvérnyomás,

spondylopathiák, az ischaemiás szívbetegségek, csontsűrűség betegségei és a cukorbetegség. Az Egészséges Vásárhely Program hangsúlyozza a lakosság egészségi állapotát befolyásoló kockázati tényezők alakulásának fontosságát. A vizsgálatok szerint a Dél-Alföldön, így Hódmezővásárhelyen is magas mind a dohányosok, mind az alkoholfüggők, mind az elhízottak száma. („A dohányzás megoszlása alapján a Dél-alföldi régióban 100 lakosból 14 68


fő 20 szál vagy annál több cigarettát szív, 15 fő pedig 20 szálnál kevesebbet, tehát a lakosság 29%-a dohányzás tekintetében érintett. Az alkoholfogyasztás megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 7 nagyivó, 17 fő pedig mértékletes ivó, a lakosság 24%-a az alkohol tekintetében érintett. A test-tömegindex megoszlása alapján a Dél-alföldi Régióban 100 lakosból 20 fő elhízott, 37 fő túlsúlyos, a lakosság 57%-a súlyfelesleggel küszködik.”) A

vásárhelyi

lakosság

hazai


átlagos

–

tehát

uniós

összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. Ennek megfelelően város számára „a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegség megelőzése, a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás fejlesztése.” A fentiek feltétele a prevenciót és az ellátórendszert jelentősen támogató várospolitika. SWOT-analízis Erősségek képzettségi szint növekedése; országos átlagnál nem rosszabb / regionális átlagnál kedvezőbb egészségi állapot; anti-szegregációt támogató várospolitika; egészségmegőrzést támogató várospolitika.

Lehetőségek

Gyengeségek elöregedő társadalom; negatív természetes szaporodás; alacsony mértékű bevándorlás; egyes városrészekben koncentráltan jelentkező problémák; alacsony státusú lakosság magas száma, koncentrációja; prevencióval megakadályozható halálesetek magas száma; terhesség-megszakítások magas száma; országos átlagnál nem kedvezőbb egészségi állapot. Veszélyek

a népességfogyás problémájának tudatosodása országos szinten, megakadályozására vonatkozó országos / uniós programok.

a gazdaság fejlesztésének elmaradása negatívan hat a város megtartó erejére: diplomások elvándorlása, máshol diplomát szerzők elvándorlása; az általános gazdasági visszaesés az elöregedő városra nehezedő terheket hatványozza; az alacsony státusú lakosság számának növekedése – újratermelődés – a beavatkozások elmaradása esetén; az egészségügyi ellátó rendszer működési feltételeinek országosan jellemző bizonytalansága.

69


Gazdaság

3.4.


az

ország

egyik

legelmaradottabb

régiójában

található,

gazdasága

magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat: Hódmezővásárhelyen a város adottságaiból következően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat, ez a szektor ma is viszonylag

nagy

foglalkoztató,

s

az

országos

viszonylatban

is

kiemelkedő

teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A

mezőgazdasági

gazdasági

termeléshez

tevékenység:

sem

ugyanakkor jelentős

nem kapcsolódik

értékesítési,

sem

szervesen

más

feldolgozóipari,

sem

mezőgazdasági gépgyártó tevékenység. A Mezőgazdasági Főiskola jelenléte ellenére jellemzően nincsen mezőgazdasági kutatás sem. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik a hagyományokra is épült kerámiaipar, a precíziós műszerek gyártása, a textilipar, jelentősebb súllyal bír még a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban jellemző az alacsony hozzáadott érték, kevés a K+F. Ez alól elsősorban a mérleggyártó, illetve orvosi műszergyártó cégek kivételek. A vállalatok ágazati szerkezete a szolgáltató vállalatok dominanciáját mutatja, melyben elenyésző az ipari szolgáltató és meghatározó a lakossági szolgáltató vállalatok aránya. A KKV-k magas aránya az országos és nemzetközi trendeknek megfelelő, kedvezőtlen a

társas

vállalkozások

viszonylag

alacsony,

s

a

mikro-vállalkozások

meghatározó aránya. A városban viszonylag magas a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatás, a városra jellemző adatok kedvezőtlenebb helyzetet mutatnak, mint a nagyobb megyei jogú városokban. A város foglakoztatási helyzete ellentmondásos: az aktív korúak több mint 11%-a nyilvántartott munkakereső, a szezonális munkát kínáló szektorok jelentősége miatt is magas az Alkalmi Munkakönyvvel munkát vállalók száma, ugyanakkor érvényesül az országban majdnem mindenütt érvényes jelenség, a szakképzett, elsősorban gépipari szakmájú munkavállalók hiánya. A foglalkoztatás szerkezete egyrészt a fejlett, a dezindusztrializáció folyamatába illeszkedő

városok

jellemzőit

mutatja,

azaz

a

szolgáltatási

ágazatok

foglalkoztatottjainak száma meghaladja a termelő szektorokét, melyekben máig

70


érvényesülnek a hagyományok, azaz még mindig viszonylag magas az agráriumban (állandó vagy alkalmi) foglalkoztatottak aránya. A helyzet mégsem kedvező a versenyképesség szempontjából, hiszen jellemző az alacsony hozzáadott értékű ágazatok

aránya,

a

szolgáltatásokon

belül

meghatározó

a

közszolgáltatók

foglalkoztatási szerepe. (A közszférában dolgozók magas aránya a kisebb településeken jellemző.) Ugyanakkor a városban bizonyos, főleg közép- és felsőfokú végzettséget igénylő műszaki ipari szakmában munkaerő-hiány van, hasonlóképpen az egész országban jellemző helyzethez. Hiányzik a felsőfokú műszaki képzés a térségben, a középfokú szakképzés kibocsátása nem képes mennyiségileg és minőségileg a kereslethez illeszkedni, a gyakorlati képzés megoldása nehézséget okoz. A más városokban képzettséget szerzett fiatalok gyakran nem térnek vissza Vásárhelyre. A városi vállalkozások munkaerő vonzáskörzete a hasonló városokéhoz képest kicsi, a vásárhelyi kistérség településeinek munkavállalói közül sokan Szegeden, Szentesen vagy Orosházán dolgoznak. Vásárhely

gazdasági

mutatói

a

régiós

megyeszékhelyeknél

kedvezőtlenebb

helyzetre utalnak, a város vezető pozíciót a kisvárosok közötti összehasonlításban nyer. Vásárhely gazdaságának ugyanakkor a

környező kisvárosoknál

jelentősen

nagyobb számú lakos megélhetését és színvonalas ellátását kell biztosítania. A városnak az országhatárhoz közeli fekvése következtében nemcsak a régió nagyvárosaival versenyez, hanem a nagy ütemben fejlődő román városokkal (pl. Temesvár) is, melyek gazdasági súlyát (tőke- és munkaerővonzó képességét) csak egy nagyobb léptékű térségi összefogás eredményeként létrejövő, Szeged központú, a környező középvárosokat magában foglaló gazdasági régió tudná ellensúlyozni. A város vállalatai által nyújtott munkahelyek viszonylag alacsony jövedelmek realizálását teszik csak lehetővé, sok az alacsony forgalmú, kevéssé jövedelmező cég, alacsony a város- egyebek mellett fejlesztésekre fordítható - iparűzési adóbevétele. A

város

gazdasága

ugyanakkor

rendelkezik

fejlődési

potenciállal,

ezek

kihasználásához céltudatos fejlesztés-támogató politikára, koordinált cselekvésekre van szükség.

71


A

város

gazdaságfejlesztési

programja

2005-ben

készült13:

empírikus

vizsgálatok,

műhelybeszélgetések eredményeként alakult ki a város számára kitörési pontokat megjelölő dokumentum, melynek stratégiai megállapításait jelen Integrált Városfejlesztési Stratégia magában foglalja. A dokumentumban a gazdaságfejlesztési programelemek koncepcionális szintűek, fontos feladat a ma is érvényes gazdaságfejlesztési stratégiai irányok operatív szintű kidolgozása,

illetve

gazdaságfejlesztési támogatása,

K+F;

a

város

létező

programok indítása. ipar

–

potenciáljainak

Kiemelt

klaszterfejlesztés,

területek: K+F;

kihasználására

mezőgazdaság

szolgáltatások

-

–

irányuló integráció

turizmus

/

kultúrgazdaság.

3.4.1.

A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban

Hódmezővásárhelyen a KSH adatai szerint 2006-ban14 4957 regisztrált vállalkozás volt, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 96 vállalat. A működő vállalatok száma jóval alacsonyabb, 3170 db. A Dél-Alföldi Régió megyei jogú városaival összehasonlítva ezt az adatot, megállapítható, hogy Vásárhely lemarad a megyeközpontok mögött, vállalkozássűrűsége elmarad a nagyobb városokétól. A vállalkozás-sűrűség nagysága összefügg a gazdasági dinamizmus lehetőségével, jellemző, hogy Szeged és Kecskemét vezet e tekintetben a régión belül.

Regisztrált vállalkozások száma Hódmezővásárhely Szeged db db/1000fő db db/1000fő db 1998 3520 72,42 18349 115,31 2001 3738 76,89 18172 111,01 2005 5244 110,24 24217 148,33

Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő 2195 70,08 10245 319,77 2242 69,98 n.a. n.a. 2351 75,64 11201 349,15 2324 72,44 5134 76,19 3293 109,76 16400 525,89 3149 100,98 5331 81,53

Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006.

Az adatokból látszik az is, hogy Hódmezővásárhelyen a nagyvárosi trendnek megfelelően a vállalkozások száma 1998 óta jelentősen, majdnem 50%-kal nőtt. Jelentős megtorpanás történt azonban 2007-ben: a Kereskedelmi és Iparkamara vásárhelyi szervezetének vizsgálata szerint 2007-ben körülbelül húsz százalékkal csökkent a vállalkozások száma (ebbe beleértendők azok is, amelyek évek óta nem is működtek, vagy fiktívek voltak). Becslések szerint nyolcvan százalékban az egyéni vállalkozók adhatták vissza igazolványukat, elsősorban azok, amelyek belföldi piacra termeltek, Vásárhelyen kereskedtek, vagy itt nyújtottak szolgáltatást. A jelenség oka a kedvezőtlen piaci helyzet mellett egyrészt a 13

Hódmezővásárhely – tradíció-kreativitás-innováció- gazdaságfejlesztési program, 2005.

14

A gazdasági fejezetben szereplő adatok forrása ellenkező forrásmegjelölés hiányában a KSH 2006-os területi

statisztikai adatai. 72


megemelkedett közterhek miatti többlet kiadások, másrészt az, hogy jellemző az egyéni vállalkozók egy részének nyugdíjba vonulása, más részüknek pedig vállalkozás helyett másodállásban történő elhelyezkedése.

A vállalkozások formáját tekintve a következők látszanak: a vásárhelyi önkormányzat adatai szerint 2003 óta kedvező tendencia a szintén a gazdaság fejlődésére utaló tény, a biztosabb gazdasági háttérrel rendelkező társas vállalkozások számának folyamatos növekedése: 2003-ban 1559-et tartottak nyilván, 2006-ra a számuk 1825-re, míg 2007-re 1966-ra emelkedett. ugyanakkor Vásárhelyen a nagyobb megyei jogú városokhoz képest a növekedés ellenére is alacsony az 1000 főre jutó társas vállalkozások aránya, Szegeden közel kétszer, a dinamikusan fejlődő Kecskeméten pedig közel kilencszer (!) annyi társas vállalat jut 1000 fő lakosra. Vállalkozások megoszlása vállalkozási forma szerint A) Társas vállalkozások, ezer főre Társas vállalkozások száma Hódmezővásárhely db db/1000fő db 1998 1077 22,16 2001 1143 23,51 2005 1360 28,59

Szeged db/1000fő db 8039 50,52 7917 48,36 8892 54,47

Szentes db/1000fő db 636 20,31 697 22,42 886 29,53

Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő 4408 137,58 703 21,94 n.a. n.a. 5088 158,60 810 25,25 1928 28,61 6781 217,44 1105 35,43 2141 32,75

Szentes db/1000fő db 1559 49,77 1654 53,21 2407 80,23

Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő 5837 182,18 1539 48,04 n.a. n.a. 6113 190,55 1514 47,19 3206 47,58 9619 308,45 2044 65,54 3199 48,93

B) Egyéni vállalkozások, ezer főre Egyéni vállalkozások száma Hódmezővásárhely Szeged db db/1000fő db db/1000fő db 1998 2443 50,26 10310 64,79 2001 2595 53,38 10255 62,65 2005 3884 81,65 15325 93,87

Forrás: KSH

A vásárhelyi vállalati szövet sebezhetőségére utal az a tény, hogy a vállalatok meghatározó része kis méretű vállalat. A KSH 2005-ös adatai szerint: Működő vállalatok száma

db

%

0 fős létszámú működő vállalkozások

34

1,07

2957

93,28

10–19 fős létszámú működő vállalkozások

96

3,03


50

1,58

28

0,88

4

0,13


50–249 fős létszámú működő vállalkozások 250–499 fős létszámú működő 73


vállalkozások 500 és több fős létszámú működő vállalkozások Összesen

1

0,03

3170

100

a vállalatok 93%-a mikrovállalkozás a városban mindössze 5 db 250 főnél többet foglalkoztató cég van.

A vállalkozások ágazati megoszlásának jellemzője, hogy a mezőgazdaságban dolgozik a vállalatok 4%-a, ipari termelő 13%, építőipar 11%, szolgáltatások 73%. Ez a megoszlás, a mezőgazdaság viszonylag jelentősebb súlyával (a régió több városában ez alacsonyabb), részesedésével.

modern A

vállalati

részletes

szerkezetet

vizsgálatok

tükröz,

azonban

a

szolgáltatások

rávilágítanak

a

meghatározó

vállalati

szövet

ellentmondásosságaira.

Hódmezővásárhely Nemzetgazdasági ágazat, működő vállalkozások száma mezőgazdaság bányászat, feldolgozóipar, energiaellátás építőipar kereskedelem, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

db

%

Kecskemét

Szeged

db

%

db

Békéscsaba

%

db

%

122

4%

231

2%

218

2%

136

3%

413 340 787

13% 11% 25%

1076 1293 3164

7% 9% 21%

888 927 2155

9% 10% 22%

473 424 1274

9% 8% 24%

147

5%

504

3%

370

4%

321

6%

130 129

4% 4%

715 570

5% 4%

496 320

5% 3%

259 256

5% 5%

658 95 117

21% 3% 4%

4535 806 792

30% 5% 5%

2767 367 418

29% 4% 4%

1400 258 189

26% 5% 4%

232 3170

7% 100%

1225 14911

8% 100%

768 9694

8% 100%

398 5388

7% 100%

Forrás: KSH, 2005.

A KSH által rendelkezésre bocsátott adatok szerint a szolgáltatásokon belül a kereskedelmi tevékenység a legjelentősebb, viszonylag alacsony hányadot képviselnek a szálláshelyvendéglátással foglalkozó turisztikai vállalkozások. A kereskedelem súlya megegyezik a régiós nagyvárosokban tapasztaltakkal, a vendéglátóhelyek száma ugyanakkor alatta marad ennek, s inkább a nem turisztikai jellegű kisvárosokban regisztrált arányokra hasonlít.

74


A városban 2005-ben viszonylag sok, 958 kiskereskedelmi üzlet volt, azaz 1000 főre 20,14 kiskereskedelmi egység jutott (Szegeden gyakorlatilag ugyanannyi, 20,24 db), a dél-alföldi nagyvárosokhoz hasonlóan. (A nyugat-magyarországi határmenti kereskedő városokban ez az adat jellemzően 22 – 24 egység / 1000 fő.) Ezek meghatározó része 18% élelmiszer jellegű üzlet, 12%-a ruházat, cipő (Szegeden fordítottak az arányok: az élelmiszer 14%, a ruházat, cipő 18%). Megjelentek azonban a szupermarketek (Tesco, Lidl, Penny Market, Interspar), melyek jelentős

versenyelőnnyel

rendelkeznek

a

jellemzően

kisvállalkozók

(sok

esetben

kényszervállalkozók) által működtetett kiskereskedelmi egységekhez képest. A szektor sebezhetőségét mutatja Vásárhelyen, hogy a 2007 során tapasztalt nagyarányú vállalkozásmegszűnés vállalatai között a becslések szerint számos kereskedelemmel foglalkozó mikrovállalkozás volt. Az

1000

lakosra

jutó

vendéglátóhelyek

száma

alacsony,

a

régió

kisvárosaiban

tapasztaltaknak megfelelő. Míg Szegeden összesen 894 db vendéglátóhely volt 2006-ban, addig Vásárhelyen 184 db, ami 1000 főre 5,5 db vendéglátóhelyet jelent Szegeden, 3,9 db-ot Vásárhelyen. (A turizmusukról híres magyar nagyvárosokban ez az adat a duplája a vásárhelyinek: Sopron 7,4 db/1000 fő; Eger 8,3 db/ 1000 fő; Pécs – egyetemi város Szegedhez hasonlóan 5,4 db/1000 fő.) Vendéglátóhelyek száma Hódmezővásárhely db db/1000fő db 1998 239 4,92 2001 257 5,29 2005 304 6,39

Szeged db/1000fő db 622 3,91 787 4,81 894 5,48

Szentes db/1000fő db 132 4,21 134 4,31 132 4,40

Kecskemét Kiskunfélegyháza db/1000fő db db/1000fő db 461 14,39 137 4,28 530 16,52 182 5,67 611 19,59 190 6,09

Békéscsaba db/1000fő 352 5,19 396 5,88 466 7,13

Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006

A város vállalatainak és intézményeinek foglalkoztatás szektorális sajátosságai a vállalati szektorális megoszláshoz hasonlóak. Adatok ugyan csak a 2001-es népszámlálásból állnak rendelkezésre, de feltételezhető, hogy az arányok jelentősen nem változtak. Foglakoztatottak száma gazdasági áganként (nők+férfiak, 2001)

db

%

kereskedelem, javításban

2173

12

közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban

1133

6

mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban

1619

9

pénzügyi tevékenységben

190

1

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban

602

3

szállítás, raktározás, posta, távközlésben

756

4

1100

6

529

3

egészségügyi, szociális ellátásban egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban

75


építőiparban

1125

6

ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban

1678

9

iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-,

5720

32

1370

8

17995

100

vízellátás) oktatásban A foglalkoztatottak száma 2001 (db)

Az

elmúlt

periódusban

valószínűleg

a

mezőgazdaságban

foglalkoztatottak

száma

csökkenhetett, de ma is jellemző a mezőgazdaságból élő lakosság viszonylag magas aránya. Az iparban dolgozik a munkavállalók 15%-a, a szolgáltatási szektorokban pedig több mint a felük, 2001-ben 53%. A közelmúltban megvalósított oktatási / egészségügyi / szociális ellátórendszerek racionalizálása következtében mintegy 600 fő veszítette el állását, ennek ellenére feltételezhető, hogy még ma is magas a szolgáltatásokon belül a közszférában, azaz közigazgatásban / egészségügyi szolgáltatásokban / oktatásban dolgozók száma. 2001-ben az arány megközelítőleg – hiszen az adatok a nem különböztetik meg a közés a versenyszféra szolgáltatásait – 20%. (A Munkaügyi Központ becslése szerint ez jelenleg is 20%). E 20%-ban azonban még nem jelenik meg a szintén a nagyfoglalkoztatók között számon tartott közmű vállalatok foglalkoztatottjainak száma (A.S.A. köztisztasági vállalat, Zsigmondy Béla vízi-közmű cég, a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt stb.).

Az IVS készítése során pontos adatok a vállalatok jövedelmezőségéről nem álltak rendelkezésre, azonban elmondható, hogy a vásárhelyi versenyszférát jellemző kisvállalati struktúra, a mezőgazdaság, az építőipar, a kevés hozzáadott-értéket termelő ipari és szolgáltatási ágazatok dominanciája feltételezhetően alacsony jövedelmek realizálását teszik lehetővé. A Vásárhelyen foglalkoztatottak legkevesebb egy negyede nem a versenyszférában,

hanem

a

viszonylag

alacsonyabb

jövedelmezőségű,

de

biztosabb

munkahelyet kínáló közszférában dolgozik. A fentiekből következően valószínűsíthető a vásárhelyi lakosság viszonylag alacsony jövedelmi szintje. (A Heti Világgazdaság gazdasági hetilap által 2008 februárjában végzett elemzés szerint Hódmezővásárhely a legutolsó helyen áll a megyei városok között az egy főre jutó személyi jövedelem nagysága alapján.) A 2005-ös egy főre jutó SZJA adatokból is hasonló következtetésre lehet jutni: Személyi jövedelemadó befizetés (2005)

Kistérség

SZJA (Ft)

Hódmezővásárhelyi

83.606

76


Sopron-Fertődi

112.797

Szegedi

134.782

Debreceni

142.500

Győri

169.955

Forrás: KSH, 2005

Bár az adatok kistérségi szintűek, egyértelműen látszik, hogy a fejlődő győri kistérségben vagy az Alföld jelenlegi húzó városában, Debrecenben jelentősen magasabbak a keresetek. (Érdekes Sopron, a nyugat-magyarországi nem megyeszékhely megyei jogú város viszonylag alacsony mutatója: ezt a jelentős számú kistelepülés és a vásárhelyinél is jelentősebb mértékben a közszféra által dominált foglalkoztatási szerkezet magyarázza.)

Vásárhely

gazdasági

mutatói

tehát

a

régiós

megyeszékhelyeknél

kedvezőtlenebb

helyzetre utalnak, a város vezető pozíciót a kisvárosok közötti összehasonlításban nyerhet. Vásárhely gazdaságának ugyanakkor a környező kisvárosoknál jelentősen nagyobb számú lakos megélhetését és színvonalas ellátását kell biztosítania.

3.4.2.

A gazdaság szerkezetének jellemzői

A vásárhelyi gazdaságban a hagyományosan agrár térségekhez hasonlóan a vállalkozások 4%-a működik a mezőgazdaságban, az ipar és építőipar együttes aránya – közel azonos súllyal - eléri a 24%-ot, s dominálnak szolgáltató szektorok, a működő vállalkozások 73%-a ebben a szektorban tevékenykedik.

Mezőgazdaság Hódmezővásárhely – mezőváros -, város, melynek gazdasági alapjait a mezőgazdaság teremtette meg. A hagyományok tovább élnek: a legnagyobb adózó és legnagyobb foglalkoztató vállalatok között is jelentős a mezőgazdasági vállalkozások súlya: a mai Vásárhely 20 legnagyobb adózó vállalata közül 3 a mezőgazdaságban dolgozik (HódMezőgazda Zrt, Hódagro Zrt, Gorzsai MG Zrt), illetve 1 pedig a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik (az állati fehérje-feldolgozó, ATEV Zrt). E cégek a Vásárhelyi Róna Kft Sóshalmi Borászattal együtt benne vannak a 100 főnél többet foglalkoztató vásárhelyi cégek 15-ös listájában is. A Hód-Mezőgazda a város 3. legnagyobb versenyszférabeli foglalkoztatója (365 fő). A mezőgazdasági cégek egyben a legnagyobb szezonális foglalkoztatók.

77


2006-ban

készült

el


kistérség

vidékfejlesztési

stratégiája 15,

mely

részletesen elemzi a térség agráriumának adottságait, helyzetét. A kistérség területe 70.781 ha, ebből Hódmezővásárhely 48.798 ha területen fekszik. „A mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya kistérségi szinten 84,4%. Ez az arány mind a régió, mind az országos átlag tekintetében igen magas. A kistérségben a természeti-környezeti

adottságokból

következően a mezőgazdaság számára értékes termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos AK értéke magas, kistérségi szinten 28,12.” A birtokszerkezetre az ismert problémák miatt (privatizációs folyamatok, kárpótlás) hasonlóan a megye többi kistérségéhez – ebben a térségben is az elaprózottság volt jellemző, nehezen valósult meg a birtokkoncentráció, és az önkéntes földcserék sem működtek

igazán. Az

utóbbi

évek adatai

ugyanakkor

már

mutatják a

birtokméret

növekedését. Egyértelműen megkezdődött a koncentráció. Amellett, hogy a vásárhelyi adottságok egyértelműen a nagygazdasági szerkezetet feltételezik, a folyamatot csak erősíteni fogja, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók átlag életkora magas, a ma relatíve kicsi, illetve bérelt területen művelő szülők tevékenységét a következő generáció nem folytatja minden esetben. Mára mintegy 10 db 1000ha-on fölüli területen gazdálkodó egység van, mellettük a nagyokhoz viszonyítva jelentős a 100 – 300ha közötti közepes méretű birtokon gazdálkodó, viszonylag megfelelő tőke-ellátottságú egyéni vagy családi vállalkozások száma. Ugyanakkor még jelenleg is több ezres az önmagukban sérülékeny és nem hatékony 100 - 50ha vagy még az alatti méretű birtokot művelő őstermelők száma. A mezőgazdasági művelési ágak közül a szántóművelés részaránya meghaladja a 75%-ot (~24 % a kistáblás szántók, ~51 % nagytáblás szántók aránya). A termelési struktúrában az egyéb művelési ágak részaránya és súlya (kert, gyümölcs, szőlő) térségi szinten nagyon alacsony. A szőlő és a gyümölcstermesztés területe alig éri el az összterület 0,6%-át. A rét és a legelőgazdálkodás részaránya 11% körüli, ami zömében a 8-12 AK értékű területekre jellemző. A gyengébb minőségű területek - legelő és gyepterületek – kihasználására épül a kérődző állatok tenyésztése. A kistérség területének 3,8 %-os erdősültségi foka - még a megyei átlaghoz viszonyítva is -, nagyon alacsony, pedig az is messze országos átlag alatti. Termelési szerkezet

15

A Hódmezővásárhelyi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

2006/ VÁTI, MTA RKK ATI, Viziterv Consult kft. A fejezet nagyban épít e dokumentumra, a használt adatok – ellenkező hivatkozás hiányában - a dokumentum adatai. 78


A szántóföldi növénytermesztésben a gabona (búza, őszi árpa) a kukorica, valamint az olajnövények

(napraforgó,

repce)

a

meghatározók,

amelyek

egy

jelentős

hányada

takarmány-alapanyag. Az olajnövények iránti igényt fogja növelni a jelenleg előkészítés alatt álló ausztrál érdekeltségű Central EU Biofuels Hungary Kft. befektetése, az évi 500 000 tonna napraforgó és repce felvevő-kapacitású biodízel üzem, mely a tervek szerint 200 km-es sugarú vonzáskörben mintegy 3000 munkahelyet teremtve / megtartva fog biztos piacot jelenteni az energiaipari növények termelői számára. Az egyéb növények termesztése ingadozó, a termesztett gabonanövények vetésterülete éves szinten változik az időjárási és belvízgondok miatt. A termőterület alkalmas magasabb értéket adó vetőmag előállításra is, amelynek hagyománya van a kistérségben. A hódmezővásárhelyi Hódmezőgazda Rt.-nél a kukorica- és búzavetőmag

előállítása

országosan

is

jelentős,

ami

zömében

külföldi

érdekeltségű

vetőmagcégek fajtáinak előállítását jelenti. A hagyományokra építve van folyamatban a kukorica-vetőmagok termelésében és kutatásában vezető szerepet játszó amerikai Pioneer vásárhelyi letelepedése. A kistérség egyes területein (Székkutas és környéke) a gyógynövénytermesztésnek és gyűjtésnek hagyománya van. Az ökológiai és talajadottságok mellett a múltbeli tapasztalat – és a nagy élőmunka igény – is a további fejlesztés mellett szól. A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági birtokban lévő gyümölcsültetvények állaga az elmúlt időszakban jelentősen leromlott. Jelentős méretű szőlőültetvénnyel bír ugyanakkor a hódmezővásárhelyi Róna Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, amihez a kistérség egyetlen pincészete és palackozója tartozik (Sóshalom). Állattartás – állattenyésztés Az állattenyésztés egyértelmű visszaesése jellemző, a szakemberek szerint a rendszerváltás időszakában mért állatszámnak legjobb esetben is csak a felényi mennyisége található meg a gazdaságokban: számos szakosított állattartó telep bezárt. A nagyüzemeken kívül senki nem képes versenyezni a dán, holland, szlovák vagy lengyel, esetenként jobban támogatott tenyészetekkel.

Jelenleg

-

főként

a

szarvasmarha

és

sertéságazatban

-

Hódmezővásárhelyen hét-nyolc nagygazdaság, illetve a másik három térségi településen 3-4 nagyüzem a leginkább meghatározó minőség és mennyiség tekintetében. Az állattenyésztés színvonala ugyanakkor - a minőség és hozam tekintetében is - országos szintű, sőt néhány hódmezővásárhelyi nagyüzem esetében országosan kiemelkedő. A kistérségben 2006-ban 840 db-os lóállományt tartottak számon. A lótartásban és tenyésztésben emelkedő tendencia tapasztalható, ami a hobby lótartás mellett a sprotovak létszámának

növekedésében

is

megmutatkozik.


ugyanakkor a Hód-Mezőgazda Zrt tulajdonába került Aranyági Ménes sorsa.

79

érzékeny

kérdés


A baromfitartásnak hagyománya van a városban, mégis drasztikus csökkenés történt az utóbbi időben, különösen a brojlercsirke esetében. Az ágazat értékesítési gondokkal küzd, kivéve a pulykát. Ennek megfelelően a pulykaállomány növekedett az elmúlt időszakban, letéteményese a Hód-Agro Zrt, melynek a baromfi ágazaton belül 9 telep áll rendelkezésére (pulyka vagy liba előnevelésre vagy broiler csibenevelésre, illetve pulyka utónevelésre és húsliba előállításra).

Feldolgozás, értékesítés A valódi nagybirtokok nélküli tanyavilág termelői a helyi / térségi piacon értékesítették terményeiket és lábon hajtották az állatokat az állatvásárokra: Vásárhelyen nincsenek hagyományai a feldolgozásban, ma is jellemzően a térségen kívül dolgozzák fel és értékesítik a megtermelt növényeket, tenyésztett állatokat. A hajdan jól működő malomipar a szocializmus centralizációs folyamatainak esett áldozatul. A takarmánynövényeket főként a saját állatállomány takarmányozására használják, kivéve a Hód-mezőgazda Rt. takarmánykeverő üzemét, amely a piac számára is nagy volumenben állít elő minőségi takarmányokat. Csekély kivétellel a belföldi értékesítés dominál. A külföldi értékesítők: főként a Hódmezőgazda Rt (alapanyag-, vetőmag- és tenyészállat-export, amelynek zöme keleti irányú), valamint a Hód-TÉSZ gabonaértékesítő szövetkezet. Az értékesítést elsősorban a térségi nagy integrátorok (KITE, Hód-Mezőgazda) végzik. Probléma, hogy a kisebb gazdaságok még ma sem készek a szövetkezésre, s míg a kertészeti kultúrákban sikeresen megindult a TÉSZ-ek működése a dél-alföldön, addig Vásárhelyen az ellentmondásosan működő Hód-TÉSZ-en kívül alig van valódi együttműködés a termelők között. A kicsik számára a fennmaradást, jobb jövedelmezőség feltételrendszereit – pl. raktározási lehetőséget – csak az ilyen típusú együttműködés teremthetné meg. Ez nagyon fontos lenne! E nélkül nem lesz életképes termelés a környéken. Alacsony hányadban dolgozzák fel a kistérségben az állati eredetű termékeket is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerlánc legelején álló, helyben megtermelt alapanyag zömmel kikerül a térség határain kívülre, a szomszédos kistérségekben adódik hozzá a feldolgozás során a magasabb érték és ott jelenik meg ennek foglalkoztatási hatása is. Az előállított állati termékek feldolgozása és értékesítése - a térségben működő néhány kisüzemet leszámítva (45 tej- illetve húsüzem, 3-4 vágóhíd és sajtüzem, növényolaj-üzem a kistérség határán belül)főként Szegeden történik. Lehetőségek, problémák A vásárhelyi mezőgazdaság kulcs kérdése az öntözéses gazdálkodás feltételrendszerének kialakítása. Ennek érdekében elsődleges fontosságú a több 100 km hosszú csatornarendszer 80


kialakítása, mely a fenyegető aszálykárok csökkentésének elsődleges eszköze lehet. Fontos a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat vízkormányzási tevékenységének felülvizsgálata. Nagyon fontos a teljeskörű felülvizsgálat, mert létkérdés az öntözés megvalósítása. Az öntözés lehetőséget adna konzervipari alapanyagok (kukorica, bab, borsó…stb.) termesztésére, illetve kertészeti tevékenység folytatására. Ha ez megvalósulna fgeldolgozóipari beruhátzások is létesülhetnének. Nagy kérdés az őstermelők jövője a gazdaságban végbemenő folyamatok, a piaci kihívások, illetve az adózási előírások változásai miatt. Ez még fontosabbá teszi az összefogás, szövetkezés ösztönzésére irányuló próbálkozásokat, melyeket felvállal egyrészt a szakma (Mezőgazdasági Főiskola szaktanácsadó szolgálata, a vidékfejlesztési iroda), másrészt a mezőgazdaságban dolgozókat tömörítő civil szervezetek, pl. a Gazdaság Egyesület. A szakemberek véleménye szerint mind a Főiskolának, mind az önkormányzatnak – akár bizonyos ösztönző eszközök kialakításával, akár közös projektek (pl. raktárbázis kialakítása) megvalósításával – még erőteljesebben kellene támogatnia az együttműködések / TÉSZ-ek kialakulását. Kiegészítő tevékenység tekintetében kihasználatlan lehetőségek vannak az agro / falusi turizmus területén. A Főiskola képzéseket indít, emellett összefogásra, illetve városi szintű marketingre is szükség van. A

szakértők

véleménye

eltérő

a

biogazdálkodás,

mint

piaci

rés

lehetőségeiről,

a

növénytermesztés területén a jövő valószínűleg a minél hatékonyabb, vegyszerezéssel segített egybefüggő

nagy

területeken

történő

termesztésé,

állattenyésztésben

ugyanakkor

lehetséges a bio irányába való elmozdulás.

Ipar Az iparon belül Hódmezővásárhelyen a vállalatszámot tekintve a feldolgozóipar, azon belül a kerámia-ipar, a textilipar és a gépipar a meghatározó. A high-tech iparágak aránya elenyésző. Jellemző, hogy a nagyobb iparvállalatok egy része leányszervezet, korlátozott döntési jogkörrel. Az ipar legnagyobb vállalatai a mára stabilizálódott, s jelentős fejlődési potenciállal rendelkező

kerámiaiparhoz16

kötődnek.

Az

iparág

története

összefonódik

a

város

történetével. Az évszázados fazekas hagyományokra épülve a 20. század elején 1912-ben néhány művész megalapította a Majolikagyárat, amelynek művészi alkotásai máig pozitív

16

A kerámia iparra vonatkozó fejezetrész adatainak forrása Schleiffer Ervin, az IMERYS Magyarország Tűzállóanyag-

gyártó kft volt vezetőjének összegző anyaga. 81


hatással vannak a kerámia művészetre, a város művészeti törekvéseire. A város azonban – a kedvező adottságok mellett politikai döntést követően - az 1960-as években lett az ország kerámia-gyártó központja, az Alföldi Porcelángyárnak otthont adó város. 1965-ben kezdődött el a szanitergyár építése, az első termékek 1967-ben jelentek meg, megépült az Edénygyár és az Égetési Segédeszköz Üzem - a későbbi Burton-Apta, a mai Imerys Magyarország Tűzállóanyaggyártó Kft -. Az 1970-es évek elején a Csempegyárral, majd egy padlóburkoló üzemmel vált teljessé az Alföldi Porcelángyár épületkerámia aktivitása, ekkor lett része az Alföldi Porcelángyárnak a Majolikagyár is. Az ekkorra kialakult struktúrát máig megtartották, fejlesztették a gyárak későbbi tulajdonosai, egészen 2006-ig. A szanitergyárat Európa egyik vezető kerámiagyártója, a Villeroy & Boch privatizálta 1992-ben. A Villeroy & Boch csoport a kezdetektől folyamatosan fejlesztette a magyarországi szanitergyártást, 2006 végéig a beruházások meghaladták a 62 millió EUR-t. Jelenleg a V&B Magyarországnak több mint 811 munkatársa van, a város 10 legnagyobb vállalati foglalkoztatójának egyike, egyben egyik legnagyobb adófizetője. Az Alföldi Porcelán Rt-ben 1990-ben szerzett először többségi tulajdont, majd megszerezte a teljes gyárat a francia Table de France, mai nevén Guy Degrenne cég. A gyár termelési volumene 3500 tonna (kb.11 millió db.), ezzel ma is meghatározó európai edénygyár, termékeinek 80 %-át exportálja, elsősorban francia, német, osztrák piacokra. Magyarországon piacvezető a hotelporcelánok területén. A gyárnak jelenleg 425 fő munkatársa van, a város első 10 legnagyobb adófizetőjének egyike, a 2007. évi értékesítési terve 3140 millió Ft volt. Az APTA Tűzállóanyag gyár, mai IMERYS kft 1968 októberében kezdte meg működését. A gyár telepítésével az akkori illetékes minisztérium teljessé tette az ország kerámia vertikumát azzal, hogy megteremtette a hazai kerámia ipar égetési segédeszközzel történő ellátásának feltételeit. A cég fejlődése privatizációjával kezdődött. Az IKF csoport tulajdonában lévő Imerys Magyarország Tűzállóanyag-gyártó Kft ma Európa legnagyobb kordierit égetési segédeszköz gyártója, képes gyakorlatilag bármely szóba jöhető égetési segédeszköz gyártására. A gyár 2007. évi terve 27 millió EUR, cca. 6.750 millió Ft, a termelés 98 %-a exportra kerül. A munkatársak száma megközelíti a 300 főt, a cég szintén a legnagyobb adófizetők egyike. A struktúra vesztese az agyagfeldolgozó KERÁM-PACK Zrt., mely 2008 elejéig nehéz piaci körülmények között igyekezett helyt állni a kínai olcsó áruval telített európai piacon. A cég az év elején alkalmazottai nagy részének elbocsátására kényszerült, a tulajdonos a Majolikagyár új funkcióinak megtalálásában reméli a fennmaradását. A Szilikátipari Kft, a Thermokerámia Kft, s még jó néhány kisebb-nagyobb cég csatlakozik a kerámia iparhoz, mely ugyan az „aranykorban” 6000 főt foglalkoztatott, de ma is legalább 2000 embernek ad munkát és évi több mint 26 milliárd forintnyi értékben hoz létre kerámia termékeket. E 2000 fő egy jelentős része nehéz fizikai munkát, másik meghatározó

82


hányada betanított munkát végez, viszonylag kisebb hányad a szakképzettséget, felsőfokú végzettséget igénylő állások száma. A gyárak ezen foglalkoztatási struktúrájuk ellenére / mellett hiányolják a műszaki középvezetői képzettséggel rendelkező szakembereket a térségben. A mára stabilizálódott ágazat további fejlődését teheti lehetővé a szereplők szorosabb együttműködése, a kerámia-művészethez való kapcsolódásuk további erősítése, klaszteresedés.

Vásárhely szintén hagyományokon nyugvó iparága a textilipar, mely az 1980-as évek vége óta az országban mindenhol többé-kevésbé válságban van vagy meg is szűnt. Vásárhelyen a textil életben maradt, bár a város valaha volt nagy „nőfoglalkoztatója”, a HÓDIKÖT kötöttárugyár

által

foglalkoztatott

nők

csak

töredékének

ad

munkát.

(A

város

nyilvántartott

munkakeresőinek 60%-a nő.) A vállalat nyomdokaiba lépő cégek a síkkötött, síkhurkolt ruházati cikkek gyártására szakosodva végeznek elsősorban bérmunkát pl. a Vásárhely közepes

méretű

cégei

között

meghatározó

szereppel

bíró,

a

város

szempontjából

nagyfoglalkoztatónak és jelentős adózónak számító MÄrz Fashion kft vagy az EUROTEX Ipari és Szolgáltató Kft, melynek fő profilja szintén a síkkötött felsőruházati cikkek gyártása és értékesítése. E cég dinamikusan fejlődik, a korábbi kisszériás termelést mára felváltotta a nagy

darabszámú,

magas

vásárlói

igényeket

is

kielégítő

komplex

gyártási

eljárások

működtetése, termékeinek 100%-át uniós piacokon értékesíti. A Kokron József és Fiai Kötszövöttárugyár majdnem 200 éves hagyományait viszi tovább a körkötött ruházati cikkek egyik hazai piacvezetője az EUROHÓD Textil kft, melynek gyártó részlege az EASTON Kelmegyár 300 főnek ad munkát. A vásárhelyi textil életerejének bizonyítéka e cégek fejlődése, biztosítéka pedig bizonyos szempontból a dél-alföldi textil-klaszter, melynek vezetője az EUROZEX kft vezetője. Az ágazatban jellemzően közepes méretű vállalatok működnek, a nagyobb foglalkoztatók közé tartoznak, jövőjük a fent említett pozitív irányok ellenére sem biztosított, nincsenek a nagy adózó virilisták között. A város harmadik, szintén hagyományokkal rendelkező ipari ágazata a gépgyártás: egyrészt a precíziós műszergyártás, ezen belül a mérleggyártás, mely a nagymúltú Metripond Mérleggyár szétesését követően kialakult, a valamikor ott dolgozó mérnökök szakmai tudására alapuló majd tucatnyi új vállalkozásban testesül meg. A Metripond Plus, a METRISoft Mérleggyártó kft, a Metripond M 93 kft, MIcra-Metripond kft a lakosság és a kereskedelmi cégek kiszolgálása mellett az ipari, mezőgazdasági mérlegelés, adagolás és az ezzel kapcsolatos automatizálás területén felmerülő, szinte valamennyi feladat megoldására képesek. A cégek jellemzően 500 – 1000 millió forint árbevétel mellett egyenként 20 – 60 főt foglalkoztatnak, alkalmazottaik között mérnökök, informatikusok, felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek vannak. 83


a Fémipari Vállalat nyomdokán jöttek létre az alumínium-feldolgozó cégek, élükön az Altrad Alucon Fémszerkezeteket Előállító és Forgalmazó, az Alustart, a Fémtechnika, a vas-Fém Zrt. cégek, jellemzően 30 – 70 fő közötti foglalkoztatott létszámokkal, viszonylag megbízható forgalommal. a városban az orvosi műszergyártásban dolgozó cégek végeznek jelentős kutatási tevékenységet, a METRImed Orvosi Műszergyártó, a Protetim Orvosi Műszergyártó csípő és térdprotézisek gyártását végzik, a Technomed Orvosi Műszergyártó sebészeti implantátumokat gyárt folyamatos kutató munka mellett. a 2007-ben szerveződött HÓD-Iparos klaszter / ipari szövetkezés tagjai 20 – 25 éve

a

gépipar

területén

dolgozó

kisvállalkozások.

A

vállalati

csoport

gépipari

szolgáltatásokat nyújt, vállalja célgépek, célszerszámok gyártását és tervezését és telepítését. Ez az ipari ágazat a foglalkoztatás szempontjából a legigényesebb, képviselői hiányolják a megfelelően képzett munkaerőt. A vállalatok nem nagy méretűek, de a város szempontjából sok embert foglalkoztatnak és benne vannak a jelentős adózók körében. A mikrovállalkozások közül - amelyek a vásárhelyi vállalati szövet döntő részét adják - igen kevés az ipari.

Építőipar A 2006 végén hódmezővásárhelyi székhellyel nyilvántartott 3170 működő vállalkozás 11%-a, szám szerint 340 db cég volt építőipari tevékenységű. A város gazdasági életében az építőipari cégek szerepe jelentős, annál is inkább, mivel egy meghatározó részük a helyben és a környező településeken felmerült igények mellett regionális, sőt határon túli megrendelések teljesítését is végzi. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat nyomdokain létrejött CSOMIÉP, a HÓDÚT vagy az ASA Építőipari Zrt a város legnagyobb adófizetői között vannak, s 100 – 150 fő állandó foglalkoztatottjuk van. A rendszerváltást követően létrejött, ma már komoly romániai referenciákkal és érdekeltséggel rendelkezik és az alvállalkozókon kívül szintén 100 fő felett foglalkoztat a Bodrogi Bau. A Fekete Sas Szálló homlokzati felújításán végzett kőműves, műköves, díszbádogos, díszkovács és asztalos munkák minőségének elismeréseként Építőipari Mesterdíjban részesült Építészmester Zrt is az erős középvállalatok sorába tartozik. Az építőiparral foglalkozó szervezetek között vannak ugyanakkor kisvállalatok, s magas az egyéni

vállalkozások

részesedése

is.

E

cégek

a

befejező

építés

területén

(vakolás,

épületasztalos munkák, burkolás, festés, üvegezés) dolgoznak, míg a bonyolultabb feladatokat ötvöző és nagyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kialakítását végzik az 84


előbb említett erős középvállalatok. A munkavállalók háromnegyede fizikai munkát végez a magyarországi építőiparra általánosságban jellemző alacsony bérért.

