HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ BUDAPEST TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETE
GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2006
Áldott új esztendőt kívánunk!
20. szám NEGYEDÉVENTE MEGJELENŐ TÁJÉKOZTATÓ
2006. I. NEGYEDÉV
2006. I. negyedév
tartalom Bevezető gondolatok
Erdélyi László: „Nőttél-e gyermekem?” „Tartsatok össze” Új előadássorozat
3 4 5
Tony Campbell gyülekezetünkhöz írt levele A fordítói szolgálat a legnagyobb öröm számomra Tony közösséget teremtett Nézzetek mindig Jézusra! Beszélgetés Tony Campbellel Vendégeink üzenetei Imacsoport az evangélizációért Vendégségben Budakeszin
6 7
Evangélizáció
Keresztség
8 10 11
Életutak, sorsok - Isten kezébe helyezve Keresztségi jubileumi megemlékezés A gyülekezeti taglétszám alakulása
12
A Tábea Szolgálat jótékonysági programjai Gyermekek karácsonya Karácsonyi koncert
13 14
A szeretet ünnepe után
15
Jézus lábnyomában „Ő jól tudja az én utamat.”
Események
16 17 18
Kultúra - Kapcsolatok
19
Erőnk Krisztusban Közösség
20 21
Egészség
22
Szolgálati beosztás Útravaló
23 24
Karácsonyi pillanatok
Ünnepi hangulatban Új év küszöbén
Családi délután Évzáró istentisztelet és programok Ifjúsági koncert Testvérgyülekezetünk Nagykállóban Kötetlen találkozások Istennel és egymással Dr.Sólyom Péter: Biológiai rák-gyógymódok
„A Te hitednek vallomására”
Karácsonyi ünnepély A Hetednapi Adventista Egyház Terézvárosi Gyülekezetének lapja A gyülekezet címe: H- 1062 Budapest Székely Bertalan u.13. Telefon: (1) 3318-964 http://www.adventista.hu/terezvaros e-mail:
[email protected] Lelkész: Bodnár János A gyülekezet vezetője: Dr.Erdélyi László első presbiter A lapot szerkesztette és készítette: Dr.Erdélyiné Halász Edit
Programjainkról és gyülekezetünk életéről naponta új híreket közlünk weboldalunkon: www.adventista.hu/terezvaros A Gyülekezeti Híradó 700 példányban jelenik meg minden negyedévben. Érdeklődők részére készséggel megküldjük postán kiadványunkat. Az erre vonatkozó igényeket a gyülekezet címén, telefonján, illetve e-mailben lehet jelezni. Továbbá folyamatosan várjuk az olvasók írásait és véleményét!
2
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2006. I. NEGYEDÉV
Bevezető gondolatok Erdélyi László:
„Nőttél-e gyermekem?” A fenti címmel jelzett versben az ismeretlen német költő különös érzékkel von párhuzamot a gyermek biológiai és a felnőtt hívő lelki növekedése között. Hol van már az, amikor én is az ajtófélfán jeleztem gyermekeim növekedését egy-egy vonallal. Mára a létszám leszűkült. Nincs sorban állás. Csak legkisebb unokám kér olykor, nézzem meg az ajtófélfánkon sorakozó vonalkák mentén, mennyit nőtt a legutóbbi mérés óta. Ilyenkor készséggel veszem elő a derékszögű vonalzót, a ceruzát és mérőszalagot, hogy elvégezzem a számára oly fontos adatot jelző műveletet. Az eredménynek közösen örvendünk. Sohasem fordul elő, hogy az újabb strigula ne kúszott volna az előzőek fölé, hiszen az nagy bajt jelentene. Most, az évfordulón arra a másik növekedésre gondolok, amely egészséges fejlődésünk fokmérője. Ebből kinőnünk nem lehet. Ezért önmagunkba tekintve évről évre fel kell tennünk a kérdést: nőttem-e az elmúlt évben? Mert a lelki növekedésben nincs korhatár, de van mindig összehasonlítás tegnapi önmagunkkal, s ha odamegyünk az Úrhoz, Ő szívesen segít megismernünk saját életünk növekedési mértékét. Ezt tette és teszi az Úr az ő népével: „Ímé, ott állott az Úr egy függőleges kőfalon, és a kezében mérőzsinór vala. És monda az Úr nékem: Mit látsz Ámós? Én pedig mondám: Mérőzsinórt. És mondá az Úr: Ímé mérőzsinórral mérek népemnek, az Izraelnek közepette…” (Ám 7,7-8). Ha az Úr igényt tart arra, hogy növekedjünk lelkiekben és helyes irányban fejlődjünk, és ezt ellenőrzi is, akkor természetesen, megadja a növekedésünkhöz szükséges feltételeket is. Ezek között szerepel elsősorban a prédikáció és az írott üzenet. Az elmúlt évben gyülekezetünkben mintegy 170 prédikáció hangzott, és bőven jutott olvasnivalóból is. Mit jelentettek ezek lelki növekedésünkben? Ha nincs lelki növekedés a gyülekezet életében, hamar eljutunk arra a következtetésre, hogy nem megfelelő a szószékről és az irodalomból kapott lelki táplálék. Olykor ez igaz is lehet, de vizsgálódjunk most egy másik szemszögből. Van egy másik tényező is, ami szintén hatást gyakorol a készülő írásműre vagy prédikációra. Erre ritkán gondol a gyülekezet, jóllehet éppen róla van szó. Az Úr ugyanis elismeri a gyülekezet igényét, és ennek megfelelően küldi üzenetét. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Természetesen, az egyének igénye sokféle lehet, de az Úr tudja, melyik igény kielégítése válik a gyülekezet javára. Előfordulhat, hogy némelyek nem érezték magukat érintve az Ige által, míg másoknak különös áldásban volt részük. Vannak, akik akkor érzik jól magukat, ha sikerül elhitetniük önmagukkal, hogy nem nekik szólt az ige, hanem az intelem másokat érint. Az ilyenek leginkább azt a prédikációt szeretik, amelyben nincs személyes felszólítás a bűn elhagyására vagy valamilyen döntésre, tehát nem kell tenniük semmit sem. Szívesen hallgatják a próféciákat, egyháztörténelmet, bibliai archeológiát, szenzációs dolgokat, de figyelmen kívül hagyják, hogy személyesen mit kíván tőlük az Úr. Ezékiel így fogalmazza meg ezt a magatartást: „És eljőnek hozzád, ahogy a nép össze szokott jönni, s oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédeidet, de nem cselekszik, hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkokra, szívük pedig nyereség után jár. És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat” (Ez 33,31-32). Mi a része a gyülekezetnek abban, hogy a közösséget építő, időszerű üzenet hangozzék az igehirdető ajkáról, és olyan irodalmi teríték álljon a tagok rendelkezésére, amely tartalmazza a lelki növekedéshez elengedhetetlenül szükséges táplálékot? A gyülekezet oldaláról nézve el kell mondani, hogy a gyülekezet nehezítheti, de segítheti is az ige hirdetőjét a felkészülésben és a prédikálásban. Van gyülekezet, amelyikben könnyű prédikálni, míg egy másikban nagyon nehéz. Jó gyülekezet az, amelyiknek tagjai egyöntetűen tudják mondani: „Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára, mert a te nevedről neveztetem oh Uram, Seregeknek Istene” (Jer 15,16). A lelkésznek, aki készül a szombati igeszolgálatra, nagy erőforrást jelent, ha tudja, hogy gyülekezetének tagjai a hétköznapokban imádkoznak azért, hogy Isten küldjön megfelelő üzenetet számukra szombaton. Előfordul, hogy késztetve érzi magát témaváltásra, mert a gyülekezet „kiimádkozta” szájából a nem időszerű szavakat, a Szentlélek pedig új üzenetet helyezett szívébe és ajkára.
„Figyeld meg, hogy Megváltód lágyan és csendesen megkérdi minden este: nőttél-e gyermekem?” Ha a lelkész prédikációi sekélyesek, ha az egyház irodalma színvonal alatti, abban „benne van” a gyülekezet „keze” is. A megoldás: „Térjetek meg… és adok néktek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek tudománnyal és értelemmel” (Jer 3,15). Az élethelyzet sokszor Isten válasza a gyülekezet igényére. Kölcsönös örömöt jelent, amikor az ige hallgatója felismeri a prédikációban az őt foglalkoztató kérdésre küldött mennyei választ. A napokban vidékről hívott fel egy kedves hölgy, miután másoktól megérdeklődte telefonszámomat. Lelkesen újságolta, hogy a bibliaköri foglalkozáson elhangzott egyik kijelentésem valóságával szembesült néhány nap múlva. Elcsodálkozott, hogy ez miként lehetséges. Volt alkalmam neki elmondanom, hogy az Úr sokszor így válaszol kérdéseinkre, és így segít eligazodnunk az élet útvesztőiben. Ha figyelünk Reá, akkor felismerjük a Tőle jövő jelzéseket is. Ésaiás így ír erről: „És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok” (Ésa 30,21). Dávid pedig így fogalmaz: „Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járj; szemeimmel tanácsollak téged” (Zsolt 32,8). Ha hiszi a gyülekezet, amit énekel: „Az Úr vezet az Úr vezet, az ige által engemet”, akkor felismeri, micsoda lehetőség adatott számára az igehirdetésben és az ige hallgatásában. Szükség van a jó érzék fejlesztésére mind a kommunikációs csatornák munkatársainak, mind pedig a hallgató- és olvasótábornak egyaránt. Az utóbbi időkben, az iskolákban kezdik átállítani a büfék által forgalmazott élelmiszerkínálatot. Ott működik ez jól, ahol a kereskedők és a szülők közösen látják a felelősségüket egy egészségesebb nemzedék felnevelésére, és a valós érdekeket helyezik előtérbe. Ha az írott és a szóban elhangzó üzenet hirdetőit az emberek iránti szent felelősségérzet hatja át, a gyülekezet tagjait pedig az a vágy tölti be, hogy értsék Isten üzenetét, akkor az új évben is biztosítva lesz mindanynyiunk számára a lelki növekedés. 2006. I .NEGYEDÉV
3
Evangélizáció Dr.Erdélyi László
Tartsatok össze! Az elmúlt évi misszióprogramunk egyik legfontosabb tanulsága a felkészülés fontossága. A gyülekezet ereje és miszsziójának jövőbeni eredményessége a közös akaratban, a céltudatos felkészülésben, a magát az ügynek odaszentelő magatartásban, lelki összpontosításban rejlik. A felkészülés során fontos tapasztalatokat szereztünk. Isten összehozta és összetartotta mindazok lelkesedését és munkáját, akik hétről-hétre felismerték, megértették a felkészülés során közösen formált mondanivalót (Tartsatok össze!). Őszintén reméljük, hogy a jövőben még többen csatlakoznak ehhez a felismeréshez, félretéve minden zavaró körülményt, másirányú törekvést. Eredményes és áldásos missziómunkát végezhetünk közös, egységes szemlélettel és az ennek alárendelt szolgálattal. Amikor egy gyülekezet missziós kampányt tervez, végig kell gondolni annak minden részletét. Küldetésünk legfontosabb része, amikor embereket szólítunk meg és Jézus üzenetét tolmácsoljuk feléjük: „térjetek meg”, azaz higgyetek és változtassátok meg az életeteket. Sok embernek ez gyökeres, szinte az élet minden területére kiható változást jelent. Eközben azonban fel kell tennünk magunknak is a kérdést: mi magunk miben vagyunk hajlandóak változtatni az életünkön? Ha őszintén tükörbe nézünk, be kell látnunk, hogy a keresztény ember életében a folyamatos változás, fejlődés, a „lelki növekedés” a legnehezebb feladat. Ezen a téren csak akkor tudunk sikereket elérni, ha tudatában vagyunk annak, hogy a jó és gonosz közti harc legfontosabb csatája éppen az emberi gondolatokért, az emberi lelkekért folyik. Az emberek megmentéséért vívott küzdelem kemény harc, ahol „hadi szabályok” vannak érvényben. A hadviselés szabályai Az ószövetség idején a csaták előtt két fontos feladatot kellett elvégezni. Először a papoknak kellett bátorítani a népet és figyelmeztetni arra, hogy ne a saját erejükben bízzanak, mert az Úr maga fog értük harcolni. „Mikor hadba mégy ellenséged ellen, és látsz lovakat, szekereket, náladnál nagyobb számú népet: ne félj tőlök, mert veled van az Úr, a te Istened, a ki felhozott téged Égyiptom földéről. És mikor az ütközethez készültök, álljon elő a pap, és szóljon a népnek; És ezt mondja nékik: Hallgasd meg Izráel! Ti ma készültök megütközni ellenségeitekkel: A ti szívetek meg ne lá-
4
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
gyuljon, ne féljetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek előttök; Mert az Úr, a ti Istenetek veletek megy, hogy harczoljon
