Hetednapi Adventista Egyház Budapest Terézvárosi Gyülekezete
GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
18. szám NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ TÁJÉKOZTATÓ
2005. III. NEGYEDÉV
2005. III. negyedév
tartalom Bevezető gondolatok
3
Generál Konferencia Keresztség
4 5
Események
6
Erdélyi László: Hűség a ránk bízott üzenet hirdetésében Búcsúztunk
ATF Nap Kihelyezett Bizottsági ülés Ukrán vendégek
Szép keresztségünk volt
Kapcsolatok
7
A jelek üzenete
8
Odaadás és lelkesedés TeGyüK MI
10 11
Köszöntés
12 13 14
Az én édesanyám
15 16
Kultúra
17
Visszanyertem boldogságom
18 19 20
Próbálj meg lazítani!
21
Gyülekezeti szolgálatok
22
Szolgálati beosztás Útravaló - Családi percek
23 24
Feledhetetlen emlék A Fúvószenekar programjai Dr.Erdélyi László: A napjainkban teljesedő jelek Majális Budakeszin Vidám tükör Igazán szeretni csak egyet lehet Szabad-e? Beszéljünk őszintén az édesanyákról Édesanyám, köszönöm... Gyermekrajz pályázat
Keresztény Művészeti Estek Vívódás ég és föld között Egy jó bartá a sorokból
Gerdi Stoll: Az elengedés ábécéje
„Derűs Napok” - Jótékonysági vásár „Éden” - Budapesten Kérd, keresd! - és megtalálod
Kedves olvasóink! Minden véleményt és hozzászólást szívesen veszünk kiadványunkkal kapcsolatban. Várjuk folyamatosan azokat az írásokat, amelyek a gyülekezet életéről és a közösség tagjainak mindennapi tapasztalatairól szólnak!
Kihelyezett bizottsági ülés A Hetednapi Adventista Egyház Terézvárosi Gyülekezetének lapja A gyülekezet címe: H- 1062 Budapest Székely Bertalan u.13. Telefon: (1) 3318-964 http://www.adventista.hu/terezvaros e-mail:
[email protected] Lelkész: Bodnár János A gyülekezet vezetője: Dr.Erdélyi László első presbiter A lapot szerkesztette és készítette: Dr.Erdélyiné Halász Edit Szerkesztő munkatárs: Szabó Ottó A gyülekezet honlapján aktuális előadássorozatainkról, a fontosabb eseményekről, ifjúsági programokról és egyéb véleményekről olvashatnak az érdeklődők!
A Gyülekezeti Híradó 700 példányban jelenik meg. Érdeklődők részére készséggel postán megküldjük kiadványunkat. Az erre vonatkozó igényeket a gyülekezet címén, telefonján, illetve e-mailben lehet jelezni.
2
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2005. III. NEGYEDÉV
Bevezető gondolatok Erdélyi László:
Hűség a ránk bízott üzenet hirdetésében
„A halandókra valaha bízott legünnepélyesebb igazságokat adta nekünk az Úr, hogy hirdessük a világnak.Ez legyen a munkánk! A világot figyelmeztetni kell, és Isten népének hűségesnek kell lennie a rábízott feladat teljesítésében.” (Test. 9. 19.) A közelmúltban, egyik szombati istentisztelet előtt megjelent két hölgy a Terézvárosi Gyülekezetben. Néhány percet kértek, hogy szólhassanak a gyülekezethez. Kijelentették, nem képviselnek egyetlen egyházat sem. Üzenetüket szeretnék elmondani mindenütt, ahol meghallgatják őket. Magatartásuk tisztelettudó volt. Elmondták, hogy hisznek az Úr Jézus közeli eljövetelében. Kötelességüknek érzik, hogy erről beszéljenek az embereknek, mert ma ez a legfontosabb dolog. Két nap múlva egy testvérnő a hegyvidéki gyülekezetből, újságolta, hogy a napokban felkereste őt két hölgy, a közeli katolikus plébániai körzet imacsoportjából. Az ő üzenetük is Jézus második eljövetelének közelsége volt. Néhány évvel ezelőtt, amikor még abban a kerületben laktunk, egy nyári szombat délután, amikor éppen hazaérkeztünk a gyülekezetből, bennünket is felkeresett két hölgy, hasonló üzenettel. Az idősebb hölgy a közeli kórház főorvosa volt. Nagyon áldásos beszélgetésünk volt. Elmondtuk, hogy hetednapi adventisták vagyunk, és mi is várjuk Jézus eljövetelét. Hisszük, hogy Ő nemsokára eljön. Beszélgetésünk végén együtt imádkoztunk és megcsókoltuk egymást. Arra a kérdésre, hogyan fogadják őket az emberek, mindhárom páros válasza ugyanaz volt. Egyik helyen kedvesen, máshol kiutasítják vagy kidobják őket. Mégis szeretettel mennek házról házra, bekopognak, becsöngetnek, bebocsátást kérnek és ha lehetőségük van rá, elmondják üzenetüket. Azért tartom fontosnak erről írni, mert ezek a hírnökök azt az üzenetet hirdetik, amit az Úr reánk bízott, s talán velük kapcsolatban is ezt mondaná az aggályosoknak: „Ne tiltsátok el; mert aki nincs ellenünk, mellettünk van” Lk 9:50). Teológiai vita helyett nézzük más szempontokból ezt a jelenséget, mert jelenségről van szó, hiszen egyre többen indulnak el ezzel az üzenettel, mert úgy érzik, küldetésük van. Ezek a hölgyek kultúrált, intelligens, tisztelettudó, keresztény magatartást tanúsítanak. Nem hozhatók kapcsolatba a missziómunkát lejárató szektákkal, akik miatt sokan megkérTERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
dőjelezik a könyvevangélista munka létjogosultságát. Komolyan kell válaszolnunk önmagunknak a kérdésre: Mikor volt népszerű Isten üzenetének hirdetése? Mikor nem kísérte gúny, megvetés, ellenállás az üzenetvivők törekvéseit? Noé 120 évig hirdetett egy népszerűtlen üzenetet, miközben a bárka építésével nem rejtőzködhetett el az emberek elől. Jeremiás már belefáradt az emberek ellenállásába, amikor eljutott annak kimondásáig: „Rávettél Uram engem és rávétettem, megragadtál engem és legyőztél! Nevetségessé lettem minden időre, mindenki csúfol engem… Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az ő nevében többé nem szólok.” Nála azonban az elhivatottság érzete felülkerekedik a pillanatnyi megtorpanáson, ezért így folytatja: „de mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztve, és erőlködöm, hogy elviseljem, de nem tehetem… De az Úr velem van, mint hatalmas hős, azért elesnek az én kergetőim és nem bírnak velem…” (Jer 20:7-11). Festus így válaszolt: „Bolond vagy te, Pál!” (ApCsel 26:24). A példákat sorolhatnánk. Pál így inti Timótheust: „Hirdesd az igét, állj elő vele alkalmatos és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással, Mert lesz idő, amikor az egészséges tudományt el nem szenvedik… az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez odafordulnak.” (2Tim 4:2-5). Még emlékszünk azokra az időkre, amikor szószéken félve ejtettük ki a „béke” vagy „békesség” szavakat, mert a kommunista rendszer kisajátította magának ezt a fogalmat, és ha egy pap a békességről beszélt, könnyen rásütötték a „békepap” jelzőt. Vajon leszoríthatnak-e bennünket a „pályáról” a szabálytalankodók, a rosszhírűek? Nekünk kell-e meghátrálnunk vagy a mi dolgunk minden kedvezőtlen „szél” ellenében hirdetni a ránk bízott üzenetet? „Bizonyos értelemben a hetednapi adventistákat az Úr őrökként és fényhordozókként állította a világba. Rájuk bízta a pusztuló világnak szóló utolsó üzenetet… Az Úr a legszentebb és legfontosabb munkát bízta rájuk: az első, a második és a harmadik angyal üzenetét. Egyetlen munka sem fontosabb ennél.
Nem szabad megengednünk, hogy bármi más elvonja figyelmünket.” „Ezt már nem követi több üzenet, már nem lesz több kegyelmi felhívás, miután ez az üzenet elvégezte munkáját. Micsoda kötelesség!” (Test. 5. 206-207 o.) Ha eredményeink gyengék, tegyük fel magunknak a kérdést: Azt adjuk-e a világnak könyveinkben, prédikációinkban, amit az Úr üzen, s amire áldását adhatja vagy úgy gondoljuk, igazodnunk kell a modernista felfogáshoz, és keresni kell azokat a tudományos módszereket és témákat, amelyekkel a mai ember megközelíthető? Csak az a probléma, hogy ezekben nem tudjuk elérni a világ mai tudományos szintjét, mert ehhez tőlünk mások jobban értenek. Viszont van olyan üzenet, amelyet Isten reánk bízott, s amelyet mások nem hirdetnek helyettünk. Vagy talán mégis? A mai embernek is az evangéliumra van szüksége. A szószékről nem egyiptológusokat, nem archeológusokat és nem asztrológusokat akarnak hallgatni, hanem krisztológusokat. Ha ezt nem értjük meg, könnyen ott maradunk modernista portékáinkkal a kritikusok agóráján, miközben a nem „hivatalosak” viszik azt az üzenetet, amelyet nekünk kellene eljuttatni az ország eldugott helyeire. E. White írja: „Az Úr eme utolsó napokban a megszokott módtól eltérően fog munkálkodni, oly módon, amely minden emberi tervvel ellentétben lesz… olyan utakat és eszközöket fog használni, amelyek által láthatóvá lesz, hogy saját kezébe veszi az irányítást. A munkások meglepődnek az egyszerű eszközöktől, amelyek használatával előidézi és tökéletesíti igazságosságának munkáját… Hamarosan ébredés lesz, amely sokakat meglep. Akik nem végzik a szükséges tennivalókat, azokat mellőzik, és a mennyei hírnökök egyszerű emberekkel fognak dolgozni, akiket alkalmassá tesznek az igazság hirdetésére.” „Isten olyan eszközöket fog alkalmazni, melyeknek eredetét ember képtelen felfogni.” (Út.nap. 143144.o.) Üzenet ez mára? Az apostol szavai ma időszerűbbek: „Mert a dolgot bevégzi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön” (Rm 9:28). A nagy kérdés: velünk vagy nélkülünk? 2005. III.NEGYEDÉV
3
Generál Konferencia GENERÁL KONFERENCIA 58. ülése
2005. június 29-július 9. St. Louis, USA
A konferencia mottója: ”Krisztusban átalakulva” 2005. június 29 -től július 9-ig tartott az 58. alkalommal megrendezett Generál Konferenciai ülészszak az Amerikai Egyesült Államokban, St.Louis városában. A Hetednapi Adventista Egyház szervezeti felépítésében a Generál Konferencia a legmagasabb szintű tanácskozó és döntéshozó testület. A hitelvek kérdéseiben csak ez a testüket foglalhat állást, emellett a világszéles egyház alapvető szervezeti rendjét is meghatározza. Megválasztja az egyház elnökét, alelnökeit és a divíziók elnökeit. A Budapest Terézvárosi Gyülekezetből Bodnár János lelkész vett részt az ülésen. Bodnár János és dr.Tokics Imre a konferenciáról levélben küldték el üdvözletüket a gyülekezetnek. Szeretettel köszöntünk Benneteket St. Louis városából, ahol a világ adventistái gyűltek össze, hogy döntéseket hozzanak az elkövetkező időszak számára. Július 2-án a világ minden tájáról összegyűlve mintegy harminc-harmincötezer testvér ünnepelte közösen a nyugalom napját. Csodálatos érzés, amikor az utcán sétálva azt látjuk, hogy szinte minden járókelő az egyházunk tagja és testvérünk. Július 2-án szombaton, a gazdagon terített programban nagyon megható volt, egy fiatal színes bőrű vak zongorista bizonyságtétele és éneke. Szinte minden jelenlevő szeme könnyel telt meg, amikor elkezdte énekelni a „Mily fenséges a kegyelem…” című éneket „vak voltam, látok már…” Beszámolt arról, hogy énekén keresztül emberek tömegei tértek meg, több mint 165 lelket vezetett Jézushoz. Amikor a folyósokon közlekedünk, mindig egy-egy régi ismerőst fedezünk fel a tömegben, egyszer Mark Finley közeledik felénk, máskor Lowell Hargreaves testvért fedezzük fel kedves családjával. Egy hatalmas területen a különböző intézmények és szervezetek kiállításon keresztül népszerűsíthetik magukat. A jelentős oktatási intézmények mellett, az egészséges életmód képviselőit is megtalálhatjuk éppúgy, mint a gyermekek és az ifjúság számára készült kép- és hanganyagot árusítókat. Az adventista könyvesbolt igazi érdekességnek számít, ahol hosszú órákat töltöttünk el mi magyarok. Kedves Testvéreink! - sokat gondolunk Rátok és reményeink szerint hamarosan szóban is beszámolunk mindarról az áldásról, melyeket a Generál Konferencia 58. ülésén szereztünk az Úr kegyelméből, addig is a régi keresztény köszöntést ajánljuk figyelmetekbe: MaranAtha, azaz: az Úr Közel!
4
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Újra dr.Jan Paulsen testvért választották a Generál Konferencia elnökévé. A videó felvétel tanúsága szerint a szavazás nyílt volt és egyhangú. Paulsen testvér az előző ülés előtt vette át az egyház irányítását, mert Folkenberg testvér lemondása miatt időközi választást kellett tartani. Jan Paulsen régi, jó ismerőse és barátja a Terézvárosi Gyülekezetnek, mivel korábban a Transz-Európai Divízió elnökeként sokszor látogatott meg bennünket. A 2004-es jubileumunkra külön videó üzenetet küldött a gyülekezetnek. Ezúton is sok szeretettel gratulálunk Paulsen testvérnek és Isten gazdag áldását kívánjuk szolgálatára feleségével együtt. A Generál Konferencia 58. ülésszakán újraválasztották a divíziók elnökeit, köztük dr.Bertil A. Wiklandert, aki újabb öt évre, immár harmadszor kapott bizalmat a Transz-Európai Divízió vezetésére. A tizenhárom divízió elnök közül tizenkettőt újraválasztottak.