Szolgáltatás A szolgáltatási ágazat Vásárhelyen domináns a vállalkozások között, 72%-uk ebben a szektorban működik. A szolgáltatási szektor a munkavállalóknak ugyanakkor csak az 53%-át foglalkoztatja, aminek oka elsősorban a szektor versenyszférához tartozó cégein belül a kisvállalati méret meghatározó súlya. A szolgáltató cégek jelentős része egy-két főt foglalkoztató mikro-vállalkozás, jelentős részük a fogyasztási cikkek kereskedelme és javítás területén működik. Jellemző ugyanakkor, hogy a város legnagyobb foglalkoztatói közül több közszolgáltató van: az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, a Polgármesteri Hivatal, a Zsigmondy Béla közmű cég, a Kapcsolat Központ. Speciális, de ehhez a csoporthoz tartozó vállalat a 62%-ban a spanyol – osztrák anyavállalat tulajdonában lévő A.S.A. köztisztasági cég, mely egyben a vállalatcsoport magyarországi leányvállalatának a dél-keleti régióban tevékenykedő operatív leányvállalata. A legnagyobb foglalkoztató (1850 fő) a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandárjának vásárhelyi helyőrsége, mely jelenleg 300 betöltetlen álláshelyre keres munkavállalót. A

versenyszféra

nagyobb

vagy

közepes

foglalkoztató

szolgáltatói

is

az

alacsonyabb

képzettséggel betölthető – alacsonyabb jövedelmeket biztosító - állásokat nyújtó kereskedelmi vagy lakossági szolgáltató cégek, a TESCO, az Interspar. Vásárhely ma lehetőségei alatt teljesít a turizmus területén, ennek megfelelően a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágazat az összes működő vállalkozásból mindössze 4,5%-ot képvisel, s az összes munkavállalóknak csak 3-4%-át foglalkoztatja. A város ugyanakkor meg kívánja erősíteni pozícióit a turizmus területén, ezért az IVS külön fejezetben vizsgálja ezt a gazdasági területet.

Vásárhelyen 2006 végén 130 vállalkozást regisztráltak a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágban, amelyek a városban nyilvántartottak 4%-át képviselték. A szervezeti struktúrában betöltött súlyuk területi viszonylatban nem mutat számottevő eltérést a megyei átlagtól.

A város szolgáltató szektorának vállalatai között ugyanakkor nincsen modern ipari szolgáltató vállalat, mely például fel tudná szívni a városban képzett közép- és felsőfokú 85


végzettségű

informatikusokat,

vagy

munkát

kínálna

a

városba

(nehezen)

visszatérő

diplomásoknak.

3.4.3.

A vállalati szektor területi jellemzői

Vásárhelyen az egyes városrészekben eltérő a vállalatok sűrűsége. A területi koncentráció alap jellemzői: a mezőgazdasági termelő cégek elhelyezkedése egyértelmű a város külterületein; az ipar jellemzően két városrészben koncentrálódik: a Béketelep – Csúcs városrész Béketelep részén, másrészt Újvárosban. A béketelepi vállalatok jellemzően a városba vezető utak mentén, a 47-es út (volt téglagyár) és Rárósi út mellett a külterületi horgásztót mintegy körülölelve, illetve a lakóterület túloldalán, a 45 út mentén helyezkednek el. Itt található számos építőipari és szállítmányozási cég, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az Alucon stb. Az Újvárosban az Erzsébeti út mentén telepítették le az Alföldi Porcelángyárat, ma is itt működnek a nagy kerámia cégek és az A.S.A Építőipari vállalat. Az út déli

oldalán

található

a

Hódiköt-höz

kapcsolható

cég-együttes,

szinte

egybefüggő ipari területet alkotva a Makói útig, melynek túloldalán hozta létre a város néhány éve a Hód Ipari Parkot. A területen vasútvonal van, melynek az Ipari park felé történő meghosszabbítására most pályázik a város. A tervek szerint ezt az ipari területet választaná le a várostól a déli elkerülő.

A Hód Ipari Park17 A Park teljes területe: 84,1093 ha., ebből a hasznosítható terület: 64,2041 ha. Betelepített terület 50,988 ha. Hasznosítható szabad terület: 13,2161 ha. (A nem hasznosítható területeken utak, védett területek, trafóház, út-szélesítéshez fenntartott tartalék terület stb. található.) A jelenleg meglévő - papíron - még hasznosítható szabad terület legnagyobb része azonban mély fekvése miatt csak drága feltöltés után alkalmas általános ipari felhasználásra. A hasznosításra az Ipari Park vezetői – az építési törmelékanyagok ide irányítása mellett keresnek olyan különleges beruházót, aki számára előnyt jelent a mély fekvés.

17

Az adatokat dr Antalóczy Péter a HVSZ Zrt. Hód Ipari Park részegység-vezetője szolgáltatta. 86


Betelepülők: összesen 35 vállalkozás: 26 működő vállalat, 2 betelepülő (épülő beruházás) és 7 ún. szerződött partner. Ez utóbbiak már megvették a területet, de a beruházásuk még az előkészítés szakaszában van. Foglalkoztatotti létszám: cca. 630 fő. A cégek összes éves árbevétele meghaladja a 21 milliárd Ft-ot. A teljes beruházási érték több mint 6 milliárd Ft. A parknak nincsen egyértelmű profilja, a területen számos, a városból kitelepülő bővülő cég működik, több vállalat kapcsolódik az út túloldalán működő kerámia vállalatokhoz. A park másik jellegzetes cégcsoportja a CSOMIÉP Beton Melior cég, mely fokozatosan bővítette területét. Itt található még néhány építőipari és szállítmányozási, illetve kisebb gépipari cég. Új, jelentős külső beruházó például a PIONEER volt a területen. A park betelepítése viszonylag zökkenőmentesen – és nagyobb marketing munka nélkül - folyt, a szabad területek fent említett problémái miatt jelenleg a bővítés a feladat. Az önkormányzat úgy döntött, hogy újabb kb. 33 ha -ral lehet bővíteni a területet, a kisajátítási folyamat megindult, a DAOP 1.1.1/A pályázati lehetőség 2009-es kiírásakor a város pályázni kíván a terület közművesítési költségei támogatásának érdekében. A tervek szerint az új területeken, mintegy 16 ha-on a legnagyobb beruházás a fent említett biodízel üzem megépítése lesz, több lépcsőben, közel 120 millió EURO értékben. Az üzemek (prés, erőművek, finomító) közvetlenül 250 főt fognak foglalkoztatni.


Gyengeségek

Tradicionális, működő, jó adottságú

Ma még nehéz megközelíthetőség

mezőgazdaság;

Budapest felől: ez a Szeged –

Jövedelmező agrár-vállalatok,

Hódmezővásárhely négysávos út

nagybirtokok;

megépülésével oldódik;

Kapcsolódó felsőfokú képzés a

Az agráriumban több ezer kis

városban;

területen gazdálkodó őstermelő;

Tradicionális, nagy foglalkoztató,

raktár kapacitások és megfelelő

több elsősorban külföldi

tőke-erő nélkül;

érdekeltségű cégből álló iparág:

A meglévő tanácsadó intézmények

kerámia, mely városi viszonylatban

ellenére információhiány és

kiemelkedő értékben állít elő

összefogás hiánya az agráriumban;

87


termékeket, export cikkeket;

Feldolgozó ipar, kutatás hiánya a

Kerámia iparhoz kapcsolódó kisebb

mezőgazdaságban;

magyar cégek, kisiparos

Kevés a jelentős korszerű, nagyobb

hagyományok megléte;

hozzáadott értéket teremtő ipar és

A művészi kerámia

szolgáltatás aránya;

hagyományainak megléte, tervezett

A szolgáltató ágazat dominanciája:

művészeti központ, oktatás;

ugyanakkor ezen belül a

Magasabb hozzáadott értéket

közszolgáltatók meghatározó

teremtő ágazatot képviselik a

foglalkoztató szerepe, az ipari

mérleg-gyártás nyomdokaiba lépett

szolgáltatók viszonylag kis száma,

kisebb mérleg-gyártó, precíziós

illetve a mikrovállalatok túlsúlya;

műszereket gyártó cégek, orvosi

Viszonylag szűk munkaerő

műszergyártók;

vonzáskörzet;

Az építőipari cégek megrendelői

Magas munkanélküliség mellet

köre a régión túl mutat;

munkaerő hiány bizonyos

Klaszterek / kezdemények

szakmákban;

működése

A fenti gyengeségek miatt alacsony

Gazdaságfejlesztés önkormányzati

iparűzési bevételek realizálása az

eszközeként létrejött és bővíthető a

önkormányzatnál, illetve alacsony

Hód Ipari park;

személyi jövedelmek a város

Önkormányzat rendelkezik

lakóinál;

gazdaságfejlesztési koncepcióval;

Az önkormányzat és a vállalatok

Önkormányzati szándék a

közti kommunikáció gyenge

szakképzés átalakítására.

Az önkormányzat gazdaságfejlesztési koncepciója nem kellőképpen operatív; Vállalkozásfejlesztési iroda / kamarai programok sikertelensége.

Lehetőségek

Veszélyek

Nemzetközi és hazai tendencia az

Szeged, Kecskemét, Budapest,

ipari növények iránti fokozott igény:

külföld elszívó hatása erősödik;

új befektető megjelenése (Biofuels)

Szeged – Hódmezővásárhely

hosszú távú piaci igény;

együttműködés – gazdasági térség

Gabonaárak növekedése –

kialakulásának elmaradása;

kiegyensúlyozottabb piaci viszonyok

Általános életszínvonal romlás.

Önkormányzatnak szükséges

Igazi veszély: Románia

88


nagyobb szerepet vállalnia a gazdasági folyamatok aktivizálásában (irányító, szervezői szerep) pl: öntözésfejlesztés, összefogás erősítése

3.5.

Turisztika

Hódmezővásárhelyen minden megtalálható ahhoz, hogy az ideérkező turista jól érezze magát: műemlékek, múzeumok, galériák, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális események, országosan ismert élénk képzőművészeti élet, természeti környezet, folyó- és állóvizek, termál- és gyógyvizek. Hasonlóan a Dél-Alföld nagyobb városaihoz. Az idegenforgalom működését illusztráló keresleti adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy jelenleg nem elég erősek, nem jól működnek a város turisztikai szempontból fontos vonzerői. A város adottságainak, illetve a koncepciózus fejlesztési programoknak eredőjeként azonban két irány, két húzó turisztikai termék körvonalazódik: kultúra / kulturális turizmus, illetve az egészség és kapcsolódó aktív, illetve ökoturizmus területe. A fejlődés feltétele: desztináció-menedzsment: termékfejlesztés és marketing. A ROP forrásból – is - megvalósítandó kulturális városrehabilitációs program e folyamat szerves részét képezi. A

város

turisztikai

szakemberei

több

dokumentumban

rögzítették

a

város

turisztikai

adottságait, lehetőségeit, azonban a városnak ma is érvényes, stratégiai típusú idegenforgalmi koncepciója nincsen. Ugyanakkor a két fő terméktípus szervesen kapcsolódik a város két kiemelt

fejlesztési

területéhez:

továbbfejleszthetőek

/

kiegészíthetőek

és

turisztikai

vonzerővé válhatnak egyrészt az Egészséges Vásárhely Program keretében indított projektek / szolgáltatások, másrészt a Mindennap Kultúra! - Tornyai János kulturális város-rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések.

89


3.5.1.

Vendégforgalom

A tapasztalatok, és a KSH alább idézett statisztikái mutatják, hogy Vásárhelyen kevés a turista, a híres vásárhelyi rendezvényekre érkezők csak átutazó vendégek:

Vendégforgalmi adatok

Hódmezőv ásárhely

Szeged

Szentes Kecskemé t Kiskunféle gyháza Békéscsa ba

1998 2001 2005 1998 2001 2005 1998 2001 2005 1998 2001 2005 1998 2001 2005 1998 2001 2005

összes férőhely 470 353 1008 4547 5282 6791 231 261 329 2250 2424 2401 75 77 79 863 995 1016

összes vendég 5693 7785 9014 134794 121146 133790 3558 5235 8497 50171 49236 47919 3667 3235 2405 15529 19791 21779

összes ebből vendégéjs külföldi zaka 1721 11212 1667 15028 1886 21543 47535 265121 38098 221476 38701 271583 626 9408 745 14338 1674 21501 23781 95180 23006 98064 16842 94284 2077 5805 1517 5796 891 8412 4243 27182 5146 33148 3843 33156

ebből külföldi 3755 4808 5866 76442 56823 65270 2248 2906 6046 46309 52002 38022 2157 2465 3217 8379 10407 7353

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy Vásárhely jelentősen gyengébben teljesít mint a nagyobb megyeszékhelyek (a szegedi adatok alig tizedét produkálja a város!), de még a sok tekintetben hasonló adottságokkal rendelkező Békéscsabánál is, ahol 2005-ben 21 779 vendég fordult meg, míg Hódmezővásárhelyen mindössze 9 014, kevesebb, mint a fele. Hódmezővásárhely és Szentes adatai hasonlóak. Szeged földrajzi közelsége miatt a turizmus területén is komoly elszívó erőt képvisel. A szegedi megfelelően kialakított szálláshelyek, a komplexebb és jobban szervezett vonzerők miatt a térségbe látogató turisták inkább Szegeden szállnak meg és mindössze egy napos látogatásra érkeznek Hódmezővásárhelyre. Hódmezővásárhelyen ugyanakkor 1998-2005 között folyamatosan nőtt az idelátogató vendégek száma, 2005-ben 58,14%-os növekedést ért el, míg Szegeden, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán is csökkenő tendencia volt tapasztalható.

90


Az átlagos tartózkodási időket összehasonlítva a vizsgált városokban, Hódmezővásárhely előkelő helyen szerepel, Szegedet, Kecskemétet és Békéscsabát is megelőzi. Átlagos tartózkodási idő Hódmezővásárhely 1998 1,969 2001 1,930 2005 2,390

Szeged 1,967 1,828 2,030

Kecskemét 1,897 1,992 1,968

Szentes 2,644 2,739 2,530

Kiskunfélegyháza 1,583 1,792 3,498

Békéscsaba 1,750 1,675 1,522

A Tourinform iroda felmérése alapján a belföldi turisták elsősorban a fővárosból, valamint a nyugati országrészből érkeznek Hódmezővásárhelyre. Az idelátogatók többsége nem járt még a

városban, legtöbbjük a

gyógyfürdő, a

múzeumok,

valamint a

kézművesség,

népi

iparművészet miatt látogatott el a városba. Külföldi turisták jellemzően a német nyelvterületről érkeznek, de az elmúlt évben/években megjelentek angolok, írek, svédek, belgák, lengyelek és amerikai turisták is.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A keresleti adatokat összegezve meg kell állapítani, hogy kevés a városban több éjszakát

eltöltő

turista.

A

városba

mindössze

egy

napra

érkezők

számának

tekintetében nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

3.5.2.

Idegenforgalmi kínálat

Ennek oka, hogy kevés a minőségi szálláshely és hiányzanak a valóban vonzó turisztikai termékek: valójában nincsenek olyan országosan ismert és elismert rendezvények / események, speciális vonzerők, melyek sok érdeklődőt, turistát vonzanának, illetve az ideérkező látogatót hosszabb időn keresztül a városban tartanák. A város és térsége nemzetközi vonzereje minimális („Piroska” már kevéssé érdekli a német csoportokat…). Adottságok, vonzerők

Megközelíthetőség

91


Mint az előző fejezetekben rögzítésre került, a város közúti megközelíthetősége jó, vasúti megközelíthetősége nem megfelelő. A város határokhoz közeli fekvése és jó megközelíthetősége lehetővé tenné a Romániából, illetve Szerbiából érkező turisták vonzását is. A

legutóbbi

országos

kerékpáros

közvélemény-kutatások

szerint


a

18

kerékpárosok hazai Mekkája . Hódmezővásárhelyt és a térségi településeket be lehet járni kerékpáron, szép környezetben. Hódmezővásárhelyen belül is kiépített / és folyamatosan fejlesztett kerékpárút hálózat áll a biciklizni vágyók rendelkezésére. A rendelkezésre álló utakat ma főleg a helyi lakosok használják, de megfelelő kiépített kapcsolódó infrastruktúrával (kerékpártárolók, szervizek, pihenők) a hálózat az aktív turizmust vonzó elem lehet. Természeti környezet A térség meghatározó élővize a Tisza, melynek vízminősége ökológiai és rekreációs szempontból

megfelelő.

A

Tisza

természetes

vízvilága

igen

sokszínű,

a

könnyen

megközelíthető horgászhelyeken sokféle hal fogható (pl.: harcsa, ponty, süllő, kecsege, márna). Turisták számára is vonzó környezet lehet a megfelelő - természetmegőrző - fejlesztéseket követően

a

Mártélyi

Tájvédelmi

Körzet,

a

holtág,

a

Tisza

évszázadokkal

ezelőtti

vadregényes, romantikus arculatát mind a mai napig megőrző ártéri erdő, növény- és állatvilág. Turisztikai vonzerő potenciálisan a várost körülölelő tanyavilág. Épített környezet Vásárhely volt mezőváros, melyben a rendszerváltást megelőző időszak városfejlesztői megtizedelték a paraszt polgárság által kialakított urbánus belváros építészeti emlékeit. A hajdani kulturált, művészeket kinevelő város ma nem mutatja – még - ezt a képet. A város vezetésének szándéka azonban a belváros műemlékeinek, illetve a kulturális emlékeknek és értékeknek helyet adó épületek megújítása a – részben a 2007 – 2013 között rendelkezésre álló város-rehabilitációs forrásokból megvalósuló - Tornyai János Kulturális Városrehabilitáció programjának keretében. A városban a program előzményeként az utóbbi években elindult az

18

www.delmagyar.hu on-line hír 92


épített örökség védelme: megújult számos szép épület, közterület, tér, egyre több köztéri műalkotás kerül elhelyezésre a város forgalmas pontjain. Mint a

város

építészeti

értékeit

összegző

fejezetben

részletesen

bemutatásra

került,

Vásárhelyen szép számban találhatók műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületek, például a jellegzetes téglaépületek (templomok, középületek, lakóházak), ezek jelentős része azonban megújításra szorul. A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusjegyeket magán viselő Árpád-kori Csomorkányi templomrom a XIII.-XIV. századból. A belvárosi épületek a XIX. század végi, XX. század eleji gazdagság jelképei: az Alföldi Galéria klasszicista épülete, a Városháza eklektikus stílusú épülete, a felújított neobarokk Fekete Sas szálló. Egyedi műemlék, a város építészeti különlegessége az árvízvédelmi kőfal vagy a susáni préstégla díszítésű református templom. A második világháború utáni időszak építészeti emléke a – szintén megújításra váró, lehetséges városi Agora – a Petőfi Sándor Művelődési Központ. Az

épített

örökség

szerves

részét

képezik

a

megmaradt

parasztházak,

illetve

a

tanyaépületek: ezek egy része ma már védettséget élvez, tájháznak, múzeumnak ad otthont,

másik

részük

megújításra

szorul,

helyi

látványosságként,

szálláshelyként

funkcionálhat. Kultúra, hagyományok A kultúra / művészetek / közművelődés prioritást élvező területe a város életének, szellemiségének, gazdagságának. Ennek megfelelően az IVS-ben külön fejezet foglalkozik a témával, amely részletesen ismerteti a városnak ezen a területen számba vehető adottságait, vonzerőit: egyrészt múzeumokat, a kerámia-művészet emlékeit és mai megjelenési formáit, a népi mesterségeket, népművészeti emlékeket stb., másrészt a hagyományokra épülő, de ma már csak tudatos támogatással, fejlesztéssel továbbvihető művészeti, szellemi potenciált. A kultúra kiemelt szerepet kap a város életében. Ezt turisztikai vonzerőként is lehet és kell értelmezni: a város feladata a kulturális intézmények korszerűsítése és megújítása mellett a „kultúra városa” a „paraszt Párizs” turisztikai termék / termékek megszervezése. Szolgáltatások Szálláshelyek

93


Hódmezővásárhelyen jelenleg a 15 – 20 fizető vendéglátó (tanyai vendéglátó) szolgáltató mellett a következő szálláshelyek találhatók: szálláshely megnevezése Hotel Fáma *** Hotel Pelikán *** Kenguru Panzió Csárda Hotel *** Vándorsólyom Fogadó Városi Strandfürdő és Termál kemping

típusa szálloda szálloda

férőhely 42 45 -

szálloda panzió

kemping 14+8 vendégszo Nyugdíjas Lakópark bák SZTE Mezőgazdasági Kar ifjúsági Kollégiuma szálláshely

megjegyzés

75 Tartozik hozzá egy 12 21 fős vendégház is. Csak főszezonban üzemel. 13 -

42 -

Cseresznyés Kollégium "B" kategória Papa Csárda Panzió „Söndör Tanya” szabadidő központ

ifjúsági szálláshely panzió szabadidő központ

A kollégium tagja a Magyarországi Ifjúsági 288 Szállások Szövetségének 21 Hódmezővásárhelytől 511 6 km-re található.

Dél-Alföldi Lovasudvar Alkotóház

vendégház -

A vendégház egy lovarda 9 területén található. 8 -

A táblázatból jól látható, hogy a városban elsősorban ifjúsági szálláshelyek, kempingezési lehetőség, turistaszállás, s közel száz darab közepes minőségű szállodai szoba áll a turisták rendelkezésére. Hiányzik a minőségi szállás, de kevés a közepes minőség is. A város turisztikai potenciálja alapján mind mennyiségi, mind minőségi szálláshelyfejlesztés szükséges a fogadási feltételek javítása érdekében. Amennyiben Hódmezővásárhely meghatározó elemként kíván fellépni a térség turisztikai palettáján, elengedhetetlen a megfelelő szálláshelyfejlesztés, szállodafejlesztés. Múzeumok, kiállítótermek A kultúra fejezet részletesen bemutatja a város ilyen jellegű intézményeit. Ezen intézmények egy része modern, korszerű (Emlékpont, Zsinagóga, Holocaust kiállítás, Alföldi galéria egy része stb.), más részük azonban alapos megújításra szorul. A probléma megoldását szolgálja majd egyrészt a Tornyai János program, másrészt a tervezett turisztikai termékfejlesztések. 94


A város szellemi értékei potenciálisan sokkal nagyobb vonzerőt jelentenek, mint ezt az adatok mutatják:

Múzeumok látógatószáma Hódmezővásárhely muzeális látogatós intézménye zám k száma 1998 21949 n.a. 2001 16134 n.a. 2005 12100 5

Szeged Szentes Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba muzeális muzeális muzeális muzeális muzeális látogatós intézménye látogatós intézménye látogatós intézmény látogatós intézménye látogatós intézmény zám k száma zám k száma zám ek száma zám k száma zám ek száma 87515 n.a. 1488 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 89062 n.a. 2376 n.a. 53248 n.a. 6639 n.a. n.a. n.a. 133689 9 1496 1 67244 11 11160 2 51867 5

A múzeumok látogatószámának alakulása mutatja, hogy a vásárhelyi múzeumokba érkezők száma csökken. Az adatokból az is látszik, hogy Békéscsaba ugyanannyi múzeumszámmal több, mint négyszer annyi látogatót vonz. A visszaesés mára megfordult, a KSH 2006-ban már 13 326 főt regisztrált, s ebben az adatban nem jelenik meg az a 2006-ban megnyílt Emlékpontban regisztrált 30 000 fő látogató, melyet a korszerű eszközökkel működő, folyamatos programokkal jelentkező intézmény generált. Egyértelmű, hogy a helyi múzeumok értékeinek helyi közművelődési és turisztikai típusú hasznosításának feltétele a megújulás és a marketing. Rendezvények Hódmezővásárhelyen vannak minden évben megrendezésre kerülő, elsősorban kulturális nagyrendezvények: ezeket a Kultúra Magyar Városa pályázatra benyújtott dokumentum foglalta össze egy táblázatba, kiemelve a rendezvények vonzerejének jellegét. Egyértelműen kiderül, hogy a város kiemelt kulturális rendezvényei ma még – az Őszi Tárlat kivételével – csak regionális jelentőségűek. A Vásárhelyi Őszi Tárlat ma már országos jelentőségű kortárs képzőművészeti kiállítás, melyen mintegy 250 műalkotást tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítást számon tartja a képzőművész-szakma, jelentőségét bizonyítja a több mint 5000 érdeklődő és a szakmai siker. A Tárlat, melyet 2008-ban 55. alkalommal rendeznek majd meg, folyamatosan fejlődik – 2008-ban már nyit a performance-ok irányba is. A kiállítást rendezvénysorozat kíséri, mely azonban megmarad elsősorban helyi / regionális eseménysorozatnak. Megfelelő marketing, tudatos és célcsoport-orientált programszervezés mellett fokozatosan növelhető az esemény turisztikai / gazdasági hozadéka.

95


A városban lakók számára a város imázsához nagyon kötődő szimpóziumok (melyek során meghívott művészek alkotnak két vagy több héten keresztül a városban) és az elkészült műalkotásokat bemutató kiállítások megmaradnak regionális vonzerejűnek. Megfelelő marketinggel az itt megszülető alkotások különlegessége és maga a létrehozás folyamata (a kerámia szimpózium művészeit a város szilikát / kerámia gyárai támogatják nyersanyag és technológia biztosításával) országos jelentőséget kaphat. A rendezvények másik csoportja a mezőgazdasághoz kapcsolódik, ami ügyes termékfejlesztéssel az aktív- / öko- / agroturizmus kínálatának részévé tehető. A harmadik csoport a helyi rendezvényeké, ezek a város és térsége lakosságának szóló rendezvények, melyek rendszerét elsősorban a közművelődés / közösségteremtés számára megújuló vásárhelyi Agorának, a Petőfi Művelődási Háznak kell kialakítania.

Ma még a kultúra mecénása a város. Nem alakultak ki igazán a vállalati szponzoráció módjai – sem központilag ösztönző szabályozói -, kevés a tőke a művészet, kultúra világában. Többek között ez az oka annak is, hogy a rendezvényeket az intézmények maguk szervezik, profi rendezvényszervezők támogatása nélkül. Amennyiben a város hosszútávon a kultúrát kívánja a város turizmusának fő termékévé tenni, szükség lesz a terület megerősítésére is.

PROGRAM Tavaszi Tárlat Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szent György Napi Juhászverseny

Helyszín

Jellege

Időtartam

Résztvevők (fő)

Időben eloszlás időszakos szezonális

Alföldi Galéria

képzőművészeti kiállítás

30 nap

3 000

X

szakkiállítás és vásár

3 nap

25 000

X

HódMezőgazda Zrt. Kiállítási Centruma SZTE Állattenyésztési Főiskolai Kar Tanüzem

éves

Vonzáskör regionális országos

X

szakmai bemutatók

1 nap

10 000

X

Alföldi Galéria

fotókiállítás

30 nap

3 000

X

X

Zene Ünnepe

Kossuth tér, Petőfi Művelődési központ

koncertek

2 nap

5 000

X

X

Vásárhelyi Promenád

Kossuth tér

8 alkalom

4 000

Szent Ünnep

Kossuth tér, Alföldi Galéria, Emlékpont

4 nap

20 000

X

X

X

Fotószimpózium

István

Kulturális Örökség Napjai Vásárhelyi Őszi Tárlat Kézműves kiállítás vásár Kerámiaszimpózium Festőszimpózium

és

multikulturális programok szabadtéri színházi programok, koncertek

X

X

X

Emlékpont

szakvezetés

1 nap

500

X

Alföldi Galéria

képzőművészeti kiállítás

60 nap

6 000

X

Városházától a Múzeumig terjedő útszakasz

kiállítás vásár

1 nap

3 000

X

X

30 nap

3 000

X

X

30 nap

3 000

X

X

Alföldi Galéria Alföldi Galéria

és

kerámia kiállítás képzőművészeti kiállítás

Idegenforgalmi, szervezeti háttér

96

nemzetközi

X

X


Hódmezővásárhely 1998 óta működtet Tourinform irodát a városban, ahol több nyelven kap tájékoztatást a betérő turista. A város több, egységes arculattal megjelenő, minőségi kiállítású turisztikai kiadvánnyal rendelkezik, melyek a Tourinform irodában hozzáférhetőek. A város honlapján virtuális városnézésre invitálják a látogatót, a Nevezetességek A-Z menüpont alatt megtalálható Hódmezővásárhely valamennyi építészeti emléke, azok rövid leírása. A

Tourinform

iroda

azonban

csak

1

fő

munkatárssal

működik,

aki

az

iroda

működtetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat is ellátja, szükséges az iroda szervezeti működésének felülvizsgálata. Az Önkormányzat munkatársai között valójában 1 fő foglalkozik a turizmussal: ez hatékony és fejlesztő munkához nem elegendő emberi erőforrás, kapacitás. A kiadványok, bár szépek, de nem „turista-barátok”, hiányzanak a művészvárosnak arculatot adó / arculatát őrző, azonban praktikus kiadványok. Bár a város honlapján számos információt lehet kapni a város turisztikai kínálatáról, a Tourinformnak önálló honlapja nincsen, nincs on-line szállásfoglalási lehetőség, a nagyrendezvények nem elérhetők a honlapról, a múzeum az intézmények link alatt található… A városban nem működik beutaztató iroda, a Tourinform nem tudja ellátni ezt a feladatot. A fentiekből is következően nem megfelelő az ilyen irányú marketing.

3.5.3.

Lehetséges termék-csoportok / fejlesztési irányok

Hódmezővásárhelyen húzó termék potenciálisan a kultúra, mely a város és térsége hagyományaira alapozva, annak lehetőségeit jól kihasználva, a keresleti trendeket figyelembe véve alakulhat sajátos és országos vonzerővé. Hódmezővásárhelyen ez komplex terméket jelent, hiszen célcsoportja lehet egyrészt a befogadók, a magas művészetek iránt érdeklődők, a népművészeteket kedvelők mellett az alkotók, alkotni vágyók csoportjai is. A városnak meg kell teremtenie az alkotás és a befogadás korszerű helyszíneit: műhelyeket, az Agorát, a múzeumokat, kiállítótermeket, szabadtéri kiállításoknak helyet adó tereket stb. Ennek érdekében kerül megvalósításra a Tornyai Program, illetve a városi Agora Program, mely elsősorban a közszféra befektetése lesz, de várhatóan már rövid távon is a magánszféra közreműködését fogja eredményezni. A kultúra azonban nem csupán intézményekben, rendezvényekben, programokban testesül meg: a kultúra városában művészetet / kreativitást sugalló és közösségi életnek helyt kínáló vendéglátóhelyek, boltok (antikvárium, galéria), műtermek vannak. A fejlesztéseknek és az 97


önkormányzati

ösztönző eszközöknek az

ilyen

irányú

magán

kezdeményezéseket

kell

elősegíteniük. A város másik húzó terméke lehet az Egészséges Vásárhely Program mintegy oldalhajtásaként fejleszthető egészség / wellnessturizmus, melynek fő szolgáltatói lehetnek a Fürdő és a tervezett Egészség Centrum, valamint maga a prevencióra, illetve rehabilitációra hangsúlyt tevő Kórház, illetve hosszútávon a magán egészségügyi szolgáltatók. A

mai

kor

turistája

komplex

szolgáltatások

iránt

érdeklődik.

Elsősorban

az

egészségturizmus / wellness termék komplexitását adhatja a térség kíváló adottsága az aktív / öko-turizmus termékelemeinek kialakítására, de a kulturális turisztikai terméket is jól kiegészíthetik az ilyen típusú kapcsolódó szolgáltatások. A városban és környékén lehetőség van vadászat, lovas-sportok, horgászat, kerékpározás és egyes vízi sportok kipróbálására, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetes adottságai jó lehetőségeket teremtenek a túrázáshoz. Szükséges azonban a kapcsolódó infrastruktúra és magának a termékeknek a fejlesztése: programok szervezése, szolgáltatók összefogása, csomagok kialakítása, marketing stb.. Mint a fejezet bevezetésében már kiemelésre került, e terméktípusok kialakulásának feltétele a tudatos termékfejlesztéssel – is - foglalkozó desztináció-menedzsment. Nagyon erős városmarketing szükséges annak érdekében, hogy Szeged vonzásán túlmutatóan, önálló desztinációként pozícionálhassa magát a város. Erre vonatkozóan vannak törekvések (pl.: részvétel Utazás Kiállításon), azonban a megrendezésre kerülő rendezvények sikere érdekében professzionális és országos szintű marketing kampányok megvalósítása szükséges.

3.5.4.

Turisztikai vonzerők a város szövetében

Hódmezővásárhelyen - mint a legtöbb hasonló városban – a turizmus egyértelmű működési területei az épített környezet vonzerőit koncentráló Belvárosban találhatóak. Azonban mind a kultúra, mind pedig az egészség / aktív turizmus vonzerői is átlépik a Belváros határait. Az alábbi lista felsorolás-szerűen csak a legfontosabb vonzerőket emeli ki: A Belvárosban, s ott is koncentráltan találhatók a legfontosabb kulturális intézmények, ez a terület képezi a városrehabilitáció első akcióterületét: bemutatását a megfelelő fejezet tartalmazza. A Csúcs városrészben található Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik, a városban alkotó fazekasmesterek alkotásai láthatók itt.

98


Susánban található a felújított Zsinagóga. Kertjében tekinthető meg a „Magyar tragédia 1944” c. állandó kiállítás, ami a Holokauszt áldozatainak állít emléket. A felszentelt Zsinagóga kulturális rendezvényeknek, elsősorban koncerteknek ad otthont. Újvárosban

található

a

Majolikagyár

és

Majolika

mintabolt.

(A

Majolikagyár

és

szellemiségének, hagyományainak megőrzésére, a város kismesterségeinek felélesztésére az önkormányzat 2008. elején adott be egy INTERREG IVC pályázatot.) Kertvárosban található a strand és a gyógyfürdő, illetve ide épülhet a tervezett élményfürdő is. Ebben a városrészben található a Művésztelep, a kerámia-művészek másik központja. A Külterületeken találhatók a tanyavilág emlékei és az aktív turizmus helyszínei: kerékpárutak, horgásztó, Mártély üdülőterület, téglagyári kubik tanösvény. SWOT-analízis Erősségek Meglévő, országosan elismert rendezvények Magas színvonalú kiállítások, események Kulturális és művészeti hagyományok Szellemi háttér a kulturális fejlesztésekhez Természeti adottságok az aktív/agro- öko-turizmushoz Lehetőségek

Gyengeségek Termékfejlesztés hiányosságai Pozícionálás hiánya Nincs megfelelő mennyiségű és minőségi szálláshely Gyenge marketing Gyenge desztináció menedzsment Magán tőke – magán kezdeményezések hiánya Turisztikai szolgáltatók szervezetlensége Nem korszerű, felújításra váró kulturális intézmények Kockázatok Szeged idegenforgalmi

Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusba Forráskoncentráció lehetősége a városrehabilitáció / kultúra és közművelődés, illetve turizmus összekapcsolásával

3.6.

vonzerejének növekedése

Egészségügy, sport

A város vezetése számára kiemelt fontosságú a város egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése. A fejlesztés folyamata a rendszerváltás óta nyomon kísérhető. Az utóbbi években a folyamatnak keretet adnak a város egészségügyi szakemberei által készített stratégiai anyagok: az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet fejlesztésére vonatkozó 2005-ben készült

99


koncepció, a 2006-os rendelőintézet-fejlesztési koncepció, valamint a 2007-ben a Közgyűlés által elfogadott átfogó egészségügyi ellátórendszer-átalakítási terv. E szakmai fejlesztési koncepciók egyik meghatározó és országosan példaértékű operatív cselekvési terve az Egészséges Vásárhely Program, melynek célja a lakosság egészségi állapotának javítása / egészségmegőrzés a prevenció, szűrés, az egészséges életmódra ösztönzés, a kockázatok elkerülésének elősegítése eszközeivel: a Kórház előtti funkciók működési rendszerének felállítása és működtetése.

3.6.1.

Alapellátás

A városi egészségügyi alap ellátórendszer néhány mutatója (forrás: KSH 2006-os adatok, illetve Hódmezővásárhely Erzsébet Kórház-Rendelőintézet szakmai koncepció 2005): 24 felnőtt háziorvosi szolgálat (a 10 000 lakosra jutó 4,97 praxis megegyezik a régióban ismert értékekkel); 9 házi gyermekorvosi szolgálat (a 10 000 lakosra jutó 9,22 házi gyermekorvos magasabb, mint a régiós 10 000 főre jutó 6,9);

100


2 házi ápolást és szakápolást végző szolgálat (100 000 lakosra jutó 4, 14 szolgálat magasabb, mint a regionális 100 000 főre jutó 3,5 szolgálat). A folyamatos ellátást ügyeleti rendszer biztosítja. A statisztikai adatok szerint a szolgáltatásokat sokan és sokszor veszik igénybe (míg Szegeden 2005-ben évi 5 orvos-beteg találkozó / lakost regisztrált a KSH, addig Hódmezővásárhelyen ez évi 6 orvos-beteg találkozó a felnőtt háziorvosi rendeléseken). A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen 2005

281 973 fő beteg

2006

272 310 fő beteg

a házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek és a meglátogatottak száma: 2005

71 582 fő beteg gyermek

2006

77 084 fő beteg gyermek

Forrás: KSH

A város egészségügyi szakemberei szerint az alapellátáson belül a háziorvosi ellátás jónak mondható, a házi szakápolási szolgálat megerősítésére szükség van. A háziorvosi rendelőknek mintegy fele önkormányzati, másik fele az orvosoké. A rendelők felszereltsége, infrastrukturális színvonala még megfelelő, folyamatos karbantartás, megújítás szükséges. Az ellátórendszer többi szintje: 1. A járóbeteg-ellátás A fent idézett anyagokban foglalt adatok szerint az elmúlt öt évben a járóbeteg ellátás keretében

ellátott

betegek

száma

lényegében

változatlan

kapacitások

mellett

folyamatosan növekedett, a fekvőbeteg ellátásban részesülő betegek számának növekedése kisebb ütemű. (2005 év végére a betegforgalom a 2000. évi adatokkal összehasonlítva, fekvőbetegek vonatkozásában 16,7%-os, járóbetegek esetében pedig 26,8%-os növekedést mutatott.)

A Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet a járóbeteg ellátást szerződés szerint 1182 járóbeteg szakorvosi, 140 gondozó szakorvosi órában és 400 nem szakorvosi órában látta el 2006-ban.

101


A különböző járóbeteg szakorvosi és nem szakorvosi ellátások (szakrendelés, ambuláns rendelés, fizioterápia) a régi Szakrendelő kiürítése óta több helyszínen, a Kórház területén „szétszórva”, a kórházi osztályokhoz integrált ambulanciákon és Székkutason mozgó szakorvosi szolgálat formájában történik. (A tüdőszűrés a Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon, a megyei fenntartásban működő Mellkasi Betegségek Szakkórháza, Deszk keretében történik. Az ingatlan és a röntgen berendezések elavultak, felújításra szorulnak.) A járóbeteg-ellátás problémái: az irodaháznak épült Városház utcai szakrendelőt gyakorlatilag 1964-ben történt kialakítása óta nem tudták a fenntartók felújítani; az

épület

rendkívül

elhanyagolt

állapotúvá

vált,

a

belső

gépészet

elavult,

akadálymentesítés, bővítés nem volt lehetséges, az épületet ki kellett üríteni, s a szolgáltatásokat a Kórház területére bevinni. Megoldási javaslatok: a megnövekedett betegforgalom és a minőségi igények miatt egy korszerű, szakmailag átgondolt és jól megközelíthető új járóbeteg szakrendelő megépítése szükséges; tervezett helyszín: a Kórház területén, a jelenlegi Mentő Állomással közös ingatlanon, raktárterületek helyén (Zrínyi utca – Hunyadi utca sarka). A város járóbeteg-ellátásra vonatkozó koncepciójának az új szakrendelő megvalósítására vonatkozó tervei mellett fontos eleme az Egészség Centrum kialakításának programja. A Kórház szakmai koncepciója emeli ki a kórház előtti funkciók meghatározó és elsődleges szerepét. Ennek megfelelően az Egészség Centrum funkciói: életminőség-javítás, egészségmegőrzés; hatóköre: regionális vonzáskörzet számára nyújthat szolgáltatásokat; lehetséges

helyszíne:

Városi

strand-

Termál

és

Gyógyfürdő

területe

(ma

alulhasznosított, kedvező fekvésű terület).

3.6.2.

A fekvőbeteg-ellátás, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet


az

1831-es kolerajárványt

követően

felállított

ispotály ideiglenes

működése után az első kórház 1859-ben nyílt meg, melyben betegeket, illetve „hajléktalan,

102


elaggott” embereket ápoltak. A jelenlegi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet alapjait 1905 - 1911 között rakták le. A kórház 100 éves története alatt viszonylag magas beépítettségi fokú, bárminemű építési jellegű fejlesztést csak egyes, meglévő épületek szanálásával lehetővé tevő ingatlanon fekvő épületegyüttessé fejlődött. A kórház szakmai / emberi erőforrásai megfelelőek: a rendszerváltás óta több tudományos minősítéssel

rendelkező

osztályvezető

került

a

kórházba,

több

osztály

a

Szegedi

Tudományegyetem Oktató Osztályaként működik, s részt vesz a graduális és posztgraduális, azaz orvos és szakorvosképzésben. Az intézmény mátrix struktúrában működik, ami költséghatékonysága mellett a korszerű team munka alapja. A

HBCS-alapú

fekvőbeteg

finanszírozás

érdekében

kiépült

a

kórház

informatikai

rendszere, csatlakozott a Csongrád megyei kórházak közös informatikai rendszeréhez. A Város támogatásával évente jelentős műszerfejlesztésekre és több ütemben jelentős felújításokra, beruházásokra került sor: teljesen megújult a laboratórium és a radiológia műszerparkja. Újjáépült a patológia, új intézeti gyógyszertár és igazgatási épület készült el, megújult az A épület hotelrésze. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2007ben 260 millió forintot nyert pályázaton a belgyógyászati krónikus osztály korszerűsítésére, eszközbeszerzésre, valamint fejlesztésekre, szakemberek átképzésére. A kórház főigazgatója kiemelten fontosnak tartja a betegek ellátási körülményeinek javítását.

Ugyanakkor

a

2007.

évben

megkezdődött

egészségügyi reform jelentős mértékben érintette az intézményt: a 430 ágyból mindösszesen 344 ágy maradt. A korábbi 315 aktív ágyból a miniszteri döntésnek köszönhetően ma csupán 116 aktív ágy van, ami a régióban példátlan mértékű, 63 %-os aktív ágyszám csökkenést jelent. A döntés következtében megszűnt a szemészeti, fül-orr-gégészeti és bőrgyógyászati osztály. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet teljes struktúrája átalakult: jellemző a betegszám-csökkenés, bevételcsökkenés, megszűnt mintegy 200 munkahely. (A Munkaügyi Kirendeltség vezetője szerint 2008. év elejétől kezdve érzékelhető az állást kereső betegszállítók, ápolók és szakápolók megnövekedett száma a nyilvántartásokban.) A város vezetése bízik abban, hogy 2008 nyarán, amikor a Regionális Egészségügyi Tanácsnak lehetősége lesz a kapacitások tíz százalékának újraosztására, újabb aktív ágyakat kap az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet. A gyógyító intézmény sebészetéről és belgyógyászatáról ma valamivel több mint húsz ágy hiányzik. 103


A kórház az átszervezéskor a létéért küzdött, ma azonban – sikeres helyi reformoknak köszönhetően – anyagi helyzete stabilizálódni látszik, pályázati források segítségével fejlesztésekre is sor kerülhetett. A helyzet következtében még fontosabbá vált az intézmény pozícionálása: az Erzsébet Kórház közvetlen környezetében, 25 km távolságban, a szegedi egészségügyi szolgáltatókon túl három másik városban van kórház-rendelőintézet. Célszerű feladatmegosztáson alapuló együttműködési megállapodások kialakítása elsősorban Szegeddel, Szentessel és Makóval. A kórházi kapacitások kihasználásának érdekében bevételeket generáló szolgáltatások kialakítása is lehetséges: ebbe az irányba mutat, hogy a megszűnő osztályok helyébe újabb profilú, korszerűbb kialakítású osztályok jönnek létre, pl. az ápolási osztály, egynapos sebészeti osztály vagy a 2008-májusában átadott megújult krónikus osztály19. Ugyancsak szükség van a sürgősségi ellátás fejlesztésére is, jelenleg Csongrád megye fekvőbeteg osztályai az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete által kiadott betegbeutalási szabályzat (1999) szerint látják el a sürgősségi eseteket. Csongrád megyében jelenleg sürgősségi ellátásra szolgáló centrum (SO1) nincs, a Szegedi Tudományegyetem és a Szentesi Kórház rendelkezik sürgősségi betegellátó osztállyal (SO2). Makón és Hódmezővásárhelyen jelenleg csak sürgősségi fogadóhely működik. Az elégtelen ellátás miatt az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet sürgősségi fogadóhelyének SO2 szintre történő fejlesztését tervezi.

3.6.3.

Rehabilitáció, Kórház utáni funkciók

Csongrád megye mozgásszervi betegeinek rehabilitációja többek között az Erzsébet KórházRendelőintézet Kakasszéki mozgásszervi rehabilitációs osztályán történik. A kakasszéki víz és iszap gyógyító hatását a 19. század végén fedezték fel, 1922-ben született meg a kakasszéki fürdő építésének terve, 1928-ban létrehozták a Júlia Fürdő Rt.-t, a gyógyintézet maga 1932-ben épült fel svájci mintára. Az intézmény 1979-ben lett rehabilitációs központ, 1999 és 2002 között közel 683 millió forintból felújították, s ezzel lehetővé vált, hogy az egészségügyi ellátás összekapcsolódjék az idegenforgalommal és az egészségturizmussal. A Békés és Csongrád megye határán Székkutas külterületén, nyugodt, csendes, szép környezetben fekvő gyógyintézet hotelszolgáltatása kiemelkedő,

19

magas

szintű

igények

kielégítésére

is

alkalmas.

A

fő

probléma

a

A háromszintes, 1200 négyzetméteren megújult, akadálymentesített épület földszintjén többek között öt kórtermet,

vizsgálót, nővérszobát, kegyeleti helyiséget, telefonközpontot, az emeleten tíz korszerűen felszerelt kórtermet, a tetőtérben egyebek mellett szakdolgozói továbbképzésre alkalmas konferenciatermet alakítottak ki. 104


megközelíthetőség nehézségein túl a szolgáltató részlegek elégtelensége: hydro és balneoterápiás részlegek szűkössége, tárgyi feltételek hiányosságai, illetve a diplomás szakdolgozók hiánya. Az intézmény potenciálisan Egészségturisztikai Központtá válhat, ma azonban még nem veszi fel a versenyt a szomszédos Gyopárosfürdővel vagy a Dél-alföld többi hagyományos gyógyfürdőjével.