érettetek a ti ellenségeitekkel, hogy megtartson titeket.” 5Móz 20,1-4 Másodsorban pedig ki kellett válogatni azokat, a harcosokat, akik készek voltakteljes szívből küzdeni és semmi sem vonta el figyelmüket a harctól. „Az előljárók pedig szóljanak a népnek, mondván: Kicsoda az olyan férfi, a ki új házat épített, de még fel nem avatta azt? Menjen el, és térjen vissza az ő házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki avassa fel azt. És kicsoda olyan férfi, a ki szőlőt ültetett és nem vette el annak hasznát? Menjen el, és térjen vissza az ő házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye el annak hasznát. És kicsoda olyan férfi, a ki feleséget jegyzett el magának, de még el nem vette? Menjen el, és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye azt el. Még tovább is szóljanak az előljárók a néphez, és ezt mondják: Kicsoda olyan férfi, a ki félénk és lágy szívű? Menjen el, és térjen vissza az ő házába, hogy az ő atyjafiainak szíve úgy meg ne olvadjon, mint az ő szíve.” 5Móz 20,5-8 Kirívó példa a harcosok kiválasztására Gedeon története, ahol az Úr harminc-
kétezer emberből csak háromszázat tartott alkalmasnak arra, hogy általuk győzelemre vigye az egész népet. (Bír 7,1-7) A többieknek fontosabb volt a saját véleményük, a saját kívánságaik. „Akinek célja a veszélyben saját szükséglete kielégítése, nem az az ember, akiben bízni lehet a szükség idején. Az Úr a hanyagoknak és a maguktól semmit meg nem tagadóknak nem ad helyet művében. Azok a néhányak a kiválasztottak, akiket nem győznek le saját kívánságaik. A háromszáz válogatott férfiú nemcsak bátorsággal és önuralommal rendelkezett, hanem a hit embere is volt. Ők nem fertőztették meg magukat bálványimádással. Isten vezetni tudta őket, általuk szabadulást hozott Izraelnek. A siker nem függ a számoktól. Isten meg tud szabadítani éppúgy kevés, mint sok által. Őt nem a létszámmal lehet tisztelni, hanem azok jelleme által, akik szolgálnak neki.” (E.G.White: Pátriárkák és Próféták, 513.old.) Az újszövetség idején, amikor egy gyülekezet missziós kampányt tervez, az nem más, mint az ellenség kihívása egy csatára. De vajon vannak-e ennek a csatának is hadi szabályai, vagy mindenki úgy küzd és kaszabolja az ellenséget, ahogy tudja? És egyáltalán ki az ellenség, miért kell harcolni és mi a fegyerünk? Az ószövetségben emberek voltak az ellenség, más népek, a csata a területért, az „ígéret földjéért” folyt, karddal, dárdával, pajzzsal és szekerekkel. Az újszövetségben nem emberek ellen harcolunk, nem a földért és nem karddal, de a harci szabályok ugyanúgy érvényesek, vagy még jobban. A harc az örök életért folyik, életre-halálra. Jézus egyik példázatában egy vacsorával jelképezte azt a meghívást, amely az örök életre szól: „Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva; És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! És mindnyájan egyenlőképen kezdék magokat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments 2006. I. NEGYEDÉV
Evangélizáció ki engem! És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.” Luk. 14,16-20 Ha jól megfigyeljük, a meghívottak ugyanazokkal az indokokkal mentegetőztek, amelyek az ószövetség idején mentesítő körülmények voltak, ezekben az esetekben a férfiaknak nem kellett hadba vonulniuk. A győzelemnek viszont ők is részesei lehettek, ők is bevonulhattak az ígéret földjére. Jézus azonban ezt a szabályt megváltoztatta: „Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.” Luk 14,24 A példázat üzenete világos: az első ellenség a saját kívánságaink, a saját külön céljaink. Ezek miatt mondunk sokszor nemet a meghívásra és kivonjuk magunkat a csatából. Aki pedig a harcban nem vesz részt, annak a fő ellenséggel már nem kell törődnie, az sem törődik vele. Aki először nem győz saját maga felett, mással már nem küzdhet meg a jutalomért. Jézus világosan tanította, hogy aki bárkit, vagy bármit Isten ügye elé helyez, nem mehet be az Ő országába. A saját kívánságaink helyett Az újszövetség két helyen beszél a „saját kívánságainkról”. 2Tim 4,1-5: „Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök; És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak. 2Pét. 3,3-4 „Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, a kik saját kívánságaik szerint járnak, És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva.” Különösen a második mondat megdöbbentő: az ember saját kívánságai elsőrsorban azt a sürgető érzést, várakozást igyekeznek elnyomni, hogy Krisztus igen hamar eljön és én még nem vagyok kész. Ez ellen a gondolat ellen kell a legtöbbet harcolnunk. Ha viszont ez a harc sikeres, és Krisztus várásának sürgető érzése áthat bennünket,
MEGTALÁLT
az sugárzó hatással lesz az emberekre és kényszerítő befolyást gyakorol rájuk. Így teljesíthetjük be küldetésünket, a lelkek megmentését. Pál apostol szerint ezzel a befolyással lerombolhatjuk azokat a falakat, amelyek az embereket körülveszik, hogy elválasszák őket Istentől: „Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” 2Kor 10,3. Sátán legfőbb munkája körülvenni az embereket egy olyan erődítménnyel, amely megakadályozza őket, hogy kapcsolatba kerüljenek Istennel. Nekünk kell ezt a falat áttörni, de nem erővel és nem hatalmommal, hanem Isten lelkével. Ez egy olyan fegyver, amely úgy hatol át a legerősebb páncélon is, mint kés a vajon. Csak ez tud eredményes lenni. Páncél ellen páncéltörővel kell harcolni. Isten fegyvereivel „A keresztényeket nem az a hadviselés érdekli, amelyet a világ fegyvereivel vívnak. „Küzdöttél-e ma gondolataiddal? Ez az a csata, amiről a föld történelmének végén szó van. Csata a gondolatokért. A hamis elgondolások ellen, az ellenség hatalma ellen és az önuralomért vívott csata.” (Jon Paulien: A végidőről szóló bibliai tanítás) Gondolataink rendezése, önmagunk legyőzése azonban csak az első lépés, az alapfeltétel megteremtése a csata előtt. A csatában viszont már másokkal is együtt kell működni. Végre kell hajtani a stratégiát és a taktikát, zárni kell a sorokat. Háborúban a frontvonalak és hadseregek álláshelyeiken harcoltak, ott, ahova rendelték, állították őket, ott kellett a megszabott feladatot végrehajtani. Az újszövetség idején a gyülekezet egysége, a „harcosok” összetartása az a stratégia, amire Jézus tanította első követői, az apostolokat. Az egység az egyetlen győztes stratégia. Egy missziós kampány idején különösen nem engedhető
KINCSÜNK
-
A NYUGALOMNAP
DR.SZIGETI JENŐ előadássorozata életünk egyik fontos, ma is égető gyakorlati kérdéséről szól: mindennapjaink rohanásában szeretnénk legyőzni az időt, hiszen mulandó lények vagyunk és valahol emberségünk mélyén a maradandóságra vágyunk, nem szüntelen gyors változásra. Rohanunk, és közben önmagunkat, a dolgok értelmét veszítjük el. Ez a keresztények és a nem keresztények közös tapasztalata. Régen tudjuk, hogy a nyugalom nem valahol a Csendes-óceán egyik lakatlan szigetén van, hanem a szívünkben rejtőzik. Előadásaink során ezt a nyugalmat fedezzük fel, a teremtő Isten gondoskodó hatalmával alkotott körforgás, a munka és a pihenés rendjének titkát megtalálva. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
meg a széthúzás, a külön utakon járás, az egyéni elgondolások követése, még akkor sem, ha azok egyébként helyes elgondolások. Az nem lehet, hogy egymást cserben hagyjuk szép nagy felirattal a hátunkon: „elmentem missziózni”. Az egységes cselekvés mutatja meg azt, hogy méltó munkatársai vagyunk-e Istennek? Ha nem vagyunk méltóak rá, az Úr nem fog ránk bízni embereket, emberi lelkeket. Ki bízná rá gyermekeit olyanokra, akikről soha nem tudja, hogy éppen hol vannak, hová tartanak, milyen célokat követnek? „A végidő bibliai képe felelősségtudatra ébreszt bennünket. Döntéseink, cselekedeteink hozzájárulnak a dolgok végső kimeneteléhez. Nem lesz folyton újabb és újabb esélyünk a döntésre.” Jon Paulien Tartsatok össze „Kívánom, hogy igyekezzünk szívünket naponként öszszekötni a keresztény szeretet kötelékével. …Egymástól eltávolodva eltávolodunk Krisztustól. Össze kell tartanunk. Hányszor hallottam az angyal hangját, amikor látomásban Isten és a szent angyalok színe előtt voltam, hogy “Tartsatok össze! Tartsatok össze!” Ne engedjétek, hogy Sátán a pokol árnyait vetítse ki a testvérek közé! Tartsatok össze! Egységben az erő! Akiben nincs szeretet, gyengédség és együttérzés mások iránt, nem végezheti Krisztus munkáját. Mielőtt a prófécia beteljesednék, hogy a gyengék olyanok lesznek „mint Dávid”, Dávid háza pedig... „mint az Úrnak angyala”(Zak 12:8): Isten gyermekeinek félre kell tenniük egymással szemben minden gyanakvást. Egy ritmusra dobogjon szívük. A krisztusi jóindulat és testvéri szeretet sokkal bőségesebben nyilvánuljon meg. Ezek a szavak a fülemben csengenek: „Tartsatok össze, tartsatok össze.” Az ünnepélyes, megszentelt igazság egyesítse az Úr gyermekeit. A nagyravágyásnak el kell tűnnie. A versengésnek csak egyelen „versenyszáma” legyen és az foglalja magába az összes többit - ki fog még jobban Krisztusra hasonlítani? Ki tudja még tökéletesebben elrejteni énjét Krisztusban?” (E.G.White)
Az előadások március végéig minden pénteken este 6 órakor kezdődnek. 2006. I .NEGYEDÉV
5
Evangélizáció Egy eredményes evangélizációs sorozat és időszak áll mögöttünk. Ennek élményeit és tapasztalatait kívánjuk összegezni képekben, véleményekben.
Kedves Barátaim! Azért írok nektek, hogy elmondhassam, mennyire áldottnak éreztem magam, amikor közöttetek dolgozhattam Budapesten. Sokan mondták nekem közületek, hogy Ti is áldottnak éreztétek magatokat, amikor együtt megoszthattuk a „jó hírt” másokkal, akik eljöttek, hogy hallják azt. Jómagam valóban éreztem a Szentlélek jelenlétét – különösen a sorozat utolsó két hetében. Ez csodálatos volt. Amikor a kampány elején imádkoztam és kértem Istent, hogy végezze el Ő is különleges munkáját, szinte követeltem Tőle, hogy teljesítse be rajtunk ígéretét: „Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.”Ésa. 55.11 Néha úgy tűnik, hogy sok munkát végzünk, kevés haszonnal, de Isten azt ígérte, hogy ha elvetjük a magot, az megcselekszi, amit Isten elvár tőle. Ez ígéret, nem reménység. Ebben megbízhatunk és hagyatkozhatunk is rá és úgy dolgozhatunk, hogy közben tudjuk: Isten megadja a növekedést. Ő megtartja ígéretét. Láttuk, ahogy cselekszik a férfiak, nők és fiatalok szívében. Igen, az Ördög szintén dolgozik, de Isten a mi oldalunkon áll, ezért mi leszünk a győztesek. Nem tudom eléggé dicsőíteni Istent az ő irgalmas hűségéért, a bűnös emberiség iránt, akik bíznak benne. Ő soha sem hagy cserben minket. Milyen hatalmas Istenünk van. Senki sem hasonlítható hozzá. Imádkozom, hogy a Szentlélek folytassa a munkát Budapesten, és imádkozom azért is, hogy Ti is folytassátok a munkát és a bizonyságtevést. „Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk.” 2Kor. 2.14 Szeretném megköszönni mindnyájatoknak a meleg barátságot és vendégszeretetet, amelyet kaptam tőletek. Igazán érzem, hogy része vagyok a családotoknak. Isten áldjon és tartson meg benneteket, amíg újra találkozunk! Tony Campbell
6
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
„Parókiám az egész világ.” - Tony ajándéka volt ez az emlékplakett John Wesley metodista egyházalapító jelszava ez volt: „Az egész világ a parókiám, abban az értelemben, hogy bárhol vagyok, kötelességem szolgálni mindazoknak, akik ezt igénylik, illetve elfogadják.”