„Integritás” A Budapest Terézvárosi Gyülekezet vezetői, presbiterei folyamatosan figyelemmel kísérték a Generál Konferencián történteket. Az értékeléshez, a Konferencia eredményeinek feldolgozásához szükség lesz nemcsak a sok dokumentum tanulmányozására, hanem számítunk Bodnár János testvér és a többi résztvevő személyes tapasztalataira, beszámolóira is. Az első benyomásra is szembetűnő azonban, hogy - immár sokadszor - milyen mély gondolati azonosság van a gyülekezetünk által megfogalmazott elvek, álláspontok és a Generál Konferencián képviselt nézetek között, ami az egyház ügyeit illeti. Szemléletes példa erre az az előadás amelyet dr. Lyn Behrens (Észak-amerikai Divízió) tartott az integritásról. A fogalom egyenességet jelent, álarc vagy kettős értékrend nélküli személyiséget, amely megnyilvánul a hitelességben, őszinteségben és az ígéretek megtartásában. Hol nyilvánul meg az integritás az adventista vezetésben? • A testületi vezetésben, amely elszámoltatja a vezetőit az egyházi egység küldetésének teljesítéséért, a stratégiai tervek végrehajtásáért • Az esélyegyenlőségben, amely lehetővé teszi a diszkrimináció kizárását • A szerződések betartásában, akkor is, ha az előnytelen • Amikor a pletykákat kivizsgálják, és keményen felelősségre vonják azok elindítóit A hitelesség nem jelent tökéletességet. Sőt elismeri a tévedéseket, bátran szembenéz a következményekkel és helyrehozza a hibákat. (Forrás: Adventinfo) 2005. III. NEGYEDÉV
Keresztség Nagy mozgás jellemezte gyülekezetünket az elmúlt negyedévben. Az átlagosnál sajnos többen távoztak, kevesebben érkeztek, viszont nagy örömünkre olyan új testvérekkel is gyarapodtunk, akik reménységünk szerint oszlopos tagjai lesznek gyülekezetünknek. Nincs annál nagyöbb öröm, amikor a „fiak”, a gyülekezetben felnőtt gyermekek jutnak el az érett döntésig. Simon Előd, Kovács Szilvi, Takács Orsi és Renáta, és Tyentés László valamennyien hívő szülők gyermekei, a szemünk
A gyülekezeti taglétszám alakulása Gyülekezeti levéllel érkezett Hunka János Kovács Pál Gyülekezeti levéllel elment Nagy Józsefné Ócsai Tamás Ócsainé Demeter Irén Weinecker Ferenc Weinecker Márta Kirchmajer Gábor Sebők Judit Borbáth Lavénia
Keresztség Simon Előd István Takács Borbála Orsolya Takács Renáta Kovács Szilvia Tyentés László Halálozás Majoros Lajosné Sárkány Sándorné Erben Istvánné
Taglétszám 2005. március 31-én Taglétszám 2005. június 30-án
394 fő 390 fő
előtt nőttek fel, ezért is volt láthatólag boldog az egész gyülekezet amikor vallástételre jelentkeztek. Régen volt ilyen szép keresztségünk, amelyhez a Bp.Józsefvárosi, az Érdi és a Pilisszántói Gyülekezet is hozzájárult keresztelendőkkel.
Búcsúztunk Esztári Jánosné mindenki “Katica nénije” kora gyermekségében kezdte becsületes, dolgos életét. A 40-es években a zöldhatáron át szökött Erdélyből Magyarországra. Férjhez ment, majd a boldog házassága és testvére gyermeke között választania kellett, így elvált, és felnevelte az árva kisgyermeket. Istennel való szövetségkötése után szeretettel foglalkozott a gyülekezet gyermekivel hosszú évekig. Vácsejcére vitte rendszeresen kirándulni őket (pl. Szigeti Jenőt, Hangyás Lászlót, stb.). Jóra, szépre, az életre, Isten szeretetére tanította őket, majd a TÁBEA becsületes vezetője, dolgozója lett.Utolsó üzenetében arra kérte a testvéreket, imádkozzanak érte, ogy az Úr altassa el Őt. Isten az imákat meghallgatta, és csendben, felkészülten, Istennel és emberrel megbékélve aludt el az Úrban, a feltámadás és a viszontlátás reményében.
Váratlanul, súlyos betegség után május 21-én délben veszítettük el Erben Istvánnét (Lesitz Elvira), gyülekezetünk egyik keresztsége óta meghatározó, hűséges tagját. Halálos betegség gyűrte le, mégis reménykedtünk, hogy szervezete megbírkózik vele. Isten azonban elszólította, hiszen csak ő tudja, mi a terve velünk. Elvirát mindenki szerette, hiszen ő is arra tette fel életét, hogy másokon segítsen. A Tábea szolgálat elkötelezett tagja, sokáig vezetője is volt és édesanyjával és testvérével együtt fáradhatatlanul végezte a rászorulók, különösen az idős testvérek gondozását. Nagyon fog hiányozni az énekkarból is, amelynek elmaradhatatlan tagja volt! A kórussal éppen Marosvásárhelyre indultak volna, amikor hirtelen rátört a rosszullét és a kórházban a kómából már nem ébredt fel.
„Mert mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, a mint a mi atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen. 1 Krón 29:15” 55 éves korában, váratlanul elhunyt Szigeti Lászlóné, született Bene Ildikó. Férjével együtt a Pestszentlőrinci Gyülekezet évtizedek óta meghatározó tagjai, de a Terézvárosi Gyülekezetben is gyakori vendégek voltak. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Nem volt olyan szolgálat sem, amit el ne vállaltak volna közösen és rendezvényeinkre is mindig örömmel jöttek el. Szigeti László presbiter testvér sokrétű egyházi szolgálatában mindig biztos hátteret jelentett felesége, aki teljes erővel támogatta. Nehéz megvigasztalódni ilyen veszteség után, de Ildikó hite és élete bíztat bennünket, hogy újra találkozunk vele Isten országában. 2005. III.NEGYEDÉV
5
Események ATF Nap a gyülekezetben
Kihelyezett Bizottsági ülés Kihelyezett Bizottsági ülést tartottunk Érden. A bizottság tagjai családjukat is elhozták, hogy amíg a „főnökök” tanácskoznak, a hátteret biztosító házastársak is egy kicsit jól érezzék magukat. Az elmúlt hetekben a nagy munkában, a sok rendezvény, utazás, esküvői és temetési szolgálatok végzése közben úgy tűnt, hogy kissé „szétszóródtunk”. Úrvacsora előtt azonban szerettük volna összeszedni magunkat, ismét rendezni sorainkat, megbeszélni a függőben hagyott kérdéseket, kicsit feltöltődni a további szolgálatra, közösen imádkozva. Egyúttal Bodnár testvért is útnak indítottuk a Generál Konferenciára.
Az Adventista Teológiai Főiskola 2005. április 16-án föiskolai napot tartott a Terézvárosi Gyülekezetben. A programot Dr. Hangyás László főigazgató és az iskola hallgatói szervezték. A prédikáció mellett bemutatásra került az iskola működése, tevékenysége. A hallgatóság képet kaphatott az iskola célkitűzéseiről, oktatási rendszeréről, a képzési tematikáról. A figyelemfelkeltő információk mellett betekintést nyerhettünk a főiskola szellemiségébe is. Maradandó élményt jelentett a Tékozló fiú történetének modern, drámai feldolgozása csakúgy, mint a diákok iskolai életről szóló képes beszámolója. (szó)
Nemzetközi misszió Május 14-én, szombaton reggel szokatlan vendégeink érkeztek. Két fiatal, egyszerűen öltözött lány, beszélni akart a gyülekezet lelkészével. Kérték, hogy a gyülekezet előtt mondhassák el üzenetüket. Egy olyan mozgalomnak a tagjai, amely Jézus közeli, eljövetelét hirdeti az embereknek. Elsősorban azokat az egyhá2005. június 18-án délelőtt vendégünk volt Vladimír Krupsky testvér, az Ukrán Unió elnöke, aki Szilvási András unióelnök meghívására érkezett hazánkba. Az Adventinfo 2005. április 23-ai számában olvashattunk arról a tervről amely a két unió együttműködését szorgalmazza, különös tekintettel a kárpátaljai magyarság igényeire. A két unió közös terveket dolgozott ki az alábbi területekre: magyar nyelvű könyvkiadás, könyvevangélista munka, könyvtáborok Kárpátalján, kárpátaljai helyi rádió és televízió műsorok közvetítése, evangelizációk, tisztviselőképzések és lelkészképzés. Az Ukrán Unió képviselői, Krupsky testvér vezetésével Magyarországra látogattak, hogy a két unió végleges formába öntse az együttműködés kereteit. A Terézvárosi Gyülekezetnek régi kapcsolatai vannak a kárpátaljai magyar testvérekkel, különösen a Boldog Élet Alapítvány tevékenységén keresztül. Külön örülünk, hogy régi barátunk, Pircsák Illés testvér volt a tolmács, akivel igen régóta vagyunk baráti kapcsolatban. Pircsák testvér kérésére a Boldog Élet Alapítvány az idén három ukrajnai gyermek balatoni nyaralását támogatja.
6
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
zakat keresik fel, akikről tudják, hogy ez az üzenet része hitvallásuknak. Úgy látják, hogy a világos jelek ellenére a keresztény embereket nem mozgósítja, nem lelkesíti eléggé ez a hír. Keresnünk kellene egymást, építeni kaopcsolatainkat, hogy nagyobb erővel tudjuk hirdetni az üzenetet, amely közös kincsünk. Meglepődtünk bátorságukon, odaszánásukon és elgondolkoztunk azon is, hogy vajon mibennünk van-e hasonló küldetéstudat és tenniakarás Jézusért? A gyülekezet kissé csodálkozva, de nyitott örömmel fogadta vendégeinket, akik rövid énekszolgálatuk után egyszerű szavakkal, lelkesen és hatásosan adták elő mondanivalójukat. Elmondták azt is, hogy nem mindenhol örültek látogatásuknak, volt ahonnan egyszerűen elküldték őket. Végighallgatták az istentiszteletet és utána még sokáig beszélgettek testvéreinkkel.
Ukrán vendégek
2005. III. NEGYEDÉV
Kapcsolatok Térzene Kecskeméten A Terézvárosi Fúvószenekar május l-jén Kecskemétre látogatott. Szolgálatukat a helyi gyülekezet nagy örömmel vette. Délután részt vettek a Kecskeméti Majális rendezvényen, ahol a felállított színpadon térzenét adtak a népes hallgatóságnak. Erdélyi László, a kecsekméti gyülekezet lelkésze mutatta be zenekarunkat, akiket köszöntött a város polgármestere is. A program jó alkalmat adott a személyes kapcsolatokra is, melyek során a Jézushoz vezető út c. kiadványunkból nagy példányszámot ajándékoztunk az érdeklődőknek. Ezúton is köszönjük a program előkészítőinek és szervezőinek munkáját, melynek révén ezáltal a zenei program által is hirdettük üzenetünket és bemutathattuk az Isten és egymás iránti szeretet erejét és áldását.