3.6.4.

Kiemelt fontosságú területek: prevenció

Hódmezővásárhelyen,

ahol

a

lakosság

egészségi

állapota

országos


átlagosnak mondható, az ellátórendszer – elsősorban a járóbeteg ellátás - minőségi fejlesztése mellett az egyik legfontosabb feladat a prevenció (mint ahogy az ÁNTSZ jelentések kiemelik, a halálokokat provokáló kockázatok jelentős részét el lehet hárítani megfelelő prevencióval). A város egészségügyi szakemberei kidolgozták a helyi népegészségügyi és prevenciós programot, az Egészséges Vásárhely Programot, melynek lényege a prevenció

–

életmódváltás és egészségmegőrzés megvalósítása egészségügyi

ellátórendszer

minden

szintjének

rendszerébe

illesztve

(lakossági

szűrések); óvoda / iskola-rendszerhez kapcsolódva, szervezett oktatásban résztvevő gyermekek és fiatal

felnőttek

számára

(egészségmonitorozás,

felvilágosítás,

szűrések,

egészségnevelés, állandó és kampányszerű programok); aktív korúak számára: nőknek / férfiaknak és kiemelten a közintézményekben dolgozók körében

(egészségmonitorozás,

szűrések,

életmód-váltási

programok

–

pl.

dohányzásellenes akciók, állandó és kampányszerű programok); a teljes lakosság és kiemelten a nyugdíjasok számára a civil kezdeményezésekhez kapcsolódva (szűrés, felvilágosítás, kampányszerű programok). Az átfogó program keretében megvalósult a több mint 2000 fő közintézményben dolgozó szűrése, elindult a dohányzásellenes program, folyamatosak az eseményekhez kapcsolódó szűrési kampányok. Az önkormányzat eltökélt szándéka a lakosság számára nyújtott egészségügyi, illetve szociális szolgáltatások színvonalának növelése (a szociális szolgáltatások vagy az egészségügyi ellátórendszer hiátusainak kiiktatása), illetve a befektetés a jövőbe, azaz a prevenció és életmódváltás elősegítése.

105


Mindehhez kapcsolódva stratégiai kérdés, hogy az önkormányzat milyen módon tudja e fejlesztésekhez szükséges pénzügyi hátteret megteremteni.

3.6.5.

Az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése a város szövetében

Hódmezővásárhelyen a területileg szervezett alap ellátások lefedik a várost. A szakellátások tekintetében azonban egyértelmű a Belváros-centrikusság. Itt találhatók egyrészt a hagyományos egészségügyi ellátók: a kórház, illetve a gyógyszertárak jelentős része.

3.6.6.

Sport, mint az egészséges élet feltétele

Vásárhelyen az egészségmegőrzéshez kapcsolódóan nagy szerepet kap a sport. A fenti fejezetekben leírtaknak megfelelően az Egészséges Vásárhely Program egyik kulcs eleme a mozgáskultúra javítása, a mozgásra szoktatás. 2005-ben készült az a helyzetfeltárás, mely felhívta a város vezetésének figyelmét a szabadidősport – országosan is tapasztalható – hanyatlására. A város ennek szellemében a 2006 – 2010-re vonatkozó Középtávú Sportkoncepciójában fektette le az önkormányzat szerepvállalásának irányait. A városban az országos helyzethez hasonlóan a rendszerváltást követően rohamosan hanyatlott a szabadidősport: megszűntek a hagyományos mecénások, megszűntek a sport klubok. A Koncepció bevezetése megállapítja, hogy „míg az EU országaiban nem ritka, hogy a lakosok 60-70%-a mozog, sportol – ezzel szemben Vásárhelyen ez jó, ha eléri a 20%-t. A legolcsóbb gyógyszer pedig maga a sport. Sajnos még a fiatalok nagy része sem sportol – a kötelező tanórákon kívül!” A város vezetése e problémák orvoslására határozta el 2005 szeptemberében, hogy oktatási intézményeiben bevezeti a mindennapos testnevelést, s a heti egy alkalommal kötelező úszást. (Ehhez a város biztosítja folyamatosan a testnevelő tanárokat, az ingyenes uszodabelépőket, valamint a gyermekek szállítását.) A tornaórák infrastrukturális feltételei általában adottak az iskolákban, javult a helyzet az általános iskolai integráció következtében, ugyanakkor továbbra sem teljesen megoldott a szakközépiskolák vonatkozásában, illetve az eszközellátottság tekintetében. A 2008/2009-es tanévkezdésre azonban elkészül az Eötvös József Szakközépiskola udvarán a korszerű sportcsarnok, mely elsősorban az iskolát és annak sport-tagozatát fogja kiszolgálni. Számos

iskola

a

városi

sport

klubokkal

együttműködésben

teljesíti

a

mindennapos

testnevelést, s egy-egy iskolai testnevelés óra keretében vívnak, aerobikoznak, kosaraznak a vásárhelyi gyerekek. (A megfelelő felszerelés beszerzését az önkormányzat finanszírozza.) 106


Az iskolai gyógytestnevelés a Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központ irányításával jól működik. A tanórán kívüli sportolásra, illetve a teljes lakosság számára biztosít szabadidős sportolási és rekreációs lehetőséget a városban működő 48 sportegyesület. A városban több sportlétesítmény van: a Városi Stadion mellett 2006 óta működik a Hódtói Szabadidő és Sportcentrum, létrejött és neves versenyek befogadására is alkalmas a Teniszcsarnok, korszerű a Sportuszoda. A városban vannak lovas pályák, motocross pálya, illetve a laktanya sportlétesítményei. Az Ollé program keretében a Damjanich utcában műfüves focipálya kialakítására került sor 2008 tavaszán. A szabadtéri sportok számára ugyanakkor még mindig nincsen elegendő és megfelelő helyszín, jelenleg civil összefogás szerveződik egy új sportcsarnok megvalósítására a Kása erdő területén. A város hosszabb távon a stadionban található atlétika-pálya felújítását tervezi. Az önkormányzat növekvő költségvetési kiadásai mellett is folyamatosan támogatja nem kötelező feladatként a versenysportot, 2007-ben 70 millió forintot fordított a sportegyesületek közvetlen finanszírozására (kiemelt egyesület a női kézilabda, a férfi kosárlabda, a labdarúgás, illetve a vízilabda és az úszás). A város azonban egyértelműen az egészséges életmódra nevelés, a mindennapos testnevelés megvalósítására, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésére, valamint az utánpótlás nevelésre kívánja helyezni a hangsúlyt.

107



Gyengeségek

Egészséges Vásárhely program; jelentős önkormányzati támogatás az egészségügyi ellátó rendszer számára; jelentős önkormányzati szándék és pénzügyi forrás az egészséges életmód kialakítására: napi iskolai testnevelés, heti kötelező úszás; prevenciós és rehabilitációs intézmények: egészségközpont terv; korszerű uszoda és termálfürdő. Lehetőségek uniós források fejlesztésekre.

az

egészségügyi

elöregedő lakosság; rendelők egy része nem megfelelő épületben: akadálymentesítés nehéz; szakrendelő hiánya; Kórház –rekonstrukció szükségessége; Kakasszék jelentős fejlesztési forrásigénye; Egészségközpont beruházás jelentős forrásigénye. Veszélyek országos programszerű cselekvés elmaradása miatt az anti-szegregációs folyamatok lassulása, az alacsony státusú lakosok egészségi problémáinak felerősödése.

108


3.7.

Szociális ellátás


Önkormányzata

a

szociális

típusú

problémák

kezelésére

pénzbeni

támogatásokat nyújt, valamint alap- és szakosított feladatellátó intézményrendszert működtet. Az ellátórendszerre komoly feladatok hárulnak, az önkormányzat szociális típusú kiadásai évről évre növekszenek, jelentős terhet róva a város költségvetésére. A szociális szempontból halmozott problémákat mutató területeket, a szegregátumokat, melyekben az alacsony státusú lakosság koncentrálódik, az antiszegregációs program keretében kívánja orvosolni a város. Jelenleg folyik az Észak utcai telep felszámolásának előkészítése, illetve a Szabadság tér megújítására irányuló, a szociális városrehabilitációs program (a 2007 – 2013-as városrehabilitációs program 2. üteme) keretében megvalósítandó beavatkozások tervezése. A város erején felül próbálja orvosolni a jelentkező problémákat, s lehetőségeihez mérten kiemelten kezeli a szociális ellátás területét. (Hasonló politikát valósít meg a szociális területhez szorosan kapcsolódó egészségügyi ellátórendszer működtetése területén is.) Az egyre növekvő igények minőségi kielégítése ugyanakkor nehézséget fog okozni már a közeljövőben. Az önkormányzat tudatában van a problémáknak, folyamatosan figyeli a lakosság szociális helyzetének alakulását, számos, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó dokumentum javaslatainak

megfelelően

kezeli

a

területet.

Az

ellátó

intézményrendszerben

modell

értékűen megvalósult a minőség- és hatékonyságjavító racionalizálás.

pénzbeli támogatások

A rendelkezésre álló adatok szerint a város a lakosság több mint 20%-a számára nyújtott rendszeres vagy átmeneti pénzbeli és természetbeni segélyezést, az átmeneti segélyekre több mint 39 millió, míg a rendszeres szociális segélyre több mint 150 millió forintot költve. Az önkormányzat 691 fő számára (lakosság 1,47%-a) biztosít rendszeres szociális segélyt (évi 154 millió Ft). A rászoruló családok egyebek mellett gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, lakásfenntartási támogatást (2006-ban 73 millió Ft), egyéb lakáscélú támogatást kaphatnak. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 2950 fő részesül (ez a szám magában foglalja a saját jogon rgyk-s 18 év felettiek körét is).

109


Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) (fő) Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeli és természetbeni) (1000 Ft) Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) (fő) Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeli és természetbeni) (1000 Ft) Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma (fő) Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (1000 Ft)

154630

Lakáscélú helyi támogatás összege (1000 Ft)

135700

8657 39913 2039 73676 691

Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma (fő) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő)

418 324

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre felhasznált összeg (1000 Ft)

26080

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Közcélú foglalkoztatásban 84 fő vett részt 2006-ban.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetfeltárás idézi az önkormányzat Népjóléti Csoportja vizsgálatát, mely kimutatta, hogy azokban a városnegyedekben, ahol a gyermekvédelmi támogatotti létszám magas, a családok egy főre eső jövedelme az elmúlt évben nem haladta meg a havi 25.800 forintot. (Itt kellett a gyermekétkeztetés illetve rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás

címén

az

önkormányzatnak

jelentős

mértékű

támogatást

biztosítani.) Az összlakosságot figyelembe véve átlag 10.000 forint az éves egy főre jutó segély. Változatlanul kiugró mértékű a Tabán (a város észak-nyugati része, ahol igen magas a roma családok

aránya

is)

és

a

Külterületi

városrész

részesedése

a

segélyekből.

E

két

városnegyedben több mint 16.000 forint körüli átlag összeget kellett az arra rászorult polgárok számára biztosítani. A belvárosi városnegyedekben a rendszeres szociális segély a nagyobb mértékű, míg a városközponttól távolabbi városnegyedekben inkább a lakásfenntartási támogatási igény fogalmazódott meg markánsabban.

110


Forrás: Mapsense – Strategopolis közvéleménykutatás, 2007

Intézményi ellátások

A feladatokat jelenleg az önkormányzat intézményi racionalizálási programja egyik eredményeként létrejött összevont szociális intézmény, a Kapcsolat Központ látja el. A szociális intézményrendszer átvilágítását követően 2006-ban létrejött központot 2007 júliusa óta a Többcélú Kistérségi Társulás tartja fenn. Az intézmény jelenleg a város legnagyobb foglalkoztatója

(373 alkalmazott),

16

szakfeladatot

lát

el,

22 telephelyen,

milliárdos

költségvetéssel. Az integrált intézmény-együttesnél az ellátási körzet a város teljes területére kiterjed, területi elv szerint szervezett.

A 2007-ben elvégzett utóvizsgálat modell-értékűnek ítéli az intézmény működését, s a következőket20 emeli ki megvalósult az addig elszigetelten működő intézmények közötti belső kommunikáció; új szemléletet alakult ki, melynek lényege a családsegítés központi szerepe;

20

Utóvizsgálat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmények

és szolgáltatások átszervezésének hatásairól; Készítette: Lakner Zoltán szociálpolitikus tanszékvezető főiskolai docens; Hódmezővásárhely, 2007. március-május. 111


folyamatos szakmai továbbképzés folyik az intézményben; a vezetés figyelmet fordít az IKT felszereltségre és használatra; javult a külső kapcsolatépítés a kulturális ágazattal, a civil és az egyházi szolgáltatókkal szereplőkkel, ami erősíti a Kapcsolat Központ multi-professzionális jellegét és a helyi társadalomba való szerves beágyazódását is.

Alapellátási Egység Hódmezővásárhely Megyei

Jogú Város Önkormányzata a szociális és gyermekvédelmi

törvények által előírt kötelező alapszolgáltatási és szakellátási feladatait látja el.

A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ 2006. július 1-től a Kapcsolat Központ telephelyeként működik önálló szakmai vezetővel. A feladatok hatékonyabb ellátása és a családok még teljesebb

segítése

érdekében

jó

kapcsolatban

működik

együtt

a

városban

működő

Gyermekegészségügyért Alapítvánnyal, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Johannita Segítő Szolgálattal, a történelmi egyházakkal, a hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztató Konrád 112


Szakképzővel, különböző civil szervezetekkel és magánszemélyekkel, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, mellyel azonban a kapcsolatok szorosabbra fűzése a jövőben kiemelkedően fontos. A központ legégetőbb problémája a roma gyermekek ellátásának megoldása, egyre égetőbb a szakmai kapacitások hiánya.

A Családsegítő Szolgálat működésében újszerű szakmai részprogramként ki kell emelni az időskorúak

és

gerontológiai

a

hajléktalanok

tanácsadást.

A

családsegítés

keretein

belül

fent

vizsgálat

megállapítja,

idézett

való

ellátását, hogy

illetve

a

a

szolgálat

kiemelkedő szakmai színvonalon teljesít. A Szolgálat munkájának jelentős része a hátrányos helyzetű családokkal való foglalkozást jelenti, ezen belül is kiemelkedő a munkanélküli kliensek számára nyújtott tanácsadási / klubjellegű szolgáltatás. Az

intézmény

a

törvényi

előírásoknak

megfelelő

személyi

feltételekkel

működik,

infrastrukturális feltételrendszere kielégítő.

A

Fogyatékkal

Élők

Nappali

Intézménye

(CSODAHÁZ)

igényesen

kialakított

új

szolgáltatás a halmozottan fogyatékos, 3 – 18 éves korú gyermekek számára. Az intézmény szolgáltatásai, a korai fejlesztéstől és gondozástól, a konduktív pedagógiai módszerekig, stb., valamint a korszerű terápiás módszerek alkalmazása jelentős előrelépést és húzóerőt jelent az egész városi rendszer működése szempontjából. A szakemberek felmérése szerint

a

szolgáltatásokra.

nem

Az

intézmény

városban emeli

40 ki

családnak van szüksége ilyen a

gyermekeket

a

megszokott

típusú családi

környezetből, hanem azt kiegészítve segíti a családok mindennapjait. Az intézmény felszereltsége kiemelkedő az önkormányzat, a szülők, illetve a Johannita Segítőszolgálat támogatásának köszönhetően.

A Gondozási Központ az utóbbi években megnövekedett ellátotti létszámot elégít ki. Az intézmény étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít a külterületi koordinátorok segítségével a külterületi városrészekben is. A Központ kliensei között egyre több a napi megélhetéssel küzdő, idős, kiszolgáltatott ember. A Központ jelenlegi infrastrukturális feltételei nem megfelelőek, jelenleg folyik a Munkaügyi Központ helyére költöztetésének tervezése.

113


A

szakmai

feladatok

jelzőrendszeres

házi

tekintetében gondozás

fontos

feladat

hálózatának

a

házi

bővítése,

szociális valamint

gondozás a

házi

és

a

ápolás

eszközrendszerének megteremtése, illetve szolgáltatások az összekapcsolása. A növekvő feladatok növekvő kapacitásokat fognak igényelni.

Aranyház, Szerencse, Királyszék és Pethő F utcai idősek klubjaiban folyó munka egyre jobban koncentrál nem csupán az időskorú kliensek fizikai ellátására, hanem a mentális segítségnyújtásra, az életviteli tanácsadásra. Az öregedő helyi lakosság oldaláról érkező fokozatosan növekvő igényekre kell felkészülni.

Egyesített Bölcsődei Intézmény A

bölcsődékben

tapasztalható

gördülékeny,

begyakorlott

szakmai

munka

megfelel

az

országban általában tapasztalható magas szintű szakmaiság követelményeinek. A városban a 2007-es intézményi beszámoló szerint 205 férőhelyen 275 fő az ellátottak száma. Külön prioritást kapnak a nehéz szociális helyzetben lévő családok gyermekei. Az intézmény feladatának tekinti a gyermekszegénység és az esélyegyenlőtlenségek oldását. Az intézmény ugyanakkor igen elavult infrastrukturális és eszköz-ellátottsági feltételek mellett dolgozik: szükséges lenne mind a Kertvárosban található Hóvirág utcai, mind az Oldalkosár utcai bölcsődék fejlesztése, bővítése: 2 – 2 új csoport indítását lehetővé tevő fejlesztésekre van szükség.

A 15 körzetbe szervezett Védőnői Szolgálat a területi ellátás biztosítása mellett ellátja az általános és középiskolák, valamint az óvodák és a bölcsődék szakszerű védőnői kiszolgálását is. A szolgálat az intézményi egyesítésnek is köszönhetően egyre szorosabb kapcsolatot tart fent a többi gyermekjóléti típusú szolgálattal. Munkájának elsődleges célja a szociális prevenció. A feladat ellátása különösen fontos a veszélyeztetett családok tekintetében.

Szakellátási Egység Kovács - Küry Idősek Otthona több mint 100 éves múltra tekint vissza. A 200 férőhelyes otthon 1989-ben újult meg, azonban további bővítése és belső megújítása a közeljövő sürgető feladata.

114


A fent idézett utóértékelés hívta fel a város vezetésének figyelmét arra, hogy az intézmény szakmai munkája ellenére nem tud előrelépni a halálozási arányok magas számát illetően. Ez a probléma, - ami továbbra is nyomasztóan hat az otthon belső életére – a város hathatós többlet segítsége nélkül megoldhatatlan. (Rendre az tapasztalható, hogy az ellátottak jelentős része rendkívül magas korban, és igen rossz egészségi állapotban kerül az intézménybe.) A helyzeten jól szervezett házi ápoló szolgálat beindítása és hospice ellátás létrehozása tudna segíteni. Ennek érdekében szükséges konkrét finanszírozási és megvalósítási terv kidolgozása.

Szivárvány Szakosított Szociális Otthon feladata a megye 18 évet betöltött enyhe, középsúlyos és súlyos fogyatékos lakosainak bentlakásos ellátása. Az intézményben folyó szakmai munka kiegyensúlyozott, korszerűségre törekvő: a gyógyító tevékenység mellett szociális szolgáltatásokat nyújt, valamint munkalehetőséget, sportolási és kulturális tevékenységek feltételrendszerét biztosítja a bentlakók számára. A vezetés nagy hangsúlyt helyez a munkatársak képzésére, továbbképzésére. Az intézmény fejlesztési terveiben szerepel négy, egyenként nyolc-nyolc fős új lakóotthon létrehozása. E bővítéssel létrejöhet egy kiterjedt és rugalmas, a helyi igényekre és meglévő szakmai kapacitásokra épülő fogyatékosokat ellátó alrendszer.

Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona jól szervezett, színvonalas, az ellátottak és hozzátartozóik elégedettségét is megnyerő, változatos szakmai munkát biztosít. Szükséges azonban az épület teljes körű akadálymentesítésének a megoldása, valamint az udvar, és az udvari helyiségek átalakítása és felújítása, amely tovább javítaná az elhelyezési és terápiás lehetőségeket. A Kapcsolat Központ tervei szerint a nappali intézmény a közeljövőben a Csodaház Foglalkoztató

Napközihez

kerül,

ezzel

a

profiltisztító

lépéssel

a

szakmai

munka

összefogottabbá, adekvátabbá válik.

Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény A városban 113 fő befogadására alkalmas hajléktalanokat ellátó rendszer működik, 3 telephelyen, 5 egységgel.

115


Az utóvizsgálatot végző szakemberek véleménye szerint a törvényi lehetőségek által is determinálva célszerű az Anya – Gyermek Szálló kiemelése a Hajléktalanokat ellátó Egyesített Intézmény szakmai egységeiből: Családok Átmeneti Otthonává minősítve a Gyermekjóléti Központhoz integrálása a jó megoldás. Ez segítheti a már beindult aktív munkakapcsolat folytatását a Családsegítő Szolgálattal. A - 2006-ban az Esélyt Mindenkinek program keretében elnyert támogatás segítségével felújított

újvárosi

feltételeket

épületben

biztosítva

-

növeli

a

nappali

ellátást

biztosító

szociális beavatkozás

Nappali melegedő

eredményességének

korszerű

esélyeit.

Az

intézmény kiemelt szolgáltatása az orvosi ellátás, étkeztetés, valamint a szociális munka. A város felvállalta az utcai szociális munka biztosítását is a létfenntartásért küzdő emberek segítésére, s lehetőség szerint a hajléktalan-ellátás igénybevételének elősegítésére. Az Átmeneti Szálló és Éjjeli Menedékhely a hajléktalanok szociális biztonsága érdekében, a közvetlen

veszélyhelyzetek

elhárítását

tudja

magára

vállalni.

Kiemelt

feladata

az

esélyteremtés, a visszavezetés. Az ellátás teljessé tétele érdekében szükségesnek mutatkozik kiléptető lakások kialakítása, amely a hajléktalanok számára az önálló életre esélyt adó lehetőséget is jelentheti. Költséghatékonysági szempontok indokolják, hogy a csak a téli időszakban használt krízis szálló kiváltásra kerüljön. A munkatársak éves szinten mintegy 145 főnek segítenek: hajléktalanoknak, az anya-gyermek szálló lakóinak egyaránt. A tapasztalatok szerint az ellátottaknak csak a fele vásárhelyi, a többi a környező településekről vagy távolabbi vidékekről kerül az alföldi városba.

A központ munkatársai - 2007 éves szinten - átlaglétszámot tekintve: 327 fő, munkajogi létszám 348 fő.

SWOT-analízis Erősségek koncepcionálisan program mentén rendszer modell-értékű átalakítási folyamat;

Gyengeségek előkészített fejlődő ellátó

alacsony státusú lakosság, segélyre szorulók, idősek nagy száma;

intézményi

az önkormányzat költségvetését jelentősen terhelő szociális problémák;

önkormányzat kiemelten támogató

a 116

város

terében

bizonyos


politikája;

városrészekben koncentráltan jelentkező problémák;

felkészült szakemberek hálózata;

bölcsődei férőhelyek hiánya;

jó kapcsolat az önkormányzati szociális ellátórendszer és civil szféra között;

bentlakásos intézmények – elsősorban az Idősek Otthona – infrastrukturális problémái;

anti-szegregációs törekvések.

Egészséges Vásárhely Program – egészség – prevenció és szociális beavatkozások összekapcsolása. Lehetőségek

Veszélyek

forrás-szerzési lehetőség a 2007 – 2013-as fejlesztési periódusban az ÚMFT keretéből.

stagnáló gazdasági helyzet: kevés új munkahely, alacsony önkormányzati bevételek; a kezeletlen szociális problémák továbbgyűrűzése; a kezeletlen szociális problémák negatívan hatnak a város vonzerejére (diplomások visszatérése; magasan képzett fiatal munkaerő vonzása; turisták).

3.8.

Oktatás

A város teljes körű oktatási intézménystruktúrát működtet, melyet kiegészít az egyéb fenntartói kör által működtetett alsó- és középfokú oktatási intézmények hálózata. Az önkormányzat az elmúlt években nagyszabású átalakítási és fejlesztési programot indított, melynek köszönhetően megvalósult - a várható demográfiai változások figyelembe vételével az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere, jelenleg folyik a középfokú intézmények átalakítása. Felsőfokú oktatás is van a városban: Hódmezővásárhelyen működik

a

Szegedi

Tudományegyetem

Mezőgazdasági

Kara,

melynek

helyzete

nem

megnyugtató a város vezetői számára. (A város – megyei jogú, jelentős középváros – számára kiemelten fontos az intézmény helyben tartása és fejlesztése, ennek megfelelően az oktatási helyzet ismertetése során külön fejezet mutatja be az aktuális problémákat, lehetséges és tervezett fejlesztési irányokat.) A város vezetése számára a lakosság számára biztosított minőségi oktatási ellátás befektetés a jövőbe. Az elv gyakorlat is: megfelelő szakmai előkészítést követően az esélyegyenlőség

117


megteremtése, a korszerű tudásátadás, illetve a költséghatékonyság égisze alatt gyökeresen átalakult az önkormányzati fenntartású intézmények rendszere. A város - költségvetését jelentősen terhelve - kötelező feladatain túlmutató feladatokat is felvállal

(mindennapos

testedzés,

tanszervásárlási

kedvezmények,

sportutalvány,

gyermekétkeztetés), sokat fordít a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Az átszervezés során mintegy 100 pedagógus munkahelye szűnt meg, a Munkaügyi Központ munkatársai – elsősorban átképzési programok indításával - mindent megtesznek e diplomás réteg igen nehéz újra-elhelyezkedési esélyeinek javítására. Az eredmények folyamatosan érzékelhetővé válnak: 2006-ban negyedik alkalommal került sor kompetenciamérésre az iskolákban, s míg az általános- és középiskolák jelentős része 2003ban nem érte el az országos átlagot, 2006-ra az országos átlagon (nagyvárosok között is kiemelkedően) felül teljesítő intézmények kerültek túlsúlyba.

A város folyamatos pályázással kívánja orvosolni a nagy költségű infrastrukturális típusú problémákat.

118


Az oktatás kiemelt területe az anti-szegregációs folyamatoknak. Az alábbi fejezetet kiegészítő részleteket az Anti-Szegregációs Program tartalmazza.

3.8.1.

Az óvoda, illetve az alsó és középfokú oktatás

Az intézmények társadalma Az intézményrendszer átalakítását egyebek mellett a város lakosságának demográfiai jellemzői is motiválták: a város népessége fogy és öregszik, a természetes fogyást nem ellensúlyozza a külső bevándorlás. Az oktatási rendszer alakítása szempontjából nagyon fontos jelenség, hogy míg 1990-ben a lakosság közel 20%-a volt fiatalabb 15 évesnél, addig 2007-ben ez a mutató már csak 14,3%.

119


A tendencia természetesen befolyásolja a tanulókorú gyermekek / tanulói létszámok alakulását. A szakmai elemzések21 mutatják azonban, hogy a beíratási kedv változásának, valamint a kicsit kedvezőbb születési aránynak köszönhetően az óvodába járók számának csökkenése (a régió nagyvárosaiban tapasztalt csökkenésnél kicsit kedvezőbb ütemben) lassul. Óvodások száma Hódmezővásárhely fő fő/1000fő fő 1998 1869 38,45 2001 1645 33,84 2005 1551 32,61

Szeged fő/1000fő fő 6306 39,63 5696 34,80 5359 32,83

Szentes fő/1000fő fő 1232 39,33 1136 36,55 963 32,10

Kecskemét Kiskunfélegyháza Békéscsaba fő/1000fő fő fő/1000fő fő fő/1000fő 3849 120,13 1159 36,17 n.a. n.a. 3694 115,15 1010 31,48 2171 32,02 3568 114,41 990 31,75 2000 30,59


Az általános iskolás korúak körében ugyanakkor a csökkenési folyamat felgyorsulni látszik, az elemzések szerint a tanulói létszám négy éve évenként hozzávetőlegesen 200 fő gyermekkel csökken. Általános iskolások száma Hódmezővásárhely fő fő/1000fő fő 1998 4831 99,39 2001 4638 95,40 2005 3896 81,91

Szeged fő/1000fő fő 15407 96,82 14923 91,16 13501 82,70

Szentes fő/1000fő fő 3109 99,26 3151 101,38 2870 95,66

Kecskemét Kiskunfélegyháza fő/1000fő fő fő/1000fő fő 11366 354,76 3225 100,66 n.a 11150 347,56 3060 95,38 10487 336,28 2732 87,61

Békéscsaba fő/1000fő n.a 1959 29,07 2237 34,21


A folyamat a 2006-os kompetenciamérés eredményeit megfogalmazó tájékoztató szerint ugyan lassuló ütemben, de még évekig érezteti hatását. A városi középiskolákat a létszámcsökkenés még nem érte el, ezt a középiskolák versenyképességének megtartása, a bejáró tanulók számának növekedése, a képzési profil bővítése, illetve néhány szakmánál a szakképzési idő meghosszabbodása okozza. Várható azonban a csökkenés megjelenése ebben a korosztályban is. Középiskolai tanulók száma Hódmezővásárhely fő fő/1000fő fő 1998 2344 48,23 2001 2905 59,75 2005 3089 64,94

Szeged fő/1000fő fő 11472 72,09 11113 67,89 12505 76,60

Szentes fő/1000fő fő 1664 53,13 1764 56,75 1946 64,86

Kecskemét Kiskunfélegyháza fő/1000fő fő fő/1000fő fő 7085 221,14 2150 67,11 n.a 7927 247,09 2637 82,20 8314 266,60 2722 87,29

Békéscsaba fő/1000fő n.a 5921 87,87 4997 76,43


21

A fejezet hivatkozik a Commitment Pedagógiai Intézet által készített Hódmezővásárhely MJV Közoktatási

Koncepciója 2006 – 2013 című 2006-ban készített, illetve a 2007-ben készült Közoktatási Esélyegyenlőségi tervre, valamint a 2008-ban Nyilas Judit és társai által elkészített Esélyegyenlőség Hódmezővásárhelyen című dokumentumra. 120


3.8.2.

Az intézményi struktúra változása:

A vásárhelyi oktatási intézményrendszer reformjára a demográfiai változások, az antiszegregációs törekvések, a hatékonyság és költségvetési racionalizáció miatt volt szükség. Hódmezővásárhely

Közgyűlése

2006.

november

14.

napján

fogadta

el

Közoktatási

koncepcióját, majd Intézkedési tervét, mely az integráció városi szintű megvalósítását tűzte ki feladatul, annak követelményével, hogy a város valamennyi pontján élő, valamennyi gyermek ugyanolyan színvonalú iskolában tanulhasson. 2006-tól kezdve a következő lépések történtek: a törzsóvodák és tagintézményeik elaprózódott körzeteinek összevonása a kis óvodai csoportszobák kiváltása EU-s pályázati forrásokból tervezett építkezések révén az óvodai nevelés áthelyezése kis intézményekből a fenntartható nagyobb intézmények irányába; általános iskolák új rendszere: 10 megszűntetett intézmény helyett 5 új intézmény megalapítása (cél volt a külterületi iskolák megszűntetése) és valamennyi általános iskolához (az eddigi városi beiskolázású intézmények esetében is) körzeti feladatellátási kötelezettség rendelése; a középiskolák átszervezése, szakközépiskolai reform.

Óvodák: 2006/2007. tanév struktúrája

2007/2008. tanévtől

Brunszvik Teréz Óvoda = törzsintézmény +

Brunszvik Teréz Óvoda = székhely +

Oldalkosár utcai tagóvoda Klauzál utcai tagóvoda Exner Leó Óvoda = törzsintézmény

Oldalkosár utcai telephely Szabadság téri telephely Exner Leó Óvoda = székhely+

Tornyai utcai tagóvoda

Tornyai utcai telephely Klauzál utcai telephely Szikáncsi telephely Erzsébeti telephely Batidai telephely Kútvölgyi telephely Hermann Alice Óvoda = székhely +

Hermann Alice Óvoda = törzsintézmény + Pálffy utcai tagóvoda Malom utcai tagóvoda Dózsa György utcai tagóvoda Janikovszky Éva óvoda = törzsintézmény +

Pálffy utcai telephely Malom utcai telephely Janikovszky Éva Óvoda = székhely +

121


Szent István utcai tagóvoda Észak utcai tagóvoda Szabadság téri tagóvoda Dömötör Géza Óvoda = törzsintézmény +

Szent István utcai telephely Észak utcai telephely Kertvárosi Katolikus Óvoda

Zrínyi utcai tagóvoda Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda

Az

önkormányzati

óvodákba

967

gyermek

iratkozott

be.

Az

új

körzethatárok

meghatározása, és a tagóvodák kiváltása telephelyekkel, kiegyensúlyozottabbá tette a gyermekek intézmények közötti elosztását. Az intézmények figyelemmel kísérik a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Közoktatási Törvényben meghatározott arányának megtartását. Az egyházi fenntartásba került intézményekben stabil maradt a gyermeklétszám, csökkenés egyetlen intézményben sem tapasztalható. Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett a református, evangélikus és katolikus egyházak, a Domonkos Rend, a Táltosokért Alapítvány, valamint egy magánalapítású óvoda működik. A nem önkormányzati fenntartású óvodákba összesen 601 gyermek jár, az óvodába járó gyermekek 38%-a.

Általános Iskolák:

A 2007/2008.évi tanévtől kezdve megvalósult az integrációt és a demográfiai tendenciákat figyelembe vevő reform, melynek eredményeként

megszűntek a szegregáció által

leginkább érintett iskolák. (A reform közel száz iskolai dolgozó állásának megszűntetésével járt: a pedagógusok elbocsátásánál szempont volt egyrészt az életkor, másrészt a tanárok teljesítményértékelése. A leépítés nem járt jelentős problémákkal, bár a Munkaügyi Központ szakemberei szerint nehéz mind a pedagógusok átképzése, mind későbbi elhelyezkedésük a munkaerőpiacon.)

2006/2007. tanév struktúrája


Aranyossy Ágoston Általános Iskola

Aranyossy Ágoston Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó

József Attila Általános Iskola

(Beolvadt a Németh László Gimnázium és Általános Iskolába)

Kiss Lajos Általános Iskola

Klauzál Gábor Általános Iskola és Nádor

Klauzál Gábor Általános Iskola

utcai Tagintézménye (Kistérségi

122


Móra Ferenc Külterületi ÁMK

fenntartásba került)

Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és

Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola

Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási

Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény

Intézmény

Szántó Kovács János Általános Iskola

Szent István Általános Iskola

Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola Tarjáni Általános Iskola

Varga Tamás Általános Iskola

Tornyai János Általános Iskola

Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

Németh László Gimnázium és Általános Iskola

Németh László Gimnázium és Általános Iskola (+Árpád utcai telephely)

Az önkormányzati általános iskolai tanulólétszám 2950 fő a Hódmezővásárhely Kistérségi Társulásnak átadott, de a társuláson belül egyedüliként működő iskola 613 fős létszámával együtt. Ez az iskola csak Vásárhely területén lát el feladatot, mivel a kistérségi kistelepülések maguk tesznek eleget iskolai feladat-ellátási kötelezettségüknek. A nem önkormányzati, nem kistérségi intézmények tanulólétszáma 695 fő gyermek két egyházi és egy alapítványi iskolában.

Középfokú intézmények:

A város jelenleg a Németh László Gimnázium mellett a műszaki és a mezőgazdasági szakmákat oktató intézmény összevonását követően 4 szakképző intézményt működtet.

2006/2007. tanév struktúrája


Corvin Mátyás Kereskedelmi és

Corvin Mátyás Kereskedelmi és

Vendéglátóipari Szakközépiskola és

Vendéglátóipari Szakközépiskola és

Szakiskola

Szakiskola

Eötvös József Szakközépiskola

Eötvös József Szakközépiskola

Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola

Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági

Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola

Szakközépiskola és Gimnázium

és Gimnázium Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és

Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és

Szakiskola

Szakiskola

123


A

4

középfokú

intézmény

szakképző

évfolyamos

diákjaival

együttesen

3488

tanulólétszámmal működik, a fogyó gyermekszám ellenére megőrizve a diákok korábbi évekhez hasonló számát.

A szakképzési intézmények 2008 szeptemberétől indítandó tervezett reformja értelmében a négy intézmény egy közös igazgatású intézmény lesz. Ez az átalakítás egyrészt jelentős szerepet fog biztosítani a vásárhelyieknek a dél-alföldi „1000 mester” – Integrált Szakképzési Központban, másrészt a költséghatékonyság mellett rugalmasabb képzési kínálatot fog jelenteni az iskolák közötti átjárhatóság biztosításával. A gimnáziumi osztályokat a Németh László Általános Iskola és Gimnázium veszi át.

Egyéb intézmények

Az intézményi struktúrában fontos szerepet tölt be a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium, az önállósított Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint az újonnan megalakult Aranyossy Ágoston Általános Iskolából Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézmény

kinőtt új intézmény az

(EGYMI)

és

a

hozzá

Egységes

integrált

Nevelési

Tanácsadó, mely a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását komplex módon megközelítő módszertani központi szerepet tölt be. A Csongrád Megyei Önkormányzat a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára nyújt szolgáltatásokat Vásárhelyen egy többcélú intézmény keretében.

Fentiek

alapján

megállapítható,

hogy

óvodától

a

középfokú

oktatási,

az

alapfokú

művészetoktatás, valamennyi szakszolgálati feladat is biztosított a város egész területén, sőt az EGYMI a Kistérség számára is nyújt szolgáltatásokat külön megkötött megállapodások alapján.

3.8.3.

Az oktatási intézményrendszer eredményessége

A magyar iskolarendszer két komoly problémával küzd: a PISA-vizsgálatok bizonyítják, hogy nem hatékonyak iskoláink a korszerű tudás közvetítésében, és nem teremtenek esélyegyenlőséget, sőt konzerválják a társadalmi különbségeket. A város közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése emeli ki, hogy Hódmezővásárhely MJV e két folyamat ellen kívánta átszervezni a közoktatását. Egyrészt az integrációs folyamat beindításával kívánja megvalósítani a vásárhelyi diákok közel harmadát kitevő hátrányos helyzetű tanulók

124


esélyegyenlőségének

biztosítását.

Másrészt

az

országos

kompetenciamérések

tudatos

elemzése révén helyez hangsúlyt iskoláiban az új pedagógiai módszerek alkalmazására, építve az

intézmények

által

készített

intézkedési

tervekre

és

az

elnyert

HEFOP-pályázatok

eredményeire. A nemrégiben elkészült esélyegyenlőséget elemző anyagok részletesen foglalkoznak a kérdéskörrel. A város fejlesztési stratégiájának szempontjából fontos megállapítás, hogy hosszútávú program részeként elindult az integráció, a város megteremtette az intézményi feltételeket, s folyamatosan próbálja kialakítani az oktatáshoz szükséges pedagógiai szakmai / eszközrendszerbeli feltételeket. Ez utóbbiak biztosításának érdekében folyamatos pályázatfigyelés / pályázás történik.22 A már idézett kompetenciavizsgálatok szerint a vásárhelyi iskolák folyamatosan javuló eredményeket

érnek

el.

A

diákok

teljesítménymutatói

nőnek.

A

vizsgálat

még

az

átszervezések előtt felhívta a figyelmet az iskolák közötti jelentős különbségekre, melyeket az indított folyamat a remények szerint az eredményeket nem rontva, de csökkenteni fog. Az általános iskolák között a kompetenciaeredmények abszolút értékét tekintve kiemelkedik a Liszt Ferenc, illetve a Németh László teljesítménye, de a hozáadott érték tekintetében a Varga Tamás Általános Iskola ill. a Klauzál Gábor Általános Iskola Nádor Utcai Tagintézménye bizonyít hatékony pedagógiai munkát. A középiskolák eredményességének egyik fő mutatója a továbbtanulási arányok vizsgálata. A középiskolák között a nem önkormányzati fenntartású Bethlen Gábor Református Gimnázium a legeredményesebb (az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet felmérései szerint az egyedüli vásárhelyi gimnázium, mely az ország legjobb gimnáziumainak első 25%-ba bekerült). Az önkormányzat által fenntartott középiskolák közül a Németh László, illetve a Gregus Máté kapott 2006-ban jó minősítést, a többiek a középső 50%-ba kerültek.23 A szakközépiskolai forma a Gregus kivételével nem kedvez a továbbtanulásnak, ebből is következik a Corvin Mátyás Szakközépiskola egyértelmű lemaradása. A szakképzés eredményességének mutatója a tanulók munkaerő-piaci sikeressége. Vásárhelyen – az országban általában tapasztaltaknak megfelelően – még sok a tennivaló ezen a téren. A városban a képzőintézmények és a vállalkozói szféra kapcsolatáról eddig még nem készült átfogó felmérés, de általános az a vélekedés, hogy nem megfelelő a város munkaerő-képzési szerkezete. A kétkezi munkának nincs presztízse sem a fiatalok, 22

Az IVS-hez kapcsolódó Antiszegregációs Terv helyzetfeltáró fejezetei részletesen bemutatják az integrációs folyamat

eredményeit és a továbbiakban megoldandó feladatokat. 23

Az Oktatáskutató vizsgálatának eredményeit az Esélyegyenlőség Hódmezővásárhelyen c. dokumentum elemzi (i.m.

82.oldal) 125


sem szüleik körében, a magas munkanélküliség ellenére nem lehet megfelelő szakembereket találni a városban és a beiskolázás is nehéz (hiányzanak a jó lakatosok, esztergályosok, fémipari szakemberek stb.) Ugyanakkor a gyakorlati oktatás biztosítása gondot jelent a szakképző intézmények számára: a tanulók jelentős részének nincs lehetősége cégekkel szerződést kötni, ugyanakkor az iskolák saját belső infrastruktúrája jelenleg nem megfelelő a színvonalas gyakorlati munkához. A Munkaügyi Központ szakembereinek tapasztalatai mutatják, hogy például a középfokú végzettségű

informatikusok,

gazdasági,

kommunikációs

menedzserek,

a

kereskedelmi

képzettséggel rendelkezők nehezen találnak munkát a térségben. A probléma megoldása (profiltisztítás, új szakok indítása, térségi feladatmegosztás) érdekében indul a 2008-as szakképzési reform. A Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola szintén ennek érdekében folyamatosan erősíti együttműködését a Munkaügyi Központ Hódmezővásárhelyi kirendeltségével. Vásárhely részt vesz a TISZK programban, ez indította a város vezetését a 2008/2009-es tanévtől indítandó szakközépiskolai integráció irányába. Mivel a város nem TISZK központ, aktív kezdeményezője volt a decentrumok megerősítésére tett javaslatoknak. A város stratégiájában fontos szerepe van a minőségi és a térség gazdasági szerkezetének / keresletének megfelelő szakképzési feltételek kialakításának. A létrehozandó intézmény kiemelt szerepű decentrummá kíván válni, jelentős tanulói létszám biztosításával, az egyes szakok között rugalmas átjárás biztosító új szervezeti keretek között.

3.8.4.

Fejlesztési igények

Hódmezővásárhelyen több oktatási intézmény szorul komplex fejlesztésre (legsürgősebb feladatok: Tarján, Csúcs, Susán általános iskolák, Kertvárosban a Corvin szakközépiskola, valamint az újvárosi óvoda). A folyamatos szakmai megújulás mellett az integrációk során létrejött intézmények megnövekedett tanulólétszáma bővítést, a városi mintaértékű napi testnevelés / úszás program a megfelelő tornatermi hátteret (legalább 3 intézményben lenne indokolt) igényel. A közoktatási intézmények általános felújítására régóta nem volt mód, elsősorban a hibaelhárítás és az ahhoz kapcsolható kisebb felújítások történtek meg. Az

akadálymentesítés

hiánya

és

az

eszközállomány

folyamatos

bővítésének,

fejlesztésének igénye szinte minden intézményben aktuális (pl. csak egy általános iskolában van

nyelvi

labor). Emellett

az

épületek

egy

részének

modernizáló, energiatakarékos

rekonstrukciója, valamint a 21. századi korszerű technológiák (IKT) fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása is időszerű. Ezeket a szükségleteket a fenntartó – saját forrás hiányában – a DAROP akciótervei szerint, a pályázati körökhöz igazított ütemezéssel, fokozatosan tudja majd orvosolni. 126


SWOT-analízis

Erősségek Az önkormányzat oktatási ellátó rendszere tervezett keretek között működik és fejlődik (stratégia, fejlesztési tervek, esélyegyenlőségi dokumentumok stb.);

Gyengeségek Csökkenő gyermeklétszám; Infrastrukturális jellegű problémák az óvodai és az alsóés középiskolai intézményeknél: bővítés, tornaterem, akadálymentesítés stb.

Példaértékű integrációs program indult a magas arányú HH-s gyermek-társadalommal rendelkező városban;

Eszközhiány; A középiskolák teljesítménye országos összehasonlításban csak közepes szintű; gyakori a jó képességű diákok elvándorlása szegedi középfokú intézményekbe

A város jelentős saját forrással, nem kötelező feladatok ellátásával is támogatja az önkormányzati fenntartású oktatási intézményeket;

A szakképzés struktúrája nem megfelelő: hiányoznak a helyi / térségi munkaerőpiacon keresett szakmák;

Kistérségi együttműködés van; A szakközépiskolák részt vesznek a TISZK programban, regionális konzorciumok tagjaiként;

A felsőoktatási bizonytalan helyzetű;

intézmény

A SZTE MGK és az önkormányzat kapcsolata laza.

A városban vannak szakképzési hagyományok; Felsőoktatási intézmény működik a városban; Az intézményből kikerülő diplomások háromnegyede szakmájában helyezkedik el, vagy továbbtanul. Lehetőségek EU-s fejlesztési többletforrások bevonása az oktatási-nevelési feladatellátásba, ezáltal a város regionális versenyképességének javítása.

Veszélyek Demográfiai hullámvölgy hatása az általános iskolákban. A csökkenő tanulólétszám eléri a középiskolákat is. HH-s diákok számának növekedése.

Infrastrukturálisés eszközfejlesztést támogató, uniós és hazai pályázati rendszer.