2006. I. NEGYEDÉV
M
indig is azt tartottam a legnagyobb örömnek, amikor evangélizációs sorozatot fordítottam. Ezért fogadtam el egyből a felkérést, hogy tolmácsoljak a novemberi evangélizáción. A Terézvárosi gyülekezet vendégeként jó volt látni, hogy mindenki összefog az imádkozásban, a szervezésben, a szolgálatokban és a felkészülés hihetetlenül szerteágazó feladataiban. Ki-ki lelkiismeretesen végezte a dolgát, bizonyítva, hogy a gyülekezet tagjainak szívügye az evangélizáció. Egy héten öt este, sokan a napi munka után, a gyerekeikkel együtt rendre eljöttek, ami óriási áldozatot jelenthetett az egész sorozat idején, persze az ilyen áldozat sosem marad viszonzatlan! Tetszett a gazdag zenei élet, a barátságos hangulat, és az, hogy mindenki figyelt a többiekre, a vendégekre. Tony Campbell a jellegzetes keresztény – majd a speciálisan adventi tanításokat ismertette. Ő is belső késztetésre, elhivatottsága tudatában készült az evangélizációra. Nem szereplési vágy, sziporkázás jellemezte, inkább az, hogy úgy, amint van, Isten kezéből vette az alkalmat, és Isten kezébe tette le az életét, adottságait. Úgy beszélt, mint akinek meggyőződése, hogy Isten felhasználja eszközeként, és nem a saját erejére támaszkodik. Világos kifejezési módja miatt rendkívül könnyen rá tudtam hangolódni a gondolatmenetére. Nagy öröm volt látni, hogy a sorozat idején többen felfigyeltek Isten szeretetének üzenetére, a próféciák teljesedésére és arra, hogyan akarja Isten megmenteni a bűn világából mindazokat, akik elfogadják védelmét. Visszagondolva talán a legtöbbször a valdensek, hugenották kitartásáról, üldöztetéséről szóló rész jutott az eszembe. Döbbenetes volt újból szembesülni azzal, menynyit kellett ezeknek a hűséges embereknek szenvedni a hitükért. Mégis számomra talán az volt a legfontosabb kicsengése a résznek, hogy nem véletlenül találkozunk problémákkal ma is az egyházon belül. Vannak, akik az időnként tapasztalható visszásságok miatt csalódottan fordulnak el TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Evangélizáció előbb a gyülekezettől, majd a hittől is, mert azt hitték, az egyházban csak önzetlen, önfeláldozó, jó emberekkel találkozhatnak, de elég egy gyülekezeti választás, egy furcsa kérés, a miénktől eltérő szokás, bármilyen apróság, és máris kialakul a feszült hangulat.
A keresztények üldözéséről szóló előadás vége felé elhangzott, hogy ugyanaz az erő, amelyik minden időkben üldözte Isten hűséges népét, tovább folytatja harcát, „hadakozik egyebekkel, az asszony magvából valókkal“. Akár a kívülről jövő üldözéssel, akár a belső megoszlás szításával ugyanazt akarja elérni: méghozzá azt, hogy elfordítsa az embereket Istentől, aláássa bizalmunkat. Nekem sem volt új ez a gondolat, mégis azóta többször elgondolkodtam rajta, vajon hogyan változtat a saját szavaimon, döntéseimen, az engem ért sérelmek kezelésén, ha tudom, hogy milyen ördögi terv húzódik meg minden friss probléma mögött. Mindig is a legfontosabb feladatnak tartottam az evangélizációt, amikor olyanok hallhatnak Isten szeretetéről, akik addig még nem hallottak, vagy nem a teljes üzenetet hallották. Tony Campbell novemberi evangélizációja után leginkább az maradt meg bennem, hogy éppen olyan fontos védeni, megtartani egymást, azokat is, akik már hallottak az evangéliumról. Ennek igen jó módja a gyülekezeti közösség szálainak szorosabbra fonása, a barátság, az őszinteség, a bizalom légkörének erősítése. Ehhez kívánok sok áldást és sok sikert az egész Terézvárosi Gyülekezetnek. Zarkáné Teremy Krisztina
Tony közösséget teremtett Tony Campbell előadásait 2001-ben sajnos nem volt alkalmam meghallgatni, így teljesen új embert ismerhettem meg. Tony életszerűen ecsetelte mind a közelmúltban bekövetkezett, mind a korábbi világtörténelmi eseményeket, dokumentálva a színhelyeket, megvilágítva a Bibilia feljegyzéseit és értelmezését. Tony megérttette velem Krisztus végtelen szeretetét, a szombat tiszteletét és az utolsó napok jelentőségét. Én gyermekkorom óta nem hallottam evangélizációt (ez pedig igen régen volt Békésen, ahol hét kilométert gyalogoltunk Fegyverneki „bácsi” előadásaira) és ezért számomra Tony volt az, akit az Úr küldött éppen most és éppen ide, melyért nagyon hálás vagyok. A véremben van, hogy figyeljem az emberek reagálását körülöttem, az arcokat és az érdeklődést. Így állíthatom, hogy magam és a hallgatók az előadások minden percének örültek sőt mindig tovább hallgattuk volna néhány órával. Tony előadásmódja kellemes volt, miközben hihetetlenül fontos dolgokra hívta fel a figyelmet. Kifejezésmódja pedig világos, érthető - hála Krisztinek, aki szóról-szóra teljességében fordította számunkra minden gondolatát. Az egyszerűség eleganciájával és igényesen mutatta be számunkra Isten üzenetét. Különösen említésre méltó volt, ahogy a Jelenések könyve jövendöléseit szemléltette, számomra nagyon sok bibliai üzenet most vált érthetővé. A záró keresztség szép emlék marad, amint kedvességgel, szeretettel indította útra új testvéreinket. Tony Campbell méltó arra, hogy nagyon szeressük, mert kiváló előadó, hiteles ember és példaadó lelkipásztor. Tony, köszönöm, hogy itt voltál, hogy hallgathattalak, új felfedezéseket tehettem és megérthettem a Biblia igazságait. Ezáltal most késztetést érzek, hogy csatlakozzam a gyülekezethez, ezt köszönöm neked. Megígérted, hogy külön imádkozol többekért, így énértem is, amikor szóban is megoszthattuk veled gondjainkat és Te bátorítottál minket, így engem is. Megígérted, hogy találkozunk az Újföldön, de reméljük még előbb is. Ahogy magyarul köszöntöttél minket: Az Úr áldjon meg. God bless You, Tony! Dr.Bordásné Szabó Teri 2006. I .NEGYEDÉV
7
Evangélizáció Nézzetek mindig Jézusra! Beszélgetés Tony Campbellel
Tony Campbell, a hazánkban is ismert ausztrál lelkipásztor, három évvel ezelőtt is tartott már egy előadás sorozatot a budapesti, Székely Bertalan utcai gyülekezetben. Először arról kérdeztem most őt, vajon kapcsolódik-e ez a sorozat a korábbihoz, továbbá hogyan készült az előadás sorozatra és kitűzött-e valamilyen célt maga elé a sorozattal kapcsolatban. Tony: Nem gondoltam arra, hogy ez esetleg a korábbi sorozat folytatása lenne, ez talán a gyülekezet vezetőiben merülhetett fel igényként. Elsősorban imádkozással készültem. Mintegy harminc éve gyakorlom a lelkészi szolgálatot, nagyon sok missziós előadást tartottam magam is és hallottam másoktól. Igyekszünk egymástól átvenni hasznos tanácsokat és gondolatokat, amit aztán magunk is felhasználunk a missziónk során. Mint mindig, így most is legfontosabb célja az előadássorozatomnak, hogy arra bátorítsam az embereket, hogy megismerjék és elfogadják Jézust. Most Istennek az utolsó időkre vonatkozó üzeneteivel kívánom megismertetni a hallgatókat. Igyekeztem logikailag úgy összeállítani az egyes órákat, hogy azok egymásra épüljenek. Négy részre tudnám felosztani a sorozatot: - Érdekesebb témák, ismertebb próféciák, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését. - A gyakorlati kereszténység bemutatása azoknak, akik még csak most ismerkednek Jézussal. Beszélek például az üdvösségről, az imádkozás fontosságáról. - Különleges próféciák, ez már nehezebb téma a Dániel és a Jelenések könyvéből. - Különböző hitbéli igazságok, mint a szentség, a szombatnap kérdése. Igyekeztem az egyes előadásokat színes képekkel és történelmi események felidézésével szemléletesebbé és változatosabbá tenni. Végül bevallottan az a reménységünk a gyülekezet vezetőivel együtt, hogy a sorozat eredményeként néhányan elfogadják majd Jézust, mint megváltójukat és csatlakoznak a gyülekezethez. Ehhez a Szent Lélek munkájára van szükségünk, Aki mindig dolgozik értünk. Elmondanád Tony az olvasóknak is, hogyan született meg az előadássorozat címe: „Advent - egy új világ ígérete”?
8
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Tony: Az Úr különös biztatását és kegyelmét tapasztalhattuk meg a címválasztásban. Ugyanis én sokáig nem válaszoltam. László* (*megj.: dr.Erdélyi László, a gyülekezet presbitere) egyik e-mail üzenetére, amelyben sürgetett, hogy adjam meg az előadássorozat címét, hiszen el kellett kezdeni a meghívók kinyomtatását. Ezért ő magától adta ezt a címet a sorozatnak, ami szinte szóról szóra megegyezett azzal, amit én - már miután elküldték a nyomdába a meghívókat - végül javasoltam neki. Most szeretnék néhány kérdést feltenni az eddigi előadásokon elhangzottakkal kapcsolatban. Milyen jó tanácsot, útmutatást tudnál adni azoknak – beleértve magamat is -, akik nemrégen keresztelkedtek meg és még magukkal „cipelik” régi életük sok bűnét, rossz szokását? Mennyi ideig hordozhatjuk magunkkal ezeket a felismert és megvallott bűnöket, mielőtt végleg levetjük, mint a „kígyó a régi bőrét”?
ÉLETÜNK SORÁN FOLYAMATOSAN
HARCOLUNK, DE MI GYŐZTESEK LESZÜNK
JÉZUS KRISZTUSSAL ÉS NEM ÁLDOZATOK.
Tony: A halálunkig. Az idős embereknek tanítania kell a fiatalabbakat. Állandóan tanulnunk és fejlődnünk kell, de tökéletesek sohasem leszünk ebben az életben. Olvassák el a Rómabeliekhez írott levél 7. fejezetét. Mikor mondhatja el magáról egy keresztény, hogy már teljesen átadta életét Jézusnak? Ezzel kapcsolatban Albert Schweitzer, talán egy ideillő gondolata jut az eszembe: „A tiszta lelkiismeret az ördög találmánya.” Egyáltalán lehetséges ezt az állapotot elérnünk itt a Földön? Tony: Tökéletesen igaza van Albert Schweitzernek. Akkor mondhatjuk ezt el magunkról, amikor tartósan boldogságot és örömöt érzünk az életünkben, de nem azért, mert bűntelenek lennénk, hanem mert tudjuk, hogy megbocsátanak nekünk. Hiszen életünk során folyamatosan harcolunk, de mi győztesek leszünk Jézus Krisztussal és nem áldozatok.
„AMENNYIBEN NEM HELYEZZÜK JÉZUST AZ ÉLETÜNKBEN ELSŐ HELYRE, AKKOR ELŐBB, VAGY UTÓBB AZ UTOLSÓ HELYRE KERÜL. AMI AZT JELENTI, HOGY ISMÉT MEGFESZÍTJÜK ŐT! ” Egyik alkalommal Jézus második eljövetelének napjainkban teljesedő világos jeleiről beszéltél. A Föld túlnépesedése, ami szörnyű éhezéseket okoz; totális környezetszennyezés, ami lassan a Föld lakhatatlanná válását eredményezi; természeti katasztrófák és háborúk: „nemzet támad nemzet ellen”. A próféciák hátterében mi a véleményed az Európai Unióról? Pillanatnyilag úgy tűnik, mintha ez megoldást nyújtana, legalábbis Európa nagyobbik részének arra, hogy elkerülje ennek a próféciának a teljesedését. Tony: A Biblia alapján az a kérdés, hogy mi az EU egységének a célja. Nos, ez gazdasági cél. Az unió sohasem válik szerves egységgé, ahogy Jézus az ő egyházát elképzeli és építi. Sokan kimaradtak belőle és ki is fognak maradni, továbbá néhányan nem is akarnak csatlakozni* (*megj.: Svájc, Norvégia). Nincs emberi megoldás! Az egyik előadásodon egy – legalábbis számomra – igen megdöbbentő dolgot mondtál: „Amennyiben nem helyezzük Jézust az életünkben első helyre, akkor előbb, vagy utóbb az utolsó helyre kerül. Ami azt jelenti, hogy ismét megfeszítjük Őt! ” Nos, jól gondolom-e, hogy ez az egyik legkegyetlenebb és legőszintébb kérdés, aminek a feltevése és megválaszolása megkerülhetetlen egy keresztény ember életében, aki Jézus Krisztus követőjének vallja magát? Tony: Bizony, így van. Az életünkben, miután elfogadtuk Jézust, különbséget kell tudnunk tenni a kisebb bűnök – aminek nem tudunk mindig ellenállni, mert emberek vagyunk – és az Isten elleni lázadás, a tudatosan elkövetett bűnök között. Meg kell éreznünk a nagy változást az életünkben és például az olyan bűnöket, mint a káromkodás, az alkoholfogyasztás, el kell hagynunk. Egész életünkben folyamatosan fejlődnünk kell, és halálunkig kell küzdeni önmagunkkal. Oliver Cromwell egyik gondolatát ajánlanám a figyelmünkbe: „Aki nem jobb napról napra, az megszűnik jó lenni.” Nekünk egyre jobbakká kell válnunk. 2006. I. NEGYEDÉV
Evangélizáció Tony
Campbellel a három hetes evangélizációs sorozatának befejezése után, elutazása előtt egy nappal beszélgettem másodszor. Néhány kérdést tettem fel a láthatóan fáradt, de boldog lelkész testvérünknek. Kimerültnek tűnsz, hogyan érzed magad a sorozat befejezése után? Valóban „Angyalok szálltak Budapest felett”, ahogy az egyik esti előadásod címe is állította? Tony: Igen, valóban elfáradtam, ugyanis sokat változtattam az előre elkészített órák anyagán. Sokszor az előző esti előadásra érkezett kérdések, vagy a hallgatóság érdeklődése is arra késztetett, hogy szinte minden nap még itt Pesten is dolgoztam az anyagon, kerestem a legjobbnak vélt változatot. Ugyan fáradt, de nagyon boldog is vagyok, mert nagyon hosszú idő óta a legáldásosabb evangélizációs sorozatomnak tartom a mostanit. Ezt a sorozaton résztvevők viszszajelzéseiből, a felém áradó szeretetükből, és a Szent Lélek jelenlétének többszöri megtapasztalásából merem kijelenteni. Nagyon sok barátunk volt, akit a Szent Lélek arra indított, hogy a gyülekezet előtt kijelentse, hogy szövetséget kíván kötni az Úrral. Kívánom nekik, hogy ez egy életre szóló döntés legyen mindnyájuknál. Több előadásodban is beszéltél arról, hogy a próféciákban szereplő egy földi nap, az valójában egy évnek felel meg, aminek a kulcsát Ezék 4:6-ban találjuk. Sokan gondolják úgy a keresztények között is, hogy a teremtés történetében szereplő napokat szintén nem valóságos földi napokként kell értelmeznünk, s így a hivatalosan képviselt nézetet, az evolúciót is össze lehet egyeztetni a Bibliával. Erről a gondolkodásról mi a véleményed? Tony: Először is egy nap csak a próféciákban jelent egy esztendőt.Mózes első könyvében használt héber szó, a „YOM” mindig 24 órát jelent, amikor azt megelőzi egy sorszámnév: 1., 2., 3. stb! Így a Biblia kétségkívül azt tanítja, hogy Isten 6 valóságos nap alatt teremtette meg a világot, és benne a földünket ősszüleinkel együtt. Egyébként az evolúcióhoz hét ezer év is kevés lenne. A Jelenések könyve az egyik legtitokzatosabb és a kereszténység körében talán legvitatottabb és legkevésbé értett könyve a Bibliának. Az előadásodban is többször szerepelt ennek a számos próféciát tartalmazó könyvnek az adventista egyház általi értelmezése. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
EGÉSZ
ÉLETÜNKBEN
FOLYAMATOSAN FEJLŐDNÜNK KELL, ÉS HALÁLUNKIG KELL KÜZDENI ÖNMAGUNKKAL .