Látogatás Zalaegerszegen
Feledhetetlen emlék Már-már lemondtam arról, hogy egyszer én is eljutok Erdélybe. Talán ösztönös vágyakozás lapult a szívemben s nem tudom miért, de nagyon szerettem volna látni a világnak ezt a szegletét, ahová az Úr (a monda szerint) több kincset és szépséget szórt le, mint másutt a földgolyón. Pedig „ se rokonom, se ismerősöm” nem élt soha ezen a tájon, de a versek, az irodalom megitatott velem néhány kortyot abból a tiszta forrásból, amelynek eredője Erdélyben lapul. Ezek után szinte hihetelen volt, hogy - előléptetvén gyülekezetünk kóristájává – én is helyet kaptam azon az Ikaruson, amely pünkösd ünnepén kora reggel nekivágott a Királyhágó felé vezető hosszú, de gyönyörű útnak. A határon túl, csodálkozó szemekkel néztem át az ablak üvegén, bámultam, s mohón ittam szemeimmel azt a szépséget, amelyet az Úr „egy szavával híva létre”. A cél: Marosvásárhely. Egy város Erdélyben. Láttunk már ehhez hasonlót (akkor még nem tudtam, miben különbözik a „hasonlóktól”.) Szép, tágas imaházak (A, B, C, D) egészen közel egymáshoz és adventisták, adventisták, testvéreink a Megváltóban, akik körülvettek bennünket. Szolgálni jöttünk, dicsőíteni az Urat. Miénk volt a lehetőség péntek este és délelőtt, délután a Hetedik Napon. Az élmény óriási. Ahogy Isten színe elé álltunk, mintha másfajta kémiai reakciók intultak volna meg testünkben-szívünkben. A kórus s mindenki, aki részt vehetett a szolgálatban, minden idegsejtjével az Úrtól kapott tálentum legjavát nyújtotta kitárt szívvel, csillogó szemekkel. És megtörtént az, amit tiszta szívvel kívántunk valamennyien: jelen volt Jézus! Ami megmaradt: a Szeretet. A testvérek, akikkel találkoztunk, leírhatatlan szeretettel vettek körül bennünket. AGAPE. Ezt éreztem a gyűrűben, amelyben álltam – amelyben álltunk és mozogtunk három napon át. Soha nem felejtem el. Egy verssor s egy mondat a Bibliából, ami lelkembe vésődött: „A szeretet meg nem öl senkit…” „ A szeretet soha el nem fogy.” Hála legyen érte az Úrnak. (Nyári István) TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
A Terézvárosi Fúvószenekar a Gödöllői Gyülekezettel közösen látogatott el június 4-én Zalaegerszegre. A szombat délelőtti istentiszteleten örömben és nagyon jó testvéri hangulatban volt részünk. A zenekart ezúttal Kovács Ernőné vezényelte. Ezután a helybeli A’LA NATURA vegetáriánus étteremben láttak minket vendégül, nagy szeretettel. A kiváló ebéd után a délutánt a környékbeli tó partján töltötte el a zenés csapat. Szabadtéri előadást adtak a fúvósok, amelynek nagy sikere volt. Részt vettünk egy születésnapi ünneplésben is, ahol egy 60 éves urat köszöntöttek a fúvósok rögtönzött játékukkal, amivel kedves emléket szereztek az ünnepeltnek. Mindenhol szeretettel és kedvesen fogadják a hallgatók a fúvós térzenéket. Az emberek nyitottak a kapcsolatokra és örülnek, ha számukra ismeretlen, de nekik szóló zenét és feléjük forduló zenészeket hallhatnak. Ez alkalommal is megismertünk embereket, akiknek bemutathattuk Isten szeretetét. Este remek helyen volt szállásunk, ahol az apartmanszálló tulajdonosával is jó kapcsolatba kerültünk, részére könyvet ajándékoztunk. Vasárnap a strandon pihentették a zenészek fáradt ujjaikat, majd a gyülekezet megvendégelt minket egy nagyon finom ebéddel. Ezúton is köszönjük a zalaegerszegi testvéreink vendégszeretetét és gondoskodását és hálásak vagyunk a kellemes baráti beszélgetésekért, amelyekben részünk lehetett. Jakó Rózsika A marosvásárhelyi látogatásról készült képeket egy szombat esti vetítésen láthattuk, íme egy a sok közül
2005. III.NEGYEDÉV
7
A jelek üzenete A napjainkban teljesedő jelek
Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti megváltásotok. Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat: mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár. Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa (Lk 21:29-32). AZ „UTOLSÓ IDŐK” FOGALMA A Biblia nagy távlatú, történelmi vázlatpróféciái - főként Dániel és Jelenések könyvében - megadják „az idők és időszakok” rendjét - Pál apostol kifejezése szerint - és egybehangzóan azt mutatják, hogy az emberiség az ún. végidő korszakában, a Jézus visszajövetele előtti időben él. A Szentírás szerint Jézus az emberi történelemnek azon a végpontján jön el, amikor a bűn teljesen „beérik” és a világ eljut az önmegsemmisítés határára. „A Föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket..., megtörték az örök szövetséget. Ezért átok emészti meg a Földet... és kevés ember marad meg. Inogva meging a Föld, mint a részeg, meglódul, mint a kaliba, reá nehezedik bűne, és nem kel fel többé” (Ésa 24: 5-6, 20). Ez a jövendölés nem csak az emberi környezet fertőzöttségéről beszél - amiről ma annyi szó esik -, hanem az ember fertőzöttségéről is! A vég jelei tehát egy belső és külső összeomlás, a Föld és az emberi civilizáció „haldoklásának” a tünetei. Ezeket a jelenségeket nevezte Jézus „vajúdási fájdalmak”, vagyis a „szülési folyamat kezdetének”, amely ha megindul, feltartóztathatatlanul beletorkollik Jézus visszajövetele, egy új világ „születése” nagy eseményébe (Mt 24:8). „Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek, mert mindezeknek meg kell lenniük. De még ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok és földindulások mindenfelé. Mindez pedig a sok nyomorúság kezdete*” (Mt 24:6-8). *A „sok nyomorúság kezdeté”-nek fordított kifejezés az eredeti görög szöveg szerint: „a szülési fájdalmak kezdete” Máté 24:8-ban
Jeruzsálem pusztulása óta tehát egy hoszszú szülési folyamat (nagy nyomorúság)
8
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
megy végbe, amelynek célja a Föld és az emberiség újjászületése. EZEKNEK MEG KELL LENNIÜK Négyféle jelenséget említett Jézus: - Nemzetek és országok bonyolódnak bele szinte csillapíthatatlannak tűnő konfliktusba. Nemcsak azokra hatnak majd ezek a háborúk, akiket közvetlenül sújt, hanem azokra is, akik a „híreket” hallják ezekről. Úgyis mondhatjuk, hogy Jézus megjövendölte az ő eljövetele előtti időkre a modern tömeghírközlő eszközök megjelenését és azok pszichikai nyomását az emberekre. - Éhségek lesznek. Ezek hátterében gazdasági, társadalmi válság, vagy természeti katasztrófa kell, hogy álljon. - Továbbá döghalálok, azaz pusztító betegségek, kórok, amelyek az embert és a természeti környezetet sújtják. - Végül a földrengések, amelyek viszonylag újabb keletű vonásukként előre nem sejtett területeken fordulnak elő, korábban nem tapasztalt számú halálos áldozatokat eredményezve, s mindezek feltételezni engedik számunkra, hogy általuk a próféciákban kijelentett földrengések szemtanui vagyunk. E jelek együttesen válságállapotot és hangulatot idéznek elő, mégpedig világméretben, mivelhogy ezek „mindenfelé” lesznek. „Az emberek elhalnak a félelem miatt és azok várása miatt, amik e föld kerekségére következnek” (Lk 21:26). E jelenségek hatására az emberek „rémüldöznek” és azt hiszik, hogy „már itt a vég”. Jézus felszabadítja tanítványait e félelem alól: „ez még nem itt a vég”, „nem jön mindjárt a vég” (Mt 24:6; Lk 21:9). Azonban ezeknek „meg kell lenniük”, azaz elháríthatatlanok ezek a tünetek. MEGELŐZŐ IDŐK A bibliai kijelentések szerint közvetlenül Jézus megjelenése előtt viszont az emberek már nem fognak félni a végtől. Ellenkezőleg; gondtalan biztonságba ringatva magukat, „építkeznek, ültetnek, adnak, vesznek és házasodnak”, minden figyelmüket kizárólag csak ezek kötik le (Mt 24: 37-39; Lk 17:26-30). „Mikor ezt mondják: békesség és biztonság, akkor hirtelen jön a veszedelem.” (1Thess 5:3) Az új, vallásos korszak emberei egye-
nesen gúnyolódni fognak Jézus eljövetele közelségének az üzenetén, ily módon: „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden azonképpen marad a teremtés kezdete óta” (2Pét 3:4). Jézus úgy mondta, hogy „... amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is: ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit. ...Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik” (Lk 17:26-27.30). VALLÁSOS JELEK Krisztus tanítása szerint a természeti jelek után azonnal jelentkeznek azok a vallási jelek is, amelyeket csak a hívő emberek érthetnek meg: „hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is. Ímé eleve megmondottam néktek.” (Mt 24:24-25). A hitetés, a becsapás ugynaz lesz, mint ami az Édenben volt. Mivel az utolsó idők kérdése a Föld sorsa, vagyis, hogy mi lesz az emberiséggel, meg tudjuk-e menteni önmagunkat, a válasz is hasonlóképpen kétféle lehet: Isten hírnökei az ítéletet és a megváltást hirdetik, Sátán pedig továbbra is azt állítja, mint korábban: bizony nem haltok meg. A nagy küzdelem alapkérdése Isten teremtő és fenntartó hatalma és annak Sátán által való megkérdőjelezése. Ezért válaszol Isten ekként Jóbnak: „Majd fele2005. III. NEGYEDÉV
A jelek üzenete le az Úr Jóbnak a forgószélből és monda: „Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel? Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem! Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt? Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?” (Jób 38:1-7). A Jóbnak szóló beszéd Sátánnak is szól: mi értelme volt a lázadásodnak? Tudsze teremteni, vagy valamit hozzátenni a teremtéshez? Sátán igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy van más megoldás: NEM HALTOK MEG. A jelenések könyve szerint ennek a meggyőzésnek két fő eszköze lesz, a csalás és az erőszak: Csalás: Itt a Krisztus, ott a Krisztus, vagyis itt van közöttünk, ne keressétek máshol, tüzet hoz alá az égből, jeleket és csodákat tesz. Erőszak: „adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék”, korlátozza az emberi szabadságjogokat, és „azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.” A világméretű csaláshoz és erőszakhoz a politikai és a vallási erőknek egyesülniük kell. Polarizálódik a politikai és a vallási hatalom és szövetkeznek egymással. Kölcsönösen erősítik és támogatják egymást. A politikai és gazdasági hatalom tekintetében már régen nem kérdéses az Egyesült Államok vezető szerepe. Napjaink egyik legfontosabb jele viszont: látni, ahogyan az egyház fokozatosan újra visszaszerzi politikai befolyását, vagyis ahogy a „halálos seb”meggyógyul és az egész föld csodálja ezt. Az is egyre nyilvánvalóbbá kezd válni, hogy „megnyitá azért az ő száját Isten ellen való káromlásra”, azaz megrabolja Istent méltóságától, hatalmától és tekintélyétől. Ez történik akkor, amikor emberek, vagy intézmények kisajátítanak maguknak mennyei szerepeket és kiváltságokat (ld. Mk 2:7), vagy amikor viselkedésük által Isten hírneve megromlik (1Tim 6:1). A „fenevad” elfogadja a föld lakóinak imádatát. Mi lehet ennél nagyobb káromlás? Isten nevében lép fel, de a saját érdekében. Azt mondja: Istenben higgy, de azt tedd, amit az Egyház mond. Ne gondolkodj önállóan. Az egyháznak mindenre van megoldása. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
A Cor Unum Pápai Tanács bejelentette, hogy 1999-ben, melyet a pápa az Atyaistennel kapcsolatos elmélkedés és a jótékonyság, mint erény évének szán, a „Szentatya Száz Terve” címmel előterjesztés lát majd napvilágot: Ivóvizet a fejlődő országok népeinek, kórházat, klinikát Ghanában, s még sok minden más, a tervezés széles skálát ölel fel. Ez a terv azóta sem készült el, de a próbálkozás jól mutatja azt, hogy az egyház nem Istenhez kívánja vezetni az emberiséget, nem azt hirdeti: „térjetek meg”, hanem saját maga kínál alternatívákat a föld különböző problémáira. Nem az eljövendő Isten országára hívja fel a figyelmet, hanem azt akarja elhitetni, hogy itt e földön magunknak kell létrehoznunk a menyországot. Napjanikban teljesedő jelnek kell értékelnünk azt is, ahogyan egyre intenzívebbé válik az emberek becsapása, a hazudozás mind a politikában, mind pedig a vallási életben. „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (Jn 8:44) Ahhoz, hogy a hatalmak elhitessék az egész világot, hazudni kell: „nem haltok meg”. Ahhoz, hogy az emberek elfogadják az alapvető polgári és szabadságjogok egyre nyilvánvalóbb megnyirbálását, amelynek már ma is tanúi vagyunk, hazudni kell nekik. Hazudni a reális veszélyről és hazudni az ember által megteremthető biztonságról. Azt kell figyelnünk tehát, mikor hazudnak nekünk a politikai előnyökért és a szavazatainkért. ISMERJÉTEK EL Mindezekkel szemben Isten egyetlen rövid mondatban üzen nekünk, mit kell cselekednünk ezekben az időkben: „Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.” (Zsolt 46:11). Erre az alapvető igazságra jött rá Jób is, miután végighallgatta Isten eligazító szavait. „Jób pedig felele az Úrnak, és monda: Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, a mit elgondoltál. Ki az - mondod - a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.” (Jób 42:1-3)
Várlak Várlak, Talán nem azért, amiért mások is várnak: mert nőnek az árnyak, s valahol benn lappang a félelem. Várlak! De nemcsak azért, mert hinni kell, sokminden egyébbel azt is, hogy visszajössz. Nem is csak azért, hogy fölváltsd szegénységem mennyek országával, hiszen tudod, mennyire otthon érzem magam e földön: hozzátapadtam a földhöz, a földiekhez. Van házam, ruhám, kenyerem, s nem az, ami epesztve-epeszt, ha mondom, vallom, imádkozom, mind sürgetőbben, ahogy az évek szállnak, hogy várlak! Várlak! Nem csak értelemmel, mert a problémákkal súlyos jelen kényszerít belátni Igéd igazát, vagy mert nyilván szólnak jöttödről feltört pecsétű betelt próféciák... Én Téged várlak, Uram, üdvösségem, csodálatos Isten, felettébvaló Lény! Téged várlak én... Éretted várom nyílni az egeket, és várlak, mert: Szeretlek! (Faluvégi Dezső) 2005. III.NEGYEDÉV
9
Odaadás és lelkesedés „Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”Lk 19,44
A
gondolkodó vallásos és nem vallásos emberek, közösségek hangja egyre hangosabban hallható: a világ bizonytalanná vált, és jelek látszanak, melyek azt hirdetik: a világ az utolsó idő felé halad. A világban zajló eseményekről az internet és a média révén folyamatosan zúdulnak ránk az információk. A jelek előttünk teljesednek, és azok világos üzenete szól hozzánk: nincs mire várnia a világnak! - még nagyobb katasztrófákra és háborúkra, az erkölcsi szabadság újabb megnyilvánulásaira, a gazdasági válságok okozta vészhelyzet bekövetkezésére, a klónozás, vagy éppen az önpusztítás kettős csapdájából kiutat találni. Gondoltál-e már arra, hogy az utolsó idő mit jelent számodra? Minden jel egy eszköz, amely el kell vezessen bennünket arra a felismerésre, hogy Jézus már csak miránk vár! Várom-e Őt életem minden napján gondolataimban, szándékaimban és tetteimben? Készen állok-e én a Vele való találkozásra? Öröm és várakozás, vagy aggodalom tölt el, ha ezekre gondolok?
Boros Sándor főiskolai hallgató
Dala Éva, virágkötő
Kiss Domokos vállalkozó, gyülekezeti presbiter
A mindennapi életben jelen van-e gondolataidban az „utolsó idők” érzése, vagy inkább lefoglalnak az élet gondjai és azokra figyelve ezzel a kérdéssel kevesebbet foglalkozol? Keresztény életünkben igyekszünk megfelelni az isteni alapelveknek, mégis alkalmatlanságunk tudatában nem szeretnéd-e inkább késlelteni Jézus visszajövetelét, hogy még legyen idő a felkészülésre? Jobban örülnél, ha még a héten eljönne?