Nem sikerül nagyobb volumenű uniós forrásokat elnyerni, bevonni az intézmény-fejlesztésbe.

Párbeszéd, rendszeres szakmai fórum a képzőintézmények és a gazdasági szereplők között; A Mezőgazdasági Kar társadalmát számos szál köti a város vállalkozásaihoz, illetve a város civil életéhez, természetesen az együttműködés minden területen fejleszthető.

127


3.8.5.

Felsőoktatás

Az országos egyetemi integrációs, illetve a bolognai folyamatokhoz kapcsolódó változások az országban mindenütt megbolygatták a felsőoktatási intézmények között / intézményekben kialakult rendet. Ez a „bolygatás” minden érintett egyetem, főiskola életében számos megoldandó problémát eredményezett. Nincs ez másként a vásárhelyiek által ma is „mezőgazdasági főiskola” névre hallgató intézmény esetében sem, mely - a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki kara mellett - a Dél-Alföldi Agrártudományi Centrum másik tagja.

A Mezőgazdasági Kar profilja Vásárhelyen a város természeti adottságaihoz és gazdasági hagyományaihoz „természetesen” kapcsolódó mezőgazdasági szakképzés évszázados múltra tekint vissza. 1896-ban alapították az alsó fokú földműves iskolát a főiskola jelenlegi tanüzemének területén. Az iskola a II. világháború végéig működött, majd mezőgazdasági középiskolává alakult, melyből 1961ben szerveződött felsőfokú intézmény. A vásárhelyi agrár főiskola, ma a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara (SZTE MGK) - többszöri átszervezést követően - 1992. szeptemberétől mezőgazdasági mérnököket képez. Az intézmény szervezetileg „hányattatott” sorsú: kezdetben a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, majd az Állatorvos-tudományi Egyetem, 1987-től pedig a Debreceni Agrártudományi Egyetem

szervezetéhez

tartozott.

A

magyar

felsőoktatás

integrációs

folyamatának

eredményeképpen 2000 január elsejétől a Szegedi Tudományegyetem karaként működik. Az SZTE MGK-án két szakirány, mezőgazdasági mérnök és vadgazda mérnök BSc szintű képzés folyik nappali és levelező tagozaton (a távoktatási forma a következő tanévben fut ki). A

tantervi

célkitűzés

olyan

gyakorlati

szakemberek

kibocsátása,

akik

alkalmasak

mezőgazdasági üzemekben, magánvállalkozásokban a gazdálkodás tervezésére, szervezésére, irányítására és gazdaságos működtetésére. A végzett hallgatók agrármérnöki, illetve vadgazda mérnöki oklevelet kapnak.

Az SZTE MGK-n a BSc képzés mellett felsőfokú szakképzési programok is vannak: baromfitenyésztő és termék-előállító technológus sertéstenyésztő és termék-előállító technológus vadgazdálkodási technológus területen. 128


A szakirányú továbbképzés keretében jelenleg csupán vadgazdálkodási szakmérnöki, továbbá mezőgazdasági mérnöktanár képzés folyik, de a kar folyamatosan fejleszti kínálatát. Az SZTE MGK bekapcsolódik az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe: OKJ-s képzések keretében

inszeminátor,

növényvédő

és

méregraktár-kezelő

tanfolyamokat

indít.

Az

iskolarendszeren kívüli, szakképesítést nem adó tanfolyamok közül kiemelést érdemelnek az úgynevezett kondicionáló képzések, amelyek esetén jogszabály kötelezi az érintetteket szakmai

ismereteik időszakonkénti

felfrissítésére (pl.:

tej

mintavevők, inszeminátorok,

növényvédő szakmérnökök, FVM szaktanácsadók).

Vásárhelyen van az SZTE tangazdasága, melyet az egyetem a közelmúltban egyetemi tulajdonú kft.-vá alakított. A tangazdaság feladata a hallgatók gyakorlati oktatásán túl a továbbképzés, a tudományos kutatás.

Az SZTE MGK-nak összesen mintegy 600 hallgatója van jelenleg, a diákok / tanfolyami résztvevők elsősorban a térségből, a megyéből érkeznek. Az elsődleges diákanyag a vásárhelyi Gregus

Máté

szakközépiskola

mezőgazdasági

képzéséből

kikerülő

érettségizettek.

Az

évfolyamonként végző 50 – 60 fő nappali hallgató 60%-a a szakmában helyezkedik el, 20% a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatási szektorban, 20% lesz pályaelhagyó.

Az egyetemen a 77 állandó foglalkoztatottból 33 - 2 habilitált, 1 akadémiai tagsággal rendelkező – oktató van.

Az

SZTEMK-n

működik az

államilag

támogatott

tanácsadói

hálózatból, a

Regionális

Szaktanácsadási Központ és Területi Szaktanácsadási Központ, melyek feladata a szakhatóságokkal,

gazda-szervezetekkel

együttműködve

egyrészt

mezőgazdasági

szaktanácsadók képzése, másrészt közvetlen szakmai tanácsadás (rövid kurzusok, bemutatók, betanítások keretében) a helyi gazdák számára. A kezdeményezés igen sikeres a vállalkozók körében. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda különféle vállalkozásfejlesztési képzéseket (pl. falusi vendéglátás, termelői integráció, vállalkozói ismeretek stb. tematikában) valósít meg szintén az SZTE MGK keretében.

Problémák, fejlesztési tervek

129


A Kar jelenlegi nehéz helyzetét több tényező együttes jelentkezése okozza: az intézmény szakmai szempontból erős ága az állattenyésztés volt, mely a területnek

az

agrárágazat

általános

hanyatlása

során

bekövetkezett

radikális

térvesztése nyomán elveszítette jelentőségét, a kar szakmailag háttérbe került; az agrár képzés viszonylag jelentős eszközigényét a közelmúltban bekövetkezett normatíva-csökkentés miatt csak jelentős veszteségek mellett lehet kielégíteni: a kar igen rossz gazdasági helyzetben van; Magyarországon végzettséghez

–

több

kötve

a

uniós

tagországgal

mezőgazdasági

ellentétben

vállalkozás

–

indítása,

nincsen ezért

a

szakirányú hallgatói

utánpótlás, a jobb napokat látott, potenciálisan 1000 fő oktatására méretezett intézmény feltöltése nehéz; a bolognai folyamat eredményeként kialakult tantárgyi struktúrában a Szegeden a SZTE Mérnöki Karán indított alapképzésekkel számos átfedés alakult ki a vásárhelyi képzéssel; a

jelenlegi

kedvezőtlen

környezetben

–

finanszírozási

problémák,

országos

bizonytalanság és bizalmatlanság, illetve pozícióharc a felsőoktatásban – nehéz új tárgyak / karok létesítésére vonatkozó akkreditációk megszerzése; Vásárhely társadalmából nehéz a Kar szakmai fejlesztése tudományos minősítésű szakemberekkel, pedig a kar és az

egyetem

perspektívát nyújt, előrelépési

lehetőséget stb. a tudományos fokozattal rendelkező szakemberek számára, illetve a nem rendelkezők közül jelenleg 16 fő doktori képzéséről gondoskodik a kar; A Karon folyó tudományos kutatás és K+F tevékenység csak részben kapcsolódik a város gazdasági életéhez. Az

Országos

Felsőoktatási

Információs

Központ

felsőoktatási

rangsor-kutatásaiban

2005/200624 vonatkozásában az SZTE MGK az országban működő 7 – akkori – főiskola 5. helyezettje. A hallgatók véleménye alapján az élvonalba a nyíregyházi, a kecskeméti és a szegedi intézmény tartozik, a középmezőnybe a mezőtúri, a vásárhelyi és a gyöngyösi intézmény, az utolsó helyezett a szinte mindenben tekintetben utolsó szarvasi főiskola. (Jellemző azonban, hogy Vásárhely is sokat javít pozícióján azzal, hogy első helyezett az intézmény megközelíthetőségére vonatkozó szempont szerint, ugyanakkor utolsó előtti a tantermek felszereltsége tekintetében.) Nem erősíti a vásárhelyi kar helyzetét, hogy a 4 magyar agrár /élelmiszeripari egyetemre vonatkozó hallgató elégedettségi rangsor szerint, melyet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-

24

lásd a

www.felvi.hu honlapon 130


tudományi Kara vezet, a hallgatók a legkevésbé a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karával elégedettek. A kar bezárásával fenyegető helyzetben a problémák egy részének megoldására a város vezetése javasolta a Kar működtetésének átvételét, azonban ez nem bizonyult járható útnak. A jelenlegi konszenzus, mely két tanévnyi biztonságot adott az SZTE MGK-nak, az önkormányzat vezetésének és pénzügyi támogatásának köszönhető. E két év alatt megvalósulhat a kar számos terve közül néhány, mely a hagyományos vásárhelyi gyökereket erősítheti, modernizálhatja: mesterképzés indítása, feltételeinek megteremtése: agár-mérnök tanár szak; új képzési programok: agrár-logisztika; határon

átnyúló

együttműködések

keretében,

szomszédos

országok

diákjainak

megszólítása, diáktoborzás, közös diploma kibocsátása határon túli intézményekkel; alap- és mesterképzés indítása a városi kerámia hagyományokra, a karon már kreditet érő képzési programokra és a vásárhelyi kerámia-művészek tudására alapozva: kerámia-tervező alapképzés (akkreditáció folyamatban); kerámia-restaurátor – mester képzés – művészeti képzés; kultúr-menedzser képzés.

3.9.

Közművelődés, kultúra

A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő.

3.9.1.

A város kulturális öröksége

Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogot nyert (1873.XI.tc.). A város szellemi fejlődése ettől az időponttól indul meg erőteljesen. Az 1870-es és 1880-as évek legnagyobb kulturális eredménye a világi oktatás, a községi tanügy, a város által alapított első iskolák megjelenése. Vásárhelyen nagy népszerűségnek örvendtek az olvasókörök, 1866-ban alakult az első olvasókör, az Iparos Olvasó Egylet. A létrejött körök egyik első teendője volt, hogy előfizettek legalább egy helyi, egy országos lapra, egy mezőgazdasági szaklapra, és könyvtárat alapítottak, hiszen az olvasás felkeltette az igényt, ott teremtett polgári kultúrát, ahol az addig

131


nem volt. Ennek a fejlődésnek köszönhetően 1922-ben 51, 1938-ban 64 olvasókör volt a városban. Ma is Vásárhelyen található a legtöbb olvasókör, 22 darab. A 19-20. század fordulóján gazdag kulturális élet jellemzi Vásárhelyt, a paraszt Párizst. Tornyai Hódmezővásárhelyen 1908-ban rendezte első kollektív tárlatát. 1910-ben megindult Gonda József szerkesztésében az Ady elismerését is kiváltó „A Jövendő” c. folyóirat, az Irodalmi és Művészeti Társaság orgánuma. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét 1912-ben. Tornyai élénk művészeti életet teremtett a városban. Ez a termékeny képzőművészeti élet később újjáéledt: a Tornyai János Múzeumban a „Vásárhelyi iskola” képviselőinek, majdani követőinek műveiből 1953 óta, minden év október első vasárnapján nyílik a ma már több mint ötvenéves múltra visszatekintő, rangos képzőművészeti kiállítás, a Vásárhelyi Őszi Tárlat.

Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket az épített örökséget bemutató fejezetben foglaltaknak megfelelően szép számmal

találhatunk

a

város

központjában

és

az

innen

induló

utcákban,

a

régi

városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföldi művészvárosban járunk. A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. Hódmezővásárhely városmagja árulkodik az alföldi mezőváros történelmi fejlődéséről. Az épített örökségek közül kiemelkednek a Károlyi-család uralma alatt épült első kőépületek a 18. századból. A téglaégetés ebben a korban földesúri jog volt, a téglák után taksát kellett fizetni. Ezért ebben az időben csak néhány egyházi és uradalmi épületet emeltek téglából. A 18. századi Ótemplom mellett a város főterén, a Kossuth téren a 19-20. század fordulójának időszakából származó, a gazdag, a város iránt elkötelezett polgárság által emelt középületek állnak. A város első artézi kútja a Zsigmondy Béla által 1880-ban fúrt "Bakay kút", melyet eredeti helyéről az Ótemplomi magtár és kollégium közötti kialakított kis térre helyeztek át. A Kossuth teret délről keretező Alföldi Galéria (Ógimnázium) klasszicista épülete a szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel, mint református Nagyoskola. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült. Az egykori Ógimnázium emeletén 1985 óta Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla 132


műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. 2006. óta az egész épület a Galéria céljait szolgálja. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. A Kossuth tér déli oldalán található a Városháza eklektikus stílusú épülete (1894). Az 1890-ben kiírt pályázaton Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccsének terve nyert. Az 57 méteres torony kerengőjéből szép panoráma nyílik a látogató szeme elé. Az épület ma is a közigazgatás helyi központja, díszes lépcsőháza, történelmi alakok festményeivel ékesített díszterme a régmúltat idézik, ugyanakkor a folyosók, irodák falain vásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről. Az alföldi város egyik építészeti különlegessége a téglából „kőfal”, mely a Kossuth tér déli oldalát övezi. A szegedi nagyárvizet követően 1879-ben kezdték el építeni. Közel húsz kilométer hosszan árvédelmi töltést építettek a város északkeleti oldalán, dél felől pedig téglafalat („kűfal”) emeltek 3 km hosszan. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, eredeti szépségében felújított Fekete Sas neobarokk épülete. Nagyterme az Alföld egyik legnagyobb oszlopok nélküli bálterme, bálok és városi kulturális rendezvények színhelye. A teret körbevevő századfordulós épületek többsége eklektikus stílusban épült (Posta, Nagytakarék, paloták), melyek meghatározzák a város arculatát. Előttük széles, zöld tér terül el köztéri szobrokkal (Korsós lány, I. Világháborús emlékmű, Kossuth szobor, városharang, Negyvennyolcas emlékmű).

3.9.2.

Kulturális intézmények és létesítmények

Kulturális intézmények racionalizálása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a kultúra támogatását; a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását. A kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése egyrészt a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzóvá tétele szempontjából kiemelt terület, másrészt a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében is fontos tényező. Ezen koncepció alapján, HMJV Önkormányzata az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében.

133


A

Tornyai

János


Múzeum Megyei

vonatkozásában Jogú

Város

a

Csongrád

Önkormányzata

Megyei

között

Önkormányzat

létrejött

és

megállapodás

értelmében 2007. január 1-től a Múzeum fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Múzeum 2007 május 1-ig részben önállóan gazdálkodó intézményként működött, azonban hosszú távon az Önkormányzat kötelezettséget vállalt a Múzeum önállóan gazdálkodó költségvetési szervként történő működtetésére. A kulturális, illetve közművelődési feladatokat ellátó intézményszervezet fenntartója HMJV Önkormányzata. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ fő pillére a Tornyai János Múzeum, muzeális kiállítóhelyei az Alföldi Galéria, az Emlékpont, a Magyar Tragédia 1944, az Árpád utcai Népi Lakóház, a Kopáncsi Tanyamúzeum, a Csúcsi Fazekasház, a Papi-féle szélmalom és molnárház, valamint a közművelődési intézmények: a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Mozaik Kamaraterem, a Tánc- és Mozgásművészeti Központ. Az Önkormányzat működésének racionálisabbá tétele érdekében célszerűnek mutatkozott a hasonló tevékenységet ellátó szervek összevonása, és egy ún. anyaintézményben történő egyesítése, majd ezt követően a feleslegessé váló munkakörök vonatkozásában a szükséges létszámracionalizálás végrehajtása. A beolvadó intézmények természetesen nem szűntek meg, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szervezeti egységeiként működnek tovább, elősegítve ezzel a hatékonyabb létszámgazdálkodást is. Az újonnan felállt intézmény, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ látja el a gazdasági feladatokat - a napi gazdasági ügyeket, illetve a könyveléssel kapcsolatos feladatokat az újonnan felállt gazdasági csoport révén - a három intézmény tekintetében. Fontos megjegyezni, hogy az intézmények átszervezése újabb költségvetési forrásokat nem igényelt. A további racionalizációs lépések során az intézmény összevonta a napi működéssel kapcsolatos feladatok ellátását is. Sorra került az intézmények takarítása, valamint az intézményi karbantartási feladatok központosítása is. Így az intézmény további területeken racionalizálta működését. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett megjelentek a szakmai előnyök. Az összevonás során egy olyan intézmény jött létre amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is: az intézményen belül megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A mai modern múzeumok számára napjainkban elengedhetetlen a nyitás a közművelődési szféra irányába, részt venni az adott település oktatásában. Ez az új intézmény szakmai stábjával lényegesen egyszerűbb feladat.

A kulturális szervezet 2007-ben a város életében kiemelkedő kulturális eseményeket hozott létre. „Hódmezővásárhely kincsei” címmel a budapesti VAM Design központban egy 134


hónapon keresztül zajlott rendhagyó kiállítást és konferencia sorozatot rendeztek, mellyel Hódmezővásárhely képzőművészeti hagyományai országos reflektorfénybe kerültek.

A kultúra finanszírozása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetése tükrözi a kultúrának, közművelődésnek a város életében betöltött fontos szerepét. Miközben a város költségvetési főösszege 2002-2007 között kétszeresére-háromszorosára emelkedett, a kulturális kiadások aránya az elmúlt 4 évben 3,2-4,6% között volt, a kulturális intézmények fenntartására elkülönített összeg az összes intézmény fenntartására fordított kiadás arányában 1,9-6,1%, a kulturális fejlesztések aránya pedig 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban is 20% körüli, vagy azt meghaladó volt. A kulturális intézmények bevételi oldalán szembetűnő, hogy miközben az állami szerepvállalás 2002 és 2007 között nominális értékben is alig emelkedett, ugyanezen idő alatt az intézmények saját bevételei látványosan, mintegy négyszeresére emelkedtek. Bár a saját bevételek ezzel együtt is alacsony mértékűek (az elmúlt két évben 36-38 mFt), az intézményekben előkészített beruházások pénzügyileg is jelentős hatást fognak kifejteni, hozzájárulva a saját bevételek további, még látványosabb emelkedéséhez – mindazonáltal az Önkormányzat szerepe, mint a városi kultúra legfőbb mecénása továbbra is meghatározó marad.

A pezsgő képzőművészeti élet, és különösen a kulturális rendezvények (Tavaszi Tárlat, Fotó szimpózium, Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, Kerámia szimpózium, Festő szimpózium, Őszi Tárlat) elképzelhetetlenek a magántőke bevonása nélkül. Ezen képzőművészeti kiállítások és szimpóziumok állandó támogatói a mecénás város mellett a helyi kerámiaipar jeles képviselői, köztük a Villeroy & Boch Zrt., az Alföld Porcelán Edénygyár Zrt., a Keram-Pack Zrt., Imerys Tűzállóanyaggyártó Kft. A művészetkedvelő magánszemélyek, kisvállalkozások is hozzájárulnak a kiállítások díjainak megalapításához. Néhai Bács Rudolfné született Czirbusz Piroska – pontosan érzékelte a kultúra jelentőségét, és Hódmezővásárhely különösen erős, szellemi és érzelmi ragaszkodást teremtő erőtere miatt döntött úgy, hogy végrendeletével a városra hagyja vagyonát, amiből a helyi kultúrát, a helyi művészeteket, a tudást, az alkotást kell támogatni. A szellem és az emberi alkotóerő fontosságát megértve a Közgyűlés közalapítványt hozott létre a nagylelkű adományozó akaratának megvalósítására. A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság az alapító okiratnak megfelelően, immár negyedik éve végzi tevékenységét. A Kuratórium 2006-tól a hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében évente egyszer ír ki pályázatot, amellyel hódmezővásárhelyi 135


vagy ahhoz kötődő szerzők irodalmi, művészeti, tudományos műveinek kiadásához nyújt – megfelelő pályázat esetén – támogatást.

Az intézményrendszer

Intézmény neve

Intézmény címe

Elérhetőség

Tornyai János Múzeum és Közművelődési

Szántó Kovács János u. 16-18.

Tel:62/242-224, 242-542, 242-541

Központ Tornyai János Múzeum

[email protected] Szántó Kovács János u. 16-18.

Tel:62/242-224, 242-542, 242-541 [email protected]

Kiállítóhelyek: Alföldi Galéria

Kossuth tér 8.

Tel: 62/245-499

Emlékpont – Fél Évszázad

Andrássy út 34.

Tel: 62/ 530-940; Fax: 62/ 530-950

Vásárhelyen Humán Oktatási Központ

[email protected] www.emlekpont.hu

Holokauszt Múzeum – Magyar

Szeremlei u. 3.

Tragédia 1944.

Tel:62/241-968, 70/ 227-80-65 [email protected]

Árpád utcai Tájház

Árpád u. 21.

Tel: 62/533-317

Kopáncsi Tanyamúzeum

Tanya 3440.

Tel: 62/533-317

Csúcsi Fazekasház

Rákóczi u. 101.

Tel: 62/533-317

Papi–féle szélmalom és molnárház

Tanya 2310.

Tel: 62/533-317

Dr. Rapcsák András u. 7.

Tel: 62/533-317, Fax: 62/533-318

Telephelyek: Petőfi Sándor Művelődési Központ

[email protected] Mozaik Mozi (Art Mozi)

Lánc u. 5.

Tel.: 62/241-826

Korzó Mozi (átalakítás alatt)

Andrássy út 45.

Tel: 62/533-317

Tánc- és Mozgásművészeti Központ

Petőfi u. 27.

Tel: 62/533-317

Andrássy út. 44.

Tel.:62/246-811; [email protected]

Németh László Városi Könyvtár

www.nlvk.hu Paraszti Eszközök Pincemúzeuma

Petőfi u. 6.

Tel: 62/222-187

Cukor u. 1.

Tel: 62/533-730, Fax: 62/533-731

(Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület) HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. (Helyőrségi Klub)

www.klubkht.hu,

136

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia [email protected] Csongrád Megyei Levéltár

Bajcsy-Zs. E. u. 25.

Tel/fax: 62-222-308

Hódmezővásárhelyi Levéltára

Forrás: Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata saját adatai Kulturális intézmények elhelyezkedése a városon belül Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tornyai János Múzeum (TJM) A hódmezővásárhelyi városi múzeum megalapításának ötletét Tornyai János festőművész vetette föl a 19. század végén. A gyakorlati megvalósítás az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás nyomán indult el, akkor ugyanis a kiállításhoz kapcsolódóan egy néprajzi bemutatót is láthatott a közönség. Anyagát Kiss Lajos, a későbbi néprajztudós gyűjtötte egybe Tornyai útmutatása alapján. Ennek sikere, országos szaktekintélyek véleménye, és helyi művészek ösztönzése nyomán döntött a város vezetése 1905 februárjában a múzeum megalapítása mellett. A város 1914-ben állami segélyből vásárolta meg a múzeum mai épületét (Dr.Rapcsák

137


András út 16.), amelyben azonban több más intézmény is működött, így a gyűjtemény elhelyezése nem kapott végleges megoldást. Szakszerű régészeti ásatások a város határában, 1929-ben indultak meg, Banner János, szegedi egyetemi tanár vezetésével. A kökénydombi ásatáson olyan gazdag és nagy jelentőségű neolit kori telepet tárt föl, melynek anyaga megvetette a régészeti osztály alapját. A képzőművészeti gyűjteményt Tornyai János hagyatéka alapozta meg, aki 1936-ban 923 művét a városnak adományozta. A múzeum 1946-ban vált önálló intézménnyé, saját költségvetéssel, s 1948-ban került végleges, mai helyére. 1951-ben vette fel Tornyai János nevét. 1962-ben a Csongrád Megyei Tanács kezelésébe került. A megye múzeumainak központjává a szegedi Móra Ferenc Múzeumot jelölték ki, így a Tornyai János Múzeum is ennek egyik intézménye volt, három kiállítóhellyel:

Alföldi

Galéria

(1985),

Csúcsi

Fazekasház

(1974),

Kopáncsi

Tanyamúzeum(1975). 2007. január 1-től Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata vette kezelésébe a múzeumot. A múzeum régészeti, néprajzi, képzőművészeti és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Állandó kiállításai: Hétköznapok Vénuszai – amely a Kr. e. 7 évezred vége és Kr. e. 5 évezred közepe közötti időszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon - (régészet), Vásárhely népművészete (néprajz), Az Alföld képzőművészete a 20. század közepéig (képzőművészet). Legfontosabb időszaki kiállítása az 1954 óta megrendezett, országos jelentőségű Vásárhelyi Őszi Tárlat. A Tornyai János Múzeum 2004-ben 9 kortárs művészeti kiállításnak és 7 látogatóbarát programnak adott helyet, 2005-ben 5 kortárs kiállítást és 15 programot szervezett, míg 2006ban 5 kortárs művészeti kiállítás mellett 20 látogatóbarát programot készített elő. A Tornyai János Múzeum 2006 végéig a Megyei Önkormányzat kezelésében működött. Muzeális intézményként belépődíj ellenében látogatható, akárcsak az Alföldi Galéria állandó kiállítása. Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A termekben érzékelhető, hogy az önálló művész egyéniségek milyen sokféle képen látják, láttatják az alföldi tájat. Tornyai sötét-világos kontrasztja, Koszta pirosfehér-kék izzása, Endre harmonikus líraisága, Rudnay ember és természet bensőségessége, Fényes idillikus tájai, Tóth Menyhért gyermeki szemmel világra csodálkozó egyszerűsége, mind a végtelen horizontú táj által ihletett individuális értékű alkotások. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. 138


Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik. A Tájházban - Nagy György János, tehetős vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában - megismerhető a vásárhelyi hímzés és kerámia története. Vásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai készítői a Hímzőműhelyben látogathatók meg. A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt. A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának. Petőfi Művelődési Központ (PMK) A

Petőfi

Művelődési

Központ


és

térsége

előadó-művészeti

és

közművelődési központja. Évente közel 80 előadás, emellett számos kisebb rendezvény bonyolódik le itt. Az épület az 50-es években épült akkor legmodernebbnek számító technológiával felszerelve, modern, ma művészettörténetileg értékes külsővel. Az épület színháztermében, a színházi évadban bérletes előadásokat tartanak, elsősorban a Dél-alföldi régió színházi társulatainak tájelőadásaiból. Különböző előadói estek, prózai előadások mellett komoly és könnyűzenei koncerteket tartanak. A város művészeti életének is helyet ad a színházterem: iskolai kulturális estek, irodalmi színpadi előadások, folklórtalálkozók, népzenei fellépések, többfordulós városi kulturális vetélkedők, szavaló-, mesemondó-, néptánc- és

139


kórusversenyek zajlanak egész évben. Az épület emeleti klubhelyiségei szakköröknek, pódium előadásoknak, úti beszámolóknak ad helyet. A PMK koordinálja az Art Mozi működését, állítja össze műsorrendjét, és szervez pódium előadásokat, elsősorban koncerteket a mozi multifunkcionális színpadán. A

Tánc- és

Mozgásművészeti Központban elsősorban néptánc próbák zajlanak, de tartanak itt modern táncfoglalkozásokat és táncházakat is. A PMK havi műsorfüzetet ad ki a város művészeti és közművelődési intézményeinek programjairól, melyet a város minden háztartásába eljuttatnak. Emlékpont Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben; egyúttal mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta mintegy negyvenezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra. Az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ 2007-ben több mint 45 rangos rendezvénynek adott helyet, melyek Hódmezővásárhely társadalmi életében kiemelkedő helyet foglaltak el. Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944 Hódmezővásárhely 20. századi történelme követhető nyomon a város által felújított Zsinagóga kertjében, a Holokauszt 60. évfordulóján megnyitott „Magyar tragédia 1944” kiállításon is. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a megrázó kiállításnak ad helyt. Németh László Városi Könyvtár (NLVK) 1907. május 12-én nyílt meg a közönség számára a Városi Könyvtár. 1944-ig ötször költöztették a gyűjteményt, volt időszak, amikor a levéltárral, s később, amikor a Múzeummal kezelték együtt. A régi ház udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem. 1993-ban a szomszéd házat is megkapták, itt 18 milliós költséggel új raktárak, zeneszoba és a Németh László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár. 1973 óta folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény. Kiépült a közhasznú információs

szolgálat,

mely

a

polgárközeli,

140

közhasznú

információk

gyűjtésével,


rendszerezésével

és

szolgáltatásával

a

mindennapi

életben

való

eligazodáshoz

nyújt

segítséget. Külön részlegként működik a gyermekkönyvtár, a zeneszoba, valamint az Artvideotéka, mely a művészfilmek gyűjtésére és azok kölcsönzésére szakosodott. Népszerű a számítógépes szolgáltatás: a látogatók ingyenesen internetezhetnek, használhatják a könyvtár CD-ROM állományát. A könyvtár előcsarnokában rendszeresek a városban élő és alkotó művészek képzőművészeti kiállításai. A névadó Németh Lászlónak az emlékszobája eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt 1993-tól tekinthető meg: a gyönyörűen megrendezett, s igen sok kuriózumot bemutató Németh László állandó emlékkiállítás sok látogatót vonz az ország minden területéről.

A Vásárhelyen alkotó művészek hagyománya az első világháborút megelőző időszakra datálódik. Az intézményessé válás kezdete Kurucz D. István nevéhez fűződik, aki 1953-tól szülei lakóházát bocsátotta alkotóházként a vendég művészek rendelkezésére; ebből alakult azután a Művészeti Alap Virág utcai alkotóháza. A Mártély üdülőterületén lévő alkotóház 1957-ben létesült. Kurucz kezdeményezésére rendezte a Képzőművészeti Főiskola a növendékek gyakorlatát szolgáló nyári művésztelepeket Szabó Iván vezetésével Hódmezővásárhelyen. E nyári gyakorlatok hatására telepedett meg a városban a diplomázás után számos országos hírű művész. Az alkotóházak mellett a kerámiaművészet másik fontos fizikai kerete a Művészeti Alap és a város közös beruházásában épült kollektív műterem (1969.), a Kohán utcai két, 6-6 lakásos műteremház (1969-70.) és a három Gosztonyi utcai műtermes lakás (1973.). Az alkotásra megfelelő egyéb, modern közösségi / infrastrukturális feltételrendszer kialakítása jelenleg folyik, egyebek mellett uniós források, illetve magán finanszírozók bevonásával.

3.9.3. Az intézményrendszer problémái A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. A városban problémát jelent, hogy a kulturális intézmények nagyobb része – a pozitív kivételt jelentő, nívós programkínálatának köszönhetően jelentős látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével – nem korszerű, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A Tornyai János Múzeum és Petőfi

141


Művelődési Központ, illetve az Alföldi Galéria - műszaki állapota nem tud eleget tenni a mai kor elvárásaiknak. Ennek felújításuk, bővítésük mindenképp szükséges. A Petőfi Művelődési Központ az 1950-es évek technikájával és színpadi technológiájával épült, külső megjelenése mára megkopott, elhanyagolt benyomást kelt. A PMK elkészülte óta építészetileg nem változott, eltekintve a szilárd tüzelésű kazánház gáztüzelésűre való cseréjétől és a színházterem központi szellőzőberendezésének kiépítésétől. A belső kialakítás a negyvenes évek végére - ötvenes évek elejére jellemző közművelődési igényeknek megfelelt, ám a mai kor igényeinek már képtelen megfelelni, különösen a multifunkcionalitás, a közösségi terek biztosítása tekintetében. A PMK infrastrukturális kapacitásai a város igényeihez képest nem megfelelőek. Bővítése az épület mellett található Paplak használatával elképzelhető. Az épület az 1910-es években épült görögkeleti parókia céljából. Ennek a funkciónak megfelelően hosszú időn keresztül működött, a funkciót mára elvesztette, állagát tekintve elhasználódott. Gépészeti ellátottsága minimális és a működőképtelenség határán van. A Tornyai János Múzeum építészeti szempontból elavult, a korszerű látogatóbarát koncepciónak megfelelően működő, nyitott intézmény kritériumainak nem felel meg. Nem rendelkezik megfelelő terekkel sem a ma még a látogatók számára ismeretlen értékeinek bemutatásához,

sem

pedig

az

interaktív

ismeretszerzéshez

nélkülözhetetlen

csoportos

foglalkozások megtartásához. Az épület mai formájában nem vonzza a látogatókat. Az Alföldi Galéria az elmúlt évtizedek során az Alföld teljes területéről gyűjtött jelentős művészettörténeti értékkel rendelkező műalkotásokat, 1945-ig. Az újabb alkotások jó része azonban még bemutatásra vár, az épület I. emelete kihasználatlan, udvara rendezetlen. A református templom jelenleg is működő templom, mely a város legrégebbi jelenleg is használatban lévő temploma. Rossz műszaki állapota miatt felújításra szorul.

A városi környezet fejlesztése érdekében emellett fontos feladat a Dr. Rapcsák András utca felújítása, a következő fejezetben bemutatott közlekedési probléma, a környezetet terhelő, a városképet rontó, a lakosok kényelmét akadályozó forgalom csillapítása, valamint hosszabb távon az utcára nyíló homlokzatú épületek felújítása, átalakítása kulturális-közösségi célú felhasználás érdekében.

142


3.10.

Közmű

A városok általános fejlődőképességének egyik feltétele a megfelelő közműellátottság. Az adatok alapján megállapítható, hogy Vásárhely jó közmű-ellátottságú, az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában az országos átlag feletti, Csongrád megye átlaga feletti, a megyei jogú városokban tapasztalhatóknak megfelelő.

Közüzemi vízellátottsága


Csongrád megye

Országos

94,2

90

94,3

78,9

80,9

67,4

351,9

378,6

319,5

lakosság %-ban Köz. szennyvízcsat.-ra csatl. lakosság %-ban Házt. vezetékes gázfogy. 1000 lakosra Forrás: KSH 2006.

A versenytársakkal összehasonlítva ki kell emelni, hogy Vásárhelyen az önkormányzat jelentős fejlesztéseket valósított meg a rendszerváltás óta a város közműellátó rendszerének tökéletesítése érdekében. Egyebek mellett ennek elismerését is jelenti a város által 1997-ben elnyert Európa-díj Becsületzászló fokozata, mely az intézményi fejlesztések mellett az infrastrukturális fejlesztéseket (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep,

geotermál

rendszer,

kerékpárút-hálózat,

közvilágítás-korszerűsítés,

kórház

rekonstrukció) honorálta. A város az azóta eltelt időben is – és jelenleg is – folyamatosan fejleszti rendszerét. Figyelembe kell venni, hogy a város szerkezeti tulajdonságai miatt (hatalmas külterület, a tanyaközpontok,

szórvány-tanyák)

fajlagosan

sokkal

nagyobb

befektetéssel

tudja

biztosítani az ellátást, mint általában a többi megyei jogú nagyváros.

Közüzemi

Közüzemi

Rendszeres

Háztartási

vízhálózatba

szennyvízcsator

hulladékgyűjté

vezetékesgáz-

bekapcsolt

na hálózatba

sbe bevont

fogyasztó a

lakások

bekapcsolt

lakások aránya

lakásállomány

aránya (%)

lakások aránya

(%)

százalékában

90,14

86,21

(%) Hódmezővásárhely

94,2

88,3

143


Szeged

96,3

84,5

98,12

103,5

Szentes

97,9

59,1

84,11

78,1

Kecskemét

98,6

56,1

83,01

86,15

Kiskunfélegyháza

72,7

47,2

69,16

77,67

90,08

53,45

85,3

98,75

Békéscsaba Forrás: KSH, 2005.

A következőkben bemutatott helyzetkép megállapításai a város 2008 áprilisában elfogadott Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója, valamint a 2005-ös Hódmezővásárhelyi kistérség integrált

területfejlesztési,

vidékfejlesztési

és

környezetgazdálkodási

programja

című

dokumentumokra épülnek, azokkal összhangban vannak.

3.10.1. Vizek, vízellátás Vásárhely életében nagy szerepet kap a vizek kérdése: a város élővizek közelében, kiemelten veszélyeztetett területen fekszik, egyben az ország legmélyebben fekvő városa, amelynek egyik fő erőforrása a magas Arany Korona értékű föld és annak megművelése. A víz e szempontok szerint egyrészt veszélyforrás (árvíz, belvíz), másrészt lehetőség a fenntartható mezőgazdasági termelés számára. A város e természeti tényezők által meghatározott feltételrendszerben oldja meg a lakossági vízellátás, a szennyvízelvezetés – szennyvíztisztítás, az ár-és belvízvédelem és a csapadékvíz elvezetése / elhelyezése, illetve a mezőgazdaság számára szükséges öntözés feladatait.

Élővizek: „A térség meghatározó élővize a Tisza. Vizének minősége mind ökológiai és rekreációs, mind pedig mezőgazdasági célú vízgazdálkodási (öntözés, halászat) szempontból megfelelő. Ezzel – mint hosszútávú fejlesztési potenciállal – számolhat a város. Hódmezővásárhely igazgatási területén két, vízminőség szempontjából szennyezett holtág található. A szennyező tényezők megszűntetését követően a mártélyi Holt-Tisza komplex hasznosítású, fejlesztése elsősorban turisztikai, rekreációs célú lehet. A körtvélyesi Holt-Tisza és környezete szigorúan védett, a szennyezés megfékezését követően esetleges – korlátozott – fejlesztés csak ennek keretei között képzelhető el.” /Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció/. A Tisza Csongrád alatti szakaszának mindkét oldalán a felszín alatti vizek tekintetében feláramlási zóna található, azaz pozitív rétegnyomású artézi vizek tárhatók fel. Ennek köszönhetően

a

város

a

Dél-Alföld

számos

más

településéhez

hasonlóan

gazdag

hévízkészlettel rendelkezik, mely jelenleg a város távfűtési rendszere több mint felének

144


bázisa – a készletek jelentős, 80%-os arány elérését teszik lehetővé hosszútávon - , illetve a városi termálfürdő (1996 óta gyógyvíz) ellátását biztosítja.

Vízellátás Hódmezővásárhelyen a városban élők vízellátása szinte teljes körben biztosított (a KSH adatai szerint 2006-ban a lakások 94, 27% be van kötve). Cél lehetőség szerint a teljes körű kiépítettség elérése. Az ivóvízszükséglet biztosítására megfelelő mennyiségű rétegvíz áll rendelkezésre. A város jelenleg két fő (Kása erdő, Újváros), illetve négy régebben kiépített ivóvíz kútból nyeri a vizet. A víz minősége a dél-alföldi térségre – is - jellemzően a határértéket meghaladó arzén-, ammónium- és alárendelten a vastartalmú, az uniós előírások miatt fogyasztás előtt vízkezelést igényelne. (A város a térségi településekkel együttműködésben közös pályázaton elnyert forrásokból kívánja a szükséges technológiai fejlesztéseket elvégezni.) A meglévő alrendszerek

minősége

nem

egyenletes,

folyamatos

korszerűsítésre

és

a

kapacitások

biztonságos bővítésre szorulnak. A városban vízigényes gazdasági ágazatok vannak jelen. A város szerkezeti tervét készítő mérnökök felhívják a figyelmet arra, hogy a megvalósítandó integrált vízügyi program során a felszíni vizek biztosításával, valamint a tisztított szennyvizek újrahasznosítása révén törekedni kell az ivóvíz egyéb (pl. ipari- és öntözővíz) célra történő használatának csökkentésére.

Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás Az utóbbi évek leglátványosabb fejlődése ezen a területen valósult meg: 1993-ban épült meg a város korszerű szennyvíztisztítója, melynek további korszerűsítésére pályázik a város; ma a közel 264 km hosszú közcsatorna hálózatba a lakások 88,3%-a be van kapcsolva. (A fent említett, s a város szerkezeti adottságaiból következő fajlagosan nagyobb ráfordítási igényeket szemlélteti, hogy a vásárhelyinél kb. három és félszer több lakosú és körülbelül ennyivel több lakást ellátó Szegeden a lakások 85%-ának ellátásához a KSH 2005-ös adatai szerint csupán két és félszer hosszabb - 436 km - csatornahálózat volt szükséges.) A 1997 és 2001 között a teljes belterületen megvalósult a csatornázás. Ez ma mintegy 17 860 bekötést jelent, aminek köszönhetően a központi belterület ellátása közel teljes, az egyéb belterületek, a Kertváros városrészhez kapcsolódó Kishomok bekapcsolása a közeljövőben tervezett. A jelenleg elbírálás alatt álló pályázatban foglaltaknak megfelelően a külterületi tanyaközpontokban, Batidán, Erzsébeten, Kútvölgyön és Szikáncson is csatornázni kíván a

145


város, külön – külön tisztítók építésével. (A pályázat előkészítése során 800 lakos jelezte csatlakozási szándékát.) Mind Kishomokon, mind a külterületi településrészeken megalakultak a víziközmű-társulatok. Az önkormányzat a Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Zrt. közreműködésével tervezi a hálózat kiépítését.

A KSH adatok szerint a közcsatornában elvezetett összes szennyvíz biológiailag tisztított, ugyanakkor a tisztítótelep bővítése szükséges. A biológiailag tisztított szennyvíz helyi hasznosításra alkalmas, a gyakorlati megvalósítás vízgazdálkodási és városfejlesztési érdek. A mérnök-szakemberek felhívják a figyelmet, hogy törekedni kell arra, hogy a tisztított, de nem hasznosított szennyvíznek a lehető legkisebb hányada terhelje a belvíz-, illetve a csapadékvíz hálózatot.

Ár – és belvízvédelem, csapadékvíz elhelyezés: Mint a város már idézett vidékfejlesztési és környezetvédelmi stratégiája kiindulásként leszögezi,


árvízvédelmi

biztonsági

szempontból

kiemelten

veszélyeztetett területen fekszik. (A Tiszára jellemzően három nagyobb árvíz vonul le 146


évenként, a tavaszi hóolvadásból keletkező tél-tavaszi árvíz, a nyári árvíz – zöldár -, és az őszi árvíz - leveles ár-.) Az I. rendű védelmet állami kezelésű védmű-rendszer és szervezet biztosítja. A központi belterületet övező II. rendű „körtöltés” önkormányzati tulajdonú és fenntartású, az 1879-es nagy szegedi árvíz után a város déli részén megépített 3 km hosszú – a régióban egyedülálló – „kőfal” meghosszabbítása. Az igazgatási területet érintően elhatározott állami vízügyi fejlesztések – kiemelten a Vásárhelyi Terv – hosszútávon is garantálják a biztonságot. Fontos ellenben, hogy a tervnek valamennyi eleme – a védvonalak előírások szerinti kiépítésének befejezése, tározók megépítése, hullámterek lefolyásának gyorsítása – mielőbb megvalósuljon.

Hódmezővásárhely az ország legmélyebben fekvő városa. A városnak a hagyományos belterületen lévő beépített területeinek mindegyike vizes terület volt - Csúcs városnegyed területén tó volt például. A város lakói régóta ismerik a bel- és a csapadékvíz által okozott problémákat. Az árvízvédelmi töltések kiépülése óta a területen keletkező szivárgó-, fakadó-, talajvizek, illetve a csapadékvíz nem tud természetes úton a folyókba jutni, hanem a terep mélyebb fekvésű részein gyülekeznek, néha az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva. A körtöltés védi a várost az árvizektől, ugyanakkor nehezíti e vizek elvezetését. A város déli – külterületi

–

része

belvízzel

közepesen

veszélyeztetett,

a

többi

terület

mérsékelten

veszélyeztetett besorolású. A víz átemelését a város költségvetését jelentősen terhelő, gyakorlatilag folyamatosan működő szivattyú rendszer biztosítja. A városban ugyanakkor évek óta gondot okoz a csapadék- és belvízelvezető árkok nem kielégítő

állapota

a

város

szinte

teljes

területén.

Még

hiányoznak

átemelők.

Az

ingatlantulajdonosok felelősségi körébe meghatározott munkákat nagyon sokan elhanyagolják, ez számtalan esetben növeli a város által megoldandó feladatok mennyiségét. A belvízgazdálkodás prioritásai időjárási periódusonként és az agrárgazdaság elvárásainak függvényében változnak, mai helyzete nagyon labilis. A csapadékosabb időszakok vizeinek tározására a holtágakban, halastavakban, belvíztározókban van lehetőség. A fenntartás hiánya miatt a meglévő hálózat ugyanakkor csak 30-60 %-ban alkalmas a belvizek elvezetésére.

Csapadékos

időszakban

a

belvízelvezető

rendszerek

kapacitása

–

elsősorban a Hódtó-Kistiszai főcsatorna – sok esetben szűknek bizonyul, átmenetileg elöntéssel veszélyeztetve a város beépített területeit. (A belvízlevezető hálózat fenti állapota miatt a szivattyútelepi kapacitások kihasználtsága sem teljes.) Ebben a helyzetben a városnak már közepes nagyságú belvíz megjelenésekor is számolnia kell az igen jelentős, akár kétháromszoros védekezési költségekkel és jelentős mezőgazdasági károkkal. 147


A csatornarendszer üzemeltetője a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat, mely az önkormányzat megbízásából végzi a – költséges - fenntartást, karbantartást. A belvízelvezetés, a vízkormányzás a mezőgazdaság számára a klimatikus változásokkal összefüggésben is egyre inkább nélkülözhetetlen öntöző rendszer kialakításának is előfeltétele. Az öntözésre berendezkedett területek nagysága azonban az 1990-es évek közepére drasztikusan csökkent. Ugyanakkor a felszínközeli talajvíz rétegeket egyre jobban terheli az öntözésre szolgáló - főleg illegális - vízhasználat. A fejlesztések nagyon költségesek és lassan valósulnak meg. Az 1995-ben átadott öntözőcsatorna (Mindszent-Székkutas) ugyanakkor jó példa a mai igényekhez szabott lehetőségek biztosítására. A Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat, mely a vásárhelyi csatornarendszert is kezeli, a következő években olyan

létesítményeket,

csatornákat,

szivattyútelepeket

tervez

létrehozni,

melyek

gazdaságosan, olcsón üzemeltethetők, lehetőség szerint a legmodernebb műszaki színvonalon biztosítva a víztakarékos, s a jelenleginél nagyobb területet ellátó öntözést, illetve a belvízelvezetést.

A Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció által is támogatott, tehát a város szerkezeti tervéhez illeszkedő feladatok: A geotermikus közműrendszer további fejlesztése: a meglévő termelő- és visszasajtoló hővízkútak mellet újabbak fúrása és rendszerbe állítása; A hévízhasznosító rendszerből kikerülő, nem szennyezett, csak hőjét vesztett (használt) hévíz visszasajtolását szolgáló létesítmények kapacitásának növelése; A város közigazgatási területén lévő közüzemi vízbázisok védelmi vizsgálata, a vízbázisok

biztonságba

helyezési

programjának

elkészítése,

monitoring

rendszer

kiépítése. (Az ivóvíz minőség teljeskörű helyreállításának jogszabályi határideje 2009 vége.) Csatornázás megoldása a város teljes területén; A „hulladék” hévíz biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos elhelyezése; Hódtó-Kistiszai főcsatorna felújítása és vízszállító kapacitásának növelése, záportározók építése; Városi csapadék- és belvízelvezető rendszer fejlesztése (csatornák, átemelők, árkok, főgyűjtő bővítése stb.); Mártélyon a Holt-Tisza szennyezésének megállítása.

148


3.10.2. Hulladékgazdálkodás Vásárhelyen a KSH 2006-os adatai szerint 17 528 lakás van bevonva a rendszeres városi hulladékgyűjtés hálózatába (ez a lakások 89,86%-a). A

vásárhelyi

hulladékgazdálkodás

kulcs

szereplője

az

A.S.A.


Köztisztasági Kft., mely 1994-ben alakult. Szintén ebben az évben megkezdődött a hazai és az uniós előírásoknak megfelelő korszerű, szigetelt, regionális hulladéklerakó építése, melynek befogadó kapacitása 3,1 millió köbméter. Jelenleg huszonhat település hulladéka érkezik Vásárhelyre, zömében Csongrád és Békés megyéből, de van két Bács-Kiskun megyei település is. A helyi lakossági szemét évente mintegy 10 ezer tonnát, az összes beszállított mennyiség hozzávetőlegesen 90 ezer tonnát (a köbméter-tonna arány tömörítés után egy az egyben számítható) tesz ki, tehát az A.S.A nagy tartalékokkal rendelkezik, s eséllyel jelentkezhet a hulladéklerakójukat minőségi problémák miatt bezárni kényszerülő városok hulladékának kezelésére. A

hulladéklerakó

nem

csupán

a

szilárd

hulladékot

fogadja,

hanem

a

vásárhelyi

szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszapot is. A lakossági kommunális hulladék szerves anyagai, illetve ez a szennyvíziszap a bázisa a depóniagáz-hasznosításnak, melyek a megépített gázkinyerő kutakon keresztül jutnak el az áramfejlesztőműbe. A megtermelt áram a DÉMÁSZ hálózatába kerül. Mennyisége jelentősen több mint a depó által felhasznált energia-mennyiség.

A városban elkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés.

A veszélyes hulladékok kezelése megoldott, a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció felhívja a város figyelmét, hogy a városnak továbbra is folyamatosan biztosítania kell az elhullott állatok

és

a

háztartásokban

keletkező

veszélyes

hulladékok

rendszeres

gyűjtését

és

elszállítását, valamint az építési törmelékek ellenőrzött gyűjtését és feldolgozását, illetve újrahasznosítását. Az állati hulladék feldolgozása az Állati Fehérje-feldolgozóban történik, az újrahasznosításra előkészített építési törmelék

útépítéseken, illetve a területfeltöltések

alkalmával kerül hasznosításra.

A települési folyékony kommunális hulladék kezelése a szennyvíztisztító telepen biztosítva van. Mivel a külterületek szennyvízelvezetése nem megoldott, ezeken a területeken előfordul a nem megfelelő elhelyezés. A városnak a teljes csatornázás megoldásáig fokozott ellenőrzéssel meg kell szüntetni a szippantott szennyvizek szakszerűtlen és illegális 149


elhelyezését (pl. belvízcsatornába eresztését). Cél, hogy a csatornázatlan területekről minden szippantással eltávolított települési folyékony kommunális hulladék a szennyvíztisztítóba kerüljön. A veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, elhelyezése az azt előállító feladata. Ezen a területen a mindenkori vonatkozó rendelet előírásainak hatósági betartatása a legfontosabb önkormányzati feladat.

3.10.3. Energiaellátás Hódmezővásárhely energiaellátása hosszú ideig elsősorban az elektromos energiára és a földgázra épült. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapnak azonban a helyben található és hasznosítható, ún. megújuló energiák, azaz a természeti adottságok, természetes anyagok igénybevétele. Az önkormányzat vezetése fontos kérdésnek tartja a lehetőség szerint környezetbarát / energiatakarékos megoldások bevezetését intézményeibe és a város lakossági ellátásába. Az utóbbi években készített céltanulmányok („Bio- és megújuló energia előállítás és hasznosítás összefüggései Hódmezővásárhely térségében” 2007. – Caesar Kft., továbbá „Hódmezővásárhely energetikai stratégiája” 2006. – Korzó-Szeged Kft.) javasolják a település alternatív energiaellátásának (pl.: termálvíz, biomassza, stb.) lehető legszélesebb körű megvalósítását. Az önkormányzat folyamatosan bővíti ez irányú eszköztárát, elsősorban a geotermiára alapozva, ugyanakkor folyamatosan fejleszti intézményeit az

energia-takarékosságra

törekvés jegyében.

Villamos-energia Hódmezővásárhely villamos áramszolgáltatását a DÉMÁSZ Nyrt. végzi. Az országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg megfelelően biztosítja. A városban az áramfogyasztók 93%-a lakossági fogyasztó (az összes villamos áram 31%-át használva) 7%-a nem lakossági - ipari, önkormányzati, egyéb (az értékesített áram közel 70%-át használva). A fogyasztás ilyen eloszlása állandó jellegűnek tekinthető. A távlatban várható igények kiszolgálását a rendszer bővítésével lehet biztosítani. A lakossági villamos-áram ellátás tekintetében a városban a fő kérdés a tanyák ellátásának biztosítása. A szakemberek szerint a 768 tanyából mintegy 160 állandóan lakott tanyához a tanyavillamosítási programoknak köszönhetően ma már gyakorlatilag eljut az áram. Az önkormányzat által 2000 óta felvállalt fejlesztés folyamatos, az állandó lakosok

150


hozzájárulása

mellett

folyik.

Jelenleg

12

tanya

ellátásának

kiépítése

történik,

az

önkormányzati igényfelmérést követően mintegy 30 tanyatulajdonossal kötött szerződést az önkormányzat a kivitelezés támogatására. Jelenleg

a

városban

még

számos

helyen

előfordulnak

településképileg

kedvezőtlen

elhelyezkedésű, vagy kialakítású objektumok. Ezek korszerűsítése során figyelembe kell venni e városképi szempontokat: a kisfeszültségű hálózat folyamatos rekonstrukciója során a földkábel hálózat terjedését, minél nagyobb területeken történő kiépítését kell előirányozni. A közvilágítás bővítése, korszerűsítése során folytatni kell az energiatakarékos rendszerre történő átépítést.

Földgázellátás A gázszolgáltatást a Délalföldi Gázszolgáltató Zrt., regionális gázszolgáltató végzi. A gázátadó állomások, valamint a kis- és középnyomású hálózat által biztosított földgázellátás rendszere jelenleg csaknem teljes körű a városban. A KSH 2006-os adatai szerint 14 255 szolgáltatási helyen, a lakások 73%-ában gázzal fűtenek, az összes háztartási gázfogyasztó száma ennél jóval több, 16 871. A fent idézett tanulmányok szerint figyelemre méltó jelenség volt és az elemzők által egyértelműen még a közelmúltra is jellemző pazarló felhasználásra utalt, hogy az utóbbi évek lakossági áram- és földgázfogyasztói számának növekedéséhez képest jelentősen nőtt mind a lakossági áram-, mind a lakossági földgázfogyasztás. Az energiaárak növekedése óta nem történt ilyen irányú részletes felmérés, feltételezhető azonban, hogy az energiatakarékosságra való hajlam erősödött. A központi kazánokkal rendelkező lakóépületek, kommunális vállalatok és egyéb vállalatok fogyasztási adataiban nem volt felfedezhető a fecsérlő energiafelhasználási tendencia. A kommunális vállalatok közel állandó felhasználással működnek, az egyéb vállalkozásoknál a 2005-ös vizsgálatok szerint hatékonyságjavulás ment végbe.

A földgázellátás tekintetében a szakemberek szerint Vásárhelyen a legfontosabb feladat a meglévő földgázellátó rendszer felújítása és rekonstrukciója, a kisnyomású hálózat fokozatos cseréje.

Távfűtés - Geotermikus energia hasznosítás Hódmezővásárhelyen 1968-ban a Kórház ellátásának megoldásával indult, s több lépcsőben alakult

a

geotermikus

közműrendszer

megvalósítása. 151

A

rendszer

kettős

célú:

az


alacsonyabb hőmérsékletű (1000 m mélyről nyert) hévíz hőtartalmát közvetlenül használati melegvízként, míg a (jellemzően 2000 m mélyről nyert) forró vizet lakások és közintézmények fűtésére / gázfűtés rásegítésére használják. A távfűtési rendszernek jelenleg 52%-a üzemel hévíz bázison. A Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. működteti az önkormányzati tulajdonú szolgáltató céget, amely ellátja 116 közintézmény és nagyvásárló mellett a lakótelepeken élőket, 2725 lakásban lakó mintegy 7000 embert. (A város nagyszabású energia-megtakarítási programja keretében a cég munkatársai 2007-2008-ban minden lakásban felszerelik a termosztatikus radiátorszelepet és a költségosztót.) A városban a volt szennyvíztelepen megépült az új termál-termelőkút, amivel a távfűtéshez szükséges gázmennyiség tovább csökkenthető, s aminek köszönhetően számos eddig el nem látott köz- és versenyszférabeli intézmény is bekapcsolható lesz a megújuló energiából táplálkozó távhő-rendszerbe. Cél az úgynevezett északi termálkör kiépítése, azaz az új kút csatlakoztatása a meglévő gyűrűre, ezáltal a távfűtő szolgáltatáshoz kapcsolódó évi 4 millió m3 gázigény 1-2 millió m3-re való csökkentése. A bővítés műszaki tervezése, a beruházás költségeinek megteremtésére irányuló pályázat előkészítése folyamatban van.

A közműrendszer-bővítés első üteme 5-600 milliós beruházást jelent. Az első szakasz idén megkezdődik, 2009-ben várható a befejezése. Az „új termálkör" érinti majd a Lidl Áruházat, a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskolát, a Family Centert, az Interspart és végül az új gyógyszállót. Egy újabb, a város központjától távolabbra megtervezett termálkörbe bekapcsolódhat majd a Fekete Sas, a Hód-Udvarház és az Eötvös szakközépiskola új tornaterme.

152


3.10.4. Hírközlés, elektronikus kommunikáció Vásárhelyen a KSH 2006-os adatai szerint a lakások 51%-ában volt kábeltelevízió (10 080 lakás, illetve ugyanennyi előfizető), 47%-ban volt vezetékes telefon fővonal (9188 lakás). Ezek az arányok kedvezőtlenebbek, mint Szegeden, ahol vezetékes fővonal a lakások 79%-ban volt ebben az időszakban. Az összes távbeszélő fővonalnak 2006-ban csupán 8%-a volt ISDN vonal, ami szintén elmaradt a megyei jogú városokban tapasztaltaknál. Ez a mutató azonban ma már valójában nem igen használható fejlettségi mutató, hiszen az ellátottság a szolgáltatóknak

köszönhetően

mind

a

vezetékes,

mind

a

mobil

telefonvonalak

tekintetében teljes körű. Mint minden nagyobb magyar városban, Hódmezővásárhelyen is kialakult a kínálati piac, az igények azonnal kielégíthetőek. A városfejlesztés területi szempontjából

a

Hosszútávú

Városfejlesztési

Koncepció

szerint

az

alaplétesítmények

megvalósultak, újabb, területigényes fejlesztésekkel nem kell számolni. Az alapépítményhálózatot alkalmassá kell tenni regionális és országos telekommunikációs rendszerek, illetve a digitalizált és az optikai hálózatok fogadására.

153


A város az első Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési forrásaiból finanszírozott projektje keretében 330 millió Ft-os beruházás megvalósítását követően indította az önkormányzati elektronikus ügyintézést. 2007 március elejétől 62 ügytípusban lehet ügyintézést indítani, státusriportot, választ lekérni stb. A legintenzívebb a vállalkozói érdeklődés pl. az elektronikus adóbevallás iránt, de egyre több lakossági ügymenet is interneten folyik. Az önkormányzat rendelkezik Informatikai Koncepcióval25, melynek kialakításához a szakértők részletesen

felmérték az

önkormányzat

és intézményei

ITK

felszereltségét,

megfogalmazták a lehetséges fejlesztési irányokat és a kapcsolódó szükségleteket. A város vezetése nagy hangsúlyt fektet szolgáltatás típusú feladatainak minél hatékonyabb, korszerűbb és lehetőség szerint ügyfélbarát jellegű teljesítésére. Ennek megfelelően az elektronikus ügyintézési csatorna kiépítésének megvalósítását követően a város tervei között szerepel

az

rendszerbe

önkormányzat

és

ötvözése,

egyéb

hatékonyságának

2525

mely

növeléséhez.

intézményei hatásai Erre

közötti

mellett

lehetőséget

Informatikai Koncepció és munkaterv - RacioNet Zrt. 2007. április 154

információáramlás

hozzájárul teremt

az a

ellátó

integrált rendszer



Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.

(HVSZ) által működtetett, az 1997-es csatornázási

munkákkal párhuzamosan kiépített optikai hálózat, melyre ma már az intézmények 70%-a rácsatlakozott. Az önkormányzat elképzelései szerint a város teljes területén kiépül a hálózat, mely potenciálisan lehetővé teszi az egységes és teljes önkormányzati információs bázis kialakítását, korszerű platformba tömörítve a szigetszerűen alkalmazott megoldásokat. A teljes hálózat kialakítása lehetőséget teremthet ezen felül a lakosság csatlakozására, illetve a HVSZ által biztosított szolgáltatások továbbfejlesztésére: internet, televízió vagy távoktatás, távmunka stb. formájában.


Gyengeségek

A város szerkezeti adottságaihoz

Szerkezeti adottságokból adódó

képest nagyarányú közmű

hiányosságok elsősorban a

kiépítettség;

külterületeken;

Jelentős hévízkészlet

Jelentős talaj- és vízszennyezés a

Geotermián alapuló távfűtési

csatornázási rendszer hiányai miatt;

rendszer; számottevő hévíz

„Vizes problémák”: vízminőség,

tartalékok;

csatornázás, vízelvezetés, öntözés;

Korszerű és jelenetős kihasználatlan

jelenlegi távhő rendszer telített

kapacitással rendelkező hulladéklerakó E-önkormányzati szolgáltatások, eszolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megléte Lehetőségek

Veszélyek

Uniós prioritás a közműfejlesztés

szélsőséges időjárási viszonyok

Prioritás a megújuló energia

gyakorisága (nagy mennyiségű

használata

csapadék, aszály)

Prioritás az e-önkormányzatiság fejlesztése

155


3.11. A

Közlekedés

város

Hosszútávú

közlekedésfejlesztési

Városfejlesztési

koncepció

és

Koncepciójának

helyzetfeltárás

elkészítése

készült.

Az

IVS

során alábbi

részletes fejezete

e

dokumentum alapján készült.

3.11.1. Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség

Hódmezővásárhely –

Távolság

Utazási idő vonattal

autóval

192 km

3:12

2:10

25 km

0:34

0:20

70 km

1:12

1:00

109 km

1:46

1:00

66 km

1:28

0:45

28 km

0:45

0:25

98 km

3:12

1:48

Budapest Hódmezővásárhely – Szeged Hódmezővásárhely – Békéscsaba Hódmezővásárhely – Kecskemét Hódmezővásárhely – Kiskunfélegyháza Hódmezővásárhely – Szentes Hódmezővásárhely – Arad Forrás: MÁV Elvira adatbázis, 2008; Michelin útvonaltervező, 2008; szakértői becslés

Hódmezővásárhely közúti megközelíthetősége viszonylag jó, a város Budapestről 2 óra alatt elérhető, az M5 autópálya szegedi lehajtója 25 km távolságra van (ez a táv azonban ma még Szegeden keresztül, mintegy 40 percnyi időintervallum alatt tehető csak meg). Csongrád megye egyik sajátossága a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely fizikai közelsége, s ebből adódó igen intenzív kapcsolatuk. Ez a közlekedésben is jól érezhető: Szegedről a város a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11600 jármű/nap), ami indokolta/-ja az út négynyomásúvá alakítását. Az útszélesítési

projekt

befejező

szakaszának

megépítése

2008

nyarától

várható,

eredményeként pedig négysávos úton lehet majd elérni a várost ebből az irányból.

156


a megközelíthetőség a főváros, illetve Szeged irányából a KÖZOP terhére a 2007 – 2013-as tervezési periódusban megvalósuló, az M43 gyorsforgalmi út M5-47.sz. út szakaszának átadását követően lesz optimális, amikor is az M5-ös autópálya Szeged elkerülésével válik elérhetővé (15-20 perccel rövidebb utazási idő alatt). az M43-as úton, szintén a KÖZOP-ból finanszírozott projekt keretében megvalósuló fejlesztések teremtenek majd magas színvonalú közúti kapcsolatot a román határ és Erdély fejlődő nagyvárosai (Arad, Temesvár) felé. Szerbia irányából Szegeden keresztül vezet az út a városba. Probléma a térség problémája: a folyókon való átkelés megoldatlansága.

A Hódmezővásárhelyre befutó országos közutak közül jelentősebb forgalmat szállít a 45. sz. főút (5093 j/nap, Szentes felől, melyen ma még – a fent említett útberuházások megvalósításáig - a Budapest irányából érkező forgalom egy jelentős része bonyolódik), a 4415. jelű út (5109 j/nap, Makó felől) és a 4421. jelű út (5166j/nap, Tótkomlós felől). Lényegesen kisebb a terhelése a 4414. jelű útnak (2113 j/nap, Maroslele felől), a 4521. jelű útnak (2853 j/nap, Mindszent felől) és a 44116. jelű útnak (640 j/nap, Öthalom felől)

Problémák, tervek A város egyik alap problémája a belváros közlekedési túlterheltsége, melynek legfontosabb oka, hogy a városba vezető utak jelenleg Hódmezővásárhely belvárosán keresztül alkotnak hálózatot.

A város közlekedési helyzetének minőségi javulását és a fő problémának, a városközpont túlterheltségének megszűntetését a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A közlekedésért felelős szaktárca vezetése ígéretet tett a városnak a beruházás 2009-re tervezett indítására. A tehermentesítő elkészültét követően az országos közúthálózat számos eleme a város tulajdonába kerül és megvalósulhat forgalomcsillapításuk. Forráshiány miatt azonban a tehermentesítő út tervéből kikerült a Bajcsy-Zsilinszky utcai kapcsolat, így - az Ipari Park folyamatos bővülése miatt is - fontos lesz az Ipartelepi feltáró út építése a 47. sz. főút felé, mert enélkül a tehergépkocsi forgalom nem csak Újváros, hanem a belváros útjait is kénytelen igénybe venni a 47. sz. főút eléréséhez. A város az IVS készítésével egy időben pályázott a Dél-Alföldi Régió ROP-os forrásaira, sikerrel, így indítható lesz ennek az útnak a megépítése. Ezzel egyszerre két cél is megvalósul, várhatóan jelentősen csökken majd a 47-es és 45-ös főútvonalon a városra zúduló, Makó felé haladó, illetve onnan érkező forgalom, s az ipari park közvetlenül és könnyen elérhetővé válik a 47-esről. 157


Az önkormányzat tervezi a mezőgazdasági gyűrű befejezését: ennek megvalósítása megoldja egyebek mellett a 45. sz. főút és a 47. sz. főút összekötését, a várost terhelő egyik legforgalmasabb átmenő közúti áramlat számára a város kikerülését.

Vasút Hódmezővásárhely vasúti kapcsolatai meglehetősen alacsony színvonalúak. Budapestet közvetlenül nem, csak Szegeden vagy Szentesen való átszállással lehet elérni: a fővárosba legoptimálisabb esetben 3 óra 7 perc alatt lehet eljutni Szegeden keresztül. Szegedre 12 vonatpár jár naponta, 32-40 perces utazási idővel. Átszállás nélkül Szegeden kívül a jelentősebb városok közül csak Békéscsaba érhető el.

Közúti tömegközlekedés A közúti tömegközlekedés mutatói jobbak a vasútéinál. Csongrád megyében a Tisza Volán Zrt. szolgáltat, ami Hódmezővásárhely helyi tömegközlekedését is biztosítja. Budapest felé 5 átszállás nélküli buszjárat van naponta, amelyek a Népliget buszállomásra érkeznek, menetidejük 3 óra 25 perc. Ennél gyorsabb a szegedi átszállással történő utazás, amely 2 óra 40 percet igényel és naponta kétszer közlekedik. Szegedre naponta 86 (!) buszjárat indul, melyek átlagosan 40 perc alatt teszik meg a 33 km távolságot. Reggel 5:30-tól este 23:30-ig minden órában gyorsjárat közlekedik a két város között. Szegedi átszállással elérhető szinte az összes magyar nagyváros és megyeszékhely: közvetlenül – Budapesten kívül a nagyobb városok közül – Kecskemét, Békéscsaba, Szolnok, Jászberény és Gyöngyös. A

két

közlekedési

forma

közül

a busz

a kedveltebb,

mivel

a

vasútállomás

sem

Hódmezővásárhelyen, sem a legfontosabb célpontban, Szegeden nincs a központban és a vasútvonal nem érinti a legfontosabb utazási célpontokat.

Fejlesztési lehetőségek A város közlekedési szakemberei vizsgálják, hogy milyen módon lehetne a Szeged – Hódmezővásárhely relációban folyó jelentős forgalom lebonyolításába bevonni a 47. sz. főúttal párhuzamosan futó, ma igen kevéssé kihasznált vasútvonalat. Kézenfekvő a szakértők felvetése: a kötöttpályás közlekedés előnyei akkor volnának vonzóak a két város között közlekedők számára, ha az a két város belső területei között biztosítana hatékony kapcsolatot.

158


Ennek egyik lehetősége a Nyugat-Európa több városban is jól működő „Tramtrain”, ami a városi belterületeken villamosként, míg a városon kívül vonatként közlekedik, jellemzően a távolsági vasúti pálya igénybevételével. A tramtrain a jelenlegi autóbuszközlekedéshez hasonló gyakoriságú, elérhetőségű és menetidejű szolgáltatást nyújtana. Előnye a megbízhatóság, az utazási kényelem és a jobb közlekedésbiztonság, hátránya a megvalósítás nagyon magas költsége. Kevesebb befektetéssel valósulhat meg a regionális vasútrendszer fejlesztése (nincs szükség a városi villamospálya kiépítésére, sem pedig a drága járművek beszerzésére):

a

meglévő

vasúti

infrastruktúra

fejlesztésével

és

jó

forgalomszervezéssel rugalmas közlekedési rendszer alakulhat ki. Ennek gerincét a korszerű járművekkel biztosított sűrű vasúti összeköttetés jelentené Szeged és Hódmezővásárhely között. Ehhez csatlakozhatnak a menetrendjükben a vonathoz illesztett, a város több térsége felől kapcsolatot biztosító autóbusz-járatok, minimális átszállási veszteséget jelentő módon.

3.11.2. Városi közlekedés

Úthálózat Hódmezővásárhely közlekedési rendszerében a mennyiségi fejlődés korszaka a végéhez közeledik,

már

most

is

a

minőségi

fejlesztés

van

túlsúlyban,

nincs

tömeges

kielégítetlen közlekedési igény. A belterületeken a meglevő, nagyobb forgalmú utak burkolat-minőségének javítása az elmúlt években folyamatos volt az útrehabilitáció második ütemének tervei elkészültek, jelenleg a források felkutatása folyik.

159


Városi tömegközlekedés helyzete ellentmondásos. A város adottságai miatt a városban élők viszonylag nagy távolságokat tesznek meg naponta lakóhelyük és a belvárosba koncentrálódó ellátó intézmények, illetve munkahelyük, a jellemzően a város szélén található vállalatok elérése érdekében. A városban a helyi buszközlekedést 14 buszvonal járatai szolgáltatják, amelyek a várost behálózva kielégítő színvonalat biztosítanak, jellemzően óránkénti indulással. Vásárhelyen azonban a közkedvelt és elterjedt közlekedési eszköz a kerékpár, így – főként a kedvező időjárású időszakokban - a buszközlekedés kihasználtsága alacsony. Ugyanakkor parkolási gondok / díjak ellenére is egyre több a városban az autó, rossz idő esetén az egyébként kerékpárral közlekedők autóba ülnek. A buszközlekedés térvesztésének megállítására a szakemberek a várakozási, átszállási idők ésszerű csökkentését, a buszos utazások kényelmének javítását javasolják.

Kerékpárutak

160


A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és – sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút (külterületen 12 758m, belterületen 16 959 m), ami folyamatosan fejlődik. Folyamatosan bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat is: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig, illetve Mindszentig vezető kerékpárút megépítése. A városban a kisebb forgalmú utcákban a közúton húzódnak az ajánlott kerékpáros útvonalak.

Problémák, fejlesztési irányok A közlekedési rendszer további fejlesztéseinek sarokköve az élhető környezet megóvása. Ez, a szabályozott közlekedési igények kielégítése mellett a biztonság növelését, a zajterhelés és a levegőszennyezés

minél

erőteljesebb

mérséklését

követeli

meg.

Jellemző, hogy

folyamatosan növekszik a városon belüli, illetve a városon áthaladó gépjárműforgalom nagysága. Jelentősen terhelik az utakat a mezőgazdasági gépek, valamint a városban működő, jellemzően nagy súlyokat mozgató, pl. építőipari cégek teherautói. Az ipari park bővülésével és 161


elsősorban a tervezett biodízel üzem indulásával szintén jelentős teherautóforgalom-bővülés várható. Az országos jelentőségű főútfejlesztések, valamint az induló ipari feltáró út megépítése mellett a legfontosabb teendők: belváros közlekedésének fejlesztése – forgalomcsillapítás városrészek közötti közúti kapcsolatok fejlesztése mezőgazdasági gyűrű fejlesztése kerékpárút-hálózat fejlesztése.

3.11.3. Területi vonatkozások 1. A Belváros fejlesztése A város egyik legfontosabb problémája a belváros közlekedési szempontú túlterheltsége. A város

legnagyobb

forgalmú

és

egyben

átmenő

forgalmat

is

bonyolító

útvonalai

a

városközpontban vannak. A 45-ös út gyakorlatilag kettészeli a városközpontot, elválasztva egymástól a város kulturális intézményeit, a város főterét, a Kossuth teret és a központi sétáló utcát, az Andrássy utcát. A város számára prioritást élvező fejlesztés, melynek megvalósulására a város-rehabilitációs források

lehetőséget

teremthetnek,

az

élhető,

azaz

közösségi

terekkel,

sétáló

és

forgalomcsillapított utcákkal jellemezhető forgalommentes városközpont megteremtése. Kiemelten fontos a Dr. Rapcsák András út – több ütemben megvalósítható – átadása a gyalogosoknak. Hódmezővásárhelyen – az országos tendenciával megegyezően – folyamatosan növekszik a gépkocsi-ellátottság. Ez mind a forgalomnagyság, mind a gépjármű tárolási igények egyre erőteljesebb megjelenését vonja maga után. A nagy vonzerejű, és elsősorban az utóbbi évtizedben megvalósult létesítmények esetében a megfelelő számú (nem közterületi) parkolóhely biztosítása már követelmény volt. A belváros forgalomvonzó létesítményei (üzletek,

bevásárló

központok,

sport-

és

kulturális

létesítmények,

intézmények

stb.)

térségében a rövid idejű, általában néhány órát nem meghaladó időtartamú parkolási igény egyre erőteljesebben jelentkezik, ugyanakkor nincsenek megfelelő parkolóhelyek. A belvárosban 2007-ben lépett érvénybe az új parkolási rendelet (a 31/2007. (05.22.) Kgy. Sz. rendelettel módosított 18/2007. (03. 21.) Kgy. Sz. rendelet), mely – megfelelően differenciálva – kiterjed a város közigazgatási területének minden közterületére. Újdonsága a várakozási övezet kijelölése, amely gyakorlatilag a belváros minden jelentősebb közterületi parkolóját, parkolásra alkalmas közútját magában foglalja, valamint, hogy igénybe vételéért díjfizetési kötelezettséget ír elő. 162


Mivel a városban a belvárosi területek korlátozottak, s ezeket az önkormányzat a minél élhetőbb környezet kialakítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben át kívánja adni a gyalogos forgalomnak, megindult a felszíni parkolási területek korlátozása. A járműtárolástól tehermentesítendő, a Madách Imre, Lázár, Deák Ferenc, Andrássy és Zrínyi utcákkal

határolt terület peremén nincsenek felszíni parkolásra felhasználható szabad

területek. Megoldás parkolóház vagy mélygarázs építése lehet.

2. A városrészek közötti közúti kapcsolatok javítása A város belső közúti kapcsolataiban további nagyobb arányú fejlesztés nem szükséges, a mennyiségi fejlesztés után a minőségi fejlesztések kerülnek előtérbe. Ennek kiemelt helyszíne a régi szerkezeti sajátosságokat ma is őrző Susán városrész, melyben sok kicsi, vak-közökkel tűzdelt keskeny és görbe utca van. A városrész az összességében is alacsonyan fekvő város alacsonyan fekvő részéhez tartozik, itt található a legalacsonyabban fekvő utca, sok a csapadék-elvezetés megoldatlanságából – is – származó útkarbantartási feladat. A várható beruházások esetében a város történelmi utcarendszerének megóvása, helyreállítása szükséges. Az új útszakaszokat megfelelő paraméterekkel kell kialakítani. Folytatandó a nagyobb forgalmú, vagy összetett geometriájú csomópontok átépítése körforgalommá.

3. A mezőgazdasági gyűrű befejezése A Város közigazgatási területén elhelyezkedő belterületek, tanyák, valamint a jelentős méretű mezőgazdasági területek közötti jobb közúti kapcsolatok érdekében a város folytatja a mezőgazdasági gyűrű építését. A fejlesztés célja a meglevő közlekedési területek (földutak, dűlőutak) felhasználása, szilárd burkolattal ellátása annak érdekében, hogy mind a lakosság, mind a gazdálkodók számára elérhetőek legyenek a város belső pontjai. Ma még számos problémát okoz például az őszi / tavaszi csapadékos időkben a mezőgazdasági gépek által a város belterületére hordott sár. A beruházás bekerülési költségét csökkenti, hogy a forgalom nagysága ezeken a szakaszokon lehetővé teszi a csökkentett útkeresztmetszet és burkolatszélesség alkalmazását.

4. Kerékpárút-hálózat és a kapcsolódó beruházások befejezése A fentieknek megfelelően tehát a város adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. Az egyre növekvő városi és agglomerációs gépjárműforgalom miatt, a kerékpározók biztonsága növelésének érdekében szükség van a kerékpárút hálózat folyamatos, további bővítésére,

163


illetve folyamatos karbantartására, megújítására, 2015-ig kiemelten Tabán/Tarján, Csúcs, Kertváros városrészekben. Fontos feladat a közforgalmú közlekedés és a kerékpározás kapcsolódási lehetőségeinek megteremtése.

A

közforgalmú

közlekedés

járművein

szükség

van

a

biztonságos

kerékpárszállítás lehetőségének megteremtésére és használatának támogatására.


Gyengeségek

Kerékpárút hálózat

Tehermentesítő / elkerülő út hiánya

Szeged – Hódmezővásárhely

Vasúti közlekedés

kedvező közúti tömegközlekedési

kihasználatlansága

ellátottsága

Belváros / város közlekedési

Megfelelő – bár kihasználatlan –

túlterheltsége

városi tömegközlekedés

Parkolási problémák

Pályázaton elnyert források a

Mezőgazdasági feltáró úthálózat

közlekedési feltételek javítására:

hiányosságai

déli elkerülő út, kerékpárutak

Városi tömegközlekedés kihasználatlansága

Lehetőségek

Veszélyek

Uniós prioritás a kerékpáros

országos útberuházások elmaradása

közlekedés feltételeinek

/ késése

megteremtése

szélsőséges időjárás következtében

Közeljövő fejlesztéseihez

a mezőgazdasági feltáró utak

közlekedésfejlesztési elemek

minőségének romlása / városi

kapcsolhatósága (város-

útszennyezés növekedése

rehabilitációba illeszthető belvárosi

Szélsőséges időjárás következtében

forgalomcsillapítás)

és a csapadékvíz elvezetés problémáinak megoldatlansága miatt belterületi utak további minőség-romlása

164


Városrészi helyzetfeltárás

4.

Hódmezővásárhely az ország – Budapest után – második legnagyobb kiterjedésű települése 48.798 ha területen fekszik, 2200 ha-os központi belterülete súlypontjától kissé ÉNy-i irányban helyezkedik el.

A központi belterületen található városnegyedekből az IVS szempontjából összefüggőnek tekinthető, hasonló problémákat magukban hordozó 6 nagyobb, térben összefüggő városrész került kialakításra: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Belváros - Hódtó Tarján - Tabán Csúcs - Béketelep Susán Újváros Kertváros - Kishomok.

Az egyéb belterületeket, a tanyaközpontokat hasonló jellegük és hasonló problémarendszerük miatt egy egységként volt célszerű kezelni. 7. Szikáncs, Erzsébet, Kútvölgy, Batida és a tanyavilág, illetve Mártély üdülőterület. A városrészi helyzetelemzéshez a kézikönyv útmutatásainak megfelelően a KSH 2001-es népszámlálási adatai adnak alapot, ennél frissebb városrész szintű kimutatások nem állnak rendelkezésre.

Ennek

következtében

a

városi

és

városrészi

adatok

közvetlenül

nem

összevethetőek, ugyanis a város egészére vonatkozó megállapítások – a mai állapot leírása - a hozzáférhető legfrissebb statisztikák alapján készült. A 2001-es adatbázis alapján megtehető következtetések ugyanakkor alapvetően helytállóak, a tendenciák alapvetően nem változtak a társadalmi folyamatokat tekintve. A gazdasági típusú adatok ugyanakkor jóval kevésbé időtállóak, a nyilvánvalóan megváltozott adatokat csak a melléklettartalmazza.

165


4.1.

Belváros – Hódtó

Általános jellemzők, funkciók

A Belváros a 2007 – 2013-as városrehabilitációs projekt, a Tornyai János kulturális Városrehabilitáció

elsődleges

akcióterülete:

itt

találhatók

a

megújítandó

kulturális

és

közművelődési intézmények, melyek befogadják, teret és szakmai hátteret biztosítanak a Mindennap Kultúra! programnak.

A városrészt, mely magában foglalja a Kossuth tér környéki központi városmagot, északról kelet felé a Teleki / Táncsics / Bajcsy-Zsilinszky utcák, délről a Tóalj / Hódtó utcák és a vasút, nyugatról a Hunyadi, Madách utca határolja.

A Belvároson két országos főútvonal halad át: a 45-ös, mintegy kettészelve a városrészt, illetve a 47-es, mely el/leválasztja a Hódtó lakótelepet. A Belváros egyes számú problémája az ezeken az útvonalakon zajló jelentős forgalom. Jellemző, hogy a városban a 2006. év végén lefolytatott

közvéleménykutatási

módszerekkel

történt

vizsgálatok

városrészben a legnagyobb probléma a levegőszennyezettség, zajterhelés.

166

szerint

ebben

a



A Belváros, mint ahogy azt az ágazati fejezetek rögzítik, a város adminisztratív és szolgáltató központja. A Kossuth tér a város központi magja, itt található a Polgármesteri Hivatal, a volt Kaszinó, a bíróság, a Fekete Sas szálló, illetve az Alföldi Galéria. A Szántó Kovács, illetve dr Rapcsák utak (a 45-ös út belvárosi szakasza) mentén helyezkednek el a kulturális intézmények, a gyalogosoknak átadott Andrássy út két oldalán, illetve az Andrássy út és a Tóalj utak között oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakközépiskola és gimnázium, továbbá Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara), közigazgatási intézmények, üzletek, vendéglátó egységek találhatók.

A Belváros részének tekinthető a folyamatosan fejlesztett Kórház és a Mentőállomás, valamint itt található a kiürített szakrendelő épülete.

167


A központi Belvárosban összesen körülbelül 1030 épület található, melyeknek 87,7%-a földszintes. Ugyanakkor itt találhatók a paraszt polgári gazdagság emlékei, a város legjellegzetesebb / legszebb, az épített örökség részét képező –épületei. Városképi – esztétikai megfelelő

érvényesülésüket fizikai

gátolja

állapota,

az

valamint

épületek a

nem

Belvárosban

található üzletek és portáljaik heterogeneitása. A fent említett, a Kossuth teret övező épületek legtöbbje a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően már jó állapotban van, azonban további fejlesztésre vár a Hód udvarház, a Fekete Sas környéke, a Kaszinó, illetve a dr Rapcsák András út többi szép épülete, a templomok, a mai formájában jellegtelen múzeum, az 50-es évek elején épült, 2008-ban műemlékké nyilvánított Petőfi Sándor Művelődési Központ. Sok a jellegtelen, sőt, a városrész központjában potenciálisan meglévő kulturális városnegyed összképet kifejezetten rontó kiskereskedelmi egység.

Az adminisztratív / kulturális központhoz közvetlenül kapcsolódik, a Belvároshoz hozzá nő, fejlődik Hódtó, melyben az eredeti lakófunkció mellett erőteljesen fejlődik a gazdasági kereskedelmi – szolgáltató funkció.

Hódtón mintegy 140 épület található, amelynek 50,4%-a földszintes, 40,4%-a 2-5 emeletes. Az itt található épületek 54,6%-a négy vagy több lakásos, míg 31,9%-uk csak egy lakásos épület. Az 1970-es és az 1980-as években épült meg Hódtó lakótelep, a mintegy tucatnyi tízemeletes, illetve a félszáznyi négyemeletes épületben található, nagyrészt két / három szobás összkomfortos, a helyi távfűtési rendszerbe bekapcsolt lakással. A lakótelep városképi szempontból ma nem igazán zavaró, bár a vásárhelyiek jelentős része még emlékszik a Kaszap utca lebontott impozáns polgári házaira.

Hódtóban több, önkormányzati tulajdonú, sokáig viszonylag elhanyagolt, nagy kiterjedésű ingatlannal rendelkezett az önkormányzat: itt, a lakótelep közelében épült meg a 2006 végén átadott 6400m2 –es ifjúsági és sportcsarnok, s itt alakul ma a város kereskedelmi negyede. Az első áruházat, a Pennyt évekig egy sem követte, aztán három év alatt elkészült a Lidl, a parkolóival több mint három hektárt elfoglaló, az Intersparnak otthont adó Family Center,

168


majd az Aldi. Közvetlen közelükben áll a Tesco. A város jelenleg is értékesít itt jelentős területet, szintén üzleti / kereskedelmi hasznosításra.

Lakónépesség jellemzői Korstruktúra

A Belvárosban és Hódtón a 2001-es népszámlálási adatok szerint 10.876 fő lakott, mely a teljes lakosság 22,02%-a. A területen magas arányban vannak a 15-64 évesek, míg a 15 évesnél fiatalabbak, illetve a 64 évesnél idősebbek aránya a város többi részéhez viszonyítva alacsonyabb. Ma ez a helyzet – természetesen – módosul: Hódtón 2001-ben viszonylag alacsony volt az időskorúak aránya, kb. 5% körüli, ennek következtében ebben a városnegyedben volt a legkisebb a városban az öregedési index. Az elöregedés azóta megindult, a probléma a központi Belvárosi részben összvárosi viszonylatban is jelentőssé vált.


Iskolai végzettség

A városrészben az átlagnál magasabb a 25 éves és annál idősebb népességből a diplomások aránya: a központi területen 17,3%, míg Hódtón 13,6% (a városi átlag 11,1%). 169


Foglalkoztatás

Hódtó foglalkoztatási aránya az egyik legmagasabb a városban, 57%, a Belváros sem marad le e mögött sokkal, ott 50% körüli ez az arány (Hódmezővásárhely egészére ez 47%). A magas foglalkoztatási arányhoz 2001-ben egy viszonylag alacsony inaktív kereső (nyugdíjas, GYES, stb.) (átlagban 24,5%) és egy magasabb eltartotti (átlagban 31,5%) arány társult. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső Hódtón a legkedvezőbb (48 fő), a Belvárosban 65 fő körül mozog.

A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb, a Belvárosban 59,6%, Hódtón 54,6% (városi arány 53%). Az ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya Hódtón 40,5%, a Belvárosban 35,4% (Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak aránya a Belvárosban 5,0%, Hódtón 4,9% (városi arány 9,0%).

A Belvárosban a legmagasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, 45%, Hódtón ez az arány 40%.

Lakáshelyzet

A területen összesen mintegy 1160 lakóépület található, ebből 1019 db. a Belvárosban; ez a lakóházak 9,2%-a. A mintegy 4500 lakásnak körülbelül 10%-a nem lakott, a lakások a fél százaléknyi önkormányzati tulajdonú mellett jellemzően magán személyek tulajdonában vannak.

A

belvárosi

lakott

28,6%-a

pedig

lakások

54,9%-a

lakások

51,6%-a

háromszobás. kétszobás,

A

kétszobás,

hódtói

lakott

36,3%-a

pedig

háromszobás. A lakott lakások átlagos alapterülete a városban Hódtón a legkisebb, csupán 57,5 m2 (a városi átlag76 m2).

170


Komfortosság tekintetében ebben városrészben található arányaiban a legtöbb magas komfortfokozatú lakás. Hódtón a lakott lakások 93%-a összkomfortos, 6%-uk pedig komfortos. A Belvárosban a lakott lakások 50%-a összkomfortos, 42%-a komfortos.

Vállalkozások

A Belváros elsősorban a kisebb, hódtó a nagyobb üzleteknek ad helyet. Már 2001-ben is ebben a városrészben volt mind az élelmiszer, mind a ruházati jellegű, mind az elektromos háztartási cikkek jelentős része. Ma is ez jellemző.

4.2.

Tabán – Tarján

Tabán - Tarján a város nyugati határáig húzódó városrész, keleten a Szántó Kovács utca, illetve a Madách / Hunyadi utcák, északon és délen a Tisza felé vezető Zrínyi utca, az árvízvédelmi fal /, illetve a Kodály Zoltán utca határolja.

A Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Tarján városrész szerkezete jól mutatja a régi jegyeket: kis kanyargós utcák körül szerveződik a városnegyed, melyben 100 - 120 éves, sok esetben a város arculatára jellemző tégla homlokzatot őrző lakóházak állnak.

171


Tabán a városközponttól távolabb eső része a városnak. Szerkezetét az egyenesebb, hosszabb, sok esetben igen széles utcák jellemzik.

Városképi szempontból a terület egésze kertvárosias – falusias jellegű, elsősorban lakó funkciót betöltő városrész. A hajdani önállóságra mutatnak a meglévő közösségi funkciók, az iskolák; a református egyház kiemelkedő szerepét is jelzi – és a téglagyártás és tégladíszítés hagyományait mutatja - a vásárhelyi születésű, később Debrecenben híressé lett Borsos József által tervezett tabáni templom. A templom felszentelésének centenáriumát 2005-ben ünnepelte a város.

Tabánban ugyanakkor érződik a központtól való távolság: először az 1960-1970-es években épült, takarékos - viszonylag kevés fa-anyaggal megépült - sátor-tetős házak jelzik, hogy erre a lakosság szegényebb rétegei költöztek. A város jövedelmi szintjeit ábrázoló térkép egyértelműen igazolja a tényt. A város legészakibb sávja ma a legszegényebb rétegeknek ad otthont:

itt

találhatók

a

város

legproblematikusabb

lakóterületei,

itt

van

az

antiszegregációs program elsődleges célterülete, a mintegy 40 lakást magában foglaló Észak utcai roma telep, illetve a két ütemben megépült, a régebbi házsorokban elsősorban alacsony státusú lakosoknak otthont adó 100 szociális bérlakás.


172


A városrészben vannak óvodák, megújításra vár a Varga Tamás Általános iskola.


Tabánban és Tarjánban a 2001-es népszámláláskor 9.127 fő lakott, mely a teljes lakosság 18,48%-a. E lakosság körülbelül fele 39 évesnél idősebb. Tabánban az öregedési index megegyezik a városi átlaggal 90,3%, míg Tarjánban ez a mutató 122% körüli.


A városrészben a 25 éves és idősebb népességből a diplomások aránya nem éri el a városi átlagot (11,1%), Tabán városnegyedben mindössze 6,1%.

Foglalkoztatás

A városrészben a foglakoztatási arány a városi arány (47%) körüli. A közepes foglakoztatási arányhoz magas (átlagban 36,75%) inaktív kereső, és viszonylag magas (átlagban 25%) eltartotti arány társul.

A munkanélküliségi a városrész tarjáni részében az átlag fölött, míg Tabánban ez alatt marad.

100 foglalkoztatottra Tarjánban 110, Tabánban 120 inaktív kereső jut. A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma 75 fő körüli.

A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb, a Tarjánban 54,4%, Tabánban 47,9% (városi arány 53%). Az ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya Tabánban 43,8%, Tarjánban 36,6% (Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatban

173


foglalkoztatottak aránya Tarjánban 9,0%, Tabánban 8,2% (városi arány 9,0%).

A területen élők között magas a fizikai foglalkozásúak aránya, Tarjánban 64%, Tabánban 73% (a város egészére nézve ez 65%).