„A K I
NEM JOBB
NAPRÓL NAPRA, AZ MEGSZŰNIK J Ó L E N N I .” Nagyon érdekelne, hogy mi a véleményed az Amerikai Egyesült Államokban élő adventisták „felelősségéről”, különösen a Jelenések könyvében szereplő „második fenevad” általad is meggyőzően felvázolt beazonosításának ismeretében?Ezzel kapcsolatban szeretném még megkérdezni, hogy tudomásod szerint hogyan viszonyul az ottani egyházvezetés a napi politikához? Tony: Nagy a felelőssége. Van az egyháznak egy havi lapja, a „Liberty”, ami nagyon sokat ír a napi politikai kérdésekről. Továbbá sokat foglalkozik azzal a fenyegetettséggel, ami a Jézusban hívőkre és őt követni szándékozókra várhat a közeljövőben. Sok kisebb protestáns egyház is nagyra értékeli ezt a folyóiratot. Egyik este bemutattad, hogy az egyházszakadások során hogyan jött létre több új egyház. Ez többnyire egy-egy újabb jelentős bibliai igazság felfedezéséhez és következetes hirdetéséhez kötődött, amit az „ősegyház” nem fogadott el, sőt üldözte az azt terjesztőket. Ennek tükrében vajon lehet-e még fel nem fedezett bibliai igaz-ság? S elvezethet-e ez szerinted egy újabb egyházszakadásra, akár a Hetednapi Adventista egyházon belül? Tony: Bizonyosan vannak még titkok a Bibliában. A Biblia azt tanítja, hogy Isten újabb és újabb igazságokra tereli a figyelmünket a „teljes délig”, azaz Jézus visszajöveteléig. Péld 4:18 „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.” A Hetednapi Adventista Egyháznak pontosan ezért nincs egy rögzített hitvallása, amihez a reformáció egyházainak szomorú emléke is járul, mivel azok az egyházak egy bizonyos határon túl elzárkóztak a fejlődés elől, nem voltak hajlandók továbbmenni azon a ponton, ameddig az egyházalapítók
vezették őket. Hitünket az alapvető hitelvek mutatják be, amelyek megfogalmazzák a bibliai igazságok egyházunk által elfogadott jelenlegi értelmezését. Amikor a hitelveinket kinyomtatják, az előszóban szerepel az alábbi nyilatkozat: „Az adventisták a Bibliát tartják hitük egyedüli alapjának és bizonyos alapvető hittételeket a Szentírás tanításaként fogadnak el. Az itt felvázolt hitelvek azt mutatják be, hogyan érti és magyarázza az egyház a Szentírás tanításait. E megállapítások felülvizsgálata az egyház legfelsőbb döntéshozó testületétől, a generál konferenciai üléstől várható akkor, ha a Szentlélek a bibliai igazság teljesebb megértésére vezeti az egyházat, vagy ha Isten szent szavának tanításaira kifejezőbb szavakat találunk” – (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei, 3. old.). Mit üzensz a Gyülekezeti Hiradónkon keresztül az előadásaidat hallgató testvéreinknek, vendégeinknek és olvasóinknak? Tony: Köszönöm a felém áradó szeretetet. Meg szeretném még osztani veletek, hogy életem legnagyobb kiváltsága: Isten üzenetének hirdetése. Végül ne felejtsétek el, hogy a szeretet legyőz minden nyelvi és egyéb akadályt.
NE
F E L E J T S É T E K EL ,
H O G Y A S Z E R E T E T LEGYŐZ M I N D E N A K A D Á LYT !
ISTEN
V E L Ü N K VAN ,
ÉS GYŐZÜNK A G O N O S Z F E L ETT ! Befejezésül meg szeretnélek kérni, hogy küldj egy bátorító üzenetet olvasóink közül elsősorban azoknak, akik jelenleg talán elhordozhatatlannak tűnő terheket viselnek az életükben, továbbá akik elfásultak, közönyösökké váltak, vagy egyszerűen csak elcsüggedtek. Tony: A legjobb tanácsom: Nézzetek mindig Jézusra! Ő az Alkotó és a Bevégző. Nagyon köszönöm, Tony az áldásos beszélgetést és a jó Isten áldását kívánom életedre, szolgálatodra és az egész családodra. Tyentés László 2006. I .NEGYEDÉV
9
Evangélizáció Vendégeink és barátaink előtt gyülekezetünk ajtaja mindig nyitva áll... „A sorozat tartalma fantasztikus, felemelő és nagyon – minden eddiginél időszerűbb. Az előadó csodálatos, érthető bárki számára. A szervezés kiváló, elegáns, igényes.”
„Az előadó kedves és szolid volt, ezt becsülöm. A szervezés kiváló volt. A közösség is szeretetreméltó, ahogy körülveszi a közéjük érkezőket, s valóban odafigyel rájuk.” „A sorozat jól felépített, sok érdekességet tartalmazott, átfogta az alapvető bibliai igazságokat. Az előadó odaszentelt életű, alázatos, szerény, rendkívüli módon tud hatni a szívekre. A szervezés nagyon jó volt, sajnos a gyülekezet tagjai nem mindig támogatták a szervezőket jelenlétükkel. Örömmel tapasztaltuk, hogy akik jelen voltak rendszeresen, igyekeztek beszédbe elegyedni és barátságot kötni a vendégekkel. Ez volt a legjobb evangélizáció az utóbbi években. A keresztségi istentisztelet volt a csúcspont, számomra egyedülálló lelki élményt nyújtott. Áldott legyen az Úr mindezért!”
“Csodálatos napok voltak, még nekem is, aki évek óta itt vagyok és felújíthattam az ismereteimet. Sok-sok áldást kívánok a testvérnek, amerre jár. Az Isten áldja meg a munkáját, és köszönjük, hogy itt volt.”
„Öröm volt részt venni egy olyan evangélizáción, amelyen a lelkész keresztényi alázattal, de prófétai bátorsággal képviselte az adventi üzenetet. Jó volt hallgatni a szentély szolgálatról szóló részletes előadást is, amely egyetemi szintű volt.” „Voltak olyan témák, amiket évek óta mélyebben meg akartam érteni, de soha nem kaptam kielégítő magyarázatot. Sok erőt kívánok Tonynak és fordítójának szeretettel.” „Az előadó nagyon kedves és figyelmes mindenkivel, a fordítója különösen kedves nekem, hihetetlen kisurgárzása van és mindig mosolyog. Sok érdekes dolgot hallottunk itt az előadásokon és a lényeget, hogy Krisztus mellett tegyük le a voksunkat. A gyülekezet igen kedves és ragaszkodó. Öröm ide jönni.”
„A legnagyobb elismeréssel szólhatok a sorozatról. Az előadó bár nem volt szónok, ennek ellenére lenyűgözött bennünket.”
„Boldog voltam, hogy minden nap átélhettem a hallottakat és lelki erőt kaphattam, mely által közelebb kerültem az Úr Jézushoz az előadó által. Ez az emlék megmarad örökre!” „Hálás szívvel köszönjük az időszerű üzenetet, amit Tony igen komoly felkészülés után tett. Köszönjük a gyülekezetnek is a sok mukát, amit ebbe az evangélizációba fektetett.”
„A legmélyebb tisztelettel és figyelemmel kísértem Tony testvér áldásos előadásait. Isten áldását kérem, hogy a közeljövőben újra gyülekezetünkben tudhassuk egészségben. „
10
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2006. I. NEGYEDÉV
Evangélizáció Tony Campbell evangélizációja alatt miden előadás előtt imacsoportban imádkoztunk az Úr jelenlétéért, áldásáért és erejéért. Változó létszámban, de mindig voltunk szép számban, akik fontosnak tartottuk az imádkozás szolgálatát. A Biblia rövid gondolatai után minden este Tonyért imádkoztunk, fordítójáért, Krisztiért és különösképpen gyülekezetünk egységéért, hogy alkalmas eszközök legyünk, kitartóan és odaadóan lássuk el szolgálatunkat. Imádkoztunk természetesen vendégeinkért, hogy minél többen részt vegyenek előadásainkon, és az ő imakéréseikért is könyörögtünk. Tony is részt vett imacsoportunkban, és érezte az ima erejét, Isten Szent Lelkének vezetését szolgálatában. Köszönjük mégegyszer a támogatást az imádkozásban, akik részt vettek a csoport szolgálatában – külön megemlítve Piroska nénit, Gyuri bácsit és Dénest, akik szinte minden alkalommal ott voltak az imacsoportban. Az imádkozás erejének említésekor néhány gondolatban viszszaidézem Tony Campbell áhitatán elhangzottakat is, melyet a Dunamelléki Egyházterület képviselő értekezletén mondott. Sokszor imádságainkban általánosságokat mondunk, pedig az ima akkor lesz hatékony, ha céltudatosság, egység és állhatatosság jellemzi. Az imádkozás nehéz feladat, amint Pál apostol mondja: „Szüntelenül imádkozzatok”, addig, amíg győzelmet nem szerzünk. Ahhoz, hogy nekünk is imatapasztalaink legyenek, jegyezzük meg e három fontos szempontot további imaéletünk alapelveként: legyenek imádságaink
céltudatosak, konkrét kéréseinket tárjuk Isten felé; egységben könyörögjünk, mindenki csatlakozva a megfogalmazott célért, személyért, kérésért; állhatatosak legyünk imaéletünkben, türelemmel, kitartással és feltétlen bizalommal várva imáink meghallgatását. Mindezeket gyakorolva imaéletünk ereményes és ható lesz, imacsoportjaink fejlődnek, tapasztalataink erősítenek majd és a gyülekezet lelki élete tovább fejlődik. Az előttünk álló új évre kívánjuk, hogy imáink meghallgatásra találjanak, amint Jáseb tapasztalata volt: „És Jáseb az Izráel Istenét hívá segítségül, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemből megoltalmaznál, hogy bút ne lássak. És megadá néki, amit kért vala. 1Krón 4:10” Menyhért Jánosné Éva Köszönetet mondunk minden közreműködőnek - felkészülésben résztvevőknek, rendezőknek, imacsoport tagjainak, technikai munkatársaknak, ének-zene és vers szolgálattevőknek - akik minden előadáson részt vettek és munkájukkal, odaadásukkal támogatták az evangélizációs sorozat eredményességét.