Sándor: Mindazok közepette, amik ebben a bűnös világban
Naponta készen kell lennünk arra, hogy felemelt fejjel találkörülöttünk történnek sokat gondolkozom ezeken. Úgy érzem, kozhassunk Megváltónkkal. Addig is úgy kell megélnünk hiába próbálnánk saját erőnkből megváltozni, ez mindig ke- hétköznapjainkat, hogy elmondassuk: Uram, én a másik emvés lesz, ezért nagyon várom az Úr eljövetelét minden nap! bert szolgáltam, a Te szeretetedet próbáltam sugározni emberNemrég olvastam arról éppen, hogy miért engedi meg az Úr a társaimra. Ha így tudok tenni, akkor bátran nézhetek az utolsó szenvedést? Magamnak ezt a választ adtam: nekünk minden- idők elé. Mi emberek Jézus visszajövetelét sem gyorsítani, ben - jóban és rosszban is - látnunk kell az Ő vezetését és már sem késleltetni nem tudjuk. A mi dolgunk az, hogy naponta megértve ezt hálát kezdek adni a rosszért és jóért egyaránt. - hétköznap és ünnepen - árasszuk mások felé a Krisztus szereMost az első évet fejeztem be az ELTE Főiskolai Karán és ez tetét. „Annakokáért az az indulat legyen bennetek, amely volt csak az Úr segítségével lehetett. Én megtapasztaltam, hogy a Krisztus Jézusban is”! saját erőmből semmit nem tudok elérni. Életemben olyan Domokos: Jézus a tíz szűz pédázatában így figyelmeztet: dolgok történnek, amikben Ő vezet engem. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem Igyekszem életemet úgy élni, hogy készen órát nem tudjátok, amelyen az Ember Fia „ N e m k é s i k e l a z az legyek és naponta gondolok arra, hogy Jéeljő! Amióta megismertem az Urat, mindig í g é r e t t e l a z Ú r, zus jöjjön el MA, hogy vége legyen ennek a foglalkoztatott az a gondolat, hogy mikor bűnös világnak. jön el Jézus, és sok meghatározott időről mint némelyek hallottam. Egyik lelkész egy keresztség alkalÉva: A munkás hétköznapjaink nagyrészét a késedelemnek mával azt mondta: Testvéreim! Azt hiszem, mindennapi gondokkal járó feladataink fognem sokat tévedek, ha azt mondom, hogy a t a r t j á k ; h a n e m lalják le. A keresztény ember sem kivétel ez történelmünknek az utolsó évtizedét éljük. hosszan tűr alól. Napról-napra úgy tűnik, egyre nagyobb Azóta eltelt közel húsz év és Jézus nem jött a kilátástalanság. Ez nem jelenti azt, hogy el. Én is hittem, hogy kétezerig el kell jönnie é re t t ü n k , n e m a krisztusváró ember ne foglalkozna a végJézusnak. Semmilyen meghatározott időszak akarván, idők kérdéseivel. A hétvégi nyugalomnap nem választhat el bennünket Jézus második való arra, hogy az efféle kérdésekre választ hogy némelyek eljövetelétől. A még teljesedésre váró népróbáljunk adni, egyéni és közösségi szinhány prófétikus részlet rövid idő leforgása e l v e s s z e n e k , ten. Előfordulhat, hogy a munkám közben alatt megtörténhet. Ami igazán késlelteti az hanem hogy egy-egy privát beszélgetésben felbukkant Úr eljövetelét az egy olyan feladat, amelyet ez a téma: ”Vigyázzatok azért, mert sem a Isten el akar végezni mindegyikünk szívében. mindenki napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az Jézus várja, hogy képmása megmutatkozzon m e g t é r é s re Embernek Fia eljő. Mt 25:13.” egyházában. Jézus akkor jön el népéért, ha Milyen következtetés vonható le az idézett jusson.” az Ő jellemét tökéletesen tükrözni fogja és igéből? küldetésünket egyénileg elvégezzük.
10
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2005. III. NEGYEDÉV
2005. II. szám
TeGyüK MI
Majális Budakeszin Május elsején az Ifjúsági- és Nevelési osztályok közreműködésével megtartottuk hagyományos majális napi kirándulásunkat. Utunk – az elmúlt évi szép emlékektől vezérelve – megint csak a Budakeszi Vadasparkba és környékére vezetett. Az idő
gyönyörű volt, s magunkkal hoztuk jókedvünket is, így nem lehetett semmilyen akadálya a felüdítő sétának, játéknak. 46-an jöttünk el és mindenki találhatott kedvére való időtöltést kicsitől nagyig. Főleg az ifjúsági korosztályba tartozó fiatalok voltak jelen, de eljöttek kisgyermekek is, idősebbek is és mindenki jól érezte magát. Délelőtt egy nagy túrát tettünk a Vadaspark vadregényes sétányain, kicsit barátkozva a Magyarországon őshonos vadakkal. Az állatkerti barangolás után kellemesen elfáradtunk, s a jó levegő is meghozta hatását: olyan éhesek lettünk, mint az imént látott farkasok a rács mögött. Előkerültek hát az elemózsiás tarisznyák s a „terülj-terülj asztalkák”. A szomszédos „asztaltársaságok” kölcsönösen megvendégelték egymást, így igazán sokfogásos és bőséges ebédben volt részünk. Az ebéd utáni rövid sziesztát estig tartó vidám játékok követték. Jöttek a jobbnál jobb ötletek újabb és újabb játékokra. Futballoztunk, röplabdáztunk, kalapot „raboltunk”, kötelet húztunk… Jutott idő a baráti beszélgetésekre is, pihenésre is. Az önfeledt játéknak, pihenésnek csak a közelgő naplemente vetett véget. Olyan nap volt ez, amellyel ismét közelebb kerülhettünk egymáshoz a közösen szerzett élmények, tapasztalatok által. (szó)
Vidám Anyák Napján Egy lelkes „előadó” költői szabadsága - íme a szívből jövő refrén minden egyes verszak végén: „…hogy szeresd a jó édesanyádat!”
Áldott kis terv Gyermekiskolai interjú-részlet
A „bugyuta” kérdés: - És te mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? A bölcs válasz: - Presbiter.
„Végszó” a szombatiskola után Áldásos szombatiskolánkat befejezve: „Kérjük a kedves testvéreket, hogy a szünetben mindenki őrizze meg a nyugalmát!”
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
TeGyüK MI
tükör Tömör beszámoló Egyik szombaton nem tudott elmenni az istentiszteletre. Sikerült rábeszélnie a férjét, aki nem volt nagy templombajáró, hogy legalább most az egyszer ő menjen el “helyette”. Az ebédnél a feleség érdeklődött: - Na, mesélj már, mégis miről szólt a prédikáció? - Hát.... az egyik kedvenc témájáról... - De hát mégis, pontosabban miről? - A bűnről. - És mit mondott? - Hát,...tudod...meglehetősen ellenezte.... - a feleség értetlenül bámult a férjére - majd mindkettőjükből kipukkant a nevetés.
Mit? Hol? - Miért?
„Áldásos istentiszteletünk végén távozás után énekeljük el a 301. számú éneket.”
Óravezetői panel
„Istentiszteletünket befejezzük Isten dicsőségére és mindanynyiunk örömére...”
2005. III.NEGYEDÉV
11
TeGyüK MI
2005. II. szám
Igazán szeretni csak egyet lehet „Fogadom, hogy hozzá hű leszek...”
Az ifjúsági önképzőkör keretében vitattuk meg ezt a témát baráti körben: Szabó Ottó (vitavezető), Bus Lászlóné (Piroska), Bus László (Laci), Szígyártó Fineás (Fini), Szígyártó Izabella (Iza), Dorin Chelcea (Dodó), Kóter Edvard (Edi), Tóth Sándor (Sanyi) A hűség-fogalom nagyon komplex kérdéskör. Az egész mögött az embernek egy természetes boldogság-keresés vágya húzódik meg. Azonban, hogy mi is az a boldogság talán nem is tudjuk pontosan megfogalmazni, csak keressük, csak hajszoljuk, csak rohanunk utána és lehet, hogy soha nem érjük el. – Mi hát a boldogság záloga? Az hogy az ember a „természetes” birtoklási vágyát kielégítse? Vitavezető: Két szélsőséget látunk álta- Fini: Ha egy teljesen istentelen házaslában. Egyesek azt mondják, hogy ők ságot nézünk, én el tudom képzelni, nagyon kiegyensúlyozott, boldog, szere- hogy teljesen külön tudják választani a tetteljes családi életet élnek, míg mások azt szerelmet a szextől. Tudják úgy szeretni állítják, hogy náluk mindenki éli a maga egymást, hogy nyitott házasságban élnek életét, elvannak egymással, (esetleg egy- és nem ragaszkodnak a „szexhűséghez”. más nélkül is), de semmi több. Kérdés az, Attól még szerethetik egymást ugyanúgy, hogy aki azt állítja, hogy minden nagyon mint mások, akik nem így élnek. szép, nagyon jó, az úgy is van-e a való- Dodo: Elég szegényes lenne a hűség ságban? Őszinték vagyunk-e egymással, fogalma, hogyha csak a szexre sőt önmagunkkal szemben? korlátozódna. A hűség azt jelenti, hogy Ma van egy divatos felfogás: nyitott ha én valamit önmagamban elhatározok, házasságban élni. Nekem úgy jó, ha a vagy Istennel felé, embertársaim felé másik megenged mindent, cserébe én elhatározok, azt véghez is viszem. Hű az is teljes szabadságot adok számára. Egy az ember, aki a tett ígéreteit, fogadalmait fedél alatt élünk, betartja és hűtlen de gyakorlatilag az, aki megszegi olyan mértékű azokat. szabadságot adunk Vitavezető: Mit is a másiknak és vágondoljunk erről? runk el tőle, mintVajon mi csak azért ha nem is lenne ragaszkodunk a „házas társunk” monogámiához, a házastársunk. mert vallásos, hívő Éljük a mi minemberek vagyunk? dennapi életünÉn ismerek sokket, építgetjük a sok embert, akik kapcsolatrendszenem vallásosak, rünket, végezzük mégis hűségesek a párjukhoz. Őket mi munkánkat, esetleg családot nevelünk, motiválja ebben? Vajon lehet két emberde a másik nélkül. Ez azonban ahhoz ve- nek úgy harmonikus a szeretete, szerelme, zethet, hogy még magánéletünket is füg- élete, hogy egyébként teljes szabadságot getleníthetjük a házastársi kapcsolattól. adnak egymásnak? Piroska: A Szentírás azt mondja, hogy Edi: A hűség fogalmának tisztázásához Isten azért teremtette Ádám mellé Évát, fontosnak tartom, hogy a hűség az nem mert egy ember önmagában nem ember. A elhatározás dolga. Szerintem annak jönfeleség Édentől kezdve a férj segítőtársa, nie kell magától. A házasságban is így és ez fordítva is így van. Normális viszo- van. Az az igazi hűség, ha az ember nem nyok között a házastársak megbeszélik érzi szükségét annak, hogy hűtlen legyen, dolgaikat és ketten hoznak döntést, egy- hanem magától jön az. ségesen. Ezért Isten tervétől, szándékától Vitavezető: Ez tehát egy természetes magateljesen idegen az a gátlástalanság, amit az tartás? De mitől is vagyunk hűségesek? emberek ma nyitott házasságnak hívnak. Sanyi: Korábban, amikor még nős voltam, Vitavezető: Mi is az hogy hűség? Vajon azt széles baráti köröm volt. Közöttük olyan nevezzük hűségnek, hogy házastársak tes- fiatal lányok is, akik közelsége imponáló tileg egymásra vagyunk utalva, irányulva volt számomra, de nem tudtam volna köés etéren senki más nem jöhet számításba zeledni feléjük, mert úgy éreztem, hogy ez az életünkben? a feleségemmel szemben és önmagammal Edi: Én nem hiszem azt, hogy ha két em- szemben is végtelenül tisztességtelen lett ber szereti egymást, akkor szét tudják vá- volna. Úgy éreztem, hogy ha a házasság lasztani a szerelmet a szexualitástól, úgy kerítésén kilépek, már nem tudtam volna ugyanúgy visszatérni mint azelőtt. hogy azt megosszák másokkal is.
12
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Dodó: Azt gondolom, hogy olyan kapcsolat amelyre azt mondják, hogy nyitott házasság, ott a házastársak tulajdonképpen hűtlenek egymáshoz. Természetellenes dolog az, hogy akit én szeretek, el tudjak képzelni másnak a karjában. Én ilyen helyzetben megbolondulnék. Az, ha egyik fél hűtlen a másikhoz, nem a testi szinten, hanem a lelki szinten történik meg és előbb-utóbb elválnak egymástól. Laci: Ha az a céljuk, hogy függetlenek legyenek a másik mellett, akkor nincs meg az a bizonyos lelki kapocs közöttük. Baj van ott, ahol hiányzik a bensőséges légkör a házasságból. A felszínes kapcsolatokból pedig az egymás iránti tisztelet is hiányzik. Az ilyen gondolkodásmód lealacsonyítja az embert. Vitavezető: Én azt gondolom, hogy ha valaki a szíve mélyén az érzelmei mélyén eltávolodik a másiktól, még ha nincs is harmadik személy a láthatáron, de már nincs meg az a szeretet-kapcsolat, az a kötődés, ha úgy tetszik az a tisztelet a másik iránt, amire pedig oly nagy szükség lenne, akkor már elkezdett hűtlenné válni a másik iránt. Ha pedig ezen is túllépünk és gonosz kívánságnak okából tekintünk valakire, vonzódni kezdünk valakihez, akkor vajon nem távolodunk-e el ugyanolyan mértékben (vagy még nagyobb mértékben) a házastársunktól amilyen mértékben közeledtünk egy harmadik személyhez? Nem lehet az, hogy még áltatom magam a kapcsolatunkat éltető szeretet melegével, de az már kihűlt, megfagyott, tönkrement? Dodo: Hadd mondjak egy példát. Egy birodalmat sem úgy építettek fel, hogy elmentek, harcoltak, legyőztek egy országot, aztán továbbmentek, közben ezt az országot elfoglalta egy harmadik ország, miközben a birodalom vezére egy újabb országot szerzett meg magának és így tovább. Ez így sehová nem vezet. Ez csak a birtoklási vágy hajszolása. Ha a házasságra gondolunk: igazán szeretni csak egyet lehet. (szó)
A párkapcsolatokról gondolkodva felmerült a házasság előtti párkapcsolat kérdése is, amely a mai fiatalok életében igen nagy lelkiismereti problémát jelent. Éppen ezért nem szerettük volna sem „tabuként” kezelni, sem megkerülni ezt a témát sem. A következő oldalon e kérdésről olvashatunk. 2005. III. NEGYEDÉV
TeGyüK MI
2005. II. szám
Szabad-e?