Lakáshelyzet A két városrészben összesen 3.471 lakó- és üdülőház található, ez a városi házak 26,15%-a. Az épületek döntő többsége (átlagosan 96,65%-a) egy lakásos, szinte kizárólag földszintes, a leromló, szegregálódó területeken kívül jellemzően magán tulajdonban álló. A tarjáni lakott lakások 45,3%-a kétszobás, 29,3%-a pedig háromszobás. A tabáni lakott lakások 44,9%-a kétszobás, 30,7%-a pedig háromszobás. A lakások átlagos alapterülete a városi átlagon felüli, Tarjánban 85 m2, Tabánban 82 m2 (a városi átlag76 m2). A lakások 65% összkomfortos vagy komfortos fokozatú. Vállalkozások E városrészben is a kiskereskedelmi üzletek adják a vállalkozások nagy részét, ezek általában élelmiszer jellegű üzletek, ezen kívül található néhány ruházati-, vasáru-, festék-, üveg-, elektromos háztartási cikk szaküzlet és benzinkút is.

174


4.3.

Csúcs – Béketelep

Csúcs - Béketelep a 45-ös és a 47-es főutak városi szakaszai által határolva, a Belváros és az északi városhatár között elterülő terület.

Csúcs régi településrész, melyhez a II. világháborút követően fokozatosan hozzá nőtt Béketelep, ahol a ma is bővülő lakóterületeket ipari funkciójú területek ölelik körbe. A lakóterületi terjeszkedésnek a város északi külterületi részein található jó minőségű föld, az ipari célú terjeszkedésnek pedig a lakófunkció dominanciája és az újvárosi ipari területbővítés városfejlesztési preferenciája vet gátat.

A városrész több arcú: Csúcs, Susán, illetve a Belváros találkozási pontján, tehát a városrész délkeleti csücskében található Vásárhely második városközponti magja, a Kálvin tér; maga a városrész kertvárosi-falusias jellegű, rendezett; speciális városnegyed a Szabadság tér és környezete: az 50-es években az iparosítás korszakában létrehozott munkás lakótelep a város központjában épült, zöld térre néző, 2-3 emeletes, tömbszerűen elhelyezkedő akkor modernek számító, félkomfortos, komfortos téglaépületekből áll. Ma a döntően egyszobás, 33-35 m2-es komfortos, félkomfortos lakások, a műszakilag és esztétikailag kívül-belül felújításra szoruló lakókörnyezet már csak az alacsonyabb státuszú lakosság igényeit képes kiszolgálni, 175


leromló városnegyed. A lakások egy része magán, másik része önkormányzati tulajdonban van, ez nehezíti a terület felzárkóztatására irányuló tervek megvalósítását. A tér a szociális városrehabilitáció akcióterülete. jelentős zöld terület a Városi Stadion és környezete; Béketelep

új

városnegyed,

fokozatosan

kiépülő

és

továbbfejlesztendő

infrastruktúrával, fiatal lakossággal: itt található az önkormányzat által a közelmúltban kiosztott ingyen telkek egy jelentős része; a városnegyedet keleti és nyugati oldalról is ipari terület veszi közre; a keleti oldalon a 47-es főút városi szakaszáig tart a terület, melynek közepén találhatók a téglagyártás emlékei: a kubik gödrök és a volt téglagyár.

A városrész vegyes funkciójú, lakó és gazdasági dominanciával. A városrészben találhatók oktatási és kulturális intézmények, egyebek mellett a felújításra váró Szent István Általános Iskola. Csúcsban található a népi művészeteknek emléket adó Fazekasház és az informatikai képzést nyújtó Gábor Dénes Főiskola Konzultációs Központja.


A városrészben a 2001-es népszámlálási adatok szerint összesen a 7.292 fő lakott, mely a város teljes lakosságának 14,76%-a. Csúcs a város legidősebb városnegyede, az itt élők 20%-a idősebb 65 évesnél. Béketelepen már 2001-ben is több fiatal élt (a 65 évnél idősebbek aránya összesen 12% körül mozgott, ma az arány valószínűleg alacsonyabb. Csúcson az öregedési index már 2001-ben magas, 125%, míg Béketelepen csak 64% (a városi átlag 90,3%).


176


Csúcs városrészben a 25 évesnél idősebb népességből a diplomások aránya 2001-ben 10,5%, Béketelepen ugyanez az arány csak 7% volt, ma magasabb.

Foglalkoztatás

A városrészben a foglakoztatási arány a városi átlag arány (47%) körüli. A közepes foglakoztatási arányhoz magas (átlagban 35,5%) inaktív kereső, és viszonylag magas (átlagban 25%) eltartotti arány társul.

A munkanélküliségi ráta mindkét városrészben meghaladja a városi átlagot.

100

foglalkoztatottra

Csúcson

125,

míg

Béketelepen

75

inaktív

kereső

jut.

A

100

foglalkoztatottra jutó eltartottak száma Csúcson 65, Béketelepen 70 fő.

A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb, Csúcson 50,9%, Béketelepen 46,8% (városi arány 53%). Az ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya Csúcson 39,8%, Béketelepen 41,7% (Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági,

erdőgazdálkodási

ágazatban

foglalkoztatottak

aránya

Csúcson

9,3%,

Béketelepen 11,5% (városi arány 9,0%).

A városrészben magas, a városi átlaggal megegyező a fizikai foglalkozásúak aránya (a város egészére nézve ez 65%).

Az alacsony státusú lakosság sűrűsödését és a probléma-gócokat jól mutatja a rendszeres szociális segélyben részesülőket térben elhelyező térkép: a városrészbe átnyúlik a tabáni Észak utca / Jókai utca vonala, mint szociálisan rászorulóknak otthont adó terület; egyértelműen látszik a Szabadság tér érintettsége; Szent István út környezete.

177



Lakáshelyzet

A két városrészben összesen 2.224 lakó- és üdülőház található. A városrész kertvárosi-falusias jellegű: az itt található lakóépületek átlag 90%-a egy lakásos, 6,3%-a pedig 2-3 lakásos épület. A lakóépületek meghatározó része természetes személyek tulajdonában van.

A csúcsi lakott lakások 47,4%-a kétszobás, 25,1%-a pedig háromszobás. A béketelepi lakott lakások 38,3%-a kétszobás, 35,2%-a pedig háromszobás. A lakott lakások átlagos alapterülete Béketelepen már 2001-ben is 88 m2, Csúcson 74 m2 (a városi átlag76 m2), ez az arány az új ingatlanok

vonatkozásában

valószínűleg

növekedni

fog.

A

lakások

a

Szabadság

tér

félkomfortos lakásaitól eltekintve jellemzően jó komfort-fokozatúak.

Vállalkozások

A gazdasági fejezetben foglaltaknak megfelelően Béketelep városnegyedben található a város tovább nem fejlesztendő, az újvárosi mellett az iparosítás korszakában kialakított északi ipari területe. Itt helyezkednek el ma is a legnagyobb fémipari cégek, a vasudvar, a városi vagyonkezelő, a Növény és Talajvédelmi Szolgálat stb. A terület keleti oldalán, a 47-es út

178


menti részén található a volt téglagyár területe, melyen a kialakult telepszerű lakóterületet most számolta fel az önkormányzat.

A városrészben összesen 150 db kiskereskedelmi bolt található, melynek nagy része élelmiszer jellegű, de ezen kívül található ruházati-, vasáru-, festék-, üveg szaküzlet és benzinkút.

4.4.

Susán

Susán városrész a 47-es főút / Kutasi út és a vasúti sín között fekvő terület, melyet délnyugaton a Bajcsy-Zsilinszky út határol.

Susán szintén régi településrész, szerkezete őrzi ennek nyomait: itt is jellemzőek a kanyargós, girbe-gurba utcák, a vak-közök. A városrész néhány utcája nevében is őrzi a vizek emlékét, a Vidra, Búvár utcák erre utalnak. Susánban található a város legalacsonyabban fekvő utcája. A városrészben összesen 2.197 épület van, melyeknek 98,5%-a földszintes.

Susán nyugati kiszögellése a Kálvin tér, aminek környékén

sűrűsödik

a

városrész

néhány 179


jellegzetes intézménye, egyebek mellett a mai formáját 1906 – 1908 között elnyert, a közelmúltban megújított Zsinagóga. Susán másik szimbóluma a tabáni templom testvére: a Borsos József tervei alapján készült, tégladíszítéses susáni református templom.

Susán eltérő szerkezetű része a Kistóparti lakótelep, az 1978-tól indult beruházás eredményeként elkészült Hódtó / B lakótelep. Kistópart lakótelep nem nagy kiterjedésű, a házgyári technológia ellenére városképi szempontból elfogadható terület.

Susánban a fenti kulturális, illetve az oktatási intézmények és szociális intézményekben megtestesülő közösségi, közszolgáltatási funkciók mellett (Susánban található a város egyik megújult szociális intézménye, a Szivárvány Szociális Otthon, illetve a Serház téren a felújításra váró Kovács-Küry Idősek Otthona) a lakófunkció dominál.


Susánban

összesen

7.984

főt

számláltak

a

2001-es

népszámláláskor, mely a város teljes lakosságának 16,2%-a. A városrészben mind a 15 évesnél fiatalabb, mind a 65 évesnél idősebb lakosság aránya 15% körüli. A 15-39 év közöttiek az itt élők 35%-át teszik ki. Az öregedési index 92% (a városi átlag 90,3%).


A 25 évesnél idősebb népességből a diplomások aránya 7,5%.

Foglalkoztatás

180


A városrészben a foglakoztatási arány kicsivel meghaladja a városi arányt (47%), 50% körüli. A közepes foglakoztatási arányhoz magas (37%) inaktív kereső, és viszonylag magas (27%) eltartotti arány társul.

A munkanélküliségi ráta nem haladja meg a városi átlagot. 100 foglalkoztatottra 105 inaktív kereső jut, a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma 80 fő.

A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb (47,4%),

a

városi

átlag

53%.

Az

ipari,

építőipari

foglalkoztatottak

aránya

43,9%

(Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak aránya 8,7% (városi arány 9,0%).

Susán városrészben magas a fizikai foglalkozásúak aránya, 68% (a város egészére nézve ez 65%).

A városrészben élők szociális helyzete átlagos, a városrész nem tartozik a szociálisan érzékeny területek közé,ugyanakkor a rendszeres szociális segélyben részesülőket térben elhelyező térkép utal a Klauzál utca és a Görbe utca mentén élők problémáira.

Lakáshelyzet

Susán nagy városrész, itt van a városi lakóházak 17,4%-a, összesen 2.186 lakó- és üdülőház.

Az itt található lakóépületek 94,4%-a egy lakásos, 4%-a 2-3 lakásos és 1,6%-a négy vagy több lakásos épület. A lakások 98,1%-a természetes személy tulajdonában van, 1,1%-a önkormányzati tulajdonú.

A lakások 49,0%-a kétszobás, 31,9%-a háromszobás, átlagos alapterületük 78 m 2 (a városi átlag 76 m2). A lakások 46%-a összkomfortos, 25%-a komfortos.

Vállalkozások

181


Susánban 2001-ben a vállalkozások 13,7%-a ejegyezve . Jellemzőek itt is a kereskedők: összesen 114 kiskereskedelmi bolt található, melyből a legtöbb élelmiszer jellegű üzlet, illetve vasáru-, festék- és üvegáru szaküzlet, de működik ruházati- és elektromos háztartási cikk szaküzlet is.

Susánban, a Serház téren található a város legnagyobb mezőgazdasági vállalatának, a HódMezőgazda Rt-nek a központja, s már a külterületen, de Susán vonalában találhatók a vállalat különféle üzemei és az Aranyági ménes.

4.5.

Újváros

Újváros a Szeged-Békéscsabai vasútvonaltól délkeletre terül el, ehhez a városrészhez tartozik a déli ipari terület.

A városrész Kétszáz évvel ezelőtt, az 1808-as tűzvész pusztítását követően jött létre. A városban összesen 1150 ház égett le, a károsultak új városi területen kaptak parcellákat: az újvárosi területen. A szabályos keresztrácsos utcaszerkezet ezt az időt idézi. 1824-ben már iskola, majd lakossági összefogással templom is épült, hiszen Újvárost tó választotta el Vásárhelytől, az átkelés nem volt egyszerű. A mai városrész közvetlen kapcsolódásának a tó kiszáradása nyitott utat.

182


A városrész ma jellemzően két funkciójú: egyrészt lakófunkciót lát el a jellemzően a két makói (a Földeákon és a Maroslelén át oda vezető) út körül kialakult, s a körtöltéssel határolt terület, míg az Erzsébeti és a Makói utak mentén a gazdasági funkció a domináns.

Itt épült meg a 20. század elején a Majolika gyár, ide telepítették a szocialista ipartelepítés során a nagyvállalatok másik részét. Ma is Újvároson működnek a kerámiaipari cégek, a nagy építőipari cégek, a textil cégek jelentős része, s látványos a továbbfejlődés: itt található és bővül a Hód Ipari Park, itt épül a közeljövőben az ipari parkot feltáró út, újra működni fog az iparvágány, várhatóan itt létesül a Bio Fuels beruházása.

Újvárosban van óvoda és iskola, az épületek rossz állapotúak, fejlesztésük szükséges; itt találhatóak a hajléktalanokat ellátó intézmények, illetve az Uniós forrásokból megújult Csodaház.


A városrészben 3.421 főt számláltak a 2001-es népszámláláskor, ebben a városrészben él a város 6,9%-a. Az itt élők 31%-a a 15-39, míg 36%-a a 40-64 éves korosztályba tartozik. Az öregedési index magasabb a városi átlagnál (90,3%), 118%.


Újvárosban a diplomások aránya a 25 évesnél idősebb népességből elmarad a városi átlagtól (11,1%), 5%-os értékkel az egyik legalacsonyabb a városrészek között.

Foglalkoztatás

A városrészben a foglakoztatási arány kicsivel meghaladja a városi arányt (47%), 50% körüli. A közepes foglakoztatási arányhoz magas (24%) eltartotti arány társul. 100 foglalkoztatottra 120 inaktív kereső jut. A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma 80 fő.

183


A munkanélküliségi ráta nem haladja meg a városi átlagot.

A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb (47,2%),

a

városi

átlag

53%.

Az

ipari,

építőipari

foglalkoztatottak

aránya

44,0%

(Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak aránya 8,8% (városi arány 9,0%).

Újvárosban magas a fizikai foglalkozásúak aránya, 73% (a város egészére nézve ez 65%).

Lakáshelyzet

Újvárosban összesen 1.248 lakóház található, ez a városi lakóházak 9,9%-a.

A városrészben összesen 1.252 épület van, melyeknek 99,8%-a földszintes. Az itt található épületek 95,3%-a egy lakásos, 4,6%-a 2-3 lakásos és mindössze 0,1%-uk négy vagy több lakásos épület.

A lakott lakások száma 1.232, ez a városban lakott lakások 6,9%-a. A városrészben található lakott lakások 99,4%-a természetes személy tulajdonában van, 0,4%-a pedig önkormányzati tulajdonú.

A lakott lakások 44,5%-a kétszobás és 34,1%-a háromszobás. A lakások átlagos alapterülete 85 m2, a városi átlag 76 m2.

Az itt található lakások 32%-a összkomfortos, 30%-a komfortos.

Vállalkozások

A KSH 2001-ben még nem rögzítette a déli iparterület fejlesztése nyomán létrejövő sűrűsödő vállalati szövetet, viszonylag alacsony mutatót regisztrált, melyeknek akkor

184


egy jelentős részét tették ki a kiskereskedelmi boltok. Ma a fentieknek megfelelően itt működik a legtöbb vállalat.

4.6.

Kertváros - Kishomok

A városrészt északról Tarján és a Belváros, keleti és déli irányból a vasút és a 47-es főút határolja. Kertváros – Kishomok a város legzöldebb területe: itt található a nyugati közigazgatási határvonalig húzódó Kása erdő, illetve a városrész keleti oldalát képező Népkert. A városrész a közelmúltban bővült a belterületbe vont - volt zárkertes - új kis-homoki területtel.

A városrész ennek megfelelően elsősorban lakó- és rekreációs funkciókat ellátó két városnegyedből áll: a vasúttól északra elterülő Kertváros, illetve a délen található Kis-Homok részből. Kertváros, mint neve is mutatja a város kertvárosias, de nem falusias jellegű része, itt található a nyugdíjas lakópark is. Kertvárosban 939 épület van, melyek 81,6%-a földszintes, 12,6 pedig 2-5 emeletes: e több emeletes házak azonban már nem a „szocialista” házgyárak panel termékei. A Hódtói csatornáig terjedő Kása erdőt ma leginkább a városi víz / távhő ellátó cég hasznosítja, valódi rekreációs funkciót csak kevéssé lát el. Kishomok a lakótelepi lakásokban lakó vásárhelyiek számára a hobbi / nyári telek és lakóhely volt az 1950-es években parcellázott terület. Ma a keskeny dűlőutak mentén viszonylag nagy területű ingatlanokon, viszonylag heterogén stílusú, de jellemzően nagy lakóépületek állnak a területen. A belterületbe vonással, mely jelentős infrastruktúrafejlesztési feladattal terheli a költségvetést, az irány / szabályok nélküli fejlesztéseknek kíván gátat szabni a város.

Kertvárosban az oktatási ellátó rendszer minden eleme egy helyszínen van, a városnegyed központi magja a Hóvirág utca, itt található bölcsőde, óvoda, iskola, középiskola.

E városrészben a legkedvezőbb a lakók véleménye a lakókörnyezetük minőségét tekintve.

185




A városrészben a 2001-es népszámlálási adatok szerint 6.995 fő lakott, mely a város teljes lakosságának 14,16%-a.

Kertvárosban az ott élők 43%-a a 15-39 éves korosztályba, 32%-a pedig a 40-64 éves korosztályba tartozik. Kishomokon a lakók 38%-a 15-39, 32%-a a 40-64 éves korosztályba tartozik. A 65 évnél idősebb aránya összesen 10%. A városrészben az öregedési index ma a városi átlagnál jobb, Kishomokra viszonylag jelentős számban költöztek több gyermekes fiatal családok.


Ma ebben a városrészben a legmagasabb a 25 évesnél idősebb népességből a diplomások aránya (26% körül).

186


Foglalkoztatás

A városrészben a foglakoztatási arány meghaladja a városi átlagot. A közepesen magas foglakoztatási arányhoz 25%-os inaktív, és 22%-os eltartotti arány társul.

A munkanélküliségi ráta Kertvárosban a legkedvezőbb a város egészét tekintve.

A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb, Kertvárosban

69,1%,

Kishomokon

52,6%

(városi

arány

53%).

Az

ipari,

építőipari

foglalkoztatottak aránya a Kertvárosban 27,2%, Kishomokon 29,5% (Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak aránya a kertvárosban 3,7%, Kishomokon 17,9% (városi arány 9,0%).

Kertvárosban 45% a szellemi foglakozásúak aránya, az egyik legmagasabb a városban.

Szociális szempontból ez a városrész a város legkiegyensúlyozottabb egysége, itt a legkisebbek a szociális különbségek, a fejezetben idézett térképek tanúsága szerint is ez a város – szociális szempontból - legkevésbé érzékeny területe, itt a legnagyobbak a jövedelmek is.

Lakáshelyzet

A két városrészben összesen 1.504 lakó- és üdülőház található. Kishomokon volt található a városi üdülőházak 56,3%-a.

Az itt található lakások 78,2%-a egy lakásos, 3,8%-a 2-3 lakásos, 18,0%-a pedig négy vagy több lakásos épület. Kishomokon az épületek jellemzően egy lakásos egy-két szintes épületek.

A városrészben összesen 2.532 lakott lakás van. A lakások 99%-a magánkézben van.

187


A lakott városi viszonylatban nagyok, közel 50%-uk három- vagy többszobás. A lakások alapterülete is viszonylag nagy, 74 m2 körüli.

Kertvárosban a lakott lakások jó minőségűek, komfortosak.

Vállalkozások

A 2001-es adatok szerint Kertvárosban regisztrálták a város vállalatainak 17,5%-át. E vállalatok

egy

kiskereskedelmi

jelentős cég.

része

lakossági

Kishomok

szolgáltató

városnegyedben

a

vállalat,

illetve

jelentős

számban

terület

funkciói

miatt

2001-ben

mindösszesen 3 db élelmiszerbolt volt.

4.7.

Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág

Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida – tanyaközpontok - Hódmezővásárhelytől 7-10km távolságban, a 47-es út Orosháza irányába vezető szakaszától délre, egészen a 47-es Szeged felé vezető szakaszáig egymástól közel egyenlő távolságra helyezkednek el, zárványszerűen.

Az 1950-es évekig a város határában mintegy 7000 tanya volt, ma 750 db körüli tanyát tartanak nyilván a mező-őrök: a szám változik, vannak állandóan, illetve időszakosan lakott épületek, vannak lakófunkciót és gazdasági funkciót, illetve csak gazdasági funkciót betöltő tanyák. A tanyaközpontok 1950-től épültek ki a tanyavilág ellátása érdekében, óvodával, iskolával, postával, bolttal, olvasókörrel. A tanyaközpontok a tanyák megszűnésével, a tanyasi lakosság kicserélődésével párhuzamosan maguk

is

funkcióikat

veszítve

elsősorban az urbánus létből ki/leszakadó rétegek kiszolgálóivá lettek. Az

ágazati

helyzetfeltáró

fejezetekben

részletesen ismertetett problémákkal teli helyzetben

(jelentős

munkanélküliség,

188

szociális

elöregedés, problémák,


szegregálódás stb.) a tanyaközpontok szerepe változik. A szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés céljának megfelelően a város fenntartja a tanyaközpontokon működő óvodákat, ugyanakkor az iskolai integráció keretében - a lakók kérésére az alsóbb osztályok vonatkozásában is - megszűntetett tanyaközponti iskolák helyett iskolabuszok viszik a gyerekeket a város belső területein fekvő iskolákba.

A terület infrastrukturális fejlesztése folyamatos.


A négy egykori tanyaközponton összesen 1.178 fő élt a 2001-es népszámlálási adatok szerint, ez a lakosság 2,4%-a. A teljes külterületi lakosság az adatok szerint 3000 fő körül volt ebben az időszakban.

Erzsébeten a legmagasabb a 0-14 évesek aránya, 32%. Kútvölgyön és Batidán ellenben az időskorúak aránya viszonylag magas, átlagosan 27,5%. A szikáncsi korösszetétel megfelel a városi átlagnak. Az adatok mutatják a terület szélsőségeit: ma egyrészt sok idős, gyakran magányos ember, illetve sok többgyermekes, viszonylag alacsony jövedelemmel rendelkező, alacsony státusú lakos él itt. Az öregedési index Batidán a legmagasabb, 131%. Kútvölgyön 100%, Szikáncson 82%, míg Erzsébeten csupán 31% (a városi átlag 90,3%).


A négy egykori tanyaközponton, illetve a külterületeken nagyon alacsony a 25 éves és idősebb népességből a diplomások aránya. Batidán és Erzsébeten 3,5%, Szikáncson 2%, míg Kútvölgyön 1%. A külterületek átlaga 2,5%.

Foglalkoztatás

189


A területen élők körében a foglalkoztatási arány alacsony, magas inaktív kereső (átlagosan 37,5%), és magas (átlagosan 30%) eltartotti aránnyal társulva.

A munkanélküliség aránya a városi átlagot jóval meghaladja.

A foglalkoztatás megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint eltérő képet mutat a város többi részében élők között regisztráltaktól: jellemző a mezőgazdaság dominanciája, (átlagosan 40%), ami a fizikai foglalkozásúak nagyon jelentős arányával (átlagosan 82%) párosul.

Lakáshelyzet

A négy volt tanyaközponton összesen 436 lakó- és üdülőház található, amely a város lakóházainak 3,3%-a. ezekből 416 a lakott lakások száma.

Az

épületek

egyszintesek,

magán

tulajdonban

vannak,

nagyrészt

kétszobás

lakások.

Szikáncson és Erzsébeten kicsit több a három szobás, Batidán pedig az egyszobás lakás.

A lakásoknak csak viszonylag kevés hányada komfortos, jellemzőek a félkomfortos épületek.

Vállalkozások

A négy volt tanyaközponton összesen 53 regisztrált vállalkozás volt 2001-ben, mely akkor a város összes regisztrált vállalkozásának 1,02%-át jelentette.

Szikáncson 12 db, Erzsébeten 1 db, Kútvölgyön 10 db, Batidán 11 kiskereskedelmi üzlet volt 2001-ben.

4.8.

Mártély üdülőterület

Mártély üdülőterülete a város közigazgatási területéhez tartozik, funkcióit tekintve rekreációs terület. 190


Mártélyi Holt Tisza a múlt század eleje óta kedvelt fürdőhely és üdülőterület, melyhez a legtöbb hódmezővásárhelyi és térségi lakos érzelmileg is kötődik. A Tisza-menti Alföld egykori képét mind a mai napig megőrző ártér számos festőt, költőt megihletett, népszerű horgász- és kirándulóhelyként pedig ökoturisztikai funkciókat is betölt. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971 óta védett, környezetében az utóbbi évtizedekben azonban kedvezőtlen természeti folyamatok indultak, s elsősorban a vízminőség romlásában mutatkoznak meg. A terület problémája egyrészt az iszaposodás, másrészt a víz szennyezettsége, melynek forrása az üdülőházak szennyvízkezelésének megoldatlansága. A város fejlesztési programjai között szerepel a probléma kezelése.

A terület városfejlesztési szempontból is kiemelendő jellemzői: itt található a Bodnár Bertalan Természet és Környezetvédelmi Központ, melynek programjai és szolgáltatásai a közeljövőben bővülnek: nyolc állomásból álló tiszai tanösvénnyel, erdei tornapályával, 4 megállóhelyes vízi tanösvénnyel, kiállításokkal, mini arborétummal, madár- és vadmegfigyelő magaslessel és szálláshelyekkel; az önkormányzat a területen folyamatosan fejleszti az aktív- és öko-turizmus kapcsolódó-elemeit:

ifjúsági

szállásokat,

kerékpárutat; itt

található

szorosan

a

Mártélyi

kapcsolódik

Művésztelep, a

város

mely

kulturális

funkcióihoz, az alföldi alkotóváros imázshoz.

191


5.

Funkciók, város elhelyezkedése a magyar városhierarchiában

Mint ahogy az előző fejezetekből világosan látszik, Vásárhely speciális magyar város. Viszonylag – magyarországi léptékkel mérten - nagy lakosságszámú, nagy kiterjedésű, ezért megyei

jogú

város,

amely

azonban

nem

megyeszékhely,

területileg

nagy,

lakosságszámban azonban kis, falusias és nem urbanizálódó vonzáskörzettel hinterlanddal rendelkezik.

A város történeti fejlődése meghatározta e sajátosságok kialakulását: Vásárhely olyan mezőváros volt, mely elindult a városias fejlődés útján, törvényhatósági jogot vállalt magára, s a XIX. század végén – XX. század elején gyors fejlődésnek indult. (Ugyanakkor a városban ma is tetten érhető jelentős társadalmi különbségek egyik robbanási pontja is ez az időszak volt.) Vásárhely története során egy rövid ideig megyeszékhely szerepet is betöltött, bő tíz évig a megye átszervezése és Szentes kvázi perifériára szorulása, illetve az 1962-ben határmenti fekvése ellenére is feloldozott Szeged előtt Csongrád megye központja volt. Az 1950-es években bekövetkezett törés, a gazdasági elit cseréje, a fő megélhetési ág, a mezőgazdaság átszervezése, a központosítási politika (melynek áldozatul esett például a malomipar), majd az igazgatási szerep elvesztése 1962-ben jól mutatja az ellentmondásos fejlődés lépéseit.

5.1.

A város pozíciója a városhierarchiában

Vásárhely, mint 50 000-es város, Csongrád megye második, a Dél-alföldi Régió negyedik legnagyobb városa, 1990 óta megyei jogú város, hazai viszonylatban a középvárosok közé tartozik. Mint megyei jogú város a városkutatások jelenlegi állása szerint ellentmondásos helyzetű: megyei jogú város, mely a városhierarchiában nem a megyeközpontok, hanem a középvárosok közé illeszkedő város. (A nem megyeszékhely városok közül csak Sopron tartozik a – magyar – nagyvárosok közé.) A városnak – lakosságszáma és kiterjedése miatt - nagyvárosi jellegű ellátó típusú (közszféra, városi vagy közösségi) funkciókhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, infrastruktúrát stb. kell működtetnie, a valódi nagyvárosi gazdasági háttér nélkül, jelentősen a város funkcióira utalt, alapvetően falusias kistérségi környezetben.

192


A város jelenleg a megyei városok közötti fejlettségi sorrend utolsó harmadában van (a legalacsonyabb jövedelmekkel rendelkező lakossággal), a magyar városhierarchiában nincsen megfogható arculata. A részletes összehasonlító elemzések azt mutatják, hogy a város pozíciói nem csupán az örök vetélytárs, a várostól alig 10 – 15 perc közúti utazással elérhető Szegeddel szemben, hanem a régió többi nagyvárosaival szemben sem elég jók.

Funkciók A város középváros, melynek funkciói a város lakosai és térsége irányában hatnak. A városról készült legfrissebb funkcióvizsgálatok26 egyértelműen mutatják, hogy a város csupán kistérségi hatókörben működik. A város kistérségi központi funkciói megvannak, a környező 3 kistelepülés funkcióhiányos. Vásárhely egy közel 60 000-es lakosságot eltartó térségben tölt be központi szerepet: ez a szerep mind az igazságszolgáltatási és rendvédelmi intézmények, mind az oktatási és kulturális intézmények, mind az egészség- és szociális ellátást nyújtó intézmények, mind a szabadidős- és sport intézmények, a kereskedelemhez és vendéglátáshoz

kapcsolódó

intézmények,

a

közigazgatási

hivatalok,

a

vállalkozások

kiszolgálását végző pénz- és fejlesztő intézmények tekintetében érvényes. A szerep a következő funkció-együttest jelenti: Közigazgatási funkciók: Vásárhely nem megyeszékhely, így megyei típusú / szintű intézményrendszere (megyei bíróság, cégbíróság, ÁNTSZ megyei központja, munkaügyi szolgáltató központ, megyei földhivatal, közigazgatási hivatal stb. Szegeden található) nem épült ki. A városban a közigazgatási intézmények kistérségi képviseletei/ helyi irodái /kirendeltségei működnek, az újonnan alakult / alakuló regionális igazgatási funkciókon Szeged mellett jellemzően a megyeszékhelyek osztoznak. A város egyetlen megyei funkciójú hivatala a Növény- és Talajvédelmi Hivatal. E funkció erősítése nehéz, a város pozícióinak javítására nem alkalmas.

Lakó funkció: a város lakói hazai viszonylatban átlagos körülmények között élnek. A városban azonban számos olyan kezdeményezés indult, melynek eredményeként a város hosszútávon a kelet-magyarországi / dél-alföldi szokásosnál kedvezőbb életteret biztosíthat. E kezdeményezések biztosíthatják a város pozícióinak megőrzését, sőt javítását. A városban kedvezőek az infrastrukturális feltételek, teljes a közműellátás, vannak szabad építési területek, az önkormányzatnak vannak bérlakásai stb. Beindult számos, a városi élet minőségét javító intézkedés / fejlesztés (energia-program, IKT

26

Kis Krisztián: A hódmezővásárhelyi mikrorégió funcióellátottsági vizsgálata; előadás anyag – SZTE Mezőgazdasági

Kar Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet; 2008 március. 193


program stb.), melyek következtében a szolgáltatások árai viszonylag kedvezőek a városban. Humán szolgáltató funkció: a városban jó az egészségügyi szolgáltatások színvonala, melyet kiegészít az Egészséges Vásárhely Program, a teljes lakosság egészségének megőrzését / javítását segítő komplex program. Ma a város lakóinak egy jelentős része a szociális ellátó rendszerre szorul, gyermekek közel egy harmada hátrányos helyzetű családból származik. Az ellátó rendszert azonban tudatosan fejleszti az önkormányzat, az átszervezés, racionalizálás hatékonyság-növelést eredményezett. Az intézmények, mint az ország legtöbb városában jelentős fejlesztésre szorulnak. Ki kell emelni azonban, hogy e szolgáltatási terület kiemelt figyelmet kap a város vezetése részéről. Oktatási funkció: nagyon fontos, szintén kiemelt terület a város ellátó hálójában. Vásárhelyen megvalósult az alapfokú oktatási rendszer átszervezése: integráció, racionalizálás, felkészülés a csökkenő gyermeklétszámra és a korszerű oktatás biztosítására. A város befektet a jövőjébe: a gyermekek minden napos testnevelésben, heti úszásban, s a tervek szerint rendszeres „kultúra-fogyasztásban” részesülnek. 2008/2009-es intézmények

tanévtől

megkezdődik

megújulásra

szorulnak,

a de

szakiskolai a

rendszer

rendszer

átalakítása

példaértékűen

is.

fejlődik,

Az a

kompetenciamérések eredményei kedvezőek. A város jellegében nem egyetemi város, de városias jellegéhez szervesen hozzá tartozik a mezőgazdasági felsőfokú képzést biztosító intézmény. A főiskola azonban jelenleg válságos korát éli, a főiskola erőssége, az állattenyésztés visszafejlődött a térségben, az országos felsőoktatási fejlődési folyamatok eredményeként a főiskola vásárhelyi léte megkérdőjeleződött. Mindezzel párhuzamosan gyengültek a főiskola és a város / gazdaság kapcsolatai, a főiskola már nem szervesen gyökerezik a város szöveteiben. Vásárhely ugyanakkor lehetőségeihez mérten mindent megtesz és meg kíván tenni annak érdekében, hogy felsőfokú oktatási intézményét is megőrizze. A lakó és a kapcsolódó ellátó funkciók tudatos fejlesztése folyik a városban, ennek továbbvitele egyértelmű pozíció-megőrzést, sőt erősítést jelenthet.

Gazdasági funkciók: Vásárhely, a kedvezőbb fekvésű, helyzetű és hagyományú Szeged (Tisza, autópálya, kedvezőbb vonzáskörzet, eltérő fejlődési út stb.) mellett nehezen tudja (az önkormányzati bevételek alakulását jelentősen meghatározó) gazdasági szerepkörét erősíteni. A városban jelentős a munkanélküliek száma, ellentmondásos a város vállalati szövete, az ipari termelés bővítése nehéz, az ipari

194


szolgáltató vállalatok vonzásához ma még kevés a megfelelően képzett munkaerő, a mezőgazdasági termelésben egyre nagyobb a koncentráció, aminek következtében egyre

kevesebb

embert

tud

ellátni

az

ágazat,

nincsen

élelmiszer-feldolgozás.

Stratégiai kérdés azonban, hogy a város - fejlődésének biztosításához - hogyan, milyen mértékben képes - a szegedihez is kapcsolódó - gazdasági funkcióit erősíteni. Fejleszthető terület lehet az idegenforgalom (vendéglátás, szálláshelyek, egyéb turisztikai szolgáltatások), mely azonban a tapasztalatok szerint csak egy kisváros gazdasági helyzetét tudja hosszútávon megoldani. A város fejlődéséhez – a város nyújtani kívánt minőségi lakó / ellátó funkció biztosításához

a

gazdasági

funkció

és

foglalkoztatási

szerep

megerősítése

nélkülözhetetlen.

Mind a lakó / ellátó, mind pedig a gazdasági szerepkörökhöz kapcsolódik a kulturális város szerepkör, funkció: a városban több, de kevéssé modern, ezért számához képest kevés látogatót vonzó kulturális intézmény van. A városban jelentősek a képzőművészeti hagyományok, országos hírű rendezvények is vannak, Vásárhely potenciálisan fejleszthető adottságokkal bír. Ma még azonban sem a kulturális város, sem annak imázsa nem működik, az ImageFactory és az Observer Médiafigyelő által 2008-ban publikált Városimázs Toplistán Vásárhely a megyei jogú városok között ugyan a nem hátrányos 9. helyet foglalja el, azonban a kutatás során regisztrált és a tanulmányban

kiemelt

országos

megjelenések

témája

-

megérdemelten

–

az

Egészséges Vásárhely Program, illetve a mezőgazdasági rendezvények és nem az Őszi Tárlat. A szerepkör betöltéséhez hiányzik a kreativitást és szellemi pezsgést hordozó városi közeg, bár adottságaiban erre megfelelő a kulturális intézményeket koncentráló Belváros. A funkció erősítése fontos, lehetőség a város egyedi arculatának megteremtésére, egyben a többi funkció erősítésére.

A funkció és a hierarchiavizsgálat összegzéseként válik világossá a város különös helyzete: a város vonzó lehet, mert olyan kisváros, amely nagyvárosi funkciókkal is bír. Ma azonban ezeket a funkciókat működtetni egyre költségesebb, s az erőteljesebb gazdasági funkció (jövedelmező állásokat kínáló foglalkoztató és adózó vállalatok jelenléte) nélkül lehetetlen: félő, hogy a város a stagnáló avagy a pozíciójukban visszaeső, stagnáló-hanyatló dinamikájú városok közé kerül. E folyamat megállítása a tudatosan építkező városvezetés feladata. A fent leírt – jelenleg - hiányos funkciók mindegyikében vannak tartalékok, melyek tudatos és 195


tervezett fejlesztésével és specializációval a „majdnem nagyváros” kis/középváros egyedi pozíciót tud kialakítani, s közben fenntartható módon tud továbbfejlődni.

196


6.

Jövőkép

A város hosszú távon elérni kívánt céljainak eredőjeként határozzuk meg a város jövőképét. A jövőkép komplex fogalom, amely magába foglal társadalmi- gazdasági, kulturális és vizuális elemeket egyaránt. A jövőképet pozitív és negatív szcenárió is alkothatja: a pozitív szcenárió a fejlesztési célok megvalósulásának következménye, a negatív szcenárió az elmaradó városfejlesztési lépések eredménye lehet.

6.1.

Pozitív jövőkép

A város szellemisége

A vásárhelyiekre ma is jellemző az erőteljes „vásárhelyiség”. Az értelmezések a város szellemi életét képviselő művészek, kulturális szakemberek számára máig is élő problémát, a hagyományőrzés és modernitás összeegyeztethetőségének dilemmáját szimbolizálják. A „vásárhelyiség” egyszerre jelent nagyon egészséges lokálpatriotizmust, a szó klasszikus értelmében vett konzervativizmust, és a „gyüttmönt” emberek – mások – irányában tanúsított bezárkózást, maradiságot. A „paraszt Párizs” megjelölés egyrészt becsmérlő, másrészt dicsérő értékelés a költő részéről, a „csomorkányizmus” Szenti Tibor író, szociográfus szerint kívülállóság és lázadó természet ötvözete. A városban élő parasztpolgárok a reformkortól kezdve fokozatosan létrehozták az olvasóköröket, a kultúra, művelődés önszerveződő egységeit, amelyek a széles körben művelt szellemi élet letéteményeseivé váltak. A ma olvasókörei azonban elveszítették a hajdani frissességet, önművelő hajlandóságot, elsősorban és továbbra is az idős lakosság közösségeinek helyszínei. A város elöregedő. Az ország felsőoktatási intézményeiben diplomát szerző fiatalok nagy része nem tér vissza a városba. A városi fiatalság Szegeden „él”, ott szórakozik. A város szellemi életében meghatározó szerepet játszó értelmiségiek egy jelentős része Szegeden, Szentesen lakik. Szinte lehetetlenség a főiskolára tudományos fokozattal rendelkező oktatókat csábítani. A város vállalatai között alig találni K+F tevékenységet végző céget.

197


A fejlesztési feladatok között a legnehezebb egy város identitását, szellemiségét formálni. Ez nem is lehetséges rövid idő alatt. A jövőkép megfogalmazása során azonban fontos feltételezni, hogy folyamatos erre irányuló cselevés révén elérhető, hogy a megvalósuló fejlesztésekkel

párhuzamosan

Vásárhely

szellemisége

is

változik

/

visszaváltozik:

befogadóbb, nyitottabb, dinamikusabb lesz és újra erősödik a város hajdan volt szellemi ereje. A kreativitást tükröző, művészi alkotásokkal teli város jól szervezett, minőségi szolgáltatásaival és pezsgő szellemi, kulturális életével vonzza a környék lakosságát, vállalkozásait, megtartja fiatal lakóit.

A város vezetése, társadalma

A város fejlődése továbbra is a megkezdett úton halad: a város lakosai, vállalatai, szereplői által ismert és közösen megfogalmazott stratégiai irányok mentén, operatív tervek szerint megy végbe. A stratégia végrehajtásáról és az idők során szükségessé váló módosításáról párbeszéd folyik a városvezetés és a civil társadalom között. A

városvezetés

felelősen

tevékenykedik

a

város

érdekében,

a

civil

társadalomra

támaszkodva. Továbbra is működik és erősödik a tanácsadó testületek (a polgármesteri civil szenátus, gazdasági szenátus) intézménye, a szervezetek tagsága változik, vélemények ütköztetésének lehetőséget adva. A város szellemi elitje és a városban tanuló diákok bekapcsolódnak a város életébe, kreativitásukkal segítik a város – és gazdasága - fejlődését, míg – mintegy cserébe - a város biztosítja számukra az alkotás, a közösségi élet és a minőségi szórakozás feltételeit. A

város

kiterjedt, több

testvérvárosokkal

a

kontinenst

szorosabb

érintő testvérvárosi

gazdasági,

kulturális,

kapcsolatokkal

sport

és

rendelkezik. A

turisztikai

kapcsolatok

kialakítását fejlesztik. A város lakosságának száma a ma kialakított hosszútávú prognózisoknál jelentősen kedvezőbben alakul. A város lakóinak egészségi állapota – számszerűsíthető eredményeket produkálva – az Európai Unió régi tagországaiban tapasztaltaknak megfelelően alakul. Az antiszegregációs programok következtében az egészségi állapotjavulás az alacsony státusú lakosság körében is tapasztalható, e lakossági csoportok száma drasztikusan csökken: a közel egyforma minőségű oktatásban részesülő, a kreativitáshoz, kultúrához hozzászoktatott, megfelelő lakhatási körülmények között élő gyermekekből felnőtté váló vásárhelyiek munkaerőpiaci esélyei javulnak, s a térség fejlődődő gazdasága megfelelő jövedelmet biztosító munkára ad lehetőséget. 198


A város olyan polgárok közössége, akik becsülettel tanulnak, munkát vállalnak, dolgoznak és adóznak, értéket teremtenek. Egészségesen lokálpatrióták, szeretik lakóhelyüket és azért áldozatokra is képesek, közösségük és saját érdekükben folyamatosan művelik és fejlesztik képességeiket. Rendszeresen részt vesznek a közösség jövőt és élhető várost építő életében és tevékenységében nem kiközösítenek és elszigetelnek, hanem befogadnak és nevelnek.

A város szerepe a magyar városok hálózatában, térségi kapcsolatok

A városban tovább folytatódnak az ország modernizálásához szükséges reformok helyi megvalósulását szolgáló programok. Mintaprojektté válik a térségi szintre emelt Egészséges Vásárhely Program, a sikeres lakhatási / oktatási integráció, a rejtett diszkrimináció felszámolása, azaz a deszegregációs program, a nemzetközi tapasztalatok alapján indított energia-program és az Agorában megvalósuló „Mindennap Kultúra” közművelődési program.

A

város

kiterjedt,

több

kontinenst

érintő

testvérvárosi

kapcsolatokkal

rendelkezik,

testvérvárosokkal tapasztalatcsere és közösen megvalósított programok segítségével

a

szorosabb gazdasági, kulturális, sport és turisztikai kapcsolatok kialakítását fejleszti.

Mindezzel párhuzamosan Vásárhely az Alföld egyik meghatározó kulturális központjává válik, erős pozitív kisugárzással a határon túli területek felé.

Pozitív előjelűvé válik a Szeged – Vásárhely verseny, erősödik az együttműködés és a feladatmegosztás a megye székhelye és másik megyei jogú város között. A két várost négysávos út és kényelmes, gyors, csúcsidőben legalább 20 percenként közlekedő regionális vasút köti össze. Vásárhely a szegedi agglomeráció második erős pólusa, a két város európai példák alapján, nemzetközi partnerek tapasztalataiból építkező rendszer szerint elindul az európai nagyvárosi térséggé válás útján.

A kultúra, mint a város húzó ágazata

A város az Alföld egyik meghatározó kulturális központjává, az alkotó művészek otthonává válik. A városban tapintható a szellemi élet, a kultúra: a közterületeket műalkotások

199


díszítik, újra stílusa van a városnak (és vannak új téglával díszített épületek). A Belváros megújult, a kulturális intézmények korszerűek és nyitottak, a kreativitás, az alkotás és a mindenki számára elérhető műveltség közösségi helyei. A városban rendszeresen országos vonzerővel rendelkező rendezvények vannak, melyek többnapos kísérőrendezvényei több napra a városban tartják az érdeklődőket. A város a kortárs képzőművészet egyik hazai fellegvára. Vásárhelyen a kultúra nem csak egy elit privilégiuma, a működő „Mindennap kultúra” programnak és a korszerű Agorának, a megújult és kibővült Petőfi Sándor Művelődési Központnak, a Németh László Városi Könyvtárnak, valamint az Emlékpont Múzeum és Oktatási Központnak köszönhetően, széles körben érdeklődésre tartanak számot a rendezvények, az alkotó műhelyek, kreatív szellemiséget oltanak a gyermekekbe, tanulókba és felnőttekbe egyaránt.

A város a kerámiaművészet egyik európai központja, ennek letéteményese a kerámia klaszter: a városban működő kis és nagy kerámiacégek, a főiskola, melyen művészeti és a szilikátiparhoz kapcsolódó műszaki képzés és kutatás is folyik, illetve a kerámia-művészek és kisiparosok gazdasági közössége. A városban újra éltre keltek a színjátszó hagyományok.