A sorozat második vasárnapján láttuk vendégül Budakeszin Tony Campbellt. A délelőtti presbiteri értekezletről érkezett az Erdélyi házaspárral együtt. Ebéd után a gyerekek egy kis hangversenyt rögtönöztek tiszteletére, aminek ő nagyon örült. Délután a jó időben felsétáltunk a Makkosmáriai templomhoz, ami nem csak egy helyi nevezetesség Budakeszin, hanem Dani is itt szokott orgonán gyakorolni. Tony szokásos érdeklődésével mindent megnézett és fényképeket készített. Vissza a városba a szép panorámájú rózsadombi utakon át vittük, hogy minél többet lásson Budapestből. A sorozat minden előadását hallottuk és igyekeztünk a vendégekkel is beszélgetni. Azt tapasztaltuk, hogy a sorozat közben ők hoztak újabb és újabb vendégeket. Többre értékelték az értelmes, logikus bibliamagyarázatot, mint sokan közülünk. Az előadásokban nem voltak mások hitét sértő megnyilvánulások, ami talán a tartós magvetés legfontosabb eleme. Különösen az utolsó két alkalmon volt nagyon érezhető a Szentlélek jelenléte, az értelemben, az érzelemben és a szeretetben. Az utolsó szombat előadásaiból kértek legtöbben videofelvételeket, hogy ismét átélhessék ezeket az élményeket. Cséfalvayék TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Az előadásokról készült DVD-felvételek egyenként és a teljes sorozat is megrendelhető gyülekezetünk címén. Mindig „szolgálatban”
2006. I .NEGYEDÉV
11
Keresztség Életutak, sorsok - Isten kezébe helyezve Szeretettel köszöntjük gyülekezetünkben megkeresztelt testvéreinket! Brájer Antalné Éva hosszú utat tett meg, míg rátalált a nyugalomra Istenben. Cséfalvay Dánielt fiatalsága és Isten iránti mély elkötelezettsége bátorította arra, hogy egy napot se késlekedjék és életét összekösse Krisztussal. Gergely Mária Magdaléna Romániában él és számtalan akadály választotta el eddig Istentől. A keresztség napjának reggelén belépve imaházunkba, tudta meg, hogy keresztség lesz, és ott, akkor döntött végleg az Úr mellett. Örsi Máriát az evangélizáció során vezette el az Úr az igazság ismeretére, és közösségünk befogadó szeretete érintette meg őt. Róbert Miklósné több éve „családunk tagja” és most tett vallást hitéről és Isten iránti szeretetéről. Különféle utakról érkeztek el ők Krisztushoz és most már továbbhaladnak velünk Isten útján.
Keresztségi jubileumi megemlékezés December 17-én délelőtt köszön-töttük azokat a testvéreket, akik ebben az évben keresztségük kerek számú évfordulóját ünnepelték, vagy több mint hatvan éve keresztelkedtek meg. Ellen White azt tanácsolja, hogy egyetlen alkalmat se mulasszunk el, amelyen hálát adhatunk Istennek. A keresztségi évforduló a keresztény ember számára az újjászületés napjának ünnepe. A Terézvárosi Gyülekezetben ezért megemlékezünk a születésnapokról és az újjászületés napjairól is. Most is öröm volt végignézni azokon a testvéreinken, akik évtizedek óta szolgálnak hűségesen Istennek. Legidősebb tagunk Nimsz Lajosné 96 éves, és testileg és szellemileg teljesen friss. Szabó Balázsné, aki legrégebben, 78 évvel ezelőtt keresztelkedett meg, majdnem egyidős a gyülekezettel, amely az idén 82 éve alakult. Hálásak vagyunk Istennek gondviseléséért!
Az elmúlt évben tizenkét testvérünktől búcsúztunk Életének 94-ik évében 2005. december 21-én elhunyt LENTHE PÁL testvérünk. Pali bácsi nagyon régi tagja volt gyülekezetünknek, habár az utóbbi években már nem tudott járni istentiszteletre, mert nagyon nehezen mozgott. Gyülekezetünk harmadik legidősebb tagja 59 évvel ezelőtt, 1946-ban keresztelkedett meg, de már szülei is tekintélyes tagjai voltak egyházunknak. Szakmájára nézve fényképész volt és amikor még dolgozni tudott, nem volt olyan gyülekezeti, vagy egyházi rendezvény, amelyről ne készített volna - az akkori idők módján - fekete-fehér képeket. Emiatt szinte mindenki ismerte és szerette. Most karácsonyra már a gyülekezet is félretette a neki készített kis ajándékot - anyagi segítséget -, amelyet sajnos most már a temetésére fordítottunk.
12
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
A gyülekezeti taglétszám alakulása Keresztség Brájer Antalné Cséfalvay Dániel Gergely Mária Magdaléna Őrsi Mária Róbert Miklósné Gyülekezeti levéllel elment Papp Annamária
Gyülekezeti levéllel érkezett Szegedi Enikő Zsófia Szegedi Gyöngyi Zita Weinecker Márta Weinecker Ferenc Halálozás Kovács Istvánné Lenthe Pál
Taglétszám 2005. szeptember 30-án 390 fő Taglétszám 2005. december 31-én 396 fő
Taglétszám alakulása 2005. évben Gyülekezetünkben az elmúlt évben tizenhat új testvért kereszteltünk meg. Egy személyt szavazással fogadtunk vissza közösségünkbe. Szomorú szívvel tizenkét testvérünktől búcsúztunk, idősektől és váratlanul távozó, fiatal testvérektől egyaránt. Ez az év a gyász éve volt, hiszen nem volt hónap, hogy ne temettünk volna. Tizenegy testvért fogadtunk más gyülekezetekből, ugyanakkor tizennégyen távoztak más gyülekezetbe. Mindezek tükrében taglétszámunk alakulása 2005 évben: Taglétszám 2005. január 1-én Taglétszám 2005. december 31-én
394 fő 396 fő
Reménységünk az új esztendőben a keresztségek további növekedése, testvéreink megtartása közösségünkben, és bízunk Isten kegyelmében, hogy kevesektől kell elválnunk. Isten kezébe tesszük le szolgálatunkat és életünket. 2006. I. NEGYEDÉV
Karácsonyi pillanatok „Embertársainkkal együtt érezni, és őket megérteni annyit jelent, mint őket Isten szemével látni; és ez nem tudomány, hanem kegyelem.” 2005-ben három jótékonysági vásárt rendeztünk, hogy támogatást gyűjtsünk idős, egyedülálló testvéreink és családok részére gyülekezetünkben. A vásárok bevétele 190.000,-Ft volt, valamint egy jelentősebb adománnyal összesen 290.000,-Ft karácsonyi támogatást adhattunk tovább. A pénzbeni támogatásokat és ajándékcsomagokat a testvérek nagy örömmel és köszönettel vették át.
A TÁBEA SZOLGÁLAT KÖSZÖNETET MOND A JÓTÉKONYSÁGI VÁSÁRON RÉSZTVEVŐK ÉS EGYÉNI ADOMÁNYOZÓK TÁMOGATÁSÁÉRT! Amikor közösségünk bármely tagja részére támogatást adunk, ezzel biztosítjuk őket a gyülekezet gondoskodásáról, figyelméről és szeretetéről. Isten megáldotta eddigi fáradozásainkat és neki mondunk köszönetet, hogy lehetőségünk nyílt megkönnyíteni mindennapi életük terheit. A jövőben is figyeljünk egymásra és legyünk mindig készek a segítségnyújtásra, áldozatvállalásra, legyünk aktívak, amikor lehetőségünk nyílik a támogatásra! Ezévben is hasonló jótékonysági vásárokat szervezünk, és ekkor mindig gondoljatok arra, hogy minden szándékot és készséget Isten áldása kísér majd!
Karácsonykor a fiatalok 70 élelmiszercsomagot osztottak szét hajléktalanok részére.
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Karácsonyi látogatás a Merényi Kórházban Karácsony előtti héten a Terézvárosi Gyülekezet 20 ajándék csomagot küldött a Pszichiátriai Osztályon dolgozó orvosoknak és ápolóknak, valamint a bibliaköri foglalkozáson résztvevő utógondozottaknak. Az osztály vezetői kifejezték elismerésüket munkánk iránt, és kérték, hogy folytassuk tovább a bibliaköri foglalkozásokat. Ezt követően részt vettünk az általuk rendezett ünnepi műsoron, amelyen megható volt hallani és látni azt, hogy gondozók és gondozottak milyen összehangolt igyekezettel és lelkiismeretességgel adták elő a betlehemi történetet. Az volt érezhető, hogy ez egy nagy család, amelyben a feladatkörök változnak csupán, de a szereplők és hallgatók, a gondozók és gondozottak céljai ugyanazok. Istentől kapott megtisztelő feladatunknak tekintjük az érettük végzendő evangéliumi munkát. Az eredményt nem mi mérjük, hanem a Mindenható, akinek szolgálatában igyekszünk tenni azt, amit tehetünk az élet hajótöröttei érdekében. Kérjük ezúton is a Híradó olvasóinak imádságát a kórházi osztály dolgozóiért és gondozottaiért, valamint érettünk is. (Rohánszkyné Erika és Erdélyi László) 2006. I .NEGYEDÉV
13
Karácsonyi pillanatok
Efratának Betleheme Gyermekek Nagy öröm számomra, hogy gyermekiskolai tanító lehetek, valamint hogy felkértek a karácsonyi gyermekünnepély megszervezésére. Társammal, Kun Ildikóval megbeszélve megszületett az ötlet, hogy jó volna a gyerekekkel színműként előadni az Úr Jézus születésének történetét. Sok munka és fáradtság kísérte az előkészületeket, amelyből nem hiányzott a gyerekek lelkesedése, szüleik és tanítótársaim, Bodnárné Zsóka, Döbreiné Zita, a Simon házaspár, Csepecz Erzsike, valamint Fekete István segítőkészsége. Az összeállított program úgy tűnt, hogy kellően kifejezi, megjeleníti az ünnepéllyel kapcsolatos elvárásainkat, de hangot adtak olyan véleménynek is, mely szerint nem kellene színházat csinálni az Úr házából. Nehéz volt eldönteni, hogy mitévők legyünk. „Jézus, a mennyei felség, a menny királya letette királyságát, otthagyta a dicsőség királyi székét, magas
karácsonya
parancsnoki tisztségét, és lejött világunkba, hogy isteni segítséget hozzon az erkölcsileg legyengült és a bűn által megromlott ember számára…” Ellen G. White ezen idézete és a tapasztalt testvérek, vezetők bátorító szavai vezéreltek minket. Tudtuk, hogy a cél nemes, hiszen Isten szeretetére emlékezni és a gyerekeket bevonni a szolgálatba az Úr nevének magasztalására mindenképpen helyes. Ezekkel a gondolatokkal tartottuk meg december 24-én délelőtt ünnepélyünket. Gyerekeink odaadó szolgálata, a kornak megfelelő jelmezek, a jászol és a körülötte lévő díszlet megygyőződésünk szerint Isten dicsőítését szolgálták. A gyülekezetnek nagyon tetszett, amit az utólagos köszönetek és jókívánságok sokasága is kifejezett. Csabai Emese
Karácsonyi koncert A Keresztény Művészeti Estek keretében ebben az évben tizenkét zenei és költői estet hallhattunk. A sorozat a karácsony második napján megrendezett hangversennyel zárult, amelyen a korábbi zenei programokon résztvevő zenészek, szólisták, előadóművészek közreműködtek. Örömünkre szolgált, hogy vendégül láttuk őket, és megbecsüléssel vettük fáradozásaikat a hangversenyekre való felkészülésben. Ezúton mondunk köszönetet minden zenésznek, Egyed József karmesternek és Cséfalvay Dánielnek, a programsorozat szervezőjének az év során tartott zenei programjainkban való közreműködésükért. Koncertünk vendége volt Kemenes Kálmán költő. „Karácsonyi ének” című versét az alkalom ihlette, és a zenei program tiszteletére és a találkozás emlékére ajánlotta, következő, megjelenő kötetében.
14
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2006. I. NEGYEDÉV
Ünnepi hangulatban
A szeretet ünnepe után Elmúltak az emelkedett pillanatok, családi együttlétek meleg hangulata. Mit adunk egymásnak az ünnepek után a hétköznapokban?
Szeress bele az egyszerű dolgokba, hogy felebarátodat is egyszerűen tudd szeretni!
M
onoton, zakatoló napjainkban hajszoljuk magunkat. Közben terheket cipelünk: családjagjaink betegsége, anyagi problémáink, munkahelyi gondjaink, gyülekezeti szolgálatunk felelőssége, emberi konfliktusaink, családi és baráti kapcsolataink surlódásai, a hétköznapi munka és életünk fenntartásának hegyekben álló feladatai - tele vagyunk megoldatlan problémákkal, betegségekkel. lelki sérelmekkel és stresszel. Fékezni, lassítani kell, különben kiégett robotok leszünk, akik már nem látják meg a boldogság apró kellékeit, melyek körülöttünk hevernek és örömünk egy-egy darabját rejtik. Lehet ünnep minden olyan pillanat a hétköznapok sodrásában, amikor egymást észrevesszük és egy mosollyal köszöntjük, egy kedves értintés, egy biztató pillantás, egy meghallgatott válasz a futtában mondott kérdésre: “hogy vagy”? Kívánjuk mindenkinek, hogy az elkövetkező évben megannyi boldog pillanatban legyen része Isten szerető és gondoskodó „kellékei” által.