„Minden szabad nékem, de nem minden használ” A házasság előtti párkapcsolat témájához hozzáfogva igen hamar feladtuk a kísérletet. Ezért a nálunk bölcsebb és tapasztaltabb korosztályhoz fordultunk tanácsért, és nem csalódtunk. Erdélyi Laci bácsi véleményében a lényeget és a megoldást találhatjuk meg. A mi dolgunk csak az, hogy őszintén keressük a választ önmagunk számára - ha ezt tesszük megtaláljuk Isten útmutatását életünkre! Mielőtt elkezdenéd olvasni ezt az írást, kérlek, vedd elő a Bibliádat, és imádkozó szívvel gondolkozz el 1Kor 6: 9-20 igéi fölött. Úgy gondolom, nem vagyok sem morózus, sem maradi öregember, aki a fiatalokat már eleve rosszaknak tartja. Szeretem őket; én is voltam fiatal, vannak gyermekeim és unokáim. Úgy érzem, élvezem a fiatalok bizalmát is, hiszen még ma is gyakran keresnek meg gondjaikkal. Most is két egymás utáni, összesen közel egyórás telefonhívás ültetett a számítógéphez. Mindkettő erkölcsi vonatkozású. Az egyik elvi kérdés, a másik megoldhatatlannak tűnő gubanc. Olyan kérdések, amelyekre a Bibliából és irodalmunkból itt kötetnyi választ idézhetnénk. Mégis, mivel korunk erkölcsi felfogása szabadossá vált, úgy tűnik, ezekkel a kérdésekkel az egyházban is nehezen vagy egyáltalán nem tudunk megbirkózni. Szabad? Nem szabad? Ez nagyon sokszor már nem is kérdés. Igaz, ma már más erkölcsi normák veszik körül a fiatalságot, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Ez nemcsak a két nem házasság előtti kapcsolatára vonatkozik, hanem az élet minden területére. Nagyok a kísértések, amelyekben jellemek buknak el, de ilyen időkben formálódnak az igazi jellemnagyságok is. Lásd Józsefet Egyiptomban, ahol hiányzott ugyan a vallásos környezet kontrollja, ő azonban hű maradt elveihez. De nem veszítette érvényét Pál intelme sem az utolsó idők közfelfogásával szemben: „Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon” (Fil 2:15). TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Paul Roth Amikor tanácsatalan a lelkiismeret Uram, én már nem tudok úgy beszélni bűnről és lelkiismeretről, ahogy régen a hittanban tanultam. Nem tudok azért, mert idősebb lettem, aztán meg a bűnök korábbi besorolása ma már alig hiteles. Segíts meg a változások között! Uram, vannak gondolatok, szavak, tettek, amelyeket régen bűnnek ítéltem, de ma már helyesnek tartok. Vannak gondolatok, szavak, tettek, melyeket azelőtt jónak véltem, és ma már hibáztatok. Segíts meg, hogy helyesen ítéljek! Uram, én már nem tudom a lelkiismeretre gépiesen azt mondani: „Istan szava”. Én tapasztaltam és megéltem mennyi sokféle nevelést, korszellemet és társadalmi normát fogadott el biztos szabályként a lelkiismeret. A belső hang mikor igazán a Te hangod? Segíts meg ebban a tanácstalanságban! Uram, mindez a kétség és bizonytalanság elméleti játszadozássá fajulhat: tovább prédikáljuk a bűnt, és értékét veszti a lelkiismeret. Engedd, hogy felismerjem a bűnt, s hogy van-e olyan bűn, ami senkinek sem árt, és Te mégis bűnnek nevezed. Szabadíts meg az öncsalástól! Adj biztosan ítélő lelkiismeretet, amelynek mértéke a Szeretet, a Te főparancsod! Segíts meg, ha tanácstalan a lelkiismeretem!
Egy klasszikus adventista meghatározás szerint: „a világ betört a gyülekezetbe.” Ennek az a csalhatatlan jele, amikor egy kérdés eldöntésénél a közfelfogás van szembeállítva a Biblia kijelentésével. Ez történik a házasság előtti párkapcsolat kérdésének a vitatásánál is. Ilyenkor Isten törvénye mellett a szomorú tapasztalatok felsorolása sem használ semmit, mert ugye, „a vitatott eset mindig más”, mint a többi. Ezzel az érveléssel szemben sajnos, még magában az egyházban tapasztalható fájó házassági statisztika említése is hatástalannak bizonyul. Nem valószínű, hogy az Úr olyan sorompót állít a fiatalok elé, amelynek, ha nekimész, összetöröd magad. Ehelyett, mint értelmes, erkölcsi lénynek szabad választási lehetőséget ad: „Örvendezz a te ifjúságodban, és vidámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idejében, és járj a te szívednek útaiban, és szemeidnek látásában; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von! „(Préd 12:1) Amikor egy korlátot átlépünk vagy lerombolunk, még nem látjuk annak távolabbi következményeit. Úgy van, ahogy Paul Roth írja: „Atyám, kis gyöngeséggel kezdődött, gyakran csak félénken és tétován. De aztán jött lépés lépés után. Kezdetben alig állt ellen a lelkiismeret: „Ez biztosan nem lehet rossz.” Így hát bukdácsoltam megint és megint, rászoktattam magam. És aztán jött a gyávaság, Hogy már így is, úgy is késő.” Ezzel szemben „érett korúaknak” nevezi az ige azokat, „akiknek mivoltunknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre” (Zsid 5:14). Ne feledd: a döntéseknél mindig nagyobb szerepe van saját ösztöneidnek, vágyaidnak, és erkölcsi felfogásodnak, mint a korszellemnek, amelyre hivatkozol. Mindig te döntesz. Döntésedben jellemed tükröződik. A felelősség is a tied! Nos, a kérdés nem az, mit szabad és mit nem, hanem az, hogy milyen az önmagad – és nem a társadalom – által felállított mércéd, és mennyire kifinomultak lelki érzékeid, a jó és a rossz közötti különbségtételre. Társadalmi normák változhatnak, a gyülekezet, az egyház is lejjebb eresztheti a mércét, de Isten nem változik. Áll még a Sínai hegy! És a hegyi beszéd újszövetségi elvei sem az erkölcsi hanyatlás irányába mutatnak. Fordulj arccal a hegy felé, és ne a lejtő irányába haladj! (Erdélyi László) 2005. III.NEGYEDÉV
13
Köszöntés
Szavak és ígéretek A szép anyáknapi virágok, versek - a szavak és ígéretek - után beszéljünk őszintén az Édesanyákról! Fordítsuk most figyelmünket feléjük, hogy így legyen teljes az ünnepi megemlékezés és tartson ez az érzés tovább a hétköznapokban is. Család, hivatás, önfeláldozás, megfelelés, lemondás, örömkönnyek , testi és lelki fáradság, az egyedüllét érzése, imádság és hála. Ezek jelzik az édesanyák útját, melyről most őket kérdeztük, mondják el érzéseiket, problémáikat: Ráduly A. Timea és Miklós mindig együtt jönnek a gyülekezetbe és bizony a kis Orsit legtöbbször a papája ölében látjuk. Az apuka, illetve „az atyai lelkiismeret” hétvégén példásan „működik”. Vajon mi történik a hétköznapokban? Tímea „üzenetében” megbújuk az igazság. Talán épp ezért így adta át Miklós a kis papírt: Tímea küldi, de nekem nem szabad belenéznem! Nos, ez állt benne: „Először is nagyon köszönöm, hogy az én véleményemre is kiváncsiak vagytok. Nagyon szívesen írok, különösen az anyaságról. Én a kislányomat nagyon akartam és nagyon vártam, biztos így vannak ezzel mások is, de amit el tudok mondani, így egy év elteltével az az, hogy anyának lenni nagy, szent HIVATÁS. Ez nem egy munkahely, ami ha nem tetszik, lecserélhető, nem egy nyolc-tíz órás meló, amit nap végén befejezhetsz és hazamehetsz. Ez egy 24 órás fárasztó, de örömteli, békés vagy néha problémás hivatás. Gyermeket vállalni és nevelni csodálatos dolog, de innentől kezdve nagyon sok minden megváltozik, mégis egy „igazi” édesanya sem adná oda vagy cserélné el gyermekét. Kedves Édesapák és más hozzátartozók! Ti segítsétek az édesanyák munkáját és néha vegyétek át a gyerekkel kapcsolatos teendőket, hogy nekünk édesanyáknak is legyen egy pár szabadabb pillanatunk, mert bár mi nem dolgozunk annyit - szerintetek (!)-, mégis a nap minden pillanatában anyának lenni egy felelősségteljes és komoly feladat! „
14
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Dr. Szigetiné Dr. Székely Mária
a nevéből is láthatóan „halmozottan hátrányos helyzetű” édesanya. Orvosi hivatása mellett szintén elfoglalt férje és két felnőtt korú, de még a családhoz kötődő gyermeke van. Éppen ezért a néhány sor, amit kaptam tőle - ahogy pestiesen mondjuk - „nehéz szülés volt”. Különösen a gondolatsor vége, ahogy Marika mondta: „AZÉRT” szeretnék valami szépet is írni még befejezésül! Nos, ez így sikerült: „Nem mindegy, hogy a hét melyik napjáról beszélünk. Hét elején be kell osztani a tenni-és intéznivalókat, hét vége felé pedig kiderül, hogy ebből mi is valósult meg, milyen váratlan esemény jött a sűrű napokhoz. Úgy érzem, soha nincs könynyű nap, csak nehéz meg még nehezebb. Eközben mindenki elvárja, hogy nyugodt, megértő legyek, mások problémáját is megértsem, megoldjam és segítsek. Sokszor alig van erő bennem, de mosolyogva kell mindent intézni. Ahol leereszt az ember, az a családja. Ilyenkor kívülálló szemmel nem jellemző módon ingerült leszek, elfogy a türelmem és nem azt a békés, nyugodt vonást látják. Utóbb bánt is a dolog, de mikor és hol tudja az ember kiengedni a gőzt úgy, hogy másoknak ne okozzunk kellemetlenséget? Úgy érzi az ember, hogy egyedül maradt. Isten szeretete nélkül a napjaink mennyire másként alakulnának?! Hogy bírnak a nem ke-resztények élni a mindennapok poklában? És vajon nekem elég-e a hitem a próbákban? A mindenkiért érzett felelősségben nem felejtek-e ki valakit? Oda tudok-e figyelni családomra, jó példát mutatok-e, megteszem-e a tőlem elvárható gondoskodást, figyelek-e a negatív dolgokra, helyes-e a sorrendem, ezt várja-e tőlem Isten, amit és ahogyan teszek? Reggelente mindig végig gondolom a napot. Az Úr segítségét kérem családomra, barátaimra, a gyülekezetre és a magam számára. Este megpróbálom végiggondolni a történteket és köszönetet mondani minden jóért, megértő szóért. Napközben nem mindig tudatosul bennem Isten óvó keze, de végül mindig tudom, kinek volt köszönhető, hogy elkerült egy-egy rossz dolog. Nehéz a mindennapi küzdelemben az úton maradni úgy, hogy szorosan fogom, nyújtom a másiknak a kezem és támogatom a reámbízottakat. 2005. III. NEGYEDÉV
Köszöntés Romhányi Zsuzsa egy agilis, temperamentumos, rátermett
családanya. Mindenek előtt elmondhatjuk, hogy különleges felelőssége van Nikol édesanyjaként, hiszen a „kis művész” két hangszeren professzionálisan játszik és a zene művészetének szenteli életét. Zsuzsa szintén restellkedve adta át a témáról írt véleményét. Bevallotta, hogy először az ő keze alatt is egy „lázadó” cikk született (és sokkal hosszabb a végleges változatnál), de az a szemétkosárban landolt és örökre titok marad. Biztosan így van jól.Végül ezekkel a szavakkal kaptam meg Tőle az igazi és átgondoltan őszinte, letisztult, rövidke változatot: „Tudod, ahogy gondolkodtam és írtam, rájöttem ismét, hogy én Isten és a gyermekem szolgája vagyok. Ez a dolgom. Akkor miért lázadok? Nekem az Úr előtt kell számot adnom és első a gyermekem mindenek előtt.” „Sok évvel ezelőtt , amikor az édesanyám meghalt, még fiatal egyetemista fejjel megfogadtam, hogy soha nem leszek a családom cselédje. Úgy éreztem senki sem értékeli, meg sem hálálja, talán nem is igényli. Évekig hivatásom, munkám, saját „kedvtelésem” töltötte be az életem. Amikor megszületett a kislányom, természetesen minden megváltozott, jött a cselédsors. Legalábbis látszatra. Ugyanis én ezt másképp értékelem, s nem érzem már magam a család rabszolgájának. Hogyan telik „EGY” napom? Zongoraóra, fuvolaóra, szolfézs, fellépések, tanulás a gyerekkel, (mivel magántanuló és kéthavonta vizsgázik), főzés, mosás, takarítás stb. „ a háztartás”, tárgyalás a cégekkel, ügyintézés, a megélhetés biztosítása. „Pihenésként” egy kis kerti munka. Segítségként sajnos nincs nagymama, babysitter, takarítónő, bejárónő, kertész , kutyasétáltató. Családon belül próbáljuk megszervezni a napjainkat úgy, hogy minél több dolog beleférjen. Mivel ez nehéz és sok a terhünk, ezért naponta többször imádkozunk a gyerekkel közösen, hogy minden jól sikerüljön. Sokszor, ha fáradt vagyok, vagy ápolatlan, mert magamra időm nem maradt, vagy jelentéktelennek érzem minden munkám, rohanásom – akkor persze lázadok. Ilyenkor hulla fáradtan „nyugtatóként” elolvasom E.G. White: „Válaszd az életet!” című könyvének első fejezeteit. Idéznék néhány gondolatot: „Nincs munka, ami olyan fontos volna, mint az anyáé.” „A szülők munkájánál következményeiben nagyobb és messze ágazóbb munkát Isten nem bízott az emberek közül senkire.” Most már büszke vagyok anyukámra és hálás - mert szememben Ő nem cseléd volt, hanem Istentől kapott „ szent kötelességét” végezte, gyermekeit nevelte. Én is igyekszem az ő példáján „szolgálni” családomat.