A város gazdasága

A város ipari területén megjelennek korszerű technológiát alkalmazó és a város lakosai számára jövedelmező munkahelyet biztosító kis- és nagyvállalatok. A dél-alföldi gazdasági pólus működni kezd, ebben Vásárhely szerepet kap. A biodízel üzem beváltotta az irányában táplált reményeket, a negatív hatásokat (forgalomnövekedés,

termelés

szerkezetének

megváltozásából

adódó

problémák

stb.)

a

város

közömbösíteni tudta. A mezőgazdaságban végbemenő koncentráció egyrészt korszerű technológiát alkalmazó nagygazdaságok, másrészt a szövetkezésekbe tömörülő kisebb, de több család eltartására is képes gazdaságok rendszerét jelenti. Megerősödik a főiskola / egyetem tudásbázisára támaszkodó, a kutatási eredményeket hasznosító gazdaságok és vállalatok száma. A tulajdonos családok, befektetők számára jövedelmezővé válik a turizmus, mint gazdasági ág, mely elsősorban a város kulturális élete iránt érdeklődő turistákra és a kulturális 200


szolgáltatásokhoz kapcsolt, a sajátos alföldi természeti értékeket megőrizve bemutató aktív turizmus, illetve az egészségturizmus közönségére épül. A „kultúra városa” termék tudatos fejlesztés eredményeként jött létre, a húzó terméket a komplex kínálat érdekében is egyéb kínálati elemek egészítik ki, kapcsolódva egyrészt a város természeti adottságaihoz, másrészt a város kiemelt szolgáltatási rendszeréhez, a magán szereplőket is a rendszerben tudó egészségügyhöz. A térségi turizmust desztinációmenedzsment

szervezet

szervezi.

A

minőségi

szolgáltatásokat

igénylő

turisták

szép

szállodákban tudnak pihenni. A városban és környékén mindezek következtében megnőnek a jövedelmek, így egyre többen választják Vásárhelyt emiatt is lakóhelyül. A gazdaság fejlődése következtében a város bevételei nőnek: ezt a város elsősorban fejlesztésre fordítja - többek között a gazdaság további fejlődése érdekében -.

A város fejlődése

Vásárhely kisvárosi - falusias jellegének megőrzése, például a kerékpáros közlekedés feltételeinek további javítása mellett szép és mozgalmas várossá válik, amely híven őrzi történelmi múltját reprezentáló építészeti értékeit. Belvárosából eltűnt az átmenő forgalom, a központi részeken megnőtt a zöldfelületek aránya, megújultak a kulturális intézmények, kávézók, galériák, műtermek foglalják el a ma még nagyon heterogén városképet adó kiskereskedelmi egységek helyét. Folyamatosan

befejeződik

a

külterületek

infrastruktúrájának

kiépítése,

így

az

önkormányzat számára a közszolgáltatások ellátásának kiterjesztése nem jelent újabb költséges feladatot. Az infrastrukturális ellátásoknak, illetve a város fejlett ellátórendszerének és

a

mezőgazdaság

szervezeti

fejlődésének

köszönhetően

megállt

a

tanyavilág

lepusztulása, és átalakulóban van a modern farm jellegű gazdálkodás felé. Befejeződnek a belterületi infrastrukturális fejlesztések is, rendben van a vízelvezetés, megfelelő minőségű az ivóvíz, jelentős mértékben termálvíz biztosítja a fűtést, meleg vizet szolgáltatnak a lakásokban, intézményekben, gazdaságokban, a város energia-takarékos város. Az önkormányzat megnövekedett bevételeinek jelentős részét a város további fejlesztésére fordítja, kihasználva minden pályázati lehetőséget is. Működik az önkormányzat által létrehozott Városfejlesztési Kft, mely a város-rehabilitációs fejlesztések megvalósításának letéteményese.

201


Folynak az anti-szegregációs program keretében indított lakásmegújítási programok, és sikeres

a

bérlakás-program

másik

eleme

is,

amely

a

fiatal

felnőttek

vásárhelyi

megtelepedését szolgálja. Megszépült a Szabadság tér, a gyerekek már csak hallomásból tudnak az Észak-utcáról, a 100 szociális bérlakás kulturált lakótelep képét nyújtja, a Gólya utca nem szegregálódott. A városközpontban kevés az autó, parkolók létesültek. Megépült a teljes elkerülő, az ipari területek megnövekedett vállalati számából következő forgalom nem terheli a belterületi utakat.

Megvalósul az e-önkormányzás: a hivatal és a lakosok közötti párbeszéd és ügyintézés elektronikus úton is megvalósulhat. A kiépített e-infrastruktúrának köszönhetően a városban mindenki internet-felhasználó, s a városban folyó minőségi oktatásra épülve kultúrája van 21. századi IKT-nak.

A fenti fejlesztéseknek köszönhetően a város lakossága elégedett és alakul a modern vásárhelyiség szelleme. Hódmezővásárhely a kultúra városa a dél-alföldi nagyvárosi tér kreatív, nyitott helye műhelye, fejlődése rugalmas, partnerségre épülő programok mentén alakul. Az élhető, vonzó és mozgalmas városban korszerű közszolgáltatások és digitális infrastruktúra segítségével, európai együttműködések révén, a kultúra, a hagyománytisztelet és a modernitás szellemében, egészséges és szolidáris vásárhelyiek, egyének és közösségek gazdagodnak.

6.2.

Negatív forgatókönyv

Amennyiben nem sikerül a város megtartó- és vonzerejét növelni, a tervezett programokat következetesen megvalósítani: tovább csökken és öregszik a város lakossága, egyre nehezebb terhet róva a város költségvetésére; elmaradnak a gazdasági befektetések, továbbra is hiányozni fognak a jól fizető állások, aminek következtében további elvándorlásokra lehet számítani;

202


az önkormányzat bevételei nem nőnek számottevően, s ekkor a már jelenleg is jelentősen eladósodott önkormányzat nem lesz képes sem az eddigi szolgáltatási színvonalat fenntartani, sem fejlesztéseket generálni; források hiányában a városfejlesztés lelassul, a magántőke stagnáló gazdaságú város esetén nem érdekelt a fejlesztésekben való részvételben; a város perifériára szorul, legyőzött versenytárs és nem erősítő partner lesz Szeged vonatkozásában.

Negatív elem lehet - a fentiek következményeként is, - ha a városnak nem sikerül a felsőoktatási intézmény szerves integrálása a város életébe: nem jönnek létre a szervesülést elősegítő gazdasági kapcsolatok, nem talál talajt a városban az oktatók és a diákok közössége, ezért nem tud javulni a főiskola színvonala, végül a város elveszíti a hagyományaiban gyökerező és potenciálisan a gazdaságának modernizálását is szolgálni képes mezőgazdasági felső-oktatási intézményt.

Szintén hátráltató és a város fejlődését akadályozó, az előző pontokban foglaltakkal egyenértékű, azokkal összefüggő probléma lehet, ha a városnak nem sikerül kialakítania – vonzerejét is biztosítva – egyedi arculatát, húzó termékét, a kulturális város terméket. Ezt okozhatja a városközpont fejlesztésének félbemaradása, a jövőbe történő befektetések: egészség-program, minden nap kultúra program, anti-szegregáció, IKT program elakadása, a művészek / turisták / betelepedők / befektetők számára kedvező környezet kialakításának lelassulása.

A pesszimista forgatókönyv megvalósulása esetén a vásárhelyiség szellemiségének inkább a „maradiságot”, semmint a „haladást” szolgáló elemei erősödnének fel.

203


7.

Célok

Hódmezővásárhely fejlesztésének célja az előzőekben vázolt pozitív szcenáriónak megfelelő helyzet kialakítása, kialakulásának elősegítése. A jövőkép 15-20 éves távlatban határozza meg azt az elérendő állapotot, melynek fő jellemzői a hagyományokra nagyban építő, ugyanakkor nyitott és kreatív szellemiség, melynek

potenciális

háttérbázisa

a

korszerű

ellátórendszereket

működtető

önkormányzat, a városban fejlődő felsőfokú oktatási intézmény polgárai, valamint a közügyek iránt érdeklődő, önszerveződő civil társadalom; esélyegyenlőség / anti-szegregáció; tudatos

építkezés:

kialakított,

a

nemzetközi

városvezetés

és

tapasztalatokat

a

civil

adaptáló,

társadalom minden

párbeszédével

szereplő

számára

útbaigazítást nyújtó hosszútávú fejlesztési keretek között folyó építkező munka; tudatos jövőépítés: az oktatás – egészségmegőrzés - közművelődés eszközeivel; régión túlmutató kulturális funkció, melynek bázisa a méltó városi környezetben működő, szervezetükben és infrastruktúrájukban megújult intézmények, a művelt,

„kultúrafogyasztó”,

művészek által

művészet-érzékeny

életre keltett város: a

lakosság

és

az

alkotó

képzőművészet, kerámia-, szobrász-,

festőművészet alföldi központja; kreatív szellemiséget sugárzó megújult Belváros, funkciógazdag belterületi városrészek, szegregátum-mentes lakóterületek, felzárkózó tanyavilág a város és vonzáskörzete munkavállalóit és a várost eltartó vállalati szövettel jellemezhető gazdasági szerkezet; térségi együttműködésre nyitott önkormányzat, hálózatokat alakító gazdasági és civil szereplők.

A jövőképben megtestesülő célrendszert egy gondolatba sűrítve azt mondhatjuk, hogy a város hosszútávú célja:

204


Hódmezővásárhely, legyen olyan országos jelentőségű kulturális funkciókkal rendelkező közép-város, a szegedi nagyvárosi tér alpólusa, melynek vonz- és megtartó erejét hagyományainak tisztelete, kreatív szellemisége, valamint nemzetközi

/

térségi

/

helyi

szinten

együttműködő

társadalmi,

gazdasági és intézményi hálózatok és önművelő közösségek, a város életébe erőteljesen bekapcsolódó felsőfokú oktatási intézmény, korszerű önkormányzati ellátó rendszer, a megfelelő gazdasági hátteret adó vállalati szövet; minden területen megnyilvánuló esélyegyenlőség adja.

Az előző fejezetekben bemutatott helyzetkép egyértelműen azt mutatja, hogy a pozitív szcenárió

és

a

hosszútávú

célrendszer

megvalósulásához

a

városfejlesztés

ÁTFOGÓ

CÉLjaként (20 -25 éves távlat) egyrészt a VÁROS MEGTARTÓ- ÉS VONZEREJÉNEK NÖVELÉSÉT, másrészt és ezzel szoros összefüggésben A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK KÖZÖTT EGYEDISÉGET KÖLCSÖNZŐ FUNKCIÓK KIALAKÍTÁSÁT kell meghatározni.

Az átfogó cél teljesülésének alap feltétele középtávon a KIEMELT TEMATIKUS CÉLOK (10 15 éves távlat) megvalósulása. Annak érdekében, hogy a város lakossága ne csökkenjen a prognózisokban előre jelzett mértékben és a város bevételei – fejlesztési forrásai – a megfelelő mértékben növekedjenek, azért hogy a város megfelelő környezetet tudjon nyújtani friss diplomás fiatal betelepülők, a városban több napot eltöltő turisták, illetve betelepedő vállalatok számára, ki kell alakítania A

REGIONÁLIS,

SŐT

ORSZÁGOS

SZINTEN

EGYEDISÉGET

KÖLCSÖNZŐ

„KULTURÁLIS VÁROS” TERMÉKET; ORSZÁGOS PROBLÉMÁKRA MEGOLDÁST KÍNÁLÓ HELYI VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS - FEJLESZTÉSI MINTAPROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖSZÖNHETŐEN LÉTREJÖVŐ MINŐSÉGI ÉLETKÖRÜLMÉNYEKET – és a szolgáltatásokhoz való EGYENLŐ ESÉLYŰ hozzáférést BIZTOSÍTÓ VÁROSI KÖRNYEZETET.

Az átfogó cél és a kiemelt célok megvalósulását illusztráló eredménymutatók: az IVS-ben vázolt

fejlesztési

stratégia

15-20

éves

időtávlatban

gondolkodik.

Az

átfogó

cél

megvalósításának hatásait 2025 körül célszerű mérni, a középtávú fejlesztések hatásait körülbelül 2015 - 18 körül lehet majd valójában érzékelni. Ilyen távlatokban a célok számszerűsítése csak megközelítő és viszonyító jellegű lehet. A fejlődés dinamikájának 205


kimutathatóságát a jelen dokumentumba foglalt alap adatok, mint kiinduló számok, illetve a város által végzett folyamatos monitoring tevékenység során mért adatok összevetése fogja adni. A város átfogó és kiemelt tematikus céljainak legfontosabb mutatói: a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióban foglalt népesség-előrejelzésnek megfelelő 2020-ra prognosztizált 42 000 – 45 000 főnél nagyobb számú lakosság; feltételezve, hogy a magyarországi statisztikák tökéletesedésével és hozzáférhetőségük egyszerűsödésével a GDP mutató elérhető lesz városi szinten, célul tűzhető ki 2015 távlatában az országos átlag GDP növekedésével megegyező, 2020 távlatában az országosnál erőteljesebb növekedés megvalósítása; ennek

következményeként

a

város

bevételeinek,

fejlesztésre

fordítható

forrásainak növekedése.

Vásárhely vonatkozásában az átfogó cél megvalósulásának középtávú, 7-8 éves viszonylatban elérendő mérföldköveit, a kulturális város termék, illetve a befogadó, korszerű életteret nyújtó városi környezet kialakítását szolgáló 6 tematikus cél elérése jelenti. Az alábbiakban a tematikus célok esetében a rövid célmeghatározás mellett, mintegy a célok értelmezéseként bemutatásra kerülnek a célok elérését segítő eszközök típusai – a középtávú programok megvalósulását eredményező intézkedések - és az eredmények mérésére alkalmas mutatók típusai. Az IVS-ben a mutatókat abban az esetben és úgy lehet számszerűsíteni, amennyire az adott tematikus cél által meghatározott középtávú program jelen stratégiai szintű kidolgozottsági foka, a középtávú tervezés nehézségei, a külső hatások kevéssé becsülhető volta stb. megengedik. Az említettek figyelembe vételével az eredmény típusú mutatók mellett (melyek számszerűsítését az operatív programozás szintjén, alakulását pedig a fejlesztések nyomon-követésének érdekében felállítandó monitoring rendszernek kell majd figyelemmel kísérnie) a városrészi célok szintjén meghatározásra kerültek a legfontosabb out-put típusú mutatók is. A tematikus célok Vásárhely esetében nem a hagyományos ágazati területeket fedik le: e célok megvalósíthatóságának feltétele - a stratégia integrált jellegének megfelelően különböző ágazati jellegű intézkedések ötvözése, komplex programok megvalósítása.

Tematikus célok 1. országos / regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti, kiemelten a képzőművészeti hagyományokra építve: kerámia-, szobrászművészet és festészet: 206


Tornyai János kulturális város-rehabilitáció programjának megvalósítása: a 2007 – 2013 közötti funkcióbővítést szolgáló városrehabilitációs források terhére megvalósítandó program, melynek részleteit az Akcióterületeket bemutató fejezet tartalmazza; AGORA

program

megvalósítása:

a

közművelődés

rendszerének

és

infrastruktúrájának átalakítása és korszerűsítése: a szervezetében átalakult Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai működésének finomra hangolása, a „Mindennap kultúra” program megvalósítása, modern közösségi művelődési helyszín és kreatív alkotó környezet kialakítása; kerámia-program

–

hagyományos

mesterségek

fejlesztése:

európai

partnerek tapasztalatainak segítségével és támogatásával közép-európai kisugárzású kerámia központ és klaszter kialakítása a városban. A klaszter legfontosabb szereplői: művészek, kerámia-művészek, kapcsolódó kis- és nagyvállalatok, főiskola, térségi TDM szervezet. felsőoktatási intézmény bekapcsolása a város szellemiségébe, a kulturális (és gazdasági életbe): külön tematikus célként kiemelve. rendezvények

továbbfejlesztése:

a

már

ma

is

országos

jelentőségű

képzőművészeti rendezvények nagy kulturális rendezvényekké fejlesztése: kísérő

programok,

turisztikai

szolgáltatások,

alkotó

táborok

stb.

mellérendelésével, országos marketing kampány biztosításával. Területi hatókör: A cél ötvözi az infrastrukturális és a nem infrastrukturális befektetéseket feltételező intézkedéseket, elsődleges célterülete a Belváros – l. akcióterület leírása; ugyanakkor a megvalósuló fejlesztéseknek hatóköre az egész város, térségi elem: Mártélyi művésztábor. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: kulturális intézmények látogató-számának növekedése; országos

rendezvények

számának,

kísérő

rendezvények,

résztvevők

számának

növekedése; idegenforgalom bővülése: a városban eltöltött vendégéjszakák számának növekedése; kerámia klaszter – klaszter-tagok száma; főiskola hallgatói létszámának növekedése, tanszék / kar / kreditet adó kurzusok számának növekedése.

207


2. önkormányzati

ellátórendszer

modernizációja,

mely

egyszerre

jelenti

az

egészséges városi környezet (környezetvédelem – víz – energia) kialakítását, az egészségvédelem feltételrendszerének mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltató hálózatának (testnevelés, egészségügyi alap- és szakellátás, kórház előtti és utáni szolgáltatások – szűrés és rehabilitáció stb.) létrehozását, a színvonalas oktatás rendszerének megteremtését és a korszerű technológiák (pl.: IKT, megújuló energia) infrastrukturális feltételeinek megvalósítását. Az ellátórendszer modernizációját szolgáló intézkedések során kiemelt szempont az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása. E szempontot szolgálja kiemelt tematikus célként az anti-szegregációs célrendszer / program. a vásárhelyiek egészségi állapotának javulását, az egészségesebb felnövekvő generáció lehetőségének megteremtését szolgáló Egészséges Vásárhely program folytatása, kiteljesítése; iskolarendszer

átalakításának

befejezése,

a

szükséges

szakmai

tudásbázis, valamint korszerű épület- és eszközpark kialakítása: oktatási esélyegyenlőség kialakítása, térségi integráció, minőségi képzés / szakképzés feltételeinek megteremtése; e-önkormányzat és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; víz-program: ivóvízminőség javítása / csatornázás / vízelvezetés / öntözés /geotermia; energia-hatékonysági

program:

energia-gazdálkodási

rendszer

kidolgozása városi szinten, melynek célja a lakossági és intézményi energiafelhasználás felhasználására

racionalizálása; alkalmas

energia-takarékos,

technológiák

megújuló

bevezetése;

energia

termál-program

folytatása; lakóhelyteremtés: egyrészt az anti-szegregációval összefüggő projektek (l. külön tematikus cél), másrészt fiatalok lakáshoz jutásának támogatása (bérlakás program, ingyen telkek juttatása) Területi hatókör: A cél ötvözi az infrastrukturális és a nem infrastrukturális befektetéseket feltételező intézkedéseket, célterülete egyértelműen a város teljes területe. Kiemelhető célterület: egészségügy: Belváros – Kórház, Kertváros – Strand; bérlakás program a Belvárosban; telkek parcellázása – Béketelep, (az anti-szegregációs területeket l. anti-szegregációs tematikus cél alatt).

208


Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: az

Európai

Unió

régi

tagországaiban

jellemző

várható

élettartamhoz

közelítő

életkilátások; HHH tanuló-létszám / iskola teljes kiegyenlítődése; iskolai lemorzsolódás csökkenése; kompetencia-méréseken regisztrált eredmények javulása; városi internet-előfizetés szám növekedése; kapcsolódó kommunális szolgáltatásokba bekötött lakosság számának növekedése; belvízelvezetést biztosító, felújított csatorna-hálózat hossza; termálvíz által fűtött lakások,

intézmények,

gazdaságok

számának

növekedése;

öntözött

gazdaságok

számának növekedése; megújuló energia-használat arányának növekedése; energiatakarékossági szempontból megújított épületek számának növekedése; megújuló energiát használó új épületek számának növekedése; összkomfortos / új lakások számának növekedése.

3. a mezőgazdasági főiskola (a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Kara) integrálása a város társadalmába, gazdaságába: kerámia ágazathoz kapcsolódó új oktatási profil kialakítása a kerámia művészekkel együttműködésben, közreműködésükkel; a kerámia-művészeti képzés továbbfejlesztése műszaki / technológiai irányba a helyi kerámia / szilikátipari cégek bekapcsolásával; a

mezőgazdasági

képzési

profil

és

a

helyi

gazdasági

igények

hangsúlyosabb kapcsolódása; a főiskolán meglévő tudás alapján a mezőgazdasági vállalatok fejlődéséhez hozzájáruló kutatási tevékenységek kialakítása, közös K+F tevékenység; AGORA-program: a főiskola társadalmának – diákoknak és oktatóknak – bevonása

az

alkotó,

kreatív

közösségekbe:

kultúra

/

közművelődés

biztosításáért cserében szerepvállalás a város életében; Területi hatókör: A

cél

elsősorban

nem

infrastrukturális

befektetéseket

feltételező

intézkedések

megvalósításával valósulhat meg, célterülete a teljes város, ezen belül kiemelt célterülete a Belváros, a főiskola. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: 209


főiskola hallgatói létszámának növekedése, tanszék / kar / kreditet adó kurzusok számának növekedése; kerámia klaszterben részt vevő főiskola; szabadalmak, kutatási eredmények száma, spin-off vállalatok száma, K+F tevékenység / vállalat száma a mezőgazdaság területéhez kapcsolódva; a város kulturális intézményeihez (elsősorban a Petőfi Művelődési Központhoz) kötődő, főiskolásokból – is - álló kreatív csoportok / programok száma; tanárok részvétele a város tanácsadó testületeiben.

4. gazdaságfejlesztés: a város, mint a legtöbb magyar nagyváros jelentős mértékben eladósodott.

Bár

ellátó

rendszereinek

modernizációja,

korszerűsítése

egyben

racionalizálást is jelent, a jelenlegi, további fejlesztésre szoruló, bár egyes elemeiben már megújult szolgáltató hálózat fenntartása további jelentős befektetéseket igényel. A városban jelentős a munkanélküliség. A városnak e kihívással a nem kedvező országos gazdasági

klímában, az

ország

gazdasági

szempontból

hátrányosnak mondható

régiójában kell szembenéznie. A gazdasági pólus Szeged fejlődése nem indult be. A városnak, bár eszköztára nem túl széles, tennie kell a gazdaság fejlődése érdekében. (Ma a város honlapján nincsen gazdasági információ, az Ipari Park honlapja téves információkat is tartalmaz.) megközelíthetőség használnia

javítása

minden

–

pályázati

utak,

iparvágány:

lehetőséget

a

a

városnak város

ki

kell

általános

megközelíthetőségének, ezen belül is egyrészt a mezőgazdasági úthálózat, másrészt

az

ipari

park

infrastruktúrájához

kapcsolódó

fejlesztések,

harmadrészt a várost elkerülő út megépítésének érdekében; ipari infrastruktúra biztosítása: szintén meg kell ragadni a lehetőségeket az ipari park bővítése érdekében. A jelenlegi terület szinte magától betelt, további területeket kell biztosítani a potenciális betelepülők számára. A betelepülést megfelelő marketing tevékenységnek kell kísérnie; folytatni kell a munkahelyteremtés ösztönzését szolgáló nem fejlesztési típusú támogatási tevékenységet; 2008 / 2009-es tanévtől kezdve megindul a szakképzés rendszerének átszervezése:

a

TISZK-program

bizonytalanságai

ellenére

/

annak

köszönhetően pozíciókat nyerve kell átalakítani a város hagyományaiban gazdag,

mára

azonban

az

országos

rendszerét; 210

problémákat

mutató

szakképzési


gazdaságfejlesztési mintaprojektek indítása, generálása: integráló szerep felvállalása a gazdaság szereplői között, a főiskola bevonásának ösztönzése (kutatási programok, oktatási programok); a város fő terméke a kultúra, melynek ma még egyedüli effektív támogatója a város: a kultúra-fejlesztés és a turizmusfejlesztés így összekapcsolódik, a városnak feladatot kell vállalnia a területen: o

desztinációmenedzsment szervezet kialakításának támogatása, részvétel a szervezetben;

o

termékfejlesztés – kultúrára építve;

o

marketing;

o

magánerő mobilizálása.

Területi hatókör: A cél infrastrukturális és nem infrastrukturális befektetéseket feltételező intézkedéseken keresztül valósulhat meg: kiemelt célterülete Újváros, az Ipari Park, illetve a teljes város. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: megvalósult új utak hossza; Ipari Parkba betelepült vállalatok számának növekedése; behajtott helyi iparűzési adó nagyságának növekedése; szakképző iskolák kompetencia eredményeinek javulása; munkanélküliség csökkenése szabadalmak, kutatási eredmények száma, spin-off vállalatok száma, K+F tevékenység / vállalat száma a mezőgazdaság területéhez kapcsolódva; idegenforgalmi mutatók javulása.

5. anti-szegregáció: a városban magas az alacsony státusú lakossághoz tartozók aránya, bár a város folyamatosan tesz a leszakadás meggátlásának érdekében, a város szövetében vannak szegregátumok, van még tennivaló a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés teljes rendszerének kialakítása területén. A város számára kiemelt fontosságú e cél megvalósulása, melynek részleteit az IVS mellékletében található AntiSzegregációs Program tartalmazza. A célkitűzéshez tartozó legfontosabb intézkedések. integrált oktatás rendszerének fenntartása; Egészséges Vásárhely Program, mindennapos testnevelés program

211


AGORA program: „Mindennap kultúra” a város minden iskolás korú gyermeke számára; telepfelszámolás: Észak-utca felszámolása; szociális

város-rehabilitáció:

leromlott

területek

szegregálódásának

megakadályozása; szociális ellátó rendszer fejlesztése: a Kapcsolat Központ fejlesztése, intézményfejlesztési projektek. Területi hatókör: A cél infrastrukturális és nem infrastrukturális befektetéseket feltételező intézkedéseken keresztül valósulhat meg: kiemelt célterülete Tabán, Csúcs, Külterületek, illetve a teljes város. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: a vonatkozó mutatók rendszerét az AntiSzegregációs Program

tartalmazza. Vonatkozó globális mutató: önkormányzat által

kifizetett segélyek, szociális támogatások mennyiségének csökkenése; rászorulók (ASL) számának csökkenése.

6. közösségépítés, partnerség-építés, hálózatfejlesztés: a város számára kiemelt cél. A városban hagyománya van a közösségépítésnek, hálózatoknak. Az olvasókörök közösségei, azok hálózata a város művelődni vágyó paraszt polgárainak közössége, teremtette meg a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen „elitet”, melynek szinte teljes cseréje nyomán veszítette el a város gazdasági erejét. A partnerség-építés, modern közösségteremtés a modern városok fejlődésének kulcsa: többszintű,

sokszereplős

nemzetközi

kapcsolati

háló

építése

tapasztalatcsere, közös projektek megvalósítása, uniós források / pályázati lehetőségek kihasználásával; gazdasági

hálózatfejlesztés:

a

mezőgazdaságban

a

kis

birtokokkal

rendelkező gazdák továbbélésének feltételeként megvalósuló integráció, szövetkezetek létrehozása; az ipar területén: klaszterek fejlesztése, kiemelten a kerámia klaszter fejlesztése; gazdaság

és

civil

társadalom

kapcsolati

hálójának

kialakítása:

vállalatok – főiskola; vállalatok – önkormányzat; vállalatok – kultúra kapcsolatrendszerének fejlesztése: magánerő mobilizálása a fejlesztésekhez. civil társadalom közösségeinek újjáélesztése: a „Mindennap kultúra program”, a felnőtt fiatalok, az olvasókörök számára nyitott Agora, mint 212


korszerű befogadó hely és minőségi programokat kínáló szolgáltató intézmény segítségével. A közösségfejlesztés kiemelt célja a társadalmi különbségek csökkentése. Területi hatókör: A cél egyértelműen nem infrastrukturális befektetéseket feltételező intézkedéseken keresztül valósulhat meg: célterülete a teljes város. Az eredmények mérésének legfontosabb mutatói: nemzetközi projektekben való részvétel száma; közvetlen uniós pályázatokon elnyert támogatások nagysága; mezőgazdasági szövetkezések számának növekedése, kerámia klaszter létrejötte; szponzoráció, közszolgáltatások támogatására irányuló vállalati támogatások nagysága; magánerő részvétele a város által indított városfejlesztési programokban; a komplex városfejlesztéshez kapcsolódó civil kezdeményezések száma.

Az átfogó cél megvalósulását támogató városrészi részcélok a következők: 1. Belváros - Hódtó: Fő célok: a város kulturális funkciójának erősítése, a kulturális és közművelődési intézmények rehabilitációja, valamint a szerephez méltó minőségi városi környezet kialakítása. A Belváros a vásárhelyi városrehabilitáció elsődleges akcióterülete. A tervezett projektek részletes ismertetését az Akcióterületi Tervet bemutató fejezet tartalmazza. A városrehabilitáció nem regionális forrásból

tervezett

kiemelt

eleme:

Petőfi

Sándor

Művelődési

Központ

megújítása az Agora program keretében. Cél a „Mindennap kultúra” program megvalósítása. gazdaságfejlesztés: kulturális turizmus termékfejlesztése az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: az Egészséges Vásárhely Programhoz szorosan kapcsolódva a Kórház fejlesztése, szakrendelő építése; bölcsődefejlesztés főiskola integrálása a város társadalmába, gazdaságába A 2015 távlatában a tervezett out-put mutatók: felújított Tornyai János Múzeum, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Alföldi Galéria, Református Ótemplom és Görögkeleti templom; forgalomcsillapított Dr Rapcsák András út; magánberuházások: 1 db szálloda, 1 db üzletház. 213


turisztikai desztináció menedzsment szervezet; a tavaszi kiállítások és az Őszi Tárlatok látogatottságának megduplázása: a két rendezvényen legalább 20 000 látogató regisztrálása; a megújult kulturális intézmények látogatószámának háromszoros növekedése; szakrendelő megépítése; Oldalkosár utcai bölcsőde bővítése (2 új csoport befogadására alkalmassá tétel) kerámia művészeti és műszaki képzés a főiskolán; 2 db innovációs projekt megvalósítása a helyi vállalatok és a főiskola együttműködésében

2. Tarján - Tabán: Fő célok: esélyegyenlőség / anti-szegregáció: Észak utcai telep felszámolása; Dobó Katalin utca, Gólya utca szegregálódásának megállítása önkormányzati ellátórendszer modernizációja: 1. városi

feladatokat

ellátó

Közlekedésbiztonsági

Centrum

kialakítása;

kerékpárút hálózat fejlesztése; 2. iskola-felújítás, bővítés; 3. csapadékvíz-elvezetés, átemelő kiépítése; A 2015 távlatában a tervezett out-put mutatók: a területeken élő ASL lakosság számának csökkenése (részletes mutatók az Antiszegregációs tervben) megújult Varga Tamás Általános Iskola 1 db Közlekedésbiztonsági centrum kerékpárút

megépülése

Barattyosig;

kerékpáros

összeköttetés

minőségi

fejlesztése Tabán és Béketelep / Csúcs között (Mártélyi úttól Jókai utca felújítása: 3,5 km) Pacsirta u-i átemelő.

3. Csúcs - Béketelep: Fő célok: önkormányzati ellátórendszer modernizációja: 1. iskolafelújítás és bővítés 2. kerékpárút hálózat bővítése

214


3. víz-elvezetés esélyegyenlőség / anti-szegregáció: szociális városrehabilitáció lakóterület fejlesztése A 2015 távlatában a tervezett projektek / out-put mutatók: megújult Szent István Általános Iskola kerékpárút megépülése: Teleki út (600 m) csapadékvíz-elvezető

hálózat

megépítése

kiemelten

az

új

parcellák

környezetében; esésnövelő átemelő megépítése Mester u., Szántó Kovács u. sarok) Szabadság téri leromlott terület megújul: közterületek, közművek, épületek; mintegy 70 új lakóház megépülése lakossági fejlesztés eredményeként az önkormányzat által biztosított telkeken.

4. Susán: Fő cél: önkormányzati ellátórendszer modernizációja: 1. idősek szociális otthonának bővítése; iskolamegújítás/bővítés; 2. belső utak fejlesztése; 3. csapadék- és belvízelvezetés; 2015 távlatában out-put mutatók: megújult Kovács-Küry Időskorúak Otthona; megújult Klauzál Gábor Általános Iskola; útfelújítás: Róka utca – 400 m, Kistópart u. 1km, Garai utca 450m; Búvár utcai csapadékátemelő.

5. Újváros: Fő célok: gazdaság-fejlesztés: 1. IP fejlesztés; 2. megközelíthetőség: iparvágány kiépítése; elkerülő út megépülése kulturális központ funkció: Majolika- gyár újrahasznosítása; önkormányzati ellátórendszer modernizációja: óvodaépítés

215


2015 távlatában out-put mutatók: 33 ha területtel bővült IP; használható - a makói vasútvonalat és az IP-t összekötő – iparvágány, kiépült közúti kereszteződés; 3,5 km IP feltáró út; Hódmezővásárhelyi Művészeti- Oktatási Központ; új óvoda az Exner Leo Óvoda Nádor utcai épülete helyett.

6. Kertváros: Fő cél: önkormányzati ellátórendszer modernizációja: 1. Városi Strandfürdő területének fejlesztése az Egészséges Vásárhely Programhoz, illetve az egészségturisztikai fejlesztésekhez kapcsolódva; 2. termál program fejlesztése 3. iskola-fejlesztés, bölcsőde bővítése 2015 távlatában output mutató: Egészség Központ; fedett élményfürdő új termelő - visszasajtoló termál kút építése katolikus egyház által új épületben működtetett, önkormányzattól átvett Kertvárosi Általános Iskola; a Corvin Mátyás Szakközépiskola bővítése a régi önkormányzati általános iskola tantermeivel; a Bölcsőde bővítése: 2 új csoport befogadási feltételeinek kialakítása.

7. Külső peremterületek: tanyaközpontok és a tanyavilág Fő cél: önkormányzati ellátórendszer modernizációja, egyben esélyegyenlőség / antiszegregáció: 1. közművek 2. mezőgazdasági feltáróút-hálózat 3. iskolai

integráció;

óvodák

fenntartása;

szociális

háló

(a

részletes

programot / indikátorokat az Anti-Szegregációs Program tartalmazza) gazdaságfejlesztés: 1. mezőgazdasági szövetkezések kialakítása 216


2. turizmusfejlesztés: Mártély, agrár-turizmus 2015 távlatában out-put mutatók: teljes külterületi lakosságot ellátó közmű-hálózatok 31 km mezőgazdasági feltáró út 2 új szövetkezés megalakulása a vízszennyezés megszűnik Mártélyon; tanösvények kialakítva.

217


8.

A stratégia koherenciája

8.1.

Illeszkedés

Az IVS-ben meghatározott általános célok, illetve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 206/1998. (09.03.) Kgy. sz. határozatával elfogadott Településszerkezeti Tervéhez.

Az

alapvető

illeszkedés

természetesen

nem

jelenti

a

konkrét

fejlesztési

projektek

megvalósításához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az ATT megvalósításának előkészítése során a szakértők részletesen megvizsgálták az egyes fejlesztések esetleges módosítási igényeit: a feladatok részleteit az ATT tartalmazza. A többi tervezett projekt megvalósítása során is megtörténik az egyeztetés.

Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl - az akcióterületen megvalósítandó projektek átvilágítása mellett - megtörtént az egyes városrészi húzó projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének elemzése is. Az IVS és az ATT a város 2008 júniusában elfogadott Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának befejező munkálataival párhuzamosan készült. Az IVS-ben és az ATT-ben meghatározott fejlesztési elképzelések e Koncepcióban foglaltakkal összhangban születtek, a város tervezett új Településrendezési Tervébe foglalandók figyelembe vételével.

Az IVS a fentieken túl épül, ezáltal illeszkedik a város közelmúltban elkészült stratégiáihoz is.

8.2.

A célrendszer koherenciája

Az előző fejezetekben vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok egy logikus vezérfonalra épülnek fel. Jelen stratégia integrált stratégia, mely komplex feladatnak tekinti a város fejlesztését, mely tematikus / integrált és nem ágazati típusú célok mentén megvalósítandó integrált programok végrehajtását feltételezi. A meghatározott tematikus célok megvalósulása a város megtartó- és vonzereje növekedését szolgálják.

218


A célok elérését biztosító fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. A szociális

városrehabilitáció

eredményeként

lakófunkció

erősödés

várható

Susán

városrészben. Telepfelszámolásra kerül sor Tabánban. Városi szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók

kialakult,

elfogadott

és

alapvetően

megfelelő

rendszerét,

zárványok

nem

keletkeznek: elsősorban a városi, közösségi és gazdasági funkciók erősítése valósul meg. A legfontosabb változásnak a Belváros / Óváros tekintetében kell bekövetkeznie. A Belváros

közösségi

(kulturális

intézmények

megújítása),

gazdasági

(magánerős

fejlesztések keretében megvalósuló szállodafejlesztés, irodaház fejlesztés), valamint városi (közterületek fejlesztése, forgalomcsillapítás) funkcióinak erősödését fogja eredményezni a rehabilitációs program: a város központi része a kulturális város méltó központjává válik. A 2007 – 2013 közötti időszakban tervezett fejlesztések városrész - szintű legfontosabb funkcionális módosulásai: minőségében változik Tabán / Tarján városrészek lakófunkciója a szegregátum / leromlott területek felszámolásával, erősödik a közszféra funkció az iskola-felújításnak köszönhetően, illetve a városi funkciók a kerékpárút-fejlesztés révén. Béketelep / Csúcs városrészben a lakófunkció erősödik a magánerős fejlesztéseken keresztül, ezt támogatják az önkormányzat városi és közszféra funkciókat érintő fejlesztései (kerékpárút, iskola, csapadékelvezetés). Susánban a szociális városrehabilitáció lakó és városi funkciókat erősítő fejlesztései mellett a közszféra funkció és a városi funkciók erősítése történik (szociális fejlesztések, úthálózat fejlesztése, csapadékelvezetés). Újvárosban, a város fejlesztési tervei szerint kijelölt elsődleges ipari területrészen kiemelt szerepet kap a gazdasági funkciók erősítése, melyeket a városi funkciók fejlesztése kísér. Közszféra erősítés valósul meg az óvodafejlesztésen keresztül. Kertvárosban

funkcióerősítő

gazdasági,

városi

és

közszféra

fejlesztések

kapcsolódnak egymáshoz: egészségügyi és rekreációs intézményfejlesztés a strand területén, ehhez is kapcsolódó városi fejlesztés a termálkút kialakítása, illetve a közszféra-funkció erősítése történi az iskolafejlesztés eszközével. A Külterületeken komplex funkcióerősítés valósul meg a közműhálózat, a közszféra fejlesztései, a városi típusú útfejlesztések, valamint a gazdaságfejlesztés eszközeivel.

219


Agglomerációs - térségi együttműködés

8.3.

Hódmezővásárhely agglomerációjának helyzete több szempontból is speciális: Vásárhely esetében nem lehet klasszikus agglomerációról beszélni: a város az alföldi mezővárosok szerkezeti jellemzőit mutatja, mely körül nem többé-kevésbé önálló, fokozatosan urbanizálódó kistelepülések vannak; hanem a várost körülvevő hatalmas kiterjedésű külterületi tanyavilág; a város közigazgatási területe sajátos módon magában foglalja magát a mikrotérséget, a tanyaközpontokat, melyek 10- 15 km-re helyezkednek el a város belső magjától; a város kistérségi vonzáskörzete a szerkezeti sajátosságok miatt szintén speciális: nagy kiterjedésű, de mindösszesen 3 települést jelent: a 25 km-re található kisvárost, Mindszentet, valamint a város közigazgatási területéből 1950-ben kivált Székkutast és Mártélyt; a város térségét alkotó kis települések viszonylag nagy kiterjedésű és viszonylag kevés lakosú települések. A Hódmezővásárhelyi kistérség területe, népessége, népsűrűsége 2007.

Terület TELEPÜLÉS

Lakónépesség

A kist-i (ha)

A kist-i össznép.

összter.

fő/km2

(fő) %-ban

%-ban Hódmezővásárhely

Népsűrűség

48 322

68,27

47 735

80,95

98,79

Mártély

4 121

5,82

1 280

2,17

31,06

Mindszent

5 939

8,39

7 485

12,69

126,03

Székkutas

12 399

17,52

2 466

4,18

19,89

Kistérség

70 781

100,00

58 966

100,00

83,31

Vásárhely megyei jogú város, azonban a térség (a többi megyei jogú városok alkotta térségek között harmadmagával - a salgótarjáni és a kaposvári térségek mellett -) hátrányos helyzetű térség.

E települések számára Vásárhely, kistérségi központ látja el a megfelelő térség-központi funkciókat,

ugyanakkor

megfigyelhető

egyrészt

vonzerejének érvényesülése is. 220

Orosháza,

másrészt

Szentes

térségi


Ma a maga is jelentős munkanélküliséggel küzdő Vásárhely elsősorban nem mint munkahelyet biztosító gazdasági, sokkal inkább oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális, illetve egyéb (kereskedelem, pénzügyek stb.) szolgáltatásokat biztosító központként működik.

A térségben természetszerűleg érezteti hatását Vásárhely dominanciája (a mintegy 60 ezer lakos 80%-a vásárhelyi), s bár a kistelepülések középtávon nem jelentenek sem jelentős munkaerő, sem pedig terület-tartalékot a város számára, ennek ellenére és ezzel együtt Vásárhely „felelős” értük, fejlődésükhöz hozzá kell járulnia.

A települések 1996 óta működnek együtt formálisan is, ekkor jött létre a területfejlesztési feladatok

közös

megoldásának

érdekében

a

Vásárhely

és

Térsége

Területfejlesztési

Önkormányzati Társulás.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. tv. értelmében alakult meg a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Fejlesztési Tanács, majd 2005. októberében a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás. (A kistérségi intézmények racionalizálása érdekében 2006 márciusában megszűnt a Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Társulás, jogutódja a Területfejlesztési Tanács lett, majd 2006 novemberében a Területfejlesztési Tanács jogutódlással a Többcélú Kistérségi Társulásba olvadt.)

8.3.1.

Az együttműködés területei

A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, a Társulási Megállapodásában kitűzött céljainak megvalósítását / feladatellátást fokozatosan vezette / vezeti be: 2006-ban: a már működő területfejlesztési feladatellátáson túl a kistérség oktatási és szociális típusú ágazati feladatok ellátását vállalta megára: pedagógiai szakszolgálat működtetése, illetve a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatások területein (a kiegészítő normatívát felhasználva). 2007. második félévétől a Többcélú Társulás intézmény-fenntartói feladatokat is ellát a Hódmezővásárhelyi

Többcélú

Kistérségi

Társulás

Kapcsolat

Központ,

valamint

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola útján.

221

a


2008

év

elejétől

kezdve

a

kistérség

biztosítja

a

belső

ellenőrzési

feladatokat

Hódmezővásárhely, Mindszent és Székkutas településeken, a települések és intézményeik, valamint a kistérség intézményeinek számára. A kistérség gyakorlatilag intézményesült fennállása óta sikeresen pályázik, a pályázatok eredményeként közös erővel fejlődik a településeket összekötő kerékpárút hálózat, jól működő együttműködési terület a közművelődés (Közkincs program), a sport (aktív életmódra ösztönzés, táborozás, szabadidősport), valamint sikeres - és jelenleg hiányzó lehetőség- a közmunka program.

8.3.2.

Az együttműködés módszerei

A települések együttműködését, annak módszereit a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, illetve az egyes feladatellátásokra kötött megállapodások. A Társulási Tanács tagjai a települések polgármesterei, döntéseiket, a határozatokat, minősített többséggel hozzák. (Ennek indoka a vásárhelyi túlsúly tompítása, a települések szavazati arányai: 52% Hódmezővásárhely, 16% minden egyes másik település).

A Társulási Tanács évi munkaterv alapján működik, havonta ülésezik. Elnöke Vásárhely polgármestere.

A társulás Munkaszervezetének Vásárhely önkormányzati hivatala ad otthont: a Hivatal Városstratégiai Irodáján belül működik a Kistérségi és Területfejlesztési Csoport, melynek jelenleg nincsen vezetője. A csoport tagja a gazdasági referens, a területfejlesztési referens, akik csak kistérségi feladatokat látnak el és a kistérségi referens, akinek feladata a pályázatok előkészítése

(azonban

munkaidejének

többségében

a

kistérségi

feladatok

mellett

önkormányzati feladatokat lát el), így a munkaszervezet létszáma jelenleg 2,5 fővel számolható. A Munkaszervezet emberi erőforrásai a kistérség lakosság arányához, a feladatellátás sokaságához, a kistérségi szintű pályázatok számához viszonyítva jelenleg nem

elégségesek.

A

további

fejlesztésekhez,

hatékony

munkához

további

munkatársakra van szükség, azért is, mert a jelenlegi és jövőbeli jogszabályváltozások is, a települési szintű feladatellátások helyett a kistérségi szintű feladatellátást preferálják, illetve a 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszakban megjelenő pályázati források lehívására is nagyobb esélye van a kistérségi együttműködésben megvalósított projekteknek.

222


8.3.3.

Az együttműködés továbbfejlesztésének területei

A kistérségre vonatkozóan nem áll rendelkezésre a pályázatok által elvárt, napra kész, a monitoringhoz szükséges alap adatokat is tartalmazó helyzetfeltárás, s hiányzik az azokra épülő térségi fejlesztési stratégia. A munkaszervezet munkatársai szerint ennek pótlása és rendszeres frissítése sürgető feladat.

A kistérség rendelkezik honlappal: ez azonban a vásárhelyi honlap struktúrájában nehezen megtalálható helyen érhető csak el, s ma még nem tartalmaz valóban releváns információkat, fejlesztése mindenképpen szükséges. A munkaszervezet jelenleg dolgozik az új struktúrán, és a megjelenítendő tartalmakon.