Mai, gondokkal küzdő világunkban arra van szükségünk, hogy a szeretet vakságával beleszeressünk az egyszerű, mindennapi dolgokba. Világunkban - ahol egy őrült gombnyomásra világégés indulhat el - megnőtt a kicsiny, a mindennapi dolgok súlya. Mégis a nagy távlatok szédületében elfeledkezünk ezeknek a jelentőségéről. “A legutóbbi idők felfedezései nem a bölcsesség felfedezései, hanem az ügyeskedéséi, de ezek nem visznek közelebb a boldogsághoz.” - írja keserűen Phil Bosmans. Mit kellene tennünk, hogy boldogok legyünk? Ma ez az emberek legnagyobb kérdése. A mi emberi szeretetünk sokszor azért fáradtságszagú, mert mindig világrengető dolgokban akarjuk azt megmutatni. Pedig Jézus az ítéletben az egyszerű dolgokat kéri számon rajtunk: az egy pohár vizet, a falat kenyeret, a kedves szót: azt, amit mindig adni tudunk, ha megtanultunk tőle szeretni. Szigeti Jenő TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
“Fedezd fel újra az egyszerű dolgokat: a jó barátok egyetakarását, pár szál virágot a betegnek, a nyitott ajtót, a vendégváró asztalt, a jó rántottákat, az ínycsiklandó paprikát, a nyugágyban szundikálást, majd eközben a magas égre csudálkozást, egy biztató kézszorítást vagy mosolyt, a templom hűvös csendjét, a kisgyermek rajzát, a virágfakadást, a madarak dalát, a sudár jegyenyéket, a patakot, egy hegyet, egy tehenet.”
Phil Bosmans 2006. I .NEGYEDÉV
15
Új év küszöbén
Jézus lábnyomában Napi döntéseink határozzák meg életutunkat Képzeld csak el, hogy egyszer majd Isten előtt állsz a mennyben. Ő szeretettel megmutatja - egészen születésedtől kezdve - életedre vonatkozó tervét. Életed egy bizonyos pontján elfogadtad Krisztust Megváltódként. Ettől kezdve minden nap lábnyomok vezetnek életútadon. Sokszor két pár lábnyomot is látsz egymás mellett. - Atyám, az életutamon ezek az én lábnyomaim és mellette időnkét a Tied, amikor velem jöttél? - Nem, gyermekem, az állandó lábnyom az enyém. A másik pár lábnyom a tied, mert néha csatlakoztál hozzám. - Te merre mentél, Atyám? - Azon az úton mentem, amelyet neked szántam, mert reméltem, hogy követni fogsz. - Atyám, ekkor hol vezettek az én lábnyomaim? - Néha visszafordultál és ragaszkodtál régi haragodhoz, szokásaidhoz. Néha saját utakat választottál. Máskor lábnyomaid egy másik személy útján jelentek meg, mert az ő utiterve jobban tetszett neked. Néha egyszerűen megálltál, mert nem akartad elengedni azt, amit az én utamra nem hozhattál magaddal. - Atyám, ugye végül mégis minden rendbejött, még ha nem is mentem minden nap Veled? - Igen, a végén rendbejött. De tudod, azokat az áldásokat, amik az út mentén maradtak, elmulasztottad, amikor nem velem jártál.
“Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban.” (2Kor 2:14)
Az állhatatos élet nem a tökéletességet jelenti. Azt jelenti, hogy bár bukdácsolunk, mégsem bukunk el!
Az engedelmes élet engedelmes napokból áll, a győzedelmes élet pedig győzelmes napokból.
16
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
2006. I. NEGYEDÉV
Új év küszöbén „..Ő jól tudja az én utamat.”
I
STEN NAPONKÉNT IGÉRI NÉKÜNK OLTALMÁT.
BIZTONSÁGOT SODRÁSÁBAN.
NYÚJT AZ ÉLET BIZONYTALAN
Az Úr megsegített abban a nehéz helyzetemben egészen addig, amíg a kórházba értünk. „Keresztségem előtt történt velem egy baleset, amire csak keresztségem után jöttem rá, hogy Isten segítsége nélkül másként történhetett volna. Egy szombati napon kirándulni indultunk a lányommal, de baleset miatt vissza kellett fordulnunk, mert eltört a csuklóm. A buszra várva úgy éreztem, hogy elájulok. Istenem, segíts, mondtam magamban - és a következő pillanatban már jobban voltam. Jött a busz és felszálltunk. Szerencsésen hazaértünk, magamhoz vettem az irataimat és elmentünk a Szobi utcai Mentőkórházba. A röntgen után az orvos rákérdezett, hogy hol történt a baleset és hogy jöttem el a kórházig? Nagyon csodálkozott, amikor közöltem vele, hogy busszal. Ekkor ráböbbentem magam is, hogy az ájulás abban az állapotban teljesen jogos lett volna, és Isten segítsége nélkül bizonyosan be is következik. Az Úr megsegített abban a nehéz helyzetemben egészen addig, amíg a kórházba értünk. Csak azt sajnálom, hogy akkor ez nem volt számomra világos és így nem tudtam bizonyságot tenni ott, akkor az orvosnak.”
I
STEN NAPONKÉNT ÚTBAIGAZÍT ÉLETÚTUNKON.
LELKI
ÉRZÉKÜNKKEL FELISMERJÜK TERVÉT ÉS
VEZETÉSÉT ÉLETÜNKBEN ÉS CSAK KÖVETNÜNK KELL AZ Ő LÁBNYOMÁT.
Ahelyett, hogy Istent akarnánk magunkkal vinni, meg kell ta-nulnunk nekünk követni őt. Csak így van életünk, terveink, céljaink, munkánk és szolgálatunk biztonságban Őbenne és így lesz utunk azonos az Ő útjával.
I
STEN NAPONKÉNTI TÁMASZUNK.
AKKOR
TARTJA LEGERŐSEBBEN KEZÜNKET,
AMIKOR SÖTÉTSÉGBEN JÁRUNK.
Mindegy milyen régóta járunk már Istennel, újból és újból elvétjük lépéseinket, megtántodorunk, útelágazásokhoz érkezünk, vagy sötétség vesz körül, eltűnik előlünk az útjelzés. Ekkor eltévedünk, vagy megtorpanunk, gyakran saját lámpást gyújtunk. „Ő jól tudja az én utamat.” Isten ismeri az utat, melyen járunk. Ha eltévedünk, álljunk meg és forduljunk Őhozzá segítségért! Isten a sötétben is velünk van. Isten akkor tartja legerősebben kezünket,, amikor sötétségben járunk. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
I
STEN BÖLCSESSÉGET AJÁNDÉKOZ MINEKÜNK.
IGÉJE
FÉNYT VET JELENLEGI ÚTUNKRA ÉS AZ
ELŐTTÜNK ÁLLÓ LÉPÉSEKET MEGVILÁGÍTJA.
A mai zűrös, bizonytalan, stresszel terhelt világunkban a mindennapokban csak Isten mellett haladva találhatjuk meg a békességet és a biztonságot. Azonban minekünk kell keresnünk az Úr akaratát. Ha felismerve az Ő útmutatását, teljes lényünket az ő karjára bizzuk, akkor tud megáldani életutunkon tapasztalatokkal, amiket másként nem élnénk át, nem lehetnénk részesei. Sokszor elgondolkodom azon, hogy mennyire „szerencsésnek”, illetve áldottnak érzem magam, hogy Isten pajzsa által védve haladhatok az életemben. Ezt az érzést akkor értettem meg, amikor házasok lettünk. Minden nagyobb és apró bajomat elé tárom, amikor nem is tűnik jónak a megoldás, később mindig bebizonyosodik, hogy az Ő útja a legjobb számunkra és így biztosan járunk abban a tudatban, hogy ő vezet minket. A lakásvásárlás, elhelyezkedés, munkaszerzés problmáiban mind Isten segítségét tapasztaltuk. Újévre kaptam édesanyámtól egy üdvözletet és egy igét. Mielőtt megírták a szövegeket, imádkoztak, és ezt a bibliaverset kaptuk: Ha rendelkezéseim szerint éltek...esőt adok a szokott időben…3Móz 26,3-5
I
STEN VÁR RÁNK AZ ÚT MENTÉN.
BÁRMEKKORA
KERÜLŐT IS TETTÜNK
A VISSZAÚT MINDIG CSAK PÁR LÉPÉS.
-
SOHASE ADD FEL! A 2002. októberében szervezett találkozóra
meghívtuk Farkas Ilonkát is, aki lelkészcsaládban nőtt fel, megkeresztelkedett, de hamar elsodorta tőlünk az élet. Szomorúak voltunk, hogy levelünkre választ sem kaptunk. Egy évvel később azonban kopogott a postás az ő levelével. Az történt, hogy közben elköltözött, és a levelet csak egy év múlva kapta meg. Több levélváltás és telefonbeszélgetés után, a Terézvárosi Gyülekezet imacsoportjának fáradhatatlan könyörgése nyomán, majd a soproni testvérek szeretetétől átölelve döntött, hogy több mint 50 év után visszatér az Úrhoz. Keresztsége 2005. dec. 17-én volt a Terézvárosi Gyülekezetben. Vele együtt örültek régi munkatársai és tudjuk, hogy a mennyei angyalok is. (el) (Az idézetek forrása: Beth Moore: Szabadságra vezetsz engem c. könyve) 2006. I .NEGYEDÉV
17
Események
Családi délután Családi délután
Évzáró istentisztelet és programok HÁLAADÓ
ISTENTISZTE-
zártuk az évet a Terézvárosi Gyülekezetben. A gyülekezet fennállása óta hagyomány, hogy az év utolsó napján közösen mondunk hálát Istennek az egész évben kapott áldásokért. Néhány éve gyakorlattá tettük azt is, hogy a köszönetet nem csak általánosságban fogalmazzuk meg, hanem előbb összegezzük az elmúlt évi eseményeket, tapasztalatainkat, megpróbáljuk levonni a tanulságokat és úgy állunk Isten elé köszönetet mondani. Dr.Erdélyi László presbiter testvér vetített képes beszámolóval tekintette át egész évi tevékenységünket, összehasonlítva az év elején kitűzött céljainkkal: - Odaszánás, a legjavát add az Úrnak, amid csak van; - Lelki fejlődés, akarjak jobbá lenni; - A világ felé fordulás, nyitott gyülekezeti közösség az érdeklődők és a környezetünk felé. A képes beszámoló teljes terjedelemben megtekinthető internetes oldalunkon: www.adventista.hu/terezvaros Van miért hálát adni Istennek. Mozgalmas és tartalmas évet tudhatunk magunk mögött, amelyben elsősorban a misszió, a világ felé fordulás területén léptünk nagyot előre. A Keresztény Művészeti Estek nagyon sikeres rendezvénysorozatnak bizonyult és jól kiegészítette az egész év folyamán tartott missziós előadássorozatainkat. A legnagyobb élmény természetesen Tony Campbell előadássorozata volt. Mindezek eredményeképpen, nagyon sok új barátra tettünk szert, olyanokra is, akik először voltak gyülekezetünkben, s tizenhat új testvérünk keresztelkedett meg. LETTEL
18
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Bodnár János lelkész testvér az igeszolgálatban arra intett, hogy a múltba tekintve hogyan értékeljük tapasztalatainkat. A mi feladatunk a jövőbe nézni és haladni tovább. Ami rossz volt életünkben azt hátrahagyva, negatív élményeinket feldolgozva tovább kell lépnünk. Eredményeinket és áldásainkat számba véve minden bizalmunkat vessük az Úrba, aki az előttünk álló úton éppúgy velünk lesz, amint a múltban is. Hagyományos évvégi teadélutánunkon levetítettük az év folyamán készített képeinket, majd megajándékoztuk egymást.
2006. I. NEGYEDÉV
Kultúra - Kapcsolatok Ifjúsági koncert Fiataloknak rendeztünk koncertet októberben. A műsoron olyan énekek és zeneszámok szerepeltek, amelyeket a fiatalok szívesen hallgatnak, illetve a könnyed zenei stílusban is szívesen fejezik ki érzéseiket Isten iránt. A programnak nagy sikere volt, sok fiatal jött el barátaival, munkatársaival, ismerőseivel. A műsorban közreműködtek: Borbáth Lavénia, Fekete-Borbáth Melinda, Borbáth Noémi, Borbáth Erhald, Kocsis Edina, Madaras Melinda Edit. Fekete-Borbáth Melinda
Testvérgyülekezet Nagykállóban Vannak gyülekezetek, ahová az ember nagyon szívesen visszamegy prédikálni. Ilyen több is van, és ezek közt van Nagykálló. Így volt ez nemrég, november utolsó hétvégéjén. Egy gyülekezet legalább annyi arcú, hanem több, ahány tagja, barátkozója van. Nagykállón az Íge barátai is olyanok, mintha a gyülekezet családjának lennének a tagjai. Mintha már rég óta oda járnának, pedig a gyülekezet sem régi. Nagykállón egy istentisztelet két dologért jó. Felszabadultan beszélgethetünk mindenkivel az istentisztelet előtt és után. A másik, hogy a Biblia tanítása áll a gyülekezeti élet középpontjában, nem más. Az elmúlt hétvége emléke visszahív és még most is erősít. Zarka Péter Elkészült a Nagykállói gyülekezet honlapja is. Szeretettel ajánljuk mindenkinek: A gyülekezeti információk mellett szép képek, a Zsoltárokról szóló bemutató vetítés és más letöltések is találhatók az igényesen, színvonalasan szerkesztett honlapon. Gratulálunk és további áldást kívánunk munkátokra!