Kedves Férjek és Apukák! Hetente mondjátok el feleségeteknek: „Örülök, hogy Te képes vagy másokat boldoggá tenni! Büszke vagyok rád, hogy nagyszerűen megoldod mindennapi életünk gondjait! Boldog vagyok, hogy az az üzlet, amit te vezetsz, a mi családunk! - Köszönöm mindezt Neked!” TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Édesanyám, köszönöm… ...az élet lehetőségét, amit adtál ...minden percet, aggódó pillanatot, féltő és felkaroló mozdulatot, mellyel vigyázol rám amikor játszom, tanulok, dolgozom, ápolsz betegségben, aggódsz hidegben, féltesz a mindennapi forgalomban - érzel minden veszélyt az élet minden helyzetében ...a gondoskodó hangod, amely reggel ébreszt és amely este sürgetve altat el ...a türelmed és minden fáradozásod, amivel mindennap velem vagy az iskolában, tanulmányaimban, a munkámban, a barátaim közt, gyermeki örömeimben és bánataimban, szerelmeimben és csalódásaimban ...hogy velem vagy az élet „nagy pillanataiban”, jó veled együtt örülni, látni a te mosolyodat is ...hogy támaszom vagy kudarcaimban, amikor minden „összeborul” és vele együtt én is - te vigasztalsz, megmutatod a megoldást, elsegítesz az alagút végéig ...hogy megérted, ha valami olyan nagyon nem sikerül nem tudom, nem értem, nem akarom és semmi sem „kerek” - jó, hogy te tudod, segítesz és ha hagyom (ha hagynám) veled sikerülne túljutni a nehézségeken ...hogy mindig kitartóan vársz arra, hogy „szót fogadjak”, hogy figyeljek rád és meghallgassalak - mennyiszer mulasztom el ezt nap-mint-nap! ...hogy amikor szükségem van rád, te nem hagysz magamra félelmeimben, te figyelsz rám és meghallgatsz - mindenben tanácsolsz engem első lépésemtől fogva míg gyermekként felnövök és ahogy felnőttként is gyermek maradok ...hogy nevelsz és tanítasz, hogyha valamit nem ta nultam meg, akkor a te osztályzatod is következetes, amit nem tettem meg, azt te sem teszed meg helyettem - de bátorításod és helyreigazításod pótolja butaságomat, lustaságomat, hanyagságomat, és jóra fordítja azt ...hogy te mindig látod az utat amerre megyek, látod a falakat, aminek általában neki is megyek, látod a hullámokat és megszakadó szívvel látod, amint azok oly sokszor elborítanak - szólsz, tanácsolsz, majd könnyezel és imádkozol ...hogy soha nem adod fel, örömben és bánatban, sikerekben és problémákban kéz a kézben velem vagy, mert… te az én Édesanyám vagy. VÉGÜL KÖSZÖNÖM ...hogy naponta lehetőséget adsz arra, hogy szerethesselek, megköszönjem a te szeretetedet, minden dolgaimban hozzád fordulhatok, tisztelhetlek tanácsaidért, hálás lehetek fáradozásodért - és akár kicsi is volnék még, akár már felnövekvő gyerek, nő, feleség és anya - engedd meg, hogy gondoskodhassak Terólad szeretettel és hálával mindenért. Édesanyám, - aki már nem lehetsz része életemnek – köszönöm erődet és támaszodat életed utolsó napjáig. Szeretettel és tisztelettel emlékezve Rólad igyekszem úgy élni e földön, hogy újból találkozhassak Veled és együtt lehessünk Isten országában.
2005. III.NEGYEDÉV
15
Az én édesanyám Gyermekrajz pályázatot hirdettünk Az édesanyák iránti tisztelet és szeretet kifejezésére a GYÜLEKEZETI HÍRADÓ gyermekrajz pályázatot hirdetett meg, melyre a gyermekek 12 „pályaművet” küldtek. A zsűri tagjai - Kutasi Miklós, festőművész tervezőmérnök, Bodnár Jánosné Zsóka gyermekiskolavezető és egy „kortárs”, Bodnár Benjamin - nagy örömmel láttak munkához és részletesen értékelték a beérkezett rajzokat. A zsűri korosztályonként hirdetett győzteseket:
7 éves korcsoport 1. helyezett: Bede Anna, akinek rajza szép, kiegyensúlyozott, jó színvonalú munka, csak így tovább! Bede Anna Enikő: Anyuval vasalunk
Íme a várva-várt eredményhirdetés! 3 -6 éves korcsoport 1. helyezett: Szabó Ottó, akinek rajza kiegyensúlyozott lelkivilágot tükrözött, a zsűri ezt nagyra értékelte Laczkó Leventének a jövőben még több energiát kell beleadni a kompozícióba Szász Emese energikus merészséggel rajzolt, de még konkrétabb formákra törekedjen. Szabó Ottó Csaba: Édesanyám és virágai
8-10 éves korcsoport 1. helyezett: Molnár Titanilla Ebben a korosztályban nehéz volt dönteni, mert a művek közel azonos színvonalúak, ezért a zsűri véleménye, hogy itt nem célravezető a rangsorolás, inkább az egymásmellettiséget állapította meg. Azonban ennek a korcsoportnak is kijár az első helyezett, a többiek - Madaras Ősz Botond, Domahidi Márk és Csiszér Tamás József - szép munkáit is elismerve. Molnár Titanilla Lea: Együtt a konyhában
Gratulálunk a nyerteseknek! A legjobban a nyereményeket vártátok - többen kérdezték, hogy milyen Mp3 lejátszó lesz? (ez nem illetlen kifejezés, hanem műszaki, kérdezzétek a gyerekeket). Nos, Szigeti Pötyi bácsi, gazdasági vezető jóváhagyásával megvásároltuk az ajándékokat és a Híradó megjelenése után ünnepélyes keretek között adjuk át nektek! Addig még meglepetés és tiiiiitkos!
Megalakult a 0-1 éves gyermekbölcsi osztály Újabb kisgyermekek bemutatására került sor gyülekezetünkben, amikor a picik szüleikkel együtt álltak Isten és a gyülekezet színe elé áldást kérni életükre. Szövérfi Ernő és Tünde kisfia, Márk Bandura Dániel és Kiss Vera Andéla kislánya, Alexandra Máthé Levente és Kinga kisfia, Gergő - és Szilveszter Levente és Juhos Rózsika kisfia, Levente életére kívánjuk Isten gazdag áldását és vezetését.
16
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2005. III. NEGYEDÉV
Kultúra
Keresztény Művészeti Estek Művészet az emberi kapcsolatokért
Kultúrális sorozatunk első estéjén „AMI MEGMARAD” címmel hallhattunk csodálatos verseket zenei koreográfiával díszítve. Köszönettel adózunk Nyári István előadóművész élethű tolmácsolása és a terézvárosi gyülekezet tagjaként eddig is meghatározó szolgálata előtt. Az előadást az egyszerű megjelenés, bensőséges hangulat, színvonalas rendezés jellemezte így semmi nem vonta el a hallgató figyelmét a versekben megfogalmazott mondanivalótól. István gondolatvilágára jellemző az Isten szeretetének körforgásában élő ember lényeglátása, az Istennel való érzelmi kapcsolat és az Őt megérteni akaró ember vívódása. A versek megannyi gondolatot és érzést szabadítottak fel valahonnan a lelkünk mélyéről, és amint a szavak hozzánk értek, úgy tűnt, már mi magunk mondjuk el érzéseinket és vágyainkat, fohászainkat Istennek. Kedves István! Köszönjük ezt az élményt, amelyet nekünk adtál és arra kérünk, hogy hasonló programokban a jövőben is részünk lehessen. (Mindenkinek ajánljuk az előadói est verseinek CD-n megjelent kiadását is, amely gyülekezetünkben megvásárolható magunknak és szép ajándékként egyaránt.) Május 7-én este Nagy Andrea orgona hangversenyét hallgathattuk meg, amelyen közreműködött az isaszegi dupla kvartett. Nagy Andrea Erdélyből származik, most Kanadában él és tanul.
Május 28-án este a Terézvárosi Fúvószenekar programját hallhattuk ismét. Az együttest ezúttal Csegedi Hunor vezette. A zenekar szolgálatában ez alkalommal is a zenészek odaadó játékát, a zene és egymás szeretetét érezhettük. Örülünk annak, hogy az összetartás, az áldozatokat is vállaló közös akarat és szolgálat összekovácsolja őket és ezért az Úr különös áldásaiban lehet részük. A délutáni programot követően a zenészek kalandos útra keltek. Este 10 óra volt, amikor Őrbottyánba értek Dohos László ezredes úrék házához, ahol a kellemes esti hangulatban tiszteletüket kifejezve szerenádot adtak. A házaspár meghatódva köszönte meg ezt a szép meglepetést. A zenészek felbátorodva Fót irányába vették útjukat és Bodnár János lelkészünk kertjében folytatták a zenélést. Zsóka és az összes szomszéd már talpon volt, csak a ház ura nem ébredt fel “az éjféli misére” - mélyen aludt reggelig. Pedig fiatalok csoportja is csatlakozott a hallgatósághoz, akik a discoból jöttek ki a még hangosabb zenei kíséretet hallgatni. Jutalmul a ház asszonya sebtiben kiadós virslit szolgált fel az éhenkórász trubadúroknak. Fél egykor azután hazaindultak a legények. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
A Torontói Egyetem harmadévet végzett zene- és orgonaművészeti szakos hallgatója. Tanára William Wright, Németország. Korábbi tanulmányait az adventista Canadian University College-ban, Torontóban végezte két évig zongora és orgona szakon, ahol tagja volt az egyetem kórusának. A helyi gyülekezetében is aktív szolgálatot lát el. 2005. június 18-án este kis hangversenyt adtak a zeneiskolában tanuló gyermekeink, Bodnár Benjamin, Bodnár Emese, Debrenti Félix, Henter Nikol és Kulcsár Lili. Főképpen azokat a vizsgadarabokat játszották el, amelyeket az év végi vizsgákra tanultak meg, de közös számmal is készültek. Egyértelműen kiderült, hogy van utánpótlása tehetséges zenészeinknek, valamint az is látható volt, hogy a gyermekek örömmel szolgálnak. A kis hangverseny egyértelmű tetszést aratott, köszönjük gyerekek!
2005. III.NEGYEDÉV
17
Kultúra Keresztény Művészeti Estek Május 21-én este 6 órakor Nagy Mónika és barátai hangversenyét hallhattuk. A koncerten Bach, Vivaldi, Stamitz és Grieg művei hangzottak el. Közreműködtek: Novák Zita, Tóth Andrea, Konrád Benjámin, Ambrus Szabolcs, Zubor Imre, Nagy Mónika, valamint Nyári István előadóművész és a vonószenekar. Vezényelt: Tóth Ferenc. Köszönjük Mónikának a zene szeretetéből is fakadó szolgálatkészséget, amellyel a zenekari hangversenyt megszervezte. Továbbra is támogatunk ebben a munkádban és szeretettel várjuk a következő zenei programokat! A Fővárosi Zeneiskolák tanévzáró hangversenyén zenetanárok és zenei versenyek első helyezett növendékei körében Henter Nikol is szerepelt, aki ismét elbűvölte a Zeneakadémia nagytermének mintegy 400 fős közönségét. Büszkén ültünk a sorok között és hangosan tapsoltunk neki! Gratulálunk!
Vívódás ég és föld között
Kutasi Miklós festőművész kiállítása Kutasi Miklós festőművész barátunk tárlatát láthattuk május 21-én. A tárlatot Dr. Szigeti Jenő nyitotta meg, aki segített megérteni, hogy a képi ábrázolásban hogyan tükröződik az ember látásmódja a világról, hogyan törnek felszínre az emberi lélek legmélyén rejlő érzések és indulatok.