Nagyon fontos a már működő ágazati típusú feladatok ellátása és további fejlesztése, kiemelten a Közkincs program (a 2008. évi Közkincs Program pályázat benyújtása már megtörtént), a sport programok folytatása (3 db sport pályázat benyújtására 2008. májusában került sor). A térségben fokozatosan be kell vezetni a Vásárhelyen kidolgozott és megvalósított ellátási modernizációs programokat: hatékony és szükséges program lehet az Egészséges Vásárhely Program térségi kiterjesztése. Lehetőség esetén a térség számít a közmunka program folytatására.

Új típusú együttműködési terület lehet a közös turizmusfejlesztés: önmagukban csak a nagyvárosok (azok közül sem mindegyik) nyújtanak elég látnivalót ahhoz, hogy a turisták több napot ott töltsenek. Vásárhely kínálatát célszerű kiegészíteni a térségi lehetőségekkel. Ennek természetes

kezdőpontja,

hogy

Mártély

üdülőterülete


igazgatási

területének részét képezi. Mind a város kulturális-, mind pedig az egészség-turisztikai termékét hatékonyan egészíthetik ki a települések potenciális kapcsolódó termékelemei: a Kardoskúti Fehér-tó, a kutasi puszta, a tiszai vízpart stb. A turizmus közös fejlesztésének eszköze a turisztikai desztináció-menedzsment, mely szervezeti kereteinek létrehozásához, szakmai programjainak megvalósítására pályázati források fognak rendelkezésre állni az összehangolt kínálat, közös rendezvény naptár és marketing megvalósítása érdekében. 2007. évben a Társulási Tanács úgy döntött, hogy az általános működési kiadásokra lehívott kiegészítő

normatívából

2

millió

forintot

elkülönít

a

kistérségi

ökoturisztikai

térkép

kialakítására, melynek megvalósulása első lépcsőfokát jelenti a térségi turizmus területén létrejövő együttműködésnek. 223


A

közös

intézményfenntartás,

intézményi

integráció

területén

lehet

előrelépés

a

közoktatási területen tervezett fejlesztés, a térségi művészet-oktatás megszervezése: a vásárhelyi Péczelly Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény térségi fenntartásán keresztül valósulhat meg hatékony együttműködés, melynek eredményeként a kistelepülések iskolásai rendszeres és színvonalas művészeti oktatásban részesülhetnek.

A tervek szerint a kistérség települései fokozatosan bekapcsolódnak a vásárhelyi Agora program keretében induló „Mindennap Kultúra” programba is.

8.4.

Környezeti kompenzáció

Az IVS-ben foglalt célok, illetve megvalósulásukat eredményező intézkedések / akciók meghatározása során a város fontosnak tartotta a környezet/védelmi szempontok figyelembe vételét, hiszen a város számára kiemelkedően fontos a korszerű önkormányzati szolgáltatások mellett a minőségi környezet által is meghatározott kedvező élettér biztosítása a lakosság számára; a városnak és a lakóknak ma is egyik legfontosabb megélhetési forrása a gazdálkodás. A fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos a környezetvédelmi / tájvédelmi szempontok figyelembe vétele; a térség egyik megoldandó feladata a környezet- és tájkímélő, egyben a lakosság és a gazdaság érdekeit is figyelembe vevő vízgazdálkodás. Ennek egyebek mellett feltétele a szennyezés megakadályozása, a vízzel való gazdálkodás, a termálkincs hasznosítása stb. a térség egyik kiemelt vonzereje a természeti környezet, melynek védelme tehát gazdasági szempontból is fontos.

Mindezeknek figyelembe vételével már a stratégiakészítés során szempont volt a projektek meghatározásánál azok környezeti hatásainak vizsgálata, s szükség a kompenzációs feladatok kijelölése. Az IVS-ben, illetve az ATT-ben meghatározott projekt-elemek egyikének sincsen a környezetet károsító hatása:

224


a város-rehabilitáció elsődleges területe a Belváros, a programnak már első fázisában szerepel a terület forgalom-csillapítása, a kiugró környezeti terhelést jelentő átmenő forgalom mennyiségének csökkentése; a város legtöbb területén probléma a bel- és csapadékvíz elleni védekezés, illetve a víz további hasznosítását lehetővé tevő elvezetés: a kiemelt városrészi célok között került meghatározásra az önkormányzati ellátó rendszerek modernizálásának részeként a vízügyi rendszerek átfogó fejlesztése, ami csak a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével lehetséges; szintén az ellátórendszer modernizációjának vagy a kulturális város-rehabilitáció részeként

kerültek

meghatározásra

az

intézményfejlesztési

és

megújítási

projektek, melyek célja az épületek megújítása az energiahatékonyság szem előtt tartásával; a gazdaságfejlesztési projektek egyik része a turizmusfejlesztéshez, a kultúra mellett az aktív turizmus kínálatának fejlesztéséhez köthetőek: a turisztikai fejlesztések csak a környezet, a természeti örökség védelmének és megőrzésének feltételeinek figyelembe vételével működhetnek hosszú távon.

Speciális terület a gazdaságfejlesztési típusú célok és projektek másik része: fontos egyrészt, hogy a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció ajánlásaival egybevágóan az ipari jellegű

fejlesztések

a

városban

kijelölt

déli

ipari

területekre

koncentrálódnak,

így

környezetkárosító hatásuk minimális. A fejlesztéseknek azonban szinte előfeltétele az elkerülő út megépítése, melyre a városnak nincsenek pénzügyi forrásai. A gazdasági fejlesztések szükségesek, így az ígéretek szerint központilag támogatott útfejlesztés hiányában további környezeti terhelésre kell számítani a város területén. A

mezőgazdaság

adottságoknak

fejlesztésénél

megfelelő

kiemelt

szempont

tájhasználat,

a

tájvédelem,

gazdasági

a

struktúra

természetikialakítása.

táji A

mezőgazdasági típusú fejlesztési projektek esetében megfelelően figyelembe kell venni ennek érvényesülését. E tájvédelmi szempontok miatt is fontos mind a vízgazdálkodási rendszer és infrastruktúra modernizálása, mind pedig a városi zöldfelületek nagyságának növelése és a térségi erdőtelepítés.

225


9.

Akcióterületek kijelölése, a 2007-13-as városrehabilitációs fejlesztések bemutatása

9.1.

Belváros - a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program

A városnak az IVS szellemében meghatározott egyik legfontosabb operatív programja, a Tornyai

János

Kulturális

Városrehabilitációs

Program


központjának

rehabilitációjához 11, a település fejlődésében, gazdasági és kulturális megújulásában meghatározó kulcsprojektet ölel fel. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program nem csak egyszerűen városszépítés vagy épület rekonstrukció, hanem korábbi, funkciójuknál fogva viszonylag passzív városi intézmények aktivizálása és bekapcsolása a város életébe és gazdasági vérkeringésébe (Tornyai János Múzeum, Alföld Galéria). Cél továbbá a városi közintézmények kiszabadítása a szakmai karanténból és a közoktatás széleskörű, ismereteket és képességeket fejlesztő terepévé tenni (Tornyai János Múzeum, Petőfi Művelődési Központ, Alföld Galéria), a hátránnyal élő emberek számára is. Ezek mellett fontos cél a város városközponti részeinek rendezésével az egységes városkép kialakítása, amelyben együtt megtalálható és egymást kiegészíti az elmúlt századok építészeti alkotása és a 21. század posztmodern városi környezet. A városkép ilyetén rendezésével a város felkarolja a jelenleg is aktívan dolgozó, az építészet és képzőművészet területén alkotó művészeket.

A

programhoz

szervesen

kapcsolódik

számos,

javarészt

magántőkéből

finanszírozandó fejlesztés, mint például mélygarázs építése, Hódudvar – szolgáltató központ építése, szállodaépítés.

9.1.1.

A program elemei

Petőfi Sándor Művelődési Központ multifunkcionális közösségi központtá alakítása A PMK az 50-es évek technikájával és színpadi technológiájával épült. A fejlesztés célja az épület belső tereinek és technológiájának megújítása, akadálymentesítése, a 21. századi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően, meghagyva az 50-es években kezdeményezőnek és előremutatónak számító, művészettörténeti értéket képviselő építészeti megoldásokat. A PMK funkcióinak bővítése érdekében sor kerül Paplak bevonására (azaz a meglévő épület bontására és egy új épület felépítésére).

Tornyai János Múzeum látogatóbarát és interaktív múzeummá alakítása

226


A Tornyai János Múzeum építészeti megújítása, átalakítása, új modern építészeti környezet kialakítása, meglévő, a nagyközönség számára még ismeretlen értékeinek bemutatása látogatóbarát

és

interaktív

módon,

akadálymentesítve,

bekapcsolása

a

közoktatás

struktúrájába. Ennek keretében megtörténik a meglévő, egymáshoz csatolt két épülettömb (Dr. Rapcsák András u. 16-18.) felújítása, illetve kétirányú bővítése északon a Deák Ferenc utca irányában (a Dr. Rapcsák András, Deák Ferenc és Szegfű utcák által határolt sarokház lebontásával és beépítésével), délen pedig a Dr. Rapcsák András és Szegfű utca közötti foghíj beépítésével.

Alföldi Galéria látogatóbarát és interaktív kialakítása Az Alföldi Galéria az elmúlt évtizedek során az Alföld teljes területéről gyűjtött jelentős művészettörténeti értékkel rendelkező műalkotásokat, 1945-ig. Az újabb alkotások jó része még bemutatásra vár, így válna teljessé az alföldi képzőművészet bemutatása. A program keretében felújításra kerülne az I. emelet, így közösségi- és kiállító terek alakulnának ki, valamint felállításra kerülne az Alföldi Galéria belső udvarán egy 720 férőhelyes nyári színpad.

Református Ótemplom és Görögkeleti kápolna felújítása A református templom jelenleg is működő templom, mely a város legrégebbi jelenleg is használatban lévő temploma. Rossz műszaki állapota miatt felújításra szorul. A Görögkeleti kápolnát az egykori hitközség használta, ma már nagyrészt elvesztette eredeti funkcióját. A felújítás mellett új funkciókat kaphat az épület.

Városháza felújítása A

Városháza

energetikai

korszerűsítése,

a

díszterem

műemléki

felújítása,

közösségi

szolgáltatások fejlesztése.

Dr. Rapcsák András utca és a Kosssuth tér keleti oldal közterületeinek rendezése Dr. Rapcsák András utca jelenleg az országos úthálózat 45-ös számú főútja. Várhatóan a várost elkerülő és tehermentesítő út megépítését követően a város kezelésébe kerülve a gyalogosok és kerékpárosok érdekei előtérbe kerülhetnek. Ennek érdekében az utca átalakul egy olyan kulturális tengellyé, sétánnyá, amely összeköti a városközpontban található közművelődési-kulturális (Petőfi Művelődési Központ, Tornyai János Múzeum, Alföldi Galéria), közigazgatási (Polgármesteri Hivatal), gazdasági (Hódudvarház, mélygarázs, szálloda, Posta) és egyházi intézményeket (Református Ótemplom és Görögkeleti kápolna).

Szállodaépítés Az országos műemléki védettségű Fekete Sas szállodához kapcsolódóan egy új, korszerű szálloda építése (4.080 m2), mélygarázzsal és wellness szolgáltatásokkal, a termálvíz készletre

227


alapozva felújítása (az önkormányzat és a magántőke együttműködésében megvalósuló fejlesztés);

Hódudvarház építése Az akcióterülethez tartozó városközponti fekvésű tömbbelsőben a Hódudvarház (3.300 m2) és 200 férőhelyes mélygarázs építése civil szervezetek, irodák és kiskereskedelmi létesítmények elhelyezésére (az önkormányzat és a magántőke együttműködésében megvalósuló fejlesztés).

Üzlethelyiségek homlokzatának felújítása Fontos cél, hogy a Dr. Rapcsák András utca közterületeinek felújítása, revitalizálása az utcára nyíló homlokzatok felújításával együtt járjon, távlatilag pedig az itt található üzlethelyiségek átalakuljanak

kulturális-gazdasági

(könyvesboltok,

antikváriumok,

galériák,

éttermek,

kávéházak) funkciójúvá.

9.1.2.

A Program költségvetése

Az alábbi táblázat tervezet szinten tartalmazza az egyes beruházások becsült építési költségét, a megvalósítás (projektmenedzsment, egyéb szakmai szolgáltatások, szoft fejlesztési elemek) költségei nélkül. A becsült költségek a műszaki tervezés, illetve a projektek továbbfejlesztése következtében változhatnak. Beruházási elemek

Funkció

Petőfi Művelődési Központ rekonstrukciója (külső és belső felújítás, közösségi terek kialakítása, korszerű technika beszerzése)

Közösségi

Tornyai János Múzeum -

látogatóközpont építése

-

meglévő épülettömb rekonstrukciója, bővítése,

Közösségi

-

udvaron belső rendezvénytér kialakítása, tető rekonstrukciója

-

díszterem felújítása

Előkészí tettség*

1 437

T

300

680

T

85

E

170

T

500

Közösségi

Városháza felújítása energetikai korszerűsítés

1 554

Támogatási igénye (mFt)

800

Alföld Galéria - Ógimnázium – felújítása (I. emelet teljes felújítása, kiállítási terek kialakítása, épületgépészet felújítása, udvaron nyári színpad kialakítása)

-

Költsége (mFt)

100

200 Közszféra

70 30 100

Református templom – Ótemplom – felújítása (homlokzat felújítása, környezetrendezés)

Közösségi

150

127

E

Görögkeleti templom felújítása (homlokzat felújítása, tereprendezés)

Közösségi

150

127

E

228


Belvárosi közterületek revitalizációja (Dr. Rapcsák András utcán az Ótemplomtól a Tornyai János Múzeumig) -

köztéri burkolatok cseréje, zöldfelületek felújítása, vízfelületek kialakítása

-

közművek felújítása

-

utcabútorok elhelyezése

365

Városi

175

310

T

70 120

Mélygarázs építése (Hódudvarház alatt), 200 db. szgk részére

Gazdasági

960

0

T

Fekete Sas Szálloda felújítása

Gazdasági

1 616

0

T

Hódudvarház megépítése

Gazdasági

1 640

0

T

Üzlethelyiségek homlokzatának felújítása

Gazdasági

30

9

-

Önkormányzat beruházásai összesen

3 019

Partnerek beruházásai összesen

2 682

300

255

Magánberuházások összesen

4 246

9

Tornyai János kulturális városrehabilitációs program összesen

7 565

2 945

* - Megjegyzés: T – tanulmányterv; E – engedélyezési tervdokumentáció áll rendelkezésre

9.1.3.

A Program forrásai

A tervek szerint a teljes program finanszírozása az alábbi forrásokból valósulna meg: 337 mFt (4,5%) az önkormányzat saját forrása 45 mFt (0,6%) az önkormányzat partnereinek hozzájárulása 2 946 mFt (38,9%) a Strukturális Alapokból (ezen belül DAOP Városrehabilitációs, DAOP

Turisztikai

attrakciók

fejlesztése

és

TIOP

Agora

programjaiból)

elnyert

támogatás; 237 mFt (56%) a magántőke részvétele. Fontos

megjegyezni,

hogy

a

magántőkéből

megvalósuló

fejlesztésekre

vonatkozó

megállapodások az Önkormányzat és a projektgazda vállalkozások között megkötésre kerültek.

9.1.4.

Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme

Az I. ütem keretében a hangsúly a kulturális-közművelődési létesítmények megújítására, és a közterületek revitalizációjára helyeződik. I. ütem (2009-2010)

229


Tevékenység

nettó (eFt)

ÁFA (eFt)

Bruttó (eFt)

Tám. (%)

Tám. (eFt)

416 667

83 333

500 000

85,0%

425 000

83 333

16 667

100 000

85,0%

85 000

Görögkeleti templom

125 000

25 000

150 000

85,0%

127 500

Dr. Rapcsák András utca

150 000

30 000

180 000

85,0%

153 000

775 000

155 000

930 000

85,0%

790 500

41 667

8 333

50 000

85,0%

42 500

41 667

8 333

50 000

85,0%

42 500

Projekt menedzsment (3.5%)

27 125

5 425

32 550

22,2%

7 237

Mérnök, közbeszerzés (2.5%)

19 375

3 875

23 250

85,0%

19 763

Előkészítés (6%)

46 500

9 300

55 800

0,0%

0

93 000

18 600

111 600

85,0%

27 000

909 667

181 933

1 091 600

78,8%

860 000

1 346 667

269 333

1 616 000

0,0%

0

magánberuházások

1 346 667

269 333

1 616 000

0,0%

0

közösségi+magán

2 256 333

451 267

2 707 600

31,8%

860 000

Tornyai János Múzeum Alföldi Galéria

Beruházás összesen Szemléletformálási programok Szoft akciók összesen

Egyéb költség összesen Összesen szálloda

9.1.5.

Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. üteme

A II. ütem keretében a folytatódik városközpont megújulása a közigazgatási, illetve egyházi intézmények megújítására, és a közterületek revitalizációjára helyeződik. II. ütem (2011-2013) Tevékenység

nettó (eFt)

ÁFA (eFt)

Bruttó (eFt)

Tám. (%)

Tám. (eFt)

Városháza felújítása

166 667

33 333

200 000

85,0%

170 000

Református templom felújítása

125 000

25 000

150 000

85,0%

127 500

25 000

5 000

30 000

30,0%

9 000

775 000

155 000

930 000

85,0%

790 500

16 667

3 333

20 000

85,0%

17 000

333 333

66 667

400 000

80,9%

323 500

Projekt menedzsment (3.5%)

11 083

2 217

13 300

85,0%

11 305

Mérnök, közbeszerzés (2.5%)

7 917

1 583

9 500

85,0%

8 075

19 000

3 800

22 800

85,0%

19 380

Üzlethelyiségek homlokzatának felújítása Beruházás összesen Szemléletformálási programok Szoft akciók összesen

Előkészítés (6%)

230


Egyéb költség összesen

38 000

7 600

45 600

85,0%

38 760

371 333

74 267

445 600

81,3%

362 260

2 166 667

433 333

2 600 000

0,0%

0

magánberuházások

2 166 667

433 333

2 600 000

0,0%

0

közösségi+magán

2 538 000

507 600

3 045 600

11,9%

362 260

Összesen Hódudvarház, mélygarázs

Szabadság tér - Szociális Városrehabilitációs Program

9.2.

A városrehabilitációs projekteket kiemelt projekt eljárásrendben megvalósító Megyei jogú Városok számára kötelező szociális városrehabilitációs projekteket kötelező megvalósítaniuk. Hódmezővásárhely esetében a Szabadság tér és környéke alkalmas szociális típusú célú városrehabilitációs akciók lefolytatására. A szociális célú városrehabilitáció akcióterületén a városi, a közösségi és a közfunkciók tevékenységei mellett megjelennek a lakófunkció megerősítését szolgáló fejlesztések, valamint az

akcióterület

lakosságának

kapcsolatait

akcióterületen

megvalósuló programnak

támogathatók Az

erősítő

közösségformáló kötelezően

tevékenységek, kell

tartalmaznia

lakóépület felújítást, amennyiben azt a terület beépítési jellege (többlakásos épületek, illetve szociális

bérlakások)

lehetővé

teszi.

A

lakótelepek

esetében

a

lakóépület

felújítási

tevékenységnek az akcióterületen lévő lakóépületek min. 20%-át kell érintenie. Támogatható tevékenységek: A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontját lehetőség szerint szem előtt tartva. Önkormányzati vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő lakóépületek felújítása a modern szociális bérlakások kialakítása érdekében, függetlenül az épületben lévő lakások számától (egy és többlakásosak egyaránt). Mind a társasházi, mind az önkormányzati tulajdonú lakóépületekben támogatható a szociális bérlakások komfortosítása. Meglévő, eredetileg más funkciójú önkormányzati tulajdonú épületek átalakításával, felújításával modern szociális bérlakások kialakítása. A komfortosított és az eredetileg nem lakócélú épületekben létrehozott szociális bérlakásokat

legalább

10

évig

szociális

önkormányzatnak. Kapcsolódó tevékenységek:

231

bérlakásként

kell

működtetnie

az


Energiahatékonysági beruházások megvalósítása, pl. külső falon végzett szigetelés (kizárólag az épületek közös tulajdonú részein történhetnek). A felújított lakóépületek, középületek akadálymentesítése. Azbesztmentesítés. Több lakásos lakóépületek parkolási problémáinak megoldása a közterület rendezéssel egybekötve. Szelektív

hulladékgyűjtés

infrastrukturális

feltételeinek

kiépítése,

gyűjtőszigetek

kialakítása. A Szociális Városrehabilitációs Program részletes kidolgozást igényel – különös tekintettel a műszaki, pénzügyi, jogi szempontokra. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. ütemének megvalósítása esetén a Szociális Városrehabilitációs Programra mintegy 353 mFt támogatásra lehet

számítani (amennyiben a város lemond a belváros II. ütemének

fejlesztéséről, a Szabadság térre fordítható támogatás eléri a 715 mFt-ot).

232


10.

Stratégia megvalósíthatósága, utánkövetése

10.1.

Ingatlangazdálkodási terv

Az IVS-t kiegészítő részletes fejlesztési terv kidolgozását az Akcióterületi Tervek fogják tartalmazni. Az akcióterületeken, illetve a város teljes területén a városrehabilitációs program kiegészítéseként megvalósuló ingatlanfejlesztés típusú programok komplex tervezésére szolgál az ingatlangazdálkodás terv.

A terv meghatározó részei egyrészt a városrehabilitációs akcióterület ingatlanainak állapotfelmérése, tulajdoni viszonyok tisztázása, szükséges kisajátítások / vásárlások indítása, másrészt a kiegészítő fejlesztések hosszútávú programjának megfogalmazása, harmadrészt az operatív lépések meghatározása és ütemezése, a városfejlesztő társaság üzleti tervének kialakítása.

Az ingatlangazdálkodási terv háttér elemei: a város rendelkezik lakásgazdálkodási koncepcióval; folyamatosan gazdálkodik és bővíti lakásvagyonát; a rendezési tervben foglaltaknak megfelelően gazdálkodik beépített és beépítetlen ingatlanjaival, épületállományával; folyamatosan

figyelemmel

kíséri

az

épületállomány

minőségi

paramétereit,

s

előirányozza a szükséges és megvalósítható fejlesztéseket.

Az ingatlangazdálkodási terv az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével készül. A terv ennek megfelelően számos bizalmas információt is tartalmaz. Ennek megfelelően az IVS a tervnek csak az akcióterületi fejlesztések szempontjából legfontosabb elemeit, a megoldandó problémákat emeli ki: a belváros központjában, kiemelten az akcióterület környezetében már középtávon el kell érni a magán tulajdonban levő lakó és kereskedelmi célú épületek külső megújítását: a megújított kulturális intézményekhez méltó megjelenés biztosítását; a kedvező külső megjelenés (esztétikus portálok) mellett nagyon fontos, hogy a kulturális

város

tevékenységek,

központjában illetve

közösségi

vonzó,

a

terekként 233

kultúrához szolgáló

kapcsolódó

kereskedelmi

vendéglátóhelyek

várják

a


helybélieket,

illetve

a

turistákat:

ösztönözni

kell

a

galériák,

könyvesboltok,

antikváriumok, alkotóműhelyek stb. belvárosba telepedését; közlekedésfejlesztés:

forgalomcsillapítás,

illetve

hosszabb

távon

gyalogos

zóna

kialakítása a dr Rapcsák András úton; parkolási problémák megoldása: parkolóház építése; közterületek megújítása, zöldfelületek növelése az akcióterületen és a városban általában; szociális

város-rehabilitáció

keretében:

lakásméret

növelése

az

önkormányzati

tulajdonú lakások esetén, melynek érdekében szükséges az önkormányzati lakásvagyon további bővítése; telepfelszámolás: a telepen élők elhelyezése; gazdaságfejlesztés: az ipari / kereskedelmi területek további bővítése érdekében területszerzés, illetve ingatlanértékesítés; ellátórendszer fejlesztése: az ingatlangazdálkodás szempontjából legfontosabb az összevonások következtében kiürült épületek megfelelő hasznosítása; a közműhálózat fejlesztése.

10.2.

Nem fejlesztési jellegű eszközök

A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési

jellegű

önkormányzati

támogató

tevékenységek.

Az

Önkormányzati

és

Területfejlesztési Minisztérium IVS Kézikönyve a városrehabilitációs programok esetében a következő ilyen típusú eszközök használatát javasolja: tervalku városmarketing nem pénzügyi ösztönző rendszerek adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében.

Az önkormányzatnak ugyan még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája, az eszközöket folyamatosan használja és tovább kívánja fejleszteni.

A városban kiemelt fejlesztési cél, hogy a magántulajdonú ingatlanok felújítása, esetleg funkcióváltása

is

elinduljon

az

önkormányzati 234

tulajdonú

ingatlanok

felújításával


párhuzamosan.

Ehhez

a

város

/

a

városfejlesztő

társaság

esetleges

partner

pénzintézettel (pl. bank) komplex segítséget nyújthat. A városfejlesztő társaság ingyenesen felmér(ettet)i az ebben partner magánházak felújítási munkáit, és a pénzintézettel

közösen

kidolgozott

hitelkonstrukcióval

ajánlatot

ad

ennek

finanszírozására és a kivitelezés lebonyolítására. Ezzel segíti a szakértelemmel nem rendelkező lakók ingatlan felújítási munkáinak aktivizálását. A város helyi adókedvezményekkel, építési illeték kedvezmények biztosításával ösztönözheti a profitszegény kulturális, művészeti funkciók letelepedését a belvárosban; Partneri viszony kialakítása szükséges a helyi kis és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe

történő

bevonásuk,

ennek

ösztönzése

helyi

adó,

illetve

területhasználati díjkedvezménnyel. Köztisztasági

programok

szervezésével,

városszépítő

egyesületek

támogatásával,

lakossági kampány meghirdetésével, szervezésével is ösztönözhető a szép, esztétikus városkép kialakítása (ilyen kezdeményezés például a körforgalmakban elhelyezésre kerülő szobor-pályázat); A gazdaságfejlesztés eszköze a konkrét ingatlanfejlesztéseken túl egyrészt a kedvező letelepedési feltételek biztosítása; másrészt a helyi foglalkoztatottság növelése, valamint a helyi vállalkozások élénkítése céljából indított munkahelyteremtést támogató intézkedés, melynek értelmében vissza nem térítendő támogatást ad a város a létrehozott munkahelyet három évig fenntartó vállalkozásnak. (2007. évben 350 új munkahely létrehozását támogatta a város.) A város vezetése tisztában van a város-marketing jelentőségével. A város honlapja informatív, a város szisztematikusan megjelenik mind az országos, mind a regionális elektronikus és írott médiában. Ugyanakkor a jelenlegi városmarketing-értelmezésből alapvetően hiányzik nem csupán a klasszikus befektetővonzó, hanem a turisztikai és kiemelten a kulturális szempontú marketing elemek. E hiányok orvoslása a nem fejlesztési típusú feladatok között kiemelt fontosságú. A gazdasági típusú marketing elemeket a város honlapjáról is elérhető, megújítandó Ipari Park honlapjába célszerű illeszteni,

a

turisztikai

információkat

a

létrehozandó

TDM

szervezet

feladata

karbantartani, illetve jól menedzselni, a kulturális információk korszerű közlésére pedig a Mindennap Kultúra! Program honlapja lesz alkalmas. A tervalku (szabályozási engedmények átvállalt fejlesztésekért cserébe) eszközét akár a közlekedésfejlesztés, akár a közterület-fejlesztés során használhatja az önkormányzat abban az esetben, ha a kisajátítás nehézkes, esetleg keresztülvihetetlen.

235


A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket.

10.3.

Partnerség

10.3.1. Partnerség, mint az IVS egyik tematikus célkitűzése A város vezetése tisztában van azzal, hogy a város fejlesztési stratégiája csak akkor valósulhat meg eredményesen, ha a fejlesztés húzó projektjeit megvalósító önkormányzat sikeresen ösztönzi a magánerős projektek bekapcsolódását és mindehhez maga mögött tudja a lakosság támogatását és felelős tenniakarását. Ennek feltétele a partnerségben (a civil társadalom megkérdezésével) kialakított hosszútávú működési keretek és irányok világos megfogalmazása és kommunikációja. Vásárhelyen

az

önkormányzat

folyamatos

párbeszédet

folytat

lakossággal

/

civil

társadalommal. Ennek legfontosabb eszközei a város honlapja, a város vezetését támogató civil testületek (Gazdasági és Kulturális Szenátus), városi média, a lakossági fórumok, különböző városi rendezvények. A folyamatos kommunikáció azért is nagyon fontos Vásárhelyen, mivel a város lakossága kész a város vezetésével való együttműködésre: a vásárhelyiségükre büszke polgárok kedvezően fogadják az

információkat,

s jól

motiválhatóak az

aktív cselekvésre. A

partnerség

eredményezheti a vezetés által - a civil társadalom véleményének beépítésével - készített városi

működési

feltételrendszer

(elsősorban

a

célok

és

a

működési

szabályok)

megértését és elfogadását és az építő és felelős magatartás ösztönzését.

Kiemelten fontos a városban működő minden más partnerség / közösség / hálózat kialakulásának kezdeményezése, elősegítése, támogatása is. Ennek fontosságát mutatja, hogy az IVS célkitűzései közé bekerült a hálózatépítés.

10.3.2. Partnerség az IVS készítése során Az

IVS

készítése

során

megvalósított

partnerség

alapelvei,

módszerei

(a

vonatkozó

dokumentációt a mellékletek tartalmazzák): az IVS a szakpolitikai területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. A város vezetésének célja a város tudatos és koncepciózus fejlesztése. Ennek értelmében a város vezetése a szakpolitikai szakemberek közreműködésével (a

236


lakosság és a civil szervezetek bevonásával) számos ágazati típusú szakmai koncepciót készített. Az IVS, mint neve is sugallja, integrált stratégia, mely a meglévő ágazati elképzelések területi szempontú integrálását, továbbfejlesztését, bizonyos területeken operacionalizálását célozta meg. A város hivatali rendszerében erős az integrációt lehetővé tevő belső kommunikációs, információs, illetve döntéshozó rendszer. Az IVS készítése jó gyakorlat folytatása volt: az egyeztető megbeszéléseken minden esetben több

szakterület

egyeztetéseknek.

hivatali Az

IVS

képviselői

vettek

részt,

készítését

irányító

teret

adva

városfejlesztési

a

szakpolitikai

iroda

munkatársai

folyamatosan konzultáltak a különböző érintett osztályok munkatársaival. A szakmai párbeszéd részesei voltak az önkormányzati hivatal szakemberei mellett a különböző önkormányzati intézmények, szakmai szervezetek szakemberei is. Az IVS készítése során a város vezetése lehető a legszélesebb körben be kívánta vonni a vásárhelyi társadalmi, gazdasági élet meghatározó szereplőit, a civil szféra képviselőit. A város vezetésének munkáját civil testületek segítik. A „Gazdasági Szenátus” (tagjai a város meghatározó vállalatainak képviselői, a Csongrád Megyei Gazdasági Kamara képviselője, gazdasági szakemberek), illetve a „Kulturális és Civil Szenátus” (tagjai a város kulturális intézményeinek vezetői, a város jeles művészei, civil szervezetek képviselői) tagjaival rendszeresen konzultál a város vezetése, illetve az önkormányzati szakemberek. A Szenátusok megtárgyalták egyrészt az IVS kiinduló pontjainak tekinthető fejlesztési stratégiákat, az IVS készítése során több alkalommal szakmai konzultáció keretében segítették a gondolkodást. Az IVS-ben meghatározott kiemelt fejlesztési cél a város kulturális funkciójának erősítése. A célrendszer megvalósulását elősegítő operatív irányok, programok, a Mindennap Kultúra! Program és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program meghatározásában részt vettek a kiemelt célcsoportok: a

fentieknek megfelelően

a

kulturális és közművelődési

szakemberek,

művészek; a város iskolás diákjait képviselő tanárok, iskolaigazgatók; a főiskola diákjai és oktatói; olvasókörök. Az Anti-Szegregációs Program kidolgozása során civil work-shop keretében került sor a program elemeinek meghatározására. A teljes lakosság bevonására egyrészt a civil szervezetek meghívásán keresztül, másrészt a közvetlen véleményformálásra teret adó lakossági fórumokon került sor. Az IVS

kidolgozásával

párhuzamosan

készült 237

a

város

Hosszútávú

Városfejlesztési


Koncepciója, melynek keretében számos, az IVS célrendszerét, illetve a Tornyai Kulturális Városrehabilitációs programot is ismertető / megtárgyaló lakossági fórumra került

sor.

A

belvárosi

önkormányzati

fejlesztések

sikerének

egyik

feltétele

a

magánerős fejlesztések bekapcsolódása: ennek érdekében a város vezetése több ízben megszólította nem csupán a jelentős fejlesztésekben partner vállalkozókat, hanem a városrész lakosait is. Az IVS-készítés eseményei. folyamatosan

megszervezett

work-shop-sorozat

/

konzultációk:

e

találkozókon a fentieknek megfelelően részt vettek a munkáért felelős önkormányzati

szakemberek,

politikusok,

az

egyes

szakterületek

szakreferensei, a kapcsolódó intézmények vezetői, civil képviselői, vállalati szereplői; interjúk:

a

közreműködő

szakértők

az

elkészült

fejlesztési

tervek

értelmezése, a work-shopok során nyitva maradt kérdések megvitatása, a pontosítások érdekében számos irányított beszélgetést folytattak a város életének alakulását meghatározó személyekkel; nem

formális

beszélgetések:

véleményformáló

művészekkel,

vállalkozókkal, egyetemi szakemberekkel, kulturális szakemberekkel, a hivatal dolgozóival folytatott baráti típusú megbeszélések; lakossági fórum során a lakosság az előzőekben felsorolt eseményeken elhangzottak alapján kidolgozott anyagról kapott tájékoztatást és kérdéseire választ; bizottsági

és

közgyűlési

konzultációk,

egyeztetések,

az

IVS

elfogadása. Az önkormányzat minden eszközzel arra törekszik, hogy a fentiek értelmében és szellemében az IVS megvalósítására is a partnerség jegyében kerüljön sor.

10.4.

Városfejlesztés szervezeti feltételrendszere

10.4.1. Általános szervezetfejlesztési szempontok A stratégia megvalósítását segítő szervezeti keretek ismertetése során ki kell emelni, hogy az IVS-ben kitűzött célok elérésének több szervezeti feltétele van:

238


új

szervezet

létrehozása

a

kiemelt

feladatok

megoldását

megvalósító,

az

önkormányzattal folyamatos kapcsolatban álló, a delegált feladatokat önállóan és felelősen megvalósító, piaci és térségi partnerekkel együttműködő városfejlesztő cég létrehozása. A cég segíti a fejlesztési programok jelentős részének megvalósítását összefogó Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda munkáját; a

Mindennap

Kultúra!

Program

emberi

erőforrásainak

biztosítása:

munkahelyteremtés keretében öt fő új munkatárs alkalmazása a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban. Az új szakemberek feladata a program megvalósítása: múzeum-pedagógus, digitális és a civil műhely működését segítő szakember informatikus, pedagógus, rendezvényszervező személyében; több erőforrás szükséges a turizmus területének hivatalon belüli kezeléséhez. Jelenleg az idegenforgalom kulcs kérdése, hogy meg tudnak-e valósulni a kultúra területéhez is kapcsolódó szoft típusú fejlesztések (szervezetfejlesztés, turisztikai kínálat fejlesztése, hálózatok szervezése, marketing). Ennek elengedhetetlen feltétele egyrészt a hivatal belső erőforrásainak fejlesztése - szükség van együttműködés kialakítására a Mindennap Kultúra! Program megvalósításáért felelős Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ munkatársaival, a városrehabilitációt menedzselő városfejlesztő cég munkatársaival -; másrészt közreműködés a térségi turisztikai desztináció-menedzsment

szervezet

létrehozásában

és

működésében

/

működtetésében. A szervezet célszerű formája az önkormányzati és a civil / vállalati partnerek integrálására is képes egyesületi forma. A munkaszervezet (célszerűen az egyesület által működtetett kft.) munkatársainak legfontosabb feladata: a térségi termékfejlesztés, a térségi kapcsolatok fejlesztése térségi kínálat kialakítása. Ezen alap feladat mellett az munkaszervezetnek kell felvállalnia a térségben nagyon hiányzó szervező munkát: a városi / térségi kínálat kialakítását feltételező hálózatfejlesztést és programszervezést,

valamint

a

beutaztatás

professzionális

megszervezését.

A

munkaszervezet kompetenciája a közös arculat, marketing eszközök és akciók megtervezése, végrehajtása is. A munkaszervezet egyben szakmai háttérszervezet. Az IVS célkitűzései között szerepel a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Karának integrálása a város életébe. E célkitűzés megvalósulását támogatja a Város – Főiskola - Vállalatok összefogása érdekében létrehozandó projektfejlesztő szakmai csoport, melynek feladata egyrészt a rendszeres kapcsolattartás biztosítása, másrészt a város gazdaságfejlesztési projektjeinek meghatározása, előkészítése és indítása.

239


10.4.2. A városfejlesztő társaság A komplex városrehabilitáció végrehajtásához Hódmezővásárhely városfejlesztő társaságot hozott létre. A társaság feladata az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, valamint a kapcsolódó operatív programokban meghatározott városrehabilitációs és fejlesztési feladatok megvalósítása. A társaság tulajdonosi felügyeletét Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata látja el. A társaság a nyitott könyvek elve alapján működik, azaz a város gazdasági és politikai vezetői bármikor ellenőrizhetik a társaság pénzügyileg korrekt működését. A társaság ügyvezetője felel a társaság stratégiájának és üzleti tervének elkészítéséért és amennyiben azt az Önkormányzat illetékes testületei elfogadták, a végrehajtásáért. Az ügyvezető félévente beszámol tulajdonosának a rábízott vagyon kezeléséről és a stratégiában meghatározott feladatok időarányos teljesítéséről.

A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága: Hatékony, fejlesztő és piaci szemléletű menedzsmentet biztosít; A fejlesztő társaság az önkormányzati költségvetést tehermentesíti; Középtávon olyan forrás - és tervezési koordinációt valósít meg, amely révén a város városrehabilitációs

tevékenységei

tervezhetők

lesznek,

finanszírozásuk

is

kiszámíthatóbbá válik; Magántőke

bevonására

városfejlesztés

és

alkalmas

szervezet

városrehabilitáció

jön

terheinek

létre,

ezzel

megosztása

lehetővé a

közszféra

válik

a

és

a

magánszféra között; Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi és szakmai szempontból hatékonyabb (multiplikátor hatást biztosító) felhasználását teszi lehetővé; Alkalmassá válhat JESSICA konstrukció igénybe vételére.

Városfejlesztő társaság létrehozásának szempontjai A városfejlesztő társaságot az Önkormányzat alapította 2008 első negyedévében, 100%-os önkormányzati tulajdonú kft-ként. A városfejlesztő társaság feladata a városrehabilitáció akcióterületein

a

városfejlesztési

feladatok

végrehajtása.

A

társaság

tisztán

vagyongazdálkodással foglalkozó szervezet, városüzemeltetési feladatokat nem lát el. A társaság tehát új szervezet, melynek operatív működése - az előre meghatározott irányelvek szerint a városrehabilitációs program végrehajtásával indul.

240


A társaság a hatékony piaci működés biztosítása érdekében a fejlesztés operatív irányítása terén önálló mozgástérrel és döntési kompetenciával rendelkezik. A társaság középtávon, ha ez célszerűnek ígérkezik, a városfejlesztési akciótervben kidolgozott szempontok érvényesítése érdekében magán partnerek befogadásával önkormányzati – magán vegyes tulajdonú társasággá alakul át. Erről, valamint feladatáról, az általa kezelt ingatlanok köréről a Közgyűlés dönt. A társaság által kezelt ingatlanvagyon nem kerül a társaság tulajdonába. A társaság feladatáról az Önkormányzat és a társaság között szerződés jön létre. Az önkormányzat az akcióterületek fejlesztési céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanok értékesítését, felújítását, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (az IVS-ben és ezen belül a készítendő ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). Cél a fejlesztési szemléletű vagyongazdálkodás.

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság megállapodást fog kötni a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületen. A megállapodás egyebek mellett a következőket tartalmazza: A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen; Az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételek

fejlesztési

célokra irányuló visszaforgatása; Az éves beszámolás, és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendje; A társaság díjazása; A vagyonkezelővel történő együttműködés. Munkamegosztás az önkormányzat és a városfejlesztő társaság között felelősségi körök

szerinti

megosztásban,

ahol

az

önkormányzat

a

stratégiai

döntéshozó

városfejlesztési kérdésekben, a fejlesztő társaság az operatív végrehajtó projekt menedzsment szervezet. Alapelvek:

Feladatok

Önkormányzat

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) kialakítója

+

Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata

+

Akcióterületek kijelölésére vonatkozó Önkormányzati

241

+

Városfejlesztő Társaság


előterjesztések, döntések előkészítése Stratégiai projektkövetés biztosítása Városfejlesztési koordináció – egyeztetési fórum az önkormányzat és a menedzsment szervezet között További források felkutatása (pályázati, befektetői) Partnerek koordinációja (civil, közigazgatási,

+

+

+

+

+

+ +

államigazgatási partnerek, lakosság bevonása) Önkormányzati határozattal kijelölt akcióterületek teljes körű fejlesztése Közterületek rendezési munkáinak irányítása (terv

+

+

készíttetés, kivitelezés pályáztatása) Adminisztratív és információs feladatok ellátása

+

Értékesítésből, bérbeadásból származó bevételek

+

akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az

+

akcióterületi rehabilitáció érdekében Közszféra és vállalakozók által létrehozandó

+

projekttársaságban való részvétel Városfejlesztési rehabilitáció operatív irányítása

+

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja

+

Kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan, vagy partnerrel) Megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (tárgyalások, szerződések előkészítése, megkötése) Terület előkészítési munkák irányítása (bontás,

+

+

+

közműépítés) Önkormányzati beruházásban megvalósuló

+

létesítményeknél beruházói feladatok ellátása Magánvállalkozások építési tevékenységének

+

koordinálása Fenntartás koordinációja

+

Akciók pénzügyi egyensúlyának biztosítása

+

A városfejlesztő társaság működési rendszere a fejlesztési programok megvalósítása során fog véglegesedni.

242


10.5.

Településközi koordináció mechanizmusai

A város számára fontos, hogy a városrehabilitációs program, illetve az annak keretet adó Mindennap Kultúra Program! az egész térség fejlődését elősegítse.

A

város

esetében

a

kistérség

három

települése

jelenti

egyben

a

mikro-térséget

/

agglomerációt, a településközi koordináció megegyezik a kistérségi koordinációval. Ennek területeit, az együttműködés módszereit részletesen bemutatja az előző fejezet.

A településközi koordinációval kapcsolatos legsürgetőbb feladat a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás emberi erőforrásainak fejlesztése.

10.6.

Stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring

Az IVS a városban folyó stratégiai tervezés 2008.évi összegzése, az eddigi tervezési munkák alapján, az eredmények figyelembe vételével meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további finomra hangolásoknak. A város számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek bizonyos elemei a továbbgondolás, bizonyos elemei az operatív megvalósítás kiinduló pontjai.

Az IVS egyik operatív kibontása a Belvárosra vonatkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit a Városfejlesztő kft. és együttműködő partnerei valósítják meg.

Az önkormányzat a további operatív lépéseket a megfelelő szervezeti feltételek biztosítását követően a meghatározott célterületekhez kapcsolódva fogja indítani. Ezek az operatív lépések egyrészt beruházási típusú, másrészt nem beruházási típusú, tehát alacsonyabb költségigényű, adott esetben támogatási források nélkül is életképes projektek megvalósítását jelentik. Az IVS-ben megfogalmazott célokat és a megvalósulás mikéntjét / eredményeit a város vezetése a következő tervezési periódust (várhatóan 2013 – 2020) megelőzően fogja

részletesen

felülvizsgálni.

A

tendenciák

kimutatása,

az

eredmények

számszerűsítése a jelen dokumentumba foglalt statisztikai adatok, mint a monitoring kiindulási adatai és az akkor mért adatok összevetésével történik.

243


Féléves / éves értékelések, beszámolók a közgyűlésnek: a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program, valamint a Mindennap Kultúra! Program operatív megvalósítását a Városfejlesztő kft. végzi. A Városfejlesztő kft. vezetése a munka előrehaladásának figyelemmel kísérését a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, a Jogi- Közbeszerzési és Oktatási Iroda, illetve a Városstratégiai Iroda közreműködésével végzi. A szervezeti egységek vezetői közösen jegyzik az előterjesztendő beszámolókat. Az első időszakban, tehát középtávon az értékelések elsősorban a könnyen mérhető eredmény-, illetve elsősorban az out-put típusú mutatók / indikátorok számbavételére épülnek. Az éves értékelések az adott év elején készült munkatervek megvalósulását kísérik figyelemmel, kiemelten a következő szempontok szerint: projektek aktuális állapota, az egyes projektek megvalósításhoz elnyert támogatások, valamint az egyéb forrásból (pl. magántőke) bevont pénzeszközök nagysága, az aktuális felhasználás állapota. Féléves előrehaladási jelentések: az önkormányzat a városrehabilitációs program menedzsmentjének ellátását a Városfejlesztő Kft-nek delegálja. A Kft munkatársai a közösségi forrásokból támogatott projektek megvalósítását szabályozó eljárásrendnek is megfelelően féléves jelentések keretében foglalják össze a különböző projektelemek előrehaladásának jellemzőit: eredményeket, esetleges problémákat, a következő időszakban teljesítendő feladatokat. Az értékelés mutatószámait az Akcióterületi tervben és a Támogatási Szerződésben foglaltak határozzák meg. A Kft jelentéseit a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően a hivatal részéről a Városstratégiai Főtanácsadó, illetve a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője terjeszti a város vezetése elé.

244

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Recommend Documents