Hírek a Pestszentlőrinci gyülekezetből BODNÁR JÁNOS
LELKÉSZ és a pestszentlőrinci gyülekezet folyamatosan tartanak evanglizációs sorozatokat. A missziómunka eredményeként az elmúlt évben négy keresztségük volt és ma is többen készülnek szövetséget kötni a Úrral. A gyülekezet különösen jó kapcsolatot ápol a kerület Polgármesteri Hivatalával és jelentős szerepe van a Gyermekek Átmeneti Otthonával ápolt jó viszonynak is. Az otthon lakói és nevelőik évente több alkalommal látogatnak el a gyülekezetbe egy kedves műsorral. A pestszentlőrinci gyülekezet átalakítása is elkezdődött. A megújult, szép, templomi külső a jövőben még vonzóbbá teszi a gyülekezetet és annak programjait, amikhez Isten áldását kívánjuk a továbbiakban is!
Döntsön személyi jövedelemadója 1 %-ának felajánlásáról!
„B OLDOG É LET ” A LAPÍTVÁNY A DÓSZÁM : 19011022-1-42 A „Boldog Élet” Alapítvány a Terézvárosi KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK támogatója. TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Az adóbevallásban nyilatkozhat adója kétszer 1 %-ának felajánlásáról egy egyház és egy civil szervezet részére. Ha nem rendelkezik erről, azok az állami költségvetésbe kerülnek, és sorsukról mások döntenek! Amennyiben az Adventista Egyház, valamint a „Boldog Élet” Alapítvány részére ajánlja fel az 1-1 %-ot, ezzel fontos támogatást nyújt ezen szervezeteknek. Ebben az évben is várjuk az adományozók szíves támogatását!
Az adóbevalláshoz csatolni szükséges RENDELKEZŐ NYILATKOZAT a hozzá tartozó borítékkal a gyülekezetben átvehető.
„Az Úr végtelen erdeiben” A KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK keretében „A Z Ú R VÉGTELEN ERDEIBEN ” címmel október 22-én Szegedi Kovács György költői estjét hallhattuk. A költő 2005-ben lett az írószövetség tagja és már az ötödik kötete jelent meg. Ebből az alkalomból rendeztük meg költői estjét. Közreműködtek: F.Dőry Magdolna Radnóti-díjas versmondó, Nyári István előadóművész, Kovács István költő, műfordító történész, Román Károly kritikus. A verseket zenei betétek kísérték. Az előadást Sipos Lajos rendezte és dr.Szigeti Jenő vezette.
KÖNYVAJÁNLAT Megjelent Kárpáti Petronella: Szeretetre vágyunk című könyve, amely sok örömöt és áldást jelentett az olvasók számára első megjelenésekor sok-sok évvel ezelőtt is. Akkoriban az első olyan irodalom volt - egy sorozat részeként - amely közvetlen hangvételével a hétköznapok problémákkal és szeretethiánnyal kűzdő emberéhez szólt. E könyv lelki erőt, energiát, vigasztalást, bátorítást ad - és ezt az áldott élményt köszönjük a velünk együtt gondolkodó és érző szerzőnek.
Bibliai film-vetítések Gyülekezetünk megvásárolta azt a húsz filmből álló sorozatot, amelyek bibliai töréneteket dolgoznak fel világhírű szinészek és rendezők közreműködésével. Gazdag lelki élményt meríthettünk az eddig látott filmekből, melyek Eszter, Jeremiás, Pál apostol életét és szolgálatát, illetve a Jelenések könyve keletkezésének körülményeit mutatták be. A további filmek vetítését természetesen folytatjuk, különösen most, hogy saját projektora is van a gyülekezetnek. A téli estéken szép programot jelentenek ezek a filmek. 2006. I .NEGYEDÉV
19
Erőnk Krisztusban „Megerősítlek, megsegítelek és felkarol győzedelmes jobbom.” áldást mondunk, amikor üldöznek, tűrünk, amikor rágalmaznak, jó szóval válaszolunk... 1Kor 4,9-13” Amikor a problémák terhe alatt lelkileg és fizikailag is öszszegörnyedünk, a megpróbáltatások idején Isten határtalan kegyelme és szeretete hordoz minket. „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe, üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk. 2Kor 4,8-9”
Mi, emberek tele vagyunk elképzelésekkel, álmokkal. Célokat tűzünk ki, tervezgetünk, hogyan is alakuljon az életünk. De mit tegyünk, ha valami, vagy valaki egyszer csak darabokra töri az álmainkat? Elveszítjük állásunkat, biztos megélhetésünk forrását; üzleti vállalkozásunk kicsúszik kezünkből; gyermekeink megsebeznek és kilátástalannak tűnik a bizalom helyreállítása; családunkban feszültségek közt élünk, kimondatlan sérelmek, a szeretet hiánya gyötörnek minket; elveszítjük társunkat; betegség töri ketté terveinket és vágyainkat; munkánk, szolgálatunk, kapcsolataink felelőssége hatalmas súllyal nehezedik ránk; környezetünkben megvetnek hitünk és életvitelünk miatt. Amikor veszteségek érnek bennünket, keserűségünkben bűntudatot is érzünk: „Hol rontottam el? Hol van a segítségem? Mi hoz megoldást életem problémáiban?” Pál apostol a maga életében tapasztalt megpróbáltatásokról, küzdelemiről így ír: „Isten minket, apostolokat, utolsókul állított, mint akiket halálra szántak, mert látványossága lettünk a világnak, angyaloknak és az embereknek. Mi bolondok vagyunk a Krisztusért... erőtlenek... megvetettek. Mind ez ideig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk, bántalmakat szenvedünk, otthontalanul bujdosunk, és tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk. Amikor gyaláznak,
20
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Isten sohasem enged olyan nehézséget gyermekei életébe, amelyet ne kísérne segítsége a földi életben, jutalma pedig az eljövendőben. Amikor gyengék és erőtlenek vagyunk, Isten jelen van életünkben, hogy erőt adjon. A mi részünk ebben, hogy egyéni és közösségi életünkben szüntelen imádkozzunk, törődjünk egymással, szeretettel és megbocsájtással forduljunk egymás felé. Tekintsünk egymásra megértéssel, gondolataink és tetteink az összhangot és a fejlődést, haladást szolgálják egyéni és közösségi életünkben. Krisztus jelenléte nem csak abban segít, hogy túléljük a nehézségeket, hanem abban is, hogy segíthessünk másoknak, egymásnak.
V
ajon Jézus megérti fájdalmunkat? - tesszük fel gyakran a kérdést, ha valamilyen bánat ér, ha beteg a gyermekünk, ha elveszítjük társunkat, jó barátunkat, hittestvérünket. Sokféle szomorúságra különféle módon reagálunk, de egy közös van mindezekben, a kérdés: Miért? Miért így és miért most? Ebben a helyzetben gondolatainkat nyugtassuk le és ne akarjunk mindent megérteni, azonban tudjuk elfogadni a történteket. Nehéz próbákban szükségünk vagy egy igaz, jó barátra, aki mellettünk áll, és biztosan számíthatunk rá, hogy nem hagy magunkra! Ez a barát maga Jézus. Jézus abban segít, hogy túléljük a bajokat, a fájdalmakat. Ugyanakkor bátorít arra, hogy ne csak a magunk problémáira gondoljunk, hanem segítsünk másoknak, ápoljuk kapcsolatainkat embertársainkkal, éljünk egymásért - családunkban, baráti és testvéri közösségünkben. Amíg Isten fizikai erőt ad, legyünk segítői környezetünknek, szomszédainknak, és ha gyengék, erőtlenek vagyunk, Isten megerősít és mellettünk lesz életünk minden napján. Halász Márti
2006. I. NEGYEDÉV
K
Közösség
Kötetlen találkozások Istennel és egymással Istentiszteletek a mindennapokban
Imaóra - bibliaóra, ki minek nevezi azt a kis összejövetelt, melyet többen gyakorolunk a gyülekezet közösségi életében. Azt mondja a mi Istenünk, „ ha ketten hárman összejöttök az én nevemben, én veletek vagyok”. Mégis, miért érzi úgy oly sok testvérünk, hogy neki erre nincs szüksége? Kifogásaink számtalanok: vagy nincs időnk, vagy oly sok minden fontosabb számunkra, mint Urunkról beszélgetni, elmélkedni. Tényleg ennyire leterhelnek bennünket hétköznapi gondjaink? Vagy valójában nem is érezzük ennek szükségét? Vagy arról van szó, hogy mégiscsak győz rajtunk Sátán befolyása? Akit eddig meghívtunk és folyamatosan hívunk közös elmélkedésre, tisztában van vele, és elmondja, hogy nagyon szeretne eljönni, de sokáig dolgozik, fáradt, neki épp elég a péntek este, az egész szombat, az kizárt, hogy még egy napot ki tud szoritani! Testvéreim, mi lenne, ha Megváltónk is így állna mihozzánk, a mi életünkhöz, problémáinkhoz - megmentésünkhöz? Mindannyian tisztán látjuk és érezzük, hogy az utolsó időben élünk. De csak látjuk, kivülállóként adventista bölcsességgel? Hol van a mi odaszánásunk, vágyódásunk, felismerésünk hogyan nyilvánul meg a gyakorlatban? Valóban nem érezzük szükségét az egymással való komolyabb testvéri kapcsolatnak, egymás erősítésének és a közös imádságnak? Én hosszú évek óta vagyok a Terézvárosi gyülekezet tagja. Számtalan péntek estét és szombatnapot végigéltem. Péntek esténként lényegesen kevesebben érzik szükségét, hogy a szombatot a gyülekezetben kezdjék meg. Legtöbben szombaton 11 órára „befutnak”, majd az istentisztelet végén néhány szót váltanak - jórészt hétköznapi dolgokról – és igyekszenek haza ebédelni. Azután délután pihennek, még többet pihennek és vége a szombatnak. A kérdés: milyen tartalommal és áldással telik a nap, mit kapunk a szombatnaptól Istentől és egymástól? TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Hol van Krisztus a mi szombatjainkban? Érezzük-e hiányát az Istennel és egymással való közvetlen és elmélyült kapcsolatnak? Higyjétek el, tapasztalatból elmondhatjuk sokan, hogy égető szükségünk van egy kis beszélgetésre, véleménycserére, apróbb felfedezésekre. Erre pedig még a szombatnap ideje is kevés, így éreztük szükségét a „hétközbeni randevúra” egymással és Jézussal. Próbálják ki mindazok, akik nem járnak ilyen összejövetelekre. Kellemesen fogtok csalódni, és az Úr elrendezi dolgaitokat úgy, hogy idő is lesz rá! Csak elhatározás kell. A mi csoportunk összejöveteleit már három éve tartjuk.Vannak törzstagok, megújuló vendégeink és egy állandó, tanult vezetőnk. Minden hónapban ellátogat hozzánk egy-egy köztiszteletnek örvendő lelkész testvérünk, akit „bombázhatunk” kérdéseinkkel. Nagyon kellemes időtöltések ezek, és nagyon sokat tanulunk.
Vendégünk volt Tony Campbell
Vendégünk volt eddig Bodnár János, dr.Hangyás László, dr.Tokics Imre, Szabó László, valamint Lowell Hargreaves és természetesen Tony Campbell is. Tonyt is sok kérdéssel vártuk, melyekre a tőle megszokott bölcsességgel és nyugalommal válaszolt. Nagyon oldott volt a hangulat és az egész este párbeszédekkel zajlott, nem pedig egy úgymond „ kis istentisztelettel”! Jó volt együtt lenni pár óra hosszat egy olyan emberrel, akiből árad a Jézussal való szoros kapcsolat nyugalma, melegsége. Tony nagyon közvetlen és kedves ember és úgy vettük észre, hogy Ő is jól érezte magát közöttünk. Januárban várjuk dr. Szigeti Jenőt, majd ismét dr.Hangyás László testvérünket, és igy tovább, akik segitik a mi bibliakutató munkánkat. Nem Istennek van erre szüksége, hogy formalitásokkal „kedveskedjünk” neki. A mi lelki fejlődésünk, kapcsolataink, egész keresztény életünk fontos eszköze ez a bibliakör! Csendesedjetek el lelkeitekben és gondolkozzatok el azon, hogy mi is az, ami igazán fontos számotokra, amire időt és figyelmet kell szentelni!