Baráti és szellemi közösségben
Kutasi Miklós a modern festészet eszközeivel, sajátos látásmóddal varázsolja vászonra az élet nagy kérdéseit. Képeiben a lét és nem lét, az élet és halál, a múlt és jövő megrázó, gyötrő relációi feszülnek. Műveiben az Istent kereső ember lelki gyötrelmei, vívódásai sűrűsödnek. Képeit szemlélve az a képzetem támad, hogy az ég és föld között lebegek a minden és a semmi határán. Ez félelemmel tölt el, mert még nem tudom, hogy a semmibe zuhanok-e vissza, vagy az örökbe szállok fel. A hitvallomással felérő vívódások mögött felsejlik az Istentől áradó reménysugár is, amely mintegy kéz érintése nélkül leszakadó kő szakítja le az elmúlást az örökről. (szó)
„KÉSZ AZ ÉN SZÍVEM” címmel FLEISCHER KATINKA ÉS BARÁ-
hangzott el június 12-én délután, melyen Bach, Buxtehude, Handel, Lange és Mendhelssohn műveit hallhattuk. Katinka ezzel az előadással emlékezett meg barátai körében 40 éves szolgálatáról az Úr művében, melynek során a zene hangjain dicsőítette Istent és szerzett örömet a gyülekezetek testvéri közösségének. Kevesen vannak azok, akik egyházunk zenei életében évtizedek óta helyt állnak ebben a megbizatásban. Őrá mindig lehet számítani, nem fárad el és mindig kész énekkel, verssel, kísérettel, igeszolgálattal Istent és az Ő népét szolgálni. Az Úr adjon további életedben sok áldást és jó egészséget családod és gyülekezeted körében egyaránt! TAINAK ELŐADÓESTJE
18
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2005. III. NEGYEDÉV
Kultúra Egy jóbarát a sorokból Szigeti Jenő és versei
Visszagondolva Szigeti Jenő költő estjére baráti körben beszélgettünk Jenő verseiről.Valamennyiünk örömére szolgált, hogy az első verseskötet után egy újabb gyűjtemény jelent meg. Ebben a költő számtalan arcát ismerhetjük meg, a vidám, humoros és szerelmes gondolkodót, akit ma már magával ragadnak az érzelmek és azok mind egy papírlapon kelnek életre. A versek mélyen érintenek fiatalokat, időseket egyaránt. Magunkra ismertünk, ahogy mi is ünneptelenül vonulunk végig a Via Dolorosan és nem a szenvedő Krisztust látjuk, aki bűnünk keresztjét hordta méltatlanul, hanem magunk is indulataink korbácsait megragadva esünk egymásnak nap-mint-nap. Ahogy Te is írtad, Isten az, aki kiveszi kezünkből a korbácsot, ha kérjük őt, és megláttatja velünk Krisztus keresztjét és a fényt! Isten ereje oltalmat ad a viharban, és a Te írásaidból is erőt merítünk, hiszen mindannyian támaszra, vígasztalásra vágyunk. Igazi gondoskodást Istentől kaphatunk, ha imáinkban keressük Őt és Reá bízzuk életünket. Jó mindezekről együtt gondolkodni a versek hallatán. Jenő versei nem egy költői lélek ábrándozásai és kínlódásai. Jenő versei a valóság, amilyen a körülöttünk zajló világ, s benne magunkat látjuk érzéseinkkel, vívódásainkkal, örömeinkkel és harcainkkal. Az igazság köszön vissza a sorokból és érinti meg szíveinket - s ha netán sértve érzi magát az olvasó, néki szólnak e sorok: „Ha rólad írtam testvér, ne neheztelj rám, mert írni verset - magamnak - , sehogy nem tudok. De az álom, meg a való határán járva kaptam valamit, kincset, amiről hallgatni nem tudok. Rám Isten csak a diagnózist bízta. A gyógyító, a gyógyszer, nem én vagyok.”
Egyikünk megemlítette Jenőnek az egyházról írt kendőzetlen és igaz sorait - milyen jó, hogy még „nem adta fel”, képes higgadt lélekkel és hittel végezni szolgálatát rendületlenül! Ma már idézgetjük verssoraid, mint a klasszikusokat. Ez a kötet már optimistább az előzőnél, a szeretet sok kis apró jelét foglaltad rímbe, amely szolgálatodat, életedet, emberi kapcsolataidat jellemzi. Különös melegséggel töltöttek el a múltba tekintő versek, amelyek szereplőivel magam is személyes kapcsolatban lehettem. Kedves Jenő (nekünk: Jenőke), reméljük, hogy újabb kötetekkel ápolod tovább lelkünket, melyhez adjon a Jó Isten erőt, egészséget de főként optimizmust, jókedvet és lelki békességet Neked és mindannyiunknak! Jó, hogy vagy nekünk és most már azt is tudjuk, hogyan lettél Jenő?! A terézvárosi műkedvelő társaságunk nevében baráti szeretettel: Halász Márti „ Ne haragudj rám, kicsi lány... hisz oly bolondos, vaksi két szemem. Messze nézek sokszor, messze végtelenbe, s elnézek sok minden felett, s nem látom sokszor a hétköznapok aranyát, mi lábamnál hever. Ne haragudj, kicsi lány, borzas üstökömre, bolondos szeszélyeimre, hisz eltűnik életünk már holnap talán. Ne haragudj rám, te édes, örök, egyetlen, kicsi lány.” TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
„ Nem születtem tapsifülű nyúlnak, sem kakukkfűnek egy szédítő csúcs tetején. Csak ember vagyok, a másikért teremtve, ki épp úgy rám szorul, mint ahogy nélküle én sem élhetek...”
Prédikátorsiralom a 21.század elején Oly korban éltünk itt e hazában, mikor a tisztességtelen lett a hős, ki gátlásait félretéve a közről szónokolt, és önmagának élt, Krisztus ügyét keresztre feszítve. Ekkor szólított az Úr minket, kik botladozó hittel hittük még, hogy az ügy Istené, melyet nem egyházpolitikával és ügyes manipulációk kusza szövevényével kell szolgálnunk, hanem önmagunkat is megégető munkával, tettel, alázatosan, az ügyet, a pislogó gyertyabelet óvva a történelem fültépő huzatában. Ellenszélben futottunk versenyt az idővel kocsi és mobiltelefon nélkül ziháló tüdővel, az összeroskadásig. Majd egy más kor köszöntött ránk, mikor divat lett becsmérlő szóval szidni azt, ami elmúlt, fennen hangoztatva: „mi nem akarunk úgy élni, mint ti!” - s közben sandán sompolyogva kerülni a munkát, amiért egykor az apák az életüket adták, és elherdálni, kirabolni azt, amit egykor az Úr parancsát hallva nehéz harcok árán felépítettünk. „Új időszámítást írunk”- hirdetik, s az önigazoló gőg eltakarja az apák küzdelmes harcban taposott ösvényeit. Bűn lett a múlt, és ma kárhoztatni illik! Új módszerekről papolva takargatni lehet a szánni való tunyaságot, és élni a múltból ránk maradt nyáj gyapjából, pazarul. Az ezer-nevű önzés lett az úr a szolgálat felett. Elfáradtunk, Uram, az egyenlőtlen harcban, pedig magunkat még ma is ügyedre „pazaroljuk”, s közben a préda elől mentjük a keveset, mit hatalmunkban áll még... Térdünk és karunk is reszket. Magunkat már régen nem kíméljük, csak az ügyet féltjük, amire eltékozoltuk fiatal életünk. Aggódunk, Uram, a pislákoló lángért, féltjük az embereket, akikért Jézus épp úgy vérzett a kereszten, mint érdemtelen önmagunkért.... 2005. III.NEGYEDÉV
19
Visszanyertem boldogságom
Gerdi Stoll: Az elengedés ábécéje „Egyszer el kell engednem a fiatalságot, a szépséget, a frissességet, az erőt, az energiát, a stabil egészséget, a testi-lelki teljesítőképességet, a munkát, a hivatást, kedvessé lett embereket, pl. gyermeket, házastársat, barátokat, de rossz szokásokat, irreális elképzeléseket is, továbbá emlékeket, akár jók, akár kellemetlenek, az öröm és a fájdalom pillanatait, a bőség és a lemondás, a harmónia és a meg nem értettség időszakait, igen, és sok minden mást is, ami még rejtve nyugszik bennem. Be kell gyakorolnom ezt a kellő időben, hogy életem lényegére koncentrálhassak. Igen, ezt akarom. Azért, mert van Valaki, aki nem enged el engem. Ez a valaki Jézus Krisztus. Ez a tény öregségemben is bátorságot ad nekem arra, hogy igent mondjak a lehetőségeimre, az erőmre, arra az előttem lévő útra, amelyet most még sötétség takar, amelyen azonban nem egyedül kell majd végigmennem, mert valaki, Jézus Krisztus velem akar jönni. Ezért nem csak arra akarok kész lenni, hogy elengedjek, hanem újból és újból Belé akarok kapaszkodni és Benne akarok bízni.” „A vidám elme jó orvosságul szolgál.” Péld 17:22
Sok-sok éve élek örömben és bánatban. Boldog voltam, amikor megkeresztelkedtem, majd amikor férjhez mentem és gyermekem született. Ugyanakkor bánatban volt részem szüleim, testvérem elvesztésekor és számtalan élethelyzetben. Immár megöregedtem és betegséggel küszködöm, ami ágyhoz köt. Mindig és most leginkább hiányzik a szolgálat öröme és elindultam megkeresni ezt. Valahol azt olvastam: a legjobb út saját problémánk elfelejtésére abban áll, hogy mások szolgálatában dolgozunk. S, ha így teszünk, csodálkozni fogunk, hogy saját nehézségeink hirtelen miként válnak semmivé. Én is így tettem és elkezdtem komolyan imádkozni a cél érdekében. Egyszer ima közben megértettem, hogy amit én tehetek betegségemben, az a másokért való imádság. Ebben a szellemben igyekszem végezni az imádkozás szolgálatát. Ma már visszaszereztem boldogságom és ezt az imádkozó életet folytatom, amíg élek. Imádkozom a családomért, hittestvéreimért egyen-egyenként. Ez ad bátorságot minden nap élni, haladni tovább, hogy megvalósíthassam lehetőségeimet. Jézus pedig mellettem jön és velem van ezen az úton. Szeretettel és üdvözlettel: Berzenczeyné Manya
Már régen terveztük a látogatást Manya nénihez. Fiával, Zoltánnal nagy örömmel fogadtak és kellemes időt töltöttünk együtt. Mindenek előtt nagyon hiányzik néki a gyülekezet és ez kölcsönös, hiszen az ő megszokott arcát is hosszabb ideje nélkülözzük a jobb oldal második sorából. Mégis addig kérleltem, míg sikerült megbeszélnünk, hogy segítségemmel hamarosan eljön a gyülekezetbe egy rövid időre, amennyit egészségi állapota lehetővé tesz. Szeretettel várunk, Manya néni! A találkozásra Zoltán egy különös meglepetéssel készült - nem a francia krémes, ami fenséges volt, hanem - egy videokazettára átmásolt régi-régi mozgófilm képein 40 évvel ezelőtti idők elevenedtek meg. A balatonlellei „történelmi” idők, a Csillebérc vitorláson kirándulók, Oláh Karcsi, Rókás Kati, Oláh Edit, Kézdy Artúr, Szabó Ödi és a többiek. A lelkészértekezlet 60-ból a sok régi, ismert arcokkal, azután talán 62-ben egy kirándulás a Vidámparkban, Szakács Józsi az elvarázsolt kastélyban, Halász Pityu és Márti még „külön” nézelődve a tömegben….. és rengeteg szép emlék, amely e korosztályt még ma is lélekben összeköti. De jó, hogy még Zoltán megmentette és őrzi őket! Azután szóba kerültek a régi történetek, Michnay bácsi hogyan bújtatta a zsidó üldözötteket, Várnai Zsenit és sokan másokat, a háborúban mennyi „élmény” fűzte össze ezt a korosztályt! És ezek a baráti kötelékek soha nem szakadhatnak el, a közös szolgálat, élmények, barátságok – azok a szép idők – mindig velük maradnak. Ez volt ennek a délutánnak a legszebb üzenete nemcsak magunk számára, hanem mindazoknak, akik közelebb és távolabb – e korosztálynak tagjai és még Isten kegyelméből gondolhatnak és figyelhetnek egymásra. Elhatároztuk, hogy felkutatjuk azokat a még meglévő filmeket és képanyagot, amelyek nem estek áldozatul az egyházi „konténeres lomtalanításnak” (Isten bocsássa meg ezt is) – és még fellelhetők, hogy azokat a mai modern technikával rögzítsük a magunk és majd az utókor számára. Reményeink szerint hamarosan szervezünk egy találkozót és vetítést a felkutatott felvételekből. (Halász Edit)
Kérjük mindenkinek a segítségét, akik most a régi „öregek” közül olvassátok ezt a hírt, hogy jelentkezzetek Jenőnél, vagy Halász Mártinál, hogy a régi filmeket és képeket össze tudjuk gyűjteni és fel tudjuk dolgozni!
20
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2005. III. NEGYEDÉV
Próbálj meg lazítani! „Derüs Napok” A már nyugdíjas éveiket élők hétköznapjai is fárasztóak: több órás várakozás az orvosnál, bevásárlás, takarítás, látogatások.... és a család „kiszolgálása” számos feladatot jelentenek. Másrészt vannak, akiknek már nem kell ilyen terheket vinniük, és az otthon magányában a TV, a rádió társasága nem mindig elég számukra. Az idősebbek és a magányosok részére szervezünk kulturális- és séta programokat havonta egy alkalommal. A sétákat „kímélő, energiatakarékos üzemmódban” szervezzük: lassan, ráérősen és sok pihenővel, ücsörgéssel, bámészkodással, beszélgetéssel. Június 8-án kis csapatunk a Városligetben tett sétát. Végignéztük a Hősök tere szoborcsoportját, a Vajdahunyad várát és a ligetet átszelve a csónakázó tó mellett üldögéltünk - néztük a kacsákat, hallgattuk a madarakat és beszélgettünk életünk szép és szomorúbb napjairól. Halász Mártika profi idegenvezetőnk volt, a történelmi és a várostörténeti tudnivalókat élvezettel hallgattuk. Jó volt együtt lenni, közelebbről megismerni egymást! Köszönjük Juliskának azt a finom pogácsát, amit kora reggel 4 órakor már összegyúrt, hogy a találkozóra frissen hozhassa nekünk, és Jánosnak is köszönet a finom kürtőskalácsért - nem ő sütötte, de így is finom volt!
Jótékonysági vásár Gyülekezetünkben négy családnak és 35 idős testvérünknek van szüksége közösségünk támogatására. Ezzel a céllal hirdettünk jótékonysági vásárt, ahol hasznos és értékes tárgyakat hoztunk és cserébe másokat VÁSÁROLTUNK. Első alkalommal mintegy huszonöt vásári vendégünk volt, de ez csak a kezdet! A látogatók maguk is nehéz körülmények között élnek, mégis két óra alatt mintegy 30 ezer forint volt a „bevételünk” Elhatároztuk, hogy a vásárt októberben folytatjuk egy szombat esti rendezvény keretében és addig „nem nyugszunk” amíg fel nem ébresztjük mindenki kedvét a vásárban való részvételre! Mindenki talált magának tetsző vásári portékát: Rózsika szorongatta új kazettás magnóját, mindenki vett a szép kötött kardigánból, mert ezután szégyen lesz, ha valaki nem viseli
Július 6-án pedig a Budai Várba látogattunk. Körbejártuk a számunkra oly kedves nevezetességeket, majd ismét Juliska pogácsáját vettük elő és a rondellán ücsörögve ebédeltünk. A sósra persze édes kívánkozik, így remek fagyival zártuk a sétát.
Neked is jár egy kis pihenés, kikapcsolódás, a beszélgetés, nézelődés - ÉLMÉNYEK! A „Derűs Napok” következő programjai: augusztus 3. szerda - Normafai barangolás augusztus 31. szerda - Margit-szigeti körút szeptember 28. szerda - Látogatás a Nemzeti Színházban és a Művészetek Palotájában büszkén a „tábea pulcsit”. Volt biosaláta és zöldbab, biciklinyereg és neobarokk virágtartó, a büfében vehettünk pogit és frissen szedett málnát! Október elején jön a folytatás, készüljetek, mert MINDENKIRE SZÁMÍTUNK!
Egészség „Éden” - Budapesten
A vegetáriánus étterem hallatán a névvel vitatkoztam magamban, mint minden olyan reklámszöveggel, amellyel önmagunkat, a ránk bízott üzenetet, a világ számára gyógyírt hozó egészségügyi programunkat, sajtótermékeinket kívánjuk „eladni”. A reánk zúduló reklámáradat papírhegyeiből kilátszani is alig tudó ember ma már sokkal inkább a saját tapasztalatainak és a hiteles tanúknak hisz. Azt sem tudja elképzelni, mit jelent „édeni módon” élni, s képzelete is inkább TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
egy olyan élet felé szárnyal, amely az élvezeteknek nyit tág teret. Az étterem étlapja dús választékot kínál. A pénztárcájához és ízléséhez mérten mindenki választhat kedvére valót. Étvágyamat felülmúlva az az öröm tölt el, hogy végre van hazánk szép fővárosában egy olyan reprezentatív étterem, amely az általunk hirdetett táplálkozási reformot képviseli. A rendelt kóstoló elfogyasztása után Juhász Zsolttal, az étterem fiatal főnökével beszélgetek. Jelenleg, napi 50 vendéggel számolhatnak. Ez túlságosan kevés ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhassanak. Szeptembertől heti egy egész napos díjtalan Egészségügyi és Táplálkozási Tanácsadó Szemináriumot szerveznek, amelyen a korszerű táplálkozás ismertetése és egészségügyi tanácsadás mellett bizonyára sikerül bővíteni az állandó vendégek táborát. Az étterem könnyen elérhető a Budai Vár közelében, a Döbrentei u. 9. sz. alatt. Internet elérhetőség: www.edenetterem.hu, e-mail:
[email protected] Tel: 375-7575 (Erdélyi László) 2005. III.NEGYEDÉV
21
Gyülekezeti szolgálatok Kérd, keresd! - és megtalálod
Kiadványsorozatot készítünk
Kérjetek, és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.” (Máté 7:7-8)
Az elmúlt évben kitöltött kérdőíveken gyülekezetünk tagjai nagy számban jelezték azt az igényüket, hogy több borssúrára, kisebb terjedelmű, egyszerű könyvre van szükség, melyeket kapcsolataink, beszélgetések alkalmával tudunk használni üzenetünk hirdetésében. Ezért született meg az elhatározásunk, hogy elkezdjük az első kis kiadvány elkészítését. A témák az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre adnak majd egyszerű, rövid választ, adventista elveink alapján. Az első témakör: Miért engedi meg az Úr? - a háborúkat? - a természeti csapásokat? - az ártatlan emberek szenvedését és halálát? Úgy gondoltuk, a témák feldolgozása akkor lesz hiteles, hogyha magunk keressük és fogalmazzuk meg a válaszokat. A misszió osztály kérésére számos választ írtak testvéreink, amelyekből egy prezentációs ismertetést is tartottunk Szigeti Jenő közreműködésével. Az összegyűlt gondolatok alapján a kiadvány szerkesztését, írását már megkezdtük. A következő témakört az ősszel tárjuk majd elétek.
Bizonyára már mindenki kért valamit Istentől, és biztosan kapott is valamit. Ebben a mondatban azonban jóval többről van szó. Ez egy nagyon érdekes mondat, mert egy folyamatot vetít elénk. Először is kérnünk kell, tehát valaminek szükségét kell, hogy érezzük. De nem elég, ha csak kérünk, mert keresnünk is kell, amit kértünk, hogy megtaláljuk. Sokszor azonban mást találunk, mint amit kértünk, leginkább sokkal jobb dolgokat, mint amit szerettünk volna kapni, ha igazán keressük. Ha kérésünk teljesült, úgy, ahogyan az Úrnak tetszett, hogy megadja, ahogyan szükségünk van rá, akkor biztosan boldogok leszünk, ha felfedezzük ezt az adományt. Azonban itt nincs vége a mondatnak, mert úgy folytatja, hogy zörgessetek, és megnyittatik néktek. Tehát kértünk, és kaptunk is valamit, ami sokkal jobb, mint amire számítottunk, így nincs más hátra, zörgetnünk kell, hogy mások is tudomást szerezzenek róla, és Krisztus meg fogja nyitni az ajtókat. Mi is folytattuk a 2004. évben a kazetták másolását ill. a kölcsönzését, valamint az új lehetőséget igénybe véve CD felvételeket is készítettünk a testvéreknek és vendégeknek. Néhány statisztikai adat az elmúlt 2004. évről: Megrendelt sorozatok: 4 db, CD-n kiadott anyagok: 8db, kölcsönzött kazetták: 45 db, megrendelt kazetták: 848 db. Ezeken felül készültek még másolatok, amelyek külön nincsenek nyilvántartva. Ide tartoznak a vidékre rendelt CD ill. kazetta másolások is, valamint olyan felvételek másolása, amelyeket a Reménység Média Központtal együttműködve bonyolítottunk le. Miskolcról ill. Szolnokról állandó megrendeléseink vannak. A vidéki testvérek CD-n MP3 formátumban ill. kazettán is kérnek felvételeket negyedévenként főleg olyan prédikátoroktól, akik a Tiszavidéki Egyházterületen csak ritkán fordulnak meg. Az Adventista Teológiai Főiskola hallgatói is rendszeresen kölcsönöznek kazettákat, amelyek tanulmányaik során segítségükre vannak. A 2005. év elejétől a gyülekezetben elhangzó előadások, istentiszteletek MP3 formátumú számítógépes archiválását is végezzük, mivel az eredeti, hangszalagra vett anyagok csak korlátozott ideig őrzik meg minőségüket, és el is szakadhatnak az idő múlásával. A rengeteg adminisztrációs tevékenység, kazetták kézi feliratozása, címkézése, különleges igények teljesítése, az archivált hanganyag szerkesztése, megfelelő minőségben való elkészítése, CD címkék készítése, CD lemez feliratozása, nyilvántartások vezetése, nagymértékben leköti az időnket, így sajnos előfordul - amiről már korábban is írtam - hogy nem mindig időben készülnek el a felvételek. Ezúton is köszönjük a testvérek részéről tapasztalható megértést a késésekkel kapcsolatban. Az adminisztrációs munka gyorsítására is tettünk már lépéseket, amit a jövőben reményeink szerint tapasztalni fognak majd a kazetta, illetve CD-megrendelők is. A hangszalagok küldetését nem látjuk mindig megvalósulni, de sokszor lehet hallani, hogy egy hangkazetta, vagy CD által valakinek felkeltődött az érdeklődése és megismerte az igazságot. Ebben a reménységben folytatjuk mi is tovább munkánkat. Az Úr adja meg, ha a kazetták zörgetnek, hogy megnyissák az ajtókat! (Kun István)
22
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Szombatiskolai Nap Gazdag programot és meglepetéseket tartogat számunkra a szeptember 3-án megrendezésre Szombatiskolai Nap. A program célja felhívni mindannyiunk figyelmét a szombatiskola intézményének megbecsülésére, valamint a tanítók bátorítása és a szombatiskolában résztvevők véleményének meghallgatása, közös gondolkodás további lehetőségeinkről. Az egész napos program során lesz vetítés, minta-tanítóóra, közös imádság a tanítókért és tanulóinkért, tablóképeken mutatjuk be a szombatiskola életét, valamint az elmúlt 40 év tanulmányainak sorát. Érdeklődésre tarthat számot a számítógépes pult felállítása, ahol az interneten elérhető segédanyagokat, a biblia és egyéb irodalom CD-n történő praktikus felhasználását sajátíthatjuk el. Végül egy meglepetést is elárulhatunk: computer segítségével tesztelhetik majd a tanítók képességiket és a résztvevők lelki ajándékaikat. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Szombatiskolai Nap programunkra! A felkészülés már javában folyik
2005. III. NEGYEDÉV
Szabó Ottó
Nagy Mónika
Borbáth Melinda
Simon Bea
Marosán Eszter
Cséfalvay Dániel
Nagy Mónika
Borbáth Melinda
Simon Bea
Cséfalvay Dániel
Nagy Mónika
Simon Bea
Marosán Eszter
10.
17.
24.
31.
Febr. 7.
14.
21.
28.
Márc. 6.
13.
20.
27.
Szabó Miklós
Nagy Mónika
Cséfalvay Dániel
Szabó Miklós
Nagy Mónika
Cséfalvay Dániel
Szabó Miklós
Nagy Mónika
Cséfalvay Dániel
Szabó Miklós
Orgonista
Abaházi Attila
Cseke Zoltán
Cséfalvay Dániel
Nagy Mónika
Cséfalvay Miklós Cséfalvay Dániel
Jakó Gyula
Erdélyi László
Szabó Ottó
Kiss Domokos
Abaházi Attila
Magyari Albert
Cséfalvay Miklós
Borbáth István
Jakó Gyula
Cséfalvay Dániel
Jan. 3.
Áhitat
Orgonista
Szombatiskola
2004.
Nap
Szabó Ottó
Fekete István
Abaházi Attiláné
Szabó Ottó
Fekete István
Abaházi Attiláné
Szabó Ottó
Fekete István
Abaházi Attiláné
Szabó Ottó
Fekete István
Abaházi Attiláné
Szabó Ottó
Hirdető
Kiss Domokos
Szabó Ottó
Abaházi Attila
Szigeti István
Borbáth István
Magyari Albert
Erdélyi László
Cseke Zoltán
Szabó Ottó
Abaházi Attila
Jakó Gyula
Cséfalvay Miklós
Erdélyi László 3Móz 27:30-32,34 Ráduly Miklós 1Kir 3:3:5-14 2Krón 31:5-6 Döbreiné Cs.Zita 1Kor 1:22-24 Zsid 7:1-2 Abaházi Attiláné Mát 9:9-13 Zsid 7:4-6 Szabó Lídia Mt 5:9 Zsid 7:7-10 Rajki Zoltán 3Móz 19:15-18 5Móz 14:22-23 Tarnai Attila 2Kir 6:17 5Móz 14:28-29 Sebők Judit Jób 29:12-16 Neh 13:5, 12 Borbáth Melinda 1Kor 3:9-17 Neh 12:44 Nyári István Gal 6:1-5 Péld 3:9-10 Romhányi Zsuzsa Jn 3:30-31 5Móz 26:12-13 Koska Mariann 1Sám 17:17-18 1Móz 28:22 Szigyártó Izabella Zsid 12:22-28
Mal 3:10-12 Cseke Zoltán
Hálaige és textus olvasó Kórus
Szolgálat Vers / zene Bodnár János
Igehirdető
ÚRVACSORA
Téma
Hangyás László Erdélyi László Bodnár János
Dán Ilona Szoboszlai Csilla Kórus Nagyné Sz.Kinga Lánykórus Nyári István Kórus
Berzenczey Károlyné
Rohánszky Lászlóné
Simon Zoltán
Szigeti Jenő
Bodnár János
Erdélyi László
Kiss Jánosné Császi Emese
Kurucz Margit Nagy Mónika Gazsi Petra Borbáth Edit és Melinda Kórus
Hangyás László
Henter Nikol Lánykórus
Simon Zsolt
Fekete István Kórus
Szigeti Jenő
Szigeti Jenő
Abaházi Attiláné Lánykórus
Nyári István Cséfalvay Dániel
Hangyás László
Kórus Császi Emese
Mózsi Etelka
Borbáth Béla
Murányi Árpádné
Kurucz Imréné
id.Szabó Miklós
Dán Ilona
Oláh Istvánné
Lesitz Lajosné
Egyházunk jelene és jövője
„Látogasd meg testvéreidet…”
Nagy, nagyobb, legnagyobb
Hogyan lehet a törvényt betölteni?
Bírálható-e az egyház?
„A vaknak én szeme valék…”
Hol van a többség?
A felebaráti szeretet
Boldogok a békességre igyekezők
Mit látok én és mit lát Jézus a másikban?
Jel, bölcsesség és kereszt
Nagy Mónika Lásd, megadom neked, Menyhért János Simonné Mailinger Dr.Erdélyi László amit kértél Mónika
Szilvássyné Sajgó Mária
Hálaima Adakozásnál
Délelőtti istentisztelet
SZOLGÁLATI BEOSZTÁS
Óravezető
2004. I. NEGYEDÉVI
Útravaló
Úgy gondolom, nem érdemes ideákat álmodni, mindig annak az állapotnak kell örülni, amiben vagyunk. Az a fontos, hogy Isten mit szán nekem. Hiszen Ő tudja legjobban, hogyan lennék boldog, mi az én feladatom itt e földön.
a
“Nehéz boldogtalanná tenni azt az embert, aki elégedett önmagával, és önnön Teremtőjével tart rokonságot.” (Abraham Lincoln)
boldogság
közel lakik az Isten akaratában való megnyugváshoz „A boldogság mindig kicsinek tűnik amíg csak a saját kezedben tartod. De engedd szabadjára és azonnal megtanulod mennyire nagy és értékes.” (Maxim Gorkij)
„Amikor a boldogság egyik ajtaja bezárul, egy másik kinyílik. De gyakran oly sokáig tekintünk vissza a zárt ajtóra, hogy nem vesszük észre, amelyik megnyílt előttünk.” (Helen Keller)