Kedves Testvéreim, mindenkit szeretettel várunk, csatlakozzon hozzánk, vagy Ti alakítsatok újabb bibliaköröket! Takácsné Darabos Judit, családja és barátai
Az Apostolok cselekedete arról tudósít, hogy az első keresztyének két jellegzetes helyen jöttek össze: a templomban és a magánházaknál. (Ap.Csel. 2,46). A legfontosabb és központi alkalma az istentisztelet mindmáig egy gyülekezet életének. Ugyanakkor az olyan nagyszabású istentiszteleteknek megmutatkozik két gyenge pontja: a személytelenség és az elkötelező erő hiánya. Minél nagyobb az istentiszteleten résztvevők száma, annál könnyebben tűnik el a tömegben az egyén, annál kevésbé talál kapcsolatot másokkal, és annál egyszerűbben tud kitérni azok elől a kihívások elől, amelyeket az istentisztelet és az evangélium támaszt vele szemben. Az a struktúra, amelyet erre a célra az Újszövetség ajánl, a házi közösség. A gyülekezet csak akkor lehet naggyá, ha egyúttal kicsivé is válik. Az egyház nagyszabású rendezvényei, istentiszteletek, evangélizációk, ünnepélyek stb. révén nagyobbá lesz. Kicsiben viszont az életteli, bensőséges házi közösségekhez hasonló kis csoportok segítik elő gyarapodását. Miközben a mi gyülekezeteink egyedül és kizárólag az istentisztelet körül forognak, az újszövetségi gyülekezetek két pillére: az istentisztelet és a házközösség. E két középpontot nekünk is újra fel kell fedeznünk, és minden erőnket arra kell fordítanunk, hogy érvényesüljenek. (Klaus Douglass: Az új reformáciö c. könyve) 2006. I .NEGYEDÉV
21
Egészség Biológiai rák-gyógymódok Dr.Sólyom Péter orvos, gyülekezetünk tagja Ausztriában él és írásában a rákbetegség megelőzésének, gyógyításának alternatív módjaira hívja fel figyelmünket . Mi pedig minden szakmai segítséget és véleményt szívesen adunk közre, ami bármit is tehet a betegek és a veszélyeztetettek - azaz mindanniyunk egészsége érdekében. Az utóbbi években és évtizedekben a világon, s így hazánkban is a rákban meghaltak száma ugrásszerűen nő. A rosszindulatú daganatos megbetegedések jelentős emelkedésével hazánk a halálozási világranglista élére került. Ma Magyarországon évente 45 000 új rákos megbetegedés fordul elő és majd 30 000 ember hal meg rosszindulatú daganat miatt. Minden 4-5-ödik haláleset oka valamilyen rák, amely azt jelenti, hogy a mai szűrési és gyógyítási lehetőségek tükrében minden harmadik magyar betegszik meg rákban. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden magyar családot érintő kérdésről van szó. A rák az egyik legborzalmasabb betegség, és világszerte kutatók sokasága foglalkozik a rák keletkezésének kutatásával, illetve gyógyításának eredményességért. Már a 19. század második felében felhívták a figyelmet némely természetgyógyászok a táplálkozás és egészségtelen életmód rákot okozó hatására. Ezen mozgalom egyik legjelentősebb képviselője E.G.White írásait egészségügyi tanácsait még ma is olvashatjuk. Továbbá ki ne ismerné Kellogh, az adventista orvos nevét, aki habár maga sebész volt, mégis a nevével fémjelzett műzli, cornflakes által vált híressé. Ezen mozgalmak tanácsai talán aktuálisabbak ma, mint közel másfél évszázaddal ezelőtt. A hivatalos orvostudomány (ú.n. Schulmedizin) sajnos nem sokat adott ezen természetgyógyászok tanításaira. Mindenféle táplálkozási megszorítást, speciális diétás rendszabályt a rákkal szemben (is) gyanakvással vetettek el. Csak a 20. század utolsó évtizedeiben az élelmiszervegyészet, illetve a táplálkozástudomány területein mutatkozó tudományos eredmények bizonyították be egyértelműen a táplálkozás és a rosszindulatú daganatok kialakulása közti összefüggést. A fenti tények tükrében röviden bemutatjuk az S.T.Adventist nemzetközi rákkutató csoport munkáját. (Bővebb információ található weboldalunkon: www.s.t.adventista-oncoproject.edu) Kutatócsoportunk 1987-ben alakult Münchenben. Az alapító tagok az adventista egyház tagjai és magyarok, illetve magyar származásúak. Célunk választ találni az említett orvosi problémákra, azonban helyes választ csak jól feltett kérdésre kaphatunk. Sokszor a kérdés feltevésekor már eldől a kutatás eredménye. Kutatócsoportunk első kérdése ez volt: létezik-e specifikus, rákellenes diéta? Kutatási eredményeink szerint egyértelműen bizonyítják, hogy IGEN. Ezt egy szóval összegezhetjük: a vegán – azaz szigorúan vegetáriánus – táplálkozás, amely csak növényi eredetű ételeket foglal magába, valamennyi állati eredetű termék mellőzésével. Igen fontos, hogy az ételek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy minden szükséges tápanyag kellő mennyiségben és arányban - beleértve a fehérjét, vasat, B12 vitamint – is biztosítva legyen. Csak növényi táplálékban találhatók rákellenes, ú.n. anticarcinogen hatóanyagok. Az állai termékek között pedig igen sok ú.n. onkogen, azaz rákkeltő tényezők találhatóak. Az emberiség az özönvízig csak így táplálkozott, ugyanakkor az adventisták komoly bibliakutatók, így felfedezésünket nem tekintjük „véletlennek” a Szentírás megvilágításában.
22
TERÉZVÁROSI GYÜLEKEZETI HÍRADÓ
Kutatócsoportunk az ú.n. másodlagosan növényi termékekkel, ezek közül is Flavonidok népes csoportjával kezdett foglalkozni, melyeknek antitumoralis, antiphlogostikus, antiallergias antiviralis és érelmeszedés elleni hatásaik ma már közismertek. Igen jól alkalmazhatók elsősorban rosszindulatú daganatok megelőzésére és kezelésükben egyaránt. Németországban találtunk egy a Falvin-csoportba tartozó antocian vegyületet tartalmazó gyógyszert, mely igazi „csodaszer”. Biológiai gyógyszer mellékhatárok nélkül és megfelelő körülmények között igen jó eredményeket értünk el, valamint a kemoterápia és az irradiatics kezelés mellékhatásait is lényegesen csökkenti. Vizsgáltunk több fibrinilitikus tulajdonsággal rendelkező vegyületet is. Rábukkantunk egy biológiai, természetben előforduló vegyületre, amely lebontása során úgy viselkedett, mint egy „proton sugárzó”. A proton sugárzó készüléket igen jó eredménnyel használják az onkoradiológiában, azonban csak elvétve, pl. egyházunk egyik világhírű kórházában, a LomaLinda Egyetemen. Hangsúlyozzuk, hogy ezen gyógyszerek nem teszik szükségtelenné más egyéb, a rákgyógyászatban ma is használatos gyógymódokat, csak szemléletünkben háttérbe szorulnak a sebészeti, irradiatios (besugárzás) beavatkozások és előtérbe kerülnek a táplálkozástudomány, dietetika gyógymódok és eredményes alkalmazásaik kiegészítő lehetőségei. Tehát a sorrendet kell megfordítani. Hogy mit érünk el ezáltal? A betegek sokkal jobban tűrik a kemoterápia és besugárzás okozta mellékhatásokat, vagy például emlőrák esetén a kiegészítő kezelésekkel az emlő megtartható marad. Meggyőződésünk és vizsgálataink tapasztalata is azt igazolja, hogy ezen gyógymódok otthoni alkalmazása elkerülhetetlen a sikeres gyógyítás érdekében. A továbbiakban tegyünk említést egy következő részterületről, az intervallum-terápiáról. Egy konkrét példát említenék: egy 53 éves osztrák adventista lelkész első esetben volt prosztataszűrésen, a biobszia eredménye negatív volt, azonban egyes mérési értékek magasabbak a határértéknél. Azzal bocsátotta el a kezelő orvosa, hogy hat hónap múlva jelentkezzen újjabb szűrésre, ha addig nem adódnak panaszai. Szerencsére a lelkész nem így tett. Testvérünk vegetáriánus volt, de mivel sok tejterméket fogyasztott, melyek erősen rákkeltő hatásúak, ezért áttért a vegán táplálkozásra. A következő vizsgálatnál a korábban mért kritikus érték elérte a normális szintet, és ez így is maradt. Másik csoportba tartoznak azok az esetek, amikor a beteget megműtik, besugárzást kap, kemoterápiában részesítik, majd hazaküldik, hogy háromhat hónap múlva jelentkezzen, miközben semmilyen közbeni terápiát nem tanácsolnak. Végezetül összefoglalva a biológiai gyógymódok: a kímélő, stressz-csökkentő életmódot, vegán táplálkozás és a megfelelő gyógy-készítmények rendszeres alkalmazása együttesen nagymértékben elősegítik a rákgyógyítás jelenleg alkalmazott módjait. Dr.Sólyom Péter Kutatócsoportunk támogatást nyújt a kezelésekhez szükséges készítmények beszerzéséhez. Magyarországi összekötő: Málnási Emese tel: 06-20-201-8119. Készséggel várjuk az olvasók érdeklődését! Várjuk ugyanakkor mindazok jelentkezését, akik kutatásainkhoz és szakmai programunkhoz csatlakozni kívánnak támogatás felajánlásával. Kutatócsoportunk vezetője: Dr.Peter Stellmach, elérhetősége: Seminar Schloss Bogenhofen A-4963 St.Peter/Hart 2006. I. NEGYEDÉV
Előadó
18. 25.
Tulajdonjegy az ítéletben
A szombat és az örökkévalóság
Erdélyi László Bodnár János
Ápr. 1.
„Hát akkor hogyan kell ezt csinálni?”
31.
Bodnár János
25.
18.
Akik visszataláltak a régi forráshoz
dr.Szigeti Jenő
Mondd, mire jó az?
11.
A reformáció jegyében
Bodnár János Farkas Attila
A hívogató jézus
DET elnöki látogatás
Hogyan gondolkodunk a végidőről?
Bodnár János
Erdélyi László
DIAKÓNIAI NAP „Hol van a te testvéred” ÚRVACSORA
Bodnár János
dr.Szigeti Jenő
Farkas Attila
Bodnár János
Hogyan gondolkodunk Jézus visszajöveteléről?
Az elküldő Jézus
Csak amit az Úr mond
Hogyan gondolkodunk a végső krízisről?
dr.Szigeti Jenő
dr.Tokics Imre
Bodnár János
MISSZIÓ PROGRAM
DET elnöki látogatás
FÚVÓSOK PROGRAMJA
MISSZIÓ PROGRAM
REMÉNYSÉG EVANGÉLIÁCIÓS KÖZPONT
Áhitat
Áhitat
DIAKÓNIAI NAP „Hol van a te istened?”
KERESZTÉNY MŰVÉSZETI ESTEK Henter Nikol és Csélfalvay Dániel előadóestje
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
KÓRUS PROGRAMJA
„Ami megmarad” Nyári István előadóestje
HITÉLETI KONFERENCIA
dr.Erdélyi László
Szabó László
REMÉNYSÉG EVANGÉLIÁCIÓS KÖZPONT 2006. évi tervismertető
dr.Szigeti Jenő
Téma
E S T E - G Y Ü L E K E ZE T I O S ZT Á L Y O K
Igehirdető
S ZO M B A T
Úrvacsora
Téma
HITÉLETI KONFERENCIA
dr.Szigeti Jenő
11.
Bodnár János
28.
A törvény szíve
Jézus négy eljövetele és a közbenjárás
dr.Erdélyi László
21.
A teremtés emléknapja
dr.Tokics Imre
Szabó László
14.
Az ember idejének titka
Krisztus a szombatünneplés Febr. reformátora 4.
dr.Szigeti Jenő
Jan. 7.
Miért kezdtek a keresztények Márc. vasárnapot ünnepelni? 4.
SZOLGÁLATI BEOSZTÁS
D É L E L Ő T T I I S T E N T I S ZT E L E T
Igehirdető
S ZO M B A T
Isten, és az idő – az idő teljessége
Téma
E S T I E L Ő D Á S S O R O ZA T
2006. I. NEGYEDÉVI
24.
17.
10.
Márc. 3.
24.
17.
10.
Febr. 3.
27.
20.
13.
Jan. 6.
2006.
PÉNTEK
ELŐADÁSSOROZATA
DR.SZIGETI JENŐ
A NYUGALOMNAP
–
KINCSÜNK
MEGTALÁLT
Útravaló az új esztendőre Istenben minden kérdés válaszra lel
Kell-e nagyobb bizonyíték, Mint Isten csodás békessége? Kell-e megnyugtatóbb tudat, Mint az, hogy ott vagyok tervében? Lehet-e jobbat kívánni, Mint amit Ő adhat? Lehet-e fontosabb dolgom, Mint az, hogy Benne bízhassak?
A
A hit mellett eltörpül Az emberi érvek minden szikrája. Az isteni csodát az látja meg, Aki türelmes, és csendben kivárja. Miért nyugtalankodsz hát lelkem Az élet apró dolgai felett? Várd meg, míg felcsendül a lét zsoltára, S akkor eltűnnek a kínzó kételyek.
tegnap bánkódásai és a holnap álmai között vannak a ma lehetőségei. Uram!
A holnap titka
Sokszor úgy érzem, Mint a homokszem Úgy pereg az életem. Sok dolog van, Mit homályosan lát szemem. S van, amit elrejt akaratod előlem. Uram! Rég nincs már saját tervem, Mert a Te terveid bölcsebbek, jobbak. Lábam most a hit útjára lép, De bátran megyek, Mert vezető kezed ott van. Tudom, hogy nem ez a végállomás, Lelkem itt nem leli otthonát. Tudja, érzi már, Hogy a Menny kapuja Kitárva vár. (Kiss Adina)